<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2007HUA.0800700101.case.xml"><NO.CASE>C-431/05</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62005C0431</NO.CELEX><NO.SEQ>0005.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>7004</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>7025</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>22</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>RUIZ-JARABO FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA — C-431/05. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>MERCK GENÉRICOS — PRODUTOS FARMACÊUTICOS</RIGHT></CURR.TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Dámaso Ruiz-Jarabo Colomer</HT></P><P><HT TYPE="UC">főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20070123">2007. január 23.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Eredeti nyelv: spanyol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I —</NO.P><TXT>Bevezetés</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A vegyes megállapodásokat úgy szokták jellemezni, mint amelyek elkerülhetetlenül bonyodalmakhoz vezetnek, hiszen egy már önmagában is bonyolult politikai helyzet jövőbeni alakításához járulnak hozzá<NOTE NOTE.ID="E0002" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Dashwood, <QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>Why continue to have mixed agreements at all?<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/>, in Bourgeois, H. J., Devost, J.-L., és Gaiffe, M.-A., (szerkesztők), La Communauté européenne et les accords mixtes: quelles perspectives? Collège d'Europe, Bruges, 1997., 98. o.</P></NOTE>. A Supremo Tribunal de Justiça (Portugália) (portugál legfelsőbb bíróság) által előterjesztett előzetes döntéshozatali kérdések épp e komplexitás lényegére tapintanak rá, paradox módon két egyszerű, világosan érthető, azonban a mögöttük látensen meghúzódó azon ellentmondások keltette feszültséggel telített kérdéssel, amelyek elkerülhetetlenül újból és újból felmerülnek.</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az ügy háttere jól ismert: a Kereskedelmi Világszervezet keretében 1994-ben megkötött megállapodások egyikéről, a TRIPs Megállapodásról<NOTE NOTE.ID="E0003" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986-1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, <DATE ISO="19941222">1994. december 22-i</DATE> 94/800/EK tanácsi határozattal jóváhagyott egyezmény (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="336" DATE.PUB="1994" PAGE.FIRST="1">HL L 336., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 1.C) mellékletét képező, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (a továbbiakban: TRIPS-egyezmény; a TRIPS-egyezmény a 213. oldalon található).</P></NOTE> van szó. Jóllehet a jelen ügyben is az a jogvita tárgya, hogy a Bíróságnak van-e hatásköre valamely konkrét jogi norma értelmezésére, illetve hogy az adott jogi normának vajon van-e közvetlen hatálya, a korábbi esetekhez képest új elemet is tartalmaz, hiszen a hátteréül szolgáló jogterület nem a védjegyjog, hanem a szabadalmi jog.</TXT></NP><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Ezért az említett területek közül alaposan meg kell vizsgálni az előbbi (a védjegyjog) terén elért vívmányokat annak kiderítése érdekében, hogy azok jelenlegi formájukban alkalmazhatók-e, jelentős változtatásra szorulnak-e, vagy esetleg teljes felülvizsgálatra van szükség. Mindenképpen ki kell emelni az e területen kialakult ítélkezési gyakorlatból eredő azon fontos gyakorlati hatásokat, amelyek változtattak a közösségi külpolitika<?PAGE NO="I-7005"?> formáján, különösen a vegyes megállapodásokra irányuló tárgyalások kerülése révén<NOTE NOTE.ID="E0004" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Rosas, A., <QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="00AB"/>The European Union and mixed Agreements<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="00BB"/>, in Dashwood, A., Hillion, Ch., The General Law of EC External Relations, Sweet &amp; Maxwell, London, 2000., 216. és köv. o.</P></NOTE>.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II —</NO.P><TXT>A jogi háttér</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A —</NO.P><TXT>A TRIPs Megállapodás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>Tekintettel a szellemi tulajdonjognak a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatására, a TRIPs Megállapodás a szellemi tulajdonjog részleges harmonizációja céljából a szellemi tulajdon különböző fajtáira vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. Az alábbiakban a szabadalomra vonatkozó rendelkezésekkel foglalkozom, amelyek támpontot adhatnak a Bíróság elé terjesztett probléma megoldásához.</TXT></NP><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>Az Egyezmény II. része 5. fejezetének a szellemi tulajdonjogok terjedelmére és felhasználására vonatkozó szabályait tartalmazó, <QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>Oltalmi idő<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/> című 33. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>Az igényelhető oltalmi idő nem érhet véget a bejelentés benyújtásának napjától számított 20 éves időszak lejárta előtt<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/>.</P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>Ezenkívül a melléklet intézményi előírásokat és záró rendelkezéseket tartalmazó VII. részének <QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>Az oltalom jelenlegi tárgyai<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/> című 70. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>1.</NO.P><TXT>A jelen Megállapodás nem keletkeztet kötelezettségeket olyan cselekményekre vonatkozóan, amelyek a Megállapodásnak az adott Tag által történő alkalmazása kezdő időpontja előtt történtek.</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Amennyiben [...] másként nem rendelkezik, a Megállapodás kötelezettségeket keletkeztet azokra a tárgyakra nézve, amelyek a Megállapodásnak az adott Tag által történő alkalmazása időpontjában léteznek, és amelyeket az adott Tag az említett időpontban oltalomban részesít, vagy amelyek kielégítik vagy a későbbiek során ki fogják elégíteni a jelen Megállapodás szerinti oltalmazhatósági feltételeket. [...]</TXT><P>[...].<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/></P></NP></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-7006"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B —</NO.P><TXT>A nemzeti szabályozás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>Portugáliában a szabadalomra vonatkozó korábbi jogi szabályozást az <DATE ISO="19400824">1940. augusztus 24-i</DATE> 30.679. sz. rendelet tartalmazta, amellyel még ugyanabban az évben jóváhagyták a szellemi tulajdonjogi törvényt (a továbbiakban: az 1940-es törvény). E törvény 7. cikke úgy rendelkezett, hogy a szabadalom a megadása napjától számított tizenöt éves időtartam elteltével közkinccsé válik.</TXT></NP><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>A 16/95. sz. törvényerejű rendelet elfogadásával <DATE ISO="19950601">1995. június 1-i</DATE> hatállyal új törvényi szabályozás lépett életbe (a továbbiakban: az 1995-ös törvény), amelynek 94. cikke a szabadalom érvényességi idejére a bejelentés napjától számított húszéves időtartamot állapított meg.</TXT></NP><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>Ugyanakkor az 1995. törvényerejű rendelet 3. cikke annak érdekében, hogy eleget tegyen az átmeneti jogi szabályozásból eredő helyzeteknek, a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>Azokra a szabadalmakra, amelyeket a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt jelentettek be, továbbra is a[z 1940-es] szellemi tulajdonjogi törvény 7. cikkében előírt érvényességi időtartam az irányadó.<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>Az említett 3. cikket később az <DATE ISO="19960912">1996. szeptember 12-én</DATE> hatályba lépett, <DATE ISO="19960823">1996. augusztus 23-i</DATE> 141/96. sz. törvényerejű rendelet 2. cikke visszamenőleges hatály nélkül hatályon kívül helyezte. A nemzeti jog említett rendelkezésének 1. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>Azok a szabadalmak, amelyeket az <DATE ISO="19950124">1995. január 24-i</DATE> 16/95. sz. törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt jelentettek be, és a velük kapcsolatos eljárás <DATE ISO="19960101">1996. január 1-én</DATE> még folyamatban volt, vagy amelyeket ezen időpontot követően adtak meg, a[z 1995. évi] szellemi tulajdonjogi törvény 94. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak. [...].<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>E 94. cikk a szabadalmi jogokra vonatkozó oltalom időtartamát 5 évvel meghoszszabbította.</TXT></NP><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>A jelenleg hatályos szellemi tulajdonjogi törvényt a <DATE ISO="20030305">2003. március 5-i</DATE> 36/2003. sz. törvényerejű rendelettel fogadták el, amelynek 99. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>Oltalmi idő</P><P>A szabadalom oltalmi ideje a szabadalomra vonatkozó bejelentés napjától számított húsz év<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/>.</P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-7007"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III —</NO.P><TXT>A jogvita alapjául szolgáló tényállás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>A Merck &amp; Co. Inc. (a továbbiakban: Merck) a 70.542 lajstromszámú szabadalom tulajdonosa; e szabadalom elsőbbséget megalapozó napja <DATE ISO="19781211">1978. december 11-e</DATE>, lajstromozásának napja <DATE ISO="19810408">1981. április 8-a</DATE> volt, leírása <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>aminosav-származékok vérnyomásfokozókénti előállítási eljárása<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/>, az enalapril nevű hatóanyag előállításához és enalapril-maleát gyártásához. A szóban forgó gyógyszert <DATE ISO="19850101">1985. január 1-je</DATE> óta RENITEC néven forgalmazzák.