A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)
2024. szeptember 19. ( * )
„Előzetes döntéshozatal – Mezőgazdaság – Közös agrárpolitika – Közvetlen támogatási rendszerek – 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet – Állatállomány‑alapú támogatási kérelem – Az 53. cikk (4) bekezdése – A szarvasmarhákra vonatkozó, termeléstől függő támogatási intézkedések odaítélésének feltételei – 1760/2000/EK rendelet – 7. cikk – Szarvasmarhák nyilvántartása – 2001/672/EK határozat – A 2. cikk (2) és (4) bekezdése – Szarvasmarhafélék áthelyezése a hegyvidéki területen található nyári legelőkre – Késedelmes bejelentés – 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet – A 2. cikk (1) bekezdése második albekezdésének 2., 15., 16. és 18. pontja – A 30. cikk (4) bekezdésének c) pontja – Meghatározott állat – A termeléstől függő támogatás csökkentése – A 15. cikk (1) bekezdése – 34. cikk – Közigazgatási szankciók – Bejegyzés elmulasztására vonatkozó értesítés”
A C‑350/23. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) a Bírósághoz 2023. június 7‑én érkezett, 2023. június 1‑jei határozatával terjesztett elő
a Vorstand für den Geschäftsbereich II der Agrarmarkt Austria
által indított,
T F
részvételével folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),
tagjai: T. von Danwitz tanácselnök, P. G. Xuereb (előadó) és A. Kumin bírák,
főtanácsnok: J. Kokott,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
|
– |
a Vorstand für den Geschäftsbereich II der Agrarmarkt Austria képviseletében M. E. Huber, meghatalmazotti minőségben, |
|
– |
az osztrák kormány képviseletében J. Schmoll, M. Kopetzki és C. Pesendorfer, meghatalmazotti minőségben, |
|
– |
az Európai Bizottság képviseletében J. Aquilina és A. C. Becker, meghatalmazotti minőségben, |
a főtanácsnok indítványának a 2024. június 6‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
|
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a következők értelmezésére vonatkozik: |
|
– |
a 2014. május 15‑i 653/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2014. L 189., 33. o.) módosított, a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17‑i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2000. L 204., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 30. kötet, 248. o.; a továbbiakban: 1760/2000 rendelet) 7. cikkének (1) és (2) bekezdése; |
|
– |
a 2010. május 25‑i 2010/300/EU bizottsági határozattal (HL 2010. L 127., 19. o.) módosított, a szarvasmarhafélék hegyvidéki területen található nyári legelőre való áthelyezésére alkalmazandó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2001. augusztus 20‑i 2001/672/EK bizottsági határozat (HL 2001. L 235., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 33. kötet, 341. o.; a továbbiakban: 2001/672 határozat) 2. cikkének (2) és (4) bekezdése; |
|
– |
a 2018. július 9‑i (EU) 2018/1784 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2018. L 293., 1. o.) módosított, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11‑i 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2014. L 181., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 216., 9. o.; a továbbiakban: 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet) 53. cikkének (4) bekezdése; |
|
– |
a 2017. február 16‑i (EU) 2017/723 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2017. L 107., 1. o.) módosított, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11‑i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2014. L 181., 48. o.; helyesbítés: HL 2021. L 336., 47. o.; a továbbiakban: 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet) 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 2. pontjának a) alpontja és 18. pontjának a) alpontja, 15. cikkének (1) bekezdése, 30. cikke (4) bekezdésének c) pontja, valamint 34. cikke. |
|
2 |
E kérelmet a T F és a többek között ausztriai kifizető ügynökségként eljáró közjogi jogi személy, a Vorstand für den Geschäftsbereich II der Agrarmarkt Austria (az osztrák agrárpiaci felügyeleti hivatal II. ágazati igazgatósága; a továbbiakban: AMA) között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya egyrészt, hogy az AMA egyes szarvasmarhák után megtagadta a T F‑nek nyújtott állatállomány‑alapú támogatást, mivel T F késedelmesen jelentette be e szarvasmarhák alpesi legelőkre való áthelyezését, másrészt hogy az AMA e késedelmes bejelentés miatt szankciót szabott ki T F‑fel szemben. |
|
Jogi háttér |
|
Az uniós jog |
|
Az 1760/2000 rendelet |
|
3 |
Az 1760/2000 rendelet (4)–(7) és (14) preambulumbekezdése kimondja: |
„(4) A marhahús és a marhahústermékek piacán a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalom megbetegedéseihez kapcsolódó válság miatt bekövetkezett egyensúlyvesztést követően az érintett termékek termelési és értékesítési feltételeinek átláthatósága – különösen a nyomon követhetőség terén – elért javulás pozitív hatással volt a marhahúsfogyasztásra. A fogyasztók marhahús iránti bizalmának fenntartása és erősítése, valamint félrevezetésük elkerülése érdekében szükséges egy olyan rendszer kereteinek kidolgozása, amelyben a fogyasztók a termék megfelelő és egyértelmű címkézése útján juthatnak információhoz.
(5) E célból alapvető fontosságú egyrészről a termelési fázisban egy hatékony rendszer bevezetése a szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására, másrészről az értékesítési fázisban egy objektív kritériumokon alapuló speciális közösségi címkézési rendszer létrehozása a marhahússzektorban.
(6) E fejlesztésből eredő garanciák révén bizonyos közérdekű követelmények is teljesülni fognak, különös tekintettel az emberi és állati egészség védelmére.
(7) Ennek eredményeképpen a fogyasztók marhahús és marhahústermékek minőségébe vetett bizalma javulni fog, megőrizhető lesz a közegészség védelmének egy magasabb szintje, a marhahúspiac tartós egyensúlya pedig megerősödik.
[…]
(14) Az állatok gyors és pontos nyomon követhetősége céljából, a közösségi támogatási programokkal kapcsolatos okokból, minden tagállamnak létre kell hozni egy nemzeti számítógépes adatbázist, amelyben az állatok azonosító adatai, az összes, a tagállam területén található gazdaság, továbbá az állatok mozgásai rögzítésre kerülnek a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK irányelv módosításáról és naprakésszé tételéről szóló, 1997. március 17‑i 97/12/EK tanácsi irányelv [HL 1997. L 109., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 21. kötet, 14. o.] rendelkezéseinek megfelelően, amely tisztázza az ezzel az adatbázissal kapcsolatos egészségügyi követelményeket.”
|
4 |
Az 1760/2000 rendelet 3. cikke, amely e rendeletnek „A szarvasmarhafélék azonosítása és nyilvántartása” című I. címe alatt található, első albekezdésében a következőképpen rendelkezik: |
„A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere az alábbi elemekből áll:
a) az állatok egyedi azonosítására szolgáló azonosító eszköz;
b) számítógépes adatbázisok;
c) marhalevelek;
d) egyedi nyilvántartások minden gazdaságon.”
|
5 |
Az említett rendelet 7. cikke ekképp rendelkezik: |
„(1) A szállítók kivételével minden állattartó köteles:
|
– |
naprakész nyilvántartást vezetni, |
|
– |
minden, a gazdaságba, illetve az onnan kifelé irányuló állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetve halálát, továbbá ezen események időpontját az érintett tagállam által meghatározott maximális időtartamon belül az illetékes hatóságnak jelenteni; ez a maximális időtartam az említett események valamelyikének bekövetkeztétől számított legalább három, de legfeljebb hét nap; a tagállamok kérhetik a[z Európai] Bizottságtól a maximális hét napos időtartam meghosszabbítását. |
A Bizottság, a kivételes esetekben adódó gyakorlati nehézségek figyelembevétele érdekében, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon kivételes körülmények meghatározására vonatkozóan, amelyek fennállása esetén a tagállamok meghosszabbíthatják az első albekezdés második franciabekezdésében meghatározott hét napos maximális időtartamot, valamint a meghosszabbítás maximális időtartamára vonatkozóan, amely időtartam nem haladhatja meg a 14 napot az első albekezdés második franciabekezdésében említett hét napos időszakot követően.
(2) A Bizottság, a szezonális legeltetésre hajtott szarvasmarhafélék megfelelő és hatékony nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében, felhatalmazást kap arra, hogy a 22b. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon tagállamokra vagy egyes térségeikre vonatkozóan, ahol külön szabályokat kell alkalmazni a szezonális legeltetés tekintetében, ideértve a szezon időtartamát, az állattartók különleges kötelezettségeit, valamint a gazdaság nyilvántartását és az ilyen szarvasmarhafélék mozgásának nyilvántartását érintő szabályokat, továbbá ideértve az e szabályok bevezetéséhez szükséges átmeneti intézkedéseket is.
