Ideiglenes változat
ANDREA BIONDI
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2026. július 2.(1)
C‑530/25. P. sz. ügy
German Khan
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„ Fellebbezés – Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedések – Pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása – Jegyzékbevételi kritérium – Oroszországban működő vezető üzletemberek – Az Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykedő üzletemberek – A »vezető« fogalma – A »jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazat« fogalma – Jogalap – EUSZ 29. cikk – Az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése – Indokolási kötelezettség – Intézkedések fenntartása – Feltételek – Bizonyítási teher ”
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés
II. A jogvita előzményei, a megtámadott ítélet, a Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei
III. A fellebbezésről
A. A hetedik, a módosított g) kritérium értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazásra alapított fellebbezési jogalapról
1. A felek érveinek összefoglalása
2. Értékelés
a)
b) A módosított g) kritérium első része értelmében vett „vezető” jelleg fogalmának szó szerinti, rendszertani, történeti és teleologikus értelmezéséről
c) A módosított g) kritérium értelmében vett „vezető” jelleg fogalmára vonatkozó elemzés következtetése
d) A módosított g) kritérium jogalapjának hiányára alapított kifogásról
B. A hatodik, az indokolási kötelezettség megsértésére, a bizonyítékok elferdítésére és az eredeti g) kritérium megsértésére alapított fellebbezési jogalapról, mivel a Törvényszék kellően bizonyítottnak ítélte azt az állítást, amely szerint G. Khan az Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító ágazatban tevékenykedik
1. A felek érveinek összefoglalása
2. Értékelés
a) Általában a hatodik jogalap és különösen az elferdítésre alapított kifogás elfogadhatóságáról
b) A jogalap érdeméről
1) Az Alfa Bank Oroszország egyik legnagyobb adófizetőjének minősítéséről és az eredeti g) kritérium értelmében vett, az „Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazat[ra]” vonatkozó feltételről
2) A Törvényszéket terhelő indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó állításról
3) A bankszektor által az Oroszországi Föderáció kormányának biztosított bevételek jelentős jellegéről
4) A bankszektor éves bevételére vonatkozó adatok nem aktuális jellegére alapított kifogásról
C. A tizedik, az indokolási kötelezettség megsértésére és a módosított g) kritérium megsértése miatti téves jogalkalmazásra alapított fellebbezési jogalapról
1. A felek érveinek összefoglalása
2. A G. Khanra vonatkozó indokok alakulására és a fenntartásról szóló jogi aktusok jogi rendszerére vonatkozó összefoglalás
3. Értékelés
a) A 2023. szeptemberi jogi aktusokról és a megtámadott ítélet indokolásának azon kérdéssel kapcsolatos elégtelenségére alapított kifogásról, hogy a Tanács bizonyítottae, hogy G. Khan folytatta két társaság oroszországi székhelyű eszközeinek kezelését
1) Az indokolási kötelezettség szigorú értelemben vett megsértésére vonatkozó állításról
2) A megtámadott ítélet indokolásának elégtelenségére vonatkozó állítás tágabb értelmezéséről
b) A 2024. márciusi jogi aktusokról és a megtámadott ítélet indokolásának amiatti hiányára alapított kifogásról, hogy a Törvényszék elmulasztott meggyőződni arról, hogy bizonyítékok támasztjáke alá azt az indokot, amely szerint G. Khan folytatta orosz székhelyű eszközök kezelését
1) Az elfogadhatóságról
2) A kifogás érdeméről
c) A 2024. szeptemberi jogi aktusokról és az indokolási kötelezettség megsértésére alapított kifogásról, amennyiben a Törvényszék elmulasztotta megvizsgálni, hogy alátámasztjáke bizonyítékok azt az indokot, amely szerint G. Khan folytatta az Alfa Group eszközeinek kezelését
1) Az elfogadhatóságról
2) A kifogás érdeméről
4. A tizedik jogalapra vonatkozó következtetés
IV. Végkövetkeztetés
I. Bevezetés
1. Az Európai Unió által elfogadott korlátozó intézkedések optimális hatékonysága érdekében az Európai Unió Tanácsa folyamatosan finomítja azokat a kritériumokat, amelyek megalapozhatják az ilyen intézkedések elfogadását az intézkedések feltételeit teljesítő személyekkel szemben. Az ukrajnai orosz agresszióra válaszul bevezetett korlátozó intézkedések rendszerének immár jól ismert összefüggésében a Tanács első alkalommal fogadta el az Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykedő vezető üzletemberekre vonatkozó kritériumot, amelyet általában „g) kritériumnak” neveznek. A Bíróságnak az ez év márciusában hozott Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítéletében(2) volt alkalma állást foglalni erről a kritériumról.
2. A fellebbező, G. Khan a g) kritérium alapján jegyzékbe vett azon vezető üzletemberek közé tartozott, akik részt vettek a Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet alapjául szolgáló eljárásban.
3. A jelen fellebbezése a 2025. június 4‑én meghozott Khan kontra Tanács ítélet(3) ellen irányul, amelyben a Törvényszék azon jogi aktusok jogszerűségéről határozott, amelyek fenntartják az eredeti g) kritérium(4) és a módosított g) kritérium(5) alapján történő jegyzékbe vételét. A Tanács ugyanis 2023 júniusában módosította a g) kritériumot,(6) amelyből lényegében kitűnik, hogy az immár három, a priori különálló kategóriára vonatkozik, nevezetesen először is az Oroszországban működő vezető üzletemberekre, másodszor e vezető üzletemberek családtagjaira, harmadszor pedig az Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykedő üzletemberekre.
4. A Törvényszék ezen ítéletének felülvizsgálata során a Bíróság többek között hasznosan pontosíthatja a módosított g) kritérium értelmezését, valamint annak az eredeti g) kritériummal való esetleges kapcsolatát (hetedik fellebbezési jogalap), amit a Tanácstól annak bizonyítása érdekében követelnek meg, hogy valamely gazdasági ágazat jelentős bevételi forrást biztosít az orosz kormánynak (hatodik jogalap), valamint a fenntartásról szóló határozatok bírósági felülvizsgálatának elvárható intenzitását a jegyzékbe vétel indokait alátámasztó bizonyítékok és különösen azok időbeli relevanciájának vizsgálata tekintetében (tizedik fellebbezési jogalap).
5. Így a jelen fellebbezéssel G. Khan, a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, amelyben a Törvényszék elutasította a következő jogi aktusoknak az őt érintő részükben történő megsemmisítése iránt benyújtott keresetét:
– a (KKBP) 2023/572 határozat(7) és az (EU) 2023/571 végrehajtási rendelet(8) (a továbbiakban: 2023. márciusi jogi aktusok);
– a (KKBP) 2023/1767 határozat(9) és az (EU) 2023/1765 végrehajtási rendelet(10) (a továbbiakban: 2023. szeptemberi jogi aktusok);
– a (KKBP) 2024/847 határozat(11) és az (EU) 2024/849 végrehajtási rendelet(12) (a továbbiakban: 2024. márciusi jogi aktusok);
– a (KKBP) 2024/2456 határozat(13) és az (EU) 2024/2455 végrehajtási rendelet(14) (a továbbiakban: 2024. szeptemberi jogi aktusok).
