<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-09-202509C111202308020-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0802-23-202507550-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="26/09/2025 10:28:39" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="ripzuwkOyAIDpGqKZVbWIZwKy72+K1WKMMxdMggj1EFsZefK1xmNIAmPmMbqCX7B+dQ/MvyzE2x3DqJhncCjriGJGjD6fVZDnGuOyDjJXYZSW+fuiY2rza8qKZXfyS7wGibMjKOM7iHBpMpKhKkuhzBdquTfxASHgguYbTvc5hM=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="pao" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="25b048f9-9793-471d-8e74-314c4e31b899" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0802" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2023" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="pao" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 04-09-25 10:34:39" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-09-23T11:46:11Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="8681b4663915492cb915ca1a94598384" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0802" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2025. 09. 11‑i ítélet – C‑802/23. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">MSIG</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2025. szeptember 11. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény – 54. cikk – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikke – A ne bis in idem elve – Az »ugyanazon cselekmény« fogalma – Terrorista szervezet tagjának elítélése valamely tagállamban amiatt, hogy terrorcselekmény előkészítése céljából részt vett e szervezetben – Valamely más tagállamban ugyanezen terrorcselekmények miatt folytatott büntetőeljárás”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑802/23. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Audiencia Nacional (kiemelt ügyek országos bírósága, Spanyolország) a Bírósághoz 2023. december 28‑án érkezett, 2023. december 4‑i határozatával terjesztett elő az
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      MSIG
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      ellen folytatott,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      a Ministerio Fiscal
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      részvételével folyamatban lévő büntetőeljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-10" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (első tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      tagjai: F. Biltgen tanácselnök, T. von Danwitz, a Bíróság elnökhelyettese (előadó), A. Kumin, I. Ziemele és S. Gervasoni bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      főtanácsnok: D. Spielmann,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Ministerio Fiscal képviseletében C. García‑Berro Montilla fiscal,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a spanyol kormány képviseletében A. Gavela Llopis, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a magyar kormány képviseletében Biró‑Tóth Zs. és Fehér M. Z., meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében J. Baquero Cruz és I. Zaloguin, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-22" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14‑i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19‑én Schengenben aláírt és 1995. március 26‑án hatályba lépett egyezmény (HL 2000. L 239., 19. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 2. kötet, 9. o.; a továbbiakban: SMVE) 54. cikkének az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 50. cikkére tekintettel történő értelmezésére irányul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet a terroristák által elkövetett rongálás, terroristák által elkövetett emberölés kísérletei, valamint testi sértés miatt MSIG ellen indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az SMVE III. címének „A kétszeres büntetés tilalma (ne bis in idem) elvének alkalmazása” című 3. fejezetében található 54. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-2">
      „Az ellen a személy ellen, akinek a cselekményét a Szerződő Felek egyikében jogerősen elbírálták, ugyanazon cselekmény alapján nem lehet egy másik Szerződő Fél területén büntetőeljárást indítani, amennyiben elítélés esetén a büntetést már végrehajtották, végrehajtása folyamatban van, vagy az ítélet meghozatalának helye szerinti Szerződő Fél jogszabályainak értelmében azt többé nem lehet végrehajtani.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A spanyol jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 7/2014 sarkalatos törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014. november 12‑i Ley Orgánica 7/2014, sobre intercambio de información de antecedentes penales y consideración de resoluciones judiciales penales en la Unión Europea (a büntetett előéletre vonatkozó információk cseréjéről, valamint az Európai Unióban hozott büntetőítéletek figyelembevételéről szóló 7/2014. sz. sarkalatos törvény; a BOE 2014. november 13‑i 275. száma, 93204. o.) jogforrásnak az előzetes döntéshozatal iránti kérelem benyújtásakor hatályos változata (a továbbiakban: 7/2014 sarkalatos törvény) szerinti 14. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-2">
      „(2) Azok a joghatások, amelyek valamely más tagállamban ugyanazon személlyel szemben eltérő cselekmények miatt hozott korábbi jogerős büntetőítéletből erednek, újabb büntetőeljárás során megegyeznek azokkal a joghatásokkal, amelyek ugyanezen büntetőítéletből akkor eredtek volna, ha azt Spanyolországban hozták volna, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-33" title="page-2">
      a) a büntetőítéleteket olyan cselekmények miatt hozták, amelyek az elkövetésük időpontjában hatályos spanyol jogszabályok értelmében büntetendők;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-34" title="page-2">