[…]”
|
A 2001/672 határozat |
|
6 |
A 2001/672 határozatot az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. június 28‑i (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2019. L 314., 115. o.; helyesbítés: HL 2020. L 191., 3. o.) hatályon kívül helyezte. Mindazonáltal az alapügy tényállásának időpontjára tekintettel a 2001/672 határozat alkalmazandó e jogvitára. |
|
7 |
A 2001/672 határozat (3) preambulumbekezdésének szövege a következő: |
„A különleges szabályokat úgy kell megállapítani, hogy valamennyi szarvasmarha tartási helye mindenkor azonosítható legyen.”
|
8 |
E határozat 1. cikke a következőképpen rendelkezett: |
„Ezt a határozatot a különböző gazdaságokban tartott szarvasmarhaféléknek a mellékletben említett tagállamokon, illetve azok egyes részein belül, április 15. és október 15. között, nyári legeltetés céljából hegyvidéki legelőre való áthelyezésére kell alkalmazni.”
|
9 |
Az említett határozat 2. cikke ekként rendelkezett: |
„(1) Az 1. cikkben említett legelőket egyedi nyilvántartási kóddal kell ellátni, amelyet be kell jegyezni a szarvasmarhafélék nemzeti adatbázisába.
(2) A legelőért felelős személy összeállítja az 1. cikkben említett áthelyezésben érintett szarvasmarhafélék jegyzékét. Az említett jegyzék legalább a következőket tartalmazza:
– a legelő nyilvántartási kódját,
és minden szarvasmarhaféle tekintetében:
– az egyedi azonosító számot,
– a származási gazdaság azonosító számát,
– a legelőre való megérkezés napját,
– a legelő elhagyásának várható idejét.
[…]
(4) A (2) bekezdésben említett jegyzékben foglalt információkat az [1760/2000 rendelet] 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően legfeljebb tizenöt nappal az állatok legelőre való áthelyezését követően jelenteni kell az illetékes hatóságnak.
[…]”
|
Az 1306/2013/EU rendelet |
|
10 |
A 2017. december 13‑i (EU) 2017/2393 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2017. L 350., 15. o.) módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 549. o.; helyesbítések: HL 2016. L 130., 9. o.; HL 2017. L 327., 83. o.; HL 2018. L 233., 3. o.; a továbbiakban: 1306/2013 rendelet) „Jogosulatlan kifizetések és igazgatási szankciók” című 63. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: |
„(1) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem felel meg a jogosultsági kritériumoknak, nem teljesíti kötelezettségvállalásait vagy a támogatás odaítélésére vonatkozóan az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott feltételekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségeit, a támogatást nem lehet kifizetni, illetve azt teljes egészében vagy részben vissza kell vonni, [a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi] rendelet [(HL 2013. L 347., 608. o.; helyesbítés: HL 2016. L 130., 8. o.)] 21. cikkében említett megfelelő támogatási jogosultságokat pedig – adott esetben – nem lehet odaítélni, illetve vissza kell vonni.
[…]
(2) Ezenkívül amennyiben az ágazati mezőgazdasági jogszabályok így rendelkeznek, a tagállamok igazgatási szankciókat is kiszabnak […]”
|
11 |
Az 1306/2013 rendelet „Igazgatási szankciók alkalmazása” című 77. cikke (6) bekezdésének második albekezdése ekképp rendelkezik: |
„Az e bekezdésben említett igazgatási szankcióknak arányosaknak kell lenniük, mértéküknek pedig a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függően kell változnia.”
|
Az 1307/2013 rendelet |
|
12 |
A 2019. február 13‑i (EU) 2019/288 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2019. L 53., 14. o.) módosított 1307/2013 rendelet tartalmazza a „Termeléstől függő támogatás” című IV. címet, amelynek a „Termeléstől függő önkéntes támogatás” című 1. fejezetében található az „Általános szabályok” című 52. cikk, amely a következőképpen rendelkezik: |
„(1) A tagállamok az e fejezetben megállapított feltételekkel termeléstől függő támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelők részére (a továbbiakban: a termeléstől függő támogatás).
[…]
(6) A termeléstől függő támogatás olyan termelést korlátozó rendszer, amelyet rögzített területeken és terméshozamokon vagy rögzített állatlétszámon alapuló éves támogatás formájában kell megvalósítani, és amely nem lépheti túl a tagállamok által az egyes intézkedések vonatkozásában meghatározandó és a Bizottságnak bejelentett pénzügyi felső összeghatárokat.
[…]
(9) Az uniós források hatékony és célzott felhasználása, valamint az egyéb hasonló támogatási eszközök keretében való kettős finanszírozás elkerülése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 70. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a) a termeléstől függő támogatás nyújtásának feltételei;
[…]”
|
A 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet |
|
13 |
A 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet (74) preambulumbekezdése kimondja: |
„Közelebbről, ami a termeléstől függő önkéntes támogatást illeti, a támogatási szabályok helyes alkalmazásának biztosítása, valamint ezen értesítések hatékonnyá tétele érdekében pontosabban meg kell határozni a tagállamok által bejelentendő információk tartalmát, lehetővé téve a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy a támogatási intézkedések megtervezésekor a tagállamok tiszteletben tartják‑e a következetességre és a támogatáshalmozásra vonatkozó követelményeket, valamint az [1307/2013] rendelet 53. cikkében a nemzeti felső határértékek tekintetében előírt maximális százalékértékeket és a kapcsolódó teljes összegeket.”
|
14 |
A 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet „A támogatás odaítélésének feltételei” című 53. cikke a következőképpen rendelkezik: |
„(1) A tagállamok a termeléstől függő támogatási intézkedésekre vonatkozó jogosultsági kritériumokat az [1307/2013] rendeletben meghatározott keretrendszerrel és az e rendeletben megállapított feltételekkel összhangban állapítják meg.
[…]
(4) Ha a termeléstől függő támogatás szarvasmarhafélékre és/vagy juhokra és kecskékre vonatkozik, a tagállamok a támogatás jogosultsági feltételeként meghatározzák az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozóan az [1760/2000] rendeletben, illetve [a juh‑ és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. december 17‑i] 21/2004/EK tanácsi rendeletben [HL 2004. L 5., 8. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 42. kötet, 56. o.; helyesbítés: HL 2016. L 116., 39. o.] előírt követelményeket.
Az egyéb jogosultsági feltételek sérelme nélkül azonban egy állat akkor is jogosít támogatásra, ha az első albekezdésben említett, az azonosításra és a nyilvántartásra vonatkozó követelmények a tagállam által meghatározott határidőre teljesülnek, amely nem lehet később, mint:
a) az állat birtokon tartási időszakának első napja, amennyiben a birtokon tartási időszak alkalmazandó;
b) egy objektív kritériumok alapján kiválasztott és az I. melléklet szerint bejelentett érintett intézkedéssel összhangban álló dátum, amennyiben a birtokon tartási időszak nem alkalmazandó.
A tagállamok 2015. szeptember 15‑ig értesítik a Bizottságot a második albekezdésben említett határidőkről.”
|
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet |
|
15 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletet az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer, valamint a feltételességhez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. május 4‑i (EU) 2022/1172 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2022. L 183., 12. o.) hatályon kívül helyezte. Mindazonáltal az alapügy tényállásának időpontjára tekintettel a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazandó e jogvitára. |
|
16 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet (1), (2), (27), (28), (30) és (31) preambulumbekezdése kimondja: |
„(1) […] Az [1306/2013] rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Az új jogi keret rendszerének zökkenőmentes működése érdekében indokolt egyes szabályokat ilyen aktusok útján elfogadni. […]
(2) Indokolt megállapítani különösen az [1306/2013] rendelet egyes nem lényeges elemeit kiegészítő szabályokat a következőkkel kapcsolatban: az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: »integrált rendszer«) működése; a támogatási vagy kifizetési kérelmek benyújtására vonatkozó határidők; a támogatások részben vagy teljes egészében való elutasítására és a jogosulatlan támogatások részben vagy teljes egészében való visszavonására vonatkozó feltételek; valamint közigazgatási szankciók megállapítása az [1307/2013] európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott rendszerek keretében kapott támogatásokból való részesülésre vonatkozó feltételeknek […] való meg nem felelés kezelése érdekében
[…]
(27) Tekintettel a visszatartó erő és az arányosság elvére, valamint a természeti körülményekkel kapcsolatos különleges problémákra, közigazgatási szankciókat kell megállapítani az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek és az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések vonatkozásában. […]
(28) Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek keretében benyújtott támogatási kérelmek vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében benyújtott kifizetési kérelmek tekintetében a meg nem felelés az érintett állatok támogathatóságának megszűnéséhez vezet. Támogatáscsökkentést kell előirányozni már az első olyan állat esetében, ahol meg nem felelést állapítanak meg, de – a támogatáscsökkentés szintjétől függetlenül – abban az esetben, ha három vagy annál kevesebb állat esetében állapítanak meg meg nem felelést, kevésbé szigorú közigazgatási szankciót kell alkalmazni. A közigazgatási szankció súlyossága minden egyéb esetben azon állatok százalékos arányától függ, amelyek esetében meg nem felelést állapítottak meg.
