A bankok egész Unióra kiterjedő stressztesztje: példátlan mennyiségű információt nyújt a bankokról, de több koordinációra és kockázatközpontúságra lenne szükség
(az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján)
A jelentésről:
A jelentés az Európai Bankhatóságnak (EBH) adott megbízatás keretében végzett, az egész Unióra kiterjedő banki stresszteszt végrehajtását értékeli.A makrogazdasági stresszforgatókönyv az alapforgatókönyvhöz képest romló gazdasági feltételeken alapult, a sokk azonban kevésbé volt súlyos, mint előre bejelentették.
A sokk negatív hatásai nem a legutóbbi válság által leginkább sújtott országokra összpontosultak, hanem néhány olyan nagyobb gazdaságra, amelyek többségében igen jól teljesítettek a recesszió során. A forgatókönyv ezenfelül nem tesztelte a bankoknak a súlyos pénzügyi sokkokkal szembeni ellenálló képességét, és nem vett kellőképpen figyelembe egyes releváns rendszerszintű kockázatokat.
Az elégtelen erőforrások és a jelenlegi irányítási struktúra miatt az EBH nem tudta a rendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően biztosítani „a módszerek, gyakorlatok és eredmények összehasonlíthatóságát”. Ehelyett elsődlegesen a tagállami felügyeleti hatóságokra kellett támaszkodnia. Kedvező eredmény ugyanakkor, hogy nagy mennyiségű információ közzétételére került sor.
Összefoglalás
IAz Unió egészére kiterjedő stresszteszt azt értékeli, hogy egy általános sokk milyen hatást gyakorolna a nagy európai bankok pénzügyi helyzetére. Az Európai Bankhatóság (EBH) 2010-es alapító rendelete az EBH-ra ruházta azt a feladatot, hogy az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) együttműködve az egész Unióra kiterjedő stresszteszteket kezdeményezzen és koordináljon.
II2011 óta végeznek stresszteszteket, mindeddig kizárólag alulról felfelé haladó megközelítés keretében, ami azt jelenti, hogy a sokkforgatókönyv eredményeit a bankok számítják ki az EBH által jóváhagyott módszertan alapján. Az eredmények minőségének ellenőrzését az EBH nagyrészt az illetékes hatóságokra (a tagállami hatóságokra vagy az Európai Központi Bankra) bízza. Más kiterjedt pénzügyi rendszerrel rendelkező joghatóságokban – például az Egyesült Államokban – a felügyeleti hatóságok fentről lefelé haladó módszertant követnek, ami jóval több kontrollt biztosít számukra a bankok által kiszámított eredmények felett.
IIIA módszerek, a gyakorlatok és a bankok által előrejelzett eredmények összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében a rendelet kifejezetten hatáskört biztosít az EBH-nak arra, hogy közvetlenül információkat kérjen a pénzügyi intézményektől, és hogy célzott felülvizsgálatok és helyszíni vizsgálatok elvégzésére kérje fel az illetékes hatóságokat, valamint részt vegyen ezekben a tevékenységekben.
IVKülönjelentésünk az EBH által 2018-ban végrehajtott, az egész Unióra kiterjedő stressztesztre összpontosít. Különösen azt értékeltük, hogy a stresszteszt megfelelt-e céljának, hogy az EBH elegendő bizonyossággal rendelkezett-e az egyes bankok által kiszámított adatok megbízhatóságát illetően, és hogy az eredmények közzététele lehetővé tette-e az érdekeltek számára, hogy következtetést vonjanak le a rendszer ellenálló képességéről.
VÁttekintettük a vonatkozó dokumentumokat és interjúkat készítettünk az EBH, az ERKT és az Európai Központi Bank munkatársaival. Ezenfelül felméréseket végeztünk egyes bankok és illetékes hatóságok körében, és felkerestünk két tagállami illetékes hatóságot.
VIAz EBH igen korlátozott humán erőforrás és szoros határidők mellett, jelentős erőfeszítések árán koordinálta a számos érdekeltet tömörítő tesztet.
VIIMegállapítottuk, hogy mivel az EBH-nál a kulcsfontosságú döntéseket a tagállami felügyeleti hatóságok képviselői hozzák meg, a stressztesztek kialakítása és végrehajtása során nem vették kellőképpen figyelembe az uniós perspektívát. Ennek hatása a stresszteszt különböző szakaszainak vonatkozásában is észlelhető.
VIIIA folyamat kezdetén az EBH nem határozta meg, mely kockázatokat és milyen súlyosságot ítél relevánsnak a stressztesztfolyamat tekintetében. A stresszforgatókönyv kidolgozását végző ERKT ennélfogva nagymértékben az EKB-tól, valamint a tagállami központi bankoktól és hatóságoktól kapott információkra és észrevételekre támaszkodott. Megállapítottuk, hogy ennek eredményeképpen az EBH nem rendelkezett kellő kontrollal a folyamat fontos szakaszai felett, és emiatt:
- bizonyos lényeges rendszerszintű kockázatokra csak alacsony szintű stresszt alkalmaztak, vagy egyáltalán nem alkalmaztak stresszt;
- a sokkokat nem az uniós pénzügyi rendszeren belüli eseménysorozat, hanem gazdasági visszaesés váltotta ki;
- a különböző országokra igen eltérő mértékű gazdasági sokkot alkalmaztak, mégpedig a gyengébb gazdasággal és sérülékenyebb pénzügyi rendszerrel rendelkező országok esetében gyakran kevésbé súlyos sokkot modelleztek. A stressz generálása tekintetében nem írtak elő minimális súlyossági szintet.
Másodszor, bár a rendelet megbízta az EBH-t a módszertanok, gyakorlatok és eredmények megbízhatóságának és összevethetőségének biztosításával, az EBH saját hatáskörének gyakorlását a stresszteszttel összefüggő tevékenységek kezdeményezésére és nagy vonalakban történő koordinálására, valamint a módszertan kidolgozására korlátozta. Úgy döntött, teljes mértékben az illetékes hatóságokra támaszkodik annak ellenőrzése terén, hogy a bankok hogyan hajtották végre a módszertant és becsülték meg a stresszhatásokat. Az EBH nem élt a rendelet által rá ruházott azon hatáskörrel, hogy megkérdőjelezze az illetékes hatóságok minőségellenőrzését. Valójában az EBH jelenleg nem rendelkezik a teljes körű felügyelet gyakorlásához szükséges erőforrásokkal. Ezért nem kért célzott felülvizsgálatokat és nem vett részt egyetlen helyszíni vizsgálatban sem, továbbá – a módszertan meghatározásától eltekintve – nemigen került sor az eredmények összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának biztosítását célzó egyéb tevékenységre. Az illetékes hatóságok által végzendő minőségbiztosítási tevékenységeket ismertető EBH-kézikönyv nem volt kötelező jellegű, így az illetékes hatóságok jelentős mérlegelési jogkört élveztek.
XHarmadszor, az EBH kiadványai eladdig példátlan átláthatóságot biztosítottak, mivel nagy mennyiségű banki adatot tettek hozzáférhetővé. A jelentésekből azonban hiányoztak a legkritikusabb információk, nevezetesen az egyes bankokra vonatkozó tőkekövetelmények és az, hogy hány bank nem felelt volna meg azoknak a stresszhelyzetben. Ezenfelül bár a stressz, illetve a sokkok intenzitása országonként nagymértékben eltérő volt, az EBH jelentése nem fejtette ki, hogy bizonyos országokban a bankok nem feltétlenül azért tapasztaltak gyenge hatást (kismértékű tőkecsökkenést) a stressz nyomán, mert kielégítő volt a pénzügyi helyzetük, hanem mert a stressz szintje igen alacsony volt.
XIErre a helyzetre tekintettel és azt elősegítendő, hogy az EBH stressztesztjei – célkitűzésükhöz híven – a jövőben feltárhassák a (kialakult vagy kialakulóban lévő) rendszerszintű sebezhetőségeket, a következő ajánlásokat tesszük a stresszteszt hasznosságának javítása érdekében:
- Az EBH jogszabályban előírt hatásköreit kihasználva gyakoroljon intenzívebb ellenőrzést a stressztesztfolyamat felett.
- Az EBH dolgozzon ki felülről lefelé haladó stressztesztmódszertant a jelenlegi alulról felfelé haladó megközelítés kiegészítésére.
- A bankokat ne pusztán a méret, hanem részben a kockázatok és a rendszerszintű relevancia alapján válogassák be a stressztesztbe, ügyelve a megfelelő földrajzi lefedettségre.
- Az EBH biztosítsa, hogy a stresszteszt megfeleljen a céljának, azaz értékelje a kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességet. Ennek érdekében rendszeresen változtasson a stresszforgatókönyveken, fordítson kellő figyelmet az uniós pénzügyi rendszerből eredő kockázatokra és írja elő a minimális stressz-szintet.
- Az EBH tegye közzé az egyes bankokra vonatkozó minimális tőkekövetelményeket, és úgy mutassa be az eredményeket, hogy az lehetővé tegye a felhasználók számára azok kontextusba helyezését.
- Az EBH kérjen elegendő erőforrást ahhoz, hogy teljes mértékben el tudja látni a rendelettel rá ruházott feladatokat.
- Az Európai Bizottság az EBH-rendelet következő felülvizsgálata keretében fordítson figyelmet az EBH irányítási struktúrájának megfelelőségére.
Bevezetés
A bankok stressztesztelése
01A stresszteszt azt értékeli, hogyan befolyásolja a bankok pénzügyi helyzetét, ha súlyos nyomás alá kerülnek. A stresszteszt alapvetően azt próbálja előrejelezni, hogy egy vagy több jelentős negatív sokk esetén hogyan alakulnának a bank életképességével kapcsolatos főbb paraméterek. Ezeket a sokkokat okozhatják i. az egész piacra kiterjedő események, például súlyos recesszió, a tőzsdepiac összeomlása vagy a bankokba vetett bizalom csökkenése, ii. egyedi események, azaz bankspecifikus, az átfogó gazdasági helyzethez nem szükségszerűen kapcsolódó sokkok, illetve iii. a kettő kombinációja.
02A stressztesztelés eszközét eredetileg maguk a bankok alkalmazták belső kockázatkezelésük részeként, de később a bankfelügyeleti hatóságok is felvették eszköztárukba. Ez a stresszteszt összességében mikroprudenciális jellegű volt, mivel az egyedi pénzügyi intézmények ellenálló képességére összpontosított, a forgatókönyvek nem feltételeztek az egész rendszerre kiterjedő továbbgyűrűző hatásokat, és a folyamat középpontjában főként a befektetők és a betétesek védelme állt.
03A pénzügyi válság ráirányította a figyelmet a mikroprudenciális stressztesztelési gyakorlatok gyenge pontjaira. A 2009. évi de Larosière-jelentés szerint a stressztesztelés gyakran enyhe, sőt akár hibás feltevéseken alapult1. A pénzügyi válságot követően a szakpolitikusok felismerték, hogy a pénzügyi rendszer egészére egyidejűleg ható, rendszerszintű sokkokra is figyelmet kell fordítani. Ehhez gazdasági és pénzügyi sokkokat kell alkalmazni, meg kell vizsgálni a továbbgyűrűző hatásokat, és értékelni kell a sokkok által a pénzügyi rendszer egészére gyakorolt hatást.
Az EBH megbízatása és a többi közreműködő szereplő
04A 2010-ben létrehozott EBH kapta azt a feladatot, hogy az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT)2 együttműködve az Unió egészére kiterjedő stresszteszteket kezdeményezzen és koordináljon. Az EBH-rendelet azt is előírja, hogy a hatóságnak biztosítania kell „a módszerek, gyakorlatok és eredmények összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát”3.
05A stressztesztek célja, hogy az európai bankok nagy részére közös, következetes sokkhatást alkalmazva értékeljék az uniós pénzügyi rendszer egészének ellenálló képességét. Ennek érdekében egy alapforgatókönyvet (a jövőbeni makrogazdasági környezetre irányuló legjobb becslés) és egy kedvezőtlen (stressz-) forgatókönyvet (jelentősen kedvezőtlenebb becslés) dolgoznak ki.
06Az EBH 2011-ben, 2014-ben, 2016-ban és 2018-ban kezdeményezett és koordinált az Unió egész területére kiterjedő banki stresszteszteket. A stressztesztelés általában felülről lefelé vagy alulról felfelé haladó megközelítést alkalmaz. A felülről lefelé irányuló módszer esetében a felügyeleti szerv generálja a kedvezőtlen forgatókönyvet és számítja ki a bankokra gyakorolt hatást: ezt a megközelítést alkalmazzák például az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Japánban. A folyamat korai szakaszában az EBH alulról felfelé haladó megközelítés mellett döntött, amely esetében a felügyeleti hatóság generálja a forgatókönyvet, azonban a bankok becsülik meg, hogy a sokkok milyen hatást gyakorolnak főbb pénzügyi paramétereikre. Az EBH több ízben – utoljára 2016 decemberében – megvitatta a felülről lefelé irányuló módszer alkalmazásának lehetőségét, de a felügyeleti tanács tagjainak jelentős többsége elvetette azt.
07A 2018. évi stresszteszt összefüggésében a következőképpen lehet meghatározni a különböző érdekeltek szerepköreit (lásd: I. melléklet):
- az EBH kidolgozta a módszertant és általános, nem kötelező erejű iránymutatásként minőségbiztosítási kézikönyvet készített, összegyűjtötte az eredményeket a bankoktól, miután az illetékes felügyeleti hatóságok (a továbbiakban: illetékes hatóságok) elvégezték azok minőségbiztosítását, valamint számszaki és elfogadhatósági ellenőrzéseket végzett és közzétette az eredményeket;
- az ERKT igazgatótanácsa4 jóváhagyta a kedvezőtlen forgatókönyvet, amelyet előzőleg az ERKT stressztesztelési munkacsoportja dolgozott ki és az ERKT szakmai tanácsadó bizottsága is megvitatott5. A munkacsoport nagymértékben támaszkodott az EKB erőforrásaira (lásd: I. melléklet);
- az EKB és a nemzeti központi bankok biztosították az alapforgatókönyvhöz a makrogazdasági előrejelzéseket;
- az illetékes hatóságok (az euróövezeti bankok esetében az EKB, az euróövezeten kívüli bankok esetében a tagállami hatóságok) feladata volt a bankok által a stressz hatásairól készített előrejelzések minőségbiztosítása. Az EBH a korlátozott erőforrások és bonyolult irányítási szerkezete miatt nem élt az EBH-rendelet6 által rá ruházott hatásköreivel.
Az EBH irányítási struktúrája nagyban támaszkodik a tagállami hatóságok részvételére. Az EBH felügyeleti tanácsában a tagállami felügyeleti hatóságok képviselői is részt vesznek. A jelenlegi jogszabályi keret értelmében a képviselők szintén választanak egy jelöltet az elnöki posztra, akinek a kinevezését azonban a Parlament elutasíthatja. Bár a rendelet értelmében a felügyeleti tanács tagjai „függetlenül és objektíven járnak el, kizárólag az Unió érdekeit szem előtt tartva”7, kijelölésükhöz semmilyen uniós szerv jóváhagyása nem szükséges; továbbra is az illetékes hatóságok tisztviselői maradnak és bármikor lecserélhetők.
09Ez feszültségekhez vezethet, mivel a felügyeleti tanács tagjai tisztán tagállami érdekeket védelmezhetnek anélkül, hogy kellőképpen figyelembe vennék az Unió szélesebb körű érdekeit. A Bizottság már 2014-ben felismerte8, hogy e feszültségek miatt – különösen a szabályozási és felügyeleti konvergencia területén – esetenként vagy nem születnek határozatok, vagy olyan határozatok születnek, amelyek inkább nemzeti, mintsem szélesebb körű uniós érdekeket szolgálnak. 2017-ben ezért javaslatot nyújtott be az európai felügyeleti hatóságokról (köztük az EBH-ról) szóló rendeletek módosítására9, amely többek között a finanszírozási és az irányítási problémákkal is foglalkozott. A módosítás egyik célja annak biztosítása volt, hogy a döntéshozatal a jelenleginél jobban középpontba helyezze az Unió érdekeit. A Bizottság ennek érdekében azt javasolta, hogy az EBH-nál hozzanak létre egy teljes munkaidejű tagokból álló ügyvezető tanácsot, amelynek tagjait a Bizottság által összeállított előválogatott listáról a testületben szavazati joggal nem rendelkező Tanács jelölné ki. A társjogalkotók azonban nem jutottak megállapodásra e javaslatról. A 2019. március 21-i politikai megállapodás ugyanakkor az európai felügyeleti hatóságok irányítása egyéb eszközökkel történő megszilárdításának szándékával megerősítette az elnöki tisztséget.
Az ellenőrzés módszere
10Tekintettel arra, hogy az EBH korábbi stressztesztjeit kritika érte, úgy döntöttünk, hogy elvégezzük a 2018. évi stresszteszt ellenőrzését, miközben a 2016. évi stresszteszt bizonyos szempontjait is figyelembe vesszük. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az EBH stressztesztjei – megfelelő irányításuk és végrehajtásuk révén – egyértelmű választ tudtak-e adni arra kérdésre, hogy az uniós pénzügyi rendszer kellően ellenállóképes-e. Ennek érdekében a következő kérdésekre kerestük a választ:
- A stresszteszt megfelelt-e a céljának?
- Az EBH bizonyosságot szerzett-e arról, hogy a bankok számításai helyesek voltak-e?
- Az eredmények közzététele lehetővé tette-e az érdekelt felek számára, hogy értékeljék a rendszer ellenálló képességét?
Az ellenőrzési kritériumokat a vonatkozó jogszabályi eszközökből, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) és maga az EBH által kidolgozott nemzetközi standardokból, valamint más stresszteszteléssel is foglalkozó hatóságok (például az Angol Nemzeti Bank és az Egyesült Államok Szövetségi Tartalékalapja) bevált gyakorlataiból vezettük le. A kritériumokat a jelentés különböző szakaszaiban ismertetjük részletesebben.
12Ellenőrzési bizonyítékokat a következő módokon gyűjtöttünk:
- az EBH, az ERKT és az EKB vonatkozó dokumentumainak áttekintése,
- az illetékes hatóságok és a felügyelt bankok munkatársai körében végzett online felmérés,
- az illetékes hatóságoknál tett látogatások,
- az EBH, az ERKT és az EKB munkatársaival készített interjúk.
Az ellenőrzés várhatóan hozzájárul majd a stressztesztek előnyeiről és költségeiről folytatott vitához, és rávilágít a különböző módszertani megközelítések előnyeire és hátrányaira.
