EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.6.29.
COM(2021) 336 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az (EU) 2018/1861 rendelet 66. cikkének (4) bekezdése és az (EU) 2018/1862 rendelet 79. cikkének (4) bekezdése szerint a Schengeni Információs Rendszer (SIS) új jogalapjainak teljes körű alkalmazására vonatkozó előkészületek aktuális állásáról
1.BEVEZETÉS
2018. november 28-án az Európai Parlament és a Tanács három új rendeletet fogadott el a Schengeni Információs Rendszer létrehozásáról, működéséről és használatáról (a továbbiakban: a rendeletek) 1 .
Az (EU) 2018/1861 rendelet 66. cikkének (4) bekezdése és az (EU) 2018/1862 rendelet 79. cikkének (4) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy évente nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendeletek teljes körű alkalmazására vonatkozó előkészületek aktuális állásáról.
Ez a 2020. februárban elfogadott első helyzetjelentés 2 ismertette a Bizottság, az ügynökségek és a tagállamok által 2019. január 1-jétől 2019. szeptember 30-ig végzett előkészítő munkát.
Ez a második helyzetjelentés a 2019. október 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszakra terjed ki 3 . Ez a jelentés a tagállamok és az ügynökségek által kérdőívekben és felmérésekben, valamint az üléseken és munkaértekezleteken elért eredményeken keresztül a Bizottság rendelkezésére bocsátott információkon alapul.
A különböző szakaszok ismertetik a Bizottság, a tagállamok és az ügynökségek által a jelentéstételi időszakban végzett munkát.
2.A RENDELETEK VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐKÉSZÜLETEK AKTUÁLIS ÁLLÁSA
2.1.A végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi előkészítése
2.1.1.Követelmények
El kell végezni a SIRENE-kézikönyv 4 célzott módosítását annak érdekében, hogy az Europol az (EU) 2018/1861 rendelet 63. cikkének 9. pontjában és az (EU) 2018/1862 rendelet 77. cikkének 7. pontjában előírtak szerint kiegészítő információkat cserélhessen a SIRENE-irodákkal.
Ezenkívül az (EU) 2018/1861 rendelet 66. cikkének (2) bekezdésével és az (EU) 2018/1862 rendelet 79. cikkének (2) bekezdésével összhangban el kell fogadni a rendeletek teljes körű alkalmazásához szükséges végrehajtási jogi aktusokat, mielőtt a felülvizsgált Schengeni Információs Rendszer megkezdheti működését. A felülvizsgált Schengeni Információs Rendszer teljes körű alkalmazásának határideje 2021. december 28.
2.1.2.A technikai végrehajtási határozatok véglegesítése
A jelentéstételi időszak során a Bizottság az ügynökségekkel és az illetékes bizottsággal 5 együttműködve befejezte a felülvizsgált Schengeni Információs Rendszer üzembe helyezésének technikai előfeltételét jelentő végrehajtási határozatokkal kapcsolatos munkát.
2.1.3.A SIRENE-kézikönyv két szakaszban végzett felülvizsgálata
A jelentéstételi időszakban a Bizottság az ügynökségekkel és a SIS/SIRENE bizottsággal együttműködve két szakaszban jelentős előrelépést ért el a SIRENE-kézikönyv frissítése terén:
·I. szakasz: a jelenlegi SIRENE-kézikönyv 6 célzott módosítása annak érdekében, hogy az (EU) 2018/1861 rendelet 63. cikkének 9. pontjában és az (EU) 2018/1862 rendelet 77. cikkének 7. pontjában előírtak szerint az Europolt bevonják a kiegészítő információk SIRENE-irodákkal való cseréjébe,
·II. szakasz (a felülvizsgált Schengeni Információs Rendszer teljes körű alkalmazása megkezdésének előfeltételeként kell befejezni): a SIRENE-kézikönyv teljes körű felülvizsgálata, beleértve a rendeletek tekintetében szükséges valamennyi új eljárást is.
