5.1. Borító
5.1.1. A borító elemei
A kiadványok borítója négy lapból áll, sorrendben a következőkből: borítólap, borítólap belső oldala (általában a borító második oldalaként hivatkoznak rá), hátsó borítólap belső oldala (a borító harmadik oldala) és hátsó borítólap. Ha a kiadvány vastagsága ezt lehetővé teszi, a címet a kötet gerincére is rá kell nyomtatni úgy, hogy amikor a kötet borítólapjával felfelé fekszik, a cím olvasható legyen. A címet a gerinc vastagságával arányos betűmérettel kell szedni.
A borítólapon szerepel a felelős kiadó neve és emblémája, a mű címe és (adott esetben) alcíme, valamint a szerző neve (különösen közös kiadás esetében); e lapon szerepelhet még a kötetszám (ha többkötetes kiadványról van szó), valamint a gyűjtemény vagy a sorozat címe, illetve a mű sorszáma:
A borítólap belső oldala általában üresen marad.
A hátsó borítólap belső oldalán a nyilvánosságnak szóló tájékoztatót kell elhelyezni.
A hátsó borítólapon szerepel (adott esetben) az eladási ár, a Kiadóhivatal logója, az ISBN (a könyvek nemzetközi szabványos azonosító száma) és a katalógusszám:
Ára Luxemburgban (héa nélkül): … EUR
Az időszaki kiadványokra érvényes különleges szabványok
A sorozatok esetében a borítón szereplő, fent említett elemekhez az ISSN (időszaki kiadványok nemzetközi szabványos azonosító száma) járul, amelyet a borítólap jobb felső sarkában kell feltüntetni.
Egyes időszaki kiadványoknak nincs kimondottan borítója. A borítólapon ilyen esetben szerepel a sorszám és a megjelenés éve is. Egyes esetekben a borító második vagy harmadik oldalán található az összefoglalás. Ha lehet, a kiadás éve feleljen meg a naptári évnek.
A hátsó borítólapon szerepelnek az árak (előfizetési és számonkénti ár), a katalógusszám és a Kiadóhivatal logója.