|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/2096 |
2025.11.6. |
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG 176/2025 HATÁROZATA
(2025. július 11.)
az EGT-megállapodás IV. mellékletének (Energia) módosításáról [2025/2096]
AZ EGT VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) és különösen annak 98. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének a hűtésre és távhűtésre használt megújuló energia mennyiségének kiszámítására szolgáló módszertan tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. december 14-i (EU) 2022/759 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (1) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba. |
|
(2) |
A HL L 303., 2020.9.17., 23. o., a HL L 311., 2020.9.25., 11. o. és a HL L 41., 2022.2.22., 37. o. által helyesbített, a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2) bele kell foglalni az EGT-megállapodásba. |
|
(3) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv hatályon kívül helyezi az EGT-megállapodásba foglalt 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3), amelyet ezért el kell hagyni az EGT-megállapodásból. |
|
(4) |
Az EFTA-államok nem szerepelnek a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az Unió bruttó végsőenergia-fogyasztásában 2030-ra kötelezően elérendő részarányára vonatkozó átfogó uniós célkitűzésben. Az (EU) 2018/2001 irányelv 3. cikke alkalmazandó az EFTA-államokra, kivéve az irányelv 3. cikkének (1), (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Az EFTA-államoknak ehelyett 2030-ra elérendő nemzeti indikatív megújulóenergia-célkitűzéseket kell meghatározniuk, és következésképpen nem kell alkalmazniuk az uniós megújulóenergia-fejlesztési platformra és a statisztikai átruházásokra vonatkozó 8. cikket. Ez nem zárja ki az EFTA-államok és az Unió közötti jövőbeli tárgyalások lehetőségét a megújuló energiára vonatkozó, 2030 utáni célkitűzésekkel kapcsolatos együttműködésről. |
|
(5) |
Az EFTA-államok az (EU) 2018/2001 irányelv 4. cikkével összhangban támogatási rendszereket alkalmazhatnak a megújuló energiára vonatkozó nemzeti indikatív célkitűzéseik elérése vagy meghaladása céljából. |
|
(6) |
Az (EU) 2018/2001 irányelv 7. cikkének (5) bekezdése alacsonyabb küszöbérték formájában mentességet biztosít Ciprus és Málta számára a bruttó végsőenergia-fogyasztásnak a légi közlekedés során felhasznált energia mennyiségéhez viszonyított kiszámítása tekintetében. Izland távoli sziget, amely nagy távolságra fekszik a vele szomszédos országoktól. E sajátos földrajzi helyzetre való tekintettel Izlandra ugyanazt a küszöbértéket kell alkalmazni, mint Ciprusra és Máltára. |
|
(7) |
Azokban az esetekben, amikor Norvégiának kötelessége konzultálni a számi néppel, biztosítani kell, hogy az (EU) 2018/2001 irányelv 16. cikkének (4), (5) és (6) bekezdésében említett engedélyezési eljárás időtartama legfeljebb egy évvel meghosszabbítható legyen. |
|
(8) |
Norvégiában és Izlandon magas a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya. Norvégia túlnyomórészt megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát használ fűtési célokra, míg Izland a fűtési igényének nagy részét megújuló geotermikus forrásokból fedezi, és megújuló villamos energiát akkor használ, ha nem állnak rendelkezésre geotermikus források. Ezért az EFTA-államok tekintetében helyénvaló kiigazítani a megújuló energia használatának a fűtésben és hűtésben történő elterjesztésére vonatkozóan az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott számítási módszereket. |
|
(9) |
Tekintettel a Liechtenstein és Svájc közötti regionális unióra, amelyen belül az üzemanyagokat a svájci hatóságok szabályozzák és svájci jogalanyok szolgáltatják, és mivel ez a közlekedési célú üzemanyagok egyetlen beszerzési forrása Liechtensteinben, helyénvaló ideiglenes eltérést biztosítani az (EU) 2018/2001 irányelv 25–31. cikke alól, amelyek a közlekedési ágazatban használt megújuló energiára vonatkozó szabályokat és a megújuló üzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági szabályokat állapítják meg. Liechtenstein a bioüzemanyagok növelésére irányuló svájci rendszert követi, amely szén-dioxid-kompenzációs mechanizmuson alapul, és az ambíciója összehasonlítható a bioüzemanyag-célkitűzések helyettesítési és megtakarítási hatásaival. A belső égésű motorral felszerelt járművek üzemanyagaiból származó szén-dioxid-kibocsátást belföldi és külföldi intézkedésekkel kell kompenzálni. Liechtenstein szén-dioxid-rendeletének (LR 814.065.1.) 37. cikke, valamint a szén-dioxid-törvény (LR 814.065) 9. és 10. cikke előírja, hogy 2024-től a szén-dioxid-kibocsátás 23 %-át kompenzálni kell. Az említett eltérés a 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) általi módosítás előtt hatályban lévő (EU) 2018/2001 irányelvre alkalmazandó. Az említett eltérés szigorúan korlátozott időtartamra szól, és csak addig alkalmazható, amíg megállapodás nem születik az (EU) 2023/2413 irányelvvel módosított (EU) 2018/2001 irányelv EGT-megállapodásba történő belefoglalásáról. Akkor tekinthető úgy, hogy megállapodás született, amikor az (EU) 2023/2413 irányelvvel módosított (EU) 2018/2001 irányelvet belefoglalták az EGT-megállapodásba. |
|
(10) |
Liechtenstein mentesült az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alól, mivel nem tud eredeti adatokat szolgáltatni a „primerenergia-fogyasztásról” vagy a „végsőenergia-fogyasztásról”. Liechtenstein átalakíthatja a nemzeti statisztikai adatokat a primerenergia-fogyasztásra és a végsőenergia-fogyasztásra vonatkozó adatokká, amennyiben ezt az (EU) 2018/2001 irányelv előírja. |
|
(11) |
Az EGT-megállapodás IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az EGT-megállapodás IV. melléklete 41. pontjának (2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) szövege helyébe a következő szöveg lép:
„ 32018 L 2001: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.), helyesbítette: HL L 303., 2020.9.17., 23. o., HL L 311., 2020.9.25., 11. o. és HL L 41., 2022.2.22., 37. o., módosította:
|
— |
32022 R 0759: A Bizottság (EU) 2022/759 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. december 14.) (HL L 139., 2022.5.18., 1. o.). |
A 98/70/EK és az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelést igazoló önkéntes rendszerek elismeréséről szóló határozatokra való hivatkozásokat a II. melléklet XVII. fejezete tartalmazza.