[…]
(30) A támogatási és kifizetési kérelmek esetében rendelkezésre álló, közigazgatási szankcióktól mentes korrekciók lehetőségének vonatkoznia kell a számítógépes adatbázisban helytelenül szereplő adatokra is az olyan bejelentett szarvasmarhaféléket illetően, amelyeknél az ilyen meg nem felelések a támogathatósági feltételek megsértésének minősülnek, kivéve, ha a kedvezményezettet tájékoztatták az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, illetve a hatóság már értesítette a kedvezményezettet a támogatási vagy kifizetési kérelemmel kapcsolatos meg nem felelésről.
(31) A vidékfejlesztési támogatási intézkedésekhez kapcsolódó támogatások és közigazgatási szankciók elutasítását és visszavonását a visszatartó erő és az arányosság elvének figyelembevételével kell megállapítani. A támogatások elutasítását és visszavonását a megállapított meg nem felelés súlyossága, mértéke, időtartama és ismételt előfordulása alapján kell besorolni. Tekintettel a támogathatósági feltételekre, kötelezettségvállalásokra és más kötelezettségekre, a támogatások és közigazgatási szankciók elutasításánál és visszavonásánál figyelembe kell venni a különböző támogatási intézkedések sajátosságait. Súlyos meg nem felelés esetén, vagy amennyiben a kedvezményezett hamis bizonyítékot szolgáltatott a támogatásból való részesülés érdekében, a támogatást meg kell tagadni, és közigazgatási szankciót kell alkalmazni. A közigazgatási szankciók egy vagy több támogatási intézkedésből vagy művelettípusból egy adott időszakra történő akár teljes kizárást is jelenthetnek.”
|
17 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet „Fogalommeghatározások” című 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: |
„[…]
E rendelet alkalmazásában továbbá:
[…]
2. »meg nem felelés«:
a) az [1306/2013] rendelet 67. cikke (2) bekezdésében említett támogatás odaítélésének feltételeivel kapcsolatos támogathatósági kritériumokat, kötelezettségvállalásokat és más kötelezettségeket illetően e támogathatósági kritériumok, kötelezettségvállalások vagy más kötelezettségek bármilyen megszegése; vagy
[…]
9. »állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis«: az [1760/2000] rendelet 3. cikkének b) pontjában és 5. cikkében említett számítógépes adatbázis és/vagy a [21/2004] rendelet 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában, 7. cikkében és 8. cikkében említett központi nyilvántartás vagy számítógépes adatbázis;
[…]
13. »állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer«: az [1307/2013 rendelet] IV. címének 1. fejezete szerinti, termeléstől függő önkéntes támogatási intézkedés, ahol a meghatározott mennyiségi határértékeken belül biztosítandó éves kifizetés rögzített állatlétszámon alapul;
[…]
15. »állatállomány‑alapú támogatási kérelem«: támogatás fizetése iránti kérelem, ahol a meghatározott mennyiségi határértékeken belül biztosítandó éves kifizetés rögzített állatlétszámon alapul az [1307/2013 rendelet] IV. címének 1. fejezetében meghatározott, termeléstől függő önkéntes támogatás szerint;
16. »bejelentett állatok«: az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer keretében benyújtott állatállomány‑alapú támogatási kérelem által érintett állatok, vagy állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedés kifizetési kérelme által érintett állatok;
17. »potenciálisan támogatható állat«: olyan állat, amely potenciálisan eleve teljesíti a kérdéses igénylési évben az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer vagy egy állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedés szerinti támogathatósági kritériumokat;
18. »meghatározott állat«:
a) állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer esetén a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő állat, vagy
b) állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedés esetén igazgatási vagy helyszíni ellenőrzések útján azonosított állat;
[…]”
|
18 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletnek „Az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer” című II. címe alatti, „Közvetlen kifizetési rendszerekkel és vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos támogatások és közigazgatási szankciók kiszámítása az integrált rendszer hatályán belül” című 4. fejezetében található e felhatalmazáson alapuló rendelet 15–34. cikke. |
|
19 |
Az említett felhatalmazáson alapuló rendeletnek „A közigazgatási szankciók alkalmazása alóli kivételek” című 15. cikke a következőképpen rendelkezik: |
„(1) Az e fejezetben előírt közigazgatási szankciókat nem kell alkalmazni a támogatási és kifizetési kérelem azon részeivel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a kedvezményezett írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási vagy kifizetési kérelem nem helytálló, illetve a benyújtása óta helytelenné vált, feltéve, hogy a kedvezményezettet nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, és az illetékes hatóság még nem értesítette a kedvezményezettet a támogatási vagy kifizetési kérelemben található bármely meg nem felelésről.
(2) Az (1) bekezdésben említett, a kedvezményezett által szolgáltatott információnak a támogatás vagy a kifizetés iránti kérelemnek a tényleges helyzethez igazodó kiigazítását kell eredményeznie.”
|
20 |
Ugyanezen felhatalmazáson alapuló rendeletnek „A számítás alapja” című 30. cikke kimondja: |
„[…]
(2) A mezőgazdasági üzem területén lévő állatokat csak akkor lehet meghatározottnak tekinteni, ha azokat a támogatási vagy kifizetési kérelemben azonosították. […]
(3) A 31. cikk sérelme nélkül, ha az egy támogatási vagy kifizetési kérelemben bejelentett állatlétszám meghaladja az igazgatási vagy helyszíni ellenőrzések eredményeként meghatározott létszámot, akkor a támogatást a meghatározott állatok alapján kell kiszámítani.
[…]
(4) Ha a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerével kapcsolatos meg nem felelés esete áll fenn, a következőket kell alkalmazni:
[…]
c) ha a feltárt meg nem felelés a nyilvántartásban, a marhalevélben vagy az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő hibás bejegyzésekkel kapcsolatos, de az adott támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés [639/2014] felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (4) bekezdésében meghatározottakon kívüli jogosultsági feltételei teljesítésének ellenőrzése szempontjából nem releváns, az érintett állatot csak akkor lehet meg nem határozottnak tekinteni, ha bármely 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen hibás bejegyzést. Az érintett állatokat minden más esetben az első ténymegállapítás után meg nem határozott állatoknak kell tekinteni.
A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének bejegyzései, valamint a rendszerbe érkező bejelentések az illetékes hatóság által észlelt egyértelmű hibák esetén bármikor módosíthatók.
[…]”
|
21 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletnek „Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében bejelentett állatok tekintetében meghatározott közigazgatási szankciók” című 31. cikke (1) bekezdésének szövege a következő: |
„(1) Ha az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek keretében benyújtott támogatási kérelem vagy az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések, illetve ilyen támogatási intézkedések alá tartozó művelettípusok keretében benyújtott kifizetési kérelem tekintetében megállapítást nyer, hogy a bejelentett állatlétszám és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatlétszám különböző, de csak három vagy annál kevesebb állat esetében állapítanak meg meg nem felelést, az e cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított százalékkal csökkenteni kell azon támogatás teljes összegét, amelyre a kedvezményezett az említett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus keretében az érintett igénylési évben jogosult.
(2) Ha háromnál több állat esetében állapítanak meg meg nem felelést, akkor azon támogatás teljes összegét, amelyre a kedvezményezett az (1) bekezdésben említett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus keretében az érintett igénylési évben jogosult, az alábbiak szerint kell csökkenteni:
a) a (3) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalékkal, ha az nem több 10%‑nál,
b) a (3) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalék kétszeresével, ha az 10%‑nál több, de legfeljebb 20%.
[…]
Amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban megállapított százalék meghaladja az 50%‑ot, nem ítélhető oda a támogatás, amelyre a kedvezményezett a 30. cikk (3) bekezdése szerint a támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus keretében az érintett igénylési évben jogosult lett volna. Ezenkívül a kedvezményezettet további szankcióval kell sújtani, melynek összege megegyezik a bejelentett állatlétszám és a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatlétszám közötti különbségnek megfelelő támogatás összegével. […]
(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett százalékok megállapításához az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer, támogatási intézkedés vagy művelettípus keretében bejelentett azon állatok számát, amelyek esetében meg nem felelést állapítottak meg, elosztják az említett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus esetében a támogatási vagy a kifizetési kérelem, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus tekintetében az érintett igénylési évre meghatározott állatlétszámmal.
