2006.9.14.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/1


A TANÁCS 1338/2006/EK RENDELETE

(2006. szeptember 8.)

a Kínai Népköztársaságból származó puhított bőr behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követő javaslatára,

mivel:

A.   IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(1)

2006. március 16-án a Bizottság a 439/2006/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: KNK) származó puhított bőr behozatalára.

B.   AZ ELJÁRÁS TOVÁBBI MENETE

(2)

Azon alapvető tények és szempontok ismertetését követően, melyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések elrendelése mellett döntöttek, több érdekelt fél írásban is előterjesztette véleményét az ideiglenes megállapításokról. A felek nem kérelmezték meghallgatásukat.

(3)

Egy olyan kínai exportáló termelő és egy olyan importőr, akik az ideiglenes intézkedések elrendelését megelőzően nem jelentkeztek a Bizottságnál, tiltakoztak a végleges dömpingellenes vámok kivetése ellen, anélkül, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelésének alapjául szolgáló tényeket és megfontolásokat megkérdőjelező érveket hoztak volna fel. Mindazonáltal tájékoztatták e vállalatokat, hogy mivel a vizsgálatnak csak nagyon késői szakaszában jelentkeztek, nem tekinthetők együttműködő feleknek.

(4)

Az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdésében hivatkozott kínai kereskedelmi vállalat ismételten kérte rá vonatkozóan a dömping egyedi megállapítását. E vállalatot még az ideiglenes intézkedések elrendelését megelőzően tájékoztatták, hogy egyedi megállapítás csak exportáló termelők esetében lehetséges, kereskedőkében nem. A kérelmet ezért elutasították.

(5)

Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, melyek alapján a KNK-ból származó puhított bőr behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését és az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedését szándékoztak ajánlani. A felek határidőt kaptak, melyen belül az alapvető tények és megfontolások ismertetését követően előadhatták észrevételeiket.

(6)

A felek megjegyzéseit kellőképpen figyelembe vették, és adott esetben a megállapításokat ennek megfelelően módosították.

C.   ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(7)

Az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében ismertetett előállítási eljárást illetően tisztázták, hogy a bőrt megfosztják a barkarétegtől, amit puhított bőr esetében kizárólag hal-, illetve egyéb állati olajok felhasználásával cserzenek, illetve a samoa kombinációval kikészített bőr esetében pedig részben aldehidekkel, illetve egyéb cserzőanyaggal, azt követően hal-, illetve egyéb állati olajokkal cserzenek.

(8)

Ezenfelül az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében szereplő crust puhított bőrre, illetve crust kombinációval kikészített puhított bőrre történő hivatkozás tisztázása érdekében az érintett terméket puhított bőrként vagy samoa kombinációval kikészített puhított bőrként (puhított bőr) kell meghatározni, függetlenül attól, hogy kiszabott-e, beleértve a crust puhított bőrt és a crust kombinációval kikészített puhított bőrt (puhított bőr), mely a KNK-ból származik (az érintett termék) és melyet jelenleg a 4114 10 10 és a 4114 10 90 KN-kódok alá kell besorolni.

(9)

Erre vonatkozóan egyéb megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (13)–(17) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

D.   DÖMPING

1.   Rendes érték

(10)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdésében említett kínai kereskedelmi vállalat kifogásolta, hogy az ideiglenes rendelet (22) preambulumbekezdése szerint az USA-t tekintsék analóg országnak, különösen mivel állítása szerint az USA-ban nem folyik jelentős mennyiségű termelés. Azt is állította, hogy nem indokolták megfelelően Törökország analóg országként való figyelmen kívül hagyását. E kereskedelmi vállalat állítását nem támasztotta alá bizonyítékokkal.

(11)

Mint az az ideiglenes rendelet (21) preambulumbekezdéséből kitűnik, Törökország esetében az elemzés azt mutatta, hogy a török belső piac igen korlátozott. A török termelés szinte egésze exportorientált (főleg Európába és az USA-ba irányul), így a hazai eladások nem elég reprezentatívak ahhoz, hogy Törökországot analóg országnak lehessen választani. A török belső piac az USA belső piacának kevesebb mint 2 %-át teszi ki és a versenyt tekintve is korlátozottabbnak tűnik, mint az USA piaca. Mint az az ideiglenes rendelet (22) preambulumbekezdéséből kitűnik, az USA-ban erős a verseny a más országokból történő behozatal miatt. Azon állítást illetően, mely szerint az USA-ban nem zajlik termelés, megjegyzendő, hogy az USA-beli együttműködő termelő csupán a vizsgálati időszakot (a továbbiakban: VI) követően kezdte meg termelése áthelyezését. A VI alatt az USA a puhított bőrt illetően jelentős belső piaccal rendelkezett. Ennélfogva megerősítést nyer az USA analóg országként való kiválasztása.

