Az EKB banki válságkezelésének működési hatékonysága

Összefoglaló

Az egységes felügyeleti mechanizmus

I

A 2008-as pénzügyi válság következtében jelentős változások történtek az Unió pénzügyi szabályozásában. Megerősítették a banki felügyelet jogi keretét, és 2014-ben létrehozták az egységes felügyeleti mechanizmust (SSM). Az euróövezet nagy bankjainak felügyelete az Európai Központi Bank (EKB) feladata lett. Az EKB-ból és a részt vevő országok nemzeti felügyeleti hatóságaiból álló SSM egyik fő célja az euróövezeti bankrendszer stabilitásának megerősítése.

Az ellenőrzés tárgya

II

Az ellenőrzés egy konkrét felügyeleti feladat – a válságkezelés – EKB általi irányításának működési hatékonyságát vizsgálta. A válságkezelés az a folyamat, amely révén a felügyeletek azonosítani tudják a pénzügyi nehézségekkel küzdő bankokat, és adott esetben megtehetik a szükséges intézkedéseket. A válságkezelés célja a pénzügyi stabilitás megőrzése és a közpénzektől való függőség csökkentése. A válságkezelés részeként a bankok előzetes helyreállítás-tervezést végeznek a válsághelyzetekre való felkészülés érdekében. E folyamat részeként a felügyelet azonosítja az egyes bankok pénzügyi helyzetében bekövetkező romlást, és szükség esetén korai beavatkozási hatáskörének alkalmazásával lépéseket tesz a helyzet orvoslása érdekében.

Megállapításaink

III

Összességében azt állapítottuk meg, hogy az EKB felügyeleti szerepkörében szerteágazó válságkezelési eljárásokat alakított ki. Az EKB – a kezdeti tervezési hiányosságok ellenére – megfelelő szervezeti felépítéssel és munkaerő-felvételi eljárásokkal rendelkezik a helyreállítási tervek értékeléséhez és a válságban lévő bankok felügyeletéhez, azonban javítani kellene a munkatársak legsürgetőbb feladatokra történő átcsoportosítására szolgáló folyamaton.

IV

Az EKB jelenleg véglegesíti a többi felügyeleti hatósággal és az Egységes Szanálási Testülettel folytatott külső együttműködésre és koordinációra vonatkozó megállapodásokat. Mindazonáltal egyes nyitott kérdések késleltethetik és korlátozhatják az információcserét, és csökkenthetik a koordináció hatékonyságát.

V

Az EKB megfelelő folyamatot alkalmaz a bankok helyreállítási terveinek értékelésére. Eljárásokat vezetett be az információk benyújtása és a monitoring tekintetében, továbbá hasznos eszközök és iránymutatások állnak az értékelők rendelkezésére, bár azokon a helyreállítási terv mutatóinak területén lenne még javítanivaló. Ezenfelül a helyreállítási tervek értékelése során kapott eredményeket nem használják fel módszeresen a válságok azonosítására és elhárítására. Az EKB által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok hiánya miatt a folyamat irányításának gyakorlati működési hatékonyságáról nem tudunk véleményt mondani.

VI

Problémákat találtunk az EKB operatív válságkezelési keretében, és bizonyos jelek arra mutatnak, hogy annak végrehajtása sem hatékony. A korai beavatkozásra vonatkozó értékelésekhez nyújtott iránymutatás nem eléggé részletes, és nem határoz meg objektív kritériumokat vagy mutatókat annak megállapítására, hogy egy bank válsághelyzetbe került. Nincsen útmutatás arra nézve sem, hogy a különböző forgatókönyvek esetén az EKB hogyan élhet legeredményesebben hatásköreivel, illetve melyek lennének a mérlegelendő legmegfelelőbb intézkedések. Nem szereztünk teljes körű bizonyítékot hatásköreinek tényleges alkalmazására vonatkozóan sem, így nem tudunk következtetést levonni azt illetően, hogy ez a gyakorlatban mennyire hatékonyan történik. A FOLTF-értékelésekkel (a fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló intézményekre vonatkozó értékelések) kapcsolatos iránymutatás szintén szűk hatókörű és nem eléggé részletes.

A bizonyítékokhoz való hozzáférés

VII

Az EKB megtagadta az ellenőrzés elvégzéséhez kért egyes fontos bizonyítékok átadását, ami hátráltatta az ellenőrzési munkát. Ennélfogva észrevételeink és következtetéseink nem minősülnek végleges megállapításoknak. Átfogó következtetéseket le tudunk vonni az EKB folyamatainak kialakításáról, de nem tudjuk megerősíteni az EKB általi válságkezelés gyakorlati működési hatékonyságát.

Ajánlásaink

VIII

Több ajánlást teszünk az EKB válságkezelési tevékenységének javítására.

IX

Az együttműködés területén az EKB-nak javítania kellene a külső szereplőkkel való koordinációt, és belső keretet kellene elfogadnia a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletére. A helyreállítás-tervezés kapcsán az EKB-nak további iránymutatást kellene nyújtania a helyreállítási tervekben használandó mutatók kalibrálásához.

X

A válságok azonosítását illetően az EKB-nak tovább kellene fejlesztenie a korai beavatkozásokra vonatkozó értékelésekről szóló iránymutatását, és meg kellene határoznia a bankok pénzügyi helyzetének romlását meghatározó mutatókat. Ezen a területen is módszeresen fel kellene használnia továbbá a helyreállítási tervek értékeléséből származó információkat.

XI

A válságelhárítás területén az EKB-nak biztosítania kellene, hogy a problémákat a válságelhárítási intézkedések meghozatala előtt számszerűsítsék, és beszámolási keretet kellene létrehoznia az eszközminőség módszeres monitorozására. Tovább kellene fejlesztenie a korai beavatkozási értékelésekre vonatkozó operatív iránymutatásait is, és ennek során gondoskodnia kellene a bankok helyreállítási terveinek értékelése során szerzett információk módszeres felhasználásáról. Végül az EKB-nak a FOLTF-értékelések kapcsán is tovább kellene fejlesztenie operatív iránymutatását.

Bevezetés

01

A 2008-as pénzügyi válság egyik tanulsága az volt, hogy a banki szabályozási keretet javítani kell a jobb válságkezelés biztosítása érdekében. Az Európai Unióban (EU) ezt a szükségletet a 2014/59/EU irányelv, közismert nevén a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (BRRD) nemzeti jogba történő átültetése volt hivatott kielégíteni. Az irányelv közös európai helyreállítási és szanálási keretrendszert hoz létre.

02

Az irányelv az új világszintű standardokkal összhangban három pillérre épül: a bankok által végzett helyreállítási tervezés, a felügyeleti szervek korai beavatkozása és a szanálás mint utolsó lehetőség. Az Európai Bizottság végrehajtási rendeleteket is elfogadott, amelyek az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) által kiadott iránymutatásokkal együtt a szabályozási keret értelmezése és magyarázata révén törekednek a szabályok egységes alkalmazásának biztosítására.

03

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM)¹ 2014 novemberétől kezdve az Európai Központi Bankot (EKB) bízta meg a bankok helyreállítási terveire irányuló értékelésekkel összefüggő feladatok hatékony operatív irányításával, valamint a jelentős euróövezeti bankokkal kapcsolatos korai beavatkozással. 2017. július óta az EKB látja el 120 jelentős – a banki eszközállomány több mint 80%-ával, mintegy 22 000 milliárd euróval rendelkező – euróövezeti bank közvetlen felügyeletét. Az EKB 490 millió euróra becsüli a bankrendszer prudenciális felügyelete kapcsán felmerült 2017-es költségeit, amelyeket illeték formájában maguk a bankok finanszíroznak.

04

A mechanizmus helyreállítási tervek és korai beavatkozás révén gondoskodik a válságok kezeléséről, esetenként a bankok által tett lépések, máskor felügyeleti intézkedések formájában. E jelentés alkalmazásában válsághelyzetnek számít minden olyan helyzet, amikor valamely bank körülményei olyan szintre romlanak, ami már fenyegeti a bank pénzügyi helyzetét. Ez a felügyeleti felelősség válságkezelési keret kialakítását teszi szükségessé, amely meghatározza a válsághelyzetekre való felkészülés folyamatát, valamint e helyzetek bekövetkezése esetén az azok azonosítására és elhárítására szolgáló eljárást.

05

A helyreállítási terv a szabályozási keret új eleme. A bankok a BRRD-rendszer keretében immár kötelesek helyreállítási tervet kidolgozni, amely felsorolja a pénzügyi helyzetük helyreállítása érdekében teendő intézkedések első körét. A bankfelügyeleti szervek értékelik e tervek minőségét, és megállapítják, hogy azok hitelesek és megvalósíthatók-e.

06

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) szerint „a korai beavatkozás megakadályozhatja, hogy egy feltárt hiányosság a biztonságot és megbízhatóságot veszélyeztető fenyegetéssé váljon”². A korai beavatkozás tehát a felügyeleti válságkezelés kulcseleme. A BRRD irányelv átfogó korai beavatkozási eszközcsomagot vezetett be, és az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozásáról szóló uniós rendelet³ is korai beavatkozási hatásköröket biztosított az EKB számára.

07

A hatékony válságkezelés így jelenleg elsősorban azon múlik, hogy az EKB működési szempontból hatékonyan használja-e fel kiterjedt hatáskörét. Ehhez szükség van a kedvezőtlen fejlemények korai szakaszban való azonosítását és kezelését lehetővé tevő felügyeleti kapacitás kiépítésére, továbbá a megfelelő (belső és külső) információáramlás biztosítására és a gyors döntéshozatalra is. Végezetül a működési szempontból hatékony válságkezelésnek szintén előfeltétele a más felügyeleti szervekkel és illetékes hatóságokkal folytatott zökkenőmentes információcsere és hatékony koordináció.

08

A helyreállítási tervek értékelése és a válsághelyzetek meghatározása érzékeny döntés, ezért megbízható folyamaton kell alapulnia. Ugyanez vonatkozik a felügyeleti hatáskörön belüli mérlegelési jogkörre: az intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy célzott és arányos módon kezeljék a problémát. Kulcsfontosságú kihívást jelent azoknak a kritériumoknak a meghatározása, amelyek lehetővé teszik a különböző üzleti modelleket alkalmazó, különböző piacokon tevékenykedő és különböző hátterű felügyeleti csoportok által felügyelt bankok következetes kezelését.

09

Fontos tehát, hogy egyensúlyban legyenek az általános és átfogó, illetve az intézményspecifikus kritériumok, ugyanakkor kellő rugalmasságot kell biztosítani azok alkalmazásában. Mindezeken felül az összes kritériumnak elég egyértelműnek és megalapozottnak kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a felügyelet következetességét, valamint védelmet nyújtson a beavatkozás elmulasztásának előnyben részesítésével (amennyiben a tétlenség relatív előnyökkel jár) és a szabályozás egy-egy bank általi befolyásolásával (a közérdek helyett az adott bank érdekeinek érvényre juttatásával) szemben.

10

Az EKB válságkezelési eljárásai által érintett bankok mintegy kétharmada négypontos (a legrosszabb minősítés, mielőtt egy bank „fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló” [FOLTF] besorolást kapna), egyharmaduk pedig hárompontos eredményt ért el a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásban (SREP)⁴. Egyetlen bank büszkélkedhetett közülük kétpontos eredménnyel. A bankok többsége legalább egy éve, sőt néhány a teljes időszak során válságkezelési eljárás alatt állt. A 2016-os adatok szerint az európai bankok 11%-a ért el négypontos eredményt a SREP-értékelésben. 2016 második negyedévében öt banknak volt alacsonyabb a tőkeszintje az MDA-küszöbértéknél.

Ellenőrzési módszer és módszertan

11

Megvizsgáltuk, hogy az EKB-nak – felügyeleti szerepkörében eljárva – sikerült-e hatékonyan működő keretet létrehoznia a válságkezelési eljárások tekintetében⁵. Vizsgálatunk során különösen a következő kérdésekre összpontosítottunk:

1. Az EKB felügyeleti módszerei és kapcsolódó eljárásai hatékonyan felismerik és kezelik-e a bankok pénzügyi helyzetének súlyos romlását?
2. Az EKB-n belüli és a többi érintett szereplővel fenntartott működési eljárások, illetve koordinációs és együttműködési intézkedések hatékony válságkezelést tesznek-e lehetővé?

12

Ennek kapcsán az ellenőrzés a következőket vizsgálta:

1. az EKB szervezeti felépítése, valamint személyzeti felvételi és létszámelosztási eljárásai;
2. az EKB belső és külső információcsere-, koordinációs és együttműködési folyamatai;
3. az EKB helyreállítási tervek értékelésére irányuló eljárásai, beleértve a támogatási eszközöket és gyakorlatokat is;
4. az EKB-nak a korai beavatkozási keret végrehajtására irányuló eljárásai, többek között a válság korai szakaszban történő diagnosztizálását és a megfelelő válaszlépéseket biztosító kritériumok és módszerek.

13

Az ellenőrzési kritériumokat a következő forrásokból vezettük le:

1. a vonatkozó jogszabályok, azaz a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (BRRD), a tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD IV)⁶ és az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet (SSM);
2. a vonatkozó felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletek és EBH-iránymutatások;
3. a vonatkozó globális standardok (BCBS és a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB));
4. az EKB belső szabályai és eljárásai.