      b) e büntetőítéletekre vonatkozóan elegendő információt szereztek be a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó eszközök vagy a büntetett előéletre vonatkozó információk cseréje révén.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-2">
      (2) Az előző bekezdésben foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a más tagállamokban hozott jogerős büntetőítéletek nem érintik a következő határozatokat, és nem vezethetnek azok visszavonásához vagy felülvizsgálatához:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-2">
      a) a spanyol bíróságok által korábban hozott jogerős ítéletek és az azok végrehajtásával kapcsolatos határozatok;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-37" title="page-2">
      b) a más tagállam bíróságának marasztaló ítélethozatala előtt elkövetett bűncselekmények miatt Spanyolországban folytatott későbbi eljárásokban hozott büntetőítéletek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-2">
      c) a Ley de Enjuiciamiento Criminal (büntetőeljárási törvény) 988. cikkének harmadik bekezdése alapján hozott vagy meghozandó, a büntetések, köztük a b) pontban említett büntetések végrehajtásának korlátait meghatározó végzések.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-3">
      (3) Arra, hogy a központi nyilvántartásban szereplő, a büntetett előélettel kapcsolatos adatokat a bíróságok által Spanyolországban történő figyelembevételük szempontjából mettől kezdve kell semmisnek tekinteni, a spanyol jogszabályok irányadók még akkor is, ha azok más államokban hozott büntetőítéletekből erednek, kivéve ha a büntetőítélet meghozatala szerinti állam ennél korábban küld értesítést arról, hogy az említett adatokat törölték.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E törvény egyetlen kiegészítő rendelkezése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-3">
      „Az Európai Unió valamely tagállamának bírósága által 2010. augusztus 15. előtt hozott büntetőítéleteket a jelen törvény alkalmazása szempontjából semmilyen körülmények között nem lehet figyelembe venni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Miután a francia rendőrség 2004. október 3‑án elfogta MSIG‑t, 2019. szeptember 4‑én a Juzgado Central de Instrucción n° 2 de l’Audiencia Nacional (a kiemelt ügyek országos bíróságának 2. sz. központi nyomozóbírósága, Spanyolország) által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján átadták őt a spanyol hatóságoknak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság, az Audiencia Nacional (kiemelt ügyek országos bírósága) előtt büntetőeljárás van folyamatban MSIG ellen az Oviedóban (Spanyolország) 1997. július 21‑én tettesként elkövetett terrortámadás miatt. MSIG‑t terroristák által elkövetett rongálás, terroristák által elkövetett emberölés kísérlete, valamint testi sértés elkövetésével vádolják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az e vád alapjául szolgáló tényállást a kérdést előterjesztő bíróság a következőképpen ismerteti:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-3">
      „[MSIG] a franciaországi tartózkodása alatt, anélkül hogy elhagyta volna az országot, meghatározatlan időponttól egészen addig, hogy 2004 októberében ott elfogták őt, az Euskadi Ta Askatasuna (ETA) terrorista szervezet vezetőjeként az a személy volt, aki felelt azért, hogy továbbítsák a szervezet legmagasabb szintű szervei által adott utasításokat, ezen utasításoknak megfelelően pedig meghatározzák a Spanyolországban működő terrorista osztagok cselekvési irányait, Franciaországból eljuttatva hozzájuk az információkat, ami rendszerint olyan feljegyzések útján történt, amelyeket előre meghatározott helyeken helyeztek el, valamint eljuttatva hozzájuk a cselekményeikhez szükséges tárgyi eszközöket (fegyvereket, gránátokat és robbanóanyagokat), általában olyan harmadik személyek közvetítésével, akiknél a fegyvereket tárolták. Leggyakrabban ezen osztagok tagjainak feladata volt, hogy az ETA vezetésétől kapott általános utasításokat követve konkrét döntést hozzanak a végrehajtandó terrorcselekményről, azt részletesen megtervezzék, felhasználva a részükre átadott tárgyi eszközöket és fegyvereket, miután pedig a cselekményt végrehajtották, jelentést tegyenek annak eredményéről a terrorista szervezet vezetésének.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-47" title="page-4">
      A büntetőeljárás alapjául szolgáló konkrét esetben az ETA két tagja, akik ekkor ismeretlenek voltak a rendőrség számára, és akik egy »törvényes« osztagon belül („KATU” vagy »KATTU«) […] tevékenykedtek, valószínűleg igénybe véve olyan személyek segítségét, akik nem voltak ismertek, továbbá olyan általános utasítások szerint eljárva, amelyeket arra vonatkozóan kaptak, hogy támadjanak meg rendőrségi vagy katonai célpontokat, úgy döntött, hogy megtámadják a Comunidad Autónoma de Asturias (Asztúria autonóm közösség, Spanyolország) fővárosa, Oviedo rendőrkapitányságát, e célból az általuk átvett és tárolt fegyverekkel egy olyan automatizált, kézzel összeszerelt eszközt készítve, amely alkalmas páncéltörő gránátok kilövésére; ezt az eszközt 1997. július 21‑én reggel 8 óra körül elhelyezték a rendőrkapitányságtól bizonyos távolságra, a környékén elhelyezve egy kézzel összeszerelt, késleltetett robbanószerkezetet is annak érdekében, hogy az abban a pillanatban robbanhasson fel, amikor a feltételezések szerint sor kerül a kilövőszerkezetnek a rendőrség általi átvizsgálására.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-48" title="page-4">
