|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2026/801 |
2026.4.10. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2026/801 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2026. április 9.)
a Koreai Köztársaságból és a Mexikói Egyesült Államokból származó tereftálsav behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vámok kivetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,
a tagállamokkal folytatott konzultációt követően,
mivel:
1. AZ ELJÁRÁS
1.1. Az eljárás megindítása
|
(1) |
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2025. augusztus 13-án az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea) és a Mexikói Egyesült Államokból (a továbbiakban: Mexikó) (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó tereftálsav behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés). |
|
(2) |
A Bizottság a vizsgálatot egy 2025. június 30-án benyújtott panasz nyomán indította meg. A panaszt egy belgiumi székhelyű uniós gyártó, az INEOS Aromatics (a továbbiakban: INEOS vagy panaszos) nyújtotta be, amely a tereftálsavval foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat gyártásának több mint [27–47] %-át képviseli. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához. |
1.2. Nyilvántartásba vétel
|
(3) |
A Bizottság az (EU) 2025/2013 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan. |
1.3. Az érdekelt felek
|
(4) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban val. részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszosokat, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat, az ismert importőröket, beszállítókat és felhasználókat, a kereskedőket, A koreai és mexikói hatóságokat, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre. |
|
(5) |
Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. |
1.4. Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek
|
(6) |
A koreai kormány és több érdekelt fél nyújtott be észrevételeket a vizsgálat megindításával kapcsolatban, nevezetesen: Mexikói exportáló gyártók: Akra Polyester, S.A. de C.V. (Akra) és Tereftalatos Mexicanos S.A. de C.V. (Temex), a továbbiakban együttesen: Alpek; valamint a koreai exportáló gyártók nevében a Koreai Vegyipari Szövetség (Korean Chemical Industry Association, a továbbiakban: KCIA). |
|
(7) |
Először is a koreai kormány és ezek a felek azt állították, hogy a panasz betekinthető változata nem felel meg az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti követelményeknek, mivel nem tartalmaz kellőe. részletes adatokat – a tartományok túl tágak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a panaszban szereplő fő érvek észszerű megértését és elemzését –, és a panasz betekinthető változatának aktualizálását kérték szűkebb tartományok vagy indexált számadatok alkalmazásával. |
|
(8) |
Másodszor: a KCIA állítása szerint nem tekinthető úgy, hogy a panaszt „az uniós gazdasági ágaza. részéről vagy annak nevében” nyújtották be, mivel nem nyert bizonyítást, hogy azt olyan uniós gyártók támogatják, amelyek együttes termelése az uniós gazdasági ágazat azo. része által előállított hasonló termék teljes termelésének több mint 50 %-át teszi ki, amely a panaszt támogatta vagy ellenezte, mivel a panasz nyilvános változata megállapította, hogy „a panaszos a vizsgálati időszak során a tereftálsav teljes uniós termelésének mintegy [a 25 %-os küszöbértéket jóval meghaladó százalékos arányt] képviseli”, ami nem bizonyítja az 50 %-os küszöbérték elérését. |
|
(9) |
A panaszos ellenezte az 50 %-os küszöbérték ezen értelmezését, azzal érvelve, hogy ez kizárólag annak értékelésére vonatkozik, hogy az uniós gazdasági ágazaton belül az intézkedést esetlegesen ellenzők aránya meghaladja-e a panasszal kapcsolatban hivatalosan támogató vagy semleges jelleggel állást foglaló gyártók arányát. |
|
(10) |
Harmadszor: az Alpek, a KCIA és a koreai kormány állítása szerint továbbá a vizsgálat nem lett volna megindítható, ennek kapcsán azzal érveltek, hogy a panasz nem tartalmazott elegendő bizonyítékot a jelentős kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan. Az Alpek azt állította továbbá, hogy a Mexikóból érkező behozatal nem lehetett a kár oka, és annak a koreai behozatallal összesített értékelése nem lett volna helyénvaló. |
|
(11) |
Az említett felek állítása szerint ugyanis a panaszban kiválasztott időszak nem reprezentatív, mivel a kárelemzés kiindulópontjaként megjelölt 2021. évet súlyosan érintették a globális tengeri kereskedelem zavarai és a Covid19-világjárvány miatti lezárások, amelyek csökkentették az Unióba irányuló behozatal volumenét, szokatlanul kedvező piaci feltételeket teremtve, és torzítva a kárhelyzetet. Állításuk szerint a megfigyelt tendenciák csak a rendes piaci viszonyokhoz való visszatérést jelentik. A felek állítása szerint továbbá maga a panaszos növelte piac. részesedését az Unióban, javította az exportvolumenét, nyereségadatait és termelési volumenét, ami ellentétes az uniós gazdasági ágazatot ért rendszerszintű kárra vonatkozó állítással. |
|
(12) |
A panaszos a fenti az állításokat cáfolva kiemelte, hogy a Covid19-világjárvány előtti piaci helyzet nem tekinthető rendes, kárt nem okozó piacnak, és rámutatott arra, hogy 2016-ban már sikeresen nyújtott be dömpingellenes panaszt. |
|
(13) |
Ami azokat az állításokat illeti, amelyek szerint a panasz betekinthető változata nem teszi lehetővé a tendenciák és mintázatok megértését, a Bizottság megállapította, hogy a panasznak az érdekelt felek számára betekintés céljából elérhető nyilvános változata elegendő alapvető bizonyítékot és az adatok betekinthető összefoglalóit tartalmazta ahhoz, hogy az érdekelt felek megfelelően megértsék a panasz alapjául szolgáló kármutatók alakulását, és az eljárás során gyakorolhassák a védelemhez való jogukat, továbbá az megfelelt az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeknek. |
|
(14) |
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a tartományok megadása formájában végzett bizalmas kezelés indokolt, mivel csak egy panaszos van (az INEOS), ami azt jelenti, hogy a számadatok többsége vállalatspecifikus. |
|
(15) |
A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az említett felek maguk is érdemi érveket és észrevételeket terjesztettek elő a tendenciákkal kapcsolatban ezen, állítólagosan elégtelen adatok alapján. Ez ugyancsak arra utal, hogy a panasz nyilvános változatában szereplő betekinthető összefoglalók valójában lehetővé tették az alapul szolgáló érzékeny információk érdemi megértését. |
|
(16) |
A KCIA által a panasz benyújtásához szükséges legitimáció hiányára vonatkozóan tett állításokat illetően a Bizottság rámutatott arra, hogy az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban a panaszt „az uniós gazdasági ágaza. részéről vagy annak nevében” benyújtottnak kell tekinteni, ha az uniós gazdasági ágazat azon tagjai, amelyek kifejezetten támogatják a panaszt, az uniós gazdasági ágazat teljes termelésének legalább 25 %-át teszik ki, és ha a támogatók nagyobb termelést képviselnek, mint az ellenzők. |
|
(17) |
A Bizottság az eljárás megindítása előtt legitimációs vizsgálatot végzett. E célból a Bizottság felvette a kapcsolatot a panaszban említett és az eljárás megindítása előtt a Bizottság számára más módon ismertté vált, valamint a panaszosok reprezentativitásának kiszámításakor figyelembe vett valamennyi uniós gyártóval. A vizsgálat megindításának napján a Bizottság a legitimációról szóló feljegyzést csatolt a nyilvános ügyirathoz, amelyből kiderült, hogy a panaszos a teljes uniós termelés több mint [27–47] %-át képviselte, egy gyártó semleges álláspontot képviselt, továbbá egyetlen gyártó sem ellenezte a vizsgálat megindítását. |
|
(18) |
Az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdésében foglalt vonatkozó küszöbértékek tehát teljesültek, ezért a Bizottság megalapozatlannak ítélte és elutasította az állítást. |
|
(19) |
Ami az Alpek összesített értékelésre vonatkozó állításait illeti, a Bizottság a rendelkezésre álló információk és statisztikák alapján megállapította, hogy a panasz szakaszában teljesültek az érintett országokból érkező behozatal összesített értékelésének feltételei. |
|
(20) |
Megállapítást nyert különösen, hogy a dömpingkülönbözetek meghaladják a csekély mértékű szintet. Amint azt a rendelkezésre álló hivatalos importstatisztikák is mutatják, a dömpingelt behozatal mennyisége mindkét érintett ország esetében meghaladta a csekély mértéket, így nem volt elhanyagolható. Ezenkívül a versenyfeltételek is hasonlónak voltak tekinthetők. Az összesített értékelés ennélfogva indokolt volt. |
|
(21) |
Az alaprendelet 5. cikke értelmében a panaszhoz szükséges (a vizsgálat megindításához elegendő) jogi bizonyítási követelmények egyértelművé teszik, hogy a panaszban szereplő információk sem mennyiségben, sem minőségben nem egyeznek meg azzal, amelyre a Bizottság a vizsgálat végén tett megállapításait alapozza. A panasznak valójában elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia a dömpingre, a kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan, amely észszerűen a panaszos rendelkezésére áll. |
|
(22) |
Ezen túlmenően az alaprendelet 5. cikke nem írja elő, hogy a jelentős kárra vonatkozó elegendő bizonyíték meglétének megállapításához az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett valamennyi kártényezőt szükséges elemezni panaszban, vagy hogy azoknak romlást kell jelezniük. Az alaprendelet 5. cikke (2) bekezdésének szövege azt mondja ki, hogy a panasznak tartalmaznia kell információkat az állítólagosan dömpingelt behozatal volumenének változására, az említett behozatalnak a hasonló termék uniós piacon felszámított áraira gyakorolt hatására, valamint a behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra ebből következően gyakorolt hatására vonatkozóan, amit az uniós gazdasági ágazat helyzetére kihatással lévő releváns (de nem feltétlenül összes), például az alaprendelet 3. cikkének (3) és (5) bekezdésében szereplő tényezők és mutatók is tanúsítanak. |
|
(23) |
Ebben az ügyben a panaszos által az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban benyújtott bizonyítékok Bizottság általi elemzése megállapította, hogy a panasz elegendő bizonyítékot tartalmaz a dömpingre, a kárra, valamint az állítólagosan dömpingelt behozatal és az állítólagos kár közötti ok-okozati összefüggésre vonatkozóan. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
1.5. Mintavétel
|
(24) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében. |
Mintavétel az uniós gyártók körében
|
(25) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Mivel azonban mindhárom ismert uniós gyártó jelentkezett, végül az a döntés született, hogy nincs szükség mintavételre, mivel mindegyikük megvizsgálható. Ez a három uniós gyártó képviselte az érintett termék uniós termelésének 100 %-át a vizsgálati időszakban. |
Mintavétel a független importőrök körében
|
(26) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkért független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. |
|
(27) |
Egyetlen független importőr sem nyújtotta be a kért információkat, illetve egyezett bele a mintába való felvételébe. Ezért nem volt szükség mintavételre. |
Mintavétel az exportáló gyártók körében
|