</TXT></NP><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>A Merck Sharp &amp; Dohme Lda (a továbbiakban: MSD) a fenti szabadalom tekintetében hasznosítási engedélyt kapott a RENITEC termékek Portugáliában történő felhasználására, értékesítésére vagy azzal bármilyen módon történő rendelkezésre vonatkozóan, ideértve a védelemhez való jogokat is.</TXT></NP><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>1996-ban a Merck Genéricos-Productos Farmacêuticos Lda (a továbbiakban: Merck Genéricos) ENALAPRIL MERCK márkanéven olyan gyógyszert hozott forgalomba, amelyet a RENITEC márkájú gyógyszernél jóval alacsonyabb áron értékesített, és amelyről az orvosok körében végzett promóció során azt állította, hogy ez utóbbival megegyező gyógyszerről van szó.</TXT></NP><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>A Merck és az MSD keresetet indítottak Merck Genéricos ellen annak érdekében, hogy ez utóbbi - kifejezett és alakszerű hozzájárulásuk hiányában - tartózkodjék az enalapril, illetve enalapril-maleát hatóanyagot tartalmazó ENALAPRIL MERCK nevű gyógyszer akár Portugáliában, akár kivitel céljából történő, közvetett vagy közvetlen módon való felhasználásától (behozatal, gyártás, előállítás, megváltoztatás, csomagolás és értékesítés) akár ezen a márkanéven, akár más kereskedelmi név alatt. Egyben kérték <FT TYPE="NUMBER">32500000</FT> PTE kártérítés megfizetését, erkölcsi és anyagi káruk megtérítéseként.</TXT></NP><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>Saját védelmében a Merck Genéricos arra hivatkozott, hogy a <FT TYPE="NUMBER">70542</FT> lajstromszámú szabadalom <DATE ISO="19960408">1996. április 8-án</DATE>, a 16/95. sz. törvényerejű rendelet 3. cikkével létrehozott átmeneti rendszer értelmében alkalmazandó 1940-es törvény 7. cikkében foglalt tizenöt éves időtartam lejártával közkinccsé vált.</TXT></NP><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>Az MSD a TRIPs Megállapodás 33. cikkére hivatkozva azt állította, hogy a szabadalom <DATE ISO="19991204">1999. december 4-ig</DATE> oltalom alatt áll.</TXT></NP><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>A keresetet első fokon elutasították.</TXT></NP><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>Másodfokon a Tribunal da Relação de Lisboa (lisszaboni fellebbviteli bíróság) helyt adott a fellebbezők kérelmének, és a Merck Genéricost a 70.542 lajstromszámú szabadalom bitorlásával okozott kár megtérítésére<?PAGE NO="I-7008"?> kötelezte azzal az indokkal, hogy a TRIPs Megállapodás 33. cikke értelmében, amelynek közvetlen hatálya van, a szabadalom oltalmi ideje - az ellenérdekű fél állításával szemben - nem <DATE ISO="19960409">1996. április 9-én</DATE>, hanem öt évvel később járt le.</TXT></NP><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>Merck Genéricos ezen ítélettel szemben a Supremo Tribunal de Justiçához (legfelsőbb bíróság) fordult, vitatva a fent hivatkozott 33. cikk közvetlen hatályát.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>A portugál legfelsőbb bíróság szerint bár az 1995-ös törvény 94. cikke a szabadalmak érvényességi idejét 20 évre hosszabbította, ez a rendelkezés nem volt alkalmazható a szóban forgó ügyben, mivel a 70.542 lajstromszámú szabadalom oltalmi ideje <DATE ISO="19960408">1996. április 8-án</DATE>, az 1940-es törvény 7. cikkében megállapított tizenöt év elteltével lejárt. Következésképpen, a TRIPs Megállapodás 33. cikkének alkalmazása alapján, amely a szabadalmak minimális oltalmi idejét 20 évben határozza meg, az MSD állításának kellene igazat adni.</TXT></NP><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>A Supremo Tribunal álláspontja szerint a nemzetközi egyezmények értelmezésére vonatkozó, Portugáliában alkalmazott alapelveknek megfelelően a TRIPs Megállapodás 33. cikke közvetlen hatállyal rendelkezik, és arra az érintettek a peres eljárásokban hivatkozhatnak.</TXT></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>Mivel kétségei voltak a tekintetben, hogy a TRIPs Megállapodás védjegyekkel kapcsolatos rendelkezéseire vonatkozó közösségi ítélkezési gyakorlat a fenti egyezmény szabadalmakra vonatkozó rendelkezéseire - akár az érdemi szabályozásra, akár a Bíróság értelmezési hatáskörére vonatkozóan - kiterjeszthető-e, a kérdést előterjesztő bíróság felfüggesztette az eljárást, és az EK 234. cikk alapján a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P>— <QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>1)</NO.P><TXT>Van-e hatásköre az Európai Közösségek Bíróságának a TRIPs Megállapodás 33. cikkének értelmezésére?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>— 2)</NO.P><TXT>Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: a nemzeti bíróságoknak az említett cikket hivatalból vagy a felek kérelmére kell-e alkalmazniuk az előttük folyamatban lévő eljárásokban?<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>IV —</NO.P><TXT>A Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatot a Bíróság Hivatala <DATE ISO="20051205">2005. december 5-én</DATE> vette nyilvántartásba.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7009"?><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>A Bíróság alapokmányának 23. cikkében előírt határidőn belül a Merck és az MSD közösen, a portugál és a francia kormány, illetve az Európai Közösségek Bizottsága nyújtott be írásbeli észrevételeket.</TXT></NP><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20061128">2006. november 28-i</DATE> tárgyaláson az alapeljárásban részt vett felek képviselői, valamint a francia kormány, az Egyesült Királyság és a Bizottság képviselői terjesztették elő szóbeli észrevételeiket.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>V —</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések vizsgálata</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A —</NO.P><TXT>Bevezető</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy a Bíróságnak van-e hatásköre a TRIPs Megállapodás, különösen annak 33. cikke értelmezésére.</TXT></NP><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlattal összhangban<NOTE NOTE.ID="E0005" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-18/93" YEAR="1994" PAGE.ECR="I-1783">C-18/93. sz., Corsica Ferries ügyben <DATE ISO="19940517">1994. május 17-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1994., I-1783. o.) 14. pontja</REF.DOC.ECR>; a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-96/94" YEAR="1995" PAGE.ECR="I-2883">C-96/94. sz., Centro Servizi Spediporto ügyben <DATE ISO="19951005">1995. október 5-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1995., I-2883. o.) 45. pontja</REF.DOC.ECR>; a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-291/96" YEAR="1997" PAGE.ECR="I-5531">C-291/96. sz., Grado et Bashir ügyben <DATE ISO="19971009">1997. október 9-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1997, I-5531. o.) 2. pontja</REF.DOC.ECR>, és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-266/96" YEAR="1998" PAGE.ECR="I-3949">C-266/96. sz., Corsica Ferries France ügyben <DATE ISO="19980618">1998. június 18-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1998., I-3949. o.) 27. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> a Merck és az MSD írásbeli észrevételeikben azt állítják, hogy e kérdés megválaszolására az alapügy elbírálásához konkrétan nincs szükség, azonban annak megengedhetőségét nem vitatják, hiszen mindössze azt javasolják, hogy e kérdést a Bíróság ne vegye figyelembe.</TXT></NP><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>Ezzel a megközelítéssel, még ha csak részben is, de egyet lehet érteni, hiszen valóban nem tűnik elengedhetetlennek e kérdés vizsgálata, azonban nem a két cég által előadott érvek miatt, hanem azért, mert a Bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia hatáskörét a vegyes nemzetközi megállapodásokra vonatkozó ügyekben.</TXT></NP><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>Ezenkívül, ahogyan azt később a közösségi ítélkezési gyakorlat vizsgálata mutatni fogja, amennyiben a Bíróság saját hatáskörének hiányát állapítaná meg, abban az esetben a Supremo Tribunalnak lenne hatásköre eljárni.</TXT></NP><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>Az elsőként előterjesztett kérdést nem azért kell vizsgálni, hogy azzal a kérdést előterjesztő bíróság kíváncsiságának eleget tegyünk, hanem azért, mert a Bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell saját hatáskörét.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-7010"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B —</NO.P><TXT>A Bíróságnak a TRIPs Megállapodás értelmezésére vonatkozó hatásköréről</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>Számos esetben sor került már a Bíróság hatáskörének vizsgálatára az olyan vegyes nemzetközi szerződések vonatkozásában, amelyek a Közösség és a tagállamok megosztott hatáskörét érintik; mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a vonatkozó terjedelmes ítélkezési gyakorlat. Az egymást követő ügyek során kialakított elvek hosszú és tekervényes - sokszor buktatóktól sem mentes - utat vágtak, amelynek kanyargós nyomvonalát esetenként korrigálni kell annak érdekében, hogy azon az összezavarodott felhasználók megfelelően tudjanak haladni.