A SIRENE-kézikönyvnek az I. szakasz keretében történő célzott módosítása tekintetében a Bizottság külön szabályokat dolgozott ki a kiegészítő információk Europol és SIRENE-irodák közötti cseréjére vonatkozóan, különösen a következők tekintetében:
·kezelési kódok használata,
·az Europol által egyezést követően nyújtott kiegészítő információk,
·a SIRENE-irodák által a terrorista bűncselekményekhez kapcsolódó figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatot követően nyújtott kiegészítő információk,
·az Europolra vonatkozó eljárások arra az esetre, ha beleegyezést kell szereznie az adatok és kiegészítő információk felhasználásához vagy azok harmadik országokkal való megosztásához,
·az Europolra vonatkozó eljárások arra az esetre, ha beleegyezést kell szereznie a kiegészítő információk további tárolásához, valamint
·a kiegészítő információk Europol általi cseréjére vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése és rendelkezésre bocsátása.
Az előkészítő munka a jelentéstételi időszak alatt lezárult.
A SIRENE-kézikönyv II. szakasz folyamán végzett teljes körű felülvizsgálatát illetően a Bizottság a jelentéstételi időszak alatt kilenc ülést szervezett a SIRENE-alcsoporton belül, hogy átfogóan megvizsgálja a rendeletekből eredő eljárási követelményeket. A fő előkészítő munka a jelentéstételi időszakban befejeződött, beleértve a SIRENE-formanyomtatványok (a SIRENE-irodák által a kiegészítő információk strukturált cseréjéhez használt űrlapok), valamint a SIRENE-formanyomtatványok cseréjére vonatkozó műszaki előírások felülvizsgálatát.
A következő jelentéstételi időszakban folytatódni fog a munka azzal a céllal, hogy a SIS/SIRENE bizottságon belül megállapodás szülessen a SIRENE-kézikönyv tervezetéről, és a következő jelentéstételi időszak végéig elfogadják a felülvizsgált SIRENE-kézikönyvet.
2.2.A SIS központi rendszer 7 fejlesztése és az eu-LISA tesztelési tevékenységeinek előkészítése
2.2.1.Az eu-LISA feladatai
Az eu-LISA felel a SIS központi rendszer működtetéséért és fejlesztéséért, valamint döntő szerepet játszik a rendeletek végrehajtásában. Az eu-LISA fő feladati a következők:
·a SIS központi rendszerre, valamint a SIS központi rendszer és a nemzeti rendszerek közötti kommunikációra vonatkozó műszaki dokumentáció frissítése a rendeletek és a végrehajtási jogi aktusok követelményeivel összhangban,
·a SIS központi rendszerben szükséges változtatások végrehajtása, valamint a tagállamokkal és az ügynökségekkel szoros együttműködésben a SIS központi rendszer és a nemzeti rendszerek közötti kommunikációval kapcsolatos valamennyi tesztelési tevékenység előkészítése, koordinálása és végrehajtása,
·mielőtt a felülvizsgált Schengeni Információs Rendszer megkezdheti működését, minden tesztelési tevékenység elvégzése az (EU) 2018/1861 rendelet 66. cikkének (2) bekezdésével és az (EU) 2018/1862 rendelet 79. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
2.2.2.Az első végrehajtási szakasz 2020. január 8-i elindulása
2020. január 8-án az eu-LISA a rendeletekkel összhangban üzembe helyezte a SIS központi rendszer első frissített verzióját, teljes körű hozzáférést biztosítva az Europol számára a Schengeni Információs Rendszerben létrehozott valamennyi figyelmeztető jelzéshez, és lehetővé téve az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára, hogy az (EU) 2018/1861 rendelet 63. cikkének 9. pontjában és az (EU) 2018/1862 rendelet 77. cikkének 7. és 8. pontjában előírtaknak megfelelően létrehozza a SIS központi rendszerrel való műszaki kapcsolódást. Ezen túlmenően az ügynökségek számára hozzáférést biztosítottak a Schengeni Információs Rendszer ujjnyomat-lekérdezési funkciójához.