[…]”
|
22 |
E felhatalmazáson alapuló rendeletnek „Az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseinek módosítása és kiigazítása” című 34. cikke a következőképpen rendelkezik: |
„A bejelentett állatok esetében az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseinek hibáira és hiányosságaira a támogatási vagy a kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a 15. cikket kell alkalmazni.”
|
A 809/2014/EU végrehajtási rendelet |
|
23 |
Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17‑i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (HL 2014. L 227., 69. o.) „Az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében az állatállomány‑alapú támogatási kérelemre és kifizetési kérelemre vonatkozó követelmények” című 21. cikke a következőképpen rendelkezik: |
„(1) A [640/2014] felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 15. pontjában meghatározott állatállomány‑alapú támogatási kérelemnek, illetve az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 14. pontjában meghatározott, állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések hatálya alá tartozó kifizetési kérelemnek a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges valamennyi információt tartalmaznia kell, különösen az alábbiakat:
[…]
c) az állatok száma minden olyan fajta esetében, amelyekre vonatkozóan állatállomány‑alapú támogatási kérelmet vagy kifizetési kérelmet nyújtanak be, és a szarvasmarhafélék esetében az állatok azonosítási kódja;
[…]
(4) A tagállamok bevezethetnek olyan eljárásokat, amelyek révén az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt adatokat az állatállomány‑alapú támogatási kérelem vagy kifizetési kérelem céljából fel lehet használni, feltéve, hogy az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis az egyes állatok szintjén biztosítja az érintett támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések megfelelő irányításához szükséges megbízhatósági és végrehajtási szintet.
Az első albekezdésben említett eljárások állhatnak egy olyan rendszerből, amely szerint a kedvezményezett támogatási kérelmet nyújthat be minden olyan állat tekintetében, amely a tagállam által meghatározandó időpontban vagy időszakban az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő adatok alapján támogatható.
[…]”
|
Az (EU) 2016/1393 felhatalmazáson alapuló rendelet |
|
24 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdése c) pontjának az alapügyben alkalmazandó változata az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló, 2016. május 4‑i (EU) 2016/1393 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2016. L 225., 41. o.; helyesbítés: HL 2016. L 227., 5. o.) szerinti módosítással megállapított szöveg. |
|
25 |
A 2016/1393 felhatalmazáson alapuló rendelet (11) preambulumbekezdésének szövege a következő: |
„A [639/2014] felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 53. cikkének (4) bekezdése előírja a tagállamoknak, hogy jogosultsági feltételeként határozzák meg a szarvasmarhák azonosítására és nyilvántartására vonatkozóan az [1760/2000] rendeletben előírt követelményt. A szóban forgó rendeletre jogosultsági feltételként történő rendszeres hivatkozás a támogatható állatok egyértelmű azonosítását hivatott biztosítani. E tekintetben a [640/2014] felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdésének c) pontjában egyértelművé kell tenni, hogy a nyilvántartásban, a marhalevélben és/vagy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő – például a nemre, a fajtára, a színre vagy a dátumra vonatkozó – hibás bejegyzéseket az első ténymegállapítás után meg nem felelésnek kell tekinteni, amennyiben az érintett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében az adott információ alapvető fontosságú az állatok támogathatóságának értékeléséhez. Ellenkező esetben az érintett állatot meg nem határozott állatnak kell tekinteni, amennyiben bármely 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen hibás bejegyzést.”
|
A nemzeti jog |
|
A Marktordnungsgesetz 2007 |
|
26 |
A Marktordnungsgesetz 2007 (a piac szervezéséről szóló 2007. évi törvény, BGB1. 2007. I, 55. o., BGB1. 2018. I, 46. o. szerinti változat) „Közvetlen kifizetések” című 8. §‑ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: |
„Az [1307/2013] rendelet 1. cikkének a) pontja szerinti közvetlen kifizetések lebonyolítása során […] az alábbi elveket kell alkalmazni:
[…]
6. A havasi legelőkön való legeltetésért a 8f. § alapján az [1307/2013] rendelet 52. cikke szerinti termeléstől függő támogatást kell nyújtani. [E rendelet] 53. cikkének (1) bekezdésével összhangban a termeléstől függő támogatásra rendelkezésre álló pénzeszközöket a nemzeti felső összeghatár 2,1%‑ában állapítják meg.
[…]”
|
27 |
A piac szervezéséről szóló 2007. évi törvény „Termeléstől függő önkéntes támogatás” című 8f. §‑ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik: |
„A 8. § (1) bekezdésének 6. pontjában előírt termeléshez kötött támogatás a szarvasmarha‑, juh‑ és kecskefélék esetében a legelőre hajtott, szálastakarmányt fogyasztó számosállat‑egységenként (szszáe) jár. […]”
|
A Direktzahlungs‑Verordnung 2015 |
|
28 |
A Direktzahlungs‑Verordnung 2015 (a közvetlen kifizetésekről szóló 2015. évi rendelet, BGB1. 2014. II, 368. o., BGB1. 2018. II, 57. o. szerinti változat) „Termeléstől függő önkéntes támogatás” című 13. §‑ának szövege a következő: |
„(1) A termeléstől függő önkéntes támogatás csak az [1760/2000] rendeletnek megfelelően […] azonosított és nyilvántartott, havasi legelőkre hajtott szarvasmarhák, juhok és kecskék számára nyújtható. Az állat azonban akkor is támogathatónak minősül, ha az [1760/2000] rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második franciabekezdésében említett információkat az érintett állat legeltetésének első napján közölték.
(2) A mezőgazdasági termelő a földterületekkel kapcsolatos többszörös kérelem és [a Horizontale GAP‑Verordnung (horizontális KAP‑rendelet)] 22. §‑a (5) bekezdésének megfelelő, a havasi legelőre kihajtott állatokat tartalmazó jegyzék benyújtásával, valamint a szarvasmarhafélék esetében ezen felül a [2001/672 határozat] 2. cikke szerinti havasi legelőt/legelőterületet érintő bejelentésekre vonatkozó, a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisában szereplő információkra figyelemmel kérelmezi a termeléstől függő önkéntes támogatást.
(3) A termeléstől függő önkéntes támogatás odaítélésénél figyelembe veendő számot az érintett mezőgazdasági termelőnek a július 15‑i fordulónapon a havasi legelőn legeltetett állatai alapján kell meghatározni.
(4) Az állatokat legalább 60 napig kell a havasi legelőn legeltetni. A havasi legeltetési időszak a kihajtás napján kezdődik, de legfeljebb 15 nappal a szarvasmarhafélékre vonatkozó havasi legelőt/legelőt érintő bejelentés, illetve kihajtási jegyzék leadása előtt. […]”
|
A Horizontale GAP‑Verordnung |
|
29 |
A Horizontale GAP‑Verordnung (horizontális KAP‑rendelet, BGB1. 2015. II, 100. o., BGB1. 2020. II, 165. o. szerinti változat) „Benyújtás” című 21. §‑ának (1) és (1b) bekezdése a következőképpen rendelkezik: |
„(1) A [640/2014 felhatalmazáson alapuló] rendelet 11. cikke szerinti egységes kérelmet (földterületekkel kapcsolatos többszörös kérelmet) legkésőbb az adott igénylési év május 15‑ig, kizárólag a 3. § (1) bekezdése szerint kell benyújtani.
[…]
(1b) Az egységes kérelmet a 2020. igénylési év tekintetében – az (1) bekezdéstől eltérően – 2020. június 15‑ig kell benyújtani. A [809/2014] végrehajtási rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerinti módosításokat a 2020. igénylési évre vonatkozóan 2020. június 30‑ig lehet bejelenteni.
[…]”
|
30 |
E rendelet „Egységes kérelem” című 22. §‑a a következőképpen rendelkezik: |
„(1) Az egységes kérelmet a közvetlen kifizetéseket vagy […] igénylő valamennyi mezőgazdasági termelőnek […] a 21. § szerint kell benyújtania. […]
[…]
(5) Az alpesi legelőkre és a közös legelőkre történő kihajtás esetén a havasi legelőre kihajtott állatokat tartalmazó jegyzéket legkésőbb az igénylési év július 15‑ig kell benyújtani.”
|
A Rinderkennzeichnungs‑Verordnung 2008 |
|
31 |
A Rinderkennzeichnungs‑Verordnung 2008 (a szarvasmarhafélék azonosításáról szóló 2008. évi rendelet, BGB1. 2008. II, 201. o., BGB1. 2019. II, 285. o. szerinti változat) 6. §‑a értelmében: |
„(1) Hét napon belül jelenteni kell az alábbiakat:
[…]
2. Az állatoknak ugyanazon állattartó különböző településeken lévő gazdaságai közötti mozgásai, a marhalevélhez szükséges kiegészítő adatok feltüntetésével.
