<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-637/19</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CC0637</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:650">EU:C:2020:650</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>12</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>12</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Hogan főtanácsnok indítványa – C‑637/19. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">BY (Fényképes bizonyíték)</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Gerard Hogan</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20200903">2020. szeptember 3.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: angol.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑637/19. sz. ügy</HT></P><P>BY</P><P>kontra</P><P>CX</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Svea hovrätt, Patent‑ och marknadsöverdomstolen [stockholmi fellebbviteli bíróság, szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróság, Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>2001/29/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>A szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása</KEYWORD><KEYWORD>A 3. cikk (1) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>A nyilvánossághoz közvetítés joga</KEYWORD><KEYWORD>A 4. cikk (1) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>A terjesztési jog</KEYWORD><KEYWORD>A <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>nyilvános[ság]<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="00AB" ID="QE0001"/> kifejezés jelentése</KEYWORD><KEYWORD>Egy védelem alatt álló mű másolatának bizonyítékként valamely bíróság részére történő továbbítása</KEYWORD><KEYWORD>Az Európai Unió Alapjogi Chartája</KEYWORD><KEYWORD>47. cikk</KEYWORD><KEYWORD>A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog</KEYWORD><KEYWORD>A 17. cikk (2) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>Szellemi tulajdonjog</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A Bíróság Hivatalához <DATE ISO="20190827">2019. augusztus 27‑én</DATE> érkezett jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapját két természetes személy, BY és CX között egy polgári eljárásban<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>Megjegyezhető, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből nem derül ki, hogy a szóban forgó polgári eljárás ténylegesen milyen jellegű, vagy hogy a szóban forgó bizonyíték releváns‑e az említett eljárás szempontjából.</P></NOTE> folytatott jogvita képezi, amely jelenleg a Svea hovrätt, Patent‑ och marknadsöverdomstolen (stockholmi fellebbviteli bíróság, szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróság, Svédország) előtt van folyamatban. E jogvita az uniós szerzői jogi jogszabályok és a nemzeti információszabadság, valamint (az Európai Unió Alapjogi Chartájának [a továbbiakban: Charta] 47. cikke által garantált) hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog közötti kölcsönhatással kapcsolatban bizonyos jelentőséggel bíró kérdéseket vet fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Különösen az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, <DATE ISO="20010522">2001. május 22‑i</DATE> 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="167" PAGE.FIRST="10" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 167., 10. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="314" PAGE.FIRST="16" DATE.PUB="2008">HL 2008. L 314., 16. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="010" PAGE.FIRST="32" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 10., 32. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> 3. cikkének (1) bekezdése, illetve 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>nyilvánossághoz közvetítésnek<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> és/vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>nyilvános terjesztésnek<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> minősül‑e egy szerzői jogi védelem alatt álló műnek (jelen esetben egy fényképnek) egy nemzeti bírósági eljárásban történő nyilvánosságra hozatala?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>Mielőtt azonban a részletekbe bocsátkoznék, elsőként a vonatkozó jogi hátteret kell bemutatni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="2"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A nemzetközi jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) Genfben, <DATE ISO="19961220">1996. december 20‑án</DATE> elfogadta a WIPO szerzői jogi szerződését (kihirdette: a 2004. évi XLIX. törvény, a továbbiakban: WCT). A WCT‑t az Európai Közösség nevében a <DATE ISO="20000316">2000. március 16‑i</DATE> 2000/278/EK tanácsi határozat<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A WIPO Szerzői Jogi Szerződésének, valamint a WIPO Előadásokról és Hangfelvételekről szóló Szerződésének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról szóló, <DATE ISO="20000316">2000. március 16‑i</DATE> 2000/278/EK tanácsi határozat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="089" PAGE.FIRST="6" DATE.PUB="2000">HL 2000. L 89., 6. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 33. kötet, 208. o.).</P></NOTE> hagyta jóvá.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A WCT‑nek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>A terjesztés joga<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> című 6. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az irodalmi és művészeti alkotások szerzőinek kizárólagos joga, hogy engedélyezzék műveik eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára adásvétel vagy a tulajdonjog egyéb átruházása útján való hozzáférhetővé tételét.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A 2001/29 irányelv (3), (9), (10), (15) és (31) preambulumbekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>(3)</NO.P><TXT>A javasolt harmonizáció elősegíti a négy belső piaci szabadság megvalósítását, valamint összefügg az alapvető jogelvek – különösen a szellemi tulajdont is magában foglaló tulajdon, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a közérdek – tiszteletben tartásával.</TXT><P>[…]</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(9)</NO.P><TXT>A szerzői jog és szomszédos jogok harmonizációjának a magas szintű védelemből kell kiindulnia, tekintve, hogy ezek a jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz. Az általuk nyújtott védelem hozzájárul az alkotó tevékenység fenntartásához és fejlődéséhez a szerzők, az előadóművészek, az előállítók és a fogyasztók, valamint a kultúra, az ipar és a nagyközönség érdekében. A szellemi tulajdon ennek megfelelően a tulajdon részeként nyert elismerést.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(10)</NO.P><TXT>Ahhoz, hogy a szerzők és előadóművészek a jövőben is alkotó és művészi tevékenységet folytathassanak, műveik felhasználásáért megfelelő díjazásban kell, hogy részesüljenek, ugyanúgy mint a producerek [helyesen: előállítók] annak érdekében, hogy a művek pénzügyi hátterét biztosítani tudják. Az olyan termékek előállítása, mint a hangfelvételek, a filmek vagy a multimédia‑termékek, illetve az olyan szolgáltatások nyújtása, mint a lehívásra történő hozzáférhetővé tétel, jelentős befektetést igényelnek. A megfelelő díjazás biztosításához, illetve a befektetés kielégítő mértékű megtérüléséhez a szellemi tulajdonjogok megfelelő szintű védelme szükséges.