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján adott válasz</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>A kezdetek</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>A megtett út a Haegeman-ügyben hozott ítélettel<NOTE NOTE.ID="E0006" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="181/73" YEAR="1974" PAGE.ECR="449">181/73. sz. ügyben <DATE ISO="19740430">1974. április 30-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1974., 449. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> kezdődik, amelyet később megerősített a Demirel-ügyben hozott ítélet<NOTE NOTE.ID="E0007" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="12/86" YEAR="1987" PAGE.ECR="3719">12/86. sz. ügyben <DATE ISO="19870930">1987. szeptember 30-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1987., 3719. o.) 7. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>; a Bíróság ekkortájt állapította meg hatáskörét a vegyes szerződések értelmezésére, amelyeket a Közösség intézményei által elfogadott aktusoknak tekint<NOTE NOTE.ID="E0008" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent hivatkozott Haegeman-ügyben hozott ítélet 4-6. pontja.</P></NOTE>; ezek közé tartoznak - a Közösség hatásköreivel párhuzamosan - a vegyes megállapodások is, mint az EK 5. cikkben szereplő és az EK 220. cikkben említett hatáskör-átruházás közösségi jogi alapelvének tükröződései<NOTE NOTE.ID="E0009" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Wegener, B., <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="00AB"/>Artikel 220<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="00BB"/>, in Callies, Ch., és Ruffert, M., Kommentar zu EU Vertrag und EG-Vertrag, Luchterhand kiadó, 2. átdolgozott és kibővített kiadás, Neuwied/Kriftel, 2002., 1991. o., 17. pont.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>A Demirel-ügyben hozott ítéletben<NOTE NOTE.ID="E0010" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>9. pont.</P></NOTE> a Bíróság megállapította, hogy ezek az egyezmények a közösségi jogrendben a tisztán közösségi megállapodásokkal azonos státuszszal rendelkeznek, lévén, hogy közösségi hatáskörbe utalt területekre vonatkoznak<NOTE NOTE.ID="E0011" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ezt az ítélkezési gyakorlatot támasztotta alá a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-13/00" YEAR="2002" PAGE.ECR="I-2943">C-13/00. sz., Bizottság kontra Írország ügyben <DATE ISO="20020319">2002. március 19-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2002., I-2943. o.) 14. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>. Jóllehet az ítélet a Török Köztársasággal kötött társulási megállapodásra vonatkozott<NOTE NOTE.ID="E0012" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodás, amelyet <DATE ISO="19630912">1963. szeptember 12-én</DATE> Ankarában írtak alá és kötöttek meg a Közösség nevében az <DATE ISO="19631223">1963. december 23-i</DATE>, 64/732/EGK tanácsi határozattal (<REF.DOC.OJ COLL="P" NO.OJ="217" DATE.PUB="1964" PAGE.FIRST="3685">HL 1964., 217., 3685. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE>, amelyről megállapította, hogy teljes egészében az EK-Szerződés hatálya alá tartozik, ez azonban nem teszi érvénytelenné az előbbi állítás általános jellegét<NOTE NOTE.ID="E0013" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="104/81" YEAR="1982" PAGE.ECR="3641">104/81. sz. Kupferberg-ügyben <DATE ISO="19821026">1982. október 26-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1982., 3641. o.) 13. pontjából</REF.DOC.ECR> következő ítélkezési gyakorlat.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>A jogvita érdemi részére térve, meg kell állapítani, hogy a Bíróságtól már több alkalommal kérték a TRIPs Megállapodás értelmezését. Nem szabad figyelmen kívül<?PAGE NO="I-7011"?> hagyni a Bíróságnak a Bizottság kérelmére adott 1/94. sz. véleményét<NOTE NOTE.ID="E0014" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az EK-Szerződés 228. cikkének (6) bekezdésével (jelenleg, módosítást követően, az EK 300. cikk (6) bekezdése) összhangban adott vélemény (EBHT 1994., I-5267. o.).</P></NOTE>, amelynek célja az Európai Közösségnek a Kereskedelmi Világszervezetet (a továbbiakban: WTO) létrehozó egyezmény valamennyi részének megkötésére vonatkozó hatásköre terjedelmének pontosítása volt, jóllehet e vélemény nem a Bíróság hatáskörére vonatkozott.</TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>Annak vizsgálatakor, hogy e hatáskör jellege szerint kizárólagos vagy megosztott hatáskör volt-e, a Bíróság az AETR-ügyben hozott ítéletre<NOTE NOTE.ID="E0015" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="22/70" YEAR="1971" PAGE.ECR="263">22/70. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben (<QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>AETR-ügy<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/>) <DATE ISO="19710331">1971. március 31-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1971., 263. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> támaszkodott a közösségi intézmények másodlagos jogforrást képező olyan aktusainak megítélését illetően, amelyeket a tagállamok részvétele a TRIPs Megállapodásban - mint a Közösség hatásköre meglétének előfeltétele - érinthet. A véleményben a Bíróság hangsúlyozta, hogy a WTO-egyezmény C. mellékletében szereplő szellemi tulajdonjogok teljes körű harmonizációja a vélemény kibocsátásának napjáig nem jött létre, és megállapította, hogy a szabadalmak terén, ami a jelen ügy tárgyát képezi, jelenleg nincs hatályos közösségi szabályozás<NOTE NOTE.ID="E0016" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az 1/94. sz. véleménynek az alapeljárásra nézve érdekes 103. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>Olyan ítélkezési gyakorlat rajzolódik ki tehát, amely a közösségi szabályozás meglétét tekinti meghatározónak a vegyes nemzetközi szerződések értelmezésére vonatkozó Bírósági hatáskör megalapozásához.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>A TRIPs Megállapodásra vonatkozó ítéletek</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>Később a Hermés-ügyben hozott ítélet<NOTE NOTE.ID="E0017" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-53/96" YEAR="1998" PAGE.ECR="I-3603">C-53/96. sz. ügyben <DATE ISO="19980616">1998. június 16-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1998., I-3603. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> is ezt a megközelítést támasztotta alá; a záróokmány és a WTO-egyezmény<NOTE NOTE.ID="E0018" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent hivatkozott Hermés-ügyben hozott ítélet 25. pontja.</P></NOTE> elfogadása előtt egy hónappal hatályba lépett, a közösségi védjegyről szóló rendelet 99. cikke<NOTE NOTE.ID="E0019" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Tanács <DATE ISO="19931220">1993. december 20-i</DATE> 40/94/EK rendelete (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="011" DATE.PUB="1994" PAGE.FIRST="1">HL L 1994., 11., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás: 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).</P></NOTE> szolgáltatott alapot a Bíróság számára ahhoz, hogy az egységes szellemi tulajdonjogok, illetve azoknak a TRIPs Megállapodás 50. cikke szerinti bírói védelme alapján levezesse a Közösség hatáskörét, kimondva ezzel a Bíróság hatáskörét ez utóbbi rendelkezés értelmezésére<NOTE NOTE.ID="E0020" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Hermés-ügyben hozott ítélet 26-29. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>Az ítéletet azon az alapon bírálták, hogy a Hermés-ügyben előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés alapjául szolgáló jogvita egy Benelux-államokbeli védjegyre, és nem közösségi védjegyre vonatkozott, valamint azért, mert bármi legyen is a helyzet, a 40/94 rendelet 99. cikke a nemzeti jogra utal<NOTE NOTE.ID="E0021" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>E tekintetben lásd Jacobs főtanácsnok által a Schieving-Nijstad és társai ügyben (<DATE ISO="20010913">2001. szeptember 13-án</DATE> hozott ítélet, [EBHT 2001., I-5851. o.]) előterjesztett indítvány 40. pontját. Lásd még Heliskoski, J., <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="00AB"/>The jurisdiction of the European Court of Justice to give preliminary rulings on the interpretation of mixed agreements<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="00BB"/>, in Nordic Journal of International Law, vol. 69, n<HT TYPE="SUP">o</HT> 4/2000., 402 és köv. o., és Cebada Romero, A., La Organiszacion Mundial del Comercio y la Union Europea, Ed. La Ley, Madrid, 2002., 358. o.</P></NOTE>; a Bíróság azonban a Dior-ügyben hozott ítéletében<NOTE NOTE.ID="E0022" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-300/98+C-392/99" YEAR="2000" PAGE.ECR="I-11307">C-300/98. és C-392/98. sz., egyesített ügyekben <DATE ISO="20001214">2000. december 14-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2000., I-11307. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> megerősítette a korábbi ügyben hozott ítéletét, és az ítélet 39. pontjában<?PAGE NO="I-7012"?> a TRIPs Megállapodás 50. cikkének értelmezésére vonatkozó hatáskörét a védjegyeken túlmenően valamennyi egyéb szellemi tulajdonjogra is kiterjesztette.</TXT></NP><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>A Bíróság elsődlegesen úgy érvelt, hogy az együttműködési kötelezettség (EK 10. cikk), mint olyan eljárásjogi rendelkezés, amelynek a hatálya alá tartozó valamennyi helyzetben azonos módon kell érvényesülnie, és amely mind a nemzeti jog, mind a közösségi jog hatálya alá tartozó ügyekben alkalmazandó, gyakorlati és jogi szempontok alapján is azt követeli meg a tagállamok és a Közösség hatóságaitól, hogy a TRIPs Megállapodás 50. cikkét egységesen értelmezzék<NOTE NOTE.ID="E0023" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A 22. lábjegyzetben hivatkozott Dior-ügyben hozott ítélet 37. