(1)

Az Európai Bizottság 2014 májusában a 471/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (2) végleges szubvencióellenes kiegyenlítő vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó szolárüveg behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat).

(2)

A Bizottság 2014 májusában egy külön eljárás keretében 0,4 %-tól 36,1 %-ig terjedő vámtétellel dömpingellenes vámokat vezetett be (3). A Bizottság 2015 augusztusában egy újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követően az (EU) 2015/1394 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) módosította a dömpingellenes intézkedéseket. Az (EU) 2020/1080 végrehajtási rendelettel (5) a Bizottság az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően további öt évvel meghosszabbította a végleges dömpingellenes vámot.

(3)

Az (EU) 2020/1081 végrehajtási rendelettel (7) (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) a Bizottság az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően további öt évvel meghosszabbította a végleges kiegyenlítő vámot (a továbbiakban: a hatályban levő intézkedések).

(4)

A jelenleg hatályban levő egyedi kiegyenlítő vámok vámtétele 3,2 %-tól 17,1 %-ig terjed. Minden más vállalat az országos vám hatálya alá tartozik, amelynek vámtétele 17,1 % (a továbbiakban: hatályban levő intézkedések).

(5)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (8) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(6)

A felülvizsgálati kérelmet 2025. április 19-én az Interfloat Group, azaz az Interfloat Corporation és a GMB Glasmanufaktur Brandenburg GmbH (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtotta be a szolárüveggel foglalkozó, az alaprendelet 10. cikkének (6) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatás folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(7)

Miután az alaprendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2025. július 22-én a Bizottság a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó szolárüveg Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 18. cikke alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (9) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(8)

A támogatás folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2024. július 1-jétől 2025. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2022. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőket, az ismert uniós gyártókat, a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós felhasználóit, az ismert kínai gyártókat és hatóságokat, az ismert importőröket, felhasználókat, kereskedőket, valamint az ismert és érintett szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(10)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(11)

Egy érdekelt fél kért meghallgatást a Bizottság szolgálataitól. 2026. május 11-én meghallgatásra került sor a Bizottság és a Solar Heat Europe, a naphőenergia-technológia területén tevékenykedő több felhasználót képviselő szövetség között. A meghallgatás a felülvizsgálatokra vonatkozott, amelyeket követően a szóban forgó felhasználók kérték érdekelt félként való nyilvántartásba vételüket, és a 6.2. szakaszban részletesebben kifejtett érveket hoztak fel.

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(13)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát, annak ellenére, hogy – tekintettel a jelentkező európai uniós gyártók kis számára – ebben az esetben nem volt szükség mintavételre az uniós gyártók körében. A minta a felülvizsgálati kérelemben felsorolt két uniós gyártóból állt. A két gyártó akkoriban az uniós termelés és értékesítés mintegy 70 %-át képviselte, ami reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve. Az alaprendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett. A minta a következő két cégből áll:

(14)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(15)

Kezdetben két importőr, az UAB Soli Tek Cells (a továbbiakban: Soli Tek) és a Sunerg Solar Energy (a továbbiakban: Sunerg) jelentkezett, és a Bizottság megküldte részükre a független importőrök számára összeállított kérdőívet. A Soli Tek kérdőívre adott válaszának kézhezvételét követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a vállalat nem importőr, hanem felhasználó. A Bizottság ezért felkérte őket, hogy töltsék ki a felhasználóknak szóló kérdőívet. A Sunerg nem válaszolt a kérdőívre.

(16)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. A Bizottsághoz nem érkezett válasz a kínai kormánytól.

(17)

A Kínai Népköztársaság egy exportáló gyártója sem tanúsított együttműködést.

(18)

A Bizottság következésképpen 2025. november 5-én szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai hatóságokat arról, hogy a támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 28. cikke szerint a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. A kínai hatóságok nem reagáltak szóbeli jegyzékre.

(19)

A Bizottság szubvencióellenes kérdőívet küldött a kínai kormánynak. A kínai kormány nem válaszolt a kérdőívre.