14

Ellenőrzési bizonyítékainkat az EKB kulcsfontosságú felügyeleti munkatársaival tartott találkozók és interjúk során, valamint belső dokumentumok és nyilvánosan rendelkezésre álló adatok áttekintése révén gyűjtöttük össze. Az EKB-nál végzett ellenőrzési munkánkon túlmenően kérdőívet küldtünk valamennyi jelentős banknak azzal a céllal, hogy visszajelzést kapjunk a helyreállítási tervezési folyamat hatékonyságáról.

15

Az ellenőrzés kizárólag arra összpontosított, hogy az EKB milyen működési hatékonyságot ér el a közvetlen felügyelete alá tartozó bankok (az úgynevezett „jelentős intézmények”) válságkezelése terén. Hatóköre nem terjedt ki a „kevésbé jelentős intézményekre” irányuló válságkezelési tevékenységekre és az EKB szanálási hatóságokkal való kapcsolattartására, a gyors információcsere kivételével. Nem vizsgáltuk az EKB egyedi felügyeleti döntéseinek helyességét, hanem azt értékeltük, hogy az alkalmazott eljárások lehetővé teszik-e a megfelelő időben történő döntéshozatalt, és hogy a döntéshozatal előtt végzett elemzések lehetővé tették-e a megalapozott helyzetmegítélést.

16

Továbbra is akadályokba ütköztünk az ellenőrzés hatókörével kapcsolatban. Az EKB nagy mennyiségű dokumentumot bocsátott rendelkezésünkre az ellenőrzés céljára, és jelentős erőforrást fordított ellenőrzésünk támogatására, aminek köszönhetően az az ütemezésnek megfelelően haladhatott előre; sőt a Számvevőszék és az EKB együttműködési intézkedésekről állapodott meg a bizalmas adatok védelme és a zavartalan dokumentációáramlás biztosítása érdekében. Ennek köszönhetően a rendszer kialakítását illetően elegendő bizonyítékhoz jutottunk ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket vonhassunk le annak tekintetében. A kontrollok teszteléséhez és a tételes ellenőrzéshez azonban nem kaptunk elég bizonyítékot. Ennek részleteit az I. melléklet ismerteti teljes körűen. Ilyenformán csak korlátozott ellenőrzési bizonyíték állt rendelkezésünkre arra nézve, hogy milyen működési hatékonysággal hajtották végre a gyakorlatban a helyreállítási tervek értékelését és a többi válságkezelési tevékenységet; ráadásul azokat nem is bocsátották mindig azonnal a rendelkezésünkre. Így bár valóban nagy mennyiségű dokumentációt kaptunk, nem tudtuk a szükséges minőségben megválaszolni az összes ellenőrzési kérdésünket, ezért e jelentés megállapításai az érintett ellenőrzési területek tekintetében nem tekinthetők véglegesnek.

Észrevételek

Szervezeti felépítés, személyzeti felvételi és válságkezelési személyzet-átcsoportosítási eljárás

17

A működési hatékonyság biztosításához az EKB válságkezelési tevékenységeinek teljesítménytudatos szervezeti struktúrára és megfelelő alkalmazotti létszámra van szükségük. Az utóbbihoz körültekintő tervezés révén fel kell mérni a személyzeti szükségleteket, majd kellő létszámú, megfelelő készségekkel rendelkező munkatársat kell felvenni. A vészhelyzetek kezelése érdekében eljárásokat kell fenntartani a személyzet eseti szükségletek alapján történő átcsoportosítására is.

A szervezeti felépítés összességében megfelelő…

18

Az EKB-n belül a közös felügyeleti csoportok (JST) felelősek a folyamatos felügyeletért – beleértve a bankok helyreállítási terveinek értékelésére irányuló felügyeleti tevékenységeket –, valamint a válságkezelésért. A közös felügyeleti csoportokat mindig az EKB egy munkatársa vezeti. A csoportok az EKB alkalmazottaiból és a részt vevő tagállamok felügyeleti hatóságai által kijelölt tagokból állnak. Egy korábbi ellenőrzés megállapította, hogy az EKB nem rendelkezik elegendő befolyással e felügyelők számát és szakismereteit illetően⁷. Az EKB-ban ezenfelül működik egy szakosodott válságkezelési egység (CRM) is: ennek a válságkezelői szakértői csoportnak a feladata a közös felügyeleti csoportok támogatása. A válságkezelési egység abban is segíthet, hogy a különböző közös felügyeleti csoportok következetesen hozzák meg döntéseiket, és fokozhatja a csoportok munkaszervezésének működési hatékonyságát (lásd: 1. háttérmagyarázat).

19

A válságkezelési egység ezenfelül a válság szempontjából releváns mutatókat dolgoz ki az SSM alá tartozó intézmények sérülékeny pontjaira és az azokat fenyegető kockázatokra vonatkozó információk alapján, és követi azok alakulását. A vonatkozó információkat a kockázatelemzési egységtől (RIA) és a nemzeti illetékes hatóságok (NIH) válságkezelési egységeitől kapja meg, és az EKB statisztikai főigazgatósága (DG Statistics) is biztosít számára felügyeleti adatokat.

20

Ez a szervezeti struktúra kedvez a hatékony operatív feladatkezelésnek. Egyértelműen elkülönülnek a közös felügyeleti csoportok és a válságkezelési egység feladatai és felelősségei, ami egyrészt a két fél közötti hatékony kommunikációnak köszönhető, ugyanakkor kedvező hatást is gyakorol a kommunikációra. A közös felügyeleti csoportok egyértelműen meghatározott felelősségi körrel rendelkeznek a folyamatos felügyelet terén, de részt vesznek a válságkezelés egyes szakaszaiban is, az előkészítő tevékenységektől a korai beavatkozásig és a FOLTF-eljárásig.

21

Az EKB ezt a közös felügyeleti csoportokkal folytatott interakciót még inkább megerősítette azáltal, hogy a válságkezelési egységet két csoportra osztotta fel, nevezetesen a válságkezelési műveletek csoportjára és a válságkezelési politikával és együttműködéssel foglalkozó csoportra. Az előbbi a közös felügyeleti csoportokkal folytatott bankspecifikus kommunikációért felelős, az utóbbi pedig a válságkezelési keret szakpolitikai koordinációjával, valamint az illetékes hatóságokkal, a szanálási hatóságokkal és az egyéb érdekeltekkel folytatott együttműködéssel foglalkozik.

…bár kezdetben adódtak bizonyos tervezési hiányosságok

22

A válságkezelési egység által a közös felügyeleti csoportoknak nyújtott szakértői támogatás kulcsszerepet játszhat a válsághelyzetek kezelésének működési hatékonysága szempontjából, mivel nem garantált, hogy a csoportok tagjai rendelkeznek a szükséges válságkezelési készségekkel.

23

A válságkezelési egységekhez való munkaerő-felvétel tervezési folyamata eleinte nem határozta meg előre az új munkatársaktól elvárt készségek körét. Az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozása során ráadásul a közös felügyeleti csoportok tagjainak felvétele kapcsán nem írták elő kifejezetten feltételként a válságkezelési tapasztalatot. Az EKB nem rendelkezik hatáskörrel annak biztosítására sem, hogy a nemzeti hatóságok által a közös felügyeleti csoportokba delegált tagok rendelkezzenek a szükséges szakmai felkészültséggel. A humánerőforrás-gazdálkodási részlegek jelenleg egyeztetnek egy készség- és képzettség-adatbázis esetleges létrehozásáról az egységes felügyeleti mechanizmus számára.

Összességében hatékonynak bizonyult a válságkezelési egységhez való munkaerő-felvétel

24

Az általunk vizsgált minta alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a válságkezelési egységhez való munkaerő-felvétel általában hatékony volt, különösen ha figyelembe vesszük, mekkora kihívást jelent a megfelelő tapasztalattal rendelkező munkatársak felkutatása. A felvételi eljárás összesen 2–6 hónapot vett igénybe, és az összes új alkalmazott rendelkezett a szükséges készségekkel.

… az EKB azonban nem rendelkezik célzott eljárásokkal ahhoz, hogy vészhelyzetben alkalmazottakat csoportosítson át a közös felügyeleti csoportok között, illetve hogy a létszámelosztás kiigazítása révén javítsa a válsághelyzet kezelésének működési hatékonyságát

25

Amint különjelentésünk⁸ 119. bekezdésében kifejtettük, a felügyeleti feladatok számát és részletességét a felügyelt szervezet kockázati szintjéhez kell igazítani. Egy-egy bank helyzetének gyors romlása megterhelheti az illetékes közös felügyeleti csoport erőforrásait. A csoportok ezért válsághelyzetben elhalaszthatják rendszeres feladataikat vagy korlátozhatják azok hatókörét. Az EKB azonban nem rendelkezik a személyzeti szükségletek újraértékelésére szolgáló folyamattal, és ennek hiánya adott esetben csökkentheti a válsághelyzetek kezelésének működési hatékonyságát.

A válságkezelés terén folytatott együttműködés és koordináció

26

A műveleti szempontból hatékony válságkezelés előfeltétele az érintett érdekeltek közötti eredményes együttműködés és koordináció. Különösen igaz ez a határokon átnyúló tevékenységet folytató bankcsoportok esetében, azok összetett jellegénél fogva.

27

Az uniós jog előírja⁹, hogy banki válság kezelése során az EKB köteles információcserét folytatni és tevékenységeit összehangolni más hatóságokkal. Ezek lehetnek felügyeleti kollégiumok tagjaiként eljáró illetékes bankfelügyeleti hatóságok, illetve biztosításfelügyeleti, szanálási vagy makroprudenciális hatóságok.

28

A felügyelet terén folytatandó együttműködés és koordináció eszközét a felügyeleti kollégium biztosítja úgy hétköznapi, mint válsághelyzetekben. A kollégium feladatainak műveleti szempontból történő hatékony kezelése az információcserére, valamint a válságértékelések és a válságelhárítás koordinációjára terjed ki.

29

A kollégiumnak írásbeli eljárások alapján kell dolgoznia, amelyeknek az információk tagok általi bizalmas kezelésére, felhasználására és megosztására, valamint a tagok közötti koordinációra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazniuk kell¹⁰. Létezik egy olyan, az írásbeli megállapodásokra és az EKB belső eljárásaira vonatkozó sablon, amely iránymutatást nyújt a közös felügyeleti csoportoknak a más hatóságokkal kötendő írásbeli megállapodások kidolgozásához. Ami azonban a válsághelyzeteket illeti, az EKB eljárásai nem tartalmaznak konkrét utasításokat arra nézve, hogy az adatcsere a bankcsoportokra vonatkozó információk mely körére és milyen részletességgel terjedjen ki. Az eddig megkötött írásbeli megállapodásokban ezt az információt nem kellett mindig kötelező jelleggel megadni. Ha nem állnak rendelkezésre ilyen eljárások, az válsághelyzetben gyengítheti a kollégium működésének hatékonyságát.

Még nem alakították ki teljes körűen a más hatóságokkal való koordináció és együttműködés kereteit

30

Az EKB összevont felügyeletet ellátó hatóságként 34 felügyeleti kollégium elnöki tisztét tölti be, köztük négy olyan nemzetközi kollégiumét, amelyben az EKB az egyetlen uniós tag. Az EKB jelenleg írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások (WCCA) megkötésén dolgozik, hogy megkönnyítse a kollégiumok válságkezelési tevékenységét. 2017 júniusáig az EKB mindössze öt kollégium számára kötötte meg ezt az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodást (lásd: 1. táblázat). Az EKB nem rangsorolja kockázatalapú prioritás szerint a megállapodások megkötését. A tárgyalások alkalmanként problémásak lehetnek, mivel többek közt a tárgyalópartnerek reakciókészségén is múlnak. Ez azért jelent gondot, mert az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodás hiánya csökkentheti az EKB képességét arra, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljon a válságokra.

1. táblázat.

Az írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodások állapota

Állapot	Intézmények száma
Létrejött	5
Az EKB jóváhagyására vár	4
EKB belső vizsgálata folyamatban	18
Függőben (köztük két rendszerszempontból jelentős [ún. G-SIB] bank)	3
Nem kezdődött meg (nemzetközi felügyeleti kollégiumok)	4

Forrás: EKB.

31

Az EKB által átadott dokumentumok kevés műveleti iránymutatást nyújtanak a közös felügyeleti csoportoknak annak biztosítása érdekében, hogy azok válsághelyzetben következetesen és hatékonyan tudják ellátni a kollégiummal összefüggő feladataikat.

32

Nem áll rendelkezésre belső szabályozás annak biztosítására sem, hogy érdemben foglalkozzanak a 29 pénzügyi konglomerátum (FICO)¹¹ EKB általi kiegészítő felügyeletéből eredő további kihívásokkal¹². E szabályozás hiánya csökkentheti a beavatkozás eredményességét és gyorsaságát, amennyiben egy pénzügyi konglomerátum válsághelyzetbe kerül.