Észrevételek
Az EBH stressztesztjét hiányosságok jellemzik a rendszerszintű kockázatokkal szembeni ellenálló képesség értékelése tekintetében
14Az egész Unióra kiterjedő stressztesztelési rendszer célja10 annak értékelése, milyen mértékben képesek ellenállni az uniós pénzügyi intézmények a kedvezőtlen piaci fejleményeknek, és stresszhelyzetben milyen valószínűséggel indulnak növekedésnek a rendszerszintű kockázatok. Az EBH-rendelet a kedvezőtlen piaci fejleményeket mikroprudenciális tendenciák, esetleges kockázatok és gyenge pontok formájában határozza meg11.
15A stressztesztelés révén elvileg azonosíthatók azok az intézmények, amelyek – különösen stressz idején – önmaguk is rendszerszintű kockázat forrásaivá válhatnak, és gondoskodni lehet e kockázatok csökkentéséről12. Az EBH felügyeleti tanácsa dönti el, mely bankoknak kell alávetniük magukat a stressztesztnek. A stressztesztelés irányadó referenciaértékeit a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság13 és maga az EBH14 határozza meg. E két szerv arra a következtetésre jutott, hogy a stressztesztek során egyértelműen megfogalmazott és formálisan meghatározott célkitűzéseket kell alkalmazni, és hogy a forgatókönyvek kialakítását ezekhez kell igazítani. A stressztesztnek kellően szigorúnak, ugyanakkor valószerűnek kell lennie.
16Ennélfogva a következőket vizsgáltuk meg:
- A mintákban szereplő részt vevő bankok megfelelőek voltak-e a tesztelés céljára?
- Az azonosított kockázatok megfelelőek voltak-e a tesztelés céljára?
- Az alkalmazott stressz elég súlyos volt-e az ellenálló képesség értékeléséhez?
Egyes nagyobb kockázatot képviselő bankokat kizártak a stressztesztből
17Az EBH célja az volt, hogy az uniós banki eszközállomány minél nagyobb részét lefedje, és hogy a legnagyobb bankokat bevonja a tesztbe. Mintájába ezért csak legalább 30 milliárd euró konszolidált eszközállománnyal rendelkező bankokat emelt be.
18Az első stresszteszt óta csökkent a részt vevő bankok száma. 2011-ben 21 ország 90 bankja vett részt a tesztben, ez a szám azonban 2018-ra 15 ország 48 bankjára csökkent; ebből 9 ország esetében az EKB15, 6 ország esetében pedig nem az EKB16 látja el a fő felügyeleti funkciót.
19Nem minden olyan bankot vontak be ugyanakkor a végleges mintába, amelynek eszközállománya elérte a 30 milliárd eurót: a legnagyobb bankoktól indulva addig vontak be újabb és újabb bankokat, amíg a minta le nem fedte az euróövezeti bankok körülbelül 70%-át (a teljes konszolidált eszközállomány tekintetében), illetve az euróövezeten kívüli bankok mintegy 70%-át. Emiatt az euróövezeti bankokra vonatkozó tényleges küszöbérték 100 milliárd euró volt, ami néhány gyengébb bankrendszerrel rendelkező ország kizárását eredményezte.
20Megállapítottuk továbbá, hogy a felügyeleti tanács időközben kizárt hét, 30 milliárd euró feletti eszközállománnyal rendelkező bankot, vagy mert azok éppen szerkezetátalakításon mentek keresztül17, vagy éppen összeolvadtak egy másik bankkal, vagy pedig mert konszolidált eszközállományuk a minta elfogadásának időpontjára az alsó küszöbérték alá esett. A szerkezetátalakításon áteső, állami támogatásban részesült bankok ugyanakkor a legsérülékenyebbek közé tartoznak. A kizárt bankok között voltak olyanok is, amelyekben később tőkerés jelentkezett.
21Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy az EBH felügyeleti tanácsa megvitatta volna, milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhat a kiegészítő kockázatalapú kritériumok alkalmazása a bankok kiválogatása során. Az EBH azon döntése, hogy egyedüli kritériumként a méretet veszi figyelembe, például a következő hátrányokkal járt:
- a mintába nem került be egyik bank sem azok közül, amelyek a legnagyobb arányú nemteljesítő hitellel rendelkeztek (5 ország), és olyanok sem, amelyek nagymértékben kitettek az állampapír-kockázatoknak és egyéb államadósságnak18;
- a kiválasztási folyamat során nem használták fel az azon bankokra vonatkozó információkat sem, amelyeket a piac a könyv szerinti értéküknél jóval alacsonyabban értékel.
A kedvezőtlen forgatókönyv nem tükrözi megfelelően bizonyos releváns rendszerszintű kockázatok jelentőségét
22Az EBH-rendelet szerint az EBH-nak az ERKT-vel együttműködve kell kezdeményeznie és koordinálnia az egész Unióra kiterjedő stressztesztet. A két fél szerepköréről azonban nem született hivatalos megállapodás. Az idők során kialakult gyakorlat szerint az EBH felkéri az ERKT-t, hogy különböző bizottságok segítségével – amelyekben az EBH képviselői is részt vesznek – dolgozzák ki a kedvezőtlen forgatókönyvet (lásd: I. melléklet, 1. ábra).
23A 2018. évi kedvezőtlen forgatókönyvet az ERKT stressztesztelési munkacsoportja dolgozta ki, amelyben az ERKT titkárságának és tagjainak19 munkatársai is részt vettek, és amely az EKB-tól kapott információkat is felhasznált. A nagymértékben az EKB erőforrásaira (munkatársak, modellek és adatok) támaszkodó munkacsoport elnöki tisztét az EKB képviselője (a Makroprudenciális Politikai és Pénzügyi Stabilitási Főigazgatóság helyettes főigazgatója) látta el. A bankok által számításaik során felhasználandó változók kidolgozásához használt modellek kalibrálása is nagymértékben az EKB ezen erőforrásainak20 felhasználásával történt meg.
24Figyelembe véve, hogy a stresszteszt célja annak értékelése, milyen mértékben növekedne a rendszerszintű kockázat stresszhelyzetben (lásd: 14. bekezdés), a stressztesztforgatókönyv kidolgozásának kiindulópontja elvileg annak meghatározása, melyek a legfontosabb kockázatok mind a rendszerszintű jellegük, mind a relevanciájuk tekintetében. Ezt követően érdemi szintű stresszt kell alkalmazni a legfontosabb kockázati tényezőkre.
25Ennélfogva a következőket vizsgáltuk meg:
- Azonosították-e a legfontosabb rendszerszintű kockázatokat?
- Az alkalmazott stresszt ezekre a kockázatokra alapozták-e?
Nem vettek figyelembe minden rendszerszintű kockázatot
26Az EBH felügyeleti tanácsa a folyamat elején nem közölte hivatalosan az ERKT-val a stresszteszt során vizsgálandó (azaz a stresszt kiváltó tényezőként alkalmazandó) kockázatokkal kapcsolatos nézeteit, sem az uniós pénzügyi ágazatból eredő, sem az országspecifikus, sem pedig az egyedi bankoktól vagy bankcsoportoktól származó, a pénzügyi rendszernek potenciálisan súlyos kárt okozó kockázatok esetében. Noha volt némi átfedés a kedvezőtlen forgatókönyv kidolgozásával foglalkozó bizottságok tagsága között, az EBH tanácsa csak a folyamat vége felé (2017 decemberében) hagyta jóvá a kockázatokat.
27Ilyenformán az ERKT többnyire saját hatáskörben, saját bizottságaival – köztük a stressztesztelési munkacsoporttal – egyeztetve határozta meg a kockázatokat. A munkacsoport feladatkörének kifejezetten részét képezi annak végiggondolása, hogyan lehet megragadni a rendszerszintű kockázatokat – köztük a csak bizonyos ágazatokat vagy néhány országot érintőket is –, valamint az, hogy az elfogadott módszertan kialakítása során törekedni kell arra, hogy az elégséges szintű stresszt gyakoroljon a bankokra.
28Az ERKT rendszeresen végez kockázatértékelést, amelyet a stresszteszt céljára is felhasznál. A stresszteszt kidolgozása során továbbá figyelembe vették i. egy, az ERKT tagjai (többségében makroprudenciális hatóságok) körében végzett alulról felfelé haladó felmérés eredményeit, ii. a közvetlenül az ERKT tagjaitól kapott információkat, iii. az ERKT szakértői csoportjaiban folytatott viták és tartott előadásokat, iv. az ERKT kockázati jelzőrendszerében21 szereplő adatkészleteket, valamint v. az EKB belső elemzéseit.
29Az alulról felfelé haladó felmérés – a kockázatértékelés egyik inputtényezője – keretében negyedévente felkérik a makroprudenciális hatóságokat, hogy azonosítsanak és rangsoroljanak számos, a saját gazdaságuk és az Unió szempontjából releváns pénzügyi stabilitási kockázatot. A felmérés eredménye kapcsán azonban olyan hiányosságok merültek fel, amelyek hatást gyakorolhatnak a kockázat-meghatározási és -összesítési folyamatra és adott esetben torzíthatják is azt, például:
- a makroprudenciális hatóságok módszeresen kedvezőbben értékelik saját országukat, mint az Unió egészének helyzetét. Emiatt egy-egy ország vagy országhalmaz esetleg nem kap kellő súlyt az értékelésben, ami kockázatot jelenthet;
- a makroprudenciális hatóságok által készített kvalitatív értékelések között jelentős formai és tartalmi különbségek vannak. Ami a tartalmat illeti, egyes hatóságok a kedvezőtlenebb tényezőket hangsúlyozzák jobban válaszaikban, míg mások éppen ellenkezőleg.
Az ERKT igazgatótanácsa négy kockázatot választott ki a kedvezőtlen forgatókönyv alapjául, amint ezt a forgatókönyv szöveges része ismerteti (lásd: II. melléklet). Bár az alulról felfelé haladó felmérés fontosként rangsorolta a banki ágazatban az eszközminőségből származó kockázatokat (például a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos problémákat), ezeket nem vonták be kockázatként vagy sokkhatásként a kedvezőtlen forgatókönyvbe22, holott a pénzügyi válság után a legtöbb bankmentésre éppen a nemteljesítő hitelek miatt volt szükség (további részletekért lásd még: a 37. bekezdés f) pontja).
31A magukra a bankokra irányuló likviditási kockázatok nem tartoztak a stresszteszt hatókörébe, mivel az a bankok fizetőképességére összpontosított. A likviditási kockázatok fedezetének problémáját az EBH felügyeleti tanácsa utoljára 2011-ben vitatta meg23. Az összehasonlítás kedvéért: az IMF, amely szintén végez stressztesztelést az euróövezeti bankrendszer ellenálló képességének értékelésére, kettős – likviditás- és szolvenciatesztelésen alapuló – megközelítést alkalmazott.
32Az ERKT nem határozott meg potenciálisan egyedi bankoktól vagy bankcsoportoktól eredő kockázatokat, holott megbízatása egyértelműen előírta az egyedi intézmények által a pénzügyi rendszerre jelentett kockázatok azonosítását is24. Ehelyett a kockázatok azonosítása során tagállami, euróövezeti vagy uniós szintű aggregátumokra támaszkodott.
33Az EBH rendszeresen közzétesz egy kockázati jelzőrendszert25, amely azonosítja és figyelemmel kíséri a rendszerszintű kockázatokat. Az EBH kockázati jelzőrendszere minden egyes kockázat tekintetében ismerteti az annak hátterében álló tényezőket és a kockázat szintjét, azaz hogy milyen valószínűséggel következnek be az adott események és valószínűleg milyen hatással járnak a bankok szempontjából, és ezekhez statisztikai trendeket is mellékel, amelyekhez ugyanakkor nem fűz kommentárt. A jelzőrendszer mutatói azonban nem játszottak kifejezetten szerepet a stresszteszt kidolgozása során, holott az EBH külön kérte, hogy azokat alapvető információként használják fel.
Az alkalmazott stressz nem az uniós pénzügyi ágazatból származó sokkból, hanem gazdasági visszaesésből eredt
34Az azonosított kockázatok alapján magának a kedvezőtlen forgatókönyvnek kell meghatároznia a sokkok intenzitását, a terjedési csatornákat és azt, hogy a bankokon mennyi idő elteltével mutatkozhat meg a stressztényezők hatása26. Az EBH felügyeleti tanácsa azonban a kockázatazonosítási folyamat előtt hivatalosan nem vitatta meg és nem hozott döntést arról, milyen típusú sokkokat kell alkalmazni a bankokra. Ennek eldöntését az ERKT-ra bízta. A munkacsoport elnöke csak a folyamat vége felé mutatta be a forgatókönyvet és az azt mozgató kockázatokat az EBH felügyeleti tanácsának.
35Az ERKT 2018-ban a korábbi stressztesztekhez hasonlóan ismét azt a megközelítést választotta, hogy egy hároméves időszak során bekövetkező kedvezőtlen makrogazdasági és pénzügyi események sorozatát alkalmazza, amelyek hatást gyakorolnak számos olyan változóra, mint a GDP, a munkanélküliség, az ingatlanárak és a kamatlábak. Az alapforgatókönyv az eurórendszer és az EKB munkatársai által az Unió tekintetében kidolgozott aktuális makrogazdasági előrejelzéseken alapult27, a kedvezőtlen forgatókönyvben pedig ugyanezen időszak tekintetében bizonyos fő paraméterek több ponton eltértek az alapforgatókönyvtől.
36Az EBH stressztesztje azt értékelte, mennyire sérülékenyek a rendszer és a bankok az egyidejű makroszintű pénzügyi stresszekkel (azaz egy gazdasági visszaeséssel) szemben, nem pedig azt, hogy azok hogyan reagálnának egy súlyos pénzügyi sokkra, amely szintén bizonyos mértékű stresszt generálna. Egy, a Nemzetközi Fizetések Bankja által készített 2009. évi munkadokumentum szerint azonban nem erősítik meg empirikus bizonyítékok a múltbeli makroszintű stressztesztek azon implicit feltevését, hogy egy súlyos makrogazdasági sokk töri meg a sérülékeny pénzügyi rendszert28.
37A gazdasági visszaesésen alapuló forgatókönyv nem tükrözte bizonyos kockázatok jelentőségét, beleértve azok egyenetlen eloszlását az országok között. Ráadásul mivel gazdasági visszaesésen alapuló forgatókönyvet választottak, amely implicit módon a pénzügyi kockázatokat helyezi előtérbe, nem lehetett megállapítani, hogy a rendszer mennyire sérülékeny a rendszerszintű kockázatokkal szemben. Másképp fogalmazva: a forgatókönyv nem egyes nagy pénzügyi intézmények csődje vagy az EBH kockázati jelzőrendszerében azonosított rendszerszintű kockázatok által kiváltott pénzügyi sokkon, például a következőkön alapult (lásd: 33. bekezdés):
- a központi banki kamatlábak hirtelen emelkedése vagy bizonyos tagállamok államkötvényei hitelkockázati felárának megugrása, amely végső soron államadósság-válsághoz vezetne;
- nagy volumenű nemteljesítőhitel-állomány fennmaradása, miközben esetleg egyre több tényező gátolja ezen állomány csökkentését, valamint a jelentős eladósodottságból eredő kockázatok.
Az alkalmazott gazdasági visszaesést ráadásul az Unión kívüli események váltották ki. Sem a 2018. évi kedvezőtlen forgatókönyv, sem a korábbi kedvezőtlen forgatókönyvek esetében nem szerepelt az Unión belüli esemény vagy kockázat a forgatókönyv kiváltó tényezőjeként. Nem mérlegelték azt sem, hogy a banki ágazatból eredő eseményt vagy kockázatot29 használjanak kiváltó tényezőként, holott az alulról felfelé haladó felmérés (lásd: II. melléklet) arra mutatott, hogy a négy legfontosabb kockázat közül kettő a banki ágazatból ered. A forgatókönyvek továbbá nem tartalmaztak amplifikációs hatásokat (mint a portfóliók kényszerkiárusítása vagy a csődbe menő bank által a más bankok hitelkockázati felárára gyakorolt hatás), és nem voltak tekintettel arra sem, hogyan befolyásolják a múltbeli problémák a különböző országok helyzetét, bár ezt áttételesen, a forgatókönyv változóin keresztül (pl. a kamatlábak növekedése) bizonyos mértékig figyelembe vették.
A 2018. évi kedvezőtlen forgatókönyv nem biztosított minimális súlyossági szintet minden ország számára, és kevésbé volt súlyos, mint a pénzügyi válság
39A 2018. évi forgatókönyv kidolgozása során az illetékes ERKT-munkacsoport figyelembe vette a korábbi stressztesztekre irányuló kritikákat is, például azt, hogy a forgatókönyv i. nem volt kellőképpen előretekintő, illetve ii. nem volt egyformán releváns minden ország számára, mert egyenetlen volt a súlyossága.
40Sem az EBH, sem az ERKT nem fejtette ki előzetesen, mit tekint „súlyosnak”. Bár a munkacsoport végzett összehasonlításokat a tagállamok szintjén, a súlyosságra irányuló összehasonlítások középpontjában – mind nemzetközi szinten az ERKT-nál, mind a kiadványokban – a halmozott uniós szintű, illetve az euróövezeti szintű súlyosság állt. Ennek ára az volt, hogy kevésbé vették figyelembe a tagállami szintű paraméterek alakulását, holott itt számos sebezhetőség jelentős lehet.
41Ezért elemeztük a forgatókönyv kidolgozásának folyamatát (a modellezési szempontokat is beleértve), és megvizsgáltuk a bizonyos paraméterek kalibrálására irányuló javaslatokat.
42Megállapítottuk, hogy a nemzeti központi bankok és felügyeleti hatóságok – a munkacsoportban és az ERKT igazgatótanácsában való jelenlétük révén – nagymértékben részt vettek a kedvezőtlen forgatókönyv kidolgozásában. A modellezési outputok nagy részét például úgynevezett alapvető modellrugalmasságok határozták meg, amelyeket az EKB rendszeres előrejelzési folyamatán keresztül a nemzeti központi bankok adtak meg.
43A tagállami hatóságok e prominens szerepe és az, hogy az EBH csak korlátozott kontrollt tudott gyakorolni a folyamat felett, nem kedvezett egy olyan pártatlan, tárgyilagos kedvezőtlen forgatókönyv kidolgozásának, amely megfelelően, a teljes Unióra nézve következetesen figyelembe venné a bankok és az országok sebezhetőségeit. Az ERKT struktúráin belüli viták nyomán született néhány eseti döntés a kedvezőtlen forgatókönyvekkel kapcsolatban: ezeket az 1. háttérmagyarázat mutatja be.
1. háttérmagyarázat
Az ERKT struktúráinak döntései
- Egyes tagállami hatóságok súlyosabb forgatókönyvet (például nagyobb valuta-leértékelődést) kértek saját gazdaságaikra nézve, mások pedig kevésbé szigorú feltételeket részesítettek volna előnyben (például a GDP csökkenése tekintetében).