(12)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az említett kereskedő továbbra is vitatta, hogy az USA megfelelő analóg ország, azt állítva, hogy az USA-beli termelő által szolgáltatott adatok nehezen ellenőrizhetők, mivel az adott vállalat megszüntette termelését az USA-ban, emiatt nem megbízhatóak ezek az adatok. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a VI során – mint az a (11) preambulumbekezdésben említésre került – az USA-beli termelő még jelentős mennyiségű puhított bőrt állított elő az USA-ban, belföldi piacon történő eladásra. Ezen túlmenően azokat a VI-ra vonatkozó adatokat, melyek a rendes érték megállapításának alapjául szolgáltak, megfelelően ellenőrizték az USA-beli termelő telephelyén és ennek alapján megállapították, hogy azok pontosak és megbízhatóak. Ennélfogva elutasították a kereskedelmi vállalat állítását.

(13)

Egyéb, ehhez kapcsolódó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (20)–(24) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

2.   Exportár

(14)

Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

3.   Összehasonlítás

(15)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdésében említett kínai kereskedelmi vállalat további kiigazítást kért a fizikai tulajdonságbeli különbségek miatt azon az alapon, hogy a KNK-ból a Közösségbe exportált egyes puhított bőrök kisméretű, maradék puhítottbőr-darabokból készültek, melyek az USA gazdasági ágazata által értékesítettekhez képest gyengébb minőségűek voltak.

(16)

A kérést a kereskedelmi vállalat által szolgáltatott információk alapján megvizsgálták és elfogadták azzal a feltétellel, hogy az exporta kerülő, darabokból álló puhított bőr azonosítható legyen. Következésképpen további kiigazításra került sor a darabokból álló puhított bőr tekintetében a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása céljából oly módon, hogy az ideiglenes rendelet (26) preambulumbekezdésében meghatározott fizikai tulajdonságbeli különbségek által indokolt kiigazítás mértékét növelték.

4.   Dömpingkülönbözet

(17)

A fentiek alapján a végleges dömpingkülönbözet a vámkezelés előtti, a CIF közösségi határparitáson számított ár százalékában kifejezve 69,8 %.

E.   KÁR

1.   Közösségi termelés

(18)

Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (28) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

2.   A közösségi gazdasági ágazat meghatározása

(19)

Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (29) és (30) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

3.   Közösségi felhasználás

(20)

Az Eurostattól származó statisztikai adatok felülvizsgálata során a KNK-n kívüli harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó adatokat módosították. Következésképpen az alábbiak szerint módosították a közösségi felhasználásra vonatkozó számadatokat:

Nyilvánvaló közösségi felhasználás

2001

2002

2003

2004

VI

Négyzetláb (ezres egységben)

20 462

21 334

22 109

21 312

21 886

Index 2001 = 100

100

104

108

104

107

(21)

Ez azt mutatja, hogy a Közösségben 7 %-kal emelkedett az érintett termék iránti kereslet a figyelembe vett időszak során, mely az ideiglenes rendelet (31) preambulumbekezdésében meghatározott számadatnál némileg több. Ennek alapján és a közösségi felhasználásra vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (31) preambulumbekezdésében ismeretett módszer megerősítést nyer.

4.   Az érintett országból származó behozatal mennyisége és piaci részesedése

(22)

Tekintve a közösségi felhasználásra vonatkozó, kis mértékben felülvizsgált számadatokat, a KNK-ból származó behozatal piaci részesedését ennek megfelelően az alábbiak szerint módosították a figyelembe vett időszakban:

 

2001

2002

2003

2004

VI

Piaci részesedés

10,4  %

7,6  %

22,8  %

29,4  %

30,2  %

(23)

A figyelembe vett időszakban a KNK-ból származó behozatal részesedése a közösségi piacon a 2001. évi 10,4 %-ról a VI alatt 30,2 %-ra nőtt. A piaci részesedés e gyors növekedése a felhasználás lassúbb növekedése mellett történt. Az ideiglenes rendelet (33) preambulumbekezdésében szereplő tendencia ezért megerősítést nyer.