33

E két oknál fogva az EKB WCCA-sablonja különösen fontos szerepet játszik a határokon átnyúló válságkezelés működési hatékonysága szempontjából. A sablon azonban nem határozza meg a kollégium tagjai között válsághelyzet esetén megosztandó információk minimális körét¹³. A rendelkezésünkre álló bizonyítékok között nem találtunk példát arra, hogy az EKB előírta volna az érintett információk körét. A sablonnak a felügyeleti kollégiumok és a szanálási kollégiumok közötti interakcióval foglalkozó szakasza szintén hiányos, mivel a közelmúltban is létrehoztak szanálási kollégiumokat, és jelenleg 19 határokon átnyúló tevékenységű csoport dolgozik az Egységes Szanálási Testület (ESZT) felelőssége alatt. Az EKB kijelentette, hogy ezt a szakaszt akkor kívánja felülvizsgálni, miután véglegesítette a szanálási kollégiumokra és a válságkezelő csoportokra vonatkozó írásbeli eljárásait.

Javításra szorul az Egységes Szanálási Testülettel és más érdekeltekkel való kapcsolattartás

34

A válságkezelés fontos elemévé vált az általában a szanálási hatóságokkal, konkrétabban pedig a fizetésképtelenné vált bankok szanálásával megbízott új uniós szervvel, az ESZT-vel folytatandó hatékony kapcsolattartás.

35

Az EKB és az ESZT együttműködése során elkerülhetetlen, hogy a két szerv megossza egymással a feladataik – többek között a tervezés, a korai beavatkozási intézkedések meghatározása és a FOLTF-értékelések – szempontjából releváns információkat.

36

A hatékony információáramlás biztosításának első lépéseként az EKB és az ESZT 2015 decemberében egyetértési megállapodást írt alá. Az egyetértési megállapodás felülvizsgálata folyamatban van, amelynek során – az elmúlt két évben szerzett tapasztalatok alapján – bővítik az ESZT-nek szanálástervezési célra és válsághelyzetekben nyújtandó információk körét és részletességét.

37

Az ESZT 2015 áprilisa óta távoli hozzáféréssel rendelkezik a Darwinhoz, az EKB dokumentum- és iratkezelő rendszeréhez, illetve 2016. december óta az IMAS-hoz, az SSM-en belül használt információkezelő rendszerhez is. A válsághelyzetnek nem minősülő esetek kapcsán az EKB csak korlátozott mennyiségű információt oszt meg az ESZT-vel. A válsághelyzetek kapcsán az ESZT-nek szolgáltatandó információkészlet jelenleg nincsen előre meghatározva. Az EKB ezért azokat az információkat osztja meg, amelyeket relevánsnak ítél, és ha az ESZT-nek több információra van szüksége, azt külön kell kérnie.

38

Ha előzetes megállapodás születne a megosztandó információkról, az megkönnyítené az ESZT-nek történő válsághelyzeti adatszolgáltatást, azaz megoldana egy jelenlegi működési hatékonysági problémát. Ez azonban önmagában még mindig nem biztosítaná, hogy az ESZT már a válság korai szakaszában megkapja ezeket az információkat. A rendelkezésre bocsátott információk köre nem nő automatikusan a bankok pénzügyi helyzetének romlásával (a válság bekövetkezésekor), hanem csak akkor, ha az EKB korai beavatkozást mérlegel és ennek megfelelő jelöléssel látja el az IMAS szakaszt, vagy ha azt más okból helyénvalónak tartja.

39

E hiányosságok összességében rontották a rendszer működési hatékonyságát. Ahelyett, hogy az ESZT mindjárt kezdetben teljesebb adatkészletet kapna, egyesével kell benyújtania az adatlekéréseket, amihez az adatokat elő kell készíteni, jóvá kell hagyni és el kell küldeni. Javítani lehetne továbbá az intézmények helyzetének romlásakor való tágabb körű információmegosztás folyamatán is, ami fokozná a válságkezelés működési hatékonyságát. Az ESZT-ről a közelmúltban kiadott különjelentésünk további információkat is tartalmaz a két szerv közötti együttműködésről.

Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT)

40

Az ERKT az Unió pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletével foglalkozik. Azonosítja és prioritás szerint besorolja a rendszerszintű kockázatokat, valamint figyelmeztetéseket és a korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat ad ki. Nem találtunk olyan kidolgozott eljárásokat, amelyek biztosítanák, hogy az EKB válságkezelési tevékenysége során figyelembe venné az ERKT szerint a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatokat.

Együttműködés az illetékes hatóságokkal

41

Az EKB belső eljárásokat hozott létre a más illetékes hatóságokkal a válsághelyzeti koordináció céljából aláírandó együttműködési és egyetértési megállapodások előkészítésére, tárgyalására és jóváhagyására (lásd: 1. ábra). Egyetértési megállapodást írt alá az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA), és továbbra is arra törekszik, hogy együttműködési megállapodásokat kössön a nemzeti piacfelügyeleti hatóságokkal, az euróövezeten kívüli tagállamok felügyeleti hatóságaival és a harmadik országok nemzeti hatóságaival.

42

Az Unión kívüli országokkal kötendő megállapodások prioritási besorolása több tényezőtől, például a kitettségek elemzésétől és a csoportok szerkezetétől függ. Ezeket a prioritásokat azonban nem tárgyalja egy EKB szintjén kidolgozott átfogó cselekvési terv. A tagállami piacfelügyeleti hatóságokkal és az SSM illetékességi körén kívüli tagállamokkal kötött megállapodások tekintetében pedig semmiféle prioritás szerinti besorolásra nem kerül sor. Az Unión kívüli hatóságokkal való egyetértési megállapodások megkötése a gyakorlatban főként attól függ, hogy a másik fél hajlandó-e az együttműködésre. Az eddig megkötött folyamatos felügyeleti megállapodások nem tartalmaznak kifejezetten a válságkezelési tevékenységekre irányuló rendelkezéseket.

43

Mindezeken felül az EKB-t jogszabály kötelezi arra, hogy értesítse a többi érdekeltet a potenciális válsághelyzetekről, figyelemmel azok súlyosságára. Az érdekeltek között vannak az EBH, a tagállami központi bankok és az EKB saját monetáris funkciója is.

Helyreállítás-tervezés

44

A BRRD kulcsfontosságú kötelezettségként írja elő a bankok számára, hogy terveket dolgozzanak ki és tartsanak készenlétben pénzügyi helyzetük helyreállítására annak hirtelen romlása esetén. Ezeket a terveket helyreállítási tervnek nevezzük. Az EKB-nak mint bankfelügyeleti hatóságnak éves rendszerességgel értékelnie kell a helyreállítási tervek minőségét.

45

A helyreállítási tervek értékelési folyamatának működési hatékonysága koherens eszközök használatával, valamint az EKB-n belüli szerep- és felelősségi körök egyértelmű meghatározása révén biztosítható. A hatékonyság biztosításához továbbá a közös felügyeleti csoportoknak bizonyos határidőn belül kellene elkészíteniük értékeléseiket és visszajelzést adniuk a bankoknak, és az ESZT-nek is lehetőséget kellene biztosítani észrevételeinek megtételére¹⁴.

46

Egy hatékonyan működő folyamat lehetőséget biztosítana a potenciális hiányosságok gyors megjelölésére is, és gondoskodna arról, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus egészében következetesen történjen a helyreállítási tervek értékelése. Végezetül az átfogó értékelések eredményeit módszeresen fel kellene használni a válságokra való felkészülés és a válságkezelés során.

Az EKB egy átmeneti időszak után következetes határidőt írt elő a helyreállítási tervek benyújtására…

47

Az EKB-nak csúsztatva kellett megszerveznie a benyújtási eljárást a különböző bankok számára, mert számos tagállam 2015-ben késve ültette át a BRRD irányelvet. A folyamatot később kiigazították, és a 2016-os második fordulóban új módszert fogadtak el és vezettek be a tervek benyújtására, ami javította a folyamat működési hatékonyságát.

…de továbbra is kihívást jelent a csoportokra vonatkozó helyreállítási tervekkel kapcsolatos közös döntéshozatal

48

Az értékelés során követendő pontos eljárás a bankok, illetve bankcsoportok szerkezetének függvényében változik. A határokon átnyúló tevékenységet folytató bankcsoportok esetében például a felügyeleti kollégium összes tagjának együttesen kell döntést hoznia. A helyreállítási tervek felügyeleti kollégiumok általi értékelésének folyamatábráját a II. melléklet mutatja be.

49

Az EKB-tól kapott információk szerint az első körben benyújtott tervek esetében több okból is késedelmek adódtak. 106 bankból 71 (67%) nyújtotta be időben helyreállítási tervét. Az ESZT egyik tervvel kapcsolatban sem tett észrevételt a 2015-ös ciklusban. Amennyiben az eljárás felügyeleti kollégium részvételét írta elő, a 32 esetből csak 11-ben (34%) zárult le a hivatalos közös döntéshozatali eljárás, azaz sikerült az összes tag egyetértésével közös döntést hozni. Ezek az eredmények együttesen azt jelzik, hogy nem maradéktalanul hatékony a felügyeleti kollégiumok munkája.

A nemzeti szakértők igénybevétele konfliktusokhoz vezethet az irányítás terén

50

A helyreállítási tervek értékelése az illetékes hatóság feladata¹⁵. A jelentős intézmények esetében ez a hatóság az EKB. Az EKB felügyeleti kézikönyve¹⁶ lehetővé teszi a nemzeti illetékes hatóságoknak a helyreállítási tervek értékelésében való részvételt, anélkül azonban, hogy képviseltethetnék magukat a közös felügyeleti csoportokban. Beszámolási kötelezettségük sem a nemzeti illetékes hatóságok alkoordinátora, hanem az adott tagállami minisztérium vezetője felé áll fenn. 29/2016. sz. különjelentésünkben (140., 141. és 147. bekezdés) megállapítottuk, hogy az egymásnak ellentmondó alá- és fölérendeltségi viszonyok, valamint a teljesítményre vonatkozó visszajelzés hiánya csökkentheti az értékelési eljárás irányításának teljesítményét és működési hatékonyságát. Ebben az esetben a helyzet még problematikusabb, mivel nem áll rendelkezésre a NIH alkoordinátorokon keresztül a közös felügyeleti csoporttal biztosított kapcsolat, és az átadási eljárást sem határozták meg hivatalosan. A kézikönyv ráadásul az eljárás során a közös felügyeleti csoport koordinátora és a releváns nemzeti szakértők között folytatandó interakcióra nézve sem nyújt iránymutatást.

A válságkezelési egység nyomon követi a helyreállítási tervek kidolgozásának folyamatát és általános iránymutatással szolgál a közös felügyeleti csoportoknak és a bankoknak, de még orvosolni kell néhány problémát

51

A válságkezelési egység két belső vizsgálat során feltárt néhány olyan problémát, amelyek hátráltathatják az értékelési folyamat hatékony irányítását. További iránymutatásra merült fel igény a helyreállítási lehetőségek, forgatókönyvek és mutatók vonatkozásában, és ezt később a helyreállítás-tervezés számos területén biztosították is a felügyeleti hatóságoknak. Ennek köszönhetően javult az értékelési folyamat egységessége és hatékonysága.

52

A helyreállítási tervek minőségének és hitelességének biztosítása és a folyamat működési hatékonyságának garantálása szempontjából létfontosságú, hogy az intézmények világos és következetes módon benyújtsák a BRRD irányelvben előírt fő adatokat. Ebből a célból az EKB szabványosított és lényegre törő jelentéstételi sablont bocsátott az intézmények rendelkezésére, amely segítségével azok egységes módon mutathatják be főbb pénzügyi adataikat. A sablon előre meghatározott értékeléseket is tartalmaz, továbbá azzal az előnnyel jár, hogy összekapcsolja a mutatókkal, forgatókönyvekkel és opciókkal kapcsolatos információkat, és számszerűsíti azok hatásait. A sablont először a 2016-os ciklusban használták. A következő jelentéstételi ciklusra készülve azóta kismértékben felülvizsgálták és frissítették is a sablont, amelyhez további iránymutatásokat is csatoltak mind a bankok, mind a felügyeleti hatóságok számára.

53

Bár a válságkezelési egység – a válságkezelési hálózattal együttműködve – néhány területen már kidolgozott iránymutatásokat, a megkérdezett közös felügyeleti csoportok mellett felmérésünk keretében számos bank is megerősítette (lásd: 14. bekezdés), hogy további segítségre lenne szükségük a helyreállítási tervekben közölt információk minőségének javításához (a részletes válaszokat lásd: III. melléklet). Különösen fontos területnek bizonyult a mutatók küszöbszintjeinek kalibrálása, például az arányszámokra, illetve mutatókra alkalmazandó kritikus alsó értékek meghatározása és az adott pillér követelményei felett hagyott mozgástér értékelése – bár meg kell jegyezni, hogy az EBH ezekkel összefüggésben már nyújtott iránymutatást.

54

Az EKB – az EBH által korábban kidolgozottakon kívül¹⁷ – a mutatók minőségének értékelésére (konkrétan az egyes mutatók küszöbértékei kalibrálásának megfelelőségére) nézve sem adott részletes iránymutatást a közös felügyeleti csoportoknak, pedig az javíthatta volna a folyamatkezelés működési hatékonyságát. Megállapításunk szerint az EKB ezenkívül (2017. júniusig) nem végezte el a hasonló üzleti modellt alkalmazó és hasonló jellemzőkkel bíró bankok szakértői értékelését sem, holott az EBH szerint az lehetővé tenné a közös tendenciák és a bevált gyakorlatok azonosítását.