II. A jogvita előzményei, a megtámadott ítélet, a Bíróság előtti eljárás és a felek kérelmei
6. A jogvita előzményeit és a releváns jogi hátteret illetően a megtámadott ítélet 1–35. pontjára hivatkozom.
7. A jelen indítvány céljából a következők felidézésére szorítkozom.
8. G. Khant első alkalommal 2022. március 15‑én érintették az Unió által az Ukrajnában elkövetett orosz agresszióval összefüggésben elfogadott korlátozó intézkedések. Ezeket az intézkedéseket 2023. március 15‑ig meghosszabbították. Azok a jogi aktusok, amelyek alapján az említett intézkedéseket elfogadták, majd fenntartották, a Törvényszék előtti megsemmisítés iránti kereset, majd fellebbezés tárgyát képezték, amelyet a Bíróság elutasított.(15)
9. A Tanács 2023. március 13‑án elfogadta a 2023. márciusi jogi aktusokat, amelyekkel 2023. szeptember 15‑ig megújította az intézkedéseket. G. Khan többek között a 2022/329 határozattal(16)(17) módosított 2014/145/KKBP határozat(18) 2. cikke (1) bekezdésének g) pontján alapuló jegyzékbe vételének indokolása a következőképpen szólt:
„[A fellebbező] orosz üzletember, aki üzleti partnereihez, Mihail Fridmanhoz és Petr Avenhez hasonlóan szoros kapcsolatot tart fenn Vladimir Putin elnökkel. Több évig az egyik legfőbb részvényese volt az ABH Financial Limited vállalatnak, amelynek egy nagyobb orosz bank, az Alfa Bank is tagja. A LetterOne befektetési vállalkozás részvényese is volt. 2022‑ben a vele szemben hozott nyugati szankciók miatt átruházta az ABH Financial Limited és a LetterOne vállalatban meglévő részvényeinek tulajdonjogát régi üzleti partnerére, Andrei Kosogovra. Folytatta e vállalatok orosz székhelyű eszközeinek kezelését. A közvélekedés szerint az egyik legbefolyásosabb személy Oroszországban. Vladimir Putinnak szívességekkel viszonozta az üzleti tevékenységéhez és pénzügyi nyereségéhez nyújtott politikai támogatást. Vladimir Putin legidősebb lánya, Maria »Alfa-Endo« néven jótékonysági projektet működtetett, amelyet az Alfa Bank finanszírozott. Vladimir Putin az Alfa Group Consortium orosz hatóságok iránti lojalitását azzal jutalmazta, hogy politikai segítséget nyújtott az Alfa Group Consortium külföldi beruházási terveihez.
Ennélfogva [a fellebbező] aktívan támogatta anyagilag vagy pénzügyileg a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozókat, valamint általuk előnyökhöz jutott. Egyike a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős Oroszországi Föderáció kormánya számára jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykedő vezető orosz üzletembereknek is.”
10. 2023. június 5‑től a 2014/145 határozat 2. cikke (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lépett:(19)
„(1) Be kell fagyasztani az alábbiakhoz tartozó vagy a tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást:
[...]
g) Oroszországban működő vezető üzletemberek és azok közvetlen családtagjai, vagy egyéb olyan természetes személyek, akik általuk előnyhöz jutnak, vagy a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykedő üzletemberek, jogi személyek, szervezetek vagy szervek […].”
11. A Tanács 2023. szeptember 13‑án elfogadta a 2023. szeptemberi jogi aktusokat, amelyek 2024. március 15‑ig meghosszabbították a G. Khannal szembeni intézkedéseket. A fellebbező nevének a vitatott jegyzékekbe való felvételére vonatkozó indokokat a következőképpen módosították:
„[A fellebbező] orosz üzletember, aki üzleti partnereihez, Mihail Fridmanhoz és Petr Avenhez hasonlóan szoros kapcsolatot tart fenn az Oroszországi Föderáció elnökével, Vladimir Putinnal. Több évig az egyik legfőbb részvényese volt az ABH Financial Limited vállalatnak, amelynek egy nagyobb orosz bank, az Alfa Bank is tagja. A LetterOne befektetési vállalkozás részvényese is volt. 2022‑ben a vele szemben hozott nyugati szankciók miatt átruházta az ABH Financial Limited és a LetterOne vállalatban meglévő részvényeinek tulajdonjogát régi üzleti partnerére, Andrei Kosogovra. Folytatta e vállalatok orosz székhelyű eszközeinek kezelését. A közvélekedés szerint az egyik legbefolyásosabb személy Oroszországban. Az Oroszországi Föderáció elnökének, Vladimir Putinnak szívességekkel viszonozta az üzleti és pénzügyi nyereségeihez nyújtott politikai támogatást. Vladimir Putin az Alfa Group Consortium orosz hatóságok iránti lojalitását azzal jutalmazta, hogy politikai segítséget nyújtott az Alfa Group Consortiumnak külföldi beruházási terveihez. [A fellebbező] azon vezető orosz üzletemberek között volt, akik részt vettek a Gyáriparosok és Vállalkozók Orosz Uniója (Russian Union of Industrialists and Entrepreneurs) 2023. márciusi kongresszusán, ahol az Oroszországi Föderáció elnöke, Vladimir Putin beszédet mondott, és arra biztatta a milliárdosokat, hogy »a hazafiasságot a profit elé« helyezzék.
Az AlfaStrakhovanie biztosítótársaság – amely az Alfa Group Consortium leányvállalata – biztosítást nyújt az Oroszországi Föderáció Nemzeti Gárdája Szövetségi Szolgálatának (Federal Service of the National Guard of the Russian Federation) (Rosgvardia) járműveire – amely szolgálat egységei Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló, megszállt régióiban tevékenykednek –, valamint az Oroszországi Föderáció elnöke, Vladimir Putin személyvédelmi járműveire. Ezenkívül az Alfa Csoport Konzorcium (Alfa Group Consortium) egy másik leányvállalata, az X5 Retail Group együttműködik a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó JSC Voentorg szervezettel, amely étkeztetési és mosodai szolgáltatásokat, valamint katonai egyenruhákat biztosít az Oroszországi Föderáció fegyveres erői (Armed Forces of the Russian Federation) számára, és amelynek leányvállalata olyan pólókat értékesít, amelyeken szerepel az orosz propagandisták által az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának népszerűsítésére használt »Z« katonai szimbólum. Ennélfogva [a fellebbező] aktívan támogatta anyagilag vagy pénzügyileg a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozókat, és általuk előnyökhöz jut. Emellett egyike az Oroszországban tevékenykedő vezető üzletembereknek, és olyan gazdasági ágazatokban tevékenykedik, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak az Oroszországi Föderáció Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős kormánya számára.”
12. 2024. március 12‑én a Tanács elfogadta a 2024. márciusi jogi aktusokat, amelyek a 2023. szeptemberi jogi aktusokhoz képest változatlan indokok alapján 2024. szeptember 15‑ig meghosszabbították a fellebbezővel szembeni intézkedéseket.
13. 2024. szeptember 12‑én a Tanács elfogadta a 2024. szeptemberi jogi aktusokat, amelyek esetében a G. Khanra vonatkozó jegyzékbevételi indokok a következőképpen szóltak:
„[A fellebbező] orosz üzletember, aki üzleti partnereihez, Mikhail Fridmanhoz, Petr Avenhez és Alexey Kuzmichevhez hasonlóan szoros kapcsolatot tart fenn az Oroszországi Föderáció elnökével, Vladimir Putinnal. 2022 márciusában átruházta az egyik nagy orosz bankot, az Alfa Bankot irányító ABH Holdingsban lévő részvényeit hosszú távú üzleti partnerére, Andrej Kosogovra. Ezt az átruházást az Ukrán Nemzeti Bank semmisnek nyilvánította.
Ezen túlmenően az Alfa Csoport (Alfa Group) részét képező A1-ben meglévő részvényeinek átruházása fiktívnek tekinthető.
A LetterOne befektetési vállalkozás részvényese is volt.
Folytatta az Alfa Csoport orosz székhelyű eszközeinek kezelését. A közvélekedés szerint az egyik legbefolyásosabb személy Oroszországban. Az Oroszországi Föderáció elnökének, Vladimir Putinnak szívességekkel viszonozta az üzleti és pénzügyi nyereségeihez nyújtott politikai támogatást. Vladimir Putin az Alfa Csoport Konzorcium (Alfa Group Consortium) orosz hatóságok iránti lojalitását azzal jutalmazta, hogy politikai segítséget nyújtott az Alfa Csoport Konzorcium külföldi beruházási terveihez. Ezenkívül azon vezető orosz üzletemberek között volt, akik részt vettek a Gyáriparosok és Vállalkozók Orosz Uniója 2023. márciusi kongresszusán, ahol az Oroszországi Föderáció elnöke, Vladimir Putin beszédet mondott, és arra biztatta a milliárdosokat, hogy helyezzék »a hazafiasságot a profit elé«.