(28) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Koreában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Koreai Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban val. részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. |
|
(29) |
A Koreában működő exportáló gyártók közül három nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján két olyan vállalatot vett fel a mintába, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról kikérte valamennyi ismert érintett exportáló gyártó és a koreai hatóságok véleményét. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel. |
|
(30) |
Tekintettel arra, hogy Mexikóban csak egy ismert exportáló gyártó volt, és más mexikói exportáló gyártó az eljárás megindítását követően sem jelentkezett, Mexikó tekintetében nem volt szükség mintavételre. |
1.6. Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások
|
(31) |
A Bizottság az eljárás megindításának napján online elérhetővé tette (4) az exportáló gyártók számára összeállított kérdőíveket. |
|
(32) |
A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:
|
|
(33) |
Egyetlen mexikói exportáló gyártó sem válaszolt a kérdőívre. Ezenkívül tíz felhasználó nyújtott be kitöltött kérdőívet, azonban azokat a Bizottság a vizsgálat e szakaszában nem ellenőrizte. |
1.7. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(34) |
A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2024. július 1. és 2025. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2022. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
2. A VIZSGÁLT TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
2.1. Vizsgált termék
|
(35) |
A vizsgált termék a jelenleg az ex 2917 36 00 KN-kód (TARIC-kód: 2917 36 00 11) alá tartozó, általában a Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat a 100-21-0 nyilvántartási száma (CAS-szám) alá besorolt, 0023865-3 vámuniós és statisztikai számú (CUS-szám), legalább 99,5 tömegszázalékos tisztaságú tereftálsav (a továbbiakban: vizsgált termék). |
|
(36) |
A tereftálsavat elsősorban polietilén-tereftalát (PET) gyártásához használják, palackokban, csomagolásban, rostokban, fóliákban és forgácsban történő alkalmazásra. Kisebb mennyiségeket lágyítószerekben, bevonatokban és egyéb speciális alkalmazásokban is felhasználnak. |
2.2. Az érintett termék
|
(37) |
Az érintett termék a Koreai Köztársaságból és a Mexikói Egyesült Államokból származó, jelenleg az ex 2917 36 00 KN-kód (TARIC-kód: 2917 36 00 11) alá tartozó tereftálsav (a továbbiakban: érintett termék). |
2.3. A hasonló termék
|
(38) |
A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:
|
|
(39) |
A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek. |
2.4. A termékkörre vonatkozó észrevételek
|
(40) |
Különböző felek (az UAB NEO Group felhasználó és a KCIA, valamint tagvállalatai: Samnam Petrochemical Co., Ltd., Taekwang Industrial Co., Ltd. és Hanwha Impact Corporation) kérték a minősített tereftálsav (a továbbiakban: QTA) kizárását a termékkörből. Ennek kapcsán a következőkkel érveltek:
|
|
(41) |
Az UAB NEO csoport kifejtette, hogy bár a QTA felhasználható palackminőségű PET-forgácsok gyártásához, nem helyettesítheti teljes mértékben a PTA-t. Következésképpen a PTA-t a QTA-val együtt, meghatározott arányban kell szerepeltetni a folyamatban. |
|
(42) |
A panaszos ezzel szemben azt állította, hogy a QTA ugyanazokkal a fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, mint a PTA, és a legtöbb downstream alkalmazásban azzal nagyrészt felcserélhető, ennélfogva ténylegesen versenyez a PTA-val a poliésztergyártás piacán. |
|
(43) |
A Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy mindkét terméktípus azonos fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és felhasználásuk is azonos. Ezenkívül a QTA és a PTA eltérő tisztasági szintje nem indokolta a QTA kizárását a termékkörből. Megállapítást nyert továbbá, hogy a QTA ténylegesen versenyez a PTA-val a továbbfeldolgozott PET-termékek gyártásában a PET valamennyi kategóriájában. Az összegyűjtött bizonyítékok szerint legalább néhány felhasználó a gyártás során ténylegesen egymással felcserélhető jelleggel használja a PTA-t és a QTA-t. Megállapítást nyert továbbá, hogy nincs olyan egyértelmű árkülönbség a QTA és a PTA között, amely indokolná a QTA költségének és árának kiigazítását. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
3. DÖMPING
3.1. Korea
3.1.1. Rendes érték
|
(44) |
A Bizottság elsőként – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók mindegyike esetében megvizsgálta, hogy a belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítés reprezentatív, ha a vizsgálati időszakban a belföldi piacon a független vevők részére értékesített hasonló termék teljes volumene az adott exportáló gyártó esetében legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített érintett termék teljes volumenének 5 %-a volt. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított összértékesítése a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív. |
|
(45) |
Ezt követően a Bizottság a reprezentatív belföldi értékesítést bonyolító exportáló gyártók esetében azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatók az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal. |
|
(46) |
Ezután a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok belföldi értékesítése reprezentatív-e. Egy terméktípus belföldi értékesítése reprezentatív, ha a vizsgálati időszakban a belföldön a független vevők részére értékesített terméktípus teljes volumene legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes volumenének 5 %-a volt. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított terméktípusonkénti értékesítése a mintában szereplő exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív. |
|
(47) |
Ezt követően a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban, annak megállapítása érdekében, hogy a rendes értéket a tényleges belföldi értékesítések alapján szükséges-e meghatározni – minden egyes terméktípus esetében megállapította, hogy a független vevők részére megvalósított belföldi értékesítések mekkora hányada volt nyereséges a vizsgálati időszakban. |
|
(48) |
Függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem, a rendes értéket az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, ha:
|
|
(49) |
Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga. |
|
(50) |
A rendes értéket az egyes terméktípusok kizárólag nyereséges belföldi, vizsgálati időszak alatti értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:
|
|
(51) |
A belföldi értékesítés elemzése a mintában szereplő mindkét exportáló gyártó esetében kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés kevesebb mint 80 %-a volt nyereséges. Ennek megfelelően a Bizottság a rendes értéket a vizsgálati időszak alatti nyereséges értékesítések figyelembevételével képzett súlyozott átlagként számította ki. |
3.2. Exportár
|
(52) |
A mintában szereplő mindkét exportáló gyártó kizárólag az Unión kívül letelepedett – többek között Koreában és harmadik országokban működő – független kereskedőkön keresztül értékesített az Unióba. A vizsgálat megerősítette, hogy az érintett terméket a gyártók közvetlenül szállították az Unióba, a számlázási és kifizetési folyamat pedig a független kereskedőkön keresztül zajlott. |
|
(53) |
Ezért a Bizottság a gyártelepi exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése alapján állapította meg. |
3.3. Összehasonlítás
|
(54) |
Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakba. részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat a Bizottság kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. |
3.3.1. A rendes érték kiigazításai
|
(55) |
Annak érdekében, hogy a rendes értéket a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a szárazföldi szállítás költségei, valamint az anyagmozgatási, rakodási és csomagolási költségek tekintetében. |
|
(56) |
A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőt vette figyelembe: hitelköltségek. |
3.3.2. Az exportár kiigazításai
|
(57) |
Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a szárazföldi szállítás költségei, valamint az anyagmozgatási, rakodási és csomagolási költségek tekintetében. |
|
(58) |
A Bizottság a következő, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek és banki költségek. |
3.4. Dömpingkülönbözetek
|
(59) |
A mintában szereplő exportálók gyártó esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. |
|
(60) |
Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:
|
|
(61) |
A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki. Ennek a különbözetnek a meghatározása tehát a mintában szereplő exportáló gyártók esetében megállapított különbözetek alapján történt, figyelmen kívül hagyva azon exportáló gyártó különbözetét, amelyről megállapítást nyert, hogy nem dömpingelt. |
|
(62) |
Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 6,2 %-ra adódott. |
|
(63) |
A Koreában működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. |
|
(64) |
Mivel a Bizottságnak tudomása van legalább egy olyan koreai exportáló gyártóról, amely nem működött együtt a vizsgálatban, úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártókra vonatkozó dömpingkülönbözetet a mintában szereplő, a legmagasabb dömpingkülönbözettel rendelkező együttműködő vállalat dömpingelt ügyletei 25 %-ának szintjén állapítja meg. |
|
(65) |
Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:
|
3.5. Mexikó
|
(66) |
A (33) preambulumbekezdésben már jelzett módon egyetlen mexikói exportáló gyártó sem tanúsított együttműködést a vizsgálat során. A Bizottság ezért az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömpingre vonatkozó ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozta. |
3.5.1. Rendes érték
|
(67) |
Mivel sem az Alpek, sem más gyártó esetében nem álltak rendelkezésre nyilvánosan hozzáférhető információk a tereftálsav mexikói belföldi árairól, a Bizottság a panaszban megjelölt vizsgálati időszakból származó adatok (5), valamint az Instituto Nacional de Estadística y Geografía (INEGI) vegyipari ágazatra vonatkozó adatai alapján számította ki a Mexikóra vonatkozó rendes értéket. |
|
(68) |
A rendes értéket az uniós gazdasági ágazat termelési tényezőinek a panaszban feltüntetett aránya és e tényezők mexikói belföldi árai, valamint a nem együttműködő gyártó, az Alpek könnyen hozzáférhető adatai:
|
3.6. Exportár
|
(69) |
A Mexikóból az Unióba szállított tereftálsav exportára az Eurostat és a Surveillance 3 adatbázis (a továbbiakban: Surveillance 3) adatain alapult (6). A tereftálsav a 2917 36 00 KN-kód (TARIC-kód: 2917 36 00 00) alá tartozik „tereftálsav és sói” formában. Míg a jelen vizsgálatban érintett termék csak a tereftálsav, a panasz szerint a Mexikóból az Unióba e KN-kód alatt érkező összes behozatal tereftálsavnak felel meg. |
3.7. Összehasonlítás
|
(70) |
Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. |
|
(71) |
Mivel az Eurostat statisztikáiban szereplő ezen áradatok CIF-szintű árakat tükröznek, azokat a Bizottság a tengeri fuvarozási, vámkezelési és belső szállítási költségeknek a mexikói inflációs ráták összegével aktualizált levonásával gyártelepi szintre igazította. |
3.8. Dömpingkülönbözet
|
(72) |
A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. |
|
(73) |
Ez alapján az ideiglenes dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:
|
4. KÁR
4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása
|
(74) |
A hasonló terméket a vizsgálati időszakban három gyártó: az INEOS, az Orlen és az IVQ gyártotta az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot. A figyelembe vett időszakban az Indorama csoport két további gyártója tevékenykedett az uniós piacon: az IndoramaVentures Portugal PTA – Unipessoal Lda, Sines, Portugália (a továbbiakban: Indorama Portugal) és az Indorama Ventures Europe B.V., Rotterdam, Hollandia (a továbbiakban: Indorama Netherlands). A két üzem 2023-ban, illetve 2024-ben beszüntette a termelést. |
|
(75) |
A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy 1,65 millió tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló információk, például a panaszos által benyújtott, ellenőrzött makrogazdasági kérdőív alapján állapította meg, a vizsgálati időszakban működő három uniós gyártó (INEOS, Orlen és IVQ) által benyújtott, kárra vonatkozó egyedi kérdőívekből származó adatokkal kiegészítve. |
|
(76) |
A fenti (25) és (74) preambulumbekezdésben említettek szerint a három uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének 100 %-át képviselte a vizsgálati időszakban. |
4.2. Belső felhasználás
|
(77) |
Annak megállapítása céljából, hogy az uniós gazdasági ágazatot érte-e kár dömping következtében, valamint annak érdekében, hogy meghatározza a felhasználást és az uniós gazdasági ágazat helyzetét leíró különböző gazdasági mutatókat, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék későbbi felhasználását (belső felhasználását) az elemzés során figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben. |
|
(78) |
A tereftálsav a PET-gyártás egyik fő nyersanyaga. A tereftálsav leginkább meghatározó felhasználási területe a PET-gyanta gyártása, amelyet elsősorban műanyag palackok és élelmiszer-csomagolások gyártásához használnak. A tereftálsav sokkal kiseb. részét használják PET-szálak, -forgácsok és -fóliák előállítására, amelyeket aztán lágyítószerekhez, bevonatokhoz és egyéb speciális alkalmazásokban használnak fel. |
|
(79) |
A Bizottság megállapította, hogy az IVQ tereftálsav-termelésének jelentős részét [35–60] %-át belső felhasználásra szánták. A tereftálsav-termelés jelentős részét szervezeten belül, kereskedelmi számlák nélkül adták tovább továbbfeldolgozott termékként előállított PET gyártása céljából. Ez a költségoptimalizálásra irányuló vertikális integrációs stratégi. részét képezte (7), és az IVQ nem vásárolt tereftálsavat független beszállítóktól PET-gyártásához. Ezt szem előtt tartva, bár az IVQ belső transzferárai a tereftálsav tekintetében összehasonlíthatók voltak a piaci árakkal, a Bizottság megállapította, hogy a piac e része kötött. |
|
(80) |
Hasonló vertikális integrációs stratégiát követett az Indorama Netherlands is (8). A teljes uniós tereftálsav-termelés szabadpiaci felhasználásának és belső felhasználásának becslése során a Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az Indorama Netherlands termelésének azono. részét szánták belső felhasználásra a vállalkozás működésének éveiben. Ezt az értékelést a rendelkezésre álló információk, köztük a panaszos által a makrogazdasági kérdőívben benyújtott becslések alapján végezte el. |
|
(81) |
A kötött piac és a szabadpiac közötti különbségtétel azért lényeges a kárelemzés szempontjából, mert a kötött piacra szánt termékek nem versenyeznek közvetlenül a behozatallal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelés közvetlen versenyben van az érintett termék behozatalával. |
|
(82) |
Annak érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatról a lehető legteljesebb képet alkossa, a Bizottság adatokat gyűjtött a tereftálsav teljes termelésére vonatkozóan, és meghatározta, hogy az előállított termékeket belső felhasználásra vagy a szabadpiacra szánták-e. |
|
(83) |
A Bizottság az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó egyes gazdasági mutatók vizsgálatát a szabadpiaci adatok alapján végezte el. Ezek a mutatók a következők: értékesítési volumen és értékesítési árak az uniós piacon, piac. részesedés, növekedés, exportvolumen és -árak, jövedelmezőség, a beruházások megtérülése, valamint pénzforgalom. Annak érdekében, hogy teljes képet kapjon az uniós gazdasági ágazat helyzetéről, a Bizottság – amikor csak lehetséges és indokolt volt – a vizsgálat ténymegállapításait összehasonlította a kötött piacra vonatkozó adatokkal. |
|
(84) |
Ugyanakkor más gazdasági mutatók elemzése csak a teljes, tehát az uniós gazdasági ágazat általi belső felhasználást is magában foglaló tevékenységre vonatkoztatva szolgáltatott releváns adatokat. Ezek a következők: termelés, kapacitás és kapacitáskihasználás, beruházások, készletek, foglalkoztatás, termelékenység, munkabérek, valamint tőkebevonási képesség. Ezek a mutatók a teljes tevékenységtől függnek, függetlenül attól, hogy a termékeket belső felhasználásra szánják, vagy a szabadpiacon értékesítik. |
4.3. Uniós felhasználás
|
(85) |
A Bizottság az uniós felhasználást a panaszos által benyújtott, ellenőrzött makrogazdasági kérdőív alapján állapította meg, kiegészítve azt a három uniós gyártó által benyújtott, ellenőrzött egyedi kárkérdőívekből származó adatokkal, valamint az Eurostat és a Surveillance adataival. |
|
(86) |
A Bizottság megállapította, hogy Litvánia az (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 19. cikke alapján bizalmas kezelést biztosított a tereftálsav jelentős mennyiségű behozatala tekintetében. Ezért az Eurostat adatai nem a teljes tereftálsav-behozatalra vonatkozóan közöltek forrásokat. A Bizottság ezért a behozatal volumenének, értékének és forrásainak meghatározásához Litvánia esetében a Surveillance adatait, míg a fennmaradó 26 tagállam esetében az Eurostat adatait használta fel. |
|
(87) |
A fenti okból tartomány formájában kellett megadni a behozatal volumenére és áraira vonatkozó adatokat, valamint minden egyéb olyan adatot, amelyből ezek az adatok kikövetkeztethetők. |
|
(88) |
A fent ismertetett adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy az uniós felhasználás a következőképpen alakult: 1. táblázat Uniós felhasználás (tonna)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(89) |
A figyelembe vett időszakban csökkent a tereftálsav teljes uniós felhasználása. |
|
(90) |
2023 különösen nagy kihívást jelentett az uniós gazdasági ágazat számára, mivel a teljes kereslet 28 %-kal csökkent az előző évhez képest, míg a szabadpiaci kereslet 29 %-kal esett vissza. Ezt a csökkenést az Unión belüli általános gazdasági bizonytalanság okozta, amely a PET-ágazatot mint a tereftálsav fő vevőjét érintette; további okként a Covid19-világjárványt követően a vásárlási magatartás normalizálódása és a fő vevők készleteinek csökkenése jelölhető meg. |
|
(91) |
2024-ben, amikor a piac stabilizálódott, a kereslet valamelyest nőtt, de a teljes kereslet még mindig 15 %-kal elmaradt a 2022. évi kereslettől, míg a szabadpiaci kereslet 13 %-kal volt alacsonyabb. A teljes kereslet további 2 százalékponttal, a szabadpiaci kereslet pedig 1 százalékponttal csökkent a vizsgálati időszakban. |
|
(92) |
A kötött piac a figyelembe vett időszak minden egyes évében csökkent, és a teljes figyelembe vett időszakban 42 %-kal esett vissza. Ezt a visszaesést főként az Indorama Netherlands üzemének bezárása okozta, amely fokozatosan csökkentette a termelést (beleértve a belső felhasználásra végzett termelést is), és 2024-ben leállította mind a tereftálsav, mind a PET gyártását. |
|
(93) |
Az a tény, hogy a kötött piaci felhasználás a szabadpiaci kereslethez képest ilyen lineárisan csökkent, szintén arra a következtetésre utal, hogy a készletcsökkentés volt a szabadpiaci kereslet 2022. évi visszaesésének egyik fő oka. Mivel a vertikálisan integrált PET-gyártóknak nem szorultak készletfelhalmozásra tereftálsavból, a továbbiakban is egyszerűen elláthatták magukat tereftálsavval, amennyiben egy adott évben volt kereslet a PET iránt. |
4.4. Behozatal az érintett országokból
4.4.1. Az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal hatásainak összesített értékelése
|
(94) |
A Bizottság megvizsgálta, hogy a terméknek az érintett országokból érkező dömpingelt behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban összesítve kell-e értékelni. |
|
(95) |
A fenti (60) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint az egyik koreai exportáló gyártóról, a Taekwangról megállapítást nyert, hogy nem folytat dömpinget. A Bizottság ezért a kárértékelésből kizárta a Taekwang behozatalát. Az alábbi megfontolások csak a fennmaradó Koreából érkező dömpingelt behozatalra és a Mexikóból érkező dömpingelt behozatalra vonatkoznak. A Taekwang behozatala harmadik országból érkező egyéb behozatalnak minősül. |
|
(96) |
A Koreából és Mexikóból érkező dömpingelt behozatal vonatkozásában megállapított dömpingkülönbözet nagyobb volt az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdése szerinti, a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. A dömpingelt behozatal volumene az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmében egyik értintett ország esetében sem volt elhanyagolható. A vizsgálati időszakban a Koreából érkező dömpingelt behozatal piac. részesedése 23 %, Mexikó esetében pedig 5 % volt. |
|
(97) |
A Koreából és a Mexikóból érkező dömpingelt behozatal közötti, valamint az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és a hasonló termék közötti verseny feltételei hasonlóak voltak. Konkrétabban: a behozott termékek egymással és az Unióban gyártott termékkel versengtek, mivel azokat ugyanazon értékesítési csatornákon keresztül és a fogyasztók azonos kategóriái részére értékesítik. |
|
(98) |
Ennek megfelelően az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott összes feltétel teljesült, és a Bizottság a Koreából és Mexikóból érkező dömpingelt behozatalt a kár meghatározása szempontjából összesítve vizsgálta. |
|
(99) |
Az Alpek kiemelte, hogy a Mexikóból érkező behozatal stabil maradt a figyelembe vett időszakban, és hogy a panaszos nem kérte a Mexikóból és Koreából érkező behozatal összesített értékelését. Az Alpek azt állította, hogy a Mexikóból és a Koreából érkező behozatal árhatásait emiatt függetlenül kell megállapítani. |
|
(100) |
Az Alpek állításaival szembeni érvelése szerint a panaszos azzal, hogy ugyanazon termék Mexikóból és Koreából érkező behozatalára vonatkozóan egyetlen panaszt nyújtott be, szükségszerűen felhívta az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt elemzési keretet. A panaszos kiemelte továbbá, hogy a 3. cikk (4) bekezdése az összesített elemzés feltételei körében nem említi a panaszos hivatalos kérelmét. |
|
(101) |
A Bizottság egyetértett azzal, hogy a panaszos kérelme nem követelmény az összesített elemzéshez. Megállapítást nyert, hogy a Mexikóból érkező behozatal dömpingelt, és a figyelembe vett időszak alatti csökkenés ellenére jelentős mennyiségben volt jelen. Ezért az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerinti kumulatív elemzés valamennyi feltétele teljesült. |
|
(102) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal hatásait összesítve kell értékelni, és elutasította az Alpek állítását. |
4.4.2. Az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal mennyisége és piac. részesedése
|
(103) |