Az irányelv rendelkezései e megállapodás alkalmazásában a következő kiigazításokkal értendők:
|
a) |
A 3. cikk (1), (5) és (6) bekezdése, az 5. cikk (4) és (5) bekezdése, valamint a 8. cikk az EFTA-államokra nem alkalmazandó. |
|
b) |
A 3. cikkben:
|
|
c) |
A 4. cikkben:
|
|
d) |
Az 5. cikk (2) bekezdésében az »a villamos energia belső piacára vonatkozó uniós jog« szövegrész helyébe az »az EGT-megállapodás alapján a villamos energia belső piacára alkalmazandó jogszabályok« szövegrész lép. |
|
e) |
A 4. cikk (9) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (7) bekezdésében és a 22. cikk (7) bekezdésében az »EUMSZ 107. és 108. cikkének« szövegrész helyébe az »EGT-megállapodás 61. és 62. cikkének« szövegrész, az »EUMSZ 107. és 108. cikkét« szövegrész helyébe pedig az »EGT-megállapodás 61. és 62. cikkét« szövegrész lép. |
|
f) |
A 7. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése a »Ciprus« szó után az », Izland« szóval egészül ki. |
|
g) |
A 16. cikk (4) és (5) bekezdése a »megfelelően indokolt« szövegrész után a », vagy amennyiben Norvégia köteles konzultálni a számi néppel« szövegrésszel egészül ki. |
|
h) |
A 16. cikk (6) bekezdése a »teljesítményére« szó után a », vagy amennyiben Norvégia köteles konzultálni a számi néppel« szövegrésszel egészül ki. |
|
i) |
A 19. cikk (11) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki: »Az EFTA-államok nem ismerhetik el a harmadik országok által kiadott származási garanciákat, kivéve, ha az Unió megállapodást kötött az adott harmadik országgal az uniós származási garanciák és a harmadik országbeli egyenértékű származási garancia-rendszerek kölcsönös elismeréséről, valamint az EFTA-államok lényegében egyenértékű megállapodást kötöttek az említett harmadik országgal, és kizárólag olyan esetekben, amikor közvetlen energiaimport vagy -export valósul meg. Az EFTA-államok törekednek az első albekezdésben említett megállapodások megkötésére.« |
|
j) |
A 19. cikk (12) bekezdésében az »az uniós joggal« szövegrész helyébe az »az EGT-megállapodással« szövegrész, a 36. cikk (3) bekezdésében pedig az »a villamos energia belső piacára vonatkozó uniós jogszabályok« szövegrész helyébe az »EGT-megállapodásnak a villamos energia belső piacára vonatkozó rendelkezései« szövegrész lép. |
|
k) |
A 20. cikk (3) bekezdése az »az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, átfogó uniós célkitűzés« szövegrész után a »vagy az EFTA-államok tekintetében a megújuló energiára vonatkozó, a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott nemzeti indikatív célkitűzésük« szövegrésszel egészül ki. |
|
l) |
A 23. cikk (1) bekezdésében az »a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámítva, e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül« szövegrész nem alkalmazandó az EFTA-államokra. |
|
m) |
A 23. cikk (2) bekezdésének b) pontja az »az átlagos éves növekedést« szövegrész után a », vagy, az EFTA-államok tekintetében, amennyiben a fűtési és hűtési ágazatban felhasznált megújuló energia – beleértve a megújuló villamos energiát is – részaránya meghaladja a 60 %-ot, az ilyen részarány beleszámítható az átlagos éves növekedés teljesítésébe« szövegrésszel egészül ki. |
|
n) |
A 29. cikk (1) bekezdésének a) pontjában a »hozzájárulnak a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelező uniós célkitűzés teljesítéséhez« szövegrész nem alkalmazandó az EFTA-államokra. |
|
o) |
A 25–31. cikk mindaddig nem alkalmazandó Liechtensteinre, amíg az (EU) 2023/2413 irányelvvel módosított (EU) 2018/2001 irányelvet bele nem foglalják az EGT-megállapodásba. |
|
p) |
Az I. melléklet A. pontjában szereplő táblázat a következő szöveggel egészül ki: »
« |
|
q) |
A IV. melléklet 6. pontjának b) alpontjában a »nemzeti és uniós jogra« szövegrész helyébe az »nemzeti jogra és az EGT-megállapodás alapján alkalmazandó jogszabályokra« szövegrész, valamint c) és d) alpontjában a »nemzeti és uniós jogról« szövegrész helyébe a »nemzeti jogról és az EGT-megállapodás alapján alkalmazandó jogszabályokról« szövegrész lép.” |
2. cikk
Az (EU) 2022/759 felhatalmazáson alapuló rendeletnek, valamint a HL L 303., 2020.9.17., 23. o., a HL L 311., 2020.9.25., 11. o. és a HL L 41., 2022.2.22., 37. o. által helyesbített (EU) 2018/2001 irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapja EGT-kiegészítésében közzéteendő izlandi és norvég nyelvű szövege hiteles.