      Az előkészített gránátok közül csak hármat lőttek ki, közülük pedig egyik sem talált célba, mivel e gránátok véletlenszerűen robbantak fel több közeli helyszínen, csupán anyagi károkat okozva, a robbanás hangereje miatt pedig halláskárosodást okozva egy olyan személynek, aki a környékén tartózkodott. A pokolgépet, amely a robbanószerkezetből állt, a rendőrség a helyszíni vizsgálat során megtalálta, a robbanószerkezetet pedig azonnal hatástalanította.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a spanyol ügyész szerint MSIG‑t a szóban forgó bűncselekmények tényleges elkövetőjének kell tekinteni, egyrészt azért, mert a szóban forgó tényállás megvalósulása idején felelős volt az ETA „törvényes osztagaiért”, másrészt pedig azért, mert Franciaországból különböző fegyvereket szállított a „KATU” vagy „KATTU” „törvényes osztag” (a továbbiakban: KATTU) részére terrorista merényletek elkövetése céljából. Az ügyész által a szóban forgó cselekmények tekintetében indítványozott büntetés e bíróság tájékoztatása szerint összesen 71 év szabadságvesztés. A kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy e büntetés végrehajtása esetén a büntető törvénykönyv rendelkezései értelmében azt a törvény erejénél fogva legfeljebb 30 év szabadságvesztésre kell korlátozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">MSIG‑t ugyanakkor Franciaországban a távollétében már elítélték „terrorcselekmény előkészítése céljából bűnszervezetben való részvétel” bűncselekménye miatt. E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság négy, Franciaországban hozott ítéletre hivatkozik, amelyekben MSIG‑t elmarasztalták (a továbbiakban: francia ítéletek). Az első három, 2000. február 21‑i, 2000. február 23‑i és 2003. február 13‑i keltezésű ítélet az 1996‑os és 1997‑es év folyamán különböző időszakokat fed le, és mindegyik öt év szabadságvesztés‑büntetést szab ki. A negyedik, 2010. december 17‑i keltezésű ítélet arra az időszakra vonatkozik, amely 2004. március 10‑én ér véget, kivéve az 1996‑os év folyamán kezdődő és 1997. december 31‑én véget érő időszakot, és 20 év szabadságvesztés‑büntetést szab ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A cour d’appel de Paris (párizsi fellebbviteli bíróság, Franciaország) 2014. február 13‑i, összbüntetésbe foglalásról szóló határozata értelmében a francia ítéletekben kiszabott büntetéseket akként foglalták összbüntetésbe, hogy egyetlen, 20 év tartamú szabadságvesztés‑büntetést szabtak ki, amelyet MSIG a spanyol hatóságoknak való átadása előtt Franciaországban letöltött.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság ezenkívül megjegyzi, hogy MSIG‑t a spanyol hatóságoknak való átadását követően Spanyolországban olyan eljárások keretében vonták eljárás alá és marasztalták el, amelyek közül némelyek olyan cselekményekre vonatkoztak, amelyeket MSIG teljes egészében Spanyolországban, az ETA tagjaként követett el még azt megelőzően, hogy Franciaországba költözött volna, mások pedig – köztük az alapeljárás is – arra vonatkoztak, hogy MSIG Franciaország területéről, az ETA vezetőjeként részt vett olyan terrorcselekményekben, amelyeket Spanyolországban követtek el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett bíróság jelzi, hogy a 2023. február 20‑i végzésével összbüntetésbe foglalta azokat a büntetéseket, amelyeket MSIG‑vel szemben nyolc, Spanyolországban hozott jogerős ítélettel szabtak ki, és a büntető törvénykönyv 76. cikke (1) bekezdésének, valamint a büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 988. cikkének megfelelően valamennyi jogerős büntetőítélet végrehajtása tekintetében 30 évben határozta meg a szabadságvesztés‑büntetés felső határát, mivel az érintett bűncselekményeket ez utóbbi rendelkezés értelmében úgy kellett tekinteni, hogy azok egymással összefüggenek, és egyetlen eljárás keretében büntetőeljárás alá vonhatók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor kiemeli, hogy a spanyol jog nem teszi lehetővé a francia bíróságok és a spanyol bíróságok által hozott büntetőítéletekből eredő büntetések összbüntetésbe foglalását, annak ellenére, hogy számos esetben jogi kapcsolat áll fenn e büntetőítéletek között. Így a 20 év szabadságvesztés‑büntetés Franciaországban történő letöltését követően MSIG‑nek 30 év szabadságvesztés‑büntetést, azaz összesen legalább 50 év szabadságvesztést kellene letöltenie, anélkül hogy a büntetés vonatkozásában felső határt lehetne meghatározni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a francia ítéletek időbeli szempontból lefedik az MSIG által Franciaországból az ETA vezetőjeként végzett tevékenység egészét. Ezek az ítéletek összesen 35 évnyi szabadságvesztés‑büntetéseket szabtak ki, amelyek a cour d’appel de Paris (párizsi fellebbviteli bíróság) 2014. február 13‑i, a büntetések összbüntetésbe foglalásáról szóló határozata értelmében egyetlen, 20 év tartamú szabadságvesztés‑büntetésként lettek összebüntetésbe foglalva, azzal az indokkal, hogy az említett ítéletek ugyanarra a jogsértő tevékenységre vonatkoztak, amely lefedte az érintett által a Spanyolországban működő „törvényes osztagok” felelős vezetőjeként elkövetett cselekményeket, és amelyek összefüggésben álltak mind az ETA műveleteinek megtervezésével, mind pedig a merényletek elkövetéséhez szükséges eszközök szállításával. MSIG így különböző időszakokban olyan terrorista merényletek előkészítésében vett részt, amelyekre Spanyolországban került sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">MSIG mind azokat a cselekményeket, amelyeket Franciaországban bíráltak el, mind pedig azokat a cselekményeket, amelyek az alapügy tárgyát képezik, teljes egészében Franciaországból követte el, anélkül hogy valaha is Spanyolországba utazott volna. Ezenkívül a Spanyolországban büntetőeljárás tárgyát képező cselekmények arra vonatkoztak, hogy MSIG az ETA vezetőjeként szervezte a „törvényes osztagok”, a jelen esetben a KATTU tevékenységét, amelyek tagjai az elérendő célok meghatározása tekintetében önállóan jártak el, felhasználva a kapott eszközöket és utólag tájékoztatva az ETA vezetését többek között az elkövetett merényletek kimeneteléről vagy a bekövetkezett kudarcokról. Az MSIG ellen Spanyolországban indított