- Az EBH a folyamat későbbi szakaszában minimális súlyossági szintet írt elő a GDP csökkenését illetően, konkrétan azt, hogy a hároméves időszak során minden tagállamban negatív legyen a kumulatív növekedés. Erről nem volt teljes az egyetértés az ERKT stressztesztelési munkacsoportjában, néhány tag ugyanis ellenezte ezt a további súlyosbítást (az alapforgatókönyvtől való eltérés növelését). Ezek a tagok úgy vélték, hogy az eredetileg meghatározott szint elegendő az országok számára és összhangban van a megegyezés szerinti módszertannal. Végül a munkacsoport abban állapodott meg, hogy minden tagállam esetében kicsivel kevesebb, mint 0%-os negatív kumulatív növekedést alkalmaznak. Ennek eredményeképpen tizenegy tagállam esetében a forgatókönyv kidolgozásának igen késői szakaszában tovább súlyosbodott a forgatókönyv.
A nemzeti központi bankok mellett az EKB is nagymértékben hozzájárult a forgatókönyvek kidolgozásához, e munkában azonban főként a monetáris politikai főigazgatóságai, nem pedig a felügyelettel foglalkozó egységei vettek részt. Ennélfogva az ERKT nem vette figyelembe a kedvezőtlen forgatókönyv kiváltó tényezői között a jövőbeni monetáris politikai döntések potenciális következményeit30. Az ERKT ezenfelül azt feltételezte, hogy a monetáris politika i. kedvezőtlen forgatókönyv esetén korlátozná a hosszú távú kamatlábak növekedését az Unióban, valamint ii. megelőzné az államkötvények hitelkockázati felárának (azaz a különböző tagállami kormányok által kibocsátott kötvények hozama közötti különbségek) jelentős növekedését31; márpedig az európai adósságválság során a hitelkockázati felár ténylegesen növekedett. A kedvezőtlen forgatókönyv ezért számol viszonylag visszafogott kamatláb-növekedéssel.
45Összességében az országok eltérő mértékű sokkot tapasztaltak, így a bankok földrajzi kitettségük függvényében igen különböző sokkszinteknek voltak kitéve. Abszolút értékben például Svédország szenvedte el a legnagyobb GDP-sokkot, több mint kétszeresét Olaszországénak (az összes országra kiterjedő grafikus ábrázolást lásd: 4. ábra).
46A 2018. évi stresszteszt súlyosságának értékeléséhez több szempontból vizsgáltuk meg a forgatókönyvet: különböző dimenzióit összevetettük az EBH korábbi stressztesztjeivel, a múltbeli eseményekkel (nevezetesen a 2008-as pénzügyi válsággal) és a stressztesztelést végző egyéb hatóságok által alkalmazott, a következő bekezdésekben ismertetett forgatókönyvekkel.
47Amint a 35. bekezdés említi, a kedvezőtlen forgatókönyvet az előrejelzési időszakra vonatkozó alapforgatókönyv függvényében határozták meg, és az EBH egy közleményében kijelentette, hogy a 2018-as stresszteszt a GDP változóra alkalmazott eltérés (8,3%) tekintetében minden eddiginél szigorúbb volt. Ennek megítélésében azonban a legrelevánsabb szempont a kedvezőtlen forgatókönyv kezdőpontja (a 2017-es GDP) és végpontja közötti abszolút csökkenés mértéke (lásd: Glosszárium). Másképp fogalmazva: még a nagy eltérés is igen alacsony stresszt jelenthet, ha az alapforgatókönyv erős, ráadásul fölfelé módosítják, ahogy ebben az esetben is történt.
48A 2018. évi kedvezőtlen forgatókönyvet ugyanis lényegében 2017. november végén véglegesítették. 2017 decemberében azonban új alapforgatókönyvet készítettek, és a kedvezőtlen forgatókönyvet ez utóbbihoz kötötték. Mivel az alapforgatókönyv pozitívabb lett, sok ország esetében a kezdőponthoz képest alacsonyabbá vált az abszolút stressz-szint. Az EBH ezért jónak látta, ha minimumszintet szab meg az alkalmazandó stressz tekintetében (lásd: 1. háttérmagyarázat). Ez azonban igen késői szakaszban következett be, és számos változtatásra kevéssel a folyamat lezárulta előtt került sor.
49A 2018. évi kedvezőtlen forgatókönyv az alapforgatókönyvtől való eltérést tekintve (például az euróövezeti GDP és munkanélküliség tekintetében) súlyosabb volt a 2014-es és 2016-os EBH-stressztesztnél. Mivel azonban az alapforgatókönyv kedvezőbb előrejelzéseken nyugodott, abszolút értékben más volt a helyzet.
- Az euróövezeti GDP tekintetében a 2018-as stresszteszt ugyan szigorúbbnak tűnt (még ha nem is sokkal), ez azonban a tagállamok többsége esetében nem volt igaz (lásd: 1. táblázat). Az abszolút értékben számított csökkenés 2018-ban több olyan nagy gazdaság esetében is meghaladta a korábbi stresszteszteket, amelyek többsége valójában meglehetősen jól szerepelt a legutóbbi recesszió során. Más olyan tagállamok esetében azonban, amelyek igencsak megszenvedték a legutóbbi gazdasági visszaesést, a forgatókönyv viszonylag enyhe abszolút csökkenést tartalmazott. A GDP-re gyakorolt kedvezőtlen hatások tagállamok közötti konkrét elosztását nem magyarázták meg kielégítően.
- A munkanélküliség esetében a 2018-as stresszteszt némileg enyhébb volt, mert az alapforgatókönyv e változó kapcsán jóval kedvezőbb értéket tartalmazott.
Az egyedi gazdaságok és változók szempontjából vizsgálva az alkalmazott stressz súlyossága nem volt következetes. A GDP abszolút csökkenése nem volt olyan nagy mértékű, mint a legtöbb tagállam esetében a pénzügyi válság és az azt követő időszak során ténylegesen volt, a munkanélküliség tekintetében pedig a stresszteszt jelentősen – néhány esetben igen sokkal – kevésbé súlyos növekedést modellezett (lásd: 2. háttérmagyarázat).
2. háttérmagyarázat
A forgatókönyv súlyossága a tagállamok szintjén a pénzügyi válsággal és annak utóhatásaival összehasonlítva
Amint az 1. ábra mutatja, a 2018-as kedvezőtlen forgatókönyvben a GDP csúcsértékhez viszonyított visszaesése a 28-ból 23 tagállam esetében nem érte el a pénzügyi válság és az azt követő időszak során tapasztalt mértéket.
Ha tagállamonként vizsgáljuk az értékeket, a 2018-as kedvezőtlen forgatókönyvben modellezett munkanélküliség esetében a negatív és a pozitív csúcsérték közötti különbség 20 tagállam esetében kisebb mértékben növekedett, mint a pénzügyi válság és az azt követő időszak során. E 20 tagállam közül 10 (GR, ES, CY, LI, LV, IE, HR, PT, BG, IT) esetében a forgatókönyv szerinti növekedés jóval gyengébb volt, mint a pénzügyi válság során (a munkanélküliség esetében összességében 5 százalékpontos vagy azt meghaladó növekedés következett be a pénzügyi válság és az azt követő időszak során, míg a tíz ország közül ötben legalább 10 százalékponttal, Görögországban és Spanyolországban pedig közel 20 százalékponttal nőtt a munkanélküliség). Görögország, Spanyolország és Ciprus esetében ráadásul még a kedvezőtlen forgatókönyv is csökkenő munkanélküliséget modellezett.
Ami a hitelkockázati felárakat (azaz a német szövetségi kötvényekhez viszonyított kamatlábakat) illeti, amint a 2. ábra bemutatja, több tagállam (például GR, IE, CY, ES, IT, PL és BE) esetében a stresszteszt jóval kevésbé jelentős növekedést modellezett a pénzügyi válság során tapasztaltnál.
Az EBH stressztesztje szempontjából legrelevánsabb külső referenciát az Angol Nemzeti Bank és az Egyesült Államok Szövetségi Tartalékalapja (Federal Reserve), illetve az euróövezet tekintetében az IMF által végzett stressztesztek jelentik. Az EBH 2018-as stressztesztjének kedvezőtlen forgatókönyve a GDP tekintetében hasonlóan szigorú volt, mint a többi, vagy még súlyosabb is azoknál, a munkanélküliség, a hosszú távú kamatlábak, a hitelkockázati felárak és az ingatlanárak tekintetében azonban gyengébbnek bizonyult náluk (példákért lásd: 3. háttérmagyarázat).
3. háttérmagyarázat
Összehasonlítás más stressztesztelést végző hatóságokkal
Bár az egyes stressztesztelést végző hatóságok által kiválasztott forgatókönyv-koncepciók befolyásolják a súlyosságot, a következő összehasonlítások relevánsnak mondhatók:
- Ami a GDP abszolút csökkenését illeti, az megfelelt az Egyesült Államokban végzett stresszteszt súlyosan kedvezőtlen forgatókönyvének, és súlyosabb volt, mint az Angol Nemzeti Bank stressztesztje esetében (lásd: III. melléklet).
- Az (euróövezeti) munkanélküliség esetében az Angol Nemzeti Bank stressztesztje mind az alapforgatókönyvtől való eltérés, mind az abszolút növekedés tekintetében szigorúbb értékekkel számolt.
- Ami a hosszú távú kamatlábakat illeti, az Angol Nemzeti Bank jóval súlyosabb eltérést alkalmazott az alapforgatókönyvhöz képest. Az EBH stressztesztje esetében az euróövezeti kamatlábak emelkedése nem haladta meg a 100 bázispontot. A Federal Reserve stressztesztje esetében ugyanakkor a kamatlábak az időszak során csökkentek. A kötvények hitelkockázati felára esetében a romló pénzügyi feltételek hatása az IMF forgatókönyvében jelentősebb volt, mint az EBH 2018-as stressztesztjében.
A vonatkozó nemzetközi referenciák szerint a stressztesztek akár több kedvezőtlen forgatókönyvet is alkalmazhatnak32. Az EBH felügyeleti tanácsának üléseiről készült jegyzőkönyvek nem tartalmaznak semmiféle vitát vagy döntést arra nézve, hogy egy vagy több forgatókönyvet kellene alkalmazni. 2011 óta az EBH összes stressztesztje egyetlen kedvezőtlen forgatókönyvet tartalmazott. Összehasonlításképpen: a Federal Reserve és az Angol Nemzeti Bank rendszerint két forgatókönyvet dolgoz ki. Az IMF az euróövezetre alkalmazott közelmúltbeli stressztesztje során a makroszintű pénzügyi forgatókönyvet egy sor érzékenységi teszttel egészítette ki33.
A bankok számításai továbbra sem teljesen átláthatók az EBH számára
53Az EBH kidolgozott egy módszertant annak meghatározására, hogyan kell kiszámítaniuk a bankoknak az alap- és a kedvezőtlen forgatókönyv stresszhatásait.
54A módszertan felső és alsó határértékek használatát írja elő bizonyos mértékű felügyeleti konzervativizmus biztosítása érdekében, elsősorban azért, hogy a bankok ne húzhassanak hasznot bizonyos esetekben az előírt stresszből. A nemteljesítő hitelekből származó kamatbevételekre vonatkozó banki előrejelzésekre például felső határérték érvényes, hogy az ne lehessen túlzottan optimista.
55Mivel az eredményeket a bankok számítják ki, azokat minőségbiztosítási eljárásnak vetik alá.
56Megvizsgáltuk, hogy:
- megfelelő volt-e a módszertan;
- az EBH kellő bizonyossággal rendelkezik-e a bankok számításainak megbízhatóságáról.
A módszertani döntések befolyásolták az eredmények elfogadhatóságát
57A módszertant az EBH felügyeleti tanácsa fogadja el. Ugyanez a testület adhat mentességeket a módszertan alól. Bár ezek a mentességek egyedi bankokra vonatkoznak, semmiféle mechanizmus nem biztosítja, hogy a szavazásra jogosult, azonban esetlegesen összeférhetetlenséggel érintett tagok ne vehessenek részt a szavazásban. Ilyen mentességre például a 2016. évi stresszteszt esetében adódott példa, amikor a tanács elfogadott egy eltérést a módszertantól (annak ellenére, hogy az EBH munkatársainak aggályai merültek fel ezzel kapcsolatban, mivel az eltérés egyetlen nagy banknak kedvezett). A 2018-as stresszteszt során nem rendelkeztek ilyen mentességekről.
58Összességében igen átfogónak találjuk az EBH módszertanát. Néhány szempontot, például a hitelkockázatokat (a hitelek fedezetlen részei, megmentési célú felvásárlások és a nem jelzálog-fedezetű biztosíték kezelése) illetően azonban a módszertan nem tárgyalja eléggé részletesen a korlátozásokat, és nem nyújt elég részletes iránymutatást.
59A módszertan alkalmazása során a bankoknak kockázati paramétereket kell levezetniük az alap- és a kedvezőtlen forgatókönyvből (vagyis azok makrogazdasági paramétereiből). A bankok ezt gyakran modellek segítségével teszik meg34. Ezek a modellalapú számítások adják meg a mérleg, az eredménykimutatás és a kockázattal súlyozott eszközök (és következésképpen a tőkekövetelmények) változásait35. A 4. háttérmagyarázat igen leegyszerűsített illusztrációval szemlélteti a hitelkockázatok levezetését.
4. háttérmagyarázat
A hatások levezetése a makrogazdasági paraméterekből
A hitelkockázat kiszámításához a makrogazdasági paraméterekből le kell vezetni többek között a nemteljesítés valószínűségét (PD) és a nemteljesítéskori veszteségrátát (LGD). Egy fogyasztóihitel-portfólió nemteljesítésének valószínűségét például többek között a GDP-re, a lakossági fogyasztásra, a munkanélküliségre és a kamatlábakra vonatkozó érzékenységi együttható alapján kell kiszámítani.
A PD és LGD értékek a banki modellek bemeneti paraméterei, amelyek alapján a későbbiekben kiszámíthatók a várható és váratlan veszteségek és a tőkekövetelmények. A 3. ábra egy egyszerűsített példával illusztrálja ezt a folyamatot.
A saját modellt használó bankok esetében a modellek pontossága döntő fontosságú a stresszteszt eredményeinek hitelessége szempontjából. Mivel azonban ezeket a modelleket maguk a bankok dolgozzák ki, azok részrehajlóak lehetnek36, ezért fontos a szigorú minőségbiztosítás.
61Ha egy bank nem rendelkezik megfelelő modellel a hitelkockázati paraméterek (azaz a PD és az LGD, lásd: 3. ábra) megbecsüléséhez, az EKB által generált hitelkockázati referenciaértékeket kell figyelembe vennie. E referenciaértékek modellezését az EKB Makroprudenciális Politikai és Pénzügyi Stabilitási Főigazgatósága (DG MF), az EKB monetáris funkciójához tartozó egyik főigazgatóság végzi el.
62A modell ebből eredő bizonytalanságán kívül néhány alkalmazott feltevés kapcsán is hiányosságokat tártunk fel.
63A referenciaértékeknek minden egyes kockázati paraméter (PD, LGD stb.) tekintetében egy-egy együtthatóból vagy együtthatókészletből kell állnia, amelyek azt vizsgálják, hogy az egyes kockázatok mennyire érzékenyek az egyedi makrogazdasági változókra. A referenciaértékek generálására szolgáló módszertant és magukat a referenciaértékeket (így az együtthatókat is) megvitatták a tagállami illetékes hatóságokkal. A referenciaértékeket az EBH felügyeleti tanácsa jóváhagyta37. Az EKB azonban nem adja ki a pontos együtthatókat az érintett bankoknak, és nem is teszi közzé azokat. Ehelyett minden ország minden portfóliótípusához egy eredményt generálnak az alap- és a kedvezőtlen forgatókönyv makrogazdasági változói alapján, és csak ezt az eredményt közlik a bankokkal. Az eljárás végső soron kevéssé átlátható38, és a bankok meg is jegyezték felmérésünkben, hogy a hitelkockázati referenciaértékek előállítását „fekete doboz” típusú folyamatnak tekintik.
64Az alulról felfelé haladó megközelítést egy sor előírt felső és alsó határérték korlátozta (lásd: 54. bekezdés). Az EBH néhány (többek között banki adatokra irányuló) eseti értékelés révén becsülte meg, hogy ezek az alsó és felső határértékek milyen hatást gyakorolnak a bankok eredményeire. Korlátozott erőforrásai miatt azonban az EBH nem tudott átfogó áttekintést nyújtani erről a hatásról.
65Ahhoz, hogy a bankok előrejelzéseket tudjanak készíteni, feltevésekre van szükség. E feltevések egy részét a módszertan írja elő, egy részét azonban maguk a bankok határozhatják meg. Kulcsfontosságú módszertani döntés volt, hogy statikus, nem pedig dinamikus mérleggel kapcsolatos feltevésekkel, azaz konkrétan a teljes előrejelzési időszak során változatlan üzleti modellel fognak dolgozni, ami azt jelenti, hogy a lejáró eszközök és kötelezettségek helyébe hasonló jellemzőkkel rendelkező tételek lépnek a bankok előrejelzéseiben.
66A statikus mérlegen alapuló feltevés hátrányokkal is rendelkezik:
- a stresszhelyzetben jelentős hatást elszenvedő bankoknak valószínűleg romlanak az üzleti lehetőségeik és a finanszírozáshoz (elsősorban a nagybani, azaz bankközi finanszírozáshoz) való hozzáférésük. Ez azonban nem tükröződik a bankok számításaiban;
- a bankok helyreállítási lehetőségek39 (például eszközértékesítés) útján bizonyos mértékig ellentételezni tudnák a kedvezőtlen forgatókönyv negatív hatásait. A statikus mérlegen alapuló feltevés azonban nem teszi lehetővé a bankok számára, hogy egy kedvezőtlen forgatókönyv kapcsán ilyen fellépéseket vetítsenek előre. Bár világos számunkra, hogy az EBH-nak, illetve az illetékes hatóságoknak értékelniük kellene e fellépések hitelességét és megvalósíthatóságát, megjegyezzük, hogy az Angol Nemzeti Bank által 2018-ban végzett stresszteszt lehetőséget adott a bank által a stresszforgatókönyv esetén valószerűen megtehető stratégiai irányítási fellépések figyelembevételére. E szempont figyelmen kívül hagyása gátolja a stressz által negatívan érintett bankok tényleges ellenálló képességének értékelését.
Az EBH csak korlátozott rálátással bír a bankok számításainak megbízhatóságára
67Az EBH rendelkezik az ahhoz szükséges jogalappal40, hogy közvetlenül részt vegyen a bankok modelljei és eredményei minőségének ellenőrzésében. Az EBH-nak konkrétan jogában áll, hogy i. közvetlenül információt kérjen a bankoktól, ii. felkérje az illetékes hatóságokat célzott felülvizsgálatok elvégzésére, iii. felkérje az illetékes hatóságokat helyszíni vizsgálatok elvégzésére, és iv. felkérje az illetékes hatóságokat, hogy végeztessék el a bankokkal a vonatkozó információk független ellenőrzését.