Az EKB egy eredményes és igen átfogó hatókörű eszközt vezetett be a helyreállítási tervek értékelésével kapcsolatos jogszabályi kötelezettségének teljesítésére

55

Az EKB és a nemzeti illetékes hatóságok együttesen kidolgoztak egy olyan sablont, amely a helyreállítási tervek értékelésének összes jogszabályi követelményére kiterjed. A sablon egyszerűbbé tette a felügyeleti hatóságok munkáját, javította az értékelések minőségét, és növelte a folyamat irányításának működési hatékonyságát. A közös felügyeleti csoportok koordinátorai interjúinkban kedvezően nyilatkoztak az egyszerűsített sablonról.

56

Az EKB egy Excel-eszközt is kidolgozott az egyes helyreállítási opciók hitelességi és megvalósíthatósági értékelésének támogatására. Az eszköz a helyreállítási tervek értékeléséből nyert kvalitatív adatokat bankspecifikus és piaci adatokkal kombinálja, és számos lehetséges intézkedés tekintetében kiszámítja, hogy azok milyen hatásokkal járnának különböző forgatókönyvek esetén. Mivel rengeteg rendelkezésre álló (jelenlegi és múltbeli) adathoz biztosít hozzáférést, az eszköz segíthet reálisabban felmérni az egyes intézkedések megvalósíthatóságát, így ebben a tekintetben fokozhatja az értékelési folyamat irányításának működési hatékonyságát.

57

Eljárást dolgoztak ki a helyreállítási tervek értékelésére szolgáló eszköz éves rendszerességű frissítésére is, amelyet a válságkezelési hálózat (CMN) szakértői csoportja felügyelne. Az EKB bemutatta nekünk, hogyan ellenőrzik az értékelési eszköz (EU) 2016/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek való megfelelőségét, illetve hogyan frissítik és bővítik az eszköz egyes elemeit. A hatékonyság fokozása érdekében az eszköz a vonatkozó jogszabályi előírásokra mutató hivatkozásokat is tartalmaz.

58

Megállapítottuk azonban, hogy nem áll rendelkezésre hivatalos eljárás az EBH összehasonlító jelentéseinek elemzésére¹⁸, sem azt bizonyító dokumentáció, hogy az eszköz úgy tükrözné azok megállapításait és következtetéseit, hogy ez alapján további iránymutatással vagy gyakorlati példákkal szolgálna a felhasználóknak. Ezek az elemek javítanák az értékelések működési hatékonyságát, mivel az értékelőknek nem kellene egy sor egymástól független dokumentumban keresgélniük az útmutatást.

59

Bár az értékelők rendszerint hozzáféréssel rendelkeznek az IMAS-hoz, az EKB nem dolgozott ki hivatalos eljárást a helyreállítási tervekben közölt információk más forrásokból (pl. ellenőrzési kötelezettségvállalási jelentések, nyilvántartások, SREP-adatok, helyszíni vizsgálati jelentések) történő ellenőrzésére vonatkozó iránymutatás nyújtásáról. Az ilyen iránymutatás hiánya ronthatja a működési hatékonyságot, különösen azokban az esetekben, amikor az illetékes nemzeti hatóságok által a helyreállítási tervek értékelésére delegált nemzeti szakértők nem tagjai az adott közös felügyeleti csoportnak, vagy ha az értékelést nem vezető pozícióban lévő munkatárs végzi.

…de a helyreállítási tervek értékelése során kapott eredményeket nem használják fel módszeresen a válságok azonosítására és kezelésére

60

A helyreállítási tervek értékelési folyamata az értékelősablon kitöltésével és a terv hiányosságait bemutató levél megírásával zárul, amelyet visszajelzésképpen meg kell küldeni a banknak. A felügyeleti kézikönyv általános szabályokat ír elő ezeknek az információknak a felhasználásáról. A működési hatékonyság fokozása érdekében a helyreállítási tervekről készített értékelések eredményeinek módszeresen központi helyet kellene kapniuk az EKB folyamatos felügyeleti folyamatában is. Erre nézve azonban nem határoztak meg sem konkrét eljárást, sem olyan dokumentált outputot – például összefoglaló jelentés formájában –, amely értelmében a közös felügyeleti csoportoknak a folyamatos felügyeleti tevékenységük során fel kellene használniuk a helyreállítási tervekkel kapcsolatos szempontokat. Ezzel kapcsolatban a 2. háttérmagyarázat szolgál példákkal.

61

A helyreállítási tervek értékelésének eredményeit egyelőre nem használják fel az intézményspecifikus válságkezelő csoport (JS-CMT)²⁰ vitái során vagy a korai beavatkozási intézkedések kidolgozásának céljára. A fenti információk alapján nem egyértelmű, hogy voltaképpen bármi módon sor kerül-e az értékelési folyamat eredményeképpen rendelkezésre álló információk módszeres felhasználására. Nem garantált például, hogy elvégzik a mutatók nemteljesülésének vagy a helyreállítási intézkedések végrehajtásának módszeres monitoringját. Ezek a hiányosságok ronthatják a válsághelyzetek azonosítása, a kapcsolódó korai beavatkozás és a válságelhárítás működési hatékonyságát.

A felügyelt szervezetek általában pozitívan ítélik meg a helyreállítás-tervezési folyamatot

62

Az ellenőrzés keretében online felmérést végeztünk az összes olyan bank körében, amely helyreállítási tervet nyújtott be az EKB-nak. Megkérdeztük véleményüket a helyreállítás-tervezési standardokról és a folyamat során az EKB-val folytatott együttműködésükről. A felmérést 125 jelentős intézménynek küldtük ki 2017. március–áprilisban. 17 tagállam 64 intézményétől kaptunk választ (a részletes válaszokat lásd a III. mellékletben).

63

A bankok általában pozitívan nyilatkoztak a helyreállítás-tervezési folyamatról, bár jelezték, hogy több magyarázatra és iránymutatásra lenne szükség a néhány területen még fennmaradó kétségek tisztázásához. Ilyen terület például a korai figyelmeztető jelek és a helyreállítási terv kapcsán alkalmazandó mutatók meghatározása, a mutatók kalibrálása és a küszöbértékek megfelelő megállapítása, a mutatóknak az egyes bankok üzleti modellje szerinti kiigazítása és a fordított stresszteszthez elfogadott módszertan az összes forgatókönyv esetében. Tíz bank kiemelte az információkérések terén jelentkező párhuzamosságokat, és jelezte, hogy egyértelműbb különbségtételre tartana igényt a helyreállítási tervek, illetve a szanálási tervek kapcsán benyújtandó információk között²¹.

64

A legtöbb bank arról számolt be, hogy jól működött a kommunikáció az EKB-val, bár hét bank jelezte, hogy csak késve vagy egyáltalán nem kapták meg a visszajelző levelet²². Tizenkét bank úgy vélte, hogy a közös felügyeleti csoportoknak célzottabb technikai támogatást kellene nyújtaniuk a bankok számára, és aggályokat fogalmaztak meg az arra vonatkozó iránymutatások kapcsán is, hogyan kell a leányvállalatokat belefoglalni a csoportos helyreállítási tervekbe. Végül négy bank megkérdőjelezte, hogy érvényesül-e az arányosság elve. Az egyes kérdésekre adott válaszok részletes elemzését a III. melléklet tartalmazza.

Az EKB által biztosított minta korlátai miatt nem tudtunk következtetéseket levonni a helyreállítási tervek értékeléséről

65

A 16. bekezdésben ismertetett korlátozó tényezők miatt módosítanunk kellett ellenőrzési eljárásunkat, és csak három helyreállítási terv kiválasztott szempontjaira vonatkozó (részben megvágott) információkat tudtunk megvizsgálni a rendelkezésre álló kritériumok és iránymutatások, valamint azok értékelései fényében. Célunk az volt, hogy a lehetőségekhez képest felmérjük az értékelési eszköz koherenciáját és következetességét az irányító testület által használt működési folyamatok összefüggésében. Ennek érdekében megvizsgáltuk az értékelések gyakorlati végrehajtását és értékeltük, hogy a bankok hatékony visszajelzést kaptak-e a feltárt hiányosságok teljes listája formájában.

66

Kisebb következetlenségeket találtunk a mutatókra vonatkozó szakasz értékelési kritériumai, valamint az ezeken alapuló értékelések és a bankoknak adott visszajelzések kapcsán. Mindezeken felül nem tudtuk kielégítően rekonstruálni az ellenőrzési/információs nyomvonalat, mert az értékelők nem alkalmaztak a helyreállítási terv vagy a felülvizsgálati akta megfelelő szakaszaira mutató kereszthivatkozásokat²³. A rendelkezésünkre bocsátott bizonyíték azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy következtetést vonhassunk le a helyreállítás-tervezési folyamat gyakorlati végrehajtásának hatékonyságáról. Az ellenőrzésünket korlátozó tényezők részletes elemzését az I. melléklet tartalmazza.

A válsághelyzetek azonosítása

67

Az Unió szabályozási kerete számos korai beavatkozási és más felügyeleti hatáskörről rendelkezik a banki válsághelyzetek kezelésére vonatkozóan. Az EKB mint felügyeleti hatóság kialakított egy válságkezelési keretrendszert, amely elvileg gyors és eredményes válaszlépéseket, valamint megfelelő döntéshozatalt biztosít válsághelyzetekben.

68

Ez a keret csak úgy működhet hatékonyan, ha biztosítani tudja, hogy az EKB a vonatkozó EBH-iránymutatásokkal és az SSM célkitűzéseivel összhangban él hatásköreivel. A válságkezelés működési hatékonysága attól függ, hogy elegendő felügyeleti kapacitás áll-e rendelkezésre a válságok korai szakaszban történő azonosításához. Ehhez a korai beavatkozás és az egyéb felügyeleti hatáskörök jogalapjának pontos értelmezésére, azok alkalmazásához objektív kritériumokra és az arányosság elvének megfelelő érvényesülésére van szükség. Ebben az összefüggésben – tekintettel arra, hogy az EKB a hatásköreinek egységes alkalmazása szempontjából jogi kihívásokkal szembesül – különösen fontos a megfelelő eljárások bevezetése és a munkatársaknak nyújtott kimerítő és részletes iránymutatás.

Az EKB gondoskodott a válsághelyzetek azonosításához és elhárításához kapcsolódó feladatok kiosztásáról és átfogó munkafolyamat kialakításáról, de nem dolgozott ki kellőképpen részletes iránymutatást a vonatkozó rendelkezések végrehajtásához

69

Az EKB szintjén a legfontosabb válságkezelési operatív dokumentumok közé tartozik az SSM-kézikönyv két fejezete és az SSM vészhelyzeti cselekvési terv (EAP). Ezek a dokumentumok határozzák meg a korai beavatkozási hatásköröket és egyes más operatív szempontokat, például a válságkezelő csoportok létrehozását és működését.

70

Az SSM-kézikönyv és az EAP csak hivatkozásokat tartalmaz a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre és az EBH korai beavatkozási hatáskörökről szóló iránymutatásaira, azok végrehajtási módjáról azonban nem nyújt konkrét útmutatást. Egy 2016 júliusában frissített feljegyzés („SREP iránymutatás a korai beavatkozásokkal kapcsolatos értékelésekhez”) a vonatkozó jogszabályokra és az EBH-iránymutatásokra való hivatkozásokon felül tartalmaz ugyan néhány kontrollkérdést és a dokumentálandó témák listáját is, de nem ismerteti az EKB nemzeti jogszabályokban és az SSM-rendeletben előírt hatásköreit és azok alkalmazási feltételeit. A feljegyzés ezenkívül azt sem írje le egyértelműen, hogy e témában mely objektív tényezőket kell figyelembe venni a felügyeleti mérlegelési jogkör gyakorlása során.

71

Ez a 2016-os SREP iránymutatás nem pontosítja például a jogszabályban meghatározott vonatkozó minimális tőkeszükségletet (azaz hogy az tartalmazza-e az első és a második pillér kapcsán előírt összegeket, illetve a tőkepuffereket), és nem azonosítja az alkalmazandó likviditási követelményeket. Nem ismerteti az egyéb prudenciális követelményeket sem, különös tekintettel az irányítási intézkedésekkel és az operatív kapacitással kapcsolatos követelményekre, amelyeket erre vonatkozóan figyelembe kell venni. Az útmutató azt sem fejti ki, mi minősül a vonatkozó szabályozási követelmények megsértésének, illetve mi alapján valószínűsíthető azok közeljövőbeli megsértése, holott ez alapvető fontosságú lenne a hatáskörök alkalmazásának értelmezéséhez.

72

Összességében tehát (legalábbis 2017 júniusi állapot szerint) az EKB munkatársai kevés iránymutatást kapnak felügyeleti mérlegelési jogkörük gyakorlásához. Ez adott esetben csökkentheti az EKB válságkezelési tevékenységének – a válságok azonosításának és elhárításának – működési hatékonyságát.

Az EKB eljárásokat hozott létre a válsághelyzetek azonosítására…

73

Mind az SSM-kézikönyv, mind az EAP úgy rendelkezik, hogy az EKB válságkezelési fellépéseinek kiváltó oka valamely intézmény pénzügyi helyzetének „jelentős romlása”. A kézikönyv szerint a jelentős romlás tényét a következők alapján lehet megállapítani:

1. maga az intézmény által bejelentett potenciális válsághelyzet;
2. a közös felügyeleti csoportok által – elsősorban az EKB kockázatértékelési rendszerének (RAS)²⁴ észrevételei alapján – megállapított állapotromlás;
3. a válságkezelési egységek horizontális monitoringja.