Az AlfaStrakhovanie biztosítótársaság – az Alfa Csoport Konzorcium leányvállalata – biztosítást nyújt az Oroszországi Föderáció Nemzeti Gárdája Szövetségi Szolgálatának (Federal Service of the National Guard of the Russian Federation) (Rosgvardia) járműveire – amely szolgálat egységei Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló, megszállt területein tevékenykednek –, valamint az Oroszországi Föderáció elnöke, Vladimir Putin személyvédelmi járműveire. Ezenkívül, az Alfa Csoport Konzorcium egy másik leányvállalata, az X5 Kiskereskedelmi Csoport (X5 Retail Group) együttműködik a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó Voentorg Rt.‑vel (JSC Voentorg), amely étkeztetési és mosodai szolgáltatásokat, valamint katonai egyenruhákat biztosít az Oroszországi Föderáció fegyveres erői (Armed Forces of the Russian Federation) számára, és amelynek leányvállalata olyan pólókat értékesít, amelyeken szerepel az orosz propagandisták által az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának népszerűsítésére használt »Z« katonai szimbólum. Ennélfogva [a fellebbező] támogatja anyagilag vagy pénzügyileg a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozókat, és általuk előnyökhöz jut.
[A fellebbező] emellett jelentős részvényese az Alfa Csoport egy másik vállalatának, a Rosvodokanalnak, amely Oroszország egyik vezető magán víziközmű-üzemeltetője.
Egyike továbbá az Oroszországban tevékenykedő vezető üzletembereknek, és olyan gazdasági ágazatokban tevékenykedő üzletember, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak az Oroszországi Föderációnak a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős kormánya számára.”
14. A Törvényszék Hivatalához 2023. május 24‑én benyújtott keresetlevelével a fellebbező keresetet indított a Törvényszék előtt a vitatott jogi aktusoknak az őt érintő részükben történő megsemmisítése iránt. E kereset alátámasztása érdekében öt jogalapra hivatkozott, amelyeket további tizenkét jogalappal egészített ki a 2023. szeptemberi jogi aktusokra vonatkozó kiigazítási beadványával, egy további jogalappal a 2024. márciusi jogi aktusokra vonatkozó kiigazítási beadványával, végül pedig a 2024. szeptemberi jogi aktusokra vonatkozó kiigazítási beadványában további öt jogalappal, amelyek így az összes jogalap számát 24‑re növelték.
15. A megtámadott ítéletben a Törvényszék teljes egészében elutasította a G. Khan által benyújtott keresetet, és ez utóbbit kötelezte a költségek viselésére.
16. 2025. augusztus 3‑án benyújtott fellebbezésében G. Khan azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet; érdemben bírálja el az ügyet, és semmisítse meg a vitatott jogi aktusokat; másodlagosan helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, és mindenesetre kötelezze a Tanácsot a költségek viselésére.
17. A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést; másodlagosan, amennyiben a Bíróság hatályon kívül helyezi a megtámadott ítéletet, érdemben bírálja el az ügyet, utasítsa el a keresetet, és a fellebbezőt kötelezze a költségek viselésére.
III. A fellebbezésről
18. A jelen fellebbezésben G. Khan tíz jogalapra hivatkozik.
19. Az első lényegében a védelemhez való jog megsértésén, az iratbetekintési jog megsértésén, a lényeges eljárási szabályok megsértésén és a bizonyítékok elferdítésén alapul, amelyek abból következtek, hogy a Törvényszék megtagadta, hogy kötelezze a Tanácsot a G. Khan által kért dokumentumok benyújtására.
20. A második jogalap a 2014/145 határozat 3. cikkének (3) bekezdéséből és a 269/2014 rendelet 14. cikkének (2) bekezdéséből eredő időszakos felülvizsgálatra vonatkozó kötelezettség megsértésén alapul.
21. A harmadik jogalap a 2014/145 határozat 3. cikke (3) bekezdésének és a 269/2014 rendelet 14. cikke (2) bekezdésének, valamint az indokolási kötelezettségnek az azáltal való megsértésén alapul, hogy a Törvényszék azt állapította meg, hogy a Tanács teljesítette a G. Khant érintő intézkedések hatásvizsgálatának elkészítésére vonatkozó kötelezettségét.
22. A negyedik jogalap az arányosság elvének abból eredő megsértésén alapul, hogy a Törvényszék megtagadta a Tanács azon nyilatkozatának figyelembevételét, amely elismerte a G. Khant érintő korlátozó intézkedések hatásának hiányát.
23. Az ötödik jogalap az EUSZ 29. cikk és az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdésének azáltal való megsértésén alapul, hogy a Törvényszék annak ellenére állapította meg az eredeti g) kritérium jogszerűségét, hogy az lehetővé teszi olyan személyek szankcionálását, akik nem állnak kellő kapcsolatban azzal a rendszerrel vagy helyzettel, amelyre az Unió nyomást kíván gyakorolni.
24. A hatodik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén, a bizonyítékok elferdítésén és az eredeti g) kritérium azon feltételek miatt való megsértésén alapul, amelyek mellett a Törvényszék megállapította, hogy az orosz bankszektor 2023‑ban jelentős bevételeket biztosított az orosz kormánynak.
25. A hetedik jogalap a módosított g) kritérium első részének(20) megsértésén, másodlagosan pedig az EUSZ 29. cikk és az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdésének megsértésén, valamint a jogalap hiányán alapul, mivel a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a módosított g) kritériumot a „vezető üzletemberek” fogalmát illetően ugyanúgy kell értelmezni, mint az eredeti g) kritériumot.
26. A nyolcadik jogalap a lényeges eljárási szabályok megsértésén és a Törvényszék előtt felhozott tizenkettedik jogalap elferdítésén alapul.
27. A kilencedik jogalap az eredeti g) kritérium és a módosított g) kritérium, valamint az „üzletemberek” fogalmának értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazáson, valamint a Törvényszékre háruló bírósági felülvizsgálat terjedelmének figyelmen kívül hagyásán alapul.
28. A tizedik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén, másodlagosan pedig a módosított g) kritérium megsértésén alapul, mivel a Törvényszék elmulasztotta megvizsgálni, hogy megalapozott‑e az az állítás, amely szerint G. Khan a jegyzékbe vétele 2023 szeptemberében, 2024 márciusában és 2024 szeptemberében történő fenntartásának időpontjában továbbra is oroszországi székhelyű eszközöket kezelt.
29. A Bíróság kérésének megfelelően a jelen indítvány a hatodik, hetedik és tizedik fellebbezési jogalapra összpontosít.
30. Mivel a G. Khan által hivatkozott hetedik jogalap vizsgálata keretében a Bíróságnak a módosított g) kritérium jogszerűségéről kell határoznia, az elemzést ezzel a jogalappal kezdem, mielőtt megvizsgálnám a hatodik, illetve a tizedik jogalapot, amelyek a G. Khannal szemben hozott intézkedések megalapozottságára vonatkoznak.