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>A jóhiszemű együttműködési kötelezettség szükségszerű következményeként bontakozott ki tehát az <HT TYPE="ITALIC">egységes értelmezés</HT> igénye, ami egyben Tesauro főtanácsnoknak a Hermés-ügyre vonatkozó indítványában<NOTE NOTE.ID="E0024" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az <DATE ISO="19971113">1997. november 13-án</DATE> ismertetett indítvány (EBHT 1998., I-3606. o.).</P></NOTE> kifejtett, az ítéletben mellőzött egyik legfontosabb, a Bíróságnak a TRIPs Megállapodáshoz hasonló vegyes megállapodásokra vonatkozó hatásköre megállapítása érdekében tett javaslata, amivel a későbbiekben még részletesen foglalkozom.</TXT></NP><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>Ahelyett azonban, hogy ezt az igényt <QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>alapvető követelménnyé<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/> emelte volna, ahogyan azt Tesauro fő tanácsnok javasolta, ami felhatalmazná a Bíróságot arra, hogy a Közösség által megkötött vegyes megállapodások helyes értelmezésének kizárólagos őre legyen, a Bíróság csupán azt a következtetést vonta le a főtanácsnoki érvelésből, hogy a TRIPs Megállapodás 50. cikkének értelmezésére hatáskörrel rendelkezik, mint ahogyan azt már a Hermès-ügyben hozott ítéletben is megállapította, ez utóbbi ítéletre azonban a Dior-ügyben hozott ítéletben nem utalt. A Bíróság a Dior-ügyben hozott ítéletben hivatkozik ugyan az EK 10. cikkre, azonban fenntartja a Hermès-ügyben hozott ítéletben kifejtett érvelését<NOTE NOTE.ID="E0025" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Eeckhout, P., External relations of the European Union -Legal and constitutional foundations, Oxford University Press, 2004., 242. o.</P></NOTE>, miszerint a nemzetközi vegyes szerződések értelmezésére vonatkozó hatáskörét a vonatkozó európai szabályozás meglétéből vezeti le.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>Módosulások</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlata ezt a gondolatmenetet támasztotta alá a Bizottság kontra Írország ügyben hozott, a szellemi tulajdonjogra vonatkozó Berni egyezményhez<NOTE NOTE.ID="E0026" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló egyezmény <DATE ISO="19740724">1974. július 24-én</DATE> Párizsban felülvizsgált változata.</P></NOTE> való csatlakozásról szóló ítéletében<NOTE NOTE.ID="E0027" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-13/00" YEAR="2002" PAGE.ECR="I-2943">C-13/00. sz. ügyben <DATE ISO="20020319">2002. március 19-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2002., I-2943. o.)</REF.DOC.ECR>, különös tekintettel az ítélet 15-20. pontjára.</P></NOTE> is, amikor a kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset keretében a Közösség hatáskörének meghatározásához azonos módszert alkalmazott; a Berre-i tó ügyben<NOTE NOTE.ID="E0028" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-239/03" YEAR="2004" PAGE.ECR="I-9325">C-239/03. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben <DATE ISO="20041007">2004. október 7-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2004., I-9325. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>,<?PAGE NO="I-7013"?> majd később a MOX üzemre vonatkozó ügyben<NOTE NOTE.ID="E0029" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-459/03" YEAR="2006" PAGE.ECR="I-4635">C-459/03. sz., Bizottság kontra Írország ügyben <DATE ISO="20060530">2006. május 30-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2006., I-4635. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> hozott ítéletek a Hermés-ügyben hozott ítélet nyomdokaiba léptek, ugyanis a Bíróság hatáskörét a közösségi szabályozás meglétére alapozva állapították meg.</TXT></NP><NP><NO.P>45.</NO.P><TXT>A Berre-i tó ügyben hozott ítélettel apró módosítást eszközölt a Bíróság annak megállapításával, hogy az a tény, hogy az Unió még nem alkotott jogszabályt egy nagyrészt közösségi szabályozás alá tartozó terület konkrét tárgykörére nézve, önmagában nem akadálya annak, hogy az adott ügy közösségi hatáskörbe tartozzon<NOTE NOTE.ID="E0030" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent hivatkozott Berre-i tó ügyben hozott ítélet 29. és 30. pontja. Ez az ügy a tengeri környezetbe juttatott édesvizes iszapkibocsátással foglalkozott, amelyre vonatkozóan még nem volt közösségi szabályozás, jóllehet számos harmonizált környezetvédelmi rendelkezés született a témában.</P></NOTE>. A MOX üzemmel kapcsolatban hozott ítéletben kifejezetten utal a fent említett korábbi ítéletre<NOTE NOTE.ID="E0031" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az ítélet 95. pontja.</P></NOTE>, amikor megismétli a Bíróság értelmezési hatáskörét megalapozó következtetés alóli eme fontos kivételt.</TXT></NP><NP><NO.P>46.</NO.P><TXT>Ezért amennyiben a jelenlegi ítélkezési gyakorlat alapján kívánjuk meghatározni, hogy a Bíróság rendelkezik-e hatáskörrel egyes megállapodások, különös tekintettel a TRIPs Megállapodás szabadalomra vonatkozó rendelkezéseinek vizsgálatára, át kell tekinteni az ipari tulajdonjog e tárgykörére vonatkozó hatályos közösségi szabályozást, szem előtt tartva a Berre-i tó ügyben hozott ítélet fent hivatkozott <QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="201E"/>rugalmassági klauzuláját<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="201D"/>.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>A jelen ügyre való alkalmazhatóság</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>47.</NO.P><TXT>A Bizottság írásbeli észrevételeiben felsorolt közösségi intézkedések ezért fontosak lehetnek. A felsorolásban szerepel a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló 1768/92/EGK rendelet<NOTE NOTE.ID="E0032" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Tanács <DATE ISO="19920618">1992. június 18-i</DATE> rendelete (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="182" DATE.PUB="1992" PAGE.FIRST="1">HL L 182. 1992., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 11. kötet, 200-204. o.).</P></NOTE>; a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló 2100/94/EK rendelet<NOTE NOTE.ID="E0033" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Tanács <DATE ISO="19940727">1994. július 27-i</DATE> rendelete (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="227" DATE.PUB="1994" PAGE.FIRST="1">HL L 227. 1994., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet., 16. kötet, 390-419. o.).</P></NOTE>; a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló 1610/96/EK rendelet<NOTE NOTE.ID="E0034" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az Európai Parlament és a Tanács <DATE ISO="19960723">1996. július 23-i</DATE> rendelete (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="198" DATE.PUB="1996" PAGE.FIRST="30">HL L 198. 1996., 30. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 19. kötet, 335. o.).</P></NOTE>; a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK irányelv<NOTE NOTE.ID="E0035" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az Európai Parlament és a Tanács <DATE ISO="19980706">1998. július 6-i</DATE> rendelete (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="213" DATE.PUB="1998" PAGE.FIRST="13">HL L 123.1998., 13. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 20. kötet, 395. o.).</P></NOTE>; a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékekkel kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet javaslata<NOTE NOTE.ID="E0036" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>COM(2004) 737 végleges és SEC (2004) 1348.</P></NOTE>; a közösségi szabadalomról szóló tanácsi rendelet javaslata<NOTE NOTE.ID="E0037" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>COM(2000) 412 végleges (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="337E" DATE.PUB="2000" PAGE.FIRST="278">HL C 337 E, 278. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE>; a közösségi szabadalommal kapcsolatos jogviták rendezése tekintetében a Bíróság hatáskörrel való felruházásáról szóló tanácsi határozat javaslata<NOTE NOTE.ID="E0038" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>COM(2003) 827 végleges</P></NOTE>; és a közösségi szabadalmi bíróság létrehozásáról és az Elsőfokú Bíróság<?PAGE NO="I-7014"?> előtti fellebbezésekről szóló tanácsi rendelet javaslata<NOTE NOTE.ID="E0039" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>COM(2003) 828 végleges.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>48.</NO.P><TXT>Eltérően a védjegyek közösségi szabályozásától, amely téren mind a 89/104/EGK irányelvet<NOTE NOTE.ID="E0040" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Tanács első irányelve (<DATE ISO="19881221">1988. december 21.</DATE>) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="040" DATE.PUB="1989" PAGE.FIRST="1">HL L 40.1989., 1-7. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás: 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.).</P></NOTE>, mind a 40/94 rendeletet elfogadták, a szabadalmakra vonatkozó európai jogalkotás messze nem ad hasonlóan egyértelmű választ arra, hogy rendelkezik-e a Bíróság hatáskörrel a TRIPs Megállapodás vizsgálatára. Az előző pontban felsorolt jogi aktusok közül néhány, mint például a növényfajta-oltalmi jogról szóló jogszabály, még csak nem is hasonlítható a szabadalmakéhoz, mint azt a Bizottság is elismerte. A többi jogszabály pedig elakadt az előkészítés fázisában, és nincs kihirdetve.</TXT></NP><NP><NO.P>49.