European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2026/2394

2026.11.6.

A BIZOTTSÁG (EU) 2026/2394 AJÁNLÁSA

(2026. október 29.)

az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó, nem kötelező erejű minta-szerződésifeltételekről, valamint a felhő-számítástechnikai szerződésekre vonatkozó, nem kötelező erejű általános szerződési feltételekről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

tekintettel a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról, valamint az (EU) 2017/2394 rendelet és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2854 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (adatrendelet) és különösen annak 41. cikkére,

mivel:

(1)

A tisztességes szerződéses jogok és kötelezettségek elősegítik a piaci szereplők közötti bizalmat, és támogathatják a méltányos adathozzáférés és -felhasználás terjedését, valamint az adatkezelési szolgáltatások piacának versengőbbé válását, ezáltal teljes mértékben kiaknázva az uniós adatgazdaság előnyeit.

(2)

A digitális gazdaság igényeinek kielégítése és a jól működő belső adatpiac előtt álló akadályok elhárítása érdekében az (EU) 2023/2854 rendelet harmonizált keretet hozott létre, amely meghatározza, hogy ki, mely feltételek mellett és milyen alapon jogosult a termékadatok vagy a kapcsolódó szolgáltatás-adatok felhasználására. Az (EU) 2023/2854 rendelet által e célra használt legfontosabb eszköz a szerződés. Az említett rendelet alkalmazásának megkezdése óta az adatok felhasználása már nem az adatok feletti tényleges ellenőrzésen, hanem szerződéseken alapul. Ennek célja a felek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos jogbiztonság megteremtése, és ezáltal az adatmegosztás előmozdítása. Emellett az (EU) 2023/2854 rendelet annak biztosítására törekszik, hogy kiegyensúlyozott szerződések révén az adatértéklánc valamennyi fele méltányosan részesüljön az előnyökből.

(3)

Az (EU) 2023/2854 rendelet rendelkezik az adathozzáférésben és -felhasználásban érintett felek jogairól és kötelezettségeiről, szabályokat állapít meg a kötelező adatmegosztásra vonatkozóan, egyúttal lehetővé teszi a felek számára annak szerződések útján történő meghatározását, hogy a gyakorlatban miképpen gyakorolják a szóban forgó adathozzáféréssel és -felhasználással kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket.

(4)

Az adatkezelési szolgáltatások a digitális átállást támogató alapvető eszközök és a digitális korban a versenyképesség kulcstényezői. A szolgáltatás igénybevevőjének szolgáltatóváltásra, vagy egyidejűleg több szolgáltató szolgáltatásainak igénybevételére való képessége az egyik alapfeltétele annak, hogy az új szolgáltatók számára alacsonyabb belépési korlátokat támasztó, versengőbb piac jöjjön létre. Az (EU) 2023/2854 rendelet szabályokat állapít meg a szolgáltatás igénybevevőinek azon jogára vonatkozóan, hogy az egyik adatkezelési szolgáltatóról egy másik szolgáltatóra vagy helyhez kötött infrastruktúrára váltsanak, és olyan konkrét feltételeket és eljárásokat határoz meg, amelyek a szolgáltatóváltás folyamata során megvalósítandó biztonságra és az üzletmenet-folytonosságra is kiterjednek. Az (EU) 2023/2854 rendelet több adatkezelési szolgáltatás párhuzamos igénybevételéről is rendelkezik, támogatva a többfelhős stratégiák sikeres bevezetését. Emellett az (EU) 2023/2854 rendelet előírja, hogy a szolgáltatóváltásban részt vevő valamennyi félnek jóhiszeműen együtt kell működnie.

(5)

A szolgáltatást igénybevevők és az adatkezelési szolgáltatók jogait és kötelezettségeit az adatkezelési szolgáltatási szerződések határozzák meg. Az (EU) 2023/2854 rendelet arra kötelezi az adatkezelési szolgáltatókat, hogy számolják fel azokat az akadályokat, amelyek gátolhatják az ügyfeleket a szolgáltatóváltásban, beleértve a szerződéses akadályokat is.

(6)

Az (EU) 2023/2854 rendelet 41. cikke értelmében a Bizottság feladata, hogy az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó minta-szerződésifeltételeket és a felhő-számítástechnikai szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételeket dolgozzon ki olyan eszközként, amely segíti a feleket az ilyen szerződések megtárgyalásában és megkötésében, valamint elősegíti a tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes szerződéses jogokat és kötelezettségeket tartalmazó minták alkalmazását.

(7)

Az (EU) 2023/2854 rendelet szerint e minták elsődleges célja, hogy segítsék a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat az ilyen szerződések megszövegezésében, megtárgyalásában és megkötésében. Az (EU) 2023/2854 rendelet szerint emellett e minta-szerződésifeltételek széles körű és átfogó alkalmazásuk esetén minden bizonnyal kedvezően befolyásolják a szerződések kialakítását az adathozzáférés és -felhasználás vonatkozásában, és ezért széles értelemben véve, tisztességesebb szerződéses viszonyokhoz vezetnek az adathozzáférés és -megosztás terén.

(8)

Ezek a célok arról tanúskodnak, hogy a minta-szerződésifeltételek és az általános szerződési feltételek fontos szerepet hivatottak betölteni az (EU) 2023/2854 rendelet alkalmazásában, valamint annak bemutatásában – többek között az (EU) 2023/2854 rendeletben foglalt, a tisztességtelenség ellenőrzésével kapcsolatos általános rendelkezést alkalmazó bíróságok számára –, hogy miként alakíthatók ki az (EU) 2023/2854 rendeletet alkalmazó kiegyensúlyozott szerződések. Továbbá az (EU) 2023/2854 rendelet (55) preambulumbekezdésében előírtak szerint a vitarendezési testületeknek a rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében figyelembe kell venniük a minta-szerződésifeltételeket.

(9)

A szerződési szabadság alapvető fogalom a vállalkozások közötti kapcsolatokban, és mint ilyen, az Európai Unió Alapjogi Chartája szerinti vállalkozási szabadság körébe tartozik. A Bizottság most a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó nem kötelező jellegű mintákat bocsát a piaci szereplők rendelkezésére, és amennyiben a szerződő felek az alkalmazásuk mellett döntenek, azokat – amint azt a mintafeltételek és általános szerződési feltételek bevezetéséről szóló I. melléklet is kifejti – ki lehet igazítani. E mintafeltételek és általános szerződési feltételek elsősorban a vállalkozások közötti kapcsolatokra vonatkozóan kerültek kidolgozásra, figyelembe véve az (EU) 2023/2854 rendeletet és más uniós jogszabályokat. Minden más szerződéshez hasonlóan, amikor a felek adatokkal kapcsolatos szerződéses jogviszonyt létesítenek, meg kell felelniük az uniós jog kötelező rendelkezéseinek, például az (EU) 2023/2854 rendeletnek, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) vagy a fogyasztóvédelmi jog kötelező rendelkezéseinek, valamint a nemzeti jog adott szerződésre alkalmazandó kötelező rendelkezéseinek.

(10)

A tisztességtelen szerződési feltételek üzletileg kevésbé életképessé, olykor pedig gazdaságilag nem kifizetődővé tehetik az adatokhoz való hozzáférést vagy az adatkezelési szolgáltatók közötti szolgáltatóváltást.

(11)

Az (EU) 2023/2854 rendelet bevezeti az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására, illetve az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése vagy megszüntetése esetén fennálló felelősségre és jogorvoslatokra vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelenségének ellenőrzését, amennyiben azokat valamely fél egyoldalúan állapította meg a vállalkozások közötti szerződésekben. A mintafeltételekben és az általános szerződési feltételekben figyelembe vettük a tisztességtelenség ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket is.

(12)

Minta-szerződésifeltételeket kell megállapítani az (EU) 2023/2854 rendelet II., III. és IV. fejezetének hatálya alá tartozó, adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó számos szerződés esetében. Az első ajánlott szerződésminta az összekapcsolt termék vagy a kapcsolódó szolgáltatás felhasználója – aki az (EU) 2023/2854 rendelet alapján jogosult az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására – és az adatbirtokos közötti jogviszonyt szabályozza (II. melléklet). Bár ezek a minta-szerződésifeltételek más szerződésekkel, nevezetesen a) az összekapcsolt termék megvásárlására, bérlésére vagy lízingjére vonatkozó szerződéssel, b) a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződéssel vagy c) az (EU) 2016/679 rendelet alapján megkötendő bármely szerződéssel párhuzamosan külön szerződésként is alkalmazhatók, azokat egy átfogó, például az összekapcsolt termék megvásárlására vonatkozó szerződésbe is be lehet építeni. A minta-szerződésifeltételek körébe tartozó második szerződéstípus a felhasználó és az adatátvevő között jön létre (III. melléklet). Az érintett harmadik szerződésminta az adatbirtokos és az adatátvevő között jön létre azokban az esetekben, amikor az adatbirtokosnak jogi kötelezettsége, hogy adatokat bocsásson harmadik fél rendelkezésére, például köteles az összekapcsolt termékekre vagy kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó adatokat a felhasználó által megjelölt adatátvevő rendelkezésére bocsátani (IV. melléklet). Az érintett negyedik szerződésminta az adatokat önkéntes alapon megosztó vállalkozások között jön létre, és az (EU) 2023/2854 rendelet szerinti tisztességtelenségi ellenőrzés hatálya alá tartozik (V. melléklet).

(13)

Az (EU) 2023/2854 rendelet VI. fejezetének fényében, valamint figyelembe véve, hogy fel kell számolni a szolgáltatóváltás szerződéses akadályait, és biztosítani kell a tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes szerződéses jogokat és kötelezettségeket, meg kell határozni az adatkezelési szolgáltatási szerződésekbe foglalható általános szerződési feltételeket, hogy azok tükrözzék az ügyfelek és a szolgáltatók jogait és kötelezettségeit (VI-XII. melléklet).

(14)

A mintafeltételek és az általános szerződési feltételek használatának megkönnyítése érdekében tájékoztató rovatok formájában iránymutatást és magyarázatot kell adni. Az iránymutatás és a magyarázatok célja, hogy támogatást nyújtsanak a feleknek a vonatkozó jogi kötelezettségekre való hivatkozások, a mintafeltételek és az általános szerződési feltételek közötti kereszthivatkozások, valamint szükség esetén a felek által meghozandó döntések következményeinek magyarázata révén, amint azok az adott szerződési feltétellel vagy általános szerződési feltétellel kapcsolatos különböző alternatívákban tükröződnek,

AJÁNLJA, HOGY:

(1)

A szerződő felek az I–V. mellékletben meghatározott minta-szerződésifeltételeket alkalmazzák az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozóan.

(2)

A szerződő felek az I. és a VI–XII. mellékletben meghatározott általános szerződési feltételeket alkalmazzák a felhő-számítástechnikai szerződésekre vonatkozóan.

(3)

A tagállamok mozdítsák elő az ajánlott minta-szerződésifeltételek és általános szerződési feltételek alkalmazását, többek között az (EU) 2023/2854 rendeletben előírt, kijelölt vitarendezési testületeik és illetékes hatóságaik közreműködésével.

Kelt Brüsszelben, 2026. október 29-én.

a Bizottság részéről

Michael McGRATH

a Bizottság tagja


(1)   HL L, 2023/2854, 2023.12.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2854/oj.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).


I. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

1.   Előzmények

A Bizottság 2022-ben személyes minőségükben kinevezett szakértőkből álló szakértői csoportot hozott létre, amely támogatni volt hivatott a Bizottságot abban, hogy gyakorlati eszközöket biztosítson az (EU) 2023/2854 rendeleten (a továbbiakban: adatrendelet) alapuló új jogokat és kötelezettségeket gyakorló piaci szereplők számára. A szakértők az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó minta-szerződésifeltételeket, valamint az adatkezelési szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeket dolgoztak ki. E minta-szerződésifeltételeket és általános szerződési feltételeket belefoglalták a csoport nyilvántartásában 2025 áprilisában közzétett jelentésbe. A szakértői csoportot egy vállalatokból, valamint európai és nemzeti vállalkozói szervezetekből álló alcsoport támogatta. Az alcsoport az egész szövegezési folyamat során visszajelzéseket adott a szakértőknek.

A Bizottság szolgálatai egyrészt célzott konzultációkat szerveztek, amelyek során tesztelték a minták tervezeteit az erre a feladatra önkéntesen jelentkező vállalatok körében, másrészt két nyilvános konzultációs fordulót is szerveztek (egyet a minta-szerződésifeltételek és általános szerződési feltételek szakértők által készített változatáról, egy másikat pedig a szakértői csoport jelentésében szereplő véglegesített változatokról) annak érdekében, hogy további információkkal szolgáljanak a szakértők számára.

A szakértői csoport jelentése és a nyilvános konzultációs rendezvényeken kapott észrevételek alapján, valamint az adatrendelet 41. cikkében előírtaknak megfelelően a Bizottság elkészítette az ezen ajánlás mellékleteként csatolt minta-szerződésifeltételeket és általános szerződési feltételeket.

A minta-szerződésifeltételek és az általános szerződési feltételek nem kötelező erejűek. Úgy kerültek kialakításra és megszövegezésre, hogy a felek a szerződéses igényeiknek megfelelően kiigazíthassák azokat. A feleknek azonban figyelembe kell venniük, hogy az említett minta-szerződésifeltételeket és általános szerződési feltételeket úgy dolgozták ki, hogy összhangban legyenek az adatrendelet által biztosított jogokkal és kötelezettségekkel, és egymással is konzisztensek legyenek. E feltételek az önkéntesen alkalmazható jellegükre vonatkozó tájékoztatást tartalmaznak, valamint felhívják a felek figyelmét arra, hogy a változtatások során mérlegeljék a jogi következményeket. Emellett az adatrendelet 10. cikke alapján kijelölt vitarendezési testületeknek figyelembe kell venniük a minta-szerződésifeltételeket és az általános szerződési feltételeket.

A minta-szerződésifeltételeket és az általános szerződési feltételeket főként vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatokra dolgozták ki, ugyanakkor a vállalkozások és a fogyasztók közötti kapcsolatokban is felhasználhatók. Utóbbi esetben azonban további rendelkezésekkel kellene kiegészíteni őket ahhoz, hogy a szerződés megfeleljen a kötelező fogyasztóvédelmi szabályoknak (pl. a fogyasztó elállási joga az online/távollevők között kötött szerződések esetében).

E minta-szerződésifeltételek és általános szerződési feltételek alkalmazása nem mentesíti a feleket azon kötelezettségük alól, hogy biztosítsák az uniós vagy nemzeti jog alkalmazandó kötelező rendelkezéseinek betartását. A minta-szerződésifeltételek és általános szerződési feltételek alkalmazása teljes mértékben a felek mérlegelési jogkörébe tartozik. A Bizottság nem felel az e feltételek alkalmazásából eredő következményekért.

A Bizottság felülvizsgálhatja ezeket a szerződésifeltétel-mintákat és általános szerződési feltételeket azok alkalmazása, valamint a vállalkozásokra és a piaci gyakorlatokra gyakorolt hatásuk fényében.

2.   Minta-szerződésifeltételek

A Bizottság azért dolgozta ki a II–V. mellékletben szereplő minta-szerződésifeltételeket, hogy segítse a feleket a (személyes és nem személyes) adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó szerződések megszövegezésében és megtárgyalásában. E szerződések célja tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes szerződéses jogok és kötelezettségek biztosítása, beleértve az észszerű kártérítést és az üzleti titkok védelmét is.

A szerződő felek az egyes minta-szerződésifeltételek elején kerülnek meghatározásra, adott esetben az adatrendeletben meghatározott fogalmak szerint: adatok, adatbirtokos, felhasználó, adatátvevő stb.

Mely minta-szerződésifeltételeket milyen típusú adatmegosztásra kell használni?

Image 1

A II. mellékletben szereplő minta-szerződésifeltételek az adatbirtokos és az összekapcsolt termék vagy kapcsolódó szolgáltatás felhasználója közötti szerződések céljából kerültek kialakításra olyan esetekre vonatkozóan, amikor az adatbirtokos a termék/szolgáltatás felhasználásával előállított adatokat fel kívánja használni.

A III. mellékletben szereplő minta-szerződésifeltételek az összekapcsolt termék vagy kapcsolódó szolgáltatás felhasználója és valamely harmadik fél adatátvevő közötti szerződések céljából kerültek kialakításra olyan esetekre vonatkozóan, amikor a felhasználó arra kéri az adatbirtokost, hogy az adatrendelet 5. cikke alapján adatokat bocsásson az adatátvevő rendelkezésére.

A IV. mellékletben szereplő minta-szerződésifeltételek az adattbirtokos és valamely üzleti vállalkozásnak minősülő harmadik fél adatátvevő közötti szerződések céljából kerültek kialakításra olyan esetekre vonatkozóan, amikor az adatbirtokos (az adatrendelet 5. cikke értelmében) köteles adatokat az adatátvevő rendelkezésére bocsátani, ha a termék felhasználója ezt kéri. E feltételek megfelelő módosításokkal akkor is használhatók, ha az adatbirtokos más uniós jogszabályok vagy az uniós jog alapján elfogadott nemzeti jogszabályok alapján köteles adatokat harmadik fél adatátvevő rendelkezésére bocsátani.

Image 2

Az V. mellékletben szereplő minta-szerződésifeltételek az adatmegosztó és az adatátvevő közötti szerződések céljából kerültek kialakításra olyan esetekre vonatkozóan, amikor az adatmegosztó önkéntesen és a felhasználó vagy hasonló fél kérésétől függetlenül kívánja az adatokat az adatátvevő rendelkezésére bocsátani. Az „adatmegosztó” kifejezést azért választottuk, hogy figyelembe vegyük az ezzel kapcsolatban lehetséges számos forgatókönyvet.

A feleknek a fent ismertetett különböző forgatókönyvek alapján meg kell határozniuk saját helyzetüket, majd a releváns minta-szerződésifeltételeket kell használniuk.

A minta-szerződésifeltételek jogi értéke az adatrendelettel és más alkalmazandó jogszabályokkal összefüggésben

A minta-szerződésifeltételek szerződő felek általi használata nem érinti az adatrendeleten, illetve más uniós jogszabályokon vagy az uniós joggal összhangban elfogadott tagállami jogszabályokon alapuló jogaikat és kötelezettségeiket, beleértve az adatkezelőnek és az érintettnek az (EU) 2016/679 rendelet és a versenyjogi jogszabályok szerinti jogait és kötelezettségeit.

A feleknek különös figyelmet kell fordítaniuk arra, ha az adatok megosztása személyes adatokat vagy vegyes adatkészleteket érint. Az adatbirtokosok az (EU) 2023/2854 rendeletben előírtak szerint kötelesek a felhasználók vagy harmadik felek rendelkezésére bocsátani a személyes adatokat, de csak addig, amíg ezt az (EU) 2016/679 rendelet szerinti jogalap támasztja alá.

Bármely egyéb szerződéshez hasonlóan a minta-szerződésifeltételeknek a felek általi alkalmazása sem gátolja meg az illetékes bíróságot vagy közigazgatási hatóságot abban, hogy az uniós vagy a tagállami jogszabályoknak való meg nem felelés miatt mellőzze a szerződés vagy az abban foglalt egyes feltételek alkalmazását.

3.   Általános szerződési feltételek

Ezen általános szerződési feltételek célja, hogy segítsék a feleket az adatrendeletből eredő jogok és kötelezettségek szerződéses végrehajtásában. Az általános szerződési feltételek moduláris rendelkezések, amelyek kiegészítik egymást, de külön is alkalmazhatók. E rendelkezéseket be kell illeszteni az adatkezelési szolgáltatásokról szóló megállapodásokba.

Az általános szerződési feltételek célja, hogy segítsék a szolgáltatás igénybevevőit és az adatrendelet hatálya alá tartozó valamennyi – állami, magán vagy egyéb, kis, közepes vagy nagy méretű – adatkezelési szolgáltatót.

Az adatrendelet adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó fogalommeghatározásával összhangban ezek az általános szerződési feltételek valamennyi felhőszolgáltatási modellre alkalmazandók, beleértve az infrastruktúra mint szolgáltatás (IaaS), a platform mint szolgáltatás (PaaS) és a szoftver mint szolgáltatás (SaaS) modelleket is, amennyiben azok rendelkeznek az adatrendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott jellemzőkkel.

Az adatrendelet szerinti általános szerződési feltételek nem foglalják magukban az általános adatvédelmi rendelet (1) követelményeit. A megállapodásba bele kell foglalni az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést biztosító szerződéses rendelkezéseket. A Bizottság általános szerződési feltételeket fogadott el az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti kapcsolatra vonatkozóan, mind az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelés elősegítése, mind a személyes adatoknak az EGT-n kívüli országokba történő továbbítása érdekében (2).

Az általános adatvédelmi rendeleten alapuló általános szerződési feltételek lehetővé teszik az azokat használó szervezetek számára, hogy biztosítsák és igazolják az általános adatvédelmi rendelet bizonyos követelményeinek való megfelelést. Ezeket az általános szerződési feltételeket a felek nem módosíthatják, hanem beépíthetik azokat egy szélesebb körű szerződésbe, vagy önálló megállapodásként használhatják.

Hogyan kell alkalmazni az általános szerződési feltételeket?

Bár ajánlott az általános szerződési feltételek teljes körének alkalmazása, fontos megjegyezni, hogy nem ezek az általános szerződési feltételek alkotják az adatkezelési szolgáltatásokra vonatkozó, a szolgáltatás igénybevevője és a szolgáltató között alkalmazandó teljes megállapodást. Abban olyan további témáknak is szerepelniük kell, amelyeket az adatrendelet és az általános szerződési feltételek nem érintenek.

A különböző általános szerződési feltételekben alkalmazott és az adatrendelettel összehangolt „fogalommeghatározásokat” a XII. melléklet tartalmazza. Amennyiben az általános szerződési feltételekben javasoltaktól eltérő fogalommeghatározásokat alkalmaznak, az általános szerződési feltételeket ennek megfelelően ki kell igazítani. Ez csak egy példa az általános szerződési feltételek teljes körének vagy egy részének alkalmazása mellett lehetséges kiigazításokra.

A könnyebb hivatkozás érdekében az általános szerződési feltételek kereszthivatkozásokat tartalmaznak, amelyek összekapcsolják az általános szerződési feltételek egyes rendelkezéseit az adatrendelet vonatkozó rendelkezéseivel vagy más általános szerződési feltételekkel.

Bizonyos ágazatokban (például a pénzügyi ágazatban, az egészségügyben, a távközlésben, az iparban, az energetikában vagy a közszférában) további szabályok és követelmények vonatkozhatnak az adatkezelési szolgáltatásokra, amelyeket szintén figyelembe kell venni. Az adatrendelet kivételeket ír elő az általános szerződési feltételek szolgáltatóváltással és kilépéssel kapcsolatos egyes kötelezettségei alól. További magyarázatok az általános szerződési feltételek szolgáltatóváltásról és kilépésről szóló részében találhatók.

Az adatrendelet konkrét lehetőségeket biztosít a viták kezelésére:

a szolgáltatás igénybevevője és a szolgáltató a tagállamok által az adatrendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban kijelölt vitarendezési testülethez fordulhat; valamint

az adatrendelet 37. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban mindegyik fél panaszt nyújthat be a tagállama illetékes hatóságához.

A kijelölés időpontjában azonban a tagállamok meghatározzák az érintett illetékes hatóság feladatait és hatásköreit, amelyek tagállamonként bizonyos mértékben eltérhetnek. Lehetséges, hogy egy ilyen hatóság nem rendelkezik hatáskörrel a szolgáltatás igénybevevője és a szolgáltató közötti valamennyi vita rendezésére. A feleknek meg kell vizsgálniuk, hogy mi a legmegfelelőbb módja annak, hogy a másik felet jogi és szerződéses kötelezettségei teljesítésére kötelezzék, és hogyan rendezhetik a vitákat.

A felek megállapodhatnak abban, hogy több szolgáltatást egyetlen megállapodásban szabályoznak, amelyet nevezhetnek „szolgáltatási keretmegállapodásnak” vagy pedig más címen is hivatkozhatnak rá („a megállapodás”). Ez is amellett szól, hogy az általános szerződési feltételeket ajánlott felvenni a megállapodásba. Ha a megállapodás valamennyi szolgáltatásra kiterjed, és ha a szolgáltatás igénybevevője úgy dönt, hogy egy vagy több szolgáltatás esetében szolgáltatót vált, a megállapodás a többi szolgáltatás tekintetében továbbra is hatályban marad.

Ha a felek ezeket az általános szerződési feltételeket csak részben kívánják alkalmazni, vagy módosítani kívánják azokat, gondosan mérlegelniük kell, hogy ez hogyan érintheti a szerződéses jogokat és kötelezettségeket. Ilyen helyzetekben mindig ajánlott jogi és egyéb szakmai tanácsadást igénybe venni.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).

(2)   Publications on the Standard Contractual Clauses (SCCs) (Kiadványok az általános szerződési feltételekről) – Európai Bizottság.


II. MELLÉKLET

SZERZŐDÉSIFELTÉTEL-MINTÁK

az adatbirtokosok és az összekapcsolt termékek és kapcsolódó szolgáltatások felhasználói közötti adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó szerződésekhez

E szerződésifeltétel-minták célja az adathozzáférés és -felhasználás, valamint az adatbirtokos és a felhasználók között esetlegesen felmerülő kapcsolódó szerződéses kérdések kezelése az (EU) 2023/2854 rendeletben (a továbbiakban: adatrendelet) meghatározottak szerint.

E tekintetben az adatrendelet fő újdonsága a következő:

—

a felhasználók jogosultak hozzáférni az összekapcsolt termékeik és/vagy kapcsolódó szolgáltatásaik által generált adatokhoz (az üzleti titokként védett adatokra vonatkozó óvintézkedésekkel),

—

a felhasználók ezeket az adatokat harmadik felekkel is megoszthatják, például az utópiaci szolgáltatások kihasználása érdekében,

—

az adatbirtokosnak szerződést kell kötnie a felhasználóval a nem személyes adatok felhasználásához és megosztásához,

—

az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására, illetve az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése vagy megszűnése esetén fennálló felelősségre és jogorvoslatra vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek nem kötelező erejűek, ha azokat egy vállalkozás egyoldalúan kényszerítette egy másik vállalkozásra.

Ez a szerződés moduláris felépítésű, és bár használható teljes szerződésként, a felek bizonyos rendelkezéseket ki is választhatnak, amelyek megfelelnek sajátos helyzetüknek. Előfordulhat, hogy egyes rendelkezések nem relevánsak minden termék és valamennyi szerződés esetében, ilyenek például az üzleti titkok védelmére vagy a technikai védelmi intézkedések alkalmazására vonatkozó feltételek. Ezeket a feleknek csak abban az esetben kell belefoglalniuk a szerződésbe, ha relevánsak. Hasonlóképpen, az adatokhoz való hozzáférésre, azok felhasználására vagy megosztására vonatkozó korlátozásokat csak akkor kell belefoglalni a szerződésekbe, ha azok relevánsak, azaz ha a termékre vonatkozó biztonsági követelmények máskülönben sérülnének, ami súlyosan káros hatással járna a természetes személyek egészségére, biztonságára vagy védelmére nézve.

Számos rendelkezés tartalmaz választási lehetőségeket, és a feleknek itt mérlegelniük kell sajátos szükségleteiket, üzleti kapcsolatukat és érdekeiket annak érdekében, hogy azonosítsák a szerződésüknek leginkább megfelelő lehetőséget.

Egyes rendelkezéseknél (adott esetben) jelölés szerepel, ezeket bizonyos feltételek teljesülése esetén kell beilleszteni.

Bár a szerződésifeltétel-mintákat a Bizottság ajánlja, azok nem kötelező erejűek, és a felek bármikor eltérhetnek tőlük.

1.   A felek és a termék/kapcsolódó szolgáltatás(ok)

1.1.   Szerződő felek

Az adatokhoz való hozzáférésről és azok felhasználásáról szóló jelen szerződés létrejön

egyrészről

(illessze be a nevet, az elérhetőségeket és a további hivatkozásokat) (a továbbiakban: adatbirtokos)

Az adatrendelet szerint az „adatbirtokos” olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek – az adatrendelettel, az alkalmazandó uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal összhangban – joga vagy kötelezettsége olyan adatokat – többek között, amennyiben arról szerződésben megállapodtak, termékadatokat vagy kapcsolódószolgáltatás-adatokat – használni és rendelkezésre bocsátani, amelyeket valamely kapcsolódó szolgáltatás nyújtása során visszanyert vagy generált.

A legtöbb esetben az adatbirtokos lehet a termék gyártója vagy a vonatkozó kapcsolódó szolgáltatás szolgáltatója, vagy a gyártóval vagy a szolgáltatóval együttműködő másik fél, amely lehívhatja az adatokat a termékből vagy a kapcsolódó szolgáltatásból.

Ha egynél több fél minősülhet adatbirtokosnak, ez különböző módokon kezelhető, például:

(a)

mindegyik fél saját megállapodást köt a felhasználóval mint független adatbirtokos; vagy

(b)

az egyik fél köt megállapodást a felhasználóval, és ezáltal adatbirtokosként jár el; a felhasználóval való megállapodás hiányában a többi fél a 3.2. pont értelmében harmadik félnek minősül. A felhasználóval kötött szerződés és az e harmadik felekkel kötött szerződések alapján az adatbirtokos koordinálhatja az adatokhoz való hozzáférést és azok felhasználását.

Számos tényezőtől függ, hogy adott esetben a két lehetőség közül melyiket részesítik előnyben. A felek mérlegelhetik például, hogy a felhasználók kívánatosnak tartják-e, hogy csak egy szerződő partnerük és egy szerződésük legyen. A feleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy szoros kapcsolat áll fenn a két lehetőség közötti választás és a 3.2.1. pont felek általi megfogalmazásának módja között.

és másrészről

[1. LEHETŐSÉG] [(illessze be a nevet, az elérhetőségeket és a további hivatkozásokat) (a továbbiakban: felhasználó)]

[2. LEHETŐSÉG] [bármely fél, amely magát az adatrendelet értelmében vett felhasználónak tekinti, és a következő lépések megtételével kijelenti, hogy hozzájárul e szerződés feltételeihez: (illessze be a felhasználónak minősülő felek által megteendő technikai lépéseket, például a felhasználói felületen keresztül nyújtandó információkat és adandó hozzájárulásokat) (a továbbiakban: felhasználó)]

között, e szerződésben a továbbiakban együttesen: „a felek”, külön-külön: „a fél”.

Az adatrendelet szerint a „felhasználó” „olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó szolgáltatást vesz igénybe”. Ez a szerződés a különböző esetek széles körében válhat relevánssá. A spektrum egyik végén olyan eseteket találunk, ahol a felhasználó ismert az adatbirtokos előtt, és ahol mindkét oldalon ügyvédek tárgyalnak az adatokhoz való hozzáférésről és azok felhasználásáról szóló egyedi szerződésről (pl. egy légitársaság repülőgépeket vásárol egy repülőgépgyártótól). A spektrum másik végén olyan eseteket találunk, amelyekben tömegtermékeket és szolgáltatásokat több millió, egyénileg nem ismert fogyasztó számára tesznek elérhetővé (akik személyazonosságát adatvédelmi okokból még csak nem is kívánjuk nyilvánosságra hozni), és ahol az egyéni tárgyalások egyszerűen lehetetlenek (pl. összekapcsolt kávéfőzőgép).

Az utóbbi típusú esetekben és a szélsőségek közötti számos egyéb esetben hasznos lehet a felhasználót nem név szerint, hanem a megtett lépések (például felhasználói fiók létrehozása, vagy egyszerűen egy összekapcsolat kávéfőzőgép bekapcsolása és a kijelzőn az „OK” gombra kattintással a megadott feltételek elfogadása) alapján azonosítani. A feleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy különösen azokban az esetekben, amikor fogyasztók is érintettek, a bíróságok vizsgálni fogják, hogy az eljárást úgy alakították-e ki, hogy az megfeleljen az alkalmazandó általános szerződési jog és a fogyasztóvédelmi jog szabályainak, amelyek szerint a feltételeket szükséges lehet a szerződésbe belefoglalni.

1.2.

Termék/kapcsolódó szolgáltatás(ok)

Jelen szerződés a következőkre vonatkozik:

(a)

a következő összekapcsolt termék(ek)re (a továbbiakban: a termék): (illessze be az e szerződés hatálya alá tartozó konkrét összekapcsolt termék vagy terméktípus nevét és további leírását);

(b)

a következő kapcsolódó szolgáltatás(ok)ra (a továbbiakban: kapcsolódó szolgáltatás(ok)): (illessze be az e szerződés hatálya alá tartozó konkrét kapcsolódó szolgáltatások vagy kapcsolódó szolgáltatástípusok nevét és további leírását, ha alkalmazandó).

1.2.1.

A felhasználó kijelenti, hogy vagy a termék tulajdonosa, vagy szerződés alapján jogosult a termék bérleti, lízing- vagy hasonló szerződés keretében történő használatára és/vagy a kapcsolódó szolgáltatás(ok) szolgáltatási szerződés keretében történő igénybevételére.

[1. LEHETŐSÉG] [A felhasználó vállalja, hogy kellően indokolt kérelemre az adatbirtokos rendelkezésére bocsát minden releváns dokumentumot e nyilatkozatok alátámasztására, amennyiben szükséges.]

[2. LEHETŐSÉG] [Az e nyilatkozatokat alátámasztó dokumentumokat, valamint az arra vonatkozó részleteket, hogy e szerződés értelmében ki tekintendő felhasználónak, a 9. függelék tartalmazza.]

Az adatrendelet értelmében az adatbirtokos nem követelheti meg a természetes vagy jogi személytől, hogy az annak ellenőrzéséhez szükséges információkon túl további információkat szolgáltasson, hogy egy személy felhasználónak minősül-e az adatrendelet alkalmazásában. Számos helyzetben, különösen a tömegfogyasztási cikkek vagy az üzleti berendezések által generált viszonylag alacsony érzékenységű adatok (pl. összekapcsolt kávéfőzőgépek, lásd fent) esetében általában aránytalan lenne további vizsgálatokat végezni.

2.   A szerződés hatálya alá tartozó adatok

A jelen szerződés hatálya alá tartozó adatok az adatrendelet értelmében vett könnyen hozzáférhető termékadatokból vagy kapcsolódó szolgáltatás(ok) adataiból állnak, és magukban foglalják mind a nem személyes, mind a személyes adatokat (a továbbiakban: adatok).

Az adatbirtokos felsorolja az adatokat az 1. függelékben, az adatok típusának vagy jellegének, becsült mennyiségének, gyűjtési gyakoriságának, tárolási helyének és megőrzési időtartamának leírásával.

Ha e szerződés időtartama alatt az 1. függelékben meghatározottaktól eltérő adatokat kell a felhasználó rendelkezésére bocsátani, az 1. függelék ennek megfelelően módosul.

Az adatrendelet szerint a „termékadatok” „összekapcsolt termék használata által generált olyan adatok, amelyeket a gyártó úgy tervezett, hogy a felhasználó, az adatbirtokos vagy egy harmadik fél – beleértve adott esetben a gyártót is – elektronikus hírközlési szolgáltatás, fizikai kapcsolat vagy eszközön való hozzáférés révén visszanyerhesse azokat”.

A „kapcsolódószolgáltatás-adatok” „az összekapcsolt termékhez kapcsolódó felhasználói műveletek vagy események digitalizálását képviselő, valamely kapcsolódó szolgáltatás szolgáltató általi nyújtása során a felhasználó által szándékosan rögzített vagy a felhasználói művelet melléktermékeként generált adatok”.

A termékadatok és a kapcsolódószolgáltatás-adatok egyaránt lehetnek személyes és nem személyes adatok. Ezek közé tartoznak a „nyers adatok”, valamint a „későbbi adatkezelés és elemzés előtt érthetővé és felhasználhatóvá tétel céljából előzetes adatkezelésen átesett adatok”. Nem tartoznak azonban ide „az ilyen adatokból kikövetkeztetett vagy származtatott – az érték-hozzárendelésekre vagy az adatokból információk kinyerésére irányuló […] további erőfeszítések eredményét képező – információk” ((15) preambulumbekezdés).

A „könnyen elérhető adatok” „olyan termékadatok és kapcsolódószolgáltatás-adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerez meg vagy jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt termékből vagy a kapcsolódó szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül”.

A preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint ez a meghatározás nem foglalja magában „az összekapcsolt termék használata által generált adatokat, amennyiben az összekapcsolt terméket nem úgy tervezték, hogy biztosítsa az ilyen adatoknak a keletkezésük helye szerinti alkotóelemen vagy magán az összekapcsolt terméken kívüli tárolását vagy továbbítását” ((20) preambulumbekezdés). „A gyártók tervezési választásai, valamint adott esetben az ágazatspecifikus igényekkel és célkitűzésekkel foglalkozó uniós vagy nemzeti jog, vagy az illetékes hatóságok releváns határozatai kell, hogy meghatározzák, mely adatokat képes egy összekapcsolt termék rendelkezésre bocsátani” ((14) preambulumbekezdés).

3.   Adatfelhasználás és -megosztás az adatbirtokos által

3.1.   A nem személyes adatok adatbirtokos általi, megállapodás szerinti felhasználása

3.1.1.

Az adatok felhasználására vonatkozó bármely törvényes jog sérelme nélkül, az adatbirtokos vállalja, hogy a nem személyes adatoknak minősülő adatokat kizárólag a felhasználóval egyeztetett célokra használja fel a következők szerint:

(a)

a felhasználóval kötött megállapodás teljesítése vagy az ilyen megállapodáshoz kapcsolódó tevékenységek (pl. számlák kiállítása, jelentések vagy elemzések készítése és benyújtása, pénzügyi előrejelzések, hatásvizsgálatok, személyzeti juttatások kiszámítása);

(b)

támogatás, szavatosság, jótállás vagy hasonló tevékenységek biztosítása, illetve a felhasználók, adatbirtokosok vagy harmadik felek termékhez vagy kapcsolódó szolgáltatáshoz kapcsolódó (pl. a termék hibás működésével kapcsolatos) követeléseinek vizsgálata;

(c)

a termék vagy a kapcsolódó szolgáltatás működésének, biztonságának és védelmének nyomon követése és fenntartása, valamint a minőség-ellenőrzés biztosítása;

(d)

az adatbirtokos által kínált bármely termék vagy kapcsolódó szolgáltatás működésének javítása;

(e)

új termékek vagy szolgáltatások kifejlesztése az adatbirtokos által, az adatbirtokos nevében eljáró harmadik felek által (azaz amikor az adatbirtokos dönt arról, hogy mely feladatokat bízza ilyen felekre, és ez milyen előnyökkel jár), más felekkel együttműködve vagy különleges célú vállalatokon (például közös vállalkozásokon) keresztül;

(f)

ezen adatok más adatokkal való összesítése vagy származtatott adatok létrehozása bármilyen jogszerű célból, többek között az ilyen összesített vagy származtatott adatok harmadik felek részére történő értékesítése vagy más módon történő hozzáférhetővé tétele céljából, feltéve, hogy az ilyen adatok nem teszik lehetővé az összekapcsolt termékből az adatbirtokosnak továbbított elsődleges adatok azonosítását, vagy nem teszik lehetővé harmadik fél számára, hogy ezeket az adatokat az adatkészletből származtassa.

A feleknek meg kell határozniuk azokat a célokat, amelyek érdekében az adatbirtokos nem személyes adatokat felhasználhat, és a felhasználás minden részletét. A lista tartalmazza a főbb gyakori felhasználásokat, de a felek szabadon választhatnak az e pontban felsoroltak közül, vagy kiegészíthetik azt.

Az adatfelhasználásról való megállapodás során a felek adott esetben kategóriákba sorolhatják az adatokat. A tágabb kategóriák magukban foglalhatják a következőket:

—

a termék vagy szolgáltatás állapotára vonatkozó adatok (pl. konfiguráció, verzió, diagnosztikai üzenetek, fogyasztási adatok, karbantartási adatok),

—

az ügyfél felhasználási adatai (pl. tevékenységi idők, tevékenységtípusok, a termék földrajzi helymeghatározása) – megjegyzendő, hogy ezek az adatok bizonyos esetekben személyes adatnak minősülhetnek, és nem e rendelkezés, hanem a 3.3. pont és a szerződés egyéb rendelkezései vonatkoznak rájuk,

—

a felhasználói környezetre vonatkozó adatok (pl. talajviszonyok, területnagyság),

—

általános környezeti adatok (pl. időjárási adatok).

A feleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az e feltételekben szereplő alapértelmezett megfogalmazás azt feltételezi, hogy az abban felsorolt célok az e szerződésben szerződő félként szereplő adatbirtokos által követett célok. Például új termékek vagy szolgáltatások kifejlesztése esetén feltételezhető, hogy a fejlesztési tevékenységeket az adatbirtokos végzi, esetleg más felekkel, például egy alkatrészgyártóval együtt. Ezért a 3.2.1. pont a) bekezdése i. és ii. alpontjában előírtaknak megfelelően alapértelmezés szerint lehetővé kell tenni az adatok megosztását ezekkel a felekkel.

Az adatok harmadik felek általi, független célokra történő felhasználása vagy azt követelné meg, hogy az említett harmadik felek külön szerződést kössenek a felhasználóval, vagy pedig azt, hogy a 3.2.1. pont a) bekezdésének iii. alpontjában szereplő opcionális rendelkezést alkalmazzák, amely lehetővé teszi az adatbirtokos számára, hogy az adatokat ilyen harmadik feleknek saját céljaikra eladja vagy eladományozza.

A felhasználónak fel kell mérnie, hogy az adatbirtokos vagy harmadik felek általi ilyen felhasználások milyen következményekkel járnak a működésükre és érdekeikre nézve, különösen azt, hogy az adatbirtokosnak kell-e díjazást fizetnie, például amikor az adatbirtokos harmadik felek számára értékesítheti a felhasználó által generált adatokat.

3.1.2.

Az adatbirtokos vállalja, hogy az adatokat nem használja fel arra, hogy:

(a)

betekintést nyerjen a felhasználó gazdasági helyzetébe, vagyonába és termelési módszereibe vagy a terméknek vagy a kapcsolódó szolgáltatásnak a felhasználó általi használatába bármely más olyan módon, amely alááshatja a felhasználó üzleti pozícióját azokon a piacokon, amelyeken a felhasználó tevékenykedik;

(b)

[OPCIONÁLIS] (adja meg azokat az adatfelhasználásokat, amelyek például jelentősen sértik a felhasználó jogos érdekeit).

A felek további részleteket adhatnak meg arra vonatkozóan, hogy milyen típusú adatfelhasználást tartanak olyan mértékben károsnak, hogy azt ki kell zárni. Ez az adott ágazattól és egyéb körülményektől függ. A felhasználó különösen a következők kizárását kérheti:

—

a rendkívül érzékeny adatok bizonyos kategóriáinak felhasználását, és/vagy

—

az adatok meghatározott célokra történő felhasználását.

A 3.1.1. pontban elfogadott adatfelhasználások egyike sem lehet ellentétes ezzel a rendelkezéssel, és az adatbirtokos vállalja, hogy megfelelő szerződéses, szervezési és technikai eszközökkel biztosítja, hogy az adatbirtokos szervezetén belül harmadik felek ne vegyenek részt ilyen adatfelhasználásban.

3.2.   A nem személyes adatok harmadik felekkel való megosztása és az adatkezelési szolgáltatások igénybevétele

3.2.1.

Az uniós vagy nemzeti jog szerinti azon jogi követelmények sérelme nélkül, amelyek szerint az adatbirtokosnak adatokat kell rendelkezésre bocsátania, az adatbirtokos akkor oszthatja meg harmadik felekkel a nem személyes adatnak minősülő adatokat, ha:

(a)

az adatokat a harmadik fél kizárólag a következő célokra használja fel:

i.

az adatbirtokos támogatása a 3.1.1. pontban engedélyezett célok elérésében;

ii.

az adatbirtokossal együttműködve vagy különleges célú vállalatokon keresztül a 3.1.1. pontban engedélyezett célok eléréséhez;

iii.

[OPCIONÁLIS] [(határozza meg azokat a célokat, amelyeket a harmadik felek saját szükségleteik érdekében követhetnek, függetlenül az adatbirtokostól és hogy az adatokat e célokra díjazás ellenében vagy ingyenesen osztják-e meg);] és

(b)

az adatbirtokos szerződésben köti a harmadik felet, hogy:

i.

ne használja fel az adatokat semmilyen célra vagy az előző, 3.2.1. pont a) bekezdés szerint megengedett felhasználást meghaladó bármilyen módon;

ii.

feleljen meg a 3.1.2. pont tartalmának;

iii.

alkalmazza a 3.4.1. pontban előírt védelmi intézkedéseket; és

iv.

[1. LEHETŐSÉG] [ne ossza tovább ezeket az adatokat, kivéve, ha a felhasználó általános vagy egyedi beleegyezését adja az ilyen újbóli továbbításhoz. Az adatbirtokosnak köteleznie kell azt a harmadik felet, akivel az adatokat megosztja, hogy az adatátvevőkkel kötött szerződéseibe foglalja bele az i–iv. pontnak megfelelő pontokat.] [2. LEHETŐSÉG] [ne ossza tovább ezeket az adatokat, kivéve az 5. függelékben meghatározottak szerint.]

[OPCIONÁLIS] [A további részleteket, beleértve azon harmadik felek személyazonosságát vagy kategóriáit, akikkel az adatok megoszthatók, az adatok harmadik felek általi felhasználására vonatkozó korlátozásokat, valamint a további feltételeket és védelmi intézkedéseket az 5. függelék határozza meg részletesen.]

3.2.2.

A 3.2.1. ponttól eltérve az adatbirtokos igénybe vehet adatkezelési szolgáltatásokat, például felhőszolgáltatásokat (beleértve az infrastruktúra-szolgáltatást, a platformszolgáltatást és a szoftverszolgáltatást), tárhelyszolgáltatásokat vagy hasonló szolgáltatásokat annak érdekében, hogy saját javára és saját felelősségére elérje a 3.1.1. pontban elfogadott célokat. A harmadik felek ezeket a szolgáltatásokat arra is felhasználhatják, hogy saját javukra és saját felelősségükre megvalósítsák a 3.2.1. pont a) bekezdése szerinti megállapodás szerinti célokat.

3.3.   A személyes adatok adatbirtokos általi felhasználása és megosztása

3.3.1.

Az adatbirtokos csak akkor használhat fel, oszthat meg harmadik felekkel vagy kezelhet más módon személyes adatnak minősülő adatokat, ha az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) (1) és adott esetben a 2002/58/EK irányelvben (a továbbiakban: elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) előírt jogalap rendelkezésére áll az említett rendeletek által engedélyezett feltételek szerint.

3.4.   Az adatbirtokos által hozott védelmi intézkedések

3.4.1.

Az adatbirtokos vállalja, hogy az adatvesztés és az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés megelőzését célzó olyan védelmi intézkedéseket alkalmaz, [1. LEHETŐSÉG] [amelyek észszerűek és az adott körülmények között megfelelőek, figyelembe véve a tudomány és a technológia állását, a felhasználó által elszenvedett potenciális kárt és a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos költségeket.] [2. LEHETŐSÉG] [amelyeket a 6. függelék részletesen ismertet.]

A feleknek mérlegelniük kell, hogy bele kívánják-e foglalni a szerződésbe – szükség esetén egy külön függelékbe – annak valamennyi részletét, hogy a felhasználó fontos érdekeit hogyan lehet hatékonyan védeni. Az intézkedések lehetnek technikai jellegűek (pl. titkosítás, tűzfalak, osztott tárolás) és szervezési jellegűek is (pl. megbízható harmadik fél bevonása). Mivel az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, tartalmuk az adatok jellegétől és a szóban forgó érdekektől függően igen eltérő lesz.

4.   (adott esetben) A felhasználó kérelemre való hozzáférése az adatokhoz

Ezek a 4. pontban foglalt rendelkezések akkor alkalmazandók, ha a felhasználó az adatrendelet 3. cikkével összhangban nem férhet hozzá közvetlenül a termékből vagy a kapcsolódó szolgáltatásból származó adatokhoz. Ebben az esetben a felhasználó az adatrendelet 4. cikkével összhangban kérelemre jogosult hozzáférést kapni az adatokhoz az adatbirtokostól. Ha a felhasználó hozzáférést kíván adni az adatokhoz az adatátvevőnek, az alábbi 7. pont alkalmazandó.

4.1.   Az adatok hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettség

4.1.1.

Az adatbirtokosnak az adatokat az azok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns metaadatokkal együtt a felhasználó vagy a nevében eljáró fél kérelmére hozzáférhetővé kell tennie a felhasználó számára. A kérelem a következő módon közölhető: (ismertesse az elektronikus úton benyújtott egyszerű kérelemre vonatkozó eljárást, amennyiben ez technikailag megvalósítható). Annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmet a felhasználó nyújtotta-e be, az adatbirtokos nem kérhet a szükségesnél több információt. (adott esetben) [Amennyiben a kérelmet a felhasználó nevében eljáró fél nyújtja be, a megbízását igazoló dokumentumot csatolni kell a kérelemhez.]

A 2. függelék bemutatja azokat a részleteket, amelyeket a kérelem tartalmazhat.

4.1.2.

Amennyiben a felhasználó nem azonos az érintettel, az adatbirtokos a személyes adatnak minősülő adatokat csak akkor bocsátja a felhasználó rendelkezésére, ha az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke alapján érvényes jogalapja van a személyes adatok rendelkezésre bocsátásának, és csak akkor, ha – ahol releváns –,teljesülnek az említett rendelet 9. cikkében és a 2002/58/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) 5. cikke (3) bekezdésében meghatározott feltételek.

E tekintetben, ha a felhasználó nem az érintett, a felhasználónak az előző rendelkezés alapján benyújtott minden egyes kérelemben jeleznie kell az adatbirtokos számára az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke szerinti adatkezelés jogalapját (és adott esetben az említett rendelet 9. cikke és a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerint alkalmazandó eltérést), amelyre hivatkozva a személyes adatok rendelkezésre bocsátását kéri.

4.2.   Az adatok jellemzői és a hozzáférésre vonatkozó szabályok

4.2.1.

Az adatbirtokosnak az adatokat a felhasználó számára térítésmentesen kell a felhasználó rendelkezésére bocsátania úgy, hogy az adatok minősége legalább ugyanolyan legyen, mint amikor az adatbirtokos rendelkezésére állnak, és minden esetben átfogó, strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban.

A „metaadat” az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását. Az adatrendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerint a metaadatokat az adatokkal együtt hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben a metaadatok az adatok „értelmezéséhez és felhasználásához szükségesek”.

Bár az említett adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns metaadatok nincsenek meghatározva, és ezért azokat eseti alapon kell azonosítani, az adatrendelet kimondja, hogy „a rendelkezésre bocsátandó adatoknak tartalmazniuk kell a releváns metaadatokat, beleértve azok alapvető kontextusát és időbélyegzőjét is, annak érdekében, hogy az adatok más adatokkal kombinálva – például a hozzájuk kapcsolódó egyéb adatpontokkal válogatott és besorolt, vagy általánosan használt formátumba átformázott adatokkal – felhasználhatók legyenek” ((15) preambulumbekezdés).

Az adatbirtokos és a felhasználó igénybe veheti harmadik fél szolgáltatásait (beleértve az (EU) 2022/868 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében meghatározott adatközvetítő szolgáltatásokat nyújtó harmadik felet is (2)) az e szerződés 4.1. pontja szerinti felhasználói jogok gyakorlásának lehetővé tétele érdekében. Az ilyen harmadik fél az adatrendelet értelmében nem minősül adatátvevőnek, és az ilyen szolgáltatásokat az (EU) 2022/1925 rendelet 3. cikke értelmében kapuőrnek minősülő szolgáltató is kínálhatja, kivéve, ha az adatokat saját üzleti céljaiból kezeli.

A harmadik fél, aki az adatbirtokos vagy a felhasználó nevében nyújt szolgáltatást, az adatrendelet értelmében nem minősül adatátvevőnek, és ezeket a szolgáltatásokat az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke értelmében kapuőrnek minősülő szolgáltató is kínálhatja (3), kivéve, ha az adatokat saját üzleti céljaiból kezeli.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/1925/oj).

4.2.2.

A felhasználónak a következők szerint kell hozzáférést kapnia a kért adatokhoz:

a)

könnyen és biztonságosan;

b)

indokolatlan késedelem nélkül;

(adott esetben) [c) folyamatosan és valós időben].

4.2.3.

A 4.2.1. és 4.2.2. pont követelményeinek teljesítése érdekében az adatbirtokos az 1. függelékben határozza meg ezeket a hozzáférési intézkedéseket.

Az adatrendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az adatokat indokolatlan késedelem nélkül, valamint – amennyiben releváns és technikailag megvalósítható – folyamatosan és valós időben kell hozzáférhetővé tenni.

Mivel e jogi követelmények végrehajtásának különböző módjai vannak, az adatbirtokosnak az 1. függelékben részletesen meg kell határoznia a hozzáférés biztosításának módját. A hozzáférés feltételei nem áshatják alá az adatrendelet vagy más alkalmazandó jogszabály által a felhasználó számára biztosított jogokat.

E korlátozást szem előtt tartva az adatbirtokosnak első lépésként el kell döntenie, hogy az alábbiak közül melyiket kívánja biztosítani:

—

az adatok teljes körű továbbítása, tehát az adatok másolatát a felhasználó ellenőrzése alatt álló adathordozóra továbbítják,

—

az adatbirtokos által kezdeményezett továbbítás (push), mint az online továbbítás, a felhasználó felhőalapú tárhelyébe történő feltöltés vagy az adatokat tároló fizikai adathordozó átadása, vagy

—

a felhasználó által kezdeményezett lehívás (pull), például API biztosítása, hozzáférés az adatbirtokos felhőalapú tárhelyéhez vagy hasonló eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára az adatokhoz való hozzáférést és azok kinyerését, vagy

—

az adatokhoz a tárolási helyükön való hozzáférés, azaz az adatokhoz való hozzáférés és az adatok kezelése az adatbirtokos vagy egy megbízható harmadik fél ellenőrzése alatt álló adathordozón történik, például azáltal, hogy a felhasználó bejelentkezik az adatbirtokos vagy a megbízható harmadik fél szervereinek erre a célra szolgáló felületére, de az adatokat nem továbbítják a felhasználó ellenőrzése alatt álló adathordozóra, kivéve, ha külön megállapodás születik erről.

A teljes körű továbbítás maximális szabadságot biztosít a felhasználó számára, míg az adattárolás helyéhez való hozzáférés növeli a felhasználók azon kockázatát, hogy üzleti ötleteik ismertté válnak. Ezenkívül az adatrendelet 13. cikke (5) bekezdésének e) pontja értelmében egy „szerződési feltétel vélelmezhetően tisztességtelen […], ha annak tárgya vagy hatása […] megakadályozni, hogy az a fél, amelyre nézve a feltételt egyoldalúan megállapították, a szerződés időtartama alatt vagy a szerződés megszűnését követő észszerű időtartamon belül másolathoz jusson az általa szolgáltatott vagy generált adatokról”. Ezért az alapértelmezett szabálynak a teljes továbbításnak kell lennie.

A teljes körű adattovábbítás azonban jelentősen csökkenti az adatbirtokos azon képességét, hogy megelőzze a visszaéléseket és megvédje érdekeit, például az üzleti titkokat. Ezért az adattárolás helyén is lehetővé kell tenni az adatokhoz való hozzáférést és az adatkezelést. Az ilyen hozzáférésnek a felhasználó érdekeivel való összeegyeztetése érdekében gyakran előnyösebb az adatok tárolási helyéhez való hozzáférés egy megbízható harmadik fél által ellenőrzött adathordozón, mint az adatbirtokos által ellenőrzött adathordozón. Az adatokhoz való hozzáférés általában továbbra is távoli hozzáférést jelent, és a helyszíni hozzáférést a legérzékenyebb szélsőséges helyzetekre kell korlátozni.

Ha hozzáférést biztosítanak az adatok tárolási helyéhez, számos részletet kell megoldani, többek között azt, hogy miként biztosítható, hogy a felhasználó üzleti ötleteit ne hozzák nyilvánosságra, és hogy a felhasználó milyen adatokat nyerhet ki és továbbíthat a saját ellenőrzése alatt álló médiumra (pl. a felhasználó adatkezelési tevékenységeiből származó származtatott vagy kikövetkeztetett adatok).

Az adatrendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az adatokat indokolatlan késedelem nélkül, valamint – amennyiben releváns és technikailag megvalósítható – folyamatosan és valós időben kell hozzáférhetővé tenni. Ezért az adatbirtokosnak a függelékben meg kell határoznia, hogy a hozzáférés folyamatosan és valós időben biztosítható-e, és ha nem, akkor milyen gyakorisággal biztosítható.

Az adatbirtokosnak számos további kérdést is figyelembe kell vennie, például azt, hogy milyen hozzáférési hitelesítő adatokra van szükség, és hogy a felhasználó mely alkalmazottai férhetnek hozzá az adatokhoz, és hányan.

4.2.4.

Az adatbirtokosnak többletköltségek nélkül a felhasználó rendelkezésére kell bocsátania az adatokhoz való hozzáféréshez szükséges információkat az adatrendelet 4. cikkével összhangban.

Ez magában foglalja különösen az adatbirtokos számára könnyen hozzáférhető információk szolgáltatását a harmadik felek adatokkal kapcsolatos esetleges jogairól, például az érintettek (EU) 2016/679 rendeletből eredő jogairól vagy az ilyen jogokat keletkeztető tényekről.

Az adatbirtokos ezeket az információkat az 1. függelékben határozza meg.

A felek továbbra is szabadon megállapodhatnak bármilyen további, az adatrendelet követelményein túlmutató, ingyenes vagy díj ellenében nyújtott támogatásról.

4.2.5.

Az adatbirtokos vállalja, hogy a felhasználónak a kért adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó információkat nem tárolja az alábbiakhoz szükséges mértéken túl:

(a)

i. a felhasználó hozzáférési kérelmének és ii. e szerződésnek a megfelelő teljesítése;

(b)

az adatinfrastruktúra biztonsága és karbantartása;

(c)

az ilyen információk megőrzésére vonatkozó, az adatbirtokost terhelő jogi kötelezettségeknek való megfelelés.

4.3.   Visszacsatolási mechanizmusok

Ha a felhasználó a szerződés hatálya alá tartozó adatokra vonatkozó 2. ponttal, a 4.2.1. vagy 4.2.2. pont vagy az adatok jellemzőire és a hozzáférési intézkedésekre vonatkozó 1. függelék követelményeivel kapcsolatos eseményt azonosít, és ha a felhasználó az adatbirtokos rendelkezésére bocsátja az esemény részletes leírását, az adatbirtokosnak és a felhasználónak jóhiszeműen együtt kell működnie az esemény okának azonosítása érdekében.

Ha az incidenst az okozta, hogy az adatbirtokos nem teljesítette kötelezettségeit, indokolatlan késedelem nélkül orvosolniuk kell a jogsértést. Ha az adatbirtokos ezt nem teszi meg, az alapvető szerződésszegésnek minősül, és a felhasználó hivatkozhat e szerződés 12. pontjára. Ha a felhasználó úgy ítéli meg, hogy az adatrendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti hozzáférési joga sérült, az adatrendelet 37. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban kijelölt illetékes hatósághoz is panaszt nyújthat be.

Ez a rendelkezés lehetőséget biztosít az adatbirtokosnak, hogy orvosolja jogi vagy szerződéses kötelezettségeinek megsértését. Ha az adatbirtokos ezt indokolatlan késedelem nélkül nem teszi meg, a felhasználó élhet a szerződésben foglalt, alapvető szerződésszegés esetén igénybe vehető jogorvoslatokkal.

