Az európai beruházási terv

2015-ben az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal együtt elindította az európai beruházási tervet. Ennek része az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amely eredetileg 21 milliárd EUR összegű uniós hozzájárulással jött létre, és amelynek az a fő célkitűzése, hogy bevonzza a magánberuházásokat. Az előrejelzések szerint a 2015-ben és 2016-ban jóváhagyott beruházásoknak köszönhetően 2020-ra 700 000 új munkahely és az uniós GDP 0,7%-os növekedése várható. Ez azt mutatja, hogy a stratégiai beruházások még a gazdasági válság által egy évtizeddel ezelőtt súlyosan érintett ágazatokban és régiókban is munkahelyeket teremtenek és hozzájárulnak a növekedéshez szerte az Európai Unióban. A Parlament az általa és a tagállamok által szeptemberben elért elvi megállapodás nyomán decemberben elfogadta az Európai Stratégiai Beruházási Alap kiterjesztéséről és megerősítéséről szóló rendeletet. Az új és továbbfejlesztett Európai Stratégiai Beruházási Alap 2.0 menetrendjét meghosszabbították 2018 közepétől 2020 végéig, és a beruházási célját 315 milliárd EUR-ról legalább 500 milliárd EUR-ra növelték.

Az Alap 2017-ben rendületlenül haladt előre célja felé, hogy 2018 közepéig legalább 315 milliárd EUR értékű, a reálgazdaságba irányuló további beruházást mozgósítson. Mind a 28 tagállamban aktív volt, és a várakozások szerint 2017 végéig összesen mintegy 256 milliárd EUR összegű beruházást kellett mozgósítania.

Az Alap keretében az év végéig összesen 357 infrastrukturális és innovatív projektet hagytak jóvá, 39,2 milliárd EUR-s finanszírozással. Jóváhagytak továbbá 347 kis- és középvállalkozásoknak szóló finanszírozási megállapodást, 11,9 milliárd EUR értékben. Ebből a várakozások szerint mintegy 539 000 ilyen vállalkozás profitálhat.

Továbbá az Európai Beruházási Tanácsadó Platform révén fokozták a projektek kidolgozásához és előkészítéséhez nyújtott tanácsadási támogatást, a finanszírozást kereső projektek számára pedig a Beruházási Projektek Európai Portálján biztosították a szükséges láthatóságot.

Konkrét intézkedéseket is hoztak az üzleti környezet javítása és az egységes piac további erősítése érdekében. Uniós szinten idetartoztak az olyan kezdeményezések, mint az egységes piaci stratégia, a tőkepiaci unió, a digitális tartalmak egységes piaca, az energiaunió és a körforgásos gazdaság cselekvési terv. A Bizottság az európai szemeszter részeként szintén külön hangsúlyt fektetett a tagállamok szintjén felmerülő beruházási kihívások meghatározására és az ezek kezelését célzó elsőbbségi reformokra. Ezek jól tükröződnek a Tanács által 2017. július 11-én elfogadott, a 27 tagállamnak címzett országspecifikus ajánlásokban.

Tekintettel a beruházási terv sikerére, a futamidő és a finanszírozás kiterjesztéséről szóló 2016. szeptemberi javaslatot követően a Parlament és a Tanács decemberben megállapodott arról, hogy 2020-ig meghosszabbítják az Európai Stratégiai Beruházási Alap futamidejét, és hogy beruházási célösszegét legalább 500 milliárd EUR-ra növelik.

A költségvetési rendelet felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalások sikeres lezárása 2017 végén lehetővé fogja tenni a programok és alapok fokozott interoperabilitását az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap kombinálását célzó egyszerűsített szabályokkal. Lehetőséget nyújt továbbá a támogatások és a pénzügyi eszközök kombinálására az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében.

Beruházási terv a reálgazdaságba

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap az uniós gazdaság számára stratégiai jelentőséggel bíró ágazatokba történő beruházásokat támogat, ideértve a energiaszektort, a közlekedést, a digitális technológiákat, a kutatás-fejlesztést és innovációt, a szociális infrastruktúrát és a kisvállalkozásokat. Idetartozik a szociális vállalkozásokba, a szociális hatásba és a szociális innovációba történő beruházás is. Például az Alap révén az Európai Beruházási Bank 14 alapellátási központot finanszírozott Írországban, valamint pénzt adott egy új kampusz építésére Portugáliában a Nova School of Business and Economics számára. Továbbá az Alap a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó ágán keresztül egy 10 millió EUR-s beruházással támogatott egy, a menekültek és migránsok munkaerőpiacra való belépésének elősegítését célzó, eredményeken alapuló kifizetési programot.

Gazdaságpolitika és költségvetési politika

Az Unióban a gazdaságpolitikák összehangolása éves ciklusban, az úgynevezett európai szemeszter keretében történik. Minden év vége felé az éves növekedési jelentés közzétételével és az euróövezet gazdasági politikájára vonatkozó ajánlásra irányuló javaslattal indul.

2017 februárjában közzétették az országjelentéseket, amelyekben elemezték Görögország kivételével valamennyi uniós tagállam gazdasági és szociális helyzetét. Az elemzések kiterjedtek a makrogazdasági egyensúlyhiányokra is, és jelentést tartalmaztak a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés végrehajtása érdekében elfogadott nemzeti intézkedésekről, amely szerződés előírja, hogy az aláíró 25 tagállamból legalább 22 költségvetésének egyensúlyban kell lennie, vagy többletet kell tartalmaznia. E jelentések képezték a tagállamokkal a nemzeti reformprogramok és a középtávú költségvetési tervek kidolgozása során felmerülő szakpolitikai döntésekről folytatott megbeszélések alapját. Késő tavasszal ezek a jelentések vezettek a Tanácshoz címzett országspecifikus ajánlásokra irányuló bizottsági javaslatok megfogalmazásához.

Ezek az ajánlások a Tanács által a tagállamoknak adandó, a munkahelyteremtésre és a növekedés fellendítésére vonatkozó ajánlott iránymutatásra vonatkoznak. Arra a megállapításra épülnek, miszerint a tagállamok előrehaladtak a 2016-ban kapott, a beruházások fellendítése, a strukturális reformok folytatása és a költségvetés kiegyensúlyozottságának biztosítása alkotta „bűvös háromszöghöz” kapcsolódó egyedi politikai iránymutatások végrehajtásával. Továbbá az EU egészének munkanélküliségi rátája novemberben 7,3%-on állt – ez a legalacsonyabb szint 2008 októbere óta (majdnem 9 millió munkahely jött létre a Juncker elnök által vezetett Bizottság megbízatása alatt). December 21-én 236 millió ember dolgozott az EU-ban – több, mint korábban bármikor. A tagállamokat felkérték az ötödik éve tartó gazdasági fellendülés által kínált lehetőség kiaknázására.

Noha a prioritások eltérnek az EU-n belül, a testületen belül elengedhetetlennek tartották a további erőfeszítéseket a befogadóbb, erőteljesebb és fenntarthatóbb növekedés eléréséhez. E megközelítés részét képezte a szociális prioritásokra és kihívásokra való nagyobb hangsúly helyezése a tagállamokban. Novemberben az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság elnökei kihirdették a szociális jogok európai pillérét, amely 20 alapelvre támaszkodva iránytűként fog szolgálni a foglalkoztatási és a szociális politika kialakításához, valamint referenciakeretként a tagállamok teljesítményének méréséhez.

Fiskális oldalon a Bizottság által májusban a Tanácsnak tett ajánlások megerősítették, hogy a stabilitási és növekedési paktum alkalmazása intelligensen és rugalmasan történik. A tagállamok középtávú költségvetési terveinek értékelésekor figyelembe vettek a strukturális reformokhoz és a kormány ellenőrzésének hatókörén kívül eső olyan szokatlan eseményekhez kapcsolódó konkrét kiadásokat, mint a menekültprogramok és a terrorizmus elleni intézkedések. A Bizottság ajánlásai alapján a Tanács Horvátország és Portugália esetében júniusban, Görögország esetében szeptemberben, az Egyesült Királyság esetében pedig decemberben lezárta a túlzotthiány-eljárást. Így 2017-ben további előrelépés történt ezen a területen, és a túlzott hiánnyal rendelkező tagállamok száma kettőre csökkent a 2011. évi 24-ről.

Külön az euróövezetet vizsgálva a Bizottság novemberben nagyjából semleges költségvetési irányvonalat és kiegyensúlyozott szakpolitikai keveréket kért. Ideértendő olyan szakpolitikák érvényesítése, amelyek támogatják a fenntartható és inkluzív növekedést, javítják az ellenálló képességet, valamint előmozdítják az egyensúly helyreállítását és a konvergenciát. A Bizottság továbbá jelentős előrelépést javasolt az egységes piac megvalósítása felé, különösen a szolgáltatások terén, ideértve a pénzügyi, digitális kereskedelmi és közlekedési szolgáltatásokat. A kedvező konjunkturális körülményekre tekintettel valamennyi tagállamnak előnyben kell részesítenie azokat a reformokat, amelyek fokozzák a termelékenységet és a növekedési potenciált, javítják az intézményi és az üzleti környezetet, megszüntetik a beruházási akadályokat, ösztönzik a minőségi munkahelyek létrehozását és csökkentik az egyenlőtlenséget.

A Bizottság azt is ajánlotta, hogy a folyó fizetési mérleg hiányával vagy magas külső adóssággal rendelkező tagállamok igyekezzenek féken tartani a fajlagos munkaköltségeket. A nagy folyófizetésimérleg-többlettel rendelkező tagállamoknak ösztönözniük kell a bérnövekedést, és olyan intézkedéseket kell prioritásként végrehajtaniuk, amelyek élénkítik a beruházásokat, fokozzák a belső keresletet és elősegítik az egyensúly helyreállítását az euróövezetben.

A Bizottság emellett értékelte azt is, hogy a tagállamok 2018. évi költségvetésiterv-javaslatai megfelelnek-e a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek.

A makrogazdasági egyensúlyhiány figyelemmel kísérése tekintetében arra a következtetésre jutottak, hogy 2018-ban 12 tagállamot (Bulgária, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Hollandia, Portugália, Szlovénia és Svédország) fognak részletesen megvizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy továbbra is sújtják-e őket egyensúlyhiányok vagy súlyos egyensúlyhiányok. Ezek ugyanazok a tagállamok, mint amelyeket az eljárás előző fordulója során kijelöltek. A Bizottság az éves országjelentései részeként be fogja mutatni a részletes vizsgálatok eredményeit 2018 elején. A gazdasági expanzió segíti a fennálló egyenlőtlenségek kijavítását azáltal, hogy hozzájárul a belső és külső adóssághányad folyamatos csökkentéséhez, enyhíti a pénzügyi ágazatban továbbra is fennálló problémákat, és javítja a munkaerőpiaci-helyzetet. További előrelépés történt a külső egyensúlyhiányok kezelése felé azon országok esetében, amelyek nettó adóssággal rendelkeznek, a munkaerőpiaci és növekedési feltételek pedig általában tovább javultak. Az egyensúlyhiány kezelése csökkentett számú kategória alapján folytatódott, a foglalkoztatási és szociális megfontolásokra helyezve a hangsúlyt.

Júniusban az Európai Költségvetési Tanács első alkalommal adott tanácsot az euróövezetbeli fiskális politika általában vett irányáról. A Költségvetési Tanács független, és szakértőkből áll, akiket a tagállamokkal, a nemzeti költségvetési tanácsokkal és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően neveznek ki.

A Költségvetési Tanács azon az állásponton volt, hogy a semleges költségvetési irányvonal megfelelő lenne az euróövezet egésze számára 2018-ban, és ezt a differenciált nemzeti költségvetési politikák révén lehetne megvalósítani a Stabilitási és Növekedési Paktum paraméterein belül. A Költségvetési Tanács továbbá úgy vélte, hogy a kormányoknak az államháztartási kiadások átcsoportosítására kellene törekedniük a beruházásokra fordított kiadások növelése érdekében, amelyek leginkább megszenvedték a pénzügyi és gazdasági válságot követően a sikeres költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket.

Novemberben az Európai Költségvetési Tanács közzétette első éves jelentését, amely tartalmazta az uniós költségvetési keretrendszer végrehajtása módjának és a jelenlegi költségvetési irányvonal megfelelőségének független értékelését az euróövezeti és a nemzeti szinteken. Az éves jelentés 2016-ra (az utolsó teljes felügyeleti ciklusra) összpontosít, és arra a következtetésre jut, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtása során voltak ugyan hiányosságok, de nem történtek súlyos hibák, a nagyon nehéz gazdasági helyzetet is figyelembe véve. A fiskális politika némi támogatást biztosított az euróövezet egészének talpra állásához. Ugyanakkor az euróövezet nézőpontjából nézve egyes tagállamokban az előírtnál szigorúbb, másokban pedig enyhébb volt. Az értékelése alapján a Költségvetési Tanács több javaslatot is előterjesztett a Stabilitási és Növekedési Paktum továbbfejlesztésére.

2017-ben az Európai Központi Bank továbbra is megvalósította fő célját, az árstabilitás fenntartását az euró értékének megőrzése érdekében. Az árstabilitás nélkülözhetetlen a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és egyben ez a legfontosabb hozzájárulás, amire a monetáris politika képes ezen a területen. Az Európai Központi Bank és az Európai Stabilitási Mechanizmus képviselői a programot követő támogatás keretében egyaránt részt vettek a tagállamokban tett rendszeres uniós felülvizsgálati látogatásokon.

A tőkepiaci unió befejezése

A tőkepiaci unió, amely az európai beruházási terv egyik fő prioritása, szabályozási és nem szabályozási reformokat tartalmaz annak érdekében, hogy a megtakarítások jobban összekapcsolódjanak a beruházásokkal. A tőkepiaci unió az EU pénzügyi rendszerét kívánja megerősíteni azáltal, hogy alternatív finanszírozási forrásokat kínál, valamint több lehetőséget a lakossági és intézményi befektetők számára. A tőkepiaci unió több finanszírozási lehetőséget biztosít a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások számára, például könnyebb hozzáférést a kockázati tőkepiacokhoz. Nagy hangsúlyt fektet a fenntartható finanszírozásra, mivel a pénzügyi szektor kezd segíteni a fenntarthatóságtudatos befektetőknek abban, hogy megfelelő projekteket és vállalatokat válasszanak.

A tőkepiaci unióban felvázolt 33 intézkedés körülbelül kétharmada megvalósult. Ezek közé tartozott a befektetési vállalkozásokra vonatkozó szabályok jelentős felülvizsgálata. A kisebb befektetési vállalkozások számára előnyösek lesznek az egyszerűbb követelmények, amelyek jobban összhangban vannak kockázati profiljukkal. Ugyanakkor a bankokéhoz hasonló kockázatot jelentő nagyobb cégeket a bankokhoz hasonló módon kell szabályozni és felügyelni. Ez segíteni fog valamennyi befektetési vállalkozásnak abban, hogy a fogyasztók és a befektetők megtakarításait összekapcsolják a vállalkozásokkal. Az új szabályok segíteni fogják a pénzügyi piacok megfelelő működését, egyben biztosítva a pénzügyi stabilitást is.

A jövőben befejezendő új intézkedések közé tartoznak: egy páneurópai magánnyugdíjtermék, amelynek célja, hogy segítsen az embereknek nyugdíjas éveik finanszírozásában, és hogy több megtakarítást csatornázzon be a tőkepiacokra; az integrált tőkepiacok felügyeleti szabályainak fejlesztésére irányuló munka folytatása; a kis- és középvállalkozások listázására vonatkozó szabályok felülvizsgálata; a pénzügyi technológiai ágazatban rejlő potenciál kiaknázása; és a beruházások átirányítása, hogy azok támogassák az átállást az alacsony szénkibocsátású, erőforrás-hatékonyabb és körkörösebb gazdaságra.

Az EU mint kereskedelmi partner

A 2017 májusában közzétett, a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló vitaanyag megállapítja, hogy az EU elkötelezett egy nyílt, szabályokon alapuló és tisztességes többoldalú kereskedelmi rendszer iránt, amely jóléte megteremtésének alapjául szolgál és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kereskedelem világszerte pozitív hatással járjon. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló éves beszédében javaslatot tett a külföldi befektetések szűrésének új uniós keretére, amely fokozni fogja az átláthatóságot és az együttműködést a tagállamokkal. Az EU szintén előrelépést tett új exportpiacok megnyitása felé azáltal, hogy több kereskedelmi partnerrel elindított kereskedelmi tárgyalásokat. Különösen két kereskedelmi ügylet fog hozzájárulni a munkahelyek számának növeléséhez, a növekedéshez és a beruházások fellendítéséhez. Az EU és Japán befejezte a tárgyalásokat az EU és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodásról, továbbá az EU és Kanada megkezdte az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásuk ideiglenes alkalmazását. Lásd a 2017. évi kereskedelempolitikai fejleményekről szóló 6. fejezetet.

A torzulásoktól mentes verseny támogatása a növekedés és a beruházások elősegítése érdekében

Az uniós versenypolitika és annak végrehajtása mutatja, hogy az EU minden vállalatot szívesen lát, ha az beruházni és üzletelni akar az egységes piacon, amíg betartja a szabályokat. Az év során az EU továbbra is betartatta a versenyszabályokat a vállalkozások és a háztartások érdekében.

Márciusban új szabályokat és eszközöket javasoltak annak érdekében, hogy a tagállami versenyhatóságok még hatékonyabban tudják betartatni az uniós trösztellenes szabályokat. Májusban egyszerűsített szabályokat hagytak jóvá, amelyek egyes kikötőkre, repülőterekre, a kultúrára és az EU legkülső régióira vonatkozó köztámogatási intézkedéseket kivettek az állami támogatási szabályok szerinti előzetes bejelentési kötelezettség alól. Az új szabályok a verseny megőrzése mellett megkönnyítik a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe történő közberuházásokat.

Az év során a Bizottság 338 összeolvadási határozatot, 4 antitröszt-határozatot, hét kartellről szóló határozatot és 263 állami támogatási határozatot hozott, amelyek jelentős előnyökkel jártak az uniós fogyasztók számára, és hozzájárultak a növekedéshez. Összesen 4398 milliárd EUR összegben rótt ki bírságokat olyan vállalatokra, amelyek megsértették az EU versenyjogi szabályait, és az érintett tagállamok számára előírta nagyjából 618,6 millió EUR-nyi jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatás visszafizettetését a kedvezményezett vállalkozásoktól.

Az EU-beli gazdasági tevékenységek élénkítése végett több mint 1,2 milliárd EUR-nyi nyersanyagokra, félkész anyagokra és alkotóelemekre vonatkozó behozatali vámot függesztettek fel. Ez az intézkedés egyben az EU továbbfelhasználói ipara versenyképességi kapacitásának fejlesztését és azt is célozta, hogy lehetővé tegye az ipar számára munkahelyek fenntartását vagy létrehozását és struktúrái korszerűsítését.

Fenntartható növekedés a munkahelyteremtés és a környezet támogatása érdekében

A körforgásos gazdaságra való áttérés, amelyben az erőforrások, többek között az energia felhasználása hatékonyabb, továbbá kevesebb hulladék keletkezik, nagy lehetőségeket rejt magában az uniós polgárok és vállalkozások számára.

Az EU további előrelépéseket tett a körforgásos gazdaságról szóló, 2015-ben elindított csomag végrehajtásában. A tervezés, a gyártás, a fogyasztás és a hulladékgazdálkodás terén a zárt láncú termékéletciklus megvalósítása érdekében a Bizottság az Európai Beruházási Bankkal közösen létrehozta a körforgásos gazdaság pénzügyi platformját, amelynek célja az innovatív és körforgásos megoldásokba való beruházások fellendítése. A Bizottság iránymutatást nyújtott továbbá a tagállamoknak az energia hulladékból történő előállításával kapcsolatban, valamint a jogszabályok aktualizálására tett javaslatot az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben történő alkalmazásának korlátozása érdekében. Becslések szerint az intézkedések révén évente több mint 3000 tonna veszélyes hulladék keletkezése előzhető meg az EU-ban, továbbá energia- és nyersanyag-megtakarítás érhető el. Csupán az egészségügyi ágazatban mintegy 170 millió EUR-nyi költséget lehetne megtakarítani, ha lehetővé válna, hogy a kórházak használt orvostechnikai eszközöket vásároljanak és adjanak el.

A csomag sarokköveként a Parlament és a Tanács ideiglenes megállapodásra jutott a hulladékra vonatkozó jogalkotási javaslatokról, és 2035-ig ambiciózus, ugyanakkor reális célkitűzéseket határozott meg a hulladék csökkentésére és újrahasznosítására vonatkozóan.

A tagállami reformok folyamatos támogatása

A strukturálisreform-támogató programot májusban hozták létre, 142,8 millió EUR-s költségvetéssel a 2017–2020-as időszakra. A tagállamok kérésére a program igényeikre szabott technikai támogatást finanszíroz kulcsfontosságú reformterveik megvalósításának elősegítése érdekében. A programon keresztül a Bizottság célzott támogatást nyújt, amely megerősíti a tagállamok azon képességét, hogy olyan reformokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyeket szükségesnek tartanak gazdaságaik versenyképesebbé és beruházásbarátabbá tételéhez. Ez a technikai támogatás a kormányzás és a közigazgatás, az államháztartási gazdálkodás, az üzleti környezet, a munkaerőpiac, az oktatás, az egészségügyi és szociális szolgáltatások, a pénzügyi szektor és a forráshoz jutás területét érintő reformokra terjed ki. Valamennyi uniós tagállam által igénybe vehető, és nem igényel társfinanszírozást.

A programot a Strukturálisreform-támogató Szolgálat hajtja végre a többi illetékes bizottsági szervezeti egységgel együttműködve. A szolgálat eddig 15 tagállammal foglalkozott több mint 150 támogatási projekt végrehajtása kapcsán. A 2018. évi projektciklusra több mint 20 tagállam által benyújtott támogatási kérelmek száma meghaladta a 400-at, ami jelentős túlkeresletet jelent a program erre az évre előirányzott 30,5 millió EUR-s költségvetéséhez képest.

Az EU folytatta a programot követő utólagos támogatások nyújtását Írország, Spanyolország, Ciprus, Portugália és Románia számára. Az év folyamán biztató előrelépések történtek a görög program végrehajtása terén, amelynek célja a befektetői bizalom visszaállításához szükséges feltételek megteremtése és a tartós gazdasági fellendülés alapjainak lefektetése volt. A második felülvizsgálat júliusban zárult le, lehetővé téve az Európai Stabilitási Mechanizmusból származó 8,5 milliárd EUR összegű finanszírozás harmadik ügyletrészsorozatának engedélyezését. A harmadik felülvizsgálat decemberben zajlott, és a felek már a hónap elején szakértői szintű megállapodásra jutottak.

Görögország emellett az európai beruházási terv keretében további gazdasági támogatásban részesült.

A Strukturálisreform-támogató Szolgálat speciális megbízatásokat is teljesített, például segítette Görögországban a menekültügyi válságra adott válasz koordinációját és a ciprusi török közösséget támogató uniós segélyprogram végrehajtását.

Regionális politika

Az EU regionális és várospolitikája révén folytatja a foglalkoztatást és a növekedést segítő szerteágazó projektekbe, valamint az üzleti tevékenységet támogató infrastruktúrákba, például a széles sávú hálózatokba és a közlekedési hálózatokba történő beruházásokat. Ezenkívül számos kezdeményezés és stratégia végrehajtására került sor a növekedés és az innováció szélesebb körben történő ösztönzése érdekében, ideértve egy sor új intézkedést is annak érdekében, hogy további segítséget nyújtsanak az EU régióinak az „intelligens szakosodásban”, azaz az olyan részterületekre irányuló beruházásaikban, amelyekben a versenyképességük szempontjából fontos erősségeik rejlenek. Két, 2017-ben indított kísérleti projekt lehetővé teszi a régiók számára, hogy a Bizottság szakértőiből álló csoportokkal partnerségben növeljék innovációs kapacitásukat, megszüntessék a beruházási akadályokat és felkészüljenek az ipari és társadalmi átalakulásra. Azonosítják és kibővítik azokat a hitelképes régióközi projekteket, amelyek európai értékláncokat hoznak létre a kiemelt területeken.

Az uniós városfejlesztési menetrend részeként 12 új tematikus partnerség indult olyan témákban, mint a körforgásos gazdaság, a digitális átállás, a munkahelyek és készségek, valamint a városi mobilitás, amelyek segítséget nyújtanak a városoknak az őket érintő szakpolitikák kidolgozásában. E területeken a beruházások megkönnyítése érdekében az Európai Bizottság az Európai Beruházási Bankkal együtt új szolgáltatást hozott létre. A városi beruházásokkal foglalkozó tanácsadó szolgálat (URBIS) személyre szabott pénzügyi és technikai tanácsadást nyújt a városoknak az integrált városfejlesztési projektek előkészítésének és megvalósításának minden kulcsfontosságú szakaszában. A partnerségek közül három esetében már tettek közzé cselekvési terveket, a többi pedig 2018-ban várható.

Az EU kohéziós politikájának célja az uniós tagállamok és régiók közötti fejlettségbeli szakadékok szűkítése és az egyenlőtlenségek csökkentése. A Bizottság kezdeményezést indított a kevésbé fejlett régiók felzárkózásának elősegítésére. Ennek keretében azt vizsgálja, hogy mi tartja vissza a növekedést ezekben a régiókban, valamint ajánlásokat dolgoz ki és támogatást biztosít növekedési potenciáljuk felszabadításához. E kezdeményezés a tagállamok közül első alkalommal Lengyelország és Románia két-két régiójában indul el. A kísérleti projektek eredményei alapján a modell ezután a hasonló kihívásokkal küzdő egyéb régiókban is alkalmazható.

Az EU legkülső régiói egy októberben indított új stratégiából is profitálnak majd, amely egyedülálló értékeik maximális kihasználásán alapul, és amelynek keretében kiemelt, megújított és megerősített partnerség jön létre.

Kutatás és innováció

Az EU kutatási és innovációs programja, a Horizont 2020 első éveinek értékelése azt mutatta, hogy a program jó úton halad a munkahelyteremtés és a növekedés elősegítése, a legnagyobb társadalmi kihívások kezelése és az életminőség javítása felé. A Horizont 2020 keretében csak 2017-ben 8,62 milliárd EUR beruházásra került sor. Több mint 4900 projekt részesült támogatásban, amelyekben uniós partnerek, a programhoz társult 16 ország és a világ más országai is részt vettek. A Bizottság októberben indította a Horizont 2020 keretprogram pályázati felhívásainak legutóbbi csomagját, amely egyéb tevékenységekkel együtt a kutatók és innovátorok számára mintegy 30 milliárd EUR összeget irányoz elő.

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz első „összefogási felhívása” februárban indult azzal a céllal, hogy 1,35 milliárd EUR-nyi támogatást mozgósítson közlekedési projektek finanszírozására. Az összefogási felhívás többek között az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az Európai Beruházási Bank, a nemzeti fejlesztési bankok vagy magánszektorbeli beruházók által nyújtott finanszírozással ötvözi a támogatásokat.

A versenyképes, tiszta és összekapcsolt mobilitás támogatása érdekében a Bizottság megállapodott egy 152 közlekedési projektet tartalmazó listáról. A projektek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében nyújtott 2,7 milliárd EUR összegű uniós finanszírozáson osztoznak.

Növekedés és foglalkoztatás a mezőgazdaságon keresztül

Az EU agrár-élelmiszeripari ágazata közel 44 millió munkahelyet jelent, és évente több mint 130 milliárd EUR értékű árut exportál. A közös agrárpolitika ezt különböző kiegészítő eszközök útján nagyjából 59 milliárd EUR-s éves költségvetéssel támogatja. 2017-ben a Bizottság széles körű konzultációt folytatott a közös agrárpolitika egyszerűsítéséről és korszerűsítéséről. Ez nyilvános konzultációt is magában foglalt, amely több mint 322 000 beadványt és több mint 1400 szakpolitikai dokumentumot eredményezett.

Ennek eredményeként novemberben elfogadták a mezőgazdaság és az élelmezés jövőjéről szóló közleményt, amely általános politikai iránymutatást ad a közös agrárpolitika jövőbeli fejlesztéséhez. A közlemény tovább fogja alakítani a szakpolitika jövőjéről szóló vitát, összefüggésben a következő, 2018-ban esedékes, többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokkal, anélkül azonban, hogy azokat befolyásolná.

Az óceánokkal kapcsolatos teendők

Az EU – azon tevékenységének keretében, amelyet a tengeri kérdések globális szövetségének nemzetközi partnerekkel való kialakítása céljából végez – októberben Máltán negyedszer rendezte meg a „A mi óceánunk” című nemzetközi konferenciát. Ezer magas szintű „tengeri bajnok” kötelezte el magát az egészséges és produktív óceánok mellett, és tekintette át a korábbi kötelezettségvállalások megvalósulását.

A kormányok, a vállalkozások és a civil társadalom képviselői történelmet írtak az óceánok egészsége érdekében tett több mint 7 milliárd EUR-nyi kötelezettségvállalással. Ígéretet tettek arra is, hogy új, nagyobb kiterjedésű, 2,5 millió km2-es védett tengeri területeket hoznak létre, és a konferencia első alkalommal tudta széles körben mobilizálni a vállalati szektort az óceánok megőrzése érdekében. Az EU 550 millió EUR értékű, a tengeri környezet védelmére, a tengerszennyezés és az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére, a fenntartható halászatra, a tengeri védelemre és a fenntartható kék gazdaságra irányuló intézkedést jelentett be.

Új finanszírozási lehetőségek, új partnerek és új piacok felkutatása a kis- és középvállalkozások számára

Az EU minden évben több mint 200 000 vállalkozást támogat különböző típusú finanszírozás, többek között hitelek, mikrofinanszírozás, garanciák és kockázati tőke által. Az uniós finanszírozás minden vállalkozás számára és valamennyi gazdasági ágazatban elérhető, legyen az induló vagy egyéni vállalkozás, vagy bármilyen méretű vállalat. Az EU által támogatott finanszírozás nyújtására vonatkozó döntést helyi pénzügyi intézmények, például bankok, kockázatitőke-befektetők és informális befektetők hozzák meg. Az uniós támogatás – amely gyakran a helyi pénzügyi intézmények által biztosított pénzeszközök összehangolásán keresztül valósul meg – lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy az egyébként lehetségesnél több pénzügyi támogatáshoz jussanak.