(1a) 15 napon belül jelenteni kell az alábbiakat:
a havasi legelőre vagy legelőre való kihajtást, ha több állattartó szarvasmarháinak összekeveredésére kerül sor,
[…]”
|
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések |
|
32 |
T F 2020‑ban földterületekkel kapcsolatos többszörös kérelmet nyújtott be, többek között termeléstől függő támogatás odaítélése iránt, (havasi) nyári legelőkre kihajtott szarvasmarhafélék után. |
|
33 |
2020. május 28‑án T F négy szarvasmarhát helyezett át havasi legelőkre, amit a szarvasmarhafélék azonosításáról szóló 2008. évi rendelet 6. §‑a (1a) bekezdésének 1. pontjában foglalt tizenöt napos határidőn belül, 2020. június 1‑jén bejelentett az AMA‑nak. Az előírt határidőn belül bejelentette továbbá, hogy a havasi legelőn 2020. július 1‑jén született egy szarvasmarha. |
|
34 |
Ezzel szemben T F csak 2020. június 15‑én jelentette be az AMA‑nak másik tizenkét szarvasmarha havasi legelőkre való áthelyezését, amire már 2020. május 9‑én sor került, más tenyésztők szarvasmarháival együtt. Ez a késedelmes bejelentés tartalmazta a tizenkét kihajtott állat és T F gazdaságának egyedi azonosító számát, valamint a havasi legelő ezen állatok általi elhagyásának 2020. október 31‑i várható időpontját. |
|
35 |
Az AMA 2021. január 11‑i határozatával 17 086,71 euró összegű közvetlen kifizetést ítélt meg T F‑nek a 2020. évre. E kifizetések az alaptámogatásból, zöldítési támogatásból és 119,44 euró összegű, termeléstől függő támogatásból tevődtek össze. |
|
36 |
E termeléstől függő támogatást illetően az AMA ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár a 60 napos legeltetési időtartamra vonatkozó feltétel a T F által bejelentett valamennyi kihajtott állat tekintetében teljesült, az állatok havasi legelőre való áthelyezésére vonatkozó bejelentést ezek közül csupán öt állat tekintetében tették meg a tagállam által az 1760/2000 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározott határidőn belül. Ezzel szemben a 2020. május 9‑én kihajtott további tizenkét szarvasmarha tekintetében a bejelentésre csak e határidő lejárta után került sor. A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkében foglaltak alapján tehát ezt az állatlétszámot azon szarvasmarhák számához kell viszonyítani, amelyek esetében a támogatás odaítélésének feltételei teljesültek. Ebből 100%‑os támogatáscsökkentés következik, így e tekintetben 2020‑ra termeléstől függő támogatás nem nyújtható. Ezenkívül az AMA álláspontja szerint e rendelet 31. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján T F‑fel szemben 235,60 euró összegű további szankció kiszabásának van helye, amelyet a következő három naptári év folyamán neki járó kifizetésekből kell levonni. |
|
37 |
T F a Bundesverwaltungsgerichtnél (szövetségi közigazgatási bíróság, Ausztria) 2021. február 9‑én előterjesztett keresetével az AMA által meghozott határozat egészét vitatta. |
|
38 |
2021. november 16‑án meghozott ítéletével a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) helyt adott a keresetnek. Megsemmisítette mind a termeléstől függő támogatás csökkentését, mind a közigazgatási szankciót, és az AMA‑t a számítás újbóli elvégzésére és a T F támogatási kérelmére vonatkozó új határozat meghozatalára kötelezte. |
|
39 |
E bíróság megállapította, hogy az állatok áthelyezésének kellő időben való bejelentésére vonatkozó kötelezettségnek való meg nem felelés a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke értelmében kétségtelenül a termeléstől függő támogatás csökkentését, valamint szankciót vonhat maga után. Figyelembe kell azonban venni e felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének (1) bekezdését is, amely alapján a közigazgatási szankciót nem kell alkalmazni, ha a kedvezményezett írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási vagy kifizetési kérelem nem volt helytálló, illetve a benyújtása óta helytelenné vált. Márpedig a jelen esetben ez utóbbi rendelkezés alkalmazandó, mivel a késedelmes bejelentést egyúttal ilyen írásbeli értesítésnek kell tekinteni. Az arányosság elve is ezen értelmezés mellett szól. |
|
40 |
Az AMA felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő ezen ítélettel szemben a Verwaltungsgerichtshofnál (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria), amely a kérdést előterjesztő bíróság. |
|
41 |
Előzetes döntéshozatalra utaló határozatában a kérdést előterjesztő bíróság először is előadja, hogy az osztrák jogalkotó a közvetlen kifizetésekről szóló 2015. évi rendelet 13. §‑ának (2) és (3) bekezdésében foglaltak útján élt a tagállamok számára a 809/2014 rendelet 21. cikkének (4) bekezdésében biztosított azon lehetőséggel, hogy az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt adatokat az állatállomány‑alapú támogatási vagy kifizetési kérelmek elbírálásához felhasználják. A mezőgazdasági termelő tehát e rendelet 13. §‑a (2) bekezdésének megfelelően több lépésben nyújtja be termeléstől függő támogatás iránti kérelmét. |
|
42 |
Így a horizontális KAP‑rendelet 21. §‑ának (1) és (1b) bekezdése alapján 2020. június 15. előtt benyújtandó földterületekkel kapcsolatos többszörös kérelemben az ilyen mezőgazdasági termelő először a termeléstől függő támogatás elvét érvényesíti. A kérelem konkretizálására az állatok nyári legelőre való áthelyezésére vonatkozó bejelentéssel kerül sor, amely tartalmazza a 2001/672 határozat 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt információkat, és amelyet az állatok áthelyezésétől számított 15 napon belül kell megtenni a szarvasmarhafélék azonosításáról szóló rendelet 6. §‑a (1a) bekezdésének és a 2001/672 határozat 2. cikke (2) és (4) bekezdésének megfelelően. |
|
43 |
A bejelentéseket rögzítik a szarvasmarhafélék nemzeti elektronikus adatbázisában, ami aztán lehetővé teszi a július 15‑i fordulónapon havasi legelőn legeltetett szarvasmarhák számának megállapítását, amely időpont a közvetlen kifizetésekről szóló 2015. évi rendelet 13. §‑a (3) bekezdésének megfelelően a releváns állatlétszám megállapításához figyelembe vett referencia‑időpont. Az ezen adatbázisban rögzített bejegyzések figyelembevételével számítják ki, hogy a tenyésztő mekkora termeléstől függő önkéntes támogatásra jogosult. |
|
44 |
A kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő ügyben a bejelentést 2020. június 15‑én tették meg. Így tehát az állatok számának meghatározása szempontjából releváns referencia‑időpontban, amely a közvetlen kifizetésekről szóló 2015. évi rendelet 13. §‑ának (3) bekezdése értelmében 2020. július 15., e tizenkét szarvasmarha be volt jelentve, és az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban nyilvántartásba volt véve. |
|
45 |
A kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy a jelen ügyben a 2001/672 határozat 2. cikkének az 1760/2000 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett (2) és (4) bekezdéséből, illetve a szarvasmarhafélék azonosításáról szóló rendelet 6. §‑ának (1a) bekezdéséből fakadó, az e szarvasmarhák áthelyezését követő tizenöt napon belüli bejelentési kötelezettséget nem teljesítették, mivel az említett szarvasmarhákat 2020. május 9‑én helyezték át. |
|
46 |
Rámutat ugyanakkor arra, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdésének c) pontja értelmében ha a feltárt meg nem felelés az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő hibás bejegyzésekkel kapcsolatos, de a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (4) bekezdésében meghatározottakon kívüli jogosultsági feltételek teljesítésének ellenőrzése szempontjából nem releváns, az érintett állatot csak akkor lehet a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 18. pontja értelmében meg nem határozottnak tekinteni, ha bármely 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen hibás bejegyzést. |
|
47 |
A kérdést előterjesztő bíróság szerint felmerül a kérdés, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben szereplőhöz hasonló késedelmes bejelentés tekinthető‑e az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban történő olyan hibás bejegyzésnek, amely a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdésének c) pontja értelmében a támogatás odaítélésének egyéb feltételei szempontjából nem meghatározó. |
|
48 |
Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy amennyiben az első kérdésre nemleges választ kell adni, és ezért T F 2020. május 9-én avasi legelőre áthelyezett tizenkét szarvasmarhája után termeléstől függő támogatás nyújtásának nincs helye, felmerül a kérdés, hogy ki kell‑e szabni az e felhatalmazáson alapuló rendelet IV. fejezetében előírt közigazgatási szankciókat. |
|
49 |
E tekintetben megjegyzi, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének (1) bekezdése az e rendelet IV. fejezetében foglalt közigazgatási szankciók alkalmazása alóli kivételként többek között azt írja elő, hogy e szankciókat nem kell alkalmazni a támogatási kérelem azon részeivel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a kedvezményezett írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy az hibás, feltéve hogy a kedvezményezettet nem értesítették e hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, és az említett hatóság még nem értesítette a kedvezményezettet a támogatási vagy kifizetési kérelemben található bármely meg nem felelésről. |
|
50 |
A kérdést előterjesztő bíróság szerint kétségtelen, hogy az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének (1) bekezdése csak magának a támogatási kérelemnek a pontatlanságára vonatkozik, nem pedig az állatok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos meg nem felelésre. Ugyanezen felhatalmazáson alapuló rendelet 34. cikke azonban kiterjeszti e rendelkezés alkalmazását a számítógépes adatbázisban való nyilvántartásba vétellel kapcsolatos hibákra és hiányosságokra, lehetővé téve ezáltal a tenyésztők számára, hogy saját kezdeményezésükre kijavítsák a mulasztásaikat az illetékes hatóság fellépését – helyszíni ellenőrzés bejelentését vagy meg nem felelésről való értesítését – megelőzően, és így elkerüljék a közigazgatási szankciókat. |