</TXT><P>[…]</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(15)</NO.P><TXT>A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) szervezésében 1996 decemberében tartott diplomáciai konferencia eredményeképpen két új szerződést fogadtak el, a WIPO szerzői jogi szerződését, illetve a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződését, amelyek a szerzők, illetve az előadóművészek és hangfelvétel‑előállítók jogainak védelmével foglalkoznak. Ezek a szerződések a szerzői jog és a szomszédos jogok nemzetközi védelmét korszerűsítik, nem<?PAGE NO="3"?> utolsósorban az úgynevezett <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>digitális agenda<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="00AB" ID="QE0007"/> vonatkozásában, továbbá hatékonyabb eszközöket vezetnek be a kalózkodás elleni küzdelem terén. A Közösség és a legtöbb tagállam már aláírta ezeket a szerződéseket, és folyamatban van a Közösség, illetve a tagállamok általi megerősítésük előkészítése. Ez az irányelv egyben számos ilyen nemzetközi kötelezettség végrehajtását is szolgálja.</TXT><P>[…]</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(31)</NO.P><TXT>Megfelelő egyensúlyt kell biztosítani a jogosultak különböző csoportjainak, valamint a jogosultak és a védelemben részesülő művek és teljesítmények felhasználói csoportjainak [helyesen: a védelem alatt álló teljesítmények felhasználóinak] jogai és érdekei között. A jogok tekintetében a tagállamok által megállapított kivételeket és korlátozásokat az új elektronikus környezet fényében felül kell vizsgálni. Az egyes engedélyköteles cselekményekre vonatkozó kivételek és korlátozások terén fennálló különbségek közvetlen negatív hatást gyakorolnak a belső piac működésére a szerzői jog és szomszédos jogok terén. Ezek a különbségek a művek határokon átnyúló felhasználása, illetve a határokon átnyúló tevékenységek továbbfejlődésének következtében még erőteljesebbé válhatnak. A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében ezeket a kivételeket és korlátozásokat egységesebben kell meghatározni. A harmonizáció mértékét az határozza meg, hogy az adott kivételek és korlátozások hogyan hatnak a belső piac zavartalan működésére.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A 2001/29 irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>A művek nyilvánossághoz közvetítésének, valamint a védelem alatt álló egyéb teljesítmények nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének joga<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> című 3. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="003.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A 2001/29 irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>A terjesztési jog<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> című 4. cikke ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="004.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik eredeti vagy többszörözött példányai adásvétellel vagy más módon megvalósuló nyilvános terjesztésének engedélyezésére, illetve ennek megtiltására.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>A 2001/29 irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Kivételek és korlátozások<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> című 5. cikke a (3) bekezdésében ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>A tagállamok a 2. és a 3. cikkben szabályozott jogok vonatkozásában az alábbi esetekben kivételeket, illetve korlátozásokat állapíthatnak meg:</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA><ALINEA><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT>közbiztonság érdekében történő, illetve közigazgatási, parlamenti vagy bírósági eljárások megfelelő lefolytatását, valamint ezekről készült tudósítások célját szolgáló felhasználás;</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">C.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A nemzeti jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A lagen (1960:729) om upphovsrätt till litterära och konstnärliga verk (upphovsrättslagen) (az irodalmi és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogról szóló 1960. évi 729. sz. törvény; a továbbiakban: szerzői jogi törvény) 2. §‑a a következőképpen rendelkezik:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>[(1)] A szerzői jog az e törvényben rögzített korlátozásokkal magában foglalja a művel az eredeti vagy módosított formában, fordításban, más irodalmi, művészeti vagy műszaki formába történő átdolgozásban – többszörözés és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel útján – való rendelkezés kizárólagos jogát.</P><P>[(2)] A mű bármely közvetlen vagy közvetett, ideiglenes vagy állandó, bármely módon és formában, részben vagy egészben megvalósított többszörözése többszörözésnek minősül.</P><P>[(3)] A mű nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételét jelenti:</P><P>1. ha a művet a nyilvánossághoz közvetítik. A nyilvánossághoz közvetítésre akkor kerül sor, ha a művet vezetékes vagy vezeték nélküli módon a nyilvánosság számára más helyről teszik hozzáférhetővé, mint ahonnan a nyilvánosság e művet élvezheti. Ez magában foglalja az oly módon történő közvetítést is, amelynek esetén a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.</P><P>[…]</P><P>4. ha a mű egyes példányait eladásra, bérletbe vagy haszonkölcsönbe kínálják vagy a nyilvánosság számára más módon terjesztik.</P><P>Nyilvánossághoz közvetítésként vagy adott esetben nyilvános előadásként kezelendő a mű zárt körű, nagyszámú személy számára szakmai kontextusban történő közvetítése vagy előadása.<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A szerzői jogi törvény 49a. §‑a értelmében:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>A fénykép szerzőjének kizárólagos joga van a fénykép többszörözéséhez és nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételéhez. Ez a jog attól függetlenül fennáll, hogy a művet eredeti vagy módosított formában használják‑e fel, valamint az alkalmazott módszertől függetlenül.<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A tryckfrihetsförordningen (a sajtószabadságról szóló törvény) 2. fejezetének 1. §‑a értelmében a véleménynyilvánítás szabadságának és a pluralista tájékoztatásnak az előmozdítása magában foglalja azt, hogy mindenki jogosult a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférésre. A sajtószabadságról szóló törvény a négy svédországi alapvető sarkalatos törvény egyike, amely más tagállamok alkotmányaihoz hasonló egyedi és különleges jogállást élvez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A sajtószabadságról szóló törvény többek között azt is rögzíti, hogy a bírósághoz bármely formában benyújtott eljárási irat nyilvános dokumentumnak minősül. A sajtószabadságról szóló törvény 2. fejezetének 1. §‑a tehát azzal a hatással jár, hogy bárki betekintést kérhet a bírósághoz benyújtott eljárási iratokba. E főszabályhoz azonban a bizalmas információkra vonatkozó kivétel kapcsolódik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>Az elv tehát az, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférési jog a szerzői és szomszédos jogok hatálya alá tartozó dokumentumokra is kiterjed.