Az EU tanácsokkal és gyakorlati támogatással is segíti a vállalkozásokat. 2017-ben az Enterprise Europe Network több mint 3500, nemzetközi ambícióval rendelkező kisvállalkozást segített a finanszírozás, valamint új partnerek és új piacok felkutatásában. Az Enterprise Europe Network világszerte több mint 60 országban tevékenykedik. Több mint 600 tagszervezet szakértőiből áll, és célja, hogy segítse a vállalkozásokat az EU-ban a nemzetközi innovációban és növekedésben.

Befektetés az emberekbe

2017-ben volt az Európai Szociális Alap létrejöttének 60. évfordulója. Az ESZA a munkavállalókat segíti képesítések megszerzésében és képzettségi szintjük növelésében (2014 és 2020 között 8 millió uniós munkavállaló támogatására kerül sor).

A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége, amely az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai és az uniós tagjelölt országok számára áll nyitva, négy évvel 2013-as elindítása után több mint 35 országot foglal magában. Az érdekeltek – beleértve a vállalkozásokat és a közvetítőket is – mintegy 230 kötelezettségvállalást tettek több mint 800 000 képzési lehetőség és első munkahely biztosítására. Ennek keretében júniusban egy új európai gyakornoki hálózat jött létre a fiatal tanulók határozottabb képviselete érdekében. Októberben a Bizottság javaslatot terjesztett elő a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerére és az új ErasmusPro programra vonatkozóan, a gyakornoki, valamint a szakoktatásban és -képzésben részt vevő tanulók hosszú távú mobilitásának támogatására.

Az EU júliusban indította útjára a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozási rendszerét, valamint a harmadik országbeli állampolgárok – köztük a menedékkérők és menekültek – uniós készségprofil-készítő eszközét. Ez a két új online eszköz az EU egész területén elősegíti a tanulást és a mobilitást azáltal, hogy átláthatóbbá teszi a készségeket és a képesítéseket.

December 20-án a Bizottság új irányelvre tett javaslatot a munkavállalók munkafeltételekről történő tájékoztatására vonatkozó meglévő kötelezettségek kiegészítése és aktualizálása érdekében. Ebben minimumszabályokat javasolt annak biztosítására, hogy valamennyi munkavállaló – beleértve az atipikus szerződésekkel rendelkezőket is – nagyobb kiszámíthatóságot és egyértelműséget élvezzen. A javaslat további mintegy 2–3 millió atipikus munkaszerződéssel alkalmazott munkavállaló számára nyújt védelmet.

A digitális készségek előmozdítása

Az EU támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a polgárok digitális készségeket sajátítsanak el. Márciusban a 2018–2020-as időszakra szóló, 5000–6000 diplomás hallgató számára létrehozott digitális gyakornoki programokra irányuló projektet jelentettek be. A beruházásokat olyan projektek keretében hajtják végre, amelyek a kis- és középvállalkozásokban dolgozók készségeinek javítását, valamint a munkanélküliek átképzését célozzák, hogy kisvállalkozásokban dolgozhassanak.

Emberek közötti kapcsolatteremtés

Az EU 2017-ben Európa-szerte szervezett rendezvényekkel ünnepelte az Erasmus program 30. évfordulóját. A program a felsőoktatási intézmények hallgatóinak mobilitását szolgáló, viszonylag szerény kezdeményezésként indult 1987-ben, és mára az Erasmus+ uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogrammá fejlődött.

Az elmúlt 30 év során mintegy 9 millióan éltek az Erasmus-programok által kínált számos lehetőséggel, és szereztek új ismereteket és készségeket a tanulás, a szakmai gyakorlatok, a tanulószerződéses gyakorlati képzések, az ifjúsági csereprogramok, az oktatás és a sport területén Európa-szerte és Európán kívül is. 2017-ben a program több mint 2,5 milliárd EUR-s költségvetése lehetővé tette, hogy 560 000 fiatal és az oktatási intézmények és az ifjúsági szervezetek 160 000 alkalmazottja részesüljön támogatásban. A tagállamok júniusban zöld jelzést adtak az ErasmusPro kezdeményezés végrehajtására, amely a következő 3 év során 50 000 új lehetőséget biztosít hosszú távú külföldi szakmai gyakorlatra a szakoktatásban és -képzésben részt vevők számára.

A Parlament és a Tanács hozzájárulásával a Bizottság megemelte a fenti célt szolgáló uniós támogatási program, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés pénzügyi keretét, valamint segítette a tagállamokat az Európai Szociális Alapból számukra elkülönített források mobilizálásában. 2014 januárja óta több mint 18 millió fiatal lépett be az ifjúsági garancia rendszerébe, 11 millióan pedig állásajánlatot, tanulószerződéses gyakorlati képzési, gyakornoki vagy továbbképzési ajánlatot fogadtak el.

A fiatalok segítése vállalkozások indításában

Az Erasmus fiatal vállalkozóknak program a vállalkozást indítani szándékozó európaiaknak segít megszerezni a kisvállalkozás indításához és/vagy sikeres működtetéséhez szükséges készségeket. Az új vállalkozók ismereteket és üzleti ötleteket gyűjtenek és cserélnek egy tapasztalt vállalkozóval egy 1–6 hónapos időszakban. Az új vállalkozó szert tesz a kisvállalkozás működtetéséhez szükséges készségekre, miközben a mentora újfajta megközelítéssel találkozhat saját tevékenysége vonatkozásában, és lehetősége nyílik újabb piacokat megismerni.

A programot az Európai Bizottság finanszírozza, és a részt vevő országokban az üzleti támogatásban illetékes helyi kapcsolattartó pontok (pl. kereskedelmi és iparkamarák, induló innovatív vállalkozások központjai, üzleti inkubátorházak stb.) irányítják. Az év során több mint 1000 leendő vállalkozó követte ezt a mentorprogramot.

Az Európai Szolidaritási Testület

Az Európai Szolidaritási Testület 2016 decemberében jött létre, és gyorsan megkezdte működését. 2017 májusában a Bizottság külön jogalapot és költségvetést javasolt a következő 3 évre. December végéig Európa-szerte több mint 45 000 fő regisztrálta magát, és több mint 2500-an vettek részt szolidaritási tevékenységekben. Augusztus 16-án például az olaszországi Norciába érkeztek önkéntesek, hogy segítsenek a helyreállítási munkálatokban, és a 2016-ban a régiót sújtó földrengésekben megrongálódott helyi közösségi létesítmények újjáépítésében. Emellett 2017 középén létrejött az Európai Szolidaritási Testület szakmaimunka-komponense. A tervek szerint a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja keretében finanszírozott, Franciaország és Olaszország állami foglalkoztatási szolgálatai által koordinált projektek révén a következő 2 év során mintegy 6000 fiatalnak nyílik lehetősége szolidaritással kapcsolatos munka vagy szakmai gyakorlat megszerzésére.

Az emberek egészségének védelme, a gazdaság támogatása

A Bizottság júniusban elfogadta az antimikrobiális rezisztencia leküzdését célzó új cselekvési tervet. A cselekvési terv „egységes egészségügyi megközelítése” mind az emberek, mind az állatok esetében vizsgálja az antimikrobiális rezisztencia kérdését, amely egyre nagyobb veszélyt jelent az EU-ban, évente 25 000 halálesetet és 1,5 milliárd EUR-t kitevő veszteséget okozva. Az Egészségügyi helyzet az Európai Unióban elnevezésű kezdeményezés első kétéves ciklusa az egyes tagállamokról készített országspecifikus egészségügyi jelentések és az azokat kísérő és tágabb, uniós összefüggésben vizsgáló bizottsági dokumentum közzétételével ért véget. E kezdeményezés végrehajtása során a Bizottság a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel és az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontjával is együttműködik.

Eredményközpontú uniós költségvetés

A 2017-es uniós költségvetés elősegítette a munkahelyteremtést, különösen a fiatalok számára, és élénkítette a stratégiai beruházásokat. Az előző évek intézkedéseire építve továbbra is külön hangsúlyt fektetett a migrációs kihívásra. A költségvetés majdnem felét (75 milliárd EUR-t) fordították növekedésre, munkahelyteremtésre és versenyképességre, a kutatás és az innováció támogatására (Horizont 2020), az oktatásra, képzésre és az ifjúságra (Erasmus+), a kis- és középvállalkozásokra (az EU programja a vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért) és a közlekedési infrastruktúrára (az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz). Az uniós költségvetés támogatta az Európai Stratégiai Beruházási Alapot, amely kulcsfontosságú beruházási projekteket támogatott az EU-ban. A gazdák körülbelül 43 milliárd EUR-t kaptak. Az EU összesen majdnem 6 milliárd EUR-val járult hozzá a külső határok védelmének megerősítéséhez és a migráció és a menekültáramlások kezeléséhez.

Májusban a Bizottság több mint 340 millió EUR finanszírozást javasolt, hogy 2020-ig az Európai Szolidaritási Testület révén 100 000 helyet biztosítsanak a fiatalok számára szolidaritási tevékenységekbe (önkéntesség, gyakornokság vagy munkahelyek) való bekapcsolódáshoz.

A jelenlegi többéves pénzügyi keret (2014–2020) középtávú felülvizsgálatát júniusban fogadták el. A felülvizsgálat célja az volt, hogy további pénzügyi eszközöket biztosítson a migrációs áramlások és a biztonsági kockázatok kezeléséhez, a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a versenyképesség ösztönzéséhez, valamint az uniós költségvetés előre nem látható körülmények kezelésére való képességének növeléséhez.

A Bizottság elfogadott egy, az uniós források címzettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentésére irányuló jogalkotási javaslatot is. Június 28-án a Bizottság közzétett egy vitaanyagot, hogy vitát kezdeményezzen az uniós pénzügyek jövőjéről.

A digitális egységes piac megvalósítása

A Bizottság a 2015. májusi digitális egységes piaci stratégia által azonosított mind a 43 kulcsfontosságú jogalkotási javaslatot és politikai kezdeményezést végrehajtotta a digitális egységes piac megvalósítása érdekében. 2017 végére e jogalkotási kezdeményezések közül huszonnégyet már beterjesztett az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elé.

Az elért eredmények 2017 májusában közzétett félidős értékelése további intézkedéseket vázol fel az online platformokkal, az adatgazdasággal és a kiberbiztonsággal kapcsolatban. A Bizottság az Unió helyzetéről szóló beszédet kísérő jogalkotási csomag részeként szeptemberben új szabályokat javasolt a kiberbiztonságra és a nem személyes adatok EU-n belüli szabad áramlására vonatkozóan. Szeptemberben napvilágot látott egy közlemény arról, hogy az online platformok felelőssége, hogy fellépjenek az illegális online tartalmak ellen.

Az uniós lakosságnak digitális kompetenciákra van szüksége ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a munkaerőpiacot és a társadalmat jellemző folyamatos változással, de a munkaerő 37%-a még alapvető digitális készségekkel sem rendelkezik. A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció 2020-ig egymillió fiatal munkanélkülit képez ki, a 2016–2020-as időszakra szóló e-kormányzati cselekvési terv pedig egyszerűbbé teszi a polgárok és a vállalkozások életét, és lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy új szolgáltatásokat kínáljanak. Most arra kell összpontosítani, hogy a Parlament és a Tanács az összes javaslattal kapcsolatban politikai megállapodásra jusson.

A szeptemberi tallinni digitális csúcstalálkozón magas szintű megbeszélések zajlottak arról, hogy az Európai Unió miként tud továbbra is a technológiai fejlődés élén járni és az ágazat éllovasa maradni. A tanácskozások során szó esett a digitális gazdaság viszonylatában alkalmazott egyenlő adójogi bánásmódról, a polgárok digitális készségeinek javításáról, valamint egy erős uniós kiberbiztonsági struktúra kiépítéséről. A tagállamok abban is megállapodtak, hogy 2018-ig teljesen kiépítik a digitális egységes piacot, beruházásokat hajtanak végre a digitális infrastruktúra terén, és elősegítik az adatok szabad áramlását.

A kiberbiztonság megerősítése az EU-ban

A digitális technológiák új kommunikációs lehetőségeket kínálnak a polgárok számára. Az uniós gazdaság gerincét alkotva megkönnyítik az információcserét, ugyanakkor soha nem látott kockázatokkal járnak. Az EU előrelépést ért el az internethasználók online biztonságának szavatolása terén, és 2018-tól a polgárok és a vállalkozások fokozott védelemben részesülnek. Ezek a szabályok az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó új szereplőkre is vonatkoznak majd.

Az EU-nak azonban még mindig fokoznia kell felkészültségét, hiszen a kibertámadások aggasztó mértékben terjednek. A Bizottság az Unió helyzetéről szóló elnöki beszéd nyomán szeptemberben átfogó megközelítést javasolt a kiberbiztonság javítására. A megközelítés kiterjed az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség megerősítésére, a kibertámadás esetén a tagállamok közötti koordinált fellépéshez szükséges útmutató kidolgozására, valamint egy új uniós kiberbiztonsági tanúsítási rendszerre, amely biztosítja, hogy a digitális világ termékeit és szolgáltatásait biztonságosan igénybe lehessen venni. Újdonság, hogy a Bizottság az európai biztonsági és védelmi unió melletti megújított elkötelezettségének jegyében most már a kibervédelmi kérdésekre is külön hangsúlyt helyez.

Az EU adatgazdaságában rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatása

A becslések szerint az EU adatgazdasága 2020-ban már 10,4 millió főt fog foglalkoztatni. A Bizottság új szabályokat javasolt a nem személyes adatok szabad áramlásának szabályozására. Ezek az új intézkedések – a személyes adatokra vonatkozó jelenleg hatályos szabályokkal együtt – lehetővé teszik, hogy a nem személyes adatokat az EU bármely pontján tárolni lehessen, illetve fel lehessen dolgozni. Ettől a vállalkozások versenyképességének fokozódása és a közszolgáltatások korszerűbbé válása várható az EU-ban, az adatokkal kapcsolatos szolgáltatások hatékonyan működő egységes piacán. Az adatlokalizációra vonatkozó korlátozások megszüntetése fontos lépés lenne az adatgazdaság számára, és 2020-ra a dolgok internetéből származó bevételeket 112 milliárd EUR-ra növelhetné, az EU GDP-jét pedig 4%-kal gyarapíthatná.

A jövőre felkészülve az EU beruházási tevékenységet folytat annak érdekében, hogy Európa a nagyteljesítményű számítástechnika terén olyan világszínvonalú központtá váljon, ahol óriási mennyiségű adat valós idejű elemzésére van lehetőség. Egyben előkészületeket tesz arra, hogy 2018-ban egy 1 milliárd EUR-t mozgósító, kiemelt kezdeményezést indítson a kvantumtechnológiák terén.

A tisztességes verseny biztosítása az online platformgazdaságban

Az olyan területeken, mint a verseny és a fogyasztóvédelem, az online platformokra is uniós szabályok vonatkoznak. Ez mind a vállalkozások, mind a nyilvánosság számára megnyugtató. Valahányszor csak szükségesnek mutatkozik, az EU fellép e szabályok érvényesítése érdekében.

2017 májusában határozatot fogadott el, amellyel az Amazon által tett kötelezettségvállalásokat jogilag kötelező erejűvé tette. Ez a határozat azokkal az előzetes versenyjogi aggályokkal foglalkozik, amelyek az Amazon és az elektronikuskönyv-kiadók között létrejött forgalmazási megállapodások egyes feltételeivel kapcsolatban merültek fel. Júniusban a Bizottság a Google-t 2,42 milliárd EUR-ra bírságolta, mert a cég visszaélt a keresőmotorok piacán birtokolt erőfölényével azáltal, hogy jogszerűtlenül előnyben részesített egy másik Google-terméket, mégpedig saját ár-összehasonlító szolgáltatását.

A hálózati összekapcsoltság javítása

Az EU jóváhagyott egy programot, amelynek célja, hogy EU-szerte 6000–8000 közösség számára nyilvános wifi-pontokat (hotspotokat) hozzon létre. A 120 millió EUR költségvetésű WiFi4EU kezdeményezés elősegíti, hogy a közterületeken, így például parkokban, tereken, középületekben, könyvtárakban, egészségügyi központokban és múzeumokban legyen vezeték nélküli internetcsatlakozás.

A WiFi4EU részét képezi a Bizottság 2016 szeptemberében azzal a céllal elfogadott ambiciózus intézkedéscsomagjának, hogy kielégítse az uniós lakosok internet-összeköttetés iránti egyre növekvő igényeit, és fokozza az EU versenyképességét. Ezek közé tartozik egy, a legkorszerűbb, vezeték nélküli 5G-hálózatok EU-szerte történő kiépítésének előmozdítását célzó cselekvési terv is.

Fontos lépés volt az e cél felé vezető úton, amikor 2017 májusában a Parlament és a Tanács határozatot fogadott el annak érdekében, hogy 2020-ban már a 700 MHz-es sávot is lehessen használni a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások céljára.

A jelenlegi uniós távközlési szabályok korszerűsítésével (az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexre vonatkozó javaslat) vonzóbb lesz a szabályozási környezet, amitől a tagállamokon átívelő, csúcsminőségű infrastruktúrába történő beruházások fellendülése remélhető.

A roamingdíjak megszüntetése

2017. június 15-én megszűntek a roamingdíjak. Ez azt jelenti, hogy a barangolást végző ügyfelek ugyanolyan díjszabás mellett használhatják mobiltelefonjaikat telefonálásra, SMS-küldésre és internetezésre az Európai Unión belüli utazásaik során, mint otthon.

A digitális tartalmakhoz való szabad hozzáférés

2018-tól az EU lakosai attól függetlenül igénybe vehetik az előre kifizetett online tartalomszolgáltatásokat, hogy éppen hol tartózkodnak Európában. A 2017 júniusában elfogadott új szabályok értelmében a fogyasztók más tagállamokba tett utazásaik alkalmával is használhatják az otthon már kifizetett online tartalomszolgáltatásokat. Az ezzel kapcsolatban elfogadott rendelet előnyeiből profitálhatnak az egyes közszolgálati műsorszolgáltatók is ingyenes szolgáltatásaik biztosítása során, de ennek az a feltétele, hogy ellenőrizzék, hogy előfizetőik lakóhelye melyik országban található.

Júliusban az uniós szerzői jogi szabályozás korszerűsítése keretében jóváhagyásra kerültek azok az uniós jogszabályok, amelyek több millió látássérültnek és más, nyomtatott szöveget használni képtelen személynek segítenek hozzáférést biztosítani a könyvekhez. Az új szabályok 2018 októberében lépnek hatályba.

A Parlament, a Tanács és a Bizottság novemberben politikai megállapodást kötöttek, hogy megszüntessék az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást, ami elsősorban az EU-n belül az interneten termékeket vagy szolgáltatásokat vásárolni kívánó fogyasztókat érinti. Az új szabályoktól az e-kereskedelem fellendülése várható, ami mind a fogyasztók, mind a vállalkozások hasznára lesz.

Európa éllovas pozíciójának megerősítése a nagyteljesítményű számítástechnika terén

Márciusban hét ország (Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália és Spanyolország) miniszterei aláírták a nagyteljesítményű számítástechnikáról szóló európai nyilatkozatot, melynek célja, hogy pénzügyi támogatást biztosítson a nagyteljesítményű számítástechnika és az adatinfrastruktúra következő generációja számára. Az év folyamán Belgium, Bulgária, Horvátország, Görögország, Szlovénia és Svájc is csatlakozott a nyilatkozathoz.

Az adatok megosztása a jobb minőségű kutatás érdekében

A 2017-ben útjára indított új, európai nyílt tudományosadat-felhő 1,7 millió uniós kutatónak, valamint további 70 millió, a tudomány és a technológia területén dolgozó szakembernek fog olyan virtuális környezetet biztosítani, amely lehetővé teszi adataiknak a tudományterületeken és határokon átívelő tárolását, megosztását és újrafelhasználását. A Horizont 2020 keretprogram több mint 260 millió EUR összegű finanszírozást biztosít a számítási felhő létrehozásához.

Oktatás

2017-ben a Bizottság eszközt dolgozott ki az iskolák számára, amellyel értékelni tudják digitális képességeiket. Ez az eszköz a digitális technológiák kifejlesztésében, valamint azok oktatás és tanulás során való hatékonyabb alkalmazásában támogatja őket. Decemberig 14 ország összesen 650 iskolája vett részt ebben a „SELFIE” névre keresztelt kísérleti projektben. A SELFIE 2018-ban már az EU összes iskolája számára elérhető lesz.

Elektronikus kormányzat

Májusban egy arra irányuló javaslat látott napvilágot, hogy a polgárok és a vállalatok egy egységes digitális hozzáférési ponton keresztül egyszerűbben jussanak minőségi tájékoztatáshoz, és egyszerűbben vehessenek igénybe online adminisztratív eljárásokat és segítségnyújtási szolgáltatásokat. Az egységes digitális ügyfélkapu révén a vállalatok évente akár több mint 11 milliárd EUR-t meg tudnának spórolni, az uniós lakosságnak pedig összesen 855 000 órával kevesebb ideje menne el ügyintézésre.

A magánszemélyek és a magánvállalatok mostantól bármely olyan vállalatról információkat kereshetnek, amely valamelyik EU-tagállamban vagy Izlandon, Liechtensteinben, illetve Norvégiában van bejegyezve. Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer az európai igazságügyi portál része. Ez egy olyan, az európai polgároknak, vállalkozásoknak és jogi szakembereknek szóló egyablakos ügyintézési rendszer, amely a tagállami közigazgatási szervek és a Bizottság közös munkájának eredménye. Nyilvános hozzáférést nyújt a részt vevő országokban tevékenykedő vállalatokkal kapcsolatos információkhoz, és biztosítja, hogy az érintett uniós cégnyilvántartások közötti elektronikus kommunikáció biztonságos és védett legyen. A végső cél az egységes piacba vetett bizalom megerősítése az átláthatóság és a naprakész információk révén, valamint a vállalkozásokra nehezedő terhek csökkentése. Júniusi létrehozása és az év vége között az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszert több mint 139 000 alkalommal használták valamilyen vállalattal kapcsolatos keresésre.

Júliusban elindult a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje is. Az új informatikai platform az uniós tagállamokban, Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban működő mintegy 15 000 társadalombiztosítási intézményt kapcsol össze, és megkönnyíti a hibák és a csalások elleni küzdelmet. A nemzeti társadalombiztosítási intézmények szabványosított elektronikus dokumentumokat fognak használni, saját nyelvükön, amivel biztosítható az általuk szolgáltatott adatok pontossága és hiánytalansága. Az új eszköz azok számára is hasznos lesz, akik több országban éltek és dolgoztak, mivel így könnyebben és gyorsabban ki lehet számítani az őket megillető társadalombiztosítási ellátások összegét.

Októberben a tagállamok megállapodtak abban, hogy az online közszolgáltatások rendelkezésre bocsátását illetően – a határokon és a szakpolitikai területeken átnyúlóan is – közös megközelítést követnek. Ettől mind a lakosság, mind a vállalkozások számára a bürokrácia csökkenése várható, például ami a különféle tanúsítványok igénylését, a szolgáltatásokra való jelentkezést vagy az adóbevallások benyújtását illeti.

A hálózati összekapcsoltság és a digitális vállalkozói készségek finanszírozása

Az európai strukturális és beruházási alapok és az EU kohéziós politikája nagymértékben hozzájárul a digitális egységes piac céljainak eléréséhez. A tagállamok és a régiók egyéni digitális növekedési stratégiája szerinti elosztásban az európai strukturális és beruházási alapokból több mint 20 milliárd EUR vehető igénybe a digitális vállalkozások indulásának elősegítésére. Ez leginkább a kis- és középvállalkozásokat segíti abban, hogy a digitalizációt előnyükre fordítsák, emellett pedig hozzájárul a közigazgatás hatékonyabb működéséhez, vagyis ahhoz, hogy a lakosság és a vállalkozások gyorsabb és jobb szolgáltatásokat vehessenek igénybe, valamint a rosszul ellátott területeken biztosítja a megfizethető széles sávú hozzáférést. A szélessáv-szakértői szolgálat hálózatát 2017 novemberében indították el a gyors széles sávú internetkapcsolat elterjesztése és a városi és vidéki területek közötti digitális szakadék áthidalásának elősegítése érdekében. Ezek a szolgálatok regionális és nemzeti szinten is rendelkezésre állnak, hogy tájékoztatást és támogatást nyújtsanak a széles sávú rendszer kiépítéséhez. Az év során folytatódott az azzal a céllal megkezdett munka, hogy a széles sávú internetkapcsolat 2020-ra 18 millió vidéki lakos számára elérhető legyen.

Digitális egészségügy és ellátás

Márciusban 25 uniós tagállam és Norvégia részvételével létrejött a ritka és komplex betegségek első 24 európai referenciahálózata, amely több mint 300 kórház több mint 900 rendkívül specializált egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatóját öleli fel. E hálózatok lehetővé teszik az olyan ritka vagy összetett betegségek gyógyítását, amelyek meglehetősen specializált kezelést, valamint a szaktudás és az erőforrások fokozott koncentrációját igénylik, és a csontrendellenességektől kezdve a gyermekrákon át az immunhiányos betegségekig a témakörök széles skálájával foglalkoznak.

A digitalizáció pénzügyi ágazatra gyakorolt hatása

A technológia a pénzügyi szektorban is mélyreható változásokhoz vezet. A pénzügyi szektor az informatikai termékek és szolgáltatások világszerte legnagyobb felhasználójaként nemcsak a feldolgozási, tárolási, mobil kommunikációs és hitelesítési technológiák új generációi, hanem a közösségi hálózatok, a mesterséges intelligencia és az elosztott rendszerek nyújtotta előnyökből is profitál. Új üzleti modellek jönnek létre, amelyek elősegíthetik a pénzügyi szolgáltatások egységes uniós piacának gyakorlati megvalósítását, ahol a fogyasztók és a szolgáltatók közötti kapcsolatot már sem a fizikai távolság, sem a nyelvi különbségek nem korlátozzák. Ez fontos politikai és szabályozási kérdéseket vet fel az EU pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó politikájával kapcsolatban. E kérdésekkel már egy széles körű nyilvános konzultáció is foglalkozott, amely a konkrét uniós szintű fellépés szükségességének felmérésére irányult.

Digitális technológiák – útközben is

A március 23-án Rómában megrendezett digitális napon 29 ország (az EU tagállamai és az Európai Gazdasági Térség tagjai) szándéknyilatkozatot írt alá azzal a céllal, hogy az adatokhoz való hozzáférés, a felelősségi kérdések és a konnektivitás harmonizált szabályai alapján létrehozza az összekapcsolt automatizált vezetéssel kapcsolatban folytatott, határokon átnyúló kísérletek jogi keretét. Megegyeztek abban, hogy fokozzák az együttműködést az automatizált közúti közlekedés határ menti területeken való tesztelése terén, és jelenleg már a megállapodás gyakorlati alkalmazásán fáradoznak az ágazati partnerekkel. A Bizottság most a hálózatba kapcsolt autók több országra kiterjedő, közlekedési folyosói kialakításának megkönnyítésén dolgozik.

Májusban javaslatok kerültek előterjesztésre az EU-n belüli mobilitás és közlekedés korszerűsítésére. Az „Európa mozgásban” olyan kezdeményezések széles körét foglalja magában, amelyek biztonságosabbá teszik a közlekedést, ösztönzik az igazságosabb úthasználati díjszabást, csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, a légszennyezést és a forgalmi torlódásokat, lefaragják a vállalkozások adminisztratív terheit, küzdenek az illegális foglalkoztatás ellen, valamint megfelelő feltételeket és pihenőidőket biztosítanak a munkavállalók számára. A Bizottság emellett a zökkenőmentes mobilitási megoldások előmozdítását is szorgalmazza, hogy könnyebbé tegye az utazást az Európai Unión belül. A javaslatcsomag intézkedéseire egy példa: az útdíjszedési rendszerek együttműködésének biztosítása annak érdekében, hogy egész Európát át lehessen szelni autóval anélkül, hogy a különböző adminisztratív formaságokkal törődni kellene. A tömegközlekedési adatokra vonatkozó egységes előírások segítségével az utazók jobban meg tudják majd tervezni útjukat, és a határokon átlépve is a legjobb útvonalat követhetik.

Dróntechnológia

Júniusban bemutatásra került az azzal kapcsolatos útmutató, hogy miként lehetne a drónok használatát az alacsony légtérben biztonságossá és környezetkímélőbbé tenni. A pilóta nélküli légi járművek kezdetben legfeljebb 150 méter magasságot lefedő irányítási rendszere, a U-Space, utat nyit annak, hogy kialakulhasson a drónok révén nyújtott szolgáltatások erős és dinamikus uniós piaca. A pilóta nélküli légi járművek és azok kezelői nyilvántartásba vételének, elektronikus azonosításuknak és a helyszínek körüli virtuális határok meghatározására szolgáló (ún. „geofencing”) rendszernek a tervek szerint 2019-ben már működnie kell.

Erősebb ügyfél-hitelesítés az elektronikus fizetések során

Az elektronikus fizetések biztonságosságának növelése 2017-ben is az EU digitális politikájának egyik fő célkitűzése volt. E célból a Bizottság novemberben számos olyan biztonsági követelményt vezetett be, amelyeknek a pénzforgalmi szolgáltatók – legyen szó bankokról vagy más pénzforgalmi intézményekről – kötelesek megfelelni a fizetések feldolgozásakor vagy a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásakor.

