(2a)

(2b)

(3)

Amennyiben a tagállamok eltérően alkalmazzák vagy értelmezik a szokásos piaci ár elvét, olyan helyzeteket teremtenek, amelyek sérthetik a belső piacot. Az alkalmazandó transzferárazási szabályok következetlensége nemcsak kettős adóztatáshoz vezethet, hanem lehetővé teheti a nyereségátcsoportosítást és az adókikerülést is. Az ilyen következetlenség komoly adózási akadályt jelent a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások számára , valószínűleg gazdasági torzulásokat és hatékonysági problémákat okoz , és negatív hatással van a határokon átnyúló beruházásokra és a növekedésre.

(3)

Amennyiben a tagállamok jelentősen eltérően alkalmazzák vagy értelmezik a szokásos piaci ár elvét, olyan helyzeteket teremtenek, amelyek sérthetik a belső piacot , és szükségtelen költségeket okozhatnak a vállalkozások számára viták esetén, továbbá káros adóversenyt indíthatnak el, agresszív adókikerülési struktúrákat vonzhatnak, jogellenes állami támogatást képezhetnek és csökkenthetik a tagállamok bevételeit . Az alkalmazandó transzferárazási szabályok következetlensége nemcsak kettős adóztatáshoz vezethet, hanem lehetővé teheti a nyereségátcsoportosítást , az adókikerülést és az adóztatás kettős elmaradását is. Az ilyen jelentős következetlenségek komoly veszélyt jelenthetnek az adóbevételekre, az adómorálra, és az adóhatóságok korlátozott kapacitásait eredményezhetik. Az ilyen következetlenségek egyben akadályokat gördítenek a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások , különösen a kkv-k elé , és valószínűleg gazdasági torzulásokat és hatékonysági problémákat okoznak , és negatív hatással vannak a határokon átnyúló beruházásokra . A Bizottságnak továbbá biztosítania kell, hogy ez az irányelv ne hozzon létre ellentmondást a legújabb OECD irányelvekkel, többek között az első pillér A. és B. összegével, amelyek célja a meglévő transzferárazási szabályok egyszerűsítése.

(3a)

(3b)

(4)

Ez az irányelv szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy biztosított legyen a szokásos piaci ár elvének Unió-szerte történő közös alkalmazása, javuljon az adórendszer kiszámíthatósága, valamint hogy csökkenjen a kettős adóztatás és az adóztatás kettős elmaradásának gyakorisága .

(4)

Ez az irányelv szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy biztosított legyen a szokásos piaci ár elvének Unió-szerte történő közös alkalmazása, javuljon az adórendszer kiszámíthatósága, csökkenjen az adóztatás kettős elmaradásának és a kettős adóztatásnak a gyakorisága, csökkentve az adózási megfelelési költségeket és és a peres eljárásokat, különösen az Unión belül határokon átnyúló tevékenységet folytató adófizetők esetében, és megelőzze az adóvisszaélést .

(6)

A kettős adóztatás mérséklésének biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő mechanizmusokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy amennyiben egy másik tagállamban vagy harmadik országbeli adójogrendszerben elsődleges korrekcióra kerül sor, kapcsolódó korrekciót végezhessenek el. A tagállamok számára mindenekelőtt a kapcsolódó korrekciók kölcsönös egyeztetési eljárások keretében történő elvégzését kell lehetővé tenni, azonban ezeket a korrekciókat nem csupán e konkrét, hanem a következő esetekben is engedélyezni kell: i. kölcsönös egyeztetési eljárás indítását nem igénylő, 180 napon belül lezárandó „gyorsított” eljárás, amennyiben nem kétséges, hogy az elsődleges korrekció indokolt; vagy ii. közös ellenőrzések vagy a nemzetközi együttműködés más formái, például többoldalú kockázatértékelési programok, úgy mint az európai bizalmi és együttműködési megközelítés (ETACA) és a nemzetközi megfelelésbiztosítási program (ICAP).