</NO.P><TXT>Valójában nem létezik harmonizáló jogszabály, a közösségi szabadalom létrehozása pedig a Tanács szigorú ellenállásába ütközik. Ebben a stádiumban a Berre-i tó ügyben hozott ítélettel rugalmasabbá tett, Hermèsügyben megalapozott ítélkezési gyakorlat, amely alkalmazható szabályozást feltételez, összeomlik, jóllehet azonnal a felszínre kerülnek a közösségi hatáskörök, köztük a Bíróság hatáskörének megállapíthatóságához szükséges jogalkotási tevékenység elégséges szintjére vonatkozó paramétereket övező kételyek.</TXT></NP><NP><NO.P>50.</NO.P><TXT>A jelen előzetes döntéshozatali eljárásban nem a Közösségre ruházott előjogoknak - legyenek azok az EK 95. cikkben átruházott jogok, nevezetesen a különböző szellemi tulajdonjogok a belső piaccal összefüggésben vagy az EK 308. cikkből eredő jogok - a közösségi szabadalom megteremtése céljából történő gyakorlása a vitatott, amely célt a mai napig nem sikerült elérni. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozni kell, hogy a Közösség számára a hatáskörgyakorlás összetett kérdés.</TXT></NP><NP><NO.P>51.</NO.P><TXT>Az európai szabadalmak megadásáról szóló <DATE ISO="19731005">1973. október 5-i</DATE> egyezmény (a továbbiakban: Müncheni Egyezmény), amelyekhez a tagállamok sorban csatlakoztak, olyan összeurópai intézményrendszert hozott létre, amely a nemzeti szabályozás mellett működik. A közösségi szabadalomra vonatkozó javaslat a közösségi és a nemzeti rendszerek szimbiózisának megteremtését kívánta elérni, mely célkitűzés a közösségi szabadalomról szóló rendelet elfogadását célozza a Müncheni Egyezmény és az Európai Szabadalmi Hivatal jogállásának hangsúlyos figyelembevételével, a Közösségnek a Müncheni Egyezményhez való csatlakozásával, valamint a rendelet és az Egyezmény fejlődésének koordinációjával. A Müncheni Egyezmény ugyanakkor nem hatalmazza fel a Hivatalt arra, hogy mindezeket a feladatokat ellássa, ezért azt is felül kell vizsgálni<NOTE NOTE.ID="E0041" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A közösségi szabadalomról szóló rendelet-javaslat 2.3. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7015"?><NP><NO.P>52.</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között nehéz eldönteni, hogy joggal róható-e fel a Bizottságnak az, hogy elképzeléseit konszenzusos döntést igénylő eljárás keretében<NOTE NOTE.ID="E0042" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A közösségi szabadalomról szóló rendelet jogi alapját az EK 308. cikk adta, ami a Tanács konszenzusos döntését írja elő. Amikor a tárgyaláson megkérdezték arról, hogy a Javaslatot a Tanács miért nem fogadta el, a Bizottság az elfogadás legfőbb akadályaként a nyelvhasználatra vonatkozó szabályozást jelölte meg.</P></NOTE> nem tudta megvalósítani. Talán igaza volt annak a szerzőnek, aki a vegyes megállapodásokkal kapcsolatban azt írta, hogy amennyiben a joghatóság meghatározásának kritériumává a hatáskör válik, akkor az saját bonyolultságának rabjává válik<NOTE NOTE.ID="E0043" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Eeckhout, P., i. m., 237. o.</P></NOTE>. A megosztott hatáskörök egyre több számú és féle <QUOT.START ID="QS0017" REF.END="QE0017" CODE="201E"/>közösségiesített<QUOT.END ID="QE0017" REF.START="QS0017" CODE="201D"/> téren fokozatosan növekednek; feltehetőleg ezzel kérdések lavinája fog a Bíróságra zúdulni, abból a célból, hogy az állapítsa meg az adott ügyben saját hatáskörét, és a Bíróságnak nem lesz minden esetben lehetősége arra, hogy mellőzze a vonatkozó közösségi szabályozás áttekintését.</TXT></NP><NP><NO.P>53.</NO.P><TXT>Összefoglalva, a hivatkozott ítélkezési gyakorlat szó szerinti értelmezése alapján kimondható, hogy közösségi szabályozás hiányában a Bíróságnak nincs hatásköre, azonban az is kimondható, hogy - miként arra a Bizottság utal - ha a szellemi tulajdonjogot a védjegyekből, formatervezési mintákból és egyéb, a TRIPs Megállapodásban meghatározott jogokból álló olyan sajátos ágazatnak tekintjük, amelynek vannak olyan tárgykörei - mint például a szabadalomra vonatkozó oltalmi idő tartama -, amelyek terén hiányos a közösségi jogalkotás, ez a Berre-i tó ügyben hozott ítélet értelmében nem érinti a Bíróság értelmezésre vonatkozó hatáskörét.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Alternatív javaslatok</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>54.</NO.P><TXT>Tekintettel a hivatkozott ítélkezési gyakorlatból adódó nehézségekre, amiből már a Bíróság sem tud kiszabadulni, olyan javaslatot teszünk, ami átsegíthet minket ezen a bebetonozott helyzeten, és megkezdhetjük újító munkánkat a közösségi jog fejlesztése érdekében annak fenntartásával, hogy a Bíróság a TRIPs Megállapodás értelmezésére teljes körű hatáskörrel rendelkezik az alábbi indokok alapján:</TXT></NP><NP><NO.P>55.</NO.P><TXT>Először is, az eddiginél nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy a WTOegyezmény a nemzetközi jog részévé vált, ahol a szerződéseket azok jóhiszemű tiszteletben tartásának szándékával ratifikálják. Ugyanígy hangsúlyozni kell a GATT átalakulási folyamatának tényét is, amelynek során annak eredeti, <QUOT.START ID="QS0018" REF.END="QE0018" CODE="201E"/>szerződéses<QUOT.END ID="QE0018" REF.START="QS0018" CODE="201D"/> jellege egyre gyengül, és gyakorlatilag mára a világkereskedelem <QUOT.START ID="QS0019" REF.END="QE0019" CODE="201E"/>alkotmányos<QUOT.END ID="QE0019" REF.START="QS0019" CODE="201D"/> keretévé vált azáltal, hogy teljes mértékben igazodott a nemzetközi szerződésekre vonatkozó rendelkezésekhez, a szerződések jogáról szóló <DATE ISO="19690523">1969. május 23-i</DATE> bécsi egyezménynek<NOTE NOTE.ID="E0044" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P><DATE ISO="19800127">1980. január 27.</DATE> óta hatályos [UN Doc A/CONF.39/27 (1969), 1155 UNTS 331]. Pescatore, P., <QUOT.START ID="QS0032" REF.END="QE0032" CODE="00AB"/>Opinion 1/94 on <QUOT.START ID="QS0033" REF.END="QE0033" CODE="2018"/>conclusion<QUOT.END ID="QE0033" REF.START="QS0033" CODE="2019"/> of the WTO Agreement: is there an escape from a programmed disaster?<QUOT.END ID="QE0032" REF.START="QS0032" CODE="00BB"/>, <HT TYPE="ITALIC">in Common Market Law Review,</HT> 36. kötet, 1999., 400. o.</P></NOTE> megfelelően, (a továbbiakban: bécsi egyezmény). Ezért célszerű a fent hivatkozott Haegemanés Demirel-ügyben hozott ítéleteket a vegyes<?PAGE NO="I-7016"?> megállapodások esetében kiindulópontnak venni, és ily módon azokat a közösségi jogrend részének tekinteni.</TXT></NP><NP><NO.P>56.</NO.P><TXT>Másodszor, a Közösség és a tagállamok által megosztott hatáskörben kötött megállapodások közös céljaikat tükrözik, amelyek kötelezik őket a megállapodásban részt vevő harmadik országokkal szemben; az EK 10. cikkben megfogalmazott jóhiszeműség elve arra kötelezi a tagállamokat, hogy ne csak a tárgyalási szakaszban és a megállapodások aláírásakor, hanem azok végrehajtása során is együttműködjenek<NOTE NOTE.ID="E0045" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent hivatkozott 1/94. sz. vélemény 108. pontja.</P></NOTE>; ezt együttesen kell alkalmazni a közösségi jog hatékony érvényesülésének biztosítására vonatkozó kötelezettséggel, mind a jogalkotás, mind a végrehajtás, mind az igazságszolgáltatás szintjén<NOTE NOTE.ID="E0046" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Kahl, W., <QUOT.START ID="QS0022" REF.END="QE0022" CODE="201E"/>Artikel 10<QUOT.END ID="QE0022" REF.START="QS0022" CODE="201D"/>, in Callies, Ch., Ruffert, M., i.m.., 451. és köv. o.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>57.</NO.P><TXT>Harmadszor, a harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások tiszteletben tartása és a vegyes megállapodások értelmezésének összehangolása úgy érhető el a legjobban, ha azok egységes értelmezése biztosított, ahogyan ezt Tesauro főtanácsnok is hangsúlyozza<NOTE NOTE.ID="E0047" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent hivatkozott Hermès-ügyre vonatkozó indítványának 20. és 21. pontja.</P></NOTE>; az egyetlen szerv, amely e küldetést teljesíteni tudja, a Bíróság, a nemzeti bíráknak az EK 234. cikkben meghatározott előzetes döntéshozatali eljárás keretében nyújtott felbecsülhetetlen segítségével. Ezenkívül, a közösségi jog harmonizált értelmezésére irányuló igényt az Európai Gazdasági Térségről szóló 1/91. sz. vélemény is megfogalmazta, amely hangsúlyosan érvelt amellett, hogy a közösségi jog koherenciájának biztosítékául szolgáló jogértelmezési hatáskört nem szabad szétdarabolni<NOTE NOTE.ID="E0048" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az EGK-Szerződés 228. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében <DATE ISO="19911214">1991. december 14-én</DATE> adott vélemény (<REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="1/91" YEAR="1991" PAGE.ECR="I-6079">1/91. sz. vélemény, EBHT 1991., I-6079. o.</REF.DOC.ECR>) 43-45. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>58.</NO.P><TXT>Negyedszer, az a tény, hogy a Bíróság azt állapítja meg, hogy rendelkezik hatáskörrel a vegyes megállapodások, különösen a TRIPs Megállapodás értelmezésére, nem jelenti sem a nemzeti jogalkotói hatáskörök, sem a tagállamokat a közösségi intézmények intézkedésének elmulasztása okán megillető hatáskörök közösségi szintre emelését. Épp ellenkezőleg, a mindenkire kötelező érvényű egységes értelmezés - még azokon a területeken is, amelyeken nincs közösségi szabályozás - segítené a tagállamokat abban, hogy megfeleljenek az EK 10. cikk előírásainak, az abból eredő jogaik érvényesítése révén.</TXT></NP><NP><NO.P>59.</NO.P><TXT>Ötödször és utoljára, a vegyes megállapodásokra vonatkozó jelenlegi ítélkezési gyakorlat következtében kialakult helyzet azért meglepő, mert a Bíróság hatáskörének el nem ismerése az ilyen típusú, a Közösség által ratifikált megállapodások vizsgálatára addig, amíg egyes konkrét tárgykörökre<?PAGE NO="I-7017"?