(24)

Egy kínai kereskedelmi vállalatnak a fenti (16) preambulumbekezdésben szereplő kérése elfogadását és a dömping kiszámítása érdekében végzett megfelelő kiigazítást követően hasonló kiigazítást kellett tenni az érintett termék importáraira vonatkozóan a KNK-ból a Közösségbe exportált, darabokból készült puhított bőr gyenge minősége miatt, az áralákínálás szintjének kiszámítása céljából. Az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdésében szereplő minőségbeli különbségek kiigazítása ezért ennek megfelelően felfelé történt. Ennek alapján az összehasonlítás azt mutatta, hogy a VI alatt a KNK-ból származó érintett terméket a Közösségben olyan árakon értékesítették, melyek 29 %-kal alákínáltak a közösségi gazdasági ágazat árainak, ez utóbbi százalékában kifejezve.

(25)

Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzés hiányában az ideiglenes rendelet (32) és (34) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

5.   A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(26)

Tekintve a közösségi felhasználásra vonatkozó, felülvizsgált számadatokat, a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése ennek megfelelően az alábbiak szerint módosul a figyelembe vett időszakban:

 

2001

2002

2003

2004

VI

Piaci részesedés

39,9  %

38,3  %

33,8  %

30,1  %

30,8  %

(27)

A közösségi gazdasági ágazat eladási mennyiségeinek jelentős csökkenése a figyelembe vett időszakban teljes mértékben tükröződik piaci részesedésükben, mely a 2001. évi 39,9 %-ról a VI alatt megállapított 30,8 %-ra csökkent folyamatosan. Az ideiglenes rendelet (39) preambulumbekezdésében szereplő tendencia ezért megerősítést nyer.

(28)

Egyéb, ehhez kapcsolódó megjegyzés hiányában az ideiglenes rendelet (37), (38), valamint (40)–(54) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

6.   A kárra vonatkozó következtetés

(29)

A fentiekben ismertetett, felülvizsgált tényezők – azaz a közösségi felhasználás, a közösségi gazdasági ágazat és a kínai termelők piaci részesedése – nem érintették az ideiglenes rendeletben megállapított tendenciáikat. Az alákínálás különbözete magas szinten maradt. Ennek alapján megállapítható, hogy nem változtak az ideiglenes rendeletben szereplő, a közösségi gazdasági ágazatot ért kárra vonatkozó következtetések. Egyéb észrevételek hiányában ezért a következtetések véglegesen megerősítést nyernek.

F.   OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1.   A dömpingelt behozatal hatásai

(30)

Az együttműködő exportáló kereskedő úgy érvelt, hogy a Bizottság nem állított fel jól megalapozott okozati összefüggést az érintett termék behozatalát illetően. Ellenezte továbbá az ideiglenes rendeletben szereplő elemzést, úgy érvelve, hogy mivel az importárak tartósan alacsonyak voltak és különösen még akkor is, amikor a közösségi gazdasági ágazat nyereségesen működött, nem állt fenn okozati összefüggés az importárak és a közösségi gazdasági ágazat negatív nyereségessége között a VI alatt.

(31)

Ebben az összefüggésben először is meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a kárelemzés nem korlátozódik a közösségi gazdasági ágazat nyereségességére, hanem figyelembe vesz az ideiglenes rendelet (28)–(58) preambulumbekezdésében szereplő számos egyéb olyan tényezőjét is, melyek alapján megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazatot jelentős kár érte a figyelembe vett időszak során. A dömpingelt behozatal hatását főleg a KNK-ból származó behozatal piaci részesedésének háromszoros növekedése szemléltette a figyelembe vett időszakban. E növekedés a közösségi gazdasági ágazat rovására következett be, melynek eladási mennyiségei jelentősen (–17 százalékponttal) csökkentek a piaci növekedés ellenére. A dömpingelt árak esetében megállapították, hogy azok jelentősen a közösségi gazdasági ágazat árai alá kínáltak a VI során. Bár az importárak valójában nem mindig mutattak csökkenő tendenciát, hanem némiképpen ingadoztak a figyelembe vett időszakban, lényegesen alacsonyabb szinten maradtak, mint a közösségi gazdasági ágazat árai, ami azt mutatja, hogy folyamatosan kedvezőtlenül befolyásolták a piaci feltételeket. Emiatt a közösségi gazdasági ágazat fokozatosan eladási árai csökkentésére kényszerült, mint az az ideiglenes rendelet (45) preambulumbekezdéséből világosan kitűnik. Ennek alapján az exportáló kereskedő érvelését elutasították.