A Bizottság a fenti (86) preambulumbekezdésben kifejtett módon a dömpingelt behozatal volumenét az Eurostat és a Surveillance adatai alapján állapította meg. A dömpingelt behozatal piac. részesedését a behozatali volumenek és a fenti 1. táblázatban meghatározott uniós szabadpiaci felhasználás alapján, a Taekwang értékesítéseinek levonásával állapította meg. |
|
(104) |
Az érintett országokból az Unióba érkező dömpingelt behozatal a következőképpen alakult: 2. táblázat A behozatal volumene és piac. részesedése
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(105) |
A Koreából és Mexikóból érkező dömpingelt behozatal az érintett időszakban végig jelen volt az uniós piacon. A keresletnek a (90) preambulumbekezdésben ismertetett 2023. évi visszaesése abban az évben a dömpingelt behozatal volumenének 20 %-os csökkenésében is tükröződött. |
|
(106) |
A 2023. évi visszaesést követően a dömpingelt behozatal volumene meredeken emelkedni kezdett. 2024-ben a dömpingelt behozatal már 19 százalékponttal nőtt 2023-hoz képest. Ez a növekedés folytatódott a vizsgálati időszakban is, amikor a dömpingelt behozatal csökkenő kereslet mellett is további 15 százalékponttal nőtt. A teljes növekedés mértéke az érintett időszakban 14 % volt. |
|
(107) |
A piac. részesedések alakulása azt mutatta, hogy a kereslet ingadozása ellenére a dömpingelt behozatal folyamatosan nőtt. Bár a 2023. évi csökkenő kereslet mellett a dömpingelt behozatal abszolút értékben is csökkent, abban az évben 4 százalékponttal növelte piac. részesedését. 2024-ben, mivel a teljes kereslet és a behozatal egyaránt nőtt, a dömpingelt behozatal piac. részesedése stabil maradt. A vizsgálati időszakban azonban a dömpingelt behozatal 4 százalékponttal növelte piac. részesedését az Unióban, mivel a dömpingelt behozatal volumene az ismét csökkenő kereslet ellenére tovább nőtt. |
4.5. Az érintett országokból érkező dömpingelt behozatalhoz tartozó importár és az áralákínálás
|
(108) |
A Bizottság a dömpingelt behozatal árait a Surveillance és az Eurostat adatai alapján állapította meg. |
|
(109) |
A Bizottság a dömpingelt behozatal áralákínálását a Koreából érkező behozatal esetében a mintában szereplő koreai exportáló gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőívei, a Mexikóból érkező behozatal esetében pedig a Surveillance adatbázis és az Eurostat árai alapján állapította meg. |
|
(110) |
Az érintett országokból az Unióba érkező dömpingelt behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult: 3. táblázat Importárak (EUR/tonna)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(111) |
A Koreából és Mexikóból érkező dömpingelt behozatal árai a figyelembe vett időszak minden egyes évében csökkentek, a Koreából érkező behozatal árai 2024-ben kismértékben emelkedtek. Mivel a globális ellátási lánc zavarai 2022-ben hatással voltak a szállítási költségekre és a nyersanyagárakra, az előállítási költségek és az árak a harmadik országokban és az Unióban egyaránt magasak voltak (10). |
|
(112) |
A dömpingelt behozatal árai 2022 és 2023 között 17 %-kal csökkentek. A mexikói árak 2023-ban további 3 százalékponttal csökkentek, míg a koreai árak ugyanebben az évben kismértékben emelkedtek. Ezt követően mindkét ország árai további 7 százalékponttal csökkentek a vizsgálati időszakban, ami a figyelembe vett időszakban a két ország súlyozott átlagos importárának összesen 24 %-os csökkenését eredményezte. |
|
(113) |
A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:
|
|
(114) |
Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. A Bizottság összehasonlította egymással a QTA és a PTA terméktípus árait, miután megállapította, hogy mindkét terméktípus ténylegesen versenyez ugyanazokon a piacokon, továbbá közöttük nem mutatkozik olyan jelentős költség- vagy árkülönbség, amely bármilyen kiigazítást indokolna. |
|
(115) |
Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte az uniós gyártók vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. A vizsgálati időszakban egyetlen dömpingelt behozatal esetében sem állapított meg alákínálást. |
|
(116) |
A Bizottság azonban megállapította, hogy a figyelembe vett időszak egészében árlenyomás és árerózió állt fenn. A dömpingelt behozatalt a figyelembe vett időszak minden évében az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeinél alacsonyabb árakon értékesítették az Unióban. 2022-ben és 2023-ban továbbá értékesítésük az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árakon történt. |
|
(117) |
Az említett dömpingelt behozatal ára a figyelembe vett időszak minden évében csökkent. Az egyre olcsóbb dömpingelt behozatal erőteljes piaci jelenlétével és az említett behozatal miatti folyamatos piacvesztéssel szembesülve az uniós gyártók a figyelembe vett időszak egyik évében sem tudtak az előállítási költségeiket elérő vagy meghaladó áron értékesíteni. Éppen ellenkezőleg, az uniós gyártók kénytelenek voltak tovább csökkenteni áraikat, hogy a piac. részesedésüknek legalább eg. részét megtartsák. Amint azt az alábbi 7. táblázat mutatja, 2023 kivételével, amikor az előállítási költségek nagyobb mértékben csökkentek, az uniós gazdasági ágazat éves szinten az előállítási költségeinek mérséklődését lényegesen meghaladó mértékű árcsökkentést alkalmazott: az uniós gyártók egyre inkább az előállítási költségük alá csökkentették áraikat, ami veszteséges helyzetet eredményezett. |
4.6. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
4.6.1. Általános megjegyzések
|
(118) |
A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. |
|
(119) |
A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a panaszos által benyújtott, ellenőrzött makrogazdasági kérdőívben szereplő, szükség esetén a három uniós gyártó által benyújtott, kárra vonatkozó egyedi kérdőívekből származó adatokkal kiigazított adatok alapján, valamint a Surveillance és az Eurostat vizsgált termék behozatalára vonatkozó adatai alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a három uniós gyártó kitöltött és ellenőrzött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az adatok a három uniós gyártóra vonatkoztak. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult. |
|
(120) |
A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piac. részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés. |
|
(121) |
A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. |
4.6.2. Makrogazdasági mutatók
4.6.2.1.
|
(122) |
A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult: 4. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(123) |
A figyelembe vett időszakban az uniós termelési volumen 34 %-kal csökkent. A legmeredekebb, 36 %-os csökkenésre 2023-ban került sor. Ez a meredek visszaesés részben az abban az évben bekövetkezett, fent említett keresletcsökkenésnek tudható be. Mivel a kereslet 2024-ben némileg javult, az uniós gazdasági ágazat termelési volumene is nőtt, de még mindig 25 %-kal elmaradt a 2022. évi kiindulási értéktől, és a vizsgálati időszakban további 9 százalékponttal csökkent. |
|
(124) |
Az uniós termelési kapacitás csökkenése egyértelműen mutatja az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár mértékét. Emögött az a tendencia húzódik meg, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós termelési kapacitás jelentősen csökkent, mivel 2023-ban és 2024-ben számos gyártóüzemet bezártak. Összességében e leállások következtében a teljes uniós termelési kapacitás 2022 és a vizsgálati időszak között a felére esett vissza. |
|
(125) |
Ezért a kapacitáskihasználás nyilvánvaló javulása, valamint a kapacitáskihasználás 2023-ban és a vizsgálati időszakban a 2022., illetve a 2024. évhez képest bekövetkezett csökkenése nem mond sokat az uniós gazdasági ágazat helyzetéről, mivel e fejlemények főként az uniós üzemek bezárásához kapcsolódnak, ami a teljes termelési kapacitás visszaesését eredményezte. Sokkal többet árul el a teljes értékesítési volumen és a termelési kapacitás. |
4.6.2.2.
|
(126) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piac. részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 5. táblázat Az értékesítés mennyisége és piac. részesedése
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
(127) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítése 29 %-kal csökkent. A legnagyobb visszaesést 2023-ban regisztrálták, amely egybeesett az uniós kereslet visszaesésével (lásd a fenti 1. táblázatot). Míg azonban a szabadpiaci kereslet 2023-ban 29 %-kal csökkent, az uniós értékesítési volumen sokkal jelentősebb mértékben, 39 %-kal esett vissza. |
|
(128) |
A kereslet 2024. évi élénkülése nyomán az uniós gazdasági ágazat értékesítései is nőttek, de még mindig 22 %-kal elmaradtak a 2022. évi szinttől. Végezetül a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene további 7 százalékponttal csökkent, ami szintén sokkal jelentősebb visszaesés, mint az uniós kereslet 1 százalékpontos mérséklődése. |
|
(129) |
Az uniós gazdasági ágazat piac. részesedése a 2022. évi 73 %-ról a 2023-ban 63 %-ra esett vissza. Mivel a kereslet 2024-ben élénkült, az uniós gazdasági ágazat piac. részesedése 2024-ben 3 százalékponttal nőtt, majd ismét 5 százalékpontot veszítve a figyelembe vett időszak alatti legalacsonyabb szintet érte el. |
4.6.2.3.
|
(130) |
Az érintett időszakot az uniós gazdasági ágazat teljesítményének jelentős visszaesése jellemezte. Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítési volumene 29 %-kal csökkent az érintett időszakban, és 12 százalékpontot veszített piac. részesedéséből. Ezzel szemben a dömpingelt behozatal volumene 19 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, és 7 százalékponttal növelte piac. részesedését. A nehéz piaci helyzet több uniós gyártóüzem bezárását eredményezte, ezzel a teljes uniós tereftálsavgyártási kapacitás lényegében a felére csökkent. |
|
(131) |
A fentiekben kifejtettek szerint a figyelembe vett időszakban a teljes uniós felhasználás is csökkent; a legnagyobb visszaesés 2023-ban volt megfigyelhető, ekkor az uniós szabadpiaci kereslet 29 %-kal csökkent a 2022. évhez képest. Az uniós gyártók értékesítési és behozatali volumene abban az évben érte el mélypontját. |
|
(132) |
Míg azonban 2023-ban az uniós gazdasági ágazat értékesítése 39 %-kal csökkent a 2022. évhez képest, a Koreából és Mexikóból érkező dömpingelt behozatal volumene csak 20 %-kal mérséklődött. Ez eltérő tendenciákat eredményezett a piac. részesedés alakulásában, aminek következtében az uniós gazdasági ágazat 10 százalékpontot veszített piac. részesedéséből, míg a dömpingelt behozatalé 3 százalékponttal nőtt. |
|
(133) |
2024-ben a szabadpiaci kereslet valamelyest javult, de továbbra is 13 %-kal alacsonyabb volt, mint 2022-ben. Az uniós gazdasági ágazat értékesítései szintén 17 százalékponttal nőttek, de még mindig 22 %-kal alacsonyabbak voltak, mint 2022-ben. A dömpingelt behozatal ugyanakkor 19 százalékpontos növekedéssel ismét megközelítette a 2022. évi szintet. |
|
(134) |
A vizsgálati időszakban az uniós kereslet ismét csökkent, ezúttal szerény, 1 százalékpontos mértékben. Ennek ellenére a dömpingelt behozatal volumene további 19 százalékponttal nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat értékesítése ismét csökkent, 7 százalékponttal. A vizsgálati időszakban a dömpingelt behozatal így további 4 százalékpontos piac. részesedést szerzett, míg az uniós gazdasági ágazat 5 százalékpontot veszített. |
4.6.2.4.