(6)

A kettős adóztatás mérséklésének biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő mechanizmusokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy amennyiben egy másik tagállamban vagy harmadik országbeli adójogrendszerben elsődleges korrekcióra kerül sor, kapcsolódó korrekciót végezhessenek el. A tagállamok számára mindenekelőtt a kapcsolódó korrekciók kölcsönös egyeztetési eljárások keretében történő elvégzését kell lehetővé tenni, azonban ezeket a korrekciókat nem csupán e konkrét, hanem a következő esetekben is engedélyezni kell: i. kölcsönös egyeztetési eljárás indítását nem igénylő, 180 napon belül lezárandó „gyorsított” eljárás, amennyiben nem kétséges, hogy az elsődleges korrekció indokolt; vagy ii. közös ellenőrzések vagy a nemzetközi együttműködés más formái, például többoldalú kockázatértékelési programok, úgy mint az európai bizalmi és együttműködési megközelítés (ETACA) és a nemzetközi megfelelésbiztosítási program (ICAP). E célból a tagállamoknak alkalmazniuk kell a közigazgatási együttműködésről szóló irányelvben (DAC) előírt valamennyi eljárást és rendelkezést, különösen a harmadik és hatodik felülvizsgálatot, amely kiterjed az előzetes árképzési megállapodásokkal kapcsolatos információcserére, valamint a közvetítők vagy az érintett adózó által jelentett, adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó információcserére.

(6a)

(6b)

(7)

Jogos indokok szólhatnak amellett, hogy miért nem kerül sor a kapcsolódó korrekcióra, vagy az miért kisebb összegű, mint az elsődleges korrekció. A tagállamok különösen a következő esetekben nem engedélyezhetik a kapcsolódó korrekciókat: i. az elsődleges korrekció nem tekinthető összeegyeztethetőnek a szokásos piaci ár elvével; ii. az elsődleges korrekció eredményeként nem kerül sor azon nyereség adóztatására egy másik adójogrendszerben, amely tekintetében az érintett tagállamban a kapcsolt vállalkozás már adóköteles volt; és iii. amennyiben harmadik országbeli adójogrendszer érintett, és nincs hatályban adóegyezmény. Elsődleges korrekció hiányában a tagállamok csak a következők teljesülése esetén hajthatnak végre lefelé történő korrekciót: i. a lefelé történő korrekció összeegyeztethető a szokásos piaci ár elvével; ii. a lefelé történő korrekciónak megfelelő összeg szerepel a másik adójogrendszerben a kapcsolt vállalkozás nyereségében, így ott adóköteles; és iii. a lefelé történő korrekció elvégzésére irányuló szándékról tájékoztatták az érintett adójogrendszert. Az előzőekben említett rendelkezések célja a következők biztosítása: i. a tagállamok fenntarthatják a jogot annak értékelésére, hogy az elsődleges korrekció megfelel-e a szokásos piaci ár elvének; és ii. nem áll fenn sem kettős adóztatás, sem az adóztatás kettős elmaradása. A tagállamok nem teremthetnek az adóztatás kettős elmaradását eredményező helyzetet.

(7)

Jogos indokok szólhatnak amellett, hogy miért nem kerül sor a kapcsolódó korrekcióra, vagy az miért kisebb összegű, mint az elsődleges korrekció. A tagállamok különösen a következő esetekben nem engedélyezhetik a kapcsolódó korrekciókat: i. az elsődleges korrekció nem tekinthető összeegyeztethetőnek a szokásos piaci ár elvével; ii. az elsődleges korrekció eredményeként nem kerül sor azon nyereség adóztatására egy másik adójogrendszerben, amely tekintetében az érintett tagállamban a kapcsolt vállalkozás már adóköteles volt; és iii. amennyiben harmadik országbeli adójogrendszer érintett, és nincs hatályban adóegyezmény. Elsődleges korrekció hiányában a tagállamok csak a következők teljesülése esetén hajthatnak végre lefelé történő korrekciót: i. a lefelé történő korrekció összeegyeztethető a szokásos piaci ár elvével, és nem vezet az adóztatás kettős elmaradásához; ii. a lefelé történő korrekciónak megfelelő összeg szerepel a másik adójogrendszerben a kapcsolt vállalkozás nyereségében, így ott adóköteles; és iii. a lefelé történő korrekció elvégzésére irányuló szándékról tájékoztatták az érintett adójogrendszert. Az előzőekben említett rendelkezések célja a következők biztosítása: i. a tagállamok fenntarthatják a jogot annak értékelésére, hogy az elsődleges korrekció megfelel-e a szokásos piaci ár elvének; és ii. nem áll fenn sem kettős adóztatás, sem az adóztatás kettős elmaradása. A tagállamok nem teremthetnek az adóztatás kettős elmaradását eredményező helyzetet.