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="5"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapügy tényállása és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>BY és CX mindketten természetes személyek, akik egy‑egy honlapot működtetnek. Egy polgári bíróságok előtti korábbi jogvitában CX az alapul szolgáló bírósági eljárásban bizonyítékként benyújtott egy oldalnyi, BY honlapjáról származó szöveg másolatát, amely egy fényképet is tartalmazott. A fénykép ennélfogva az eljárási iratok részét képezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>BY azt állítja, hogy e fénykép tekintetében ő a szerzői jog jogosultja, és kéri, hogy CX‑et kötelezzék arra, hogy fizessen a részére kártérítést, először is szerzői jog megsértése, másodszor pedig a fényképeket a szerzői jogi törvény 49a. §‑a alapján megillető különleges védelem megsértése miatt. CX vitatja kártérítési kötelezettségének fennállását, és azt állítja, hogy az anyag bírósági eljárás céljára történő nyilvánosságra hozatala nem jelenti a szerzői jog megsértését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Az elsőfokú eljárásában a Patent‑ och marknadsdomstolen (szabadalmi és kereskedelmi bíróság, Svédország) megállapította, hogy a fénykép a szerzői joggal szomszédos jog alapján, vagyis a fényképeknek biztosított különleges védelem keretében részesül védelemben. E bíróság megállapította mindazonáltal, hogy mivel a fényképet eljárási iratként nyújtották be hozzá, az iratokhoz való hozzáférésről szóló svéd alkotmányos jogszabály alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban bármely harmadik személy kérheti annak közlését. Bár a Patent‑ och marknadsdomstolen (szabadalmi és kereskedelmi bíróság) arra a következtetésre jutott, hogy CX az említett fényképet a szerzői jogi törvény értelmében nyilvánosan terjesztette, úgy ítélte meg, hogy nem bizonyították, hogy BY kárt szenvedett volna, és ezért elutasította BY keresetét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>BY ezzel az ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy többek között annak kérdésében kell határoznia, hogy az említett fényképnek eljárási lépésként egy bíróság részére történő továbbítása a mű – nyilvános terjesztés vagy nyilvánossághoz közvetítés formájában történő – jogellenes hozzáférhetővé tételének minősül‑e a vonatkozó nemzeti szerzői jogi jogszabályok értelmében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>Nem vitatott, hogy a fényképet a felek közötti jogvitában eljáró bíróságnak elektronikus úton (e‑mailben), elektronikus másolat formájában küldték meg. A nemzeti bíróság azt is meg kívánja tudni, hogy tekinthető‑e úgy, hogy egy bíróság e tekintetben a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> fogalmába tartozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy bizonytalanság áll fenn a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>nyilvánossághoz közvetítés<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>nyilvános terjesztés<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> fogalmának uniós jogi értelmezését illetően abban az esetben, ha egy szerzői jogi védelem alatt álló művet valamely polgári eljárásban továbbítanak egy bíróság részére. Ez azt a kérdést veti fel, először is, hogy egy bíróság tekinthető‑e a 2001/29 irányelv értelmében a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> fogalmába tartozónak, másodszor pedig, hogy azonos jelentést kell‑e tulajdonítani a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>nyilvános[ság]<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> kifejezésnek a 2001/29 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének és 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a Bíróság megállapította, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> fogalma meghatározatlan számú lehetséges címzettet jelent, és ezenfelül viszonylag jelentős számú egyént foglal magában. A Bíróság hangsúlyozta továbbá, hogy a cél valamely műnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>általánosságban meghatározott személyek<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> részére – tehát nem magáncsoporthoz tartozó, konkrét személyek számára – bármely alkalmas módon való észlelhetővé tétele.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160531">2016. május 31‑i</DATE> <NAME.CASE>Reha Training</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑117/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:379">EU:C:2016:379</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlatából az is kitűnik, hogy a 2001/29 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>terjesztés<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> fogalmának ugyanaz a jelentése, mint a WCT 6. cikkének (1) bekezdése szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>nyilvánosság számára adásvétel útján való hozzáférhetővé tétel<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> kifejezésnek. A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150513">2015. május 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Dimensione Direct Sales és Labianca</NAME.CASE> ítéletből (<NO.CASE>C‑516/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:315">EU:C:2015:315</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) mindazonáltal úgy tűnik, hogy ahhoz, hogy fennálljon a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>nyilvános terjesztés<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>, elegendő, ha a védett művet a nyilvánosság valamely tagjának rendelkezésére bocsátják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Azt is meg kell vizsgálni, hogy egy eljárási iratnak a bírósághoz – akár fizikai dokumentum (papír), akár e‑mailhez csatolt melléklet formájában – történő továbbítása <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>nyilvánossághoz közvetítésnek<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>nyilvános terjesztésnek<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> minősül‑e, mivel az ilyen továbbítás mindkét esetben azonos hatással jár, és azonos célt szolgál.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság szerint sem e bíróság, sem annak alkalmazottai nem tekinthetők úgy, hogy azok a kifejezés általános értelmében véve <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>nyilvánosságot<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> alkotnának. Azonban nem tekinthetők magáncsoporthoz tartozóaknak sem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli továbbá, hogy noha azon személyek száma, akik a továbbítást követően hozzáférnek a műhöz, kétségtelenül a bíróság alkalmazottaira korlátozódik, ez a szám szükségszerűen változó, és azt eleve nagynak kell tekinteni. Végül a nemzeti jog alapján bárki jogosult arra, hogy betekintsen a bíróságokhoz beérkezett dokumentumokba.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>E körülmények között a kérdést előterjesztő bíróság felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>1)</NO.P><TXT>Egységes jelentéssel bír [a 2001/29 irányelv] 3. cikkének (1) bekezdésében, illetve 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="00AB" ID="QE0030"/>, illetve <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>nyilvános<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="00AB" ID="QE0031"/> kifejezés?