2.2.3.Előkészületek a SIS központi rendszer nem biometrikus részének a 2021 vége előtti működés megkezdéséhez szükséges fejlesztésére
A jelentéstételi időszakban az eu-LISA a projektirányítási fórum keretében tíz találkozót szervezett az összes érdekelt fél (a Bizottság, a tagállamok, az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség), valamint a külső vállalkozó részvételével, hogy az illetékes bizottság által elfogadott technikai szabályokkal összhangban irányítsa a műszaki előírások kidolgozását és véglegesítését.
A Schengeni Információs Rendszer felülvizsgálatának nem biometrikus részére vonatkozó műszaki előírásokat 2020 májusában az összes érdekelt fél jóváhagyta, az eu-LISA pedig a jelentéstételi időszakban megkezdte a SIS központi rendszert érintő szükséges változtatások kidolgozását.
2.2.4.Előkészületek a SIS központi rendszer biometrikus részének a 2021 vége előtti működés megkezdéséhez szükséges fejlesztésére
A jelentéstételi időszakban az eu-LISA kilenc külön találkozót szervezett az összes érdekelt fél (a Bizottság, a tagállamok, az Europol, az Eurojust és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség), valamint az automatizált ujjnyomat-azonosító rendszerrel foglalkozó külső vállalkozó részvételével. E rendszer biometrikus komponense 2018 márciusában lépett működésbe, de a rendeletek tekintetében jelentős módosításokra van szükség. Először is a biometrikus lekérdezéseket kibővítik a daktiloszkópiai adatok új kategóriáival (tenyérnyomatok és tenyér-/ujjnyomatok).
A jelentéstételi időszakban a műszaki leírások 2020. október 1-jei véglegesítésével és jóváhagyásával lezárult a projektindítással és a projekt követelményeivel és specifikációjával kapcsolatos előkészítő munkát felölelő „elemzési és tervezési” szakasz. Megkezdődött a második, „végrehajtási” szakasz.
2.2.5.A kiegészítő információk SIRENE-irodák közötti cseréjére vonatkozó műszaki előírások felülvizsgálata
A formanyomtatványoknak a 2.1.3. pontban említett illetékes bizottság általi felülvizsgálata a formanyomtatványok cseréjére vonatkozó műszaki előírások és a kapcsolódó dokumentáció frissítését tette szükségessé. Az (EU) 2018/1861 rendelet és az (EU) 2018/1862 rendelet 15. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban az eu-LISA-t bízták meg a kiegészítő információk SIRENE-irodák közötti cseréjére vonatkozó műszaki előírások gondozásával és frissítésével.
A jelentéstételi időszakban az eu-LISA öt munkaértekezletet szervezett az összes érdekelt fél részvételével, és 2020 szeptemberében általános megállapodás született a követelményekről. A tervek szerint 2020 végéig véglegesítik és jóváhagyják a műszaki előírásokat és a dokumentációt.
2.2.6.Összefoglaló és kockázatok
Az előző jelentéstételi időszakhoz képest – amikor az eu-LISA technikai csoportok létrehozásával és az egész tervezés megszervezésével kezdte meg a projekttel kapcsolatos előkészületeket – a rendeletekkel összhangban halad a SIS központi rendszer fejlesztésével kapcsolatos munka.
A SIS központi rendszer nem biometrikus részének műszaki előírásait jóváhagyták, a rendszer fejlesztése pedig folyamatban van. A SIS központi rendszer biometrikus részét illetően a műszaki előírásokat véglegesítették, és megkezdődött a fejlesztés. A két részből áll műszaki előírásokat 2020 végéig egyetlen dokumentumban olvasztják össze.