74

Eddig inkább kivételt jelentettek azok az esetek, amikor a felügyelt szervezet küldött értesítést a potenciális válsághelyzetről. A gyakorlatban az EKB állapítja meg a válsághelyzet fennállását folyamatos felügyeleti tevékenysége során.

…de nincsen olyan közös mutatókészlet, amely egyértelmű küszöbértékeket határozna meg az állapotromlás mértékének megállapításához, és a fő azonosító alkalmazása számos hátránnyal jár…

75

A BRRD irányelv értelmében a korai beavatkozást és az egyéb felügyeleti hatásköröket abban az esetben kell alkalmazni, ha valamely bank nem tesz eleget a szabályozási követelményeknek (például a tőkeszükségletnek), vagy ha valószínűnek tűnik, hogy ez a közeljövőben bekövetkezik, mivel egy sor kiváltó feltétel alapján végzett értékelés a bank pénzügyi helyzetének gyors romlására enged következtetni. Az EBH korai beavatkozások alkalmazásáról szóló iránymutatásai²⁵ kiegészítő eszközkészletet biztosítanak az EKB számára annak megállapításához, hogy teljesülnek-e a korai beavatkozás feltételei.

76

Az EBH-iránymutatások javasolják, hogy a korai beavatkozásra irányuló értékelés elkészítését kiváltó bankspecifikus tényezők kapcsán figyelembe kell venni többek között a SREP-pontszámot, a SREP szerinti fő pénzügyi és nem pénzügyi mutatók (például a tőke- és likviditási arányok) jelentősebb változásait vagy az azok monitoringja terén feltárt anomáliákat, valamint a potenciálisan prudenciális hatással járó jelentős eseményeket. Ha az illetékes hatóság a SREP szerinti fő mutatók monitorozása mellett dönt, az EBH szerint meg kell határoznia az egyedi intézmények vagy hasonló jellemzőkkel rendelkező intézménycsoportok sajátosságainak megfelelő mutatókat és küszöbértékeket. A jelentős romlás felismerésére szolgáló kritériumok között helyet kaphatnak a szabályozási követelmények megsértésének valószínűségét számszerűsítő kritériumok is, és azokat össze lehet kapcsolni az intézmény helyreállítási terv készítését kiváltó kritériumaival is. Ez segítene a válság azonosítására és elhárítására irányuló irányítási folyamat működési hatékonyságának biztosításában is.

77

Az EKB korai beavatkozásról szóló műveleti iránymutatása a SREP kontextusában tárgyalja ezt a kérdést. Hangsúlyozza a SREP-pontszám mint a potenciális válsághelyzeteket jelző mutató fontosságát, amely nyomán felügyeleti értékelést kell végezni arról, hogy szükség van-e korai beavatkozási hatáskörének alkalmazására. Az iránymutatás ezenfelül hivatkozásokat tartalmaz a hatályos jogszabályokra és a vonatkozó EBH-iránymutatásokra. Az EKB azt állítja, hogy az összes említett kiváltó tényezőt használja, azaz a SREP-pontszám mellett a fő mutatók érdemi változásait és anomáliáit és a jelentős eseményeket is, különös tekintettel a szabályozói minimumkövetelmények tényleges megsértésére. Az EKB azonban a minimumkövetelmények felett nem határozott meg olyan intézményspecifikus küszöbértékeket, amelyek felhívhatnák a figyelmet egy potenciális jövőbeni („valószínűsíthető”) határérték-túllépésre. Másképp fogalmazva ebben a rendszerben a felügyeleti követelmények tényleges megsértése működik a korai beavatkozás mutatójaként. Az EKB továbbá nem használja fel módszeresen sem azokat a helyreállítási mutatókat és kiváltó tényezőket, amelyeket az egyes bankoknál bekövetkező válságok azonosítása tekintetében a helyreállítás-tervezés céljára jóváhagyott, sem pedig az EBH-iránymutatások szerint potenciálisan FOLTF-helyzetet jelző objektív elemeket (lásd még: 84. bekezdés). A jelentős események kapcsán az EKB iránymutatása nem nyújt részletesebb tájékoztatást, mint az EBH-iránymutatás.

78

Az EKB tehát egyetlen kritériumot vesz figyelembe módszeresen a válságkezelési fellépéseinek operatív igazgatása során, ez pedig a SREP-összpontszám olyan értéke, amely szerint a bank magas kockázatúnak tekintendő²⁶. Ezt a pontszámot csak évente egy alkalommal, szeptemberben állapítják meg az éves SREP-eljárás keretében. Az EKB hangsúlyozta, hogy a pontszámot gyakrabban is frissítheti a kockázati mutatók folyamatos monitoringja alapján. Nem kaptunk azonban konkrét példát olyan esetre, amikor a SREP-pontszám segítségével fény derült volna egy hirtelen bekövetkező állapotromlásra, sem arra, hogy a pontszámot válsághelyzetben ténylegesen frissítették volna. Az iránymutatás támogatja a korai beavatkozási értékelések elvégzését az éves SREP döntéshozatali eljárás során.

79

A hivatalos kiváltó feltételek hiánya nem jelenti azt, hogy az EKB egyáltalán nem alkalmaz kevésbé formalizált kritérium alapján végzett holisztikusabb értékeléseket a válsághelyzetek megállapítására. A közös felügyeleti csoportok a SREP részeként számos mutatót monitoroznak, azonban nem biztosított, hogy ez az összes csoportban egységesen így történik, és nem minden értékelés kerül vezetőségi jóváhagyásra. Az EKB nem elemezte kimerítően, mely mutatók vagy egyéb események segítették elő leginkább a válsághelyzetben lévő bankok azonosítását.

…a monitoringrendszerek pedig fejlesztésre szorulnak

80

Az EKB által használt IT-rendszerbe nincsenek integrálva azok az intézményspecifikus jelentéstételen alapuló kritériumok, amelyek kiváltják a helyreállítási terv kidolgozását. Ezeket a feltételeket az egyes közös felügyeleti csoportoknak manuálisan kell monitorozniuk (már amennyiben ezt megteszik), és nem érkezik automatikus riasztás a követelmények nem- vagy csak igen szoros teljesülése esetén. Ez rontja a válságok azonosítási folyamatának működési hatékonyságát.

81

Az EKB-n belül több egység is részt vesz a válsághelyzetek megállapítására irányuló folyamat operatív irányításában, és ezek rengeteg olyan anyagot dolgoznak ki, amely a válsághelyzetek azonosítása szempontjából lényeges információkat tartalmaznak, így többek közt jelentéseket készítenek a szabályozási követelmények be nem tartásának eseteiről és monitorozzák az egyes kockázatok kapcsán kritikus szintek elérését. Nem tudtuk azonban megállapítani, hogy egyértelmű folyamat lenne meghatározva ezeknek az információknak az összegyűjtésére, értékelésére, a vezetőség felé történő kommunikálására és gyakorlati felhasználására. Azt sem tudtuk meghatározni, hogy a közös felügyeleti csoportok vagy a felső vezetők módszeresen felhasználják-e ezeket a jelentéseket a válsághelyzetek azonosítására, és ha igen, milyen mértékben.

82

Ráadásul nem találtuk nyomát olyan információs rendszernek, amely riasztást adna ki jelentős állapotromlás esetén, amennyiben a közös felügyeleti csoportok nem vennék észre vagy jelentenék be az ilyen eseteket. Annak biztosítására sem áll rendelkezésre célzott folyamat, hogy a szabályozási követelmények megsértése esetén az illetékes közös felügyeleti csoport automatikusan megvizsgálja, hogy jelentős romlás következett-e be az adott intézmény pénzügyi állapotában, vagy hogy szükség van-e FOLTF-értékelésre.

83

Hiányosságokat tártunk fel a helyreállítási terv kidolgozásához kapcsolódó mutatók tekintetében előírt értékek nemteljesítésének monitorozását biztosító folyamat terén, pedig a hatékony monitoring fokozná a potenciális válsághelyzetek korai azonosítására irányuló műveleti kapacitást. A bankok az esetek több mint 40%-ában csak legalább négyhetes késéssel²⁷ jelentették be az előírt értékek nemteljesítését. Az érintett mutatók tőkemutatók (kb. 30%), jövedelmezőségi mutatók (26%), eszközminőség-mutatók (117%) és – kisebb mértékben – likviditási és piaci mutatók voltak.

84

Ráadásul arra utaló bizonyítékot is találtunk, hogy a közös felügyeleti csoportok nem mindig tartják magukat az EKB válságkezelési eljárásához. Néhány esetben például nem jelentették be szabályszerűen a válságkezelési egységnek a helyreállítás-tervezési mutatók nemteljesülését. Még a fontos szabályok megsértésével járó esetek kapcsán sem tudtuk megerősíteni, hogy mindig mérlegelték volna válságkezelési intézkedések bevezetését (például hivatalos korai beavatkozási értékelés készítését), noha néhány általunk vizsgált esetben állítólag már folyamatban volt bizonyos felügyeleti vagy korai beavatkozási intézkedések alkalmazása az adott probléma enyhítésére.

85

Nem találtunk bizonyítékot egy azt biztosító módszeres megközelítés létezésére sem, hogy a válsághelyzetek hatékonyabb azonosítása érdekében figyelembe vegyék a makrogazdasági fejlemények potenciális mikroprudenciális hatásait és a rendszerszintű kockázat fokozatos kialakulását. Az EKB felügyeleti és monetáris részlege információt cserél a makro- és mikroprudenciális fejleményekről, azonban arra nem találtunk bizonyítékot, hogy az EKB felügyeleti tevékenysége során – például a RAS egyes kockázati tényezőinek kiigazítása révén – kifejezetten figyelembe venné ezeket a fejleményeket, vagy módszeresen értékelné azokat a SREP-ben. Nem találtunk az ERKT vagy más makroprudenciális szervek által azonosított rendszerszintű kockázatok módszeres nyomon követésére szolgáló folyamatot sem.

86

A mutatók központi monitorozásának hiánya az irányítás hatékonyságát is ronthatja. Nem találtunk arra utaló bizonyítékot, hogy az EKB vezetői információs rendszerei átfogó és naprakész áttekintést nyújtanának a felső vezetés számára az összes válságkezelés alatt álló intézményről. Egy ilyen adatkészlet segítené a vezetőséget feladatai ellátásában, és így hozzájárulna a működési hatékonyság javításához. Nincsen olyan automatikus jelentéstételi rendszer sem, amely biztosítaná, hogy bizonyos előre meghatározott kritériumok teljesülése esetén az információk automatikusan továbbításra kerüljenek a megfelelő vezetőségi szintre. A jelek szerint nincsen egyértelműen meghatározott nyomonkövetési folyamat sem.

87

Egy belső ellenőrzési jelentés szerint a közös felügyeleti csoportok nem használják ki hatékonyan az EKB nyomonkövetési rendszerét a folyamatos felügyelet során, és az esetek túlnyomó többségében még csak nem is dokumentálták a felügyeleti testület határozataiban szereplő követelmények nyomon követését (a belső ellenőrzés során vett mintában az esetek 81%-át nem rögzítették a rendszerben, és 17%-uk esetében nem dokumentálták a kapcsolódó fellépéseket).

Nagymértékben a felügyeleti csoportok belátásán múlik, hogy pontosan mikor végzik el a korai beavatkozásra vonatkozó értékeléseket, és hogyan mutatják be azokat

88

Az EKB válsághelyzetekre szolgáló operatív irányítási folyamatának hatékonyságáról sem nyertünk elégséges, illetve releváns bizonyítékot. A megszerzett bizonyítékok azonban bizonyos tervezési hiányosságokra mutatnak.

89

Dokumentumok és interjúk alapján megállapítottuk, hogy a korai beavatkozással kapcsolatos értékelésekre elsősorban az éves SREP-ciklus részeként, azaz minden évben azonos időpontban kerül sor. Jelentős események elvileg év közben is kiválthatják hivatalos korai beavatkozási értékelések kidolgozását. Az EKB azt állítja, hogy valóban előfordulnak ilyen esetek, de mintánkban nem találtunk erre példát. A rendelkezésünkre álló korlátozott bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a SREP-folyamaton kívül egyes esetekben jelentősnek tűnő szabálysértések sem vezettek hivatalos korai beavatkozási értékelés készítéséhez, bár ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az EKB adott esetben mérlegelte a megfelelő felügyeleti vagy korai beavatkozási intézkedések megtételét.

90

Az EKB által nekünk átadott korai beavatkozási értékelések az EBH-iránymutatásoknak és az EKB-útmutatónak megfelelően általában tartalmaztak arra vonatkozó megállapításokat, hogy megszegték-e a szabályozási követelményeket, vagy erre valószínűleg sor fog-e kerülni. Az esetek mindegyikében a tőkekövetelmények, nem pedig a likviditási követelmények (valószínű vagy tényleges) be nem tartásáról volt szó. Nem találtunk példát arra, hogy az EKB folyamatos felügyeleti tevékenysége során említést tett volna más szabályozási követelmények nemteljesítéséről, konkrétan az intézmények irányítási és kockázatkezelési rendszereiben feltárt súlyos hiányosságokról, és a korábbi szabálysértésekről sem esett módszeresen említés.