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Amennyiben az 1. kérdésre igenlő válasz adandó, az e rendelkezések értelmében vett <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="00AB" ID="QE0032"/> körébe tartozónak kell tekinteni a bíróságokat?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Amennyiben az 1. kérdésre nemleges válasz adandó:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>védelem alatt álló mű bírósághoz történő közvetítése esetén a bíróság a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="00AB" ID="QE0033"/> kifejezés körébe tartozhat‑e?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>védelem alatt álló mű bíróság részére történő terjesztése esetén a bíróság a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>nyilvános<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="00AB" ID="QE0034"/> kifejezés körébe tartozhat‑e?</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>Az a körülmény, hogy a nemzeti jogszabályok rögzítik a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés általános elvét, amely elvnek megfelelően bárki, aki ezt kérelmezi, betekinthet a bírósághoz benyújtott eljárási iratokba, kivéve ha azok bizalmas információkat tartalmaznak, befolyásolja annak értékelését, hogy egy védelem alatt álló mű bírósághoz történő benyújtása <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>nyilvánossághoz közvetítésnek<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="00AB" ID="QE0035"/> vagy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>nyilvános terjesztésnek<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="00AB" ID="QE0036"/> minősül?<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Az Európai Bizottság nyújtott be írásbeli észrevételeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>A Bíróság néhány írásbeli kérdést intézett a svéd kormányhoz. A svéd kormány <DATE ISO="20200506">2020. május 6‑án</DATE> válaszolt ezekre a kérdésekre.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="7"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra szeretne választ kapni, hogy egységes jelentéssel bír‑e a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében, illetve 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>nyilvános[ság]<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> kifejezés.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>nyilvános[ság]<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> kifejezést a 2001/29 irányelv nem határozza meg.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>A nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Ennek érdekében adott esetben a Bíróságnak lehetséges, hogy át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket, a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információk összessége és különösen az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolása alapján meghatározva az uniós jog azon rendelkezéseit, amelyeknek az értelmezése a jogvita tárgyára figyelemmel szükséges.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>Lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191219">2019. december 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Nederlands Uitgeversverbond és Groep Algemene Uitgevers</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑263/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1111">EU:C:2019:1111</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>Véleményem szerint a Bíróságnak nem kell választ adnia az első kérdésre, és a többi kérdést ezért át kell fogalmazni. E tekintetben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 3. és 6. pontjából kitűnik, hogy a védelem alatt álló fényképet,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Lásd analógia útján a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180807">2018. augusztus 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Renckhoff</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑161/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:634">EU:C:2018:634</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0014">14.</REF.NP.ECR> pontját</REF.DOC.ECR>, amelyben a Bíróság emlékeztetett arra, hogy a fénykép szerzői jogi védelem tárgyát képezheti, ha a szerző szellemi alkotása, amely tükrözi az ő személyiségét, ami a szerzőnek a fénykép létrehozása során hozott szabad és kreatív döntéseiben jut kifejeződésre.</P></NOTE> amely a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi, e‑mailben küldték meg bizonyítékként a polgári bíróságoknak az előttük folyamatban lévő eljárásban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a szerzők kizárólagos jogot élveznek műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve műveik nyilvánosság számára oly módon történő hozzáférhetővé tételét is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. Ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdése ráadásul úgy rendelkezik, hogy a szerzők kizárólagos joggal rendelkeznek műveik eredeti vagy többszörözött példányai adásvétellel vagy más módon megvalósuló nyilvános terjesztésének engedélyezésére, illetve ennek megtiltására. A 2001/29 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik továbbá, hogy e jog a mű eredeti vagy többszörözött példányának a jogosult vagy az ő hozzájárulásával más által történő, Unión belüli első eladása vagy tulajdonjogának más módon való első átruházása esetén kimerül.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191219">2019. december 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Nederlands Uitgeversverbond és Groep Algemene Uitgevers</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑263/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1111">EU:C:2019:1111</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Többek között a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191219">2019. december 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Nederlands Uitgeversverbond és Groep Algemene Uitgevers</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑263/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1111">EU:C:2019:1111</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0039">39</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pontjából</REF.DOC.ECR> kitűnik, hogy ahhoz, hogy fennálljon a 2001/29 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>nyilvános terjesztés<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/>, a művet anyagi példányként, fizikai tárgyként vagy tárgyi formában kell forgalomba hozni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>E kifejezéseket csak szemléltetésképpen használom egymás szinonimáiként. Úgy vélem azonban, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>nyilvános terjesztés<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> inkább a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>valós<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/>, mint a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>virtuális<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/> világban valósul meg, és ezért egy fizikai vagy birtokba vehető tárgy forgalmazását kívánja meg.