A Covid19-válság – az ezzel járó hardverhiány, a hardverszállítási késedelmek, az utazási korlátozások és az eu-LISA adatközpontjainak elérhetetlensége miatt – az egész tervezésre hatással volt. A 2020-ra és 2021-re vonatkozó átfogó tervet kiigazították, és a 2021-es évet a következő jelentéstételi időszakot követően novemberig a tagállamokkal és az ügynökségekkel közösen végzett tesztelési tevékenységeknek szentelik. A felülvizsgált Schengeni Információs Rendszer végleges verziójának 2021 végéig történő üzembe helyezése az átfogó tervezéssel összhangban és a rendeletekben meghatározott határidőknek megfelelően még mindig az ütemterv szerint halad.
2.3.Tagállami előkészületek
2.3.1.Hatály és követelmények
Ez a jelentés a következő országokra terjed ki: 25 uniós tagállam és négy schengeni társult ország 8 , amelyek a jelentéstételi időszak alatt kapcsolódtak a SIS központi rendszerhez, valamint két olyan uniós tagállam (Ciprus és Írország), amely a jelentéstételi időszakban nem kapcsolódott a SIS központi rendszerhez. 9
Az (EU) 2018/1861 rendelet 66. cikke (5) bekezdésének c) pontja és az (EU) 2018/1862 rendelet 79. cikke (5) bekezdésének c) pontja értelmében 2020. december 28-ig a SIS központi rendszerhez kapcsolódó minden tagállamnak meg kell valósítania nemzeti rendszerében a Schengeni Információs Rendszer és az automatizált ujjnyomat-azonosító rendszer lekérdezési funkcióját. Ez a kötelezettség még nem vonatkozik Ciprusra és Írországra, mivel a jelentéstételi időszakban még nem kapcsolódtak a SIS központi rendszerhez.
Emellett a SIS központi rendszerhez kapcsolódó minden tagállamnak biztosítania kell, hogy nemzeti rendszerét a jóváhagyott dokumentumokkal és műszaki előírásokkal összhangban időben kifejleszti.
A tagállamoknak az (EU) 2018/1861 rendelet 66. cikkének (2) bekezdésével és az (EU) 2018/1862 rendelet 79. cikkének (2) bekezdésével összhangban értesíteniük kellett a Bizottságot arról, hogy megtették az adatok kezeléséhez és a kiegészítő információk cseréjéhez e rendelet értelmében szükséges technikai és jogi intézkedéseket, mielőtt a felülvizsgált Schengeni Információs Rendszer megkezdheti működését.
2.3.2.A Schengeni Információs Rendszer és az automatizált ujjnyomat-azonosító rendszer (2020 végéig megvalósítandó) telepítésének jelenlegi állása
A Schengeni Információs Rendszer és az ujjnyomat-lekérdezési funkció telepítésére vonatkozó kötelezettség 25 uniós tagállamra és négy schengeni társult országra vonatkozik (Ciprus és Írország a jelenlegi jelentéstételi időszakban még nem tartozik e kötelezettség hatálya alá).
A jelentéstételi időszak végén (2020. szeptember 30.) a következő volt a helyzet:
·a 29 részt vevő államból 22 már telepítette az ujjnyomat-lekérdezési funkciót.
·a 29 részt vevő államból 5 2020 vége előtt tervezte telepíteni az ujjnyomat-lekérdezési funkciót,
·a 29 részt vevő államból 2 2021 elején tervezte telepíteni az ujjnyomat-lekérdezési funkciót, a két érintett állam jelezte, hogy a késedelem a Covid19-válság hatásának tudható be.
2.3.3.A rendeletek (2021 vége előtt megvalósítandó) teljes körű végrehajtásának előkészületei
A tagállamok által végzett előkészületek döntő fontosságúak, mivel a Bizottság az (EU) 2018/1861 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2018/1862 rendelet 79. cikkének (2) bekezdése értelmében csak azt követően tudja meghatározni azt az időpontot, amikor az új Schengeni Információs Rendszer megkezdi működését, hogy a tagállamok értesítették a Bizottságot arról, hogy megtették a szükséges technikai és jogi intézkedéseket.