A. A hetedik, a módosított g) kritérium értelmezése során elkövetett téves jogalkalmazásra alapított fellebbezési jogalapról
31. A további elemzéshez pontosítani kell, hogy mit jelent a módosított g) kritérium három része. Így először is a módosított g) kritérium az Oroszországban működő vezető üzletemberekre vonatkozik (első rész). Ezenkívül a közvetlen családtagjaikra vagy általuk előnyhöz jutó egyéb természetes személyekre terjed ki (második rész). Végül és vagylagosan(21) azokra az üzletemberekre alkalmazandó, akik az Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykednek (harmadik rész).(22)
1. A felek érveinek összefoglalása
32. G. Khan vitatja azt az értelmezést, amelyre a Törvényszék a megtámadott ítélet 89. pontjában annak megállapításával jutott, hogy a módosított g) kritérium első részét illetően a „vezető” kifejezést ugyanúgy kell értelmezni, mint az eredeti g) kritérium keretében.
33. G. Khan azt állítja, hogy mivel a g) kritérium módosult, ezt a módosítást figyelembe kell venni e kritérium értelmezéséhez. A g) kritérium szövegében bekövetkezett változás módosította a „vezető üzletember” fogalmának értelmét és terjedelmét.
34. Először is, a módosított g) kritérium megszüntette az ezen üzletemberek vezető jellege és az orosz kormány számára jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatok közötti kapcsolatot. A „vezető” jelleg fogalmát ily módon elkülönítették.
35. Másodszor, a módosított g) kritérium második része csak a vezető üzletemberek közeli hozzátartozóira vonatkozik, ami megerősíti azt a következtetést, hogy a vezető üzletemberek azon személyek külön kategóriáját képezik, akikre a Tanács különös nyomást kíván gyakorolni.
36. Harmadszor, a módosított g) kritériumnak, különösen annak első részének új értelmére a 2023/1094 határozat (4) preambulumbekezdése világít rá. A Törvényszék egyébként ezt a preambulumbekezdést már figyelembe vette az uniós jogalkotó szándékának felkutatása érdekében.(23)
37. Másodlagosan, ha a módosított g) kritérium első részének értelmezése megegyezne az eredeti g) kritérium értelmezésével, G. Khan a jelen fellebbezés ötödik jogalapja keretében előterjesztett kérelmeire hivatkozik annak alátámasztása érdekében, hogy az ilyen értelmezés sértené az EUSZ 29. cikket és az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdését, és megfosztaná az említett kritériumot annak jogalapjától.
38. A Tanács a hetedik jogalap elutasítását kéri.
2. Értékelés
39. G. Khan a Törvényszék előtt azt állította, hogy a módosított g) kritérium a jogalap hiánya, a jogbiztonság elvének megsértése, valamint a tulajdonhoz való jognak és a vállalkozás szabadságának megsértése miatt jogellenes. A jelen jogalap a Törvényszék elemzésének a jogbiztonság elvének állítólagos megsértésére vonatkozó része ellen irányul.
40. Mivel G. Khan a jelen jogalap keretében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a módosított g) kritérium első része értelmében vett „vezető” jelleg fogalmának értelmezése során nem vette figyelembe az említett kritérium szövegében bekövetkezett változást, a jelen jogalap kizárólag a módosított g) kritérium első részének a Törvényszék által elfogadott értelmezése ellen irányul.
41. E jogalap megválaszolásához az eredeti g) kritérium terjedelmének felidézését követően el kell végezni ezen első rész elemzését annak ellenőrzése érdekében, hogy helyes‑e az a következtetés, amelyre a Törvényszék a megtámadott ítélet 89. pontjában jutott.
a) Az eredeti g) kritérium értelmében vett „vezető” jelleg fogalmáról
42. Ami az eredeti g) kritériumot illeti, amint az a 2022/329 határozatból és a 2023/1089 rendeletből következik, a következőket kell megállapítani.
43. Az eredeti g) kritérium a természetes személyek egyetlen kategóriájára vonatkozott, akiknek két kumulatív feltételnek kellett megfelelniük. Először is vezető üzletembernek kellett lenniük. Másodszor, ezeknek a vezető üzletembereknek az egyik olyan gazdasági ágazatban kellett tevékenykedniük, amely jelentős bevételi forrást biztosít a kormány számára.
44. A Bíróság nemrégiben a Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítéletben állást foglalt e kritérium értelmezésével kapcsolatban.
45. Ily módon a g) kritérium különböző nyelvi változatainak vizsgálatát követően a Bíróság megállapította, hogy a g) kritérium meghatározására használt kifejezések önmagukban és minden szövegösszefüggéstől függetlenül egyáltalán nem foglalnak magukban valamilyen – például gazdasági vagy politikai – területtel, vagy meghatározott személyekkel vagy szervezetekkel való kapcsolatot.(24) A „vezető” kifejezést tehát úgy kell érteni, mint amely arra vonatkozik, hogy „az érintett üzletembernek milyen jelentőséggel kell rendelkeznie a tevékenységi ágazatában, függetlenül az e nő vagy férfi adott esetben [az Oroszországi Föderáció kormányával] fennálló kapcsolataitól”.(25) Noha az eredeti g) kritérium kapcsolatot teremt e kormánnyal, e kapcsolatnak nem a vezető üzletemberek, hanem azon tevékenységi ágazat tekintetében kell fennállnia, amelyben ezen üzletemberek tevékenységet folytatnak, mivel ezen ágazatnak kell jelentős bevételi forrást biztosítania az említett kormány számára.(26) Ennélfogva az eredeti g) kritérium „kizárólag annak bizonyítását foglalja magában, hogy az üzletemberek az Oroszországi Föderáció kormánya számára jövedelmező gazdasági ágazatban nagy jelentőséggel bírnak, függetlenül e nők és férfiak e kormánnyal fennálló kapcsolataitól, az e kormány számára fennálló konkrét jelentőségüktől vagy az e kormány tekintetében fennálló tényleges befolyásolási képességüktől”.(27)
46. Ebből következik, hogy a Bíróság szerint az eredeti g) kritérium értelmében vett „vezető” jelleg fogalma arra a gazdasági ágazatra vonatkozik, amelyben ezek az üzletemberek tevékenykednek, és így azt „azon gazdasági háttérre tekintettel [kell] értelmezni, amelyben működnek, olyan kritériumok szerint, mint szakmai státuszuk vagy feladataik, gazdasági tevékenységük jelentősége, tőketulajdonuk vagy befektetéseik mértéke, azon vállalkozáson belüli tisztségük, amelynél feladataikat ellátják, vagy bármely más releváns gazdasági jellegű kritérium alapján”.(28)
47. Az eredeti g) kritérium értelmében vett vezető üzletemberek alatt tehát olyan üzletemberek értendők, akik az Oroszországi Föderáció kormánya számára jövedelmező gazdasági ágazatokban nagy jelentőséggel bírnak, vagyis közvetetten elősegíthetik az Ukrajnában folytatott destabilizáló intézkedések finanszírozását, mivel hozzájárulnak az említett ágazatok jövedelmezőségének vagy akár fellendülésének fenntartásához.(29)
48. Végül a vezető jelleg nem korlátozódik kizárólag azokra az üzletemberekre, akik valamely társaságon belüli tisztségük vagy a tulajdonukban lévő részvények révén tényleges és hatékony ellenőrzést gyakorolnak e társaság felett, mivel az érintett gazdasági ágazatban fennálló nagy jelentőség az ellenőrzésen kívül más objektív tényezők alapján is megállapítható.(30)
49. A Bíróság meggyőződött arról, hogy ezt az értelmezést támasztják alá a követett célok is, amelyek arra irányulnak, hogy további nyomást gyakoroljanak az Oroszországi Föderációra, és növeljék az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásására irányuló intézkedései költségeit annak érdekében, hogy e Föderáció véget vessen az Ukrajnával szembeni katonai agressziójának, és általánosabban az Ukrajnát destabilizáló intézkedéseinek és politikáinak.(31) A Bíróság ugyanis kimondta, hogy „[a]z érintett gazdasági ágazatok működésének akadályozásával [a vezető] üzletemberekkel szembeni korlátozó intézkedések előírása, függetlenül attól, hogy adott esetben milyen kapcsolatban állhatnak az [Oroszországi Föderáció kormányával], növelheti ezen intézkedések költségeit, és nyomást gyakorolhat ez utóbbira annak érdekében, hogy az véget vessen az említett intézkedéseknek”.(32)