Egy modern és ambiciózus energiaunió felé

Az Európai Unió alacsony szén-dioxid-kibocsátású térséggé válásának jeleit már a gyakorlatban is látjuk. A 2017-ben elért haladásnak köszönhetően az EU jó úton halad az energiaunió létrehozása, valamint ezzel összefüggésben új munkahelyek teremtése, a növekedés fokozása és további beruházások előmozdítása felé. A stratégia elindítása után két évvel a Bizottság az energiahatékonyság fokozásához, az EU éghajlat-politikával és megújuló energiával kapcsolatos globális vezető szerepének növeléséhez, valamint az energiafogyasztókat megillető méltányos feltételek kialakításához szükséges valamennyi főbb javaslatot előterjesztette.

Az energiaunió helyzetéről szóló, 2017 novemberében közzétett harmadik jelentés szerint az EU jó úton halad afelé, hogy elérje 2020-ra szóló éghajlat- és energiapolitikai céljait. A végsőenergia-fogyasztás már most a 2020-as célérték alatt van. Emellett az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 1990 óta 23%-kal csökkent, miközben az EU gazdasága 53%-kal nőtt. Ez a tendencia azt mutatja, hogy az EU által végrehajtott fellépések a bizonyítékai annak, hogy a kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítés összeegyeztethető a gazdasági növekedéssel. Mivel a megújuló energiaforrásokból előállított energia már most az energiaszerkezet több mint 16%-át teszi ki, az EU jó úton halad afelé, hogy 2020-ra elérje a 20%-os célt. 2017 márciusáig összesen 11 tagállam érte már el a 2020-as nemzeti célkitűzését.

2017-ben jelentős előrelépés történt a 2016 novemberében előterjesztett „Tiszta energia minden európainak” csomag végrehajtása terén, és ideiglenes megállapodás született az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos kezdeményezést illetően. Mivel az Európai Unió Tanácsa decemberrel bezárólag a nyolcból hét témával kapcsolatban általános megközelítést fogadott el, az Európai Parlament pedig 2018 elején várhatóan mind a nyolc kérdésben kifejezi álláspontját, a többi kérdésre vonatkozó politikai megállapodás immár karnyújtásnyira van. Az energiaellátás, a megbízható energiaár-összehasonlítási eszközökhöz való hozzáférés, valamint a saját használatra és eladásra való áramelőállítás lehetősége tekintetében az EU egész területén nagyobb választék áll majd a fogyasztók rendelkezésére.

A májusban útjára indított „Tiszta energia az EU szigeteinek” kezdeményezés célja, hogy segítse az Unióhoz tartozó szigeteket abban, hogy saját megújuló energiaforrásaik jobb kiaknázása, valamint a korszerűbb és innovatívabb energiarendszerek átvétele révén csökkentsék az energiaimporttól való függőségüket. Ezek révén a szigetek nemcsak energiaköltségeiket csökkenthetik, hanem a levegőminőség javulásából és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenéséből eredő előnyöket is élvezhetik.

Nem szabad hagynunk, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra épülő gazdaság fokozatos felszámolása során bármely régió lemaradjon. Decemberben új platform jött létre azzal a céllal, hogy a széntermelő régiók segítséget kapjanak projektek és hosszú távú stratégiák kidolgozásához. A platform célja az átmenet folyamatának beindítása, valamint a környezeti és társadalmi kihívásokra való reagálás.

Energiahatékonyság

Márciusban az érintettek megállapodást írtak alá az energiahatékonyságot jelölő címkézésre vonatkozó egyértelműbb szabályokról, amelynek keretében az elmúlt években elért előrehaladás figyelembevétele érdekében módosultak a termékre vonatkozó tájékoztatásban szereplő kategóriák. A felülvizsgált energiahatékonysági címkék és a környezettudatos tervezés alkalmazása együttesen évente közel 500 EUR megtakarítást jelenthet a háztartások számára.

Az épületek energiahatékonyságának javítására vonatkozó új szabályokról szóló politikai megállapodás mellett 2017-ben felülvizsgált iránymutatás született arról, hogy miként kell elszámolni az energiahatékonysági szerződéseket a nemzeti számlákban. Ez meg fogja könnyíteni az EU teljes épületállományának több mint 10%-át kitevő iskolák, kórházak és más középületek számára az energiahatékonyság javítását célzó beruházásokat.

Az Európai Beruházási Bank májusban indította útjára az „Európai helyi energiahatékonysági támogatás” elnevezésű kezdeményezést. A kezdeményezés segítséget nyújt a regionális hatóságok számára az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos projektek előkészítésében.

Szeptemberben valamennyi tagállam aláírta a tallinni e-energianyilatkozatot azzal a céllal, hogy az energia digitalizálására vonatkozó átfogó stratégia kidolgozása terén ösztönözzék a tagállamok és a magánszektor közötti együttműködést.

Az EU novemberben jelentést tett közzé, amelyben értékelte a tagállamok által a 2020-as nemzeti energiahatékonysági célkitűzések teljesítése terén elért eredményeket. Az egyik legfontosabb megállapítás az volt, hogy noha részben a hidegebb tél és az alacsonyabb üzemanyagárak miatt az energiafogyasztás 2015-ben növekedett, az EU továbbra is jó úton halad a 2020-as energiahatékonysági cél teljesítése felé.

Energiabiztonság, szolidaritás és bizalom

Az uniós fogyasztók energiaellátásának biztosítása az energiaunió egyik sarokköve. November 1-jén – közvetlenül a téli fűtési idény előtt – új szabályok léptek hatályba a tagállamok közötti koordináció javítása, valamint annak elősegítése érdekében, hogy az esetleges gázellátási válságokat gyorsabban és hatékonyabban lehessen megoldani. A szabályok értelmében a tagállamoknak súlyos válság fellépése esetén segítséget kell nyújtaniuk szomszédjaik számára, hogy a háztartások ne maradjanak fűtés nélkül.

A diverzifikált és biztonságos gázpiacok kialakítására a balti államokban tett széles körű erőfeszítések részeként Lettország áprilisban megnyitotta gázpiacát a verseny előtt, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók immár nem függenek egyetlen beszállítótól.

A közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekre (CESEC) irányuló bizottsági kezdeményezés negyedik magas szintű miniszteri találkozója az egész régió számára mérföldkövet jelentett. A miniszterek egyetértési nyilatkozatot írtak alá, amelynek egy, a villamosenergia-piacokról, az energiahatékonyságról és a megújuló energiaforrások fejlesztéséről szóló közös megközelítés is részét képezte. Megállapodás született arról, hogy legkésőbb 2018. május végéig megoldást kell találni a balti államok villamosenergia-hálózatának a kontinentális Európa rendszerével való összehangolásának legjobb módjára.

A nukleáris biztonság továbbra is elsőrendű prioritás az EU számára. 2017 májusában az EU közzétette a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek Unióban való biztonságos és felelősségteljes kezeléséről szóló első jelentését. A jelentés világos képet ad a jelenlegi helyzetről, megállapítja, hogy az EU-ban javultak a szabványok, és kiemeli azokat a fontos területeket, ahol további fejlesztésekre és odafigyelésre van szükség. Az év során a nemzetközi szintű fejlemények közé tartozott a nemzetközi nukleáris együttműködésről szóló magas szintű EU–Irán szeminárium, amelyre február 28-án és március 1-jén került sor Brüsszelben.

Teljesen integrált belső energiapiac

Folytatódnak az erőfeszítések egy olyan egységes piac kiépítése érdekében, amelyben a tiszta energia szabadon és biztonságosan áramolhat. Az energiaunió helyzetéről szóló harmadik jelentés megerősítette, hogy az energetikai átállás csak akkor lehetséges, ha az infrastruktúrát a jövőbeli energiarendszer szükségleteihez igazítjuk. Már eddig is jelentős eredményeket sikerült elérni, de továbbra is vannak szűk keresztmetszetek, különösen a villamos energia területén. Ennek kezelése érdekében a Bizottság novemberben közleményt fogadott el a 2030-ra vonatkozó 15%-os villamosenergia-összekapcsolási célkitűzés eléréséhez szükséges intézkedésekről. Közzétette továbbá a közös érdekű projektek harmadik listáját is, amely 173 európai jelentőségű projektet tartalmaz. Ezen a listán most először négy, határokon átnyúló szén-dioxid-hálózati projekt is szerepel.

A projektek végrehajtásának támogatása érdekében az EU az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében – amely a 2014 és 2020 közötti időszakra 5,35 milliárd EUR-t irányozott elő energiaügyi projektek számára – 1,7 milliárd EUR-t fordított 96, a villamosenergia-, a földgáz- és az intelligens hálózati infrastruktúra területét érintő projektre. Áprilisban az EU a Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében 800 millió EUR összegű támogatást bocsátott rendelkezésre a villamosenergia-, a földgáz- és az intelligens hálózati infrastruktúra területén megvalósítandó projektek számára.

Az EU folytatta a villamosenergia-hálózatok és gázvezetékek tagállamok közötti összekapcsolását, ideértve a Norvégiát Dánián keresztül Lengyelországgal összekötő északi gázvezeték-folyosó létrehozását, a francia és az ír villamosenergia-rendszerek közötti kapcsolatot megteremtő Kelta összekötő megvalósítását, valamint a földgáz Közép- és Délkelet-Európában való szabad áramlása előtt álló akadályok megszüntetését. Az EU továbbá 101,4 millió EUR-t fog befektetni a horvátországi Krkben található cseppfolyósítottföldgáz-terminál építésébe.

2017-ben az EU különféle intézkedéseket hajtott végre az állami támogatásokkal kapcsolatos, a kapacitásmechanizmusokra vonatkozó ágazati vizsgálat utánkövetésére. Különösen azt vizsgálta meg, hogy az ilyen mechanizmusok a verseny és az egységes piacon belüli kereskedelem torzulása nélkül biztosítják-e az elégséges villamosenergia-szolgáltatást. Néhány tagállam annak biztosítása érdekében vezetett be kapacitásmechanizmusokat, hogy mindig elegendő kínálat álljon rendelkezésre. Az EU a tagállamokkal együtt most annak biztosításán dolgozik, hogy mind a meglévő, mind a tervezett intézkedések összhangban legyenek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal.

A nemzetközi fejlemények között említendő a tervek szerint az orosz gázellátást az EU piacával összekötő Északi Áramlat 2 projekt működési elveiről Oroszországgal folytatott tárgyalásokra szóló megbízásra vonatkozó bizottsági javaslat.

Az uniós belső energiapiac működésének javítása és a tagállamok közötti szolidaritás fokozása érdekében a Bizottság novemberben a belső gázpiacra belépő gázvezetékekre vonatkozó közös szabályokra tett javaslatot.

A gazdaság dekarbonizációja

A globális éghajlat-politika előmozdítása

Az EU az év során továbbra is kezdeményező szerepet játszott az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi fellépésben. Az Egyesült Államok júniusban bejelentette azon szándékát, hogy visszalép a 2015-ben Párizsban, Franciaországban elfogadott, mérföldkőnek számító globális éghajlatváltozási megállapodástól. Ezt követően az EU és a nemzetközi partnerek határozottan megerősítették azon közös elhatározásukat, hogy teljes mértékben végrehajtják a Párizsi Megállapodást, amelynek célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 °C alatt lehessen tartani.

Az EU 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni állammal közösen felszólította a globális közösséget, hogy tartsa fenn az éghajlatváltozással kapcsolatos ambiciózus fellépés lendületét. A szeptemberben Montrealban, Kanadában, az EU, Kanada és Kína által közösen rendezett miniszteri találkozó keretében a világ számos különböző országából érkező képviselők megerősítették, hogy fel kell gyorsítani az alacsony szén-dioxid-kibocsátású globális gazdaságra való átállást.

Az EU – elsősorban az ENSZ novemberben, Bonnban tartott éghajlatváltozási konferenciáján – folytatta a nemzetközi tárgyalásokat annak érdekében, hogy kidolgozásra kerüljenek a Párizsi Megállapodás gyakorlati megvalósításához szükséges eljárások és iránymutatások.

A Bizottság a decemberben Párizsban megrendezett „One Planet” klíma-csúcstalálkozón, amelynek házigazdája Emmanuel Macron francia elnök volt, előterjesztette a bolygónk védelmét szolgáló cselekvési tervét, amely 10 átalakító erejű kezdeményezést tartalmaz a gazdaság korszerűsítésére és a társadalom igazságosabbá tételére.

A Bizottság többek között az EU külső beruházási tervének részeként három célzott területen jelentett be beruházásokat, amelyek célja, hogy fenntartható beruházások céljából 2020-ra legalább 44 milliárd EUR kerüljön mozgósításra Afrika és az európai szomszédságpolitikában részt vevő országok számára. E kiadás nyomán 2020-ra várhatóan 9 milliárd EUR összegű beruházás fog megvalósulni.

Az EU továbbra is elkötelezett azon közös globális cél mellett, hogy 2020-ig 100 milliárd dollárra növelje, majd 2025-ig e szinten tartsa az évente több különböző forrásból a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni fellépéseinek támogatására mobilizált összeget. A jövőben jelentős mértékben tovább fogja növelni az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedések finanszírozását. 2016-ban az EU és tagállamai összesen 20,2 milliárd EUR-val járultak hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, ami 2015-höz képest több mint 15% növekedést jelent.

Az EU párizsi kötelezettségvállalásainak teljesítése

Az EU vezető szerepet játszik a hűtő- és fűtőberendezésekben széles körben használt, veszélyes éghajlat-felmelegedést okozó gázok, a fluorozott szénhidrogének mennyiségének globális csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben. A szén-dioxidnál több ezerszer erősebb hatású fluorozott szénhidrogének kibocsátása tekintetében tapasztalható gyors növekedés visszafordítása jelentősen hozzá fog járulni a Párizsi Megállapodásban meghatározott hőmérsékleti cél eléréséhez. 2016 októberében Kigaliban, Ruandában csaknem 200 ország vállalta, hogy fokozatosan korlátozza az ilyen gázok előállítását és felhasználását. 2017 novemberében az EU tagállamai ratifikálták a megállapodást, így az 2019 januárjában hatályba lép. Az EU a megállapodás elfogadásában betöltött szerepének elismeréseként politikai vezető szerepért odaítélt díjban részesült.

Ami az Unión belüli fejleményeket illeti, az összes olyan főbb javaslat elfogadásra került, amely ahhoz szükséges, hogy az üvegházhatású gázok Unión belüli kibocsátásának 2030-ig legalább 40%-kal történő csökkentésére vonatkozóan a megállapodás keretében tett uniós kötelezettségvállalás teljesíthető legyen. Ezek közé tartozik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálata, a tagállamok nemzeti kibocsátási célértékeinek meghatározása, a földhasználati ágazatnak az EU éghajlat-politikájába való integrálása és a légi közlekedésből származó kibocsátások kezelése.

A Parlament és a Tanács novemberben ideiglenes megállapodást fogadott el az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének a 2020 utáni időszakra vonatkozó felülvizsgálatáról. Ez a rendszer az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésére szolgáló kulcsfontosságú uniós eszköz, és korszerűsítése segíteni fog abban, hogy az EU a kibocsátás 2030-ig legalább 40%-kal történő csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásának jelentős részét teljesítse.

A felülvizsgálat jelentős változtatásokat hoz majd a rendszerben, például a kibocsátáscsökkentés felgyorsítása és a kibocsátási egységek szén-dioxid-piacon tapasztalható jelenlegi túlkínálatának csökkentése révén; további biztosítékokat vezet be annak érdekében, hogy szükség esetén az uniós ipar további védelemben részesüljön a kibocsátásáthelyezés kockázatával szemben; valamint több olyan támogatási mechanizmusról gondoskodik, amely segíti az ipart és az energiaágazatot az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállással kapcsolatos innovációs és beruházási kihívásoknak való megfelelésben.

Az EU továbbá intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer környezeti integritása ne sérüljön amiatt, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése miatt az ország területén az uniós jog már nem lesz alkalmazandó.

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet megállapodást kötött egy olyan globális piaci alapú intézkedésről, amelynek célja, hogy a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokat ellentételezés révén a 2020-as szinten stabilizálja. Ezt követően az EU módosította kibocsátáskereskedelmi rendszerét annak érdekében, hogy annak földrajzi hatálya továbbra is az Európán belüli járatokra korlátozódjon. Ezáltal a légi közlekedési ágazat továbbra is hozzájárul az EU éghajlat-politikai célkitűzéseihez, valamint a globális piaci alapú intézkedés zökkenőmentes végrehajtásához.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének más hasonló rendszerekkel való összekapcsolása növeli az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében részt vevő piac méretét, ez pedig csökkenti az éghajlatváltozás elleni küzdelem költségeit. Az EU és Svájc novemberben megállapodást írt alá rendszereik összekapcsolásáról. Ez az első ilyen jellegű megállapodás mind az EU számára, mind pedig az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban részes két fél között. Ezenkívül azon folyamat részeként, amelynek során Kína felkészül saját kibocsátáskereskedelmi rendszerének elindítására, az EU és Kína fokozza a szén-dioxid-piacon való együttműködést.

Decemberben politikai megállapodás született a közös kötelezettségvállalásról szóló rendeletről, amelynek célja – a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós éghajlatváltozási célkitűzéssel összhangban – a közlekedésből, az épületekből, a hulladékgazdálkodásból és a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentése. Megállapodás született továbbá a földhasználatból, a földhasználat-megváltoztatásból és az erdőgazdálkodásból származó kibocsátások elszámolására vonatkozó új szabályokról is. Az új szabályok növelni fogják a földterületek és az erdők szénelnyelőkként betöltött szerepét, és ösztönözik majd azok produktív és fenntartható használatát, tovább erősítve a bioalapú gazdaságot és az éghajlatbarát mezőgazdaságot.

A tiszta, versenyképes és összekapcsolt mobilitás felé

2017-ben a Bizottság számos javaslatot tett az EU mobilitásának és közlekedésének korszerűsítésére. Ezen javaslatok célja, hogy elősegítsék az ágazat számára a tiszta energiára és a digitalizálásra való átállást, ugyanakkor biztosítsák, hogy az ágazat versenyképes és társadalmi szempontból befogadó maradjon.

Az „Európa mozgásban” csomagot májusban terjesztették elő. Fő céljai között szerepel a közlekedés biztonságosabbá tétele, valamint a szén-dioxid-kibocsátás, a légszennyezés és a forgalmi torlódások csökkentése.

A csomagot novemberben újabb intézkedéscsomag követte, amely arra irányult, hogy ösztönözze az új technológiákkal és üzleti modellekkel kapcsolatos innovációt, valamint valamennyi áruszállítási mód hatékonyabb használatát. Az intézkedések között szerepel a személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó új szén-dioxid-kibocsátási célértékekről szóló javaslat, amelynek célja az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes járművekre való átállás felgyorsításának elősegítése. A javaslat értelmében az EU-ban értékesített új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának átlaga a 2021-es értékhez képest 2030-ban 30%-kal alacsonyabb kell, hogy legyen.

A Bizottság számos kezdeményezést indít a tiszta, összekapcsolt és versenyképes mobilitás elősegítése érdekében. Az elektromos közlekedés Unió-szerte széles körben történő térnyerése az akkumulátorok iránti kereslet jelentős növekedését vonja maga után. A Bizottság ezért egy olyan uniós akkumulátoripari összefogás létrehozásán munkálkodik, amelynek keretében a tagállamok együttműködnének az akkumulátorok értékláncában aktívan részt vevő iparágakkal, és amely a tervek szerint 2018 februárjában, a tiszta energiával foglalkozó ipari fórum keretében kerülne elindításra.

Az éghajlat-politikai intézkedések integrálása a különböző szakpolitikákba

A fenntarthatóbb és karbonszegény jövőbeli gazdaságra való európai uniós átállás elősegítése érdekében a Bizottság a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) keretében 222 millió EUR összegű beruházási csomagot hagyott jóvá az EU költségvetéséből. Ez további beruházásokat fog mozgósítani, 20 tagállamban összesen 379 millió EUR-t, ami 139 új projekt megvalósítását teszi lehetővé. A projektek segíteni fognak a tagállamoknak a körforgásos gazdaságra való fokozatos áttérésben, és támogatni fogják a természet védelmét szolgáló uniós cselekvési terv végrehajtását. A finanszírozás segítséget fog nyújtani például Európa egyik legforgalmasabb vízi útja, a belgiumi Schelde folyó torkolata ellenálló képességének javításához, a sivatagi porviharok előrejelzésére szolgáló eszközök kifejlesztéséhez és a városokat érintő hőszigethatás ellensúlyozásához.

Megújított uniós iparpolitika

Az Unió helyzetéről szóló szeptemberi beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke új iparpolitikai stratégiát terjesztett elő, amelynek célja, hogy képessé tegye az Unióban működő iparágakat további eredmények elérésére a fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés terén. Egyetlen átfogó ipari stratégiában egyesít minden, már meglévő és új kezdeményezést, és egyértelműen meghatározza az összes érintett szereplő számára az elvégzendő feladatokat.

Az áruk és a szolgáltatások szabad kereskedelmének biztosítása a gyakorlatban

A tagállamok közötti kereskedelem tárgyát képező termékek többségére harmonizált szabályok vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a termékszabványok mindenkire nézve azonosak, és nem gördítenek akadályokat a határokon átnyúló kereskedelem útjába. Azokban az esetekben pedig, amikor nem léteznek közös szabályok, a kölcsönös elismerés elve alkalmazandó. E szerint, ha egy adott termék értékesítésre alkalmasnak minősül egy tagállamban, akkor valamennyi tagállamban értékesítésre alkalmasnak kell tekinteni. Ez azonban a gyakorlatban nem mindig működik olyan jól, ahogy kellene, ugyanis előfordul, hogy olyan árukat, amelyek esetében az egységes piac valamennyi országában biztosítani kellene a szabad kereskedelmet, megállítanak a határon. Egy új javaslat értelmében az eladók egy kölcsönös elismerési nyilatkozat segítségével igazolhatnák egy adott országban, hogy a termék egy másik országban minden követelménynek megfelel. E javaslattal egyidejűleg egy másik is kidolgozásra került, amelynek tárgya a piacfelügyelet megerősítése annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok hatékonyabban tudják ellenőrizni a területükön értékesített árukat.

Az Unió fő törekvése továbbra is arra irányul, hogy mind a polgárok, mind a vállalkozások szempontjából javuljon az egységes piac működése. A vállalkozásalapítást és a vállalkozások terjeszkedését azonban továbbra is számos tényező akadályozza, amelyek a fogyasztókat magasabb árakkal és szűkebb választékkal sújthatják. E tendencia megfordítása, valamint az új munkahelyek számának növelése és a növekedés fokozása érdekében a tagállamoknak megfelelőbben ki kell aknázniuk a szolgáltatások egységes piacában rejlő potenciált.

2017-ben napvilágot látott egy intézkedéscsomag, amelynek köszönhetően a vállalkozások és a szakemberek könnyebben kínálhatnák szolgáltatásaikat bárki számára az EU-ban. Ennek keretében bevezetésre kerül az új európai elektronikus szolgáltatási kártya és a kapcsolódó, egyszerűsített elektronikus eljárás, amely meg fogja könnyíteni az üzleti, valamint az építőipari szolgáltatóknak, hogy eleget tegyenek a külföldi szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan előírt adminisztratív kötelezettségeiknek. Egy másik javaslat annak biztosítására irányul, hogy a szakmák szabályozására alkalmazandó tagállami követelmények arányosak és indokoltak legyenek.

A közbeszerzés és az innováció előmozdítása

Az egységes piac megerősítése érdekében és az EU-ban megvalósuló beruházások előmozdítására irányuló folyamatos törekvések részeként a Bizottság októberben javaslatot terjesztett elő „Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában” címmel. A javaslat hatékonyabb és fenntarthatóbb közbeszerzést lehetővé tévő megközelítést irányoz elő, amelynek keretében az eljárások egyszerűsítése és meggyorsítása céljából törekedni kell a digitális technológiák teljes körű kihasználására.

Attól a céltól vezéreltetve, hogy a vállalkozásokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat, valamint az induló vállalkozásokat – az innovációba és a kreativitásba való beruházásra ösztönözze, a Bizottság a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő védelmét szolgáló intézkedésekre vonatkozó javaslatot is előterjesztett. Az intézkedéseknek köszönhetően az EU eredményesebben tud majd közös fellépéseket megvalósítani annak érdekében, hogy a vállalatokra és a munkahelyekre nézve káros hamisított áruk és kalóztartalmak mögött rejtőző „nagy halak” horogra akadjanak. Ugyanezen intézkedések egyben a fogyasztók egészségét és biztonságát is hivatottak védeni, többek között a gyógyszerekkel és a játékokkal kapcsolatos veszélyekkel szemben. A javasolt intézkedések között szerepel egy szabadalmi engedélyezési rendszer létrehozása is, amely a várakozások szerint szintén hozzá fog járulni az összekapcsolódást és a hálózati összekapcsoltságot (a dolgok internetét) szolgáló technológiák elterjesztéséhez.

Pénzügyi szolgáltatások: jobb termékek és nagyobb termékválaszték az európai fogyasztók számára

Az EU elkötelezett aziránt, hogy elmélyítse és méltányosabbá tegye az egységes piacot, amihez többek között digitális eszközöket is igénybe kíván venni. A pénzügyi szolgáltatások tekintetében ez a verseny fokozását és a választék bővítését jelenti, miáltal alacsonyabb árak és jobb minőség biztosítható a fogyasztóknak függetlenül attól, hogy külföldön vagy otthon vesznek-e igénybe pénzügyi szolgáltatásokat, például bankszámla-, gépjármű-biztosítási, készpénzátutalási és nyugdíjakkal kapcsolatos szolgáltatásokat. Ugyanakkor várhatóan a pénzügyi szolgáltatók számára is lehetővé válik a teljes uniós piac előnyeinek kiaknázása.

E megfontolásokból hirdette meg a Bizottság a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló cselekvési tervet, amely megjelöli azokat a területeket, ahol további munkára van szükség ahhoz, hogy a legjobb ár-érték arányt lehessen biztosítani a fogyasztók számára. A terv célja egyebek mellett az, hogy megkönnyítse a járművezetők számára, hogy kármentességi díjkedvezményüket külföldön vegyék igénybe, valamint csökkentse az eurótól eltérő pénznemben bonyolított, határon átnyúló ügyletek díjait és a külföldön terjeszkedni kívánó vállalkozásokat sújtó jogi és szabályozási akadályokat.

A Bizottság új nyugdíjterméktípus kidolgozására irányuló terveinek köszönhetően hamarosan szélesebb kínálat áll a fogyasztók rendelkezésére az EU-ban nyugdíjcélú megtakarításaik elhelyezéséhez. A magánnyugdíjtermékek európai piaca jelenleg fragmentált és egyenlőtlen. A Bizottság által javasolt, új típusú önkéntes magánnyugdíjtermék lehetővé teszi majd, hogy a fogyasztók kiegészíthessék nyugdíjcélú megtakarításaikat, ugyanakkor kihasználhassák a szilárd alapokon nyugvó fogyasztóvédelem nyújtotta előnyöket.

Segítség az elhelyezkedéshez, valamint a biztonságos és jogszerű munkavégzéshez

A munkavállalók szempontjából az egységes piac akkor működik igazán jól, ha más tagállamokban is tudnak megfelelő állást találni. Az év során jelentős előrelépés történt az EURES, azaz az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portáljának kiépítése terén. A portál ingyenes szolgáltatásokat kínál mindazoknak az álláskeresőknek, munkavállalóknak és munkáltatóknak, akik az EU bármely részén munkát, illetve munkaerőt keresnek. 2018 folyamán a hálózat további partnerek – például magán-munkaközvetítő ügynökségek – számára is megnyílik, és még több álláshirdetés és önéletrajz lesz elérhető a portálon.

Ezenkívül az EU folytatja a munkahelyi egészség és biztonság biztosítására irányuló tevékenységét. A rákkeltő anyagok és a mutagének egy új jogalkotási javaslat tárgyát képezték 2017-ben. A javaslat célja az volt, hogy hét anyag – köztük a motorolajként elhasználódott olajok és a triklór-etilén – tekintetében csökkentse a foglalkozási expozíciót. Az Európai Parlament októberben jóváhagyott egy 2016-ban előterjesztett, 13 másik anyagra vonatkozó javaslatot.

A Bizottság a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó szabályok betartatásában is segítséget nyújtott a tagállamoknak, és ezzel egyidejűleg további erőfeszítéseket tett a munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos szabályok felülvizsgálata és ezáltal azok jövőbeni alkalmazhatósága érdekében. E szabályok azon munkavállalók jogainak védelmére szolgálnak, akiket munkáltatójuk átmenetileg másik tagállamba küld dolgozni. A felülvizsgált szabályok rögzítenék azt az elvet, miszerint az azonos helyen végzett azonos munkát azonos módon kell javadalmazni, ami egyben az egységes piac méltányosságának és társadalmi fenntarthatóságának megerősödését is maga után vonná, és – azáltal, hogy hozzájárul az egyenlő versenyfeltételek biztosításához – mind a vállalatok, mind a munkavállalók számára előnyökkel járna. Az Európai Unió Tanácsa októberben elfogadta a meglévő irányelv felülvizsgálatára alkalmazandó általános megközelítést, majd novemberben tárgyalásokba kezdett a Parlamenttel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen e témáról. A tárgyalások 2017 végén még folyamatban voltak.

Folytatódtak a Parlament és a Tanács közötti egyeztetések a Bizottságnak a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vonatkozó szabályok korszerűsítésére irányuló 2016-os javaslata kapcsán is. A javaslat célja annak biztosítása, hogy a szabályok igazságosak, egyértelműek és könnyebben betartathatók legyenek, és ezáltal az adófizetők és minden olyan polgár javát szolgálják, akik egy másik uniós tagállamban vállalnak munkát vagy telepednek le.