eljárások tehát ugyanarra a tevékenységre vonatkoznak, mint amelyre a francia ítéletek irányultak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A francia hatóságok kivizsgálták és elbírálták az MSIG által az ETA vezető tagjaként tanúsított összes jogsértő tevékenységet, továbbá pontos és részletes ismereteket szereztek MSIG‑nek az ETA spanyolországi és franciaországi terrorista tevékenységeihez kapcsolódó cselekményeiről, amit a francia ítéletek is tükröznek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság szerint nem fér semmi kétség ahhoz, hogy az MSIG ellen indított büntetőeljárás keretében felhasználták a francia nyomozók által összegyűjtött összes információt. Így a francia bíróságok részletes információkkal rendelkeztek MSIG tevékenységeiről, és úgy lehet tekinteni, hogy elbírálták az MSIG által Franciaországban tanúsított összes olyan jogsértő tevékenységet, amelyek az ETA Spanyolországban tevékenykedő terrorista osztagaival, köztük a „KATTU‑val” kapcsolatosak. Egyébiránt a francia hatóságok átadták a spanyol rendőrségnek azt a teljes nyomozati anyagot, amely az ETA‑ra vonatkozott, és amely lehetővé tette az MSIG által e szervezetben betöltött pontos szerep megállapítását, annak érdekében, hogy kiegészítsék a Spanyolországban végzett, még nem tisztázott tényekre vonatkozó nyomozati munkát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a francia ítéletek kiterjednek az MSIG által Franciaországból az ETA vezetőjeként elkövetett összes cselekményre. Így a tribunal de grande instance de Paris (párizsi általános hatáskörű elsőfokú bíróság, Franciaország) 2003. február 13‑i ítélete megállapítja, hogy „[a] vádlott 1997‑ben […] terrorcselekmények előkészítése céljából létrehozott csoportban vagy e célból alapított kartellben, a jelen esetben az ETA‑MILITAIRE‑ben vett részt”, és utal az MSIG által azon időszakban tanúsított tevékenységekre, amelynek során bekövetkezett az 1997. július 21‑i oviedói merénylet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a kérdést előterjesztő bíróság jelzi, hogy a 2021. január 21‑i ítéletében úgy ítélte meg, hogy a „bis in idem esete” áll fenn, figyelembe véve azokat a különböző büntetőítéleteket, amelyeket a francia bíróságok MSIG‑vel szemben az ETA vezetőjeként Franciaországból végzett tevékenysége miatt, valamint amiatt hoztak, hogy merényletek előkészítésében vett részt, amely büntetőítéletek időbeli szempontból lefedték a kérdést előterjesztő bíróság előtt indított büntetőeljárás tárgyát képező cselekményeket. Ezt az ítéletet azonban hatályon kívül helyezte a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) 2023. március 21‑i ítélete, amely lényegében megállapította, hogy MSIG franciaországi elítélése még általános vagy meg nem határozott módon sem terjedt ki a konkrét terrorcselekményekben való részvételre, továbbá kimondta, hogy nem áll fenn a „bis in idem esete”, e tekintetben pontosítva, hogy nem lehet elbíráltnak tekinteni olyasmit, amivel bíróság nem is foglalkozott. A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) az indokolás hiánya miatt hatályon kívül helyezte az említett ítéletet, az ügyet pedig újabb határozat meghozatala céljából visszautalta a kérdést előterjesztő bíróság elé. Jóllehet a kérdést előterjesztő bíróság tagjainak többsége meg van győződve a „bis in idem esetének” fennállásáról, e bíróság jelzi, hogy ezt az értékelést a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) nem osztja, aminek következtében a kérdést előterjesztő bíróság a „ne bis in idem” fogalmának önálló jellegére tekintettel úgy döntött, hogy a Bírósághoz fordul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság emlékeztet arra, hogy a ne bis in idem elve a Bíróság értelmezése szerint megköveteli a történeti tényállásnak, vagyis az egymáshoz elválaszthatatlanul kötődő tények vagy ténybeli körülmények együttesének az azonosságát, függetlenül e tényállás jogi minősítésétől vagy a védett jogi tárgytól. A kérdést előterjesztő bíróság részéről azonban felmerül a kérdés, hogy a ne bis in idem elvének értékelése szempontjából hogyan kell értelmezni a „cselekmény” fogalmát, tekintettel különösen arra, hogy a tagállamokban hozott ítéletek milyen különböző módon mutatják be a „cselekményeket”. E fogalom vonatkozhat valamely eseménynek csupán a bekövetkezésére, elválasztva azt annak jogi minősítésétől, vagy tekinthető úgy is, hogy jogi tartalommal bír, és nem valamely objektív tényre, hanem arra vonatkozik, hogy miként kapcsolódik a létező büntetőjogi minősítések valamelyikéhez vagy a minősített jogi tényhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság kiemeli, hogy a jelen ügyben ugyanazon cselekmények tekintetében a francia és a spanyol bíróságok eltérő jogi minősítést alkalmaztak. A francia bíróságok MSIG azon tevékenységére hivatkoztak, amelyet egy terrorista szervezet vezetőjeként terrorcselekmények előkészítése céljából egy vagy több cselekmény révén végzett, még akkor is, ha magukat a terrorcselekményeket ténylegesen más személyek hajtották végre. Ezzel szemben Spanyolországban MSIG‑t inkább az érintett bűncselekmény közvetlen tettesének tekintik, még ha figyelembe is vesszük azt a tényt, hogy magát a terrorcselekményt ténylegesen harmadik személyek hajtották végre. Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság szerint a francia és a spanyol bíróságok előtti eljárások MSIG ugyanazon cselekményeit érintik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy abban az esetben, ha nem cselekményazonosságról, hanem csupán a cselekmények egyidejűségéről van szó, MSIG‑nek nagy valószínűséggel 30 év szabadságvesztés‑büntetést kellene letöltenie Spanyolországban azok után, hogy Franciaországban már letöltött 20 év szabadságvesztés‑büntetést, ami súlyosan aránytalan büntetésnek minősülne, többek között azt eredményezve, hogy MSIG hátrányosan megkülönböztető bánásmódban részesülne azon személyekhez képest, akiket egyetlen tagállamban ítéltek el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az Audiencia Nacional (kiemelt ügyek országos bírósága) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-65" title="page-8">