A Bizottság felkérte az összes uniós tagállamot és schengeni társult országot, hogy a 2020 szeptemberében kiküldött kérdőívekre válaszolva számoljanak be a jelentéstételi időszakban nemzeti szinten végzett előkészületekről. Minden tagállam válaszolt (31 válaszadó).
A Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy a következő területekre vonatkozóan szolgáltassanak információkat:
·projekttervezés és -irányítás,
·belső koordináció,
·hatásvizsgálat a költségvetés, az emberi erőforrások, a szervezés és a nemzeti jogszabályok tekintetében,
·kockázatok.
Ami a projekttervezést illeti, már szinte minden tagállam és schengeni társult ország (30 válaszadóból 29) elkezdte meghatározni vagy meghatározta a projekttervet és a kapcsolódó részcélokat (15-tel többen mint 2019-ben). Ezen túlmenően 31-ből 28 válaszadó létrehozott vagy a közeljövőben létre fog hozni egy külön projektcsapatot és kijelölt egy projektmenedzsert, míg a fennmaradó három állam a meglévő szervezeti egységek vagy csapatok segítségével fogja irányítani a végrehajtást. A válaszadók nagy többsége (24) 2020-ban nemzeti szintű együttműködést alakított ki az illetékes hatóságok között.
Ami a hatásvizsgálatot illeti, a tagállamok jelenleg az előkészítés különböző szakaszaiban tartanak 10 :
költségvetési hatásvizsgálat:
·14 tagállam lezárta az értékelést és elkülönítette a megfelelő költségvetést,
·16 tagállam lezárta az értékelést, és 2020 végéig vagy 2021 elejéig elkülöníti a költségvetést,
·1 tagállam 2020 végéig kezdi meg az értékelést,
emberierőforrás-igények felmérése:
·17 tagállam lezárta az értékelést,
·9 tagállam 2020-ban vagy 2021-ben zárja le az értékelést,
·5 tagállam 2021 végén kezdi meg az értékelést, vagy nem jelölt meg időpontot,
szervezeti igényfelmérés:
·5 tagállam lezárta az értékelést és intézkedéseket fogadott el a végrehajtáshoz,
·14 tagállam lezárta az értékelést, de még intézkedéseket kell elfogadnia a végrehajtáshoz,
·9 tagállam 2020 végéig vagy 2021 elejéig zárja le az értékelést,
·3 tagállam arról számolt be, hogy megkezdte az értékelést, de nem jelölt meg végső határidőt,
a nemzeti jogszabályok hatásvizsgálata:
·1 tagállam lezárta az értékelést és jóváhagyta a módosításokat,
·16 tagállam lezárta az értékelést és megkezdte a módosítások jóváhagyását,
·4 tagállam 2020 végéig zárja le az értékelést,
·7 tagállam 2021 elején vagy folyamán zárja le az értékelést,
·3 tagállam 2021 végéig zárja le az értékelést.
2.3.4.Összefoglaló és kockázatok
A jelentéstételi időszak alatt a tagállamok a projekt előkészítésének minden, a rendeletek teljes körű végrehajtásához kapcsolódó területén előrehaladást értek el. A tagállamok haladnak a rendszer követelményeinek elemzésével, és néhány tagállam már a jelentéstételi időszakban megkezdte nemzeti rendszerének fejlesztését. A SIS központi rendszer biometrikus és nem biometrikus részére vonatkozó műszaki előírások jelentéstételi időszak alatti jóváhagyása lehetővé tette a tagállamok számára, hogy megkezdjék ezeket a nemzeti fejlesztéseket. Mindazonáltal az érdemi munkát a következő, 2020. október 1-jével kezdődő jelentéstételi időszakban fogják elvégezni.
A rendeletekben előírtaknak megfelelően a legtöbb tagállamban 2020 végéig működőképes lesz az ujjnyomat-lekérdezés.