|
51 |
A kérdést előterjesztő bíróság megítélése szerint úgy tűnik, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. és 34. cikkének célja, hogy kedvezőbb helyzetbe hozza azt a tenyésztőt, aki anélkül, hogy erre köteles lenne, orvosolja a vétkes magatartást, ami azt nem teszi lehetővé számára, hogy az érintett állatok után támogatásban részesüljön, de a közigazgatási szankciók elkerülését igen. Nincs ugyanis oka annak, hogy az e bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban szereplőhöz hasonló késedelmes bejelentés súlyosabb következményekkel járjon, mint a hibás bejelentés vagy a bejelentés elmulasztása, amelyek a nemzeti adatbázisba történő pontatlan vagy hiányos bejegyzést eredményeznek. A szankciók arányosságának elve, amelyet az 1306/2013 rendelet 77. cikkének (6) bekezdése is felhív, szintén a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 34. cikkének alkalmazása mellett szólhat ilyen késedelmes bejelentés esetén. |
|
52 |
E körülmények között a Verwaltungsgerichtshof (legfelsőbb közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé: |
„1) A [640/2014] felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 15. pontja szerinti, a 2020. évre vonatkozóan benyújtott, termeléstől függő, a [809/2014 végrehajtási] rendelet 21. cikkének (4) bekezdése értelmében vett, a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt adatokat felhasználó, állatállomány‑alapú támogatás nyújtása tekintetében az [1760/2000] rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett, […] 2001/672[…] bizottsági határozat 2. cikkének (2) és (4) bekezdése szerint az állatok (szarvasmarhák) áthelyezését követő 15 napos időszak lejárta után benyújtott bejelentés a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba való hibás bejegyzésnek minősül‑e, ami a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján nem alapvető fontosságú az érintett támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés keretében a támogatásra való jogosultság feltételeinek való megfelelés felülvizsgálata szempontjából – a [639/2014 felhatalmazáson alapuló] rendelet 53. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltétel kivételével – azzal, hogy az érintett állatot csak akkor lehet meg nem határozottnak tekinteni, ha bármely 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen hibát?
2) Az első kérdésre adott nemleges válasz esetén:
Alkalmazni kell‑e a [640/2014] felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének (1) bekezdése és 34. cikke értelmében a [640/2014] felhatalmazáson alapuló rendelet IV. fejezetében előírt közigazgatási szankciókat az első kérdésben említett, termeléstől függő támogatás iránti kérelemre, ha a mezőgazdasági termelő az állatok legelőre való áthelyezésére vonatkozó – az [1760/2000] rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett – […] 2001/672[…] bizottsági határozat 2. cikkének (2) és (4) bekezdése alapján írásbeli bejelentést nyújt be az illetékes hatósághoz, és a bejelentésből kitűnik, hogy az említett rendelkezésekben meghatározott 15 napos határidőhöz képest késedelmesen érkezett, amennyiben az illetékes hatóság nem értesítette a kérelmezőt előzetesen a helyszíni ellenőrzésre irányuló szándékáról, és nem tájékoztatta őt a támogatási kérelemnek való meg nem felelésről?”
|
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről |
|
Az első kérdésről |
|
53 |
Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 2. pontjának a) alpontját és 18. pontjának a) alpontját, valamint 30. cikke (4) bekezdésének c) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy a szarvasmarhafélék hegyvidéki területen található nyári legelőkre való áthelyezésére vonatkozó olyan bejelentés, amelyet az érintett tagállam által a 2001/672 határozat 2. cikkének – az 1760/2000 rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett – (2) és (4) bekezdése alapján meghatározott határidő túllépésével tesznek meg, az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő olyan hibás bejegyzésnek tekinthető, amely a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdésének c) pontja értelmében nem releváns annak ellenőrzése szempontjából, hogy e kérelem támogathatósági feltételei teljesülnek‑e, így ezek az állatok az e felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 18. pontjának a) alpontja értelmében vett „meghatározott állat” kategóriájába tartozónak tekinthetők. |
|
54 |
Előzetesen meg kell állapítani, hogy ez a kérdés a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 15. pontja szerinti állatállomány‑alapú támogatási kérelemre vonatkozik, azaz egy olyan támogatási kérelemre, ahol a meghatározott mennyiségi határértékeken belül biztosítandó éves kifizetés rögzített állatlétszámon alapul az 1307/2013 rendelet IV. címének 1. fejezetében meghatározott, termeléstől függő önkéntes támogatás szerint, és amelyet a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 13. pontja szerinti, állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerben – vagyis ilyen termeléstől függő önkéntes támogatási intézkedésben – való támogathatóság érdekében nyújtottak be. Még pontosabban a hegyvidéki területen található nyári legelőkre áthelyezett szarvasmarhák után járó, termeléstől függő támogatás iránti kérelemről van szó. |
|
55 |
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik továbbá, hogy a szarvasmarhafélék ilyen hegyi legelőre való áthelyezésének bejelentéséhez a 809/2014 végrehajtási rendelet 21. cikkének (4) bekezdése alapján a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 9. pontja szerinti, állatokra vonatkozó számítógépes adatbázist használják. |
|
56 |
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés megválaszolásához elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a szarvasmarhafélék hegyvidéki területen található nyári legelőre való áthelyezésének bejelentésére megállapított határidő betartását a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 18. pontja értelmében a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított feltételnek kell‑e tekinteni. |
|
57 |
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (2023. december 21‑i Infraestruturas de Portugal és Futrifer Indústrias Ferroviárias ítélet, C‑66/22, EU:C:2023:1016, 66. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
|
58 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 18. pontjának szövegéből kitűnik, hogy a „meghatározott állat” kifejezés állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszer esetén a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő állatot jelenti. |
|
59 |
Ezzel összefüggésben a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (4) bekezdése kötelezi a tagállamokat, hogy a szarvasmarhafélék után járó termeléstől függő támogatás jogosultsági feltételeként meghatározzák az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozóan az 1760/2000 rendeletben előírt követelményeket. E követelmények e rendeletnek „A szarvasmarhafélék azonosítása és nyilvántartása” című I. címének 1. és azt követő cikkeiben szerepelnek. |
|
60 |
Az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdése első albekezdése második franciabekezdésének eredeti változata úgy rendelkezett, hogy minden állattartó köteles minden, a gazdaságba, illetve az onnan kifelé irányuló állatmozgást, az állatok gazdaságban történő születését, illetve halálát, továbbá ezen események időpontját az eseménytől számított háromtól hét napos, az érintett tagállam által meghatározott maximális időtartamon belül az illetékes hatóságnak jelenteni. E rendelkezés kimondta, hogy a tagállam kérésére azonban, és az e rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság meghatározhatja azokat a körülményeket, amelyek között a tagállamok meghosszabbíthatják a maximális időtartamot, és különleges szabályokat hozhatnak a különféle hegyvidéki területeken nyári legeltetésre hajtott szarvasmarhafélék mozgására vonatkozóan. |
|
61 |
A 653/2014 rendelettel megállapított módosítások nyomán ezt a lehetőséget az 1760/2000 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése írja elő, amely rendelkezés értelmében a Bizottság, a szezonális legeltetésre hajtott szarvasmarhafélék megfelelő és hatékony nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében, felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el többek között az ilyen szarvasmarhafélék mozgásának nyilvántartását érintő szabályokra vonatkozóan. |
|
62 |
A Bizottság az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdése első albekezdése második franciabekezdésének eredeti változata alapján fogadta el a 2001/672 határozatot, amelynek 2. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a legelőért felelős személy összeállítja a hegyvidéki nyári legelőre való áthelyezésben érintett szarvasmarhafélék jegyzékét, amelynek többek között tartalmaznia kell minden egyes szarvasmarha egyedi azonosító számát. E határozat 2. cikkének (4) bekezdése értelmében az e jegyzékben foglalt információkat az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően legfeljebb tizenöt nappal az állatok legelőre való áthelyezését követően jelenteni kell az illetékes hatóságnak. |
|
63 |