3. cikk
Ez a határozat 2025. július 12-én lép hatályba, feltéve hogy az EGT-megállapodás 103. cikkének (1) bekezdésében előírt összes bejelentést megtették (*1).
4. cikk
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának EGT-re vonatkozó részében és EGT-kiegészítésében is ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2025. július 11-én.
az EGT Vegyes Bizottság részéről
az elnök
Kristján Andri STEFÁNSSON
(1) HL L 139., 2022.5.18., 1. o.
(2) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.
(3) HL L 140., 2009.6.5., 16. o.
(4) HL L, 2023/2413, 2023.10.31., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2413/oj.
(5) HL L 304., 2008.11.14., 1. o.
(*1) Alkotmányos követelmények fennállását jelezték.
Az EFTA-államok nyilatkozata
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvet a megállapodásba belefoglaló 176/2025 EGT vegyes bizottsági határozathoz
Az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EGT-megállapodásba való belefoglalása kiterjeszti a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítására vonatkozó közös szabályozási keretet az EFTA-államokra. Az EFTA-államok nem szerepelnek a megújuló energiára vonatkozó kiemelt uniós célkitűzésben. Az EFTA-államok azonban a következő indikatív nemzeti megújulóenergia-célkitűzéseket határozták meg:
|
— |
Izland a megújuló energiára vonatkozó nemzeti indikatív célkitűzésében azt határozta meg, hogy 2030-ra a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztáson belüli részaránya elérje a 80 %-ot. Az izlandi nemzeti megújulóenergia-célkitűzés az Izlandi Környezetvédelmi és Energia Ügynökség (UOS) elemzésén és 2030-ra vonatkozó előrejelzésén alapul. Izland villamosenergia- és fűtési ágazatai 100 %-ban megújuló víz- és geotermikus energiaforrásokon alapulnak. A megújuló energiára vonatkozó, 2030-ra elérendő izlandi indikatív célkitűzés tizenhat százalékponttal magasabb, mint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásban képviselt részarányára vonatkozó 2020-as nemzeti cél. |
|
— |
2020. november 6-án a liechtensteini parlament (Landtag) elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló energiastratégiáját, amelyben 30 %-os nemzeti célkitűzést határozott meg a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozóan. E célkitűzést a következőképpen kívánják megvalósítani: körülbelül 17 % hazai, megújuló energiaforrásokból (elsősorban fotovoltaikus és lehetőség szerint szélenergiából, valamint kisebb léptékben biomasszából) és mintegy 13 % importált, megújuló energiaforrásokból (e-üzemanyagok, megújuló hidrogén). A célkitűzések megvalósításáról évente jelentést kell tenni (a liechtensteini parlamentnek szóló nyomonkövetési jelentés részeként). |
|
— |
Norvégia a megújuló energiára vonatkozó nemzeti indikatív célkitűzésében azt határozta meg, hogy 2030-ra a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztáson belüli részaránya elérje a 77,5 %-ot. A norvég nemzeti megújulóenergia-célkitűzés a Norvég Energia Ügynökség (NVE) elemzésén és 2030-ra vonatkozó előrejelzésén, valamint a norvég Energiaügyi Minisztérium által végzett belső értékeléseken alapul. Norvégia előnyös helyzetből indul, mivel Norvégia úttörő szerepet játszott a megújuló energia terén. Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy a legköltséghatékonyabb és legkönnyebben rendelkezésre álló intézkedéseket már alkalmazzák. A megújuló energiára vonatkozó, 2030-ra elérendő norvég indikatív célkitűzés tíz százalékponttal magasabb, mint a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásban képviselt részarányára vonatkozó 67,5 %-os nemzeti cél 2020-ban. |
ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2025/2096/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)