(13)

A viták minimalizálása és az egész Unióban egységes megközelítés biztosítása érdekében ez az irányelv előírja továbbá, hogy az adózó esetében nem kerülhet sor korrekcióra, ha az eredményei az interkvartilis tartományba esnek, kivéve, ha az adóhatóság vagy az adózó bizonyítja, hogy az adott eset tényei és körülményei a tartományon belüli eltérő érték alkalmazását indokolják. Amennyiben egy ellenőrzött ügylet eredményei kívül esnek a szokásos piaci értéktartományon, az adóhatóságoknak korrigálniuk kell az összes eredmény mediánját, kivéve, ha az adózó vagy az adóhatóság bizonyítja, hogy a tartomány bármely más pontja az adott esetben megbízhatóbb szokásos piaci árat határoz meg.

(13)

A viták minimalizálása , a vállalkozások kapcsolódó költségeinek csökkentése és az egész Unióban egységes megközelítés biztosítása érdekében ez az irányelv előírja továbbá, hogy az adózó esetében nem kerülhet sor korrekcióra, ha az eredményei az interkvartilis tartományba esnek, kivéve, ha az adóhatóság vagy az adózó bizonyítja, hogy az adott eset tényei és körülményei a tartományon belüli eltérő érték alkalmazását indokolják. Amennyiben egy ellenőrzött ügylet eredményei kívül esnek a szokásos piaci értéktartományon, az adóhatóságoknak korrigálniuk kell az összes eredmény mediánját, kivéve, ha az adózó vagy az adóhatóság bizonyítja, hogy a tartomány bármely más pontja az adott esetben megbízhatóbb szokásos piaci árat határoz meg.

(14)

Az Unión belül határokon átnyúló tevékenységet folytató adófizetők szabályozásból eredő terheinek csökkentése érdekében továbbá közös megközelítést kell bevezetni a transzferárazásra vonatkozó dokumentáció tekintetében. Az OECD transzferár irányelvek „Dokumentáció” című V. fejezetét és az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferárképzési dokumentációjára vonatkozó magatartási kódexet (33) figyelembe véve egy egységes formanyomtatvány, a tartalomra és a nyelvi szabályokra, a vonatkozó időkeretekre és az adófizetőket tekintve az alkalmazási körre vonatkozó szabályok egyszerűsítenék a szabályozást, és potenciális költségmegtakarítást eredményeznének.

(14)

Az Unión belül határokon átnyúló tevékenységet folytató adófizetők szabályozásból eredő terheinek csökkentése , valamint az adókikerülés kockázatának kezelése érdekében továbbá közös megközelítést kell bevezetni a transzferárazásra vonatkozó dokumentáció tekintetében. Az OECD transzferár irányelvek „Dokumentáció” című V. fejezetét és az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzferárképzési dokumentációjára vonatkozó magatartási kódexet (33) figyelembe véve egy egységes formanyomtatvány, a tartalomra és a nyelvi szabályokra, a vonatkozó időkeretekre és az adófizetőket tekintve az alkalmazási körre vonatkozó szabályok egyszerűsítenék a szabályozást, és potenciális költségmegtakarítást eredményeznének. Ezen irányelv adóhatóságok és vállalkozások általi alkalmazásának megkönnyítése érdekében is szükség van e kifejezések uniós szintű harmonizált értelmezésére. Ezért a tagállamoknak fel kell hatalmazniuk adóhatóságaikat arra, hogy hatékonyan kezeljék a transzferárazással kapcsolatos közös dokumentációs erőfeszítéseket.