</P></NOTE> A 2001/29 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének e konkrét követelménye nem teljesül, ha a művet immateriális formában, e‑mail útján továbbítják.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20181219">2018. december 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Syed</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑572/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:1033">EU:C:2018:1033</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pontjában</REF.DOC.ECR> a Bíróság ezenkívül megállapította, hogy a nyilvános terjesztést egy sor olyan művelet jellemzi, amely legalább az adásvételi szerződés megkötésétől annak a vásárlóközönség valamely tagja részére történő szállítással megvalósuló teljesítéséig terjed. Emellett a 2001/29 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett terjesztési jog megsértését képezheti a szerzői jogi védelem alatt álló mű vagy annak többszörözött példánya adásvételét megelőző olyan cselekmény is, amelyre e jog jogosultjának engedélye nélkül kerül sor, ezen adásvétel létrejötte érdekében. A Bíróság rendelkezésére álló ügyiratokból kitűnik, hogy a fénykép bírósági eljárásban bizonyítékként történő továbbítása nem minősül e mű eladásának vagy tulajdonjoga átruházásának, illetve az e mű eladására irányuló előkészületnek.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Valamely mű e‑mailben történő továbbítása véleményem szerint a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban inkább közvetítési cselekménynek vagy a mű vezetékes vagy vezeték nélküli, oly módon történő hozzáférhetővé tételének minősül, hogy a címzett a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatja meg. A jelen eljárásban mindazonáltal az a kulcskérdés, hogy e továbbítás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>nyilvánossághoz<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> közvetítésnek vagy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/> számára történő hozzáférhetővé tételnek minősül‑e a 2001/29 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>nyilvánossághoz közvetítés<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> fogalma két együttes elemet ötvöz, nevezetesen a mű <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>közvetítésének cselekményét<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> és a mű <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>nyilvánossághoz<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> közvetítését. Ami ezen elemek közül az elsőt, vagyis a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>közvetítés cselekményét<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/> illeti, amint az a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdéséből kiderül, ahhoz, hogy ilyen cselekményről lehessen beszélni, többek között az is elegendő, ha a művet úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a közönség tagjai ahhoz hozzá tudnak férni, függetlenül attól, hogy élnek‑e ezzel a lehetőséggel, vagy sem. Ami a fent említett elemek közül a másodikat, vagyis azt illeti, hogy a védelem alatt álló művet ténylegesen valamiféle <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>nyilvánossághoz<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/> kell közvetíteni, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az derül ki, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> fogalma meghatározatlan számú lehetséges címzettet jelent, és egyébiránt viszonylag jelentős számú egyént foglal magában. Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180807">2018. augusztus 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Renckhoff</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑161/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:634">EU:C:2018:634</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0020">20.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191219">2019. december 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Nederlands Uitgeversverbond és Groep Algemene Uitgevers</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑263/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:1111">EU:C:2019:1111</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0068">68.</REF.NP.ECR> pontjában</REF.DOC.ECR> a Bíróság emlékeztetett arra, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/> fogalma egy bizonyos <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> küszöbértéket tartalmaz, amely e fogalomból kizárja a túlságosan alacsony számú érintett személyeket, és hogy figyelembe kell venni a valamely védelem alatt álló mű letöltés útján történő hozzáférhetővé tétele folytán a potenciális címzetteket érő kumulatív hatásokat. Figyelembe kell tehát venni többek között azt, hogy ugyanahhoz a műhöz egyidejűleg hány személynek van hozzáférése, de azt is, hogy ahhoz közülük egymást követően hányan férhetnek hozzá.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Ezért úgy vélem, hogy a jelen eljárásban a Bíróságnak nem kell értelmeznie a 2001/29 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Mindenesetre attól függetlenül, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését vagy 4. cikkének (1) bekezdését kell‑e alkalmazni az alapügy tényállására, a 2001/29 irányelvet – amint azt a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150513">2015. május 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Dimensione Direct Sales és Labianca</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑516/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:315">EU:C:2015:315</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) szemlélteti – úgy kell értelmezni, hogy biztosított legyen a szerzői jogok jogosultjainak hatékony és szigorú védelme.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Ezt a szigorú követelményt még inkább alátámasztja a Charta 17. cikkének (2) bekezdése, amelynek értelmében a szellemi tulajdon <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>védelmet élvez<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180807">2018. augusztus 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Renckhoff</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑161/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:634">EU:C:2018:634</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0018">18.</REF.NP.ECR> pontjában</REF.DOC.ECR> a Bíróság emlékeztetett arra, hogy a 2001/29 irányelv (4), (9) és (10) preambulumbekezdéséből az derül ki, hogy annak az a célja, hogy a szerzők számára egy olyan magas szintű oltalmat hozzon létre, amely számukra megfelelő díjazást biztosít műveik felhasználása után, többek között a nyilvánossághoz közvetítés esetén. Ebből következik, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>nyilvánossághoz közvetítés<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/> fogalmát tágan kell értelmezni, ezen irányelv (23) preambulumbekezdése egyértelmű megfogalmazásának megfelelően.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>E követelmények fényében javasolom a következőkben megvizsgálni a kérdést előterjesztő bíróság – szükség szerint átfogalmazandó – többi kérdését.