68Az EBH azonban a jelenlegi irányítási struktúra és a korlátozott erőforrások miatt teljes mértékben az illetékes hatóságokra támaszkodott41 a minőségbiztosítás elvégzése terén. Az EBH munkatársai egyedül a 2011-es stresszteszt során végeztek közvetlenül minőségbiztosítást egy tagállami, illetve EKB- és ERKT-szakértőkből álló csoport segítségével.
69Az EBH standard sablonokat állított össze, amelyeket a bankoknak az összes előírt adat megadásával ki kellett tölteniük (ez a nagyobb bankok esetében akár 900 000 adatpontot is jelentett). Az EBH iránymutatásokat is biztosított a sablon kitöltéséhez.
70A bankoknak az illetékes hatóságokhoz kellett benyújtaniuk a kitöltött sablonokat, azoknak pedig ellenőrzések révén biztosítaniuk kellett az adatok minőségét. Az illetékes hatóságoknak ezután be kellett nyújtaniuk a sablonokat az EBH-nak.
71Az EBH a fájlok kézhezvételét követően automatikus adatminőség-ellenőrzéseket futtatott le a benyújtott sablonokon. Az esetlegesen feltárt adatminőségi problémákat az illetékes hatóságokhoz továbbították megoldásra.
72Ennélfogva a következőket vizsgáltuk meg:
- Elegendő bizonyossággal rendelkezett-e az EBH az illetékes hatóságok által végzett minőségellenőrzésekről?
- Az EBH saját ellenőrzései alkalmasak voltak-e a bankok által benyújtott eredmények minőségének biztosítására?
Az EBH nem rendelkezett elég információval az illetékes hatóságok szintjén végzett minőségellenőrzésekről
73Ami az illetékes hatóságok által elvégzendő minőségellenőrzéseket illeti, a módszertani feljegyzés említést tett az illetékes hatóságok által teendő bizonyos fellépésekről (az illetékes hatóságok „vizsgálják felül”, „írják elő”, „vonják kétségbe” stb.). A módszertani feljegyzés kötelező erejű dokumentum volt. Az EBH másrészről külön kézikönyvet állított össze a minőségbiztosításról, amely iránymutatást nyújtott az illetékes hatóságoknak a banki számítások felülvizsgálatához és a bankok által benyújtott eredmények kétségbe vonásához. A kézikönyvet a felügyeleti tanács nem kötelező erejű dokumentumként hagyta jóvá, így jelentős mérlegelési jogkört hagytak az illetékes hatóságok számára.
74Az illetékes hatóságoknak előírták, hogy kérjenek be a bankoktól magyarázó feljegyzést vagy az illetékes hatóság által meghatározott formátumú egyéb dokumentumot, amely tartalmazza a módszertani feljegyzés III. mellékletében felsorolt kvalitatív információkat. A szándék az volt, hogy az illetékes hatóságok a minőségbiztosítási folyamat során használják fel ezt a magyarázó feljegyzést a benyújtott adatok érdemi elemzéséhez. A különböző illetékes hatóságok szintjén eltérő volt e feljegyzések minősége és részletessége42.
75Az EBH úgy ítélte meg, hogy nincs megfelelő pozícióban az illetékes hatóságok munkájának módszeres megkérdőjelezéséhez vagy nyomon követéséhez. Megállapítottuk, hogy az EBH nem rendelkezett részletes információkkal az illetékes hatóságok által elvégzett ellenőrzések mélységét vagy hatókörét, illetve konkrétan az alábbiakat illetően:
- Az illetékes hatóságok használnak-e a kockázati paraméterek ökonometriai megfelelőségére és érzékenységére vonatkozó minimumstandardokat a banki stressztesztmodellek működésének értékelése során? Az illetékes hatóságok körében végzett felmérés és a velük készített interjúk a valóságban azt mutatják, hogy a felügyeleti hatóságok nem végezték el e modellek mélyreható helyszíni vizsgálatát. A felügyeleti hatóságok csak akkor vonták kétségbe a modellek megfelelőségét, ha kevéssé hihető számadatokat találtak.
- Az eredményeket milyen mértékben befolyásolta a korlátozások (felső és alsó határértékek) alkalmazása, azaz milyen mértékben tértek volna el az eredmények pozitív vagy negatív irányban e korlátozások hiányában? Erről sem az EBH, sem az illetékes hatóságok nem gyűjtöttek módszeresen információt.
- Az eredményeket milyen mértékben befolyásolták más adatok, például az EKB hitelkockázati referenciaértékei? Ezenfelül arról sem rendelkezett információval, hogy azért alkalmazták-e a referenciaértékeket, mert a bank nem rendelkezett belső modellel vagy az nem volt kellőképpen megbízható, vagy pedig azért, mert a referenciaadatok kedvezőbbek voltak, mint a bank saját számításai. Az illetékes hatóságok szabadon dönthettek arról, hogy az EKB hitelkockázati referenciaértékeit alkalmazzák-e, amennyiben úgy értékelték, hogy a bankok számadatai túlzottan optimisták, vagy ha nem találták megfelelőnek a bankok saját modelljeit.
A minőségbiztosítási kézikönyv azt javasolta, hogy az illetékes hatóságok végezzenek önértékelést a kézikönyv alkalmazásáról. Ilyen önértékelést azonban egyetlen illetékes hatóság sem nyújtott be az EBH-nak.
Az EBH saját ellenőrzései nem elégségesek
77Az EBH-nak csak korlátozott számú – mintegy hét teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő – alkalmazott állt rendelkezésére a 2018-as stresszteszt irányításához. Az EBH automatikus ellenőrzéseket futtatott le az illetékes hatóságok által benyújtott adatokon. Ezek között voltak i. számszaki ellenőrzések (hibás jelek, az összeget meghaladó részösszegek stb.), ii. annak ellenőrzése, hogy a módszertan korlátait megfelelően alkalmazták-e, és iii. statisztikai elfogadhatósági ellenőrzések. Az ellenőrzések eredményeit az EBH megosztotta az illetékes hatóságokkal, és rájuk bízta azok nyomon követését.
78Az elfogadhatósági ellenőrzések keretében különböző banki adatokat hasonlítottak össze. A normál eloszlástól eltérő adatok esetében potenciális adatminőségi problémát (kiugró érték) feltételeztek.
79Ezen ellenőrzések céljára az EBH minden bankot egyazon halmazban vett figyelembe. A kis mintaméret miatt nem lehetett létrehozni hasonló (egyforma földrajzi kitettséggel és kapcsolódó stressz-szinttel, hasonló üzleti modellel vagy azonos pénzügyi stabilitással rendelkező) bankokból álló csoportokat. A kiugró értékek meghatározása ezért nem bizonyult igazán hasznosnak az eredmények megerősítése szempontjából, mivel azok hátterében számos elfogadható indok állhatott. A kiugró értékekre való összpontosítás akár el is vonhatja a figyelmet a kritikusabb esetektől, nevezetesen azoktól a bankoktól, amelyeknek kiugró értéket kellett volna produkálniuk, azonban mégsem tették.
80Koordinátori szerepe ellenére az EBH-t nem értesítették módszeresen az illetékes hatóságok felügyeleti tevékenységéről, és elégtelen erőforrásai miatt nem is kérhette le módszeresen az e tevékenységből származó információkat (például a bankok SREP-pontszámát43), amelyek relevánsak lettek volna a stresszteszt eredményei érvényességének megítéléséhez.
81Az EBH nem rendelkezett elegendő információval arról sem, hogy az illetékes hatóságok mennyiben követik nyomon az általa felvetett minőségi problémákat. Ha az EBH aggályainak adott hangot az eredmények konzervativizmusát illetően, az illetékes hatóságok jóindulatán múlott, hogy reagálnak-e azokra. Márpedig az illetékes hatóságok 2018-as stresszteszttel kapcsolatos visszajelzéseinek minősége igen változatos volt. Ha az EBH kapott is indokolást, sem ideje, sem elég erőforrása nem volt hozzá, hogy mélyrehatóan megvizsgálja azt; amennyiben nem kapott indokolást, számos esetben nem erőltette tovább a kérdést, feltételezve, hogy az adott illetékes hatóságnak bizonyára jó oka van arra, hogy nem tesz további észrevételeket.
82Néhány esetben előfordult, hogy egyes bankoknál tőkerések jelentkeztek közvetlenül azután, hogy az EBH közzétette a stresszteszt eredményeit. Ezek a tőkerések rendes közgazdasági és pénzügyi feltételek mellett (tehát nem stresszforgatókönyv szerinti helyzetben) alakultak ki. Az alapforgatókönyv elsődleges alapvető tőkemegfelelési (CET 1) mutatója44 nem tükrözte az ilyen helyzeteket. Az EBH a gyakorlatban a bankok által megadott kiindulási adatokra támaszkodott.
83Mivel tehát az EBH az illetékes hatóságokra támaszkodott a minőségbiztosítás tekintetében, csak korlátozott szerepet játszhatott a minőségbiztosítási folyamatban. A felügyeleti tanács egyszer sem döntött úgy, hogy érvényesíti az EBH-rendelet által rá ruházott hatásköreit, azaz nem kérte fel az illetékes hatóságokat célzott felülvizsgálatok vagy helyszíni vizsgálatok elvégzésére (lásd: 67–68. bekezdés).
Az EBH és az illetékes hatóságok közzétételeinek minősége vegyes volt
84Az uniós szintű stressztesztből származó eredményeket és lényeges adatokat 2018 novemberében tették közzé. A stresszteszt hatását különösen a CET 1 tőke és a tőkeáttételi mutató változása mutatja meg45. Az EBH honlapja az eredményeket elemző dokumentumokat tesz közzé, valamint hozzáférést biztosít az eljárás során a bankoktól összegyűjtött információkat tartalmazó adatbázishoz.
85Az EBH mellett egyes illetékes hatóságok és részt vevő bankok is nyilvánosságra hozták az EBH-stresszteszt eredményeit.
86Ezért megvizsgáltuk, hogy:
- Relevánsak voltak-e az EBH közzétételei?
- Mennyire voltak pontosak az illetékes hatóságok és a bankok által közzétett információk?
Az EBH mindeddig példátlan mennyiségű adatot tett közzé, azonban hiányoztak bizonyos alapvető információk
87Az EBH által közzétett információk mennyisége jóval meghaladja a más hatóságok által saját stressztesztjeik kapcsán közzétett információkét. Ez fokozza az átláthatóságot, főként a felügyeleti hatóságok, a banki elemzők és más szakértő olvasók számára.
88Az EBH által közzétett adatok információs értékének megállapításához elemeztük, hogy az általa közzétett információk választ adnak-e a következő kérdésekre:
- Milyen tényezők álltak az eredmények hátterében?
- Összevethetők-e az eredmények?
- Egyértelművé válik-e, hogy az uniós bankok és az Unió pénzügyi rendszere ellenállóképesek-e a stresszel szemben?
A mögöttes tényezőkkel kapcsolatos információk
89Összesített szinten az EBH jelentése kockázattípusonként (hitelkockázat, piaci kockázat, működési kockázat) elemzi a hatás mögött húzódó fő tényezőket, és megvizsgálja a főbb mérlegtételekre gyakorolt hatásokat. Ezenfelül részletesebb ismertetőt közöl bizonyos konkrét kockázattípusok és módszertani feltevések hatásáról (például kijelenti, hogy a stressz hatásaihoz legnagyobb mértékben a hitelkockázati veszteségek járulnak hozzá).
90Az eredményekről szóló EBH-jelentésből a következő fontos információk hiányoznak:
- Milyen mértékben befolyásolták a hitelveszteséget – a negatív eredmények messze legfontosabb kiváltó tényezőjét – új nemteljesítések, illetve a régi nemteljesítő eszközkészletek46?
- Milyen mértékben befolyásolta az eredményeket az EBH módszertana – beleértve a feltevéseit és az általa alkalmazott korlátokat (lásd: 64. bekezdés) –, illetve az EKB hitelkockázati referenciaértékeinek használata (lásd: 60–63. bekezdés)? Maga az EBH mindeddig nem értékelte ezeket a szempontokat.
Az eredmények összehasonlíthatósága
91Az EBH jelentése megemlíti, hogy a bankok eredményei nagymértékben eltérnek egymástól. Számos oka lehet annak, hogy a bankok eredményei nehezen összehasonlíthatók egymással; ilyenek például a következők:
- a módszertan statikus mérlegen alapuló feltevése (lásd: 65–66. bekezdés) és más előíró jellegű elemei (lásd: 64. bekezdés) eltérő hatást gyakorolnak a különböző bankokra;
- a bankok eredményeit (vagyis az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató eltéréseit) befolyásolja az is, milyen módszertant használnak szabályozói tőkekövetelményeik kiszámítására, ami hatást gyakorol az arányszám nevezőjére47 (lásd: 59. bekezdés);
- minden bank a maga módján (főként egyedi modellek alapján) vezeti le az eredményeket az alapvető és a kedvezőtlen forgatókönyv paramétereiből (lásd: 59–60. bekezdés);
- az illetékes hatóságok nem alkalmaztak egységes minőségbiztosítási megközelítést (lásd: 73–83. bekezdés).
Amint a 87. bekezdésben elismertük, az EBH nagy mennyiségű olyan hasznos információt tesz közzé, amely más módon nem lenne hozzáférhető. Az EBH jelentése ugyanakkor nem minden esetben segítette az olvasót magyarázatokkal az adatok értelmezésében. A jelentés például nem közölt olyan, egy adott ország összes bankját vizsgáló elemzést48, amely az egyes országokra kidolgozott kedvezőtlen forgatókönyv viszonylagos súlyossága fényében hasonlította volna össze a bankok eredményeit. Néhány példa a hiányzó magyarázatokra:
- milyen mértékben különbözött országonként az alkalmazott stressz-szint;
- milyen mértékben tértek el a stressz-szintek a pénzügyi válság során tapasztalttól (az Angol Nemzeti Bank végzett ilyen összehasonlítást);
- milyen módszertant használtak az egyes bankok tőkekövetelményeik kiszámításához, és ez hogyan befolyásolta az eredményeket49.
Az 5. háttérmagyarázat példákat mutat be a 2018. évi eredmények tágabb értelmezése érdekében általunk elvégzett elemzésekre. Ezek az információk és azoknak az ellenálló képességet érintő következményei azonban nem szerepeltek az EBH közzétételeiben.
5. háttérmagyarázat
2018. évi eredmények – amit az EBH-nak meg kellett volna magyaráznia (példák)
2018-ban egyes svéd és belga bankok esetében az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató szempontjából a leggyengébbek között volt a hatás, holott ezekben az országokban a GDP-sokk jelentősen meghaladta az átlagot, és kétszer akkora volt, mint a pénzügyi válság alatt. A részt vevő magyarországi bankot érte a harmadik leggyengébb hatás: esetében a GDP-csökkenés jóval alacsonyabb volt az átlagnál, és alig egyharmadát érte el a pénzügyi válság alatt tapasztalt értéknek. A lengyel bankokat érte messze a leggyengébb hatás, ugyanakkor Lengyelország esetében szinte nem is csökkent a GDP (–0,2%).
A legfigyelemreméltóbb eredmény a részt vevő írországi bankokhoz kapcsolódott: esetükben a hatás jóval meghaladta az átlagot, holott a GDP-csökkenés a második legkisebb mértékű volt (a pénzügyi válság során tapasztalt értéknek még 20%-át sem érte el).
Kiugró értékeket, vagyis az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt igen jelentős hatást egy holland (N.V. Bank Nederlandse Gemeenten) és egy olasz (Banco BPM) bank esetében tapasztaltak.
A 4. ábra és a 2. táblázat bemutatja az összes országgal kapcsolatos részleteket.
2. táblázat. A GDP csökkenésének (a csúcsértékhez viszonyított visszaesés, PTT) összevetése az (átmeneti) CET 1 mutatóra gyakorolt hatással
Forrás: Európai Számvevőszék, az EBH adatai alapján.
A bankok és a pénzügyi rendszer ellenálló képessége
94Az EBH jelentése minden bank esetében bemutatja több tőkemegfelelési mutató (például a CET 1 tőkemegfelelési és tőkeáttételi mutató) alakulását, azaz megadja a 2017. évi és a stressz utáni (2020) értéket, valamint a kettő közötti különbséget. A korábbiakhoz képest előrelépést jelent, hogy a 2018-as jelentés első alkalommal közli a bankok elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató szerinti rangsorolását.
95Ahhoz, hogy megérthessük a bankok ellenálló képességét, vagyis azt, hogy a bank kedvezőtlen körülmények között meg tudna-e felelni a rá vonatkozó tőkekövetelményeknek, az EBH jelentéséből hiányzik egy alapvető információ: az egyes bankokra vonatkozó tőkekövetelmény (azaz az 1. pillér és a 2. pillér szerinti követelmények és a kombinált pufferkövetelmények).
96Bár az EBH munkatársai eredetileg közzé akarták tenni a tőkekövetelményeket, a felügyeleti tanács elvetette ezt a javaslatot. Az EBH ugyanakkor 2015. évi véleményében közölt egy indokolást, amely szilárdan alátámasztja a szavatoló tőkekövetelmények közzétételének szükségességét. Rámutatott továbbá, hogy a piaci visszaélésekről szóló irányelv50 értelmében közzé kell tenni a nyilvános kereskedés tárgyát képező értékpapírokkal rendelkező pénzügyi intézményekre vonatkozó tőkekövetelményeket51. Az EKB felügyeleti tanácsának akkori elnöke ismételten nyilvánosan felszólította az illetékes hatóságokat ennek az információnak a közzétételére. Összehasonlításképpen: az Angol Nemzeti Bank szerepelteti ezt az információt a saját stresszteszteredményeiről szóló közzétételeiben52. Az illetékes hatóságok (amelyek hatáskörrel rendelkeznek a követelmények közzétételére) és a bankok (amelyek saját kezdeményezésre közzétehetik azokat) eltérő gyakorlatokat követnek ezen a területen.
97Mivel az EBH nem tette közzé a bankok tőkekövetelményeit, az olvasónak más nyilvános forrásokból kell megszereznie ezt az információt, amelyek azonban gyakran következetlenül és eltérő formában teszik közzé az adatokat. A 2016-os stresszteszt kapcsán egy 8 bankból álló minta tekintetében megkerestük ezt az információt, és megállapítottuk, hogy azok eszerint nemcsak a kombinált pufferkövetelményeket, hanem még a minimális (az 1. és a 2. pillér szerinti) tőkekövetelményeket sem teljesítették. Az EBH 2016-os jelentése elhallgatta ezt a fontos információt.