(16)

Annak érdekében, hogy nagyobb kiszámíthatóságot teremtsen az adófizetők számára és csökkentse a kettős adóztatás kockázatát, ez az irányelv lehetővé teszi további közös transzferárazási szabályok megállapítását végrehajtási jogi aktusok útján. Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak egyértelmű képet kell adniuk az adófizetők számára arról, hogy az Unióban az adóhatóságok mit tartanának elfogadhatónak meghatározott ügyletek esetében, és olyan úgynevezett „mentesítési szabályokat” kell biztosítaniuk, amelyek csökkentik a szabályozásból eredő terheket és a viták számát. Tekintettel arra, hogy ezek az intézkedések milyen hatást gyakorolhatnak a közvetlen adózással kapcsolatos nemzeti végrehajtási és jogérvényesítési hatáskörökre és a kettős adóztatás vagy az adóztatás kettős elmaradásának elkerülését célzó két- vagy többoldalú adóügyi egyezmények alapján megszerzett adóztatási jogok gyakorlására, valamint tekintettel a tagállamok adóalapjára gyakorolt lehetséges hatásokra , a Tanácsra végrehajtási hatásköröket kell ruházni , hogy a Bizottság javaslata alapján eljárva az ezen irányelv szerinti határozatokat fogadjon el .

(16)

Annak érdekében, hogy nagyobb kiszámíthatóságot teremtsen az adófizetők számára és csökkentse a kettős adóztatás elmaradása és a kettős adóztatás kockázatát, és tekintettel arra, hogy a releváns intézkedések milyen hatást gyakorolhatnak a közvetlen adózással kapcsolatos nemzeti végrehajtási és jogérvényesítési hatáskörökre és a kettős adóztatás vagy az adóztatás kettős elmaradásának elkerülését célzó két- vagy többoldalú adóügyi egyezmények alapján megszerzett adóztatási jogok gyakorlására, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el további közös transzferárazási szabályok megállapítását érdekében. Ezeknek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak egyértelmű képet kell adniuk az adófizetők számára arról, hogy az Unióban az adóhatóságok mit tartanának elfogadhatónak meghatározott ügyletek esetében , és olyan úgynevezett „mentesítési szabályokat” kell biztosítaniuk , amelyek csökkentik a szabályozásból eredő terheket és a viták számát .

(16a)

(16b)

(17)

Az ezen irányelvben meghatározott új szabályok hatékonyságának értékelése érdekében a Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk és más rendelkezésre álló adatok alapján értékelést kell készítenie.

(17)

Az ezen irányelvben meghatározott új szabályok hatékonyságának és hatásának értékelése érdekében a Bizottságnak a tagállamok által szolgáltatott információk és más rendelkezésre álló adatok alapján értékelést kell készítenie , amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér .

(17a)

(18)

Annak érdekében, hogy a vállalkozások szükségtelen további adminisztratív terhek nélkül, közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, az ezen irányelvben meghatározott adórendelkezésekre vonatkozó információkat az (EU) 2018/1724 rendelettel (34) összhangban az egységes digitális kapun (a továbbiakban: SDG) keresztül hozzáférhetővé kell tenni. Az SDG egyablakos rendszert biztosít a határokon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára a belső piac működése szempontjából releváns információk, eljárások és segítségnyújtó szolgáltatások online nyújtásához.

(18)

Annak érdekében, hogy a vállalkozások szükségtelen további adminisztratív terhek nélkül, közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, az ezen irányelvben meghatározott adórendelkezésekre vonatkozó információkat az (EU) 2018/1724 rendelettel (34) összhangban az egységes digitális kapun (a továbbiakban: SDG) keresztül hozzáférhetővé kell tenni. Az SDG egyablakos rendszert biztosít a határokon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számára a belső piac működése szempontjából releváns információk, eljárások és segítségnyújtó szolgáltatások online nyújtásához. Ennek az egyablakos rendszernek intuitívnak és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, és rendelkeznie kell a szükséges eszközökkel, hogy ne jelentsen új bürokratikus akadályt a vállalkozások számára. A hozzáadottérték-adóval (héa) kapcsolatos egyablakos ügyintézési rendszer pozitív tapasztalatai jó példaként szolgálnak arra, hogy hogyan kell úgy kialakítani egy ilyen rendszert, hogy az megfelelően működjön.