|
(135) |
A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 6. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(136) |
Az uniós gazdasági ágazat nehéz helyzete 480 munkahely (teljes munkaidős egyenérték) elvesztéséhez vezetett a figyelembe vett időszakban. Figyelembe véve a tereftálsavgyártó üzemek fent leírt bezárását az Unióban (4.6.2.1. szakasz), valamint a még működő három uniós gyártó munkaerő-leépítését, az alkalmazottak teljes létszáma a figyelembe vett időszak minden évében csökkent. A munkaerő 2023-ban 17 %-kal csökkent, amelyet 2024-ben további hatalmas, 24 százalékpontos visszaesés, majd a vizsgálati időszakban további 3 százalékpontos csökkenés követett. |
|
(137) |
A termelékenység a termelésben és a foglalkoztatásban bekövetkezett változásokkal összhangban alakult. Mélypontját 2023-ban, az uniós kereslet visszaesésének évében érte el. A termelékenység 2024-ben látszólag nőtt 50 százalékponttal, ez azonban nem a termelési folyamatok javulásának, hanem a gyárak bezárásának, valamint a megmaradó gyártók termeléskonszolidációjának és létszámleépítésének tudható be. |
|
(138) |
A vizsgálati időszakban, ahogy az uniós gyártók folyamatosan veszítettek szabadpiaci értékesítési volumenükből és piac. részesedésükből, és a belső felhasználás is csökkent, a termelékenység még a további létszámcsökkentés mellett is újabb 9 százalékponttal csökkent. |
4.6.2.5.
|
(139) |
Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek nem elhanyagolható hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra. |
|
(140) |
A tereftálsavra vonatkozóan 2016-ban már indult dömpingellenes vizsgálat a Koreából származó tereftálsav behozatala kapcsán. A Bizottság azonban 2017. június 6-án lezárta vizsgálatot (11), mivel a megállapított dömpingkülönbözetek a de minimis szint alatt voltak. Ezért nem álltak rendelkezésre adatok az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez. |
4.6.3. Mikrogazdasági mutatók
4.6.3.1.
|
(141) |
A három uniós gyártó által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 7. táblázat Értékesítési árak az Unióban
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(142) |
Az olcsó dömpingelt behozatal árnyomása miatt mind az uniós gazdasági ágazat átlagos termelési egységköltsége, mind az átlagos szabadpiaci értékesítési ár csökkent a figyelembe vett időszak minden évében, és az uniós gyártók ezen évek mindegyikében arra kényszerültek, hogy az előállítási költségük alatti árakon értékesítsenek. |
|
(143) |
A (111) preambulumbekezdésben már említett módon a 2022. évi előállítási költség világviszonylatban is magas volt. Ez különösen igaz volt az Unióban, az Ukrajna elleni orosz inváziót követően emelkedő energiaárak nyomán. |
|
(144) |
Ahogy a globális piaci helyzet normalizálódott, és az energiaárak 2023-tól stabilizálódni kezdtek az Unióban, a költségek és az árak mérséklődése is megkezdődött. Az uniós gazdasági ágazat átlagos előállítási költsége 2023-ban 4 %-kal csökkent, amelyet 2024-ben további 14 százalékpontos jelentős csökkenés követett. Az előállítási költségek fokozatosan csökkenése a vizsgálati időszakban folytatódott, mértéke további egy százalékpontot tett ki. |
|
(145) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai szintén csökkentek a figyelembe vett időszak minden évében, de következetesen alacsonyabbak voltak, mint a termelési egységköltség. Ez azt mutatta, hogy az árszinteket alapvetően nem az előállítási költségek határozták meg. |
|
(146) |
A dömpingelt behozatalt ugyanis a figyelembe vett időszak minden évében az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeinél alacsonyabb árakon értékesítették az Unióba. Mivel az uniós gyártók minden évben veszítettek piac. részesedésükből az olcsó behozatallal szemben (kivéve 2024-ben, amikor ideiglenesen visszaszerezték piac. részesedésük eg. részét), agresszív árcsökkentéshez kellett folyamodniuk, és előállítási költségük alatt kellett értékesíteniük, hogy legalább bizonyos értékesítési volument megtartsanak. |
|
(147) |
2022-ben és 2023-ban a dömpingelt behozatalt az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árakon értékesítették. Az uniós gazdasági ágazat így 2022 és 2023 között 19 %-kal, 2024-ben további 7 százalékponttal, a vizsgálati időszakban pedig 4 százalékponttal csökkentette az árakat. |
4.6.3.2.
|
(148) |
A három uniós gyártó átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 8. táblázat Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség
|
||||||||||||||||||||||
|
(149) |
Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2023-ban 6 %-kal, 2024-ben pedig további 3 százalékponttal nőtt. Végül a vizsgálati időszakban további 15 százalékpontos emelkedésre került sor. |
4.6.3.3.
|
(150) |
A három uniós gyártó készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 9. táblázat Készletek
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
(151) |
A zárókészletek szintje a termelési és értékesítési volumennek megfelelően ingadozott: 2023-ban 39 %-kal csökkent, majd 2024-ben több mint kétszeresére nőtt, majd a vizsgálati időszakban kismértékben, 6 százalékponttal csökkent. |
4.6.3.4.
|
(152) |
A három uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: 10. táblázat Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(153) |
A Bizottság a három uniós gyártó jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. |
|
(154) |
Amint azt az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai és előállítási egységköltsége közötti különbség mutatja, az uniós gazdasági ágazat már 2022-ben veszteségeket szenvedett el, mivel megpróbált versenyezni az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei alatti árakon értékesített, dömpingelt behozatallal. |
|
(155) |
2023-ban, mivel az uniós kereslet visszaesett, és az uniós gazdasági ágazat értékesítései a legalacsonyabb szinten voltak, miközben az olcsóbb dömpingelt behozatallal való verseny érdekében csökkentették az árakat, az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak egészében a legnagyobb, –25 %-os veszteséget szenvedte el. |
|
(156) |
Az uniós kereslet és az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2024-ben kismértékben javult, miközben az előállítási költségek csökkentek. Ez azonban nem eredményezett nyereséges működést. Ehelyett, mivel a dömpingelt behozatal volumene folytatta a növekedést, miközben árai tovább csökkentek, az uniós gazdasági ágazat arra kényszerült, hogy tovább csökkentse árait, ami csak valamivel kevésbé negatív eredményeket eredményezett; az ágazat abban az évben –17 %-os nyereséget ért el. |
|
(157) |
Mivel a dömpingelt behozatal által gyakorolt nyomás a vizsgálati időszakban is fennállt, és az árak tovább csökkentek, volumenük és piac. részesedésük pedig nőtt, az uniós gazdasági ágazat ismét kisebb volumenben és alacsonyabb árakon értékesített, ami a haszonkulcs romlását eredményezte (–21 %). |
|
(158) |
A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom már 2022-ben negatív volt, és a figyelembe vett időszakban következetesen romlott, ami még inkább bizonyítja az uniós gazdasági ágazat súlyos helyzetét. |
|
(159) |
A figyelembe vett időszakban – az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlásával – a beruházások is csökkentek. A beruházások összege 2023-ban némileg nőtt, mivel egyes uniós gyártóknak rendszeres karbantartást kellett végezniük. 2024-ben és a vizsgálati időszakban azonban a beruházások 38, illetve 12 százalékponttal csökkentek. |
|
(160) |
A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A gyártóüzemekben eszközölt új beruházások csökkenésével és a nyereségszintek csökkenésével a beruházások megtérülése is folyamatosan romlott a figyelembe vett időszakban. |
|
(161) |
Az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási képességét súlyosan befolyásolta, hogy a figyelembe vett időszak alatt egyaránt romlott a jövedelmezőség, egyre nagyobb negatív pénzforgalom mellett. |
4.7. A kárra vonatkozó következtetés
|
(162) |
Az előzőekben vázolt módon a dömpingelt behozatal volumenének és árhatásainak alakulását a változó piaci kereslet fényében kell vizsgálni. |
|
(163) |
A fenti 4.3. szakaszban leírtak szerint az uniós szabadpiaci felhasználás 14 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A sajátos piaci viszonyok miatt a kereslet 2023-ban jelentősen (29 %-kal) csökkent, majd 2024-ben némileg stabilizálódott, de a 2022. évhez képest még mindig 13 %-kal alacsonyabb szinten. A fokozatos csökkenés folytatódott a vizsgálati időszakban is, ekkor a kereslet további egy százalékponttal csökkent. |
|
(164) |
A szűkülő piac összefüggésében lehetett számítani az értékesítési volumen bizonyos mértékű csökkenésére. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési és termelési volumenének visszaesése azonban sokkal markánsabb volt, mint az uniós kereslet 14 %-os visszaesése: az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2022 és a vizsgálati időszak között sokkal jelentősebb mértékben, 29 %-kal csökkent. Ebben az időszakban piac. részesedése is csökkent, 73 %-ról 61 %-ra, ami egyértelmű mennyiségi kárt mutat. Ugyanebben az időszakban a Koreából és Mexikóból érkező dömpingelt behozatal volumene 14 %-kal, piac. részesedése pedig 21 %-ról 28 %-ra nőtt. |
|
(165) |
A dömpingelt behozatalt a figyelembe vett időszak minden évében az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeinél alacsonyabb árakon értékesítették az Unióban. 2022-ben és 2023-ban továbbá értékesítésük az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árakon történt. Mivel az uniós gyártók minden évben veszítettek piac. részesedésükből a dömpingelt behozatallal szemben, agresszív árcsökkentéshez kellett folyamodniuk. Annak érdekében, hogy legalább bizonyos értékesítési volument megtartson, az uniós gazdasági ágazat 2024-ben és a vizsgálati időszakban még a dömpingelt behozatal árainál is alacsonyabb árakon értékesített, ami tovább rontotta a már amúgy is veszteséges helyzetet. Ezek az ármintázatok 2022-ben árlenyomást, 2023-ban, 2024-ben és a vizsgálati időszakban pedig árlenyomást és áreróziót jeleztek. |
|
(166) |
A 4. és 6. táblázatban bemutatott módon a kapacitáskihasználás és a termelékenység 2024-ben és a vizsgálati időszakban látszólag a 2022. évi szint fölé emelkedett. A vonatkozó szakaszokban kifejtettek szerint azonban ez annak tudható be, hogy 2023-ban és 2024-ben több üzem is bezárt az Unióban, a három uniós gyártó még működő üzemeiben pedig létszámcsökkentést hajtottak végre. Ezek a látszólag pozitív tendenciák tehát nem a kár hiányáról árulkodnak, éppen ellenkezőleg: |
|
(167) |
a fentiekben kifejtett módon valamennyi fő kártényező negatív tendenciát mutatott. A termelési volumen, a kapacitás, az értékesítési volumen, a piac. részesedés, a növekedés, a foglalkoztatás, a jövedelmezőség, a pénzforgalom, a beruházások, a beruházások megtérülése és a tőkebevonási képesség egyaránt romlott a figyelembe vett időszak alatt. |
|
(168) |
A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte. |
5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
|
(169) |
Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: a felhasználás, a harmadik országokból érkező behozatal, az exportteljesítmény és az előállítási költségek csökkenése. |
5.1. A dömpingelt behozatal hatásai
|
(170) |
A csökkenő kereslet mellett a dömpingelt koreai és mexikói behozatal továbbra is az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeinél jóval alacsonyabb árakon érkezett az Unióba. Az uniós gazdasági ágazat ugyanakkor veszített értékesítési volumenéből és piac. részesedéséből, és annak érdekében, hogy piac. részesedésének legalább eg. részét megőrizze, további árcsökkentésre kényszerült, ami hatalmas veszteségeket okozott. |
|
(171) |
A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat 12 %-ot veszített piac. részesedéséből, miközben termelési volumene 34 %-kal, szabadpiaci értékesítési volumene pedig 29 %-kal csökkent. Ugyanebben az időszakban a dömpingelt behozatal 19 %-os volumennövekedéssel 7 %-os piac. részesedést szerzett az uniós gazdasági ágazattól. |
|
(172) |
A kármutatók fenti (85)–(168) preambulumbekezdésben foglalt elemzéséből kiderül, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete – bár 2023-ban volt a legerőteljesebb csökkenés – 2024-ben és a vizsgálati időszakban tovább romlott a 2022. évhez képest, ez pedig egybeesett az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedésével. |
|
(173) |
Néhány felhasználó rámutatott arra, hogy a koreai és mexikói dömpingelt behozatal árai igen közel álltak az uniós gazdasági ágazat áraihoz, e felhasználók állítása szerint tehát nem okozhattak kárt az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(174) |
A panaszos ezt az értelmezést vitatva rámutatott arra, hogy az árak látszólagos igazodása éppen hogy a dömpingelt behozatal árnyomásának tudható be. |
|
(175) |
Az előzőekben már megállapított módon ugyanis a dömpingelt behozatal 2022-ben és 2023-ban jelentős árlenyomást, 2023-ban, 2024-ben és a vizsgálati időszakban pedig árlenyomást és áreróziót okozott, mivel az uniós gazdasági ágazat nem tudta árait az előállítási költségei fölé emelni. Épp ellenkezőleg: bár az árait már 2022-ben a termelési egységköltségek alatti szinten határozta meg, az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak alatt tovább kellett csökkentenie azokat. |
|
(176) |
A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében ok-okozati összefüggés van az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár és az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal között. Az említett kár mind a volumenekre, mind pedig az árakra hatással volt. |
5.2. Egyéb tényezők hatásai
5.2.1. Felhasználás
5.2.1.1.