Betartott szabályok és egyszerűsített eljárások

A polgárok és a vállalkozások csak akkor gyakorolhatják teljeskörűen az egységes piachoz kapcsolódó jogaikat, ha a közösen elfogadott szabályok megfelelnek a célnak, és Unió-szerte helyesen alkalmazzák őket. Ehhez elengedhetetlen, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak a szükséges piaci információk, és azok helytállóak legyenek, továbbá hogy probléma felmerülése esetén biztosított legyen a megfelelő támogatás. Az Európa Önökért portált 2017-ben több mint 20 millió alkalommal vették igénybe polgárok és vállalkozások azért, hogy gyakorlati információkat szerezzenek az egységes piachoz kapcsolódó jogaikról. Az év során az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat több mint 22 000 kérdést válaszolt meg az egységes piacra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban, a SOLVIT (azaz a belső piaci problémamegoldó hálózat) pedig több mint 2000 olyan, konkrét üggyel foglalkozott, amelyben polgárok, illetve vállalkozások kerültek szembe valamely hatósággal az EU-ban. A SOLVIT a hozzá beérkező segítségkérések különböző fajtái alapján a Bizottságot is tájékoztatja azokról a területekről, amelyeken az uniós jog alkalmazása javításra szorul.

A Bizottság májusban javaslatot terjesztett elő az egységes digitális ügyfélkapu létrehozása tárgyában. A javaslat célja, hogy egy egységes digitális hozzáférési ponton keresztül egyszerűbb hozzáférést biztosítson a polgárok és a vállalatok számára a minőségi tájékoztatáshoz, online adminisztratív eljárásokhoz és segítségnyújtási szolgáltatásokhoz. Ez azt jelenti, hogy minden, a hazai felhasználók számára jelenleg online elérhető eljárás hozzáférhetővé válik a többi tagállam felhasználói számára is, ráadásul az adott tagállam nyelvén kívül egy további uniós nyelven is, megkönnyítve ezáltal az eljárás alkalmazását egy másik tagállam polgárai számára.

Bizonyos feltételek mellett a Bizottság által javasolt egységes piaci információs eszköz szintén felhasználható lenne adatgyűjtésre olyan esetekben, amikor komoly nehézségek merülnek fel az egységes piacra vonatkozó jogszabályok alkalmazása kapcsán.

A Bizottság júliusban elfogadta az online úton értékesített termékek piacának felügyeletéről szóló tájékoztatást. Az elektronikus kereskedelem gyors fejlődése nyomán a tagállami hatóságok újabb és újabb kihívásokkal szembesülnek annak ellenőrzése során, hogy a termékek biztonságosak-e, és megfelelnek-e az uniós szabályoknak. A tájékoztatás célja, hogy tisztázzon bizonyos kérdéseket, és megoldásokat kínáljon. Mindezek révén hozzá fog járulni az online úton értékesített termékek piacának a fogyasztók javát szolgáló fokozott felügyeletéhez és ahhoz, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a vállalkozások számára.

Intelligens, társadalmilag méltányos és versenyképes mobilitás

A közlekedés és a mobilitás alapvető fontosságú Európa gazdasága és versenyképessége szempontjából. Az ágazatnak ugyanakkor számos, korábban soha nem tapasztalt kihívással kell szembenéznie. A hatályos szociális jogszabályok alkalmazása és végrehajtása nem valósul meg következetesen az EU egész területén; postafiókcégek sora telepedik meg olyan tagállamban, ahol nem folytat tényleges tevékenységet, pusztán kihasználja az engedékenyebb ottani szabályokból eredő előnyöket; ráadásul a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás önmagában közel egyötödét teszi ki a teljes uniós kibocsátásnak. A Bizottság májusban a versenyképes, tiszta és összekapcsolt mobilitás 2025-ig történő megvalósítására irányuló hosszú távú stratégiát terjesztett elő.

E stratégiát az „Európa mozgásban” című bizottsági közlemény ismerteti. A közleményhez nyolc, kifejezetten a közúti közlekedésre vonatkozó jogalkotási javaslat kapcsolódik. E javaslatok célja többek között a közúti árufuvarozási piac működésének javítása, a munkavállalók szociális és foglalkoztatási körülményeinek javításához való hozzájárulás, valamint a minimálbérre vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazásának egyszerűsítése. A Bizottság átfogóbb célja a közúti közlekedés fenntarthatóbbá tételének előmozdítása. E célt a légszennyezés külső költségét tükröző útdíjak, valamint a bürokráciát csökkentő és különféle közlekedési módokra kiterjedő digitális megoldások alkalmazása révén kívánja megvalósítani. A hosszú távú előnyök a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások előmozdítása révén várhatóan messze túlmutatnak majd a közlekedési ágazaton.

Júniusban a Bizottság elfogadott egy sor olyan kezdeményezést, amelyek célja az, hogy az európai légi közlekedési stratégiával összhangban több tekintetben is javulást érjenek el a légi közlekedési ágazat működése terén. A kezdeményezések között szerepel egy, az uniós légitársaságok versenyképességének biztosítását célzó javaslat, amely egyben a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez is támogatást biztosít, többek között a repülőtér-üzemeltetők és a léginavigációs szolgálatok ágazatában. Ezenkívül a Bizottság számos olyan gyakorlati lépést is meghatározott, amelyek segítségével javítható a légiforgalmi szolgáltatások folytonossága szervezett fellépések esetén. Ezek a gyakorlati intézkedések semmilyen módon nem érintik a sztrájkhoz való jogot, ugyanakkor a lehető legkisebb mértékűre csökkenthetik a fennakadásokat.

A Bizottság iránymutatásokat dolgozott ki továbbá a légitársaságokra az EU-ban alkalmazandó, a tulajdonlásra és az ellenőrzésre vonatkozó követelmények tárgyában. Célja ezzel az volt, hogy hozzájáruljon a szóban forgó szabályok jobb megértéséhez, és ezáltal elősegítse külföldi befektetések megvalósítását, ami kedvező hatást gyakorolna a foglalkoztatásra az uniós légi közlekedési iparágban. A Bizottság emellett sürgette a Parlamentet és a Tanácsot, hogy fogadják el az EU egységes európai égbolt elnevezésű kezdeményezésének keretében javasolt intézkedéseket. Ezek az intézkedések fokoznák a légiforgalmi szolgáltatási rendszer hatékonyságát, csökkentenék a széttagoltságot és a lehető legkisebb mértékűre korlátoznák a légi forgalomban jelentkező zavarokat.

A Parlament és a Tanács megállapodott az uniós vizeken közlekedő személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok egyszerűsítéséről és javításáról. A vonatkozó jogszabályok aktualizálását a többek között balesetek és technológiai fejlesztések nyomán levont tanulságok tették szükségessé. A szabályok javításának eredményeként egyebek mellett lehetővé válik majd az illetékes hatóságok számára, hogy vészhelyzetben azonnal hozzáférjenek a releváns adatokhoz.

Verseny, amely innovációra ösztönöz

A Bizottságnak, mint az összefonódás-ellenőrzés terén illetékes versenyhatóságnak, meg kell győződnie arról, hogy egy adott összefonódás nem fosztja-e meg az EU-ban élő embereket olyan, a versenyből eredő előnyöktől, mint például az alacsonyabb árak, a fogyasztók számára biztosított szélesebb választék és a nagyobb volumenű termékinnováció. 2017-ben a Bizottság két jelentős összefonódást hagyott jóvá – bizonyos feltételekhez kötve – az agrokémiai ágazatban: a Syngenta ChemChina általi felvásárlását, valamint a Dow és a DuPont összefonódását. Az innováció alapvető fontosságú tényező az agrokémiai ágazatban, ezért a Bizottság döntését annak értékelése alapján hozta meg, hogy az összefonódások várhatóan milyen következményekkel járnak a jövőbeli innovációra. A Dow és a DuPont közötti összefonódás esetében a két vállalatnál folyamatban volt több hasonló, új peszticidtermékek kifejlesztésére irányuló projekt megvalósítása. A korrekciós intézkedés fontos, az összefonódás engedélyezését végül lehetővé tévő elemét alkotta a DuPont peszticidekkel foglalkozó globális kutatási és fejlesztési szervezetének elidegenítése.

Júniusban a Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy Németország és Franciaország 377 millió EUR összegű állami támogatást nyújtson az innovatív Airbus X6 helikopterprojekt kidolgozásához. E döntés indoka az volt, hogy a pénzügyi piacok vonakodtak finanszírozni egy ilyen ambiciózus projektet, amely esetében a befektetés megtérülése csak hosszú idő elteltével várható, ugyanakkor a projekt támogatása további beruházásokat is előmozdítana.

A Bizottság októberben arra a következtetésre jutott, hogy Luxemburg megközelítőleg 250 millió EUR összegű indokolatlan adókedvezményt nyújtott az Amazonnak. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok értelmében ez jogellenes, mivel lehetővé tette az Amazon számára, hogy más vállalkozásokhoz képest lényegesen kevesebb adót fizessen. Luxemburgnak vissza kell fizettetnie a jogellenes támogatást.

Ugyancsak októberben a Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió bírósága elé idézi Írországot, mivel az nem fizettette vissza az Apple-lel az ez utóbbi számára jogellenesen nyújtott, mintegy 13 milliárd EUR összegű állami támogatást. 2016 augusztusában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Írország által az Apple-nek nyújtott adókedvezmények az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok értelmében jogellenesek voltak, mivel lehetővé tették a vállalat számára, hogy más vállalkozásokhoz képest lényegesen kevesebb adót fizessen. Ennek a szelektív elbánásnak köszönhetően az Apple az európai nyeresége után 2003-ban 1%-os, 2014-ben pedig már csak 0,005%-os tényleges társaságiadó-kulcs szerint adózott.

A Bizottság júniusban 2,42 milliárd EUR összegű bírságot szabott ki a Google-ra, mert a cég visszaélt a keresőmotorok piacán birtokolt erőfölényével, és ezáltal megsértette az uniós antitrösztszabályokat (lásd még a 2. fejezetet).

Az adózás egyszerűsítése és fellépés a csalás ellen

Az egységes piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a Bizottság új átláthatósági szabályok bevezetésére tett javaslatot, amelyek olyan köztes szereplőkre – például adótanácsadókra, könyvelőkre, bankokra és ügyvédekre – lennének alkalmazandók, akik, illetve amelyek ügyfeleik számára adótervezési konstrukciókat terveznek és kínálnak. Azokat a meghatározott jellemzőkkel rendelkező, határokon átnyúló konstrukciókat, amelyek veszteséget eredményezhetnek a kormányok számára, immár alkalmazásukat megelőzően, automatikusan be kell jelenteni az adóhatóságoknál.

Tekintettel arra, hogy naponta 360 millióan használják az internetet az EU-ban, a digitális egységes piacnak korszerű és stabil adókeretre van szüksége. A Bizottság szeptemberben új uniós menetrendet hirdetett meg, amelynek célja annak biztosítása, hogy a digitális gazdaság adóztatása méltányos és a növekedést elősegítő módon történjék.

A Bizottság előterjesztett egy, a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására alkalmazandó végleges héarendszer bevezetésére irányuló jogalkotási javaslatot is. A javasolt új rendszer az áruk rendeltetési helye szerinti tagállamban történő adóztatás elvén alapul, amely szerint az eladó a szóban forgó tagállamban alkalmazott héát számítja fel.

Évente több mint 150 milliárd EUR héa tűnik el a rendszerből, vagyis a tagállamok ennyivel kevesebbet költhetnek például iskolákra, utakra vagy az egészségügyre. Ebből a becslések szerint mintegy 50 milliárd EUR – azaz uniós polgáronként évente körülbelül 100 EUR – a határokon átnyúló héacsalásra vezethető vissza.

Novemberben a Bizottság a héacsalások problémájának kezelésére irányuló jogalkotási javaslatot terjesztett elő abból a célból, hogy megerősítse az adóigazgatások közötti, illetve a vámhatóságokkal és bűnüldöző szervekkel való együttműködést. Decemberben a Tanács határozatot fogadott el az EU és Norvégia között létrejött, az igazgatási együttműködésről, a behajtásra irányuló segítségnyújtásról és a héacsalás elleni küzdelemről szóló megállapodás aláírásáról.

Az uniós régiók támogatása erősségeik kiaknázásában

A globalizáció hatalmas előnyökkel jár a világ kevésbé fejlett gazdaságaira nézve, és sok lehetőséget teremt az európai polgárok számára. Míg azonban az előnyök széles körben élvezhetők, a költségek gyakran egyenlőtlenül oszlanak meg. Az Európai Uniónak ellenállóbbá kell válnia, és megfelelő eszközöket kell biztosítania régiói számára ahhoz, hogy értéket tudjanak teremteni. Ehhez fel kell karolni az innovációt, a digitalizációt és a dekarbonizációt, valamint a lakosság készségeinek fejlesztését. Ez egyben azt is jelenti, hogy uniós forrásokat kell valamennyi uniós régió rendelkezésére bocsátani annak érdekében, hogy az innovációban részt vevő szereplők partnerségén keresztül beruházásokat hajthassanak végre a nekik megfelelő részterületeken, és ezáltal megvalósulhasson az intelligens szakosodás. 2017-ben a Bizottság két kísérleti projektet indított el az interregionális együttműködésre vonatkozó innovatív megközelítések kipróbálása céljából.

Az EU legkülső régióiban élőknek nehézségeket okozhat viszonylagos elszigeteltségük is. A Bizottság által elfogadott egyszerűsített szabályok megkönnyítik a közigazgatási szervek számára, hogy ellentételezést nyújtsanak a vállalatoknak azon többletköltségeik tekintetében, amelyek az EU legkülső régióiban való működésükkel összefüggésben hárulnak rájuk. Ez az intézkedés figyelembe veszi azokat a sajátos kihívásokat – például a távoli fekvést és a csekély számú forgalmazott terméktől való függőséget –, amelyekkel az érintett vállalkozásoknak szembe kell nézniük.

A mélyebb gazdasági és monetáris unió megvalósítása felé

2017 komoly kitartást és eltökéltséget követelt meg mindazoktól, akik egy erősebb, demokratikusabb és egységesebb Európai Unió létrehozásán fáradoznak. A gazdasági és monetáris unió a vita fő témája, mivel jelentős mértékben hozzájárul egy olyan EU megteremtéséhez, amely mindenkinek egyenlő feltételeket biztosít, és a legfontosabb teendőkre összpontosít.

Március 1-jén a Bizottság fehér könyvet terjesztett elő öt forgatókönyv ismertetésével, amelyek felvázolják Európa lehetséges fejlődési irányait 2025-ig, valamint az egyes továbblépési lehetőségekhez kapcsolódó alapvető döntéseket. Ezek a döntések a gazdasági és monetáris unió jövőjét is befolyásolják. Azt szeretnénk, hogy az Unió változatlan formában működjön tovább? Összpontosítsunk kizárólag az egységes piacra? Kapjanak lehetőséget azok, akik készek a továbblépésre és a szorosabb együttműködésre? Tegyünk kevesebbet, de azt hatékonyabban? Vagy próbáljunk meg együtt többet elérni?

A Bizottság a témához kapcsolódó vitaanyag májusi közzétételével kiterjesztette a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére vonatkozó konkrét vitát. A vitaanyagban bemutatott ötletek illeszkednek az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unióra vonatkozó elképzeléshez. Az Unió helyzetét értékelő szeptemberi beszédében Juncker elnök szélesebb összefüggéseket vázolt fel: egy olyan Unió képét, amely reményt, stabilitást, méltányosságot és lehetőségeket kínál mindenki számára.

A Bizottság a vitaanyagban kiemelte, hogy a hatékony és stabil gazdasági és monetáris uniónak integrált és megfelelően működő pénzügyi rendszerre kell épülnie. Itt az ideje annak, hogy az elmúlt évek lendületes munkájára alapozva konszenzusra jussunk a 2025-ig elérendő célokról. Ezzel összefüggésben a bankunió megvalósítása, a bankszektor kockázatainak csökkentése és megosztása, továbbá az unióbeli bankok stressztűrő képességének fokozása ugyanúgy szükséges lépések, mint a reálgazdaság számára biztosítandó diverzifikáltabb és innovatívabb finanszírozási lehetőségek egy valódi tőkepiaci unióban.

Létre kell hozni a teljes körű bankuniót

A bankunió pénzügyi stabilitást biztosít, és alapvető fontosságú az euróövezet és az EU egészének zökkenőmentes működéséhez. Megvalósításához elengedhetetlen a kockázatcsökkentés és ezzel párhuzamosan a kockázatmegosztás. Komoly előrelépés történt az uniós bankok stressztűrő képességének fokozása és ezáltal a bankszektorbeli kockázatok csökkentése terén, valamint további intézkedések előkészítése is folyamatban van. A válság óta a Bizottság több mint 50 javaslatot terjesztett elő a pénzügyi szektor ellenálló képességének javítása céljából.

Itt az ideje a bankunió kiteljesítésének. A tagállamok 2013-ban állapodtak meg az Egységes Szanálási Alapra vonatkozó védőháló létrehozásáról, de négy évvel később ez a védőháló még mindig nem működőképes. Juncker elnök az Unió helyzetét értékelő 2017. évi beszédében kiemelte, hogy e védőháló működőképessé tételét prioritásként kell kezelni. A Bizottság azt javasolja, hogy a védőháló legyen a jövőbeli Európai Valutaalap része. Ez fontos lépést jelent a bankunió teljes kiépítéséhez.

A gazdasági és monetáris unió hosszú távú sikeréhez alapvető az is, hogy erősítsük a tagállamok gazdasági és szociális struktúráinak ellenálló képességét. Fontos továbbá az uniós gazdaságpolitikai és költségvetési koordináció keretét jelentő európai szemeszter megerősítésének folytatása és az uniós költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatás és a strukturális reformok közötti kapcsolat megteremtése. A javaslat tartalmazta továbbá a makrogazdasági sokkok által sújtott euróövezeti tagállamok támogatását célzó központi kapacitás létrehozását.

A bizottsági vitaanyag kiemelte, hogy a gazdasági és monetáris unió reformja csak úgy lehetséges, ha együtt jár a demokratikus elszámoltathatóság javításával és az euróövezeti intézmények megerősítésével. Ehhez a jövőben az euróövezeti kérdésekkel kapcsolatos kiterjedtebb közös felelősségvállalásra és döntéshozatalra van szükség egy közös jogi kereten belül.

A vitaanyag megerősítette az Unió gazdagabb és szegényebb területei közötti tényleges konvergencia elérésére vonatkozó kötelezettségvállalást.

Decemberben a Bizottság előterjesztette a gazdasági és monetáris unióval kapcsolatos intézkedéscsomagot, amelynek részét alkotják az Európai Stabilitási Mechanizmus Európai Valutaalappá történő átalakítására irányuló, az európai jogi keretbe illeszkedő javaslatok. A jövőben az Alap biztosítaná a pénzügyi zavarokkal küzdő euróövezeti tagállamok támogatását. Emellett közös védőhálót biztosítana az Egységes Szanálási Alap számára, és végső hitelezőként működne közre a bajba jutott bankok rendezett szanálása érdekében. A tervek szerint sürgős esetekben gyorsabb lesz a döntéshozatal, és közvetlenebb lesz a pénzügyi támogatási programok irányításában való részvétel. Idővel az Európai Valutaalap új pénzügyi eszközöket is kidolgozhat, például egy esetleges stabilizációs funkció támogatására.

Emellett a Bizottság vitát kezdeményezett az euróövezeti stabilitást szolgáló, uniós jogi keretbe foglalt új költségvetési eszközökről. Felvázolta arra vonatkozó elképzelését, hogy az euróövezet és az EU egésze számára egyaránt nélkülözhetetlen egyes költségvetési funkciók miként fejleszthetők tovább az uniós pénzügyi keretek között. Ezek a funkciók a következők.

• A tagállamok strukturális reformjainak támogatása egy, a reformok végrehajtását elősegítő eszköz révén, és a tagállamok kérésére nyújtott technikai támogatás.
• Célzott konvergenciaeszköz az euróövezeti csatlakozás előtt álló tagállamok számára.
• Az Európai Valutaalap / Európai Stabilitási Mechanizmus révén a bankunió számára létrehozott védőháló, amelyről 2018 közepéig kell megállapodni, és 2019-ig működőképessé kell tenni.
• Nagy aszimmetrikus sokkok esetén a tagállamok rendelkezésére álló stabilizációs funkció.

A Bizottság a 2020 utáni többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatai részeként 2018 májusában előterjeszti a szükséges konkrét kezdeményezéseket. A Bizottság javaslata szerint a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó strukturálisreform-támogató program keretében a tagállamok számára nyújtandó technikai támogatást meg kell erősíteni azáltal, hogy a pénzügyi keretösszeget 2020-ig a kétszeresére, vagyis 300 millió EUR-ra növelik.

A Bizottság javaslatot tett a reformok végrehajtását segítő új eszköz kísérleti szakaszban történő tesztelésére. E célból javasolta az európai strukturális és beruházási alapokat szabályozó közös rendelkezésekről szóló rendelet célirányos módosítását, ami lehetőséget adna a tagállamoknak arra, hogy az alapokban rendelkezésükre álló eredményességi tartalékot az elfogadott reformok végrehajtásának támogatásához használják fel.

A Bizottság emellett javasolta a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésnek az uniós jog kereteibe való integrálását, figyelembe véve a Stabilitási és Növekedési Paktumban biztosított megfelelő rugalmasságot.

A gazdasági és monetáris unióra vonatkozó csomaggal összefüggésben a Bizottság ismertette továbbá a kettős feladatkört ellátó európai gazdasági és pénzügyminiszter lehetséges funkcióit. A Bizottság alelnökeként és az eurócsoport elnökeként a miniszter ötvözné a meglévő felelősségi területeket és a rendelkezésre álló szakértelmet. Ugyanakkor – a tagállami hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett – erősítené az EU és az euróövezet gazdaságpolitikájának egységességét, hatékonyságát, átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát.

A növekedés és munkahelyteremtés lehetőségeinek kiaknázása

2017-ben megújultak és egyszerűbbé váltak az európai szemeszter keretében követett eljárások. A májusban elfogadott, majd az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott ajánlások alapján a Bizottság iránymutatást adott egyrészt a tagállamok, másrészt az euróövezet egésze számára. Ennek legfontosabb üzenete az volt, hogy itt az idő a gazdasági fellendülés kínálta lehetőségek kiaknázására, és a foglalkoztatást bővítő, a konvergenciát és az ellenálló képességet erősítő, továbbá egy méltányosabb társadalom létrehozásához hozzájáruló reformcsomag révén inkluzívabb, megalapozottabb és fenntarthatóbb gazdasági növekedés megvalósítására.

Bár a prioritások Unió-szerte eltérőek, a szemeszter keretében megállapításra került, hogy a strukturális reformok, a beruházásélénkítés és az államháztartás további konszolidációja a gazdasági fellendülés előmozdításának és fenntartásának elengedhetetlen eszközei.

November 22-én megkezdődött az európai szemeszter 2018. évi ciklusa. A Bizottság további strukturális reformokat javasol, és szorgalmazza, hogy a tagállamok a beruházások élénkítése révén támogassák a gazdaság bővülését, és javítsák a termelékenységet és a hosszú távú növekedést. A Bizottság e ciklusban alkalmazta először a gyakorlatban a szociális eredménytáblát, amely a szociális jogok európai pillérének végrehajtását szolgáló eszköztár egyik eleme.

A torzulásoktól mentes verseny biztosítása és az állami támogatások ellenőrzése

A 2017. évi állami támogatási ügyek rávilágítottak arra, hogy a bankunió lépésről lépésre történő megvalósításával fokozatosan csökken a bankmentésből eredően az adófizetőkre háruló teher. Megvalósítás alatt lévő további fejlesztések – mindenekelőtt a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények kidolgozása – hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben még kevésbé legyen szükség az adófizetők pénzének igénybevételére.

2017-ben a spanyol Banco Popular esetében került sor az első szanálásra a bankunióhoz keretei között. Miután az Egységes Szanálási Testület elvégezte a tőkeeszközök átalakítását és leírását, a bankot a Santander Groupnak értékesítették. Mivel a szóban forgó bank nem részesült az Alapból nyújtott támogatásban, a Bizottságnak, mint állami támogatásokért felelős hatóságnak, nem kellett beavatkoznia.

Mindazonáltal továbbra is fontos a bankszektornak nyújtott állami támogatások ellenőrzése. Például elővigyázatossági célú feltőkésítés esetén (amikor az állam a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében saját eszközöket juttat egy fizetőképes banknak) alkalmazni kell a vonatkozó banki állami támogatási szabályokat. Ilyen eset volt a Banca Monte dei Paschi di Siena pénzintézeté, amely az uniós állami támogatási szabályok keretében, részletes szerkezetátalakítási terv alapján részesült támogatásban 2017-ben.

Bizonyos feltételek mellett engedélyezhető felszámolási támogatás nyújtása a nemzeti fizetésképtelenségi eljárás keretében. Júniusban a Bizottság jóváhagyta azt a támogatást, amelyet Olaszország a Banca Popolare di Vicenza és a Veneto Banca részére nyújtott abból a célból, hogy a bankok végre tudják hajtani a piacról való rendezett kilépést, és így elkerülhetők legyenek a gazdasági zavarok a Veneto régióban, továbbá az erkölcsi kockázat és a versenytorzulás kialakulása a bankszektorban.

Az említett három bank esetében a támogatás Bizottság általi jóváhagyásának feltétele volt a részvényesek és az alárendelt hitelezők közötti tehermegosztás, és így az adófizetők által fizetendő összeg csökkentése.

Végezetül, az állami támogatási szabályok keretében végzett vizsgálat alapján olyan következtetés is levonható, hogy az állam szokásos piaci szereplőként jár el, és a piaci feltételeknek megfelelő, kockázatokat tükröző javadalmazásban kell részesüljön ahhoz, hogy állami támogatás esete ne álljon fenn. Erről volt szó a Caixa Geral de Depósitos esetében, amikor a portugál állam egy átfogó szerkezetátalakítási stratégia támogatása céljából tőkeinjekcióban részesítette a bankot.

A bankunió

Európai felügyeleti hatóságok

Szeptemberben a Bizottság javaslatokat terjesztett elő a bankok, pénzügyi piacok, biztosítók és nyugdíjrendszerek uniós felügyeletének megerősítésére és integrációjuk javítására irányulóan. A cél az uniós szabályok egységes végrehajtásának előmozdítása és az érintett piacok ellenálló képességének biztosítása. A javaslatok figyelembe veszik a pénzügyi technológia vívmányait és a fenntarthatósági szempontok növekvő jelentőségét.

Ahhoz, hogy a bankunió maximálisan hozzájárulhasson a gazdasági és monetáris unió stabilitásának és sokkokkal szembeni ellenálló képességének fokozásához és a kockázatmegosztásban játszott állami szerep csökkentéséhez, létrehozását mielőbb be kell fejezni. A teljes mértékben kiépített bankunió a tőkepiaci unióval együtt hozzájárul a stabil és integrált uniós pénzügyi rendszerhez.

Az eddig elért jelentős eredményekre építve a Bizottság a Tanács kötelezettségvállalásaira alapozva ambiciózus, ugyanakkor realisztikus menetrendet vázol fel a bankunió még hiányzó elemeivel kapcsolatos megegyezés érdekében. Az év során az Európai Parlament és a Tanács – a 2016. novemberi bizottsági javaslatok alapján – a bankszektorbeli kockázatok csökkentését célzó további fontos intézkedéseket fogadott el. Ezek többek között egyértelműbbé teszik a bankok számára, hogy milyen puffereket kell képezniük a veszteségelnyelés biztosítására, és lehetővé teszik, hogy egy esetleges bankszanálás esetén ne legyen szükség az adófizetők pénzének igénybevételére.

Sikerült jelentős mértékben csökkenteni a nemteljesítő hitelek állományát a bankok mérlegében, de további intézkedésekre van szükség. A nemteljesítő hitelek hatással vannak a bankok nyereségességére és gazdaságfinanszírozó képességére, emellett hozzájárulnak a bankrendszer stabilitásának megkérdőjelezéséhez. Az Unió ezért cselekvési tervet készül bevezetni a nemteljesítő hitelek állományának további csökkentése érdekében, és különböző intézkedésekkel igyekszik megakadályozni a hitelek nemteljesítővé válását.

Lakossági pénzügyi szolgáltatások

Az új pénzügyi technológiák mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók szempontjából jelentős hatást gyakorolnak a pénzügyi szektorra. Márciusban a Bizottság közzétette a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló cselekvési tervet a lakossági pénzügyi szolgáltatások egységes piacának megerősítéséhez. A cselekvési terv célja az ágazatbeli fogyasztóvédelem javítása, továbbá a digitalizálásban és a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségek kiaknázása annak érdekében, hogy az Unió egészében bővüljön a fogyasztók rendelkezésére álló kínálat és javuljon a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés. Emellett a Bizottság a pénzügyi szolgáltatások technológiai innovációjára (FinTech) vonatkozó nyilvános konzultációt indított, amely nemcsak olyan kérdésekre terjedt ki, mint a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, a költséghatékonysággal vagy a versennyel összefüggő lehetőségek, hanem a kiberbiztonsághoz és az adatvédelemhez kapcsolódó kockázatokra is. A konzultáció célja volt továbbá az is, hogy megvizsgálja, milyen akadályok állhatnak az említett innovatív megoldások unióbeli elterjedésének útjában.

A szociális jogok európai pillére

Újabb lépést téve egy erős szociális dimenzióval rendelkező, méltányosabb Európai Unió megteremtése felé, a Bizottság áprilisban egy átfogó szociális jogalkotási csomagra vonatkozó javaslatot nyújtott be. A kezdeményezés középpontjában a szociális jogok európai pillérére irányuló javaslat állt, amely a tisztességes és megfelelően működő munkaerőpiacok és szociális védőhálók támogatása érdekében húsz fő elvet és jogot határoz meg. A javaslat az EU-ban a munka- és életkörülmények javítására irányuló megújított folyamat vezérfonalául hivatott szolgálni.

A pillért számos jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezés kíséri, különös tekintettel a szülők és a gondozók által a munka és a magánélet összeegyeztetése terén tapasztalt kihívásokra, a munkakörülményekre, a szociális védelemhez való hozzáférésre és a munkaidőre.

A munkakörülmények átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételére irányuló, decemberben előterjesztett bizottsági javaslat kiegészíti és egyben korszerűsíti a munkavállalók munkafeltételekről történő tájékoztatására vonatkozó meglévő kötelezettségeket. A javaslat emellett minimumszabályokat kíván bevezetni annak biztosítására, hogy valamennyi munkavállaló – beleértve az atipikus szerződéssel foglalkoztatottakat is – kiszámíthatóbb és egyértelműbb munkakörülmények között dolgozhasson.