b) A módosított g) kritérium első része értelmében vett „vezető” jelleg fogalmának szó szerinti, rendszertani, történeti és teleologikus értelmezéséről
50. Valamely, korlátozó intézkedéseket bevezető jogi aktusban foglalt uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, ideértve a történeti összefüggést is, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az a részét képezi.(33)
51. Először is, a módosított g) kritérium szövegéből kettős jelenség következik, amely egyrészt az eredeti g) kritérium szétválasztásából (első és harmadik rész), másrészt pedig e kritérium kiegészítéséből (második rész) áll. Így a módosított g) kritérium első része az eredeti g) kritériumtól eltérően már nem követeli meg, hogy a vezető üzletember a kormány számára jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatok valamelyikében tevékenykedjen.(34)
52. Továbbra is a szó szerinti értelmezés szempontjából a „vezető” melléknév az „üzletemberekre”, vagyis az üzleti tevékenységet folytató személyekre vonatkozik.(35) Úgy tűnik tehát, hogy a vezető jelleg szükségszerűen kapcsolódik az üzletemberi minőséghez és az e területen fennálló jelentőségükhöz. Úgy tűnik számomra, hogy az e minőséghez fűződő vezető jelleg elválaszthatatlanul kapcsolódik az üzletemberek sikeréhez és gazdasági erejéhez.(36)
53. Másodszor, a módosított g) kritérium első részének e szó szerinti értelmezését megerősíti a szövegkörnyezet elemzése. Így a 2023/1094 határozat (4) preambulumbekezdése rávilágít a módosított g) kritérium létjogosultságára. Ebből kitűnik, hogy a Tanács széles mérlegelési mozgásterének(37) gyakorlása keretében úgy értékelte, hogy a kölcsönös előnyök és támogatás viszonya áll fenn az orosz kormány és az Oroszországban működő vezető üzletemberek között. A Tanács értékelése szerint ugyanis a vagyonnak az e nők és férfiak általi felhalmozása nem valósulhat meg az orosz kormány jóváhagyása nélkül, és az érintett gazdasági ágazatban fennálló jelentőségük az üzletemberek és az orosz kormány közötti kölcsönös függőség megnyilvánulása. A Tanács éppen ezért illesztette be a módosított g) kritérium első részét.(38)
54. Harmadszor, a javasolt értelmezést megerősíti a g) kritérium történeti és teleologikus elemzése.
55. Az Ukrajnában elkövetett orosz visszaélésekre válaszul elfogadott korlátozó intézkedések rendszereit az intenzitásuknak a hatékonyságuktól függően, annak érdekében történő fokozatos növelése jellemzi, hogy maximális nyomást gyakoroljanak az Oroszországi Föderációra azáltal, hogy növelik az Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének aláásására irányuló intézkedéseinek költségeit, és az eredeti g) kritérium Tanács általi elfogadása szemlélteti ezt az intenzívebbé válást.(39)
56. Azáltal, hogy már nem követeli meg kapcsolat fennállását egy olyan gazdasági ágazattal, amely az orosz kormány számára jelentős bevételi forrást biztosít, a jegyzékbe vételi kritérium kiterjesztése, amelyre a módosított g) kritérium első része irányul, a korlátozó intézkedések maximális hatékonyságára való állandó törekvés logikájába illeszkedik, miközben a nemzetközi jognak és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni inváziójával történt nyilvánvaló megsértése továbbra is fennáll.
c) A módosított g) kritérium értelmében vett „vezető” jelleg fogalmára vonatkozó elemzés következtetése
57. A fentiekből következik, hogy a G. Khan által a hetedik jogalap keretében kifejtett érvelésnek nem lehet helyt adni.
58. Arra a következtetésre jutottam, hogy bár módosult a g) kritérium szövege, e módosítás szövegében, összefüggéseiben vagy céljában semmi nem utal arra, hogy a Tanácsnak szándékában állt volna a „vezető” kifejezésnek az eredeti g) kritérium keretében korábban tulajdonított jelentéstől eltérő jelentést tulajdonítani. Ráadásul a fellebbező érvei nem teszik lehetővé olyan alternatív értelmezés megállapítását, amely igazolhatná az ilyen értelmezésbeli eltérés fennállását.
59. A módosított g) kritérium első része az üzletemberek gazdasági szempontból értelmezett vezető jellegére vonatkozik – mivel üzleti sikerük az orosz kormánnyal fenntartott kölcsönös függőségi viszonyon alapul.
60. Ebből következik, hogy a „vezető” jellegnek az eredeti g) kritérium, valamint a módosított g) kritérium értelmében vett fogalmát szükségszerűen azon gazdasági ágazatra tekintettel kell értékelni, amelyben az érintett üzletemberek tevékenykednek, anélkül azonban, hogy ezen ágazattól megkövetelnék, hogy az az Oroszországi Föderáció kormánya számára különös gazdasági jelentőséggel bírjon, tehát azt azon gazdasági összefüggésekre tekintettel kell értelmezni, amelyben ezen üzletemberek működnek, a jelen indítvány 46. pontjában említettekhez hasonló kritériumok szerint.
61. Így, és az eredeti g) kritérium kapcsán megállapítottakkal analóg módon a módosított g) kritérium első részéből az következik, hogy a „vezető” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az arra vonatkozik, hogy az érintett üzletembernek milyen jelentőséggel kell rendelkeznie a tevékenységi ágazatában, függetlenül az e nő vagy férfi Oroszországi Föderáció kormányával esetlegesen fennálló kapcsolataitól, és függetlenül attól a kérdéstől is, hogy az az ágazat, amelyben tevékenykedik, jelentős bevételi forrást biztosít‑e e kormány számára.
62. A Törvényszék tehát nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor a megtámadott ítélet 89. pontjában úgy ítélte meg, hogy a „vezető” kifejezést ugyanúgy kell értelmezni az eredeti g) kritérium első részében és a módosított g) kritérium keretében, mivel a vezető jelleg az üzletemberek olyan kritériumokra tekintettel fennálló jelentőségére vonatkozik, mint például szakmai státuszuk vagy feladataik, gazdasági tevékenységük jelentősége, tőketulajdonuk vagy befektetéseik mértéke, azon vállalkozáson belüli tisztségük, amelynél feladataikat ellátják.(40)
63. Mindenesetre, még ha e tekintetben téves jogalkalmazást kellene is megállapítani, kétlem, hogy G. Khan a fellebbezési szakaszban ebből bármilyen előnyhöz juthatna.(41)
d) A módosított g) kritérium jogalapjának hiányára alapított kifogásról
64. Arra az esetre, ha a Bíróságnak mégis válaszolnia kellene a G. Khan által másodlagosan kifejtett érvelésre,(42) a következők megállapítására szorítkozom.
65. A fellebbező vitatni kívánja a Törvényszéknek a módosított g) kritérium jogalapjának hiányára hivatkozó kifogásra vonatkozó értékelését, hivatkozva a fellebbezés ötödik jogalapjában foglalt következtetéseire, amely jogalap célja, hogy vitassa az eredeti g) kritérium jogalapjának hiányára vonatkozó kifogás tekintetében első fokon elvégzett elemzést.(43) G. Khan lényegében azt vitatja, hogy az EUMSZ 215. cikk, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a harmadik országokkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok megszakítására vagy korlátozására irányuló intézkedések elfogadhatók, alapul szolgálhat olyan intézkedések elfogadásához, amelyek esetében nincs elégséges kapcsolat az érintett személyek és az említett intézkedések célpontját képező harmadik ország között, és amelyek esetében természetes személyek a személyes magatartásuktól függetlenül is az intézkedések hatálya alá kerülhetnek. Ennek alátámasztása érdekében különösen a Tay Za kontra Tanács ítéletre(44) hivatkozott.