|
(177) |
Amint azt a fenti 1. táblázat mutatja, a PET gyártása tekintetében megállapítást nyert, hogy a figyelembe vett időszakban kötött piac volt jelen az Unióban. Mivel a belső felhasználás volumene a figyelembe vett időszak minden évében fokozatosan csökkent, de a 2023-ban a szabadpiacon megfigyelhető jelentős visszaesésre itt nem került sor, a figyelembe vett időszakban a teljes uniós felhasználás [7–10] %-a és [13–16] %-át tette ki. |
|
(178) |
A teljes belső felhasználás 42 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, ami a (92) preambulumbekezdésben említettek szerint annak tudható be, hogy az Indorama Netherlands üzeme bezárt; a termelése eg. részét belső felhasználásra fordító másik uniós gyártó esetében a belső felhasználás volumene viszonylag stabil maradt a figyelembe vett időszakban. |
|
(179) |
Ebből, valamint annak alapján, hogy a belső felhasználás a teljes uniós termelésnek csak korlátozot. részét tette ki (a figyelembe vett időszakban [7–10] % és [13–16] % között volt), a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy belső piaci fejlemények nem járultak hozzá a kárhoz. |
5.2.1.2.
|
(180) |
A korábban már ismertetett módon az uniós szabadpiaci felhasználás 14 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A fent ugyancsak ismertetett módon azonban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene sokkal jelentősebb mértékben, 29 %-kal csökkent, míg a dömpingelt behozatal volumene még ezen a szűkülő piacon is 14 %-kal nőtt, piac. részesedése pedig 7 %-kal bővült. |
|
(181) |
Ezért, bár az értékesítési volumen csökkenése bizonyos mértékben kétségtelenül betudható lett volna a szűkülő piacnak, az, hogy a dömpingelt behozatal a figyelembe vett időszak alatt 7 %-kal növelte piac. részesedését, bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kár fő mozgatórugója nem a csökkenő kereslet még akkor sem, ha az egyéként kárt okozott volna az uniós gazdasági ágazatnak. A szűkülő piac ehelyett olyan kihívást jelentő helyzetet teremtett, amelyben az olcsó dömpingelt behozatal az árak agresszív csökkentése révén egyre inkább növelte piac. részesedését az uniós gyártók kárára, csökkentve az uniós gyártók értékesítési volumenét és árait, ami pusztító hatással volt jövedelmezőségükre. |
|
(182) |
Végezetül, mivel a kereslet csak 14 %-kal csökkent, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a keresletcsökkenés nem gyengíti az ok-okozati összefüggést. |
5.2.2. Behozatal harmadik országokból
|
(183) |
Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 11. táblázat Behozatal harmadik országokból
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(184) |
A Taekwang nem dömpingelt behozatala a figyelembe vett időszak minden évében szintén az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei alatti árakon, de 2023-ban, 2024-ben és a vizsgálati időszakban annak értékesítési árai felett érkezett az Unióba. |
|
(185) |
Ugyanakkor a Taekwang behozatala 2023-ban érte el a csúcspontját, majd 2024-ben és a vizsgálati időszakban folyamatosan csökkent. A vállalat piac. részesedése 2023-ban több mint a kétszeresére nőtt, de 2024-ben csökkent, és a vizsgálati időszakban alacsonyabb szinten állapodott meg. |
|
(186) |
A kínai behozatal 2022-ben és 2023-ban volt a legolcsóbb, és bár árai 2024-ben és a vizsgálati időszakban meghaladták a dömpingelt behozatal árait, az uniós gazdasági ágazat árainál és előállítási költségeinél alacsonyabbak voltak. E behozatal volumene azonban a fokozatos növekedés és piacszerzés ellenére is minimális maradt. |
|
(187) |
Egyéb harmadik országokból származó behozatal gyakorlatilag nem történt. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy ilyen behozatalnak nem lehetett hatása az uniós piacra vagy az uniós felhasználókra. |
|
(188) |
A Taekwang behozatala ezzel szemben jelentős volt, és azt az uniós gazdasági ágazat előállítási költségei alatt értékesítették. Néhány százalékpontos piac. részesedése ellenére az uniós gazdasági ágazat áraira gyakorolt hatása nem érte el a dömpingelt behozatalét, amely a figyelembe vett időszak valamennyi évében olcsóbb volt, mint a Taekwang behozatala, és sokkal nagyobb mennyiséget tett ki. Ezt az is bizonyítja, hogy a Taekwang importárai 2023-ban, 2024-ben és a vizsgálati időszakban magasabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai. |
|
(189) |
A kínai behozatalt azonban a figyelembe vett időszak minden évében az uniós gazdasági ágazat előállítási egységköltsége és értékesítési árai alatti árakon értékesítették. E behozatal volumene azonban alacsony volt, és a figyelembe vett időszakban 0–3 %-os piac. részesedéssel rendelkezett. |
|
(190) |
Összefoglalva: látható, hogy a Taekwangtól és Kínából olcsón érkező behozatal is mintegy 5 %-ot vett el az uniós gazdasági ágazat piac. részesedéséből. A fentiekre tekintettel azonban, még ha hozzá is járultak az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, hatásuk nem gyengítette az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár és az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. |
|
(191) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a harmadik országokból érkező behozatal nem gyengítette az ok-okozati összefüggést. |
5.2.3. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye
|
(192) |
A három uniós gyártó exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 12. táblázat A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(193) |
A tereftálsav exportja is fokozatosan csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Az exportvolumen 2023-ban 20 %-kal, 2024-ben további 21 %-kal, a vizsgálati időszakban pedig újabb 16 %-kal csökkent. Az exportárak a belföldi értékesítésével megegyező csökkenő tendenciát mutattak, mivel az uniós gazdasági ágazat folyamatosan csökkentette az árakat, hogy elejét vegye az exportpiacok elvesztésének is. |
|
(194) |
Tekintettel azonban a viszonylag alacsony exportrészesedésre, amely az uniós gyártók teljes értékesítésének [16–20] %-át tette ki a figyelembe vett időszak elején, és amely a vizsgálati időszak alatt [11–15] %-ra csökkent, a kivitel lassulása a legjobb esetben is szerény hatással járt volna, így az nem gyengíti a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést. |
5.2.4. Előállítási költség
|
(195) |
Több érdekelt fél és a Koreai Köztársaság állítása szerint az okozott kár fő okának a magas előállítási költségek tekinthetők, közelebbről pedig az, hogy az uniós gazdasági ágazat az Unió orosz energiaimporttól való régi strukturális függősége miatt különösen érzékeny az energia- és villamosenergia-ársokkokra. |
|
(196) |
A felek rámutattak arra, hogy a villamosenergia- és földgázköltségek 2022-ben és 2023-ban meredeken emelkedtek, mivel az Unió az Ukrajna elleni inváziót követően szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, és a földgázellátás jelentősen visszaesett. |
|
(197) |
A felek azt állították, hogy az ebből eredő infláció és különösen a villamos energia és a nyersanyagok – többek között a paraxilol – kifejezetten az Uniót érintő árnövekedése versenyhátrányba hozta az uniós gazdasági ágazatot a Koreából és Mexikóból érkező behozatallal szemben. |
|
(198) |
A panaszos elismerte, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót követően emelkedő energiaárak miatt 2022-ben meredeken emelkedtek az előállítási költségek. Amint az a fenti 7. táblázatból látható, az előállítási költségek – bár valamelyest csökkentek – 2023-ban is magasak maradtak. |
|
(199) |
Ez azonban nem gyengíti a megnövekedett dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést. |
|
(200) |
Az, hogy a Koreából és Mexikóból érkező dömpingelt behozatal árai 2022-ben érték el csúcspontjukat, arra utal, hogy a magas költségkörnyezet nem kizárólag az Unióra volt jellemző. |
|
(201) |
Emellett az uniós előállítási költségek a figyelembe vett időszak minden évében csökkentek, 2024-ben és a vizsgálati időszakban pedig jelentősen elmaradtak a 2022. évitől. Ugyanakkor a dömpingelt behozatal egyre növekvő mennyiségben és egyre alacsonyabb árakon érkezett az Unióba, ami megakadályozta az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy árait az előállítási költségei fölé emelje. |
|
(202) |
Amint az a fenti 10. táblázatból egyértelműen látható, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 2024-ben és a vizsgálati időszakban (az alacsonyabb előállítási költségek éveiben) sokkal alacsonyabb volt, mint 2022-ben (a legmagasabb előállítási költségű évben). Más kármutatókból is hasonló minták rajzolódnak ki. Az uniós gazdasági ágazat helyzetének jelentős romlása időben nem a legmagasabb előállítási költségek időszakával esik egybe, hanem a dömpingelt behozatal uniós piacon való növekvő jelenlétével. |
|
(203) |
Végezetül a Bizottság kiemelte, hogy bár az uniós gazdasági ágazat makrogazdasági realitásában 2022-ben és 2023-ban meghatározó lehetett a magas költségkörnyezet, megállapítást nyert az is, hogy Koreából és Mexikóból dömpingelt behozatal érkezett. Ezért, bár a magasabb előállítási költségek kihívást jelenthettek, nem szakítják meg vagy gyengítik az uniós gazdasági ágazat árait leszorító és lenyomó, tisztességtelenül árazott behozatal és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár közötti ok-okozati összefüggést. |
5.3. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
|
(204) |
A fentieknek megfelelően, tekintettel arra, hogy az uniós piacon a figyelembe vett időszakban 14 %-kal csökkent a kereslet, az uniós gyártók értékesítése 29 %-kal csökkent. Míg a szűkülő piacon összességében az értékesítési volumen bizonyos mértékű csökkenésére lehetett volna számítani, a dömpingelt behozatal ugyanebben az időszakban 13 %-kal nőtt. |
|
(205) |
Ezenkívül a Taekwangtól és Kínából érkező alacsony árú behozatal is hozzájárulhatott a kárhoz, mivel volumene is nőtt, és együttesen közel 5 %-kal növelte piac. részesedését. |
|
(206) |
Ez a növekedés azonban nem volt olyan mértékű, hogy gyengítené az ok-okozati összefüggést. Az uniós gazdasági ágazat uniós piac. részesedése 7 százalékponttal csökkent közvetlenül a dömpingelt behozatal miatt, amelyet az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeinél és a Taekwang árainál alacsonyabb árakon értékesítettek. A piac. részesedés további csökkenésének megfékezése és legalább bizonyos szintű termelési volumen fenntartása érdekében az uniós gyártók tovább – egyre mélyebben az előállítási költségeik alá – csökkentették áraikat, ami a figyelembe vett időszakban jelentős veszteségeket okozott. |
|
(207) |
A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait. A szűkülő kereslet, a harmadik országokból érkező behozatal és az exportteljesítmény csak korlátozott hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat negatív alakulására az értékesítési volumen, a piac. részesedés és a jövedelmezőség csökkenése tekintetében. |
|
(208) |