További vívmány a szociális eredménytábla, melynek segítségével az uniós tagállamokban 12 területen nyomon követhetők a tendenciák és teljesítmények, és fel lehet mérni, hogy az EU összességében hol jár a szociális „AAA” minősítés megszerzése felé vezető úton. A szociális eredménytábla révén nyert adatok felhasználásra kerülnek a gazdaságpolitikai koordinációnak keretet adó európai szemeszterrel kapcsolatos munkában, aminek köszönhetően a foglalkoztatási és a szociális teljesítmény nagyobb hangsúlyt kap a koordináció során. A szociális jogok európai pillére november 17-én Göteborgban, Svédországban került kihirdetésre a tisztességes munkafeltételek és a növekedés témájában szervezett szociális csúcstalálkozón, amelynek védnöke Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Stefan Löfven, Svédország miniszterelnöke volt.

A munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtése

Áprilisban a Bizottság a munka és a magánélet összeegyeztethetőségével kapcsolatos javaslatot nyújtott be, amely több új vagy a korábbiaknál kedvezőbb minimumszabályt tartalmaz a szülői, apasági és gondozói szabadság tekintetében. A javasolt intézkedések különösen azt a célt szolgálják, hogy a férfiaknak könnyebb legyen szülői, illetve gondozói feladatokat ellátniuk. Ez nemcsak a gyerekeknek tesz jót, hanem ahhoz is hozzá fog járulni, hogy emelkedjen a nők részaránya a munkaerőpiacon, tehát mérsékelni fogja a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája között fennálló különbséget. A javasolt jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a szülőknek, illetve a gyerekgondozást végző munkavállalóknak a gyerekek 12 éves koráig jogukban álljon rugalmas munkavégzési feltételeket kérni munkaadójuktól.

Európa szociális dimenziója

Az Európa jövőjéről szóló fehér könyv márciusi megjelenését követően a Bizottság áprilisban vitaanyagot tett közzé Európa szociális dimenziójáról, amelyben azzal kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket, hogy miként lehet a jövőben a társadalomban és a munka világában fenntartani az európai életszínvonalat, új és jobb munkahelyeket létrehozni, az embereket a megfelelő készségekkel felvértezni és a társadalmi összetartozást elmélyíteni. E vitában fontos szerep jutott a novemberben Göteborgban, Svédországban megrendezett, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozónak, melynek fő eredménye a szociális jogok európai pillérének kihirdetése volt.

Októberben figyelemfelkeltő kampány indult az energiahatékonyság és az energiaszegénység témájában, melynek során kísérleti projekt gyanánt négy tagállamban (a Cseh Köztársaságban, Görögországban, Portugáliában és Romániában) tájékoztató anyagokat állítottak össze és terjesztettek, valamint a legfontosabb érdekelt felek és multiplikátorok – pl. a települések és a fogyasztói szervezetek – részvételével rendezvényeket szerveztek. Amennyiben ez a projekt sikeresnek bizonyul, adott esetben több tagállamra is kiterjesztik. Egy olyan időszakban, amikor az EU-ban sok háztartás még mindig nem heverte ki a pénzügyi és gazdasági válság hatásait, prioritást élvez ez a kampány. Az energiaszegénység szintje számos tagállamban továbbra is aggasztó – a jelenség által legérzékenyebben érintett háztartások többnyire az egyszülős családok.

Európai szociális párbeszéd

További előrelépésre került sor a szociális párbeszéd új kezdetével, valamint a 2016. júniusi együttes nyilatkozattal kapcsolatban, amely az uniós foglalkoztatási és szociális döntéshozatal fontos alkotóelemét jelentő uniós szociális párbeszéd alapvető szerepét hangsúlyozza. A Bizottság a legfontosabb kezdeményezésekről a szakszervezetekkel, a munkáltatókkal és más szociális partnerekkel is egyeztetett. A szociális jogok európai pillérének a társadalmi párbeszédről szóló elvével összhangban a szociális partnerek fontos szerepet fognak játszani a végrehajtási szakaszban.

Oktatás és képzés az emberekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása érdekében

A hatékony oktatási és képzési rendszerek biztosítják a fiatalok számára az ahhoz szükséges tudást, kompetenciákat és készségeket, hogy olyan munkát találjanak, amelyben ki tudnak teljesedni, és független, elkötelezett polgárokká válhassanak. A munkavállalók számára lehetőséget nyújtanak arra, hogy továbbfejlesztett készségek birtokában lépést tudjanak tartani a változó munkamódszerekkel és munkaerőpiaci igényekkel, és hozzá tudjanak járulni a termelékenység és a növekedés fokozásához.

Az oktatási és képzési rendszerek reformja a legtöbb tagállamban prioritást élvez, és a 2017. évi európai szemeszterben is előkelő helyet foglalt el (a szemeszterre vonatkozó részletek az 1. fejezetben találhatók). Az oktatás és képzés területén összesen 14 tagállam kapott országspecifikus ajánlást.

A reformok álltak a mindenki számára elérhető magas színvonalú oktatásról szóló, májusban elfogadott uniós stratégia középpontjában is, amely számos új kezdeményezést magában foglalt az iskolák fejlesztésétől egészen a megújított felsőoktatási programig. Novemberben a Tanács elfogadta a hallgatói pályakövetésről szóló javaslatot, amelynek célja, hogy segítse a tagállamokat azon információk összegyűjtésében, hogy a végzősök tanulmányaik után milyen tevékenységeket folytatnak, a Bizottság pedig javaslatot fogalmazott meg az uniós vezetők számára arról, hogy miként lenne célszerű együtt dolgozni az európai oktatási térség létrehozásán azáltal, hogy kihasználjuk az oktatásban és a kultúrában rejlő azon lehetőségeket, amelyekkel erősíthető az európai identitás. Decemberben az uniós vezetők felkérték az Európai Bizottságot, hogy a mobilitás fokozása érdekében terjessze ki az Erasmus+ programot; 2024-ig hozzon létre húsz európai egyetemet; mozdítsa elő a nyelvtanulást; dolgozza ki az európai diákigazolvány mintáját; folytassa a tagállamokkal a felsőoktatási diplomák és az iskolai bizonyítványok kölcsönös elismerése érdekében megkezdett munkáját; valamint támogassa a kultúrát 2018-ban, a kulturális örökség európai évének keretében.

Kiegyensúlyozott és progresszív kereskedelempolitika

Az elmúlt években a nemzetközi kereskedelemnek egyre nagyobb kihívásokkal kellett szembenéznie; megújultak a globalizáció hatásaival kapcsolatos kétségek, megkérdőjelezhetővé váltak a kereskedelmi megállapodások célja és értéke, valamint újraindult a protekcionizmus valós veszélye. A Bizottság tudatában van annak, hogy az ilyen kihívásoknak való megfelelés érdekében minden eddiginél nagyobb szükség van a hatékony, átlátható és értékeken alapuló kereskedelempolitikára. Így a 2015 októberében útjára indított „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia alapjai továbbra is iránymutatásul szolgáltak a 2017-ben elfogadott megközelítéshez: továbbra is a magas színvonallal párosult nyitottság a legmegfelelőbb módja annak, hogy a globalizáció az összes uniós polgár érdekét szolgálja.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szeptemberben tartott beszédével összefüggésben, amelyet a májusban közzétett, a globalizáció előnyünkre fordításáról szóló vitaanyag előzött meg, Jyrki Katainen, a Bizottság alelnöke, és Cecilia Malmström biztos számos kereskedelmi kérdésre vonatkozó kezdeményezéscsomagot terjesztett elő. Ezek közé tartozott a kereskedelempolitikáról szóló közlemény; az Ausztráliával és Új-Zélanddal, illetve egy új multilaterális beruházási bíróság létrehozása érdekében folytatandó kereskedelmi tárgyalások megbízatásainak tervezete; valamint a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó keret annak biztosítása érdekében, hogy az Unió alapvető érdekeinek védelme mellett ezek továbbra is a növekedés egyik fő forrása maradjanak. A csomag „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia tekintetében elért eredményekről szóló jelentést is tartalmazott. A Bizottság novemberben jelentést tett közzé az EU szabadkereskedelmi megállapodásainak végrehajtásáról.

Az EU továbbra is vezető szerepet játszott a Kereskedelmi Világszervezetben, különösen az Argentínában, Buenos Airesben decemberben megrendezett 11. miniszteri konferencián. Bár a miniszteri konferencia nem hozott többoldalú eredményt, az EU újólag megerősítette a szervezet iránti határozott elkötelezettségét, valamint azt, hogy továbbra is támogatja a globális többoldalú kereskedelmi rendszer fontos kérdéseinek megoldását.

A piacrajutási stratégiája révén az EU célja, hogy a piachoz való hozzáférést gátló akadályok leküzdésével szerte a világon piacokat nyisson meg, miközben továbbra is elkötelezett a kiegyensúlyozott, szabályokon alapuló és felelősségteljes kereskedelem iránt.

Védelmet nyújtó Európa

Az EU elkötelezett egy olyan, szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer iránt, amely a jólét megteremtésének alapjául szolgál, és alapvetően fontos ahhoz, hogy a kereskedelem az egész világon pozitív erőként hasson. A kereskedelempolitika erőteljesen védi az uniós vállalkozásokat és munkavállalókat, ha mások megsértik a globális kereskedelmi szabályokat, vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat folytatnak.

Az EU a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési mechanizmusának egyik legaktívabb és legsikeresebb alkalmazója. Amennyiben a diplomáciai beavatkozások nem vezetnek sikerre, az EU nem habozik ezen eljárásokat alkalmazni a szervezet szabályai szerinti jogainak érvényesítése céljából annak biztosítása érdekében, hogy a szervezetben való tagsággal járó előnyökből vállalkozásai, a munkavállalók és a mezőgazdasági termelők teljes mértékben részesüljenek. A 2017. évi eredmények egyik példája, hogy a Kereskedelmi Világszervezet úgy határozott, hogy az EU-ból származó sertéshús és sertéshús-ágazati termékek orosz importtilalma illegális; Kína megszüntette bizonyos kritikus nyersanyagok exportjára vonatkozó korlátozásait, Oroszország pedig több, EU-ból származó termék tekintetében csökkentette behozatali vámját.

A Kereskedelmi Világszervezet szabályaival és az uniós jogszabályokkal összhangban az EU 34 piacvédelmi intézkedést hozott a nem uniós országok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben, beleértve a Kínából származó acélra kivetett dömpingellenes vámokat (a dömpingellenes vám olyan vám, amelyet a hazai kormányzat a tisztességes piaci értéket szerinte el nem érő külföldi behozatalra vet ki). Az EU 2017-ben 11 intézkedést vezetett be az európai acélipar védelme érdekében, amely a nyilvánosan hozzáférhető jelentések szerint újból nyereséges lesz.

Az EU az Unión kívüli országok által az Unióból történő kivitellel szemben folytatott dömpingellenes és kiegyenlítő vámokra irányuló vizsgálatai során is fellép iparágainak védelme mellett – ahogy azt az Ausztrália (feldolgozott paradicsom), Kína (burgonyakeményítő) és az Egyesült Államok (olajbogyó) által a közelmúltban indított eljárások esetében is tette.

Decemberben az EU megállapodott dömpingellenes és szubvencióellenes rendeleteinek aktualizálásáról annak érdekében, hogy piacvédelmi eszközei jobban igazodjanak a világgazdaság kihívásaihoz. Ezek a rendeletek hatékonyabbak, átláthatóbbak és könnyebben alkalmazhatók lesznek a vállalatok számára, és egyes esetekben lehetővé válik, hogy az EU magasabb vámokat vezessen be a dömpingelt termékekre. Az EU továbbá módosította a dömpingellenes vizsgálatok során alkalmazott dömpingszámítási módját a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjaitól származó behozatalok esetében, amennyiben az árak és a költségek az állami beavatkozás miatt torzulnak.

Az uniós exportőrök világszerte továbbra is kereskedelmi akadályokkal szembesülnek. A Bizottságnak a kereskedelem és a befektetések útjában álló akadályokról szóló éves jelentése 2016-ban 10%-os növekedést mutatott az uniós exportőrök előtt álló kereskedelmi akadályok számában: a világ több mint 50 országában 372 akadály állt fenn. A jelentés rámutatott arra, hogy a 2016-ban tapasztalt 36 új akadály 27 milliárd EUR értéket képviselő uniós exportra lehetett hatással, de a Bizottság piacrajutási stratégiájának köszönhetően sikeresen megszűnt 20 másik, összesen 4,2 milliárd EUR értékű exportot érintő akadály.

Szeptemberben az EU három, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kulcsfontosságú együttműködési és segítségnyújtási programot indított útjára Kínával, Latin-Amerikával és Délkelet-Ázsiával. A cél az Európai Unióból származó művészek, feltalálók és márkák szellemitulajdon-jogait sértő áruk illegális kereskedelmének csökkentése, valamint az ilyen jogok nemzetközi védelmének előmozdítása.

Az EU konkrét lépéseket tett a nem etikus gyakorlatok – például a konfliktusövezetekből származó ásványok kereskedelme – elleni küzdelem érdekében. Az Unió áprilisban új rendeletet fogadott el a háborús övezetekben zajló fegyveres erőszakot tápláló és annak fenntartását szolgáló természeti erőforrások kereskedelmének megszüntetése céljából. A rendelet 2 hónappal később lépett hatályba. A rendelet az ónt, tantált, volfrámot, ezek érceit és aranyat importáló vállalatokra vonatkozó átvilágítási szabályokat ír elő. Ilyen fémeket és érceket alkalmaznak a mindennap használt termékek, például a mobiltelefonok, az autók és az ékszerek előállítása során. A szabályok 2021. januári hatállyal az uniós behozatal mintegy 95%-ára kiterjednek majd.

Az EU továbbá fellépett a kínzás és a halálbüntetés ellen, és az ENSZ közgyűlésén szeptemberben Argentínával és Mongóliával közösen létrehozta a Kínzóeszközök Kereskedelmének Beszüntetését Célzó Szövetséget. 58 ország küldöttsége politikai nyilatkozatot írt alá, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy intézkedéseket, például jogszabályokat és hatékony végrehajtási rendszereket foganatosít annak érdekében, hogy korlátozzák és megszüntessék a halálbüntetés és a kínzás céljára felhasználható áruk kereskedelmét.

A vezető szerepet betöltő Európa

Az EU által a világ különböző országaival megtárgyalt, illetve jelenleg tárgyalás alatt álló kereskedelmi megállapodások célja annak biztosítása, hogy a kereskedelem előnyeit mindenki élvezhesse. Ezek a kereskedelmi megállapodások megnyitják a piacokat, és az uniós értékeket közvetítik, például a munkajogokat és a környezetvédelmet.

Ezt szem előtt tartva a Bizottság javaslatot tett a tárgyalások megkezdésére annak érdekében, hogy a beruházási viták rendezésével foglalkozó multilaterális bíróság jöjjön létre, amely jelentős innovációt jelentene a globális irányítás terén.

Az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás

Japán a világ negyedik legnagyobb gazdasága. Júliusban az EU és Japán elvi megállapodást kötött az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás főbb elemeiről, és decemberben bejelentették a végső megbeszélések sikeres lezárását. A megállapodás megszünteti majd a kereskedelmet gátló akadályokat, és segíti az EU-t és Japánt a globális kereskedelmi szabályok közös alakításában. A kereskedelmi megállapodás az EU által valaha megkötött legfontosabb kétoldalú megállapodás lesz.

A megállapodás az uniós kereskedelmi megállapodások történetében először fogja magába foglalni a Párizsi Megállapodásra vonatkozó egyedi kötelezettségvállalást, valamint az átláthatóságra és a konkrét intézményi felépítésre kiterjedő, a kisvállalkozásokkal foglalkozó külön fejezetet.

A gazdasági partnerségi megállapodás meg fogja szüntetni az uniós vállalatok által évente fizetett 1 milliárd EUR összegű vámok nagy részét. Növelni fogja az exportot, és új lehetőségeket teremt az uniós vállalatok számára, a nagy- és kisvállalkozások, valamint azok alkalmazottai és fogyasztói számára egyaránt. A megállapodás megnyitja a japán piacot a kulcsfontosságú uniós mezőgazdasági export előtt, és számos ágazatban bővíti a lehetőségeket. Az EU-ból származó export értéke akár 20 milliárd EUR-val is emelkedhet. A megállapodás továbbá megkönnyíti az uniós cégek számára, hogy Japánban olyan területeken nyújtsanak szolgáltatásokat, mint a tengeri szállítás és a távközlés.

A gazdasági partnerségi megállapodás a legmagasabb szintű munkaügyi, biztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi előírásokat rögzíti, teljes mértékben védi a közszolgáltatásokat, és külön fejezetet szán a fenntartható fejlődésnek. A megállapodással párhuzamosan az EU és Japán kötelezettséget vállalt a két gazdaság közötti adatáramlás megkönnyítésére.

Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás Kanadával

Az EU és Kanada között létrejött átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást szeptember 21. óta ideiglenesen alkalmazzák.

Az EU és Kanada közötti kereskedelmi megállapodás évente több mint 500 millió EUR-t takarít meg az uniós vállalkozásoknak. Ezt az összeget korábban a Kanadába exportált árukra kivetett vám formájában kellett kifizetni. E megtakarításoknak csaknem 99%-a a megállapodás legelső napjától gyűlik: a megállapodás azóta az uniós vállalatok számára a lehető legjobb hozzáférést biztosítja a kanadai közbeszerzési szerződésekhez szövetségi, tartományi és önkormányzati szinten egyaránt.

Minden vállalkozás időt és pénzt takarít meg az exporttal kapcsolatos egységköltségek csökkentésével, például a párhuzamos tesztelési követelmények, a hosszadalmas vámeljárások és a költséges jogi kiadások elkerülése révén.

A Kanadával kötött megállapodás új lehetőségeket fog teremteni az uniós mezőgazdasági termelők és élelmiszergyártók számára. Bizonyos termékek esetében az EU korlátozott és jól megfontolt módon nyitotta meg piacát. Az EU piacához való kanadai hozzáférés növekedését ellensúlyozza Kanada saját piacának megnyitása olyan területeken, ahol az Európai Unió termelői szeretnék növelni az exportot, például a sajt, a bor és a szeszes italok, a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott termékek. A kereskedelmi megállapodás az Európai Unió 143 kiváló minőségű, különleges regionális élelmiszerét és italát (az úgynevezett földrajzi árujelzőket) is védi annak érdekében, hogy az utánzatokat ne lehessen ugyanazon a néven értékesíteni. A megállapodás védi a szellemi tulajdont, és összhangba hozza az új technológiákat védő és a digitális jogok kezelésével kapcsolatos kanadai és uniós jogszabályokat.

Az EU 500 millió fogyasztója is haszonélvezője lesz a megállapodásnak, mivel csak olyan termékek és szolgáltatások léphetnek be a piacra, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az összes uniós szabályozást. Ez azt jelenti, hogy a megállapodás nem fog változtatni a jelenlegi uniós élelmiszer-biztonsági szabályozáson, így a géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó termékekre vonatkozó uniós előírásokon és a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó tilalmon sem.

A megállapodás nagyobb jogbiztonságot nyújt majd a szolgáltató ágazatban, javítja a vállalatok alkalmazottainak mobilitását, és olyan keretet teremt, amely lehetővé teszi a szakképesítések kölcsönös elismerését az építészeti szakmától kezdve a darukezelő szakmáig.

Átlátható és inkluzív tárgyalási folyamat

2017-ben – a demokrácia, a közvélemény bizalmának és a kereskedelempolitika elszámoltathatóságának biztosítása érdekében – továbbra is alapvető fontosságú maradt az átláthatóság és a nyilvánosság bevonása. A tárgyalások előtt, közben és után, valamint a megállapodások végrehajtásakor is biztosítani kell az átláthatóságot és az elkötelezettséget. Az EU 2017-ben további lépéseket tett e területen, és élen járt a kereskedelempolitika átláthatósága tekintetében.

A Bizottság szeptemberben közzétette az Ausztráliával és Új-Zélanddal kötendő kereskedelmi megállapodásokra, valamint a multilaterális beruházási bíróságra vonatkozó tárgyalások megkezdésére irányuló ajánlásait. Az ajánlásokat a Tanácshoz való elküldésükkel egyidejűleg automatikusan megküldték az Európai Parlamentnek és valamennyi tagállam nemzeti parlamentjének. Ez megkönnyíti majd a nemzeti parlamentek és az érdekelt felek számára, hogy a lehető leghamarabb hangot adjanak véleményüknek, amelyet kormányaik képviselhetnek majd a tanácsi vitákban. A Tanács közzétette az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodásra vonatkozó tárgyalási irányelveket.

A Bizottság továbbra is közzétette a tárgyalási fordulókról szóló jelentéseket, valamint az általa tárgyalt kereskedelmi megállapodások szövegére vonatkozó állásfoglalásokat és javaslatokat. Emellett további, nagy mennyiségű anyagot tett közzé az EU Kanadával és Japánnal kötött kereskedelmi megállapodásairól, hogy a polgárok és a vállalkozások tisztában legyenek azokkal, és megismerjék azok előnyeit.

Az év folyamán a Bizottság közzétette első átfogó éves jelentését, amelyben értékeli az EU kereskedelmi megállapodásainak végrehajtását. Ez lehetővé tette a többi uniós intézmény, az érdekelt felek és a civil társadalom számára annak ellenőrzését, hogy az EU miként hajtja végre a megállapodásokat. A Bizottság rendszeresen végez hatásvizsgálatokat, fenntarthatósági hatásvizsgálatokat, valamint a kereskedelmi tárgyalások és a későbbi megállapodások értékelését is elvégzi. Ezek közé tartoznak az érdekelt felekkel folytatott részletes konzultációk, valamint a civil társadalmi csoportokkal a folyamat során folytatott rendszeres találkozók.

A Bizottság decemberben létrehozta az uniós kereskedelmi megállapodásokkal foglalkozó szakértői csoportot, amely a szakszervezetekből, a munkaadói szervezetekből, a fogyasztói csoportokból és más nem kormányzati szervezetekből álló tanácsadó szerv. A szakértői csoport a Bizottság számára különböző nézőpontokkal és magyarázatokkal szolgál a kereskedelemmel kapcsolatban.

Egyéb kereskedelmi tárgyalások

Az év folyamán tovább folytatódott az arra irányuló munka, hogy az uniós export számára új piacok nyíljanak meg azon partnerek számának növelése révén, amelyekkel az EU kereskedelmi megállapodást kötött (ez a szám jelenleg 91). Az EU új kereskedelmi tárgyalásokat kezdett, és jó eredményeket ért el a folyamatban lévő tárgyalásokon. Tekintve, hogy véget értek az Egyesült Államokkal a transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodásra irányuló tárgyalások, az EU Egyesült Államokkal folytatott kereskedelempolitikája azon területek meghatározására helyezte a hangsúlyt, amelyeken szorosabban együtt kell működniük a globális kihívások együttes kezelésének elősegítése érdekében. A két fél időközben kétoldalú megállapodást írt alá a biztosításról és a viszontbiztosításról, amely javítja a fogyasztóvédelmet és csökkenti a költségeket és a bürokráciát az Egyesült Államokban tevékenykedő uniós biztosítók és viszontbiztosítók számára.

Déli és keleti szomszédság

Az EU a déli szomszédságban a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről Tunéziával folytatott tárgyalásokra összpontosított, ami megadta az Észak-Afrikával való előrehaladás ütemét. A tárgyalások kiegészítéseként júniusban a Bizottság és a Genfben működő Nemzetközi Kereskedelmi Központ elindította az EuroMed Trade Helpdesk ügyfélszolgálatot. A vállalkozások számára a piacokról, a vámtarifákról és a behozatali előírásokról szóló alapvető információk szolgáltatásával az ügyfélszolgálat célja, hogy megerősítse a gazdasági kapcsolatokat az EU és kilenc mediterrán partner között, valamint maguk a mediterrán országok között.

A keleti szomszédságban az EU a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodásainak végrehajtására összpontosított.

Latin-Amerika

Az EU folytatta a 2016-ban indított, a Mexikóval 2000-ben aláírt kereskedelmi megállapodás korszerűsítésére irányuló tárgyalásokat. Öt tárgyalási fordulóra került sor, és jó eredményeket sikerült elérni. Az új megállapodás egyszerűsíteni fogja az adminisztratív terheket, csökkenti a bürokráciát, fellendíti a növekedést és a versenyképességet, bővíti a fogyasztók választási lehetőségeit és munkahelyeket teremt mindkét fél számára, miközben támogatja a fenntartható fejlődést. Az EU progresszív kereskedelmi menetrendjével összhangban a megállapodás külön korrupcióellenes rendelkezéseket tartalmaz.

A Mercosur kereskedelmi övezet négy alapító tagjával (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) folytatott kereskedelmi tárgyalások 2017-ben is folytatódtak. A tárgyalások a két regionális piac integrálására, a vámtarifák csökkentésére, a Mercosur üzleti lehetőségeinek jelentős növelésére, a fogyasztók választási lehetőségeinek kiszélesítésére, az adminisztratív terhek egyszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére, a növekedés és a versenyképesség fokozására, valamint mindkét fél számára munkahelyek teremtésére irányulnak.

Az EU novemberben tárgyalásokat kezdett Chilével a 2002. évi EU–Chile szabadkereskedelmi megállapodás aktualizálásáról. A meglévő megállapodás korszerűsítésének részeként az EU javaslatot tesz a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kísérleti rendelkezések beillesztésére.

Ázsia és Ausztrálázsia

Folytatódtak a tárgyalások az Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel kötendő kereskedelmi megállapodásokról is. A tárgyalások célja az EU és a két ország közötti kereskedelem fokozása és a közvetlen befektetések kiterjesztése. A cél az, hogy a 2014-ben Szingapúrral és 2015-ben Vietnammal aláírt megállapodásokhoz hasonló megállapodást kössenek. Az év során az EU három tárgyalási fordulót tartott Indonéziával és kettőt a Fülöp-szigetekkel.

Márciusban az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége megállapodott abban, hogy új lépéseket tesz a két régió közötti szabadkereskedelmi tárgyalások újrakezdése érdekében.

Az EU tárgyalásai során négy fordulót szánt a Kínával kötendő beruházási megállapodásnak, de szüneteltette a beruházási megállapodásról szóló tárgyalásait Mianmarral/Burmával. A Bizottság javasolta, hogy kezdjék meg Ausztráliával és Új-Zélanddal a kereskedelmi tárgyalásokat.

Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok

A Dél-afrikai Fejlesztési Közösséggel kötött uniós gazdasági partnerségi megállapodás végrehajtása 2017 elején megkezdődött. Az Elefántcsontparttal és Ghánával kötött hasonló megállapodások végrehajtása tavasszal indult. A Madagaszkárt, Mauritiust, a Seychelle-szigeteket és Zimbabwét magában foglaló, kelet- és dél-afrikai országokkal kötött uniós gazdasági partnerségi megállapodást júliusban tovább erősítette a Comore-szigetek felvétele.

A terrorizmus és a bűncselekmények elleni küzdelem Európában

A terrorizmus és a pénzmosás elleni új szabályok

Az európai biztonsági stratégia nyomán az Európai Bizottság folytatta a hatékony és valódi biztonsági unió létrehozására irányuló munkát. 2017-ben az EU lépéseket tett annak érdekében, hogy megelőzze a terrortámadásokat, megkönnyítse a tagállamok közötti információcserét, és megvédje polgárait az interneten.

Márciusban új jogszabályt fogadtak el, amely bűncselekménnyé nyilvánítja a terrorista célú külföldre utazást és kiképzést, továbbá megerősíti a terrorizmus áldozatainak jogait, és a támadást követően azonnal és mindaddig speciális segítségnyújtást biztosít, ameddig szükséges.

Az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával a pénzmosás bűncselekménnyé nyilvánítására, a pénzforgalom ellenőrzésének szigorítására, valamint a bűnelkövetők javainak befagyasztására és elkobzására vonatkozó szigorúbb uniós szabályokról folytatott egyeztetések jól haladtak.

A Parlament és a Tanács decemberben politikai megállapodásra jutott a negyedik pénzmosási irányelv módosítására irányuló bizottsági javaslatról, amely jelentősen növelni fogja a jogi személyek és a bizalmi vagyonkezelők tényleges tulajdonosainak átláthatóságát, és számos pénzügyi termék esetében tiltani fogja az anonimitást. Ezen intézkedések rendkívül hasznos eszközöket biztosítanak majd a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén.

A határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó pénzmosásnak és terrorizmus finanszírozásnak az egységes piacra gyakorolt hatásairól szóló júniusi jelentést követően ajánlások születtek a tagállamok és az európai felügyeleti hatóságok számára.

A terrorizmus elleni online küzdelem

Júliusban a németországi Hamburgban rendezett G20-ak csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – más vezetőkkel együtt – a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervet javasolt, amelyről megállapodás is született. E cselekvési terv részét képezi az internet terrorista célokra történő használata elleni fellépés is. Az uniós internetfórum 2015-ben történt elindítása óta konkrét lépések születtek a nemzetközi terrorista csoportok internetes visszaéléseinek megakadályozására. A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) által az internetes vállalatoknál jelzett tartalom mintegy 86%-a törlésre került. Júliusban az internetfórum saját cselekvési tervet dolgozott ki az online terrorista tartalmak elleni küzdelem érdekében, amely számos területen azonnali előrelépést sürget, és rendszeres jelentéstételi mechanizmust hoz létre az eredmények mérésére és értékelésére.

Decemberben – a civil társadalom szerepvállalását támogató programjának részeként – a Bizottság folytatta a civil társadalmi szervezetek támogatását az erőszakos szélsőségesektől és terroristáktól érkező üzenetekkel szembeni pozitív online ellenpropaganda biztosítása terén. A program 6 millió EUR támogatást kapott.