91

Összességében nem tudtunk meggyőződni arról, hogy az összes releváns felügyeleti megállapítás tükröződik-e a hivatalos korai beavatkozási értékelési dokumentumokban. Azokban az esetekben, amelyekbe betekintést nyertünk, a követelmények (valószínű vagy tényleges) megsértése kapcsán levont következtetések főként a bankok által bejelentett számadatokon és előrejelzéseken alapultak, még akkor is, ha az EKB bizonyítékokkal rendelkezett arra nézve, hogy a bejelentett értékek megkérdőjelezhetőek; mindamellett úgy tűnik, hogy ezt néhány esetben a szóban forgó bankokkal kapcsolatos lehetséges kimeneteleket bemutató szenzitivitáselemzések vagy más fellépések enyhítették.

Válságelhárítás

92

Amikor egy bank esetében megállapítják a válsághelyzet fennállását, a közös felügyeleti csoportoknak fokozniuk kell felügyeleti tevékenységüket, és a válságkezelési egységgel szorosan együttműködve meg kell határozniuk a megfelelő válaszlépéseket. Ilyen lépés lehet a korai beavatkozási és más felügyeleti hatáskörök alkalmazása, illetve a válság súlyosságának függvényében akár a FOLTF-értékelés elkészítése is.

Az intenzívebb felügyeleti tevékenység jellegét és mértékét az egyes közös felügyeleti csoportok határozzák meg

93

Az EKB nem adott át nekünk bizonyítékot arra nézve, hogy létezne bármiféle formális iránymutatás a felügyeleti tevékenység intenzitásának növelését (annak módját, mértékét és opcióit) illetően. Úgy értesültünk, hogy a szokásos gyakorlat szerint intenzívebb kommunikációt folytatnak a bank felső vezetésével, és gyakoribb és részletesebb beszámolást írnak elő, mielőtt hivatalosan megindítanák a válságkezelési fellépéseket.

Bevezettek bizonyos eszközöket a likviditás monitorozására…

94

A teljes körű és naprakész likviditási adatok rendelkezésre állása nélkülözhetetlen feltétele a válságban lévő bankok műveleti szempontból hatékony kezelésének. Az EKB ezért kidolgozott egy likviditás-bejelentő sablont a válsághelyzetbe kerülő bankok számára, amely tartalmazza a finanszírozással és a likviditással kapcsolatos összes főbb információt. Az intézményektől ezenfelül bekérik saját értékelésüket is, amelyhez csatolniuk kell a jövőre vonatkozó várakozásaik bemutatását.

95

A bankok azonban nem kötelesek megosztani a felügyeleti hatósággal a mögöttes feltevéseiket. Szintén problémát okozhat, hogy az adatokat csak csoportszinten gyűjtik, így a leányvállalatok szintjén bekövetkező válság esetén az EKB nem kapja meg feltétlenül azokat a kritikus információkat, amelyekre a helyzet hatékony kezeléséhez szüksége lenne.

…de a folyamat csak úgy lehetne műveleti szempontból hatékony, ha számszerűsítené az elszenvedett vagy várható veszteségeket

96

A műveleti szempontból hatékony válságkezeléshez szintén elengedhetetlen a kedvezőtlen fejlemények tőkére gyakorolt hatásának azonosítása és értékelése. Mivel a korai beavatkozás célja a bank életképességének helyreállítása, rálátást kell szerezni a meg nem jelenített és várható veszteségekre és minden más olyan tényezőre, amely még nem jelenik meg a bank számadatai között. A birtokunkba került bizonyítékok alapján nem tudjuk megerősíteni, hogy hatékony folyamat (többek közt a közös felügyeleti csoportoknak nyújtott iránymutatás) biztosítaná, hogy a válságelhárítási intézkedések mérlegelése előtt felbecsüljék az egyes problémák nagyságrendjét. Az EKB folyamatleírásából az sem derül ki, hogy meg kellene fontolni annak előírását a bankok számára, hogy – ilyen esetekben az éves SREP döntéshozatali folyamaton kívül – számszerűsített adatokon nyugvó értékelés alapján speciális céltartalékképzési politikát alkalmazzanak a szabályozói tőke vagy a második pillérre vonatkozó követelmények növelése tekintetében.

97

A válsághelyzetek kezeléséhez részletesebb információkra van szükség. Az EKB standard eszköz segítségével monitorozza a nemteljesítő hiteleket (NPL), amely némi rálátást biztosít erre a területre. Az EBH-iránymutatások szerint ha a legalacsonyabb SREP-pontszám mellett aggályok merülnek fel az eszközminőséget illetően, az EKB-nak mérlegelnie kell a bank eszközeinek értékelésére irányuló információgyűjtést, amely keretében többek között helyszíni vizsgálatokat végezhet a korai beavatkozásra vonatkozó értékelés keretében. Az EKB-nál azonban nem találtunk ilyen eljárásra utaló bizonyítékot. Amikor sürgős döntésre van szükség, az ilyen információk hiánya csökkentheti a válságkezelési műveletek hatékonyságát.

98

Az EKB nem rendelkezik elég olyan, gyorsan bevethető helyszíni vizsgálati csoporttal, amely elvégezhetné a válsághelyzetben lévő bankok eszközminőségének részletes elemzését. A rendszeres helyszíni vizsgálati folyamat még abban az esetben is akár egy évet vehet igénybe, ha a közös felügyeleti csoport problémákat észlel az eszközportfólióban, ami korlátozza a válságokra való gyors reagáláshoz mozgósítható operatív kapacitást.

99

Bizonyos bankok magas SREP-pontszámának hátterében a nemteljesítő hitelek nagy aránya vagy az egyes EKB vizsgálati ciklusok során feltárt egyéb eszközminőségi problémák állnak. Az EKB vezetősége nem rendelkezik összefoglaló információkkal arról, hogy ezeket a kérdéseket milyen mértékben értékelték helyszíni vizsgálatok során vagy más eszközökkel, és a jövőre nézve sincs tervük az ilyen jellegű információgyűjtésre irányuló folyamat kidolgozására.

Több iránymutatásra lenne szükség a jogszabályi hatáskörök és a gyakorlati intézkedések tekintetében…

100

A válságelhárítás működési hatékonyságának biztosításához az EKB-nak a következőkre van szüksége:

1. a rendelkezésére álló jogszabályi hatáskörök pontos ismerete és az azok alkalmazására vonatkozó iránymutatások;
2. az egyes forgatókönyvek esetén alkalmazható gyakorlati intézkedések pontos ismerete;
3. eszközök annak biztosítására, hogy a helyreállítási tervre vonatkozó értékelés megállapításait megfelelően figyelembe vegyék;
4. iránymutatás, eszközök és képzés.

101

A műveleti szempontból hatékony válságkezeléshez legfőképpen arról kell teljes körű áttekintéssel rendelkezni, hogy milyen hatáskörökkel bír az EKB, és azokat mely jogszabályi feltételek mellett alkalmazhatja. Az EKB általános eljárásokkal rendelkezik a felügyeleti hatáskörök alkalmazása – válsághelyzetben akár kötelező intézkedések előírása – kapcsán. Bevezetett továbbá egy határozattervezet-sablont és egy ellenőrzőlistát is, amely a korai beavatkozásra vonatkozó értékeléskor vizsgálandó kérdéseket sorolja fel. Ezek azonban nem biztosítanak iránymutatást az egyes felügyelőknek arra nézve, hogy válsághelyzetben hogyan alkalmazzák felügyeleti mérlegelési jogkörüket.

102

Ráadásul a szabályozási keret válsághelyzetben való végrehajtását egy sor különleges kihívás is megnehezíti. Az SSM-rendelet és a BRRD irányelv szövegezése nem következetes, potenciálisan átfedésben van egymással, és nem világos az egyedi intézkedések hierarchiája. Ezenfelül fennáll annak kockázata, hogy a BRRD irányelvnek a résztvevő országok nemzeti jogrendszerébe való átültetése során adódó különbségek még tovább súlyosbították az eredetileg is meglévő következetlenségeket. Miután felismerte ezeket a problémákat, az EKB 2016 elején felmérést végzett a nemzeti illetékes hatóságok körében, és továbbította a Bizottságnak azon következtetését, miszerint a korai beavatkozás hatékony alkalmazása érdekében a jogszabályoknak jobban meg kellene határozniuk annak mibenlétét és a rendes felügyeleti intézkedésekhez való viszonyát. Ennek nyomán azonban nem dolgoztak ki olyan folyamatokat vagy iránymutatásokat, amelyek segíthettek volna az EKB munkatársainak a feltárt nehézségek megoldásában.

103

Az EKB nem állította össze a bizonyos helyzetekben tehető konkrét fellépések és az azok alapjául szolgáló hatáskörök listáját. Nem elemezte azt sem, hogy melyik korai beavatkozási vagy egyéb intézkedés a legalkalmasabb a gyakorlati felhasználásra. Ez növeli annak a kockázatát, hogy nem teszik meg a megfelelő intézkedéseket. Ha a felsorolt hiányosságokat orvosolnák, az javítaná az EKB e hatáskörök gyakorlásával kapcsolatos döntéshozatalának következetességét, ami fokozná a folyamat irányításának működési hatékonyságát. Ha azonban ez nem történik meg, romolhat a válságelhárítás működési hatékonysága.

104

Nem találtunk bizonyítékot olyan eljárás létezésére, amely biztosítaná a helyreállítási tervre vonatkozó értékelés során a bankok hitelességi és megvalósíthatósági tanulmányairól tett megállapítások felhasználását.

…a felügyeleti intézkedések végrehajtásának monitorozásához…

105

Amikor felügyeleti intézkedések előírására kerül a sor, a közös felügyeleti csoportok feladata ezek monitorozása és az eredmények értékelése. Az EKB erre nézve nem adott ki célzott operatív iránymutatást. Nincsen például megszabva a frissítések gyakorisága, illetve az, hogy mely intézkedések esetében van szükség a monitoring fokozására vagy a határidők meghosszabbítására.

106

Egy belső ellenőrzési jelentés jelentős hiányosságokat talált a tervezett felügyeletikockázat-csökkentési intézkedések és a folyamatos felügyelet keretében előírt követelmények általános monitoringrendszerében (lásd: 87. bekezdés), ami kétségeket vet fel a nyomon követés módszerességét illetően.

…a FOLTF-értékelésekkel kapcsolatos iránymutatások egyértelműsítéséhez

107

Ha a helyzet tovább romlik, például mert az intézkedések nem bizonyulnak eredményesnek, az EKB-nak adott esetben el kell végeznie a bank FOLTF-értékelését. A BRRD irányelv 32. cikkének (4) bekezdése sorolja fel azokat a körülményeket, amelyek esetén egy bank FOLTF-nek minősül. A FOLTF-értékelésekről szóló EBH-iránymutatás objektív tényezőket sorol fel e felügyeleti döntés meghozatalának támogatására.

108

Az EKB saját belső útmutatót dolgozott ki ennek az iránymutatásnak a végrehajtásához. Ez azonban jóval szűkebb körű és kevésbé részletes, mint az eredeti iránymutatás. Kimaradt például az EBH-iránymutatások által az értékelés kapcsán felsorolt objektív tényezők részletes ismertetése, és az EKB munkatársai azok használatához sem kapnak útmutatást²⁸. Véleményünk szerint az EKB-útmutató nem azonosítja a vállalati szervezetirányítási eljárások megszegésének potenciális eseteit sem, amelyeket pedig az EBH-iránymutatás szerint figyelembe kell venni ebben a tekintetben.

109

Mivel az EKB belső útmutatójának célja elvileg az EBH-iránymutatás követelményeinek operatív szempontú kifejtése, ezt azonban nem teszi meg maradéktalanul, nem mondhatjuk azt, hogy a FOLTF-értékelések igazgatási folyamatának kialakítása műveleti szempontból teljesen hatékony lenne.

…valamint a folyamatirányítás működési hatékonyságának fokozását célzó képzésekhez és szimulációs gyakorlatokhoz

110

A válságkezelési egység képzést szervezett a válságkezelésről, amelyet a résztvevők összességében pozitívan értékeltek. Mindamellett több hangsúlyt kellett volna fektetni a korai beavatkozási kerettel kapcsolatos képzésre. Egyes válságkezeléshez kapcsolódó területek esetében a közös felügyeleti csoportokban részt vevő tagállami hatósági delegáltak közül túl kevesen vettek részt a képzésben. Az EKB ráadásul – a fent említetteken felül – nem biztosított lehetőséget a strukturált visszajelzésre a közös felügyeleti csoportok számára azok képzési igényeinek felmérésére.

111

A válságokra való felkészülés keretében a válságkezelési egység felelős – a nemzeti illetékes hatóságokkal szorosan együttműködve – a válságkezelési szimulációs gyakorlatok megszervezéséért. Eddig azonban a potenciális válsághelyzet korai szakaszai vagy a korai beavatkozási szakasz tekintetében nem került sor ilyen gyakorlatra. Nem találtunk azt bizonyító dokumentációt, hogy az EKB különleges módszertant vagy iránymutatásokat dolgozott volna ki ezzel kapcsolatban, vagy hogy ezt a közeljövőben tervezné.