(32)

A dömpingelt behozatal hatásaival kapcsolatos további megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (60)–(64) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

2.   Egyéb tényezők hatásai

(33)

Az említett fél úgy érvelt továbbá, hogy mivel a VI alatt a Törökországból származó import átlagára sokkal alacsonyabb volt, mint a KNK-ból származó importé és mivel az egyéb harmadik országokból származó import árai elismerten alacsonyabbak voltak, mint a közösségi gazdasági ágazat árai, e behozatalnak a kárelemzésből és a dömpingvizsgálatból való kizárása azt mutatja, hogy a KNK-t szándékosan diszkriminálták. A Törökországból származó behozatalt illetően úgy érvelt továbbá, hogy a Bizottság által az ártendenciák szelektív felhasználására alkalmazott módszer nem összeegyeztethető számos WTO-rendelkezésben megállapított szabállyal.

(34)

E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a Bizottság külön elemezte a Törökországból származó behozatalt, mivel a KNK után az képviselte a legjelentősebb mennyiséget. Az egyértelmű, átlátható és teljes elemzés érdekében, valamint a (19) preambulumbekezdésben említett statisztikai adatok felülvizsgálatára való tekintettel az alábbi, részletesebb táblázat szemlélteti a harmadik országokból származó, felülvizsgált behozatalt:

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

2001

2002

2003

2004

VI

Törökország (ezer négyzetlábban)

353

380

237

893

1 677

Átlagárak (EUR/négyzetláb)

1,01

0,73

0,33

0,81

0,52

Románia (ezer négyzetlábban)

300

137

280

330

303

Átlagárak (EUR/négyzetláb)

0,99

0,68

0,45

0,61

0,64

Pakisztán (ezer négyzetlábban)

50

330

167

157

210

Átlagárak (EUR/négyzetláb)

1,00

0,37

0,90

1,20

0,54

Mexikó (ezer négyzetlábban)

590

1 017

853

293

170

Átlagárak (EUR/négyzetláb)

1,54

1,16

1,06

1,43

1,13

A fentiektől eltérő egyéb országok (ezer négyzetlábban)

1 029

1 125

939

881

1 138

Átlagárak (EUR/négyzetláb)

1,29

0,84

0,88

0,57

0,49

(35)

E táblázat azt mutatja, hogy csak a Törökországból származó behozatal növekedett lényegesen, azaz a 2001. évi 353 ezer négyzetlábról a VI-ban megállapított 1 677 négyzetlábra, miközben az árak alacsonyabbak voltak, mint a közösségi gazdasági ágazat árai. Mint az az ideiglenes rendelet (66) preambulumbekezdéséből kitűnik, e behozatal jelentős részét egy együttműködő közösségi termelő bonyolította termékválasztéka bővítése vagy a méretre vágást és újracsomagolást követő újrakivitel céljából, emiatt e mennyiségek nem okozhattak kárt a közösségi gazdasági ágazatnak. A fennmaradó mennyiségek alacsony és stabil (2 % körüli) piaci részesedést jelentettek, kivéve a VI alatt, és mint az az ideiglenes rendelet (66) preambulumbekezdésében is említésre kerül, e behozatal ha nem is jelentős mértékben, de hozzájárulhatott a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz.

(36)

A fenti táblázatban szereplő többi ország (Törökország kivételével) behozatalának piaci részesedése a VI során a minimális szint közelében vagy az alatt volt, a figyelembe vett időszakban pedig csökkenő vagy viszonylag stabil tendenciát mutatott. Az ezen országokból származó behozatal összes piaci részesedése a 2001. évi 9,6 %-ról a VI alatt megállapított 8,3 %-ra esett vissza. Ennek alapján véglegesen megállapítható, hogy ezen országok egyike sem okozhatott kárt a Közösségnek.

(37)

A (33) preambulumbekezdés végén említett kínai kereskedelmi vállalat érvelése, miszerint „a Bizottság által az ártendenciák szelektív felhasználására alkalmazott módszer nem összeegyeztethető számos WTO-rendelkezésben megállapított szabállyal” pontatlan és megalapozatlan volt, emiatt elutasították.