982018 tekintetében az EBH rendelkezésére álló információk alapján azt állapítottuk meg, hogy egyetlen bank sem sértette volna meg a minimumkövetelményeket (a CET 1 vonatkozásában az 1. és a 2. pillér szerinti követelmények tekintetében). Négy bank azonban nem felelt volna meg a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv53 27. cikkének (1) bekezdésében említett küszöbértéknek (1,5 százalékponttal megnövelt szavatolótőke), ami korai beavatkozási intézkedéseket tehet szükségessé. Megállapítottuk továbbá, hogy kilenc bank nem felelt volna meg a kombinált pufferkövetelményeknek.
99Aggályra ad okot az is, hogy számos bank esetében fennállt annak a kockázata, hogy visszaesés esetén nem tudna eleget tenni a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 3%-os küszöbértéknek, ami több figyelmet érdemelt volna, mint egyetlen sort az EBH 60 oldalas jelentésében54.
100Mivel a stresszteszt statikus mérlegen alapuló feltevést alkalmaz, az EBH nem gyűjt adatokat a bankok által tehető irányítási fellépésekről, így azok helyreállítási lehetőségeiről sem, ezért nem tud közzétenni erre vonatkozó információkat. E kiegészítő információ nélkül nem lehet értékelni a bankok ellenálló képességét, vagyis azt, hogy milyen mértékben lennének képesek a kedvezőtlen forgatókönyv negatív hatásainak enyhítésére55.
101A kedvezőtlen forgatókönyv minden stresszteszt esetében más súlyosságú és más kockázatokat fed le. Ez megnehezíti annak értékelését, hogy idővel javul vagy romlik-e a bankok ellenálló képessége.
102Az EBH 2016-ban azt az átfogó következtetést vonta le, hogy az uniós bankrendszer ellenállóképessége megfelelő. 2018-as jelentésében ezt nem jelentette ki kifejezett formában, de az eredmények több illetékes hatóság szerint az általuk felügyelt bankok jó ellenálló képességét bizonyították. Ezenkívül sem az összes bank, sem az összes ország pénzügyi rendszere tekintetében nem lehet megállapítani, hogy kifogástalan lenne a helyzet:
- A 2008. évi pénzügyi válsággal való összehasonlításban lehetne megállapítani, hogy az uniós bankok most felkészültebbek-e egy ilyen súlyos stresszhelyzet kezelésére, mint tíz évvel ezelőtt. Amint azonban kifejtettük, a kedvezőtlen forgatókönyv kevésbé volt súlyos, mint a pénzügyi válság.
- Egyedi bankok esetében voltak példák a szabályozói minimumkövetelmények megsértésére vagy ehhez közeli állapotra (lásd: 97–98. bekezdés), a rendszer egészére (beleértve az amplifikációs hatásokat, a közös trendeket stb.) nézve pedig nem készült elemzés.
- Néhány banknál röviddel a stresszteszt közzétételét követően jelentős tőkerés jelentkezett.
Végezetül megjegyezzük: az EKB felügyeleti testületének előző vezetője ismételten hangsúlyozta, hogy az EKB a szigorú mérlegfelülvizsgálat és a stresszteszt együttes elvégzése révén nagymértékben gazdagította a bankok tényleges pénzügyi helyzetével kapcsolatos ismereteit56. A 2018. évi stresszteszt kapcsán megjegyezte továbbá, hogy az nagyon nagy költséggel jár a pénzügyi felügyeleti hatóság számára, ugyanakkor nem nyújt elegendő új információt57.
104Az EBH akkori elnöke hangsúlyozta, hogy az EBH által koordinált több stresszteszt és újratőkésítési gyakorlat révén gyakorolt jelentős felügyeleti nyomás pozitív szerepet játszott a bankok tőkemegfelelési mutatójának javulásában58, és hogy az eredmények részletes közzététele szintén megerősítette a piaci fegyelmet és hozzájárult a bizalom helyreállításához59. Ugyanakkor kijelentette azt is60, hogy „az általunk közzétett adatok mennyiségétől függetlenül” „a stresszteszt eredménye és a felügyeleti intézkedések közötti kapcsolat hiánya, valamint az előbbi átláthatósága és az utóbbi átláthatatlansága közötti következetlenség” miatt korlátozott az eredmények információs értéke.
Egyes illetékes hatóságok és bankok közzétételei túlzottan kedvező képet festettek a helyzetről
105A közzétételt megelőzően a felügyeleti tanács jóváhagyott egy, az egész Unióra kiterjedő stresszteszt-kommunikációs protokollt, amely a külső közlemények koordinációját, következetességét és koherenciáját volt hivatott biztosítani. A protokoll az illetékes hatóságokkal való együttműködésre és a hatóságok általi külső kommunikációra összpontosít, és minimumstandardokat határoz meg az illetékes hatóságok és a bankok általi közzétételek tekintetében.
106Ennek ellenére az illetékes hatóságok és a részt vevő bankok által a stresszteszt kapcsán közzétett sajtóközlemények mind a minőség, mind a tartalom szempontjából igen eltérőek voltak. Az EKB megemlítette közleményében az EBH jelentését. Találtunk azonban olyan eseteket (az euróövezeten belül is), amikor egyes tagállami illetékes hatóságok vagy bankok annak ellenére kedvező képet festettek a bank vagy a tagállami pénzügyi rendszer ellenálló képességéről, hogy a kedvezőtlen forgatókönyv esetében nem sikerült mindig betartaniuk a szabályozói minimális tőkekövetelményt (lásd: 6. háttérmagyarázat). Ez arra mutat, hogy az EBH nem rendelkezik hatáskörrel annak befolyásolására, mit tesznek közzé az egyes illetékes hatóságok és részt vevő bankok. Ez annál is nagyobb jelentőségű probléma, hogy az illetékes hatóságok a közzététel előtt kötelesek benyújtani kommunikációs anyagaik tervezetét az EBH munkatársainak.
6. háttérmagyarázat
Félrevezető közzétételek
Egyes központi bankok nem tettek közzé saját sajtóközleményt, hanem az EBH kiadványaira hivatkoztak. Más illetékes hatóságok nagyon pozitív hangnemben ecsetelték a joghatóságuk alá tartozó bankok eredményeit. Ennek során például bár rámutattak a CET 1 mutató átlagnál kisebb mértékű csökkenésére, nem tettek említést arról, hogy a szóban forgó bankokra az átlagosnál alacsonyabb szintű stressz nehezedett, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták a rosszabb eredményeket felmutató bankokat.
Azt illetően is sok volt az eltérés, hogyan mutatták be az egyes bankok saját eredményeiket. Nem minden bank számolt be például arról, hogy a kedvezőtlen forgatókönyv esetében nem feleltek meg a korai beavatkozás esetén jelentőséggel bíró 1,5 bázisponttal megnövelt szavatolótőkét előíró követelménynek.
Ezenfelül több más bank nem tette közzé, hogy a kedvezőtlen forgatókönyv esetében nem teljesítette volna az átmeneti tőkeáttételi mutatót, amely pedig 2019. január 1-je óta minden uniós bank számára kötelező. Egy bank sajtóközleményében – a kommunikációs protokollal szembehelyezkedve – azt állította, hogy a 2018-as stresszteszt szigorúbb volt, mint a korábbi években.
Következtetések és ajánlások
107A 2010. évi EBH-rendelet azt a feladatot rótta az EBH-ra, hogy az ERKT-val együttműködve az Unió egészére kiterjedő stresszteszteket kezdeményezzen és koordináljon. A módszerek, gyakorlatok és eredmények összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a rendelet továbbá felhatalmazta az EBH-t, hogy közvetlenül információkat kérjen a pénzügyi intézményektől, és hogy célzott felülvizsgálatok és helyszíni vizsgálatok elvégzésére kérje fel az illetékes hatóságokat, valamint részt vegyen ezekben a tevékenységekben (lásd: 04., 07. és 67. bekezdés).
108A gyakorlatban az EBH úgy határozott, hogy szerepkörét a stressztesztelési tevékenységek kezdeményezésére és nagy vonalakban történő koordinálására, valamint a vonatkozó módszertan kidolgozására korlátozza, azonban nem tesz tényleges erőfeszítést az alulról felfelé haladó megközelítés keretében a bankok által előállított eredmények megbízhatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében (lásd: 67–68. és 73–76. bekezdés).
109Az illetékes hatóságok által végzendő minőségbiztosítási tevékenységeket ismertető EBH-kézikönyv nem volt kötelező jellegű. A gyakorlatban az EBH nemigen ismerte az illetékes hatóságok által elvégzett ellenőrzések tartalmát, illetve a bankok által használt modelleket. Szerepkörének értelmezésével összhangban az EBH nem kért célzott felülvizsgálatokat és nem vett részt egyetlen helyszíni vizsgálatban sem, továbbá semmi más olyan tevékenységre nem került sor, amely biztosította volna az eredmények összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát (lásd: 73–83. bekezdés).
1. ajánlás. Az EBH-nak intenzívebb ellenőrzést kell gyakorolnia a stressztesztfolyamat felettAnnak biztosítása érdekében, hogy a közzétett eredmények értelmezhetők, összevethetők és megbízhatók legyenek, az EBH:
- jogi felhatalmazásával élve szerezze meg az illetékes hatóságoktól az összes szükségesnek ítélt információt, és vegyen részt azok helyszíni vizsgálataiban, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy bizonyosságot szerezzen i. a bankok által alkalmazott módszertanok és modellek megbízhatóságáról, illetve ii. a bankok eredményeiről. Az EBH kockázati alapon válassza ki a különleges felügyelet alá helyezendő bankokat;
- nyújtson egyértelmű és kötelező érvényű iránymutatást az illetékes hatóságoknak, és ennek megfelelően dolgozza kis saját minőségbiztosítási eljárásait;
- kellően indokolt esetekben – vagyis amennyiben az illetékes hatóságok és a bankok nem követik iránymutatásait, illetve ha az eredmények nem felelnek meg minőségellenőrzésének – utasítsa el a stresszteszt eredményeit;
- igényeljen a költségvetési hatóságoktól elegendő erőforrást ahhoz, hogy teljes mértékben teljesíteni tudja az EBH-rendeletben előírt kötelezettségeit.
Határidő: a 2022. évi stresszteszt
2. ajánlás. A jelenlegi, alulról felfelé haladó eljárás kiegészítése felülről lefelé irányuló elemekkelA pénzügyi intézmények kedvezőtlen piaci fejleményekkel szembeni ellenálló képességének tesztelése érdekében az EBH a jelenlegi alulról felfelé haladó megközelítés kiegészítéseképpen vezessen be felülről lefelé haladó megközelítést is. Ez javítaná a következetességet és több kontrollt biztosítana a folyamat fölött, ugyanakkor referenciaértékeket biztosítana az illetékes hatóságok és az egyedi pénzügyi intézmények által elvégzendő stressztesztek számára. A két megközelítés céljára többféle módon lehet kiválasztani a pénzügyi intézményeket.
Határidő: a 2022. évi stresszteszt
110A bankok kiválasztása során az EBH kiindulópontja az eszközmennyiség volt, ezután azonban eseti döntés alapján kizárt néhány bankot (lásd: 19–20. bekezdés). Ezenfelül az EBH nem vette figyelembe a bankok által a pénzügyi rendszer számára jelentett rendszerszintű kockázatot. Ennélfogva nem került be minden sebezhető bank a stresszteszt hatókörébe. A kizárt bankok közül néhány a közelmúltban szerkezetátalakításon esett át, mások olyan országokban működnek, amelyek nagymértékben kitettek saját államkötvényeiknek, vagy ahol nagy a nemteljesítő hitelek koncentrációja (lásd: 21. bekezdés).
3. ajánlás. A bankok kiválasztása során a méret mellett a kockázatokat is figyelembe kell venniAnnak biztosítása érdekében, hogy a részt vevő bankok mintája megfelelően lefedje a stresszteszt szempontjából relevánsként meghatározott kockázatokat, az EBH növelje a földrajzi lefedettséget, és a méretbeli kritériumok mellett kockázatalapú kritériumokat is alkalmazzon a stressztesztben részt vevő bankok kiválasztása során.
Határidő: a 2022. évi stresszteszt
111Megállapítottuk, hogy az EBH stressztesztje olyan helyzetben tesztelte a bankokat, amely gazdasági visszaesés, nem pedig elsősorban a pénzügyi rendszer hiányosságaiból eredő sokk miatt alakult ki, holott a legutóbbi jelentős recesszió fő kiváltó tényezője ilyen típusú sokk volt (lásd: 35–36. bekezdés).
112Ezenfelül megállapítottuk, hogy jelentős rendszerszintű kockázatok – valamint bizonyos országok és változók – esetében csak alacsony szintű stresszt alkalmaztak, vagy egyáltalán nem alkalmaztak stresszt. Bár a stressznek szigorúnak, de valószerűnek kell lennie, sem az EBH, sem az ERKT nem határozott meg előzetes súlyossági intézkedéseket a folyamatra vonatkozóan. A kedvezőtlen forgatókönyvben előírt stressz számos változó és tagállam esetében jelentősen enyhébb volt, mint a pénzügyi válság alatt (lásd: 37–52. bekezdés és 2. háttérmagyarázat).
4. ajánlás. Alternatív stresszforgatókönyvek bevezetéseAnnak biztosítása érdekében, hogy a stressz kellőképpen szigorú legyen annak értékeléséhez, hogy potenciálisan milyen mértékben nőhet meg a rendszerszintű kockázat stresszhelyzetben, valamint az uniós bankok rendszerszintű sebezhetőségekkel szembeni ellenálló képességének felmérése érdekében az EBH:
1) a következők révén gondoskodjon róla, hogy az Unió hangsúlyosabb szerepet kapjon a kockázatok meghatározási és aggregálási folyamatában:
- vegye megfelelően figyelembe azokat az Unión belüli kockázatokat, amelyek a pénzügyi rendszerekre nézve következményekkel járó nemkívánatos eseményt válthatnak ki;
- írja elő, hogy az EBH kockázati jelzőrendszerében azonosított kockázatok jelentsék a kedvezőtlen forgatókönyv modellezésének fő inputját;
2) a különböző stressztesztek során próbáljon ki különféle típusú forgatókönyveket (például különböző kockázatokra alkalmazzon stresszt), és mérlegelje azoknak további, országspecifikusabb sokkokkal vagy érzékenységi elemzésekkel való kibővítését;
3) jelölje meg, milyen átfogó súlyossági szintre törekszik a fő paraméterek vonatkozásában, és határozzon meg kritériumokat a minimális súlyossági szintek értékeléséhez az összes ország tekintetében.
Határidő: a 2020. évi stresszteszt
113A tagállami felügyeleti és makroprudenciális hatóságok által a stresszteszt megtervezésében játszott domináns szerep nem segítette elő, hogy a forgatókönyvek összehasonlíthatóak és részrehajlástól mentesek legyenek a különböző tagállamok tekintetében (lásd: 29. és 42–43. bekezdés, valamint 1. háttérmagyarázat), mivel az uniós szintű perspektíva nem került kellőképpen figyelembevételre.
5. ajánlás. Az irányítási struktúrának biztosítania kell az uniós érdekek megfelelő figyelembevételét2017 szeptemberében az Európai Bizottság előterjesztett egy javaslatcsomagot „a mélyebb pénzügyi integráció és a teljes körű tőkepiaci unió előkészítése” céljából, amely az uniós felügyeleti hatóságok – többek között az EBH – irányításával és finanszírozásával is foglalkozott. A Tanács és az Európai Parlament által 2019 márciusában kötött politikai megállapodás azonban nem helyez kilátásba ilyen fontos változtatásokat.
A Bizottság az EBH-rendelet következő hároméves felülvizsgálata keretében fordítson figyelmet az EBH irányítási struktúrájának megfelelőségére.
Határidő: a következő, 2022-ben esedékes felülvizsgálat
114Az EBH számos adatot közzétett a stresszteszt eredményeivel kapcsolatban, ezáltal hozzájárult az átláthatóság javításához (lásd: 84 és 87. bekezdés). Nem tette azonban közzé a 2. pillér szerinti követelményeket, és ezáltal az átfogó tőkekövetelményeket sem. Emiatt éppen a stresszteszt vonzatainak megértéséhez nélkülözhetetlen legfontosabb információk nem váltak elérhetővé (lásd: 94–99. bekezdés).
115Az EBH jelentése nem mutatja be az eredmények és a kedvezőtlen forgatókönyv közötti kapcsolatot. Ezenfelül a jelentés nem tartalmazza a bankok eredményei mögött húzódó kiváltó tényezőkkel kapcsolatos fontos információkat, amelyek kontextusba helyeznék ezeket az eredményeket (lásd: 90., 92–93. bekezdés és 5. háttérmagyarázat).
116A bankok és az illetékes hatóságok jelenleg különböző gyakorlatokat követnek a kiegészítő tőkekövetelmények közzétételét illetően, ezek az adatok azonban számos tagállamban nyilvánosan hozzáférhetők (lásd: 96. bekezdés).
117A tagállami hatóságok (elsősorban a központi bankok) és bankok több esetben torzított képet festettek a stressz által a bankok pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásról (lásd: 106. bekezdés és 6. háttérmagyarázat).
6. ajánlás. A közzétételek információs értékének növeléseAhhoz, hogy az EBH kiadványainak olvasói megérthessék a közzétett adatok vonzatait, az EBH:
- a közölt információk között adja meg az egyes bankokra vonatkozó minimális tőkekövetelményeket, és úgy mutassa be az eredményeket, hogy az lehetővé tegye a felhasználók számára az eredmények kontextusba helyezését (például az eredmények országonkénti, a bankokra nehezedő stressz-szint szerinti, illetve a bankok típusa és mérete szerinti csoportosítása révén);
- tegyen egyértelmű megállapításokat arról, hogyan változott az uniós pénzügyi rendszer egészének ellenálló képessége a korábbi stresszteszthez képest, és tüntesse fel egyértelműen, mely tényezők gyakorolják a legnagyobb hatást az ellenálló képességre.
Határidő: a 2022. évi stresszteszt
A jelentést 2019. június 4-i luxembourgi ülésén fogadta el a Neven MATES számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.
a Számvevőszék nevében
Klaus-Heiner LEHNE
elnök
Mellékletek
I. melléklet
A stresszteszt szereplőinek irányítási struktúrája és szerepkörei
Az EBH irányítási struktúrája
Az EBH egy uniós szabályozási ügynökség.
Felügyeleti tanács: Tagjai az EBH elnöke, valamint a 28 uniós tagállam nemzeti bankfelügyeleti hatóságainak elnökei. A tanács hozza meg az EBH szakpolitikai döntéseit, többek között ő fogadja el a technikai standardokra vonatkozó tervezeteket, az iránymutatásokat, a véleményeket és a jelentéseket. Szintén e tanács hozza meg az EBH költségvetésével kapcsolatos végleges határozatot.