A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. A kár elsősorban piacvesztés, árlenyomás és árerózió, valamint romló jövedelmezőség formájában jelentkezett. |
6. AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE
|
(209) |
Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez. |
6.1. Kárkülönbözet
|
(210) |
A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt. |
|
(211) |
Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette: a vizsgált országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés (a továbbiakban: K+F), valamint az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenyfeltételek között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb. |
|
(212) |
Első lépésként a Bizottság megállapította azt az alapnyereséget, amely a rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget. Mivel a három uniós gyártó közül nem mindegyik tudott megbízható adatokat szolgáltatni az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal növekedését megelőző, uniós független vevőknek történő értékesítések jövedelmezőségének igazolására, a Bizottság a kárt nem okozó ár meghatározásához az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban 6 %-ban állapította meg az alapnyereséget. |
|
(213) |
Több érdekelt fél vitatta a panaszosnak a panaszban javasolt [8–18] %-os nyereségcélra vonatkozó állítását. Állításuk szerint a nyereségcélt 6 %-ban lenne helyénvaló megállapítani. |
|
(214) |
A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a panaszban szerepeltetett nyereségcél a panaszos tereftálsavgyártásból származó tényleges múltbeli nyereségén alapult. A jelen vizsgálatban, mivel két további uniós gyártó is kitöltött kérdőívet nyújtott be, a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban megkísérelte megállapítani a nyereségcélt. |
|
(215) |
A (212) preambulumbekezdésben említettek szerint azonban, mivel nem minden uniós gyártó tudott megbízható adatokat szolgáltatni az érintett országból érkező dömpingelt behozatal növekedése előtti, független uniós vevőknek történő értékesítések jövedelmezőségének bemutatására, a Bizottságnak az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésében előírt minimumszint, 6 %-os alapnyereség megállapításához kellett folyamodnia. A feleknek a nyereségcél szintjére vonatkozó állításai így tárgytalanná váltak. |
|
(216) |
Az uniós gazdasági ágazat bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a figyelembe vett időszakban a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. A Bizottság az ellenőrzést követően megalapozottnak találta az uniós gazdasági ágazat állításait. Annak érdekében, hogy ezt figyelembe vegye a nyereségcélban, a Bizottság kiszámította beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított költségeknek a rendes versenyfeltételek mellett felmerülő, az uniós gazdasági ágazat által megadott és a Bizottság által ellenőrzött összege, illetőleg a figyelembe vett időszakban ténylegesen viselt összege közötti különbséget. Ez a különbség az árbevétel százalékában kifejezve [0–1,5] % volt. |
|
(217) |
A nyereségcél a (212) preambulumbekezdésben említett 6 %-os alapnyereséget az egyes gyártók esetében kiszámított százalékos aránnyal megnövelve adódott. |
|
(218) |
Ennek alapján a kárt nem okozó ár [50–60] és [70–80] EUR/t között került megállapításra, amely az egyes uniós gyártók fent említett haszonkulcsának a három uniós gyártó vizsgálati időszak alatti előállítási költségeire való alkalmazásából adódik. |
|
(219) |
Végezetül a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban megvizsgálta azokat a jövőbeni költségeket, amelyek az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti alkalmazási időszakában jelentkeznek, és amelyeket az uniós gazdasági ágazatnak viselnie kell az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezményekből fakadóan, valamint azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és az azokhoz fűzött jegyzőkönyvekből fakadóan, amelyeknek az Uni. részes fele (a továbbiakban: jövőbeli megfelelési költségek). A három uniós gyártó által benyújtott bizonyítékok alapján a Bizottság az egyes gyártóknál felmerült költségektől függően [8–14] és [36–42] EUR/t közötti többletköltséget állapított meg. Ezt a különbözetet a Bizottság hozzáadta a fenti (218) preambulumbekezdésben említett kárt nem okozó árhoz. |
|
(220) |
Mindezek alapján a Bizottság az említett nyereségcélt a három uniós gyártó mindegyikének a vizsgálati időszak alatti előállítási költségeire alkalmazva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó súlyozott átlagárát (880– 1 020 EUR/t), amelyet típusonként kiigazított a 7. cikk (2d) bekezdése szerint. |
|
(221) |
A Bizottság ezt követően úgy határozta meg a kárkülönbözetet, hogy a Koreában működő, a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak, illetve Mexikó esetében az Eurostat árainak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította a három uniós gyártó által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó súlyozott átlagárával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában. |
|
(222) |
A kár megszüntetéséhez szükséges mérték az „egyéb együttműködő vállalatok” és „az érintett országból származó minden egyéb behozatal” esetében ugyanúgy került meghatározásra, mint az előzőekben említett vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet és behozatalt (lásd az (59)–(65) és a (72)–(73) preambulumbekezdést).
|
6.2. Az intézkedések mértékére vonatkozó következtetés
|
(223) |
A fenti értékelés alapján az ideiglenes dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani.
7. AZ UNIÓS ÉRDEK |
|
(224) |
Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat és a felhasználók érdekét is. |
7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(225) |
Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban súlyosan veszteséges volt. Értékesítési volumene visszaesett, piac. részesedése csökkent, és fenntarthatatlan árszint alkalmazására kényszerült. A nehéz helyzet már több uniós gyártóüzem bezárását és mintegy 500 munkahely elvesztését eredményezte. A még működő három uniós gyártó fő mikrogazdasági kármutatói szintén romlottak az érintett időszakban. |
|
(226) |
A fentiekben kifejtettek szerint a kár hátterében a dömpingelt behozatal állt. A dömpingellenes intézkedések bevezetése ezért enyhíteni fogja a tisztességtelen árképzés terhét, lehetővé téve az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntarthatóbb szintre emelje árait, és valószínűleg visszafordítsa a hanyatlást. |
|
(227) |
Másrészt az intézkedések bevezetésének elmaradása valószínűleg lehetővé teszi e romló tendenciák folytatódását, potenciálisan az uniós gazdasági ágazat fennmarad. részének megszűnését is. |
|
(228) |
Az intézkedések bevezetése ezért az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná. |
7.2. A független importőrök és kereskedők érdeke
|
(229) |
Ebben a vizsgálatban egyetlen független importőr vagy kereskedő sem jelentkezett, hogy ellenezze az intézkedéseket. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése nem ellentétes a független importőrök és kereskedők érdekeivel. |
7.3. A felhasználók, fogyasztók, beszállítók érdeke
|
(230) |
A vizsgálatban tíz felhasználó vet. részt, akik kitöltötték a kérdőívet, és közülük többen a vámok kivetését ellenző észrevételeket is benyújtottak. Közülük négyen kértek és kaptak meghallgatást álláspontjuk kifejtésére. |
|
(231) |
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a Bizottság úgy becsülte, hogy ez a tíz vállalat összesen mintegy 1 400 főt foglalkoztat a tevékenysége tereftálsavhoz kapcsolódó szegmensében. Az adatok szerint az Unióba irányuló teljes koreai behozatal egésze és a mexikói behozatal fele ehhez a tíz vállalkozáshoz érkezik. Többségük a tereftálsavat PET-gyártás keretében használja fel. |
|
(232) |
Észrevételeikben a vámokat ellenző felhasználók többnyire azt állították, hogy a tereftálsav mint fő nyersanyag árának emelkedése még kevésbé versenyképessé teszi termékeiket az Unióba irányuló behozatallal szemben és az exportpiacokon, mivel azok rendkívül árérzékenyek. Ez potenciálisan a piacról való kivonásukat fogja eredményezni, ami az uniós gazdasági ágazat által előállított tereftálsav iránti kereslet további csökkenéséhez vezet, és a teljes értékláncot veszélyezteti. A felhasználók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a dömpingellenes intézkedések végső soron nem szolgálnák céljukat. |
|
(233) |
A kérdőívre adott válaszaiban csak két felhasználó számolt be nyereségről a vizsgálati időszakban, egy felhasználó (a Celanese Performance Solutions Switzerland Sàrl [a továbbiakban: Celanese]) nem közölt jövedelmezőségi adatokat az uniós gazdasági tevékenységre vonatkozóan, míg a másik hét a tevékenység tereftálsavhoz kapcsolódó szegmensét és a vállalkozás egészét tekintve egyaránt veszteséges volt. |
|
(234) |
A két nyereséges felhasználó egyikénél a teljes előállítási költségen belül a tereftálsav viszonylag nagy arányt képviselt, és az érintett országokból beszerzett mennyiség mérsékelt volt; a vizsgálati időszakban ugyanakkor ez a felhasználó rendkívül nyereséges volt. A becslések szerint a vámok jelenlegi szintje mellett képesek lesznek egészséges nyereségszintet fenntartani. |
|
(235) |
Két másik felhasználó, a Celanese és az Envalior Deutschland GmbH a tereftálsavnak csak igen csekély hányadát szerezte be az érintett országokból. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vámok nem fogják őket jelentős mértékben érinteni. |
|
(236) |
A fennmaradó hét felhasználó egyike esetében a tereftálsav a teljes előállítási költségnek igen kis hányadát teszi ki. Ez a felhasználó azonban már most is veszteséges, és a tereftálsav mintegy felét az érintett országokban szerzi be. Ezért valószínűleg negatívan érintené őket a vámok kivetése, de kisebb mértékben, tekintettel arra, hogy a tereftálsav a teljes előállítási költségüknek csak kisebb hányadát adja. |
|
(237) |
A fennmaradó hat felhasználó esetében a tereftálsav a teljes előállítási költségük jelentőseb. részét teszi ki, 30 % és 75 % közötti arányban. A felhasznált tereftálsav 20–85 %-át is az érintett országokból szerzik be. Mivel a jelenlegi adatok alapján nem lehetett felmérni, hogy a kínálatuk mekkor. része származik a Taekwangtól, amelyre a vámok nem vonatkoznak majd, és mivel e felhasználók mindegyike negatív vagy alacsony jövedelmezőséggel rendelkezett, az eljárás e szakaszában jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vámok további terhet rónának üzleti tevékenységükre. |
|
(238) |
Ugyanakkor a fenti tíz felhasználó által benyújtott adatok szerint együttes tereftálsav-beszerzésük mintegy harmada, azaz összesen mintegy 300 000 tonna az uniós gazdasági ágazattól származik. Ezek a felhasználók egyúttal a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló tereftálsav-behozatal 90 %-át képviseltek, amely mintegy 730 000 tonnának felelt meg. |