Ha a felhasználó úgy ítéli meg, hogy az adatrendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti hozzáférési joga sérült, az adatrendelet 37. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban kijelölt illetékes hatósághoz is panaszt nyújthat be. A felhasználónak azonban tisztában kell lennie azzal, hogy a 37. cikkel összhangban kijelölt illetékes hatóságok pontos feladatai és hatáskörei tagállamonként eltérőek lehetnek.

A felhasználónak mindig joga van ahhoz, hogy hatékony jogorvoslatért az illetékes bírósághoz forduljon, vagy a jogvitát bármely alternatív vitarendezési testület elé utalja.

A felhasználónak ezért gondosan meg kell vizsgálnia, hogy mi a legmegfelelőbb módja annak, hogy az adatbirtokos kötelezésének a jogi és szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére.

4.4.   Az adatbirtokos egyoldalú változtatásai

4.4.1.

Az adatbirtokos egyoldalúan módosíthatja az adatok jellemzőire vonatkozó leírásokat vagy az 1. függelékben meghatározott hozzáférési szabályokat, ha ezt az adatbirtokos szokásos üzletmenete objektíven indokolja, például a termékek vagy a kapcsolódó szolgáltatások sorában jelentkező közvetlen biztonsági rés miatti technikai módosítás vagy az adatbirtokos infrastruktúrájának megváltozása által. Minden módosításnak meg kell felelnie a 4.2.1. és 4.2.2. pont követelményeinek.

Az adatbirtokosnak legalább (jelöljön meg egy észszerű időtartamot) a módosítás hatálybalépése előtt értesítenie kell a felhasználót a változásról.

Rövidebb értesítési idő is elegendő lehet:

(a)

ha a változás nem érinti hátrányosan az adatokhoz való hozzáférést és az adatok felhasználó általi felhasználását; vagy

(b)

ha az ilyen értesítés lehetetlen vagy észszerűtlen lenne az adott körülmények között, például ha azonnali változtatásokra van szükség az éppen észlelt biztonsági rés miatt.

5.   (ha az adatbirtokos által a felhasználó kérelmére rendelkezésre bocsátott adatokat üzleti titokként kell védeni) Az üzleti titkok védelme

1.

Üzleti titkok megosztása – Az adatbirtokosok főszabály szerint nem utasíthatják el az adatrendelet szerinti adathozzáférés iránti kérelmet kizárólag azon az alapon, hogy bizonyos adatok üzleti titokként védendőnek minősülnek, mivel ez aláásná az adatrendelet szándékolt hatásait.

Lásd az 5.1. pontot.

Üzleti titkok – Ha azonban az adatbirtokos megállapítja, hogy az e szerződés hatálya alá tartozó bizonyos adatok az (EU) 2016/943 irányelvben (a továbbiakban: az üzleti titkokról szóló irányelv) (4) meghatározott üzleti titokként védelmet élveznek, megilletik őt bizonyos jogok, elsősorban az, hogy továbbra is megőrizze a szóban forgó titkok bizalmas jellegét.

Az üzleti titkokról szóló irányelv 2. cikkének 1. pontja értelmében az „üzleti titok” olyan információ, amely három követelménynek felel meg: a) titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész, vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára, b) titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír, és c) titokban tartása érdekében az adatok felett ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy a körülményekhez képest észszerű lépést tett.

Az „üzleti titok jogosultja” az üzleti titok feletti ellenőrzést jogszerűen gyakorló természetes vagy jogi személy.

Az adatok csak akkor azonosíthatók üzleti titokként, ha az adatbirtokos vagy az üzleti titok jogosultja ilyenként védi őket, amikor az adatrendelet 4. cikkével összhangban adathozzáférés iránti kérelmet nyújtanak be.

Lásd az 5.1.1. pontot.

2.

Az üzleti titkok kezdeti azonosítása – Az adatbirtokosok üzleti titkokkal kapcsolatos jogai kezdetben csak akkor és annyiban alkalmazandók, ha és amennyiben az üzleti titokként védett adatokat a szerződés azonosítja.

Lásd az 5.1.2. pontot.

3.

A szerződés időtartama alatt – Az adatbirtokosok üzleti titkokkal kapcsolatos jogai azonban a szerződés időtartama alatt a rendelkezésre bocsátandó új adatok tekintetében is érvényesülhetnek.

Lásd az 5.1.3. pontot.

4.

Ellenőrzési jogok – Annak érdekében, hogy megőrizzék az üzleti titokként védett adatok bizalmas jellegét, ugyanakkor ne avatkozzanak be egymás tevékenységébe, független harmadik felek bevonásával fontolóra lehet venni bizonyos ellenőrzési jogokat, beleértve az ellenőrzési jelentés eredményeivel kapcsolatos nézeteltérések esetén alkalmazandó mechanizmusokat is. A felek az ellenőrzések helyett alternatív intézkedéseket is alkalmazhatnak.

Lásd az 5.2.3. pontot.

5.

Az üzleti titok jogosultjának jogai (1/4) – Az adatbirtokos (vagy az üzleti titok harmadik fél jogosultja) az azonosított üzleti titkok megosztásának feltételeként megállapodhat a felhasználóval az üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzésére vonatkozó követelményekről, például bizonyos arányos technikai és szervezési intézkedések meghozataláról.

Lásd az 5.2. és az 5.3. pontot.

6.

Az üzleti titok jogosultjának jogai (2/4) – Ha a kezdeti intézkedések nem elegendőek, az üzleti titok jogosultja eseti alapon az üzleti titokként védett konkrét és azonosított adatok esetében egyoldalúan növelheti az intézkedések szintjét, vagy kérheti, hogy a felhasználóval további intézkedésekről állapodjanak meg. Ha nem születik megállapodás a szükséges intézkedésekről, az adatbirtokos az adatrendeletben meghatározott feltételek mellett felfüggesztheti az üzleti titokként védett konkrét adatok megosztását.

Lásd az 5.4.1. pontot.

7.

Az üzleti titok jogosultjának jogai (3/4) – Az üzleti titok jogosultja eseti alapon, kizárólag kivételes körülmények között és az adatrendeletben meghatározott feltételek mellett megtagadhatja konkrét, azonosított üzleti titkok megosztását is.

Lásd az 5.4.2. pontot.

8.

Az üzleti titok jogosultjának jogai (4/4) – Az üzleti titok jogosultja visszatarthatja vagy felfüggesztheti az adatmegosztást, ha a felhasználó megszegi az üzleti titkok védelmével kapcsolatos kötelezettségeit.

Lásd az 5.4.3. pontot.

9.

Az azonosított üzleti titkokat tartalmazó adatok megőrzése – Ha az adatbirtokos az 5.4.1., az 5.4.2. vagy az 5.4.3. ponttal összhangban visszatartja vagy felfüggeszti az adatmegosztást, az adatbirtokos továbbra is köteles könnyen hozzáférhetővé tenni az azonosított üzleti titkokat tartalmazó kapcsolódó adatokat azáltal, hogy azokat mindaddig megőrzi, amíg a szerződés hatálya alá tartozó megosztásuk lehetséges.

Lásd az 5.6. pontot.

10.

Harmadik félként azonosított üzletititok-jogosult – Ha az üzleti titok jogosultja harmadik fél, az adatbirtokosnak gondoskodnia kell arról, hogy az 5. pont az ő üzleti titkait is védje, és be kell szereznie az üzleti titok említett harmadik fél jogosultjától valamennyi vonatkozó engedélyt.

Lásd az 5.1.2. pontot.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2016/943/oj).

5.1.   Az üzleti titokra vonatkozó megállapodások alkalmazhatósága

5.1.1.

Az e szerződés 5.2. és 5.3. pontjában elfogadott védelmi intézkedések, valamint az 5.4. pontban elfogadott kapcsolódó jogok kizárólag az adatbirtokos által a felhasználó rendelkezésére bocsátandó adatokban szereplő, üzleti titokként védett azon adatokra vagy metaadatokra vonatkoznak (az üzleti titkokról szóló irányelvben meghatározottak szerint), amelyek az adatbirtokos vagy az üzleti titok más jogosultja birtokában vannak (az említett irányelvben meghatározottak szerint).

5.1.2.

Az üzleti titokként védett adatok adatazonosítását és az üzleti titok jogosultjának (jogosultjainak) kilétét a 4. függelék határozza meg.

Az adatbirtokos nyilatkozik a felhasználónak arról, hogy az üzleti titokként védett adatok tekintetében az üzleti titkok bármely harmadik fél jogosultjától származó valamennyi releváns joggal rendelkezik e szerződés megkötésére.

Az adatrendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban „az adatbirtokosnak vagy – amennyiben nem ugyanazon személyekről van szó – az üzleti titok jogosultjának azonosítania kell, hogy a kapcsolódó metaadatokkal együtt mely adatok védettek üzleti titokként”.

Ezért az adatbirtokosnak a 4. függelékben azonosítania kell az üzleti titokként védett adatokat. Az adatbirtokos azonban nem kötelezhető arra, hogy ismertesse magát az üzleti titkot. Elegendő azonosítani azokat az adatokat, amelyeket az üzleti titok bizalmas jellegének biztosítása érdekében védeni kell, ha az ilyen adatok elemzése felfedheti az üzleti titkot.

5.1.3.

Ha e szerződés időtartama alatt olyan új adatokat bocsátanak a felhasználó rendelkezésére, amelyek az 5.1.1. pontban meghatározottak szerint üzleti titokként védettek, az adatbirtokos kérésére a 4. függelék ennek megfelelően módosításra kerül.

A 4. függelék módosításáig és a felek közötti megállapodásig az adatbirtokos visszatarthatja vagy ideiglenesen felfüggesztheti az üzleti titokként védett új adatok megosztását. Ilyen esetben az adatbirtokos döntését megfelelően meg kell indokolni, és indokolatlan késedelem nélkül írásban közölni kell a felhasználóval. Az adatbirtokos értesíti továbbá az (EU) 2023/2854 rendelet 37. cikke alapján kijelölt illetékes hatóságot arról, hogy visszatartotta vagy felfüggesztette az adatmegosztást, és megjelöli, hogy mely intézkedésekről nem született megállapodás, illetve melyeket nem hajtották végre.

5.1.4.

Az 5.2. és 5.3. pontban meghatározott kötelezettségek a szerződés megszűnését követően is hatályban maradnak, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.

5.2.   A felhasználó által hozott védelmi intézkedések

5.2.1.

A felhasználónak alkalmaznia kell a 4. függelékben foglalt védelmi intézkedéseket (a továbbiakban: a felhasználó által hozott védelmi intézkedések).

A feleknek külön függelékben kell ismertetniük ezen intézkedések valamennyi részletét, beleértve azokat a helyzeteket is, amikor a felhasználó harmadik felekkel osztja meg az adatokat. Az intézkedések lehetnek technikaiak (pl. titkosítás, tűzfalak, osztott tárolás stb.) és szervezetiek (pl. belső irányítás, megfelelő személyazonosság-kezelés és hozzáférés-ellenőrzés, megbízható harmadik fél bevonása, titoktartási megállapodások).

Mivel az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, tartalmuk az alkalmazható üzleti titok jellegétől függően igen eltérő lesz. Az intézkedések attól is függnek, hogy i. hozzáférést kell-e biztosítani az adatok tárolási helyéhez, vagy ii. az adatokat teljes mértékben továbbítani kell-e a felhasználónak. Az előbbi esetben az adatbirtokos nagyobb fokú ellenőrzést gyakorol, és a védelmi intézkedések egy részét maga is alkalmazhatja, míg a felhasználó számára az adatok felhasználási szintje alacsonyabb lehet. Mindenesetre mindkét félnek az adatrendelet szándékolt hatásainak elérésére kell összpontosítania. Ezért a különböző érdekeket a szándékolt hatások aláásása nélkül kell egyensúlyba hozni.

5.2.2.

Amennyiben a felhasználó jogosult az adatokat harmadik fél rendelkezésére bocsátani, a felhasználó megoszthatja az üzleti titokként védett adatokat, ha:

(a)

i. indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az adatbirtokost arról, hogy az üzleti titokként védett adatokat harmadik fél rendelkezésére bocsátja, ii. meghatározza a szóban forgó adatokat, és iii. megadja az adatbirtokosnak a harmadik fél személyazonosságát, székhelyét és elérhetőségét;

(b)

a harmadik fél alkalmazza a 4. függelékben meghatározott védelmi intézkedéseket.

5.2.3.

[OPCIONÁLIS] [Annak ellenőrzése érdekében, hogy a felhasználó végrehajtotta-e és fenntartja-e a felhasználó által hozott védelmi intézkedéseket, és ha igen, milyen mértékben, a felhasználó vállalja, hogy i. a felhasználó költségére évente biztonsági megfelelőségértékelési ellenőrzési jelentést készíttet a felhasználó által választott független harmadik féllel, vagy ii. az adatbirtokos költségére évente lehetővé teszi, hogy az adatbirtokos által kiválasztott független harmadik fél biztonsági megfelelőségértékelési ellenőrzést végezzen, feltéve, hogy az ilyen független harmadik fél a felhasználó által rendelkezésre bocsátott titoktartási megállapodást írt alá. Az ilyen biztonsági ellenőrzési jelentésnek igazolnia kell, hogy a felhasználó megfelel az 5. pont és a 4. függelék adott időpontban alkalmazandó rendelkezéseinek. Az ellenőrzési jelentések eredményeit indokolatlan késedelem nélkül meg kell küldeni mindkét félnek.

A felhasználó választhat az i. és a ii. pont közül. Ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél költségére kapott biztonsági ellenőrzési jelentés helytelen, fenntartja magának a jogot arra, hogy saját költségén egy másik független harmadik féllel készíttessen biztonsági ellenőrzési jelentést. E jog gyakorlása esetén mindkét független harmadik fél ellenőr megvitatja a felekkel együtt a két jelentés közötti különbségeket, és arra törekszik, hogy a jóhiszeműséget tiszteletben tartva rendezze a függőben lévő ügyeket.]

Ez a záradék opcionális, mivel a felek más intézkedésekről is megállapodhatnak annak ellenőrzése érdekében, hogy a felhasználó eleget tesz-e a felhasználó által hozott védelmi intézkedések végrehajtására és fenntartására vonatkozó kötelezettségeinek.

5.3.   Az üzleti titok jogosultja által hozott védelmi intézkedések

5.3.1.

Az adatbirtokos alkalmazhatja a 4. függelékben elfogadott intézkedéseket az üzleti titokként védett adatok bizalmas jellegének megőrzése érdekében (a továbbiakban: az adatbirtokos által hozott védelmi intézkedések).

5.3.2.

Az adatbirtokos egyoldalúan végrehajthat megfelelő technikai és szervezési védelmi megoldásokat, például szoftverfrissítéseket, amennyiben azok nem érintik hátrányosan a felhasználót e szerződés tekintetében.

5.3.3.

A felhasználó vállalja, hogy – amennyiben a felek másként nem állapodnak meg – nem változtatja meg vagy nem szünteti meg az adatbirtokos által hozott védelmi intézkedéseket, sem az 5.3.2. ponttal összhangban hozott intézkedéseket.

5.4.   Megosztási kötelezettség és a visszautasításhoz, visszatartáshoz vagy megszüntetéshez való jog

5.4.1.

Amennyiben az azonosított felhasználó által hozott védelmi intézkedések és az adatbirtokos által hozott védelmi intézkedések érdemben nem elegendőek az adott üzleti titokként védett adat megfelelő védelméhez, az adatbirtokos – az intézkedések nem megfelelő voltának részletes leírásával együtt a felhasználót értesítve – további védelmi intézkedések elfogadását kérheti; ha észszerű idő elteltével nem születik megállapodás a szükséges további intézkedésekről, és ha az ilyen intézkedések szükségességét kellően megindokolták, például biztonsági ellenőrzési jelentésben, az adatbirtokos visszatarthatja vagy felfüggesztheti a szóban forgó konkrét adatok megosztását; ebben az esetben az adatbirtokosnak értesítenie kell a felhasználót; az értesítést kellően meg kell indokolnia, jeleznie kell benne, hogy mely intézkedésekről nem született megállapodás, adott esetben meg kell jelölni az érintett üzleti titkokat, és indokolatlan késedelem nélkül, írásban kell megtenni; az adatbirtokosnak e konkrét adatokon kívül továbbra is meg kell osztania az üzleti titokként védett adatokat.

5.4.2.

Ha kivételes körülmények között az adatbirtokost a felhasználó által hozott védelmi intézkedések és az adatbirtokos által hozott védelmi intézkedések bevezetése ellenére is nagy valószínűséggel súlyos gazdasági kár érné amiatt, hogy üzleti titokként védett konkrét adatokat közöl a felhasználóval, az adatbirtokos megtagadhatja a szóban forgó konkrét adatok megosztását, vagy felfüggesztheti azok megosztását.

Az adatbirtokosnak indokolatlan késedelem nélkül megfelelően indokolt értesítést kell küldenie a felhasználónak és az adatrendelet 37. cikke alapján kijelölt illetékes hatóságnak.

Ugyanakkor az adatbirtokosnak e konkrét adatokon kívül továbbra is meg kell osztania az üzleti titokként védett adatokat.

Az (EU) 2023/2854 rendelet 4. cikke szerinti adatmegosztás megtagadása vagy megszüntetése kivételes körülményekre korlátozódik. Ezért az értesítést megfelelően indokolni kell. A figyelembe veendő szempontok közé tartozhat például az üzleti titkok védelme érvényesíthetőségének hiánya a nem uniós államokban, a szóban forgó üzleti titok jellege és bizalmassági szintje, vagy az érintett összekapcsolt termék egyedisége és újszerűsége.

5.4.3.

Ha a felhasználó nem hajtja végre és nem tartja fenn a felhasználó által hozott védelmi intézkedéseket, és ha ezt a mulasztást az adatbirtokos megfelelően alátámasztja, például biztonsági ellenőrzési jelentésben, az adatbirtokos jogosult visszatartani vagy felfüggeszteni az adott azonosított üzleti titkok megosztását mindaddig, amíg a felhasználó meg nem oldja az incidenst.

Ebben az esetben az adatbirtokosnak indokolatlan késedelem nélkül megfelelően indokolt, írásbeli értesítést kell küldenie a felhasználónak és az adatrendelet 37. cikke alapján kijelölt illetékes hatóságnak.

5.4.4.

Az 5.4.1. pont nem jogosítja fel az adatbirtokost e szerződés felmondására.

Az 5.4.2. vagy 5.4.3. pont csak az adott azonosított üzleti titkok tekintetében jogosítja fel az adatbirtokost e szerződés felmondására, és csak abban az esetben, ha:

(a)

az 5.4.2. vagy az 5.4.3. pont valamennyi feltétele teljesült;

(b)

észszerű idő elteltével a felek a békés megoldásra irányuló kísérlet ellenére sem találtak megoldást, többek között az adatrendelet 37. cikke alapján kijelölt illetékes hatóság beavatkozását követően sem; valamint

(c)

illetékes bíróság nem hozott a felhasználó javára olyan bírósági határozatot, amely kötelezi az adatbirtokost az adatok hozzáférhetővé tételére, és nincs folyamatban ilyen határozatra irányuló bírósági eljárás.

5.5.   A jogsértő áruk gyártásának befejezése és azok megsemmisítése

Az e szerződéssel vagy az alkalmazandó joggal összhangban az adatbirtokos rendelkezésére álló egyéb jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, ha a felhasználó módosítja vagy megszünteti az adatbirtokos által alkalmazott technikai védelmi intézkedéseket, vagy nem tartja fenn az általa az adatbirtokossal egyetértésben, az 5.2. és 5.3. ponttal összhangban hozott technikai és szervezési intézkedéseket, az adatbirtokos felkérheti a felhasználót, hogy:

(a)

törölje az adatbirtokos által rendelkezésre bocsátott adatokat és azok másolatait; és/vagy

(b)

szüntesse meg a termékek, a származtatott adatok vagy az azonosított üzleti titkok révén szerzett ismeretek alapján előállított szolgáltatások előállítását, felkínálását vagy forgalomba hozatalát vagy használatát, vagy a jogsértő termékek említett célokból történő behozatalát, kivitelét vagy tárolását, és semmisítse meg a jogsértő terméket, amennyiben komoly kockázata áll fenn annak, hogy az említett adatok jogellenes használata jelentős kárt fog okozni az adatbirtokosnak vagy az üzleti titok jogosultjának, vagy amennyiben az ilyen intézkedés az adatbirtokos vagy az üzleti titok jogosultja érdekeinek fényében nem volna aránytalan; és/vagy

(c)

kárpótolja az ilyen jogellenes hozzáféréssel érintett vagy jogellenesen felhasznált adatokkal való visszaélést vagy az ilyen adatok közzétételét elszenvedő felet.

5.6.   Az azonosított üzleti titokként védett adatok megőrzése

5.6.1.

Amennyiben az adatbirtokos az 5.4.1., 5.4.2. és 5.4.3. ponttal összhangban gyakorolja az adatok felhasználóval való megosztásának megtagadásához, visszatartásához vagy felfüggesztéséhez való jogot, biztosítania kell a szóban forgó adatok megőrzését annak érdekében, hogy az említett adatok a felhasználó rendelkezésére álljanak:

(a)

a megfelelő védelmi intézkedések elfogadását és végrehajtását követően; vagy

(b)

vagy azt követően, hogy illetékes hatóság vagy bíróság kötelező erejű határozatot hozott, amely előírja az adatbirtokos számára, hogy bocsássa az adatokat a felhasználó rendelkezésére.

Ez a megőrzési kötelezettség akkor szűnik meg, ha az illetékes hatóság vagy bíróság kötelező erejű határozatban engedélyezi az ilyen megőrzött adatok törlését, vagy ha a szerződés megszűnik.

5.6.2.

Az adatok 5.6.1. pont szerinti megőrzésével kapcsolatos szükséges költségeket az adatbirtokos viseli. A felhasználó azonban annyiban fedezi ezeket a költségeket, amennyiben az adatmegosztás visszatartására vagy felfüggesztésére az 5.4.3. ponttal összhangban kerül sor.

6.   (ha az adatokat az adatbirtokos a felhasználó kérésére rendelkezésre bocsátja) Az adatok felhasználó általi felhasználása

6.1.   Megengedett adatfelhasználás és -megosztás

6.1.1.

A felhasználó az adatbirtokos által kérelmére rendelkezésre bocsátott adatokat bármely jogszerű célra felhasználhatja, és/vagy – olyan mértékben, ahogy az adatokat a felhasználónak továbbítják, vagy az adatok általa lekérdezhetők – a 6.2. pontban foglalt korlátozásokra figyelemmel szabadon megoszthatja.

6.2.   Az adatfelhasználás és -megosztás korlátai

6.2.1.

A felhasználó vállalja, hogy nem vesz részt:

(a)

az adatok olyan összekapcsolt termék kifejlesztésére való felhasználásában, amely verseng a termékkel, és az adatokat e célból nem is osztja meg harmadik féllel;

(b)

ezen adatok arra történő felhasználásában, hogy betekintést nyerjen a gyártó vagy adott esetben az adatbirtokos gazdasági helyzetébe, vagyonába és termelési módszereibe;

(c)

kényszerítő eszközök alkalmazásában vagy az adatbirtokos adatvédelmi célból kialakított technikai infrastruktúrájának hiányosságaival való visszaélésben az adatokhoz való hozzáférés megszerzése érdekében;

(d)

az (EU) 2022/1925 rendelet 3. cikke értelmében kapuőrnek minősülő harmadik féllel való adatmegosztásban.

6.2.2.

[OPCIONÁLIS] [Ezenkívül és az adatrendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a felhasználó és az adatbirtokos megállapodnak abban, hogy korlátozzák vagy megtiltják a következő adatkezelést (pontosítsa az érintett adatkezelést: az adatokhoz való hozzáférés, azok felhasználása és/vagy további megosztása), ami azzal járna, hogy aláásná a termékre vonatkozó, az uniós jogban megállapított biztonsági követelményeket (pontosítsa a biztonságra vonatkozó érintett jogi követelményt), és súlyos hatást gyakorolna a természetes személyek egészségére, biztonságára vagy védelmére.

A felhasználó vállalja, hogy nem (határozza meg a fent említett adatkezeléssel kapcsolatos releváns korlátozásokat vagy tilalmakat).]

7.   Adatmegosztás a felhasználó kérésére az adatátvevővel

7.1.   Az adatok hozzáférhetővé tétele az adatátvevő számára

7.1.1.

Az adatbirtokosnak az adatokat az azok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns metaadatokkal együtt a felhasználó vagy a nevében eljáró fél kérelmére, a felhasználó számára ingyenesen, elérhetővé kell tennie az adatátvevő számára. A kérelem benyújtható a 3. függelékben foglalt űrlapon a következők szerint elküldve: (ismertesse az elektronikus úton benyújtott egyszerű kérelemre vonatkozó eljárást, amennyiben ez technikailag megvalósítható). Annak ellenőrzése céljából, hogy a kérelmet a felhasználó nyújtotta be, az adatbirtokos nem kötelezhető a szükségesnél több információ megadására.

7.1.2.

Amennyiben a felhasználó nem azonos az érintettel, az adatbirtokos a személyes adatnak minősülő adatokat csak akkor bocsátja a harmadik fél rendelkezésére a felhasználó kérelme alapján, ha az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 6. cikke alapján érvényes jogalap áll rendelkezésre a személyes adatok rendelkezésre bocsátására, és – adott esetben – csak ha teljesülnek az említett rendelet 9. cikkében és a 2002/58/EK irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) 5. cikke (3) bekezdésében meghatározott feltételek.

E tekintetben, ha a felhasználó nem az érintett, a felhasználónak az előző rendelkezés alapján benyújtott minden egyes kérelemben jeleznie kell az adatbirtokos számára az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke szerinti adatkezelés jogalapját (és adott esetben az említett rendelet 9. cikke és a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerint alkalmazandó eltérést), amelyre hivatkozva a személyes adatok rendelkezésre bocsátását kéri.

7.1.3.

Az adatbirtokosnak úgy kell az adatátvevő rendelkezésére bocsátania az adatokat, hogy azok minősége legalább ugyanolyan legyen, mint amikor az adatbirtokos rendelkezésére álltak, és minden esetben átfogó, strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban, könnyen és biztonságosan.

7.1.4.

Amennyiben a felhasználó ilyen kérelmet nyújt be, az adatbirtokos megállapodik az adatátvevővel az adatoknak az adatrendelet III. és IV. fejezetével összhangban történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályokról.

7.1.5.

A felhasználó elfogadja, hogy a 7.1.1. pont szerinti kérelem nem szolgálhat az (EU) 2022/1925 rendelet 3. cikke értelmében kapuőrnek minősülő harmadik fél javára [OPCIONÁLIS] [és nem nyújtható be olyan új összekapcsolt termékek, anyagok vagy eljárások tesztelésével összefüggésben, amelyeket még nem hoztak forgalomba].

7.1.6.

A felhasználó tudomásul veszi, hogy a harmadik fél a 7.1.1. pont alapján rendelkezésére bocsátott adatokat csak a felhasználóval egyeztetett célokra és feltételek mellett kezelheti. Az adatbirtokos nem vonható felelősségre a felhasználóval szemben a felhasználó és a harmadik fél közötti ilyen megállapodás hiányáért, kivéve, ha az adatbirtokos tudott erről a hiányról, vagy tudnia kellett volna róla.

8.   [OPCIONÁLIS – ha a felhasználó gazdálkodó szervezet] A felhasználó jogainak korlátozása

A felhasználó beleegyezik (adja meg a felhasználó adatok használatához vagy megosztásához való joga korlátozásának célját, jellegét és időtartamát, és azonosítsa az adatok e korlátozások által érintett részét).

Az adatrendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban „minden olyan szerződési feltétel, amely a felhasználó kárára kizárja [a II. fejezet] szerinti felhasználói jogok alkalmazását, eltér azoktól vagy megváltoztatja azok hatását, nem kötelező erejű a felhasználóra nézve”.

Ez a (25) preambulumbekezdéssel összhangban értelmezendő, amely kimondja, hogy „a rendelet nem akadályoz felhasználókat abban, hogy vállalkozások közötti kapcsolatok esetén bármely jogszerű szerződési feltétel alapján adatokat bocsássanak harmadik felek vagy adatbirtokosok rendelkezésére, ideértve azt is, hogy megállapodnak az ilyen adatok további megosztásának korlátozásában vagy szűkítésében, vagy abban, hogy arányos kompenzációban részesüljenek, például az ilyen adatok felhasználására vagy megosztására vonatkozó jogukról való lemondásért cserébe”.

Ezért az ilyen korlátozások csak akkor érvényesek, ha nem okoznak kárt a felhasználónak, vagyis a korlátozások nem sérthetik a felhasználó jogos érdekeit.

Emellett ez a pont nem használható fel arra, hogy teljes mértékben megfossza a felhasználót az adatrendelet 4. és 5. cikke szerinti törvényes jogaitól, például azáltal, hogy a felhasználó teljes mértékben lemond az adatokhoz való hozzáférési jogáról. A felhasználó csak akkor egyezhet bele a jogai korlátozásába, ha annak hatálya és időtartama korlátozott. Ezek nem járhatnak a felhasználó kárával. A korlátozás lehet például a rendelkezésre bocsátott adatok felhasználásának konkrét korlátozása, vagy magában foglalhatja az abba való beleegyezést, hogy az adatokat a (25) preambulumbekezdésben foglaltak szerint nem osztják meg további harmadik féllel, vagy hogy az adatátvevő nem oszthatja tovább az adatokat harmadik félnek.

Ez a pont akkor alkalmazható, ha a felhasználónak érdeke fűződik az ilyen korlátozásokhoz, például ha az adatbirtokos és a felhasználó közös ipari projektben vesz részt.

Akkor is alkalmazható, ha a felhasználó kompenzációban részesül. A díjazás puszta kézhezvétele azonban önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy a korlátozások nem károsak a felhasználóra nézve. Ennek a kompenzációnak arányosnak kell lennie a korlátozásokkal.

A felhasználó saját belátása szerint elfogadhatja vagy elutasíthatja az e pont szerinti korlátozás(oka)t.

9.   A felhasználónak nyújtott kompenzáció

9.1.   Kompenzáció

Az adatbirtokos vállalja, hogy (adott esetben) a 7. függelékben részletesen meghatározottak szerint kompenzációt nyújt a felhasználónak, többek között a felhasználói jogok 8. pont szerinti korlátozásaiért is.

A felek megállapodhatnak az adatok adatbirtokos általi felhasználásáért és megosztásáért járó kompenzációról, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az méltányos és észszerű. Ilyen kompenzációt mérlegelhetnek például akkor, ha az adatbirtokos az adatokat új termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére használja fel, vagy ha az adatbirtokos kereskedelmi célból összesített vagy származtatott adatokat hoz létre. Ezzel szemben ha például az adatokat kizárólag a felhasználóval kötött bármely megállapodás céljaira vagy a termék vagy a kapcsolódó szolgáltatás működésének, biztonságának és védelmének biztosítására használják fel, előfordulhat, hogy nem jár kompenzáció.

A feleknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy például ha a felhasználó a 8. ponttal összhangban korlátozza a jogait, a felhasználót kompenzálni kell, amint azt a 8. pont magyarázó szövegdoboza kifejti, és a kompenzációnak arányosnak kell lennie a korlátozás súlyosságával.

Hasonlóképpen kompenzációra lehet szükség a felhasználóval szembeni tisztességes bánásmód biztosítása érdekében, ha a felhasználó beleegyezik, hogy az adatbirtokos a 3.2.1. pont a) bekezdésének iii. alpontjával összhangban értékesítheti az adatokat harmadik feleknek.

Amennyiben kompenzáció jár, a feleknek meg kell állapodniuk annak jellegében, amely lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli.

9.2.   (pénzbeli kompenzáció esetén alkalmazandó) Késedelmi kamatok

Ha a kompenzáció megfizetése késik, az adatbirtokosnak az alkalmazandó jogban meghatározottak szerint a késedelmes kompenzáció után kamatot kell fizetnie a felhasználó számára a fizetés esedékessé válásától addig az időpontig, amikor a fizetés ténylegesen megtörténik.

10.   A használat átruházása és több felhasználó

A kezdeti felhasználó véglegesen átruházhatja a termék tulajdonjogát vagy a termék használatára vonatkozó jogát egy későbbi felhasználóra, például amikor a felhasználó értékesíti a terméket (a használat átruházása).

A kezdeti felhasználó további felhasználóknak is adhat jogokat a termék használatára és/vagy a kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére, miközben megőrzi felhasználói szerepét (több felhasználó), például ha:

—

egy vállalkozás az év bizonyos időszakaira bérbe adja kisteherautóját egy másik vállalkozásnak,

—

egy autókölcsönző cég bérbe adja autóit az ügyfeleknek.

Az adatbirtokos joga az adatok használatára

Ilyen esetekben az adatbirtokosnak szerződést kell kötnie a későbbi vagy további felhasználókkal, hogy felhasználhassa a termék vagy a kapcsolódó szolgáltatások ilyen felhasználók általi használata révén generált adatokat. Az alábbi rendelkezések lehetséges megoldásokat javasolnak egy ilyen szerződés megkötésére annak érdekében, hogy a felek a helyzet sajátosságaihoz leginkább igazodó megoldást választhassák.

Átruházás esetén a felek megállapodhatnak például abban, hogy a kezdeti felhasználó értesíti az adatbirtokost az átruházásról, a későbbi felhasználó személyazonosságáról és elérhetőségéről annak érdekében, hogy az adatbirtokos kapcsolatba léphessen a későbbi felhasználóval, és szerződést köthessen vele.

Több felhasználó esetén ez a megoldás túl nagy terhet jelenthet az adatbirtokos számára. Ha a kezdeti felhasználó olyan helyzetben van, hogy az adatbirtokos nevében eljárhat, az egyik lehetőség az, hogy a kezdeti felhasználó beszerzi a további felhasználók hozzájárulását az adatokhoz való hozzáféréshez és azok felhasználásához a jelen szerződésben meghatározott feltételek szerint.

Más helyzetekben továbbra is megvalósítható és kívánatos lehet, hogy a kezdeti felhasználó oly módon értesítse az adatbirtokost a további felhasználó elérhetőségéről, hogy az adatbirtokos közvetlenül szerződést köthessen a további felhasználóval.

Az is lehetséges, hogy a szerződés megkötéséhez a kezdeti felhasználónak nem kell értesítenie az adatbirtokost a későbbi vagy a további felhasználóról, mivel a körülmények olyanok, hogy a kezdeti felhasználó beavatkozása nélkül is megköthetik a szerződést. Előfordulhat például, hogy a termék és/vagy a kapcsolódó szolgáltatás használatához a felhasználót azonosító felhasználói fiók létrehozása szükséges. Ebben az esetben az adatbirtokos a saját fiókja létrehozásakor szerződést köthet a későbbi vagy a további felhasználókkal. Ez azonban megkövetelheti a kezdeti felhasználótól annak biztosítását, hogy a későbbi vagy további felhasználó ne használja az ő fiókját.

A felek hozzáférési jogai a használat átruházása és több felhasználó vonatkozásában

A használat átruházása vagy több felhasználó esetén a szerződésnek bizonyosságot kell nyújtania arra vonatkozóan, hogy ki és milyen feltételek mellett férhet hozzá az adatokhoz. Ha például egy vállalat (a kezdeti felhasználó) naponta vagy hetente bérbe ad összekapcsolt mezőgazdasági gépeket egyéni mezőgazdasági termelőknek (további felhasználók), a mezőgazdasági gépek által generált adatok felfedhetik az egyes mezőgazdasági termelők érzékeny üzleti információit. A gyártó (az adatbirtokos) nem teheti egyszerűen hozzáférhetővé az e szerződés 4. pontja szerinti adatokat a kezdeti felhasználó (a gépeket tulajdonló vállalat) számára anélkül, hogy megbizonyosodna arról, hogy ezáltal nem sérülnek az egyes mezőgazdasági termelők (a további felhasználók) bizalmas adatai vagy jogai.

A további vagy későbbi felhasználó hozzáférési jogai különösen az adatok szerződéses kategorizálásától függhetnek, például:

—

A felhasználó eltávolítható adatai – a termékek vagy a kapcsolódó szolgáltatások gyakran lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy törölje a használat során generált adatokat. Átruházás esetén a felhasználónak törölnie kell ezeket az adatokat. Ellenkező esetben ezek az adatok hozzáférhetők lehetnek a további vagy későbbi felhasználó számára.

—

Mindig eltávolítható adatok – olyan adatok, amelyeket az adatbirtokos nem tehet hozzáférhetővé a további vagy a későbbi felhasználó számára.

—

Egyéb adatok – a felhasználó eltávolítható adataitól vagy a mindig eltávolítható adatoktól eltérő adatok, ezek az adatok nem távolíthatók el, és nem vonatkozik rájuk titoktartási megállapodás (azaz az adatok az új későbbi felhasználók számára is hozzáférhetők lesznek). Ezek az adatok magukban foglalhatják azokat az adatokat, amelyeknek a törvény erejénél fogva vagy gyakorlati okokból hozzáférhetőknek kell lenniük a további vagy későbbi felhasználó számára (például a hálózatba kapcsolt jármű frissítéseihez kapcsolódóan).

Az adatbirtokosnak be kell sorolnia az adatokat e kategóriákba, különösen az adatrendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdésében, a jelen szerződésben (például az 1. függelékben) vagy a termékkel vagy a kapcsolódó szolgáltatással kapcsolatos dokumentációban említett adatokat.

Ez a 10. pont az adatrendeletre összpontosít; nem érinti azokat a további jogszabályokat, beleértve az ágazati jogszabályokat is, amelyek szabályozhatják az összekapcsolt termék vagy a kapcsolódó szolgáltatás átruházását (pl. orvostechnikai eszközök újrafeldolgozása).

10.1.   A használat átruházása

Amennyiben a felhasználó szerződés alapján átruházza i. a termék tulajdonjogát vagy ii. a termék használatára vonatkozó ideiglenes jogait és/vagy iii. a kapcsolódó szolgáltatások igénybevételéhez való jogát egy későbbi személyre (a továbbiakban: későbbi felhasználó), és az átruházást követően elveszíti felhasználói jogállását, a felek vállalják, hogy megfelelnek az e pontban meghatározott követelményeknek.

[1. LEHETŐSÉG] [A kezdeti felhasználónak értesítenie kell az adatbirtokost az átruházásról, és meg kell adnia a későbbi felhasználó szükséges elérhetőségét annak érdekében, hogy az adatbirtokos szerződést köthessen vele az adatok adatbirtokos általi felhasználására vonatkozóan.]

[2. LEHETŐSÉG] [Az adatbirtokos megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy szerződést kössön a későbbi felhasználóval az adatok adatbirtokos általi felhasználásáról. (adott esetben) A kezdeti felhasználónak biztosítania kell, hogy a későbbi felhasználó ne használhassa a kezdeti felhasználó fiókját.]

Az átruházás nem érinti az adatbirtokosnak az átruházás előtt keletkezett termékadatok vagy kapcsolódó szolgáltatási adatok felhasználására vonatkozó jogait, azaz a jelen szerződés alapján az átruházás előtt továbbított adatokkal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, amelyek az átruházást követően is fennmaradnak.

10.2.   Több felhasználó

Amennyiben a kezdeti felhasználó jogot biztosít a termék és/vagy a kapcsolódó szolgáltatás(ok) másik fél (további felhasználó) általi használatára, miközben megőrzi felhasználói státuszát, a felek vállalják, hogy megfelelnek az e pontban meghatározott követelményeknek.

10.2.1.

A további felhasználó hozzájárulása az adatok adatbirtokos általi felhasználásához és megosztásához

[1. LEHETŐSÉG] [A kezdeti felhasználó és a további felhasználó közötti szerződésbe a kezdeti felhasználó az adatbirtokos nevében olyan kikötéseket foglal, amelyek lényegében tükrözik a kezdeti felhasználó és az adatbirtokos közötti szerződés tartalmát, és különösen a termék és/vagy a kapcsolódó szolgáltatás adatainak az adatbirtokos általi felhasználására és megosztására vonatkozó 3. pontot a termék és/vagy a kapcsolódó szolgáltatás ideiglenes használatának időtartamára.]

[2. LEHETŐSÉG] [A kezdeti felhasználó értesíti az adatbirtokost a további felhasználónak a termék és/vagy a kapcsolódó szolgáltatás használatára vonatkozó jogainak létéről és időtartamáról, valamint a további felhasználó elérhetőségéről annak érdekében, hogy az adatbirtokos megállapodást köthessen a további felhasználóval az említett adatoknak az adatbirtokos általi felhasználásáról és megosztásáról.]

[3. LEHETŐSÉG] [Az adatbirtokos megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megállapodást kössön a további felhasználóval. (adott esetben) A kezdeti felhasználónak biztosítania kell, hogy a további felhasználó ne használhassa a kezdeti felhasználó fiókját.]

10.2.2.

A további felhasználó hozzáférése az adatokhoz

[OPCIONÁLIS] [A kezdeti felhasználó első kapcsolattartási pontként szolgál a további felhasználó számára, ha a további felhasználó az adatrendelet 4. vagy 5. cikke alapján adathozzáférési kérelmet nyújt be. Az adatbirtokosnak együtt kell működnie a kezdeti felhasználóval a kérelem teljesítése érdekében a 10. függelékben meghatározottak szerint.]

10.3.   A kezdeti felhasználó felelőssége

Amennyiben annak következtében, hogy a kezdeti felhasználó nem teljesíti a 10.1. és 10.2. pont szerinti kötelezettségeit, az adatbirtokos a későbbi vagy további felhasználóval kötött szerződés hiányában felhasználja és megosztja a termék vagy kapcsolódó szolgáltatások adatait, a kezdeti felhasználó kártalanítja az adatbirtokost a későbbi vagy további felhasználó által az adatbirtokossal szemben a termék és/vagy kapcsolódó szolgáltatás(ok) átruházását vagy ideiglenes használatát követően az adatok használatáért támasztott kártérítési igények tekintetében.

11.   Az alkalmazás kezdőnapja, a szerződés időtartama és megszűnés

11.1.   Az alkalmazás kezdőnapja és időtartama

Ez a szerződés általában nem létezik önálló szerződésként, hanem a termék tulajdonjogát a felhasználóra átruházó, a termék használatára neki átmeneti jogokat biztosító és/vagy a kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel párhuzamosan kötik meg.

E szerződésnek általában mindaddig hatályban kell maradnia, amíg ez a másik szerződés lehetővé teszi a felhasználó számára a termék vagy a kapcsolódó szolgáltatás használatát. Hasonlóképpen sem az adatbirtokos, sem a felhasználó nem mondhatja fel ezt a szerződést, kivéve, ha a másik fél súlyosan megszegi kötelezettségeit, mivel ez egyébként olyan helyzetet eredményezne, amelyben a felhasználó az adatrendelet szerinti jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szerződéses keret nélkül használná a terméket és/vagy a kapcsolódó szolgáltatást.

11.1.1.

Ez a szerződés [1. LEHETŐSÉG] [azonnal hatályba lép] [2. LEHETŐSÉG] […-án/-én (adja meg az időpontot) lép hatályba].

11.1.2.

A szerződést [1. LEHETŐSÉG] [határozatlan időre] [2. LEHETŐSÉG] [(adja meg)] határozott időtartamra kötik, figyelemmel az e szerződés szerinti esetleges lejárati vagy megszűnési okokra.

11.2.   Megszűnés

A 11.1. pontban meghatározott szerződéses időtartamtól függetlenül ez a szerződés megszűnik:

(a)

a termék megsemmisülése vagy a kapcsolódó szolgáltatás végleges megszűnése esetén, vagy ha a termék vagy kapcsolódó szolgáltatás visszafordíthatatlan módon elveszíti az adatok előállítására való képességét; vagy

(b)

ha a felhasználó elveszíti a termék tulajdonjogát, vagy ha a bérleti, lízing- vagy hasonló megállapodás szerinti, a termékkel kapcsolatos felhasználói jogok, illetve a kapcsolódó szolgáltatással kapcsolatos felhasználói jogok megszűnnek; vagy

(c)

ha a két fél megállapodik erről.

A b) és c) pont nem érinti az adatbirtokos és bármely későbbi vagy további felhasználó között hatályban maradó szerződést.

11.3.   A lejárat és a megszűnés joghatásai

11.3.1.

A szerződéses időszak lejárta vagy a szerződés megszűnése felmenti mindkét felet azon kötelezettség alól, hogy nyújtsa és megkapja a jövőbeli teljesítést, de nem érinti a megszűnés időpontjáig felhalmozódott jogokat és kötelezettségeket.

A lejárat vagy megszűnés nem érinti e szerződés egyetlen olyan rendelkezését sem, amely a szerződés lejárta után is alkalmazandó, különös tekintettel a titoktartásról szóló 13.1. pontra, az alkalmazandó jogról szóló 13.4. pontra és a vitarendezésről szóló 13.6. pontra.

11.3.2.

A szerződés megszűnése vagy lejárta a következő joghatásokkal jár:

(a)

az adatbirtokos a megszűnés vagy a lejárat időpontjától kezdve beszünteti a generált vagy rögzített adatok lehívását;

(b)

adatbirtokos a szerződésben meghatározottak szerint továbbra is jogosult a megszűnés vagy a lejárat időpontja előtt generált vagy rögzített adatok felhasználására és megosztására.

12.   Jogorvoslatok szerződésszegés esetén

Előfordulhat, hogy a felek nemcsak az adatspecifikus jogokról és kötelezettségekről kívánnak megállapodni (amelyek közül sok már az adatrendeletből is következik), hanem az általános szerződési jog körébe tartozó kérdésekről is, például a szerződő fél jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről a másik szerződő fél szerződésszegése esetén.

Az általános szerződési jog ilyen kérdéseiben a felek az általános törvényi szabályokra vagy más szerződésmintákra támaszkodhatnak. Amennyiben szerződésifeltétel-mintákat kívánnak használni, gondoskodniuk kell róla, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a szerződésre esetlegesen alkalmazandó kötelező nemzeti jogszabályokkal.

12.1.   A szerződésszegés esetei

12.1.1.

Az egyik fél általi szerződésszegés akkor minősül alapvetőnek, ha:

(a)

a szerződésszegés lényegesen megfosztja a másik felet attól, amit e szerződés alapján jogosan elvárhatott, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem látta előre és észszerűen nem is láthatta előre ezt az eredményt; vagy

(b)

a körülményekből egyértelműen kitűnik, hogy a szerződésszegő fél jövőbeli teljesítésében nem lehet bízni.

12.1.2.

Menthető a valamelyik fél általi szerződésszegés, ha annak oka a fél rendelkezési körén kívül eső akadály, és amennyiben a féltől nem lett volna észszerűen elvárható, hogy a szerződés megkötésekor figyelembe vegye az akadályt, vagy hogy azt elkerülje, illetve az akadályt vagy annak következményeit elhárítsa.

Amennyiben az akadály csupán átmeneti, a mentesítés csak az akadály fennállásának az idejéig áll fenn. Ha azonban a késedelem alapvető szerződésszegéshez vezet, a másik fél ennek megfelelően járhat el.

A szerződésszegő fél köteles gondoskodni arról, hogy az akadályról és az akadálynak a teljesítési képességére gyakorolt hatásáról szóló értesítést késedelem nélkül megkapja a másik fél azt követően, hogy a szerződésszegő fél tudomást szerez, vagy észszerűen elvárható, hogy tudomást szerezzen e körülményekről. A másik fél kártérítésre jogosult az ilyen értesítés beérkezésének elmaradásából eredő gazdasági károkért.

12.2.   Jogorvoslatok

12.2.1.

Az egyik fél szerződésszegése esetén a másik fél a következő rendelkezésekben felsorolt jogorvoslatokkal rendelkezik, az alkalmazandó jog alapján rendelkezésre álló jogorvoslatok sérelme nélkül.

12.2.2.

Az egymással nem összeegyeztethetetlen jogorvoslatok halmozottan is alkalmazhatók.

12.2.3.

Egyik fél sem élhet jogorvoslattal, amennyiben a másik fél szerződésszegését ő okozza, például ha a saját adatinfrastruktúrájának hiányossága nem tette lehetővé a másik fél számára kötelezettségei megfelelő teljesítését. Egyik fél sem hivatkozhat az elszenvedett kárból fakadó igényre, amennyiben észszerű lépések megtételével csökkenthette volna a kárt.

12.2.4.

A károsult fél:

(a)

kérheti a szerződésszegő féltől, hogy indokolatlan késedelem nélkül tegyen eleget az e szerződés szerinti kötelezettségeinek, kivéve, ha ez jogellenes vagy lehetetlen lenne, vagy ha a konkrét teljesítés olyan költségeket okozna a szerződésszegő félnek, amelyek aránytalanok a másik fél által elérhető előnyökhöz képest;

(b)

kérheti, hogy a szerződésszegő fél törölje azon adatokat és másolataikat, amelyekhez e szerződés megsértésével fért hozzá vagy amelyeket így használt fel;

(c)

kártérítést követelhet a másik fél szerződésszegése által nekik okozott olyan gazdasági károkért, amelyeket a 12.1.2. pont nem ment ki. A szerződésszegő fél csak olyan károkért felel, amelyeket a szerződés megkötésének időpontjában a szerződésszegés következményeként előre látott vagy észszerűen előre láthatott volna, kivéve, ha a szerződésszegés szándékos vagy súlyosan gondatlan volt.

12.2.5.

Az adatbirtokos is felfüggesztheti az adatok megosztását a felhasználóval mindaddig, amíg a felhasználó nem tesz eleget kötelezettségeinek vagy korlátozásainak, azáltal, hogy indokolatlan késedelem nélkül kellően indokolt értesítést küld a felhasználónak:

a)

ha a felhasználó kötelezettségeinek megszegése alapvető;

b)

(adott esetben) amennyiben az 5.4.3. pontban meghatározott összes többi feltétel teljesül, az 5.4.3. pontban leírt esetekben.

12.2.6.

A felhasználó emellett:

(a)

mindaddig felfüggeszti az adatbirtokosnak a 3. pont alapján adott hozzájárulást vagy a felhasználói jogok 8. pont alapján elfogadott korlátozásaira vonatkozó megállapodást, amíg az adatbirtokos nem teljesíti kötelezettségeit, kivéve, ha ez a szerződésszegéshez vagy annak hatásaihoz képest súlyosan aránytalan hátrányt okozna az adatbirtokosnak;

(b)

az adatbirtokos értesítésével visszavonja az adatbirtokosnak a 3. pont alapján adott engedélyt és/vagy a felhasználói jogok 8. pont szerinti korlátozásaihoz való hozzájárulását, ha:

i.

az adatbirtokos szerződésszegése alapvető; vagy

ii.

nem alapvető szerződésszegés esetén a felhasználó észszerű határidőt tűzött ki a szerződésszegés orvoslására, és ez az időszak az adatbirtokos teljesítése nélkül telt el. A kitűzött határidő észszerűnek tekinthető, ha az adatbirtokos késedelem nélkül nem emel vele szemben kifogást.

12.2.7.

[OPCIONÁLIS] [Amennyiben valamelyik fél nem teljesíti az e szerződés szerinti kötelezettségeit, minden esetben megfizeti a 8. függelékben részletesen meghatározott szankciókat, amelyeket a felek a 12.2.4. pont c) bekezdése értelmében kártérítésnek tekintenek. A szerződésszegő félnek jogában áll kérelmezni a szankció észszerű összegre való csökkentését, ha bizonyítani tudja, hogy a szankció a szerződésszegésből eredő kárhoz képest erősen eltúlzott.]

Előfordulhat, hogy a felek szankciókat kívánnak meghatározni a szerződésszegés meghatározott típusaira, mivel a károsult fél számára túl megterhelő lehet például az adatszolgáltatás elmulasztása által okozott tényleges kár összegének bizonyítása. A szankcióknak arányosaknak kell lenniük.

13.   Általános rendelkezések

13.1.   Titoktartás

13.1.1.

A következő információk tekintendők bizalmasnak:

(a)

a fél üzleti titkaira, pénzügyi helyzetére vagy működésének bármely más aspektusára vonatkozó információk, kivéve, ha ez a fél ezeket az információkat nyilvánosságra hozta;

(b)

a felhasználóra és bármely harmadik félre vonatkozó információk, kivéve, ha ezeket az információkat már nyilvánosságra hozták.

13.1.2.

A felek megállapodnak, hogy minden észszerű intézkedést megtesznek a bizalmas információk biztonságos tárolása érdekében, és ezeket az információkat nem bocsátják harmadik felek rendelkezésére, kivéve, ha:

(a)

a felek egyikének jogi kötelezettsége a vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása;

(b)

az egyik fél számára az e szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, hogy rendelkezésre bocsássa a vonatkozó információkat;

(c)

az egyik fél beszerezte a másik fél vagy a bizalmas adatot szolgáltató fél előzetes hozzájárulását, vagy azét, akit a nyilvánosságra hozatal érint.

13.1.3.

Ezek a titoktartási kötelezettségek a szerződés megszűnését követően (határozza meg az időtartamot) továbbra is alkalmazandók.

13.1.4.

Ezek a titoktartási kötelezettségek nem szüntetik meg i. az (EU) 2016/679 rendeletből (általános adatvédelmi rendelet), ii. a 2002/58/EK irányelvet vagy az (EU) 2016/943 irányelvet végrehajtó rendelkezésekből vagy iii. bármely más uniós vagy tagállami jogszabályból, iv. (adott esetben) a jelen szerződés 6. pontjából eredő szigorúbb kötelezettségeket.

13.2.   A kommunikáció módjai

Az e szerződés alapján kötelező értesítéseket vagy egyéb közléseket írásban kell megtenni, és azok kézbesíthetők személyesen, előre fizetett postai küldeményként vagy elektronikus úton, beleértve az e-mailt is, feltéve, hogy a feladó megőrzi az alább felsorolt címekre történő elküldés bizonyítékát:

Fél

Kapcsolattartó személy

E-mail-cím

Telefonszám

Cím

Felhasználó

[név]/[beosztás]

[e-mail-cím]

[telefonszám]

[cím]

Adatátvevő

[név]/[beosztás]

[e-mail-cím]

[telefonszám]

[cím]

Minden ilyen értesítés vagy közlés kézbesítettnek tekintendő:

(a)

személyes kézbesítés esetén az átadás napján;

(b)

előre fizetett postai küldemény esetén a feladást követő harmadik munkanapon;

(c)

elektronikus úton történő elküldés esetén a továbbítás napján, feltéve, hogy a feladó nem kapott a kézbesítés sikertelenségére utaló hibaüzenetet.

13.3.   A szerződés teljessége, módosítások és részleges érvényesség

13.3.1.

Ez a szerződés (a függelékeivel és a szerződésben említett más dokumentumokkal együtt) alkotja a felek között a szerződés tárgyát illetően létrejött teljes szerződést, és a felek között a szerződés tárgyára vonatkozó valamennyi korábbi – szóbeli vagy írásbeli – szerződés vagy megállapodás és megegyezés helyébe lép.

13.3.2.

E szerződés bármely módosítása csak akkor érvényes, ha ahhoz írásban – beleértve az elektronikus formát is – hozzájárulnak.

13.3.3.

Ha e szerződés bármely rendelkezése bármely okból semmisnek, érvénytelennek, megtámadhatónak vagy érvényesíthetetlennek bizonyul, és ez a rendelkezés elválasztható a szerződés többi feltételétől, azok továbbra is érvényesek és végrehajthatók maradnak. A szerződésben bármely ebből eredő hiányosságot vagy kétértelműséget a 13.5. ponttal összhangban kell kezelni.

13.4.   Alkalmazandó jog

13.4.1.

Erre a szerződésre (adja meg a tagállamot) joga az irányadó.

13.5.   Értelmezés

13.5.1.

Ezt a szerződést a felek az adatrendelet szerinti jogaik és kötelezettségeik figyelembevételével kötik meg. E szerződés bármely rendelkezését úgy kell értelmezni, hogy az összhangban legyen az adatrendelettel, az uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal, valamint azokkal az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal is, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal, és amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni.

13.5.2.

Ha e szerződés bármely hiányossága vagy kétértelműsége nem oldható meg a 13.5.1. pontban említett módon, e szerződést az alkalmazandó jog által előírt értelmezési szabályok fényében kell értelmezni (lásd a 13.4. pontot).

13.6.   Vitarendezés

13.6.1.

A felek megállapodnak, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a viták békés rendezése érdekében, és mielőtt az ügyükkel bírósághoz fordulnának, vitájukat a(z) (adja meg egy konkrét vitarendezési testület nevét és elérhetőségét; ez az adatrendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hatáskörbe tartozó viták esetében bármely olyan tagállami vitarendezési testület lehet, amely megfelel az adatrendelet 10. cikkében foglalt feltételeknek) elé terjesztik.

13.6.2.

A jogvitának a 13.6.1. ponttal összhangban vitarendezési testülethez történő benyújtása azonban nem érinti a felhasználó azon jogát, hogy panaszt nyújtson be az adatrendelet 37. cikkével összhangban kijelölt illetékes nemzeti hatósághoz, sem pedig bármely fél azon jogát, hogy hatékony jogorvoslatot kérjen valamely tagállam bíróságától.

13.6.3.

[OPCIONÁLIS, ha a felhasználó vállalkozás] [(adja meg a tagállamot) bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek az e szerződéssel kapcsolatos ügy elbírálására.]

1. függelék

Az e szerződés hatálya alá tartozó adatok és a hozzáférési intézkedések részletei

Ebben a függelékben a feleknek a 2. és 3. pontban meghatározottak szerint részletesen ismertetniük kell az e szerződés hatálya alá tartozó adatokat, a hozzáférési intézkedéseket, valamint az adatokhoz való hozzáféréshez és azok felhasználásához szükséges eszközöket és információkat.

A.   Az adatok tartalmának leírása

A függelékben először fel kell sorolni és rendezni kell a szerződés hatálya alá tartozó termékadatokat és kapcsolódó szolgáltatási adatokat, feltüntetve az adatok tartalmát és az adatgyűjtés gyakoriságát annak érdekében, hogy a felhasználó pontos tájékoztatást kapjon az adatokban szereplő információkról (az adatpontok rendszerezett listája vagy pontos adatkategóriák).

B.   A megőrzés időtartama

Ezt követően a függelékben fel kell tüntetni a megőrzés időtartamát, hogy a felhasználó tájékoztatást kapjon az adatok rendelkezésre állásának időtartamáról. Ezt részletesen is megtehetik az egyes adatpontokra vagy az adatpontok csoportjaira vonatkozóan.

C.   Adatkezelési szabályozás

A függelékben itt kell szerepelnie annak, hogy az adatok egésze vagy egy része különös szabályozás hatálya alá tartozó konkrét adat-e. A függelék jelezheti például, hogy az adatok (ha igen, melyek) személyes adatnak minősülnek-e.

D.   Adatstruktúra és -formátum

A függelékben itt kell meghatározni, hogy az adatokat milyen strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban bocsátják rendelkezésre.

E.   Hozzáférési szabályok

Előfordulhat, hogy a felhasználó átruházza a termék használatára vagy a kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére vonatkozó jogait egy későbbi felhasználóra, vagy hogy több felhasználó megosztja ezeket a jogokat. Ilyen esetekben a feleknek itt kell meghatározniuk az adatokhoz való hozzáférési jogokat a termék használata átruházásának esetére vagy több felhasználó esetére. A függelék különösen a következőket tartalmazhatja:

—

A felhasználó eltávolítható adatai – a termékek vagy a kapcsolódó szolgáltatások gyakran lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy törölje a használat során generált adatokat. Átruházás esetén a felhasználónak törölnie kell ezeket az adatokat. Ellenkező esetben ezek az adatok hozzáférhetők lehetnek a későbbi felhasználó számára.