A tiltott kábítószerek elleni küzdelem

2017-ben új rendeletet fogadtak el az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó korai előrejelző rendszerről és kockázatértékelési eljárásról, valamint egy új irányelvet a „kábítószer” fogalommeghatározásának új anyagokra való kiterjesztéséről. Ezt követően decemberben a Bizottság hét új pszichoaktív anyagnak az Európai Unióban történő betiltását javasolta, a 2017-ben korábban javasolt kilenc másik anyagon túlmenően.

Emberkereskedelem

Decemberben a Bizottság közleményt fogadott el az emberkereskedelem elleni küzdelemről, és kötelezettséget vállalt a következő időszakban végrehajtandó új prioritásokra. A Bizottság által meghatározott prioritások azonosítják azokat a kulcsfontosságú területeket, ahol az összehangolt és következetes válaszhoz az EU és a tagállamok azonnali fellépésére van szükség az emberkereskedők tevékenységének megakadályozása, az áldozatok jogainak megerősítése, valamint az Unió belső és külső erőfeszítéseinek fokozása érdekében.

Büntető- és polgári igazságszolgáltatás

Az uniós költségvetést érintő bűncselekmények elleni küzdelem fokozása

Júliusban az EU jelentős áttörést ért el az uniós költségvetést érintő bűncselekmények tekintetében, amikor a Parlament és a Tanács új irányelvet fogadott el a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények elleni küzdelemről, ideértve a héacsalás súlyos, határokon átnyúló eseteit is. A becslések szerint az EU-n belüli kereskedelemből származó héacsalás évente 50 milliárd EUR-t tesz ki.

Jelentős lépés volt, hogy 20 tagállam novemberben megállapodásra jutott az Európai Ügyészség létrehozásáról, amelynek feladata az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények nyomozása, az ezekkel kapcsolatos vádemelés és az elkövetők bíróság elé állítása lesz. Az Európai Ügyészség várhatóan 2020 végén kezdi meg tevékenységét.

A bűnügyi nyilvántartási adatok hatékonyabb cseréje

A 2012-ben létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer lehetővé teszi az uniós tagállamokban elítélt személyek bűnügyi nyilvántartási adatainak elektronikus cseréjét. A rendszer tagállamok általi használatáról szóló első jelentést júniusban tették közzé. 2017-ben előrelépés történt a nem uniós polgárok bűnügyi nyilvántartási adatainak egyszerűbb cseréjéről folytatott egyeztetések terén.

A gyermekek védelme különböző országokból származó szülők különválása esetén

Júliusban a Bizottság azt javasolta, hogy az EU hatalmazzon fel egyes tagállamokat arra, hogy elfogadják 10 nem uniós ország csatlakozását a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló hágai egyezményhez, elősegítve a gyermekek jogellenes külföldre vitelével szembeni nemzetközi védelem kiterjesztését.

A vállalkozások támogatása az EU-ban

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására szolgáló, júniusban elindított új rendszer gyorsabb és könnyebb hozzáférést tesz lehetővé az EU-ban a cégnyilvántartásokhoz. Ez megkönnyíti a határokon átnyúló kereskedelmet, és növeli az egységes piacba vetett bizalmat.

A bajba jutott cégek számára előnyösebb helyzetet teremtenek a fizetésképtelenségre vonatkozó jobb szabályok, amelyeket egy 2017-ben hatályba lépett, a határokon átnyúló eljárásokat megkönnyítő új jogszabály vezetett be. Az egyeztetések haladtak továbbá a nemzeti fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozóan javasolt szabályokkal kapcsolatban is, amelyek szerkezetátalakítási rendszerek létrehozását és a vállalkozók számára az újrakezdés lehetőségét biztosítanák.

A vállalatirányítás javítása

A részvényesi jogokra vonatkozó szabályozást májusban megerősítették; az új rendelkezések javítják a vállalatirányítást, megkönnyítik a részvényesi jogok gyakorlását, és a beruházások vonatkozásában nagyobb hangsúlyt fektetnek a hosszabb távú szempontokra. A vállalatirányításra és a befektetési vállalkozásoknál a javadalmazásra vonatkozó meglévő szabályok módosítását is elfogadták.

Alapvető jogok és az igazságszolgáltatási rendszer

A jogállamiság védelme

A Bizottság törekedett arra, hogy előmozdítsa és fenntartsa a jogállamiság tiszteletben tartását az Európai Unióban, és továbbra is ösztönözte a tagállamokat, hogy javítsák nemzeti igazságszolgáltatási rendszereik függetlenségét, minőségét és hatékonyságát. E rendszerek alapvető fontosságúak a jogállamiság elvének fenntartásához, az uniós jog egységes alkalmazásához, valamint a vállalkozás- és befektetésbarát környezethez. A 2017. évi uniós igazságügyi eredménytábla azt mutatja, hogy további előrelépés történt, de egyes tagállamok továbbra is kihívásokkal szembesülnek.

Az év során a Bizottság folytatta Lengyelországgal a párbeszédet a jogállamisági keretben. Júliusban a Bizottság elküldte a lengyel kormánynak a harmadik jogállamisági ajánlást, amelyben kifejtette aggályait az igazságszolgáltatás tervezett reformjára, valamint az Alkotmánybírósággal kapcsolatos módosításokra vonatkozóan. A Bizottság decemberben arra a következtetésre jutott, hogy egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos sérülésének veszélye Lengyelországban, és azt a javaslatot tette a Tanácsnak, hogy fogadjon el határozatot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése értelmében. A javaslatot egy negyedik jogállamisági ajánlás kísérte, amely egyértelműen meghatározza a lengyel hatóságok által a jelenlegi helyzet orvoslása érdekében tehető lépéseket. Ezen túlmenően a Bizottság decemberben eljárást indított Lengyelországgal szemben az Európai Unió Bírósága előtt az uniós jognak a rendes bíróságok szervezetéről szóló új lengyel törvény általi megsértése miatt.

A személyes adatok erősebb védelme

Folytatódott a munka a tagállamokkal, a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal és más érdekelt felekkel a személyes adatok védelemére vonatkozó, 2018 májusától hatályba lépő új szabályokra való felkészülés érdekében, amelyek következtében az emberek fokozottan ellenőrizhetik személyes adataikat, a vállalkozások számára pedig egyszerűsödnek az eljárások. A módosítások célja az Unióban a magánszemélyek személyes adatainak védelme, függetlenül attól, hogy azokat hova küldik, hol kezelik vagy tárolják – akár az EU-n kívül is.

A Bizottság januárban stratégiát dolgozott ki a nemzetközi adatvédelmi normák előmozdítására a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása érdekében, a kereskedelmi és a bűnüldözési célból történő adatáramlás megkönnyítése mellett. E stratégia egyik kulcsfontosságú elemét képezik a megfelelőséggel kapcsolatos megállapítások, amelyek az EU vonatkozó szabályaival összevethető harmadik országbeli adatvédelmi szabályok meglétét írják elő.

Az EU vizsgálja annak lehetőségét, hogy az érintett kereskedelmi partnerekkel és a régiójukban az adatvédelem tekintetében úttörő szerepet játszó országokkal megfelelőségi párbeszédeket indítson. A legfontosabb célterületek a következők: Kelet-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika és az európai szomszédság. Japánnal és Dél-Koreával 2017-ben megkezdődtek a párbeszédek.

A 2016-tól hatályos EU–USA adatvédelmi pajzs első éves felülvizsgálatára 2017 szeptemberében került sor. A felülvizsgálat alapján és a kapott jelentésben foglaltaknak megfelelően a Bizottság megállapította, hogy az adatvédelmi pajzs továbbra is megfelelő szintű védelmet biztosít, de úgy vélte, hogy még van javítanivaló e téren, és ezért számos ajánlást tett. Ezen túlmenően februárban hatályba lépett az EU–USA adatvédelmi keretmegállapodás, amely a bűnüldözési együttműködés vonatkozásában biztosítja az EU és az Egyesült Államok közötti adattovábbítások adatvédelmi normáit.

Jogvédelem és a megkülönböztetés elleni küzdelem

A gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elleni online és offline küzdelem

A jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó uniós magatartási kódex elfogadását követően közel 2 évvel az internetes vállalatok – az uniós joggal összhangban – gyorsabban és hatékonyabban reagálnak az illegális tartalmakra.

A Bizottság 2017 folyamán szoros kapcsolatot tartott fenn az Unió zsidó és muzulmán közösségeivel, valamint a rasszizmus, a megkülönböztetés és az intolerancia minden formája elleni küzdelemmel foglalkozó egyéb szervezetekkel, meghallgatta aggályaikat, és tájékoztatást adott az uniós intézkedésekről.

A Bizottság továbbá célzott uniós finanszírozást nyújtott és operatív iránymutatást biztosított az áldozatok támogatásához, valamint a rasszizmus elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoportja keretében a gyűlölet-bűncselekmények ellen fellépő rendőrök és bírák képzéséhez. A nemzeti hatóságok december 6-án megállapodtak a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó adatok nyilvántartásával kapcsolatos fő alapelvekről, amely megállapodás az Európai Bizottsággal és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével együttműködésben született.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló 2016. évi jelentés 2017 májusában került közzétételre. A Tanács októberben elfogadta a jelentésről szóló következtetéseit, megjegyezve, hogy az előző évben több jog védelemét is megerősítették jogi eszközök elfogadásával, így az ártatlanság vélelmét, a tárgyaláson való jelenlét jogát, a költségmentességet, és a gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokat. Elfogadták továbbá az adatvédelmi szabályok átfogó körét, amelyek 2018. május 25-én lépnek hatályba Unió-szerte, és segítségükkel a polgárok fokozottan ellenőrizhetik személyes adataikat.

A Bizottság december 7-én eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságánál a külföldről támogatott nem kormányzati szervezetekről szóló törvény és a felsőoktatásról szóló törvény miatt, hogy biztosítsa az Európai Unió Alapjogi Chartája tiszteletben tartását.

A megkülönböztetés elleni küzdelem

2017-ben az EU folytatta a megkülönböztetés elleni küzdelmet, és a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek egyenlőségének előmozdítását célzó intézkedéseket hajtott végre. A legfontosabb eredmények közé tartozott a „Közösek az álmaink” kampány, valamint a Bizottság személyzetére vonatkozóan a sokféleségről és a befogadásról szóló charta elfogadása.

A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének félidős értékelése felmérte, hogy milyen előrelépéseket tettek a tagállamok Európa legnagyobb etnikai kisebbsége életének javítása terén. Az értékelés kimutatja, hogy a romák helyzete 2011 óta lassan javult, de azt is hangsúlyozza, hogy a roma népesség 80%-a még mindig ki van téve a szegénység kockázatának.

A nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem

Az EU 2017-ben lépéseket tett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a tagállamokban a nők és lányok elleni erőszakra. Az EU által finanszírozott „NON.NO.NEIN.” kampány mindenkit – férfiakat és nőket egyaránt – ösztönöz a nemi alapú erőszak elleni fellépésre.

Júniusban az EU aláírta az isztambuli egyezményt. Ez a nemzetközi szerződés az első európai megállapodás, amely a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzése ellen, az áldozatok védelmére és az elkövetők megbüntetésére jogilag kötelező erejű normákat határoz meg.

A fogyatékossággal élő személyek jogainak biztosítása

Az európai fogyatékosságügyi stratégia 2010 óta történő megvalósításáról szóló helyzetjelentés az év során ismertette, hogy konkrét előrelépések történtek mind a nyolc kiemelt területen (akadálymentesítés, részvétel, egyenlőség, foglalkoztatás, oktatás és képzés, szociális védelem, egészség és külső fellépés).

Az eredmények közé tartozik az európai akadálymentesítési intézkedéscsomagra benyújtott bizottsági javaslat. E vállalkozásbarát irányelv egyes mindennapi termékek és szolgáltatások – például mobiltelefonok, számítógépek, e-könyvek, e-kereskedelem és banki szolgáltatások – hozzáférhetőségének javítására irányul. 2017-ben a Parlament elfogadta a javaslatról szóló jelentését, a Tanács pedig elfogadta az általános megközelítését.

A fogyatékossággal élők Európai Unión belüli könnyebb utazásának elősegítése érdekében az EU nyolc tagállamban (Belgium, Észtország, Olaszország, Ciprus, Málta, Románia, Szlovénia és Finnország) kísérleti jelleggel bevezeti az európai fogyatékossági igazolványt. E tagállamokban az igazolvány a fogyatékossággal élő személyek számára egyenlő hozzáférést biztosít a kultúra, a szabadidő, a sport és a közlekedés területén bizonyos konkrét előnyökhöz. Az első kártyák 2017-ben elkészültek.

Uniós polgárság

Az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentés olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a polgárok teljes mértékben élhessenek jogaikkal a munka, az utazás, a tanulás vagy a választásokon való részvétel során.

A fogyasztók védelme

A nem élelmiszer jellegű termékek uniós riasztási rendszere – amely lehetővé teszi az uniós tagállamok és a rendszer részét képező más országok közötti gyors információcserét – továbbra is védte a fogyasztók egészségét és biztonságát. Az év folyamán a rendszerben részt vevő 31 nemzeti hatósághoz 2201 értesítést és 3952 visszajelzést küldtek veszélyes termékekkel kapcsolatban.

Hasonlóképpen az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer a hét minden napján és a nap összes órájában lehetővé teszi az uniós tagállamok és más országok számára az információcserét és az élelmiszer-biztonságot fenyegető veszélyekre való közös reagálást. A 2017 márciusában közzétett 2016. évi éves jelentés ismertette az élelmiszer-biztonság integrált uniós megközelítésének sikerét. Ezt tovább kell erősíteni a nyár során bekövetkezett fipronilszennyezettségi incidensből levont tanulságok alapján. A Bizottság által 2017. szeptember 26-ára megszervezett miniszteri konferencián a tagállamok és a Bizottság számos olyan konkrét intézkedésekről állapodtak meg, amelyek megerősítik az élelmiszercsalás és az élelmiszerlánc biztonságát érintő jogellenes tevékenységek elleni uniós fellépést.

Az EU fellép az eltérő minőségben forgalmazott élelmiszerekkel szemben az Unióban. Szeptemberben a Bizottság iránymutatást bocsátott ki, amelynek célja, hogy segítse a nemzeti hatóságokat a tisztességtelen gyakorlatok hatékonyabb megszüntetésében.

A Bizottság 1 millió EUR-t bocsátott a tagállamok rendelkezésére tanulmányok és végrehajtási intézkedések finanszírozására, és további 1 millió EUR-t biztosított a Közös Kutatóközpont számára egy teszteléssel kapcsolatos összehangolt megközelítés kidolgozására és megvalósítására. Ezzel párhuzamosan a Bizottság konstruktív párbeszédet folytat az ágazattal és az összes kulcsfontosságú érdekelt féllel, a gyártók és a márkaszövetségek pedig elkötelezték magukat egy magatartási kódex kidolgozása mellett.

A Volkswagen kibocsátási botránnyal összefüggésben a fogyasztók érdekeinek védelmére 2017-ben is megtett folyamatos erőfeszítések részeként az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok és a Bizottság közösen sürgették a Volkswagent az összes érintett autó gyors kijavítására és további bizalomépítő intézkedések alkalmazására.

Márciusban a Bizottság cselekvési tervet terjesztett elő annak érdekében, hogy a fogyasztók számára az egész EU-ban nagyobb választékban és hozzáférhetőbben álljanak rendelkezésre pénzügyi szolgáltatások. A Bizottság emellett a határokon átnyúló fizetésekről szóló rendelet módosításán dolgozik a nem euró alapú fizetésekre vonatkozó díjak csökkentése érdekében; a pénzügyi termékek összehasonlításával foglalkozó weboldalak színvonalára vonatkozó alapelvek kidolgozásán, valamint az autóbérletek átlátható árazása terén végzett munka befejezésén is tevékenykedik.

A kis értékű követelések is számítanak

A kis értékű követelések európai eljárásának felgyorsítására, olcsóbbá tételére és egyszerűsítésére vonatkozó felülvizsgált szabályok az év folyamán hatályba lépnek. A szabályok immár legfeljebb 5000 EUR összegű követelésekre vonatkoznak (korábban ez a limit 2000 EUR volt), és egyszerűsítik a folyamatot.

A fogyasztók online védelme

Az e-kereskedelem növekvő jelentősége, valamint az online üzletek és szolgáltatások megsokszorozódása új kihívásokat teremtett a fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítése terén. Decemberben új rendeletet fogadtak el annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti hatóságok erősebb hatáskörökkel rendelkezzenek az egységes piacon belüli illegális online gyakorlatok elleni küzdelem terén. A jogszabály egy uniós szintű koordinációs eljárást vezet be a multinacionális kereskedők ilyen jellegű gyakorlataival szembeni hatékony és következetes fellépés érdekében. A rendelet 2020. január 17-én lép majd hatályba.

Előrehaladás valósult meg a szerződési szabályokra vonatkozó két – egyrészt a digitális tartalom szolgáltatásáról, másrészt pedig az áruk internetes értékesítéséről szóló – fontos javaslat tekintetében folytatott egyeztetések során. Októberben a Bizottság módosított javaslatot terjesztett elő az áruk online és offline értékesítésére vonatkozó következetes megközelítés biztosítása érdekében, amely a második kezdeményezés hatókörét kibővítette az áruk online értékesítéséről minden ilyen értékesítésre. A két javaslat védelmet biztosít az árukat vagy digitális tartalmat vásárló fogyasztók számára.

A fogyasztóvédelmi jog célravezetőségének vizsgálata

Májusban az uniós fogyasztóvédelmi jog célravezetőségi vizsgálata azt mutatta, hogy míg a magánszemélyek az EU-ban erős jogokat élveznek, a belső piacon a fogyasztóvédelem továbbra is javításra szorul. Ez különösen úgy segíthető elő, ha a meglévő jogokat jobban megismertetik, valamint biztosítják azok hatékony érvényre juttatását.

rescEU

Az Európai Unió Szolidaritási Alapját számos alkalommal igénybe vették, támogatást nyújtva Olaszországnak, az Egyesült Királyságnak, Ciprusnak és Portugáliának, az érintett országokat 2015-ben, 2016-ban, illetve 2017-ben sújtó természeti katasztrófák miatt.

A természeti katasztrófák csak 2017-ben több mint 200 ember halálát okozták az EU-ban, és több mint 1 millió hektár erdő semmisült meg. Válaszul az elmúlt években a tagállamokat sújtó gyakoribb természeti katasztrófákra, novemberben a Bizottság javasolta az uniós polgári védelmi mechanizmusnak a rescEU-val, az átfogó katasztrófareagálási képességek növelésére irányuló új rendszerrel történő megerősítését.

A rescEU létre fogja hozni az Európai Unió saját kapacitástartalékát, és ösztönözni fogja az európai polgári védelmi eszköztár keretében a segítségnyújtási képességek összevonását. További célja a megelőzésre és a felkészültségre irányuló beruházások megerősítése. A javaslat gondos egyensúlyt teremt az EU-n belüli szolidaritás és a tagállami felelősség között, hozzájárulva a „védelmet nyújtó Európa” céljához.

Európai migrációs stratégia

2017-ben az Európai Bizottság folytatta az európai migrációs stratégia megvalósítását, intézkedéseket terjesztve elő az aktuális kihívások kezelése érdekében. Emellett arra is törekedett, hogy az EU-t felvértezze a migrációkezelés közép- és hosszú távú javításához szükséges eszközökkel, különösen az irreguláris migráció, a határigazgatás, a menekültügy és a jogszerű migráció területén.

Védelem biztosítása a rászorulók számára

2015 óta a görög hatóságok – az Európai Határ- és Parti Őrség és a Sophia művelet segítségével – több mint 620 ezer emberélet megmentésében működtek közre az Égei- és a Földközi-tengeren. Az EU a török hatóságok és a NATO közreműködésével felszámolja a Földközi-tenger középső térségében és az Égei-tengeren működő csempészhálózatokat.

2017-ben összesen 313 050 menedékkérő részesült nemzetközi védelemben.

Az év folyamán a Bizottság számos eredményjelentést nyújtott be az európai migrációs stratégia keretében a migrációs áramlások stabilizálása és az EU külső határainak hatékonyabb igazgatása érdekében tett intézkedésekről. A jelentések az áthelyezéssel és az áttelepítéssel, az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásával, az Európai Határ- és Parti Őrség műveleteivel, valamint a migrációs partnerségi kerettel foglalkoztak. Bemutatták, hogy minden területen jelentős előrelépés történt, és meghatározták a további intézkedésekkel kapcsolatos teendőket.

Emellett a Bizottság áprilisban a migráns gyermekek védelmére irányuló kiemelt fellépéseket határozott meg, a közös európai menekültügyi rendszer reformján belül javasolt kiegészítő biztosítékokon túlmenően. A kiemelt fellépések egyike a gyermekeknek az érkezés szerinti országban való beilleszkedésére irányul, többek között a megfelelő azonosítás, a jó befogadási feltételek és az oktatásban való részvétel biztosítása révén.

Áthelyezés és áttelepítés

Jelenleg az uniós tagállamok többsége részt vesz az Unión belüli áttelepítésben, melynek célja a Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomás enyhítése. Novemberben a Bizottság benyújtotta az európai migrációs stratégiáról szóló legfrissebb eredményjelentését. 2017-ben az előző évhez képest jelentős mértékben növekedett az áthelyezett személyek száma, bizonyítva, hogy amennyiben minden fél teljesíti kötelezettségvállalásait, az áttelepítés működik. Csupán 2017-ben 22 215 személy áttelepítésére került sor. 2015 szeptembere óta összesen 33 140 főt telepítettek át, ezen belül 21 704 főt Görögországból, 11 436 főt pedig Olaszországból – ez az az összes áthelyezésre jogosult személy 93%-át teszi ki. Tehát megvalósítható a szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus fő célja: az, hogy valamennyi jogosult kérelmezőt áthelyezzük Görögországból és Olaszországból. Mindazonáltal amellett, hogy a tagállamok többsége aktív volt, rendszeresen tett vállalást és végzett áthelyezést, egyes tagállamok nem vettek részt ebben. A Bizottság 2017-ben három tagállam (a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország) ellen kötelezettségszegési eljárást indított amiatt, hogy nem hajtották végre az Európai Unió Tanácsa áttelepítésről szóló 2015-ös határozatait, és decemberben a Bizottság úgy döntött, hogy keresetet indít e tagállamokkal szemben az Európai Unió Bíróságán.

Az áttelepítési programok 2015 júliusában indultak azzal a céllal, hogy legális és biztonságos lehetőséget kínáljanak a nemzetközi védelemre szoruló, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára. Több mint 26 000 főt telepítettek át 21 uniós tagállamba, illetve Izlandra, Liechtensteinbe, Norvégiába és Svájcba. Szeptemberben a Bizottság felszólította az összes tagállamot, hogy telepítsenek át az elkövetkező két év során (2019. október 31-ig) még legalább 50 000 nemzetközi védelemre szoruló személyt Jordániából, Libanonból, Törökországból és a közép-mediterrán útvonal mentén elhelyezkedő afrikai országokból. Az év végéig beérkezett kötelezettségvállalások teljes száma 39 839.

Az EU–Törökország nyilatkozat

Az EU–Törökország nyilatkozat továbbra is kézzelfogható eredményeket hozott, biztosítva a kelet-mediterrán útvonal mentén zajló migrációs áramlások hatékony kezelését. A napi átkelések száma 86 fő körül volt, és jelentősen visszaesett a halálesetek száma. Az érkezések száma a nyilatkozat végrehajtásának megkezdése előtti helyzethez képest 97%-kal csökkent. A visszatérési műveletek üteme fokozódott: 2032 migránst – köztük 228 szíriai személyt – küldtek vissza.

Az EU és Törökország felgyorsította a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében rendelkezésre álló finanszírozás végrehajtását. Sor került az eszközhöz biztosított 3 milliárd EUR összegű finanszírozás felosztására, és összesen 1,85 milliárd EUR kifizetésére. 2017-ben közel 1,2 millió törökországi menekült kapott támogatást a szükséghelyzeti szociális védőhálón keresztül, és a támogatásban részesülő szíriaiak száma várhatóan 1,3  millióra fog emelkedni. A nyilatkozat áttelepítéssel kapcsolatos eleme jól haladt előre. December végéig több mint 11 700 szíriait telepítettek át Törökországból 16 tagállamba.

Visszatérés és visszafogadás

Márciusban a Bizottság kiemelte, hogy meg kell erősíteni a visszatérésre vonatkozó uniós politikát, és e célból kialakította a visszaküldésre vonatkozó cselekvési terv aktualizált változatát, valamint a tagállamoknak szóló ajánlásokat adott ki az eljárások eredményesebbé tételéről. Ezt követően szeptemberben közzétette a visszatérésre irányadó kézikönyv felülvizsgált változatát. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség egyik prioritása volt a tagállamok támogatása az irreguláris migránsok visszaküldésében, és ez kedvező eredményeket hozott. Az ügynökség által koordinált visszatérési műveletek üteme tovább fokozódott: 2017-ben összesen 350 ilyen művelet valósult meg.

A migránscsempészés elleni küzdelem

Folytatódott a 2015 májusában elfogadott, migránscsempészés elleni uniós cselekvési terv végrehajtása. A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségén belül a Migránscsempészés Elleni Küzdelem Európai Központja 2016-os létrehozása óta több mint 2000 ügyben nyújtott alapvető támogatást, 90 magas prioritású ügyben pedig teljes körű támogatást. 2017-ben a Bizottság tagállami kapcsolattartó pontokból álló hálózatot hozott létre a tagállamok közötti stratégiai együttműködés elősegítése, valamint a migránscsempészéssel szembeni fellépéssel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok megosztása céljából.

Tengeri életmentés és az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtása

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2017-ben vált működőképessé. Az Ügynökség több mint 1700 határőrrel és egyéb személyzettel támogatja az uniós frontországokat. Létrejött a szakértők gyorsreagálású állománya és egy gyorsreagálású eszközállomány is, amelyek mozgósíthatók, ha gyorsreagálási határvédelmi műveletre van szükség.

Az Ügynökség szerepét és tevékenységeit azóta megerősítették és jelentősen bővítették. Egyik legfontosabb működési területévé vált, hogy támogassa a tagállamokat az irreguláris migránsok visszaküldésében. Az Ügynökség emellett közreműködik a határon átnyúló bűnözés felderítésében és megelőzésében, továbbá prioritásai közé tartozik a nem uniós tagállamokkal folytatott együttműködésének megerősítése is. A hangsúly most a megerősített eszközeinek teljes körű alkalmazásán van.

Uniós fogadóállomások, támogatás Görögországnak és Olaszországnak

2017-ben folytatódott az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtása (az EU és az érintett uniós ügynökségek – pl. az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége – által nyújtott operatív és pénzügyi támogatás biztosítása), Görögországban és Olaszországban egyaránt. Az év során az Európai Határ- és Parti Őrség a különböző műveletek révén a két tagállamban több mint 1000 tisztet küldött ki. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 153 kiküldött határőrrel támogatta a görög és olasz hatóságokat az ujjnyomatvételben, a nyilvántartásba vételben és a biztonsági ellenőrzésben, valamint a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége is kiküldött 24 határőrt.

Ezen erőfeszítéseknek köszönhetően a görögországi uniós fogadóállomásokon javultak az életkörülmények. Olaszország azonban továbbra is nyomás alatt állt az év első felében a közép-mediterrán útvonalon keresztül a partjaira érkező migránsok miatt, akiknek száma az előző évekéhez hasonló volt. E lehetőségre felkészülten a Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal együtt gyorsan intézkedett a helyzet kezelése érdekében, és januárban elfogadta a „Migráció a közép-mediterrán útvonalon. A migrációs áramlás kezelése, életmentés” című közös közleményt.

Egy szezonális csúcspont miatt a Bizottság júliusban előterjesztette újabb cselekvési tervét Olaszország támogatására, amely a januári közleménnyel együtt a következő öt kulcsfontosságú területre összpontosított: életmentés; a líbiai embercsempészés és emberkereskedelem elleni küzdelem (többek között egy 46,3 millió EUR összegű, uniós társfinanszírozású projekt révén); a legfontosabb nem uniós országokkal való együttműködés fokozása; a visszatérési műveletek fokozása; valamint erősebb szolidaritás kiépítése az EU-n belül.

Határigazgatás

Schengen

2015 őszén a schengeni övezethez tartozó tagállamok közül több úgy döntött, hogy ideiglenesen visszaállítja az ellenőrzést a belső határok bizonyos szakaszain. A Bizottság javaslatát követően a Tanács 2016 májusában ajánlást tett arra, hogy Ausztria, Dánia, Németország, Norvégia és Svédország (mely országokat különösen érintették a nyugat-balkáni útvonal mentén való szabálytalan továbbutazások) ideiglenesen állítsa vissza az ellenőrzést a belső határaik bizonyos szakaszain. Ezt az ajánlást később a schengeni szabályokkal összhangban három alkalommal meghosszabbították, utoljára 2017 májusában.

A Bizottság teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a belső határellenőrzések nélküli térséget a lehető leghamarabb vissza kell állítani. A Bizottság a schengeni térségen belüli arányos rendőrségi ellenőrzésekről és rendőrségi együttműködésről szóló, 2017. május 12-i ajánlásában felszólította a schengeni államokat, hogy részesítsék előnyben a határellenőrzés ideiglenes visszaállításától eltérő intézkedések, például a rendőrségi ellenőrzések alkalmazását.

Szeptemberben a Bizottság egyértelművé tette, hogy a fent említett öt schengeni állam által folytatott határellenőrzéseket november közepéig meg kell szüntetni. Ezzel egyidejűleg a Bizottság emlékeztetőt adott ki arról, hogy milyen szabályokat kell betartani abban az esetben, amikor a schengeni államok indokoltnak és szükségesnek tartják a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását. Hat schengeni állam azonban értesítette a Bizottságot arról, hogy a Schengeni határellenőrzési kódex különböző rendelkezései alapján fenn kívánják tartani az ideiglenes határellenőrzést. 2017 végén a Bizottság már megkezdte ezeknek az értesítéseknek az értékelését. A Bizottság szeptemberben a Schengeni határellenőrzési kódex naprakésszé tételét is javasolta annak érdekében, hogy a belső határellenőrzés ideiglenes visszaállítására vonatkozó szabályokat a jelenlegi szükségletekhez igazítsák. Ennek célja a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető, kialakuló és tartós veszélyekre való reagálás volt, annak fenntartása mellett, hogy az ideiglenes belső határellenőrzésnek korlátozott időtartamra vonatkozó, kivételes intézkedésnek kell maradnia.