(20)

A Bizottság felkérte a kérelmezőket, a másik uniós gyártót és a felhasználókat, hogy töltsék ki az eljárás megindításának napján a Bizottság internetes oldalán (10) elérhetővé tett kérdőíveket. A Bizottság a gyártóktól (GMB/Interfloat és AGC) és a felhasználóktól (Soli Tek, SOLVIS és Bisol) kapott kitöltött kérdőívet. A Bizottság hiánypótlásra felhívó levelet küldött a GMB és az Interfloat, az AGC és a SOLVIS részére.

(21)

A kérelmezők a Bizottság szolgálatainak többszöri kérése ellenére sem nyújtották be a makrokérdőívet. A Bisol nagyon hiányosan töltötte ki a kérdőívet, és nem válaszolt a Bizottság kérdéseire.

(22)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 26. cikke alapján a következő vállalatoknál került sor ellenőrző látogatásra:

(23)

Az uniós gazdasági ágazat helyzete nem tette lehetővé az ellenőrző látogatások lefolytatását. 2025 elején mindkét gyártó leállította a termelést. A kérelmező, a GMB Glasmanufaktur Brandenburg GmbH 2025 novemberében fizetésképtelenségi eljárást indított, és két alkalommal rövid határidővel törölte a tervezett ellenőrző látogatásokat. A másik gyártó, az AGC a gyártás leállása miatt nem tudta fogadni a Bizottság ügyet kezelő csoportját. Ennek alapján és külön társulás hiányában (11) az információk jelentős részét nem nyújtották be, és azokat a Bizottság nem tudta ellenőrizni.

(24)

A Bizottság szolgálatai távoli adategyeztetést végeztek a fent említett felhasználók által szolgáltatott információk tekintetében.

(25)

A Bizottság 2026. augusztus 28-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján hatályon kívül kívánta helyezni a hatályban levő kiegyenlítő vámokat. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban.

(26)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően nem érkezett észrevétel, és egyik fél sem kért meghallgatást.

(27)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg az ex 7007 19 80 KN-kód (TARIC-kódok: 7007 19 80 12, 7007 19 80 18, 7007 19 80 80 és 7007 19 80 85) alá tartozó, 300 ppm-nél kisebb vastartalmú, a 300–2 500 nm tartományban, AM 1,5 sugárzás mellett mérve 88 %-nál nagyobb napenergia-áteresztésű, az EN 12150 szabvány szerint mérve 250 °C-ig hőálló, az EN 12150 szabvány szerint mérve 150 K hirtelen hőmérséklet-változásnak ellenálló, az EN 1288-3 szabvány szerint mérve legalább 90 N/mm2 mechanikai szilárdságú, edzett nátronmész síküvegből álló szolárüveg (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). A kiegyenlítő vámok hatálya alá tartozó szolárüveg magában foglal minden olyan üveget, amely megfelel a fent említett műszaki és fizikai jellemzőknek, függetlenül attól, hogy fényelektromos modulokhoz, sík termikus napkollektorokhoz, bútorokhoz, üvegházak építéséhez vagy más célra használják.

(28)

A szolárüveg készülhet mintázattal vagy anélkül, felülete lehet átlátszó vagy diffúz, különböző élképzési megoldásokkal. Az üveg két oldala lehet eltérő mintázatú, de készülhet csak egy oldalon mintázott kivitelben is. A szolárüveg tartalmazhat furatokat, valamint nyomatot is (például agyagszínben). Az üveg felülete különféle technológiák alkalmazásával kezelhető. Ezek közül a leggyakoribb a visszaverődés-gátló bevonat felvitele, amelyet a hőkezelési folyamat előtt vagy azután alkalmaznak. Egyéb technológiák segítségével olyan funkcionális rétegek vihetők fel a szolárüvegre, amelyek javítják annak hőáteresztő, öntisztítási, szennyeződésgátló, illetve keménységi jellemzőit.

(29)

A szolárüveg a villamosenergia-fejlesztésre szolgáló kristályos szilícium fényelektromos modulok és vékonyréteg fényelektromos modulok (a továbbiakban: napelemmodulok), valamint a például melegvíz előállítására alkalmazott sík termikus napkollektorok (a továbbiakban: fototermikus modulok) gyártásához használt egyik elem. Ezenkívül üvegházak építéséhez is használják (ez az ún. „kertészeti üveg”).