Mind az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdése első albekezdése második franciabekezdésének, mind a 2001/672 határozat 2. cikke (4) bekezdésének a szövege kógens jellegű, és részletesen megállapítja az állattartókra háruló bejelentési kötelezettség terjedelmét, valamint pontosan meghatározza az állattartók számára az e kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőt (lásd ebben az értelemben: 2007. május 24‑i Maatschap Schonewille‑Prins ítélet, C‑45/05, EU:C:2007:296, 36. pont). |
|
64 |
Ezenkívül az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdése első albekezdése második franciabekezdésének záró szövegrésze, valamint 7. cikke (1) bekezdésének második albekezdése pontosan meghatározza e határidő meghosszabbításának részletes szabályait. E részletes szabályok pontos meghatározása azonban nem érvényesülne hatékonyan, ha az állattartók szabadon elmulaszthatnák ezt a határidőt (lásd ebben az értelemben: 2007. május 24‑i Maatschap Schonewille‑Prins ítélet, C‑45/05, EU:C:2007:296, 37. pont). |
|
65 |
A 2001/672 határozat 2. cikke (2) és (4) bekezdésének, valamint az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdése első albekezdése második franciabekezdésének szövegéből tehát az következik, hogy minden állattartó köteles betartani a szarvasmarhának a gazdaságába, illetve az onnan kifelé irányuló áthelyezésére vonatkozó bejelentésre előírt határidőt, hogy megkaphassa a kért termeléstől függő támogatást, következésképpen e határidő betartását a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 18. pontja szerinti, támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított feltételnek kell tekinteni. |
|
66 |
A 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikke (4) bekezdésének második albekezdéséből kétségkívül az következik, hogy az egyéb jogosultsági feltételek sérelme nélkül egy állat akkor is jogosít támogatásra, ha az ezen 53. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett, az azonosításra és a nyilvántartásra vonatkozó követelmények a tagállam által – az ezen 53. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében megállapított korlátok között – meghatározott határidőre teljesülnek. |
|
67 |
E tekintetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a közvetlen kifizetésekről szóló 2015. évi rendelet 13. §‑a alapján az állat akkor jogosít támogatásra a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikke (4) bekezdésének második albekezdése értelmében, ha az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második franciabekezdésében említett információkat az érintett állat legeltetésének első napján közölték. Ugyanakkor az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban ismertetett tényállásra tekintettel e rendelkezés a jelen ügyben nem tűnik relevánsnak, amit azonban a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia. |
|
68 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 18. pontjának a jelen ítélet 65. pontjából következő értelmezését megerősíti az a szövegkörnyezet, amelybe e rendelkezés illeszkedik. |
|
69 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 2. pontjának a) alpontjából, valamint (2), (28) és (31) preambulumbekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy e felhatalmazáson alapuló rendelet a „meg nem felelés” kifejezést többek között azon helyzet leírására használja, amelyben a támogathatósági kritériumok nem teljesülnek. E felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerint a nyilvántartásban, a marhalevélben vagy az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő hibás bejegyzések meg nem felelésnek minősülnek. Márpedig a 2016/1393 felhatalmazáson alapuló rendelet (11) preambulumbekezdése, amely e rendelkezésre vonatkozik, a hibás bejegyzésekre felsorolt példák között kifejezetten említi a dátumra vonatkozó hibás bejegyzést. |
|
70 |
A jelen ítélet 65. pontjában szereplő értelmezést alátámasztják az 1760/2000 rendelet és a 2001/672 határozat célkitűzései is. |
|
71 |
Az 1760/2000 rendelet ugyanis, amint az (4)–(7) preambulumbekezdéséből kitűnik, a fogyasztók marhahús és marhahústermékek minőségébe vetett bizalmának javítására, a közegészség védelmének megőrzésére, és a marhahúspiac tartós egyensúlyának megerősítésére irányul (lásd ebben az értelemben: 2007. május 24‑i Maatschap Schonewille‑Prins ítélet, C‑45/05, EU:C:2007:296, 40. pont). |
|
72 |
E célkitűzések elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere teljes mértékben hatékony és folyamatosan megbízható legyen, oly módon, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára, hogy járvány esetén a lehető legrövidebb időn belül azonosítsák az állat származását, és azonnal elfogadják a szükséges intézkedéseket a közegészség bármiféle veszélyeztetésének megelőzése érdekében. Erre azonban nem lenne lehetőség akkor, ha az állattartó a szarvasmarhafélék mozgását nem jelenti be a számítógépes adatbázis felé az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második franciabekezdésében előírt határidőn belül (2007. május 24‑i Maatschap Schonewille‑Prins ítélet, C‑45/05, EU:C:2007:296, 41. pont). |
|
73 |
Ezenkívül a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet (74) preambulumbekezdéséből lényegében kitűnik, hogy ami a termeléstől függő önkéntes támogatást illeti, az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó, 1760/2000 rendeletben foglalt követelmények azt is célozzák, hogy lehetővé tegyék a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy a támogatási intézkedések megtervezésekor a tagállamok tiszteletben tartják‑e a következetességre és a támogatáshalmozásra vonatkozó követelményeket, valamint az 1307/2013 rendelet 53. cikkében a nemzeti felső határértékek tekintetében előírt maximális százalékértékeket és a kapcsolódó teljes összegeket. |
|
74 |
A 2001/672 határozat rendelkezéseinek is az a célja e határozat (3) preambulumbekezdése alapján, hogy „valamennyi szarvasmarha tartási helye mindenkor azonosítható legyen”. |
|
75 |
Ebből következik, hogy a 2001/672 határozat 2. cikkének az 1760/2000 rendelet 7. cikke (1) bekezdése első albekezdésének második franciabekezdésével összefüggésben értelmezett (4) bekezdésében előírt bejelentési határidő be nem tartása az e rendeletben foglalt azonosítással és nyilvántartással kapcsolatos meg nem felelésnek minősül, így az érintett állatok főszabály szerint nem tekinthetők a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 18. pontja szerinti „meghatározott állat” kategóriájába tartozónak. |
|
76 |
Másodsorban meg kell vizsgálni, hogy az állatmozgásra vonatkozó késedelmes bejelentés olyan meg nem felelésnek minősül‑e, amely a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdésének c) pontja értelmében a szóban forgó támogatás odaítélési feltételei teljesítésének ellenőrzése szempontjából nem releváns. Ezzel összefüggésben e rendelkezésből kétségtelenül kitűnik, hogy ha a feltárt meg nem felelés a nyilvántartásban, a marhalevélben vagy az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő hibás bejegyzésekkel kapcsolatos, de az adott támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (4) bekezdésében meghatározottakon kívüli jogosultsági feltételei teljesítésének ellenőrzése szempontjából nem releváns, az érintett állatot csak akkor lehet meg nem határozottnak tekinteni, ha bármely 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen hibás bejegyzést. Az érintett állatokat minden más esetben az első ténymegállapítás után meg nem határozott állatoknak kell tekinteni. |
|
77 |
E tekintetben azonban először is meg kell állapítani, hogy magából a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdése c) pontjának a szövegéből kitűnik, hogy e rendelkezés csak azokra a meg nem felelésekre vonatkozik, amelyek a „639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (4) bekezdésében meghatározottakon kívüli” jogosultsági feltételek teljesítésének ellenőrzése szempontjából nem relevánsak. Ebből következik, hogy az 1760/2000 rendelet 7. cikkében előírt, a szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó, a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (4) bekezdésében foglalt követelmények be nem tartásából eredő meg nem felelések nem tartoznak a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdése c) pontja első mondatának hatálya alá. |
|
78 |
Másodszor, amint azt indítványának 52–56. pontjában a főtanácsnok is kifejtette, a szóban forgó adatoknak az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisba való bevitelével teljesített kötelező bejelentés határidőn belüli megtételének elmulasztása nem tekinthető a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti értelemben az ezen adatbázisba történő „hibás bejegyzésnek”. A késedelmes bejelentés ugyanis csak a jövőre nézve orvosol egy olyan hiányosságot, amely az érintett állat tartási helyének megkövetelt állandó nyomonkövethetőségére tekintettel a múltra vonatkozóan már nem korrigálható. |
|
79 |
Ezt az értelmezést támasztja alá a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek az állatok után az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján járó termeléstől függő támogatás azonosítási és nyilvántartási követelményeivel kapcsolatos jogosultsági feltételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. május 28‑i (EU) 2015/1383 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 214., 1. o.) (2) preambulumbekezdése, amely szerint a 639/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkének (4) bekezdéséből az következik, hogy „azon állatok után, amelyek egyszer nem felelnek meg [a többek között az 1760/2000 rendeletben foglalt] azonosítási és nyilvántartási követelményeknek, életük végéig nem adható termeléstől függő önkéntes támogatás, függetlenül a mulasztás utólagos pótlásától”. |
|
80 |