Az EU külső határainak megfelelőbb ellenőrzése

Áprilisban új uniós szabályok léptek életbe annak biztosítása érdekében, hogy az EU külső határait átlépő valamennyi utazót ellenőrizzék az összes releváns adatbázis, így a Schengeni Információs Rendszer felhasználásával. A rendszer jelenleg 70 millió figyelmeztető jelzést tartalmaz, és 2016-ban 4 milliárd alkalommal kérdeztek le benne adatokat. Ez csökkenti annak lehetőségét, hogy a biztonsági fenyegetést jelentő személyek – beleértve a visszatérő uniós állampolgárokat is – észrevétlenül keljenek át a határon.

2016-ban a Bizottság javaslatot tett a Schengeni Információs Rendszer hatékonyabbá tételére olyan fejlesztések révén, amelyek megerősítik a rendszer azon képességét, hogy segítse a bűnüldöző hatóságokat a terrorizmus elleni küzdelemben, javítsa a határigazgatást, és biztosítsa a tagállamok közötti hatékony információcserét. 2018 februárjában automatikus ujjnyomat-azonosító rendszer bevezetésére is sor kerül a schengeni térségbe hamis személyazonossággal belépő bűnelkövetők és terroristák azonosítása érdekében. A Bizottság javaslatot terjesztett el elő az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerről, amely lehetővé tenné a schengeni térségbe vízummentesen utazók előzetes biztonsági ellenőrzését. A rendszer segítene azonosítani a kockázatot jelentő személyeket még azelőtt, hogy az EU határaihoz érnek, miközben az utazók többsége esetében biztosítaná a vízummentes utazást. Júniusban a Tanács elfogadta a javaslatra vonatkozó álláspontját. Emellett 2020-tól új határregisztrációs rendszer fogja korszerűsíteni a határigazgatást, rögzítve a nem uniós állampolgárok személyes adatait, valamint be- és kilépésük dátumát, idejét és helyét.

Új legális lehetőségek teremtése és a meglévők fejlesztése

Szeptemberben egyeztetések kezdődtek az Európai Parlament és a Tanács között a kékkártyára vonatkozó felülvizsgált javaslatról, amely révén az EU még inkább vonzaná és megtartaná a magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalókat.

2016 júliusában a Bizottság javaslatot tett egy uniós áttelepítési keretrendszerre, azzal a céllal, hogy biztosítsa az Európába való rendezett és biztonságos eljutás lehetőségét a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára. A Tanács 2017 novemberében előterjesztette álláspontját, és decemberben megkezdődtek az egyeztetések a Parlamenttel.

A harmadik országbeli állampolgárok integrációja

2017-ben a Bizottság számos intézkedést valósított meg a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési terv keretében. Az újonnan kialakított Európai Migrációs Hálózat egymástól való tanulással kapcsolatos első tevékenységeire Németországban és Svédországban került sor.

A Bizottság az év során emellett számos kezdeményezést tett a munkaadók és más gazdasági és szociális partnerek mozgósítása érdekében, különösen a „Munkaadók együtt az integrációért” májusi elindítása révén, és ezt követte decemberben az európai integrációs partnerségről szóló nyilatkozat. A Bizottság az új európai készségfejlesztési program részeként kifejlesztette és elindította a harmadik országbeli állampolgárok többnyelvű online készségprofil-készítő eszközét, amely lehetővé teszi a menedékkérők, menekültek és más migránsok készségeinek és képesítéseinek korai azonosítását és az ezzel kapcsolatos profilalkotást. E kezdeményezések tanúskodnak a Bizottság, a munkaadók és más szociális partnerek által a menekültek és a jogszerűen tartózkodó migránsok munkaerőpiaci beilleszkedésének támogatása érdekében tett erőfeszítésekről.

A foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja és az Európai Szociális Alap továbbra is az egész év folyamán finanszírozást nyújtott a menekültek és családtagjaik munkaerőpiaci beilleszkedését elősegítő fellépésekhez. A 2017-es európai szemeszter is fokozott figyelmet fordított a migránsok és menekültek által a beilleszkedés tekintetében tapasztalt kihívásokra.

Vízumpolitika

2017 decemberében Kanada minden bolgár és román állampolgár számára vízummentes belépést biztosított, így jelenleg az Egyesült Államok az egyetlen olyan vízummentességet biztosító nem uniós ország, amely nem biztosít minden uniós polgár számára kölcsönös vízummentes utazást. Mint ezt a vízummentességről szóló legutóbbi jelentésében és decemberben is jelezte, a Bizottság továbbra is párbeszédet folytat az Egyesült Államokkal és a kérdésben érintett öt tagállammal (Bulgária, Horvátország, Ciprus, Lengyelország és Románia).

A vízumliberalizáció terén márciusban vízummentessé vált a grúz állampolgárok számára a 90 napot meg nem haladó időtartamú rövid tartózkodás céljából való beutazás a schengeni térségbe, majd júniusban hatályba lépett az ukrán állampolgárok vízummentessége. Márciusban hatályba lépett a felülvizsgált felfüggesztési mechanizmus is, amelyről a Bizottság decemberben nyújtott be jelentést. Bár továbbra is teljesülnek a vízumliberalizáció feltételei, a Bizottság figyelmeztette az érintett nem uniós országokat a megkövetelt kritériumoknak való folyamatos megfelelés szükségességére, beleértve az irreguláris migráció kezelésének javítását, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció megelőzésének hatékonyabbá tételét, és az ellenük való küzdelem fokozását.

A hatékony migrációkezeléshez nyújtott pénzügyi támogatás

Az EU belügyi alapjai fontos szakpolitikai eszközként szolgálnak az aktuális migrációs kihívások kezelésére. Ezért a pénzügyi támogatás szintje 2017-ben továbbra is magas volt. 2017-ben a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 1,4 milliárd EUR összeggel, a Belső Biztonsági Alap pedig 692 millió EUR összeggel támogatta a kapacitásépítést, humanitárius, anyagi és egészségügyi támogatást biztosítva és elősegítve az operatív együttműködés fejlesztését. A tagállamok nemzeti programjai révén további finanszírozás is elérhetővé vált (a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében 634 millió EUR, a Belső Biztonsági Alap keretében pedig 168 millió EUR).

Emellett a tagállamok több mint 743 millió EUR-ban részesültek, hogy lehetővé váljon számukra a sürgős operatív szükségletek gyors kielégítése az alapok működésének időtartama alatt. Ezzel párhuzamosan a vagyonkezelői alapok és az EU más külső fellépési eszközei segítséget nyújtottak a nem uniós országokban jelentkező komoly kihívások kezeléséhez.

Az Európai Unió szomszédsága

Az európai szomszédságpolitika révén az EU a keleti és déli partnerországokkal közös érdekekre kíván építeni, és kötelezettséget vállal arra, hogy a stabilitás előmozdítása érdekében együttműködik velük a legfontosabb kiemelt területeken. E kiemelt területek közé tartozik a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása és a társadalmi kohézió előmozdítása.

Az EU-ba történő vízummentes beutazás lehetőségét 2017-ben adták meg a grúz és ukrán állampolgárok számára. Ezenkívül az EU, valamint Grúzia, Moldova és Ukrajna között jelentős társulási megállapodások jöttek létre, amelyek ösztönzik a reformokat, és lehetővé teszik szabadkereskedelmi térségek létrehozását. Az EU a minszki megállapodások teljes körű végrehajtása révén ismét békés rendezésre szólított fel Kelet-Ukrajnában. Ezeket a megállapodásokat 2014 szeptemberében és 2015 februárjában kötötték meg, és céljuk a kelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban fenntartható politikai megoldásának elérése, az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása mellett. Az EU fenntartotta az Oroszországgal szemben a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása, valamint az Ukrajna destabilizálásában játszott szerepe miatt bevezetett szankciókat is.

Ezen túlmenően az EU a Nemzetközi Valutaalap által nyújtott pénzügyi támogatással kiegészített makroszintű pénzügyi támogatási programok révén támogatta Grúziát, Jordániát, Moldovát, Tunéziát és Ukrajnát. A cél, hogy a földrajzilag, gazdaságilag és politikailag az EU-hoz közel álló országoknak segítséget nyújtsunk a gazdasági és pénzügyi válság leküzdéséhez.

A keleti partnerség novemberben megrendezett 5. csúcstalálkozója megerősítette az EU és a hat partnerország – Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna – egyértelmű és folyamatos elkötelezettségét a partnerség iránt. A közös csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat üdvözölte a 2020-ra kitűzött 20 célt, mivel ezek révén előrelépés tehető afelé, hogy az együttműködés az emberek számára előnyöket nyújtó, kézzelfogható eredmények biztosítására összpontosuljon. A csúcstalálkozó alkalmával Örményországgal új, átfogó és megerősített partnerségi megállapodás aláírására került sor.

Oroszország

Az EU fenntartja az Oroszországgal szemben Ukrajna destabilizálásában betöltött szerepe miatt bevezetett korlátozó intézkedéseit, amelyeket 2017 decemberében meghosszabbítottak, és amelyek továbbra is a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kapcsolódnak. Ugyanakkor az EU továbbra is szelektív módon együttműködött Oroszországgal olyan kérdésekben, mint a külpolitika és a globális kérdések, és fokozta az orosz civil társadalom számára, valamint az orosz és uniós polgárok közötti kapcsolatok előmozdításához nyújtott támogatását. Az EU továbbra is kiemelten kezeli az oroszországi emberi jogi helyzetet és a civil társadalomra vonatkozó korlátozásokat.

Az Európai Unió déli szomszédsága

Az év során az EU folytatta a gazdasági és politikai együttműködésre vonatkozó partnerségi prioritásokról folytatott tárgyalásokat. E prioritásokat illetően megállapodást kötött Algériával és Egyiptommal.

Az EU közel 170 millió EUR-t biztosított a migránsok védelmére, a migrációs stratégiák végrehajtására, valamint a tényleges önkéntes hazatelepülés és visszailleszkedés lehetővé tételére Egyiptomban, Líbiában, Marokkóban és Tunéziában. Az EU fokozta továbbá Tunézia támogatását a demokratikus átmenet és a gazdasági fellendülés érdekében.

Júliusban az EU csatlakozott a földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerséghez, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a következő néhány évben 220 millió EUR értékben beruházásokat hajt végre a regionális együttműködés keretében a vízforrások és az élelmiszerrendszerek fejlesztése érdekében. Ezekre a fejlesztésekre azért van szükség, mert a jelenlegi súlyos vízhiány és a terméshozam csökkenése kihat a társadalmi-gazdasági körülményekre, és politikai instabilitáshoz vezet, ami ösztönzi a rövid távú migrációt. Az EU továbbra is elkötelezett Líbia demokratikus átalakulása iránt, és támogatta az ENSZ közvetítési erőfeszítéseit. Áprilisban az EU és Líbia közötti együttműködésre irányuló miniszteri találkozó középpontjában az oktatás és az egészségügy állt.

Az EU 2017 folyamán az Unió a Mediterrán Térségért, az Arab Liga és az Anna Lindh alapítvány bevonásával folytatta a dél-mediterrán országokkal való regionális együttműködést.

A Nyugat-Balkán és a bővítési folyamat

Az EU továbbra is támogatta a nyugat-balkáni országokat az európai integráció érdekében tett lépéseikben. Montenegró és Szerbia folytatta csatlakozási tárgyalásait. Albániában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban az EU intenzív szerepvállalása, illetve a reformok és a demokrácia terén megvalósított előrehaladás mindkét ország számára megnyitotta az utat az integrációs folyamat folytatása előtt. Emellett az EU támogatta a reformokat Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban (ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244/1999 sz. határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével). Ezenfelül az EU támogatja a megbékélést, és segít enyhíteni a régió országai közötti súrlódást.

Törökország

Az év során az EU és Törökország közötti kapcsolatokat kihívás elé állította a jogállamiság és az alapvető jogok Törökországban bekövetkezett súlyos romlása. Az EU egyértelművé tette, hogy kész a párbeszéd folytatására egy stabil, demokratikus és inkluzív Törökországgal. Az EU–Törökország 2016. évi nyilatkozat továbbra is eredményeket hozott, amit az égei-tengeri szabálytalan határátlépések számának jelentős csökkenése és a halálesetek számának csökkenése is bizonyít.

Nyugat-Európa

Az EU továbbra is kiváló kapcsolatokat tart fenn a nyugat-európai nem uniós országokkal, a fő kereskedelmi és beruházási partnereinek számító Norvégiával és Svájccal. Az Európai Gazdasági Térség országaival (Izland, Liechtenstein és Norvégia) tovább fejlődtek a kapcsolatok, valamint a Vatikánnal fennálló kapcsolatok szorosabbá váltak a külpolitika és más kérdések terén.

Észak-Amerika és Latin-Amerika

Az EU aktívan együttműködött az Egyesült Államok új kormányával, többek között a májusban, Brüsszelben megrendezett vezetői találkozó alkalmával, Donald Trump első külföldi útja során. A biztonságpolitika és külpolitika terén – többek között Észak-Korea, Oroszország, Szíria és Ukrajna kapcsán –, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban folytatott szoros együttműködés továbbra is erőteljes és létfontosságú maradt.

2017 fontos év volt az EU és Kanada közötti kapcsolatokban. Jelenleg minden uniós polgár vízum nélkül utazhat Kanadába, és a Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodást szeptembertől ideiglenesen alkalmazzák.

A Latin-Amerikában bekövetkezett változások idején az EU folytatta a partnereivel – így Chilével, Kubával, Mexikóval, a Mercosur-országokkal és a karib-térség országaival – való kapcsolatok korszerűsítésére és fejlesztésére irányuló munkát. Az EU – a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségén keresztül – kapcsolatokat alakított ki a térség egészével számos, a biztonságra, az üzleti életre, a nemek közötti egyenlőségre és a parlamenti kapcsolatokra kiterjedő témában. A régóta fennálló partnerségre és az együttműködésre építve az EU továbbra is támogatta a kolumbiai békét.

Kína

A júniusi brüsszeli EU–Kína csúcstalálkozón jelentős előrelépések történtek a földrajzi jelzéseket, a vámügyi együttműködést, az állami támogatásokat és az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalást is beleértve. A külpolitikai és regionális kérdésekről folytatott eszmecsere intenzívebbé vált az Afrikával, Közép-Ázsiával, Afganisztánnal, Észak-Koreával és Szíriával, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel és a védelemmel kapcsolatos konzultációk és megbeszélések során. Az emberi jogokkal kapcsolatos aggályok továbbra is az EU és Kína közötti kapcsolatok középpontjában állnak.

Ázsia és a csendes-óceáni térség

Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége

2017-ben volt az EU és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége közötti hivatalos kapcsolatok felvételének 40. évfordulója. A 2018–2022 közötti időszakban az együttműködés területeit az augusztusi manilai (Fülöp-szigetek) csúcstalálkozón határozták meg. Ez a biztonság, a kereskedelem, a fenntartható fejlődés és az emberek közötti kapcsolatok terét érintette.

Közel-Kelet

Irán

Az év során jelentős előrelépés történt az EU és Irán közötti kapcsolatokban, különösen a kereskedelem és a beruházás, az energiaügy, a környezetvédelem, az oktatás, a kutatás, a polgári nukleáris együttműködés, a humanitárius segítségnyújtás és az emberi jogok területén. A nukleáris vonatkozású szankciók feloldása lehetővé tette az ilyen jelentős előrehaladást. Továbbá rendszeres párbeszéd alakult ki Iránnal a regionális kérdésekkel kapcsolatos konstruktív párbeszéd és a regionális válságok megoldására irányuló megközelítések előmozdítása érdekében.

A közel-keleti békefolyamat, Izrael és a megszállt palesztin területek

A kétállami megoldás egyre inkább veszélybe kerül az olyan helyszíni fejlemények miatt, mint például a palesztin frakciók közötti megbékélés terén való érdemi előrelépés hiánya és az izraeli kormány által a megszállt palesztin területeken – többek között Kelet-Jeruzsálemben – folytatott letelepítések. Az Európai Tanács azonban decemberben újólag megerősítette az EU kétállami megoldás melletti álláspontját. A palesztin frakciók közötti megbékélés felé vezető első lépésekre az év végén került sor. Az EU elindította a helyszíni kötelezettségvállalás érdekében alkalmazott módszereinek felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy azok elősegítsék a kétállami megoldás előmozdítását és elérését.

Az EU a tagállamaival, valamint Norvégiával és Svájccal együtt megállapodott a Palesztinának nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló 2017–2020-as európai közös stratégiáról, amely az európai unió déli szomszédságában megvalósuló első közös támogatási program.

Szíria

A szíriai válság az egész év során továbbra is mozgósította az EU-t és a nemzetközi közösséget. Az EU áprilisban társszervezője volt a Szíria és a régió jövőjéről szóló brüsszeli konferenciának. A résztvevők 2017-ben 5,6 milliárd EUR-t ajánlottak fel a válság kezelésére. Az EU kész támogatni az újjáépítést, de csak abban az esetben, ha a szíriai felek között megállapodás születik a konfliktus fenntartható és befogadó politikai megoldásáról.

EU–Afrika kapcsolatok

Az EU Afrika legfontosabb kereskedelmi és beruházási partnere, valamint támogatásainak elsődleges forrása. Emellett a kontinens számára a legtöbb hivatalos fejlesztési és humanitárius segélyt nyújtó szervezet. Az elefántcsontparti Abidjanban novemberben megrendezett 5. Afrikai Unió–Európai Unió-csúcstalálkozó az Afrika egyre növekvő fiatal népességébe való befektetésre összpontosított. Az EU várakozással tekint továbbá arra, hogy a Cotonoui Megállapodást követő jövőbeli megállapodásban együttműködjön a kontinenssel.

Migráció: az emberi dimenzión alapuló uniós megközelítés

A migráció továbbra is kiemelt helyet foglalt el az EU napirendjén az év során, különös tekintettel az emberi dimenzióra. Az év során jelentősen csökkent a Földközi-tengeren és a Szaharán átkelő személyek száma. Ez az afrikai partnerországokkal és nemzetközi szervezetekkel való fokozott uniós együttműködésnek és egyeztetésnek, valamint a tagállamokkal való koordinációnak köszönhető. Ezen túlmenően az EU tengeri missziója, a Sophia művelet, folytatta az embercsempészés elleni műveleteket, valamint a líbiai parti őrség kiképzését. Az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó uniós szükséghelyzeti alap már közel 3,2 milliárd EUR-t mozgósított a munkahelyteremtésre, a készségek fejlesztésére, a migráció kezelésének erősítésére és az országok biztonsági feltételeinek javítására, elősegítve ezáltal gazdaságaik fejlesztését, valamint olyan egyéb lehetőségek megteremtését, amelyek csökkentik a migráció iránti igényt.

A migrációs partnerségi keret elindítása óta számos kézzelfogható eredményt sikerült elérni az öt, Szaharától délre fekvő országban: Etiópiában, Maliban, Nigerben, Nigériában és Szenegálban. E munka nagy részét tükrözi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság alelnöke, Federica Mogherini által 2017-ben benyújtott eredményjelentés.

Fenntartható fejlődés

Az EU világviszonylatban a fejlesztési és humanitárius segélyek fő donora. Az uniós támogatás nem jótékonysági célú, hanem az emberekbe való konkrét befektetés. A Bizottság egyedül 31 milliárd EUR összegű hivatalos fejlesztési segélyt nyújt Afrikának 2014 és 2020 között.

A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus aláírásával az EU továbbra is elkötelezett és vezető szerepet játszik az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjének végrehajtásában. Ennek az új megközelítésnek a gyakorlatba való átültetése érdekében tett erőfeszítések örvendetes lendületet kaptak az új európai külső beruházási terv elindításával, amelynek célja, hogy mintegy 44 milliárd EUR összegű további beruházást hozzon létre Afrikában és az Unió szomszédságpolitikai partnerországaiban.

Külső beruházási terv: az afrikai és a szomszédságpolitikában részt vevő országok támogatásának új módja

Az EU fejlesztési támogatásának innovatív megközelítését, az európai külső beruházási tervet 2017-ben hozták létre. Kulcsfontosságú elemét, az Európai Fenntartható Fejlődési Alapot szeptember 28-án hozták létre.

A terv ösztönözni fogja az EU afrikai partnerországaiba és a szomszédságpolitikában részt vevő régiókba irányuló beruházásokat. Előmozdítja az inkluzív növekedést, a munkahelyteremtést és a fenntartható fejlődést, és így az illegális migráció kiváltó okait is kezelni fogja. Az uniós költségvetésből és az Európai Fejlesztési Alapból származó 4,1 milliárd EUR-val a terv 2020-ig várhatóan több mint 44 milliárd EUR értékű beruházást fog mobilizálni. A Bizottság arra is felkérte a tagállamokat és a többi partnert, hogy járuljanak hozzá ehhez.

Az EU az ENSZ-szel partnerségben 2017-ben 500 millió EUR-s kezdeményezést indított a nők és lányok elleni erőszak minden formájának világszerte történő felszámolása érdekében.

A Bizottság javaslatot tett az EU arra vonatkozó megbízatására, hogy kezdjen hivatalos tárgyalásokat az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal folytatandó 2020 utáni új partnerségről.

A kereskedelemösztönző támogatást bevezető 2007-es szakpolitikát felülvizsgálták annak érdekében, hogy elmozdulás történjen a partnerországokkal folytatott gazdasági kapcsolatok fejlesztési hatásának növelését célzó, a kereskedelem terén alkalmazandó szélesebb körű megközelítés irányába.

Az EU mint az emberi jogok védelmezője

Az év során az EU megerősítette vezető emberi jogi szereplőként betöltött szerepkörét a globális színtéren. Júniusban közzétette a 2015–2019 közötti időszakra szóló, az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos uniós cselekvési terv félidős értékelését, amelyben meghatározza azon területeket, amelyek vonatkozásában a jelenlegi cselekvési terv fennmaradó végrehajtási időszakában további erőfeszítéseket kell kifejtenie a nem uniós országok emberi jogi helyzetét illetően.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó globális stratégia prioritásaival összhangban az EU – az emberi jogi párbeszédek és pénzügyi támogatás révén, valamint a többoldalú fórumokon – határozottan támogatta a nem kormányzati szervezetek és az emberijog-védők számára kedvező környezet megteremtését. Az év folyamán folytatódott a civil társadalommal szembeni fellépés az egész világon. Az EU továbbra is határozottan ellenzi az egyesülési jog és a békés gyülekezés jogának indokolatlan korlátozását.

Biztonság és védelem

Az EU 2017-ben gyors lépéseket tett a globális biztonsági és védelmi stratégia végrehajtása érdekében. Létrehozták az EU katonai kiképzési és tanácsadói misszióinak első parancsnoki központját. Az EU útjára indított egy európai kiválósági központot a hibrid fenyegetéseket érintő elemzések és fellépési kapacitások javítása céljából (az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a hibrid fenyegetések elleni küzdelemről szóló 2016. évi közös közleménye nyomán), valamint fokozta a NATO-val folytatott együttműködést.

A Bizottság júniusban Európai Védelmi Alapot indított útjára, amely 2020-ig 90 millió EUR-t ruház be a kutatásba és 500 millió EUR-t az ipari védelmi termékek és technológiák fejlesztésébe. Az alap révén az EU költségvetését első ízben fogják védelmi vonatkozású projektek támogatására felhasználni. Így a kutatás, a fejlesztés és a közös beszerzések terén folytatott együttműködés révén csökkenti az átfedések kockázatát, és előmozdítja a nemzeti kormányok kiadásainak hatékonyságát.

A kutatási projektekre vonatkozó első felhívásokat közzétették, és 2017 vége előtt jelentették be az első, teljes mértékben finanszírozandó kutatási projekteket a pilóta nélküli rendszerek és a katonai rendszerek terén. A Bizottság az ipari védelmi termékek és technológiák – például prototípusok – fejlesztési szakaszban történő társfinanszírozása érdekében javaslatot tett továbbá egy európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozására, amely az uniós költségvetésből 500 millió EUR finanszírozásban részesült.

Az Európai Unió Tanácsa decemberben – mindössze 6 hónappal a Bizottság javaslatát követően – általános megközelítést fogadott el. Az Európai Parlamentben folyó munkának köszönhetően az Európai Védelmi Alap 2019-től kezdve teljes mértékben működőképes lesz, és készen fog állni az első projektek támogatására.

Elismerve, hogy a biztonság és a védelem területén további koordinációra és együttműködésre van szükség, 25 tagállam vezetői decemberben elindították a védelemmel kapcsolatos állandó strukturált együttműködést. Ez lehetővé fogja tenni azon tagállamok számára, amelyek hajlandóak és képesek a védelmi képességek közös fejlesztésére, hogy közös projektekre irányuló beruházásokat tegyenek, valamint hogy fokozzák fegyveres erőik operatív készenlétét és hozzájárulását. 17 együttműködésen alapuló projektben állapodtak meg, többek között a következő területeken: gyors válasz és kölcsönös segítségnyújtás a kiberbiztonság területén; a katonai katasztrófák enyhítése; a tengerhajózási biztonság fejlesztése; európai egészségügyi parancsnokság létrehozása; valamint az uniós kiképzési misszió hatáskörének létrehozása.

Emellett a tagállamok első ízben osztják meg védelmi kiadási terveiket, hogy a koordinált éves védelmi szemle révén jobban meg tudják határozni a hiányosságokat, nagyobb összhangot alakíthassanak ki, és élvezhessék a méretgazdaságosság előnyeit.

Reagálás a humanitárius válságokra és szükséghelyzetekre

2017-ben az EU több mint 1,8 milliárd EUR-t különített el a humanitárius segítségnyújtásra és a polgári védelemre. Az élelmiszer, a menedék, az oktatás, a védelem és az egészségügyi ellátás területeit érintő támogatásból több mint 80 országban több mint 120 millió rászoruló részesült. Az EU humanitárius segélyt nyújtott a világ valamennyi jelentős konfliktusövezetébe, Iraktól és Szíriától Afganisztánig, a Közép-Afrikai Köztársaságon, Dél-Szudánon és Jemenen át.

Az év folyamán világszerte több mint 65,6 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására konfliktus és háború miatt. Az EU humanitárius segítségnyújtásra szánt éves költségvetésének mintegy 90%-át olyan projektekre fordították, amelyek 56 országban nyújtanak segítséget a menekülteknek. Az EU fokozta a Nigériában, Szomáliában, Dél-Szudánban és Jemenben élő emberek millióit sújtó nélkülözés és éhínség jelentette fenyegetésre adott válaszait azáltal, hogy 2017-ben 326 millió EUR-t különített el ezen országok számára.

Az EU az integráció és az elszállásolás szükséghelyzeti támogatásának programja révén segítségnyújtással és bérelt szállások biztosításával segítette a menekülteket és a migránsokat Görögországban. A szükséghelyzeti szociális védőháló – az EU eddigi legnagyobb humanitárius programja – a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő menekültek közül több mint 1,1 millió személynek nyújtott támogatást Törökországban annak érdekében, hogy előre fizetett betéti kártyákkal eleget tudjanak tenni alapvető szükségleteiknek.

2017-ben az EU a humanitárius segítségnyújtásra szánt költségvetésében a 2015-ben juttatott 1%-ról több mint 6%-ra emelte a gyermekeknek szóló oktatási programokra előirányzott összeg arányát.

Az EU az uniós polgári védelmi mechanizmus révén a katasztrófák által sújtott területeken élő emberek számára segítséget nyújt Európában és a világ más részein, valamint biztosítja a segítségnyújtás koordinációját. A mechanizmust az év során 32 alkalommal aktiválták, többek között a következők miatt: erdőtüzek Európában, áradások Peruban és hurrikánok a Karib-térségben.

Többoldalú együttműködés

Az EU az év folyamán szorosan együttműködött az ENSZ-szel, és támogatta António Guterres, az ENSZ új főtitkára három prioritását: a konfliktusmegelőzést, a fenntartható fejlődést és az ENSZ reformját. Az EU és tagállamai együttesen az ENSZ-rendszer legfőbb pénzügyi támogatói. Az EU a globális stratégiájával összhangban támogatta az erősebb globális kormányzást, a konfliktusmegelőzést és a békét, valamint az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kulcsfontosságú megállapodások végrehajtását.

Az EU és a NATO 2017-ben tovább fokozta az együttműködést. Ez a közös fenyegetésekkel szembeni kölcsönös együttműködésről szóló, 2016. évi varsói nyilatkozaton alapult. Az EU–NATO együttműködés az EU globális stratégiájának keretében az európai biztonság és védelem megerősítésére irányuló uniós munka szerves részét képezi. Ősszel első ízben párhuzamos és összehangolt gyakorlatokat tartottak.

Eredményközpontú program kialakítása Európa számára

Az Unió helyzetéről szóló 2016. évi értékelő beszédében Juncker elnök eredményközpontú programot terjesztett elő egy olyan Európa építésére, „amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe, és garantálja a biztonságot”. A programot az Európai Parlament és a 2016. szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozón az EU-27 vezetői egyaránt üdvözölték.

Az eredményközpontú programmal kapcsolatos munka 2017-ben is folytatódott az Európa jövőjéről szóló fehér könyv március 1-jei közzétételével, amely ismertette a Bizottság elképzelését a 27 tagállamot számláló jövőbeli EU-val kapcsolatban. A fehér könyv összefoglalja a következő évtizedben az Európai Unió előtt álló fő kihívásokat és lehetőségeket, és öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel arra vonatkozóan, hogy az EU miként fejlődhet tovább 2025-ig, döntéseinek függvényében. Ezt öt vitaanyag közzététele követte az Európa jövőjét leginkább befolyásoló kérdésekről szóló vita megnyitása céljából:

• Európa szociális dimenziója,
• a globalizáció kiaknázása,
• a Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítése:
• az európai védelmi politika jövője,
• az uniós pénzügyek jövője.