Igazgatótanács: Tagjai az EBH elnöke és a felügyeleti tanács hat kiválasztott tagja. Az igazgatótanács határoz az EBH operatív ügyeiben, és felelős az EBH munkaprogramjának végrehajtásáért. Feladatai közé tartozik annak biztosítása, hogy az EBH a rá vonatkozó rendeletnek megfelelően teljesítse megbízatását és elvégezze a rábízott feladatokat.
Az ERKT irányítási struktúrája és munkacsoportjai
Az ERKT független uniós szerv.
Igazgatótanács: Az igazgatótanács az ERKT döntéshozó testülete, elnöki tisztét az EKB elnöke látja el. Feladata a rendszerszintű kockázatok azonosítása és rangsorolása, illetve adott esetben ajánlások és figyelmeztetések kiadása. Az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjai az Európai Központi Bank (EKB) elnöke és alelnöke, a tagállamok központi bankjainak elnökei, az Európai Bizottság egy tagja, az EBH, az EIOPA és az ESMA elnöke, a tudományos tanácsadó bizottság (ASC) elnöke és két alelnöke, valamint a szakmai tanácsadó bizottság (ATC) elnöke. A szavazásra nem jogosult tagok között vannak a tagállami illetékes hatóságok magas szintű képviselői, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság elnöke, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein nemzeti központi bankjának elnökei, illetve ezen országok magas szintű képviselői.
A stressztesztforgatókönyveket a szakmai tanácsadó bizottság szintjén készítik elő és vitatják meg, majd az igazgatótanács hagyja jóvá azokat.
Szakmai tanácsadó bizottság (ATC): A szakmai tanácsadó bizottság tanácsot és segítséget nyújt az ERKT munkájához kapcsolódó kérdésekben. Tagsága az igazgatótanács teljes tagságát tükrözi: a nemzeti központi bankok, a nemzeti felügyeleti hatóságok, a három európai felügyeleti hatóság, az Európai Bizottság, a tudományos tanácsadó bizottság (ASC) és a nem uniós EGT-tagállamok képviselőit tömöríti. A stressztesztforgatókönyveket a szakmai tanácsadó bizottság szintjén készítik elő és vitatják meg.
Stressztesztelési munkacsoport (TFST): A stressztesztelési munkacsoport a szakmai tanácsadó bizottság égisze alatt jött létre; feladata, hogy kapcsolatot tartson az uniós ügynökségek megfelelő struktúráival, amelynek során nagymértékben támaszkodik az EKB technikai és modellezési támogatására. A stressztesztelési munkacsoport dolgozza ki a forgatókönyv-tervezeteket, amelyeket ezután a szakmai tanácsadó bizottság megvitat, majd vitára és jóváhagyásra benyújt az igazgatótanácsnak. Emiatt a munkacsoport elnöke a szakmai tanácsadó bizottságnak, az irányítóbizottságnak és az igazgatótanácsnak számol be. A munkacsoport tagjai a tagállami központi bankok és illetékes hatóságok, valamint az EKB, az EIOPA, az EBH, az ESMA és az Európai Bizottság szakértői.
A stresszteszt szereplői és szerepköreik
Az egész Unióra kiterjedő stresszteszt különböző szereplőinek szerepköreit az 1. ábra mutatja be.
II. melléklet
Az alulról felfelé haladó felmérésben azonosított és az ERKT igazgatótanácsa által kiválasztott kockázatok
01Az 1. táblázat összehasonlítja az alulról felfelé haladó felmérésben legnagyobb pontszámot kapott négy kockázatot (lásd: 29. bekezdés) az ERKT igazgatótanácsa által végül a forgatókönyv háttérmotívumaként kiválasztott négy kockázattal (a forgatókönyv ismertetője szerint).
1. táblázat
Az alulról felfelé haladó felmérésben azonosított és az ERKT igazgatótanácsa által kiválasztott kockázatok
Az alulról felfelé haladó felmérésben azonosított főbb kockázatok | Az ERKT igazgatótanácsa által kiválasztott kockázatok |
---|---|
A globális kockázati prémiumok újraértékelése | A globális pénzügyi piacok kockázati prémiumainak hirtelen és jelentős átárazása – például egy szakpolitikai várakozásokból eredő sokk nyomán –, amely a pénzügyi feltételek szigorodásához vezet |
Eszközminőség a banki ágazatban | |
A banki ágazat nyereségessége | Kedvezőtlen visszacsatolási mechanizmus a gyenge banki jövedelmezőség és az alacsony nominális növekedés között, az uniós banki ágazat strukturális kihívásai közepette |
Az államadósság fenntarthatósága | Az államadósság és a magánszektor adósságállományának fenntarthatóságával kapcsolatos aggályok a kockázati prémiumok potenciális átárazása és fokozott politikai széttöredezettség közepette |
--- | A nem banki pénzügyi ágazatban jelentkező likviditási kockázatok, amelyek esetlegesen továbbgyűrűző hatást gyakorolnak a tágabb pénzügyi rendszerre |
Forrás: Az ERKT nyilvános és belső dokumentumai.
Az ERKT igazgatótanácsa által kiválasztott első három kockázat nagy vonalakban megfelel az alulról felfelé haladó felmérés által azonosított három fő kockázatnak.
03Ezzel szemben az ismertetőben szereplő negyedik kockázatot (likviditási kockázat a nem banki pénzügyi ágazatban) annak ellenére választották be a forgatókönyvbe, hogy az ahhoz kapcsolódó előre meghatározott kockázatok viszonylag alacsony prioritást kaptak az alulról felfelé haladó felmérésben61.
III. melléklet
Az EBH 2018. évi kedvezőtlen forgatókönyvének alapvető változói a pénzügyi válság hátterében
Végjegyzetek
1 Report of the High-Level Group on Financial Supervision in the EU (de Larosière Report) (Az európai uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó magas szintű csoport jelentése – de Larosière-jelentés), 2009., 14. bekezdés.
2 Az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT) a 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.) hozta létre független szervként az Európai Unió (EU) pénzügyi rendszerének felügyeletére, valamint a rendszerszintű kockázatok megelőzésére és csökkentésére.
3 Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (más néven: az EBH-rendelet) (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.) 32. cikkének (3a) bekezdése.
4 Az ERKT tagjai közé tartoznak az Európai Bizottság, az EKB, az EBH, az EIOPA, az ESMA és a nemzeti makroprudenciális hatóságok (központi bankok és illetékes felügyeleti hatóságok).
5 Az ERKT stresszteszttel foglalkozó munkacsoportja az ERKT szakmai tanácsadó bizottságának égisze alatt jött létre, többek között az ERKT titkárságának és az ERKT tagjainak, köztük az EBH munkatársainak részvételével.
6 Az 1093/2010/EU rendelet 32. cikkének (3a) bekezdése: „A pénzügyi intézmények ellenállóképességének egész Unióra kiterjedő értékelésének e cikk szerinti lefolytatásához a Hatóság a 35. cikknek megfelelően és az abban rögzített feltételek szerint közvetlenül információkat kérhet e pénzügyi intézményektől. Előírhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak célzott felülvizsgálatok elvégzését is. A módszerek, gyakorlatok és eredmények összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében a 21. cikknek megfelelően és az abban rögzített feltételek szerint előírhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára helyszíni vizsgálatok elvégzését, és maga is részt vehet e helyszíni vizsgálatokon.”
7 Az ESBA-rendelet 42. cikke.
8 A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER) működéséről. COM(2014) 509 final, 2014.8.8.
9 A 2018.9.12-i COM(2018) 646 final javaslat által módosított, 2017.9.20-i COM(2017) 536 final javaslat.
10 Az EBH-rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja.
11 Az EBH-rendelet (43) preambulumbekezdése és a de Larosière-jelentés 4. bekezdése.
12 Az EBH-rendelet 22. cikkének (2) bekezdése és 23. cikke.
13 Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, Nemzetközi Fizetések Bankja: Stress testing principles (A stressztesztelés alapelvei), utolsó frissítés: 2018. október.
14 EBA/GL/2018/03 (2018. július 19.): Guidelines on the revised common procedures and methodologies for the SREP and supervisory stress testing (A SREP és a felügyeleti stressztesztelés felülvizsgált közös eljárásaira és módszertanára vonatkozó iránymutatások).
15 Ausztria, Belgium, Németország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország és Hollandia.
16 Dánia, Magyarország, Norvégia, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság.
17 2011-ben és 2014-ben a stressztesztből vett minta szerkezetátalakítás alatt álló bankokat is tartalmazott.
18 Az EBH 2017. decemberi kockázati előrejelzésében, amely az országok pénzügyi rendszerét azok NTH-rátája alapján rangsorolja, öt olyan ország szerepelt (GR, CY, PT, BG és SI), amelyek NTH-rátája 10% körül alakult. Ezen öt ország egyike sem került be a stressztesztmintába.
19 Az ERKT tagjai közé tartoznak az Európai Bizottság, az EKB, az EBH és a nemzeti makroprudenciális hatóságok (központi bankok és illetékes felügyeleti hatóságok).
20 A Makroprudenciális Politikai és Pénzügyi Stabilitási, a Nemzetközi és a Gazdasági Főigazgatóság munkatársai.
21 Jogszabály írja elő, hogy az ERKT-nek rendszeresen kockázati jelzőrendszereket kell kidolgoznia. Az ERKT nem értékeli vagy kommentálja a kockázatokat, csupán egy adott időpontra vonatkozóan nyújt országspecifikus információkat (azaz nem értékeli korábbi adatok alapján az esetleges változásokat).
22 Ami az eszközminőséget, például a nemteljesítő hiteleket illeti, az csak közvetetten, a bankok jövedelmében közrejátszó tényezőként játszik szerepet az ingatlanárakra és a nemteljesítő hitelekre hatást gyakorló, általános forgatókönyv keretében, azonban nincs olyan forgatókönyv, amely kifejezetten a gyenge portfólióval rendelkező bankokra nehezedő stresszt vizsgálná.
23 2019-ben az EKB önálló likviditási stressztesztet végzett.
24 Az EBH-rendelet 22. cikkének (2) bekezdése.
25 A kockázati jelzőrendszer kidolgozásáról az EBH-rendelet 22. cikkének (2) bekezdése rendelkezik.
26 Nemzetközi Fizetések Bankja, Pénzügyi Stabilitási Intézet: FSI Insights on policy implementation No 12, stress-testing banks – a comparative analysis (A Pénzügyi Stabilitási Intézet meglátásai a szakpolitikák végrehajtásáról, 12. szám: Stressztesztelt bankok – összehasonlító elemzés). 2018. november.
27 2018 előtt az alapforgatókönyv az Európai Bizottság előrejelzésein alapult.
28 Rodrigo Alfaro/Matthias Drehmann: BIS Quarterly Review, 2009. december, 34. o.; valamint Borio, Drehmann, Tsatsaronis: BIS Working Papers No 369, 8. o.
29 Például a bankok portfólióiban szereplő eszközök minőségéhez kapcsolódó kockázatok vagy a bankok nyereségességével kapcsolatos aggályok.
30 Hangsúlyozni kell, hogy a de Larosière-jelentés többek között arra a következtetésre jutott, hogy a válság kialakulását lehetővé tevő legfontosabb mögöttes tényező a globálisan bőséges likviditás és a kapcsolódó alacsony kamatlábfeltételek voltak.
31 A modellezés során használt egyik feltevés az volt, hogy a kamatlábsokkokat a 2012 utáni időszak alapján kalibrálják, ellentétben a jóval hosszabb időszakra kalibrált gazdasági sokkokkal. Ezt azzal indokolták, hogy a monetáris hatóságok 2012 óta szakpolitikai hajlandóságot mutatnak arra, hogy stresszhelyzetben beavatkozzanak és alacsony szinten tartsák a kamatlábakat.
32 Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, Nemzetközi Fizetések Bankja: Stress testing principles (A stressztesztelés alapelvei), utolsó frissítés: 2018. október, 6. o.
33 Az IMF 18/228. sz. országjelentése: „Számos érzékenységi vizsgálatot végeztek annak érdekében, hogy tovább lehessen vizsgálni az euróövezet bankrendszerének a kockázati tényezők szélesebb körével szembeni ellenálló képességét. A nehezen átlátható komplex eszközök fordított stressztesztje értékelte a tőkepufferek kimerítéséhez szükséges enyhén valótlan árazásból eredő értékelési sokkot.”
34 A bankoknak különböző lehetőségeik vannak a tőkekövetelmények megállapítására. Használhatják az úgynevezett sztenderd módszert vagy a belső minősítésen alapuló (IRB), alapszintű vagy magasabb szintű megközelítést. Utóbbi esetben valószínűleg modelleket használnak. Jogszabályi kötelezettség, hogy ezeket a modelleket jóvá kell hagyatni a bank felügyeleti hatóságával.
35 A tőkekövetelményeket a kockázattal súlyozott eszközök százalékában fejezik ki.
36 A modellek kidolgozása, végrehajtása, illetve használata során előforduló hibák a kockázatok (esetenként jelentős) túl- vagy alábecslését eredményezhetik. Ezt a jelenséget „modellkockázatnak” nevezzük. A bankok ezenfelül úgy kalibrálhatják a modelleket, hogy a stressz minél gyengébb hatást gyakoroljon az eredményeikre.
37 A referenciaértékek generálásának módszertanát a banki ágazatnak (csak euróövezeti bankok) is bemutatták, mégpedig a stresszteszt végrehajtása előtt, a stresszteszt témájában rendezett ágazati műhelyfoglalkozás keretében.
38 Míg az EBH úgy véli, hogy a hitelkockázati referenciaértékekkel kapcsolatos módszertan körüli nagyobb átláthatóság megkönnyíthetné a bankok számára az eredmények befolyásolását, erre valójában a folyamat minden szakaszában lehetőségük van.
39 Ez magában foglalhatja a bank helyreállítási tervében meghatározott intézkedések alkalmazását. Az (évente frissítendő) helyreállítási terv azt mutatja be, milyen intézkedéseket tenne az adott bank, amennyiben komoly romlás következne be a pénzügyi helyzetében.
40 Az EBH-rendelet 32. cikkének (3a) és (3b) bekezdése.
41 Lásd például: az EBH minőségbiztosítási kézikönyvei.
42 Felmérésünkből például kiderült, hogy a 2016-os stresszteszt során az illetékes hatóságoknak a 3. melléklet kapcsán benyújtott adatok részletessége nagymértékben eltérő volt (a dokumentumok oldalszáma 11 és 280 oldal között változott).
43 A teljes SREP-pontszám a 1. fokozattól (nincsen észlelhető kockázat) a 4. fokozatig (magas kockázat) terjed.
44 CET 1 mutató = CET 1 tőke / ∑ kockázatnak kitett összegek (hitelkockázat, piaci kockázat, működési kockázat stb.).
45 Ezt az arányt a pénzügyi válság után vezették be, hogy korlátozzák a túlzott tőkeáttétel felhalmozódását a bankszektorban (a bankok kockázatait nem veszi figyelembe). Értéke a következő: alapvető tőke osztva az eszközök és mérlegen kívüli tételek kitettségértékének összegével.
46 Ez utóbbi szempont különösen fontos, mivel az ilyen veszteségek abból is eredhetnek, hogy az EBH módszertana szigorúbb a bankok számvitelénél. Ebben az esetben a stresszteszt során tapasztalt hitelveszteségek a kedvezőtlen forgatókönyv esetében a jelenlegi alacsony tartalékképzésre, nem pedig további jövőbeli veszteségekre engednének következtetni.
47 A hitelkockázatokra vonatkozó tőkekövetelmények például nagyjából változatlanok maradnak a sztenderd módszert alkalmazó (a legegyszerűbb) bankok esetében, az IRB-alapmegközelítést alkalmazó bankok esetében azonban a nemteljesítés nagyobb valószínűsége miatt növekednének. A kedvezőtlen forgatókönyvet ugyanakkor csak azoknak a (legösszetettebb) bankoknak a tőkekövetelményei tükröznék nagymértékben, amelyek a magasabb szintű IRB-módszert alkalmazzák.
48 A 2016-os jelentéssel szemben például a 2018-as jelentésben szerepel egy táblázat, amely összehasonlítja a joghatóságonkénti aggregált átmeneti és végleges CET 1 mutatókat, azonban nem közöl bontást az euróövezeti országok tekintetében (csak hat országot, az euróövezetet és az Uniót szerepelteti). Megjegyzendő, hogy 2016-ban az országonkénti adatokat az EKB mint illetékes hatóság kérésére kihagyták a végleges közzétételből.
49 Az EBH jelentése (22. o.) csak annyit közölt, hogy „a bankonkénti teljes és átmeneti eredmények összehasonlítása során a bankok körében eltérő a tőkemegfelelési mutató alakulása, valamint az átmeneti intézkedések figyelembevételével és anélkül számított hatás”. Nem derül ki belőle, hogyan részesültek a különböző bankok ezekben az intézkedésekben, bár az online interaktív eszközök megmutatják ezt.
50 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/6/EK irányelve (2003. január 28.) a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) (HL L 96., 2003.4.12., 16. o.).
51 Az EBH véleménye az 1. pillér és a 2. pillér szerinti követelmények, a kombinált pufferkövetelmények és az eloszlásokra vonatkozó korlátozások kölcsönhatásáról, 2015.12.16., 10–13. és 15. bekezdés: https://www.eba.europa.eu/documents/10180/983359/EBA-Op-2015-24+Opinion+on+MDA.pdf.
52 A brit bankrendszer stressztesztelése: 2017. évi eredmények, összesítve és bankonkénti bontásban, 10. o.
53 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
54 Christian Stiefmueller: Banks stress-tests 2018: Trying too hard to reassure (2018. évi banki stressztesztek: A megnyugtatást is túlzásba lehet vinni), Finance Watch, 2018. november 7.
55 E helyreállítási lehetőségek hitelességének és megvalósíthatóságának értékelése a folyamatos felügyelet részét képezi.
56 Danièle Nouy beszéde: „A year of the SSM – résumé and outlook” (Az SSM egy éve – összefoglaló és kilátások), European Supervisor Education Initiative Conference 2015, Prága, 2015. október.