> nézve nem hoztak jogi szabályozást, éppen annyira nem logikus, mintha a nemzeti bíróságok számára megtiltanák a kerettörvények értelmezését addig, amíg az általuk jogalkotói hatáskörrel felhatalmazott hatóságok e hatáskörüket nem gyakorolták.</TXT></NP><NP><NO.P>60.</NO.P><TXT>Ezért a Bíróságnak ismernie kell az ítélkezési gyakorlatában mutatkozó hiányosságokat, és meg kellene kísérelnie azt, hogy véget vessen annak az örökös aggodalmaskodásnak, ami a vegyes megállapodások vizsgálatára vonatkozó hatáskörét övezi, azzal hogy irányt mer változtatni, és fel meri vállalni felelősségét egyrészt azáltal, hogy ítélkezési gyakorlatát felülvizsgálja, és a nemzetközi jog alapelveihez adaptálja, másrészt azáltal, hogy megtölti azt a Közösségen belül működő intézmények számára nélkülözhetetlen jogbiztonsággal. A fent hivatkozott Dior-ügyben hozott ítélettel a Bíróság már tett egy lépést ebbe az irányba azzal, hogy az EK 10. cikkre utalt az ítélet indokolásában, de hibát követett el azzal, hogy annak terjedelmét az általunk javasoltnál szűkebb körben vonta meg.</TXT></NP><NP><NO.P>61.</NO.P><TXT>A fent kifejtettek alapján úgy vélem, hogy a Bíróság megállapíthatja hatáskörét a TRIPs Megállapodás és annak 33. cikke értelmezésére vonatkozóan.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>C —</NO.P><TXT>A TRIPs Megállapodás 33. cikkének közvetlen hatályáról</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>62.</NO.P><TXT>Ha a Közösség külkapcsolataival összefüggő jogi problémák partitúrájában a vegyes szerződések értelmezése lett a ritornell, a hatékony érvényesülés lesz a hozzá elválaszthatatlanul kapcsolódó vokál szólam, ahol egyik sem létezhet a másik nélkül. A hasonlat nem véletlen, hiszen, mint ahogyan azt látni fogjuk, a közösségi ítélkezési gyakorlat fontos módszertani egybeeséseket mutat.</TXT></NP><NP><NO.P>63.</NO.P><TXT>A Supremo Tribunal de Justiça által előterjesztett kérdés megszövegezése nem egyértelmű, mivel mind a közvetlen hatályra, mind arra a lehetőségre utalást tesz, miszerint a nemzeti bíróságok előtt folyamatban levő jogvitában a felek hivatkozhatnak a WTO-egyezmény rendelkezéseire; az előzetes döntéshozatalra utaló határozat és a jelen döntéshozatali eljárásban előterjesztett észrevételek ugyanakkor a TRIPs Megállapodás 33. cikkének azonnali és közvetlen alkalmazhatóságát hangsúlyozzák.</TXT></NP><NP><NO.P>64.</NO.P><TXT>Ezért a Bíróság ítélkezési gyakorlatának alapjait lefektető premisszáktól kell elindulni, ahonnan eljuthatunk a megfelelő válaszig, de azt még egyes megfontolásokra tekintettel finomítani kell.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7018"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján adható válasz</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>A Hermès-ügytől a Van Parys ügyig</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>65.</NO.P><TXT>A Demirel-ügyben hozott ítéletében a Bíróság úgy ítélte, hogy a Közösség által harmadik országokkal kötött megállapodás valamely rendelkezése közvetlenül alkalmazható, ha megfogalmazása, valamint a megállapodás célja és jellege alapján megállapítható, hogy a rendelkezés világos és egyértelmű kötelezettséget tartalmaz, amelynek végrehajtásához nincs szükség utólagos intézkedés meghozatalára<NOTE NOTE.ID="E0049" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A 7. lábjegyzetben hivatkozott ítélet 14. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>66.</NO.P><TXT>Jóllehet a Hermès-ügyben hozott ítélet erre nem tér ki, Tesauro főtanácsnok hajlott arra, hogy elfogadja a WTO-egyezmény közvetlen hatályát arra hivatkozva, hogy a Bíróság GATT-tal kapcsolatos aggályait az azt követő megállapodások félresöpörték<NOTE NOTE.ID="E0050" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A 17. lábjegyzetben hivatkozott Hermès-ügyben előterjesztett indítvány 30. pontjának második bekezdése.</P></NOTE>. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a TRIPs Megállapodásra az érintett személyek akkor hivatkozhatnak <QUOT.START ID="QS0023" REF.END="QE0023" CODE="201E"/>ha a vonatkozó szabályozás ezt lehetővé teszi<QUOT.END ID="QE0023" REF.START="QS0023" CODE="201D"/>, ami emlékeztet a Demirel-ügyben hozott ítélet előző pontban idézett szövegére, miszerint <QUOT.START ID="QS0024" REF.END="QE0024" CODE="201E"/>ami fontos, [...] az annak megállapítása, hogy a szóban forgó rendelkezés alkalmazható-e, ami minden esetben bekövetkezik, ha <HT TYPE="ITALIC">érvényesüléséhez nincs szükség további intézkedés meghozatalára</HT><QUOT.END ID="QE0024" REF.START="QS0024" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0051" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanitt, 37. pont, kiemelés tőlem.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>67.</NO.P><TXT>A Bíróság kifejezte véleményét a Portugália kontra Tanács ügyben<NOTE NOTE.ID="E0052" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-149/96" YEAR="1999" PAGE.ECR="I-8395">C-149/96. sz., <DATE ISO="19991123">1999. november 23-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1999., I-8395. o.) 42-47. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>, amelynek tényállása nem kapcsolódott a TRIPs Megállapodáshoz, ugyanis a kereset tárgya egyrészt az Indiával, másrészt a Pakisztánnal kötött, a textiltermékek piacra jutásáról szóló két megállapodás érvényessége volt, amikről a felperes tagállamok azt állították, hogy e szerződések aláírásával kapcsolatos határozat jogellenes volt<NOTE NOTE.ID="E0053" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Tanács <DATE ISO="19960226">1996. február 26-i</DATE> 96/386/EK határozata az Európai Közösség és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között, valamint az Európai Közösség és az Indiai Köztársaság között létrejött, a textiltermékek piacra jutásával kapcsolatos szabályokról szóló egyetértési megállapodás megkötéséről (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="153" DATE.PUB="1996" PAGE.FIRST="47">HL L 153., 47. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás: 11. fejezet, 24. kötet, 161. o.).</P></NOTE>, mivel sértette a WTO-egyezmény egyes rendelkezéseit és alapelveit.</TXT></NP><NP><NO.P>68.</NO.P><TXT>Az ítélet tudományos - többségükben kritikus - írások sokaságát eredményezte<NOTE NOTE.ID="E0054" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Tökéletes összefoglalást ad erről Cebada Romer, A., i.m., a 467. bekezdéstől kezdődően.</P></NOTE>; indítványomat nem akarom hosszúra nyújtani, így csak röviden összegzem azokat. Bár elismerte, hogy a WTO-egyezmény lényegesen eltér az 1947-es GATT rendelkezéseitől, különösen azáltal, hogy megerősíti a védintézkedések rendszerét és a vitarendezési eljárásokat<NOTE NOTE.ID="E0055" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló Egyetértési Megállapodás (a WTO-egyezmény 2. melléklete).</P></NOTE>, a Bíróság a tagállamok tárgyalási<?PAGE NO="I-7019"?> szerepvállalását hangsúlyozta, amiből arra a következtetésre jutott, hogy a WTO-egyezmény közvetlen hatályának elismerése megfosztaná a szerződő felek jogalkotó és végrehajtó szerveit az egyetértési megállapodás 22. cikkében számukra biztosított, - akár ideiglenes - tárgyalásos megállapodás lehetőségétől<NOTE NOTE.ID="E0056" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az 52. lábjegyzetben hivatkozott Portugália kontra Tanács ügyben hozott ítélet 36-40. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>69.</NO.P><TXT>A Bíróság hozzátette, hogy a WTOegyezménynek nem célja, hogy meghatározza azokat a jogi eszközöket, amelyek alkalmasak az egyezmény jóhiszemű végrehajtásának a szerződő tagállamok belső jogrendjében való biztosítására<NOTE NOTE.ID="E0057" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanitt, 41. pont.</P></NOTE>, ezért az Unió intézményei által elfogadott intézkedések jogszerűségének felülvizsgálatakor az egyezmény rendelkezéseit nem lehet figyelembe venni<NOTE NOTE.ID="E0058" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ugyanitt, 47. pont.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>70.</NO.P><TXT>A Bíróság ugyanakkor utalt két olyan esetre, amelyben elismerte a GATT rendelkezéseinek közvetlen hatályát, nevezetesen, amikor a Közösség a WTO keretében vállalt kötelezettségét szeretné teljesíteni (Fediol kontra Bizottság ügy<NOTE NOTE.ID="E0059" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="70/87" YEAR="1989" PAGE.ECR="1781">70/87. sz. ügyben <DATE ISO="19890622">1989. június 22-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1989., 1781. o.) 19-22. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>), illetve amikor a közösségi intézkedés kifejezetten a WTOegyezményre utalt (Nakajima kontra Tanács ügy<NOTE NOTE.ID="E0060" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-69/89" YEAR="1991" PAGE.ECR="I-2069">C-69/89. sz. ügyben <DATE ISO="19910507">1991. május 7-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1991., I-2069. o.) 31. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>); ezekben az esetekben a Bíróság a szóban forgó közösségi intézkedés jogszerűségét vizsgálja a WTO rendelkezéseinek tükrében, és amely esetek - ahogy a Van Parys ügyben hozott ítéletből<NOTE NOTE.ID="E0061" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-377/02" YEAR="2005" PAGE.ECR="I-1465">C-377/02. sz. ügyben <DATE ISO="20050301">2005. március 1-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2005., I-1465. o.) 39-40. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> következik -az általános szabály alóli két egyedüli kivételt képezik.</TXT></NP><NP><NO.P>71.