66. Megállapítom, hogy ezzel G. Khan ugyanazt a kritikát fogalmazza meg, mint amelyet a Bíróság előtt a C‑111/24 P. sz. ügyben az eredeti g) kritérium jogszerűségével szemben fogalmazott meg.(45)
67. Márpedig a Bíróság által ebben az ügyben hozott ítéletből(46) lényegében kitűnik, hogy azon intézkedéseket illetően, amelyek elfogadását az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi, e rendelkezés megköveteli, hogy objektív kapcsolat álljon fenn a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek és az érintett harmadik ország között ahhoz, hogy az említett korlátozó intézkedéseket úgy lehessen tekinteni, hogy azok alkalmasak arra, hogy az Unió által ily módon kitűzött, ezen országra történő nyomásgyakorlási célt ne nyilvánvalóan alkalmatlan módon érjék el.(47)
68. Összehasonlításképpen, a megtámadott ítélet 70. pontja második mondatának megfogalmazása, amely szerint „az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése feljogosítja a Tanácsot arra, hogy az EUMSZ 288. cikkben foglalt jogi aktussal korlátozó intézkedéseket állapítson meg bármely »természetes vagy jogi személlyel«, »nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal« vagy bármely »csoporttal« szemben, kizárólag azzal a feltétellel, hogy az EU‑Szerződés V. címének 2. fejezete alapján elfogadott valamely határozat úgy rendelkezik”,(48) nem teljesen egyértelmű, mivel arra enged következtetni, hogy semmilyen kapcsolat nem szükséges.
69. Bár egy ezzel egyenértékű megfogalmazást illetően a Bíróság úgy ítélte meg, hogy a Törvényszék e megfogalmazással „lényegében helyesen emlékeztetett arra, hogy az ilyen korlátozó intézkedések elfogadása csak akkor lehetséges, ha létezik az EUSZ 29. cikk alapján hozott határozat”,(49) a Törvényszék a kapcsolat meglétéről a Bíróság általi későbbi ellenőrzés fenntartásával határozott.
70. A Bíróság ugyanis emlékeztetett arra, hogy a Törvényszék hangsúlyozta, hogy „a[z eredeti] g) kritériumot illetően az e kritériummal érintett üzletemberek és az érintett harmadik ország […] között legalább közvetett kapcsolat áll fenn, mivel az említett kritérium többek között a bizonyos gazdasági ágazatokban tevékenykedő természetes személyek olyan kategóriájára vonatkozik, amely az Oroszországi Föderáció kormánya számára jelentős bevételi forrást jelent, amely lehetővé teszi számára, hogy folytassa az Ukrajnával szembeni, destabilizálásra és agresszióra irányuló politikáját”.(50)
71. Márpedig a Törvényszék által a megtámadott ítéletben kifejtett érvelés nem csupán a korlátozó intézkedések és az érintett ország között megkövetelt objektív vagy legalábbis közvetett kapcsolatra való semmilyen hivatkozást nem tartalmaz, hanem a jelen ügyben való fennállásának bármilyen vizsgálatát sem.
72. Ez a mulasztás véleményem szerint téves jogalkalmazásnak minősül.
73. Mivel ez a téves jogalkalmazás a Törvényszék érvelésének az eredeti g) kritérium jogszerűségének vizsgálatára vonatkozó részét érinti, közvetetten befolyásolja azt a következtetést, amelyre a Törvényszék a megtámadott ítélet 86. pontjában a módosított g) kritérium jogalapjának hiányára vonatkozó állítást illetően jutott, mivel e pont erre a részre hivatkozott.
74. Az állandó ítélkezési gyakorlatból ugyanis kitűnik, hogy amennyiben a Törvényszék határozatának indokolása az uniós jogot sérti, de a rendelkező része egyéb jogi indokok miatt megalapozottnak bizonyul, az ilyen jogsértés nem eredményezheti e határozat hatályon kívül helyezését, és az indokolást meg kell változtatni.(51) Ezért fontos annak vizsgálata, hogy az eredeti g) kritérium jogalapjának hiányára hivatkozó kifogás elutasítása az imént általam azonosított hibától eltérő jogi indokok alapján is megalapozottnak bizonyul‑e, annak érdekében, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy a módosított g) kritérium jogalapjának hiányára hivatkozó kifogás elutasítása más jogi indokokon is alapulhatott.
75. E tekintetben ismét a Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítéletben található a megoldás, mivel abban a Bíróság úgy ítélte meg, hogy az eredeti g) kritériumból kitűnik, hogy a Tanács az érintett harmadik országgal objektív kapcsolatban álló személyekre vonatkozó kritériumot fogalmazott meg,(52) és hogy e következtetés mutatis mutandis érvényes a módosított g) kritériumra is, amellyel kapcsolatban G. Khan ugyanezen érvekre hivatkozik.(53)
76. E körülmények között a jelen indítvány 71. pontjában azonosított téves jogalkalmazás ellenére az nem befolyásolja azt a következtetést, amelyre a Törvényszék a megtámadott ítélet 72. pontjában az eredeti g) kritériummal kapcsolatban jutott. Nem befolyásolja tehát azt a következtetést sem, amelyre a Törvényszék a megtámadott ítélet 86. pontjában jutott, ezúttal a módosított g) kritérium jogalapjának az érintett személyek és a szóban forgó harmadik ország közötti elégtelen kapcsolat miatti hiányára vonatkozó állítást illetően.
B. A hatodik, az indokolási kötelezettség megsértésére, a bizonyítékok elferdítésére és az eredeti g) kritérium megsértésére alapított fellebbezési jogalapról, mivel a Törvényszék kellően bizonyítottnak ítélte azt az állítást, amely szerint G. Khan az Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító ágazatban tevékenykedik
1. A felek érveinek összefoglalása
77. A fellebbező emlékeztet a Bíróság azon állandó ítélkezési gyakorlatára, amelynek értelmében a Tanácsnak kell bizonyítania, hogy a jegyzékbe felvett személy megfelel annak a kritériumnak, amelynek alapján jegyzékbe vette, és amely szerint a Tanács nem támaszkodhat vélelemre, ha azt a vonatkozó szabályozás nem írja elő.
78. Az eredeti g) kritérium alapján történő jegyzékbe vételét illetően G. Khan azt állítja, hogy a Tanácsnak bizonyítania kellett, hogy az Oroszországi Föderáció kormánya számára jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatban tevékenykedik. A „jelentős bevétel” fogalma relatív fogalom, amely az orosz kormány költségvetési forrásainak elemzését teszi szükségessé.
79. Márpedig a megtámadott ítélet 189. és 190. pontjában a Törvényszék megelégedett egyrészt azzal az állítással, amely szerint az Alfa Bank 2020‑ban a huszonnégy legnagyobb oroszországi adófizető közé tartozott, másrészt pedig azzal az állítással, amely szerint 2021‑ben az orosz bankszektor éves bevétele elérte a 2,3 trillió orosz rubelt (RUB) (azaz körülbelül 25,8 milliárd eurót).
80. G. Khan szerint ezek a bizonyítékok nem elegendőek. G. Khan azt állítja, hogy az a tény, hogy egy vállalkozás Oroszországban jelentős adóalany, nem teszi lehetővé semmilyen releváns következtetés levonását arra vonatkozóan, hogy az eredeti g) kritérium teljesül‑e, mivel ebből nem lehet arra következtetni, hogy a tevékenységi ágazat általánosságban jelentős bevételt biztosít az orosz kormánynak. Az eredeti g) kritérium megköveteli annak bizonyítását, hogy egy adott gazdasági ágazat jelentős bevételi forrást biztosít e kormány számára.(54) Ezeket a bevételeket összefüggésbe is kell hozni az orosz kormány adópolitikájával, amit a Törvényszék nem tett meg, noha a fellebbező a Törvényszék előtt hivatkozott arra, hogy az orosz kormány az orosz bankszektorból származó közvetlen és közvetett adókból csekély bevételre tesz szert.(55) Ez érinti az ítélet indokolását is. G. Khan azt rója fel a Törvényszéknek, hogy nem ellenőrizte, hogy az orosz bankszektor által generált állítólagos bevételek jelentős bevételi forrást biztosítanak‑e az orosz kormány számára. Végül, még ha az orosz bankszektor bevétele releváns is lenne annak megállapítása szempontjából, hogy az eredeti g) kritériumban meghatározott feltételek teljesülnek, G. Khan arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a 2023. évi jegyzékbe vétel igazolása érdekében nem aktuális bizonyítékokra támaszkodott.