      „1) A jelen ügyben, a leírt ténybeli körülmények és a Spanyolországban indított büntetőeljárásban figyelembe vett jogi indokok alapján, valamint a Franciaországban MSIG‑vel kapcsolatban korábban hozott különböző büntetőítéletek fényében fennáll‑e [a Charta] 50. cikke és az SMVE 54. cikke szerinti »bis in idem« helyzet a Spanyolországban ellene emelt váddal összefüggésben, mivel az európai ítélkezési gyakorlat által e fogalomnak tulajdonított terjedelemre tekintettel »ugyanazon cselekményekről« van szó?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-66" title="page-8">
      2) Mindenesetre az, hogy a spanyol jogban nincs olyan rendelkezés, amely lehetővé tenné a más tagállamok bíróságai által korábban hozott jogerős ítéletek joghatásainak elismerését, a tényállás azonossága miatti bis in idem helyzet fennállásának a vizsgált ügyben történő esetleges megítélésére tekintettel összeegyeztethető‑e [a Charta] 50. cikkével és az SMVE 54. cikkével, valamint az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13‑i 2002/584/IB kerethatározat [(HL 2002. L 190., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.)] 1. cikkének (3) bekezdésével, 3. cikkének 2. pontjával, valamint 4. cikkének 3. és 5. pontjával?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-67" title="page-9">
      3) A jelen ügyben, vagy általában véve, az, hogy a spanyol jogban nincs olyan jogi rendelkezés, gyakorlat, vagy végső soron olyan jogi mechanizmus vagy eljárás, amely lehetővé tenné a tagállamok bíróságai által korábban hozott jogerős ítéletek joghatásainak elismerését a büntetés meghatározása, összesítése, kiigazítása vagy a büntetés végrehajtása maximális tartamának korlátozása céljából, akár a büntetőeljárás és az ítélethozatal, akár az ítélet későbbi végrehajtása során, másodlagosan ha a tényállás azonossága miatti bis in idem helyzetet nem veszik figyelembe a büntetőjogi szankció arányosságának biztosítása érdekében, mint amikor a vizsgált eljárásban valamely másik tagállam bíróságai korábban súlyos, már letöltött büntetést kiszabó ítéletet hoztak olyan (egyidejű, egymással szorosan összefüggő vagy bűnügyi kapcsolatban álló vagy hasonló) cselekmények miatt, amelyek miatt Spanyolországban eljárás indult, ellentétes‑e [a Charta] 45. cikkével és 49. cikkének (3) bekezdésével, valamint [az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24‑i 2008/675/IB tanácsi kerethatározat (HL 2008. L 220., 32. o.)] (7), (8), (9), (13) és (14) preambulumbekezdésével, valamint 3. cikkének (1), (2), (4) és (5) bekezdésével, továbbá [a 2002/584] kerethatározat (12) preambulumbekezdésével és 1. cikkének (3) bekezdésével?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-68" title="page-9">
      4) Tekintettel a jelen ügyben fennálló körülményekre és általában véve, a más uniós tagállamokban hozott korábbi jogerős ítéleteknek a Spanyolországban hozott elmarasztaló ítéletekre kifejtett joghatásainak [a 7/2014 sarkalatos törvény] 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában, a büntetések végrehajtására vonatkozó végzésekre kifejtett joghatásainak [a 7/2014 sarkalatos törvény] 14. cikke (2) bekezdésének c) pontjában, valamint [a 7/2014 sarkalatos törvény] egyetlen kiegészítő rendelkezésében (mindkét esetben 2010. augusztus 15. előtt hozott határozatokról van szó) kifejezetten megállapított kizárása összeegyeztethető‑e az alábbi rendelkezésekkel:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-69" title="page-9">
      a) [a Charta] 50. cikke és az SMVE 54. cikke, amelyek közül mindkettő a nemzetközi viszonylatban felmerülő bis in idem helyzetekre vonatkozik;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-70" title="page-9">
      b) [a 2008/675] kerethatározat (7), (8), (9), (13) és (14) preambulumbekezdése, valamint 3. cikkének (1), (2), (4) és (5) bekezdése, [a Charta] 45. cikke és 49. cikkének (3) bekezdése, valamint a bírósági határozatok Unión belüli kölcsönös elismerésének elve?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság Hivatalához 2024. december 19‑én érkezett, 2024. december 4‑i levelében a kérdést előterjesztő bíróság arról tájékoztatta a Bíróságot, hogy 2024. november 8‑án új sarkalatos törvény lépett hatályba, amely módosította a 7/2014 sarkalatos törvény alapvető elemeit, és eloszlatta e bíróság azon kétségeit, amelyek ez utóbbi törvénynek az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második, harmadik és negyedik kérdésben említett uniós jogi rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségével kapcsolatban álltak fenn. Mivel a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy e kérdések okafogyottá váltak, kizárólag az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésről kell határozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadhatóságról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A spanyol kormány kétségeit fejezi ki az első kérdés elfogadhatóságát illetően azon az alapon, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem fejtette ki azokat a ténybeli elemeket és okokat, amelyek folytán kérdés merült fel benne az uniós jog értelmezésére vonatkozóan, vagyis e kérdésre nem lehet válaszolni. Másodlagosan, e kormány úgy véli, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott ténybeli és jogi elemek nem teszik lehetővé a szóban forgó cselekmények azonosságának értékelését. Így az előzetes döntéshozatalra utaló határozat MSIG‑t illetően nem hivatkozik az Oviedóban 1997. július 21‑én elkövetett merénylet keretében figyelembe vett cselekményekre, így nehéz megállapítani, hogy e cselekmények azonosak‑e