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A második, harmadik és negyedik kérdésről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Jóllehet a kérdést előterjesztő bíróság által feltett második, harmadik és negyedik kérdés átfedi egymást, azok lényegében arra keresnek választ, hogy egy szerzői jogi védelem alatt álló anyagnak az eljárásban bizonyítékként, e‑mail útján a bíróság számára történő nyilvánosságra hozatala nyilvánossághoz közvetítésnek minősülhet‑e a 2001/29 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában, és ha igen, milyen körülmények között. Először ezeket az általános kérdéseket vizsgálom meg, majd a feltett konkrét kérdésekre válaszolok.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>A 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése által biztosított védelem középpontjában az a megfontolás áll, hogy a szerzői jog jogosultja védelemre jogosult a szerzői jogi védelem alatt álló anyag <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>nyilvánossághoz<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/> közvetítésével vagy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/> számára történő hozzáférhetővé tételével szemben.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>A Bizottság szerint a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/> kifejezés természetes személyekre vonatkozik, és ezért nem vonatkozik intézményekre vagy bíróságokra. Nem értek azonban egyet azzal, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>nyilvánosság<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/> kifejezés természetes személyekre korlátozódik, mivel az véleményem szerint jogi személyeket, például társaságokat is magában foglalhat.</P></NOTE> Így – a 2001/29 irányelv 5. cikkében foglalt kivételek és korlátozások fenntartásával – minden egyes nyilvánossághoz közvetítési cselekmény a mű szerzőjének előzetes hozzájárulását igényli.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Jóllehet a védelem alatt álló anyag közigazgatási vagy igazságszolgáltatási feladatokat ellátó harmadik személyekhez történő közvetítése nagyon is meghaladhat <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>egy bizonyos számbeli minimumot<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/> a potenciálisan érintett személyek számára tekintettel,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Egy ilyen csoport nem lehet kicsi vagy jelentéktelen, de alkothatja viszonylag jelentős számú egyén. Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160531">2016. május 31‑i</DATE> <NAME.CASE>Reha Training</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑117/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:379">EU:C:2016:379</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> az véleményem szerint általában nem minősül a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>nyilvánossághoz közvetítésnek<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/>, éppen mert e személyeket, jóllehet nem alkotnak eleve magáncsoportot,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160531">2016. május 31‑i</DATE> <NAME.CASE>Reha Training</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑117/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:379">EU:C:2016:379</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> korlátozza hivatalos feladataik jellege. Nem kezelhetik különösen úgy a szerzői jogi védelem alatt álló anyagot, mintha az nem állna ilyen védelem alatt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Egy ilyen anyagnak valamely peres fél által a bírósági eljárásban bírósági tisztviselőkhöz vagy bírákhoz történő közvetítése – eltekintve attól, hogy az nem bír önálló gazdasági jelentőséggel<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Lásd analógia útján a 2001/29 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését.</P></NOTE> – nem tenné lehetővé például az említett anyag címzettjei számára, hogy azt kényük‑kedvük szerint kezeljék. E példában ugyanis az anyagot közigazgatási vagy adott esetben igazságszolgáltatási feladatkörükben közvetítenék e személyekhez, és az ilyen anyag általuk történő további többszörözésére, közvetítésére vagy terjesztésére bizonyos, a nemzeti jogban kifejezetten vagy hallgatólagosan előírt jogi és etikai korlátozások vonatkoznának, a szerzői jogot is ideértve.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Az érintett bírósági tisztviselők potenciálisan nagy száma ellenére tehát a közvetítés nem meghatározatlan számú lehetséges címzett felé irányulna, ahogyan azt a Bíróság a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20061207">2006. december 7‑i</DATE> <NAME.CASE>SGAE</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑306/05</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:764">EU:C:2006:764</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pontjában</REF.DOC.ECR> megköveteli. A közvetítésnek ehelyett olyan egyének egyértelműen meghatározott és korlátozott vagy zárt csoportja lenne a címzettje, akik a köz érdekében látják el feladataikat, és akiket – fenntartva a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat szükségességét – többek között a bírósági eljárásban kapott információk és bizonyítékok felhasználásával és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogi és etikai szabályok kötnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Véleményem szerint egy szerzői jogi védelem alatt álló anyagnak a bírósági eljárás keretében bizonyítékként a bírósághoz történő közvetítése főszabály szerint nem sérti a szerzői jogi jogosult ezen anyaggal kapcsolatos kizárólagos jogait például azzal, hogy megfosztja a szerzői jogi jogosultat annak lehetőségétől, hogy megfelelő díjazást kérjen művének felhasználásáért. A szerzői jogi védelem alatt álló anyag polgári eljárásban bizonyítékként történő benyújtásának lehetősége inkább a Charta 47. cikke által garantált hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog biztosítását szolgálja. Súlyosan sértené a peres fél védelemhez való jogát, ha nem nyújthatna be bizonyítékot a bírósághoz akkor, ha az eljárás másik résztvevője vagy valamely harmadik személy szerzői jogi védelem fennállására hivatkozna az adott bizonyíték tekintetében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20121106">2012. november 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Otis és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑199/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:684">EU:C:2012:684</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0071">71.</REF.NP.ECR> pontjában</REF.DOC.ECR> a Bíróság megállapította, hogy a fegyveregyenlőség elve, amely velejárója magának a tisztességes eljárás fogalmának, magával vonja, hogy kötelező észszerű lehetőséget biztosítani valamennyi félnek arra, hogy olyan körülmények között ismertesse álláspontját, ideértve annak bizonyítékait is, amelyek alapján nem kerül teljesen előnytelen helyzetbe ellenfelével szemben. Véleményem szerint e veszély elkerülése a valódi funkciója azon kivételeknek, illetve korlátozásoknak, amelyekre a 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének e) pontja biztosít lehetőséget a közigazgatási és bírósági eljárásokban történő felhasználással kapcsolatban a szerzői jogi védelem tekintetében. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a kérdést előterjesztő bíróság kifejezetten megállapította előzetes döntéshozatal iránti kérelmének 6. pontjában, hogy az általa feltett kérdések nem vonatkoznak a 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdése e) pontjának alkalmazására.