—

Mindig eltávolítható adatok – olyan adatok, amelyeket az adatbirtokos nem tehet hozzáférhetővé a későbbi felhasználó számára.

—

Egyéb adatok – a felhasználó eltávolítható adataitól vagy a mindig eltávolítható adatoktól eltérő adatok, ezek az adatok nem távolíthatók el, és nem vonatkozik rájuk titoktartási megállapodás (azaz az adatok az új későbbi felhasználók számára is hozzáférhetők lesznek). Ezek az adatok magukban foglalhatják azokat az adatokat, amelyeknek a törvény erejénél fogva vagy gyakorlati okokból hozzáférhetőknek kell lenniük a későbbi felhasználó számára (például a hálózatba kapcsolt jármű frissítéseihez kapcsolódóan).

F.   Továbbítás/Hozzáférés adathordozón

A függelékben itt kell feltüntetni, hogy az adatbirtokos milyen biztonságos, kényelmes elektronikus adathordozón keresztül teszi az adatokat a felhasználó számára hozzáférhetővé továbbítás vagy rendelkezésre bocsátás útján.

G.   A felhasználó hozzáférési jogainak gyakorlásához szükséges információk

A függelékben itt lehet megadni a felhasználó hozzáférési jogainak gyakorlásához szükséges információkat. Ez magában foglalhat egy kapcsolattartó személyt a technikai problémák megoldása érdekében, az adatbirtokos és a felhasználó részéről egyaránt.

2. függelék

A felhasználó hozzáférési kérelmének tartalma

Ez a formanyomtatvány egy konkrét kérelemhez készült. Több kérelem is lehetséges, és ajánlott például bizonyos adatáramlások szegmentálása céljából annak érdekében, hogy azokat adatáramlástól adatáramlásig, céltól célig, valamint adatéletciklustól adatéletciklusig lehessen kezelni (mint például a személyes adatok áramlása és hasonlók).

Bár ez a formanyomtatvány felsorolja a kérelem kulcsfontosságú elemeit, a formanyomtatvány kiigazítható, különösen az elektronikus eljárásokban való alkalmazhatóság érdekében.


A felhasználó azonosítása

Név: adja meg

Szerződésszám: adja meg

A felhasználó nevében kérelmet benyújtó személy azonosítása (adott esetben)

Név: adja meg

Kapcsolat a felhasználóval: adja meg

Kérjük, csatolja a felhasználó képviseletében történő eljárásra való jogosultsága bizonyítékát.

A kérelem által érintett termékek és/vagy szolgáltatások

1. termék/szolgáltatás: adja meg (pl. sorozatszám)

2. termék/szolgáltatás: adja meg (pl. sorozatszám)

A kérelem által érintett adatpontok

☐

Minden olyan adat, amely könnyen hozzáférhető az adatbirtokos számára

☐

Egyéb: adja meg a kérelem által érintett adatpontokat

A kért adatok jellege

☐

Személyes adatok is

Ha a felhasználó nem az érintett, adja meg az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke szerinti adatkezelés érvényes jogalapját, és adott esetben azt, hogy hogyan teljesülnek az említett rendelet 9. cikkében és a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek.

☐

Csak nem személyes adatok

A kérelem tárgyát képező adatok dátuma

☐

Múltbeli adatok: adja meg az időszakot

☐

Jövőbeli adatok: adja meg az időszakot

Az adatokhoz való hozzáférés időzítése (az 1. függelékben meghatározottaktól függően)

☐

Folyamatos

☐

Valós idejű

☐

Egyéb: kérjük, fejtse ki

Az adatokhoz való hozzáférés módozatai (az 1. függelékben meghatározottaktól függően)

☐

Adattovábbítással

☐

Hozzáférés az adatok tárolási helyén

Továbbítási cím:

az előző pontban adott választól függően adja meg

A kérelem benyújtásának dátuma

adja meg

3. függelék

Formanyomtatvány a felhasználónak az adatok harmadik fél számára történő rendelkezésre bocsátása iránti kérelméhez

Ez a formanyomtatvány egy konkrét kérelemhez készült. Több kérelem is lehetséges, és például ajánlott bizonyos adatáramlások szegmentálása annak érdekében, hogy azokat egy, a felhasználó által kijelölt adatátvevő adatáramlástól adatáramlásig, céltól célig kezelhesse.


A felhasználó azonosítása

Név: adja meg

Szerződésszám: adja meg

A felhasználó nevében kérelmet benyújtó személy azonosítása (adott esetben)

Név: adja meg

Kapcsolat a felhasználóval: adja meg

A kérelem által érintett termékek és/vagy szolgáltatások

1. termék/szolgáltatás: adja meg

2. termék/szolgáltatás: adja meg

A kérelem által érintett adatok

Megjegyzés: nem alkalmazandó olyan új összekapcsolt termékek, anyagok vagy eljárások tesztelésével összefüggésben, amelyeket még nem hoztak forgalomba

☐

1. lehetőség: Minden olyan adat, amely könnyen hozzáférhető az adatbirtokos számára

☐

2. lehetőség: adja meg a felhasználó és az adatátvevő közötti szerződés 1. függelékében meghatározott, az adatátvevővel megosztandó adatokkal összhangban

☐

3. lehetőség: az adatátvevő által az adatbirtokos és az adatátvevő közötti szerződés 2. függelékében meghatározottak szerint

Ha az adatok személyes adatokat is tartalmaznak

Adja meg az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke szerinti adatkezelés érvényes jogalapját, és adott esetben azt, hogy hogyan teljesülnek az említett rendelet 9. cikkében és a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek.

A harmadik fél azonosítása

Megjegyzés: nem lehet az (EU) 2022/1925 rendelet 3. cikke értelmében vett kapuőr.

Név: adja meg

Elérhetőség: adja meg

4. függelék

Az üzleti titkok védelmét szolgáló intézkedések részletei

(a felek által kidolgozandó)

[OPCIONÁLIS] 5. függelék

Az adatok harmadik felekkel való megosztásának részletei

(a felek által kidolgozandó)

6. függelék

A védelmi intézkedések részletei

(a felek által kidolgozandó)

[OPCIONÁLIS] 7. függelék

A felhasználó kompenzálásának részletei

(a felek által kidolgozandó)

[OPCIONÁLIS] 8. függelék

A szankciókra vonatkozó részletek

(a felek által kidolgozandó)

[OPCIONÁLIS] 9. függelék

A termék tulajdonjogára vagy a termék vagy a kapcsolódó szolgáltatások használatára vonatkozó szerződéses jogokra vonatkozó dokumentáció

(a dokumentáció a felek által csatolandó)

[OPCIONÁLIS] 10. függelék

A további felhasználók általi adathozzáférési intézkedések részletei

(a felek által kidolgozandó)


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/868 rendelete (2022. május 30.) az európai adatkormányzásról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (adatkormányzási rendelet) (HL L 152., 2022.6.3., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/868/oj).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/1925/oj).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2016/943/oj).


III. MELLÉKLET

SZERZŐDÉSIFELTÉTEL-MINTÁK

a felhasználók és az adatátvevők közötti szerződésekhez

Ezeket a szerződésifeltétel-mintákat a Bizottság az összekapcsolt termék és/vagy a kapcsolódó szolgáltatás felhasználója és azon adatátvevő közötti szerződésekre dolgozta ki, akivel a felhasználó az (EU) 2023/2854 rendelet (a továbbiakban: adatrendelet) 5. cikke alapján köteles megosztani az adatait, vagy meg kívánja osztani azokat.

E tekintetben az adatrendelet fő újdonsága a következő:

—

a felhasználó kötelezheti az adatbirtokost, hogy ossza meg az adatokat az általa választott adatátvevővel,

—

a felhasználó az adatátvevővel kötött szerződésben meghatározza, hogy az adatátvevő milyen célokra és milyen feltételek mellett használhatja fel és oszthatja meg az adatokat,

—

az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására, illetve az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése vagy megszűnése esetén fennálló felelősségre és jogorvoslatra vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek nem kötelező erejűek, ha azokat egy vállalkozás egyoldalúan kényszerítette egy másik vállalkozásra.

Ez a szerződés gyakran az adatbirtokos és a felhasználó között létrejött szerződést követi, és megelőzi az adatbirtokos és az adatátvevő között szintén megkötendő szerződést.

Ez a szerződés moduláris felépítésű, és bár az összes feltétel alkalmazásával önálló szerződésként létezhet (amikor a szerződés fő célja az adatmegosztás), a felek kiválaszthatnak bizonyos olyan rendelkezéseket, amelyek megfelelnek sajátos helyzetüknek. Ha az adatmegosztás csak egy más célból kötött szerződés – például egy ipari gép javítására és karbantartására vonatkozó szerződés – teljesítésének előfeltétele volt, elegendő lehet az 1.2., 1.3., 2., 3. és 4. pont alkalmazása (a 4.1.1. pont b) bekezdés kivételével), mivel e szerződés fennmaradó pontjainak tartalmára valószínűleg a javítási és karbantartási szerződés vonatkozna.

1.   A felek és a termék/kapcsolódó szolgáltatások

1.1.   Szerződő felek

Az adatokhoz való hozzáférésről és azok felhasználásáról szóló jelen szerződés létrejön egyrészről

(illessze be a nevet, az elérhetőségeket és a további hivatkozásokat) (a továbbiakban: felhasználó)

és

másrészről (illessze be a nevet, az elérhetőségeket és a további hivatkozásokat) (a továbbiakban: adatátvevő)

között, e szerződésben a továbbiakban együttesen „felek”, külön-külön „a fél”.

A „felhasználó” olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó szolgáltatást vesz igénybe.

Az „adatátvevő” a felhasználó által választott harmadik fél. Lehet olyan, valamely összekapcsolt termék vagy kapcsolódó szolgáltatás felhasználójától eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, és akinek vagy amelynek az adatbirtokos adatokat bocsát a rendelkezésére, ideértve az olyan harmadik felet is, aki vagy amely a felhasználó által az adatbirtokoshoz intézett kérelem vagy az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettség nyomán jár el.

Az ilyen adatátvevő versenyben állhat az érintett adatbirtokossal. A kapuőr azonban nem jogosult arra, hogy adatátvevő legyen vagy adatátvevővé váljon.

1.2.   Az adatátvevő jogosultsága

Az adatátvevő kijelenti, hogy az (EU) 2022/1925 rendelet (a továbbiakban: digitális piacokról szóló jogszabály) (1) 3. cikke értelmében nem minősül kapuőrnek.

1.3.   Az adatbirtokoshoz intézett kérelem és a felek együttműködése

1.3.1.

Felek rögzítik, hogy

[1. LEHETŐSÉG] [A felhasználó ezúton kéri

(illessze be a nevet, az elérhetőségeket és a további hivatkozásokat)-t (a továbbiakban: adatbirtokos),

hogy a 2. pontban meghatározott adatokat bocsássa az adatátvevő rendelkezésére.]

[2. LEHETŐSÉG] [A felhasználó megbízza az adatátvevőt, hogy

(illessze be a nevet, az elérhetőségeket és a további hivatkozásokat)-tól (a továbbiakban: adatbirtokos)

a felhasználó nevében kérje, hogy a 2. pontban meghatározott adatokat bocsássa az adatátvevő rendelkezésére.]

1.3.2.

A felhasználó és az adatátvevő jóhiszeműen együttműködik az adatbirtokossal való megfelelő érintkezés és kapcsolattartás érdekében. Az adatátvevő külön szerződéses megállapodást köt az adatbirtokossal (a továbbiakban: adatátvevő és az adatbirtokos közötti szerződés), [OPCIONÁLIS: a felhasználóval szorosan együttműködve, és] az alkalmazandó joggal, többek között az adatrendelettel összhangban. Az adatátvevőnek biztosítania kell, hogy adatátvevő és az adatbirtokos közötti szerződés összhangban legyen ezzel a szerződéssel.

1.3.3.

Jelen szerződés a következőkre vonatkozik:

(a)

a következő összekapcsolt termék(ek)re (a továbbiakban: a termék): (illessze be az e szerződés hatálya alá tartozó konkrét összekapcsolt termék nevét és további leírását);

(b)

a következő kapcsolódó szolgáltatás(ok)ra (a továbbiakban: kapcsolódó szolgáltatás(ok)): (illessze be az e szerződés hatálya alá tartozó konkrét kapcsolódó szolgáltatások vagy kapcsolódó szolgáltatástípusok nevét és további leírását, ha alkalmazandó).

A felhasználó kijelenti, hogy vagy a termék tulajdonosa, vagy szerződés alapján jogosult a termék bérleti, lízing- vagy hasonló szerződés keretében történő használatára és/vagy a kapcsolódó szolgáltatás(ok) szolgáltatási szerződés keretében történő igénybevételére.

[1. LEHETŐSÉG] [A felhasználó vállalja, hogy kellően indokolt kérelemre az adatátvevő rendelkezésére bocsát minden releváns dokumentumot e nyilatkozat alátámasztására, amennyiben szükséges.]

[2. LEHETŐSÉG] [Az e nyilatkozatot alátámasztó dokumentumokat, valamint az arra vonatkozó részleteket, hogy e szerződés értelmében ki tekintendő felhasználónak, az 5. függelék tartalmazza.]

2.   A szerződés hatálya alá tartozó adatok

Az e szerződés hatálya alá tartozó adatok magukban foglalják az összes könnyen hozzáférhető termékadatot vagy kapcsolódó szolgáltatásadatot, amelyet a termék vagy a kapcsolódó szolgáltatások használata generál:

[1. LEHETŐSÉG] [az adatrendelet értelmében.]

[2. LEHETŐSÉG] [az adatrendelet értelmében, az 1. függelékben felsoroltak szerint.]

[3. LEHETŐSÉG] [az adatrendelet értelmében, amennyiben az a 3. pontban megállapított és az adatátvevő által az adatátvevő és az adatbirtokos közötti szerződés 2. függelékében részletesebben felsorolt célokhoz szükséges.]

A felhasználó nem felel az adatok minőségéért, jellemzőiért és mennyiségéért, valamint adott célra való alkalmasságáért.

Az adatrendelet szerint a „termékadatok” összekapcsolt termék használata által generált olyan adatok, amelyeket a gyártó úgy tervezett, hogy a felhasználó, az adatbirtokos vagy egy harmadik fél – beleértve adott esetben a gyártót is – elektronikus hírközlési szolgáltatás, fizikai kapcsolat vagy eszközön való hozzáférés révén visszanyerhesse azokat.

A „kapcsolódószolgáltatás-adatok” az összekapcsolt termékhez kapcsolódó felhasználói műveletek vagy események digitalizálását képviselő, valamely kapcsolódó szolgáltatás szolgáltató általi nyújtása során a felhasználó által szándékosan rögzített vagy a felhasználói művelet melléktermékeként generált adatok.

A termékadatok és a kapcsolódószolgáltatás-adatok egyaránt lehetnek személyes és nem személyes adatok.

A „könnyen elérhető adatok” „olyan termékadatok és kapcsolódószolgáltatás-adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerez meg vagy jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt termékből vagy a kapcsolódó szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül”.

A preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint ez a meghatározás nem foglalja magában „az összekapcsolt termék használata által generált adatokat, amennyiben az összekapcsolt terméket nem úgy tervezték, hogy biztosítsa az ilyen adatoknak a keletkezésük helye szerinti alkotóelemen vagy magán az összekapcsolt terméken kívüli tárolását vagy továbbítását” ((20) preambulumbekezdés). „A gyártók tervezési választásai, valamint adott esetben az ágazatspecifikus igényekkel és célkitűzésekkel foglalkozó uniós vagy nemzeti jog, vagy az illetékes hatóságok releváns határozatai kell, hogy meghatározzák, mely adatokat képes egy összekapcsolt termék rendelkezésre bocsátani” ((14) preambulumbekezdés).

3.   Az adatátvevő általi adatfelhasználás

A felhasználók és az adatátvevők közötti adatmegosztási megállapodások jelenthetnek például új kapcsolatot, vagy kiegészíthetik a felek között meglévő kapcsolatot, függetlenül attól, hogy kereskedelmi célú adatmegosztásról van-e szó vagy sem. Az ilyen megállapodásoknak nem kizárólagosnak kell lenniük, kivéve a jól körülhatárolt, adatspecifikus, piacspecifikus, célspecifikus, időben korlátozott és jól megfizetett eseteket.

3.1.   Az adatok megállapodás szerinti felhasználása

A felhasználónak kell mérlegelnie, hogy adatai mely részének és milyen célból történő felhasználását engedélyezné az adatátvevő számára, és különösen azt, hogy az adatátvevő milyen mértékben oszthatja meg az adatokat más harmadik felekkel.

A felhasználó például felkérheti az adatátvevőt, hogy kövesse nyomon a termék vagy a kapcsolódó szolgáltatás működését, és a felhasználó nevében közvetítőként értesítse a szavatossági igényekről a berendezés eladóját.

A felhasználónak azt is mérlegelnie kell, hogy engedélyezi-e az adatátvevő számára az adatok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi szervezetekkel való megosztását. A nem kereskedelmi célú adatmegosztás magában foglalhatja az adatátvevő általi vagy rajta keresztül történő, az érintett közösségekkel, településekkel, régiókkal, nemzetekkel, nem kormányzati szervezetekkel és más nem kereskedelmi szervezetekkel való altruista vagy más módon nonprofit megosztást és a közérdekű, tudományos, statisztikai vagy egyéb elemző kutatási célú felhasználást (adott esetben és szükség esetén, vagy ha nem áll fenn ilyen eset vagy nem szükséges, azonban előirányzott az általános adatvédelmi rendelet 89. cikkével, a nyílt hozzáférésű adatokról szóló (EU) 2019/1024 irányelvvel, a nagy értékű adatkészletekről szóló (EU) 2023/138 rendelettel, az adatkormányzásról szóló (EU) 2022/868 rendelettel, az európai egészségügyi adattérről szóló (EU) 2025/327 rendelettel és hasonlókkal összhangban). A kereskedelmi célú adatmegosztás esetében nem ajánlott az „eladás” kifejezés használata, mivel ez egyes érdekelt felek számára azt sugallhatja, hogy a vonatkozó adatok tulajdonjogát/rendelkezési jogát átruházták, vagy hogy az ilyen releváns adatokat egyéb módon kizárólagosan az adatátvevőnek juttatták. Ez nem szükséges és nem is ajánlott, különösen mivel az adatok egyszerre jelentenek digitális vagyont és digitális eszközt, és életciklusuk során számos célra – akár több kereskedelmi célra is – felhasználhatók, miközben továbbra is biztosítják az adatátvevő piaci előnyét vagy más olyan értékteremtést, amely szintén indokolja a felhasználó méltányos díjazását az adatok (újra)felhasználására vonatkozó engedély kiadásáért.

A felhasználónak fel kell mérnie, hogy milyen következményekkel jár, ha az adatátvevő megkapja az adatok használatához és adott esetben megosztásához való jogot, továbbá mérlegelnie kell, hogy ezeket a jogokat kompenzáció ellenében kell-e megadni.

3.1.1.

Az adatátvevő csak a következő célokra használhatja fel az adatokat, amelyek nem lehetnek ellentétesek a 3.2. pontban felsorolt gyakorlatokkal: (illessze be a megállapodás szerinti célokat).

Példák az adatátvevő elfogadott céljaira:

—

a termék rendszeres karbantartását/utópiaci szolgáltatásait kínálja a felhasználónak,

—

meghatározott területeken kutatást végez,

—

új szolgáltatásokat fejleszt ki, vagy új termékeket vagy szolgáltatásokat fejleszt, javít, korszerűsít vagy tart fenn, beleértve a mesterségesintelligencia-megoldásokat is,

—

összesíti az adatokat más adatokkal, vagy származtatott adatokat hoz létre bármely jogszerű célból, többek között az ilyen összesített vagy származtatott adatok harmadik felek részére történő értékesítése vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétele céljából.

3.1.2.

Az adatátvevőnek törölnie kell az adatokat, ha az adatokra már nincs szükség a megállapodás szerinti célokhoz.

3.2.   Az adatok nem engedélyezett felhasználása

Az adatátvevő nem használhatja fel az adatokat:

(a)

a 3.1. pontban meghatározott céloktól eltérő bármely más célból;

(b)

az uniós jogot vagy az alkalmazandó nemzeti jogot sértő bármely célból;

(c)

természetes személyekre vonatkozó, az általános adatvédelmi rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében vett profilalkotáshoz, kivéve, ha az a felhasználó által kért szolgáltatás nyújtásához szükséges;

(d)

a termékkel versenyző termék kifejlesztéséhez;

(e)

hogy betekintést nyerjen a felhasználó gazdasági helyzetébe, vagyonába és termelési módszereibe, vagy a terméknek vagy a kapcsolódó szolgáltatásnak a felhasználó általi használatába bármely olyan módon, amely alááshatja a felhasználó üzleti pozícióját azokon a piacokon, amelyeken a felhasználó tevékenykedik, kivéve ha a felhasználó engedélyezte ezt a felhasználást;

(f)

olyan módon, amely hátrányosan befolyásolja a termék vagy bármely kapcsolódó szolgáltatás biztonságát;

(g)

[OPCIONÁLIS] [egyéb: (határozza meg különösen azokat a felhasználásokat, amelyek jelentősen sértik a felhasználó jogos érdekeit)].

3.3.   A személyes adatok adatátvevő általi felhasználása

Az adatátvevő csak akkor használhat fel, oszthat meg harmadik felekkel vagy kezelhet más módon személyes adatnak minősülő adatokat, ha az (EU) 2016/679 rendeletben (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) és adott esetben a 2002/58/EK irányelvben (a továbbiakban: elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) előírt jogalap rendelkezésre áll, az említett rendeletek által lefektetett feltételek szerint.

A személyes adatok kezelésének az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal (többek között, de nem kizárólag az (EU) 2016/679 rendelettel) összhangban történő szabályozása során a feleknek mérlegelniük kell, hogy a felhasználó az adatokban szereplő személyes adatok egészének vagy egy részének érintettje-e.

3.4.   A védelmi intézkedések alkalmazása

Az adatátvevő vállalja, hogy az adatvesztés és az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés megelőzését célzó védelmi intézkedéseket alkalmaz, [1. LEHETŐSÉG] [amelyek észszerűek az adott körülmények között, figyelembe véve a tudomány és a technológia állását, a felhasználó által elszenvedett potenciális kárt és a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos költségeket.] [2. LEHETŐSÉG] [amelyeket a 2. függelék részletesen ismertet.]

A feleknek mérlegelniük kell, hogy bele kívánják-e foglalni – egy külön függelékbe – annak valamennyi részletét, hogy a felhasználó fontos érdekeit hogyan lehet hatékonyan védeni. Az intézkedések lehetnek technikai jellegűek (pl. titkosítás, tűzfalak, osztott tárolás) és szervezési jellegűek is (pl. megbízható harmadik fél bevonása). Mivel az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, tartalmuk az adatok jellegétől és a szóban forgó érdekektől függően igen eltérő lesz.

4.   Adatmegosztás harmadik felekkel és adatkezelési szolgáltatások igénybevétele

Az adatrendelet (6) cikk (2) bekezdés c) pontjával összhangban az adatátvevő „a kapott adatokat nem bocsáthatja egy másik harmadik fél rendelkezésére, kivéve, ha az adatokat a felhasználóval kötött szerződés alapján bocsátják rendelkezésre, és feltéve, hogy a másik harmadik fél meghoz minden olyan, az üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzéséhez szükséges intézkedést, amelyről az adatbirtokos és a harmadik fél megállapodott”.

Tehát ha a felhasználó úgy dönt, hogy megadja ezt a jogot az adatátvevőnek, ezt a pontot be kell illeszteni, lehetőség szerint kompenzáció ellenében.

4.1.   Az adatmegosztás feltételei

4.1.1.

Az adatátvevő megoszthatja harmadik felekkel a nem személyes adatnak minősülő adatokat, ha:

(a)

az adatokat a harmadik fél kizárólag a következő célokra használja fel:

i.

az adatátvevő segítése a 3.1. pontban engedélyezett célok elérésére;

ii.

az adatátvevővel együttműködve vagy különleges célú vállalatokon keresztül a 3.1. pontban megállapított célok elérésére; és

iii.

[OPCIONÁLIS] [(kérjük, határozza meg azokat a konkrét célokat, amelyeket a harmadik felek saját szükségleteik érdekében követhetnek, függetlenül az adatátvevőtől, és hogy az adatokat e célokra díjazásért cserébe vagy ingyenesen osztják-e meg); valamint]

(b)

az (EU) 2022/1925 rendelet (a digitális piacokról szóló jogszabály) 3. cikke értelmében nem minősül kapuőrnek; és

(c)

az adatátvevő szerződésben köti a harmadik felet, hogy:

i.

az adatokat kizárólag a 4.1.1. pont a) bekezdésében meghatározott célokra használhatja fel;

ii.

ne nyerjen betekintést a felhasználó gazdasági helyzetébe, vagyonába és termelési módszereibe, vagy a terméknek vagy a kapcsolódó szolgáltatásnak a felhasználó általi használatába bármely más olyan módon, amely alááshatja a felhasználó üzleti pozícióját azokon a piacokon, amelyeken a felhasználó tevékenykedik;

iii.

ne használja olyan módon az adatokat, amely más módon jelentősen sérti a felhasználó jogos érdekeit, különösen akkor, ha az ilyen adatok üzleti szempontból érzékeny adatokat tartalmaznak, vagy üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok védik azokat;

iv.

alkalmazza a 3.4. pontban előírt védelmi intézkedéseket; és

v.

törölje az adatokat, ha azokra a 4.1.1. pont a) bekezdésében megállapított célokból már nincs szükség;

vi.

ne ossza tovább ezeket az adatokat.

4.1.2.

A további részleteket, beleértve a harmadik felek személyazonosságát vagy az adatok harmadik felek általi felhasználására vonatkozó korlátozásokat, valamint a további feltételeket és védelmi intézkedéseket a 3. függelék határozza meg részletesen.

4.1.3.

A 4.1.1–4.1.2. ponttól eltérve az adatátvevő igénybe vehet adatkezelési szolgáltatásokat, például felhőszolgáltatásokat (beleértve az infrastruktúra-szolgáltatást, a platformszolgáltatást és a szoftverszolgáltatást), tárhelyszolgáltatásokat vagy hasonló szolgáltatásokat annak érdekében, hogy saját javára és saját felelősségére elérje a 3.2.1. pont a) bekezdésében elfogadott célokat. A harmadik felek ilyen szolgáltatásokat a 4.1.1. pont a) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében, saját javukra és saját felelősségükre is igénybe vehetnek. Az adatátvevő csak akkor oszthat meg harmadik felekkel vagy kezelhet más módon személyes adatnak minősülő adatokat, ha az (EU) 2016/679 rendeletben (az általános adatvédelmi rendelet) és adott esetben a 2002/58/EK irányelvben (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) előírt jogalap rendelkezésre áll, az említett rendeletek által lefektetett feltételek szerint.

5.   Kompenzáció

Az adatátvevő vállalja, hogy a 4. függelékben részletesen meghatározottak szerint kompezálja a felhasználót.

A felek megállapodhatnak az adatok adatátvevő általi felhasználásáért és megosztásáért járó kompenzációról, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az méltányos és észszerű. Ilyen kompenzációt mérlegelhetnek például akkor, ha az adatátvevő az adatokat új termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére használja fel, vagy ha az adatátvevő kereskedelmi célból összesített vagy származtatott adatokat hoz létre. Ezzel szemben ha például az adatokat kizárólag a felhasználóval kötött bármely megállapodás céljaira használják fel, előfordulhat, hogy nem jár kompenzáció.

Hasonlóképpen kompenzációra lehet szükség a felhasználóval szembeni tisztességes bánásmód biztosítása érdekében, ha a felhasználó beleegyezik, hogy az adatátvevő a 4.1.1. pont a) bekezdésének iii. alpontjával összhangban értékesítheti az adatokat harmadik feleknek. Amennyiben kompenzáció jár, a feleknek meg kell állapodniuk annak jellegében, amely lehet pénzbeli vagy nem pénzbeli.

6.   Az alkalmazás kezdőnapja, a szerződés időtartama és megszűnés

6.1.   Az alkalmazás kezdőnapja és időtartama

6.1.1.

Ez a szerződés [1. LEHETŐSÉG] [azonnal hatályba lép] [2. LEHETŐSÉG] […-án/-én (adja meg az időpontot) lép hatályba].

6.1.2.

[OPCIONÁLIS] [Ezt a szerződést [1. LEHETŐSÉG] [határozatlan időre] [2. LEHETŐSÉG] [határozott időtartamra (adja meg)] kötik, az e szerződés szerinti esetleges lejárati vagy megszűnési okokra is figyelemmel.]

6.2.   Megszűnés

6.2.1.

Az adatátvevő és az adatbirtokos közötti szerződés megszűnése esetén az adatátvevő a felhasználónak küldött értesítéssel (határozza meg a felmondási időt) felmondhatja ezt a szerződést.

6.2.2.

Ha a felhasználó elveszíti felhasználói státuszát, ez a szerződés megszűnik. A felhasználó (határozza meg a felmondási időt) belül értesítést küld az adatátvevőnek.

6.2.3.

[OPCIONÁLIS – határozatlan időtartam esetén, vagy ha a felek lehetővé kívánják tenni a rendes felmondást] [Ezt a szerződést bármelyik fél a szerződéses időszak kezdete előtt vagy alatt bármikor, (határozza meg az időtartamot) felmondási idővel felmondhatja a másik fél értesítésével.] [OPCIONÁLIS] Amennyiben a felhasználó e pont alapján (illessze be az időpontot vagy a szerződés minimális időtartamát) előtt mondja fel a szerződést, az alábbiak szerint meg kell térítenie a másik félnek a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeit: (töltse ki igény szerint).

Azokban az esetekben, amikor a felhasználó szerződéses kötelezettsége, hogy adatokat osszon meg az adatátvevővel, ez a rendelkezés nem foglalandó a szerződésbe, mivel egy másik szerződés megszegéséhez vezethet.

6.3.   A lejárat vagy a megszűnés joghatásai

6.3.1.

A szerződéses időszak lejárta vagy a szerződés megszűnése felmenti mindkét felet azon kötelezettség alól, hogy nyújtsa és fogadja a jövőbeli teljesítést, de nem érinti a megszűnés vagy lejárat időpontjáig keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

A lejárat vagy megszűnés nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a szerződés lejárta után is érvényben lesznek, különös tekintettel az adatok adatátvevő általi megengedett felhasználására és megosztására vonatkozó korlátozásokra a 3. és 4. pont szerint, a titoktartásról szóló 8.1. pontra, az alkalmazandó jogról szóló 8.3. pontra és a vitarendezésről szóló 8.6. pontra.

6.3.2.

A szerződés megszűnése vagy lejárta különösen a következő joghatásokkal jár:

(a)

az adatátvevő a megszűnés vagy a lejárat időpontjától kezdve azonnal beszünteti a generált vagy rögzített adatok lehívását;

(b)

[OPCIONÁLIS] a 3. és a 4. pontban meghatározottak szerint az adatátvevő [OPCIONÁLIS – (határozza meg az időtartamot)]-ig továbbra is jogosult a megszűnés vagy a lejárat időpontja előtt generált vagy rögzített adatok felhasználására és megosztására.

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az adatátvevőnek be kell ruháznia az adatmegosztásba, például digitális infrastruktúrájának adaptálása révén; a beruházás idővel amortizálódni fog. Ebben az esetben a feleknek érdemes gondoskodniuk arról, hogy az adatátvevő kompenzációt kapjon a felmondó féltől. A kompenzáció összegének meghatározhatónak kell lennie.

7.   A szerződésszegés esetén igénybe vehető jogorvoslatok

7.1.   A szerződésszegés esetei

7.1.1.

Az egyik fél általi szerződésszegés akkor minősül alapvetőnek, ha:

(a)

a szerződésszegés lényegesen megfosztja a másik felet attól, amit e szerződés alapján jogosan elvárhatott, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem látta előre és észszerűen nem is láthatta előre ezt az eredményt; vagy

(b)

a körülményekből egyértelműen kitűnik, hogy a szerződésszegő fél jövőbeli teljesítésében nem lehet bízni.

7.1.2.

Menthető a valamelyik fél általi szerződésszegés, ha annak oka a fél rendelkezési körén kívül eső akadály, és amennyiben a féltől nem lett volna észszerűen elvárható, hogy a szerződés megkötésekor figyelembe vegye az akadályt, vagy hogy azt elkerülje, illetve az akadályt vagy annak következményeit elhárítsa.

7.1.3.

Amennyiben az akadály csupán átmeneti, a fél szerződésszegése csak az akadály fennállásának az ideje alatt menthető. Ha azonban a késedelem alapvető szerződésszegéshez vezet, a másik fél ennek megfelelően járhat el.

A szerződésszegő fél köteles gondoskodni arról, hogy az akadályról és az akadálynak a teljesítési képességére gyakorolt hatásáról szóló értesítést késedelem nélkül megkapja a másik fél azt követően, hogy a szerződésszegő fél tudomást szerez, vagy észszerűen elvárható, hogy tudomást szerezzen e körülményekről. A másik fél kártérítésre jogosult az ilyen értesítés beérkezésének elmaradásából eredő gazdasági károkért.

7.2.   A szerződésszegés esetén igénybe vehető jogorvoslatok

7.2.1.

Az egyik fél szerződésszegése esetén a másik fél a következő rendelkezésekben felsorolt jogorvoslatokkal rendelkezik, az alkalmazandó jog alapján rendelkezésre álló jogorvoslatok sérelme nélkül.

7.2.2.

Az egymással nem összeegyeztethetetlen jogorvoslatok halmozottan is alkalmazhatók.

7.2.3.

Egyik fél sem élhet jogorvoslattal, amennyiben a másik fél szerződésszegését ő okozza, például ha a saját adatinfrastruktúrájának hiányossága nem tette lehetővé a másik fél számára kötelezettségei megfelelő teljesítését. Egyik fél sem hivatkozhat az elszenvedett kárból fakadó igényre, amennyiben észszerű lépések megtételével csökkenthette volna a kárt.

7.2.4.

A károsult fél:

(a)

a másik fél értesítésével azonnali hatállyal, szankció nélkül felmondhatja a jelen szerződést:

i.

ha a másik fél szerződésszegése alapvető szerződésszegés; vagy

ii.

nem alapvető szerződésszegés esetén a károsult fél észszerű határidőt tűzött ki a szerződésszegés orvoslására, és ez az időszak a másik fél teljesítése nélkül telt el;

(b)

kártérítést követelhet a másik fél szerződésszegése által nekik okozott olyan gazdasági károkért, amelyeket a 7.1.2. pont nem ment ki. a szerződésszegő fél csak olyan károkért felel, amelyeket a szerződés megkötésének időpontjában a szerződésszegés valószínű következményeként előre látott vagy észszerűen előre láthatott volna, kivéve, ha a szerződésszegés szándékos vagy súlyosan gondatlan volt;

(c)

kérheti a szerződésszegő féltől, hogy indokolatlan késedelem nélkül tegyen eleget az e szerződés szerinti kötelezettségeinek, kivéve, ha ez jogellenes vagy lehetetlen lenne, vagy ha a konkrét teljesítés olyan költségeket okozna a szerződésszegő félnek, amelyek aránytalanok a másik fél által elérhető előnyökhöz képest; [OPCIONÁLIS] [amennyiben valamelyik fél nem teljesíti az e szerződés szerinti kötelezettségeit, minden esetben megfizeti a 6. függelékben részletesen meghatározott szankciókat, amelyeket a felek a 7.2.4. pont b) bekezdése értelmében kártérítésnek tekintenek; a szerződésszegő félnek jogában áll kérelmezni a szankció észszerű összegre való csökkentését, ha bizonyítani tudja, hogy a szankció a szerződésszegésből eredő kárhoz képest erősen eltúlzott.]

8.   Általános rendelkezések

8.1.   Titoktartás

8.1.1.

A következő információkat kell bizalmasnak tekinteni:

(a)

a másik fél üzleti titkaira, pénzügyi helyzetére vagy működésének bármely más aspektusára vonatkozó információkat, kivéve, ha a másik fél ezeket az információkat nyilvánosságra hozta;

(b)

(adott esetben) az ellentételezés kiszámításának alapját meghatározó információkat;

(c)

az adatbirtokos és bármely más védett harmadik félre vonatkozó információk, kivéve, ha a védett harmadik fél nyilvánosságra hozta ezeket az információkat.

8.1.2.

A felek megállapodnak, hogy minden észszerű intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a 8.1.1. pontban említett információkat biztonságosan tárolják és teljes mértékben bizalmasan kezeljék, és ne hozzák nyilvánosságra ezeket az információkat vagy tegyék őket hozzáférhetővé harmadik felek számára, kivéve, ha:

(a)

a felek egyikének jogi kötelezettsége a vonatkozó információk felfedése vagy rendelkezésre bocsátása; vagy

(b)

az egyik fél számára az e szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, hogy felfedje vagy rendelkezésre bocsássa a vonatkozó információkat; vagy

(c)

az egyik fél beszerezte a másik fél vagy a bizalmas adatot szolgáltató fél előzetes hozzájárulását, vagy azét, akit a nyilvánosságra hozatal érint.

8.1.3.

A felhasználó és az adatátvevő minden esetben közzéteheti vagy az adatbirtokos rendelkezésére bocsáthatja azokat az információkat, amelyek az adatátvevő vagy a felhasználó azonosításához vagy a vele való kapcsolatfelvételhez szükségesek az 1.3.2. pontban említett, adatátvevő és az adatbirtokos közötti szerződés megkötése érdekében.

8.1.4.

Ezek a titoktartási kötelezettségek a szerződés megszűnését követően (határozza meg az időtartamot) továbbra is alkalmazandók.

8.1.5.

Ezek a titoktartási kötelezettségek nem szüntetik meg i. az (EU) 2016/679 rendeletből (általános adatvédelmi rendelet), ii. a 2002/58/EK irányelvet vagy az (EU) 2016/943 irányelvet végrehajtó rendelkezésekből vagy iii. bármely más uniós vagy tagállami jogszabályból eredő szigorúbb kötelezettségeket.

8.2.   A kommunikáció módjai

Az e szerződés alapján kötelező vagy megengedett értesítéseket vagy egyéb közléseket írásban kell megtenni, és azok kézbesíthetők személyesen, előre fizetett postai küldeményként vagy elektronikus úton, beleértve az e-mailt is, feltéve, hogy a feladó megőrzi az alább felsorolt címekre történő elküldés bizonyítékát:

Fél

Kapcsolattartó személy

E-mail-cím

Telefonszám

Cím

Felhasználó

[név]/[beosztás]

[e-mail-cím]

[telefonszám]

[cím]

Adatátvevő

[név]/[beosztás]

[e-mail-cím]

[telefonszám]

[cím]

Minden ilyen értesítés vagy közlés kézbesítettnek tekintendő:

(a)

személyes kézbesítés esetén az átadás napján;

(b)

előre fizetett postai küldemény esetén a feladást követő harmadik munkanapon;

(c)

elektronikus úton történő elküldés esetén a továbbítás napján, feltéve, hogy a feladó nem kapott a kézbesítés sikertelenségére utaló hibaüzenetet.

8.3.   A szerződés teljessége, módosítások és részleges érvényesség

8.3.1.

Ez a szerződés (a függelékeivel és a szerződésben említett más dokumentumokkal együtt) alkotja a felek között a szerződés tárgyát illetően létrejött teljes szerződést, és a felek között a szerződés tárgyára vonatkozó valamennyi korábbi – szóbeli vagy írásbeli – megállapodás vagy szerződés és megegyezés helyébe lép.

8.3.2.

E szerződés bármely módosítása csak akkor érvényes, ha ahhoz a felek írásban – beleértve az elektronikus formát is – hozzájárulnak.

8.3.3.

Ha e szerződés bármely rendelkezése bármely okból semmisnek, érvénytelennek, megtámadhatónak vagy érvényesíthetetlennek bizonyul, és ez a rendelkezés elválasztható a szerződés többi feltételétől, ez nem érinti a fennmaradó rendelkezéseket, és azok továbbra is érvényesek és végrehajthatók maradnak, kivéve, ha a rendelkezés nem választható el a szerződés fennmaradó rendelkezéseitől. A szerződésben bármely ebből eredő hiányosságot vagy kétértelműséget a 8.4. ponttal összhangban kell kezelni.

8.4.   Alkalmazandó jog

Erre a szerződésre (adja meg a tagállamot) joga az irányadó.

8.5.   Értelmezés

8.5.1.

Ezt a szerződést a felek az adatrendelet szerinti jogaik és kötelezettségeik figyelembevételével kötik meg. E szerződés bármely rendelkezését úgy kell értelmezni, hogy az összhangban legyen az adatrendelettel, az uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal, valamint azokkal az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal is, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal, és amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni.

8.5.2.

Ha e szerződés bármely hiányossága vagy kétértelműsége nem oldható meg a 8.5.1. pontban említett módon, e szerződést az alkalmazandó jog által előírt értelmezési szabályok fényében kell értelmezni (lásd a 8.4. pontot).

8.6.   Vitarendezés

8.6.1.

A felek megállapodnak, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a viták békés rendezése érdekében, és mielőtt az ügyükkel bírósághoz fordulnának, vitájukat a(z) (adja meg egy konkrét vitarendezési testület nevét és elérhetőségét; ez az adatrendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott joghatóságba tartozó viták esetében bármely olyan tagállami vitarendezési testület lehet, amely megfelel az adatrendelet 10. cikkében foglalt feltételeknek) elé terjesztik.

8.6.1.

[OPCIONÁLIS, ha a felhasználó vállalkozás] [(adja meg a tagállamot) bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek az e szerződéssel kapcsolatos ügy elbírálására.]

Az 1. függelék az adatok leírását tartalmazza

[A felek által kidolgozandó]

A 2. függelék felsorolja az adatátvevő által meghozandó védelmi intézkedéseket

[A felek által kidolgozandó]

A 3. függelék az adatoknak az adatátvevő által harmadik felekkel történő megosztására vonatkozó információkat tartalmazza

[A felek által kidolgozandó]

A 4. függelék az adatátvevő általi adatfelhasználásért és -megosztásért a felhasználónak fizetendő kompenzációról tartalmaz információkat

[A felek által kidolgozandó]

Az 5. függelék a termék tulajdonjogára vagy a termék vagy a kapcsolódó szolgáltatások használatára vonatkozó szerződéses jogokra vonatkozó dokumentációt tartalmazza

[A felek által kidolgozandó]

[OPCIONÁLIS] A 6. függelék a szankciókra vonatkozó részleteket tartalmaz

[A felek által kidolgozandó]


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/1925/oj).


IV. MELLÉKLET

SZERZŐDÉSIFELTÉTEL-MINTÁK

az adatbirtokosok és az adatátvevők közötti, az adatoknak az összekapcsolt termékek és a kapcsolódó szolgáltatások felhasználóinak kérésére történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó szerződésekhez

Ezeket a szerződésifeltétel-mintákat az adatbirtokos és a gazdasági tevékenységet folytató adatátvevő közötti szerződésekre dolgozták ki, amelyek esetében az adatbirtokos az (EU) 2023/2854 rendelet (a továbbiakban: adatrendelet) 5. cikke értelmében köteles az összekapcsolt termékből és/vagy a kapcsolódó szolgáltatásból származó adatokat a felhasználó kérésére az adatátvevő rendelkezésére bocsátani.

E tekintetben az adatrendelet fő újdonsága a következő:

—

az adatbirtokos a felhasználó erre irányuló kérésére köteles megosztani az adatokat az adatátvevővel (az üzleti titokként védett adatokra vonatkozó védelmi intézkedésekkel),

—

az adatbirtokos észszerű kompenzációt kérhet az adatátvevőtől,

—

az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására, illetve az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése vagy megszűnése esetén fennálló felelősségre és jogorvoslatra vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek nem kötelező erejűek, ha azokat egy vállalkozás egyoldalúan kényszerítette egy másik vállalkozásra.

Ez a szerződés moduláris felépítésű, és bár használható teljes szerződésként, a felek kiválaszthatnak bizonyos rendelkezéseket is, amelyek megfelelnek sajátos helyzetüknek. Számos rendelkezés tartalmaz választási lehetőségeket, és a feleknek itt mérlegelniük kell sajátos szükségleteiket, üzleti kapcsolatukat és érdekeiket annak érdekében, hogy azonosítsák a szerződésüknek leginkább megfelelő lehetőséget.

Egyes rendelkezéseknél (adott esetben) jelölés szerepel, ezeket bizonyos feltételek teljesülése esetén kell beilleszteni.

Bár a szerződésifeltétel-mintákat a Bizottság ajánlja, azok nem kötelező erejűek, és a felek bármikor eltérhetnek tőlük.

Ezek a szerződésifeltétel-minták megfelelő módosításokkal akkor is alkalmazhatók, ha az adatbirtokos más uniós jogszabály vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabály alapján köteles adatokat az adatátvevő rendelkezésére bocsátani.

1.   A felek, az átadást kérelmező felhasználó és a termék/kapcsolódó szolgáltatás(ok)

1.1.   Szerződő felek

Az adatokhoz való hozzáférésről és azok felhasználásáról szóló jelen szerződés létrejön

egyrészről

(illessze be a nevet, az elérhetőségeket és a további hivatkozásokat) (a továbbiakban: adatbirtokos)

és

másrészről (illessze be a nevet, az elérhetőségeket és a további hivatkozásokat) (a továbbiakban: adatátvevő)

között, e szerződésben a továbbiakban együttesen „felek”, külön-külön „a fél”.

A feleknek itt meg kell határozniuk, hogy az adatrendelet 2. cikkének 13. és 14. pontja értelmében ki az adatbirtokos és ki az adatátvevő.

Az adatrendelet szerint az „adatbirtokos” olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek – az adatrendelettel, az alkalmazandó uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal összhangban – joga vagy kötelezettsége olyan adatokat – többek között, amennyiben arról szerződésben megállapodtak, termékadatokat vagy kapcsolódószolgáltatás-adatokat – használni és rendelkezésre bocsátani, amelyeket valamely kapcsolódó szolgáltatás nyújtása során visszanyert vagy generált.

Az adatrendelet szerint az „adatátvevő” olyan, valamely összekapcsolt termék vagy kapcsolódó szolgáltatás felhasználójától eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, és akinek vagy amelynek az adatbirtokos adatokat bocsát a rendelkezésére, ideértve az olyan harmadik felet is, aki vagy amely a felhasználó által az adatbirtokoshoz intézett vagy az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályok szerinti jogi kötelezettségnek megfelelő adatigénylés nyomán jár el. Az adatrendelet 1. cikke (3) bekezdésének d) pontjával összhangban az adatbirtokosok csak az „Unión belüli adatátvevők” számára kötelesek adatokat rendelkezésre bocsátani. Nem kötelesek ezt megtenni azon adatátvevők esetében, akiknek a székhelye az Unión kívül található.

1.2.   Kérelmező felhasználó, termék/kapcsolódó szolgáltatás(ok)

1.2.1.

Ez a szerződés a felek azon közös feltevésén alapul, hogy az adatbirtokos az adatrendelet 5. cikke értelmében köteles az adatokat az adatátvevő rendelkezésére bocsátani, ha erre

(illessze be a nevet, az elérhetőségeket és a további hivatkozásokat) (a továbbiakban: a kérelmező felhasználó) vagy az ő nevében eljáró személy kéri,

valamint, hogy a kérelmező felhasználó (az adatrendelet 2. cikkének 12. pontja értelmében)

a következő termék felhasználója: (illessze be az e szerződés hatálya alá tartozó konkrét összekapcsolt termék vagy terméktípus nevét és további leírását); és/vagy

a következő kapcsolódó szolgáltatás(ok) felhasználója: (illessze be az e szerződés hatálya alá tartozó konkrét kapcsolódó szolgáltatás(ok) vagy kapcsolódó szolgáltatástípus(ok) nevét és további leírását, ha alkalmazandó).

A feleknek itt meg kell határozniuk, hogy az adatrendelet 2. cikkének 2. pontja értelmében ki az a felhasználó, aki az adatrendelet 5. cikke alapján kérelmet nyújt be az adatbirtokoshoz.

A „felhasználó” olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy összekapcsolt termék tulajdonosa, vagy akire vagy amelyre szerződésben ideiglenes jogokat ruháztak át az adott összekapcsolt termék használatára vonatkozóan, vagy aki vagy amely kapcsolódó szolgáltatást vesz igénybe.

A feleknek azt is meg kell határozniuk, hogy a kérelmező felhasználó melyik összekapcsolt terméket és adott esetben melyik kapcsolódó szolgáltatást használja.

Az adatrendelet szerint az „összekapcsolt termék” olyan tárgy, amely:

i.

a felhasználására vagy a környezetére vonatkozó adatokat szerez meg, generál vagy gyűjt;

ii.

elektronikus hírközlési szolgáltatáson, fizikai kapcsolaton, vagy eszközön való hozzáférésen keresztül képes termékadatokat közölni;

iii.

elsődleges funkciója nem az adatoknak a felhasználótól eltérő bármely más fél nevében történő tárolása, kezelése vagy továbbítása.

A „kapcsolódó szolgáltatás” olyan, az elektronikus hírközlési szolgáltatásoktól eltérő digitális szolgáltatás, a szoftvert is beleértve, amely:

i.

a vásárláskor, bérléskor vagy lízingeléskor össze van kapcsolva a termékkel oly módon, hogy a hiánya lehetetlenné tenné az összekapcsolt termék egy vagy több funkciójának ellátását; vagy

ii.

vagy amelyet a gyártó vagy egy harmadik fél utólag kapcsol össze a termékkel, hogy kiegészítse, frissítse vagy módosítsa az összekapcsolt termék funkcióit.

2.   A szerződés alapja

2.1.   A kérelmező felhasználó minősége és az érvényes kérelem megléte

2.1.1.

A felek kijelentik, hogy legjobb tudomásuk szerint a kérelmező felhasználó az 1.2.1. pontban meghatározott termék és kapcsolódó szolgáltatás(ok) felhasználója (az adatrendelet 2. cikkének 12. pontja értelmében).

2.1.2.

A felek kijelentik, hogy a kérelmező felhasználó kérte, hogy az adatbirtokos bocsássa az adatátvevő rendelkezésére a 3.1. pontban meghatározott adatokat. A kérés bizonyítékát az 1. függelékben csatolták e szerződéshez.

2.1.3.

(Adott esetben) A felek kijelentik, hogy legjobb tudomásuk szerint a kérelmező felhasználó nevében eljáró fél megkapta a kérelmező felhasználótól a szükséges engedélyt arra, hogy ezt a kérelmet az alkalmazandó joggal összhangban benyújtsa. Az engedély bizonyítékát az 1. függelékben csatolták e szerződéshez.

Az adatrendelet értelmében a kérelmet a kérelmező felhasználó nevében eljáró harmadik fél is benyújthatja. Ez a harmadik fél lehet például adatkereskedő vagy bármely más ügynök vagy képviselő, beleértve magát az adatátvevőt is.

Nyilvánvaló, hogy ha egy harmadik fél, beleértve az adatátvevőt is, azt állítja, hogy a kérelmező felhasználó engedélyével bír, ez a helyzet a szokásos kérelmezési helyzethez képest lehetőséget jelent a visszaélésekre. Ezért a feleknek észszerű lépéseket kell tenniük annak ellenőrzésére, hogy nem történt csalás vagy manipuláció, és hogy ezt a kérelmet megfelelően nyújtották-e be.

2.1.4.

A felek kijelentik, hogy legjobb tudomásuk szerint a kérelem az alkalmazandó jog értelmében érvényes, azt nem vonták vissza, és az még nem járt le.

Ha arra utaló jelek vannak, hogy a kérelem érvénytelen vagy azt visszavonták, a feleknek észszerű lépéseket kell tenniük annak ellenőrzésére, hogy továbbra is van-e érvényes kérelem. Ellenkező esetben az adatbirtokos nem oszthatja meg az adatokat az adatátvevővel, és felelősségre vonható, ha mégis így tesz. Az adatátvevő felelős lehet azon adatok kérelmezéséért is, amelyek igénylésére nem jogosult.

A kérelem érvényessége számos, az alkalmazandó jog szerinti tényezőtől függhet. Például ahhoz, hogy a kérelem jogilag érvényes legyen, szükséges lehet, hogy:

—

a kérelmező felhasználó kívánságának önkéntes, megfelelően tájékozott és kifejezett kinyilvánításának minősüljön,

—

a szükséges cselekvőképesség fennállása mellett szülessen.

2.2.   Az adatátvevő jogosultsága

2.2.1.

Az adatátvevő kijelenti, hogy olyan szerződés van hatályban közte és a kérelmező felhasználó között, amely engedélyezi számára az adatok felhasználását, valamint, hogy e szerződésnek megfelelően az adatok kizárólag (adja meg az adatátvevő és a kérelmező felhasználó közötti szerződés szerinti cél(oka)t) céljából kerülnek felhasználásra.

(ha az adatok üzleti titkokat fedhetnek fel) Az adatátvevő kijelenti, hogy az adatok feltétlenül szükségesek e cél eléréséhez.

Az adatrendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban az adatátvevő csak a felhasználóval kötött szerződés alapján és a vele egyeztetett célokra használhatja fel az adatokat. Az adatátvevőnek itt nyilatkoznia kell arról, hogy ez a helyzet áll fenn. Ha ezek a nyilatkozatok nem vagy már nem helytállóak, az adatbirtokosnak lehetősége lehet arra, hogy a 2.4.3. ponttal összhangban felmondja a szerződést.

A feleknek törekedniük kell arra, hogy a megállapodás szerinti célokat oly módon határozzák meg, amely lehetővé teszi az adatbirtokos számára annak megállapítását, hogy az adatok adatátvevő általi felhasználása megengedett-e, ugyanakkor ne annyira részletesen, hogy az adatátvevő bizalmas üzleti elképzeléseit felfedje az adatbirtokos előtt.

Amennyiben az adatbirtokos üzleti titkai forognak kockán, a teljes célokat közzé kell tenni annak érdekében, hogy az adatbirtokos értékelni tudja, hogy az adatszolgáltatás feltétlenül szükséges-e a kitűzött cél eléréséhez.

2.2.2.

Az adatátvevő kijelenti, hogy az (EU) 2022/1925 rendelet (a továbbiakban: digitális piacokról szóló jogszabály) 3. cikke értelmében nem minősül kapuőrnek.

2.3.   Az adatvédelemi jogszabályoknak való megfelelés

2.3.1.

Amennyiben az adatok személyes adatnak minősülnek, a felek kijelentik, hogy megfelelnek az (EU) 2016/679 rendeletnek és adott esetben a 2002/58/EK irányelvnek.

2.3.2.

Különösen, ha a kérelmező felhasználó nem az érintett, az adatbirtokos csak az (EU) 2016/679 rendelet és adott esetben a 2002/58/EK irányelv által megengedett mértékben bocsáthatja az adatátvevő rendelkezésére a személyes adatnak minősülő adatokat.

A „személyes adat” általános adatvédelmi rendelet szerinti fogalma nagyon tág. Magában foglal minden adatot, amely azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozik, vagyis olyan természetes személyre, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, azonosító szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

A nem személyes adatok személyes adatokká válhatnak, például ha vegyes adatkészlet részét képezik, amelyet új adatokkal kombinálnak, és e kombináció eredménye lehetővé teszi az adatok összekapcsolását egy azonosított vagy azonosítható személlyel. Ez akkor is megtörténhet, ha új adatkezelési képességek jelennek meg.

A feleknek először is gondosan értékelniük kell az adatokban szereplő személyes adatok meglétét, valamint a saját szerepüket és a felhasználó szerepét is az általános adatvédelmi rendelet szerint:

—

„érintett”: az az azonosított vagy azonosítható természetes személy, akire az információ vonatkozik,

—

„adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza, ha az adatkezelés céljait és eszközeit jogszabály határozza meg, az adatkezelőt ez a jogszabály is meghatározhatja,

—

„adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely más szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel,

—

„címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely más szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e (kivéve a közhatalmi szerveket, amelyek az alkalmazandó jog értelmében egy konkrét vizsgálat részeként kaphatnak személyes adatokat).

A feleknek figyelembe kell venniük, hogy a felek az adatkezelés céljától függően egynél több szerepet is betölthetnek, és/vagy egy másik féllel közösen is betölthetnek egy szerepet.

Az általános adatvédelmi rendelet értelmében jogalapra van szükség ahhoz, hogy az adatok megoszthatóak legyenek az adatátvevővel. Amennyiben a kérelmező felhasználó nem azonos az érintettel, a személyes adatok megosztásának lehetséges jogalapja lehet az érintetteknek az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett hozzájárulása vagy az általános adatvédelmi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett jogos érdek. Az ilyen jogos érdek fennállásának értékeléséhez figyelembe lehet venni az adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozó, az adatrendelet 5. cikke szerinti kötelezettséget, bár ez a kötelezettség önmagában nem elegendő jogalap.

2.4.   A nyilatkozatok pontatlansága

2.4.1.

Bármely félnek, amely tudomást szerez arról, hogy a 2.1–2.3. pontban említett bármely nyilatkozat nem vagy már nem helytálló, vagy a belátható jövőben már nem lesz helytálló, indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell a másik felet, kivéve, ha a másik félnek erről már tudomása van vagy tudomása kellene legyen.

Ha a 2.1–2.3. pontban említett bármely nyilatkozat nem vagy már nem helytálló, a félnek meg kell tennie a megfelelő lépéseket. Különösen, ha a kérelmező felhasználó értékesítette a terméket, és megszűnik felhasználó lenni, és az adatbirtokos megfelelő tájékoztatást kap, az adatbirtokosnak fel kell mondania az adatátvevővel kötött szerződést az ilyen felhasználó tekintetében. A felmondásban fel kell tüntetnie a felmondás okát. A puszta értesítés ebben az esetben nem lenne elegendő, mivel nincs mód a helyzet orvoslására. Ha az adatátvevő folytatni kívánja az adatok fogadását, az új felhasználóhoz kell fordulnia. Egyes esetekben azonban a felek orvosolhatják a képviseleti jog megsértését. Ez a helyzet például, ha a felhasználó kérelme illetéktelen személytől (pl. olyan alkalmazott, aki nem volt jogosult a felhasználó vállalat képviseletére) származik. Ebben az esetben az alkalmazandó jog lehetővé teheti az ilyen intézkedés visszaható hatályú érvényesítését.

2.4.2.

Amint az érintett fél tudomást szerez erről a helyzetről, meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket, és a lehető legnagyobb mértékben orvosolnia kell a nyilatkozat pontatlanságát. A körülményektől függően ez magában foglalhatja a kérelmező felhasználó vagy az érintett védett harmadik fél értesítését, vagy az adatok adatbirtokos általi rendelkezésre bocsátásának vagy az adatok adatátvevő általi felhasználásának ideiglenes felfüggesztését, amennyiben az adatok rendelkezésre bocsátása vagy felhasználása jogellenessé vált.

2.4.3.

Ha a helyzet nem orvosolt és nem is orvosolható, a jelen szerződést írásbeli felmondással kell felmondani, amelyben fel kell tüntetni a felmondásnak az egyik fél által a másik féllel közölt indokait.

A felmondás azonnali hatályú. Amennyiben a pontatlanság az e szerződés hatálya alá tartozó adatok csak egy részét érinti, a felmondás csak az érintett rész tekintetében lép hatályba.

A felmondás joghatásait a 7.3. pont szabályozza.

3.   Az adatok rendelkezésre bocsátása

3.1.   A szerződés hatálya alá tartozó adatok

3.1.1.