57 Handelsblatt: EZB fordert Banken-Stresstest 2.0. A Kröner, J Deters, 2018.11.27.
58 Andrea Enria, az Európai Bankhatóság akkori elnökének a Danmarks Nationalbankban tartott 2017. június 14-i beszéde.
59 Andrea Enria bevezető észrevételei az EBH-IMF kollokviumon, London, 2017. március 1.
60 Andrea Enria, az Európai Bankhatóság akkori elnökének a Román Nemzeti Bankban tartott 2018. november 15-i beszéde.
61 Konkrétan: piaci likviditási hiányok, nyugdíjrendszerek, valamint befektetési alapok és egyéb pénzügyi intézmények.
A Bizottság válaszai
Bevezetés
09A Bizottság felismerte azt a kockázatot, hogy az európai felügyeleti hatóságok döntéshozó szerve tagállami érdekeket védelmezhet anélkül, hogy kellőképpen figyelembe venné az Unió szélesebb körű érdekeit. 2017-ben ezért javaslatot nyújtott be az európai felügyeleti hatóságokról (köztük az EBH-ról) szóló rendeletek módosítására, amely többek között a finanszírozási és az irányítási problémákkal is foglalkozott. A módosítás egyik célja annak biztosítása volt, hogy a döntéshozatal a jelenleginél jobban középpontba helyezze az Unió érdekeit. A Bizottság ennek érdekében azt javasolta, hogy az EBH-nál hozzanak létre egy teljes munkaidejű tagokból álló ügyvezető tanácsot, amelynek tagjait a Bizottság által összeállított előválogatott listáról a testületben szavazati joggal nem rendelkező Tanács jelölné ki.
A társjogalkotóknak azonban nem sikerült megállapodásra jutniuk erről a megoldásról, és a legújabb, 2019. március 21-i politikai megállapodás szerint az e változásokra vonatkozó javaslatot elvetették. Ugyanakkor a 2019. március 21-i politikai megállapodás – azzal a szándékkal, hogy más módon javítsa az európai felügyeleti hatóságok irányítását – megerősíti az elnök pozícióját. Konkrétabban, az elnököt e módosított rendelkezések hatálybalépésétől kezdve – az Európai Parlament jóváhagyását követően – a Tanács jelöli ki az alkalmas jelöltek előválogatott listája alapján, amelyet a Bizottság segítségével a felügyeleti tanács állít össze. Az elnöknek emellett szavazati joga lesz a felügyeleti tanács fő döntéshozó szervében, továbbá kifejezett joga lesz határozattervezetek előterjesztésére.
Következtetések és ajánlások
5. ajánlás. Az irányítási struktúrának biztosítania kell az uniós érdekek megfelelő figyelembevételétA Bizottság elfogadja az ajánlást, és egyetért azzal, hogy az Európai Bankhatóság (és a többi európai felügyeleti hatóság) irányítási struktúrájának biztosítania kell az uniós érdekek megfelelő figyelembevételét.
Az 1093/2010/EU rendelet 81. cikkének megfelelően (és a társjogalkotók közötti 2019. március 21-i politikai megállapodással összhangban) a Bizottság 2022-ig újra felülvizsgálja az EBH működését. Ez a felülvizsgálat kitér majd az EBH irányítására is. A Bizottság a felülvizsgálat eredményei alapján meghatározza, hogy indokolt-e az EBH irányításának további javítása.
Az EBH válaszai
Általános észrevételek
Az EBH üdvözli a Számvevőszék jelentését és elismeréssel fogadja a Számvevőszék által az egész Unióra kiterjedő stresszteszt hatékonyságának jövőbeli növelése érdekében tett értékes észrevételeket.
2011 óta az EBH négy stressztesztelési gyakorlatot végzett. A stressztesztek bejelentése jelentős mértékű megelőző intézkedéseket tett lehetővé. Az EBH stressztesztelési gyakorlatai az európai bankok tőkepozíciójának jelentős megerősödését, a nemteljesítő hitelek és az azok csökkentésére irányuló folyamatos intézkedések megfelelő azonosítását, valamint a piaci szereplők uniós bankrendszerről szerzett ismereteinek jelentős fejlődését eredményezték.
Míg a bankonkénti felügyeleti értékelés a nemzeti felügyeleti hatóságok felelősségi körében marad, az EBH elemzését olyan statisztikai eszközökre alapozza, amelyek lehetővé teszik a bankok saját eredményeinek a többi bankkal való összevetését. Bankok határokon átnyúló kiterjedt mintáját és korábban csak nemzeti szinten elérhető információkat alapul véve az EBH létrehozta Európában az első ilyenfajta átfogó adatbázist.
Bár az USA-hoz hasonlóan az egész Unióra kiterjedő stresszteszt eredményeit bankonkénti alapon teszik közzé, a Számvevőszék jelentésében megállapítottak szerint az EU-ban rendelkezésre álló információk részletessége egyedülállónak számít. Ez az EU-ra jellemző fragmentált felügyeleti közösségben további előnyt jelent. A közzétett számadatok kiegészítik az eredményeket, és a piaci szereplők saját stresszteszt vagy általános elemzés elvégzésére használják fel őket.
A gyakorlatot sok szereplő közreműködésével, szoros határidők betartásával végzik. Ez szükségszerűen kihívást állít az irányítási struktúra szempontjából, ami minden stresszteszt esetén nehéz, de egy régiószintű elrendezésben különösen. Az EBH-nak a módszertan koordinátoraként, fejlesztőjeként és őrzőjeként betöltött szerepének összhangban kell lennie azzal a jogi kerettel, amelyben az EBH szerepe a banki eredmények minőségének és a kevés erőforrás biztosításában korlátozott.
A jelentés szerint az uniós környezet, amelyre a nem teljesen harmonizált szabályok és felügyeleti gyakorlatok jellemzők, extra erőfeszítést kíván a különböző joghatóságokhoz tartozó bankok közötti konzisztencia megteremtése érdekében. Az egész Unióra kiterjedő stresszteszt lehetséges hosszú távú módosításaira vonatkozóan folyamatban lévő vita részeként az EBH figyelembe fogja venni a Számvevőszék ajánlásait.
Az EBH ezeket a válaszokat illetően, ha szükség volt rá, felvette a kapcsolatot az ERKT-val és az EKB-val.
Részletes észrevételek
Összefoglalás
VIIAz EBH saját irányításával kapcsolatban nem tesz észrevételt az „Opinion of the European Banking Authority on the public consultation on the operation of the European Supervisory Authorities” (Az Európai Bankhatóság véleménye az európai felügyeleti hatóságok működéséről szóló nyilvános konzultációról) című dokumentumban foglaltakon túl.
VIIIAz EBH felügyeleti tanácsának és az ERKT igazgatótanácsának és alcsoportjainak összetétele sok esetben ugyanaz, ezért a két szervezet az egész folyamat során együttműködik egymással.
IXAz EBH szerepe irányítását és erőforrásait tükrözi. Ez az aspektus kulcsfontosságú számos, a gyakorlat kialakítására és végrehajtására vonatkozó döntésben.
Az EBH és az illetékes hatóságok közötti, stressztesztekkel kapcsolatos, jelenleg érvényben lévő feladatmegosztás – mely szerint az illetékes hatóságok teljes felelősséggel tartoznak a minőségbiztosításért – a jelenlegi jogi helyzet, irányítás és erőforrások ismeretében a gyakorlat végrehajtásának körültekintő és hatékony módja. Az EBH üdvözli az illetékes hatóságokkal – köztük az EKB-Bankfelügyelettel – az elmúlt években a stresszteszteléssel kapcsolatban folytatott szoros és sikeres együttműködést, amely erősebb és hitelesebb stressztesztelési megközelítést eredményezett.
XAz EBH hangsúlyozni kívánja, hogy ezt a megállapítást a 2. pillér közzétételével kapcsolatban az illetékes hatóságok között zajló vitával együtt kell értelmezni. A tőkekövetelményekre vonatkozó jogszabályok közelmúltbeli módosításait megelőzően nem volt egyértelmű az a kötelezettség, miszerint a bankok 2. pillér szerinti követelményeknek való megfelelési szintjét közzé kell tenni. Ez a tőkekövetelményekre vonatkozó jogszabályok (575/2013/EU rendelet és 2013/36/EU irányelv) módosításával változni fog (lásd 447. cikk: A legfontosabb mérőszámok közzététele). A módosítások 2019 júliusában lépnek hatályba.
Az EBH jelentése tényszerű jelentés, de az EBH hangsúlyozza, hogy az eredményeket a makrogazdasági forgatókönyvvel együtt kell értelmezni.
Bevezetés
07Az EBH szerepe az EBH korlátozott erőforrásait, illetve jogi mandátumát tükrözi, amely nem ad konkrét minőségbiztosítási feladatokat az EBH-nak.
Megállapítások
14Ebben a szakaszban az egész Unióra kiterjedő stresszteszt kulcsfontosságú volt a sebezhető pontok azonosítása, valamint az uniós bankszektor feltőkésítését célzó intézkedések meghozatala szempontjából. A banki kitettségek mindezidáig példa nélküli közzététele is fokozta a piaci fegyelmet. Ugyanakkor mint minden egyéb stresszteszt, az egész Unióra kiterjedő gyakorlat sem törekszik minden lehetséges kockázat lefedésére. Az EBH jelentéseiben mindig egyértelműen jelezte ezt a korlátozást.
20Szerkezetátalakítás alatt álló bankok nem szerepelnek a mintában, mivel a Versenypolitikai Főigazgatóság életképességi értékeléseinek állami támogatási eljárások keretében történő értékelését rendszeresen maga az Európai Bizottság végzi. Ezen túlmenően a statikus mérlegen alapuló feltevés a szerkezetátalakítás alatt álló bankok esetében elmaradna az optimálistól, különösen akkor, ha a hitelállomány-leépítés az állami támogatás igénybevételéhez szükséges feltételek részét képezi.
21Az EBH meg kívánja jegyezni, hogy a stresszteszt célja, hogy előretekintő képet adjon a bankokat érintő lehetséges kockázatokról. Ezért a kiindulópontnak a bankok semleges, előzetes meggyőződéstől mentes kiválasztását kell tekinteni. Ellenkező esetben a kiválasztás során részrehajlás történhet, azaz a felügyelő hatóságok visszafelé tekintő kockázati mutatók alapján csak „gyengébb” bankokat választanak ki, a még ismeretlen, esetlegesen sebezhető pontokkal rendelkező bankokat figyelmen kívül hagyva.
Az első pontban említett országok bankjainak többsége az EBH által tesztelt minta részét képezte. Az e stressztesztről szóló, 2019 februárjában közzétett jelentésben összesített formában közölték az eredményeket (Görögország kivételével, ahol bankonkénti adatokat publikáltak).
22Ebben a szakaszban az EBH megjegyzi, hogy a stresszteszt során egyetlen kedvezőtlen forgatókönyvet alkalmaznak, így a teszt nem fedheti le az összes rendszerkockázatot, csak a legfontosabb kockázatokra összpontosít. Egy további forgatókönyv a gyakorlatot nehezebbé tenné, így értékelni kellene ennek kihatásait a költségekre, az előnyökre és az erőforrásokra vonatkozóan.
26–33Ebben a szakaszban az EBH megjegyzi, hogy minden egyéb stresszteszthez hasonlóan, az egész Unióra kiterjedő gyakorlat célja sem minden lehetséges kockázat lefedése. Az EBH jelentéseiben mindig egyértelműen jelezte ezt a korlátozást.
27Bár a folyamatot nem dokumentálják, az EBH kockázatértékeléssel kapcsolatos rendszeres munkája, többek között az EBH kockázati jelzőrendszere segítségével az EBH személyzete kidolgozza a forgatókönyvre vonatkozó álláspontját. A Számvevőszék jelentésének következő bekezdése elismeri továbbá az ERKT tagjainak az ERKT kockázatértékeléséhez való hozzájárulását, ami magában foglalja az EBH hozzájárulását is.
30Az EBH stressztesztje forgatókönyv-elemzés, amelyben a makrogazdasági változókat egy kockázati narratíva (input) alapján értékelik, majd a stressz alatt álló bankspecifikus változókat (output) bankonként becslik meg, a közös módszertannal összhangban. Ezért a nemteljesítő hitelek jelentős növekedése a gyakorlat eredménye, nem pedig kiindulási pontja, és így a hitelkockázati céltartalékok növekednek a stresszteszt során. Azt is meg kell jegyezni, hogy a 2018. évi, egész Unióra kiterjedő, bankszektorra vonatkozó stresszteszt kedvezőtlen makropénzügyi forgatókönyve szerint „a hitelfelvevő hitelkockázatának növekedése összességében azt eredményezné, hogy a bankok a nemteljesítő hitelek magasabb szintjével és ezzel együtt az elmaradt kamatbevételek emelkedésével szembesülnének”.
Továbbá az ERKT rá kíván mutatni, hogy az igazgatótanács által azonosított kockázatok általában magukban foglalják az alulról felfelé haladó stressztesztben használt részletesebb terminológiát úgy, hogy az eszközminőséghez kapcsolódó kockázatok e jelentés II. mellékletében a 2. kockázathoz tartoznak.
31Bár ez a mondat helytálló, nem ismeri el, hogy a likviditási stressztesztelés és a fizetőképességi stressztesztelés módszertanilag eltérő. E tekintetben az egész Unióra kiterjedő stresszteszt fizetőképességi stressztesztelés, és nem likviditási teszt, mivel a likviditási kockázatot más módon – például a likviditásfedezeti rátával és a nettó stabil finanszírozási rátával – kell megragadni. Egy likviditási stresszteszt más gyakorlatot (az EKB által 2019-ben végzett gyakorlat) tenne szükségessé, és mivel az időhorizontok különbözőek, a likviditási stressztesztet aligha lehet a jelenlegi, egész Unióra kiterjedő stessztesztben alkalmazni i) időhorizontja; ii) a statikus mérlegen alapuló felvetés; és iii) a bankonkénti eredmények részletes közzététele miatt.
32Az ERKT kockázatértékelése magában foglalja a különböző forrásokból származó egyedi, banki szintű adatok elemzését, amennyiben azt szükségesnek ítéli, megbízatásával összhangban. Az ERKT feladata az uniós pénzügyi rendszer makroprudenciális felügyelete, valamint a rendszerszintű kockázatok megelőzése és enyhítése, nem pedig a bankok mikroprudenciális felügyelete.
33Az EBH kockázati jelzőrendszere információforrásként szolgál, amely segíti az EBH munkatársait az ERKT forgatókönyvvel kapcsolatos véleményük kidolgozásában. Emellett, a fent említettek szerint az ERKT tagjainak a kockázatértékelési gyakorlathoz való hozzájárulása elismert, és az EBH-t is magában foglalja.
34Az EBH stressztesztje forgatókönyv-elemzés, amelyben a makrogazdasági változókat egy kockázati narratíva (input) alapján értékelik, majd a stressz alatt álló bankspecifikus változókat (output) bankonként becslik meg, a közös módszertannal összhangban.
A fent említetteknek megfelelően a forgatókönyv narratívája az EBH és az ERKT közös munkája. Az EBH felügyeleti tanácsának (és alstruktúráinak) és az ERKT igazgatótanácsának (és alstruktúráinak) tagsága nagyban átfedi egymást, és ezért ugyanazok az illetékes hatóságok mindkét szervezetben képviseltetik magukat, ami azt is jelenti, hogy a forgatókönyv tervét az összes szereplő az egész folyamat során megvitatja.
36A forgatókönyv a reál és a pénzügyi ágazatból is tartalmazott sokkokat.
37Fontos különbséget tenni a forgatókönyv kiváltó tényezői és azok más kockázatokkal és sebezhetőségekkel való kölcsönhatása között, amelyek azonban tükröződnek a forgatókönyv narratívájában és kalibrálásában. Az ERKT hangsúlyozza továbbá, hogy a kedvezőtlen forgatókönyv alapjául szolgáló, pénzügyi stabilitást fenyegető veszélyek nem járnak nem szándékolt következményekkel a jövőbeli monetáris politikai döntésekre nézve.
38Az EU-ban előidézett kockázatok fontos erősítő szerepet töltenek be a forgatókönyvben. A narratívában kifejezetten megemlítik a gyenge banki jövedelmezőség és az alacsony nominális növekedés közötti negatív visszacsatolási mechanizmust, valamint az államadósság és a magánszektor adósságállományának fenntarthatóságával kapcsolatos aggályokat, amelyek kulcsszerepet játszanak a sokkhatások kalibrálásában. A forgatókönyv kialakítása biztosítja, hogy az ezeknek a kockázatoknak túlzott mértékben kitett bankokat a gyakorlat során azonosítsák, beleértve a bankcsődök lehetőségét is, amennyiben a bizonyítékok azt alátámasztják. Továbbá az amplifikációs hatások tágabb implikációi miatt ezek általában nem esnek az EBH stresszteszt mikroprudenciális hatókörébe.
43Az EKB és az ERKT úgy véli, hogy a Számvevőszék azon megállapítása, miszerint a nemzeti hatóságok részvétele a folyamatban nem vezetett objektív forgatókönyvhöz, nem ad teljes leírást a forgatókönyv-kidolgozási folyamatról.
1. háttérmagyarázatAz ERKT és az EKB megjegyzi, hogy a Számvevőszék további súlyosbítással kapcsolatos észrevételei tekintetében a múltbeli adatokon alapuló bármilyen modell korlátokba ütközik, és a politikai döntéshozók véleménye is hozzájárul az egész folyamathoz. Az egész folyamat során számos megbeszélésre került sor, és az illetékes hatóságok eltérő nézeteket vallottak országuk tekintetében a feltételek megfelelő súlyosságáról, de ezek a vélemények és viták nem vezettek automatikusan intézkedésekhez. Az egyes döntéseket átlátható módon, a teljes munkacsoport bevonásával hozták meg.
45A Számvevőszék azon észrevételére hivatkozva, miszerint az országokat eltérő mértékű sokknak tették ki, meg kell jegyezni, hogy a sokhatások országonkénti változása a narratívából következik – lásd Bianchi (2019), „The role of country factors in the 2018 EBA stress test” (Az országtényezők szerepe a 2018. évi EBH stressztesztben), 1/FS/19, Ír Központi Bank.
Svédországban az ingatlanárak jelentős, a helyi ingatlanpiac sérülékenységét tükröző sokkja magyarázza a forgatókönyv általános súlyosságát.
3. háttérmagyarázatAz Egyesült Államokra, illetve az egész Unióra kiterjedő stressztesztelési forgatókönyvek különböznek az Angol Nemzeti Bank forgatókönyvétől, mivel a teljes hároméves időszak alatt alacsony inflációt jeleznek, nem pedig az árak meredek emelkedését, ahogyan azt az Egyesült Királyság esetében feltételezik. Ezen túlmenően vannak különbségek a hosszú lejáratú kamatlábakra vonatkozó sokkhatások között. Az egész Unióra kiterjedő stressztesztelési forgatókönyv a 10 éves kamatlábak viszonylag enyhe emelkedését feltételezi, míg az Angol Nemzeti Bank forgatókönyve nagy növekedést szimulál. Másrészről az átfogó tőkeelemzési és felülvizsgálati forgatókönyv a hosszú lejáratú kamatlábak csökkenését feltételezi.
A munkanélküliségi ráta sokkhatása a kedvezőtlen, egész Unióra kiterjedő stressztesztben alacsonyabb, mint az összes többi stressztesztelési forgatókönyvben, azonban a munkanélküliség végleges szintje az EU esetében a legnagyobb a többi stresszteszthez képest.