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a Charta 17. cikke (2) bekezdésének tárgyát képező szellemi tulajdonjog nem abszolút jellegű, azt azonban súlyozni vagy mérlegelni kell a Charta által garantált többi joggal szemben.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190729">2019. július 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Pelham és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑476/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:624">EU:C:2019:624</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd még: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190729">2019. július 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Funke Medien NRW</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑469/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:623">EU:C:2019:623</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0072">72.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Nem sérti e jogok lényegét az olyan nemzeti jogszabály vagy gyakorlat, amely lehetővé teszi a peres felek számára, hogy bírósági eljárásokban szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat használjanak fel, vagy azokra hivatkozzanak, nem utolsósorban mivel a szerzői jogi védelem nem szűnik meg ezáltal pusztán azért, mert az adott anyagra hivatkoznak az eljárásban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy ezen értékelésen változtat‑e az a körülmény, hogy a svéd jogszabályok rögzítik a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés általános elvét, amely elvnek megfelelően bárki, aki ezt kérelmezi, betekinthet a bírósághoz benyújtott eljárási iratokba, kivéve ha azok bizalmas információkat tartalmaznak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Jóllehet ez nem derül ki a Bíróság rendelkezésére álló ügyiratokból, a kérdés középpontjában alkalmasint annak kockázata áll, hogy a bírósági eljárásokat eszközként használhatják arra, hogy ezen eljárásokban opportunista módon szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat mutassanak be annak érdekében, hogy az információszabadságra vagy az átláthatóságra vonatkozó szabályok alapján szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat tegyenek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, megsértve ezzel a szerzők kizárólagos jogait.</P></NOTE> Véleményem szerint – és ahogyan arra mind a Bizottság,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Lásd a Bizottság észrevételeinek 20. pontját.</P></NOTE> mind a svéd kormány<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd a svéd kormány által a Bíróság írásbeli kérdéseire adott <DATE ISO="20200506">2020. május 6‑i</DATE> válasz 25. pontját.</P></NOTE> rámutatott – egy szerzői jogi védelem alatt álló anyagnak valamelyik peres fél által a bírósághoz ilyen körülmények között történő közvetítése nem minősül <HT TYPE="ITALIC">a peres fél általi</HT> nyilvánossághoz közvetítésnek, mivel végső soron adott esetben maga a bíróság (illetve a bírósági tisztviselők) biztosít (illetve biztosítanak) hozzáférést az anyaghoz az információszabadságra vagy az átláthatóságra vonatkozó nemzeti szabályok alapján.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lásd a 2001/29 irányelv 9. cikkét, amely szerint ez az irányelv nem érinti többek között a <HT TYPE="ITALIC">közérdekű dokumentumokhoz</HT> való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket. A svéd kormány jelezte, hogy a svéd jogszabályokkal összhangban az eljárás valamelyik résztvevője által a bírósághoz benyújtott dokumentumok nyilvános dokumentumok, és így főszabály szerint hozzáférhetők a nyilvánosság számára. A <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170301">2017. március 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>ITV Broadcasting és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑275/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:144">EU:C:2017:144</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pontjában</REF.DOC.ECR> a Bíróság megállapította, hogy a 2001/29 irányelv (60) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 9. cikke nem érinti az említett irányelvvel harmonizáltaktól eltérő területeken alkalmazandó rendelkezéseket.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>E tekintetben a Bíróság rendelkezésére álló ügyiratokban semmi nem utal arra, hogy a svédországi bíróságok vagy bírósági tisztviselők ténylegesen hozzáférést biztosítottak volna a szóban forgó, szerzői jogi védelem alatt álló anyaghoz, vagy hogy bárki ténylegesen ilyen hozzáférést kért volna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság csak azt jelezte előzetes döntéshozatal iránti kérelmében, hogy az információszabadságra vonatkozó nemzeti jogszabály alanyi jogon lehetővé teszi a nagyközönség számára, hogy <HT TYPE="ITALIC">hozzáférjen</HT> ehhez az anyaghoz.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Lásd az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 18. pontját.</P></NOTE> Végső soron ez az információszabadságra vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályok általános célja.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Lásd az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdését.</P></NOTE> Ez a fogalom a sajtószabadságról szóló svéd törvény – amely számos más tagállamban és uniós szinten is az információszabadságra vonatkozó jogszabályok inspirációjául szolgált – egyik központi eleme is,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>A svéd kormány jelezte, hogy a nyilvánosság bíróságokhoz benyújtott beadványokhoz és bizonyítékokhoz való hozzáférésével az offentlighets – och sekretesslag (2009:400) (a nyilvános dokumentumok átláthatóságáról és bizalmas jellegéről szóló 2009. évi 400. sz. törvény; a továbbiakban: OSL) és a sajtószabadságról szóló törvény 2. fejezete foglalkozik.</P></NOTE> amennyiben e törvény 2. fejezetének 1. §‑a szerint a bírósági iratok <HT TYPE="ITALIC">főszabály szerint</HT> alanyi jogon hozzáférhetők a nyilvánosság tagjai számára.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>A svéd kormány jelezte, hogy jóllehet bárki, aki hozzáférést kér valamely nyilvános dokumentumhoz, az adminisztratív költségek megfizetése ellenében másolatot is kaphat az adott dokumentumról, a közigazgatási szervek főszabály szerint nem kötelesek az adott dokumentumot elektronikus úton közvetíteni. Lásd a svéd kormány válaszának 37. pontját. Ez – fenntartva a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat szükségességét – biztosítani tűnik, hogy a bíróságok főszabály szerint nem közvetítenek szerzői jogi védelem alatt álló anyagokat a nyilvánossághoz.