</NO.P><TXT>Ez utóbbi ítéletben a WTO rendelkezései közvetlen hatályának el nem ismerése abszolút jellegű, hiszen a Bíróság megtiltotta a tagállamok bírósága előtt az arra való hivatkozást, hogy a közösségi szabályozás összeegyeztethetetlen valamely WTO-rendelkezéssel, még abban az esetben is, ha a vitarendezési testület<NOTE NOTE.ID="E0062" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Megállapította a fent hivatkozott Egyetértési Megállapodás 2. cikkének (1) bekezdése.</P></NOTE> kimondta az összeférhetetlenséget<NOTE NOTE.ID="E0063" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A 61. lábjegyzetben hivatkozott Van Parys ügyben hozott ítélet 54. pontja.</P></NOTE>. Ezzel lehet, hogy megsértette a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény<NOTE NOTE.ID="E0064" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Laget-Annamayer, A., <QUOT.START ID="QS0025" REF.END="QE0025" CODE="201E"/>Le Statut des accords OMC dans l'ordre juridique communautaire: en attendant la consécration de l'invocabilité<QUOT.END ID="QE0025" REF.START="QS0025" CODE="201D"/>, in Revue trimestrielle de droit européen, 42 (2), 2006. április/június, 281. és köv. o.</P></NOTE> 26. cikkében rögzített <HT TYPE="ITALIC">pacta sunt servanda</HT> elvet, mivel semmibe vette egy olyan szerv döntését, amelynek hatáskörét a Közösség elismerte, azáltal hogy aláírta a WTO-egyezményt; a Van Parys ügyben hozott ítélet pedig azért meglepő, mert a Bíróság mindig figyelt arra, hogy ítéleteit valamennyi nemzeti szinten - közigazgatási, jogalkotási és bírósági szinten is - betartsák.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>A Dior-ügyben hozott ítéletből eredő következmények</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>72.</NO.P><TXT>A Hermès-ügyben hozott ítélettől eltérően, a Dior-ügyben hozott ítélet nem tért ki<?PAGE NO="I-7020"?> a TRIPs Megállapodás közvetlen hatályával kapcsolatban a holland bíróságok által feltett kérdések elől Ugyan a Bíróság nem Tesauro főtanácsnoknak a Hermès-ügyre vonatkozó indítványa értelmében válaszolt, de fenntartotta a tagállamok és a Közösség közötti hatáskörök megosztására vonatkozó álláspontját.</TXT></NP><NP><NO.P>73.</NO.P><TXT>A fent hivatkozott Demirel-ügyben hozott ítélet 14. pontjában kifejtett álláspontja alapján rámutatva arra, hogy természetes személyek a WTO rendelkezéseire a nemzeti bíróságok előtt nem hivatkozhatnak (Portugália kontra Tanács ügyben hozott ítélet), a Bíróság elhatárolta egymástól a közösségi jog által szabályozott területeket, és azokat a területeket, ahol a Közösség még nem gyakorolta hatáskörét<NOTE NOTE.ID="E0065" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A 22. lábjegyzetben hivatkozott Dior-ügyben hozott ítélet 47. és 48. pontja.</P></NOTE>. Az előbbi vonatkozásában megismételte, hogy a TRIPs Megállapodás értelmezését szövegének és céljainak<NOTE NOTE.ID="E0066" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A 17. lábjegyzetben hivatkozott Hermès-ügyben hozott ítélet 28. pontjával összhangban.</P></NOTE> fényében kell elvégezni; az utóbbi vonatkozásában azt mondta ki, hogy mivel ezeken a területeken még nem létezik közösségi szabályozás, így a közösségi jog <QUOT.START ID="QS0026" REF.END="QE0026" CODE="201E"/>nem írja elő, de nem is zárja ki, hogy valamely tagállam jogrendje elismerje az érintettek azon jogát, hogy közvetlenül hivatkozzanak<QUOT.END ID="QE0026" REF.START="QS0026" CODE="201D"/> a TRIPs Megállapodásra.</TXT></NP><NP><NO.P>74.</NO.P><TXT>Röviden, ezen ítélkezési gyakorlat szerint valamely konkrét rendelkezés alkalmazására, és az annak eldöntésére vonatkozó - nemzeti vagy közösségi - hatáskör, hogy kire tartozik annak megállapítása, hogy az adott rendelkezésre hivatkozni lehet-e, vagy sem, új értelmet kap. Ha ezt az elgondolást a jelen esetre vonatkoztatnánk, azt figyelhetnénk meg, hogy ha a TRIPs Megállapodás 33. cikke a közösségi jog által szabályozott terület hatálya alá tartozna, akkor a fenti értékelés elvégzésére a Bíróságnak, ha pedig a nemzeti jog által szabályozott terület hatálya alá tartozna, akkor a tagállamoknak lenne hatásköre<NOTE NOTE.ID="E0067" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd még a 21. lábjegyzetben hivatkozott Schieving-Nijstad és társai ügyben hozott ítélet 51-55. pontját.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>75.</NO.P><TXT>Az első kérdéshez hasonlóan a Bíróságnak a Közösség és a tagállamok hatásköre elhatárolására irányuló e megközelítése sem győz meg, mivel ismét szükségessé teszi annak vizsgálatát, hogy az Unió hatáskörgyakorlása megfelelő volt-e; ismét előtérbe kerül az intézmények oldaláról az előreláthatóság hiánya és a Bíróság szerepének túlzott felerősödése, amely a jogvitát a hatáskörök megosztása mentén kívánja megoldani. Mindenekelőtt és minden esetben, a közösségi jog egységes és koherens értelmezése kerül veszélybe, ideértve azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyeket a tagállamok a Közösséggel együtt kötöttek, ezért úgy tűnik, más módszerhez kell folyamodnunk.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Alternatív javaslat</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>76.</NO.P><TXT>Érvelésünk vezérfonala nagyon egyszerű; hangsúlyozza egyrészről az Unió által kötött nemzetközi megállapodások tiszteletben tartásának<?PAGE NO="I-7021"?> szükségességét a jóhiszeműség elve alapján, amely elv minden esetben vezérli nemcsak a tagállamok intézkedéseit és a kialakult világrendben működő szervezetek magatartását, hanem a tagállamok által a fent hivatkozott, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 26. és 31. cikke szerint kötött megállapodások értelmezését is<NOTE NOTE.ID="E0068" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Dupuy, P. M., Droit international public, Dalloz, 4. kiadás, Párizs, 1998., 284. o.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>77.</NO.P><TXT>Talán nem tévedek, ha érvrendszerembe a Demirel-ügyben hozott ítéletet is beépítem, amelynek a fent hivatkozott 14. pontja a Közösség által kötött megállapodások közvetlen alkalmazhatóságát egyrészt megszövegezésüktől, célkitűzésüktől és jellegüktől, másrészt a világos, pontos és feltételhez nem kötött kötelezettség előírásától tette függővé. Ez az egymást követő két feltétel a közvetlen hatály vizsgálatához megfelelőbb eszközt jelent, mint a már idézett ítélkezési gyakorlat.</TXT></NP><NP><NO.P>78.</NO.P><TXT>Míg a Portugália kontra Tanács ügyben hozott ítéletben kifejtett és a Van Parys ügyben hozott ítélettel megerősített álláspont tovább él, nincs esély arra, hogy szakíthatunk azzal a dualista rendszerrel, amelynek segítségével a Bíróság - bizonytalan jogi alapokon - a <HT TYPE="ITALIC">ius gentium</HT> és a WTO-egyezmények Közösségen belüli érvényesítését a rá háruló kötelezettségek alóli mentesülés eszközévé tette<NOTE NOTE.ID="E0069" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Pescatore, P., <QUOT.START ID="QS0027" REF.END="QE0027" CODE="201E"/>Free World Trade and the European Union<QUOT.END ID="QE0027" REF.START="QS0027" CODE="00BB"/>, in Pérez van Kappel, A., és Heusel, W. (szerkesztők), Free World Trade and the European Union — The Reconciliation of Interest and the Review of the Understanding on Dispute Settlement in the Framework of the World Trade Organisation, Európai Jogi Akadémia (Academy of European Law), 28. kötet, Treves, 12. o.</P></NOTE>. Következésképpen egy ilyen típusú rendelkezés soha nem lesz közvetlenül hatályos az Európai Unióban, kivéve a fent hivatkozott Fediol kontra Bizottság és Nakajima kontra Tanács ügyben hozott ítéletekben ismertetett esetekben.</TXT></NP><NP><NO.P>79.</NO.P><TXT>Mivel a Bíróság érvelése inkább a politika, mint jog világába tartozik<NOTE NOTE.ID="E0070" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Laget-Annamayer, A., i.m., 278. o.; lásd még Cebada Romero, A., i.m., 490. o.</P></NOTE>, felesleges elmerülni a vita részleteiben; abban kell bíznunk, hogy az elméleti jogászok kritikái megtörik majd a Bíróság ellenállását Saggio főtanácsnok érvelésének elfogadása irányában, aki szerint valamely nemzetközi egyezmény világos, pontos és feltétel nélküli tartalommal bíró rendelkezése ezen jellemzői okán főszabály szerint alkalmas arra, hogy közösségi aktusok jogszerűségi vizsgálatának kritériuma legyen, amire az érintettek nemzeti bíróságaik előtt csak abban az eseten hivatkozhatnak, ha ennek lehetősége az egyezmény általános megfogalmazásából egyértelműen következik<NOTE NOTE.ID="E0071" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az 52. lábjegyzetben hivatkozott Portugália kontra Tanács ügyre vonatkozó főtanácsnoki indítvány 18. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>80.</NO.P><TXT>Nem marad más hátra, mint hogy két megjegyzést fűzzek a jogvitához, amely az ítélkezési gyakorlat révén megoldódni látszik.</TXT></NP><NP><NO.P>81.</NO.P><TXT>Először is, ha a WTO-egyezmény közvetlen hatályának el nem ismerése mögötti valós ok a Bíróság ama szándéka, hogy nem avatkozik be a Közösség politikai intézményeire<?PAGE NO="I-7022"?> az Egyetértési Megállapodásban<NOTE NOTE.ID="E0072" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Eeckhout, P., i.m., 306. o.</P></NOTE> átruházott tárgyalási hatáskörök gyakorlásába, ez a szándék csak azokon a területeken értelmezhető, ahol ténylegesen van tárgyalási lehetőség.</TXT></NP><NP><NO.P>82.</NO.P><TXT>Bár az Egyetértési Megállapodással érintett területek közé tartozik a TRIPs Megállapodás is, a megállapodással harmonizálni kívánt szabályok, azaz a szellemi és ipari tulajdonjogok jellegüknél fogva nehezen egyeztethetők össze a vitarendezési rendszerrel, mivel - meghatározásuk szerint - e jogok jogalanyokhoz, és nem államokhoz fűződő jogok<NOTE NOTE.ID="E0073" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A TRIPS-egyezmény indokolásának (4) bekezdése.