azokkal, amelyekre a francia bíróságok által MSIG‑vel szemben hozott büntetőítéletek keretében hivatkoztak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság eljárási szabályzata 94. cikkének a) és b) pontja értelmében az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek tartalmaznia kell „a jogvita tárgyának, valamint a kérdést előterjesztő bíróság által megállapított releváns tények rövid [ismertetését], vagy legalább a kérdések alapját képező tények [ismertetését]”, valamint „az ügyben esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések [tartalmát], és – adott esetben – a vonatkozó nemzeti ítélkezési [gyakorlatot]”. Ezenkívül, amint azt az eljárási szabályzat 94. cikkének c) pontja kimondja, az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek tartalmaznia kell „azon okok [ismertetését], amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel egyes uniós jogi rendelkezések értelmezésére […] vonatkozóan, valamint az[t] a kapcsolat[ot], amelyet e bíróság e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között felállít”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban rögzített információknak nem csupán azt kell lehetővé tenniük, hogy a Bíróság hasznos választ adjon, hanem azt is, hogy a tagállamok kormányai, valamint az érdekelt felek az Európai Unió Bíróság alapokmánya 23. cikkének megfelelően benyújthassák észrevételeiket. A Bíróság feladata arra ügyelni, hogy ez a lehetőség biztosított legyen, figyelembe véve, hogy e cikk értelmében csak az előzetes döntéshozatalra utaló határozatot kézbesítik az érdekelteknek (2023. november 28‑i Commune d’Ans ítélet, C‑148/22, EU:C:2023:924, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem ismerteti mind az MSIG terhére rótt, Spanyolországban elkövetett cselekményeket, mind pedig a Franciaországban elbírált cselekményeket, amint azok a francia ítéletekből következnek, kifejtve ugyanakkor azokat az információkat, amelyek a francia hatóságok rendelkezésére álltak. Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság megjelöli az első kérdés előterjesztéséhez vezető okokat, és kifejti a jelen ügyben esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalmát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ilyen körülmények között az első kérdés elfogadható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy érdeméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az SMVE‑nek a Charta 50. cikkével összefüggésben értelmezett 54. cikke értelmében vett „ugyanazon cselekmény” fogalmát akként kell‑e értelmezni, hogy az magában foglalja azokat a cselekményeket, amelyeket egy adott tagállamban indított büntetőeljárás keretében terrorcselekményekként rónak valamely személy terhére, amennyiben e személyt egy másik tagállamban ugyanezen cselekmények miatt, terrorcselekmény előkészítése céljából terrorista szervezetben való részvételért már elítélték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az SMVE 54. cikke, amelyet a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló, az Amszterdami Szerződéssel az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyv (HL 1997. C 340., 93. o.) illesztett be az uniós jogba, a ne bis in idem elvét rögzíti (2023. március 23‑i Generalstaatsanwaltschaft Bamberg [A ne bis in idem elv alóli kivétel] ítélet, C‑365/21, EU:C:2023:236, 46. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az elv a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következik, az SMVE 54. cikkét a Charta 50. cikkének fényében kell értelmezni, amely cikk lényeges tartalmának tiszteletben tartását biztosítja (2022. október 28‑i Generalstaatsanwaltschaft München [Kiadatás és ne bis in idem] ítélet, C‑435/22 PPU, EU:C:2022:852, 65. pont; 2023. március 23‑i Generalstaatsanwaltschaft Bamberg [A ne bis in idem elv alóli kivétel] ítélet, C‑365/21, EU:C:2023:236, 32. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az SMVE 54. cikkének szövegéből kitűnik, hogy senki ellen nem lehet büntetőeljárást indítani ugyanazon cselekmény alapján, amelyet egy másik tagállamban már jogerősen elbíráltak, feltéve hogy elítélés esetén a büntetést már végrehajtották, végrehajtása folyamatban van, vagy az utóbbi tagállam jogszabályai értelmében azt többé nem lehet végrehajtani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A ne bis in idem elvének alkalmazása tehát két feltételtől függ, vagyis egyrészt attól, hogy legyen egy korábbi végleges határozat („bis” feltétel), másrészt pedig attól, hogy a korábbi határozat és a későbbi eljárások vagy határozatok ugyanazon cselekményekre vonatkozzanak („idem” feltétel) (2023. október 12‑i INTER CONSULTING ítélet, C‑726/21, EU:C:2023:764, 45. pont; 2023. október 19‑i Központi Nyomozó Főügyészség ítélet, C‑147/22, EU:C:2023:790, 26. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az „idem” feltételt illeti, amelyet a jelen ítélet 33. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatra tekintettel kell megvizsgálni, a Charta 50. cikkének magából a szövegéből következik, hogy az tiltja, hogy ugyanazon személyt ugyanazon bűncselekmény miatt többször eljárás alá vonják vagy szankcionálják (lásd ebben az értelemben: 2021. május 12‑i Bundesrepublik Deutschland [Az Interpol vörös riasztása] ítélet, C‑505/19, EU:C:2021:376, 78. pont; 2023. október 12‑i INTER CONSULTING ítélet, C‑726/21, EU:C:2023:764, 71. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az „idem” feltétel megköveteli, hogy a történeti tényállás azonos legyen. Következésképpen a ne bis in idem elve nem alkalmazható, ha a szóban forgó cselekmények nem azonosak, hanem csak hasonlóak (2007. július 18‑i Kraaijenbrink ítélet, C‑367/05, EU:C:2007:444, 27. pont; 2023. március 23‑i Generalstaatsanwaltschaft Bamberg [A ne bis in idem elv alóli kivétel] ítélet, C‑365/21, EU:C:2023:236, 37. pont; 2023. október 12‑i INTER CONSULTING ítélet, C‑726/21, EU:C:2023:764, 74. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A történeti tényállás azonosságának fogalma alatt olyan konkrét körülmények összességét kell érteni, amelyek lényegében azonos eseményekből erednek, mivel ugyanaz az elkövető szerepel bennük, valamint időben és térben elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz (lásd ebben az értelemben: 2007. július 18‑i Kraaijenbrink ítélet, C‑367/05, EU:C:2007:444, 26. és 27. pont; 2022. október 28‑i Generalstaatsanwaltschaft München [Kiadatás és ne bis in idem] ítélet, C‑435/22 PPU, EU:C:2022:852, 128. pont; 2023. október 12‑i INTER CONSULTING ítélet, C‑726/21, EU:C:2023:764, 75. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben, ha a történeti tényállás elemei nem alkotnak ilyen együttest, önmagában az a körülmény, hogy a második eljárást lefolytató bíróság azt állapítja meg, hogy e cselekmények feltételezett elkövetőjének ugyanaz volt a szándéka, nem lehet elegendő annak megállapításához, hogy egymáshoz elválaszthatatlanul kötődő konkrét körülmények olyan együtteséről van szó, amely az SMVE 54. cikke szerinti „ugyanazon cselekmény” fogalmának hatálya alá tartozik (2007. július 18‑i Kraaijenbrink ítélet, C‑367/05, EU:C:2007:444, 29. és 30. pont; 2023. október 12‑i INTER CONSULTING ítélet, C‑726/21, EU:C:2023:764, 76. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül az állandó ítélkezési gyakorlat szerint mind az SMVE 54. cikke, mind pedig a Charta 50. cikke kizárólag a történeti tényállásra vonatkozik, függetlenül e tényállás jogi minősítésétől vagy a védett jogi tárgytól, mivel az e rendelkezések által nyújtott védelem nem változhat tagállamról tagállamra (lásd ebben az értelemben: 2010. november 16‑i Mantello ítélet, C‑261/09, EU:C:2010:683, 39. pont; 2022. március 22‑i Nordzucker és társai ítélet, C‑151/20, EU:C:2022:203, 39. pont; 2023. október 12‑i INTER CONSULTING ítélet, C‑726/21, EU:C:2023:764, 73. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következően annak lehetősége, hogy az SMVE‑nek a Charta 50. cikkével összefüggésben értelmezett 54. cikke értelmében vett ugyanazon cselekményeket illetően két különböző tagállamban eltérő jogi minősítéseket alkalmazzanak, vagy akár ezen államokban eltérő legyen a védett jogi tárgy, nem képezheti akadályát a ne bis in idem elve alkalmazásának.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen esetben nem a Bíróság, hanem a tényállás elbírálására kizárólagosan hatáskörrel rendelkező előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy az alapügyben szóban forgó büntetőeljárás tárgyát képező cselekmények azonosak‑e a francia bíróságok által jogerősen elbírált cselekményekkel. Mindemellett a Bíróság iránymutatást adhat az említett bíróságnak az uniós jog értelmezésére vonatkozóan annak értékelésével összefüggésben, hogy a szóban forgó cselekmények azonosak‑e (lásd ebben az értelemben: 2022. október 28‑i Generalstaatsanwaltschaft München [Kiadatás és ne bis in idem] ítélet, C‑435/22 PPU, EU:C:2022:852, 133. pont; 2023. október 12‑i INTER CONSULTING ítélet, C‑726/21, EU:C:2023:764, 79. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből a szempontból mindjárt az elején pontosítani kell, hogy a jelen ítélet 40. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatra tekintettel, továbbá amennyiben megállapítható, hogy az alap‑büntetőeljárás és a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott francia ítéletek tartalmilag azonos cselekményekre vonatkoztak, az a körülmény, hogy ezen ítéletekben az alapügy tárgyát képezőktől eltérő bűncselekmények nyertek megállapítást, az „idem” feltétel értékelése szempontjából nem releváns (lásd ebben az értelemben: 2024. január 25‑i Parchetul de pe lângă Curtea de Apel Craiova ítélet, C‑58/22, EU:C:2024:70, 70. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben ugyanis nem az a kérdés releváns, hogy a francia ítéletekben megállapított bűncselekmények tényállási elemei azonosak voltak‑e, vagy sem, hanem az, hogy az ezen ítéletekben és az alap‑büntetőeljárásban az érintett személy terhére rótt cselekmények ugyanarra a magatartásra vonatkoznak‑e. Amennyiben ugyanazon személy által ugyanabban az időben tanúsított ugyanazon magatartásról van szó, meg kell vizsgálni, hogy azok a cselekmények, amelyek miatt e személyt először elítélték, valamint az ezt követő büntetőeljárás tárgyát képező cselekmények ugyanazok‑e, vagy lényegében azonosak‑e (EJEB, 2017. december 19., Ramda kontra Franciaország, CE:ECHR:2017:1219JUD007847711, 87. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy a jelen ügyben MSIG terhére rótt azon konkrét cselekmények, amelyek Spanyolországban lehetővé teszik MSIG büntetőjogi felelősségének megállapítását, azonosak‑e azokkal, amelyek alapján a francia büntetőbíróságok MSIG elítélése mellett döntöttek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy MSIG‑t Spanyolországban terroristák által elkövetett rongálás, terroristák által elkövetett három rendbeli emberölés kísérlete, valamint testi sértés bűncselekményeivel vádolják, amelyeket a KATTU két tagja Oviedóban, 1997. július 21‑én követett el. A kérdést előterjesztő bíróság szerint MSIG‑vel szemben e bűncselekmények tényleges elkövetőjeként, azon minőségében van folyamatban büntetőeljárás, hogy az alapügy tényállásának megvalósulása idején ő volt felelős az ETA „törvényes osztagaiért”, valamint különböző fegyvereknek a KATTU részére terrorista merényletek elkövetése céljából történő szállításáért.