(30)

Az e vizsgálatban érintett termék: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7007 19 80 KN-kód (TARIC-kódok: 7007 19 80 12, 7007 19 80 18, 7007 19 80 80 és 7007 19 80 85) alá tartozó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(31)

Ahogyan azt az eredeti vizsgálat és a korábbi felülvizsgálat megállapította, az Unióban az uniós gazdasági ágazat által értékesített szolárüveg, a kínai belföldi piacon előállított és értékesített szolárüveg, valamint a Kínából az Unióba behozott szolárüveg ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és végső felhasználásuk is megegyezik. Ezért ezeket a termékeket a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló terméknek tekintette.

(32)

A Bizottság megvizsgálta, hogy folytatódott-e a támogatás; ennek keretében elemezte, hogy az eredeti vizsgálat nyomán kiegyenlített támogatások továbbra is gazdasági előnyt nyújtanak-e a szolárüveg-ágazatnak.

(33)

Kína nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének tizenharmadik ötéves terve (12) (a továbbiakban: tizenharmadik ötéves terv), amely a 2016 és 2020 közötti időszakra vonatkozik, vázolja a kínai kormánynak a kulcsfontosságú iparágak, így a napenergia-ágazat fejlesztésére és előmozdítására vonatkozó stratégiai jövőképét. A tizenharmadik ötéves terv a tizenkettedik ötéves terv folytatása, amely a szolárüveg-ágazatot a gyártásfejlesztés kulcsterületeként emelte ki.

(34)

A tizenharmadik ötéves terv 30. fejezete rögzíti, hogy a kínai kormány elkötelezett a „korszerű energetikai rendszer [kiépítése]” mellett. Ezen belül az említett fejezet 1. szakasza határozottan azt bizonyítja, hogy a kínai kormány továbbra is ösztönzött ágazatnak tekinti a szolárüveg-ágazatot. Erre utal az 1. szakasz megfogalmazásában, hogy „[a kínai kormány] továbbra is ösztönzi a […] fotovoltaikus energia fejlesztését”, valamint az, hogy „[a kínai kormány] javítani fogja a […] napenergiára épülő villamosenergia-termelést támogató politikai intézkedéseket”. Emellett az energetikai fejlesztési projektekkel összefüggésben optimalizálják „a […] fotovoltaikus energia fejlesztését az északi, északkeleti és északnyugati régiókban, valamint a part menti területeken”. Az idézett részletek azt bizonyítják, hogy a kínai kormány változatlanul támogatja a napenergia-ágazatot, amelynek fejlesztésébe a szolárüveg alapvető alkotóelemként szervesen illeszkedik.

(35)

A közelmúltban a tizennegyedik ötéves terv (13) (a továbbiakban: tizennegyedik ötéves terv) kimondta, hogy „[a kínai kormány] elő fogja mozdítani az energiaforradalmat, tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, biztonságos és hatékony energiarendszert fog kiépíteni, valamint javítani fogja az energiaellátás biztosítására irányuló képességeket. Fel fogjuk gyorsítani a nem fosszilis energia fejlesztését, követjük mind a központosított, mind az elosztott módszereket, ezzel egyidejűleg erőteljesen növeljük a szélenergia és a fotovoltaikus villamosenergia-termelés léptékét, felgyorsítjuk az elosztott energia fejlesztését a keleti és központi régiókban [és] mintegy 20 %-ra növeljük a nem fosszilis energia arányát a teljes energiafogyasztásban”.

(36)

A „csúcskategóriás új anyagok” gyártása alapvető versenyképességének növelése céljából ugyanez az ötéves terv kimondja, hogy a kínai kormány „előmozdítja az áttöréseket a fejlett fémek és a szervetlen nemfém anyagok, például a csúcskategóriás ritkaföldfémek funkcionális anyagai […] és az elektronikus üveg terén”.