81. A Tanács e hatodik jogalap elutasítását kéri, amelyet elfogadhatatlannak és mindenesetre megalapozatlannak tart.
2. Értékelés
82. A megtámadott ítélet e hatodik jogalappal érintett része az a rész, amely a G. Khannal szemben az eredeti g) kritérium alapján elfogadott korlátozó intézkedések megalapozottságának a Törvényszék általi vizsgálatára vonatkozik. Közelebbről, G. Khan a 2023. márciusi jogi aktusokkal kapcsolatban azt állította, hogy a Tanács nem bizonyította, hogy a bankszektor jelentős bevételi forrást biztosít az orosz kormány számára.(56)
83. A Törvényszék megállapította, hogy a 2023. márciusi jogi aktusok indoklásából kitűnik, hogy G. Khan a bankszektorban tevékenykedett, mivel az Alfa Group konglomerátum részvényese volt, amely konglomerátumnak tagja az Alfa Bank.(57) A Törvényszék a Khan kontra Tanács ügyben hozott ítéletének(58) 106–108. pontjára hivatkozva megállapította, hogy ez a szektor jelentős bevételi forrást biztosít az orosz kormány számára. Arra is emlékeztetett, hogy korábban már megállapította, hogy az Alfa Bank Oroszország egyik legnagyobb adófizetője.(59)A Törvényszék ezt követően úgy ítélte meg, hogy az orosz bankszektor jelentőségét a bizonyítékokat tartalmazó második iratanyag 28. sz. irata bizonyítja, amelyben szerepel az ágazat 2014–2021 közötti éves bevétele, és amelyből kitűnik, hogy ez a bevétel 2021‑ben elérte a 2,3 trillió RUB (azaz körülbelül 25,8 milliárd euró) összeget.(60) E tényezőket figyelembe véve a Törvényszék megállapította, hogy a Tanács a Bíróság ítélkezési gyakorlata által megkövetelteknek(61) megfelelően kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények együttesét terjesztette elő, amelyek alkalmasak azon tény alátámasztására, hogy G. Khan a 2023. márciusi jogi aktusok időpontjában az eredeti g) kritérium értelmében olyan vezető üzletember volt, aki az orosz kormány számára jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatban tevékenykedett.(62)
a) Általában a hatodik jogalap és különösen az elferdítésre alapított kifogás elfogadhatóságáról
84. Először is, a hatodik jogalap elfogadhatóságát illetően úgy vélem, hogy a Tanács álláspontjától eltérően G. Khan nem arra törekszik, hogy a Bíróságtól a tényállás újbóli értékelését kérje, amely hagyományosan kizárólag a Törvényszék hatáskörébe tartozik.(63) A fellebbező által a hatodik jogalap keretében kifejtett érvelés ugyanis arra kéri a Bíróságot, hogy vizsgálja meg a 2023. évi jogi aktusok indokolásában többek között említett tények jogi minősítését annak megállapítása céljából, hogy teljesült‑e az eredeti g) kritérium értelmében vett azon feltétel, miszerint a gazdasági ágazat jelentős bevételi forrást biztosít az orosz kormány számára. Ez az érvelés lényegében annak alátámasztására irányul, hogy a Törvényszék nem ismerhette volna el, hogy a Tanács hivatkozhat az Alfa Bank Oroszország egyik legnagyobb adófizetőjekénti minőségére, a bankszektor által generált éves bevételre vonatkozó adatokkal összekapcsolva, annak bizonyítása érdekében, hogy G. Khan az eredeti g) kritérium értelmében az orosz kormánynak jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatban tevékenykedett. Következésképpen e hatodik jogalap elfogadhatónak tűnik.
85. Másodszor, ami a bizonyítékok elferdítésére alapított kifogást illeti, megjegyzem, hogy az ilyen elferdítésre csak a hatodik fellebbezési jogalap címe hivatkozik anélkül, hogy azt G. Khan külön kifejtené. Márpedig a Bíróság ítélkezési gyakorlata azt követeli meg, hogy amennyiben a fellebbező a tények vagy bizonyítékok Törvényszék általi elferdítésére hivatkozik, pontosan jelölje meg a Törvényszék által elferdített bizonyítékokat, és bizonyítsa azokat az elemzési hibákat, amelyek a Törvényszéket ezen elferdítésre vezették.(64) Mivel G. Khan nem tett eleget ennek a követelménynek, a bizonyítékok elferdítésére alapított kifogás elfogadhatatlannak tűnik.
b) A jogalap érdeméről
1) Az Alfa Bank Oroszország egyik legnagyobb adófizetőjének minősítéséről és az eredeti g) kritérium értelmében vett, az „Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazat[ ra]” vonatkozó feltételről
86. G. Khan lényegében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék az Alfa Bank egyik legnagyobb orosz adófizetői minőségére támaszkodott annak megállapítása érdekében, hogy teljesül az orosz kormány számára jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatra vonatkozó, az eredeti g) kritérium által megkövetelt feltétel.
87. Nem vitatott, hogy G. Khan esetében a releváns ágazatot a bankszektor jelenti. Ezenkívül a 2023. márciusi jogi aktusok indokolásából(65) arra lehet következtetni, hogy G. Khan az Alfa Bankot magában foglaló Alfa Group konglomerátum korábbi részvényeseként volt érintett az eredeti g) kritérium alapján. Az indokolás megemlíti, hogy az Alfa Bank „Oroszország egyik legnagyobb adófizetője”.
88. G. Khan azt állítja, hogy az a tény, hogy az Alfa Bank az egyik legnagyobb orosz adófizető, nem teszi lehetővé magának a bankszektornak olyan gazdasági ágazatként történő minősítését, amely jelentős bevételi forrást biztosít az orosz kormány számára.
89. Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság nemrégiben kimondta, hogy „bizonyos körülmények között úgy lehet tekinteni, hogy valamely állam valamely gazdasági ágazata jelentős bevételi forrást jelent az állam kormánya számára, amennyiben kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények együttese áll fenn, amelyek alátámasztják, hogy ezen ágazat egyik legjelentősebb társasága már önmagában jelentős bevételt biztosít e kormánynak”.(66)
90. Így, bár az eredeti g) kritérium szövegéből kitűnik, hogy főszabály szerint a gazdasági ágazatnak, nem pedig valamely konkrét természetes személynek vagy vállalkozásnak kell jelentős bevételi forrást biztosítania az Oroszországi Föderáció kormánya számára,(67) a Tanács bizonyos körülmények között jogosult arra, hogy az orosz kormánynak ezen ágazat egyik legjelentősebb társasága által biztosított jelentős bevételre összpontosítson.
91. A Törvényszéknek tehát meg kellett győződnie arról, hogy a Tanács olyan konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények együttesével támasztotta alá G. Khan jegyzékbe vételét, amelyek bizonyítják, hogy az Alfa Bank önmagában jelentős bevételt biztosított az orosz kormánynak ahhoz, hogy közvetve úgy lehessen tekinteni, hogy az a gazdasági ágazat, amelyben G. Khan tevékenykedik, jelentős bevételi forrást biztosít az orosz kormánynak, és ennélfogva teljesül az eredeti g) kritérium második kumulatív feltétele.(68)
92. G. Khan állításával ellentétben az ilyen körülmények együttese nem teszi szükségessé, hogy a Tanács számviteli szempontból bizonyítsa, hogy különösen az Alfa Bank, vagy általánosságban véve a bankszektor az orosz kormánynak jelentős bevételt biztosít.