Az e szerződés hatálya alá tartozó adatok az adatrendelet értelmében vett, a kérelmező felhasználó kérelmében az adatrendelet 5. cikkével összhangban azonosított könnyen hozzáférhető termékadatokból vagy kapcsolódó szolgáltatás(ok) adataiból állnak, és magukban foglalják mind a nem személyes, mind a személyes adatokat (a továbbiakban: adatok).

A 2. függelék részletesen felsorolja az adatokat.

Ha e szerződés időtartama alatt a 2. függelékben felsoroltaktól eltérő adatokat kell az adatátvevő rendelkezésére bocsátani, a 2. függelék ennek megfelelően módosul.

A feleknek a 2. függelékben meg kell határozniuk a szerződés hatálya alá tartozó adatokat és metaadatokat a kérelmező felhasználó kérelmének megfelelően.

Az adatrendelet 5. cikkével és 2. cikkének 15., 16. és 17. pontjával összhangban ezek az adatok csak könnyen hozzáférhető termékadatok vagy kapcsolódó szolgáltatási adatok lehetnek:

—

A termékadatok egy termék használata által generált olyan adatok, amelyeket a gyártó úgy tervezett, hogy a felhasználó, az adatbirtokos vagy egy harmadik fél – beleértve adott esetben a gyártót is – elektronikus hírközlési szolgáltatás, fizikai kapcsolat vagy eszközön való hozzáférés révén visszanyerhesse azokat.

—

A kapcsolódószolgáltatás-adatok az összekapcsolt termékhez kapcsolódó felhasználói műveletek vagy események digitalizálását képviselő, valamely kapcsolódó szolgáltatás nyújtása során a felhasználó által szándékosan rögzített vagy a felhasználói művelet melléktermékeként generált adatok.

—

A könnyen elérhető adatok olyan adatok, amelyeket az adatbirtokos jogszerűen szerezhet meg az összekapcsolt termékből vagy a kapcsolódó szolgáltatásból, aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítés nélkül.

Mivel ez a szerződés meghatározza azokat a szabályokat, amelyek szerint az adatokat a kérelmező felhasználó kérésére az adatátvevő rendelkezésére kell bocsátani, ezek az adatok megegyeznek a kérelemben azonosított adatokkal.

Az adatok leírásának elegendőnek kell lennie annak meghatározásához, hogy adott esetben mely adatok tartoznak különös szabályozás hatálya alá. A feleknek meg kell határozniuk különösen annak részleteit, hogy mely adatok minősülnek személyes adatnak.

3.2.   Az adatok jellemzői és a hozzáférésre vonatkozó intézkedések

3.2.1.

Az adatbirtokosnak úgy kell az adatátvevő rendelkezésére bocsátania az adatokat, valamint az adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns metaadatokat, hogy azok minősége legalább ugyanolyan legyen, mint amikor az adatbirtokos rendelkezésére álltak, és minden esetben átfogó, strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban.

A „metaadat” az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását. Az adatrendelet 5. cikkének (1) bekezdésének megfelelően a metaadatokat az adatokkal együtt hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben a metaadatok az adatok „értelmezéséhez és felhasználásához szükségesek”.

Bár az említett adatok értelmezéséhez és felhasználásához szükséges releváns metaadatok nincsenek meghatározva, és ezért azokat eseti alapon kell azonosítani, az adatrendelet kimondja, hogy „a rendelkezésre bocsátandó adatoknak tartalmazniuk kell a releváns metaadatokat, beleértve azok alapvető kontextusát és időbélyegzőjét is, annak érdekében, hogy az adatok más adatokkal kombinálva – például a hozzájuk kapcsolódó egyéb adatpontokkal válogatott és besorolt, vagy általánosan használt formátumba átformázott adatokkal – felhasználhatók legyenek” (az adatrendelet (15) preambulumbekezdés).

3.2.2.

Az adatátvevőnek a következők szerint kell hozzáférést kapnia az adatokhoz:

a)

könnyen és biztonságosan;

b)

indokolatlan késedelem nélkül;

(adott esetben) c) folyamatosan és valós időben.

3.2.3.

A 3.2.1. és 3.2.2. pont követelményeinek teljesítése érdekében a felek megállapodnak a 2. függelékben meghatározott feltételekről.

Az adatrendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban az adatokat indokolatlan késedelem nélkül, valamint – amennyiben releváns és technikailag megvalósítható – folyamatosan és valós időben kell hozzáférhetővé tenni.

Mivel e jogi követelmények végrehajtásának különböző módjai vannak, a feleknek a 2. függelékben meg kell egyezniük a hozzáférés biztosítása módjának minden részletéről.

Ennek során első lépésként el kell dönteniük, hogy az alábbiak közül melyiket kívánják biztosítani:

—

az adatok teljes körű átadása, tehát az adatok másolatát az adatátvevő ellenőrzése alatt álló adathordozóra továbbítják:

—

az adatbirtokos által kezdeményezett továbbítás (push), mint az online továbbítás, az adatátvevő felhőalapú tárhelyébe történő feltöltés vagy az adatokat tároló fizikai adathordozó átadása, vagy

—

az adatátvevő által kezdeményezett lehívás (pull), például API biztosítása, hozzáférés az adatbirtokos felhőalapú tárhelyéhez vagy hasonló eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik az adatátvevő számára az adatokhoz való hozzáférést és azok kinyerését, vagy

—

az adatokhoz a tárolási helyükön való hozzáférés, azaz az adatokhoz való hozzáférés és az adatok kezelése az adatbirtokos vagy egy megbízható harmadik fél ellenőrzése alatt álló adathordozón történik, például azáltal, hogy az adatátvevő bejelentkezik az adatbirtokos vagy a megbízható harmadik fél szervereinek erre a célra szolgáló felületére, de az adatokat nem továbbítják az adatátvevő ellenőrzése alatt álló adathordozóra, kivéve, ha külön megállapodás születik erről.

A teljes körű átadás maximális szabadságot biztosít az adatátvevő számára, de jelentősen csökkenti az adatbirtokos visszaélések megelőzésére való képességét.

Az adatokhoz a tárolási helyükön való hozzáférés növeli annak kockázatát az adatátvevők számára, hogy üzleti ötleteik ismertté válnak, de jelentősen növeli az adatbirtokos visszaélések megelőzésére való képességét.

A teljes körű átadáson és az adatok tárolási helyéhez való hozzáférésen kívül további technikai lehetőségek is rendelkezésre állnak, beleértve a kérelmező felhasználó eszközén való hozzáférést is.

Ha a felek azt választják, hogy hozzáférést biztosítanak az adatok tárolási helyéhez, számos részletet kell megoldani, többek között azt, hogy miként biztosítható, hogy az adatátvevő üzleti ötleteit ne hozzák nyilvánosságra, és hogy az adatátvevő milyen adatokat továbbíthat a saját ellenőrzése alatt álló médiumra (pl. az adatátvevő adatkezelési tevékenységeiből eredő származtatott vagy kikövetkeztetett adatok).

Általánosságban az adatokhoz a tárolási helyükön való hozzáférés feltételei nem áshatják alá az adatrendelet vagy más alkalmazandó jog által a kérelmező felhasználó vagy az adatátvevő számára biztosított jogokat.

Gyakran előnyösebb az adatok tárolási helyéhez való hozzáférés egy megbízható harmadik fél által ellenőrzött adathordozón, mint az adatbirtokos által ellenőrzött adathordozón. Az adatokhoz való hozzáférés általában továbbra is távoli hozzáférést jelent, és a helyszíni hozzáférést a legérzékenyebb szélsőséges helyzetekre kell korlátozni.

A feleknek meg kell határozniuk az adatokhoz való hozzáférés időzítését is. Amikor a felhasználó kéri, az adatrendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban az adatokat indokolatlan késedelem nélkül, valamint – amennyiben releváns és technikailag megvalósítható – folyamatosan és valós időben kell hozzáférhetővé tenni.

Az ilyen hozzáférésre azonban nem mindig van szükség az adatátvevő és a kérelmező felhasználó által az adott esetben elfogadott célok eléréséhez. Ezért a feleknek meg kell állapodniuk az adatokhoz való hozzáférés időzítésével kapcsolatos kérdésekről, például arról, hogy – amennyiben releváns és technikailag megvalósítható – a hozzáférést valós időben biztosítják-e, és ha nem, milyen gyakorisággal.

A feleknek számos további kérdést is figyelembe kell venniük, például azt, hogy milyen hozzáférési hitelesítő adatokra van szükség, és hogy az adatátvevő mely alkalmazottai férhetnek hozzá az adatokhoz, és hányan.

3.2.4.

Amennyiben az adatokat a függeléknek az adatok jellemzőire és a hozzáférési szabályokra vonatkozó előírásaival összhangban bocsátják rendelkezésre, és úgy tűnik, hogy az elfogadott előírások nem elegendőek a 3.2.1. és 3.2.2. pontban említett követelmények teljesítéséhez, a felek vállalják, hogy jóhiszeműen tárgyalásokat kezdenek, és kiigazítják az előírásokat annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az elfogadott követelményeknek.

3.2.5.

Az adatbirtokosnak az adatátvevő rendelkezésére kell bocsátania az adatokhoz való hozzáféréshez vagy az azok fogadásához szükséges információkat az adatrendelet 5. cikkével összhangban.

Ez magában foglalja különösen az adatbirtokos számára könnyen hozzáférhető információk szolgáltatását az adatok eredetéről, a harmadik felek adatokkal kapcsolatos esetleges jogairól, például az érintettek (EU) 2016/679 rendeletből (az általános adatvédelmi rendeletből) eredő jogairól vagy az ilyen jogokat keletkeztető tényekről.

Az adatbirtokos ezeket az információkat a 2. függelékben határozza meg.

A felek továbbra is szabadon állapodhatnak meg bármilyen további, az adatrendelet követelményein túlmutató, ingyenes vagy díj ellenében nyújtott támogatásról.

3.2.6.

Az adatbirtokos vállalja, hogy az adatátvevőnek a kért adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó információkat nem tárolja az alábbiakhoz szükséges mértéken túl:

(a)

i. a kérelmező felhasználó hozzáférési kérelmének és ii. e szerződésnek a megfelelő teljesítése;

(b)

az adatinfrastruktúra biztonsága és karbantartása; és

(c)

az ilyen információk megőrzésére vonatkozó, az adatbirtokost terhelő jogi kötelezettségeknek való megfelelés.

3.3.   Visszacsatolási mechanizmusok

3.3.1.

Ha az adatátvevő a szerződés hatálya alá tartozó adatokra vonatkozó 3.1. ponttal vagy az adatok jellemzőire és a hozzáférési intézkedésekre vonatkozó 3.2. ponttal kapcsolatos incidenst azonosít, és ha az adatátvevő az adatbirtokos rendelkezésére bocsátja az esemény részletes leírását, az adatbirtokosnak és az adatátvevőnek jóhiszeműen együtt kell működnie az esemény okának azonosítása érdekében. Ha az incidenst az okozta, hogy az adatbirtokos a maga részéről nem teljesítette kötelezettségeit, indokolatlan késedelem nélkül orvosolniuk kell a jogsértést. Ha az adatbirtokos ezt nem teszi meg, az alapvető szerződésszegésnek minősül, és az adatátvevő hivatkozhat e szerződés 8. pontjára (jogorvoslatok szerződésszegés esetén).

3.3.2.

Ha a 3.2. ponttal összhangban elfogadott feltételek bármelyikének teljesítése a körülményeknek a szerződés megkötését követően bekövetkezett rendkívüli megváltozása miatt lehetetlen vagy túlzott terhet jelentene, az adatbirtokosnak részletes leírást kell adnia erről az adatátvevőnek, és a felek jóhiszeműen tárgyalásokat kezdenek, és kiigazítják a feltételeket annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az e feltételekben meghatározott követelményeknek. A feleknek különösen elegendő információt kell a másik fél rendelkezésére bocsátaniuk az adott helyzet értékeléséhez, megvitatásához és megoldásához. Ez a szakasz nem érinti az adatátvevő azon jogát, hogy a 8. pontnak megfelelően jogorvoslattal éljen.

3.4.   Az adatbirtokos egyoldalú változtatásai

3.4.1.

Az adatbirtokos egyoldalúan módosíthatja az adatok jellemzőire vonatkozó leírásokat vagy a hozzáférési szabályokat, ha ezt az adatbirtokos szokásos üzletmenete objektíven indokolja, például az adatbirtokos által kínált termékek vagy a kapcsolódó szolgáltatások sorában jelentkező közvetlen biztonsági rés miatti technikai módosítás vagy az adatbirtokos infrastruktúrájának megváltozása által. Minden módosításnak meg kell felelnie a 3.2. pont követelményeinek.

3.4.2.

Az adatbirtokosnak legalább (jelöljön meg egy észszerű időtartamot) a módosítás hatálybalépése előtt értesítenie kell az adatátvevőt a változásról.

Rövidebb értesítési idő is elegendő lehet:

(a)

ha a változás nem érinti hátrányosan az adatokhoz való hozzáférést és az adatok adatátvevő általi felhasználását; vagy

(b)

ha az ilyen értesítés lehetetlen vagy észszerűtlen lenne az adott körülmények között, például ha azonnali változtatásokra van szükség az éppen észlelt biztonsági rés miatt.

3.4.3.

Amennyiben a változás negatívan befolyásolja az adatátvevő adathozzáférését és adatfelhasználását, az adatátvevő jogosult felmondani a szerződést (annak vonatkozó részét) anélkül, hogy az adatbirtokos részére kompenzációt kellene fizetnie, függetlenül az adatátvevő esetleges egyéb jogaitól vagy jogorvoslati lehetőségeitől.

4.   (ha az adatokat üzleti titokként kell védeni) Az üzleti titkok védelme

1.

Üzleti titkok megosztása – Az adatbirtokosok elvben nem utasíthatják el az adatrendelet szerinti adathozzáférés iránti kérelmet kizárólag azon az alapon, hogy bizonyos adatok üzleti titokként védendőnek minősülnek, mivel ez aláásná az adatrendelet szándékolt hatásait.

Lásd a 4.1. pontot.

2.

Üzleti titkok – Ha azonban az adatbirtokos megállapítja, hogy az e szerződés hatálya alá tartozó bizonyos adatok az (EU) 2016/943 8 irányelvben (a továbbiakban: az üzleti titkokról szóló irányelv) meghatározott üzleti titokként védelmet élveznek, megilletik bizonyos jogok, elsősorban az, hogy továbbra is megőrizze a szóban forgó titkok bizalmas jellegét.

Az üzleti titkokról szóló irányelv 2. cikkének (1) bekezdése 1. pontja értelmében az „üzleti titok” olyan információ, amely három követelménynek felel meg: a) titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész, vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára, valamint b) titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír, és c) titokban tartása érdekében az adatok felett ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy a körülményekhez képest észszerű lépést tett.

Az „üzleti titok jogosultja” az üzleti titok feletti ellenőrzést jogszerűen gyakorló természetes vagy jogi személy.

Az adatok csak akkor azonosíthatók üzleti titokként, ha az adatbirtokos vagy az üzleti titok jogosultja ilyenként védi őket, amikor az adatrendelet 5. cikkével összhangban adathozzáférés iránti kérelmet nyújtanak be.

Lásd a 4.1.1. pontot.

3.

Az üzleti titkok kezdeti azonosítása – Az adatbirtokosok üzleti titkokkal kapcsolatos jogai kezdetben csak akkor és annyiban alkalmazandók, ha és amennyiben az üzleti titokként védett adatokat a szerződés azonosítja.

Lásd a 4.1.2. pontot.

4.

A szerződés időtartama alatt – Az adatbirtokosok üzleti titkokkal kapcsolatos jogai azonban a szerződés időtartama alatt a rendelkezésre bocsátandó új adatok tekintetében is érvényesülhetnek.

Lásd a 4.1.3. pontot.

5.

Ellenőrzési jogok – Annak érdekében, hogy megőrizzék az üzleti titokként védett adatok bizalmas jellegét, független harmadik felek bevonásával fontolóra lehet venni bizonyos ellenőrzési jogokat (anélkül, hogy beleavatkoznának az adatbirtokos vagy az adatátvevő tevékenységeibe), beleértve az ellenőrzési jelentés eredményeivel kapcsolatos nézeteltérések esetén alkalmazandó mechanizmusokat is.

Lásd a 4.2.3. pontot.

6.

Az üzleti titok jogosultjának jogai (1/4) – Az adatbirtokos (vagy az üzleti titok harmadik fél jogosultja) az azonosított üzleti titkok megosztásának feltételeként megállapodhat az adatátvevővel az üzleti titkok bizalmas jellegének megőrzésére vonatkozó követelményekről, például bizonyos arányos technikai és szervezési intézkedések meghozataláról.

Lásd a 4.2. és a 4.3. pontot.

7.

Az üzleti titok jogosultjának jogai (2/4) – Ha a kezdeti intézkedések nem elegendőek, az üzleti titok jogosultja eseti alapon az üzleti titokként védett konkrét és azonosított adatok esetében egyoldalúan növelheti az intézkedések szintjét, vagy kérheti, hogy az adatátvevővel további intézkedésekről állapodjanak meg. Ha nem születik megállapodás a szükséges intézkedésekről, az adatbirtokos az adatrendeletben meghatározott feltételek mellett felfüggesztheti az üzleti titokként védett konkrét adatok megosztását.

Lásd a 4.4.2. pontot.

8.

Az üzleti titok jogosultjának jogai (3/4) – Az üzleti titok jogosultja eseti alapon, kizárólag kivételes körülmények között és az adatrendeletben meghatározott feltételek mellett megtagadhatja konkrét, azonosított üzleti titkok megosztását is.

Lásd a 4.4.3. pontot.

9.

Az üzleti titok jogosultjának jogai (4/4) – Az üzleti titok jogosultja visszatarthatja vagy felfüggesztheti az adatmegosztást, ha az adatátvevő megszegi az üzleti titkok védelmével kapcsolatos kötelezettségeit.

Lásd a 4.4.4. pontot.

10.

Az azonosított üzleti titkokat tartalmazó adatok megőrzése – Ha az adatbirtokos a 4.4.1., 4.4.2. vagy 4.4.3. ponttal összhangban visszatartja vagy felfüggeszti az adatmegosztást, az adatbirtokos továbbra is köteles könnyen hozzáférhetővé tenni az azonosított üzleti titkokat tartalmazó kapcsolódó adatokat azáltal, hogy azokat megőrzi, amíg a szerződés hatálya alá tartozó megosztásuk lehetséges.

Lásd a 4.5. pontot.

11.

Harmadik félként azonosított üzletititok-jogosult – Ha az üzleti titok jogosultja harmadik fél, az adatbirtokosnak gondoskodnia kell arról, hogy a 4. pont az ő üzleti titkait is védje, és be kell szereznie az üzleti titok említett harmadik fél jogosultjától valamennyi vonatkozó engedélyt.

Lásd a 4.1.2. pontot.

4.1.   Az üzleti titokra vonatkozó megállapodások alkalmazhatósága

4.1.1.

Az e szerződés 4.2. és 4.3. pontjában elfogadott védelmi intézkedések, valamint a 4.4. pontban elfogadott kapcsolódó jogok kizárólag az adatbirtokos által az adatátvevő rendelkezésére bocsátandó adatokban szereplő, üzleti titokként védett adatokra vagy metaadatokra vonatkoznak (az üzleti titkokról szóló irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerint), amelyek az adatbirtokos vagy az üzleti titok más jogosultja birtokában vannak (az említett irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint).

4.1.2.

Az üzleti titokként védett adatok azonosítását és az üzleti titok jogosultjának kilétét a 4. függelék határozza meg.

Az adatbirtokos nyilatkozik az adatátvevőnek arról, hogy az üzleti titokként védett adatok tekintetében az üzleti titkok bármely harmadik fél jogosultjától származó valamennyi releváns joggal rendelkezik e szerződés megkötésére.

Az adatrendelet 5. cikkének (9) bekezdésével összhangban „az adatbirtokosnak vagy – amennyiben nem ugyanazon személyekről van szó – az üzleti titok jogosultjának azonosítania kell, hogy a kapcsolódó metaadatokkal együtt mely adatok védettek üzleti titokként”.

Ezért az adatbirtokosnak a 4. függelékben azonosítania kell az üzleti titokként védett adatokat. Az adatbirtokos azonban nem kötelezhető arra, hogy írja le magát az üzleti titkot. Elegendő azonosítani azokat az adatokat, amelyeket az üzleti titok bizalmas jellegének biztosítása érdekében védeni kell, mivel az ilyen adatok elemzése felfedheti az üzleti titkot.

4.1.3.

Ha e szerződés időtartama alatt olyan új adatokat bocsátanak az adatátvevő rendelkezésére, amelyek a 4.1.1. pontban meghatározottak szerint üzleti titokként védettek, az adatbirtokos kérésére a 4. függelék ennek megfelelően módosul.

A 4. függelék módosításáig és a felek közötti megállapodásig az adatbirtokos visszatarthatja vagy ideiglenesen felfüggesztheti az üzleti titokként védett új adatok megosztását. Ilyen esetben az adatbirtokos döntését megfelelően meg kell indokolni, és indokolatlan késedelem nélkül írásban közölni kell a felhasználóval. Az adatbirtokos értesíti továbbá az adatrendelet 37. cikke alapján kijelölt illetékes hatóságot arról, hogy visszatartotta vagy felfüggesztette az adatmegosztást, és megjelöli, hogy mely intézkedésekről nem született megállapodás, illetve melyeket nem hajtottak végre.

4.1.4.

A 4.2. és 4.3. pontban meghatározott kötelezettségek a szerződés felmondását követően is hatályban maradnak, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.

4.2.   Az adatátvevő által hozott védelmi intézkedések

4.2.1.

Az adatátvevőnek alkalmaznia kell a 4. függelékben meghatározott védelmi intézkedéseket (a továbbiakban: az adatátvevő által hozott védelmi intézkedések).

A feleknek külön függelékben kell ismertetniük ezen intézkedések valamennyi részletét, beleértve azokat a helyzeteket is, amikor az adatátvevő harmadik felekkel osztja meg az adatokat. Az intézkedések lehetnek technikaiak (pl. titkosítás, tűzfalak, osztott tárolás stb.) és szervezési jellegűek (pl. belső irányítás, megfelelő személyazonosság-kezelés és hozzáférés-ellenőrzés, megbízható harmadik fél bevonása).

Mivel az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, tartalmuk az üzleti titok jellegétől függően igen eltérő lesz. Az intézkedések attól is függnek, hogy i. hozzáférést kell-e biztosítani az adatok tárolási helyéhez, vagy ii. az adatokat teljes mértékben továbbítani kell-e az adatátvevőnek. Az előbbi esetben az adatbirtokos nagyobb fokú ellenőrzést gyakorol, és a védelmi intézkedések egy részét maga is alkalmazhatja, míg az adatátvevő számára az adatok felhasználási szintje alacsonyabb lehet. Mindenesetre mindkét félnek az adatrendelet szándékolt hatásainak elérésére kell összpontosítania. Ezért a különböző érdekeket a szándékolt hatások aláásása nélkül kell egyensúlyba hozni.

4.2.2.

Ha az adatátvevő számára e szerződés és az adatátvevő által a felhasználóval kötött szerződés lehetővé teszi, hogy az adatokat harmadik fél rendelkezésére bocsássa, az adatátvevő megoszthatja az üzleti titokként védett adatokat, amennyiben:

(a)

indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az adatbirtokost arról, hogy az adatokat harmadik fél rendelkezésére bocsátják, meghatározzák a szóban forgó adatokat, és az adatbirtokos rendelkezésére bocsátják a harmadik fél személyazonosságát, székhelyét és elérhetőségét;

(b)

a harmadik fél alkalmazza a 4. függelékben meghatározott védelmi intézkedéseket.

4.2.3.

[OPCIONÁLIS] [Annak ellenőrzése érdekében, hogy az adatátvevő végrehajtotta-e és fenntartja-e az adatátvevő által hozott védelmi intézkedéseket, és ha igen, milyen mértékben, az adatátvevő vállalja, hogy i. évente biztonsági megfelelőségértékelési jelentést készíttet az adatátvevő által választott független harmadik féltől, vagy ii. évente engedélyezi az adatbirtokos által választott független harmadik fél biztonsági megfelelőségértékelési ellenőrzését – feltéve, hogy az ilyen független harmadik fél aláírta az adatátvevő által biztosított titoktartási megállapodást. Az ilyen biztonsági ellenőrzési jelentésnek igazolnia kell, hogy az adatátvevő megfelel a 4. pont és a 4. függelék adott időpontban alkalmazandó rendelkezéseinek. Az ellenőrzési jelentések eredményeit indokolatlan késedelem nélkül megküldik mindkét félnek.

Az adatátvevő választhat az i. és a ii. pont közül. Ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy a biztonsági ellenőrzési jelentés helytelen, fenntartja magának a jogot arra, hogy biztonsági ellenőrzési jelentést szerezzen be egy másik független harmadik féltől. E jog gyakorlása esetén mindkét független harmadik fél ellenőr megvitatja a felekkel együtt a két jelentés közötti különbségeket, és arra törekszik, hogy a jóhiszeműséget tiszteletben tartva rendezze a függőben lévő ügyeket.]

Az ilyen ellenőrzési jelentések költségei a következőképpen oszlanak meg: (határozza meg az e költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket).

Ez a záradék opcionális, mivel a felek más intézkedésekről is megállapodhatnak annak ellenőrzése érdekében, hogy az adatátvevő eleget tesz-e az adatátvevő által hozott védelmi intézkedések végrehajtására és fenntartására vonatkozó kötelezettségeinek.

4.3.   Az üzleti titok jogosultja által hozott védelmi intézkedések

4.3.1.

Az adatbirtokos alkalmazhatja a 4. függelékben elfogadott intézkedéseket az üzleti titokként védett adatok bizalmas jellegének megőrzése érdekében (a továbbiakban: az üzleti titok jogosultja által hozott védelmi intézkedések).

4.3.2.

Az adatbirtokos egyoldalúan is végrehajthat megfelelő technikai és szervezési védelmi megoldásokat, például szoftverfrissítéseket, amennyiben azok nem érintik hátrányosan az adatátvevőt e szerződés tekintetében.

4.3.3.

Az adatátvevő vállalja, hogy – amennyiben a felek másként nem állapodnak meg – nem változtatja meg vagy nem szünteti meg az üzleti titok jogosultja által hozott védelmi intézkedéseket, sem a 4.3.2. ponttal összhangban hozott intézkedéseket.

4.4.   Megosztási kötelezettség és a visszautasításhoz, visszatartáshoz vagy megszüntetéshez való jog

4.4.1.

Amennyiben az adatátvevő által hozott és az üzleti titok jogosultja által hozott védelmi intézkedések érdemben nem elegendőek az adott üzleti titokként védett adat megfelelő védelméhez, az adatbirtokos – az intézkedések nem megfelelő voltának részletes leírásával együtt az adatátvevőt értesítve – további szükséges technikai vagy szervezési intézkedések elfogadását kérheti; ha észszerű idő elteltével nem születik megállapodás ezekről az intézkedésekről, és ha az ilyen intézkedések szükségességét kellően megindokolják, például biztonsági ellenőrzési jelentésben, az adatbirtokos visszatarthatja vagy felfüggesztheti a szóban forgó konkrét adatok megosztását; ebben az esetben az adatbirtokosnak értesítenie kell az adatátvevőt és az adatrendelet 37. cikke alapján kijelölt illetékes hatóságot; az értesítést kellően meg kell indokolni, jelezni kell, hogy mely intézkedésekről nem született megállapodás, adott esetben az érintett üzleti titkokat, és ezt indokolatlan késedelem nélkül, írásban kell megtenni; az adatbirtokosnak e konkrét adatokon kívül továbbra is meg kell osztania az üzleti titokként védett adatokat.

4.4.2.

Ha kivételes körülmények között az adatbirtokos bizonyítani tudja, hogy az adatátvevő által hozott védelmi intézkedések és adott esetben az üzleti titok jogosultja által hozott védelmi intézkedések bevezetése ellenére is nagy valószínűséggel súlyos gazdasági kár érné amiatt, hogy üzleti titokként védett konkrét adatokat közöl az adatátvevővel, az adatbirtokos felfüggesztheti a szóban forgó konkrét adatok megosztását.

Csak akkor tehet így, ha megfelelő indokolással értesíti az adatátvevőt és az adatrendelet 37. cikke alapján kijelölt illetékes hatóságot.

Ugyanakkor az adatbirtokosnak e konkrét adatokon kívül továbbra is meg kell osztania az üzleti titokként védett adatokat.

Az adatrendelet 5. cikke szerinti adatmegosztás megtagadása vagy megszüntetése a kivételes körülményekre korlátozódik. Ezért az értesítést megfelelően indokolni kell. A figyelembe veendő szempontok közé tartozhat például az üzleti titkok védelme érvényesíthetőségének hiánya a nem uniós államokban, a szóban forgó üzleti titok jellege és bizalmassági szintje, vagy az érintett összekapcsolt termék egyedisége és újszerűsége.

4.4.3.

Ha az adatátvevő nem hajtja végre és nem tartja fenn az adatátvevő által hozott védelmi intézkedéseket, és ha ezt a mulasztást az adatbirtokos megfelelően alátámasztja, például biztonsági ellenőrzési jelentésben, az adatbirtokos jogosult visszatartani vagy felfüggeszteni az adott azonosított üzleti titkok megosztását mindaddig, amíg az adatátvevő meg nem oldja az incidenst.

Ebben az esetben az adatbirtokosnak indokolatlan késedelem nélkül megfelelően indokolt, írásbeli értesítést kell küldenie az adatátvevőnek és az adatrendelet 37. cikke alapján kijelölt illetékes hatóságnak.

4.4.4.

A 4.4.1. pont nem jogosítja fel az adatbirtokost e szerződés felmondására. A 4.4.2. vagy 4.4.3. pont csak az adott azonosított üzleti titkok tekintetében jogosítja fel az adatbirtokost e szerződés felmondására, és ha:

(a)

a 4.4.2. vagy a 4.4.3. pont valamennyi feltétele teljesült;

(b)

észszerű idő elteltével a felek a békés megoldásra irányuló kísérlet ellenére sem találtak megoldást, többek között az adatrendelet 37. cikke alapján kijelölt illetékes hatóság beavatkozását követően sem; és

(c)

az adatátvevő javára az illetékes bíróság nem hozott olyan bírósági határozatot, amely kötelezi az adatbirtokost az adatok hozzáférhetővé tételére, és nincs folyamatban ilyen határozatra irányuló bírósági eljárás.

4.5.   Az azonosított üzleti titokként védett adatok megőrzése

4.5.1.

Amennyiben az adatbirtokos a 4.4.1., 4.4.2. és 4.4.3. ponttal összhangban gyakorolja az adatok visszatartásához vagy megosztásának felfüggesztéséhez való jogot, biztosítania kell a szóban forgó adatok megőrzését annak érdekében, hogy az említett adatok az adatátvevő rendelkezésére álljanak:

(a)

a megfelelő védelmi intézkedések elfogadását és végrehajtását követően; vagy

(b)

az illetékes hatóság vagy bíróság kötelező erejű határozatának meghozatalát követően, amely előírja az adatbirtokos számára, hogy bocsássa az adatokat az adatátvevő rendelkezésére.

Ez a megőrzési kötelezettség akkor szűnik meg, ha az illetékes hatóság vagy bíróság kötelező erejű határozatban engedélyezi az ilyen megőrzött adatok törlését, vagy ha a szerződés a 4.4.4. ponttal összhangban megszűnik.

4.5.2.

Az adatok 4.5.1. pont szerinti megőrzésével kapcsolatos szükséges költségeket az adatbirtokos viseli. Az adatátvevő azonban annyiban fedezi ezeket a költségeket, amennyiben az adatmegosztás visszatartására vagy felfüggesztésére a 4.4.3. ponttal összhangban kerül sor.

5.   Az adatok felhasználása és megosztása harmadik felekkel

5.1.   Az adatátvevő általi megengedett felhasználás

Az adatátvevő vállalja, hogy a szerződés alapján rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag a kérelmező felhasználóval egyeztetett célokra és feltételek mellett kezeli.

Az adatátvevőnek törlnie kell az adatokat, amennyiben azok már nem szükségesek a megállapodott célhoz, kivéve, ha a nem személyes adatok tekintetében a kérelmező felhasználóval másként állapodtak meg.

5.2.   Az adatok megosztása harmadik felekkel

5.2.1.

Az adatátvevő nem bocsáthatja az adatokat más harmadik fél rendelkezésére, kivéve, ha erről a kérelmező felhasználóval olyan szerződéses megállapodás született, amely összeegyeztethető az adatbirtokossal való megállapodás szerinti bármely védelmi intézkedéssel, és összeegyeztethető az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal.

Az adatátvevő semmilyen esetben sem bocsáthatja a kapott adatokat az (EU) 2022/1925 rendelet (digitális piacokról szóló jogszabály) 3. cikke értelmében kapuőrnek minősített vállalkozás rendelkezésére.

5.2.2.

Amennyiben az adatátvevő harmadik fél rendelkezésére bocsáthat adatokat, az adatátvevőnek megfelelő szerződéses, technikai és szervezési intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy:

(a)

(adott esetben) a harmadik fél legalább ugyanazokat a védelmi intézkedéseket alkalmazza, mint amelyeket az adatátvevőnek a 4.2. pont szerint alkalmaznia kell, és tiszteletben tartja az adatbirtokos által a 4.3. pont szerint hozott védelmi intézkedéseket;

(b)

a harmadik fél kizárólag az 5.1. és 5.3. ponttal összeegyeztethető módon használja fel az adatokat;

(c)

az adatbirtokos legalább ugyanolyan jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezik a harmadik féllel szemben, mint az adatátvevővel szemben az adatok 5.3. pont szerint tiltott felhasználása vagy közlése tekintetében.

5.2.3.

Az 5.2.1. és 5.2.2. ponttól eltérve az adatátvevő igénybe vehet adatkezelési szolgáltatásokat, például felhőszolgáltatásokat (beleértve az infrastruktúra-szolgáltatást, a platformszolgáltatást és a szoftverszolgáltatást), tárhelyszolgáltatásokat vagy hasonló szolgáltatásokat annak érdekében, hogy saját javára és saját felelősségére elérje az 5.1. pontban elfogadott célokat. A harmadik felek ezeket a szolgáltatásokat arra is használhatják, hogy saját javukra és saját felelősségükre megvalósítsák a célokat, amelyek érdekében az adatokat megosztják velük.

5.3.   Jogosulatlan adatfelhasználás vagy -megosztás

5.3.1.

Az adatátvevő:

(a)

nem szolgáltathat (adatszerzés céljából) hamis információkat az adatbirtokosnak, nem alkalmazhat megtévesztő vagy kényszerítő eszközöket, nem élhet vissza az adatbirtokos adatvédelmi célból kialakított technikai infrastruktúrájának hiányosságaival; vagy

(b)

nem mulaszthatja el a 4.2. és 4.3. pont szerint elfogadott szerződéses technikai vagy szervezési intézkedések fenntartását; vagy

(c)

nem módosíthatja vagy távolíthatja el az adatbirtokos beleegyezése nélkül az adatbirtokos által az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés megakadályozása és az e szerződésnek való megfelelés biztosítása érdekében alkalmazott technikai védelmi intézkedéseket; vagy

(d)

nem használhatja fel jogosulatlan célokra a kapott adatokat, megsértve ezzel az 5.1. pontot; vagy

(e)

nem használhatja fel az adatokat olyan termék kifejlesztésére, amely verseng a termékkel, és az adatokat e célból nem is osztja meg harmadik féllel;

(f)

nem használhatja fel az adatokat arra, hogy betekintést nyerjen az adatbirtokos gazdasági helyzetébe, vagyonába és termelési módszereibe, vagy az adatok adatbirtokos általi felhasználásába;

(g)

nem használhatja olyan módon az adatokat, amely hátrányosan befolyásolja a termék vagy bármely kapcsolódó szolgáltatás biztonságát;

(h)

nem használhatja az adatokat természetes személyekre vonatkozó profilalkotásához, kivéve, ha ez a kérelmező felhasználó által kért szolgáltatás nyújtásához szükséges;

(i)

nem közölheti az adatokat más harmadik féllel jogellenesen vagy az 5.2.1. és 5.2.2. pontot sértő módon.

Ha az adatátvevő a fentiek bármelyikét megteszi, az a 8.1.1. pontban leírt alapvető szerződésszegésnek minősül, és az 5.3.2. pontban leírt további következményekkel jár.

5.3.2.

Az 5.3.1. pontban említett esetekben az adatátvevőnek indokolatlan késedelem nélkül eleget kell tennie az adatbirtokos vagy a kérelmező felhasználó arra irányuló kérésének, hogy:

(a)

tájékoztassa a kérelmező felhasználót az adatok jogosulatlan felhasználásáról vagy közléséről, valamint az ennek megszüntetése érdekében hozott intézkedésekről;

(b)

törölje az adatbirtokos által e szerződés alapján rendelkezésre bocsátott vagy jogosulatlanul vagy visszaélésszerűen megszerzett adatokat és azok másolatait;

(c)

térítse meg az adatbirtokosnak, a kérelmező felhasználónak vagy a védett harmadik félnek a jogosulatlan felhasználás vagy nyilvánosságra hozatal miatt elszenvedett bármely kárát; és

(d)

szüntesse be az ezen adatok révén szerzett ismeretek alapján előállított áruk, származtatott adatok vagy szolgáltatások előállítását, kínálását, forgalomba hozatalát vagy használatát, vagy a jogsértő áruk e célokból történő behozatalát, kivitelét vagy tárolását; és

(e)

semmisítsen meg minden jogsértő árut, ha i. fennáll annak a komoly kockázata, hogy az adatok jogellenes felhasználása jelentős kárt okoz az adatbirtokosnak, az üzleti titok jogosultjának vagy a felhasználónak, vagy ii. ha ez az intézkedés az adatbirtokos, az üzleti titok jogosultja vagy a felhasználó érdekeire tekintettel nem lenne aránytalan.

6.   Kompenzáció az adatokhoz való hozzáférés biztosításáért

A feleknek magában a szerződésben vagy egy külön függelékben meg kell határozniuk a kompenzáció részleteit.

Meg kell állapodniuk legalább a következőkről:

—

a fizetendő kompenzáció összege és pénzneme,

—

a fizetés esedékességének időpontja,

—

a fizetési feltételek.

Az adatrendeletnek megfelelően az ilyen kompenzáció mindig magában foglalhatja az adatok rendelkezésre bocsátása során felmerült költségek ellentételezését. Árrést is tartalmazhat, kivéve, ha az adatátvevő kkv vagy nonprofit szervezet. A kompenzációnak minden esetben észszerűnek kell lennie.

Az adatrendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerint a kompenzáció meghatározásakor figyelembe kell venni „az adatok rendelkezésre bocsátása során felmerülő költségek[et], ideértve különösen az adatok formázásához, az elektronikus úton történő terjesztéshez, valamint a tároláshoz szükséges költségeket”, valamint ha a kompenzáció árrést tartalmaz, „az adatok gyűjtésébe és előállításába történő beruházások[at], adott esetben annak figyelembevételével, hogy más felek hozzájárultak-e a szóban forgó adatok megszerzéséhez, generálásához vagy gyűjtéséhez”.

Az adatrendelet 9. cikkének (3) bekezdése értelmében a kompenzáció az adatok mennyiségétől, formátumától és jellegétől is függhet. Az adatrendelet 9. cikkének (7) bekezdése értelmében az adatbirtokosnak minden esetben kellő részletességgel tájékoztatást kell nyújtania a kompenzáció kiszámításának alapjáról, ezáltal lehetővé téve az adatátvevő számára annak felmérését, hogy teljesülnek-e a jogszabályi követelmények.

6.1.   (Abban az esetben alkalmazandó, ha az adatátvevő kkv-nek/nonprofit kutatószervezetnek minősül)

6.1.1.

Az adatátvevő kijelenti, hogy a 2003/361/EK ajánlás szerinti kkv vagy nonprofit kutatóhely. Kijelenti továbbá, hogy nem rendelkezik a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 3. cikkében meghatározott olyan partner- vagy kapcsolódó vállalkozásokkal (a továbbiakban: vállalkozások), amelyek nem minősülnek kkv-nak.

[OPCIONÁLIS] [A fentiek bizonyítékai a 3. függelékben találhatók.]

6.1.2.

A felek megállapodnak abban, hogy az adatátvevő kompenzálja az adatbirtokost [1. LEHETŐSÉG] [az alábbiak szerint: (fejtse ki)] [2. LEHETŐSÉG] [a 3. függelékben meghatározottak szerint].

6.1.3.

Az adatbirtokos kijelenti, hogy a megállapodás szerinti kompenzáció nem haladja meg az adatoknak az adatátvevő rendelkezésére bocsátásához közvetlenül kapcsolódó, és a kérésnek tulajdonítható költségeket. Az említett költségek magukban foglalják az adatok többszörözéséhez, elektronikus úton történő terjesztéséhez és tárolásához szükséges költségeket, de az adatgyűjtéshez vagy -előállításhoz szükséges költségeket nem.

A kompenzáció kiszámításának alapját meghatározó információkat, amelyek lehetővé teszik az adatátvevő számára annak ellenőrzését, hogy ezek a követelmények teljesülnek-e, az adatbirtokos a 3. függelékben adja meg.

6.1.4.

Az adatátvevő haladéktalanul tájékoztatja az adatbirtokost minden olyan változásról, amely megkérdőjelezi kkv-ként való besorolását.

Amennyiben az adatátvevő már nem minősül kkv-nak, a felek vállalják, hogy tárgyalásokat kezdenek az észszerű kompenzáció összegéről. Ha észszerű idő elteltével nem születik megállapodás, az adatbirtokos az adatátvevő értesítésével felfüggesztheti az adatok megosztását.

Ebben az esetben az adatbirtokosnak biztosítania kell az adatok megőrzését annak érdekében, hogy az említett adatok az adatátvevő rendelkezésére álljanak a kompenzációról való megállapodást vagy az illetékes hatóság vagy bíróság olyan kötelező erejű határozatának meghozatalát követően, amely előírja az adatbirtokos számára, hogy az adatokat az adatátvevő rendelkezésére bocsássa.

Az adatok megőrzésével kapcsolatos szükséges költségeket az adatbirtokos viseli. Az adatátvevőnek ugyanakkor meg kell térítenie az adatbirtokosnak az amiatt elszenvedett gazdasági kárát, hogy az adatátvevő nem tájékoztatta az adatbirtokost.

6.2.   (Abban az esetben alkalmazandó, ha az adatátvevő nem minősül kkv-nek/nonprofit kutatószervezetnek)

6.2.1.

A felek megállapodnak abban, hogy az adatátvevő kompenzálja az adatbirtokost [1. LEHETŐSÉG] [az alábbiak szerint: (fejtse ki)] [2. lehetőség] [a 3. függelékben meghatározottak szerint].

A kompenzáció kiszámításának alapját meghatározó információkat, amelyek lehetővé teszik az adatátvevő számára annak ellenőrzését, hogy ezek a követelmények teljesülnek-e, az adatbirtokos a 3. függelékben adja meg.

6.2.2.

(pénzbeli kompenzáció esetén alkalmazandó) Ha a kompenzáció kifizetése késik, az adatátvevőnek az alkalmazandó jogban meghatározottak szerint a késedelmes kompenzáció után kamatot kell fizetnie az adatbirtokosnak a fizetés esedékessé válásától a fizetés időpontjáig.

6.2.3.

Ha az adatátvevő kkv-nak minősülővé válik, és erről tájékoztatja az adatbirtokost, a felek vállalják, hogy az adatrendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban módosítják az észszerű kompenzáció összegét.

7.   Az alkalmazás kezdőnapja, a szerződés időtartama és megszűnés

7.1.   Az alkalmazás kezdőnapja és időtartama

7.1.1.

Ez a szerződés [1. LEHETŐSÉG] [azonnal hatályba lép] [2. LEHETŐSÉG] […-án/-én (adja meg az időpontot) lép hatályba].

7.1.2.

[OPCIONÁLIS] [Ezt a szerződést [1. LEHETŐSÉG] [határozatlan időre] [2. LEHETŐSÉG] [határozott időtartamra (adja meg)] kötik, az e szerződés szerinti esetleges lejárati vagy megszűnési okokra is figyelemmel.]

A szerződés időtartamának mérlegelésekor a feleket elsősorban a felhasználó kérelmének, valamint a felhasználó és az adatátvevő között létrejött szerződésnek kell vezérelnie. Ha a kérelem egyszeri adatszolgáltatásra vonatkozik, elegendő az alkalmazás időpontjáról megállapodni.

Ha a kérelem folyamatos adatszolgáltatásra irányul, a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés időtartamáról, és vagy határozatlan, vagy határozott időtartamot kell választaniuk attól függően, hogy a kérelmező felhasználó meghatározott-e egy adott időtartamot.

7.1.3.

[OPCIONÁLIS] [Az adatbirtokosnak az adatoknak az adatátvevő részére történő rendelkezésre bocsátását [1. LEHETŐSÉG] [a szerződés hatálybalépését követően indokolatlan késedelem nélkül] [2. LEHETŐSÉG] [-án/-én (adja meg a dátumot és adott esetben az ütemezés további részleteit)] kell megkezdenie.]

A felek általában azt akarják, hogy a teljesítés közvetlenül a szerződés hatálybalépése után kezdődjön meg. Nem feltétlenül ez a helyzet azonban, ha például az egyik vagy mindkét félnek még fel kell készülnie a teljesítés megkezdésére.

7.2.   Megszűnés

7.2.1.

A 7.1.1. pontban megállapított szerződéses időtartamtól függetlenül és a 2.4.3. pont sérelme nélkül e szerződés megszűnik:

(a)

a termék megsemmisülése vagy a kapcsolódó szolgáltatás végleges megszűnése esetén, vagy ha a termék vagy kapcsolódó szolgáltatás visszafordíthatatlan módon elveszíti az adatok előállítására való képességét; vagy

(b)

ha a két fél megállapodik erről.

7.2.2.

Az adatátvevő a szerződés időtartama alatt bármikor felmondhatja a szerződést az adatbirtokos részére (illessze be az időtartamot)-os felmondási idő biztosításával. Az adatátvevőnek értesítenie kell a kérelmező felhasználót a szerződés felmondásáról.

[OPCIONÁLIS] Amennyiben az adatátvevő e pont alapján (illessze be az időpontot vagy a szerződés minimális időtartamát) előtt mondja fel a szerződést, az alábbiak szerint meg kell térítenie az adatbirtokosnak az adatok rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerült költségeit: (fejtse ki).

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az adatbirtokosnál költségek merülnek fel az adatoknak az adatátvevő rendelkezésére bocsátásával kapcsolatban, például digitális infrastruktúrájának abban a reményben történő átalakításakor, hogy e ráfordítások idővel megtérülnek.

Ebben az esetben az adatbirtokosnak érdemes gondoskodnia arról, hogy kompenzációt kapjon az adatátvevőtől.

7.3.   A lejárat és a megszűnés joghatásai

7.3.1.

A szerződéses időszak lejárta vagy a szerződés megszűnése felmenti mindkét felet azon kötelezettség alól, hogy nyújtsa és megkapja a jövőbeli teljesítést, de nem érinti a megszűnés vagy lejárat időpontjáig felhalmozódott jogokat és kötelezettségeket.

A lejárat vagy megszűnés nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek a szerződés lejárta után is érvényben lesznek, különös tekintettel az adatok adatátvevő általi megengedett felhasználására és megosztására vonatkozó korlátozásokra az 5. pont szerint, az üzleti titokról szóló 4. pontra, a titoktartásról szóló 9.1. pontra, az alkalmazandó jogról szóló 9.5. pontra és a vitarendezésről szóló 9.7. pontra.

7.3.2.

[1. LEHETŐSÉG] [Az adatbirtokosnak az adatátvevő által észszerűen elvárható megfelelő kilépést támogató intézkedéseket kell hoznia.] [2. LEHETŐSÉG] [Az adatbirtokosnak a következő kilépést támogató intézkedéseket kell hoznia: (az intézkedések kifejtése)]

A felek mérlegelhetik, hogy az adatátvevő igényel-e kilépést támogató intézkedéseket.

Ez például akkor lesz releváns, ha az adatátvevő jogosult volt adatokat kinyerni az adatbirtokos által ellenőrzött adathordozóról, de még nem nyerte ki az adatokat, mivel nem számított a szerződés felmondására.

8.   Jogorvoslatok szerződésszegés esetén

Előfordulhat, hogy a felek nemcsak az adatspecifikus jogokról és kötelezettségekről kívánnak megállapodni (amelyek közül sok már az adatrendeletből is következik), hanem az általános szerződési joggal kapcsolatos kérdésekről is, például a szerződő fél jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről a másik szerződő fél szerződésszegése esetén.

Az általános szerződési jog ilyen kérdéseiben a felek a jogszabályban meghatározott alapértelmezett szabályokra vagy más szerződésmintákra támaszkodhatnak.

Amennyiben szerződésifeltétel-mintákat kívánnak használni, gondoskodniuk kell róla, hogy azok összeegyeztethetők legyenek a szerződésre esetlegesen alkalmazandó kötelező nemzeti jogszabályokkal.

8.1.   A szerződésszegés esetei

8.1.1.

Az egyik fél általi szerződésszegés akkor minősül alapvetőnek, ha:

(a)

a szerződésszegés lényegesen megfosztja a másik felet attól, amit e szerződés alapján jogosan elvárhatott, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem látta előre és észszerűen nem is láthatta előre ezt az eredményt; vagy

(b)

a körülményekből egyértelműen kitűnik, hogy a szerződésszegő fél jövőbeli teljesítésében nem lehet bízni.

8.1.2.

Menthető a valamelyik fél általi szerződésszegés, ha annak oka a fél rendelkezési körén kívül eső akadály, és amennyiben a féltől nem lett volna észszerűen elvárható, hogy a szerződés megkötésekor figyelembe vegye az akadályt, vagy hogy azt elkerülje, illetve az akadályt vagy annak következményeit elhárítsa.

Amennyiben az akadály csupán átmeneti, a fél szerződésszegése csak az akadály fennállásának az ideje alatt menthető. Ha azonban a késedelem alapvető szerződésszegéshez vezet, a másik fél ennek megfelelően járhat el.

A szerződésszegő fél köteles gondoskodni arról, hogy az akadályról és az akadálynak a teljesítési képességére gyakorolt hatásáról szóló értesítést késedelem nélkül megkapja a másik fél azt követően, hogy a szerződésszegő fél tudomást szerez, vagy észszerűen elvárható, hogy tudomást szerezzen e körülményekről. A másik fél kártérítésre jogosult az ilyen értesítés beérkezésének elmaradásából eredő gazdasági károkért.

8.2.   A szerződésszegés esetén igénybe vehető jogorvoslatok

8.2.1.

Az egyik fél szerződésszegése esetén a másik fél a következő rendelkezésekben felsorolt jogorvoslatokkal rendelkezik, az alkalmazandó jog alapján rendelkezésre álló jogorvoslatok sérelme nélkül.

8.2.2.

Az egymással nem összeegyeztethetetlen jogorvoslatok halmozottan is alkalmazhatók.

8.2.3.

Egyik fél sem élhet jogorvoslattal, amennyiben a másik fél szerződésszegését ő okozza, például ha a saját adatinfrastruktúrájának hiányossága nem tette lehetővé a másik fél számára kötelezettségei megfelelő teljesítését. Egyik fél sem hivatkozhat az elszenvedett kárból fakadó igényre, amennyiben észszerű lépések megtételével csökkenthette volna a kárt.

8.2.4.

A károsult fél:

(a)

kérheti a szerződésszegő féltől, hogy indokolatlan késedelem nélkül tegyen eleget az e szerződés szerinti kötelezettségeinek, kivéve, ha ez jogellenes vagy lehetetlen lenne, vagy ha a konkrét teljesítés olyan költségeket okozna a szerződésszegő félnek, amelyek aránytalanok a másik fél által elérhető előnyökhöz képest;

(b)

visszatarthatja az e szerződés szerinti saját teljesítését, kivéve, ha ez előreláthatóan olyan hátrányt okozna a nem teljesítő félnek, amely nyilvánvalóan aránytalan a szerződésszegés súlyosságához képest (adott esetben) [feltéve, hogy a 4.4.4. pontban meghatározott valamennyi feltétel teljesül, ha az adatátvevő nem hajtja végre vagy nem tartja fenn az adatátvevő által hozott, a 4.2.1. pontban egyeztetett védelmi intézkedéseket];

(c)

a másik fél értesítésével azonnali hatállyal, szankció nélkül felmondhatja a szerződést, ha:

i.

másik fél szerződésszegése alapvető; vagy

ii.

nem alapvető szerződésszegés esetén a károsult fél észszerű határidőt tűzött ki a szerződésszegés orvoslására, és ez az időszak a másik fél teljesítése nélkül telt el;

iii.

(adott esetben) [amennyiben a 4.4.5. pontban meghatározott összes többi feltétel teljesül, a 4.4.2. vagy 4.4.3. pontban leírt esetekben;]

(d)

kártérítést követelhet a másik fél szerződésszegése által nekik okozott olyan gazdasági károkért, amelyeket a 8.1.2. pont nem ment ki; a szerződésszegő fél csak olyan károkért felel, amelyeket a szerződés megkötésének időpontjában a szerződésszegés következményeként előre látott vagy észszerűen előre láthatott volna, kivéve, ha a szerződésszegés szándékos vagy súlyosan gondatlan volt.

8.2.5.

[OPCIONÁLIS] Amennyiben valamelyik fél nem teljesíti az e szerződés szerinti kötelezettségeit, minden esetben megfizeti az 5. függelékben részletesen meghatározott szankciókat, amelyeket a felek a 8.2.4. pont d) bekezdése értelmében kártérítésnek tekintenek. A szerződésszegő félnek jogában áll kérelmezni a szankció észszerű összegre való csökkentését, ha bizonyítani tudja, hogy a szankció a szerződésszegésből eredő kárhoz képest erősen eltúlzott.

Előfordulhat, hogy a felek szankciókat kívánnak megállapítani a szerződésszegés meghatározott típusaira, mivel a károsult fél számára túl megterhelő lehet például az adatszolgáltatás elmulasztása által okozott tényleges kár összegének bizonyítása. A szankcióknak arányosaknak kell lenniük.

9.   Általános rendelkezések

9.1.   Titoktartás

9.1.1.

A következő információkat kell bizalmasnak tekinteni:

(a)

a fél üzleti titkaira, pénzügyi helyzetére vagy működésének bármely más aspektusára vonatkozó információk, kivéve, ha ez a fél ezeket az információkat nyilvánosságra hozta;

(b)

az észszerű ellentételezés kiszámításának alapját meghatározó információkat;

(c)

a kérelmező felhasználóra és bármely harmadik félre vonatkozó információk, kivéve, ha ezeket az információkat már nyilvánosságra hozták.

9.1.2.

A felek megállapodnak, hogy minden észszerű intézkedést megtesznek a bizalmas információk biztonságos tárolása érdekében, és ezeket az információkat nem bocsátják harmadik felek rendelkezésére, kivéve, ha:

(a)

az egyik fél jogi kötelezettsége, hogy rendelkezésre bocsássa a releváns információkat, például az adatrendelet 8. cikkének (3) bekezdése szerinti, arra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében, hogy nem történt megkülönböztetés; vagy

(b)

az egyik fél számára az e szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, hogy rendelkezésre bocsássa a vonatkozó információkat; vagy

(c)

az egyik fél beszerezte a másik fél vagy a bizalmas adatot szolgáltató fél előzetes hozzájárulását, vagy azét, akit a nyilvánosságra hozatal érint.

9.1.3.

Az adatbirtokos minden esetben közzéteheti vagy hozzáférhetővé teheti [1. LEHETŐSÉG] [a szerződést a kérelmező felhasználó számára] [2. LEHETŐSÉG] [a kérelmező felhasználó számára azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az adatbirtokos bizonyítsa az adatrendelet 5. cikke szerinti, i. az adatátvevővel szembeni vagy ii. az adatrendelet 4. cikkének (6) bekezdése alapján a kérelmező felhasználóval kötött szerződésből eredő kötelezettségeinek való megfelelést].

9.1.4.

Ezek a titoktartási kötelezettségek a szerződés megszűnését követően (határozza meg az időtartamot)-ig továbbra is alkalmazandók.

9.1.5.

Ezek a titoktartási kötelezettségek nem szüntetik meg i. az általános adatvédelmi rendeletből, ii. a 2002/58/EK irányelvet vagy az (EU) 2016/943 irányelvet végrehajtó rendelkezésekből vagy iii. bármely más uniós vagy tagállami jogszabályból eredő szigorúbb kötelezettségeket.

9.2.   A megkülönböztetés tilalma

Az adatbirtokos kijelenti, hogy e szerződés feltételei és a teljesítésével kapcsolatos gyakorlatok az adatok rendelkezésre bocsátásakor nem tesznek különbséget az adatátvevőknek a 2003/361/EK ajánlás mellékletének 3. cikkében meghatározott összehasonlítható kategóriái között, beleértve azok partnereit vagy kapcsolt vállalkozásait (a továbbiakban: vállalkozások).

Ha az adatátvevő úgy ítéli meg, hogy azok a feltételek, amelyek mellett az adatokat rendelkezésére bocsátották diszkriminatívak, az adatbirtokos köteles indokolatlan késedelem nélkül az adatátvevő rendelkezésére bocsátani annak kérelmére azon információkat, amelyek bizonyítják, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés.

9.3.   A kommunikáció módjai

Az e szerződés alapján kötelező értesítéseket vagy egyéb közléseket írásban kell megtenni, és azok kézbesíthetők személyesen, előre fizetett postai küldeményként vagy elektronikus úton, beleértve az e-mailt is, feltéve, hogy a feladó megőrzi az alább felsorolt címekre történő elküldés bizonyítékát:

Fél

Kapcsolattartó személy

E-mail-cím

Telefonszám

Cím

Felhasználó

[név]/[beosztás]

[e-mail-cím]

[telefonszám]

[cím]

Adatátvevő

[név]/[beosztás]

[e-mail-cím]

[telefonszám]

[cím]

Minden ilyen értesítés vagy közlés kézbesítettnek tekintendő:

(a)

személyes kézbesítés esetén az átadás napján;

(b)

előre fizetett postai küldemény esetén a feladást követő harmadik munkanapon;

(c)

elektronikus úton történő elküldés esetén a továbbítás napján, feltéve, hogy a feladó nem kapott a kézbesítés sikertelenségére utaló hibaüzenetet.

9.4.   A szerződés teljessége, módosítások és részleges érvényesség

9.4.1.

Ez a szerződés (a szerződésben említett függelékeivel együtt) alkotja a felek között a szerződés tárgyát illetően létrejött teljes szerződést, és a felek között a szerződés tárgyára vonatkozó valamennyi korábbi – szóbeli vagy írásbeli – szerződés és megegyezés helyébe lép.

9.4.2.

E szerződés bármely módosítása csak akkor érvényes, ha ahhoz a felek írásban – beleértve az elektronikus formát is – hozzájárulnak.

9.4.3.

Ha e szerződés bármely rendelkezése bármely okból semmisnek, érvénytelennek, megtámadhatónak vagy érvényesíthetetlennek bizonyul, és ez a rendelkezés elválasztható a szerződés többi feltételétől, azok továbbra is érvényesek és végrehajthatók maradnak. A szerződésben bármely ebből eredő hiányosságot vagy kétértelműséget a 9.6. ponttal összhangban kell kezelni.

9.5.   Alkalmazandó jog

Erre a szerződésre (adja meg a tagállamot) joga az irányadó.