(37)

Ezenkívül az Államtanács 40. sz. határozata (14) az ipari szerkezetátalakítás támogatásáról szóló ideiglenes rendelkezések kihirdetéséről és végrehajtásáról (amely a hozzácsatolt, az ipari szerkezetátalakítás támogatásáról szóló ideiglenes rendelkezésekkel együttesen alkotja a 40. sz. határozatot) rendelkezik arról, hogy a kínai kormány tevékenyen támogatni fogja az új energiaforrásokra épülő iparágakat és elősegíti a napenergia fejlesztését; utasítja a kínai pénzügyi intézményeket, hogy kizárólag az ösztönzött projektekhez nyújtsanak hiteltámogatást; egyúttal ígéretet fogalmaz meg „az ösztönzött projektekkel kapcsolatos más kedvezményes politikák” megvalósítására is.

(38)

Ezenkívül „Az ipari szerkezetátalakításra vonatkozó iránymutatások kihirdetéséről és végrehajtásáról szóló 9. sz. államtanácsi határozat” (15) (a továbbiakban: 9. sz. határozat) nyomatékosan felhívja a kínai kormányt és a közhivatalokat, hogy „irányítsák az érintett iparágak fejlesztését, optimalizálják az ipari struktúra korszerűsítését.” A 9. sz. határozat (12) bekezdésének 2. pontja konkrétan megemlíti a „fotovoltaikus iparág által alkalmazott ultravékony üveg” gyártásának előmozdítását.

(39)

Ezt a határozatot – ugyanezzel a hivatkozással – 2024-ben felváltotta a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) által az ipari szerkezetátalakításra vonatkozóan összeállított útmutató katalógus (16).

(40)

Mindebből az a következtetés adódik, hogy a kínai kormány továbbra is ösztönzött ágazatnak tekinti a szolárüveg-ágazatot.

(41)

A (17) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt. A Bizottság ezért az alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel.

(42)

A Bizottság 2025. november 5-én kérdőívet küldött a kínai kormánynak. A kínai kormány nem válaszolt a kérdőívre.

(43)

A Bizottság emiatt 2026. február 20-án szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai kormányt, hogy az alaprendelet 28. cikkének (1) bekezdése szerint a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni a kínai kormánytól kért információk tekintetében. A Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló ténymegállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek.

(44)

Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel. A Bizottság – az alaprendelet 28. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tények felhasználását tartotta szükségesnek annak érdekében, hogy megállapításokat tehessen Kína szolárüveg-ágazatot érintő támogatási gyakorlatának folytatódásáról. A Bizottság ennek megfelelően a rendelkezésére álló összes tényt felhasználta elemzéséhez, különösen az alábbiakat:

(45)

Az e rendelet (44) preambulumbekezdésében említett, aktában szereplő bizonyítékok és különösen az előző hatályvesztési felülvizsgálat (43)–(129) preambulumbekezdése, valamint a felülvizsgálati kérelmek (70)–(189) preambulumbekezdése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a kínai szolárüveg-ágazat támogatása a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, és valószínűleg a jövőben is folytatódni fog.

(46)

A vizsgálat megállapította, hogy 2025 eleje óta az Unióban nem gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. A kérelmezési szakaszban csak a GMB Glasmanufaktur Brandenburg és az AGC Glass Europe működött még. Mindkét gyártó 2025 első negyedévében megszüntette a gyártást, és a felülvizsgálati időszakot követő fejlemények megerősítették, hogy a gyártás felfüggesztve maradt.

(47)

Az uniós gyártók jelezték, hogy az intézkedések fenntartása lehetővé tenné a termelés újraindítását, amint a piaci feltételek javulnak. A vizsgálat során azonban az uniós gyártók nem tudták alátámasztani ezt a prognózist. Nem nyújtottak be olyan elemet, amely bizonyítaná, hogy a piaci feltételek javulnának, sem pedig olyan kötelező erejű megállapodást, biztosított finanszírozást vagy operatív tervet, amely igazolná, hogy sor kerülhet az újraindításra, és ha igen, mikor. A Bizottság nem kapott olyan dokumentumot sem, amely igazolta volna a gyártás esetleges újraindítását vagy az érintett tevékenység átvételét, annak ellenére, hogy kifejezetten felajánlotta az uniós gyártóknak az ilyen bizonyítékok benyújtásának lehetőségét.