A tagállamok a kérdőívre adott válaszaikban számos kockázatot és problémát emeltek ki a projekt nemzeti szintű sikere szempontjából, például a következőket:
·a Covid19-világjárvány hatása mint az esetleges késedelmek általános veszélyforrása,
·ambiciózus határidők és a hasonló határidőkkel rendelkező nagy méretű információs rendszerekhez kapcsolódó számos projekt,
·személyzeti problémák, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos problémák és a belső jogalkotási eljárásokkal kapcsolatos kérdések.
A Bizottság és az eu-LISA az érintett bizottság és a projektirányítási fórum rendszeres ülésein továbbra is szorosan figyelemmel fogja kísérni a tagállamok előkészítő tevékenységeit.
2.4.Ügynökségek
2.4.1.Hatály és követelmények
A jelentés e része az Europol és Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség előkészületeire összpontosít, mivel az ezen ügynökségeket érintő rendelkezések már 2019 végétől alkalmazandók. Az Eurojustot érintő változások minimálisak és csak 2021 végétől alkalmazandók. Az Eurojust sem válaszolt a kérdőívre, de a következő jelentéstételi időszakra vonatkozó jelentésben rá is ki kell majd térni.
2.4.2.Europol
Az Europol már most is használja a Schengeni Információs Rendszert. A rendeletek a következő két területen tartalmaznak az Europolt érintő módosításokat:
·hozzáférés a figyelmeztető jelzések valamennyi kategóriájához, valamint
·a SIRENE-hálózathoz való kapcsolódás.
Az új rendelkezések 2019 végétől alkalmazandók.
2019. november végéig az Europol befejezte a technikai előkészületeket, hogy a meglévő keresőfelületen az összes figyelmeztető jelzéshez hozzá lehessen férni. 2020 januárjában az Europol az új Schengeni Információs Rendszer keretében technikai hozzáférést kapott a figyelmeztető jelzések valamennyi típusához. Az Europol az európai adatvédelmi biztossal a jelentéstételi időszakban folytatott előzetes konzultációs folyamat pozitív kimenetelét követően a végfelhasználói számára is biztosította ezt a hozzáférést.
Az Europolnak eredetileg az volt a célja, hogy 2020 végére készen álljon a SIRENE-hálózathoz való kapcsolódásra. 2020-ban azonban folytatódtak a SIRENE-funkciónak az Europolon belüli létrehozására irányuló előkészületek. Az Europol átalakítja azokat a belső ügymeneteit, amelyeket a SIRENE információáramlása érinteni fog, és jóváhagyja a SIRENE részletes levéltovábbítási követelményeinek az Europol belső környezetébe való beillesztését. A tervek szerint a SIRENE-üzenetek letöltését, kezelését és elküldését lehetővé tevő átmeneti megoldás 2020 végére készen áll a tesztelésre, és az Europol a tervek szerint csak 2021 végére fog készen állni minden SIRENE-funkció végrehajtására, nem pedig 2020-ra, ahogy azt korábban tervezték.
2.4.3.Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség
A rendeletek értelmében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által kirendelt csapatok tagjai 2019 végétől jogosultak arra, hogy hozzáférjenek a figyelmeztető jelzések valamennyi kategóriájához. E csapatok tagjainak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által létrehozott és karbantartott technikai interfészen keresztül kell hozzáférniük a Schengeni Információs Rendszerhez. 2019 folyamán az ügynökség az összes előkészületet egy különböző részekre osztott projekt formájában hajtotta végre.