9.6.   Értelmezés

9.6.1.

Ezt a szerződést a felek az adatrendelet szerinti jogaik és kötelezettségeik figyelembevételével kötik meg. E szerződés bármely rendelkezését úgy kell értelmezni, hogy az összhangban legyen az adatrendelettel, az uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal, valamint azokkal az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal is, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal, és amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni.

9.6.2.

Ha e szerződés bármely hiányossága vagy kétértelműsége nem oldható meg a 9.6.1. pontban említett módon, e szerződést az alkalmazandó jog által előírt értelmezési szabályok fényében kell értelmezni (lásd a 9.5. pontot).

9.7.   Vitarendezés

9.7.1.

A felek megállapodnak, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a viták békés rendezése érdekében, és mielőtt az ügyükkel bírósághoz fordulnának, vitájukat a(z) (adja meg egy konkrét vitarendezési testület nevét és elérhetőségét; vagy a hatáskörébe tartozó viták esetében bármely olyan tagállami vitarendezési testületet, amely megfelel az adatrendelet 10. cikkében foglalt feltételeknek) elé terjesztik.

[OPCIONÁLIS] [(adja meg a tagállamot) bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek az e szerződéssel kapcsolatos ügy elbírálására.]

1. függelék

(bizonyíték a kérelemről és adott esetben a megbízásról)

[A felek által kidolgozandó]

2. függelék

(a szerződés hatálya alá tartozó adatok és a hozzáférési intézkedések részletei)

Ebben a függelékben a feleknek a 3.1. és 3.2. pontban meghatározottak szerint részletesen ismertetniük kell az e szerződés hatálya alá tartozó adatokat, a hozzáférési intézkedéseket, valamint az adatokhoz való hozzáféréshez és azok felhasználásához szükséges eszközöket és információkat.

Ez a függelék csupán azoknak a kulcsfontosságú elemeknek a felsorolását tartalmazza, amelyekről a feleknek meg kell állapodniuk. A feleknek mind a függelék formáját, mind a tartalmát módosítaniuk kell, hogy azok megfeleljenek az igényeiknek. A felek különösen kiegészíthetik ezt a jegyzéket.

A.   Az adatok tartalmának leírása

A függelékben fel kell sorolni és rendezni kell a szerződés hatálya alá tartozó termékadatokat és kapcsolódó szolgáltatási adatokat, feltüntetve az adatok tartalmát és az adatgyűjtés gyakoriságát (az adatpontok rendszerezett listája vagy pontos adatkategóriák).

B.   A megőrzés időtartama

A függelékben fel kell tüntetni a megőrzés időtartamát, hogy a felhasználó tájékoztatást kapjon az adatok rendelkezésre állásának időtartamáról. Ezt részletesen is megtehetik az egyes adatpontokra vagy az adatpontok csoportjaira vonatkozóan.

C.   Adatkezelési szabályozás

A függelékben itt kell szerepelnie annak, hogy az adatok egésze vagy egy része különös szabályozás hatálya alá tartozó konkrét adat-e. A függelék jelezheti például, hogy az adatok (ha igen, melyek) személyes adatnak minősülnek-e.

D.   Adatstruktúra és -formátum

A függelékben itt kell meghatározni, hogy az adatokat milyen strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban bocsátják rendelkezésre.

E.   Továbbítás/Hozzáférés adathordozón

A függelékben itt kell feltüntetni, hogy az adatbirtokos milyen biztonságos, kényelmes elektronikus adathordozón keresztül teszi hozzáférhetővé az adatokat az adatátvevő számára továbbítás vagy rendelkezésre bocsátás útján.

F.   Az adatokhoz való hozzáférés időzítése

A függelékben meg kell határozni az adatokhoz való hozzáférés ütemét, gyakoriságát és egyéb, időhöz kapcsolódó paramétereit, például a valós idejű, közel valós idejű, folyamatos, indokolatlan késedelem nélküli és bizonyos gyakoriságú hozzáférést.

G.   Kezdő időpont

A függelékben meg kell határozni azt a kezdő időpontot, amikor az adatbirtokos az adatokat az adatátvevő rendelkezésére bocsátja.

H.   Az adatátvevő hozzáférési jogainak gyakorlásához szükséges információk

A függelék itt meghatározhatja azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az adatátvevő gyakorolhassa hozzáférési jogait. Ez magában foglalhat egy kapcsolattartó személyt a technikai problémák megoldása érdekében, az adatbirtokos és az adatátvevő részéről egyaránt.

3. függelék

(az adatátvevő méretére vonatkozó bizonyítékok és a kompenzáció kiszámításának részletei)

[A felek által kidolgozandó]

4. függelék

(üzleti titkok)

[A felek által kidolgozandó]


V. MELLÉKLET

SZERZŐDÉSIFELTÉTEL-MINTÁK

az adatmegosztók és az adatátvevők közötti önkéntes adatmegosztásra vonatkozó szerződésekhez

Ezek a szerződésifeltétel-minták olyan szerződésekhez készültek, amelyek esetében az adatmegosztás önkéntes az adatmegosztó és az adatátvevő között, azaz az adatmegosztó nem köteles megosztani az adatokat az (EU) 2023/2854 rendelet (a továbbiakban: adatrendelet) vagy az uniós jogban (például a digitális piacokról szóló jogszabály 6. cikkének (9) és (10) bekezdésében) vagy a nemzeti jogban foglalt bármely más jogi kötelezettség alapján.

Az adatrendelet fő újdonsága az ilyen kapcsolatok tekintetében az, hogy 13. cikkében tartalmazza a tisztességtelen szerződési feltételek ellenőrzését. Valamely vállalkozás által egy másik vállalkozásra nézve egyoldalúan megállapított, adathozzáférésre és -felhasználásra, valamint az adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése vagy felmondása esetén fennálló felelősségre és jogorvoslatokra vonatkozó szerződési feltételek nem kötelező erejűek, ha tisztességtelenek.

Bár e szerződésnek nem célja, hogy felváltsa a már meglévő önkéntes adatmegosztási szerződéseket, referenciaként használható a meglévő szerződések kikötései tisztességességének értékeléséhez.

A termékadatoknak és a kapcsolódó szolgáltatási adatoknak az adatrendelet szerinti kötelező megosztása esetén kérjük, használja vagy „az adatbirtokosok és az adatátvevők közötti, az adatoknak az összekapcsolt termékek és a kapcsolódó szolgáltatások felhasználóinak kérésére történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó szerződésekhez” készült szerződésifeltétel-mintákat (az adatrendelet 5. cikke), vagy „az adatbirtokosok és az összekapcsolt termékek és kapcsolódó szolgáltatások felhasználói közötti adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó szerződésekhez” készült szerződésifeltétel-mintákat (az adatrendelet 4. cikke).

Az egyéb kötelező adatmegosztási helyzetekkel a feleknek külön kell foglalkozniuk, biztosítva, hogy mind a konkrét jogi előírások szerinti kötelezettségek, mind az adatrendelet III. fejezete szerinti kötelezettségek teljesüljenek. Az Európai Bizottság vagy valamely tagállam által kidolgozott, kifejezetten erre a célra szolgáló szerződési feltételek alkalmazhatók az ilyen típusú kötelező adatmegosztási helyzetekre.

1.   Szerződő felek

Az adatokhoz való hozzáférésről és azok felhasználásáról szóló jelen szerződés létrejön egyrészről

(illessze be a nevet, az elérhetőségeket és a további hivatkozásokat) (a továbbiakban: adatmegosztó)

és

másrészről (illessze be a nevet, az elérhetőségeket és a további hivatkozásokat) (a továbbiakban: adatátvevő)

között, e szerződésben a továbbiakban együttesen „felek”, külön-külön „a fél”.

Adatmegosztó lehet minden olyan vállalkozás, amely:

—

adatokkal rendelkezik, és

—

jogosult arra, hogy önkéntes alapon adatokat tegyen hozzáférhetővé, és

—

az esettől függően ellenőrzi az adatok jellemzőit vagy az adatokhoz való hozzáférés eszközeit oly módon, hogy azok eleget tudjanak tenni a jelen szerződésifeltétel-mintákban előírt kötelezettségeknek (ha nem ez a helyzet, egy másik szerződés megfelelőbb lehet).

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a személyes adatok megosztásához meg kell felelni az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályoknak (beleértve a jogalap szükségességét, valamint – amennyiben az adatokat harmadik országbeli adatátvevővel osztják meg – a nemzetközi adattovábbításra vonatkozó követelményeknek való megfelelést).

Az adatrendelettel kapcsolatos felhasználási eseteknél az adatmegosztó lehet például:

—

az (EU) 2023/2854 rendelet 2. cikkének 13. pontja szerinti adatbirtokos, aki jogosult a termékadatok és a kapcsolódó szolgáltatási adatok megosztására, vagy származtatott vagy kikövetkeztetett adatokat kíván megosztani,

—

összekapcsolt termék vagy kapcsolódó szolgáltatás olyan felhasználója, akinek számára az adatbirtokos adatokat továbbított (beleértve például a termékkel vagy a kapcsolódó szolgáltatással kapcsolatban lévő virtuális asszisztenstől származó adatokat),

—

az (EU) 2023/2854 rendelet 2. cikkének 14. pontja szerinti korábbi adatátvevő, aki a felhasználóval és az adatbirtokossal kötött megállapodásaival összhangban immár jogosult az adatok felhasználására és rendelkezésre bocsátására.

Egyéb felhasználási eseteknél az adatmegosztó lehet például:

—

mezőgazdasági termelő, aki a növénymintázatának javítása érdekében meg kívánja osztani a talajadatokat MI-szolgáltatójával, vagy új MI-rendszerek betanítása, javítása vagy fejlesztése céljából egy másik MI-szolgáltatóval,

—

vállalkozás, amely üzleti adatainak egy részét egy másik vállalkozásnak kívánja értékesíteni,

—

egyetem, amely statisztikák létrehozása céljából adatokat kíván értékesíteni egy szociológiai kutatóintézetnek,

—

informatikai vállalat, amely részt kíván venni a kiberbiztonsági incidensek adathálózatában az incidensekre való reagálás idejének javítása érdekében.

Adatátvevő bármely olyan vállalkozás lehet, amelynek az adatmegosztó adatokat bocsát a rendelkezésére, és amely az adatokat e szerződés hatálya alá tartozó saját üzleti céljaira fogadja és használja fel az adatmegosztó üzleti partnereként.

Az adatátvevő e szerződésben szereplő fogalommeghatározása bármely típusú adatmegosztásban részt vevő bármely fogadó félre kiterjed, nem csak az adatrendelet szerinti kötelező adatmegosztási esetek adatátvevőire.

2.   A szerződés hatálya alá tartozó adatok

Az e szerződés hatálya alá tartozó adatok az 1. függelékben meghatározott adatokból (a továbbiakban: adatok) állnak. Amennyiben az e szerződés alapján szolgáltatott adatok összességére vagy egy részére különös szabályozás vonatkozik (a 3.2. pontban kifejezetten említett személyes adatok kivételével), az adatmegosztó vállalja, hogy a 2. függelékben azonosítja ezeket az adatokat, valamint hogy az alkalmazandó szabályrendszerrel összhangban megfelelő intézkedéseket hoz az ilyen adatok védelme érdekében.

A különös szabályozás azonosítása

Mivel ezek a feltételek a tisztán önkéntes adatmegosztásra vonatkoznak, az adatmegosztó nem köteles megosztani azokat az adatokat, amelyek külön jogi szabályozás hatálya alá tartoznának (különösen és az adatrendelet szerinti kötelező adatmegosztással ellentétben nem áll fenn az üzleti titokként védett adatok megosztására vonatkozó kötelezettség). Ha a különös szabályozás alá eső adatokat nem osztják meg, azokat nem kell felsorolni a 2. függelékben, ha azonban megosztják őket, akkor ennek megfelelően fel kell sorolni és védeni kell őket.

A 2. függelékben ilyenként meghatározott adatok lehetnek például:

—

az adatmegosztó által üzleti titokként védettek, amely esetben az „üzleti titkokra” vonatkozó pont hatálya alá tartoznak,

—

az adatmegosztó által bizalmasnak tekintettek, amely esetben a „titoktartásra” vonatkozó pont hatálya alá tartoznak,

—

sui generis adatbázisjogok vagy bármely más szellemitulajdon-jog által védettek, amely esetben a „szellemi tulajdonra” vonatkozó pont alkalmazandó,

—

ágazatspecifikus szabályozás hatálya alá tartozóak (pl. energia, védelem, biztonság, pénzügy, klinikai vizsgálatok stb.), beleértve a közös európai adatterekre vonatkozó rendeleteket is,

—

versenyjogi korlátozások által érintettek, vagy

—

a felek által kiemelni kívánt bármely más vonatkozó jogi rendszer védelme alatt állóak.

A vonatkozó jogi szabályozás hatálya alá tartozó adatok leírását ki kell egészíteni az adatoknak az adatátvevő általi jogszerű és biztonságos felhasználásához szükséges információkkal (például a szellemi tulajdon védelme, a licenciára vonatkozó információk és a harmadik felek szerzői joga esetében).

A közös európai adatterek sajátos esete

Bizonyos helyzetekben az adatok megoszthatók egy területspecifikus közös európai adattér keretében. Ezt az adatmegosztást az ilyen adattérre alkalmazandó vonatkozó rendelet rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani, amennyiben az ilyen rendelet szerinti kötelező adatmegosztásról van szó. Az adattérre alkalmazandó vonatkozó rendelet szerinti kötelező adatmegosztás hatályán kívül továbbra is lehetőség van önkéntes adatmegosztásra. Ebben az esetben ezek a feltételek használhatók.

3.   A szerződés alapja

3.1.   Az adatok eredete

3.1.1.

Az adatmegosztó kijelenti, hogy az e szerződés alapján szolgáltatott adatok a következő forrásokból származnak: (kérjük, adja meg az összes adatforrást és lehetőség szerint az egyes források által szolgáltatott adatokat)

A felek különböző típusú forrásokat határozhatnak meg, például:

—

az adatrendelet szerinti termékadatok vagy kapcsolódó szolgáltatási adatok,

—

termékből vagy kapcsolódó szolgáltatásból eredő egyéb adatok, amelyek az adatrendelet értelmében nem minősülnek termékadatnak vagy kapcsolódó szolgáltatási adatnak (pl. származtatott adatok vagy más szoftverből származó adatok, például a felhasználó által az alkalmazásba bevitt demográfiai adatok),

—

külső forrásokból származó adatok, például harmadik fél által az adatmegosztónak az ilyen harmadik fél termékeivel vagy felhasználóival kapcsolatban szolgáltatott adatok,

—

az adatmegosztó által (önállóan) létrehozott adatok, például az adatmegosztó alkalmazottai által az ügyfélkapcsolat-kezelési rendszerében létrehozott ügyfélnyilvántartások, táblázatok, feldolgozott adatok, kikövetkeztetett adatok, származtatott adatok, összevont adatok stb.

A garanciák általában abból következnek, hogy az adatokat szolgáltató adatmegosztó és az adatbefogadó nem tudja ellenőrizni az ilyen adatok jogszerűségét és eredetét. Ilyen esetekben az adatátvevőnek az adatmegosztóra kell támaszkodnia, és e tekintetben bizonyos garanciákat kérhet. Abban a helyzetben azonban, amikor az adatátvevő alkalmasabb az adatokkal kapcsolatos kockázat ellenőrzésére és/vagy vállalására – például azért, mert az adatmegosztó kkv és/vagy az adatokat közvetlenül a termékből nyerik ki – előfordulhat, hogy a garanciák nem relevánsak.

3.1.2.

Az adatmegosztó kijelenti, hogy:

(a)

(adott esetben) mivel az adatok (a méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló (EU) 2023/2854 rendeletben [a továbbiakban: adatrendelet] meghatározott) nem személyes termék- vagy kapcsolódó szolgáltatási adatokat tartalmaznak, és az e szerződés szerinti adatmegosztó adatbirtokosi minőségében hozzáféréssel rendelkezik az adatokhoz, az ilyen adatok kezelése és megosztása az adatrendelet 4. cikkének (13) bekezdésével összhangban az adatrendelet 2. cikkének 12. pontjában meghatározott érintett felhasználóval (a továbbiakban: felhasználó) kötött szerződés tárgyát képezi, és e szerződés lehetővé teszi az adatok e szerződés keretében meghatározott célokból történő megosztását;

(b)

(adott esetben) mivel az adatok termékekre vagy kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó adatokat tartalmaznak, és az e szerződés szerinti adatmegosztó az adatrendelet 5. cikke szerinti adatátvevői minőségében hozzáférést kapott azokhoz, ez a szerződés nem sérti a felhasználóval és az adatbirtokossal szembeni szerződéses kötelezettségvállalásokat és az adatrendelet szerinti kötelezettségeket;

(c)

az adatokhoz fűződő megfelelő törvényes és/vagy szerződéses jogokkal rendelkezik anélkül, hogy mások jogait megsértené vagy bitorolná, és az adatmegosztóval szemben nincs folyamatban olyan intézkedés, per vagy eljárás, amely kedvezőtlen döntés esetén lényegesen hátrányosan érintené az adatmegosztó azon képességét, hogy biztosítsa az e rendelet alapján biztosított jogokat;

(d)

amennyiben a 2. függelék másként nem rendelkezik, és a 3.2. pont sérelme nélkül, az adatmegosztó saját költségén beszerzett és a szerződés időtartama alatt és céljára fenntart minden olyan engedélyt, licenciát és felhatalmazást, amely a harmadik féltől kapott vagy harmadik fél által szolgáltatott adatoknak az adatátvevő általi megosztásához és felhasználásához szükséges.

3.1.3.

(adott esetben) Mivel az adatok (az adatrendeletben meghatározott) termék- vagy kapcsolódó szolgáltatási adatokat tartalmaznak, és az e szerződés szerinti adatmegosztó az adatrendelet 4. cikkével összhangban felhasználóként hozzáférést kapott azokhoz, az adatátvevő kijelenti, hogy az (EU) 2022/1925 rendelet (a továbbiakban: a digitális piacokról szóló jogszabály) 3. cikke értelmében nem minősül kapuőrnek.

3.1.4.

[OPCIONÁLIS] [Minden fél biztosítja, hogy az e szerződés alapján a másik félnek továbbított valamennyi adat, fájl vagy szoftver mentes legyen minden olyan vírustól, rosszindulatú szoftvertől, zsarolóvírustól vagy egyéb káros kódtól, amely veszélyeztetheti a másik fél rendszereinek integritását, biztonságát vagy funkcionalitását.]

3.1.5.

[OPCIONÁLIS] [Minden fél biztosítja, hogy az e szerződés alapján a másik félnek továbbított valamennyi adat, fájl vagy szoftver olyan adatgyűjtési tevékenységekből származzon, amelyek megfelelnek az alkalmazandó (adja meg: szakmai, iparetikai, kiberbiztonsági, kutatási és/vagy MI-) normáknak.]

3.2.   Az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés

3.2.1.

Amennyiben az adatok személyes adatnak minősülnek, a felek kijelentik, hogy megfelelnek az (EU) 2016/679 rendeletnek (általános adatvédelmi rendelet) és adott esetben a 2002/58/EK irányelvnek, ahogy bármely más alkalmazandó adatvédelmi jogszabálynak is.

3.2.2.

A feleknek a 3. függelékben fel kell sorolniuk annak részleteit, hogy mely adatok minősülnek személyes adatnak, valamint a felek kötelezettségeit az ilyen személyes adatok e szerződés szerinti kezelése tekintetében.

A felek és a megállapodások szerepe a GDPR szerint

A „személyes adat” általános adatvédelmi rendelet szerinti fogalma nagyon tág. Minden olyan adatra vonatkozik, amely azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozik. A nem személyes adatok személyes adatokká válhatnak, például ha vegyes adatkészlet részét képezik, amelyet új adatokkal kombinálnak, és e kombináció eredménye lehetővé teszi az adatok összekapcsolását egy azonosított vagy azonosítható személlyel. Ez akkor is megtörténhet, ha új adatkezelési képességek jelennek meg. A feleknek értékelniük kell az általános adatvédelmi rendelet szerinti saját szerepüket.

Az általános adatvédelmi rendelet kulcsfogalmai:

—

„érintett”: az az azonosított vagy azonosítható természetes személy, akire az információ vonatkozik,

—

„adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza,

—

„adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely más szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel.

Ezek a pontok akkor alkalmazandók, ha az adatmegosztó az általános adatvédelmi rendelet értelmében adatkezelő vagy egy másik féllel közös adatkezelő. Annak meghatározásához, hogy az általános adatvédelmi rendelet értelmében kinek milyen szerepe van, a feleknek mérlegelniük kell, hogy ők döntik-e el, hogy miért (cél) és hogyan (milyen eszközökkel) kezelik a személyes adatokat.

—

Ha az adatmegosztó megosztja az adatokat az azokat saját céljaira felhasználó adatátvevővel, mindkét fél külön adatkezelő, és önállóan tartozik felelősséggel az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelésért.

—

Ha az adatmegosztó közös cél elérése érdekében osztja meg az adatokat az adatátvevővel, az adatmegosztó és az adatátvevő az általános adatvédelmi rendelet 26. cikke szerinti közös adatkezelők. Közösen kell megszervezniük, hogy miként felelnek meg az általános adatvédelmi rendeletnek.

—

Amennyiben az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelés biztosításához további szerződési feltételekre van szükség (pl. a 26. vagy a 46. cikk alapján), ezeket a szerződési feltételeket jelen szerződésifeltétel-mintákkal együtt lehet (és kell) alkalmazni. A felek hivatkozhatnak ezekre a 3. függelékben, amelynek általánosságban meg kell határoznia, hogy az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott követelmények hogyan teljesülnek, többek között a felek általános adatvédelmi rendelet szerinti szerepei és felelősségi körei tekintetében.

Érvényes jogalap

Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti érvényes jogalapnak kell léteznie az adatok megosztására, és az érintettet tájékoztatni kell az általános adatvédelmi rendelet 13. vagy 14. cikke szerinti (további) adatkezelésről.

—

A két külön adatkezelőként vagy közös adatkezelőként eljáró adatmegosztó és adatátvevő számára érvényes jogalap lehet az érintett hozzájárulása, az érintettel vagy az ő érdekében kötött szerződés, vagy az adatkezelő(k) vagy egy harmadik fél jogos érdeke (feltéve, hogy az érintett érdekei vagy jogai nem élveznek elsőbbséget azzal szemben).

—

Az adatok csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból oszthatók meg. Ez lehet például a termék fejlesztését célzó adatmegosztás, amelynek során a felek megállapodtak abban, hogy az adatokat egy új funkció közös kifejlesztésére használják fel.

—

Az adatkezelőként eljáró adatmegosztó – az ügyfelek jövőbeli hatékonyabb megtartásához fűződő jogos érdeke alapján – megoszthatná az adatokat a szintén független adatkezelőként eljáró és az adatokat globális statisztikák készítéséhez felhasználó anyavállalatával is, a csoport által világszerte nyújtott szolgáltatások fejlesztéséhez fűződő jogos érdek alapján.

Az adatátvevőnek elegendő információt kell kapnia az adatmegosztótól ahhoz, hogy igazolni tudja az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelését. A felek például megállapodhatnak abban, hogy a 3. függelékben megemlítik az adatgyűjtés eredeti célját. Erre szükség lehet annak megállapításához, hogy a más célból történő adatkezelés közös adatkezelés esetén összeegyeztethető-e azzal a céllal, amelyre a személyes adatokat az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján eredetileg gyűjtötték. A feleknek az ilyen személyes adatok e szerződés szerinti kezelésével kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó valamennyi szükséges részletet a 3. függelékben kell meghatározni.

További információk az általános adatvédelmi rendeletről:

—

Az általános adatvédelmi rendelet kulcsfogalmainak magyarázata:

https://commission.europa.eu/law/law-topic/data-protection/data-protection-explained_en?prefLang=hu&etrans=hu

—

Adatvédelmi útmutató kisvállalkozások számára:

https://www.edpb.europa.eu/sme-data-protection-guide/home_hu

—

Az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásai, ajánlásai és bevált gyakorlatai:

https://www.edpb.europa.eu/our-work-tools/general-guidance/guidelines-recommendations-best-practices_hu

—

Az egyes tagállamok nemzeti adatvédelmi hatóságainál további iránymutatást találhat. A nemzeti adatvédelmi hatóságok listája:

https://www.edpb.europa.eu/about-edpb/about-edpb/members_hu

—

Az általános adatvédelmi rendelet 28. cikke szerinti általános szerződési feltételek:

https://commission.europa.eu/publications/publications-standard-contractual-clauses-sccs_en?prefLang=hu&etrans=hu

—

A személyes adatok EU-n/EGT-n kívülre történő továbbítására vonatkozó információk:

https://commission.europa.eu/law/law-topic/data-protection/international-dimension-data-protection_en?prefLang=hu&etrans=hu

3.3.   A nyilatkozatok pontatlansága

3.3.1.

Bármely félnek, amely tudomást szerez arról, hogy az ebben a pontban említett bármely nyilatkozat nem vagy már nem helytálló, vagy a belátható jövőben már nem lesz helytálló, indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell a másik felet, kivéve, ha a másik félnek erről már tudomása van vagy tudomása kellene legyen.

3.3.2.

Amint az érintett fél tudomást szerez erről a helyzetről, meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket, és a lehető legnagyobb mértékben orvosolnia kell a nyilatkozat pontatlanságát. Ha a helyzet nem orvosolt és nem is orvosolható, a jelen szerződést írásbeli felmondással kell felmondani, amelyben fel kell tüntetni a felmondásnak az egyik fél által a másik féllel közölt indokait. A felmondás azonnali hatályú. Amennyiben a pontatlanság az e szerződés hatálya alá tartozó adatok csak egy részét érinti, a felmondás csak az érintett rész tekintetében lép hatályba.

3.3.3.

A felmondás további joghatásait a 9.3. pont szabályozza.

4.   Az adatok rendelkezésre bocsátása

4.1.   Az adatok jellemzői

Az adatmegosztó különböző mértékű kötelezettséget vállalhat a szolgáltatott adatokkal kapcsolatban, a legalapvetőbb kötelezettségvállalástól kezdve, hogy megkapja a metaadatokat, és érthetővé teszi azokat, a legszigorúbb kötelezettségvállalásig, hogy adatok meg fognak felelni az adatátvevő által kitűzött céloknak, és/vagy kimerítőek és pontosak lesznek. A felek a következő lehetőségek közül választhatnak.

Ezen túlmenően a felek további követelményeket is előírhatnak, amelyek a konkrét adatmegosztási helyzet szempontjából észszerűek: például amikor az adatokat kutatási célból osztják meg, a kutatás reprodukálhatóságának célja szükségessé teheti, hogy meghatározzák az adatkészlet minden egyes verziójának frissítési gyakoriságát és megőrzési idejét, amely esetben ezek az elemek feltüntethetők az alábbi „Különleges minőségi követelmények” című szakaszban.

Az adatmegosztó az adatokat az adatátvevő rendelkezésére bocsátja:

(a)

ugyanolyan minőségben, mint amilyen minőségben azok az adatmegosztó rendelkezésére állnak; és

(b)

a vonatkozó metaadatokkal, doméntáblázatokkal, szemantikával, engedélyezési információkkal és egyéb olyan információkkal együtt, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az adatok érthetőek legyenek az adatátvevő számára.

[OPCIONÁLIS] c) [és (Kérjük, amennyiben alkalmazandó, válasszon ki egy vagy szükség szerint több lehetőséget)

i.

Az adatmegosztó adatokat átfogó, strukturált, széles körben használt és géppel olvasható formátumban bocsátja rendelkezésre. A felek úgy ítélik meg, hogy ez a követelmény az adatokra vonatkozó alábbi előírások révén teljesül: (kérjük, fejtse ki)

ii.

Az adatokat a FAIR (Findable, Accessible, Interoperable, Reusable – megtalálható, hozzáférhető, interoperábilis, újrafelhasználható) elvekkel összhangban bocsátják rendelkezésre, az alábbi weboldalon leírtak szerint: www.go-fair.org/fair-principles: [OPCIONÁLIS] [(kérjük, ismertesse, hogyan tud megfelelni a FAIR-kritériumoknak)]

A FAIR-elvek betartása számos mérhető követelmény teljesítésével érhető el. Az RDA FAIR érettségi modellje (https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC140764) keretet biztosít annak értékeléséhez, hogy ezek a mutatók milyen mértékben teljesülnek. Az adatmegosztónak össze kell hangolnia adatmegosztási gyakorlatait a sajátos igényeinek megfelelő érettségi szinttel.

Az adatmegosztónak legalább azt biztosítania kell, hogy a metaadatok rendelkezésre álljanak, és megfeleljenek az érettségi modellben „alapvetőként” megjelölt valamennyi mutatónak. Emellett az adatmegosztó használhat kontextusspecifikus eszközöket, bevált gyakorlatokat és iránymutatásokat, például a https://doi.org/10.2760/5646214 oldalon elérhetőket a FAIR-elvek végrehajtásának egyszerűsítése és konkretizálása érdekében.

iii.

Az adatok a szokásos elvárásoknak megfelelően az adatmegosztó általi adatkezelés alábbi kontextusához igazodnak: (kérjük, adjon rövid leírást)

iv.

Az adatok megfelelnek az adatátvevő által kitűzött céloknak: (kérjük, adjon rövid leírást)

v.

Az adatmegosztó az adatátvevő rendelkezésére bocsátja a következőket: (kérjük, adja meg/törölje ki/töltse ki a konkrét minőségi követelményeket)

—

kimerítő adatkészlet, azaz az adatok tartalmazzák az e szerződés hatálya alá tartozó, az adatmegosztó birtokában lévő összes adatot, és/vagy

—

naprakész adatkészlet, azaz az adatok megfelelnek az e szerződés aláírásakor az adatmegosztó birtokában lévő adatoknak, és/vagy

—

pontos adatkészlet, azaz az adatokat az adatmegosztó gondozta, és azok – legjobb tudomása szerint – hibamentesek, helyesek és megbízhatóak, és/vagy

—

a következő követelményeknek megfelelő adatkészlet: (adja meg, pl. interoperabilitás, hozzáférhetőség, biztonság stb.)

—

nyílt formátumban rendelkezésre álló adatkészlet, azaz olyan formátumban, amely nem védett és bárki által használható, nevezetesen: (adja meg)].

4.2.   Az adatmegosztónak az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségei

Az adatmegosztó különböző módokon bocsáthatja rendelkezésre az adatokat, akár az adatok technikai ellenőrzésének megadásával vagy megtartásával (a megadott vagy megtartott szellemitulajdon-jogok sérelme nélkül). A felek például megállapodhatnak abban, hogy az adatátvevő lehívja az adatokat a termékből vagy szolgáltatásból (a) lehetőség) vagy az adatmegosztó környezetéből (b) lehetőség), vagy hogy az adatátvevő továbbítja az adatokat az adatátvevő környezetébe (c) lehetőség).

Image 3

A felek abban is megállapodhatnak, hogy az adatokat nem továbbítják az adatátvevőnek, hanem adatkezelés céljából hozzáférhetővé teszik őket az adatmegosztó környezetében. Ez különösen fontos lenne a személyes adatokat érintő helyzetekben (d) lehetőség).

Image 4

Az adatok e lehetőségek egyikének vagy ezek közül többnek megfelelő rendelkezésre bocsátásakor a feleknek különböző adatbiztonsági intézkedéseket kell végrehajtaniuk az adatok kezdeti és folyamatos bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében. A 3.2. pontban (illetve a 3. függelékben) leírt, a személyes adatokra vonatkozó jogi biztosítékok mellett a biztonsági intézkedéseknek (a 4. függeléken foglalt részletes leírás szerint) ki kell terjedniük a technikai és szervezési szempontokra is, például a következőkre:

—

az adatok bizalmas kezelése a hozzáférés ellenőrzése és a biztonságos adatáramlás révén,

—

adatmegőrzési és -törlési rendelkezések,

—

adatintegritási intézkedések és nyomonkövetési intézkedések,

—

az adatvédelmi incidensekre vonatkozó rendelkezések.

4.2.1.

Az adatmegosztó az adatokat az adatátvevő rendelkezésére bocsátja:

(a)

[OPCIONÁLIS: Adatátvevő általi lehívás révén a termékekből vagy szolgáltatásokból] [lehetővé téve a következő, nem az adatmegosztó által üzemeltetett termékekből és/vagy szolgáltatásokból való közvetlen lehívást, többek között a szükséges műszaki leírások (pl. kommunikációs protokoll) rendelkezésre bocsátásával, a következő műszaki feltételek mellett: (adja meg a módszert és a nem az adatmegosztó által üzemeltetett termékeket/szolgáltatásokat);]

(b)

[OPCIONÁLIS: Adatátvevő általi lehívás révén az adatmegosztó környezetéből] [lehetővé téve az adatmegosztó környezetéből való lehívást, többek között a szükséges műszaki leírások rendelkezésre bocsátásával, a következő műszaki feltételek mellett: (adja meg a módszert, pl. fájlletöltés vagy API (alkalmazásprogramozási felület) használata az adatmegosztó szolgáltatásaival való interakcióhoz);]

(Az a) vagy a b) lehetőség választása esetén alkalmazandó) [Az adatmegosztó felhatalmazza az adatátvevőt, hogy a leírásokat kizárólag az e szerződésben meghatározott adatok lehívása céljából használja. Az adatátvevő ezennel beleegyezik és tudomásul veszi, hogy a fent említett jogon kívül a leírások tekintetében nem rendelkezik egyéb joggal, érdekkel vagy engedéllyel.]

(c)

[OPCIONÁLIS: Adatmegosztó általi adattovábbítás az adatátvevő környezetébe] [azáltal, hogy biztosítja, hogy az adatok az adatmegosztó környezetéből teljes mértékben átkerüljenek az adatátvevő környezetébe, a következő technikai feltételek mellett: (adja meg a módszert, pl. a tömörített fájlok egyszeri vagy rendszeres továbbítása az adatátvevőnek);]

(d)

[OPCIONÁLIS: Az adatátvevő hozzáfér az adatmegosztó környezetéhez] [azáltal, hogy hozzáférést biztosít az adatokhoz az adatmegosztó környezetében a következő technikai feltételek mellett: (adja meg a módszert, pl. bejelentkezés egy platformra, engedélyezett funkciók, beleértve adott esetben az exportfunkciókat is);]

Az adatmegosztó ezennel kizárólag az e szerződésben meghatározott célra és időtartamra biztosítja az adatátvevő számára az adatokhoz a fent leírt környezetben való, nem átruházható, allicenciába nem adható hozzáférési jogot.ezennel Az adatmegosztó fenntartja magának a jogot, hogy felfüggessze a környezethez való hozzáférést, ha ennek nem megfelelő használatot észlel.

4.2.2.

A 4.2.1. pont alkalmazásában az adatmegosztó környezete és az adatátvevő környezete a következőket foglalja magában:

(a)

az érintett fél által az adatoknak a nevében történő tárolására vagy fogadására kijelölt harmadik fél környezete (beleértve adott esetben az (EU) 2022/868 rendelet 2. cikkének 20. pontjában meghatározott biztonságos adatkezelési környezetet is);

(b)

az érintett fél által közvetlenül vagy szolgáltatókon keresztül üzemeltetett bármely alkalmazás vagy szoftver.

Azokban az esetekben, amikor gépi tanulást vagy MI-alkalmazásokat kell kifejleszteni, az olyan új technológiák, mint a federált tanulás és a differenciált adatvédelem, a https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC141298 dokumentumban részletesebben leírtak szerint felhasználhatók annak biztosítására, hogy az adatátvevő a magánéletet tiszteletben tartó módon férjen hozzá az adatokhoz.

A federált tanulás esetében az adatokat az adatátvevő algoritmusa „látogatja”, amelyet az adatmegosztó vagy egy harmadik fél biztonságos adatkezelési környezetében hajtanak végre. Ez a megközelítés megakadályozza, hogy az adatátvevő közvetlenül hozzáférjen az adatokhoz és azok láthatóak legyenek számára. A differenciált adatvédelem esetében az eredeti adatok zajjal egészülnek ki bizonyos érzékeny jellemzők védelme érdekében.

4.2.3.

Az adatmegosztó az adatokat az alábbi ütemezési követelményeknek/naptárnak megfelelően bocsátja az adatátvevő rendelkezésére: (adja meg az ütemezést, pl. napi, meghatározott időpont, gyakoriság, valós idő, és/vagy a részletes naptárt vagy határidőt)

[OPCIONÁLIS] [Amennyiben e szerződés időtartama alatt az adatmegosztó az adatok frissített vagy helyesbített változatának birtokába jut, kötelezettséget vállal arra, hogy a frissített vagy helyesbített változatot, amint az adatmegosztó rendelkezésére áll, indokolatlan késedelem nélkül az adatátvevő rendelkezésére bocsátja. Amennyiben az adatokat folyamatosan frissítik és helyesbítik, azokat (adja meg: napi/heti/havi) rendszerességgel bocsátják az adatátvevő rendelkezésére.]

[OPCIONÁLIS] Az adatmegosztó biztosítja, hogy az adatkészlet minden új verzióját megfelelően címkézzék, és hogy a korábbi verziók a szerződés időtartama alatt és azt követően (határozza meg) ideig az adatátvevő rendelkezésére álljanak.

[OPCIONÁLIS] Az adatokat az adatmegosztó (határozza meg) ideig őrzi meg, amelyet követően az adatok már nem lesznek hozzáférhetők az adatátvevő számára.

4.2.4.

Az adatmegosztónak az adatátvevő rendelkezésére kell bocsátania azokat az eszközöket és információkat, amelyek e szerződéssel összhangban az adatokhoz való hozzáféréshez vagy azok fogadásához szükségesek. Ez magában foglalja különösen:

(a)

[OPCIONÁLIS – ha az adatokat nem szabványos formátumban bocsátják rendelkezésre] [az adatoknak a megállapodás szerinti célra történő felhasználásához szükséges szoftver és az ahhoz tartozó licenc biztosítását, amely nem érhető el könnyen a piacon, de amelyet az adatmegosztó biztosíthat, és/vagy a rendelkezésre álló formátum egy nyílt és általánosan használt specifikációra/szókincsre való átalakítását;]

(b)

az adatmegosztó számára könnyen hozzáférhető információk szolgáltatását az adatok eredetéről, a harmadik felek adatokkal kapcsolatos esetleges jogairól, vagy az ilyen jogokat keletkeztethető tényekről.

[OPCIONÁLIS] A felek megállapodnak abban, hogy ezek az eszközök és információk a következőket foglalják magukban: (adja meg).

4.3.   Az adatátvevőnek az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségei

4.3.1.

Az adatátvevő az adatmegosztó rendelkezésére bocsátja a fent meghatározott követelményeknek az adatmegosztó általi teljesítéséhez szükséges műszaki információkat és releváns adatokat.

4.3.2.

(adott esetben, az adatmegosztó környezetében található adatokhoz való hozzáférés esetében) Az adatátvevő:

(a)

biztosítja, hogy csak azok az alkalmazottak férhessenek hozzá az adatmegosztó környezetéhez, akik az adatátvevőnek vagy az adatátvevővel együtt dolgoznak, és akiknek a feladatai szükségessé teszik a hozzáférést e szerződés teljesítéséhez („a szükséges ismeret elve”), és ezek az alkalmazottak betartják e szerződést, függelékeit és az alkalmazandó jogszabályokat;

(b)

nem:

i.

engedélyezi vagy teszi lehetővé bármely harmadik fél számára az adatmegosztó környezetéhez való hozzáférést;

ii.

hoz létre származékos műveket vagy nem fér hozzá az adatmegosztó környezetéhez azért, hogy bármilyen versenyző terméket vagy szolgáltatást fejlesszen ki, vagy lemásolja az adatmegosztó környezetében lévő bármely elemet, funkciót vagy ábrát;

iii.

másolja le, ismétli, fejti vissza, bontja szét, szereli szét vagy kísérli meg kinyerni az adatmegosztó környezetében használt bármely forráskódot, algoritmust, módszert vagy technikát [OPCIONÁLIS] [kivéve a kompatibilitás-teszteléshez vagy az integráció optimalizálásához feltétlenül szükséges mértéket];

iv.

kerüli meg vagy játssza ki az adatmegosztó környezetének bármely biztonsági mechanizmusát; vagy

v.

használja az adatmegosztó technikai környezetét az e szerződés hatálya alá tartozó adatoktól eltérő adatokhoz való hozzáféréshez, vagy az e szerződésben meghatározott eltérő feltételek mellett.

4.4.   Biztonsági intézkedések

4.4.1.

A felek biztosítják az adatok bizalmas jellegét, integritását és rendelkezésre állását azáltal, hogy végrehajtják a 4. függelékben leírt megfelelő biztonsági intézkedéseket, amikor az adatokat a 4.2.1. pont szerinti hozzáférési megállapodások alapján rendelkezésre bocsátják.

4.4.2.

Ha az adatokban vagy azok környezetében bekövetkező változások hatással lehetnek az adatok biztonságára, az adatmegosztó és az adatátvevő megállapodnak abban, hogy (adja meg: rendszeresen/a másik fél kérésére/különleges események alkalmával) értékelik a biztonsági intézkedéseket, és jóhiszeműen tárgyalnak bármely szükséges kiigazításról.

4.4.3.

A felek kérésre részletes tájékoztatást nyújtanak a másik félnek a jelen 4.4. ponttal és a 4. függelékkel összhangban hozott végrehajtási intézkedésekről.

4.4.4.

A felek a felfedezést követő 24 órán belül jelentik a másik félnek a biztonság minden olyan megsértését, amely az adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, módosítását, jogosulatlan felfedését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

4.4.5.

[OPCIONÁLIS] [Az adatmegosztó fenntartja a jogot, hogy időszakos ellenőrzéseket végezzen vagy dokumentációt kérjen az adatátvevőre rótt biztonsági követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából.]

4.4.6.

(adott esetben) Az adatmegosztó vállalja, hogy az adatátvevőnek a kért adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó információkat nem tárolja az alábbiakhoz szükséges mértéken túl:

(a)

az adatokhoz való hozzáférés;

(b)

(adott esetben) az adatinfrastruktúra biztonsága és karbantartása; és

(c)

az adatmegosztóra vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés.

Az adatmegosztó tájékoztatja az adatátvevőt az adatmegosztó által az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban vagy az adatátvevő kérésére megőrzött információkról.

4.5.   Újratárgyalási kötelezettség, visszacsatolási mechanizmusok és egyoldalú változtatások

4.5.1.

Ha az adatokat az adatok jellemzőire, a hozzáférési eljárásokra vagy az adatokhoz való hozzáféréshez és azok felhasználásához szükséges eszközökre és információkra vonatkozó szerződéses megállapodásokkal összhangban bocsátják rendelkezésre, és ha úgy tűnik, hogy az elfogadott szerződéses megállapodások nem elegendőek az adatokhoz való hozzáféréshez és azok e szerződésben foglaltak szerinti felhasználásához, a felek vállalják, hogy jóhiszeműen tárgyalásokat kezdenek, és kiigazítják a szerződéses megállapodásokat.

4.5.2.

Ha az adatátvevő a szerződés hatálya alá tartozó adatokra vonatkozó 2. ponttal vagy az adatok jellemzőire és a hozzáférési intézkedésekre vonatkozó 4.1. és 4.2. ponttal kapcsolatos incidenst azonosít, és ha az adatátvevő az adatmegosztó rendelkezésére bocsátja az esemény részletes leírását, az adatmegosztónak és az adatátvevőnek jóhiszeműen együtt kell működnie az esemény okának azonosítása érdekében. Ha az incidenst az okozta, hogy az adatmegosztó nem teljesítette kötelezettségeit, indokolatlan késedelem nélkül orvosolnia kell az incidenst. Ha az adatmegosztó ezt nem teszi meg, az alapvető szerződésszegésnek minősül, és az adatátvevő hivatkozhat e szerződés szerződésszegés esetére szóló jogorvoslatokat tartalmazó 10. pontjára.

4.5.3.

Ha a 4.1–4.2. ponttal összhangban elfogadott szerződéses megállapodások bármelyikének teljesítése a körülményeknek a szerződés megkötését követően bekövetkezett rendkívüli megváltozása miatt lehetetlen vagy túlzott terhet jelentene, az adatmegosztónak részletes leírást kell adnia erről az adatátvevőnek, és a felek jóhiszeműen tárgyalásokat kezdenek, és kiigazítják a szerződéses megállapodásokat. A feleknek különösen elegendő információt kell a másik fél rendelkezésére bocsátaniuk az adott helyzet értékeléséhez, megvitatásához és megoldásához. Ez a szakasz nem érinti az adatátvevő azon jogát, hogy a 10. pontnak megfelelően jogorvoslattal éljen.

4.5.4.

Az adatmegosztó jóhiszeműen egyoldalúan módosíthatja a szerződéses megállapodások részleteit vagy a hozzáférési szabályokat, ha ezt az adatmegosztó szokásos üzletmenete objektíven indokolja, például az adatmegosztó által kínált termékek vagy a kapcsolódó szolgáltatások sorában jelentkező közvetlen biztonsági rés miatti technikai módosítás vagy az adatmegosztó infrastruktúrájának megváltozása által. Minden módosításnak meg kell felelnie a 4.1. és 4.2. pont alapvető követelményeinek.

4.5.5.

Az adatmegosztónak legalább (jelöljön meg egy észszerű időtartamot) a módosítás hatálybalépése előtt értesítenie kell az adatátvevőt a változásról.

Rövidebb értesítési idő is elegendő lehet:

(a)

ha a változás nem érinti hátrányosan az adatokhoz való hozzáférést és az adatok adatátvevő általi felhasználását; vagy

(b)

ha az ilyen értesítés lehetetlen vagy észszerűtlen lenne az adott körülmények között, például ha azonnali változtatásokra van szükség az éppen észlelt biztonsági rés miatt.

Amennyiben a változás negatívan befolyásolja az adatátvevő adatokhoz való hozzáférését és az adatok általa történő felhasználását, a felek vállalják, hogy együttműködnek e hatás enyhítése érdekében. Az adatátvevő bármely esetben jogosult felmondani a szerződést (a szerződés vonatkozó részét) anélkül, hogy az adatmegosztó részére kompenzációt kellene fizetnie, függetlenül az adatátvevő esetleges egyéb jogaitól vagy jogorvoslati lehetőségeitől.

5.   Az adatok felhasználása és megosztása harmadik felekkel

5.1.   Az adatok felhasználása

5.1.1.

Engedélyezett célok (kérjük, csak egy lehetőséget válasszon)

[KORLÁTOZÓ LEHETŐSÉG] [Az adatátvevő kizárólag a következő célokból kezelheti az adatokat: (határozza meg az engedélyezett célokat) (a továbbiakban: engedélyezett célok)].

vagy

[MEGENGEDŐ LEHETŐSÉG – kizárólag nem személyes adatok esetében] [Az adatátvevő bármilyen jogszerű célból kezelheti az adatokat (a továbbiakban: engedélyezett célok) [OPCIONÁLIS] [kivéve (határozza meg, pl. arra történő használat, hogy az általa kapott adatokból következtetéseket vonjon le az adatbirtokos gazdasági helyzetéről, eszközeiről és termelési módszereiről vagy azok felhasználásáról)].]

(adott esetben, ha az adatok termékekre vagy kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó adatokat tartalmaznak, és az e szerződés szerinti adatmegosztó az adatrendelet 4. vagy 5. cikkével összhangban felhasználóként vagy adatátvevőként hozzáférést kapott azokhoz) Az adatátvevő semmi esetre sem használhatja fel a kapott adatokat olyan termék fejlesztésére, amely versenyben áll azzal a termékkel, amelyből az adatok származnak.

Az engedélyezett célokról való megállapodás során a feleknek figyelembe kell venniük az alkalmazandó jogból vagy a harmadik felekkel szembeni szerződéses kötelezettségvállalásukból eredő korlátozásokat. Ha például az adatok az adatrendeletben meghatározott termékadatok, és ha az adatmegosztó a termék felhasználója vagy az adatrendelet értelmében vett adatátvevő, meg kell felelnie az adatrendelet 4. cikkének (10) bekezdésében és 6. cikke (2) bekezdésének e) pontjában előírt, versenyző termék kifejlesztésére vonatkozó tilalomnak. Ha az adatmegosztó ilyen felhasználó, és az adatrendelet szerinti törvényes jogaira vonatkozó konkrét korlátozásokban állapodott meg az adatbirtokossal, e szerződésnek meg kell felelnie ezeknek a korlátozásoknak.

5.1.2.

Engedélyezett adatműveletek (kérjük, csak egy lehetőséget válasszon)

[KORLÁTOZÓ LEHETŐSÉG] [Az adatátvevő csak a következő műveleteket hajthatja végre az adatokon: (adja meg az engedélyezett műveleteket, pl. adatokhoz való hozzáférés és azok másolása az engedélyezett célokkal kapcsolatos összesített statisztikák létrehozása érdekében) (a továbbiakban: engedélyezett műveletek).]

vagy

[MEGENGEDŐ LEHETŐSÉG – kizárólag nem személyes adatok esetében] [Az adatátvevő bármilyen jogszerű műveletet végrehajthat az adatokon (a továbbiakban: engedélyezett műveletek) [OPCIONÁLIS] [a következők kivételével: (határozza meg, pl. az adatokat az Európai Unión kívül tárolja vagy más módon oda továbbítja, ott hozzáférhetővé teszi, vagy megkísérli azonosítani az érintetteket)]

(adott esetben, ha az adatok termékekre vagy kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó adatokat tartalmaznak, és az e szerződés szerinti adatmegosztó az (EU) 2023/2854 rendelet 4. vagy 5. cikkével összhangban felhasználóként vagy adatátvevőként hozzáférést kapott azokhoz) Az adatátvevő semmilyen esetben sem használhatja fel a kapott adatokat olyan módon, amely hátrányosan befolyásolja a termék vagy bármely kapcsolódó szolgáltatás biztonságát.]

5.1.3.

Az adatátvevő vállalja továbbá, hogy az adatok megszerzése céljából nem tanúsítja a következő magatartásokat:

(a)

hamis információk szolgáltatása az adatmegosztónak;

(b)

megtévesztő vagy kényszerítő eszközök alkalmazása;

(c)

visszaélés az adatmegosztó adatvédelmet szolgáló műszaki infrastruktúrájának hiányosságaival vagy annak sebezhetőségeinek kihasználása.

5.1.4.

Az adatok e pont szerinti felhasználásának joga az adatátvevőt (adja meg: véget nem érően / a szerződés időtartamára / [határozza meg] időtartamra) illeti meg.

5.1.5.

(adott esetben, az adatok adatátvevő általi lehívása/az adatok adatátvevő részére történő továbbítása esetén, és ha a felek megállapodnak az adatok felhasználására vonatkozó időbeli korlátozásról) Az adatátvevő vállalja, hogy az adatok felhasználására vonatkozó jogának megszüntetésekor vagy lejártakor véglegesen törli az adatokat (beleértve azok másolatait és biztonsági másolatait is), és biztosítja, hogy minden olyan harmadik fél, akivel az adatokat közölték, véglegesen törölje ezeket az adatokat. Az adatátvevő az adatmegosztó kérésére indokolatlan késedelem nélkül írásbeli igazolást nyújt be az ilyen törlésről.

5.2.   Az adatok megosztása harmadik felekkel

5.2.1.

Az adatátvevő semmilyen adatot nem oszthat meg és nem továbbíthat semmilyen harmadik félnek, sem azonosított, sem anonimizált, sem álnevesített vagy összesített formában [OPCIONÁLIS] [kivéve, ha az adatátvevő kizárólag az adatok következő felhasználása céljából osztja meg az adatokat: (adja meg). A harmadik fél nem oszthat meg és nem továbbíthat adatokat, [OPCIONÁLIS] [kivéve az adatok alábbi felhasználását: (adja meg)].

5.2.2.

(adott esetben, ha az adatok termékeket vagy kapcsolódó szolgáltatási adatokat tartalmaznak, és az e szerződés szerinti adatmegosztó az adatrendelet 4. vagy 5. cikkével összhangban felhasználóként vagy adatátvevőként hozzáférést kapott azokhoz) Az adatátvevő nem bocsáthatja a kapott adatokat az (EU) 2022/1925 rendelet (digitális piacokról szóló jogszabály) 3. cikke értelmében kapuőrnek minősített vállalkozás rendelkezésére.

5.2.3.

Amennyiben az adatátvevő jelen szerződés alapján adatokat bocsáthat harmadik fél rendelkezésére, az adatátvevőnek:

(a)

[OPCIONÁLIS] [tájékoztatnia kell az adatmegosztót arról, hogy az adatokat harmadik fél rendelkezésére bocsátják, meg kell határozza a szóban forgó adatokat, és az adatmegosztó rendelkezésére kell bocsássa a harmadik fél személyazonosságát és elérhetőségét;]

(b)

meg kell tennie a megfelelő szerződéses, technikai és szervezési intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik fél teljesítse az e szerződésből eredő, az adatátvevőre vonatkozókkal azonos vagy lényegében azonos kötelezettségeket. Ez magában foglalja különösen az adatátvevő azon kötelezettségeit, hogy:

i.

biztosítsa, hogy a harmadik fél legalább ugyanazokat a biztonsági intézkedéseket és kötelezettségeket alkalmazza, amelyeket az adatátvevő a „Biztonsági intézkedések” pontban elfogadott; és

ii.

biztosítsa, hogy a harmadik fél kizárólag az adatok felhasználására vonatkozó 5.1. ponttal összeegyeztethető módon használja fel az adatokat; és

iii.

[OPCIONÁLIS] [gondoskodjon arról, hogy az adatmegosztó legalább ugyanolyan jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezzen a harmadik féllel szemben az adatok jogosulatlan felhasználása vagy közzététele miatt, mint az e szerződés szerinti adatátvevővel szemben; valamint]

iv.

(abban az esetben alkalmazandó, ha a harmadik fél az 5.2.1. ponttal összhangban jogosult az adatokat más felek rendelkezésére bocsátani) [megkövetelje a harmadik féltől annak biztosítását, hogy az adatokat megkapó valamennyi további harmadik fél teljesítse az e szerződésben meghatározott kötelezettségeket].

5.2.4.

Az 5.2.1–5.2.3. ponttól eltérve az adatátvevő igénybe vehet adatkezelési szolgáltatásokat, például felhőszolgáltatásokat (beleértve az infrastruktúra-szolgáltatást, a platformszolgáltatást és a szoftverszolgáltatást), tárhelyszolgáltatásokat vagy hasonló szolgáltatásokat annak érdekében, hogy saját javára és saját felelősségére használja az adatokat az 5.1.1. és 5.2.1. pontban elfogadottak szerint. A harmadik felek ilyen szolgáltatásokat az adatok 5.2.1. pontban foglaltak szerinti, saját javukra és saját felelősségükre történő használatához is igénybe vehetnek.

6.   (ha az adatokat üzleti titokként kell védeni) Üzleti titkok

Az üzleti titkokról:

Az üzleti titkok olyan bizalmas információk, amelyek versenyelőnyt biztosítanak egy vállalat számára.

Az üzleti titkokról szóló (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontja értelmében az „üzleti titok” olyan információ, amely három követelménynek felel meg: a) titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész, vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára, b) titkossága folytán kereskedelmi értékkel bír, valamint c) titokban tartása érdekében az adatok felett ellenőrzés gyakorlására feljogosított személy a körülményekhez képest észszerű lépést tett.

Az „üzleti titok jogosultja” az üzleti titok feletti ellenőrzést jogszerűen gyakorló természetes vagy jogi személy.

Ami az adatokat illeti, az adatmegosztó jogosult az üzleti titok védelmére, különösen akkor, ha a digitális információk kiterjednek a következőkre:

—

műszaki információk (terméktechnológia, K+F adatok, eljárási know-how, nem szabadalmaztatott technológiák stb.),

—

kereskedelmi információk (piaci stratégiák, pénzügyi információk stb.).

Ezért a digitális információk tekintetében az adatmegosztónak azonosítania kell a potenciális üzleti titkot. A digitális ágazat üzleti titkaival kapcsolatos további információkért lásd a WIPO üzleti titkokról és innovációról szóló útmutatóját:

https://www.wipo.int/web-publications/wipo-guide-to-trade-secrets-and-innovation/en/part-vii-trade-secrets-and-digital-objects.html

Mások hozzáférésének korlátozása, a titkosítás vagy a titoktartási megállapodások az adatok titokban tartásának módszerei lennének, amelyek lehetővé tennék az üzleti titkok védelmét.

Hogyan kell kezelni az üzleti titkokat?

Ha az adatmegosztó azonosít bizonyos üzleti titkokat a szerződés szerinti adatmegosztás részeként, az adatrendelet 4. cikkének (6) bekezdésével és 5. cikkének (9) bekezdésével ellentétben nem köteles megosztani ezeket az adatokat.

Amennyiben az adatmegosztó úgy dönt, hogy megosztja ezeket az adatokat, az üzleti titokként védett adatok megosztásának feltételeként követelményeket állapíthat meg és megállapodhat azokról az adatátvevővel, például bizonyos további technikai és szervezési intézkedéseket hozhat a titoktartás megőrzése érdekében. Az adatmegosztónak és az adatátvevőnek a szerződés részeként a 2. függelékben fel kell tüntetnie az üzleti titokként védett adatokra vonatkozó minden részletet.

6.1.   Az üzleti titokra vonatkozó megállapodások alkalmazhatósága

6.1.1.

A védelmi intézkedések, valamint a lent elfogadott kapcsolódó jogok kizárólag az adatmegosztó által az adatátvevő rendelkezésére bocsátandó adatokban szereplő, üzleti titokként védett adatokra vagy metaadatokra vonatkoznak (az üzleti titkokról szóló (EU) 2016/943 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerint), amelyek az adatbirtokos vagy az üzleti titok más jogosultja birtokában vannak (az említett irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint).

6.1.2.

Az üzleti titokként védett adatokat és az üzleti titok jogosultjának kilétét a 2. függelék határozza meg.

6.1.3.

A 6.2. és 6.3. pontban meghatározott kötelezettségek a szerződés felmondását követően is hatályban maradnak, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.

6.2.   Az adatátvevő által hozandó védelmi intézkedések

Az adatátvevőnek alkalmaznia kell a 4. függelékben meghatározott védelmi intézkedéseket (a továbbiakban: az adatátvevő által hozott védelmi intézkedések).

A feleknek a 4. függelékben fel kell tüntetniük a védelmi intézkedések valamennyi részletét. Az intézkedések lehetnek technikaiak (pl. titkosítás, tűzfalak, osztott tárolás stb.) és szervezési jellegűek (pl. belső irányítás, megfelelő személyazonosság-kezelés és hozzáférés-ellenőrzés, megbízható harmadik fél bevonása).

Mivel az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, tartalmuk az üzleti titok jellegétől függően igen eltérő lesz. Az intézkedések attól is függnek, hogy i. hozzáférést kell-e biztosítani az adatok tárolási helyéhez, vagy ii. az adatokat teljes mértékben továbbítani kell-e az adatátvevőnek. Az előbbi esetben az adatbirtokos nagyobb fokú ellenőrzést gyakorol, és a védelmi intézkedések egy részét maga is alkalmazhatja, míg az adatátvevő számára az adatok felhasználási szintje alacsonyabb lehet. Mindenesetre mindkét félnek a szerződés szándékolt hatásainak elérésére kell összpontosítania.

6.3.   Az üzleti titok jogosultja által hozott védelmi intézkedések

6.3.1.

Az adatmegosztó alkalmazhatja a 4. függelékben elfogadott intézkedéseket az üzleti titokként védett adatok bizalmas jellegének megőrzése érdekében (a továbbiakban: az adatmegosztó védelmi intézkedései).