Javításra szorul a válságelhárítás dokumentálása a korai beavatkozásra vonatkozó értékelésekben

112

Az EKB átadott nekünk olyan dokumentumokat és információkat, amelyek segítségével nyerhettünk némi tényleges betekintést a korai beavatkozási folyamatok irányításával összefüggő folyamatokba, de azokat csak korlátozott mennyiségben és megszerkesztve bocsátotta rendelkezésünkre. Ezért nem tudunk átfogó következtetést levonni arról, hogy az EKB műveleti szempontból hatékony irányítási folyamatot vezetett-e be annak biztosítására, hogy a szabályozási kerettel és a vonatkozó EBH-iránymutatásokkal összhangban alkalmazza korai beavatkozási hatásköreit. Olyan eseteket azonban így is feltártunk, amikor nem tartották be az EKB korai beavatkozási értékelésekre vonatkozó operatív iránymutatását.

113

A bizonyítékok között nem voltak példák az egyes javasolt intézkedésekkel kapcsolatos – akár az SSM-rendeletből, akár a tagállami jogszabályokból eredő – jogszabályi felhatalmazás megvitatására, pedig ezt az EKB-iránymutatások előírják. Ezt a szempontot állítólag más dokumentumokban vizsgálták, amelyeket azonban nem mutattak be nekünk.

114

Az általunk látott korai beavatkozási értékelések nem vitatták meg a rendelkezésre álló intézkedéseket a legalkalmasabb intézkedés kiválasztását szolgáló, műveleti szempontból hatékony folyamat keretében. Legtöbb esetben magából az értékelésből sem derült ki egyértelműen, hogy a javasolt intézkedés hogyan kezelné az adott (tényleges vagy valószínű) szabálysértést.

115

Az EKB korai beavatkozási intézkedésekre vonatkozó operatív iránymutatása kijelenti, hogy mérlegelni kell az intézkedések szükségességét, megfelelőségét és alkalmasságát. Ezeket a szempontokat az általunk látott bizonyítékok nem vizsgálták. Szintén elmaradt a korábbi intézkedések megvitatása, még akkor is, ha azok hasonlóak voltak az új javaslatban szereplőkhöz. Ez ellentétes egy, az EKB iránymutatásaiban kifejezetten előírt követelménnyel.

116

A nekünk átadott dokumentumok nem fejtették ki egyértelműen és kifejezetten, hogy a közös felügyeleti csoport miért gondolta úgy, hogy a javasolt intézkedések észszerű határidőn belül megoldanák a feltárt hiányosságokat. Arra sem találtunk bizonyítékot, hogy az EKB ebből a szemszögből kifejezetten mérlegelte volna a helyreállítási fellépéseket vagy a helyreállítási tervekben szereplő más intézkedéseket, vagy hogy szándékában állt volna felhívni a figyelmet az olyan esetekre, amelyekben megítélése szerint a javasolt helyreállítási opciók egyike sem oldotta volna meg a problémát.

117

Az esetek többségében nem derült ki, hogy az EKB ténylegesen megpróbálta-e számszerűsíteni egy-egy probléma nagyságrendjét, mielőtt reagált volna a válsághelyzetre. Nem vezettek be a helyszíni vizsgálatokra vonatkozó eljárást a meg nem jelenített és valószínű veszteségek és a bank számadatai között még nem szereplő más tényezők hatásának számszerűsítésére. Az általunk látott értékelésekből nem derült ki egyértelműen, hogy a javasolt intézkedések lehetővé tennék-e a (tényleges vagy valószínű) szabálysértés gyors kezelését, holott ezt az EKB iránymutatásai kifejezetten előírják.

118

A rendelkezésünkre bocsátott bizonyítékok alapján nem tudtuk megerősíteni, hogy az EKB hatékonyan monitorozza a korai beavatkozási intézkedések végrehajtását. Konkrétan azt sem tudtuk megállapítani, hogy az EKB válságkezelési folyamataiban előírtaknak megfelelően létezik-e gyors nyomonkövetési eljárás, akár kiegészítő intézkedések, akár FOLTF-értékelés formájában.

119

Az átadott bizonyítékok alapján csak egyes kiválasztott szempontok tekintetében tudtuk megvizsgálni az EKB válságelhárítási tevékenységének működési hatékonyságát. Csak azokat a dokumentumokat tudtuk felhasználni, amelyeket az EKB szíveskedett a rendelkezésünkre bocsátani, és ezek nem voltak elégségesek ahhoz, hogy átfogó következtetést tudjunk levonni az operatív válságkezelési folyamatok végrehajtásáról.

Következtetések és ajánlások

120

Az EKB felügyeleti szerepkörében szerteágazó válságkezelési eljárásokat alakított ki, ezeket azonban még tovább kellene fejleszteni:

1. A szervezeti felépítés megfelelő és összességében biztosítja a szükséges információáramlást az EKB-n belül. A külső együttműködést és koordinációt szabályozó folyamatokon még lehetne javítani.
2. Problémákat találtunk az operatív válságkezelési keret kapcsán, és bizonyos jelek – amelyeket a következtetésekben részletezünk – arra mutatnak, hogy annak végrehajtása sem tökéletes.

Szervezeti felépítés

121

A kezdeti tervezési szakasz hiányosságai ellenére a szervezeti felépítés kielégítő (17–23. bekezdés). Összességében hatékonynak bizonyult a válságkezelési egységhez való munkaerő-felvétel (24–25. bekezdés). Az EKB jelenleg nem rendelkezik eljárásokkal a személyzeti igény felülvizsgálatára, illetve személyzetének a válsághelyzetek kezelésén dolgozó közös felügyeleti csoportokhoz való átcsoportosítására (25. bekezdés).

A válságkezelés terén folytatott együttműködés és koordináció

122

Még nem alakították ki teljes körűen a más hatóságokkal folytatott koordináció és együttműködés kereteit. Csak korlátozott műveleti iránymutatás áll rendelkezésre annak biztosítására, hogy a közös felügyeleti csoportok válsághelyzetben következetesen és hatékonyan tudják ellátni a felügyeleti kollégiummal összefüggő feladataikat (29–31. bekezdés). Ezenfelül egyelőre nincsen belső szabályozási keret a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletére (32. bekezdés).

123

Az EKB és az ESZT együttműködése a feladataik szempontjából releváns információk megosztásán és cseréjén alapul. Az ESZT szélesebb körű információkhoz kap hozzáférést a korai beavatkozási szakaszban, ha azt az EKB célszerűnek ítéli, illetve ha az ESZT kifejezetten kéri. A rendelkezésre bocsátott információk köre azonban nem nő automatikusan a bankok pénzügyi helyzetének romlásával párhuzamosan (34–39. bekezdés).

1. ajánlás

Az EKB a következők révén fokozza a külső szereplőkkel folytatott együttműködését:

1. folytassa törekvéseit arra, hogy írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodást kössön minden olyan felügyeleti kollégiummal, amelynél az EKB tölti be az összevont felügyeletet ellátó hatóság szerepét, és javítsa az ESZT-vel folytatott információcserét. Ez utóbbira a két intézmény közötti egyetértési megállapodás jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálata keretében kellene sort keríteni;
2. fogadjon el belső keretrendszert a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletére.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2018 4. negyedév.

Helyreállítás-tervezés

124

Az EKB megfelelő belső monitoringfolyamatokat alakított ki a helyreállítási tervek értékelési folyamata számára (51. bekezdés), és következetes ütemezést dolgozott ki a helyreállítási tervek benyújtására (47. bekezdés). A felügyeleti kollégiumokkal kapcsolatban fennmarad még néhány kihívás (48–49. bekezdés). A tervek értékelésében nemzeti szakértők is részt vehetnek, ami irányítási kockázatokat vethet fel (50. bekezdés). Az EKB a legtöbb vonatkozásban elegendő iránymutatást adott ki, ez alól csak a helyreállítási tervekkel kapcsolatos mutatók képeznek kivételt (51–54. bekezdés). Az EKB egy hatékony értékelési eszköz révén az összes jogszabályi előírást átültette a gyakorlatba, de nem találtunk sem további összefoglaló jelentéseket, sem arra szolgáló módszeres eljárást, hogy az értékeléseket fel is használják a folyamatos felügyelet során végzett válsághelyzet-azonosítási és válságkezelési feladatok elvégzéséhez (55–61. bekezdés). A felügyelt szervezetektől összességében pozitív visszajelzés érkezett (62–64. bekezdés). A megszerezhető dokumentáció hiányos volta miatt azonban nem tudunk következtetést levonni a helyreállítási tervek értékelési folyamatának gyakorlati működési hatékonyságáról (bui).

2. ajánlás

A helyreállítás-tervezés során az EKB:

1. többek között a mutatók kalibrálására vonatkozó kiegészítő iránymutatás révén javítsa a hasonló üzleti modellt alkalmazó és/vagy azonos joghatóság alatt működő bankok esetében alkalmazott megközelítés következetességét;
2. az eddigi dokumentumokon felül törekedjen összefoglaló jelentések készítésére is, és gondoskodjon róla, hogy a közös felügyeleti csoportok a válsághelyzetek azonosítása és a válságkezelés során módszeresen készítsenek értékelést a helyreállítási tervekről.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2018 4. negyedév.

A válsághelyzetek azonosítása

125

A válsághelyzetek azonosítására vonatkozó jelenlegi iránymutatások nem kellőképpen részletesek, és nem pontosítják, hogy mely objektív kritériumok alkalmazása fokozhatná a folyamat működési hatékonyságát (67–72. bekezdés). Válsághelyzeti eljárások léteznek ugyan, azonban nincsen olyan mutatókészlet, amely egyértelmű küszöbértékek segítségével lehetővé tenné a felügyelt szervezetek helyzetében bekövetkező romlás megállapítását. Ez szintén rontja a válságkezelés működési hatékonyságát (73–79. bekezdés). Az EKB válsághelyzet-azonosítási folyamatának működési hatékonyságát rontja az is, hogy a korai beavatkozásra vonatkozó értékeléseket főként az éves SREP-ciklus keretében, nem pedig az egyes bankok pénzügyi helyzetének jelentős romlására utaló bizonyítékokra reagálva végzik el (89–91. bekezdés), és a mögöttes dokumentáció nem felel meg maradéktalanul a meglévő iránymutatások előírásainak.

3. ajánlás

Az EKB:

1. fejlessze tovább a korai beavatkozásra vonatkozó értékelésekkel kapcsolatos iránymutatásait, és határozzon meg egyértelmű küszöbértékeket tartalmazó mutatókészletet a bankok pénzügyi helyzetében bekövetkező potenciális romlás azonosítására. A rendelkezésre álló információk műveleti szempontból hatékony felhasználása érdekében e mutatókészlet tartalmazza a bankok helyreállítási tervének értékelése során megfelelőnek ítélt mutatók és kiváltó feltételek némelyikét is, és határozza meg egyértelműen, hogy azok kapcsán mikor szükséges az eljárás hatókörének kibővítése;
2. segítse elő, hogy egy bank pénzügyi helyzetének lényeges romlására utaló jelek esetén azonnal és módszeresen végezzék el a korai beavatkozásra vonatkozó értékelést;
3. belső folyamatainak és iránymutatásainak betartatása érdekében fektessen nagyobb hangsúlyt a korai beavatkozásra vonatkozó értékelések minőségbiztosítására.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2018 2. negyedév.

126

Az EKB nem rendelkezik egyértelmű eljárásokkal és rendszerekkel a rendelkezésére álló rengeteg információ átfogó összegyűjtésére, értékelésére, valamint az ezekről az információkról történő további beszámolásra és az ezek alapján történő fellépésre, továbbá nem dokumentálja módszeresen megállapításainak központi monitoringját és nyomon követését (80–86. bekezdés).

4. ajánlás

Az EKB dolgozza át a különféle (többek között a rendszerszintű kockázatra vonatkozó) információk kezelésére irányuló folyamatait, hogy a lehető legnagyobb kapacitás álljon rendelkezésére a válsághelyzetbe jutó bankok korai azonosítására. Ennek keretében vezessen be vezetői információs rendszert a szabályozási követelmények megsértésének vagy határértékhez közeli teljesülésének módszeres bejelentésére, és hajtson végre központi ellenőrzéseket.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2019 1. negyedév.

Válságelhárítás

127

Az EKB által a válságelhárítás operatív folyamatirányítása kapcsán alkalmazott jelenlegi módszertan nem tartalmaz azt biztosító eljárást, hogy a felügyeleti intézkedések mérlegelése előtt számszerűsítsék az adott probléma nagyságrendjét. Az EKB konkrétan nem rendelkezik olyan gyorsan bevethető helyszíni vizsgálati csoporttal, amely elvégezhetné a válsághelyzetben lévő bankok eszközminőségének részletes elemzését (96–99. bekezdés).

5. ajánlás

Az EKB:

1. fejlessze tovább korai beavatkozási iránymutatásait annak biztosítása érdekében, hogy a válságelhárítási intézkedések mérlegelése előtt számszerűsítsék az összes vonatkozó felügyeleti megállapítást;
2. alakítson ki egyértelmű folyamatokat arra, hogy amennyiben bizonytalanság övezi az eszközértékelést, bizonyosságot tudjon szerezni azon intézmények eszközminőségéről, amelyek pénzügyi helyzete jelentős mértékben megromlott. Ezenfelül hozzon létre olyan gyorsan bevethető helyszíni vizsgálati csoportokat, amelyek elvégezhetik a válsághelyzetben lévő bankok eszközminőségének részletes elemzését;
3. készítsen rendszeres előrehaladási jelentéseket a felső vezetés számára, amelyek módszeresen, átfogóan és előretekintő módon összefoglalják, milyen helyszíni vizsgálatok vagy más eszközök útján törekszenek az eszközminőség tekintetében problémásként azonosított bankok helyzetének orvoslására.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2018 4. negyedév.