A jelentéstételi időszak során az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a következő tevékenységeket halasztotta el:
·a projektindítási dokumentum végleges változatának jóváhagyása 2020. augusztusban,
·2020 februárjában meghívásos eljárást indítottak egy szoftvermegoldás Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség számára történő kifejlesztésére irányuló keretszerződés kapcsán; az eljárás a Covid19 miatt késedelmet szenvedett, és a tervek szerint 2020. október végéig megkapják az ajánlatot az ajánlattevőktől,
·az okmányolvasók és ujjnyomatolvasók beszerzésére vonatkozó pályázati felhívást 2020. október végéig újra közzéteszik,
·a projektcsapat kidolgozta az eljárási standardok első tervezetét, és azzal kapcsolatban belső konzultációt folytatott az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül; a tagállamokkal folytatott konzultáció még tart,
·az eu-LISA új hardvert biztosított a Schengeni Információs Rendszerhez való hálózati csatlakozáshoz, és technikai munkaértekezleteket szervezett az ügynökségek kulcsfontosságú képviselői számára.
A 2019. évi becslésekkel ellentétben jelenleg a projekt teljes becsült időtartama 31 hónap, a végső teljesítési határidő pedig 2022. május. A projekt első jelentősebb eredménye (azaz a lekérdezésre szolgáló webes alkalmazás) a becslések szerint 2021 novemberében lesz elérhető.
3.KÖVETKEZTETÉSEK
A második jelentéstételi időszak folyamán (2019. szeptember 30. – 2020. szeptember 30.) a különböző érdekelt felek jelentős előrelépést tettek a rendeletek meghatározott részcélok szerinti végrehajtása terén:
1)I. végrehajtási szakasz (2019 végétől): az eu-LISA 2020. január 8-ig elvégezte a szükséges előkészületeket annak érdekében, hogy a Schengeni Információs Rendszerhez való teljes körű hozzáférést kiterjessze az Europolra, és lehetővé tegye az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség Schengeni Információs Rendszerhez való kapcsolódását; az Europol a figyelmeztető jelzések minden kategóriájához hozzáfér; az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség folytatta az annak biztosítására irányuló projektet, hogy csapatainak tagjai 2021 novemberében hozzáférhessenek a Schengeni Információs Rendszerhez;
2)II. végrehajtási szakasz (2020 végéig): a jelentéstételi időszak végére 22 tagállam telepítette az ujjnyomat-lekérdezési funkciót; öt tagállam még tervezi, hogy 2020 végéig telepíti a funkciót; becslések szerint két tagállam kicsit késni fog a végrehajtással (2021 eleje);
3)III. végrehajtási szakasz (2021 végéig): a jelentéstételi időszak folyamán a Bizottság és az eu-LISA koordinálásával megvalósuló, a rendeletek teljes körű végrehajtásához szükséges végrehajtási intézkedések és műszaki előírások kidolgozására irányuló tevékenységek; a 2020-ban végzett előkészítő munka néhány főbb részcéljának (technikai végrehajtási jogi aktusok és műszaki előírások) véglegesítése lehetővé tette a tagállamok számára, hogy megkezdjék a nemzeti fejlesztéseket, hogy azok 2021 végére készen álljanak az üzembe helyezésre.
A Covid19-világjárvány megzavarta a végrehajtási ütemtervet, de a Bizottság, az eu-LISA és a tagállamok által az elmúlt hónapokban bevezetett intézkedések egyelőre hatékonynak bizonyultak, és csökkentették a központi és nemzeti szintű kedvezőtlen hatásokat.
Két tagállam bejelentette, hogy a rendeletben előírtakkal ellentétben 2020 végéig nem tudja telepíteni az ujjnyomat-lekérdezési funkciót. A késedelem azonban néhány hónapra korlátozódik, és 2021 elejére rendeződnie kell a helyzetnek.
A Bizottság továbbra is közvetlen politikai és technikai szintű együttműködést folytat, és az eu-LISA igazgatótanácsával együttműködve a határigazgatási és biztonsági információs rendszerek interoperabilitásával összefüggésben nyomon fogja követni a felülvizsgált Schengeni Információs Rendszer végrehajtása terén elért előrehaladást.
A harmadik helyzetjelentés az érdekelt felek által a következő, 2020. október 1-jétől 2021. szeptember 30-ig tartó jelentéstételi időszakban végzett tevékenységeket fogja ismertetni.