6.3.2.

Az adatmegosztó egyoldalúan megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket is bevezethet, amennyiben azok nem befolyásolják hátrányosan az adatátvevő e szerződés szerinti adathozzáférését és -felhasználását.

6.3.3.

Az adatátvevő vállalja, hogy – amennyiben a felek másként nem állapodnak meg – nem változtatja meg vagy nem szünteti meg az adatmegosztónak a védelmi intézkedéseit, sem a 6.3.2. ponttal összhangban hozott intézkedéseket.

6.4.   Harmadik félként azonosított üzletititkok-jogosult

6.4.1.

Az adatmegosztó nyilatkozik az adatátvevőnek arról, hogy az üzleti titokként védett adatok tekintetében az üzleti titkok bármely harmadik fél jogosultjától származó valamennyi releváns joggal rendelkezik e szerződés megkötésére.

6.4.2.

Az adatátvevő által hozott védelmi intézkedések és az adatmegosztó által hozott védelmi intézkedések tükrözik az adatmegosztónak az eredeti adatbirtokos felé tett szerződéses kötelezettségvállalásait. Amennyiben az adatmegosztónak az eredeti adatbirtokos felé tett ilyen kötelezettségvállalásai változnak, az adatfogadó kötelezettséget vállal arra, hogy eleget tesz az adatmegosztó és az eredeti adatbirtokos közötti megállapodás szerinti új intézkedéseknek.

7.   Szellemitulajdon-jogok

A „szellemitulajdon-jogok”: szerzői jogok (beleértve a szerzők jogait [„droit d’auteur”], a számítógépes szoftverekhez fűződő jogokat és egyéb szomszédos jogokat), formatervezési mintákhoz fűződő jogok (beleértve a lajstromozott formatervezési mintákat és formatervezésiminta-oltalmakat), védjegyek, szolgáltatási védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, doménnevek és URL-ek, üzleti titkokhoz, know-how-hoz, valamint bizalmas és nem nyilvános információkhoz fűződő jogok (például találmányok, függetlenül attól, hogy szabadalmaztathatók-e vagy sem), logókhoz és szabadalmakhoz fűződő jogok, sui generis adatbázisjogok és az alkalmazandó jog által elismert bármely hasonló jog.

Az e szerződés hatálya alá tartozó adatokat és az adatátvevő által engedélyezett felhasználást e szerződésnek kell szabályoznia az adatmegosztó és a harmadik felek szellemitulajdon-jogainak vagy az adatátvevő újonnan felmerülő szellemitulajdon-jogainak védelme érdekében. Ami az adatmegosztást illeti, a szerződés megkötésekor figyelembe veendő legfontosabb szellemitulajdon-jogok az adatbázisokról szóló irányelvben szereplő sui generis jog és a szerzői jog.

Sui generis jog:

Az adatrendelet 43. cikke szerint a „96/9/EK irányelv 7. cikkében előírt sui generis jog nem alkalmazandó, amennyiben az adatokat az e rendelet hatálya alá tartozó összekapcsolt termékből vagy kapcsolódó szolgáltatásból szerezték, vagy ilyen összekapcsolt termék vagy kapcsolódó szolgáltatás által generálták, különös tekintettel az irányelv 4. és 5. cikkére”. Ugyanakkor ez „nem érinti a 96/9/EK irányelv 7. cikke szerinti sui generis jognak az e rendelet hatályán kívül eső adatokat tartalmazó adatbázisokra történő esetleges alkalmazását, feltéve, hogy az említett cikk (1) bekezdése szerinti védelemre vonatkozó követelmények teljesülnek” ((112) preambulumbekezdés).

Az adatbázisokról szóló irányelv szerinti sui generis jog védi az adatbázis előállítóját, mivel ez az a személy, aki jelentős minőségi vagy mennyiségi ráfordításokat hajtott végre az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy bemutatása érdekében. Az előállító megtilthatja az adatbázis egész tartalmának vagy minőségileg és/vagy mennyiségileg jelentős részének kimásolását és újrahasznosítását. Az adatbázisban szereplő egyes művek vagy adatelemek, amennyiben eredetiek, külön szerzői jogi védelemben részesülhetnek, bár ez a védelem elkülönül az adatbázisokról szóló irányelv által biztosított védelemtől.

Szerzői jog:

A szerzői jog a szellemi tulajdon védelmének egy olyan formája, amelyet törvény biztosít az eredeti szerzői művek alkotói számára. Ez a védelem a művek széles körére terjed ki, potenciálisan beleértve az adatbázisok architektúráját is. Megjegyzés: A szerzői jogi védelem nem teljesen harmonizált, ezért tagállamonként eltérő lehet.

Szabadalmak:

Az adatok megosztása és felhasználása találmányokhoz vezethet, mivel új ötleteket inspirál, optimalizálja a meglévő technológiákat, és felgyorsítja az innovatív megoldások fejlesztését. Szabadalmaztathatóak azok a műszaki jellegű találmányok, amelyek újak, és ipari felhasználásra alkalmas feltalálói tevékenységet foglalnak magukban. A feleknek ezért szabályozniuk kell a találmányokat, és azt, hogy ki jogosult e szabadalmazható eredmények felhasználására.

7.1.   Korábban keletkezett szellemi tulajdonjogok

7.1.1.

Amennyiben a szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik, a felek megtartják a már a szerződés teljesítését megelőzően vagy attól teljesen függetlenül a tulajdonukban lévő vagy harmadik felek által részükre licencbe adott bármely szellemitulajdon-jogot, beleértve annak módosításait és/vagy továbbfejlesztését is (a továbbiakban: meglévő elemek). Amennyiben a szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik, a szerződés semmilyen körülmények között nem tekinthető úgy, hogy bármelyik fél számára szellemitulajdon-jogot biztosít a másik fél meglévő elemein.

7.1.2.

(abban az esetben alkalmazandó, ha az adatokra szellemitulajdon-jogok vonatkoznak) Az e szerződés szerinti díjazás (pl. licencdíjak) kifizetésétől függően az adatmegosztó a szerződés időtartamára licencet ad az adatátvevőnek, amely a következőkre terjed ki: (kérjük, adja meg, pl. az egész világra kiterjedően, nem kizárólagosan, nem átruházhatóan), beleértve a szellemitulajdon-jog hatálya alá tartozó adatok (kérjük, adja meg, pl. felhasználásához, másolásához, módosításához, bővítéséhez, karbantartásához) való jogot, kizárólag a szerződés alapján szükséges mértékben. Allicencia engedése az adatátvevő alvállalkozóinak csak az alvállalkozás céljából és olyan mértékben engedélyezett, amely nem összeegyeztethetetlen e szerződés rendelkezéseivel.

7.2.   Az eredményekhez fűződő szellemitulajdon-jogok

7.2.1.

Amennyiben az adatoknak az adatátvevő által e szerződés keretében történő felhasználása olyan kézzelfogható munkatermékeket eredményez, amelyek szellemitulajdon-jogok által védelemben részesíthetők (a továbbiakban: eredmények), a felek megállapodnak abban, hogy:

7.2.2.

[1. LEHETŐSÉG] [az adatátvevő lesz az eredményekhez kapcsolódó valamennyi szellemitulajdon-jog kizárólagos tulajdonosa, ilyen szellemitulajdon-jogot csak az adatátvevő jegyeztethet be vagy szerezhet meg, saját belátása szerint;

7.2.3.

[2. LEHETŐSÉG] [a felek együttesen és egyenlő mértékben jogosultak az eredményekhez fűződő szellemitulajdon-jogokra, és külön szerződést kötnek, amelyben meghatározzák e jogok gyakorlásának módozatait;

7.2.4.

[3. LEHETŐSÉG] [az adatátvevő vállalja, hogy – a szükséges mértékben – kizárólagos alapon az adatmegosztóra ruházza az eredmények teljes jogi és tényleges tulajdonjogát, valamint az eredményekhez fűződő valamennyi szellemitulajdon-jogot a felek által később megállapítandó ellenérték fejében, az egész világra kiterjedően, a szellemi tulajdonjogok teljes időtartamára.

7.2.5.

A felek megállapodnak továbbá abban, hogy az eredményekre vonatkozóan további engedélyeket adnak a következők szerint:

[OPCIONÁLIS] [(adja meg azt a felet, amely nem rendelkezik az eredményekhez fűződő szellemitulajdon-joggal) ezennel – a szellemitulajdon-jogok védelmének időtartama alatt – (adja meg az eredményekhez fűződő szellemitulajdon-jog jogosultját) részére az egész világra kiterjedő, teljes egészében kifizetett, nem kizárólagos, nem átruházható hasznosítási engedélyt ad a már meglévő elemek használatára, másolására, módosítására, javítására és fenntartására, kizárólag az e pont szerinti eredményekhez fűződő jogainak gyakorlásához szükséges mértékben.]

[OPCIONÁLIS] [(adja meg az eredményekre vonatkozó szellemitulajdon-jogok jogosultját) ezennel a(z) (adja meg azt a felet, amely az eredményekre vonatkozóan nem rendelkezik szellemitulajdon-joggal) részére a szellemitulajdon-jogok védelmének időtartama alatt az egész világra kiterjedő, teljes egészében kifizetett, nem kizárólagos, nem átruházható hasznosítási engedélyt ad az eredmények kizárólag a következő célokból történő felhasználására, másolására, módosítására, javítására és fenntartására: (értelemszerűen töltse ki).]

8.   Az adatokhoz való hozzáférés biztosításáért járó díjazás

A felek magában a szerződésben vagy egy külön függelékben meghatározhatják a díjazás részleteit, beleértve az (adatok megosztásához használt) API létrehozásának költségeit vagy az adatok megosztásának megkönnyítésével kapcsolatos egyéb költségeket, beleértve adott esetben a jogdíjakat vagy licencdíjakat is. A feleknek legalább a következőkről meg kell állapodniuk: a fizetendő díjazás összege és pénzneme, a díjazás esedékességének időpontja, valamint a kifizetési eljárások.

Adott esetben további díjazásban is megállapodhatnak a kiegészítő szolgáltatásokért, amelyekért további díjat kell fizetni.

A felek megállapodnak abban, hogy az adatátvevő az alábbiak szerint díjazza az adatmegosztót: (értelemszerűen töltse ki)

A feleknek legalább a következőkről meg kell állapodniuk: a fizetendő díjazás összege és pénzneme, a fizetés esedékességének időpontja, valamint a kifizetési eljárások.

9.   Az alkalmazás kezdőnapja, a szerződés időtartama és megszűnés

9.1.   Az alkalmazás kezdőnapja és időtartama

9.1.1.

Ez a szerződés [1. LEHETŐSÉG] [azonnal hatályba lép] [2. LEHETŐSÉG] […-án/-én (adja meg az időpontot) lép hatályba].

9.1.2.

[OPCIONÁLIS] [Ezt a szerződést [1. LEHETŐSÉG] [határozatlan időre] [2. LEHETŐSÉG] [határozott időtartamra (adja meg)] kötik, az e szerződés szerinti esetleges lejárati vagy megszűnési okokra is figyelemmel.]

9.1.3.

[OPCIONÁLIS] [Az adatmegosztónak meg kell kezdenie az adatoknak az adatátvevő rendelkezésére bocsátását [1. LEHETŐSÉG] a szerződés hatálybalépését követően indokolatlan késedelem nélkül. [2. LEHETŐSÉG] -án/-én (illessze be a dátumot és adott esetben az ütemezésre vonatkozó további részleteket).]

Ha a kérelem egyszeri adatszolgáltatásra vonatkozik, elegendő a 9.1.1. pontban megállapodni az alkalmazás kezdőnapjáról. Ha a kérelem folyamatos adatszolgáltatásra irányul, a feleknek meg kell állapodniuk a szerződés időtartamáról, és a 9.1.2. pontban az első vagy a második lehetőséget kell választaniuk.

9.2.   Rendes felmondás

9.2.1.

Az adatátvevő a szerződés időtartama alatt bármikor felmondhatja a szerződést az adatbirtokos részére (illessze be az időtartamot)-os felmondási idő biztosításával.

9.2.2.

[OPCIONÁLIS] Amennyiben az adatátvevő a 9.3.1. pont alapján (illessze be az időpontot vagy a szerződés minimális időtartamát) előtt mondja fel a szerződést, az alábbiak szerint meg kell térítenie az adatmegosztónak az adatok rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban felmerült költségeit, adott esetben további támogatást nyújtva, az alábbiak szerint: (részletezze)

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor az adatmegosztónál költségek merülnek fel az adatoknak az adatátvevő rendelkezésére bocsátása során, például digitális infrastruktúrája átalakításakor, abban a reményben, hogy e ráfordítások idővel megtérülnek.

Ebben az esetben az adatmegosztónak érdemes gondoskodnia arról, hogy kompenzációt kapjon az adatátvevőtől.

9.3.   A lejárat vagy a megszűnés joghatásai

9.3.1.

A szerződéses időszak lejárta vagy a szerződés megszűnése mentesíti mindkét felet azon kötelezettség alól, hogy nyújtsa és fogadja a jövőbeli teljesítést, de nem érinti a megszűnés időpontjáig keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

A lejárat vagy a megszűnés nem érinti e szerződésnek a 11.6. pont szerinti vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseit, vagy bármely más olyan rendelkezést, amely a szerződés lejárta után is alkalmazandó.

9.3.2.

[1. LEHETŐSÉG] [Az adatmegosztónak megfelelő kilépést támogató intézkedéseket kell hoznia, amint azt az adatátvevő észszerűen elvárhatja.] [2. LEHETŐSÉG] [Az adatmegosztónak a következő kilépést támogató intézkedéseket kell hoznia: (részletezze).]

A felek mérlegelhetik, hogy az adatátvevő igényel-e kilépést támogató intézkedéseket.

Ez például akkor lesz releváns, ha az adatátvevő jogosult volt adatokat kinyerni az adatmegosztó által ellenőrzött adathordozóról, de még nem nyerte ki az adatokat, mivel nem számított a szerződés felmondására.

10.   Jogorvoslatok szerződésszegés esetén

10.1.   A szerződésszegés esetei

10.1.1.

A kötelezettség nemteljesítése akkor minősül alapvető szerződésszegésnek, ha:

(a)

a szerződésszegés lényegesen megfosztja a másik felet attól, amit e szerződés alapján jogosan elvárhatott, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem látta és észszerűen nem is láthatta előre ezt az eredményt; vagy

(b)

a körülményekből egyértelműen kitűnik, hogy a szerződésszegő fél jövőbeli teljesítésében nem lehet bízni.

10.1.2.

Menthető a valamelyik fél általi szerződésszegés, ha annak oka a fél rendelkezési körén kívül eső akadály, és amennyiben a féltől nem lett volna észszerűen elvárható, hogy a szerződés megkötésekor figyelembe vegye az akadályt, vagy hogy azt elkerülje, illetve az akadályt vagy annak következményeit elhárítsa.

Amennyiben az akadály csupán átmeneti, a fél szerződésszegése csak az akadály fennállásának az ideje alatt menthető. Ha azonban a késedelem alapvető szerződésszegéshez vezet, a másik fél ennek megfelelően járhat el.

A szerződésszegő fél köteles gondoskodni arról, hogy az akadályról és az akadálynak a teljesítési képességére gyakorolt hatásáról szóló értesítést késedelem nélkül megkapja a másik fél azt követően, hogy a szerződésszegő fél tudomást szerez, vagy észszerűen elvárható, hogy tudomást szerezzen e körülményekről. A másik fél kártérítésre jogosult az ilyen értesítés beérkezésének elmaradásából eredő gazdasági károkért.

10.2.   Jogorvoslatok szerződésszegés esetén

10.2.1.

Az egyik fél szerződésszegése esetén a másik felet a következő rendelkezésekben felsorolt jogorvoslati lehetőségek illetik meg, az alkalmazandó jog alapján rendelkezésre álló jogorvoslatok sérelme nélkül.

10.2.2.

Az egymással nem összeegyeztethetetlen jogorvoslatok halmozottan is alkalmazhatók.

10.2.3.

Egyik fél sem élhet jogorvoslattal, amennyiben a másik fél szerződésszegését ő okozza, például ha a saját adatinfrastruktúrájának hiányossága nem tette lehetővé a másik fél számára kötelezettségei megfelelő teljesítését. Egyik fél sem hivatkozhat az elszenvedett kárból fakadó igényre, amennyiben észszerű lépések megtételével csökkenthette volna a kárt.

10.2.4.

A károsult fél:

(a)

a másik fél értesítésével azonnali hatállyal, szankció nélkül felmondhatja a jelen szerződést:

i.

ha a másik fél szerződésszegése alapvető szerződésszegés; vagy

ii.

nem alapvető szerződésszegés esetén akkor, ha a károsult fél értesítést küldött, amelyben követelte a szerződésszegés indokolatlan késedelem nélküli orvoslását, és a másik fél ezt nem tette meg;

(b)

kártérítést követelhet a másik fél szerződésszegése által nekik okozott olyan gazdasági károkért, amelyeket a 10.1.2. pont nem ment ki; a szerződésszegő fél csak olyan károkért felel, amelyeket a szerződés megkötésének időpontjában a szerződésszegés valószínű következményeként előre látott vagy észszerűen előre láthatott volna, kivéve, ha a szerződésszegés szándékos vagy súlyosan gondatlan volt;

(c)

kérheti a szerződésszegő féltől, hogy indokolatlan késedelem nélkül tegyen eleget az e szerződés szerinti kötelezettségeinek, kivéve, ha ez jogellenes vagy lehetetlen lenne, vagy ha a konkrét teljesítés olyan költségeket okozna a szerződésszegő félnek, amelyek aránytalanok a másik fél által elérhető előnyökhöz képest.

10.2.5.

[OPCIONÁLIS] [Amennyiben valamelyik fél nem teljesíti az e szerződés szerinti kötelezettségeit, minden esetben megfizeti az 5. függelékben részletesen meghatározott szankciókat, amelyeket a felek a 10.2.4. pont b) bekezdése értelmében kártérítésnek tekintenek. A szerződésszegő félnek jogában áll kérelmezni a szankció észszerű összegre való csökkentését, ha bizonyítani tudja, hogy a szankció a szerződésszegésből eredő kárhoz képest erősen eltúlzott.]

11.   Általános rendelkezések

11.1.   Titoktartás

11.1.1.

A következő információkat kell bizalmasnak tekinteni:

(a)

a másik fél üzleti titkaira, pénzügyi helyzetére vagy működésének bármely más aspektusára vonatkozó információkat, kivéve, ha a másik fél ezeket az információkat nyilvánosságra hozta;

(b)

az észszerű ellentételezés kiszámításának alapját meghatározó információkat;

(c)

a harmadik felekre vonatkozó információkat, kivéve, ha ezeket az információkat már nyilvánosságra hozták.

11.1.2.

A felek megállapodnak, hogy minden észszerű intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a 11.1.1. pontban említett információkat biztonságosan tárolják és teljes mértékben bizalmasan kezeljék, és ne hozzák nyilvánosságra ezeket az információkat vagy tegyék őket hozzáférhetővé harmadik felek számára, kivéve, ha:

(a)

a felek egyikének jogi kötelezettsége a vonatkozó információk felfedése vagy rendelkezésre bocsátása; vagy

(b)

az egyik fél számára az e szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, hogy felfedje vagy rendelkezésre bocsássa a vonatkozó információkat; vagy

(c)

az egyik fél beszerezte a másik fél vagy a bizalmas adatot szolgáltató fél előzetes hozzájárulását, vagy azét, akit a nyilvánosságra hozatal érint.

11.1.3.

Ezek a titoktartási kötelezettségek a szerződés megszűnését követően (határozza meg az időtartamot) továbbra is alkalmazandók.

11.1.4.

Ezek a titoktartási kötelezettségek nem szüntetik meg i. az (EU) 2016/679 rendeletből (általános adatvédelmi rendelet), ii. a 2002/58/EK irányelvet vagy az (EU) 2016/943 irányelvet végrehajtó rendelkezésekből vagy iii. bármely más uniós vagy tagállami jogszabályból eredő szigorúbb kötelezettségeket.

11.2.   A kommunikáció módjai

Az e szerződés alapján kötelező vagy megengedett értesítéseket vagy egyéb közléseket írásban kell megtenni, és azok kézbesíthetők személyesen, előre fizetett postai küldeményként vagy elektronikus úton, beleértve az e-mailt is, feltéve, hogy a feladó megőrzi az alább felsorolt címekre történő elküldés bizonyítékát:

Fél

Kapcsolattartó személy

E-mail-cím

Telefonszám

Cím

Felhasználó

[név]/[beosztás]

[e-mail-cím]

[telefonszám]

[cím]

Adatátvevő

[név]/[beosztás]

[e-mail-cím]

[telefonszám]

[cím]

Minden ilyen értesítés vagy közlés kézbesítettnek tekintendő:

(a)

személyes kézbesítés esetén az átadás napján;

(b)

előre fizetett postai küldemény esetén a feladást követő harmadik munkanapon;

(c)

elektronikus úton történő elküldés esetén a továbbítás napján, feltéve, hogy a feladó nem kapott a kézbesítés sikertelenségére utaló hibaüzenetet.

11.3.   A szerződés teljessége, módosítások és részleges érvényesség

11.3.1.

Ez a szerződés (a szerződésben említett függelékeivel együtt) alkotja a felek között a szerződés tárgyát illetően létrejött teljes szerződést, és a felek között a szerződés tárgyára vonatkozó valamennyi korábbi – szóbeli vagy írásbeli – szerződés vagy megállapodás és megegyezés helyébe lép.

11.3.2.

E szerződés bármely módosítása csak akkor érvényes, ha ahhoz a felek írásban – beleértve bármely elektronikus formát is – hozzájárulnak.

11.3.3.

Ha e szerződés bármely rendelkezése bármely okból semmisnek, érvénytelennek, megtámadhatónak vagy érvényesíthetetlennek bizonyul, és ez a rendelkezés elválasztható a szerződés többi feltételétől, ez nem érinti a fennmaradó rendelkezéseket, és azok továbbra is érvényesek és végrehajthatók maradnak, kivéve, ha a rendelkezés nem választható el a szerződés fennmaradó rendelkezéseitől. A szerződésben bármely ebből eredő hiányosságot vagy kétértelműséget a 11.5. ponttal összhangban kell kezelni.

11.4.   Alkalmazandó jog

Erre a szerződésre (adja meg a tagállamot) joga az irányadó.

11.5.   Értelmezés

11.5.1.

E szerződés bármely rendelkezését úgy kell értelmezni, hogy az összhangban legyen az uniós joggal vagy az uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti jogszabályokkal, valamint azokkal az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal is, amelyek összeegyeztethetők az uniós joggal, és amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni.

11.5.2.

Ha e szerződés bármely hiányossága vagy kétértelműsége nem oldható meg a 11.5.1. pontban említett módon, e szerződést az alkalmazandó jog által előírt értelmezési szabályok fényében kell értelmezni (lásd a 11.4. pontot).

11.6.   Vitarendezés

11.6.1.

A felek megállapodnak, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a viták békés rendezése érdekében, és mielőtt az ügyükkel bírósághoz fordulnának, vitájukat a(z) [adja meg egy konkrét vitarendezési testület nevét és elérhetőségét] elé terjesztik.

11.6.2.

[OPCIONÁLIS] [(adja meg a tagállamot) bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek az e szerződéssel kapcsolatos ügy elbírálására.]

Az 1. függelék az adatok leírását tartalmazza

[A felek által kidolgozandó]

A 2. függelék további részleteket tartalmaz a különleges intézkedéseket igénylő rendszer hatálya alá tartozó adatokkal kapcsolatban

[A felek által kidolgozandó]

A 3. függelék részletes információkat tartalmaz a személyes adatokról és a felek vonatkozó kötelezettségeiről

[A felek által kidolgozandó]

A 4. függelék az adatmegosztásra alkalmazandó biztonsági intézkedéseket tartalmaz

[A felek által kidolgozandó]

[OPCIONÁLIS] Az 5. függelék szankciókra vonatkozó részleteket tartalmaz

[A felek által kidolgozandó]


VI. MELLÉKLET

A szolgáltatóváltásra és a kilépésre vonatkozó

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Az (EU) 2023/2854 rendeletnek (a továbbiakban: adatrendelet) a felhőváltás tekintetében elsődleges céljai közé tartozik annak lehetővé tétele, hogy az adatkezelési szolgáltatások (felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások és peremszolgáltatások) ügyfelei: i. válthassanak az azonos szolgáltatástípust kínáló szolgáltatók között, ii. helyszíni IKT-infrastruktúrára válthassanak, vagy iii. egyidejűleg több, különböző szolgáltatóktól származó szolgáltatást vegyenek igénybe. Ezért az adatrendelet meghatározza a szolgáltatók és az ügyfelek e folyamattal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Ebben az összefüggésben az ügyfeleknek értékelniük kell a szolgáltatóváltással kapcsolatos célkitűzéseiket is, különös tekintettel a sajátos igényekre, a többletkiadásokra vagy az időzítésre. Mind a forrás adatkezelési szolgáltató, mind az ügyfél és a cél adatkezelési szolgáltató jóhiszeműen együttműködik, hogy a szolgáltatóváltási folyamat eredményes legyen, hogy az adatok időben történő továbbítása lehetővé váljék, valamint az adatkezelési szolgáltatás folytonosságának fenntartása érdekében (az adatrendelet 27. cikke).

Ezek az általános szerződési feltételek az adatrendelet által a szolgáltatóváltási és kilépési folyamat tekintetében bevezetett új jogokat és kötelezettségeket szerződéses feltételekké alakítják. Az adatrendelet előírja a szolgáltatók számára, hogy írásbeli szerződést bocsássanak az ügyfelek rendelkezésére, amelyben meghatározzák a szolgáltatóváltási folyamat szabályait. A szerződésben meg kell határozni továbbá a szolgáltatóváltás ütemezését (legfeljebb 30 napos átmeneti időszak) és a felmerülő költségek részleteit (beleértve az idő előtti megszüntetésre vonatkozó szankciókat, a standard szolgáltatási díjakat [az adatrendelet 29. cikkének (4) bekezdése] és a kimenő adattovábbítási díjakat). Magával a szolgáltatóváltási folyamattal kapcsolatban is vannak kötelezettségek, amelyeket a szerződésben meg kell határozni: észszerű segítség nyújtása az ügyfélnek (és az ügyfél által felhatalmazott bármely harmadik félnek), az üzletmenet-folytonosság fenntartása és a magas szintű biztonság biztosítása a szolgáltatóváltási folyamat során.

Szolgáltatóváltási díjak

Az adatrendelet 29. cikke értelmében a szolgáltatók 2027. január 12-ig fenntarthatják a szolgáltatóváltási díjakat, de ezek nem haladhatják meg a szolgáltatónál a szolgáltatóváltási folyamathoz közvetlenül kapcsolódóan felmerülő költségeket. 2027. január 12. utáni szolgáltatóváltás esetén a szolgáltató nem számíthat fel szolgáltatóváltási díjat. A szolgáltatóváltási díjak magukban foglalják a kimenő adattovábbítási díjakat és a szolgáltató által a szolgáltatóváltási folyamat részeként végrehajtandó intézkedések egyéb költségeit. Ez magában foglalja például az automatizált szolgáltatóváltási eszközök vagy tesztelési eszközök használatának költségeit, amennyiben ezeket a szolgáltató az adatrendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez használja.

Amennyiben egy adatkezelési szolgáltatást egy másik adatkezelési szolgáltatással párhuzamosan használnak, a szolgáltatók – még 2027. január 12. után is – változatlanul átháríthatják a kimenő adattovábbítással kapcsolatban felmerülő költségeket az ügyfélre (az adatrendelet 34. cikke).

Míg az adatrendelet a szolgáltatóváltási díjakat olyan díjakként határozza meg, „amelyeket az adatkezelési szolgáltató ró az ügyfélre az e rendeletben előírt, egy eltérő szolgáltató rendszerére vagy helyszíni IKT-infrastruktúrára való váltással kapcsolatos intézkedésekért […]”, az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja azt is előírja, hogy a szolgáltatónak „észszerű segítséget kell nyújtania az ügyfélnek és az ügyfél által felhatalmazott harmadik feleknek a szolgáltatóváltási folyamat során”. Minden ilyen „észszerű segítségnyújtással” kapcsolatos díjat a 29. cikkben említettek szerint idővel vissza kell vonni.

Az adatrendelet meghatározza azokat az eseteket, amikor nem lehetséges az általános megközelítés:

—

29. cikk (5) bekezdés: „Az adatkezelési szolgáltatóknak adott esetben tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfélnek azon adatkezelési szolgáltatásokról, amelyek igen összetett vagy költséges szolgáltatóváltással járnak, vagy amelyek esetében lehetetlen az adatokba, digitális eszközökbe vagy szolgáltatási struktúrába történő jelentős beavatkozás nélkül váltani”,

—

valamint 29. cikk (6) bekezdés: „Az adatkezelési szolgáltatóknak adott esetben […] a[z] […] információt […] nyilvánosan elérhetővé kell tenniük […]”.

A Bizottság által ajánlott egyéb általános szerződési feltételek e dokumentumhoz csatolva találhatók, és ezek a szolgáltatóváltáson és a kilépésen kívül más konkrét témákra is kiterjednek. A Bizottság arra ösztönzi a feleket, hogy fontolják meg ezen egyéb rendelkezések alkalmazását is, mivel azokat oly módon dolgozta ki, hogy koherensek legyenek egymással és erősítsék egymást.

Különös szabályozás

Érdemes megjegyezni, hogy az adatrendelet 31. cikke bizonyos kivételeket ír elő a szolgáltatóváltással és kilépéssel kapcsolatos általános szerződési feltételekre vonatkozó egyes kötelezettségek alól. Például különös szabályozás vonatkozik az adatkezelési szolgáltatások közötti váltásra, ha:

a)

az adatkezelési szolgáltatás fő jellemzőinek többségét egy egyedi ügyfél sajátos igényeinek kielégítésére személyre szabottan alakították ki VAGY amennyiben valamennyi összetevőt egy egyedi ügyfél céljaira fejlesztettek ki; és

b)

ezeket az adatkezelési szolgáltatásokat nem kínálják széleskörű kereskedelmi méretekben az adatkezelési szolgáltató szolgáltatási katalógusán keresztül; és

c)

amennyiben a szolgáltató megfelelően tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy a szolgáltatóváltásra vonatkozó kötelezettségek nem alkalmazandók erre a konkrét szolgáltatásra.

Az adott kivételtől függően előfordulhat, hogy bizonyos jogi kötelezettségek nem alkalmazandók. Az ügyfél és a szolgáltató dönti el azonban, hogy ezeket belefoglalják-e a megállapodásukba. Bár ezek az általános szerződési feltételek nem úgy kerültek megfogalmazásra, hogy lefedjék az ilyen helyzeteket, továbbra is inspirációként szolgálhatnak az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás/szerződés felei számára.

A szolgáltatónak jóval a megállapodás megkötése előtt tájékoztatnia kell a leendő ügyfeleket azokról a konkrét szolgáltatásokról, amelyekre az adatrendelet 31. cikkében meghatározott különös szabályozás alkalmazandó.

A szolgáltatót semmi nem akadályozza abban, hogy akár kereskedelmi mértékben kínáljon ilyen szolgáltatásokat, amely esetben a szolgáltatónak meg kell felelnie a szolgáltatóváltásra vonatkozó valamennyi, az adatrendeletben megállapított kötelezettségnek.

A szolgáltatóváltással kapcsolatos megközelítések

Egyre több szolgáltató kínál önkiszolgáló szolgáltatóváltási eszközöket mind a bejövő adatforgalomhoz, amikor az ügyfelek megkezdik a szolgáltatás használatát, mind a kimenő adatforgalomhoz, amikor az ügyfelek felhagynak a szolgáltatás használatával, és vagy egy helyszíni rendszerre, vagy egy új (cél) szolgáltatóra váltanak. Egyes adatkezelési szolgáltatások esetében előfordulhat, hogy nincsenek ilyen eszközök, vagy azok nem teszik lehetővé a teljes körű váltást.

Ezek az általános szerződési feltételek két megközelítésről rendelkeznek a szolgáltatóváltási folyamat tervezésére és végrehajtására vonatkozóan:

a)

szolgáltatóváltási és kilépési terven alapuló szolgáltatóváltás (A. lehetőség); és

b)

automatizált eszközök használatával történő váltás (B. lehetőség).

Ezek a lehetőségek kombinálhatók. Például a „Szolgáltatóváltási és kilépési terv” című 1. függelékben a felek olyan automatizált eszközök használatát is előirányozhatják, amelyek bizonyos szolgáltatástípusokra vagy bizonyos adatokra vonatkozhatnak.

A szolgáltatók mindkét megközelítés esetében kötelesek felszámolni a hatékony szolgáltatóváltás előtt álló akadályokat az (EU) 2023/2854 rendeletben meghatározottak szerint, amelynek értelmében a szolgáltató „biztosítja az ügyfél számára a következőket: a szolgáltatóváltás és adathordozás céljára rendelkezésre álló eljárásokra vonatkozó tájékoztatás, ideértve a rendelkezésre álló szolgáltatásváltási és adathordozási módszereket és formátumokat, valamint az adatkezelési szolgáltató által ismert korlátozásokat és technikai korlátokat” (26. cikk a) pont); és „a forrás adatkezelési szolgáltatónak képességek, megfelelő információk, dokumentáció, technikai támogatás és adott esetben a szükséges eszközök biztosításával kell megkönnyítenie a szolgáltatóváltási folyamatot” (30. cikk).

Fontos megjegyezni azt is, hogy a szolgáltatótóval szemben nem elvárás, hogy megossza vagy felsorolja a szolgáltató adatkezelési szolgáltatásának belső működésére vonatkozó adatokat, amennyiben fennáll a szolgáltató üzleti titkai megsértésének kockázata. A 25. cikk (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott szerződéses kötelezettségek értelmében a szolgáltatónak csak az ilyen adatok kategóriáit kell kimerítően meghatároznia.

Alkalmazandók-e az általános szerződési feltételek a felhőszolgáltatások valamennyi modelljére (pl. az infrastruktúra-, a platform- vagy a szoftverszolgáltatási szerződésekre)?

Ezek az általános szerződési feltételek a felhőszolgáltatási szerződések valamennyi modelljére alkalmazandók, amennyiben a szóban forgó felhőszolgáltatás megfelel az adatkezelési szolgáltatás 2. cikk 8. pontjában foglalt fogalommeghatározásának. E cikk értelmében az adatkezelési szolgáltatás „digitális szolgáltatás, amelyet ügyfélnek nyújtanak, és amely központosított, elosztott vagy nagymértékben elosztott jellegű, konfigurálható, méretezhető és rugalmas, olyan számítástechnikai erőforrások közös tárához való, mindenütt elérhető és igény szerinti hálózati hozzáférést tesz lehetővé, amelyek minimális irányítási erőfeszítéssel vagy szolgáltatói interakcióval gyorsan biztosíthatók és kibocsáthatók”. Az adatrendelet rendelkezései tehát azokra a szolgáltatástípusokra vonatkoznak, amelyek az adatkezelési szolgáltatások fogalommeghatározásában felsorolt jellemzőkkel rendelkeznek:

—

lehetővé teszik a számítástechnikai erőforrásokhoz, többek között a hálózatokhoz, szerverekhez, tárhelyekhez, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést,

—

lehetővé teszik az igény szerinti hálózati hozzáférést, ami azt jelenti, hogy az ügyfél egyoldalúan veheti igénybe a számítástechnikai erőforrásokat, amelyek a hálózaton keresztül és szabványos mechanizmusok, például mobiltelefonok, laptopok vagy munkaállomások révén érhetők el,

—

minimális irányítási erőfeszítéssel vagy szolgáltatói interakcióval gyorsan biztosíthatók és kibocsáthatók, ami azt jelenti, hogy az egyoldalú szolgáltatás a szolgáltató jelentős beavatkozása nélkül is megvalósítható, és gyorsan kibocsátható, lehetővé téve a szervezetek számára, hogy szinte azonnal megkezdjék az erőforrások felhasználását,

—

rugalmasak és gyorsan biztosíthatók, ami azt jelenti, hogy a megoldások könnyen méretezhetők a változó igényekhez való alkalmazkodás érdekében, és hogy a felhasználók igényeik alapján növelhetik vagy csökkenthetik a keresletet.

Annak a szolgáltatónak, amelynek a szolgáltatása ilyen jellemzőkkel rendelkezik, meg kell felelnie az adatrendelet rendelkezéseinek, hogy lehetővé tegye az adatkezelési szolgáltatások közötti váltást. Ez magában foglalja például a szolgáltatási szerződéseknek a 25. cikkel való összehangolását, a szolgáltatóváltási és kimenő adattovábbítási díjak 29. cikk szerinti csökkentését és megszüntetését, valamint a szolgáltatóváltás 30. cikkben meghatározott technikai szempontjainak való megfelelést. Az adatkezelési szolgáltatásokra vonatkozó, az adatrendelet VI. fejezete szerinti követelmények közül azonban nem mindegyik vonatkozik a szoftverszolgáltatásokra. Nevezetesen, a 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott funkcionális egyenértékűség fogalma csak az infrastruktúra-szolgáltatókra, míg a 30. cikk (2) és (3) bekezdése a platform- és a szoftverszolgáltatókra is vonatkozik. Ez utóbbi két rendelkezés előírja a platform- és a szoftverszolgáltatók számára, hogy tegyenek elérhetővé nyílt interfészeket, és feleljenek meg az uniós szabványtárban közzétett nyílt átjárhatósági előírásoknak és harmonizált szabványoknak.

Az adatrendelet 30. cikke különbséget tesz a következők között:

1.

infrastruktúra-szolgáltatások, amelyek szolgáltatói „az infrastruktúra működtetéséhez szükséges infrastrukturális elemekre, például szerverekre, hálózatokra és a virtuális erőforrásokra korlátozott, méretezhető és rugalmas számítástechnikai erőforrásokat érintő adatkezelési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, amelyek azonban nem biztosítanak hozzáférést az ezen infrastrukturális elemeken tárolt, más módon kezelt vagy telepített operációs szolgáltatásokhoz, szoftverekhez és alkalmazásokhoz”;

és

2.

egyéb felhőalapú szolgáltatások.

Az adatrendelet (81) preambulumbekezdése továbbá kimondja, hogy az „adatkezelési szolgáltatások” általános fogalma jelentős számú, különböző célok, funkcionalitások és technikai felépítések nagyon széles skálájával rendelkező szolgáltatást foglal magában, és ezek általában a három adatkezelési szolgáltatási modell közül – azaz az infrastruktúra-, a platform- és a szoftverszolgáltatás közül – egybe vagy többe besorolhatók.

A felek kapacitásai

Az adatrendelet 24. cikke egyértelművé teszi, hogy az „adatkezelési szolgáltatóknak a 23., 25., 29., 30. és 34. cikkben meghatározott kötelezettségei kizárólag a forrás adatkezelési szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokra, szerződésekre vagy kereskedelmi gyakorlatokra alkalmazandók”.

Többek között az adatok szerkezetének és az adatok közötti kapcsolatnak az ismerete szükséges az exportálható adatok exportálására irányuló műveletek sorrendjének meghatározásához. Az alábbi lista tehát általános iránymutatást nyújt a feleknek, hogy segítsen nekik megérteni egymás kapacitásait a szolgáltatóváltási folyamat különböző részeinek alátámasztása tekintetében. A lista azonban csak tájékoztató jellegű, és jelentős eltérések lehetnek az alábbi szolgáltatásimodell-kategóriák között és azokon belül is az adott adatkezelési szolgáltatástól függően. A feleknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk az ilyen különbségekre.

Infrastruktúra-szolgáltatás

—

Az ügyfél ismeri az általa meghatározott adatbázis szerkezetét. Az infrastruktúra-szolgáltató nem ismeri az adatbázis szerkezetét. Az infrastruktúra-szolgáltató részletes tájékoztatást tud adni az adathordozási módszerekről és adott esetben a szükséges eszközökről.

—

Az ügyfél képes meghatározni a műveletek sorrendjét, az időkeretet és a szükséges informatikai erőforrásokat.

—

A szolgáltató vissza tudja igazolni a szükséges informatikai erőforrások rendelkezésre állását az időkeretben.

—

Az ügyfél a megállapodás szerinti időpontban kezdeményezheti a szolgáltatóváltást.

—

Az ügyfél felelős az adatok célkörnyezetbe történő importálásáért és ott történő implementációjáért.

Platformszolgáltatás

—

Az ügyfél ismeri az általa meghatározott adatbázis szerkezetét.

—

A platformszolgáltató is ismeri az adatbázis jellemzőit, mivel az ügyfél olyan szolgáltatások nyújtására kérte fel őt, mint a tárhelyelosztás, az optimalizálás, az átszervezés és a biztonsági másolatok.

—

A platformszolgáltató gyakorlati tapasztalattal rendelkezik az olyan műveletekkel kapcsolatos eljárások terén, mint a biztonsági másolatok készítése. Ismeri a szükséges erőforrásokat és az eltelt időt. A platformszolgáltató részletes tájékoztatást tud adni az adathordozási módszerekről, adott esetben a szükséges eszközökről, az időzítésről és a szükséges informatikai erőforrásokról.

—

Az ügyfél meg tudja határozni a műveletek sorrendjét, az időkeretet (olyan időszak, például hétvége, amely alatt az ügyfél a felhasználók számára hozzáférhetetlenné kívánja tenni rendszereit, és nem kerül sor frissítésre annak érdekében, hogy az adatok befagyasztásra kerüljenek, és az ügyfél elvégezhesse a szolgáltatóváltást), valamint a szükséges informatikai erőforrásokat.

—

A szolgáltató vissza tudja igazolni a szükséges informatikai erőforrások rendelkezésre állását az időkeretben.

—

Az ügyfél a megállapodás szerinti időpontban kezdeményezi a szolgáltatóváltást.

Szoftverszolgáltatás

—

Az ügyfél nem ismeri az adatbázis szerkezetét.

—

A szoftverszolgáltató ismeri az általa meghatározott adatbázis szerkezetét.

—

A szoftverszolgáltató ismeri az olyan műveletekhez szükséges eljárásokat és időt, mint a biztonsági másolatok készítése, az optimalizálások és az átszervezések.

—

A szolgáltatott szoftver új verziójának az adatbázis-struktúra új verziójával történő telepítése esetén nem szokatlan, hogy a régi struktúrából teljes exportálás történik, amelyet az új struktúrába történő teljes importálás követ. Ez az eljárás a szoftverszolgáltató számára gyakorlati áttekintést nyújt az adatok exportálásához szükséges eljárásról, erőforrásokról és időről.

—

A szoftverszolgáltató részletes tájékoztatást tud adni az adathordozási módszerekről és adott esetben a szükséges eszközökről,

—

valamint az időzítésről és a szükséges informatikai erőforrásokról,

—

és javaslatot tud tenni az exportálási módszerekre és formátumokra, valamint a műveletek sorrendjére.

—

Az ügyfél felelős az adatok célkörnyezetbe történő importálásáért, és adott esetben a javasolt sorrendre vonatkozóan követelményeket és megjegyzéseket fogalmazhat meg.

—

A szoftverszolgáltató és az ügyfél képes megállapodni a műveletek sorrendjéről, az időkeretről és a szükséges informatikai erőforrásokról.

—

A szolgáltató vissza tudja igazolni a szükséges informatikai erőforrások rendelkezésre állását az időkeretben.

—

A megállapodás szerinti eszköztől és a sorrendtől függően a szolgáltató vagy az ügyfél kezdeményezi a szolgáltatóváltást a megállapodás szerinti időpontban.

—

Az ügyfél felelős az adatok célkörnyezetbe történő importálásáért.

Image 5

Intézkedések a maximális felmondási idő és az átmeneti időszak alatt

Szolgáltatóváltás kezdeményezése: Az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdésének d) pontja előírja, hogy a szerződéseknek rendelkezniük kell a szolgáltatóváltási folyamat megindítására vonatkozó maximális felmondási időről, amely nem haladhatja meg a két hónapot. Ez a rendelkezés meghatározza, hogy a szolgáltatónak milyen információkat kell az ügyfél rendelkezésére bocsátania ebben az időszakban, és milyen intézkedéseket fog tenni a szolgáltatóváltási folyamat megindítását követően.

Átmeneti időszak: Az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a szerződéseknek rendelkezéseket kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy az ügyfél kérelmére indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a maximális felmondási idő végétől számított 30 naptári napos kötelező átmeneti időszakon belül átválthasson egy másik adatkezelési szolgáltatásra, vagy továbbíthassa az összes exportálható adatot a helyszíni IKT-infrastruktúrába.

Az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdésének g) pontja azt is előírja, hogy a szerződésnek legalább 30 naptári napos minimális adatvisszanyerési időszakot kell tartalmaznia, amely az átmeneti időszak felek által elfogadott lejártát követően kezdődik.

Amennyiben a szolgáltatóváltásra vonatkozó kötelező legfeljebb 30 napos átmeneti időszak technikailag kivitelezhetetlen, a szolgáltatónak a szolgáltatóváltás iránti kérelem benyújtását követő 14 munkanapon belül értesítenie kell az ügyfelet, magyarázatot kell adnia a technikai kivitelezhetetlenségre, és meg kell jelölnie egy alternatív átmeneti időszakot, amely nem haladhatja meg a hét hónapot (az adatrendelet 25. cikkének (4) bekezdése). Az ügyfélnek joga van egy alkalommal meghosszabbítani a kötelező maximális átmeneti időszakot az általa megfelelőbbnek ítélt időtartammal (az adatrendelet 25. cikkének (5) bekezdése).

Image 6

Az adatkezelési megállapodás a sikeres szolgáltatóváltást követően vagy a maximális felmondási idő végén tekintendő megszűntnek, ha az ügyfél nem kíván szolgáltatót váltani, hanem a szolgáltatás megszűnésekor törölni kívánja exportálható adatait és digitális eszközeit. Nincs szükség az ügyfél felmondására, mivel a megállapodás automatikusan megszűnik. A jogbiztonság és a felek érdekei védelmének biztosítása érdekében azonban a szolgáltató köteles értesíteni az ügyfelet a szerződés megszűnéséről (az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdésének c) pontja).

A. lehetőség: Szolgáltatóváltási és kilépési terv a megállapodás mellékleteként

A szerződés megkötése előtt a felek fontolóra vehetik a szolgáltatóváltásra és a kilépésre vonatkozó részletes terv kidolgozását. Ez különösen az összetett adatkezelési szolgáltatások esetében lehet hasznos. Az itt szereplő szolgáltatóváltási és kilépési terv egyértelmű jövőképet biztosít a felek számára a szerződéses jogviszony kezdetétől fogva a szolgáltatóváltási folyamattal kapcsolatban, beleértve azt is, hogy milyen típusú információkat, adatokat és folyamatokat kell megosztani a feleknek egymással annak érdekében, hogy a váltás késedelem vagy az ügyfél szolgáltatásaira vagy üzleti tevékenységére gyakorolt hatás nélkül megtörténhessen.

Az 1. függelékben szereplő „szolgáltatóváltási és kilépési terv” sablon csak egy példa egy ilyen tervre, amely képet ad az ügyfélnek azokról a kérdésekről, amelyeket fel kell tennie a szolgáltatójának, valamint e megbeszélések struktúrájáról.

A szolgáltatóváltási folyamat végrehajtása során a felelősségi körök megosztása olyan példa, amely a releváns pontokban igazodik az adatrendeletben foglalt jogokhoz és kötelezettségekhez. E jogok és kötelezettségek tiszteletben tartása mellett a felek megállapodhatnak más felosztásban vagy további részletek beillesztésében.

Ezért a terv nem azonos az általános szerződési feltételekkel. Az egyik lehetőség a terv megtartása a szerződés önálló technikai mellékleteként, amelyet a felek külön módosíthatnak/aktualizálhatnak. Alternatív megoldásként a felek a mellékletet a szerződés részévé is tehetik.

Ez a melléklet lehet a szolgáltató által javasolt és az ügyfél által elfogadott általános szolgáltatóváltási és kilépési terv, vagy a szolgáltató által az ügyfél számára javasolt személyre szabott szolgáltatóváltási és kilépési terv.

A felek a megállapodás időtartama alatt az általuk elfogadott időszakokban aktualizálhatják a szolgáltatóváltási és kilépési tervet, ahogy azt az adatkezelési szolgáltatások és a megállapodás hatálya alá tartozó adatok fejlődése szükségessé teszi. Ez az aktualizálás például az elfogadott átmeneti időszakot is érintheti az adatrendelet által meghatározott korlátokon belül.

A szolgáltatóváltási és kilépési terv csak akkor alkalmazandó, ha az ügyfél szolgáltatót vált, vagy helyszíni IKT-infrastruktúrára vált, nem pedig akkor, ha az ügyfél az értesítési időszak végén törölni kívánja adatait,.

B. lehetőség: Önkiszolgáló automatizált szolgáltatóváltási eszközök

Bár az önkiszolgáló automatizált szolgáltatóváltási eszközök használata elterjedt, bizonyos kihívásokkal járhat. Különös aggodalomra ad okot például, hogy szoftverszolgáltatás esetében előfordulhat, hogy egyes adatbázisokat és azok felépítését nem migrálják megfelelően és/vagy teljes mértékben, ami szükségessé teszi a szolgáltató manuális beavatkozását. Ha a szolgáltató ilyen önkiszolgáló megoldásra támaszkodik, a B. lehetőség rendelkezései lehetővé teszik az ügyfél számára annak biztosítását, hogy a megállapodás elegendő információt tartalmazzon a folyamatról és az eszközről. Az A. lehetőségben (Szolgáltatóváltási és kilépési terv a megállapodás mellékleteként) foglalt elemek inspirációként szolgálhatnak.

Ha a szolgáltató az adatrendelet által előírt, egy másik szolgáltató rendszerére vagy a helyszíni IKT-infrastruktúrára váltással kapcsolatos intézkedések végrehajtásához szolgáltatóváltási eszközöket alkalmaz, az a cselekmény, hogy díjat számít fel az ügyfélnek e szolgáltatóváltási eszközök használatáért, szolgáltatóváltási díjnak minősül.

Mi történik, ha a szolgáltatóváltás sikertelen? Az A. lehetőség 1.7. pontja és a B. lehetőség 2.6. pontja olyan helyzetekre vonatkozik, amikor a szolgáltatóváltás nem sikeres, meghatározva azokat a lépéseket, amelyeket az ügyfélnek (és a célszolgáltatójának) és a forrásszolgáltatónak jóhiszeműen meg kell tennie a sikeres szolgáltatóváltás elérése és/vagy az adatrendelet által biztosított adattörlési lehetőség megvalósítása érdekében.

Példa: A forrásszolgáltató az A. szoftverszolgáltatási megoldást, a célszolgáltató pedig a B. szoftverszolgáltatási megoldást javasolja. Az ügyfél arra kéri a forrásszolgáltatót, hogy segítsen neki a célszolgáltatóra váltani azáltal, hogy exportálja és egy meghatározott szerverre továbbítja az exportálható adatait. A következő forgatókönyvek képzelhetők el:

1.

a forrásszolgáltató nem javasol hatékony eszközöket és eljárásokat az összes exportálható adat adott szerverre történő exportálására és továbbítására;

2.

az adatokat továbbították az adott szerverre, de az ügyfél vagy a célszolgáltató nem tudja megfelelően feltölteni az adatokat.

1.   A. lehetőség: Szolgáltatóváltás és kilépés a megállapodás mellékletét képező tervvel

1.1.   Információk

1.1.1.

A felek megerősítik, hogy a szolgáltató a megállapodás mellékletében vagy a honlapján egyértelmű információkat bocsátott az ügyfél rendelkezésére a következőkről:

a)

a standard szolgáltatási díjak és adott esetben az idő előtti megszüntetéssel kapcsolatos szankciók;

b)

a szolgáltatóváltási díjak;

c)

azok a szolgáltatások, amelyek igen összetett vagy költséges szolgáltatóváltással járnak, vagy amelyeknél adott esetben lehetetlen az adatokba, a digitális eszközökbe vagy a szolgáltatási struktúrába történő jelentős beavatkozás nélkül váltani;

d)

adott esetben azok a konkrét szolgáltatások, amelyek esetében a szolgáltatóváltásra és a kilépésre vonatkozó kötelezettségek nem alkalmazandók.

Az adatrendelet 31. cikke különös szabályozást állapít meg bizonyos adatkezelési szolgáltatásokra vonatkozóan. Az egyedi kialakítású vagy nagymértékben személyre szabott szolgáltatások esetében bizonyos szolgáltatóváltásra vonatkozó kötelezettségek nem alkalmazandók. A feleknek meg kell állapodniuk arról, hogy az ilyen szolgáltatóváltásra hogyan kerülhet sor (beleértve a költségeket is). A korlátozott ideig, tesztelési és értékelési célokból próbaverzióban nyújtott adatkezelési szolgáltatások esetében a szolgáltatóváltásra vonatkozó kötelezettségek nem alkalmazandók. Bár ezek az általános szerződési feltételek nem úgy kerültek megfogalmazásra, hogy lefedjék az ilyen helyzeteket, továbbra is inspirációként szolgálhatnak az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás felei számára.

Az adatrendelet 30. cikkének (6) bekezdése értelmében a szolgáltatóknak nem kell új technológiákat vagy szolgáltatásokat kifejleszteniük. Nem kötelesek továbbá felfedni vagy átadni az ügyfélnek vagy más adatkezelési szolgáltatónak azokat a digitális eszközöket, amelyeket: i. szellemitulajdon-jogok védenek, vagy ii. amelyek üzleti titoknak minősülnek, vagy iii. veszélyeztetik az ügyfél vagy a szolgáltató biztonságát és a szolgáltatás integritását.

1.2.   Szolgáltatóváltás és kilépés

1.2.1.

A felek az 1. függelékben meghatározott formanyomtatványt használva megállapodnak egy „szolgáltatóváltási és kilépési tervben” (a továbbiakban: terv), amely a megállapodás szerves részét képezi, és amelyet a felek hajtanak végre. A terv tartalmazza:

a)

a továbbítható adatok és digitális eszközök valamennyi kategóriájának kimerítő leírását, beleértve legalább az összes exportálható adatot (az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdésének e) pontja);

b)

a szolgáltató adatkezelési szolgáltatásának belső működése szempontjából sajátos azon adatkategóriák teljes körű meghatározását, amelyeket majd ki kell venni az exportálható adatok közül, amennyiben fennáll a szolgáltató üzleti titkai megsértésének kockázata (az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdésének f) pontja);

c)

egyértelmű tájékoztatást a funkciók vagy szolgáltatások nyújtása során a forrásszolgáltató oldalán a folyamatosság tekintetében fennálló ismert kockázatokról (az adatrendelet 25. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja);

d)

a szolgáltatóváltáshoz és a kilépéshez nyújtott segítségre vonatkozó részleteket, beleértve az adathordozási módszereket és formátumokat, valamint a szolgáltatóváltási folyamat végrehajtásához szükséges lépéseket;

e)

az ügyfél és a szolgáltató által a terv végrehajtására kijelölt képviselő nevét és elérhetőségét;

f)

az adatok és digitális eszközök forrásszolgáltató környezetéből történő exportálásához és továbbításához szükséges időre vonatkozó becslést;

A forrásszolgáltató támogathatja az ügyfél szolgáltatóváltási folyamatát azáltal, hogy az adatok importálásához szükséges idő, a becsült adatmennyiség, a hálózati kapacitás és a korábbi tapasztalatok vagy tesztek alapján megbecsüli az exportálható adatok saját környezetén kívülre történő exportálásához és továbbításához szükséges időt. Hasonlóképpen, az ügyfél megbecsülheti az adatok célkörnyezetbe történő importálásához és implementálásához szükséges időt. Mindkét félnek fel kell használnia ezeket az információkat annak megállapítására, hogy szükség van-e alternatív átmeneti időszakra.

g)

a korlátozásokat és a technikai korlátokat, beleértve az adatok Európai Unión kívüli tárolásából eredő korlátozásokat is;

h)

a szolgáltató által javasolt szolgáltatóváltási műveletek sorrendjének leírását;

i)

tesztelés esetén a szolgáltató által javasolt tesztelési módszer leírását.

1.2.2.

A szolgáltató az ügyfél rendelkezésére bocsátja az online nyilvántartásra való hivatkozást, amely tartalmazza az adatstruktúrákat és -formátumokat, a releváns szabványokat és a nyílt interoperabilitási előírásokat, az exportálható adatok a [adja meg a megfelelő helyre mutató linket] címen elérhetők (az adatrendelet 26. cikkének b) pontja).

1.2.3.

Amennyiben az ügyfél kéri, a szolgáltatónak erre alkalmas elektronikus úton az ügyfél kijelölt munkavállalója (vagy felhatalmazott harmadik felek) rendelkezésére kell bocsátania a vonatkozó eljárásokat magyarázó információkat.

1.2.4.

Az ügyfél kérésére a szolgáltató vagy tesztet szervez, vagy segíti az ügyfelet az 1. függelékben elfogadott teszt elvégzésében annak ellenőrzése érdekében, hogy a terv a gyakorlatban működik-e az exportálható adatok és a digitális eszközök tekintetében. Ha a vizsgálat során problémák merülnek fel, a felek jóhiszeműen elemzik az okokat, és megállapodnak a megoldásokról.

1.2.5.

A szolgáltatónak és az ügyfélnek szükség esetén vagy az ügyfél kérésére aktualizálnia kell a tervet a szükséges változtatások indokolásával alátámasztva.

1.3.   A szolgáltatóváltási folyamat megindítása

1.3.1.

Az ügyfél a szolgáltatóváltást az 1.10. pont szerinti szolgáltatóváltási értesítés szolgáltatónak való megküldésével kezdeményezi, betartva a [a felek megjelölik a megállapodás szerinti felmondási időt, amely nem haladhatja meg a két hónapot] felmondási időt. Ha az ügyfél csak bizonyos szolgáltatások és a vonatkozó adatok vagy digitális eszközök tekintetében kíván szolgáltatót váltani, ezt fel kell tüntetni a szolgáltatóváltásról szóló értesítésben. [OPCIONÁLIS] [Az ügyfél a 3. függelékben található formanyomtatvány használatával küld értesítést].

A megállapodás feltételeitől függően az ügyfél dönthet úgy, hogy a forrásszolgáltató által üzemeltetett szolgáltatások csak egy bizonyos részhalmaza tekintetében vált szolgáltatót. Ebben az esetben a szolgáltatóváltási kötelezettségek csak az ilyen szolgáltatásokra és a vonatkozó adatokra és digitális eszközökre vonatkoznak; a többi szolgáltatásra a korábban elfogadott szerződési feltételek továbbra is alkalmazandók.

1.3.2.

A szolgáltatóváltásról szóló értesítésben az ügyfél tájékoztatja a szolgáltatót, hogy a szándéka:

a)

átváltás másik adatkezelési szolgáltatóra, ebben az esetben az ügyfél megadja a célszolgáltató szükséges adatait (az adatrendelet 25. cikke (3) bekezdésének a) pontja);

b)

átváltás az ügyfél helyszíni IKT-infrastruktúrájára (az adatrendelet 25. cikke (3) bekezdésének b) pontja); vagy

c)

nem kíván szolgáltatót váltani, csak törölni az exportálható adatait és digitális eszközeit (az adatrendelet 25. cikke (3) bekezdésének c) pontja);

d)

[OPCIONÁLIS] [az ügyfél a 4. függelékben található formanyomtatvány használatával küld értesítést].

1.3.3.

A szolgáltató legkésőbb [három munkanapon belül] az ügyfél által használt kommunikációs eszközzel megegyező eszköz használatával visszaigazolja az ügyfélnek a szolgáltatóváltási értesítés kézhezvételét.