(48)

Ellenőrizhető információk hiányában a Bizottság ezért nem tudta megállapítani, hogy az intézkedések folytatását követően észszerűen előrelátható időn belül valószínűsíthető-e az uniós termelés újraindítása.

(49)

A Bizottság tudomása szerint a felülvizsgálati időszak elején már csak két uniós szolárüveggyártó maradt, a GMB és az AGC. A vizsgálat során a Bizottság konzultált a felhasználókkal és a szövetségekkel annak ellenőrzése érdekében, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék más gyártói is működnek-e az Unióban. A Bizottság más lehetséges gyártókkal is felvette a kapcsolatot; a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében azonban nem jeleztek semmilyen termelést vagy tevékenységet. A vizsgálat során egyetlen más gyártó sem jelentkezett.

(50)

A két ellenőrzött felhasználó, az UAB Soli Tek Cells és a SOLVIS d.o.o. azt állította, hogy a fentiek fényében a vizsgálatot haladéktalanul meg kell szüntetni azon az alapon, hogy az uniós gazdasági ágazat beszüntette a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását.

(51)

A GMB ugyanis 2025 júliusában fizetésképtelenségi eljárást indított, majd ezt követően állítólag tárgyalásokat kezdett egy új befektetővel tevékenységeinek átvétele érdekében.

(52)

Ami a felhasználóknak a vizsgálat megszüntetésére irányuló kérelmét illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy ebben az időpontban a folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásra tekintettel korai lett volna azt a következtetést levonni, hogy az ágazat állandó jelleggel megszűnt. Így a Bizottság nem szüntette meg az eljárást az uniós gazdasági ágazat hiánya miatt. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy folytatja a vizsgálatot, és értékeli az összes rendelkezésre álló bizonyítékot.

(53)

A vizsgálat lezárásáig az uniós termelés nem indult újra, és a kérelmezők nem nyújtottak be ellenőrizhető bizonyítékot a lehetséges felvásárlásra vonatkozóan.

(54)

Az uniós szolárüveg-ágazat tulajdonképpen a felülvizsgálati időszak végéig nem kezdte újra tevékenységeit és nem nyitotta újra üzemeit a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása céljából.

(55)

Ilyen körülmények között nincs olyan, az alaprendelet 9. cikke értelmében vett uniós gazdasági ágazat, amelynek helyzete megvizsgálható lenne a kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítása céljából, sem olyan termelés, amelynek tekintetében a meglévő intézkedések továbbra is védelmet nyújthatnának.

(56)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat megszüntette a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását, és észszerűen előre látható időszakon belül nem ellenőrizhető a gyártás újraindítása. Ebben az esetben a felülvizsgálati időszak végén nem zajlott uniós termelés, nem volt az alaprendelet 9. cikke értelmében vett uniós gazdasági ágazat, az uniós gazdasági ágazat helyzetét nem lehetett megvizsgálni és nincs arra utaló bizonyíték, hogy a gyártás újra fog indulni, így a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű a kár folytatódása vagy megismétlődése.

(57)

A vizsgálat megállapította, hogy nem valószínű a kár folytatódása vagy megismétlődése, ezért a fenti szakaszban foglalt következtetésekre tekintettel nem volt szükség az ok-okozati összefüggés elemzésére.

(58)

Jóllehet az (56) preambulumbekezdésben foglalt megállapítás önmagában elegendő annak megállapításához, hogy az intézkedéseket nem kell fenntartani, a Bizottság a teljesség kedvéért és az alaprendelet 31. cikkével összhangban azt is megvizsgálta, hogy a meglévő kiegyenlítő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat és a felhasználók érdekeit is.

(59)

A 4. szakaszban kifejtettek szerint a vizsgálat megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak alatt beszüntette a szolárüveg gyártását, így jelenleg de facto nincs aktív uniós gazdasági ágazat.

(60)

Az uniós gazdasági ágazat azzal érvelt, hogy az intézkedés meghosszabbítása helyreállítaná az ágazatot, feltéve, hogy javulnak a piaci feltételek. A (47) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság az alátámasztó bizonyítékok hiánya miatt elutasítja ezt az állítást.