58A módszertan nem adhat magyarázatot minden egyes esetre. A potenciális javulásnak elegendő részletet kell biztosítania anélkül, hogy túlbonyolítaná a módszertant.
60Bár a modelleknek valóban lehetnek hiányosságai, az alulról felfelé haladó gyakorlat a következőkkel egészül ki:
- a módszertanban foglalt korlátozások
- minőségbiztosítási eljárás (és minőségbiztosítási kézikönyvek)
- leíró statisztikák
- hitelkockázati referenciaértékek
- az eredmények összehasonlíthatóságát biztosító eszközök széles köre
A feltevések a kapcsolódó gazdasági szakirodalom megállapításain vagy a legkorszerűbb stressztesztelési módszertanokon alapulnak.
63A pontos együtthatókat az egész Unióra kiterjedő stresszteszt hatékonyságának biztosítása érdekében nem osztják meg a bankokkal. Fontos megjegyezni, hogy az EBH/EKB referenciaértékek és kihívásmodellek teljes körű átláthatóságának biztosításával a (korlátozott) alulról felfelé haladó stresszteszt célját veszítené, mivel annak egyik fő célkitűzése a bankok kockázatkezelésének és modellezési képességének elősegítése. Az alulról felfelé haladó gyakorlatokban a részt vevő intézményeknek inkább az új modellek kidolgozására vagy a meglévők javítására kellene összpontosítaniuk, ahelyett hogy a felügyeleti hatóságok elvárásait próbálják előre jelezni. Emellett az EBH/EKB referenciaértékek alapjául szolgáló teljes rugalmassági mechanizmus biztosítása a bankok számára túl könnyűvé tenné stressztesztelési előrejelzéseik és az előírt modelldokumentáció oly módon történő adaptálását, amely gyakorlatilag lehetetlenné tenné az illetékes hatóságok számára a bankok eredményeinek megfelelő kétségbe vonását.
66A statikus mérlegen alapuló feltevés azt a célt szolgálja, hogy a stresszteszt hatását azonos feltételek mellett lehessen elemezni. Az esetleges enyhítő vezetői intézkedéseket az SREP részének tekintik. E megközelítés megváltoztatásához jelentősen több erőforrásra lenne szükség a minőségbiztosítás és a vezetői intézkedések hitelességének értékelése tekintetében.
68Az EBH nem felel a minőségbiztosításért, de bizonyos eszközökkel (leíró statisztikák, minőségbiztosítási jelentések) segítette az illetékes hatóságok munkáját. Lásd még az EBH helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó válaszát.
75Az EBH egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a korlátozott erőforrások nem tették lehetővé, hogy rendszeresen átfogó információkat gyűjtsenek arról, hogy a korlátozások hiányában milyen mértékben változtak volna az eredmények pozitív vagy negatív irányban. Mindazonáltal a banki stressztesztmodellek működésének minimumszabályok alapján történő értékelésére vonatkozóan az EBH leíró statisztikákat és minőségbiztosítási jelentéseket biztosított az illetékes hatóságoknak, hogy segítse őket a minőségbiztosítási folyamatban a bankok becsléseinek a stressztesztelés során való vizsgálatában.
A hitelkockázati referenciaértékeket illetően a hitelkockázati sablon 2018-ban hitelkockázati referenciaértékek alkalmazása esetén a bankok által kitöltendő mezőket tartalmazott, így ezeket az információkat kérték a bankoktól. Mindazonáltal az EBH felismerte, hogy a referenciaértékek alkalmazásának bankok általi jelölése következetlennek minősült, ezért a következő stressztesztelési gyakorlat során ebben változás várható. További iránymutatást kell nyújtani a bankok számára azon feltételekről, amelyek mellett a referenciaértékek alkalmazását meg kell jelölni.
Az EKB illetékes hatóságként betöltött szerepében megállapítja, hogy banki szinten nagy számban alkalmaznak olyan stressztesztelési modelleket, amelyek nem tartoznak felügyeleti ellenőrzés vagy jóváhagyás hatálya alá. Ennélfogva a stressztesztelési folyamat során rendelkezésre álló forrásokat és időt tekintve az EKB nincs abban a helyzetben, hogy minden modellt szisztematikusan minőségellenőrzésnek vessen alá. Amikor azonban a számadatok valószerűtlennek tűntek, az adott modelleket ellenőrizték.
76Az EBH szeretné hangsúlyozni, hogy bár a minőségbiztosítási kézikönyv javasolja, hogy az illetékes hatóságok végezzenek ilyen önértékelést, ez nem jelent arra vonatkozó követelményt, hogy ezt az értékelést megosszák az EBH-val.
79Az EBH szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy ahol lehetséges volt (hitelkockázat és NII), az a döntés született, hogy az egész EU-ra, az SSM-re és az északi országokra vonatkozóan a partner országa szerint statisztikákat kell szolgáltatni.
82A teszt sikerességére vonatkozó küszöbértéket nem alkalmazó stressztesztek esetében a cél nem a teszten sikertelenül járó bankok azonosítása, hanem azon bankok megkülönböztetése, melyek gyengébbek és nagyobb mértékű felügyeleti ellenőrzést igényelnek. Tulajdonképpen az a bank mutatta az egyik legnagyobb tőkecsökkenést a stresszteszt alatt, amelyre ez a mondat valószínűleg utal. Ezen túlmenően a kiindulási adatok ellenőrzését az illetékes hatóságok végzik.
83A helyszíni ellenőrzések tervezése és előkészítése egy olyan folyamat, amelyre általában több hónappal korábban felkészülnek. Az erőforrás-igényeket illetően ki kell emelni, hogy például egyetlen helyszíni ellenőrzés több mint 50 személyhetet igényelhet a helyszínen, a vizsgálat hatókörétől és a felülvizsgálat tárgyát képező kérdés összetettségétől függően.
87Az EBH üdvözli a gyakorlat átláthatóságával kapcsolatos megállapítást, amely nagy mennyiségű információt tartalmaz, és elismeri, hogy az egyetlen hiányzó információ a 2. pillér szerinti követelmények szintjén van, ami tükrözi annak az Unión belüli nyilvánosságra hozataláról folyó vitát.
Lásd még az alábbi megjegyzést a tőkekövetelmények nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos bekezdésről.
90Meg kell jegyezni, hogy a stressztesztsablon információkat tartalmaz a szakaszok közötti migrációról annak érdekében, hogy az új nemteljesítő eszközkészleteket azonosítsák.
91Az EBH szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy e bekezdés mindegyik pontja az alulról felfelé haladó stresszteszt egyértelmű jellemzőit emeli ki.
A második pontban említett belső modellek és sztenderd módszer összehasonlítását a tőkekövetelményekről szóló rendelet, nem pedig az EBH módszertana teszi kötelezővé.
92Az e bekezdéshez tartozó lábjegyzet tényszerűen helytálló, de nem tesz említést arról, hogy ez az összehasonlítás bankonkénti szinten is látható az egyes táblázatokban.
93Az EBH stressztesztelésről szóló jelentése az eredmények nagyon semleges összefoglalása, amelynek célja, hogy tájékoztató jellegű, de pártatlan legyen. Míg az eredményekre és az alapul szolgáló kitettségekre vonatkozóan biztosított a teljes átláthatóság, döntést az illetékes hatóságok és más érdekelt felek hoznak, figyelembe véve azt is, hogy a stresszteszt a felügyeleti felülvizsgálati folyamat kiindulópontja, és nem végpontja.
95Az EBH hangsúlyozni kívánja, hogy ezt a 2. pillér közzétételével kapcsolatos vitával együtt kell értelmezni. A tőkekövetelményekre vonatkozó jogszabályok legutóbbi módosításai előtt nem volt kötelező a bankok 2. pillér szerinti követelményeknek való megfelelési szintjének közzététele, és az átláthatóság előnyeiről különböző vélemények hangzottak el.
Az EBH mindazonáltal egyetért azzal, hogy ezen a területen némi javulásra van szükség, különösen az EBH korábbi elnökének a Román Nemzeti Bankban tartott beszédével (2018. november) összhangban.
97–100Az SREP-iránymutatások kiemelik az enyhítő intézkedések fontos szerepét, amelyek lehetővé teszik az intézmény számára, hogy megfelelő időkereten belül teljes mértékben teljesítse az alkalmazandó tőkekövetelményeket. Ezt a jelentés is felismeri. Mivel az EBH stressztesztje statikus mérlegen alapuló feltevésen alapul, óvatosságra int a stressztesztek eredményeinek és a tőkekövetelményeknek az egyszerű összehasonlítása.
101Az EBH szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy ez a mondat csak úgy értelmezhető, hogy a bankok forgatókönyvvel szembeni érzékenységének értékelésére összpontosít. Az ellenálló képesség a bankok tőkekiindulási pontjaitól is függ, amelyek az idő során összehasonlíthatók.
Az egész Unióra kiterjedő stresszteszt tulajdonképpen hozzájárult a bankok tőkéjének fokozatos növekedéséhez, amint azt a CET1 mutató kezdőponthoz viszonyított időbeli alakulásának vizsgálata is megerősítette.
102Az EBH nem állítja, hogy kifogástalan a helyzet, és erre a jelentés sem utal, de mindig hangsúlyozza, hogy az eredményeket a nyomon követési intézkedéseivel és feltevéseivel együtt kell értelmezni, és különösen azokat kell kiindulási pontnak venni az illetékes hatóságokkal folytatott megbeszélések során.
Az EBH nem értékeli, hogy a bankok jelenleg felkészültek lennének-e a 2008-as pénzügyi válság vagy bármely más válság kezelésére, hiszen ezt csak egy olyan forgatókönyvben lehetne megtenni, amely pontosan megegyezik az akkoriakkal.
Következtetések és ajánlások
108Az EBH szerepe az EBH korlátozott erőforrásait, illetve jogi mandátumát tükrözi, amely nem ad konkrét minőségbiztosítási feladatokat az EBH-nak. Az EBH csak akkor tudna nagyobb mértékben részt venni a minőségbiztosítási folyamatban, ha több erőforrás állna a rendelkezésére. Ezen túlmenően mérlegelni kell, hogy ez milyen következményekkel jár a stresszteszt költségei, valamint a felügyelő hatóságok (mint például az SSM) által végzett munka ismétlődésének lehetősége tekintetében.
Az EBH kiemeli, hogy az összehasonlíthatóságot az igen részletes adatok közzététele biztosítja, és átlátható magyarázatot nyújt a bankok közötti lehetséges különbségekre. Az EBH teljesítményértékelési eszközöket is biztosít az illetékes hatóságok számára a minőségbiztosításhoz.
109Az EBH egyetért a Számvevőszékkel abban, hogy a jogi felhatalmazásoktól függetlenül ezek a tevékenységek erőforrás-igényesek, ezért nem végezhetők el azzal a hét teljes munkaidős egyenértéknek megfelelő alkalmazottal, ideértve a statisztikusokat, akik jelenleg a stresszteszten dolgoznak. Emellett a specifikus felülvizsgálatokat és ellenőrzéseket meg kell szervezni, be kell szerezni, stb., ami szinte lehetetlen a stressztesztelés időkeretén belül, különösen az ezekhez a feladatokhoz rendelt költségvetési források alacsony szintje vagy hiánya miatt.
1. ajánlás – Az EBH-nak intenzívebb ellenőrzést kell gyakorolnia a stressztesztfolyamat felettAz EBH elfogadja az ajánlást. Hangsúlyozni kell, hogy sikere a következőktől függ: i) amennyiben további jelentős forrásokat kap, ahogy azt a Számvevőszék már jelezte és javasolta; ii) amennyiben az irányítás megfelel a Bizottság által a Számvevőszék ajánlása alapján meghatározott célnak.
Fontos az is, hogy elkerüljék az illetékes hatóságok által már elvégzett feladatokkal való átfedést.
2. ajánlás – A jelenlegi, alulról felfelé haladó eljárás kiegészítése felülről lefelé irányuló elemekkelAz EBH elfogadja az ajánlást. Hangsúlyozni kell, hogy a siker további források biztosításától függ.
Ebben az esetben célzott forrásokra és költségvetésre lenne szükség. Egy felülről lefelé haladó modell létrehozása meghatározott szakértelmet és lehetőség szerint tanácsadók támogatását igényli, de a felülről lefelé irányuló elemek fokozatos bevezetése megvalósítható egy korai felkészülés keretében az EBH és az érintett szereplők részéről, annak érdekében, hogy ezek az elemek 2022-re végrehajthatók legyenek.
110A mintával kapcsolatos döntések nem önkényesek, hanem a módszertanban foglalt kritériumokon és az illetékes hatóságoktól kapott hivatalos visszajelzéseken alapulnak.
Az EBH meg kívánja jegyezni, hogy mivel a stresszteszt célja a potenciálisan gyenge bankok azonosítása, a minta kiválasztásának semlegesnek kell lennie, azaz lehetnek olyan bankok, amelyek visszatekintő kockázati mutatók alapján biztonságosnak tekinthetők, de nagyon érzékenyek a kedvezőtlen hatásokra.
3. ajánlás – A bankok kiválasztása során a méret mellett a kockázatokat is figyelembe kell venniAz EBH részben elfogadja az ajánlást. Az EBH mérlegelni fogja a földrajzi lefedettséget. Az EBH-nak azonban eltér az álláspontja a Számvevőszékétől a méretkritérium mellett az egész Unióra kiterjedő stressztesztbe bevonandó minta kiválasztásakor a kockázatalapú kritériumok alkalmazására vonatkozóan.
111Az EBH megjegyzi, hogy a végső hatás mindkét esetben a makrogazdasági és a pénzügyi változók romlása alapján mérhető.
4. ajánlás – Alternatív stresszforgatókönyvek bevezetéseAz EBH részben elfogadja az ajánlást.
A 4.1. alajánlás esetében, mivel a kockázatok globális eredetűek lehetnek, az EBH (az ERKT-val együttműködésben) fenntartja a lehetőséget a legrelevánsabb kockázatok kiválasztására.
A 4.2. alajánlás esetében ez megnehezítené a gyakorlatot az illetékes hatóságok, a bankok és az EBH számára. További források nélkül előfordulhat, hogy több forgatókönyv nem engedhető meg az egész Unióra kiterjedő stressztesztben.
Az EBH a 4.3. alajánlás kapcsán azt is megjegyzi, hogy javítani tudja a forgatókönyv súlyosságának értékelésére vonatkozó kritériumokat, de nem lehetséges az összes paraméter súlyossági szintjének mennyiségi meghatározása, ami inkább a teljes forgatókönyv eredménye.
A forrásokkal kapcsolatos aggodalmakon túlmenően a 2020. évi stresszteszt végrehajtása kihívást jelentene. A stresszteszt szokásos ütemezése szerint az ERKT-nak csak néhány hónap állna rendelkezésére, hogy megvitassa, végrehajtsa és döntsön a forgatókönyv kialakításának ezen jelentős változásáról.
5. ajánlás – Az irányítási struktúrának biztosítania kell az uniós érdekek megfelelő figyelembevételétAz EBH-nak nem feladata, hogy saját irányításával kapcsolatos észrevételeket tegyen, és elfogadjuk a Bizottság döntését.
114A 2. pillér, így az általános tőkekövetelmény nem kerül közzétételre, mivel az illetékes hatóságok között vita folyik a 2. pillér szerinti követelmények közzétételéről.
Az EBH célja, hogy tömör, tényszerű és hozzáférhető jelentést nyújtson be, amely összefoglalja a stresszteszt eredményeit. A jelentés kiegészíti a stresszteszt eredményeinek rendelkezésre bocsátását kísérő gazdag adatterjesztést. Az EBH készen áll arra, hogy a jelentés tájékoztató értékének további fokozása érdekében lehetséges javításokat mérlegeljen.
6. ajánlás – A közzétételek információs értékének növeléseAz EBH elfogadja a 6.1. alajánlást.
Az EBH részben elfogadja a 6.2. alajánlást. Megjegyzi, hogy a stresszteszt az SREP folyamat kiindulópontja, és a statikus mérlegen alapuló feltevésen alapul, az ellenálló képességre vonatkozó esetleges állítások félrevezetőek lehetnek, mivel az illetékes hatóságok feladata az ellenálló képesség értékelése az SREP folyamat végén. Az EBH bővíteni fogja az összefoglaló jelentésben szereplő adatok körét.
A számvevőszéki csoport
Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék különjelentésekben mutatja be, amelyek egy adott költségvetési területhez kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve az irányítással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Hogy ellenőrzési munkája maximális hatást érjen el, témái megválasztásakor és feladatai megtervezésekor a Számvevőszék tekintetbe veszi a teljesítmény-, illetve szabályszerűségi kockázatokat, az érintett bevétel vagy kiadás nagyságát, a várható fejleményeket, valamint a politika és a nagyközönség érdeklődését.
Ezt a teljesítmény-ellenőrzést a piacszabályozás és versenyalapú gazdaság ellenőrzésére szakosodott, Neven Mates számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara végezte. Az ellenőrzést Neven Mates számvevőszéki tag vezette Georgios Karakatsanis kabinetfőnök és Marko Mrkalj kabinetattasé, Marion Colonerus ügyvezető, Mirko Gottmann feladatfelelős, valamint Karolina Beneš, Giuseppe Diana, Shane Enrigh, Jörg Genner, Helmut Frank, Athanasios Koustoulidis, Violeta Radu és Julio Cesar Santin Santos számvevők támogatásával.
Balról jobbra: Marion Colonerus, Giuseppe Diana, Mirko Gottmann, Julio Cesar Santin Santos, Neven Mates, Marko Mrkalj, Jörg Genner, Athanasios Koustoulidis, Shane Enright
Elérhetőség
EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG
Telefon: +352 4398-1
Megkeresés: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Weboldal: eca.europa.eu
Twitter: @EUAuditors
Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).
Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2019
ISBN 978-92-847-2186-3 | ISSN 1977-5733 | doi:10.2865/939867 | QJ-AB-19-008-HU-N | |
HTML | ISBN 978-92-847-2211-2 | ISSN 1977-5733 | doi:10.2865/591137 | QJ-AB-19-008-HU-Q |
© Európai Unió, 2019
Az olyan fényképek és más anyagok felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek szerzői jogainak nem az Európai Unió a tulajdonosa, közvetlenül a szerzői jog tulajdonosától kell engedélyt kérni.
Kapcsolatba szeretne lépni az EU-val?
Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu
Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást
- az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
- a rendes díjszabású telefonszámon: (+32 2) 29-99-696, vagy
- e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu
Információkat keres az EU-ról?
Online
Az EUROPA portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/index_hu
Uniós kiadványok
A következő címen uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: https://publications.europa.eu/hu/publications. Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).
Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1952-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu
Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp/hu) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.