1.4.   Átmeneti időszak

1.4.1.

Az ügyfélnek joga van indokolatlan késedelem nélkül szolgáltatót váltani a legfeljebb 30 napos átmeneti időszakon belül. Az ügyfél megállapodhat a szolgáltatóval a(z) [a felek megjelölik az elfogadott átmeneti időszak hosszát, amely legfeljebb 30 naptári nap lehet] átmeneti időszakról (az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdésének a) pontja).

1.4.2.

Amennyiben a szolgáltató nem tudja betartani a [kötelező maximális] átmeneti időszakot, mivel ez technikailag nem megvalósítható, a szolgáltató (az adatrendelet 25. cikkének (4) bekezdése):

a)

[a szolgáltatóváltásról szóló értesítés dátuma]-tól/-től számított 14 munkanapon belül értesíti az ügyfelet;

b)

alternatív átmeneti időszakot jelöl meg, amely nem haladhatja meg az ügyfél szolgáltatóváltásról szóló értesítésének időpontjától számított hét (7) hónapot; és

c)

megfelelően indokolja a technikai megvalósíthatatlanságot.

1.4.3.

Az ügyfél [három munkanapon belül] visszaigazolja az alternatív átmeneti időszakra vonatkozó értesítés kézhezvételét.

1.4.4.

Az ügyfél az átmeneti időszakot egy alkalommal, a saját céljainak jobban megfelelő időtartamra, legfeljebb [adja meg a hónapok számát] időtartamra meghosszabbíthatja (az adatrendelet 25. cikkének (5) bekezdése). Ebben az esetben az ügyfél az eredeti átmeneti időszak vége előtt az 1.11. pontban foglaltak szerint értesíti szándékáról a szolgáltatót, és megjelöli az alternatív átmeneti időszakot. A szolgáltató [három munkanapon belül] visszaigazolja a meghosszabbításról szóló értesítés kézhezvételét.

1.4.5.

[OPCIONÁLIS] [Az ügyfél az 5. függelékben található formanyomtatvány használatával küld értesítést az alternatív átmeneti időszakról].

1.5.   A szolgáltató kötelezettségei a szolgáltatóváltási folyamat során

1.5.1.

A szolgáltató vállalja, hogy a szolgáltatóváltási folyamat megkezdésekor és annak teljes időtartama alatt észszerű segítséget nyújt az ügyfélnek és az ügyfél által felhatalmazott harmadik feleknek a szolgáltatóváltási folyamatban annak érdekében, hogy az ügyfél az átmeneti időszakon belül válthasson. Ennek érdekében a szolgáltató köteles különösen:

a)

képességeket, megfelelő információkat (beleértve a szolgáltatóváltás befejezéséhez szükséges dokumentációt) és technikai támogatást biztosítani; ha problémákat azonosítanak, az ügyfél és a szolgáltató jóhiszeműen elemzi az okokat, és megállapodik a megoldásokról;

b)

kellő gondossággal eljárni az üzletmenet-folytonosság fenntartása érdekében, és továbbra is ellátni a megállapodás szerinti funkciókat vagy szolgáltatásokat (az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja);

c)

magas szintű biztonságot fenntartani a szolgáltatóváltási folyamat során, különösen az adatok biztonsága tekintetében azok továbbítása során (az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontja).

1.6.   Az ügyfél kötelezettségei a szolgáltatóváltási folyamat során

1.6.1.

Az ügyfél vállalja, hogy minden észszerű intézkedést megtesz a hatékony szolgáltatóváltás érdekében. Az ügyfél felelős az adatoknak és a digitális eszközöknek a saját rendszereibe vagy a célszolgáltató rendszereibe történő importálásáért, valamint ezen adatok és digitális eszközök e rendszereken belüli implementálásáért, beleértve azt az esetet is, amikor az ügyfél harmadik fél szolgáltatásait veszi igénybe ezekhez az intézkedésekhez.

1.6.2.

Adott esetben és az adatrendelet 30. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül az ügyfél és a szolgáltató vagy az általuk megbízott harmadik felek vállalják, hogy tiszteletben tartják a szolgáltatóváltási folyamat során a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott bármely anyaghoz fűződő szellemitulajdon-jogokat, valamint a szolgáltató üzleti titkait. Az ügyfél vállalja, hogy csak a szolgáltatóváltási folyamat befejezéséhez szükséges mértékben és kizárólag a szolgáltató kifejezett engedélyével biztosít hozzáférést ezekhez az anyagokhoz és teszi lehetővé azok felhasználását az általa megbízott harmadik felek számára. A szolgáltató szolgáltatóváltási folyamathoz kapcsolódóan szellemitulajdon-jogok és/vagy üzleti titkok által védett anyagaihoz való hozzáférés és azok felhasználása a szolgáltatóváltási folyamathoz kapcsolódóan legkésőbb a megállapodás szerinti átmeneti időszak végén megszűnik, beleértve az alternatív átmeneti időszakot is, teljes mértékben tiszteletben tartva a szolgáltató által vállalt titoktartási kötelezettségeket és biztosított szellemitulajdon-jogokat.

1.6.3.

Az ügyfél jóhiszeműen jár el a szolgáltató által a szolgáltatóváltási folyamattal kapcsolatosan megosztott bármely iránymutatás végrehajtása érdekében.

1.6.4.

Az ügyfél megállapodhat a forrásszolgáltatóval a sikeres szolgáltatóváltási mérőszámokról, valamint a szolgáltatóváltási mérföldkövekről, és tájékoztatja a forrásszolgáltatót, hogy ezeket a mérföldköveket milyen mértékben érték el a szolgáltatóváltási folyamat során. Az ügyfélnek minden esetben tájékoztatnia kell a szolgáltatót arról, hogy sikeresen végrehajtotta a szolgáltatóváltást.

Az e megállapodásban foglalt kötelezettségeken túlmenően valamennyi érintett félnek, köztük a cél adatkezelési szolgáltatónak is az adatrendelet 27. cikkében meghatározott jogi kötelezettsége, hogy jóhiszeműen együttműködjön a szolgáltatóváltási folyamat hatékonnyá tétele, az adatok időben történő továbbításának lehetővé tétele és az adatkezelési szolgáltatások folytonosságának fenntartása érdekében.

1.7.   Sikertelen szolgáltatóváltás

1.7.1.

Ha a szolgáltatóváltási folyamat nem zárul le sikeresen, a feleknek jóhiszeműen együtt kell működniük az ok azonosítása és a sikeres befejezés elérése, az adatok időben történő továbbításának lehetővé tétele és a szolgáltatások folyamatosságának fenntartása érdekében. A szolgáltató különösen az ügyfél kérelmére támogatja az ügyfelet a sikertelen szolgáltatóváltás okainak azonosításában, és – amennyiben az azonosított okok a szolgáltató környezetéhez vagy szolgáltatóváltási folyamataihoz kapcsolódnak – tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy az azonosított technikai problémák hogyan oldhatók meg. A szolgáltatóváltási díjakra vonatkozó szabályok alkalmazandók a szolgáltató által nyújtott támogatásra és más szolgáltatók e szakaszban említett szolgáltatásaira is.

1.7.2.

Az ügyfél felhatalmazhatja a célszolgáltatót, hogy a nevében eljárjon.

1.8.   Adatlehívás és adattörlés

1.8.1.

Az ügyfél a megállapodás szerinti adatvisszanyerési időszak alatt – amely […] nap – lehívhatja vagy törölheti adatait.

1.8.2.

Az adatvisszanyerésre megállapított időszak végén, és ha a szolgáltatóváltási folyamat sikeresen lezárult, a szolgáltató törli az ügyfél által generált vagy az ügyfélhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi exportálható adatot és digitális eszközt. A szolgáltató [x munkanapon belül] megerősíti, hogy a törlés megtörtént, kivéve azokat a személyes exportálható adatokat, amelyeket a szolgáltató az uniós vagy nemzeti jogszabályok értelmében köteles tárolni.

Az adatvisszanyerési időszak az elfogadott átmeneti időszak lezárása után kezdődik, és az ügyfél és a szolgáltató közötti megállapodás szerinti átmeneti időszak lejárta után legalább 30 naptári napig tart. Az ügyfél dönthet úgy, hogy nem él az adatlehíváshoz való jogával. Ebben az esetben vagy maga törli az adatokat (és erről tájékoztathatja a szolgáltatót az adatrendelet 25. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint), vagy a szolgáltató törli az ilyen le nem hívott adatokat az A. lehetőség 1.8.2. pontjában és a B. lehetőség 2.7.2. pontjában foglaltak szerint.

1.9.   Szolgáltatóváltási díjak

1.9.1.

Az ügyfél által a szolgáltatóváltásért fizetendő díjak a következők: […]

Több adatkezelési szolgáltatás párhuzamos igénybevétele esetén (többfelhős telepítési forgatókönyv) a kimenő adattovábbítási díjak nem minősülnek szolgáltatóváltási díjnak, és így a szolgáltatónál felmerült ilyen költségek áthárítása céljából kivethetők az ügyfélre, a tényleges költségek túllépése nélkül. Minden más esetben 2027. január 12. után nem lehet szolgáltatóváltási díjat kiszabni az ügyfélre (lásd az ezen általános szerződési feltételek bevezető tájékoztatójában szereplő, a szolgáltatóváltási díjakra vonatkozó magyarázatokat).

1.10.   A szolgáltatóváltási folyamat lezárása

[Lásd az általános szerződési feltételek megszüntetését]

1.11.   Értesítések

A felek megállapodnak abban, hogy az értesítéseket egymásnak a szolgáltatóváltásról és a kilépésről [a felek kitöltik a választott kommunikációs eszközt, beleértve a megfelelő elektronikus eszközöket is] útján küldik meg egymásnak.

1.12.   Rangsor

Abban az esetben, ha a szolgáltatóváltásra és a kilépésre vonatkozó jelen feltételek és az adatkezelési szolgáltatások közötti váltással kapcsolatos bármely más alkalmazandó szerződéses megállapodások, feltételek vagy egyéb alkalmazandó megállapodások között ellentmondás vagy következetlenség áll fenn, a jelen feltételek élveznek elsőbbséget.

2.   B. lehetőség: Szolgáltatóváltás és kilépés önkiszolgáló automatizált szolgáltatóváltási eszközökkel

2.1.   Tájékoztatás

2.1.1.

Az adatkezelési szolgáltatások megrendelése előtt a szolgáltató egyértelmű tájékoztatást nyújtott az ügyfélnek a következőkről:

a)

az ilyen szolgáltatásokhoz rendelkezésre álló önkiszolgáló automatizált szolgáltatóváltási eszközök (a továbbiakban: szolgáltatóváltási eszközök) és használatuk feltételei;

b)

a standard szolgáltatási díjak és adott esetben az idő előtti megszűnéssel kapcsolatos szankciók;

c)

a szolgáltatóváltási díjak, beleértve a szolgáltatóváltási eszközök használatának díját is.

Az adatrendelet 31. cikke különös szabályozást állapít meg bizonyos adatkezelési szolgáltatásokra vonatkozóan. Az egyedi kialakítású vagy nagymértékben személyre szabott szolgáltatások esetében bizonyos szolgáltatóváltásra vonatkozó kötelezettségek nem alkalmazandók. A feleknek meg kell állapodniuk arról, hogy az ilyen szolgáltatóváltásra hogyan kerülhet sor (beleértve a költségeket is). A korlátozott ideig, tesztelési és értékelési célokból próbaverzióban nyújtott adatkezelési szolgáltatások esetében a szolgáltatóváltásra vonatkozó kötelezettségek nem alkalmazandók. Bár ezek az általános szerződési feltételek nem úgy kerültek megfogalmazásra, hogy lefedjék az ilyen helyzeteket, továbbra is inspirációként szolgálhatnak az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás felei számára.

Az adatrendelet 30. cikkének (6) bekezdése értelmében a szolgáltatóknak nem kell új technológiákat vagy szolgáltatásokat kifejleszteniük. Nem kötelesek továbbá felfedni vagy átadni az ügyfélnek vagy más adatkezelési szolgáltatónak azokat a digitális eszközöket: i. amelyeket szellemitulajdon-jogok védenek, vagy ii. amelyek üzleti titoknak minősülnek, vagy iii. veszélyeztetik az ügyfél vagy a szolgáltató biztonságát és a szolgáltatás integritását.

2.1.2.

A megállapodás szerves részét képező 2. függelékben szereplő szolgáltatóváltási ellenőrzőlista tartalmazza:

a)

a szolgáltatóváltási eszközök által továbbítható adatok és digitális eszközök valamennyi kategóriájának kimerítő leírását, beleértve legalább az összes exportálható adatot (az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdésének e) pontja);

b)

a szolgáltató adatkezelési szolgáltatásának belső működése szempontjából sajátos azon adatkategóriák teljes körű meghatározását, amelyeket ki kell venni az exportálható adatok közül, amennyiben fennáll a szolgáltató üzleti titkai megsértésének kockázata (az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdésének f) pontja);

c)

tájékoztatást a szolgáltatóváltási eszközök használatával történő szolgáltatóváltásra és adathordozásra vonatkozó eljárásokról, beleértve a módszereket és formátumokat, a korlátozásokat és a technikai korlátokat (beleértve az adatok unión kívüli tárolásából eredőket is), az eljárásokat, a dokumentációt, valamint adott esetben a bevált gyakorlatokat, a képességeket és a technikai támogatást, amelyet a szolgáltató az ügyfél rendelkezésére bocsát (különösen a tesztelés, a szolgáltatóváltásra való felkészülés és a szolgáltatóváltás során), beleértve a szolgáltatóváltás során az ügyfelek számára elérhető forródrótokat vagy alternatív kommunikációs csatornákat és tesztforgatókönyveket; ezeknek az információknak ki kell fejteniük, hogyan lehet az összes exportálható adatot és digitális eszközt koherens és következetes módon, a hatékony szolgáltatóváltáshoz szükséges gyorsasággal áthelyezni;

d)

az adatok és digitális eszközök forrásszolgáltató környezetéből történő exportálásához és továbbításához szükséges időre vonatkozó becslést, ha a szolgáltatóváltási eszközöket a szolgáltató dokumentációjának megfelelően használják;

e)

egyértelmű tájékoztatást a funkciók vagy szolgáltatások nyújtása során a forrásszolgáltató oldalán a folyamatosság tekintetében fennálló ismert kockázatokról (az adatrendelet 25. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja);

f)

a szolgáltató által a hatékony szolgáltatóváltás és a további informatikai erőforrások megszerzésére irányuló eljárás biztosítása érdekében nyújtott erőforrásokat, beleértve az informatikai erőforrásokat (például szerverek, CPU, memória, I/O, sávszélesség).

2.1.3.

A szolgáltató az ügyfél rendelkezésére bocsátja az online nyilvántartásra való hivatkozást, amely tartalmazza az adatstruktúrákat és -formátumokat, a releváns szabványokat és a nyílt interoperabilitási előírásokat, az exportálható adatok a [adja meg a megfelelő helyre mutató linket] címen elérhetők (az adatrendelet 26. cikkének b) pontja).

2.2.   A szolgáltatóváltási folyamat megindítása

2.2.1.

Az ügyfél a szolgáltatóváltást a 2.10. pontbeli megállapodásnak megfelelően a szolgáltatóváltási értesítés szolgáltatónak való megküldésével kezdeményezi, betartva a [a felek megjelölik a megállapodás szerinti felmondási időt, amely nem haladhatja meg a két hónapot] felmondási időt. Ha az ügyfél csak bizonyos szolgáltatások és a vonatkozó adatok vagy digitális eszközök tekintetében kíván szolgáltatót váltani, ezt fel kell tüntetni a szolgáltatóváltásról szóló értesítésben. [OPCIONÁLIS] [Az ügyfél a 3. függelékben található formanyomtatvány használatával küld értesítést].

A szolgáltatóváltásról szóló értesítés eltér a szerződés felmondásáról szóló értesítéstől. A megállapodás feltételeitől függően az ügyfél dönthet úgy, hogy a forrásszolgáltató által nyújtott szolgáltatások csak egy bizonyos részhalmaza tekintetében vált szolgáltatót. Ebben az esetben a szolgáltatóváltási kötelezettségek csak az ilyen szolgáltatásokra és a vonatkozó adatokra és digitális eszközökre vonatkoznak; a többi szolgáltatásra a korábban elfogadott szerződési feltételek továbbra is alkalmazandók.

2.2.2.

A szolgáltatóváltásról szóló értesítésben az ügyfél tájékoztatja a szolgáltatót, hogy a szándéka:

a)

átváltás másik adatkezelési szolgáltatóra, ebben az esetben az ügyfélnek meg kell adnia a célszolgáltató szükséges adatait;

b)

az ügyfél helyszíni IKT-infrastruktúrájára vált; vagy

c)

nem csak törölni az exportálható adatait és digitális eszközeit;

d)

[OPCIONÁLIS] [az ügyfél a 4. függelékben található formanyomtatvány használatával küld értesítést].

2.2.3.

Az ügyfél a szolgáltatóváltási értesítésben is jelezheti a szolgáltatóváltás időablakát (időablakait) és az ügyfél által az ilyen időablakokban igényelt kiegészítő informatikai erőforrásokat is. Ha a szolgáltató nem tudja biztosítani ezeket az informatikai erőforrásokat a megadott időkeretekben, legkésőbb a szolgáltatóváltásról szóló értesítés kézhezvételétől számított [három munkanapon] belül kifogást kell emelnie, megfelelő indokolást kell adnia, és a maximális átmeneti időszak tiszteletben tartása mellett több alternatív „időkeretet” kell javasolnia az ügyfélnek.

A szolgáltatóváltás időablaka(i) olyan időszak(ok), például egy hétvége, amely(ek) alatt az ügyfél a felhasználók számára hozzáférhetetlenné kívánja tenni rendszereit, és nem kerül sor frissítésre annak érdekében, hogy az adatok befagyasztásra kerüljenek, és az ügyfél elvégezhesse a szolgáltatóváltást.

2.2.4.

A szolgáltató [három munkanapon belül] az ügyfél által használt kommunikációs eszközzel megegyező módon visszaigazolja az ügyfélnek a szolgáltatóváltási értesítés kézhezvételét.

Előfordulhat, hogy az ügyfélnek meghatározott időn belül végre kell hajtania a szolgáltatóváltást az üzletmenet fennakadásának minimalizálása érdekében. Ezenkívül a szolgáltatóváltás kiegészítő erőforrásokat igényelhet a forrásszolgáltató részéről. Ezért szükség esetén az ügyfélnek fel kell tüntetnie azokat az időkereteket, amely alatt a szolgáltatóváltást végre kívánja hajtani, valamint a kiegészítő erőforrásokat (a forrásszolgáltató által szolgáltatott információknak megfelelően). Ha a forrásszolgáltató alapos indokból (pl. a szolgáltatások olyan tervezett karbantartása, amely súlyosan érintené az erőforrások rendelkezésre állását ebben az időszakban) nem tud ilyen erőforrásokat biztosítani ezen időkereteken belül, olyan alternatívákat kell biztosítania az ügyfél számára, amelyek a maximális átmeneti időszak végére biztosítanák a hatékony szolgáltatóváltást.

2.3.   Átmeneti időszak

2.3.1.

Amennyiben a szolgáltató nem tudja betartani a [kötelező maximális] átmeneti időszakot, mivel ez technikailag nem megvalósítható, a szolgáltató vállalja, hogy:

a)

[a szolgáltatóváltásról szóló értesítés dátuma]-tól/-től számított 14 munkanapon belül írásban, ideértve a megfelelő elektronikus utakat is, értesíti az ügyfelet;

b)

alternatív átmeneti időszakot jelöl meg, amely nem haladhatja meg az ügyfél szolgáltatóváltásról szóló értesítésének időpontjától számított hét (7) hónapot; és

c)

megfelelően indokolja a technikai megvalósíthatatlanságot.

Az ügyfél [három munkanapon belül] visszaigazolja a meghosszabbításról szóló értesítés kézhezvételét.

2.3.2.

Az ügyfél az átmeneti időszakot egy alkalommal, az általa saját céljának jobban megfelelőnek tartott időtartamra, legfeljebb [adja meg a hónapok számát] időtartamra meghosszabbíthatja. Ebben az esetben az ügyfél az eredeti átmeneti időszak végéig írásban, ideértve a megfelelő elektronikus utakat is, értesíti szándékáról a szolgáltatót, és megjelöli az alternatív átmeneti időszakot. A szolgáltató [három munkanapon belül] visszaigazolja a meghosszabbításról szóló értesítés kézhezvételét.

[OPCIONÁLIS] [Az ügyfél az 5. függelékben található formanyomtatvány használatával küld értesítést.]

2.4.   A szolgáltató kötelezettségei a szolgáltatóváltási folyamat során

2.4.1.

A szolgáltató vállalja, hogy a szolgáltatóváltási folyamat megkezdésekor és annak teljes időtartama alatt észszerű segítséget nyújt az ügyfélnek és az ügyfél által felhatalmazott harmadik feleknek a szolgáltatóváltási folyamatban annak érdekében, hogy az ügyfél az átmeneti időszakon belül válthasson. Ennek érdekében a szolgáltató különösen:

a)

köteles kellő gondossággal eljárni az üzletmenet-folytonosság fenntartása érdekében, és folytatni a megállapodás szerinti funkciók vagy szolgáltatások nyújtását;

b)

magas szintű biztonságot köteles fenntartani a szolgáltatóváltási folyamat során, különösen az adatok biztonsága tekintetében azok továbbítása során; és

c)

ha a szolgáltatóváltás során olyan problémákat észlelnek, amelyek technikai támogatással nem oldhatók meg, köteles az ügyféllel együtt elemezni az okokat, és megállapodni a megoldásokról.

Még a B. lehetőség („önkiszolgáló automatizált szolgáltatóváltási eszközök”) esetében is a szolgáltató megosztja a felelősséget a szolgáltatóváltás időzítéséért, például akkor, ha az eszközök túl lassúak a sikeres szolgáltatóváltás biztosításához, vagy ha a szolgáltató indokolatlan késedelemmel reagál, amikor az ügyfél olyan problémát észlel, amely a szolgáltató segítségét igényli.

2.5.   Az ügyfél kötelezettségei a szolgáltatóváltási folyamat során

2.5.1.

Az ügyfél vállalja, hogy minden észszerű intézkedést megtesz a hatékony szolgáltatóváltás érdekében. Az ügyfél felelősséget vállal az adatoknak és a digitális eszközöknek a saját rendszereibe vagy a célszolgáltató rendszereibe történő importálásáért, valamint ezen adatok és digitális eszközök implementálásáért, beleértve azt az esetet is, amikor az ügyfél harmadik fél szolgáltatásait veszi igénybe ezekhez az intézkedésekhez.

2.5.2.

Adott esetben és az adatrendelet 30. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül az ügyfél és a szolgáltató vagy az általuk megbízott harmadik felek vállalják, hogy tiszteletben tartják a szolgáltatóváltási folyamat során a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott bármely anyaghoz fűződő szellemitulajdon-jogokat, valamint a szolgáltató üzleti titkait. Az ügyfél vállalja, hogy csak a szolgáltatóváltási folyamat befejezéséhez szükséges mértékben és kizárólag a szolgáltató kifejezett engedélyével biztosít hozzáférést ezekhez az anyagokhoz és teszi lehetővé azok felhasználását az általa megbízott harmadik felek számára. A szolgáltató szolgáltatóváltási folyamathoz kapcsolódóan szellemitulajdon-jogok és/vagy üzleti titkok által védett anyagaihoz való hozzáférés és azok felhasználása a szolgáltatóváltási folyamathoz kapcsolódóan legkésőbb a megállapodás szerinti átmeneti időszak végén megszűnik, beleértve az alternatív átmeneti időszakot is, teljes mértékben tiszteletben tartva a szolgáltató által vállalt titoktartási kötelezettségeket és biztosított szellemitulajdon-jogokat.

2.5.3.

Az ügyfél megállapodhat a forrásszolgáltatóval a sikeres szolgáltatóváltási mérőszámokról, valamint a szolgáltatóváltási mérföldkövekről, és tájékoztatja a forrásszolgáltatót, hogy ezeket a mérföldköveket milyen mértékben sikerült elérni a szolgáltatóváltási folyamat során. Az ügyfélnek minden esetben tájékoztatnia kell a szolgáltatót arról, hogy sikeresen végrehajtotta a szolgáltatóváltást.

2.5.4.

Az ügyfél jóhiszeműen jár el a szolgáltató által a szolgáltatóváltási folyamattal kapcsolatosan megosztott bármely iránymutatás végrehajtása érdekében.

Az e megállapodásban foglalt kötelezettségeken túlmenően valamennyi érintett félnek, köztük a cél adatkezelési szolgáltatóknak is az adatrendelet 27. cikkében meghatározott jogi kötelezettsége, hogy jóhiszeműen együttműködjön a szolgáltatóváltási folyamat hatékonnyá tétele, az adatok időben történő továbbításának lehetővé tétele és az adatkezelési szolgáltatások folytonosságának fenntartása érdekében.

Az ügyfél részéről a hatékony szolgáltatóváltás eléréséhez szükséges észszerű intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

—

a szolgáltatóváltási folyamat belső előkészítése (pl. az adatokhoz való valamennyi hozzáférés leállítása és a felhasználók tájékoztatása arról, hogy a rendszer nem érhető el; ha a szolgáltatóváltással harmadik felet bíznak meg, megfelelő utasítások adása az ilyen harmadik félnek annak érdekében, hogy az tiszteletben tartsa az ügyfél és a szolgáltató közötti megállapodást),

—

a szolgáltatóváltás folyamatának nyomon követése (pl. az exportált adatok és digitális eszközök ellenőrzése a szolgáltatóváltás során a problémák azonnali azonosítása érdekében),

—

megfelelő szerződéses megállapodások a célszolgáltatóval, vagy megfelelő erőforrások biztosítása a helyszíni szolgáltatóváltáshoz.

2.6.   Sikertelen szolgáltatóváltás

2.6.1.

Ha a szolgáltatóváltási folyamat nem zárul le sikeresen, a feleknek jóhiszeműen együtt kell működniük az ok azonosítása és a sikeres befejezés elérése, az adatok időben történő továbbításának lehetővé tétele és a szolgáltatások folyamatosságának fenntartása érdekében. A szolgáltató különösen az ügyfél kérelmére támogatja az ügyfelet a sikertelen szolgáltatóváltás okainak azonosításában, és – amennyiben az azonosított okok a szolgáltató környezetéhez vagy szolgáltatóváltási folyamataihoz kapcsolódnak – tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy az azonosított technikai problémák hogyan oldhatók meg. A szolgáltatóváltási díjakra vonatkozó szabályok alkalmazandók a szolgáltató által nyújtott támogatásra és más szolgáltatók e szakaszban említett szolgáltatásaira is.

2.6.2.

Az ügyfél felhatalmazhatja a célszolgáltatót, hogy a nevében eljárjon.

2.7.   Adatvisszanyerés és adattörlés

2.7.1.

A felek megállapodnak, hogy az ügyfél a megállapodás szerinti adatvisszanyerési időszak alatt – amely […] nap – visszanyeri vagy törli az adatait.

2.7.2.

Az adatvisszanyerésre megállapított időszak végén, és ha a szolgáltatóváltási folyamat sikeresen lezárult, a szolgáltató törli az ügyfél által generált vagy az ügyfélhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi exportálható adatot és digitális eszközt, és megerősíti az ügyfélnek, hogy ezt megtette, kivéve azokat az exportálható adatokat, amelyeket a szolgáltató a kötelező uniós vagy uniós tagállami jogszabályok értelmében köteles tárolni, feltéve, hogy a szolgáltató értesíti az ügyfelet – amennyiben azt a törvény lehetővé teszi –, hogy milyen exportálható adatokat őriz meg, mennyi ideig és milyen alapon.

Az adatvisszanyerési időszak az elfogadott átmeneti időszak lezárása után kezdődik, és az ügyfél és a szolgáltató közötti megállapodás szerinti átmeneti időszak lejárta után legalább 30 naptári napig tart. Az ügyfél dönthet úgy, hogy nem él az adatlehíváshoz való jogával. Ebben az esetben vagy maga törli az adatokat (és erről tájékoztathatja a szolgáltatót az adatrendelet 25. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint), vagy a szolgáltató törli az ilyen le nem hívott adatokat az A. lehetőség 1.8. pontjában és a B. lehetőség 2.7. pontjában foglaltak szerint.

2.8.   Szolgáltatóváltási díjak

Az ügyfél által a szolgáltatóváltásért fizetendő díjak a következők: […]

Több adatkezelési szolgáltatás párhuzamos igénybevétele esetén (többfelhős telepítési forgatókönyv) a kimenő adattovábbítási díjak nem minősülnek szolgáltatóváltási díjnak, és így a szolgáltatónál felmerült ilyen költségek áthárítása céljából kivethetők az ügyfélre, a tényleges költségek túllépése nélkül. A szolgáltatóváltás tesztelésére szolgáló eszközöket és a szolgáltató által az ügyfélnek a teszteléshez nyújtott, a tervben elfogadott észszerű támogatást a szolgáltatóváltási folyamat részének kell tekinteni, következésképpen az ilyen szolgáltatások díjait az adatrendelet 29. cikkével összhangban fokozatosan vissza kell vonni.

2.9.   A szolgáltatóváltási folyamat lezárása

Lásd az 1. pontot az általános szerződési feltételek megszűnéséről.

2.10.   Értesítések

A felek megállapodnak abban, hogy az értesítéseket egymásnak a szolgáltatóváltásról és a kilépésről [a felek kitöltik a választott kommunikációs eszközt, beleértve a megfelelő elektronikus eszközöket is] útján küldik meg egymásnak.

2.11.   Rangsor

Abban az esetben, ha a szolgáltatóváltásra és a kilépésre vonatkozó jelen feltételek és az adatkezelési szolgáltatások közötti váltással kapcsolatos bármely más alkalmazandó szerződéses megállapodások, feltételek vagy egyéb alkalmazandó megállapodások között ellentmondás vagy következetlenség áll fenn, a jelen feltételek élveznek elsőbbséget.

1. függelék

Szolgáltatóváltási és kilépési terv

1.   Kapcsolattartási adatok

a)

A szolgáltató elérhetősége a szolgáltatóváltáshoz és a kilépéshez: …

b)

Az ügyfél elérhetősége a szolgáltatóváltáshoz és a kilépéshez: …

2.   Az ügyfélnek a következő információkat kell megadnia az írásbeli értesítésben:

a)

Az értesítés által érintett adatok, a 2. függelékben szereplő, megállapodás szerinti azonosítónak megfelelően.

b)

Az adatok célhelye: az ügyfél helyszíni IKT-infrastruktúrája vagy egy célszolgáltató, beleértve a célhelyre vonatkozó releváns technikai leírásokat is.

c)

Az a hely, ahová az adatokat exportálni és továbbítani kell.

3.   A szolgáltató azon kötelezettsége, hogy reagáljon az írásbeli értesítésre

A szolgáltató … napon belül írásban válaszol az ügyfélnek a következő információkkal:

a)

A szolgáltatóváltási folyamat során továbbítandó adatok valamennyi kategóriájának kimerítő leírása:

i.

exportálható adatok:

—

az ügyfél által a szolgáltatási megállapodás kezdetén importált valamennyi adat, beleértve a metaadatokat is (bemeneti adatok):

—

A. metaadatokkal: … … formátumban,

—

B. metaadatokkal: … … formátumban,

—

C. metaadatokkal: … … formátumban,

—

az adatkezelési szolgáltatás ügyfél általi használatával közvetlenül vagy közvetve együtt generált valamennyi adat:

—

D. metaadatokkal: … … formátumban,

—

E. metaadatokkal: … … formátumban,

—

F. metaadatokkal: … … formátumban;

ii.

digitális eszközök:

—

L, … formátumban,

—

M, … formátumban,

b)

A szolgáltató adatkezelési szolgáltatásának belső működése szempontjából sajátos azon adatkategóriák teljes körű meghatározása, amelyeket ki kell venni az exportálható adatok közül, amennyiben fennáll a szolgáltató üzleti titkai megsértésének kockázata: …

4.   A szolgáltatóváltásban érintett adatok megerősítése

Az ügyfél jelzi, hogy mely adatokat és digitális eszközöket kívánja megkapni a megállapodás szerinti (vagy alternatív) átmeneti időszakon belül.

5.   Sorrend, ütemezés és tesztelés

Az átmeneti időszak alatt:

a)

a kiválasztott adatok és digitális eszközök exportálásának és továbbításának elfogadott sorrendje és ütemezése a következő: …;

b)

szolgáltató által javasolt tesztelési módszer leírása: ....

c)

a szolgáltató vagy a szolgáltató eszközeit és folyamatait használó ügyfél teszteli az exportálást és a megállapodás szerinti helyre történő továbbítást a megállapodás szerinti adatok és digitális eszközök egy részével, hogy megerősítse vagy kiigazítsa a megrendelést és az ütemezést;

d)

az ügyfél teszteli a megállapodás szerinti adatok és digitális eszközök saját rendszereibe vagy a célszolgáltató rendszereibe történő importálását és implementálását;

e)

ha problémák merülnek fel a teszteléssel vagy a tesztelés eredményeivel kapcsolatban, a forrásszolgáltató és az ügyfél eldönti, hogy azok a megállapodás szerinti adatok és digitális eszközök szolgáltató felelősségi körébe tartozó exportálásából és a továbbítási folyamatokból fakadnak-e, vagy pedig az ügyfél felelősségi körébe tartozó importálási és implementálási folyamatokból erednek.

6.   A szolgáltatóváltási folyamat végrehajtás

a)

A szolgáltatónak elektronikus vagy fizikai eszközökkel kell exportálnia és továbbítania az adatokat vagy a digitális eszközöket az ügyfél által meghatározott helyre, és az ügyfélnek (vagy az ügyfél által felhatalmazott bármely harmadik félnek) az adatokat vagy digitális eszközöket saját rendszereibe vagy a célszolgáltató rendszereibe kell importálnia, és ezeket az adatokat vagy digitális eszközöket e rendszereken belül kell implementálnia.

b)

Az ügyfélnek (vagy az ügyfél által felhatalmazott bármely harmadik félnek) [a felek megadják a teszt elvégzésére megállapított időtartamot] belül tesztelnie kell a saját környezetében vagy a célszolgáltató környezetében a funkcionalitásokat, és dokumentálnia kell a szolgáltató számára azokat a problémákat, amelyek i. az exportált adatok vagy digitális eszközök minőségéből vagy ii. a szolgáltató által adott elégtelen tájékoztatásból erednek.

c)

A szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül reagálnia kell, hogy az ügyfél a kötelező átmeneti időszakon belül váltani tudjon.

7.   Sikeres szolgáltatóváltás

Amint az ügyfél értesíti a szolgáltatót a szolgáltatóváltási folyamat sikeres befejezéséről, a szolgáltató vállalja, hogy indokolatlan késedelem nélkül értesíti az ügyfelet a szerződés megszűnéséről. Ha az ügyfél nem értesíti a szolgáltatót a sikeres szolgáltatóváltásról vagy annak hiányáról, közben a szolgáltató pedig okkal feltételezi, hogy az ügyfél sikeresen befejezte a szolgáltatóváltást, a szolgáltató megerősítés iránti kérelmet küldhet az ügyfélnek arra vonatkozóan, hogy a sikeres szolgáltatóváltás megtörtént-e. Ha az ügyfél a kérelemtől számított 30 naptári napon belül nem erősíti meg a sikeres szolgáltatóváltást, úgy kell tekinteni, hogy a szolgáltatóváltás nem volt sikeres, és a megállapodás nem szűnik meg.

2. függelék

Szolgáltatóváltási ellenőrzőlista

A szükséges információkat vagy kifejezetten említésre kerülnek az alábbiakban, vagy azok megtalálhatók a(z) […]-ban/-ben.

a)

A továbbítható adatok és digitális eszközök valamennyi kategóriájának kimerítő leírása, beleértve legalább az összes exportálható adatot: …

b)

A szolgáltató adatkezelési szolgáltatásának belső működése szempontjából sajátos, a szolgáltató üzleti titkai megsértésének kockázatával járó azon adatkategóriák kimerítő meghatározása, amelyek mentesülnek a szolgáltatóváltás alól: …

c)

A szolgáltatóváltási eszközök használatával történő szolgáltatóváltási és adathordozási eljárásokra vonatkozó információk: …

d)

Az adatok és digitális eszközök exportálásához és továbbításához szükséges időre vonatkozó becslés: …

e)

A forrásszolgáltató funkciói vagy szolgáltatásai nyújtásának folytonosságát érintő ismert kockázatok: …

f)

Informatikai erőforrások, amelyeket a szolgáltató biztosít a hatékony szolgáltatóváltáshoz: …

3. függelék

Szolgáltatóváltási értesítés

[A szolgáltató neve és értesítési címe]

[Dátum]

Szolgáltatóváltási értesítés

Ügyfél neve: […]

Szerződés: (a szerződés címe és részletei, pl. a szerződés elnevezése, száma, a teljesítés időpontja, a szerződés előírásainak megfelelően)

Szolgáltatóváltással érintett szolgáltatások: [A szerződés hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltatás] vagy [ha a szolgáltatóváltás csak a szolgáltatások egy részére terjed ki, adja meg kifejezetten a szolgáltatóváltás tárgyát képező szolgáltatásokat vagy digitális eszközöket]

[OPCIONÁLIS] [Az ügyfél nevében tájékoztatom/tájékoztatjuk, hogy az ügyfél (adja meg a kezdő időpontot)-i hatállyal kezdeményezi a szolgáltatóváltást a szolgáltatóváltással érintett szolgáltatások tekintetében. A felmondási idő (az ügyfél határozza meg: legfeljebb két hónap, amely az ügyfél belátása szerint rövidebb is lehet).]

[OPCIONÁLIS] Az ügyfél nevében tájékoztatom/tájékoztatjuk, hogy az ügyfél a következő szolgáltatások, adatok vagy digitális eszközök tekintetében kezdeményezi a szolgáltatóváltást: …

[OPCIONÁLIS] Az ügyfél tájékoztatja Önt, hogy a következőre kíván váltani: [az új szolgáltató/az ügyfél helyszíni infrastruktúrájának adatai].

[OPCIONÁLIS] [(automatikus szolgáltatóváltásra alkalmazandó) Az ügyfél a következő időablak(ok)on belül kíván váltani: (adja meg a dátumokat és a részleteket). Az ügyfél kéri, hogy az alábbi informatikai erőforrások álljanak rendelkezésre az említett időkeretekben (az ügyfél tölti ki).]

A szolgáltatóváltásért felelős személy elérhetőségei: (az ügyfél szolgáltatóváltási folyamatért felelős képviselőjének adatai).

_________

[az ügyfél meghatalmazott képviselőjének aláírása]

4. függelék

Kilépési értesítés

Ez a formanyomtatvány akkor alkalmazandó, ha az ügyfél nem akar szolgáltatót váltani, hanem csak törölni kívánja exportálható adatait vagy digitális eszközeit mind az A., mind a B. lehetőség szerint.

[A szolgáltató neve és értesítési címe]

[Dátum]

Kilépési értesítés

Ügyfél neve: […]

Szerződés: [a szerződés címe és részletei, pl. a szerződés elnevezése, száma, a teljesítés időpontja, a szerződés előírásainak megfelelően]

Törölt adatok/digitális eszközök: [A szerződés hatálya alá tartozó valamennyi adat és digitális eszköz] vagy [adja meg kifejezetten a törlésre kerülő adatokat vagy digitális eszközöket]

[OPCIONÁLIS] [Az ügyfél nevében tájékoztatom/tájékoztatjuk, hogy az ügyfél (adja meg a kezdő időpontot)-i hatállyal kezdeményezi a kizárólag törlésből álló szolgáltatóváltást a fenti törölt adatok/digitális eszközök tekintetében. A felmondási idő (az ügyfél határozza meg: legfeljebb két hónap, amely az ügyfél belátása szerint rövidebb is lehet)].

[OPCIONÁLIS] [A szolgáltatóváltásért felelős személy elérhetőségei: (az ügyfél szolgáltatóváltási folyamatért felelős képviselőjének adatai).]

_________

[az ügyfél meghatalmazott képviselőjének aláírása]

5. függelék

Értesítés alternatív átmeneti időszakról

[A szolgáltató neve és értesítési címe]

[Dátum]

Értesítés alternatív átmeneti időszakról

Ügyfél neve: […]

Szerződés: [a szerződés címe és részletei, pl. a szerződés elnevezése, száma, a teljesítés időpontja, a szerződés előírásainak megfelelően]

Törölt adatok/digitális eszközök: [A szerződés hatálya alá tartozó valamennyi adat és digitális eszköz] vagy [adja meg kifejezetten a törlésre kerülő adatokat vagy digitális eszközöket]

[OPCIONÁLIS] [Az ügyfél nevében tájékoztatom/tájékoztatjuk, hogy az ügyfél meg kívánja hosszabbítani az átmeneti időszakot legkésőbb (dátum)-ig.]

[OPCIONÁLIS] [A szolgáltatóváltásért felelős személy elérhetőségei: (az ügyfél szolgáltatóváltási folyamatért felelős képviselőjének adatai).]

_________

[az ügyfél meghatalmazott képviselőjének aláírása]


VII. MELLÉKLET

A megszűnésre vonatkozó

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Az (EU) 2023/2854 rendelet (a továbbiakban: adatrendelet) lehetővé teszi az adatkezelési szolgáltatások (azaz a felhő- és peremszolgáltatások) ügyfelei számára, hogy szolgáltatót váltsanak, vagy saját helyszíni IKT-infrastruktúrájukba továbbítsák adataikat. A szolgáltatóváltás hatással lesz arra, hogy a felek közötti megállapodás folytatódik-e vagy megszűnik.

Ezek az általános szerződési feltételek az ügyfél és a szolgáltató közötti, egy adott szolgáltatásra vonatkozó megállapodás megszűnésével foglalkoznak a szolgáltatóváltás összefüggésében. Ezek az általános szerződési feltételek a szolgáltatási szerződés megszűnésének folyamatára vonatkoznak. Közvetlenül kapcsolódnak a szolgáltatóváltás és kilépés általános szerződési feltételeihez, és különböző megszűnési lehetőségekről és a kapcsolódó feltételekről rendelkeznek. Az adatkezelési megállapodás általában (teljes egészében vagy részben) megszűnik, amint a szolgáltatóváltási folyamat sikeresen lezárult, vagy ha az ügyfél nem kíván másik szolgáltatóra váltani, hanem az összes adat törlését kéri, amint ez a törlés sikerült. Ezek az általános szerződési feltételek kiegészítő lehetőségeket tartalmaznak a felek támogatására az adatrendeletben nem szereplő forgatókönyvek esetére.

A szolgáltatóval kötött megállapodás több szolgáltatásra is kiterjedhet. Ha ezeket az általános szerződési feltételeket csatolják a megállapodáshoz, majd az ügyfél egy szolgáltatást átvisz egy célszolgáltatóhoz, míg a többi szolgáltatás a forrásszolgáltatónál marad, a megállapodás csak e konkrét szolgáltatás tekintetében szűnik meg, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.

Az ezen általános szerződési feltételek hatálya alá tartozó szolgáltatóváltással kapcsolatos megszűnés mellett a megállapodás az alapmegállapodásban foglalt vagy az alkalmazandó jog által előírt bármely más felmondási okra hivatkozva is megszüntethető. A szolgáltató dönthet úgy, hogy felmondja a megállapodást, ha az ügyfél megszegi kötelezettségeit, és felmondási értesítést küld. Ebben az esetben az ügyfél szolgáltatóváltási értesítést küldhet, amelynek eredményeként a megállapodás a szolgáltatóváltási folyamat sikeres befejezéséig meghosszabbodik.

A Bizottság által ajánlott egyéb általános szerződési feltételek csatolva találhatók, és ezek a megállapodás megszűnésén kívül más konkrét témákra is kiterjednek. A feleket arra ösztönzik, hogy fontolják meg ezen egyéb rendelkezések alkalmazását is, mivel azokat konzisztens és egymást erősítő módon dolgozták ki.

Mit tartalmaznak a megszűnésre vonatkozó általános szerződési feltételek?

Az adatrendelet által szabályozott forgatókönyvek: A megállapodás meghatározott körülmények között megszűnik, amint a szolgáltatóváltás sikeresen lezárult (A. esemény), vagy ha az ügyfél nem kíván szolgáltatót váltani, hanem az összes adat törlését kérelmezi, és az ilyen törlés sikeres (B. esemény). A megállapodás a szolgáltatóváltás sikeres befejezésekor (A. esemény) vagy a maximális felmondási idő végén (B. esemény) tekintendő megszűntnek. Nincs szükség felmondási értesítés kézbesítésére vagy a megállapodás szerinti felmondási eljárás követésére, mivel a megállapodás automatikusan megszűnik. A szolgáltató azonban köteles értesíteni az ügyfelet arról, hogy a szerződés megszűntnek minősül (az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdésének c) pontja). Ez az értesítés tájékoztató jellegű, mivel a megállapodás már megszűnt. Így, még ha a szolgáltató késlelteti is az értesítést, a megszűnt szerződés alapján nem számíthat fel díjat.

Az ügyfélnek azonban tájékoztatnia kell a szolgáltatót arról, hogy a szolgáltatóváltási folyamat sikeresen lezárult, mivel előfordulhat, hogy a szolgáltatónak nincs tudomása erről a tényről. Ha a szolgáltató okkal feltételezi, hogy az ügyfél már sikeresen szolgáltatót váltott (pl. az ügyfél nem jelentkezik be a szolgáltatásba, vagy nem tárol a szolgáltatásban inaktív adatokat), a szolgáltató kapcsolatba léphet az ügyféllel, és kérheti a sikeres szolgáltatóváltás megerősítését. Az ügyfél válaszának hiányában úgy tekintendő, hogy a szolgáltatóváltás nem fejeződött be sikeresen, és a szerződés a meglévő feltételek mellett hatályban marad (azaz nem szűnik meg).

Az adatrendelet nem határozza meg a sikeres szolgáltatóváltás fogalmát. Főszabály szerint az ügyfél döntheti el, hogy a szolgáltatóváltás sikeres volt-e. Az ügyfél vagy az ügyfél és a szolgáltató azonban megállapodhatnak abban, hogy bizonyos kritériumokat határoznak meg annak értékelésére, hogy a szolgáltatóváltás sikeres volt-e, különösen:

a)

az adattovábbítás befejezése, azaz hogy az összes exportálható adatot és adott esetben a digitális eszközöket továbbították-e a célszolgáltató környezetébe, valamint hogy megőrizték-e azok pontosságát, integritását és teljességét, az exportálható adatoknak és a digitális eszközöknek veszteség vagy sérülés nélkül meg kell egyezniük az eredeti adatokkal és digitális eszközökkel;

b)

a digitális eszközök telepítése (adott esetben): ha a szolgáltatóváltás digitális eszközök, például az ügyfél saját vagy licenciába vett alkalmazásainak átadását is magában foglalta, az ügyfélnek ellenőriznie kell, hogy az ilyen digitális eszközöket a célszolgáltató környezetében telepítették, konfigurálták és futtatják-e;

c)

új szolgáltatás tesztelése: ebben a szakaszban az ügyfélnek a szolgáltatóváltás előtt ellenőriznie kell, hogy a célszolgáltató által kínált szolgáltatások a terveknek megfelelően működnek-e; az ügyfélnek különösen tesztelnie kell a célszolgáltató szolgáltatásának – többek között a szolgáltatóváltással érintett adatoknak vagy a digitális eszközöknek – a teljesítményét, funkcionalitását és működését annak értékelése érdekében, hogy teljesülnek-e a szolgáltatóváltás ellenőrzési kritériumai.

Határozott idejű szerződés esetén a szolgáltatóváltás a szerződés lejárta előtt vagy azt követően is lezárulhat (az utóbbit illetően lásd a D. eseményt). Ha a szolgáltatóváltás a szerződés lejárta előtt lezárul, a megállapodás is hatályát veszti. Ebben az esetben idő előtti megszüntetéssel kapcsolatos szankciók lehetnek alkalmazandók (az adatrendelet 23. cikkének a) pontja, 25. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 29. cikkének (4) bekezdése).

Mi történik, ha a szolgáltatóváltás sikertelen?

Lásd a szolgáltatóváltásra és a kilépésre vonatkozó általános szerződési feltételeket

Az olyan helyzet megoldása érdekében, amikor a szolgáltatóváltás sikertelen, és a megállapodás nem szüntethető meg, a felek panaszt nyújthatnak be az adatrendelet szerinti illetékes hatósághoz, hogy a hatóság határozatot hozzon. Meg kell azonban érteni, hogy a felek a joghatóságukban elérhető bármely jogi eszközt igénybe vehetik (pl. kereset benyújtása, ideiglenes intézkedések kérelmezése polgári bíróságoktól stb.).

Két további forgatókönyv: Az 1.4. és 1.5. pont opcionális, és két további, a felek által mérlegelendő forgatókönyvet mutat be. Bár az adatrendelet nem említi kifejezetten, ezek a gyakorlatban előfordulhatnak, és belefoglalhatók a rendelkezésekbe, hogy segítsék a feleket az ilyen helyzetek megoldásában. Ezen forgatókönyvek a következők:

—

Az ügyfél ki kívánja terjeszteni adatainak elérhetőségét a forrásszolgáltatónál, vagy fenn kívánja tartani a szerződést a forrásszolgáltatóval úgy, hogy él a lehetőséggel, hogy új szolgáltatást vásároljon hosszabb időre, függetlenül attól, hogy ezt megelőzi-e szolgáltatóváltás vagy a szolgáltatás szolgáltatóváltás nélküli egyszerű megszűnése. Előfordulhat, hogy az ügyfélnek csak korlátozott funkcionalitású szolgáltatásra van szüksége a forrásszolgáltatótól, azaz arra, hogy biztosítsa adatainak rendelkezésre állását erre a hosszabb időszakra, vagy arra, hogy olyan szerződéssel rendelkezzen, amely lehetővé teszi az új szolgáltatás megrendelését (C. esemény).

Ebben az esetben, mivel az adatok korlátozott funkciójú szolgáltatáson keresztül lesznek elérhetők, a forrásszolgáltatónak és az ügyfélnek új megállapodást kell kötnie erre a kiegészítő szolgáltatásra, vagy módosítania kell a meglévő megállapodást (lásd az 1.4.2. pontot). A feleknek különösen az új adatvisszanyerési időszakról kell megállapodniuk. Általános (keret)megállapodások esetében előfordulhat, hogy az ügyfél fenn kívánja tartani a szerződéses jogviszonyt a forrásszolgáltatóval annak érdekében, hogy gyorsan új szolgáltatásokat tudjon vásárolni anélkül, hogy új szerződést kötne, ami a nagyobb szervezeteknél hosszadalmas és bonyolult folyamat lehet.

Példa a C. eseményre: Az ügyfél sikeresen exportálta és továbbította adatait a forrásszolgáltatótól a célszolgáltatónak, annak a környezetében pedig sikeresen telepítették az adatokat. Egy másik lehetséges példa, hogy az ügyfél úgy dönt, hogy anélkül szünteti meg a szolgáltatást a forrásszolgáltatónál, hogy ezt követően másik szolgáltatóhoz migrálna. Az ügyfél azonban egyik példában sem kívánja, hogy adatait töröljék, inkább azt szeretné, hogy biztonságosan őrizzék meg őket a forrásszolgáltatónál az adatvisszanyerésre megállapodás szerint rendelkezésre álló időtartamon túl is. A forrásszolgáltató által lehetővé tett bármely ilyen kiegészítő szolgáltatás nem akadályozza meg az eredeti megállapodás megszűnését, a szolgáltatás nyújtása új vagy módosított megállapodáson alapulhat.

—

A határozott idejű szerződés a szolgáltatóváltási folyamat megkezdése vagy befejezése előtt lejár (D. esemény).

Példa a D. eseményre: Erre a helyzetre példa lehet, ha az ügyfél nem küld kellő időben előzetes értesítést. Ebben az esetben az adatokat a forrásszolgáltatóval kötött megállapodás lejártának napján még nem továbbították a célszolgáltatónak.

A feleknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a szolgáltatóváltási folyamat során sor kerülhet a szolgáltatások felfüggesztésére. Ebben az esetben a megállapodásban foglalt, a szolgáltatások felfüggesztésére vonatkozó általános rendelkezés alkalmazandó.

Egyes egyedi kialakítású szolgáltatásokra mentesség vonatkozik. Lásd a szolgáltatóváltásról és kilépésről szóló általános szerződési feltételek kísérő magyarázatát.

1.   Megszűnés

1.1.   Megszűnési folyamat

1.1.1.

A megállapodást a felek között megszűntnek kell tekinteni, ha az alábbi események valamelyike bekövetkezik:

a)

adott esetben a szolgáltatóváltási folyamat sikeres befejezésekor, ha a szolgáltatóváltási folyamat sikeres befejezésére a megállapodás elfogadott időtartamának lejárta előtt kerül sor, az e megállapodásban meghatározott idő előtti megszüntetésre vonatkozó díjakat kell alkalmazni; vagy

b)

a maximális felmondási idő végén, amennyiben az ügyfél nem kíván váltani, hanem a szolgáltatás megszűnésekor törölni kívánja az exportálható adatait és digitális eszközeit.

1.1.2.

Ha a megállapodás az alkalmazandó jog hatálya alá tartozó felmondási feltételeket tartalmaz, mint például:

a)

az egyik fél a fizetés felfüggesztését kéri, vagy valamelyik felet fizetésképtelennek nyilvánították;

b)

az egyik fél nem teljesítette időben a megállapodásból eredő bármely olyan kötelezettségét, amely (szerződés vagy jogszabály alapján) a megállapodás megszűnését eredményezi vagy eredményezheti;

c)

olyan változás következett be az egyik fél tulajdonlásában vagy ellenőrzésében, amely szerződés vagy jogszabály alapján a megállapodás megszűnését eredményezi vagy eredményezheti;

d)

a megállapodást a kötelező erejű jogszabályok megsértése vagy megváltozása miatt semmisnek nyilvánítják; vagy

e)

bármely más olyan helyzet, amely szerződés vagy jogszabály alapján a megállapodás megszűnését eredményezi vagy eredményezheti;

a megállapodás és a megállapodás szerinti szolgáltatások és funkciók még akkor sem szűnnek meg vagy vesztik hatályukat a szolgáltatóváltási folyamat sikeres befejezése előtt (lásd az 1.1.1. pont a) bekezdését) vagy a maximális felmondási idő végén, ha a szolgáltatóváltási folyamat során bármilyen felmondási ok merül fel, amennyiben az ügyfél csak a szolgáltatás megszűnésekor kívánja törölni exportálható adatait és digitális eszközeit (lásd az 1.1.1. pont b) bekezdését), kivéve, ha kötelező erejű jogszabály másként rendelkezik. Ez nem érinti az egyik félnek a másik féllel szemben érvényesíthető egyéb jogait vagy jogorvoslati lehetőségeit. Ez akkor is érvényes, ha a szolgáltatóváltási folyamat azt követően kezdődik, hogy a szolgáltató a megállapodás felmondásáról szóló értesítést küldött.

1.1.3.

Az alkalmazandó jog alapján rendelkezésre álló egyéb jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, a megállapodás nem szűnik meg vagy veszti hatályát a szolgáltatóváltási folyamat sikeres befejezése, vagy az illetékes bíróság által hozott vonatkozó határozat meghozatala vagy a felek közötti megállapodás megkötése előtt.

1.2.   A szolgáltatóváltás befejezésekor történő megszűnés

1.2.1.

A megállapodás mindaddig nem szűnik meg, amíg a szolgáltatóváltási folyamat sikeresen le nem zárult Amint az ügyfél értesíti a szolgáltatót a szolgáltatóváltási folyamat sikeres befejezéséről, a szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül értesíti az ügyfelet a szerződés megszűnéséről.

1.2.2.

Ha az ügyfél nem értesíti a szolgáltatót a sikeres szolgáltatóváltásról vagy annak hiányáról, míg a szolgáltató pedig alapos okkal feltételezi, hogy az ügyfél sikeresen befejezte a szolgáltatóváltást, a szolgáltató megerősítés iránti kérelmet küldhet az ügyfélnek arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatóváltás sikeresen lezajlott-e. Ha az ügyfél a kéréstől számított 30 munkanapon belül nem erősíti meg a sikeres szolgáltatóváltást, a szolgáltatóváltás sikertelennek minősül, a megállapodás nem szűnik meg, és a meglévő feltételek szerint hatályban marad.

1.3.   Megszüntetés szolgáltatóváltás nélkül

1.3.1.

Ha az ügyfél nem kíván szolgáltatót váltani, hanem a szolgáltatás megszűnésekor törölni kívánja exportálható adatait és digitális eszközeit az 1.1.1. pont b) alpontjában meghatározottak szerint, ez csak akkor történhet meg, és akkor tekinthető befejezettnek, ha:

a)

a megállapodás szerinti [maximális] felmondási idő lejárt; és

b)

az ügyfél kifejezetten kérte a szolgáltatót, hogy hajtsa végre az adattörlést, és erre válaszul az adatokat sikeresen törölték, amit a szolgáltató megerősített;

c)

a megállapodás szerinti felmondási idő végén a szolgáltató értesítette az ügyfelet a megállapodás megszűnéséről.

Egyéb forgatókönyvek [Mérlegelendő opcionális rendelkezések]

1.4.   Kiterjesztett adatmegőrzés

1.4.1.

Az átmeneti időszak végén az ügyfél dönthet úgy, hogy nem törli valamennyi exportálható adatát és digitális eszközét az adatvisszanyerésre vonatkozó [minimális]/megállapodás szerinti időszak végén, és gondoskodik róla, hogy azok – többek között korlátozott funkciójú szolgáltatás nyújtása céljából – meghatározott meghosszabbított ideig rendelkezésre álljanak.

1.4.2.

Ebben az esetben az ügyfél és a szolgáltató vagy megállapodik abban, hogy i. módosítja a meglévő megállapodást annak érdekében, hogy az kiterjedjen az adatvisszanyerés meghosszabbított időtartamára, vagy ii. új megállapodást köt a korlátozott funkcionalitású szolgáltatásra vonatkozóan.

1.5.   A határozott idejű szerződés lejárta a szolgáltatóváltás előtt

1.5.1.

Ha a megállapodást határozott időre kötötték, és i. a lejárati idő a szolgáltatóváltási folyamat befejezése előtt letelik, és ii. az ügyfél nem kérte exportálható adatainak és digitális eszközeinek törlését, akkor:

a)

az átmeneti időszak a megállapodás lejártának napján kezdődik; a szolgáltató észszerű segítséget nyújt a szolgáltatóváltásról és a kilépésről szóló általános szerződési feltételekben meghatározottak szerint;

b)

a szolgáltatóváltási folyamat sikeres befejezése esetén az 1.2. pont alkalmazandó; és

c)

a szolgáltatóváltási folyamat sikertelen befejezése esetén az A. lehetőség fennállásakor a szolgáltatóváltásról és kilépésről szóló általános szerződési feltételek 1.7. pontja, illetve a B. lehetőség fennállásakor a 2.6. pontja alkalmazandó.

1.6.   Értesítések

A felek megállapodnak abban, hogy a jelen, a megszüntetésre vonatkozó feltételekkel kapcsolatos értesítéseket [a felek kitöltik a választott kommunikációs módot, beleértve a megfelelő elektronikus módokat is] útján küldik meg egymásnak.

1.7.   Rangsor

Abban az esetben, ha a megszűnésre vonatkozó jelen feltételek és az adatkezelési szolgáltatások nyújtását alátámasztó megállapodás megszűnésével kapcsolatos bármely más alkalmazandó szerződéses megállapodások, feltételek vagy egyéb alkalmazandó megállapodások között ellentmondás vagy következetlenség áll fenn, a jelen feltételek élveznek elsőbbséget.