(61)

Az 1.8. szakaszban kifejtettek szerint az uniós gyártók által benyújtott információk egyikét sem lehetett ellenőrizni. Tekintettel a kérelmező helyzetére és különösen arra, hogy ismételten nem tudta benyújtani a kért információkat, és nem tudta lehetővé tenni a benyújtott információk ellenőrzését, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta bizonyítani az intézkedések fenntartásához fűződő folyamatos és tényleges érdekét.

(62)

Következésképpen a jelenlegi helyzetben, mivel az uniós gazdasági ágazat nem gyártja ténylegesen a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és mivel nincs bizonyíték arra, hogy a gyártás újra fog indulni, a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy az uniós gazdasági ágazatnak érdekében állna meghosszabbítani azokat az intézkedéseket, amelyek a gazdasági ágazatnak az általa már nem gyártott termékkel kapcsolatos esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmét szolgálják.

(63)

A szolárüveg felhasználói fotovoltaikus modulok gyártóiból, a naphőenergia-ágazatból és bizonyos mértékben üvegházgyártókból állnak.

(64)

Valamennyi felhasználó az intézkedések fenntartása ellen érvelt. A felhasználók azzal érveltek, hogy az uniós szolárüveggyártás hiányában az intézkedések de facto adóként működnek.

(65)

A Bizottság két felhasználó, a szolárpanelek mindkét gyártója esetében távoli keresztellenőrzést végzett. Az ellenőrzés során a Bizottság értékelte a vizsgálat két lehetséges eredményének hatását.

(66)

Az intézkedések fenntartása nem változtatna a felhasználók helyzetén. A Kínából származó szolárüvegre továbbra is kiegyenlítő vámok vonatkoznának. Uniós gyártás hiányában azonban az uniós felhasználóknak nincs más választásuk, mint hogy importálják szolárüvegüket. Az intézkedések fenntartása ezért növelné a Kínából szolárüveget beszerző továbbfelhasználók költségeit, anélkül, hogy bármilyen védelmi előnyt biztosítana egy olyan upstream gazdasági ágazatnak, amely ténylegesen beszüntette működését.

(67)

Másrészt az intézkedések megszüntetése közvetlen pozitív hatást gyakorolna a felhasználók termelési költségeire. A vizsgálat megállapította, hogy a szolárüveg a szolárpanelgyártók költségszerkezetének jelentős részét teszi ki. A szolárüveg a szabványos modulok előállítási költségének körülbelül 12–18 %-át teszi ki. Figyelembe véve a gyártási időt és a Kínából történő szállítást, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználói gazdasági ágazatnak legalább négy hónapra lenne szüksége ahhoz, hogy az intézkedések megszüntetéséből – az előállítási költségeik csökkentése formájában – előnyre tegyen szert, ami végső soron magasabb nyereséget vagy versenyképesség-növekedést eredményezne az Unióban.

(68)

Az erős árnyomással és szűk árréssel jellemezhető downstream piacon a felhasználók termelési költségeinek akár enyhe csökkenése is várhatóan fokozza az importált modulokkal való versenyképességüket.

(69)

Ennek alapján az intézkedések fenntartása nem szolgálja az Unió érdekeit, ugyanakkor megszüntetésük fokozná a napelemmodulok downstream ágazatának versenyképességét anélkül, hogy kárt okozna az uniós gyártóknak, mivel egyikük sem működik ezen a piacon.

(70)

A fentiek alapján az érintett érdekek mérlegelését követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn az intézkedések meghosszabbításához fűződő uniós érdekkel kapcsolatos kényszerítő okok.

(71)

Éppen ellenkezőleg, az uniós érdek elemzése, különösen a felhasználók érdeke, támogatja az intézkedések hatályon kívül helyezését. Aktív uniós gazdasági ágazat hiányában az intézkedések már nem szolgálják azt a célt, amelyre bevezették őket.

(72)

A fenti megfontolásokból következik, hogy a 471/2014/EU végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára bevezetett és az (EU) 2020/1081 végrehajtási rendelettel kiterjesztett kiegyenlítő vámokat az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően hatályon kívül kell helyezni. A (70) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem áll fenn olyan uniós érdek, amely indokolná az intézkedések fenntartását.

(73)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,