128

Az EKB nehézségeket tapasztal a válságelhárítás céljára rendelkezésre álló korai beavatkozási intézkedések alkalmazása terén (többek között mert azok átfedésben vannak más intézkedésekkel). A jogalkotónál kezdeményezte a vonatkozó jogszabályok módosítását, azonban nem nyújtott iránymutatást alkalmazottainak arra vonatkozóan, hogyan birkózzanak meg ezekkel a nehézségekkel. Nincsen leírás az egyes forgatókönyvek esetén mérlegelhető konkrét intézkedésekről és az azok alapjául szolgáló jogi hatáskörökről sem. Az EKB ebben a tekintetben nem használja ki a korábbi helyreállítás-tervezési értékelések és válsághelyzetek során szerzett értékes tapasztalatait annak meghatározásakor, hogy egy-egy forgatókönyv esetén mely hatáskörök és intézkedések alkalmazását szükséges mérlegelni. Ezeknek a tapasztalati úton szerzett ismereteknek a körültekintő felhasználása pedig nagymértékben javíthatná a működési hatékonyságot annak biztosítása révén, hogy kizárólag megfelelő és arányos intézkedésekre kerüljön sor (101–104. bekezdés).

6. ajánlás

Az EKB a korai beavatkozásra vonatkozó értékelésekkel kapcsolatos iránymutatásainak továbbfejlesztése útján:

1. a hatásköreinek alkalmazása kapcsán feltárt nehézségek kezelése érdekében kérje fel a Bizottságot arra, hogy fontolja meg a meglévő keret potenciális hiányosságainak jogszabály-változtatás útján való orvoslását;
2. készítsen átfogó leírást az egyes forgatókönyvek esetén mérlegelhető konkrét intézkedésekről és az alkalmazandó jogi hatáskörökről. Ennek érdekében az EKB használja fel módszeresen a bankok helyreállítási terveinek értékelése és a korábbi válsághelyzetek során szerzett ismereteit.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2018 4. negyedév.

129

Az EKB által a FOLTF-értékelésekre vonatkozó EBH-iránymutatás végrehajtása kapcsán kiadott útmutató nem elég részletes és hatóköre nem elég tág, valamint nem tisztázza kellőképpen, hogy a FOLTF-értékelés során hogyan kell felhasználni az EBH-iránymutatásban ismertetett objektív elemeket (107–109 bekezdés).

7. ajánlás

Az EKB fejlessze tovább a FOLTF-értékelésekre vonatkozó műveleti iránymutatását, és ennek során dolgozza ki részletesebben az EBH-iránymutatásban ismertetett objektív elemek alkalmazását.

Ajánlott megvalósítási határidő: 2018 1. negyedév.

130

Az EKB megtagadta tőlünk a hozzáférést olyan dokumentumokhoz és információkhoz, amelyekre feladatunk elvégzéséhez szükségünk lett volna. A kapott dokumentumok elégségesek voltak annak vizsgálatához, hogy a helyreállítási tervek értékelésével kapcsolatos és válságkezelési tevékenységek kialakítása milyen mértékben járult hozzá a működési hatékonyság biztosításához. Az EKB azonban csak nagyon kevés bizonyítékot bocsátott rendelkezésünkre e tevékenységek végrehajtásáról, ezért nem tudtunk következtetéseket levonni arról, hogy a válságkezelés milyen működési hatékonysággal működik a gyakorlatban (lásd: I. melléklet).

8. ajánlás

Az EKB biztosítson hozzáférést az Európai Számvevőszéknek az összes kért dokumentumhoz és információhoz, hogy az az elszámoltathatóság biztosítása érdekében elvégezhesse feladatait.

Ajánlott megvalósítási határidő: haladéktalanul.

A jelentést 2017. december 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

Rövidítések

BCBS: Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság

BRRD: A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv

CMG: Válságkezelő csoport

CMN: Válságkezelési hálózat

CMT: Magas szintű válságkezelő csoport

CRD: A tőkekövetelményekről szóló irányelv

CRM: Válságkezelési egység

DG Statistics: Statisztikai Főigazgatóság

EAP: Vészhelyzeti cselekvési terv

EBH: Európai Bankhatóság

ECA: Európai Számvevőszék

EKB: Európai Központi Bank

ERKT: Európai Rendszerkockázati Testület

ESMA: Európai Értékpapír-piaci Hatóság

ESZT: Egységes Szanálási Testület

EU: Európai Unió

EUMSZ: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

FICO: Pénzügyi konglomerátum

FOLTF: Fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló (intézmény)

FSB: Pénzügyi Stabilitási Tanács

GC: Kormányzótanács

G-SIB: Rendszerszempontból jelentős bank

G-SIFI: Rendszerszempontból jelentős pénzügyi intézmény

ICAAP: A tőkemegfelelés belső értékelési eljárása

ILAAP: A likviditási megfelelés belső értékelési eljárása

IMAS: Információkezelési rendszer

IS-CMT: Intézményspecifikus válságkezelő csoport

JST: Közös felügyeleti csoport

KBER: Központi Bankok Európai Rendszere

LSI: Kevésbé jelentős intézmény

MDA: Maximálisan felosztható összeg

MoU: Egyetértési megállapodás

MS: Tagállam

NIH: Nemzeti illetékes hatóság

NPL: Nemteljesítő hitel

PoC: Kapcsolattartó pont

RAS: Kockázatértékelési rendszer

RIA: Kockázatelemzési egység

RTS: Szabályozástechnikai standardok

SB: Felügyeleti testület

SI: Jelentős intézmény

SREP: Felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás

SRM: Egységes szanálási mechanizmus

SSM: Egységes felügyeleti mechanizmus

SSM-rendelet: Az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet

WCCA: Írásbeli koordinációs és együttműködési megállapodás

Glosszárium

A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (BRRD): A bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/59/EU irányelve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.)).

Az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet (SSM-rendelet): A Tanács 2013. október 15-i 1024/2013/EU rendelete az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

Egységes felügyeleti mechanizmus (SSM): Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) az euróövezeti bankfelügyeleti rendszer neve. Tagjai az EKB és a részt vevő országok nemzeti felügyeleti hatóságai. Fő céljai:

• az európai bankrendszer biztonságának és stabilitásának biztosítása;
• a pénzügyi integráció és stabilitás növelése;
• a következetes felügyelet biztosítása.

Az SSM a bankunió két pillérének egyike: a másik pillér az egységes szanálási mechanizmus.

Egységes szanálási mechanizmus (SRM): Az egységes szanálási mechanizmus (SRM) – az egységes felügyeleti mechanizmus mellett – a bankunió egyik pillére. A rendszer a részt vevő tagállamokban működő hitelintézetek csődjének kezelésére szolgáló kulcskompetenciák és források központosítására szolgál.

Egységes Szanálási Testület (ESZT): Az euróövezetre kiterjedő új bankszanálási mechanizmus keretében jelentős hatásköröket ruháztak át az Egységes Szanálási Testületre (ESZT). Az ESZT feladata a fizetésképtelen bankok rendezett módon történő szanálása úgy, hogy az minimális hatást gyakoroljon a reálgazdaságra és az államháztartásra. Egységes szabályokat és eljárásokat állapít meg az EKB felügyelete alatt álló jelentős bankok és más nemzetközi csoportok csődje esetére. Az ESZT megszünteti a szanálás előtti – például a bankok belső szervezetével és működésével vagy a szanálási intézkedések határokon átnyúló elismerésével összefüggő – akadályokat.

Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT): Az Európai Rendszerkockázati Testület feladata az egész Európai Unió pénzügyi rendszerét fenyegető kockázatok felügyelete (makroprudenciális felügyelet).

Felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP): A közvetlenül az EKB által felügyelt bankok esetében a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást (SREP) a közös felügyeleti csoportokon belül végzik el annak biztosítása érdekében, hogy a felügyelt intézmények megfelelő intézkedésekkel, stratégiákkal, folyamatokkal és mechanizmusokkal rendelkezzenek, hogy a vonatkozó szabályoknak megfelelő szintű tőkét és likviditást tartsanak fenn, valamint hogy megfelelő módon kezeljék és fedezzék azokat a kockázatokat, amelyeknek ki vannak vagy lehetnek téve. A SREP folyamat eredményeképpen minden egyes bank esetében egyedi pontszámot állapítanak meg.

Fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló (intézmény) (FOLTF): A felügyeleti vagy szanálási hatóság akkor adja ezt az értékelést, ha egy bank megsérti vagy a közeljövőben valószínűsíthetően meg fogja sérteni a folytatólagos engedélyezésre vonatkozó követelményeket, ami fizetésképtelenségi vagy szanálási eljárás megindítását vonhatja maga után. Az ilyen értékelés kiadását többek között az indokolhatja, ha a bank olyan veszteségeket szenvedett el, amelyek kimerítik készleteit, ha eszközeinek értéke nem éri el a kötelezettségeinek értékét, vagy ha esedékességkor nem tud eleget tenni kötelezettségeinek (illetve ha ezen események bekövetkezése a közeljövőben valószínűsíthető).

Közös felügyeleti csoport (JST): Az SSM keretében a jelentős intézmények napi szintű felügyeletét a közös felügyeleti csoportok (JST) irányítják. E csoportokban mind az EKB, mind azon országok nemzeti illetékes hatóságainak tagjai részt vesznek, amelyekben a hitelintézetek, banki leányvállalatok vagy az adott bankcsoport jelentős nemzetközi fióktelepei székhellyel rendelkeznek. Minden egyes jelentős intézmény számára létrehoznak egy-egy közös felügyeleti csoportot.

Maximálisan felosztható összeg (MDA): A bankok által kifizethető maximális összeg (például bónuszok és osztalékok).

Nemzeti illetékes hatóság (NIH): A nemzeti illetékes hatóság a bankfelügyeletért felelős nemzeti hatóság. Ez lehet egy nemzeti központi bank vagy egy bankfelügyeletre szakosodott szervezet, vagy egy kétlépcsős modell. Ez a kifejezés a gyakorlatban magában foglalja mindazokat a különböző típusú intézményeket, amelyek Európa-szerte banki felügyeletet végeznek.

Rendszerszempontból jelentős pénzügyi intézmény (G-SIFI): A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) 2011 novemberében integrált szakpolitikai intézkedéscsomagot tett közzé a rendszerszempontból jelentős bankokkal kapcsolatos rendszerszintű és erkölcsi kockázatok kezelésére. Ebben a kiadványban az FSB a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) által kidolgozott módszertan alapján összeállította a rendszerszempontból jelentős pénzügyi intézménynek (G-SIFI) minősülő nagy bankok egy kezdeti csoportját.

A tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD): Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

Válságkezelési hálózat (CMN): A nemzeti illetékes hatóságok (NIH) válságkezelési funkcióinak hálózata.

Válságkezelő csoport (CMG): Az összes G-SIFI székhely szerinti és főbb fogadó hatóságainak válságkezelő csoportot kell fenntartaniuk azzal a céllal, hogy elősegítsék a vállalkozást érintő, határokon átnyúló pénzügyi válságra való felkészülést, illetve egy ilyen válság kezelését és megoldását. A válságkezelő csoportokban részt kell venniük a felügyeleti hatóságoknak, a központi bankoknak, a szanálási hatóságoknak, a pénzügyminisztériumoknak, valamint a csoporthoz tartozó szervezetek székhely szerinti és fogadó joghatóságainak a csoport szanálása szempontjából lényeges garanciaprogramjaiért felelős hatóságoknak, és szorosan együtt kell működniük más olyan joghatóságok hatóságaival, ahol e vállalkozások rendszerszintű jelenléttel rendelkeznek.

Az ellenőrző csoport

A számvevőszéki különjelentések egy adott költségvetési vagy irányítási területre vonatkozó teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzések eredményeit mutatják be. Annak érdekében, hogy ellenőrzései maximális hatást érjenek el, ezek megválasztásakor és megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.

Ezt a jelentést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Baudilio Tomé Muguruza számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara készítette. Az ellenőrzést Kevin Cardiff számvevőszéki tag vezette. A jelentés elkészítésében támogatást nyújtottak: Gediminas Mačys kabinetfőnök, Shane Enright attasé, Tony Murphy igazgató, Zacharias Kolias igazgató és Mirko Gottmann feladatfelelős. Az ellenőrző csoport tagjai Paraskevi Demourtzidou, Jörg Genner, Violeta Radu és Giorgos Tsikkos voltak.

Elérhetőség

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors

Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2018

PDF	ISBN 978-92-872-9089-2	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/670943	QJ-AB-17-027-HU-N
HTML	ISBN 978-92-872-9070-0	ISSN 1977-5733	doi:10.2865/138083	QJ-AB-17-027-HU-Q

© Európai Unió, 2018

Az olyan fényképek és más anyagok felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek szerzői jogainak nem az Európai Unió a tulajdonosa, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.

KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

• az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
• a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696, vagy
• e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az Europa portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: http://europa.eu

Uniós kiadványok
Az EU Bookshopból uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: (http://bookshop.europa.eu). Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu/data) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.