(21)

Az adófizetők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a transzferárazási dokumentációra vonatkozóan, közös formanyomtatványok kidolgozása, valamint a nyelvi követelmények, az e formanyomtatványok használatára kötelezett adózó típusa és a vonatkozó időkeretek meghatározása révén. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(21)

Az adófizetők adminisztratív terheinek és az adókikerülés kockázatának csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a transzferárazási dokumentációra vonatkozóan, közös formanyomtatványok kidolgozása, valamint a nyelvi követelmények, az e formanyomtatványok használatára kötelezett adózó típusa és a vonatkozó időkeretek meghatározása révén. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

1.

„a szokásos piaci ár elve”: az a nemzetközi szabvány, amely előírja, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell egymással ügyleteket kötniük, mintha független harmadik felek lennének. Más szóval, a két kapcsolt vállalkozás közötti ügyleteknek azt az eredményt kell tükrözniük, amelyet akkor értek volna el, ha a felek nem lennének kapcsolatban egymással, azaz ha a felek függetlenek lennének egymástól, és az eredményt (árat vagy árrést) (nyílt) piaci erők határoznák meg;

1.

„a szokásos piaci ár elve”: az az OECD-modellegyezmény 9. cikke szerinti nemzetközi szabvány, amely előírja, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell egymással ügyleteket kötniük, mintha független harmadik felek lennének. Más szóval, a két kapcsolt vállalkozás közötti ügyleteknek azt az eredményt kell tükrözniük, amelyet akkor értek volna el, ha a felek nem lennének kapcsolatban egymással, azaz ha a felek függetlenek lennének egymástól, és az eredményt (árat vagy árrést) (nyílt) piaci erők határoznák meg;

18.

„OECD transzferár irányelvek”: az OECD Tanácsa által az OECD Tanácsának a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárak meghatározásáról szóló tanácsi ajánlása [C(95)126/Final] alapján jóváhagyott, 2022. január 20-án módosított és az I. mellékletben foglalt „OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára” c. dokumentum, valamint ezen OECD transzferár irányelveknek az Unió által az OECD adóügyi bizottsága keretében az EUMSZ 218.  cikkének (9) bekezdése szerinti uniós álláspont elfogadása révén jóváhagyott bármely további módosítása ;

18.

„OECD transzferár irányelvek”: az OECD Tanácsa által az OECD Tanácsának a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárak meghatározásáról szóló tanácsi ajánlása [C(95)126/Final] alapján jóváhagyott, 2022. január 20-án módosított és az I. mellékletben foglalt „OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára” c. dokumentum, valamint ezen OECD transzferár irányelveknek bármely olyan további módosítása, amelyet a tagállamok az OECD adóügyi bizottsága keretében jóváhagytak, vagy az Unió az EUMSZ 218.  cikke szerinti uniós álláspont elfogadása révén jóváhagyott;

a)

a személy úgy vesz részt egy másik személy irányításában, hogy helyzete révén a másik személyre jelentős befolyást gyakorol;

a)

a személy úgy vesz részt egy másik személy irányításában, hogy helyzete révén a másik személyre jelentős befolyást gyakorol;

i.

fel kell tüntetnie minden olyan ténybeli és jogi körülményt, amely a másik adójogrendszerben elvégzett elsődleges korrekció szokásos piaci ár elve szerinti értékeléséhez szükséges;

i.

fel kell tüntetnie minden olyan ténybeli és jogi körülményt, amely a másik adójogrendszerben elvégzett elsődleges korrekció szokásos piaci ár elve szerinti értékeléséhez szükséges , beleértve a tagállamokkal közölt vonatkozó transzferárazási dokumentációt is ;

iia.