(38)

A fentiek alapján és egyéb olyan benyújtott információ hiányában, mely alátámasztaná a KNK-n kívüli más országokból származó behozatal hatását, véglegesen megállapítható, hogy e behozatalnak nem lehetett meghatározó szerepe a közösségi gazdasági ágazatot ért kár kialakulásában.

(39)

Azt állították továbbá, hogy a közösségi gazdasági ágazatot ért kár jelentős mértékben exportpiacai elvesztésére vezethető vissza. Az a tény, hogy valamely tengerentúli piac elvesztéséért egy dömpingellenes vizsgálat alatt álló országot tesznek felelőssé, diszkriminatív szándékra utal.

(40)

Először is meg kell jegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzetét – beleértve nyereségességét – vizsgáló bizottsági elemzés csak az érintett termékre vonatkozó, Közösségen belüli üzleti tevékenységet veszi figyelembe. Ennélfogva e vizsgálat keretében figyelmen kívül hagyják az állítólag az exportpiacok elvesztése miatt okozott kárt. Ezenkívül a közösségi gazdasági ágazat kivitele eddig csak akkor került említésre, ha egyes aggregált mutatók – mint például a készletek – értelmezésére volt szükség. Ennélfogva úgy ítélték meg, hogy a közösségi gazdasági ágazat helyzetének elemzése az alaprendelettel teljes összhangban történt.

(41)

Az ok-okozati összefüggésekre vonatkozó egyéb megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (59)–(72) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

G.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

(42)

A közösségi érdekre vonatkozó megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (73)–(82) preambulumbekezdései megerősítést nyernek.

H.   VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(43)

Tekintettel a (15), (16) és (24) preambulumbekezdésben szereplő kérésekre, az ideiglenes rendelet (86) preambulumbekezdése szerint a kármegszüntetés szintjének megállapításához felhasznált, behozatalra vonatkozó adatok kiigazításra kerültek azon tény figyelembevétele céljából, hogy a KNK-ból a Közösségbe exportált, darabokból készült puhított bőr bizonyos mennyiségei a közösségi gazdasági ágazat által értékesítettekhez képest gyengébb minőségűek voltak.

(44)

A fentiek figyelembevételével a kármegszüntetés végleges szintjét 58,9 %-ban állapították meg.

(45)

A dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és a közösségi érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban, a dömping- vagy kárkülönbözetnek – attól függően, melyik alacsonyabb – megfelelő végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a KNK-ból származó puhított bőr behozatalára, az alacsonyabb vám szabályával összhangban. Ez esetben a vámtételt a megállapított kárnak megfelelő szinten kell megállapítani. A fentiek alapján a végleges vámtétel 58,9 %.

I.   AZ IDEIGLENES VÁM VÉGLEGES BESZEDÉSE

(46)

Tekintettel a KNK-ra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözet nagyságára, és figyelembe véve a közösségi gazdasági ágazatot ért kár szintjét, szükséges, hogy az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket a kivetett végleges vámok mértékéig véglegesen beszedjék. Mivel a végleges vám alacsonyabb, mint az ideiglenes, a dömpinellenes vám végleges részét meghaladó, ideiglenesen biztosított összegeket el kell engedni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Kínai Népköztársaságból származó, a 4114 10 10 és a 4114 10 90 KN-kód alá tartozó, puhított bőr, illetve samoa kombinációval kikészített bőr, kiszabva is, beleértve a crust puhított bőrt és a crust samoa kombinációval kikészített bőrt, behozatalára végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre.

(2)   A Közösség határain belül vámmentes, nettó árra alkalmazható végleges dömpingellenes vám mértéke, a vám kivetése előtt, a Kínai Népköztársaság valamennyi vállalata által előállított termékekre 58,9 %.

(3)   Eltérő rendelkezés hiányában a hatályban lévő vámszabályozás alkalmazandó.

2. cikk

A 439/2006/EK rendelet értelmében a Kínai Népköztársaságból származó puhított bőr behozatalára kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeket véglegesen beszedik az 1. cikk alapján kivetett végleges vám mértékében. A végleges vám összegén felül biztosított összegeket el kell engedni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. szeptember 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. TUOMIOJA


(1)   HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)   HL L 80., 2006.3.17., 7. o.