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információk szerint az alapügy tényállásának megvalósulása idején MSIG feladata volt, hogy továbbítsa az ETA legmagasabb szintű szervei által adott utasításokat, ezen utasításoknak megfelelően pedig meghatározza a Spanyolországban működő terrorista osztagok cselekvési irányvonalait. MSIG kizárólag Franciaország területéről fejtette ki tevékenységeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen információk szerint a KATTU azon két tagja, akik az 1997. július 21‑i oviedói merényletet elkövették, az általuk kapott általános utasítások szerint önállóan járt el, és önállóan döntöttek az oviedói rendőrkapitányság megtámadása mellett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig – továbbra is a kérdést előterjesztő bíróság szerint – a francia ítéletek egyáltalán nem említik az alapügyben szóban forgó merényletet, és csupán arra szorítkoznak, hogy az MSIG által Franciaország területén elkövetett cselekményekre hivatkozzanak. Következésképpen az alapeljárásban MSIG terhére rótt cselekmények első ránézésre nem tűnnek azonosnak a francia ítéletek tárgyát képező cselekményekkel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság pontosítja, hogy ezek az ítéletek időbeli és tárgyi szempontból lefedik MSIG összes olyan cselekményét, amelyeket a Spanyolországban működő „törvényes osztagokért” felelős vezetőként Franciaországban tanúsított, ideértve mind az ETA műveleteinek megtervezését, mind pedig a merényletek végrehajtásához szükséges eszközök szállítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság magyarázatai szerint úgy tűnik, hogy az alapeljárás keretében konkrétan MSIG terhére rótt azon cselekmények, amelyek lehetővé teszik a szóban forgó merényletért való büntetőjogi felelősségének megállapítását, lényegében azon cselekményeket jelentik, amelyek abban álltak, hogy MSIG Franciaország területéről általános cselekvési irányvonalakat adott a Spanyolországban tevékenykedő terrorista osztagoknak, továbbá eljuttatta ezen osztagokhoz az ahhoz szükséges tárgyi eszközöket, hogy végrehajtsák azokat az akciókat, amelyeket ezen osztagok saját maguk önállóan határoztak el, és önállóan gondoskodtak azok részletes megtervezéséről. E tekintetben úgy tűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság magyarázatai szerint semmilyen más konkrét ténybeli elemet nem rónak MSIG terhére az Oviedóban elkövetett merénylettel kapcsolatban, a francia bíróságok pedig ugyanezen cselekmények alapján állapították meg MSIG büntetőjogi felelősségét a Franciaországban általa végzett tevékenységekért.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hozzá kell tenni, hogy a szóban forgó cselekmények azonosságának értékelése során a kérdést előterjesztő bíróságnak nem csupán azokat a cselekményeket kell figyelembe vennie, amelyeket a Franciaországban hozott jogerős ítéletek rendelkező része és a hatáskörrel rendelkező francia hatóságok által kibocsátott vádiratok konkrét indítványokat tartalmazó része említ, hanem az ezen ítéletek indokolásában említett cselekményeket, továbbá azokat a cselekményeket is, amelyekre kiterjedt ugyan a nyomozás, a vádiratokban viszont nem kerültek feltüntetésre, emellett pedig figyelembe kell vennie a Franciaországban lefolytatott és jogerős határozattal lezárt korábbi büntetőeljárásban vagy büntetőeljárásokban szereplő történeti tényállásra vonatkozó minden releváns információt is (lásd ebben az értelemben: 2023. október 12‑i INTER CONSULTING ítélet, C‑726/21, EU:C:2023:764, 85. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, az SMVE 57. cikkének (1) bekezdése értelmében, ha egy tagállam egy személyt bűncselekmény elkövetésével gyanúsít, és e tagállam eljárni jogosult hatóságai szerint alaposan feltehető, hogy a gyanúsítás e személy ugyanazon cselekményével kapcsolatos, mint amelyet egy másik tagállamban már jogerősen elbíráltak, ezek a hatóságok – ha szükségesnek látják – a vonatkozó információk érdekében megkereshetik azon tagállam eljárni jogosult hatóságait, amelynek területén már határozatot hoztak. Az e rendelkezéssel létrehozott együttműködési mechanizmus lehetővé teszi a második tagállam azon hatóságai számára, amelyek az ugyanazon személlyel szembeni büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkeznek, hogy – például az első tagállam területén hozott határozat pontos jellegének vagy az e határozat tárgyát képező konkrét cselekményeknek a tisztázása érdekében – az előbbi állam hatóságaitól releváns jogi információkat szerezzenek be (2023. október 12‑i INTER CONSULTING ítélet, C‑726/21, EU:C:2023:764, 50. és 51. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az SMVE 54. cikkét a Charta 50. cikkével összefüggésben akként kell értelmezni, hogy az „ugyanazon cselekmény” fogalma magában foglalja azokat a cselekményeket, amelyeket egy adott tagállamban indított büntetőeljárás keretében terrorcselekményekként rónak valamely személy terhére, amennyiben e személyt egy másik tagállamban ugyanezen cselekmények miatt, terrorcselekmény előkészítése céljából terrorista szervezetben való részvételért már elítélték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-107" title="page-15">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-108" title="page-15">
      A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14‑i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, 1990. június 19‑én Schengenben aláírt és 1995. március 26‑án hatályba lépett egyezmény 54. cikkét az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikkével összefüggésben
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-109" title="page-15">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-110" title="page-16">
      az „ugyanazon cselekmény” fogalma magában foglalja azokat a cselekményeket, amelyeket egy adott tagállamban indított büntetőeljárás keretében terrorcselekményekként rónak valamely személy terhére, amennyiben e személyt egy másik tagállamban ugyanezen cselekmények miatt, terrorcselekmény előkészítése céljából terrorista szervezetben való részvételért már elítélték.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-111" title="page-16">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: spanyol.</p>
</body>
</html>