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>83.</NO.P><TXT>A TRIPs Megállapodás e mellékletének lényege jelentősen eltér az általános egyezmény lényegétől, amire a Bíróság a Portugália kontra Tanács ügyben hozott ítéletének érvelését alapozta; nem egyszerű a minimális védintézkedéseket - mint amilyen a szabadalmak oltalmi ideje - egyszerűen közös nevezőre hozni azokkal a rendelkezésekkel, amelyek például a vámtarifák csökkentésére vagy eltörlésére irányulnak, abból a célból, hogy megkönnyítsék a termékek piacra jutását. Kételkedünk abban, hogy e különböző típusú szabályok kompromisszumképességüket illetően egyformán rugalmasak lennének. Ezért több figyelmet kell fordítani az értelmezett rendelkezésre annak eldöntésekor, hogy alkalmazásától tárgyalás lefolytatásával el lehet-e tekinteni.</TXT></NP><NP><NO.P>84.</NO.P><TXT>Másodszor, a TRIPs Megállapodás vitarendezési rendszerét a Bíróság aránytalanul nagy jelentőséggel ruházza fel, ugyanis nagyobb jelentőséget tulajdonít az egyezmény értelmében vállalt kötelezettségekről való lemondás lehetőségének, mint az egyezményből mint többoldalú nemzetközi megállapodásból eredő kötőerőnek.</TXT></NP><NP><NO.P>85.</NO.P><TXT>Bár igaz, hogy az egyezmény nem tartalmaz olyan jogorvoslati lehetőséget, mint az EK 226. cikk szerinti kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset, még kevésbé olyat, mint az EK 228. cikk szerinti kényszerítő intézkedések, ezek hiánya azonban nem jogosíthat fel arra, hogy a nemzetközi egyezmény rendelkezéseinek értelmét kiforgassuk, és az abban rögzített vitarendezési eljárásrendszert jogi szempontból kiskapuvá vagy a nemzetközi jog jóhiszemű betartására vonatkozó kötelezettség alternatívájává változtassuk. Nem kaphat prioritást az, aminek - torzítás nélkül - a kivételt kellene képeznie. Ezenkívül, a tárgyalások eredménye mindig csupán átmeneti<NOTE NOTE.ID="E0074" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az Egyetértési Megállapodás 22. cikkének (1) bekezdése.</P></NOTE>, és azokról az egyezmény tiszteletben tartását kell feltételezni<NOTE NOTE.ID="E0075" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ez következik az Egyetértési Megállapodás 3. cikkének (7) bekezdéséből, amely szerint <QUOT.START ID="QS0028" REF.END="QE0028" CODE="201E"/>egyértelműen a felek számára kölcsönösen elfogadható és a vonatkozó egyezményekkel összeegyeztethető megoldás a kívánatos [...]<QUOT.END ID="QE0028" REF.START="QS0028" CODE="201D"/>; kiemelés tőlem.</P></NOTE>, ami alátámasztja azok érvelését, akik a vitarendezési rendszer egységességét hangsúlyozzák.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7023"?><NP><NO.P>86.</NO.P><TXT>Hasonlóképpen, bár a TRIPs Megállapodás IX. cikke kizárólagos hatáskörrel ruházza fel a Miniszteri Konferenciát és az Általános Tanácsot az egyezmény és a multilaterális kereskedelmi egyezmények értelmezésére, ezt a hatáskört a tagok háromnegyedes többségének támogatásával lehet csak gyakorolni. A TRIPs Megállapodást aláíró felek magas számát figyelembe véve nehéz elérni ezt a többséget, ezért nem osztom azok véleményét, akik szerint a IX. cikkben átruházott hatáskör a vitarendezési eljárás jogi jellegét csökkentené<NOTE NOTE.ID="E0076" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Timmermans, C. W. A., <QUOT.START ID="QS0029" REF.END="QE0029" CODE="201E"/>L'Uruguay Round: sa mise en œuvre par la Communauté européenne<QUOT.END ID="QE0029" REF.START="QS0029" CODE="201D"/>, in Revue du Marché Unique Européen, n<HT TYPE="SUP">o</HT> 4/1994., 178. o.</P></NOTE>, mivel ezt a hatáskört a mai napig nem gyakorolták<NOTE NOTE.ID="E0077" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A WTO Jogi Osztályának szóbeli tájékoztatása szerint.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>87.</NO.P><TXT>A fenti érvelések alapján átléphetünk a vizsgált egyezmény lényegére és környezetére vonatkozó első akadályon. Már csak a TRIPs Megállapodás 33. cikkének értelmezése van hátra, az azonnali hatály megállapítása céljából.</TXT></NP><NP><NO.P>88.</NO.P><TXT>Tekintettel arra, hogy nézetem szerint a jelen indítvány V-C. fejezetében az ítélkezési gyakorlat fényében kifejtett javaslatom a kérdést előterjesztő bíróság számára nem lesz érdekes, mivel e bíróság valójában olyan értelmezési kritériumokra kíváncsi, amelyek segítik annak eldöntésében, hogy a vitatott rendelkezésnek van-e közvetlen hatálya, ezért helyesebbnek tartom, ha ezt egy harmadik fejezetben tárgyalom, amelyet módszertanilag a másik kettővel egyezőnek kell tekinteni. A logika is ezt kívánja, mivel mindkét út elvezet ahhoz a ponthoz, ahol a közvetlen alkalmazhatóság közelebbi vizsgálatot teszi szükségessé.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A TRIPs Megállapodás 33. cikkének vizsgálata</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>89.</NO.P><TXT>A jelen előzetes döntéshozatali eljárásban benyújtott észrevételek közül, a szóban forgó rendelkezés szövegének túlságosan felületes olvasatára hivatkozva, többen jelezték, hogy annak szövege egyértelmű.</TXT></NP><NP><NO.P>90.</NO.P><TXT>Ezzel az állásponttal nem értek egyet. A TRIPs Megállapodás 33. cikke két premisszát tartalmaz: először, a szabadalomra vonatkozó oltalmi idő minimális időtartamát, amelyet 20 évben határoz meg; másodszor, a maximális időtartamot, amelynek meghatározását a nemzeti jogalkotó szabad mérlegelésére bízza.</TXT></NP><NP><NO.P>91.</NO.P><TXT>A megfogalmazás nem világos, és ez áll a félreértelmezés hátterében. A helyes értelmezés szerint a rendelkezést az egyezményt aláíró államokra vonatkozó olyan szabálynak kell tekinteni, amely arra kötelezi őket, hogy az oltalommal kapcsolatos szabályozásukat a rendelkezés első premisszájához igazítsák azáltal, hogy a szellemi tulajdonjog oltalmi<?PAGE NO="I-7024"?> idejét a bejelentés napjától számított legalább húsz éves időtartamban határozzák meg. A rendelkezés második premisszája ugyanakkor a maximális időtartam meghatározását az államok mérlegelésére bízza.</TXT></NP><NP><NO.P>92.</NO.P><TXT>Az első premissza vonatkozásában bizonyítható lehet az <QUOT.START ID="QS0030" REF.END="QE0030" CODE="201E"/>asszimetrikus<QUOT.END ID="QE0030" REF.START="QS0030" CODE="201D"/> közvetlen hatály a jelenlegihez hasonló olyan esetekben, amikor a jogsértés abból ered, hogy a hasonló jellegű szellemi tulajdonjogokra vonatkozó oltalmat a TRIPs Megállapodásban engedélyezett átmeneti időszakra előírt időbeli korlátnál rövidebb ideig biztosították. Vitathatatlan, hogy az államok kötelezettsége a közvetlen alkalmazhatóság szükségképpeni feltétele. Ezért a szabályozás hiánya miatt hátrányos helyzetbe került személyek jogosan hivatkozhatnak a vitatott rendelkezésre a mulasztó állammal szemben. Ezt a szankciót támasztják alá az irányelvek vertikális közvetlen hatályára vonatkozó, a Bíróság által előidézett fejlemények.</TXT></NP><NP><NO.P>93.</NO.P><TXT>A horizontális közvetlen hatály elismerése a maximális időtartam hiányában már kétségesebb. Az ilyen jellegű, speciális jogok oltalmára vonatkozó időtartam végső időpontja nemcsak azok tulajdonosát, hanem - és különösen - harmadik személyeket és a közszférát is érinti, akik e tekintetben az általános érdeket képviselik. A versenytársaknak, de még a fenti jogok megfelelő nyilvántartásáért felelős személyeknek is tudniuk kell, hogy nemzeti jogrendjük értelmében a szabadalom oltalmi ideje mikor jár le.</TXT></NP><NP><NO.P>94.</NO.P><TXT>Ha a jogalkotó az erre irányuló hatáskörét nem gyakorolja, a 33. cikk puszta olvasata alapján lehetetlen pontosan megállapítani azt a pillanatot, amikor a jogszerűen odaítélt monopólium véget ér. Különösen, egy olyan döntés, miszerint elegendő a húszéves minimál-opciót választani, a jogalkotó hatáskörének gyakorlását jelentené, amire harmadik személlyel szemben nem lehetne hivatkozni.</TXT></NP><NP><NO.P>95.</NO.P><TXT>Következésképpen, a TRIPs Megállapodás 33. cikke nem rendelkezik közvetlen hatállyal, mivel a szabadalomra vonatkozó oltalmi idő pontos tartamának szabályozása a nemzeti jogrendben a nemzeti jogalkotó hatásköre.</TXT></NP><NP><NO.P>96.</NO.P><TXT>Végezetül meg kell még jegyezni, hogy a TRIPs Megállapodásnak az oltalom jelenlegi tárgyaira vonatkozó 70. cikke, amelyre a fent hivatkozott 33. cikk közvetlen hatályának bizonyítása céljából hivatkoztak, valójában azt hivatott biztosítani, hogy a TRIPs Megállapodás hatálybalépésekor már meglévő jogok az egyezményt aláíró államok által az egyezmény végrehajtása céljából elfogadott szabályozás értelmében biztosított időtartamú oltalommal azonos oltalomban részesüljenek. Itt tehát az új oltalom régi szabadalmakra történő kiterjesztéséről van szó, aminek következésképpen semmi köze nincs a nemzeti rendelkezések közvetlen hatályához.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-7025"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>VI —</NO.P><TXT>Végkövetkeztetések</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>97.</NO.P><TXT>Az előbbiekben kifejtettek alapján azt javaslom, hogy a Bíróság a Supremo Tribunal de Justiça által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre az alábbiak szerint válaszoljon:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0031" REF.END="QE0031" CODE="201E"/>Tekintettel arra, hogy a szabadalmakra vonatkozó oltalom időtartamának pontos meghatározása a nemzeti jogalkotó utólagosan hozott szabályozási intézkedésének függvénye, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény 1.C) mellékletét képező, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény 33. cikke nem rendelkezik közvetlen hatállyal, és arra harmadik személlyel szemben a nemzeti bíróságok előtt nem lehet hivatkozni.<QUOT.END ID="QE0031" REF.START="QS0031" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>