A fentiekre tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 2. pontjának a) alpontját és 18. pontjának a) alpontját, valamint 30. cikke (4) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy a szarvasmarhafélék hegyvidéki területen található nyári legelőkre való áthelyezésére vonatkozó olyan bejelentés, amelyet az érintett tagállam által a 2001/672 határozat 2. cikkének – az 1760/2000 rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett – (2) és (4) bekezdése alapján meghatározott határidő túllépésével tesznek meg, nem tekinthető az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő olyan hibás bejegyzésnek, amely a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdésének c) pontja értelmében nem releváns annak ellenőrzése szempontjából, hogy e kérelem támogathatósági feltételei teljesülnek‑e, így ezek az állatok nem tekinthetők az e felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 18. pontjának a) alpontja értelmében vett „meghatározott állat” kategóriájába tartozónak. |
|
A második kérdésről |
|
81 |
A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésével, amelyet arra az esetre terjesztett elő, ha az első kérdésre nemleges választ kellene adni, és ezért nincs helye a termeléstől függő támogatás nyújtásának azon szarvasmarhák után, amelyek esetében a 2001/672 határozat 2. cikkének az 1760/2000 rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett (2) és (4) bekezdésében előírt bejelentési határidőt nem tartották be, lényegében arra vár választ, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének (1) bekezdését és 34. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy az e felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkében előírt közigazgatási szankciókat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a szarvasmarhafélék nyári legelőkre való áthelyezésére vonatkozó, a szóban forgó adatoknak az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisba történő bejegyzésével teljesített bejelentést késedelmesen tették meg, de a kedvezményezettet nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, és e hatóság még nem értesítette a kedvezményezettet az általa megállapított bármely meg nem felelésről. |
|
82 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy közigazgatási szankciókat kell alkalmazni, ha a bejelentett állatlétszám és a meghatározott állatlétszám különböző, azaz amikor meg nem felelés áll fenn. A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adott válaszból kitűnik, hogy a szarvasmarhafélék hegyvidéki területen található nyári legelőkre való áthelyezésének késedelmes bejelentése meg nem felelésnek minősül. |
|
83 |
E felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében, ha a bejelentett és a meghatározott állatok száma közötti, az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiszámított különbség meghaladja az 50%‑ot, ami úgy tűnik, hogy az alapügyben így van, nem ítélhető oda a támogatás, amelyre a kedvezményezett ugyanezen felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikkének (3) bekezdése szerint a támogatási rendszer vagy támogatási intézkedés, illetve ilyen támogatási intézkedés alá tartozó művelettípus keretében az érintett igénylési évben jogosult lett volna. Ezenkívül a kedvezményezettet további szankcióval kell sújtani, melynek összege megegyezik a támogatási kérelemben bejelentett állatlétszám és az e 30. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatlétszám közötti különbségnek megfelelő támogatás összegével. |
|
84 |
Ebből következik, hogy ilyen esetben a termeléstől függő támogatás iránti kérelmet benyújtó tenyésztő nemcsak az e támogatáshoz való jogát veszti el, hanem ezenkívül közigazgatási szankciót is kiszabnak vele szemben. |
|
85 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján ugyanakkor a közigazgatási szankciókat nem kell alkalmazni a támogatási és kifizetési kérelem azon részeire, amelyekre vonatkozóan a kedvezményezett írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási vagy kifizetési kérelem nem helytálló, illetve a benyújtása óta helytelenné vált, feltéve, hogy a kedvezményezettet nem értesítették e hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, és az említett hatóság még nem értesítette a kedvezményezettet a támogatási vagy kifizetési kérelemben található bármely meg nem felelésről. |
|
86 |
A 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdésének c) pontjától eltérően e rendelet 15. cikkének (1) bekezdése nem zár ki bizonyos meg nem feleléseket a hatálya alól. |
|
87 |
Ezenkívül e felhatalmazáson alapuló rendelet 34. cikke alapján a bejelentett állatok esetében az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseinek hibáira és hiányosságaira a támogatási vagy a kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától kezdve az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkét kell alkalmazni. |
|
88 |
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban ismertetett tényállás alapján úgy tűnik, hogy azt a tizenkét szarvasmarhát, amelyeknek a hegyvidéki nyári legelőkre való áthelyezését késedelmesen jelentették be, már azonosították a termeléstől függő támogatás iránti kérelemben, tehát a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdésének 16. pontja értelmében „bejelentett állatoknak” minősültek. |
|
89 |
Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szolgáltatott információkból kitűnik továbbá, hogy a szóban forgó szarvasmarhák hegyvidéki nyári legelőkre való áthelyezésére vonatkozó bejelentést ezen információnak az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisba történő bejegyzésével teljesítették. |
|
90 |
Ebből következik, hogy – amint arra a főtanácsnok az indítványának 74. pontjában lényegében rámutatott – a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az e felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkével összefüggésben értelmezett 34. cikke értelmében nem szabható ki közigazgatási szankció önmagában amiatt, hogy a kötelező bejelentést késedelmesen teljesítették, feltéve azonban, hogy – amint azt ez utóbbi rendelkezés előírja – a kedvezményezettet nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, és e hatóság még nem értesítette a kedvezményezettet az általa megállapított bármely meg nem felelésről. |
|
91 |
Ez az értelmezés ezenkívül alkalmas arra, hogy lehetővé tegye az 1760/2000 rendelet célkitűzéseinek elérését, aminek a feltétele – amint az a jelen ítélet 72. pontjában megállapítást nyert – a szóban forgó állatok hatékony nyomonkövethetősége. Ha ugyanis a késedelmes bejelentésre az egyáltalán nem teljesített bejelentés esetén fizetendővel azonos összegű közigazgatási szankciót szabnának ki, az alkalmas lenne az ilyen késedelmes bejelentésre való ösztönzés teljes megszüntetésére. |
|
92 |
A fentiekre tekintettel a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének (1) bekezdését és 34. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkében előírt közigazgatási szankciók nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szarvasmarhafélék nyári legelőkre való áthelyezésére vonatkozó, a szóban forgó adatoknak az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisba történő bejegyzésével teljesített bejelentést késedelmesen tették meg, de a kedvezményezettet nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, és e hatóság még nem értesítette a kedvezményezettet az általa megállapított bármely meg nem felelésről. |
|
A költségekről |
|
93 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:
|
1) |
A 2017. február 16‑i (EU) 2017/723 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel módosított, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11‑i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 2. pontjának a) alpontját és 18. pontjának a) alpontját, valamint 30. cikke (4) bekezdésének c) pontját |
a következőképpen kell értelmezni:
a szarvasmarhafélék hegyvidéki területen található nyári legelőkre való áthelyezésére vonatkozó olyan bejelentés, amelyet az érintett tagállam által a 2010. május 25‑i 2010/300/EU bizottsági határozattal módosított, a szarvasmarhafélék hegyvidéki területen található nyári legelőre való áthelyezésére alkalmazandó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2001. augusztus 20‑i 2001/672/EK bizottsági határozat 2. cikkének – a 2014. május 15‑i 653/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17‑i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett – (2) és (4) bekezdése alapján meghatározott határidő túllépésével tesznek meg, nem tekinthető az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő olyan hibás bejegyzésnek, amely a 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 30. cikke (4) bekezdésének c) pontja értelmében nem releváns annak ellenőrzése szempontjából, hogy e kérelem támogathatósági feltételei teljesülnek‑e, így ezek az állatok nem tekinthetők az e felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke (1) bekezdése második albekezdése 18. pontjának a) alpontja értelmében vett „meghatározott állat” kategóriájába tartozónak.
|
2) |
A 2017/723 felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított 640/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet 15. cikkének (1) bekezdését és 34. cikkét |
a következőképpen kell értelmezni:
az e felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkében előírt közigazgatási szankciók nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szarvasmarhafélék nyári legelőkre való áthelyezésére vonatkozó, a szóban forgó adatoknak az állatokra vonatkozó számítógépes adatbázisba történő bejegyzésével teljesített bejelentést késedelmesen tették meg, de a kedvezményezettet nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, és e hatóság még nem értesítette a kedvezményezettet az általa megállapított bármely meg nem felelésről.
Aláírások
( * ) Az eljárás nyelve: német.