Az EU-27 vezetői március 25-én Rómában gyűltek össze, hogy megünnepeljék a mai EU előfutárjának tekinthető Európai Gazdasági Közösséget létrehozó római szerződések 60. évfordulóját, és hitet tegyenek az Unió megújítása mellett. Az ünnepségek végén elfogadott római nyilatkozatban az uniós vezetők megfogalmazták közös víziójukat, amely szerint „még nagyobb egységet fognak felmutatni, ezzel pedig erősebbé és ellenállóbbá teszik az Európai Uniót”.

Most lehetőség nyílik az Európai Unió szélesebb körű reformjának kezdeményezésére. Az Európai Bizottság az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal karöltve Európa jövőjével foglalkozó vitasorozatot indított útjára Unió-szerte. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága aktívan részt vállalt a tagállamokban zajló nemzeti és regionális szintű viták megszervezésében. A viták a nemzeti parlamentekben, a városokban és a régiókban folytatódnak, ezt követően az EU-27 vezetői 2019. május 9-én a romániai Sibiuban (Nagyszeben) rendkívüli csúcstalálkozóra gyűlnek össze.

Ütemterv egy egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására

Az Unió helyzetéről szóló 2017. szeptemberi értékelő beszédében Juncker elnök ismertette vízióját arról, hogy milyen továbblépési lehetőségek állnak az EU előtt 2025-ig. A beszédében felvázolt reformprogram levezénylésére ütemtervet javasolt az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Unió megvalósítására. A Bizottság számos konkrét kezdeményezést fogadott el a kereskedelem, a befektetések átvilágítása, a kiberbiztonság, az ipar, az adatkezelés és a demokratikus értékek területén. Juncker elnök és a Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans a politikai pártok és politikai alapítványok finanszírozására vonatkozó új szabályokat is előterjesztett annak biztosítására, hogy a finanszírozás jobban tükrözze a polgárok által az európai parlamenti választások során hozott demokratikus döntéseket az átláthatóság növelése, a demokratikus legitimitás javítása és a szabályok erőteljesebb érvényesítése révén.

A megújult optimizmus és ambíciók lendületére építve az ütemterv olyan intézkedéseket határoz meg, melyeknek a Bizottság ötéves megbízatásának végéig kellene megvalósulniuk más, az EU 2025-ig tartó fejlődését meghatározó, előretekintő kezdeményezésekkel együtt. E fejlődés mérföldkövei közé tartozik egyebek mellett egy hiteles bővítési stratégia kidolgozása a tagjelölt országok között élen járó nyugat-balkáni országok számára; egy olyan jövőbeli uniós költségvetés, amely megfelel az EU ambícióinak, és biztosítani tudja az ígéretek teljesítését; valamint az európai gazdasági és pénzügyminiszterre vonatkozó javaslat előterjesztése.

Jean-Claude Juncker elnök a 10 politikai prioritással kapcsolatos erőfeszítések kiteljesítése és az EU jövőjének formálása céljából a Bizottság 2018-as munkaprogramjában kulcsfontosságú kezdeményezéseket határozott meg a következő évre vonatkozóan. Ezek kidolgozására a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodással összefüggésben, a Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával folytatott konzultáció keretében került sor. Az uniós vezetők megállapodtak továbbá az új vezetői ütemtervről, amely a 2019-ben véget érő jelenlegi jogalkotási ciklus végéig az Európai Tanács munkájának vezérfonalát alkotja.

A Bizottság munkaprogramja konkrét javaslatokat tartalmaz a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv foglalkoztatás- és növekedésösztönző céljai, valamint a digitális egységes piac, az energiaunió, a tőkepiaci unió, a gazdasági és monetáris unió, a bankunió és a biztonsági unió kiteljesítése tekintetében.

Az év vége előtt előrelépés történt az ütemtervhez kapcsolódó számos intézkedés terén. A szeptemberben Észtországban megrendezett tallinni digitális csúcstalálkozón a tagállamok megállapodtak abban, hogy 2018-ra megvalósítják a digitális tartalmak egységes piacát. A szociális jogok európai pillérjéről, amely a tisztességes és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek támogatására irányul, Svédországban, a novemberi göteborgi csúcstalálkozón született megállapodás. A Bizottság decemberben kidolgozta az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésének ütemtervét, amely konkrét lépéseket is tartalmaz a következő 18 hónapra. Emellett előterjesztette az átfogó migrációs csomagról való megállapodás politikai ütemtervét, amelyet 2018 júniusáig kell megvalósítani. Az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás második évfordulója alkalmából decemberben, szintén Párizsban megrendezett „One Planet” klíma-csúcstalálkozón az EU konkrét lépéseket tett az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása terén.

Az Európai Parlament

2017. január 17-én Antonio Tajanit választották meg az Európai Parlament új elnökévé. A Parlament az év során szakpolitikai kérdések széles körével foglalkozott, köztük a megújult és kibővített Európai Stratégiai Beruházási Alappal; a termékek és szolgáltatások akadálymentesítési követelményeivel; a lőfegyverek ellenőrzésével és a terrorizmus elleni küzdelemmel; a menekültügyi és a legális migrációval kapcsolatos rendszerek reformjával; az intelligens határellenőrzési (be- és kiléptetési) rendszerrel; a szerzői jog és a távközlési piac reformjával; a területi alapú tartalomkorlátozás megelőzésével; az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformjával és energiahatékonysági szabályok kidolgozásával; valamint a villamosenergia-piaccal.

A 2017 folyamán a Parlamentben felszólaló magas rangú látogatók között szerepelt António Guterres, az ENSZ főtitkára, valamint Alexander van der Bellen osztrák és Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök, akik mindketten az Európai Parlamentet választották egyik első hivatalos látogatásuk helyszínéül. Felszólalt a Parlamentben továbbá Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, valamint Moussa Faki Mahamat, az Afrikai Unió Bizottságának elnöke is.

Az Európai Tanács

Az Európai Tanács a 2017. június 1-jétől 2019. november 30-ig tartó időszakra újraválasztotta elnökévé Donald Tuskot.

Az Európai Tanács februárban nem hivatalos ülést tartott a máltai Vallettában, hogy megvitassa a migráció külső vonatkozásait és a közép-mediterrán útvonal kérdését. A tavaszi ülés folyamán az Európai Tanács a gazdaságra, ezen belül is elsősorban az egységes piacra és a kereskedelemre összpontosított.

Március 29-én az Egyesült Királyság hivatalos értesítést küldött az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján arról a szándékáról, hogy ki kíván lépni az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből. Egy hónappal később egy rendkívüli ülés keretében a fennmaradó 27 tagállam képviselőiből felálló Európai Tanács politikai iránymutatást fogadott el, amelyben meghatározta az EU által a Brexit-tárgyalások során követendő irányvonalat. Az iránymutatások azt a célt tűzték ki, hogy a tárgyalások első körében olyan megállapodások szülessenek, amelyek lehetővé teszik az Egyesült Királyság „rendezett visszavonulását”, mielőtt egy második szakaszban megszületik a jövőbeli kapcsolatok keretéről való megegyezés. Májusban az Általános Ügyek Tanácsa elfogadott egy, az említett iránymutatásokat részletes tárgyalási irányelvekbe átültető határozatot, amely felhatalmazta a Bizottságot, hogy az Egyesült Királysággal szemben az EU főtárgyalójaként lépjen fel. A tárgyalások júniusban kezdődtek meg Michel Barnier főtárgyaló, az Egyesült Királysággal az EUSZ 50. cikke szerint folytatott tárgyalásokért felelős munkacsoport vezetőjének irányításával.

Júniusban a tagállami vezetők újra megerősítették a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos uniós együttműködés megerősítésére irányuló kötelezettségvállalásukat, és egyetértettek abban, hogy inkluzív és ambiciózus állandó strukturált együttműködést kell útnak indítani.

Október folyamán az Európai Tanács rendes ülés keretében újra összeült a migráció, a digitális gazdaság, a biztonság és a védelem, valamint a külkapcsolatok megvitatása céljából. Az uniós vezetők értékelték a pozsonyi ütemterv terén elért előrelépéseket, és támogatták az új vezetői ütemtervet, amely a 2019-ben véget érő jelenlegi jogalkotási ciklus végéig az Európai Tanács munkájának vezérfonalát alkotja. Az Európai Tanács októberi ülésén, amelyen 27 tagállam képviselői vettek részt, áttekintették az Egyesült Királyság kilépéséről folyó tárgyalásokat is, és arra a következtetésre jutottak, hogy eddig nem sikerült megfelelő előrehaladást elérni. Az Európai Tanács felkérte a 27 tagállamot, hogy az EU főtárgyalójával együtt kezdjék meg a lehetséges átmeneti rendelkezésekről, valamint az Egyesült Királysággal való jövőbeni kapcsolatok keretéről szóló belső előkészítő megbeszéléseket.

Novemberben az állam-, illetve kormányfők egy másik informális találkozójára került sor a svédországi Göteborgban, ahol az oktatással és a kultúrával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. Ezt megelőzően a Bizottság előterjesztette „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleményét, amelyben felvázolta az európai oktatási térség létrehozására irányuló intézkedésekre vonatkozó elképzeléseket. A 20 év óta először megrendezett szociális csúcstalálkozó alkalmat adott az uniós vezetőknek arra, hogy újból hangot adjanak az EU szociális dimenziójának megerősítésére, valamint az oktatás és a kultúra jövőjének megvitatására irányuló szándékuknak. A csúcstalálkozón a Parlament, a Tanács és a Bizottság bejelentette és aláírta a szociális jogok európai pillérét, amelynek célja az EU szociális politikáját meghatározó szabályok és jogszabályok szigorítása, a polgárok tényleges jogokkal való felruházása, valamint a tisztességes és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek támogatása.

Az Európai Tanács 2017 folyamán utolsó, decemberben tartott ülésén újból a védelem, a szociális menetrend, az oktatás és a kultúra kérdését tűzte napirendre. Üdvözölte az állandó strukturált együttműködés megkezdését, és meghatározta a göteborgi szociális csúcstalálkozó eredményeinek továbbviteléhez szükséges prioritásokat. A vezetői ütemterv alapján az állam-, illetve kormányfők megvitatták a migráció mind külső, mind pedig belső dimenzióját. A 27 tagállamra kiterjedő, kibővített euróövezeti csúcstalálkozón a vezetők a gazdasági és monetáris unióval, valamint a bankunióval kapcsolatos kérdéseket is megtárgyalták. Az Európai Tanács ugyanebben a felállásban egyúttal olyan iránymutatásokat fogadott el, amelyek megerősítették a Bizottság azon értékelését, hogy az Egyesült Királysággal folytatott kilépési tárgyalások első szakaszában elegendő előrelépést sikerült elérni az átmeneti rendelkezésekről és a jövőbeni kapcsolatokról szóló második tárgyalási szakaszba való továbblépéshez.

Az Európai Unió Tanácsa

Málta és Észtország első alkalommal töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Az első félévben Málta a migrációra, a biztonságra, a társadalmi befogadásra, az egységes piacra, valamint az EU szomszédsági és tengerpolitikájára helyezte a hangsúlyt. Az év második felében Észtország kiemelt figyelmet fordított a digitális Európára és az innovációra.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága

2017-ben az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) aktívan részt vett az Európa jövőjéről folytatott vitában, állásfoglalást fogadott el a Bizottság fehér könyvéről, illetve nemzeti szintű vitákat szervezett a tagállamokban. Júniusban az EGSZB adott otthont a civil társadalmi napok éves találkozójának, melyek középpontjában az állt, hogy a civil társadalom erőteljesen hozzájáruljon az Európa jövőjéről folytatott vitákhoz.

2017 júliusában Karl-Heinz Lambertz került megválasztásra a Régiók Európai Bizottságának (RB) elnöki tisztségére. Az év folyamán az RB számos városházi vitarendezvényt tartott a polgárok részvételével Európa jövőjéről, amelyek zárásaként októberben a régiók és városok európai hete alkalmából 29 rendezvényre került sor a tagállamokban. Az RB adott otthont a nyilvános kommunikációról szóló 8. európai konferenciának is, amelynek az volt a célja, hogy javítsa a kormányok kommunikációját a polgárokkal, és elősegítse az uniós szakpolitikák népszerűsítését.

A minőségi jogalkotási program végrehajtása

2014-es hivatalba lépésekor a Juncker elnök vezette Bizottság úgy döntött, hogy azokra a kérdésekre összpontosít, amelyek esetében a legjobb lehetőség az uniós megoldás, és a nemzeti vagy helyi megoldások nem hatékonyak. Ez azt jelentette, hogy a korábbi Bizottságokhoz képest több mint 80%-kal sikerült csökkenteni az éves munkaprogramokban szereplő kezdeményezések számát. Az eredményesebb fellépés és a polgárok igényeinek jobb kiszolgálása érdekében a Bizottság nyíltabbá tette a politikai döntéshozatalt és a jogalkotást, és jobban figyelembe veszi az emberek véleményét, nyilvános konzultációkat és egyedi visszacsatolási eszközöket alkalmazva a politikai döntéshozatal és a jogalkotási folyamat minden szakaszában.

A minőségi jogalkotási program az uniós szakpolitikák és jogszabályok átlátható kialakítását és értékelését célozza, megfelelő tényadatokkal és a polgárok és az érdekelt felek véleményével alátámasztva.

A minőségi jogalkotás minden téren alátámasztja a Bizottság munkáját, és biztosítja, hogy az EU fellépése csak a szükséges mértékű és megfelelő hatékonyságú legyen. Az évente megjelölt, korlátozott számú kiemelt kezdeményezésen túl ez azt jelenti, hogy állandó figyelmet kell fordítani a meglévő uniós joganyagra, biztosítva, hogy az megfeleljen a céljának, szükség esetén módosítva, hatályon kívül helyezve vagy egyszerűsítve annak egyes részeit. E folyamathoz bárki hozzájárulhat, a meglévő uniós jogszabályok tökéletesítéséről való véleményének egy erre szolgáló online eszköz révén való eljuttatásával.

A célravezető és hatásos szabályozás program célja, hogy azonosítsa a jogszabályok egyszerűsítésének és a szükségtelen kiadások csökkentésének lehetőségeit. Valahányszor a Bizottság javaslatot tesz meglévő jogszabályok felülvizsgálatára, ellenőrzi, hogy van-e lehetőség azok egyszerűsítésére, illetve a felesleges költségek lefaragására. A Jean-Claude Juncker vezette Bizottság 10 politikai prioritásának mindegyike esetében az elért eredmények nyomon követhetők a REFIT-eredménytábla segítségével, amely azt is megmutatja, hogy a Bizottság miként vette figyelembe a szakértők és az érdekelt felek ajánlásait. Eddig 69 vélemény került elfogadásra, több mint 280 arra irányuló nyilvános javaslat alapján, hogy miként lehetne hatékonyabbá és eredményesebbé tenni az uniós jogszabályokat.

A Szabályozói Ellenőrzési Testület független szervként biztosítja a hatásvizsgálatok és az értékelés minőségének ellenőrzését. A testület 2017-ben is folytatta munkáját, nagyobb hangsúlyt fektetve a nyomon követésre, a számszerűsítésre és az intézményeknek adott iránymutatásokra, valamint rendszeres tájékoztatási tevékenységeket alakítva ki más intézményekkel és szabályozó hatóságokkal.

A Bizottság 2018. évi munkaprogramját „A minőségi jogalkotási program megvalósítása: jobb megoldások a jobb eredmények érdekében” című közlemény kísérte, amely számba veszi az eddig elért eredményeket, és további lépéseket jelöl meg a Bizottság számára. A nyilvánossággal való szélesebb körű együttműködés, a rendszeres értékelés, a kiváló minőségű hatásvizsgálatok és a szabályozás célravezetőségi vizsgálatának hangsúlyosabb szerepe az új javaslatok és a meglévő jogszabályok hatékonyabb értékelését eredményezte. Ez elősegítette, hogy mind a politikai döntéshozók, mind az érdekelt felek tényadatokra támaszkodva és a várható hatások tükrében fejtsék ki érveiket.

A szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport

A minőségi jogalkotási programmal kapcsolatos munka kiegészítéseképpen Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke 2017. november 14-én hivatalosan létrehozta a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoportot. A munkacsoport, melynek elnöki feladatait Frans Timmermans első alelnök látja el, ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne hatékonyabban alkalmazni a szubszidiaritás és az arányosság elvét annak érdekében, hogy az EU csak abban az esetben lépjen fel, ha az hozzáadott értéket képvisel. Ez azt jelenti, hogy a döntéseket a polgárokhoz legközelebb eső – nemzeti, regionális vagy helyi – szinten kell meghozni, kivéve, ha az uniós szintű fellépés hatékonyabb. Továbbá azt is, hogy a szabályozásnak nem szabad meghaladnia a szükséges mértéket. A munkacsoport meghatározza, hogy melyek azok a szakpolitikai területek, ahol a tagállamok hatékonyabban tudnak fellépni, illetve, hogy milyen módon lehet jobban bevonni a regionális és a helyi hatóságokat az uniós döntéshozatalba és végrehajtási folyamatba.

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás

2017-ben a Parlament, a Tanács és a Bizottság végrehajtotta a jogalkotás minőségének javításáról szóló új intézményközi megállapodást. A megállapodás 2016. évi elfogadását követően a három intézmény eddig példa nélküli módon 2017-re vonatkozóan 58 jogalkotási prioritást felsoroló jegyzéket tartalmazó együttes nyilatkozatot adott ki. A felsorolt kezdeményezések a munkahelyteremtést, a növekedést és a beruházásokat; az EU szociális dimenzióját; az uniós biztonsági és migrációs politikát; a digitális tartalmak egységes piacát; továbbá egyes ambiciózus energetikai és éghajlat-politikai megoldásokat helyeztek a középpontba.

A Bizottság által előterjesztett 58 kezdeményezésből az év végéig 28 valósult meg, a Parlament és a Tanács beleegyezését követően. Közéjük tartozik az Európai Stratégiai Beruházási Alap megújítása és bővítése, valamint a pénzmosás megelőzését célzó új szabályok. Ez a szám magában foglalja a politikai megállapodásokat is, amelyek esetében a jogalkotási folyamat utolsó formális lépéseit 2018 elején kell megtenni.

Decemberben a három intézmény elnökei áttekintették az eddig elért eredményeket, és 31 további prioritást fogadtak el, amelyek kapcsán szorosabban együtt kell működni az előttünk álló legnagyobb kihívások kezelése érdekében. 18 hónappal a következő európai parlamenti választások előtt a prioritások hatékony meghatározása azt mutatja, hogy az EU képes támogatni a polgárait, ahol és amikor az valóban számít.

Az év során a Bizottság hivatalos tárgyalásokat kezdett a Parlamenttel és a Tanáccsal egy jelentős jogalkotási javaslatról, amelynek célja több mint 160 meglévő uniós jogszabály hozzáigazítása a Lisszaboni Szerződéshez. Idetartoznak egyes régebbi jogi rendelkezések, amelyeket aktualizálni kell a tagállamokban való egységes végrehajtás biztosítása, valamint a technológiai és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében.

Ezen túlmenően a három intézmény tárgyalásokat kezdett olyan kritériumokról, amelyek jóváhagyásuk esetén megkönnyítik a Lisszaboni Szerződés által biztosított két különböző típusú felhatalmazás – a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok – közötti különbségtételt. Együtt kidolgozták a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok intézményközi nyilvántartását, amely hivatalosan december 12-étől működik, és teljes körű tájékoztatást és átláthatóságot biztosít a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok életciklusának minden egyes szakasza tekintetében.

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzése

Ahhoz, hogy a polgárok és a vállalkozások teljes mértékben kiaknázhassák az uniós jog kínálta előnyöket, döntő fontosságú, hogy a tagállamok az uniós irányelveket az általuk vállalt határidőkön belül ültessék át nemzeti jogszabályaikba, és helyesen alkalmazzák az uniós jogot.

Júliusban a Bizottság elfogadta az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentését, melyben kiemelte a 2016. évi fő tendenciákat. A jelentés megállapította, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegési ügyek száma összességében 21%-kal nőtt az előző évhez képest. 2017 végén több mint 1500 kötelezettségszegési ügy volt folyamatban a 28 tagállammal szemben, míg 2013 végén ugyanez a szám 1300 volt.

A 2016 decemberében elfogadott, „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleménnyel összhangban a Bizottság fokozta az uniós jog alkalmazására, végrehajtására és érvényesítésére irányuló erőfeszítéseit. Ennek keretében teljeskörűen ki kívánja használni a pénzügyi szankciórendszert azon esetekben, amikor a tagállamok a megjelölt határidőn belül nem ültetnek át nemzeti jogukba egy irányelvet.

A polgárok beleszólása az uniós jogalkotásba

A minőségi jogalkotási program részeként a polgárok több lehetőséget kaptak arra, hogy maguk is hozzájáruljanak az uniós jogalkotási folyamathoz. 2017 februárjában új internetes portál indult a polgárok és az érdekelt felek számára, hogy kifejthessék véleményüket a politikai döntéshozatal teljes ciklusa során. A jogalkotók várják a visszajelzéseket az új kezdeményezésekről az ütemtervekben felvázolt alapelképzelésektől a jogalkotási javaslatokig, melyeket azonnal közzétesznek az interneten, így növelve az átláthatóságot. Az év folyamán közel félmillió érdeklődő látogatott el a portál visszajelzéseket gyűjtő aloldalára.

Átláthatóság és elszámoltathatóság

Bizottsági eljárásrend

A nagyobb fokú átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében az Európai Bizottság javaslatot tett a bizottsági eljárásrend megreformálására, amelyen keresztül az uniós tagállamok ellenőrzik, hogy a Bizottság miként hajtja végre az uniós jogot. Ez a jövőben arra kötelezi őket, hogy amennyiben érzékeny döntésekben kikérik a véleményüket, egyértelmű álláspontot képviseljenek, és azért nagyobb politikai felelősséget vállaljanak.

Közös átláthatósági nyilvántartás

A jelenlegi átláthatósági nyilvántartásban több mint 11 500 jogalany szerepel, ezek közül több mint 7000 azóta regisztrált, hogy a Bizottság által 2014 novemberében bevezetett új szabályok kötelezővé tették a regisztrációt ahhoz, hogy egy érintett megbeszélést kezdeményezhessen a legfontosabb bizottsági döntéshozókkal.

2016-ban a Bizottság egy kötelező – a Parlamentre, a Bizottságra és most első ízben a Tanácsra is egyaránt vonatkozó – közös átláthatósági nyilvántartás létrehozására tett javaslatot. A javaslat célja, hogy a három intézményben stabil rendszer és magas szintű átláthatóság valósuljon meg. A Parlament és a Tanács 2017-ben elfogadta tárgyalási felhatalmazását, és a tervek szerint 2018 elején indulnak meg a tárgyalások.

A Bizottság tagjaira vonatkozó új magatartási kódex

A Parlament konzultációs eljárását követően, várhatóan 2018 februárjában hatályba lép egy új magatartási kódex, amely új normákat léptet életbe, és szigorítja az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó etikai szabályokat.

Dokumentumokhoz való hozzáférés

Szeptemberben elfogadták a Bizottság dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 2016-os jelentését, amely azt mutatja, hogy a polgárok és a szervezetek aktívan élnek ezzel a joggal, ami az átláthatóság előmozdításának fontos eszköze. Eddig több mint 6000 alkalommal kérelmeztek dokumentumokhoz való hozzáférést. A kikért dokumentumokat a Bizottság az esetek több mint 81%-ában teljes egészében vagy részben rendelkezésre bocsátotta.

Az uniós költségvetés ellenőrzése

A Parlament 2017 áprilisában – a Tanács kedvező ajánlását követően – megadta az uniós költségvetés 2015. évi bizottsági végrehajtására vonatkozó végleges jóváhagyását.

Júliusban a Bizottság ismertette a 2016. évi uniós költségvetésre vonatkozó integrált pénzügyi jelentéscsomagot, amelyben összegyűjtötte az EU bevételeivel, kiadásaival, pénzügyi irányításával és teljesítményével kapcsolatosan rendelkezésre álló információkat. A jelentésekből kiderült, hogy az uniós költségvetés a bizottsági prioritásokkal összhangban álló eredményeket hozott, és végrehajtása megfelelő volt. Az Európai Számvevőszék szeptemberben immár a tizedik egymást követő évben állított ki jó bizonyítványt az EU éves beszámolójáról, amelyet megbízhatónak és valósnak minősített. Emellett a Számvevőszék a kiadások terén kevesebb hibát tárt fel, mint az előző 3 évi jelentésében, és most első ízben bocsátott ki korlátozott (nem elutasító) záradékot a becsült hibaarány végleges általános szintjéről. Az EU kiadásainak mintegy a fele esetében a hibaarány nem érte el a Számvevőszék által lényegesnek tartott szintet. A költségvetés bevételi oldalán nem derült fény hibákra.

Nemzeti parlamentek

Júniusban két éves jelentés látott napvilágot: a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló 2016. évi jelentés, illetve az Európai Bizottság és a nemzeti parlamentek közötti kapcsolatokról szóló 2016. évi jelentés.

2017 folyamán összesen 576 vélemény – köztük 53 indokolással ellátott vélemény – érkezett be a nemzeti parlamentektől a szubszidiaritás-ellenőrzési mechanizmus keretében. Ezek érvelése szerint a Bizottság által előterjesztett egyes jogalkotási aktusok nem feleltek meg a szubszidiaritás elvének. A Bizottság az elmúlt évben is tovább erősítette a nemzeti parlamentekkel folytatott politikai párbeszédet. A biztosok az év folyamán 217 alkalommal találkoztak a nemzeti parlamentek képviselőivel a tagállamokban tett látogatásaik, illetve a parlamenti képviselők Brüsszelben tett látogatásai során. A Bizottság tagjai számos parlamentközi ülésen és egyéb rendezvényen is részt vettek, ahol kapcsolatba kerültek a nemzeti parlamenti képviselőkkel.

Az európai ombudsman

2017-ben az európai ombudsmannak az Európai Unió intézményeinél és szerveinél előforduló állítólagos hivatali visszásságokkal kapcsolatos vizsgálatai olyan horizontális témákkal foglalkoztak, mint a biztosok magatartási kódexe, az ad hoc etikai bizottság, a Bizottság különleges tanácsadóinak kinevezése, a Bizottság szakértői csoportjainak átláthatósága és összetétele, valamint a kötelezettségszegési panaszok kezelése az EU Pilot rendszer keretében. Emellett olyan konkrét témákkal is foglalkozott, mint az ajánlati felhívásokhoz, a szerződésekhez, a késedelmes fizetésekhez, a személyi állományhoz és a dokumentumokhoz való hozzáféréshez kapcsolódó kérdések.

Az európai polgári kezdeményezés

A Bizottság az év során nyolc új kezdeményezést regisztrált, és egy kezdeményezés esetében ismerte el az aláírások sikeres összegyűjtését. Az Unió helyzetének értékeléséhez kapcsolódó csomag részeként szeptemberben javaslat született az európai polgári kezdeményezés reformjára, amelynek célja, hogy elérhetőbbé és felhasználóbarátabbá tegye azt. A felülvizsgálat a polgári kezdeményezésben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását célozza, a demokratikus vita elősegítése és a polgárok uniós menetrendhez való hozzájárulásának lehetővé tétele érdekében.

Az európai polgári kezdeményezés nyomán, melynek címe „Tiltsák be a glifozátot, és védjék meg az embereket és a környezetet a mérgező növényvédő szerektől!”, a Bizottság december 12-én kötelezettséget vállalt arra, hogy 2018-ban jogalkotási javaslatot terjeszt elő az egyes anyagok tudományos értékelése során az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által végzett vizsgálatok átláthatóságának és minőségének további javítása érdekében. Ami a glifozát betiltására irányuló követelést illeti, az EU úgy ítélte meg, hogy egy ilyen tilalomnak nincs sem tudományos, sem jogi alapja.

Civil párbeszédek

2017 folyamán a Bizottság a civil párbeszédeken keresztül ápolta a nyilvánossággal fenntartott kapcsolatát. Az év folyamán megrendezett 156 párbeszédben az Európai Bizottság elnöke, alelnökei és biztosai, valamint számos európai parlamenti képviselő és nemzeti politikus is részt vett. Ezek mellett 161 további civil párbeszéd került megrendezésre a Bizottság vezető tisztviselőivel.

Ezek közül kiemelkedett többek között a Jean-Claude Juncker elnökkel és Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel a szlovén fővárosban, Ljubljanában az Európa jövőjéről szóló fehér könyv márciusi elfogadását követő napon; a Frans Timmermans-szal, a Bizottság első alelnökével a svédországi Stockholmban a májusi Európa Nap alkalmával; illetve a Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő/bizottsági alelnök és Joseph Muscat máltai miniszterelnök részvételével Rómában, a római szerződések aláírásának 60. évfordulóját megelőző napon megrendezett párbeszéd.

Szeptemberben Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Navracsics Tibor biztos társaságában civil párbeszédben vett részt az olaszországi Norciában, míg Corina Crețu biztos és Karl-Heinz Lambertz, a Régiók Európai Bizottságának elnöke Romániában, Bukarestben folytatott civil párbeszédet.

Az év során megrendezett 317 civil párbeszéd lehetőséget adott a polgárok és a döntéshozók számára, hogy személyesen eszmecserét folytassanak, különös tekintettel a polgároknak az Európa jövőjéről szóló fehér könyvre adott reakcióira, valamint az őket érintő legfontosabb kérdésekről formált véleményükre, ideértve a szociális Európát, a fiatalok szerepvállalását, valamint az azzal kapcsolatos aggodalmakat, hogy a populizmus hogyan ássa alá a demokráciát és az EU egységét. A civil párbeszédekre 27 tagállam 160 városában került sor, és élőben több mint 50 000 ember, a civil párbeszédekről a Facebookon készült kilenc élő közvetítésen keresztül pedig további 193 000 ember vett részt rajtuk.