VIII. MELLÉKLET

A biztonságra és az üzletmenet folytonosságára vonatkozó

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Az (EU) 2023/285 rendelet (a továbbiakban: adatrendelet) (94) preambulumbekezdése kimondja, hogy a szolgáltatóváltási folyamat során mindvégig magas szintű biztonságot kell fenntartani, és a szolgáltatónak kellő gondossággal kell eljárnia az üzletmenet-folytonosság fenntartása, a megállapodás szerinti funkciók vagy szolgáltatások nyújtásának biztosítása, valamint a folytonosságot fenyegető ismert kockázatokra vonatkozó egyértelmű tájékoztatás érdekében.

Az adatrendelet kötelezettségeket állapít meg a szolgáltató számára a szolgáltatóváltási folyamat magas szintű biztonságának és az üzletmenet-folytonosságának biztosítása érdekében. Ez különösen az adatok továbbítás közbeni biztonságát és adatvisszanyerési időszak alatti folytatólagos biztonságát érinti (az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontja). Bár a biztonság és az üzletmenet-folytonosság témái általában szerepelnek az adatkezelési megállapodásban és más szerződéses dokumentumokban, ezek az általános szerződési feltételek a biztonságra és az üzletmenet-folytonosságra összpontosítanak a szolgáltatóváltási és kilépési folyamattal kapcsolatban, az adatrendelet által bevezetett jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően.

Ezek az általános szerződési feltételek ötvözik a biztonsággal és az üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos konkrét kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket a szolgáltatóváltási folyamat során a biztonság és az üzletmenet-folytonosság hasonló kontextusa és szelleme miatt. Bár a szolgáltatási megállapodás tartalmaz a biztonságra és az üzletmenet-folytonosságra vonatkozó rendelkezéseket, a szolgáltatóváltás folyamatával kapcsolatban vannak olyan sajátosságok, amelyeket figyelembe kell venni.

A szolgáltatóváltási folyamat különleges biztonsági kockázatokat idézhet elő, amelyek a szolgáltatóváltási folyamat különböző szakaszaiban jelentkezhetnek tekintettel annak különböző vonatkozásaira, amelyekre különös figyelmet kell fordítani, mint például:

i.

adatkezelés;

ii.

személyazonosság-kezelés és hozzáférés-ellenőrzés;

iii.

adattovábbítás;

iv.

adatvisszanyerés;

v.

az adatok folyamatos bizalmas kezelése, integritása és rendelkezésre állása; és

vi.

a hatékony szolgáltatóváltási folyamat előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos egyéb kockázatok.

Hasonlóképpen, a szolgáltatóváltási folyamattal kapcsolatos egyes üzletmenet-folytonossági kockázatok különös figyelmet és megfontolást érdemelnek. Ezek a következőket érinthetik:

i.

az üzletmenet-folytonosság fenntartása a magas szintű szolgáltatásbiztonság garantálása érdekében;

ii.

a megállapodás szerinti szolgáltatások nyújtásának folytatása;

iii.

egyértelmű tájékoztatás a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát fenyegető ismert kockázatokról.

E tekintetben az adatrendelet 25. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. alpontja arra kötelezi a szolgáltatót, hogy kellő gondossággal járjon el az üzletmenet-folytonosság fenntartása, valamint a szerződés szerinti funkciók vagy szolgáltatások nyújtásának biztosítása érdekében. A szolgáltató köteles továbbá egyértelmű tájékoztatást adni a forrás adatkezelési szolgáltató oldalán a funkciók vagy szolgáltatások nyújtásának folyamatosságával kapcsolatban fennálló ismert kockázatokról (az adatrendelet 25. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontja).

Kockázatalapú biztonság és az üzletmenet folytonossága: Amennyiben az általános szerződési feltételek a szerződéses megállapodásokról rendelkeznek, a biztonsággal kapcsolatos kockázatalapú és az összes veszélyre kiterjedő megközelítés az alkalmazandó szolgáltatások és telepítési modellek, valamint a kapcsolódó felhasználás, igények és kockázatok dinamikus és kontextuális megközelítését jelenti. Az ügyfél és a szolgáltató feladata, hogy közösen azonosítsák, elfogadják, végrehajtsák és nyomon kövessék a kapcsolódó intézkedéseket és ellenőrzéseket a szolgáltatás általános rezilienciájának és integritásának javítása érdekében.

Különös figyelmet kell fordítani például az alábbiak folyamatos, megfelelő és elszámoltatható szintjére:

i.

adatintegritás;

ii.

az adatok lehívás céljából történő rendelkezésre bocsátása során az összes ismert sebezhetőséggel szembeni reziliencia;

iii.

aláírások titkosítása;

iv.

speciális, többfaktoros hozzáférés-kezelés;

v.

a személyazonosság ellenőrzése, beleértve a felhatalmazást is;

vi.

a honlap, a portál, a platform és a kapcsolódó alkalmazásprogramozási felületek (API-k) biztonsága;

vii.

a szolgáltatói oldal biztonsága;

viii.

az ügyféloldali biztonság nyújtása és biztosítása, beleértve az érintett célszolgáltató(k) biztonságát is;

ix.

hálózati tevékenység;

x.

próbálgatásos támadások feljegyzése;

xi.

szállítási réteg biztonság (TLS) és egyéb szállítás közbeni biztonság;

xii.

elosztott szolgáltatásmegtagadással (DDoS) szembeni védelem; és

xiii.

szigorú adattörlési politikák és gyakorlatok.

A szolgáltatónak az ügyfél érdekében tudnia kell bizonyítani, hogy a biztonságra és az adatvédelemre vonatkozó technikai, operatív és szervezési intézkedéseket folyamatosan és megfelelő módon biztosítják.

Ez az elképzelés hasonló i. az általános adatvédelmi rendelet 25. cikkében és az általános adatvédelmi rendelet 32. cikkében [(EU) 2016/679 rendelet] foglalt struktúrához és megközelítéshez, ii. a NIS 2 irányelvhez [EUR-Lex], iii. a kiberbiztonsági jogszabályról szóló (EU) 2019/881 rendelet szerinti kiberbiztonsági tanúsítási rendszerhez.

Példák arra, hogy a szolgáltatónak mit kell bemutatnia:

i.

belső biztonság, az ellenőrzés nyomon követése és szabályzatok a biztonság megsértésére vagy egyéb incidensek kezeléséhez;

ii.

az adott ágazatban általánosan használt bizonyos nyílt, nem jogvédett szabványoknak való megfelelés;

iii.

tanúsítás vagy egyéb igazolás a vonatkozó alkalmazandó nemzeti joggal vagy az (EU) 2019/881 rendelet (a továbbiakban: kiberbiztonsági jogszabály) alapján kidolgozott vonatkozó európai kiberbiztonsági tanúsítási rendszerekkel összhangban, vagy egyéb megfelelés; vagy

iv.

szabályozástechnikai standardok, amennyiben és ahol azok az érintett ágazat(ok)ban alkalmazandók.

Kockázatalapú szabályozás: Számos, az EU-ban működő szolgáltatóra, valamint egyes ügyfelekre bizonyos kockázatalapú szabályok vonatkozhatnak. Ez általában a biztonsági kötelezettségek és felelősségek megnövekedett szinjét eredményezi, és a jogsértések és egyéb incidensek súlyosabb jogi, reputációs és egyéb következményekkel járnak. Ezért erősen ajánlott e kockázatalapú szabályozás figyelembevétele a szolgáltatási megállapodás megkötése előtt és annak végrehajtása során.

Néhány példa az alkalmazható kockázatalapú szabályozásra: a NIS 2 irányelv, a kritikus szervezetek rezilienciájáról szóló irányelv (CER-irányelv), a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet (DORA-rendelet), a kiberrezilienciáról szóló rendelet, a kiberbiztonsági jogszabály és az általános adatvédelmi rendelet (GDPR), valamint a nemzeti jogszabályok szerinti lehetséges szabályok.

A jelen általános szerződési feltételek mind a biztonság, mind az üzletmenet-folytonosság tekintetében az „incidens” kifejezést használják (lásd a „Fogalommeghatározások” című szakaszt).

Az 1.4. pont magában foglalja például az általános adatvédelmi rendelet 33. cikke és a NIS 2 irányelv 23. cikke szerinti értesítéseket is.

A Bizottság által ajánlott egyéb általános szerződési feltételek csatolva találhatók, és ezek a biztonságon és üzletmenet-folytonosságon kívül más konkrét témákra is kiterjednek. A Bizottság arra ösztönzi a feleket, hogy fontolják meg ezen egyéb rendelkezések alkalmazását is, mivel azokat oly módon dolgozta ki, hogy koherensek legyenek egymással és erősítsék egymást.

1.   Biztonság és üzletmenet-folytonosság

1.1.   Általános rendelkezések

1.1.1.

A szolgáltató vállalja, hogy a legmegfelelőbb technikai és szervezési intézkedéseket alkalmazza annak biztosítása érdekében, hogy a biztonság és a reziliencia szintje arányos legyen a szolgáltatások által jelentett kockázatokkal, valamint azok rendeltetésszerű és észszerűen előrelátható használatával a szolgáltatóváltási folyamat tekintetében.

1.1.2.

A szolgáltató vállalja továbbá, hogy megelőzi a szolgáltatás zavarait, és a szolgáltatóváltási folyamat során fenntartja a szolgáltatások folytonosságát. Ez magában foglalja a megfelelő üzletmenetfolytonosság-menedzsmentet, amelybe beletartozik a bevált gyakorlatokon és piaci normákon alapuló vészhelyzeti tervezés és a katasztrófa utáni helyreállítási intézkedések. Ezeket az intézkedéseket naprakészen kell tartani, és a szolgáltatónak rendszeresen felül kell vizsgálnia és tesztelnie kell őket.

1.2.   Biztonság

1.2.1.

Az 1.1.1. pont alapján a szolgáltatónak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtania annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatóváltási folyamat során magas szintű biztonságot tartson fenn. Ez különösen az adatok továbbítás közbeni biztonságára, valamint az adatvisszanyerés időszakában az adatok folyamatos biztonságára vonatkozik.

1.2.2.

A szolgáltatónak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtania annak érdekében, hogy a szolgáltatóváltási folyamat során a kockázatok szintjével arányos biztonsági szintet tartson fenn. Ez magában foglalja: az adatkezelés biztonságával, a személyazonosság-kezeléssel és a hozzáférés-ellenőrzéssel, az adathordozhatósággal, az adatvisszanyeréssel, az adatok folyamatos bizalmas jellegével, integritásával és rendelkezésre állásával kapcsolatos releváns kockázatokat, valamint a hatékony szolgáltatóváltással kapcsolatos bármely egyéb kockázatot.

1.2.3.

Az 1.1.1. és 1.2.1. pont hatálya alá tartozó intézkedéseknek korlátozás nélkül biztosítaniuk kell legalább a következőket:

a)

az adatok folyamatos bizalmas jellegét, integritását, rendelkezésre állását és a szolgáltatások, exportálható és digitális eszközök rezilienciáját;

b)

incidens esetén az adatok rendelkezésre állásának és integritásának, valamint az azokhoz való észszerű időn belüli hozzáférésnek a helyreállítását; és

c)

a szolgáltatások, az exportálható adatok és a digitális eszközök biztonságát garantáló technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának folyamatos nyomon követését, valamint rendszeres tesztelését, vizsgálatát és értékelését.

1.3.   Az üzletmenet folytonossága

1.3.1.

Az 1.1.2. pont alapján a szolgáltató köteles különösen:

a)

kellő gondossággal eljárni az üzletmenet-folytonosság fenntartása érdekében, és folytatni a megállapodás szerinti szolgáltatások nyújtását; és

b)

egyértelmű tájékoztatás adni a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát fenyegető ismert kockázatokról.

1.4.   Értesítések

1.4.1.

A felek megállapodnak abban, hogy a jelen, a biztonságra és az üzletmenet-folytonosságra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos értesítéseket [a felek kitöltik a választott kommunikációs módot, beleértve a megfelelő elektronikus módokat is] útján küldik meg egymásnak.

1.4.2.

A szolgáltatónak értesítenie kell az ügyfelet minden incidensről. A szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben az incidensről való tudomásszerzéstől számított 72 (hetvenkét) órán belül értesítést kell küldenie, kivéve, ha a szabályozási kötelezettségek rövidebb időn belüli figyelmeztetést vagy hasonló értesítést írnak elő.

1.4.3.

A szolgáltató értesítésének tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ügyfél felmérje az incidens következményeit. A szolgáltatónak haladéktalanul, hatékonyan, észszerűen és többletköltségek nélkül segítenie kell az ügyfelet, és együtt kell működnie vele (beleértve az ügyfél által felhatalmazott harmadik feleket is) minden olyan vizsgálati intézkedés tekintetében, amelyet az ügyfél az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban jogosult elvégezni.

1.4.4.

Amennyiben egy incidens érinti vagy valószínűleg érinti a szolgáltatót, a szolgáltatónak meg kell tennie a legmegfelelőbb intézkedést az incidens hatásának minimalizálása és megismétlődésének megelőzése érdekében. Ez nem érinti az ügyfélnek a megállapodás vagy az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog alapján esetlegesen fennálló egyéb jogait.

1.5.   Egyéb

1.5.1.

Az ügyfél kérésére a szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül az ügyfél rendelkezésére bocsátja a szolgáltató biztonsági intézkedéseinek és a kapcsolódó biztonsági irányításnak, valamint üzletmenet-folytonosságának és a kapcsolódó kontingenciamenedzsmentjének a kulcsfontosságú elemeiről, továbbá a fentiek bármelyikét érintő bármely lényeges változásról szóló összefoglalót.

1.5.2.

Az ügyfél kérésére a szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül az ügyfél rendelkezésére kell bocsátania a fent említett összefoglalót kiegészítő további részleteket, például a vizsgálati eredményeket és a megbízhatóság bizonyítékait. Ebben az esetben a szolgáltató előírhatja az ügyfél számára, hogy az ilyen adatok megosztása előtt titoktartási megállapodást írjon alá. Ennek a titoktartási megállapodásnak azonban tartalmaznia kell a szokásos kivételeket, és nem érintheti e bekezdés, a megállapodás vagy az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog egyéb feltételeit. A szolgáltatónak joga van kérni, hogy az adatokat csak a szükséges ismeret elve alapján osszák meg többek között a célszolgáltatóval (szolgáltatókkal) vagy az ügyfél más érintett harmadik fél szolgáltatóival.

Az ilyen szokásos kivételek közé tartozik minden olyan információ (annak releváns része), i. amely már nyilvánosan hozzáférhető, ii. amelyet az ügyfél köteles közzétenni, ha ez kötelező a) az alkalmazandó jog alapján vagy b) bármely kormányzati vagy egyéb szabályozó hatóság döntése alapján (ez utóbbi kettőbe tartozik a teljesség igénye nélkül a bírósági végzés, az általános adatvédelmi rendelet, a NIS 2 irányelv).

1.6.   Rangsor

Az általános adatvédelmi rendelet szerinti általános szerződési feltételek sérelme nélkül, ha a biztonságra és az üzletmenet folytonosságára vonatkozó jelen feltételek és a biztonsággal és üzletmenet-folytonossággal kapcsolatos bármely más alkalmazandó szerződéses megállapodások, feltételek vagy egyéb alkalmazandó megállapodások között ellentmondás vagy következetlenség áll fenn, a jelen feltételek élveznek elsőbbséget.


IX. MELLÉKLET

Az információk és dokumentumok széttagoltságának tilalmára vonatkozó

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Az adatkezelési megállapodások gyakran különböző kiegészítő dokumentumokból állnak, amelyek olyan további anyagokra és információkra hivatkoznak, amelyek széles körben széttagoltan találhatók meg különböző adattárak között. Ez megnehezíti a leendő ügyfelek számára, hogy megtalálják az összes információt, amelyre szükségük van a felek szerződéses és jogi kötelezettségeinek és azok következményeinek értékeléséhez.

A szolgáltatóváltási folyamattal összefüggésben nagyon fontos az átláthatóság. A leendő ügyfélnek könnyen hozzá kell férnie a releváns frissített információkhoz, dokumentumokhoz, anyagokhoz és elérhetőségekhez, már azelőtt is, hogy szerződést kötne a szolgáltatóval. Az információk és dokumentumok széttagoltságának tilalmára vonatkozó általános szerződési feltételek biztosítják az információs és kommunikációs szimmetriát.

Ezek az általános szerződési feltételek mind az ügyfél, mind a szolgáltató számára segítenek könnyen és célszerűen hozzáférni a releváns naprakész információkhoz, dokumentumokhoz, anyagokhoz és elérhetőségekhez. Céljuk, hogy átlátható környezetet teremtsenek a felek között, és biztosítsák, hogy a szolgáltatóváltásnak ne legyenek szerződéses akadályai, mivel lehetővé teszik az ügyfél számára, hogy megtalálja a megállapodásban foglalt jogaira és kötelezettségeire vonatkozó valamennyi releváns és naprakész információt. Ez hozzá fog járulni az ügyfél és a szolgáltató közötti tisztességes és kiegyensúlyozott jogviszonyhoz, valamint általában a szerződéses méltányossághoz, amint azt az (EU) 2023/285 rendelet (a továbbiakban: adatrendelet) is szorgalmazza.

A Bizottság által ajánlott egyéb általános szerződési feltételek csatolva találhatók, és ezek az információk és dokumentumok széttagoltságán kívül más konkrét témákra is kiterjednek. A feleket arra ösztönzik, hogy fontolják meg ezen egyéb rendelkezések alkalmazását is, mivel azokat konzisztens és egymást erősítő módon dolgozták ki.

1.   Az információk és dokumentumok széttagoltságának tilalma

1.1.   Bevezető feltételek és rendelkezések

1.1.1.

A szolgáltató biztosítja, hogy valamennyi szerződéses megállapodás könnyen, azonnal és folyamatosan elérhető és hozzáférhető legyen az ügyfél számára a) egy erre a célra kijelölt biztonságos online felületen, és b) érthető, ember által és géppel egyaránt olvasható formátumban. Emellett a szolgáltató biztosítja, hogy a szerződéses megállapodások teljes egészükben és strukturált módon letölthetők vagy más módon exportálhatók legyenek az ügyfél számára.

1.1.2.

A szerződéses megállapodásoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)

név és cím: a szolgáltató mint jogi személy teljes hivatalos cégneve, beleértve a teljesség igénye nélkül a hivatalos jogi formáját, a nemzeti cégjegyzékszámát, a teljes hivatalos címét és a héaazonosító számát;

b)

naprakész megállapodás: a megállapodás aktuális, időbélyegzővel ellátott (és adott esetben végrehajtási záradékkal ellátott) példányai, beleértve a szolgáltató és az ügyfél között alkalmazandó valamennyi rendelkezést, elfogadott ajánlatot, feltételt, szabályzatot, információt, dokumentációt, ütemterveket, adatot és mellékletet;

c)

időrendi nyilvántartás: az időbélyegzővel ellátott megállapodások időrendi nyilvántartása, lehetőség szerint a szolgáltató és az ügyfél között alkalmazandó kiegészítő feltételekkel, többek között szabályzatokkal, információkkal, dokumentációval, ütemtervekkel, adatokkal, mellékletekkel vagy egyebekkel együtt:

i.

beleértve az engedélyezett egyoldalú módosításokra vonatkozó bizonyítékokat és az engedélyezett egyoldalú módosítások hatálybalépésének a módosítások mellőzéséről szóló általános szerződési feltételek által meghatározott időpontjait;

Az engedélyezett egyoldalú módosításokat és az engedélyezett egyoldalú módosítások hatálybalépésének időpontjait lásd a módosítások mellőzéséről szóló általános szerződési feltételekben.

d)

adatkezelési és ellátási ökoszisztéma: a szolgáltató alvállalkozóinak, adatkezelőinek és/vagy az ellátásilánc-ökoszisztéma egyéb releváns érdekelt feleinek naprakész időrendi nyilvántartása és részletes jegyzéke, beleértve a neveket és címeket a fenti 1.1.2. pont a) bekezdése szerint;

e)

elérhetőségek: a szolgáltató aktuális elérhetőségei, beleértve az elsődleges kulcsfontosságú kapcsolattartó, az elsődleges technikai kapcsolattartó, valamint az elsődleges szerződési és adminisztratív kapcsolattartó feladatkörének részleteit, beleértve a megfelelő beosztásokat, telefonszámokat és e-mail-címeket, amelyeket a felek elfogadtak;

f)

operatívteljesítmény-jelentés: amennyiben technikailag megvalósítható, a szolgáltató által a nyújtott szolgáltatásról és a megállapodás szerinti egyéb kötelezettségekről készített operatívteljesítmény-jelentés naprakész és visszamenőleges áttekintése; és

g)

értesítések: a felek közötti vagy valamely félnek szóló, az 1.1.2. pont a) és b) bekezdésében említett szerződéses megállapodásokkal kapcsolatos jogi és egyéb releváns, időbélyegzővel ellátott értesítések.

Az adatrendelet számos esetben arra kötelezi a szolgáltatót, hogy bocsássa az ügyfél rendelkezésére a szükséges információkat. Ezeket a kötelezettségeket a vonatkozó általános szerződési feltételek tükrözik. Például a szolgáltatóváltáshoz és az adattovábbításhoz rendelkezésre álló eljárásokra vonatkozó információk (az adatrendelet 26. cikke) szerepelnek a szolgáltatóváltásról és kilépésről szóló általános szerződési feltételekben; a funkciók/szolgáltatások folyamatos nyújtásával kapcsolatos ismert kockázatokra vonatkozó egyértelmű tájékoztatás kötelezettsége tükröződik a biztonságról és üzletmenet-folytonosságról szóló általános szerződési feltételekben, valamint a szolgáltatóváltásról és kilépésről szóló általános szerződési feltételekben.

1.2.   Rangsor

Abban az esetben, ha az információk és dokumentumok széttagoltságának tilalmára vonatkozó jelen feltételek és az ezen rendelkezések tartalmával kapcsolatos bármely más alkalmazandó szerződéses megállapodások, feltételek vagy egyéb alkalmazandó megállapodások között ellentmondás vagy következetlenség áll fenn, a jelen feltételek élveznek elsőbbséget.


X. MELLÉKLET

A felelősségre vonatkozó

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Bár az ügyfél és a szolgáltató közötti általános megállapodás a legtöbb esetben tartalmaz rendelkezést a felelősségről, ezen általános szerződési feltételek felelősségre vonatkozó rendelkezései tükrözik az (EU) 2023/2854 rendelet (a továbbiakban: adatrendelet) szellemét a tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes jogok és kötelezettségek fontossága tekintetében, és mint ilyenek hasznos kiegészítői lehetnek a megállapodás felelősségre vonatkozó általános rendelkezéseinek.

Tehát ajánlott egy ilyen záradék beillesztése, mivel alapvető fontosságú a felek közötti szerződéses jogviszony egyensúlya szempontjából, és ösztönzőket tartalmaz a felek által elfogadott jogoknak és kötelezettségeknek való megfeleléshez. Különösen a kis- és középvállalkozások és más szervezetek találhatják hasznosnak ezeket az általános szerződési feltételeket, amikor megállapodásaikban a felelősségre vonatkozó rendelkezésekről állapodnak meg. Az ügyfél és a szolgáltató a szerződésükben további jogokról és kötelezettségekről állapodhatnak meg. E rendelkezés alkalmazása nem mentesíti a feleket az uniós vagy nemzeti jog alkalmazandó kötelező rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása és azok ennek megfelelő alkalmazása alól.

A megállapodás megkötése előtt az ügyfél ellenőrizheti az igényeinek leginkább megfelelő biztosítási termék biztosítási piacát. Ajánlott a biztosításra szakosodott szakértő tanácsát kérni.

A Bizottság által ajánlott egyéb általános szerződési feltételek csatolva találhatók, és ezek a felelősségen kívül más konkrét témákra is kiterjednek. A Bizottság arra ösztönzi a feleket, hogy fontolják meg ezen egyéb rendelkezések alkalmazását is, mivel azokat oly módon dolgozta ki, hogy koherensek legyenek egymással és erősítsék egymást.

Korlátlan felelősség

Főszabályként a megállapodás mindkét felét korlátlan felelősség terheli szándékosság, szándékos kötelezettségszegés vagy súlyos gondatlanság esetén, beleértve azt is, ha az egyik fél megszegi a másik fél adatainak bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettségeit, vagy azt a kötelezettséget, hogy az adatokat nem használhatja fel a felek által kifejezetten elfogadott céloktól eltérő célokra.

Az általános szerződési feltételek ajánlása, hogy különítsék el azokat az eseteket, amikor a jogsértés szándékos, és amikor azt szándékos kötelességszegés okozza, és tegyék egyértelművé, hogy az általános szerződési feltételek a szerződésre irányadó jogtól függetlenül minden szándékos cselekményre kiterjednek. Egyes jogrendszerekben a szándékos kötelezettségszegés a szándékosság szinonimája lehet. Ilyen esetekben a felek dönthetnek úgy, hogy nem tesznek különbséget a szándékos kötelezettségszegés és a szándékosság között.

A korlátlan felelősség alóli mentesség

A tesztelési és értékelési célokra, korlátozott ideig (az adatrendelet 31. cikkének (2) bekezdése), próbaverzióként nyújtott adatkezelési szolgáltatások általában nem érzékeny adatok (például üzleti titkok, személyes adatok vagy tényleges éles adatok) kezelésére szolgálnak. Ezek a próbaverziók általában nem eléggé fejlettek az ilyen adatkezeléshez, és nem rendelkeznek a kész verziótól észszerűen elvárható képességekkel, ellenőrzésekkel és konfigurációval. Az ügyfél számára erősen ellenjavallt, hogy tényleges éles adatokat dolgozzon fel ilyen próbaverziókban. Ezek az általános szerződési feltételek azt javasolják, hogy amennyiben az ügyfél úgy dönt, hogy ilyet tesz, az a saját kockázatára történjen, és a szolgáltató ne legyen felelős, ha ilyen esetekben sérül az adatok bizalmas jellege. Ebben a helyzetben a felek által elfogadott egyedi felelősségi szabályok alkalmazhatók.

Hasonlóképpen, az adatrendelet olyan helyzeteket is előirányoz, amikor bizonyos kötelezettségek nem vonatkoznak azokra a szolgáltatásokra, amelyek fő jellemzőinek többsége egyedi kialakítású, ha az összes elemet egy adott ügyfél számára fejlesztették ki, vagy próbaverzióban nyújtják. Következésképpen ezekben az esetekben is kifejezetten meg kell állapodni a felelősségről.

Korlátolt felelősség

A jelenlegi üzleti gyakorlat az, hogy a felek megállapodnak arról, hogy bizonyos esetekben korlátozzák felelősségüket (különösen a szolgáltatóét). Ezek az általános szerződési feltételek három fő lehetőséget javasolnak a felelősség korlátozására:

—

A. lehetőség: A felelősség a felek által kockázatértékelés alapján meghatározott összegre korlátozódik. E lehetőség szerint mindkét fél kockázatértékelést végez, és megállapításait a szerződéskötést megelőző szakaszban közli a másik féllel. A másik fél elutasíthatja a kapott kockázatértékelést. A kockázatértékelés elutasítása esetén a felek alkalmazhatják a felelősség korlátozására vonatkozó egyéb lehetőségek valamelyikét.

Változhat a szolgáltatótól kapott szolgáltatások volumene, valamint megváltozhat a szolgáltatások köre is (új szolgáltatások hozzáadása vagy egyes szolgáltatások megszüntetése). Ez szükségessé teheti a kockázatértékelés módosítását, és a feleknek ki kell igazítaniuk a felelősség összeghatárát, hogy az tükrözze a tényleges kockázati helyzetet. A Bizottság arra ösztönzi a feleket, hogy ellenőrizzék az A. lehetőség szerinti kockázatértékelési sablon példáját annak érdekében, hogy tisztában legyenek az adatkezelési szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatokkal a sajátos üzleti tevékenységük tekintetében.

—

B. lehetőség: A felelősség a közvetlen károkra korlátozódik. Nem tartoznak ide az olyan következményes károk, mint az elmaradt haszon vagy az elmulasztott megtakarítások. Ez a lehetőség az A. és a C. lehetőséggel is kombinálható (azaz a felelősség közvetlen károkra korlátozódik, de nem haladhatja meg a felek által kockázatértékelést követően vagy más alapon meghatározott összeget).

—

C. lehetőség: A felek felelőssége egy előre megállapított maximális összegre korlátozódik, amely például a következők alapján számítható ki: i. az ügyfél által a szolgáltatónak fizetett egyszeri/többszöri éves díjak (megfizetett és esedékes díjak), ii. a szolgáltató által a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan kötött biztosítási fedezet, iii. a szolgáltató általános szakmai felelősségbiztosítása által fedezett maximális összeg, vagy iv. különböző képletek kombinációja, pl. a következőhöz kapcsolódó képlet: a szolgáltatások pénzben kifejezett értéke szorozva a szolgáltatásokért járó teljes éves díj (megállapodás alapján megfizetett vagy [még] fizetendő) összegével.

Kártalanítás: Ezek az általános szerződési feltételek nem tartalmaznak a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseket. A feleket annak mérlegelésére ösztönzik, hogy szükség lehet-e arra, és ha igen, milyen mértékben, hogy az egyik fél kártalanítsa és mentesítse a felelőssége alól a másik felet harmadik feleknek az e megállapodás szerinti kötelezettségek felelős fél, annak alkalmazottai, képviselői vagy alvállalkozói cselekményei vagy mulasztásai általi lényeges megsértéséből eredő vagy azzal kapcsolatos követelései alól. Az ügyfelek esetében a kártalanítás vonatkozhat például arra, ha a szolgáltató megszegte titoktartási kötelezettségeit, mellőzte vagy megsértette harmadik felek szellemitulajdon-jogait. A szolgáltatók esetében a kártalanítás kiterjedhet harmadik felek szellemitulajdon-jogainak az ügyfél általi megsértésére vagy harmadik feleknek a szolgáltatóval szembeni, a jogellenes tartalom ügyfél általi tárolásával kapcsolatos követeléseire.

1.   Felelősség

1.1.   Korlátlan felelősség

1.1.1.

Az e megállapodás szerinti kötelezettségek szándékosan elkövetett vagy szándékos kötelezettségszegés vagy súlyos gondatlanság által okozott megsértése esetén a jogsértő fél felel minden kárért, az alábbi 1.2. pontra is figyelemmel. [OPCIONÁLIS] [Az 1.2. pontban foglaltak kivételével a szolgáltató korlátlan felelősséggel tartozik az ügyfélnek az ügyfél e megállapodás alapján kezelt adatai bizalmas jellegének megsértésével okozott valamennyi kárért.]

1.1.2.

Azon kötelezettség megsértése esetén, amely tiltja a felek adatainak felhasználását a felek által kifejezetten elfogadott céloktól eltérő célokra, a jogsértő fél korlátlanul felelős minden kárért.

Az 1.1.1. pontban foglalt lehetőség mögött az a szándék húzódik meg, hogy a titoktartási jogokkal és kötelezettségekkel összhangban és a megállapodásban megállapított mértékben garantálják valamennyi ügyféladat bizalmas kezelését. Az alkalmazandó jog (például az általános adatvédelmi rendelet, a NIS 2 irányelv stb.) szerint a bizalmas információk címzettjét bizonyos kötelezettségek terhelhetik arra vonatkozóan, hogy bizonyos információkat közöljön bizonyos személyekkel/szervezetekkel a megállapodásban elfogadott és kifejezetten meghatározott célokból.

1.2.   A korlátlan felelősség alóli mentesség

1.2.1.

Ha a felek az 1.1.1. pont szerint korlátlan felelősségben állapodnak meg, a szolgáltató korlátlan felelőssége nem vonatkozik a szolgáltató adatkezelési szolgáltatásainak próbaverziójában szereplő ügyféladatokra.

Lásd az adatrendelet 31. cikkének (2) bekezdését és ezen általános szerződési feltételek „A korlátlan felelősség alóli mentesség” című magyarázó megjegyzését.

1.2.2.

A szolgáltató nem felel a következőkért:

a)

az adatkezelési szolgáltatásokra i. az adatrendelet 23. cikkének d) pontja (a funkcionális egyenértékűség elérése) szerint, ii. 29. cikke (a szolgáltatóváltási díjak fokozatos visszavonása) szerint, vagy iii. az adatrendelet 30. cikkének (1) és (3) bekezdése (a szolgáltatóváltás technikai vonatkozásai) szerint nem alkalmazandó kötelezettségekért, ha a szolgáltató adatkezelési szolgáltatásainak legtöbb fő jellemzője az ügyfél sajátos igényeinek kielégítése érdekében egyedi kialakítású, vagy ha az összes komponenst az ügyfél céljaira fejlesztették ki, és ha ezeket az adatkezelési szolgáltatásokat nem kínálják széleskörű kereskedelmi mértékben az adatkezelési szolgáltatások szolgáltatási katalógusán keresztül. A mentesség akkor alkalmazandó, ha a szolgáltató az adatkezelési szolgáltatásokról szóló megállapodás megkötése előtt tájékoztatta az ügyfelet arról, hogy az adatrendelet fenti rendelkezései nem alkalmazandók az említett szolgáltatásokra;

b)

az adatkezelési szolgáltatásról olyan adatkezelési szolgáltatásra való váltással kapcsolatos kötelezettségek megszegésért, amelyeket korlátozott ideig, tesztelési és értékelési célokból próbaverzióban nyújtanak.

1.3.   Korlátolt felelősség

A. lehetőség: A kockázatértékelés útján meghatározott összeg

1.3.1.

A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás szerinti kötelezettségek gondatlan megszegése esetén a felelősségüket eseményenként […] összegre korlátozzák, beleértve azt az esetet is, amikor egy alkalommal több kapcsolódó esemény is bekövetkezik. Az összeget a károsult fél jóhiszeműen határozza meg kockázatértékelés vagy a felek által az 1. mellékletben (Kockázatértékelési sablon) elfogadott egyéb becslések alapján. A kockázatértékelést a megállapodás megkötése előtt [… nappal] elvégzik és a másik fél rendelkezésére bocsátják. Amennyiben a másik fél nem utasítja el a kockázatértékelést, a megállapodást ennek alapján kötik meg.

A felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy újraértékelik a kockázatokat annak érdekében, hogy azok tükrözzék a szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázati helyzet változásait. Ehhez használhatják a példában szereplő [Kockázatértékelési sablon]-t. Ha az újraértékelés a fél számára a kockázat növekedését vagy csökkenését eredményezi, az adott fél kérheti, hogy tárgyaljanak a szolgáltatásokra vonatkozó felelősségi plafonról annak érdekében, hogy az tükrözze a szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázat változását, vagy további teljesítendő feltételekről, amelyek magukban foglalhatják az árképzést vagy az elfogadott szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás módosításait. A felek megállapodhatnak abban, hogy amennyiben [a fél kérésétől számított három hónapon belül] nem születik megállapodás, az eredetileg elfogadott felelősségi plafon változatlan marad.

B. lehetőség: Közvetlen károk

1.3.2.

A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás szerinti kötelezettségek gondatlan megszegése esetén fennálló felelősségüket az okozott közvetlen károkra korlátozzák.

1.3.3.

A közvetlen károk közé tartoznak a következők is: i. a kár okának és mértékének meghatározása érdekében felmerült költségek, ii. a károsult félnél a közvetlen károk megelőzése vagy mérséklése során felmerült költségek, feltéve, hogy ezek a költségek ténylegesen a károk megelőzéséhez vagy mérsékléséhez vezettek, iii. sérült, nem elérhető vagy elveszett adatok miatti károk, és iv. az egyik félnél annak biztosítása érdekében felmerült költségek, hogy a szolgáltatások megfeleljenek a megállapodásban megállapított felhasználási szinteknek, amennyiben a másik fél a megegyezés szerinti határidőn belül nem orvosolta a jogsértést.

1.3.4.

Amennyiben több, egymással összefüggő esemény egy káreseménynek minősül, az egyik félnek a másik féllel szembeni, az előző mondatban meghatározott összesített felelőssége az ilyen közvetlen károkért […] összegre korlátozódik.

C. alternatíva: Maximális összeg

1.3.5.

A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás szerinti kötelezettségek gondatlan megszegése esetén – ideértve azt az esetet is, amikor egy eseménysorozat egyetlen eseménynek minősül – felelősségüket legfeljebb […] összegre korlátozzák.

1.4.   Értesítések

A felek megállapodnak abban, hogy a jelen, a felelősségre vonatkozó feltételekkel kapcsolatos értesítéseket [a felek kitöltik a választott kommunikációs módot, beleértve a megfelelő elektronikus módokat is] útján küldik meg egymásnak.

1.5.   Rangsor

Abban az esetben, ha a felelősségre vonatkozó jelen feltételek és az e rendelkezések körében a felelősséggel kapcsolatos bármely más alkalmazandó szerződéses megállapodások, feltételek vagy egyéb alkalmazandó megállapodások között ellentmondás vagy következetlenség áll fenn, a jelen feltételek élveznek elsőbbséget.

1. függelék

Kockázatértékelési sablon

A szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázatok meghatározása érdekében az egyik fél értékelést végez, figyelembe véve a másik fél e megállapodás szerinti gondatlan szerződésszegésnek konkrét kockázatait.

Ezt a kockázatértékelést jóhiszeműen kell elvégezni, és annak reálisan kell tükröznie a lehetséges károkat. Amennyiben a becsült összegek túl alacsonyak, a magasabb károkért való felelősség kizárt. Amennyiben a becsült összegek túl magasak, a másik fél megtagadhatja a felelősség vállalását, vagy magasabb költségeket igényelhet.

Szükség esetén további kockázatokat is figyelembe lehet venni.


A kockázat leírása

 

Becsült kár

Az üzleti tevékenység megszakítása

Szerződésszegésből fakadó árbevétel-veszteség. Figyelembe lehet venni a szolgáltatás lehetséges leállási idejét és annak a fél üzleti tevékenységére vagy működésére gyakorolt hatásait.

EUR

 

Az adatok helyreállítása

Az elveszett, nem elérhető vagy sérült adatok helyreállításának feltételezett költségei. A felektől megkövetelhető, hogy kockázatcsökkentő intézkedéseket hajtsanak végre, például úgy, hogy egy másik szolgáltatónál vagy a helyszínen biztonsági másolattal rendelkeznek.

EUR

 

Kormányzati bírságok

A vállalkozásokkal szembeni kormányzati bírságok például az adatvédelmi jogszabályoknak vagy szabályozási rendelkezéseknek a szolgáltató szolgáltatásnyújtásából eredő megsértéséért kiszabott bírságok.

EUR

 

Üzleti titkok elvesztése

Az üzleti titkok felfedése üzleti lehetőségek elvesztését eredményezheti. Az ilyen károk jogszabály alapján megtéríttethetők lehetnek.

EUR

 

A személyes adatok megsértése és korrekciós intézkedések

A személyes adatok megsértése a jogi költségekhez, perköltségekhez, valamint az adatok megsértésével kapcsolatos adatminőségi problémák megszüntetésére irányuló adathelyreállítási erőfeszítésekhez kapcsolódó különböző típusú közvetlen költségekhez vezethet.

EUR

 

A jó hírnév elvesztése

A felek mérlegelhetik a vállalat hírnevére gyakorolt hatást és azt, hogy milyen intézkedésekre lesz szükség (pl. reklám és kampány a hírnévre gyakorolt hatás ellensúlyozására). Előfordulhat, hogy ezeket a költségeket a bírósági eljárás során nehéz teljes mértékben megtéríttetni.

EUR

 

Polgári jogi felelősség

A polgári jogi felelősség kiterjed az esetleges felelősségre például a beszállítókkal, az ügyfelekkel, az alvállalkozókkal és harmadik felekkel szemben.

EUR

 

A potenciális károk teljes kockázata (összeg)

EUR

 

Mivel az adatkezelési szolgáltatásokat méretezhető és rugalmas módon nyújtják, mind a szolgáltató által nyújtott szolgáltatás igénybevétele, mind a felelősségi kockázat változhat a megállapodás időtartama alatt, gyakran a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokban szereplő tartományon belül. A kockázatoknak a megállapodás megkötésekor vagy ismétlődő jelleggel történő értékelésekor a felek számára ajánlott, hogy a lehetséges maximális elméleti károk mellett a szolgáltatások változó jellegét és volumenét is vegyék figyelembe. Ez reálisabb értéket eredményezne a szolgáltatás átlagos vagy várható igénybevétele tekintetében. A feleknek az értékelést a belső tervezésükhöz is hozzá kell igazítaniuk. Előfordulhat, hogy nem minden felsorolt kockázati kategória vonatkozik egyformán az ügyfélre és a szolgáltatóra vagy az ügyfél konkrét üzletágára.


XI. MELLÉKLET

A módosítások mellőzésére vonatkozó

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Fontos, hogy a felek támaszkodhassanak a szerződésben megállapított jogokra és kötelezettségekre, és hogy ezeket a jogokat és kötelezettségeket ne változtassák meg egyoldalúan, kivéve, ha ez egyértelműen és kölcsönösen elfogadott feltételek mellett történik. Ez különösen igaz a kis- és középvállalkozásokra vagy más olyan szervezetekre, amelyek esetleg nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy felmérjék ezen egyoldalú változások tevékenységeikre és küldetésükre gyakorolt lehetséges hatását. A módosítások mellőzéséről szóló általános szerződési feltételek célja, hogy a felek egyértelműbben és magabiztosabban köthessenek megállapodást az egyoldalú módosításokra vonatkozó feltételekről. Ezek az általános szerződési feltételek a releváns forgatókönyvekkel és a hozzájuk kapcsolódó lehetséges szerződéses megállapodásokkal foglalkoznak. Céljuk annak biztosítása, hogy az ilyen egyoldalú módosítások egyik fél érdekeit se sértsék.

Az egyoldalú módosítások megközelítése

Általános szabályként a megállapodást (beleértve az általános szerződési feltételeket is) egyik fél sem módosíthatja egyoldalúan, a módosításokról kölcsönösen meg kell állapodni. Bizonyos egyoldalú módosítások csak a jelen általános szerződési feltételekben előírt szigorú feltételek mellett megengedettek. Ezt tükrözi ezen általános szerződési feltételek 1.1.1–1.1.3. pontja.

Ezek az általános szerződési feltételek elismerik, hogy bizonyos körülmények között a szolgáltató számára lehetővé kell tenni, hogy egyoldalú módosításokat javasoljon a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan. Ezek az úgynevezett engedélyezett egyoldalú módosítások, és ezen általános szerződési feltételek 1.1.3–1.1.6. pontjában szerepelnek. Az engedélyezett egyoldalú módosítás(oka)t csak egyszer lehet javasolni, és annak/azoknak meg kell felelnie (felelniük) a következő feltételeknek:

(1)

javítja/javítják az ügyfél pozícióját a szolgáltatás igénybevétele során szerződéses, pénzügyi, szervezeti, működési, szolgáltatási szinttel kapcsolatos, jogszabályi megfelelési vagy egyéb szempontból; és

(2)

a módosítás(oka)t legkésőbb 30 naptári nappal azelőtt közlik az ügyféllel, hogy az ilyen javasolt engedélyezett egyoldalú módosítás(ok) az ügyfélre nézve hatályba lép(nek).

Az értesítési időszak lehetővé teszi az ügyfél számára, hogy értékelje az információkat, valamint a megvalósíthatóságot és az ügyfélre, valamint az ügyfél érdekelt feleire, rendszereire és szolgáltatásaira gyakorolt hatást.

A Bizottság által ajánlott egyéb általános szerződési feltételek csatolva találhatók, és ezek a módosítások mellőzésén kívül más konkrét témákra is kiterjednek. A Bizottság arra ösztönzi a feleket, hogy fontolják meg ezen egyéb rendelkezések alkalmazását is, mivel azokat oly módon dolgozta ki, hogy koherensek legyenek egymással és erősítsék egymást.

1.   A módosítások mellőzése

1.1.   Módosítás

1.1.1.

A megállapodás bármely módosítását (a továbbiakban: módosítás) írásban kell megtenni, beleértve a megfelelő elektronikus módokat is, és előzetes kölcsönös hozzájárulás szükséges hozzájuk, amely a megfelelő elektronikus módokon is megadható.

1.1.2.

Az 1.1.1. pont ellenére a szolgáltató jogosult módosítani a megállapodást, ha erre olyan kötelezően alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelés érdekében van szükség, amelyek a megállapodás hatálybalépésének napja előtt még nem voltak hatályban.

1.1.3.

Az 1.1.2. pontban foglaltak kivételével a szolgáltató csak akkor jogosult a szolgáltatások egyoldalú módosítására javaslatot tenni, ha:

a)

az ilyen módosítás előnyös az ügyfél számára az adatkezelési szolgáltatások igénybevétele szempontjából, például mivel a szolgáltatás lényeges frissítéseit tartalmazza, vagy biztonsági okokból szükséges; és

b)

az 1.1.4–1.1.6. pontban („Engedélyezett egyoldalú módosítás”) meghatározott valamennyi feltétel teljesült.

1.1.4.

Az 1.1.3. pont szerint javasolt egyoldalú módosítást a szolgáltató nem használhatja fel visszamenőleges hatályú módosítások közvetlen vagy közvetett végrehajtására vagy érvényesítésére, illetve a megállapodás azon rendelkezéseinek módosítására, amelyek a következő szempontok közül egyhez vagy többhöz kapcsolódnak:

a)

az alkalmazandó jog megválasztása és az eljáró bíróság megválasztása;

b)

módosítások vagy a megállapodás módosítására vonatkozó eljárások;

c)

időtartam és megszűnés;

d)

felelősség;

e)

titoktartás;

f)

az alvállalkozók igénybevételének és az alvállalkozók cseréjének a módszerei;

g)

hozzáférési és tájékoztatási jogok;

h)

a szolgáltatási szintre vonatkozó minőségi célkitűzések;

Az 1.1.3. pont szerinti engedélyezett egyoldalú módosításként javasolhatók a már elfogadott mennyiségi és minőségi szolgáltatási teljesítménycéloknak a megegyezés szerinti szolgáltatási szinteken belüli módosításai a kapcsolódó szankciókkal és/vagy szolgáltatási jóváírásokkal együtt.

i)

árképzési szabályok vagy egyéb pénzügyi szabályok;

Az elfogadott díjak módosítása javasolható az 1.1.3. pont szerinti engedélyezett egyoldalú módosításként, de az alapul szolgáló szabályokról, például magáról az árindexálási módszertanról a feleknek kölcsönösen kell megállapodniuk.

j)

a hely, ahol az adatokat kezelik vagy tárolják, ha ez a hely az EU-n kívül található.

Az uniós helyszínek közötti módosításokról a felek szerződéses jogviszonyuk kezdetétől megállapodhatnak, vagy azokat a szolgáltató engedélyezett egyoldalú módosításként javasolhatja. Ha azonban az adatok kezelésének vagy tárolásának helye az Unión belüli helyről az Unión kívüli helyre, vagy az Unión kívüli helyről az Unión kívüli másik helyre változik, a feleknek kölcsönösen meg kell állapodniuk erről a változásról.

1.1.5.

Engedélyezett egyoldalú módosításra irányuló javaslat esetén a szolgáltató:

a)

legkésőbb a javasolt engedélyezett egyoldalú módosítás hatálybalépése előtt 30 naptári nappal értesíti az ügyfelet, kivéve, ha az alkalmazandó jog másként rendelkezik;

b)

világos és érthető módon tájékoztatja az ügyfelet többek között a következőkről:

i.

a javasolt engedélyezett egyoldalú módosítás hatálya, részletei és ütemezése;

ii.

miért van szükség a javasolt engedélyezett egyoldalú módosításra, ideértve, hogy ez mennyiben előnyös az adatkezelési szolgáltatások ügyfél általi igénybevétele szempontjából;

iii.

a fennálló helyzet és a javasolt engedélyezett egyoldalú módosítás utáni helyzet közötti különbség. Ez magában foglalja különösen az ügyfelet érintő szerződéses, pénzügyi, szervezeti, működési, szolgáltatási szinttel és jogszabályi megfeleléssel kapcsolatos következményeket, ha vannak ilyenek;

Az ilyen eltérés leírásának foglalkoznia kell a meglévő ügyfelek releváns típusai tekintetében várható helyzettel, figyelembe véve az 1.1.5. pont b) bekezdésének iii. alpontjában megjelölt kategóriákat. Ennek célja annak biztosítása, hogy a bejelentett egyoldalú módosítás legvalószínűbb következményei láthatók és érthetők legyenek az ügyfél számára. E tekintetben ez a pont nem írja elő a szolgáltató számára, hogy személyre szabott értesítést küldjön az egyes ügyfeleknek.

iv.

a bevezetés és a végrehajtás tervezett ütemterve, valamint a javasolt engedélyezett egyoldalú módosítás hatálybalépésének kapcsolódó időpontja.

1.1.6.

Ha a szolgáltató teljesíti az 1.1.5. pont feltételeit, úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az engedélyezett egyoldalú módosítás hatálybalépésének napján elfogadta a javasolt engedélyezett egyoldalú módosítást.

1.1.7.

Ha a szolgáltató a megállapodás módosítása tekintetében megsérti az 1.1.2–1.1.5. pontot, az ügyfélnek jogában áll többletköltség nélkül felmondani a megállapodást, és kártérítést kapni az elszenvedett kárért (beleértve a másik adatkezelési szolgáltatóra való váltás költségeit is). Ez nem érinti az ügyfél egyéb jogait és jogorvoslati lehetőségeit, beleértve a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslat bármely illetékes bíróságon történő kérelmezését, amely arra kötelezi a szolgáltatót, hogy a megállapodás szerint folytassa a szolgáltatások nyújtását, és az ügyfél adott esetben kártérítést kapjon.

Amennyiben a megállapodás szolgáltató általi módosítása nincs összhangban a szerződéses rendelkezésekkel, az ügyfél számára biztosítani kell a felmondási jogot, amelynek a gyakorlatban magában kell foglalnia a szolgáltatóváltási folyamat kezdeményezésére irányuló szolgáltatóváltási értesítés küldését is (lásd a szolgáltatóváltásról és kilépésről szóló általános szerződési feltételek A. opcióját, ha a felek szolgáltatóváltási és kilépési tervben állapodtak meg, és a B. opciót az önkiszolgáló automatizált szolgáltatóváltás esetében). Ilyen esetekben azonban az ügyfélnek jogosultnak kell lennie arra, hogy megtéríttesse az amiatt elszenvedett kárt, hogy „kényszerítették” arra, hogy másik szolgáltatóra váltson, beleértve a felmerült költségeit és az egyéb kapcsolódó károkat is (lásd a felelősségről szóló általános szerződési feltételeket).

1.2.   Értesítések

A felek megállapodnak abban, hogy a jelen, a módosítások mellőzésére vonatkozó feltételekkel kapcsolatos értesítéseket [a felek kitöltik a választott kommunikációs módot, beleértve a megfelelő elektronikus módokat is] útján küldik meg egymásnak.

1.3.   Rangsor

Abban az esetben, ha a módosítások mellőzésére vonatkozó jelen feltételek és a megállapodás e rendelkezések körébe tartozó módosításaival kapcsolatos bármely más alkalmazandó szerződéses megállapodások, feltételek vagy egyéb alkalmazandó megállapodások között ellentmondás vagy következetlenség áll fenn, a jelen feltételek élveznek elsőbbséget.


XII. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

Fogalommeghatározások

Az általános szerződési feltételekben használt kifejezések meghatározása a következő:

„megállapodás”: a felek közötti, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó írásbeli megállapodás, annak bármely módosítása vagy kiegészítése, valamint a megállapodás(ok) teljesítésével kapcsolatos valamennyi aktus, beleértve különösen a megállapodás függelékeit;

„függelék”: a megállapodásban kifejezetten hivatkozott függelék, ütemterv vagy irat;

„adatkezelési szolgáltatások ügyfele (ügyfél)”: az adatrendelet 2. cikke 30. pontjában meghatározottak szerint olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több adatkezelési szolgáltatás igénybevétele céljából szerződéses jogviszonyba lépett valamely adatkezelési szolgáltatóval;

„adat”: az adatrendelet 2. cikke 1. pontjában meghatározottak szerint aktusok, tények vagy információk bármely digitális megjelenítése, valamint az ilyen aktusok, tények vagy információk bármely összeállítása, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

„adatrendelet”: az (EU) 2023/2854 rendelet;

„kimenő adattovábbítási díjak”: az adatrendelet 2. cikke 35. pontjában meghatározottak szerint ügyfeleknek azért felszámított adatátviteli díjak, hogy adataikat egy adatkezelési szolgáltató IKT-infrastruktúrájából a hálózaton keresztül kinyerjék egy eltérő szolgáltató rendszerébe vagy helyszíni IKT-infrastruktúrába;

„adatkezelési szolgáltatás”: az adatrendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározottak szerinti digitális szolgáltatás, amelyet ügyfélnek nyújtanak, és amely központosított, elosztott vagy nagymértékben elosztott jellegű, konfigurálható, méretezhető és rugalmas, olyan számítástechnikai erőforrások közös tárához való, mindenütt elérhető és igény szerinti hálózati hozzáférést tesz lehetővé, amelyek minimális irányítási erőfeszítéssel vagy szolgáltatói interakcióval gyorsan biztosíthatók és kibocsáthatók. E megállapodás alkalmazásában az említett adatkezelési szolgáltatások a szolgáltató által az ügyfélnek a megállapodás szerint nyújtott vagy nyújtandó szolgáltatásokat veszik figyelembe;

„célszolgáltató”: az adatrendelet 2. cikkének 34. pontjában említettek szerint egy cél adatkezelési szolgáltató, amelyre az adatkezelési szolgáltatások ügyfele abból a célból vált, hogy azonos szolgáltatástípusba tartozó másik adatkezelési szolgáltatást vagy eltérő szolgáltatásokat vegyen igénybe;

„forrásszolgáltató”: az adatrendelet 2. cikkének 34. pontjában említettek szerint az a jogi személy, amellyel az ügyfél szerződéses jogviszonyba lépett a szolgáltató által a megállapodás alapján nyújtott adatkezelési szolgáltatások és egyéb szolgáltatások tekintetében, és amelytől az ügyfél most egy másik szolgáltatóra kíván váltani;

„digitális eszközök”: az adatrendelet 2. cikkének 32. pontjában meghatározottak szerint olyan digitális formában lévő elemek, ideértve az alkalmazásokat is, amelyek tekintetében az ügyfél használati joggal rendelkezik, függetlenül az azon adatkezelési szolgáltatásra vonatkozó szerződéses jogviszonytól, amelyről át kíván váltani;

„exportálható adatok”: az adatrendelet 2. cikkének 38. pontjában meghatározottak szerint az adatkezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevétele révén közvetlenül vagy közvetve generált vagy közösen generált be- és kimeneti adatok, ideértve a metaadatokat is, kivéve az adatkezelési szolgáltatók vagy harmadik felek szellemitulajdon-jogok által védett, vagy üzleti titoknak minősülő bármely eszközét vagy adatát;

„incidens”: a biztonság olyan fizikai, műszaki vagy szervezési megsértése, incidens vagy hasonló esemény, amely jelentős hatást gyakorolhat a biztonságra és az üzletmenet-folytonosságra, mivel súlyos zavart okozott vagy okozhat a szolgáltató és az ügyfél között a szolgáltatóváltási folyamat során használt bármely alkalmazandó informatikai rendszerben és műveletben, vagy a szolgáltatások ügyfél általi használatának, az ügyfél exportálható adatainak és digitális eszközeinek tekintetében. Lásd a biztonságról és az üzletmenet-folytonosságról szóló általános szerződési feltételeket;

„interoperabilitás”: az adatrendelet 2. cikkének 40. pontjában meghatározottak szerint két vagy több adattér vagy kommunikációs hálózat, rendszer, összekapcsolt termék, alkalmazás, adatkezelési szolgáltatás vagy alkotóelem azon képessége, hogy funkcióik ellátása érdekében adatokat cseréljenek és használjanak fel;

„metaadat”: az adatrendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint az adat tartalmának vagy felhasználásának strukturált leírása, amely egyszerűsíti az említett adat kereshetőségét és felhasználását;

„nem személyes adat”: az adatrendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározottak szerint a személyes adattól eltérő adat;

„helyszíni IKT-infrastruktúra”: az adatrendelet 2. cikkének 33. pontjában meghatározottak szerint az ügyfél által tulajdonolt, bérelt vagy lízingelt IKT-infrastruktúra és számítástechnikai erőforrások, amelyek az ügyfél saját adatközpontjában találhatók, és amelyeket az ügyfél vagy harmadik fél üzemeltet;

„egyéb szolgáltatás”: minden olyan, bármilyen jellegű szakmai szolgáltatás, amelyet a szolgáltató a megállapodás értelmében, az abban meghatározottak szerint nyújt az ügyfélnek, és nem minősül adatkezelési szolgáltatásnak;

„fél”: az ügyfél vagy a szolgáltató;

„felek”: az ügyfél és a szolgáltató együttesen;

„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet (általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR) 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

„terv”: a szolgáltatóváltásról és kilépésről szóló általános szerződési feltételek A. lehetőségében említett, a felek által a megállapodás szerint elfogadott szolgáltatóváltási és kilépési terv;

„adatkezelés”: az adatrendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározottak szerint adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, visszanyerés, lekérdezés, felhasználás, továbbítás általi közlés, terjesztés vagy egyéb módon történő rendelkezésre bocsátásuk, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés vagy megsemmisítés;

„adatkezelési szolgáltató (szolgáltató)”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy vagy több adatkezelési szolgáltatás nyújtása céljából szerződéses jogviszonyba lépett egy ügyféllel;

„azonos szolgáltatástípus”: az adatrendelet 2. cikkének 9. pontjában meghatározottak szerint olyan adatkezelési szolgáltatások csoportja, amelyek ugyanazzal az elsődleges célkitűzéssel, adatkezelési szolgáltatási modellel és fő funkcionalitásokkal rendelkeznek;

„szolgáltatások” mind az adatkezelési szolgáltatások, mind a felek által a megállapodás keretében elfogadott egyéb szolgáltatások;

„szolgáltatási díjak” az ügyfél által a szolgáltatónak a felek megállapodása szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékeként fizetendő díjak;

„szolgáltatóváltás” az adatrendelet 2. cikkének 34. pontjában meghatározottak szerint olyan folyamat, amelyben részt vesz egy forrás adatkezelési szolgáltató, egy adatkezelési szolgáltatás ügyfele és adott esetben egy cél adatkezelési szolgáltató, és amelynek során az adatkezelési szolgáltatás ügyfele az egyik adatkezelési szolgáltatás igénybevételéről egy másik, azonos szolgáltatástípusba tartozó adatkezelési szolgáltatás igénybevételére vagy egy eltérő adatkezelési szolgáltató által kínált más szolgáltatás igénybevételére, vagy egy helyszíni IKT-infrastruktúrára tér át, többek között az adatok kinyerése, átalakítása és feltöltése révén;

„szolgáltatóváltási díjak” az adatrendelet 2. cikkének 36. pontjában meghatározottak szerint a standard szolgáltatási díjaktól vagy az idő előtti megszüntetéssel kapcsolatos szankcióktól eltérő díjak, amelyeket az adatkezelési szolgáltató ró az ügyfélre az adatrendeletben előírt, egy eltérő szolgáltató rendszerére vagy helyszíni IKT-infrastruktúrára való váltással kapcsolatos intézkedésekért, ideértve a kimenő adattovábbítási díjakat.


ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2026/2394/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)