|
(239) |
Amint azt a fenti 1. táblázat mutatja, a tereftálsav iránti szabadpiaci kereslet az uniós szabadpiacon a vizsgálati időszakban meghaladta a 2 millió tonnát. Ez azt jelenti, hogy a piac mintegy 1 millió tonna – szinte kizárólag az uniós gazdasági ágazattól vásárolt – tereftálsavnak megfelelő másik felét olyan uniós felhasználók teszik ki, akik nem jelentkeztek, hogy ellenezzék a vámokat. |
|
(240) |
Figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett hatalmas veszteségeket, ha a fennmaradó uniós gyártók is bezárnák üzemeiket, ez fontos beszerzési forrást szüntetne meg a kitöltött kérdőívet benyújtó fenti tíz felhasználó némelyike, valamint azon felhasználók számára, akik nem jelentkeztek a vizsgálat során. |
|
(241) |
Ezen túlmenően, még ha e felhasználók közül nyolc veszteséges is volt, és jövedelmezőségük a vizsgálati időszakban –3 % és –15 % között mozgott, a tereftálsavgyártók még bizonytalanabb helyzetben vannak: a vizsgálati időszak alatti jövedelmezőségük –21 %-ban állapítható meg. Erre tekintettel és azt figyelembe véve, hogy a legnagyobb importforrás, Korea esetében megállapított dömping szintje viszonylag alacsony, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése összességében nem ellentétes az uniós érdekkel. |
|
(242) |
Emellett a PET-ágazatot, amelyhez a kérdőívet kitöltő felhasználók csaknem mindegyike tartozik, már védik az indiai és kínai behozatallal szembeni piacvédelmi intézkedések. Ezek az intézkedések ezért már most is biztosítják a downstream piaci versenyképességük védelmét az említett országok gyártóival szemben. |
|
(243) |
Végezetül, még ha a kitöltött kérdőívet benyújtó tíz felhasználó közül nyolc veszteséges is volt, jövedelmezőségük a vizsgálati időszakban –3 % és –15 % között mozgott. A tereftálsav uniós gyártói azonban még bizonytalanabb helyzetben vannak: a vizsgálati időszak alatti jövedelmezőségük –21 %-ban állapítható meg (lásd a fenti 10. táblázatot). |
|
(244) |
Egyes felek állítása szerint továbbá az uniós gazdasági ágazat nem rendelkezik az uniós kereslet kielégítéséhez szükséges kapacitással, és ezért volt szükség Koreából és Mexikóból történő beszerzésre. |
|
(245) |
A Bizottság e tekintetben hangsúlyozta, hogy a dömpingellenes vámok célja nem a behozatal piacról való kizárása, hanem az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása a piacon. |
|
(246) |
A Bizottság kiemelte továbbá, hogy miután a teljes uniós termelési kapacitás közel a felére csökkent, az uniós gazdasági ágazat még a vizsgálati időszakban is képes volt a teljes uniós kereslet 85 %-át ellátni (mind a szabadpiaci, mind a kötött piaci kereslet tekintetében). Emellett bőséges alternatív beszerzési forrás áll rendelkezésre: a Taekwang behozatalára a dömpingellenes vám hatálya nem terjed ki, Kínában jelentős kapacitások állnak rendelkezésre, Törökországban pedig új kapacitások létesítése zajlik. Ennélfogva nem áll fenn az ellátási hiány kockázata. |
|
(247) |
A fenti megfontolásokat figyelembe véve, és tekintettel arra, hogy a legnagyobb importforrás, Korea esetében megállapított dömping szintje viszonylag alacsony, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések bevezetése összességében nem ellentétes a felhasználók érdekével. |
7.4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(248) |
A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az lenne megállapítható, hogy a Koreából és a Mexikóból származó tereftálsav dömpingelt behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét. |
8. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
|
(249) |
A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(250) |
A Koreából és a Mexikóból származó tereftálsav dömpingelt behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti alacsonyabb vám szabályának megfelelően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni. A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül a kisebbik szintjén rögzítette. |
|
(251) |
A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:
|
|
(252) |
Korea esetében az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országokból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkez. részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára „az érintett országból származó minden egyéb behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók. |
|
(253) |
A Mexikóból érkező valamennyi behozatal esetében az alkalmazandó vámtétel „az érintett országból származó összes behozatalra” vonatkozó vámtétel. |
|
(254) |
A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „az érintett országból származó minden egyéb behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik. |
|
(255) |
Noha a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikknek (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt. |
|
(256) |
Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére. |
9. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
|
(257) |
A (3) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek. |
|
(258) |
Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni. |
|
(259) |
Az eljárás e szakaszában nem született döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszaható hatályú alkalmazásáról. |
10. TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS IDEIGLENES SZAKASZÁBAN
|
(260) |
A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes oldalán keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek. |
|
(261) |
A számításo. pontosságával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A Samnam a megadott határidőn belül benyújtotta észrevételeit. Ezek az észrevételek azonban a számítási módszertanra vonatkoztak, ezért azokkal a Bizottság a végleges szakaszban fog foglalkozni. |
11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
|
(262) |
A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. |
|
(263) |
Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea) és a Mexikói Egyesült Államokból (a továbbiakban: Mexikó) származó, jelenleg az ex 2917 36 00 KN-kód (TARIC-kód: 2917 36 00 11) alá tartozó tereftálsav behozatalára.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:
|
Származási ország |
Vállalat |
Az ideiglenes dömpingellenes vám vámtétele (%) |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Korea |
Samnam Petrochemical Co., Ltd. |
6,2 |
88BN |
|
Korea |
Hanwha Impact Corporation |
6,2 |
88BO |
|
Korea |
Az érintett országból származó minden egyéb behozatal |
13,7 |
8999 |
|
Mexikó |
Az érintett országból származó összes behozatal |
25,7 |
8999 |
(3) A dömpingellenes vámok nem alkalmazandók a Taekwang Industrial Co., Ltd. koreai exportáló gyártóra (TARIC-kiegészítő kód: 899BP).
(4) A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség, az általunk használt mértékegységben kifejezve) (érintett termék)-t a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Az ilyen számla bemutatásáig az érintett országból származó minden egyéb behozatalra vonatkozó vámot kell alkalmazni.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.
(6) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
(1) Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.
(2) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.
(3) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított öt naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálhatja a határidőn túl benyújtott kérelmeket, és azok elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határozhat.
3. cikk
(1) A vámhatóságok a behozataloknak az (EU) 2025/2013 végrehajtási rendelet 1. cikkében elrendelt nyilvántartásba vételét megszüntetik.
(2) A legfeljebb 90 nappal e rendelet hatálybalépése előtt az Unió területére felhasználás céljából behozott termékek tekintetében gyűjtött adatokat az esetleges végleges intézkedések hatálybalépéséig vagy ezen eljárás megszüntetéséig meg kell őrizni.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Az 1. cikket hat hónapig kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2026. április 9-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.
(2) Értesítés a Koreai Köztársaságból és Mexikóból származó tereftálsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C, C/2025/4539, 2025.8.13., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/4539/oj.
(3) A Bizottság (EU) 2025/2013 végrehajtási rendelete (2025. október 8.) a Koreai Köztársaságból és Mexikóból származó tereftálsav behozatalainak nyilvántartásba vételéről (HL L, 2025/2013, 2025.10.9., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/2013/oj).
(4) https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-history?caseId=2809.
(5) A paraxilolra és az ecetsavra vonatkozóan: Eurostat; a behozatallal és kivitellel összefüggő fuvarozási költségekre vonatkozóan: a Világbank-csoport Mexikóra vonatkozó „Doing Business 2020” jelentése; a közölt adatokat a vizsgálati időszakig a Banco de México által közzétett inflációs rátával kiigazították; a Mexikó és az EU közötti fuvardíjra vonatkozóan: a Xeneta előfizetéses platform; a villamos energiára vonatkozóan: Comisión Federal de Electricidad (CFE); a földgázra vonatkozóan: Comisión Reguladora de Energia (CRE).
(6) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkoz. részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (HL L 343., 2015.12.29., 558. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/2447/oj) 55. cikkével összhangban létrehozott adatbázis. További információk az alábbi oldalon érhetők el: https://taxation-customs.ec.europa.eu/online-services/online-services-and-databases-customs/surveillance-system_hu.
(7) Lásd például Indorama sajtóközleményét: https://www.indoramaventures.com/en/updates/other-release/158/ivl-acquisition-of-cepsa-business-in-spain-complete#:~:text=Bangkok%2C%20Thailand%20%E2%80%93%2008%20April%202016,a%20subsidiary%20of%20Compa%C3%B1%C3%ADa%20Espa%C3%B1ola (legutóbbi hozzáférés: 2026. február 17.).
(8) Lásd például az Indorama sajtóközleményét: https://www.indoramaventures.com/en/updates/other-release/172/ivl-announces-completion-of-expansion-of-pta-capacity-in-europe (legutóbbi hozzáférés: 2026. február 17.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendelete (2019. november 27.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2019.12.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/2152/oj).
(10) Lásd az uniós gazdasági ágazat költségeire és áraira vonatkozó 7. táblázatot, valamint a Taekwangtól érkező nem dömpingelt behozatal áraira vonatkozó 11. táblázatot.
(11) A Bizottság (EU) 2017/957 végrehajtási határozata (2017. június 6.) a Koreai Köztársaságból származó tisztított tereftálsav és sói behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről (HL L 144., 2017.6.7., 27. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2017/957/oj).
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2026/801/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)