</P></NOTE> A svéd kormány azt is jelezte, hogy a svéd alkotmány védi a szerzői jogot a szerzői jogi törvényben foglalt szabályokkal összhangban. A szerzői jogi törvény 26b. §‑ának első bekezdése mindazonáltal úgy rendelkezik, hogy a szerzői jogi szabályok ellenére a nyilvános dokumentumokat a sajtószabadságról szóló törvény 2. fejezetében meghatározott feltételek mellett kell a nyilvánossághoz közvetíteni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Léteznek azonban kivételek az átláthatóság ezen általános elve alól. Bár ezt végső soron a nemzeti bíróságnak kell megvizsgálnia, a Bíróságot úgy tájékoztatta a svéd kormány a Bíróság írásbeli kérdésére adott válaszában, hogy az OSL 31. fejezetének 23. §‑a<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>E rendelkezés értelmében:</P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>A szerzői jogi védelem alatt álló műben foglalt olyan információ, amelyről nem feltételezhető, hogy nem fűződik hozzá kereskedelmi érdek, bizalmas jellegűnek minősül, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az információ anélkül hozható nyilvánosságra, hogy a jogosultakat emiatt hátrány érné, és</P><P>1. hogy alapos okkal feltételezhető, hogy a művet még nem hozták nyilvánosságra [a szerzői jogi törvény] értelmében;</P><P>2. hogy alapos okkal feltételezhető, hogy a művet a jogosult hozzájárulása nélkül közvetítették a közigazgatási szervhez; és</P><P>3. hogy az információ nyilvánosságra hozatala szerzői jogi értelemben vett hozzáférhetővé tételnek minősül.</P><P>Az 1. pont alkalmazásában [a sajtószabadságról szóló törvény] 2. fejezete alapján közvetített vagy egy közigazgatási szerv által egy másiknak továbbított mű nem tekinthető nyilvánosságra hozottnak.<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/></P></QUOT.S></NOTE> a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokkal kapcsolatos kivételt tartalmaz. Megint csak fenntartva a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat szükségességét, úgy tűnik, hogy e kivétel azzal jár, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló anyagokban foglalt információt bizonyos feltételek mellett bizalmas jellegűnek kell tekinteni, és az kifejezett ellenkező rendelkezés hiányában nem hozható nyilvánosságra.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Lásd az OSL 8. fejezetének 1. §‑át.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Ezenfelül – és ez talán még fontosabb – a svéd kormány jelezte, hogy bár a szerzői jogi törvény 26b. §‑ának első bekezdése szabályozza a nyilvános dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, <HT TYPE="ITALIC">nem biztosít jogot az ilyen dokumentumok felhasználásához</HT>. A svéd kormány kifejtette, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>ezért bárki, aki e rendelkezés alapján másolatot kapott a műből, nem hozhatja azt nyilvánosságra [a szerzői jogi törvény] megsértésével. Minden további felhasználás a szerző engedélyéhez van kötve, vagy a felhasználásnak [a szerzői jogi törvény] által a szerzői jogi védelem alól biztosított kivételek valamelyikén kell alapulnia.<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>Úgy tűnik tehát, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló anyag nem kerül át a nyilvánosan hozzáférhető kategóriába a sajtószabadságról szóló törvény információszabadságra vonatkozó rendelkezései révén <HT TYPE="ITALIC">pusztán</HT> azért, mert azt bírósági eljárásban nyilvánosságra hozták, bemutatták vagy más módon bizonyítékként hozzáférhetővé tették.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Másként fogalmazva, az ilyen, szerzői jogi védelem alatt álló anyagnak az átláthatóságra vonatkozó szabályok alapján történő nyilvánosságra hozatala nem jár olyan anyagi jogi hatással, hogy megszűnik ezen anyag szerzői jogi védelme, és az ezáltal átkerül a nyilvánosan hozzáférhető kategóriába.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Egyértelmű tehát, hogy – természetesen amennyiben ezt a nemzeti bíróság végső ellenőrzése is megerősíti – a svéd jog nem írja elő vagy teszi lehetővé a szerzői jogi védelem <HT TYPE="ITALIC">pusztán</HT> amiatt bekövetkező megszűnését, mert a felek egyike az említett anyagot bemutatta egy polgári eljárásban, egy harmadik személy pedig ezt követően hozzáférhet ezen anyaghoz az információszabadságra vonatkozó svéd jogszabály alapján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Végezetül megjegyezhető, hogy ha a svéd jog eltérően rendelkezne, és a szerzői jogi védelem valóban megszűnhetne pusztán a szerzői jogi védelem alatt álló dokumentum polgári eljárásban történő bemutatásával, akkor véleményem szerint a Svéd Királyság nyilvánvalóan nem megfelelően ültette volna át a 2001/29 irányelv követelményeit, és egyébként a szellemi tulajdon hatékony védelmét illetően nem tett volna eleget a Charta 17. cikke (2) bekezdése követelményeinek. Ez a helyzet egyértelműen veszélyeztetné a 2001/29 irányelv (és ami azt illeti, a Charta 17. cikkének (2) bekezdése) által a jogosultak számára biztosított szerzői jogi védelem elvárt szintjének lényegét, mivel a jogosultak nem rendelkeznének hatékony védelemmel a szerzői jogi védelem ilyen módon történő megszűnésének megakadályozásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Mivel azonban – fenntartva a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat szükségességét – egyértelműen nem ez a helyzet, szükségtelen e kérdéssel tovább foglalkozni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Következésképpen úgy vélem, hogy egy szerzői jogi védelem alatt álló anyagnak valamely peres fél vagy az eljárás valamely résztvevője által bizonyítékként a bíróság részére elektronikus úton történő továbbítása nem minősül a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése, illetve 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>nyilvánossághoz közvetítésnek<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>nyilvános terjesztésnek<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/>. Önmagában az a körülmény, hogy az ilyen bizonyíték nyilvános dokumentumnak minősül, és hogy a nyilvánosság ezért az információszabadságra vagy az átláthatóságra vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban főszabály szerint hozzáférhet a szóban forgó, szerzői jogi védelem alatt álló anyaghoz, nem jár azzal, hogy az említett anyag közkinccsé válik, és nem áll szerzői jogi védelem alatt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VI.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a Svea hovrätt, Patent‑ och marknadsöverdomstolen (stockholmi fellebbviteli bíróság, szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróság, Svédország) által előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>Egy szerzői jogi védelem alatt álló anyagnak valamely peres fél vagy az eljárás valamely résztvevője által bizonyítékként a bíróság részére elektronikus úton történő továbbítása nem minősül az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, <DATE ISO="20010522">2001. május 22‑i</DATE> 2001/29/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése, illetve 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>nyilvánossághoz közvetítésnek<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>nyilvános terjesztésnek<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/>. Önmagában az a körülmény, hogy az ilyen bizonyíték nyilvános dokumentumnak minősül, és hogy a nyilvánosság ezért az információszabadságra vagy az átláthatóságra vonatkozó nemzeti szabályokkal összhangban főszabály szerint hozzáférhet a szóban forgó, szerzői jogi védelem alatt álló anyaghoz, nem jár azzal, hogy az említett anyag közkinccsé válik, és nem áll szerzői jogi védelem alatt.<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/></P></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>