a kiigazítás által érintett minden egyes tagállam tekintetében közli az (EU) 2022/2523 (1a) tanácsi irányelv értelmében kiszámított tényleges adókulcsot;

b)

a tagállamok az adózó értesítésével 30  napon belül elfogadhatónak nyilvánítják a kérelmet, amennyiben a (3) bekezdés a) pontjában előírt valamennyi információt benyújtották. Ugyanez a határidő áll rendelkezésre, hogy a tagállamok értesítsék az adózót a szükséges információk hiányáról, és az információk benyújtására legalább 30  napot kell biztosítani. Ha az adózó a megadott határidőn belül nem nyújtja be a kért információkat, a kérelem elfogadhatatlanként elutasítható;

b)

a tagállamok az adózó értesítésével 40  napon belül elfogadhatónak nyilvánítják a kérelmet, amennyiben a (3) bekezdés a) pontjában előírt valamennyi információt benyújtották. Ugyanez a határidő áll rendelkezésre, hogy a tagállamok értesítsék az adózót a szükséges információk hiányáról, és az információk benyújtására legalább 40  napot kell biztosítani. Ha az adózó a megadott határidőn belül nem nyújtja be a kért információkat, a kérelmet elfogadhatatlanként el kell utasítani.

c)

a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a kettős adóztatás egy másik tagállamban elvégzett elsődleges korrekcióból ered, az eljárás az adózó kérelmének kézhezvételétől számított 180  napon belül, indokolással ellátott elfogadási vagy elutasítási okirat kiadásával lezáruljon;

c)

a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a kettős adóztatás egy másik tagállamban elvégzett elsődleges korrekcióból ered, az eljárás az adózó kérelmének kézhezvételétől számított 200  napon belül, indokolással ellátott elfogadási vagy elutasítási okirat kiadásával lezáruljon; Az eljárás egy alkalommal, 100 nappal meghosszabbítható, ha az adófizető és az érintett tagállamok mindegyike egyetért a meghosszabbítással.

d)

elfogadás esetén a tagállamok tájékoztatják a másik érintett adójogrendszer adóhatóságát arról, hogy elismerik a kapcsolódó korrekciót;

d)

elfogadás esetén a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a másik érintett adójogrendszer adóhatóságát arról, hogy elismerik a kapcsolódó korrekciót;

aa)

a lefelé irányuló kiigazítás nem vezet az adóztatás kettős elmaradásához, ami azt jelenti, hogy a lefelé irányuló kiigazítást a másik joghatóságban működő kapcsolt vállalkozás adóköteles nyeresége tartalmazza;

a)

az összehasonlított ügyletek vagy az ilyen ügyleteket végrehajtó vállalkozások közötti különbségek (ha vannak ilyenek) egyike sem befolyásolhatja lényegesen a nyílt piaci árat;

a)

az összehasonlított ügyletek vagy az ilyen ügyleteket végrehajtó vállalkozások közötti különbségek (ha vannak ilyenek) egyike sem befolyásolhatja lényegesen a nyílt piaci árat vagy árrést ;

a)

immateriális javak vagy immateriális javakhoz fűződő jogok kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, beleértve a nehezen értékelhető immateriális javakat is;

b)

szolgáltatások nyújtása a kapcsolt vállalkozások között, beleértve a marketing- és forgalmazási szolgáltatások nyújtását is;

c)

kapcsolt vállalkozások közötti költségmegosztási megállapodások;

d)

üzleti szerkezetátalakítással összefüggő, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek;

e)

pénzügyi tranzakciók;

f)

a központ és állandó telephelyei közötti ügyletek.

„i.

a transzferárképzési módszer vagy a [transzferárazásról szóló 2024/XX/XX] irányelv 9. cikkében meghatározott szokásos piaci ár becslésére szolgáló egyéb értékelési módszerek és technikák meghatározása, valamint e módszer alkalmazásának indokolása, vagy előzetes árképzési megállapodás esetén maga a transzferár;”