93. Mindenesetre emlékeztetek arra, hogy a megtámadott ítélet 189. pontjából az következik, hogy a Törvényszék, miután emlékeztetett arra, hogy az Alfa Bank az egyik legnagyobb orosz kereskedelmi és befektetési magánbank,(69) az Alfa Bank által az említett kormánynak biztosított bevételek jelentős jellegének alátámasztása érdekében arra támaszkodott, hogy ez utóbbi az „egyik legnagyobb [orosz] adófizetőnek” minősül, amint azt a bizonyítékokat tartalmazó első iratanyag 2. sz. irata is alátámasztja. G. Khan nem vitatja ezt a minősítést.
94. Ezen iratból – amelyet a Törvényszék szükségszerűen megvizsgált(70) –, kitűnik, hogy maga az orosz adóhatóság adja meg ezt a státuszt egyes orosz adófizetőknek, akik megfelelnek az általa meghatározott feltételeknek és kritériumoknak.(71) Úgy tűnik, hogy ez a státusz azon vállalkozások számára van fenntartva, amelyek éves bevétele 10 és 35 milliárd RUB (vagyis megközelítőleg 112 millió euró és megközelítőleg 394 millió euró) között van. Ezen iratban az Alfa Bankot 2020-ban úgy jelölték meg, mint amely a legnagyobb orosz adófizetők, vagyis azon vállalkozások közé tartozik, amelyek az adott évben az állami költségvetéshez való legnagyobb mértékű adó‑hozzájárulást teljesítették.(72) Kifejezetten hivatkoznak tehát az Alfa Bank orosz költségvetéshez való lényeges(73) hozzájárulására, amelynek összegét azonban nem határozzák meg.
95. Márpedig valamely bevételi forrás „jelentősnek” minősítése céljából a Bíróság már kimondta, hogy e fogalom magában foglalja az érintett gazdasági ágazatból származó valamennyi bevételt, ami kiterjed többek között az ezen ágazatban működő társaságok által fizetett adók figyelembevételére.(74) Ami Oroszország legnagyobb kereskedelmi és befektetési magánbankját illeti, az Alfa Bank kiemelt helyet foglalt el a bankszektorban. Ezenkívül ez a hagyományosan a nemzetgazdaság sarokköveként jellemzett tevékenységi ágazat különösen stratégiai jelentőségű, mivel – ahogy azt a mondás tartja – „a pénz a háború lelke”.
96. A fentiek összességéből következik, hogy a Törvényszék téves jogalkalmazás nélkül állapíthatta meg, hogy a Tanács kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények együttesét terjesztette elő annak alátámasztására, hogy az az ágazat, amelyben G. Khan tevékenykedik, jelentős bevételi forrást biztosított az orosz kormánynak.
2) A Törvényszéket terhelő indokolási kötelezettség megsértésére vonatkozó állításról
97. G. Khan ezt követően azt kifogásolja, hogy a Törvényszék nem válaszolt azon érveire, amelyek szerint a banki ágazatot – amelyhez az Alfa Bank tartozik – terhelő adókulcs mértéke jelentéktelen.
98. Azonkívül, hogy a fellebbező érvelése ismét az eredeti g) kritérium értelmében vett „bevétel” fogalmának(75) túlzottan megszorító felfogásán alapul, a következőkre kell emlékeztetni.
99. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából következik, hogy az ítélet indokolásából világosan és egyértelműen ki kell tűnnie a Törvényszék érvelésének, ám a Törvényszéket az Európai Unió Bírósága alapokmányának 36. cikke és 53. cikkének első bekezdése alapján terhelő indokolási kötelezettség nem kötelezi a Törvényszéket arra, hogy olyan magyarázatot adjon, amely egyenként és kimerítően követi a felek által előadott összes érvet. Az indokolás lehet hallgatólagos is, ugyanakkor minden esetben lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára, hogy megismerjék érvelésüknek a Törvényszék általi elutasításának okait, és a Bíróság számára, hogy elegendő információval rendelkezzen ahhoz, hogy a fellebbezési eljárásban gyakorolni tudja felülvizsgálati jogkörét.(76)
100. Márpedig a megtámadott ítélet 189. pontjából egyértelműen kitűnik, hogy az a kapcsolat, amelyet a Törvényszék a G. Khan és az általa az orosz kormánynak biztosított jelentős bevétel között megállapított, az Alfa Banknak a maga az orosz adóhatóság által elismert különleges helyzetén alapult, amelyet a bizonyítékokat tartalmazó első iratanyag 2. sz. irata is mutat. A Törvényszék köteles volt megvizsgálni, hogy az a gazdasági ágazat, amelyben G. Khan tevékenykedik, jelentős bevételi forrást biztosít‑e az orosz kormány számára, amit az Alfa Bank Oroszország egyik legnagyobb adófizetőjekénti minősítésére támaszkodva megtett, amely minősítés természeténél fogva ellentmond G. Khan érvének.
101. Meg kell tehát állapítani, hogy G. Khannak lehetősége volt arra, hogy megismerje azokat az okokat, amelyek miatt a Törvényszék elutasította az érveit. Az indokolási kötelezettségnek a Törvényszék általi megsértésére alapított kifogást el kell utasítani.
3) A bankszektor által az Oroszországi Föderáció kormányának biztosított bevételek jelentős jellegéről
102. A jelen kifogás a megtámadott ítélet 190. pontja ellen irányul, amelyben a Törvényszék megvizsgálta, hogy az oroszországi bankszektor tekinthető‑e úgy, mint amely jelentős bevételi forrást biztosít az orosz kormány számára.
103. Mivel azt javaslom a Bíróságnak,(77) hogy állapítsa meg, hogy a Törvényszék által a megtámadott ítélet 189. pontjában követett érvelés mentes a téves jogalkalmazástól, és ezért úgy tekinthető, hogy az eredeti g) kritérium második, kumulatív feltétele teljesült, tekintettel az Alfa Bank orosz bankszektorban betöltött szerepére és helyére, amint azt az Alfa Bank mint az egyik legnagyobb orosz adófizetői státusza mutatja, úgy tűnik, hogy a megtámadott ítélet 190. pontja csak mellékesen kifejtett érvelést tartalmaz. A jelen kifogást tehát csak másodlagosan vizsgálom meg.
104. Ily módon, ami G. Khan azon érvét illeti, amely szerint az a tény, hogy valamely ágazat bevételt termel, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy ez az ágazat jelentős bevételi forrást biztosít az orosz kormány számára, mivel ez az említett kormány adópolitikájától függ, emlékeztetek egyrészt arra, hogy G. Khan nem vitatja, hogy e bevételek adókat eredményeznek, másrészt pedig, hogy a Bíróság kimondta, hogy „igaz ugyan, hogy valamely mennyiség jelentős mivoltát relatív módon, azaz egy referenciamennyiséghez viszonyítva is meg lehet ítélni, azonban e jelleg abszolút módon is értékelhető. Ez a helyzet állhat fenn valamely gazdasági ágazat által az állam kormányának szerzett bevételek esetében. Úgy lehet ugyanis tekinteni, hogy valamely gazdasági ágazat jelentős mértékű bevételeket biztosít az ilyen kormánynak, függetlenül attól, hogy azok milyen százalékos arányt képviselnek e kormány összjövedelméhez képest”.(78)
105. Ezenkívül emlékeztetek arra, hogy a „bevételnek” az eredeti g) kritérium második, kumulatív feltétele értelmében vett fogalma magában foglalja azon pénzügyi források összességét, amelyeket az érintett gazdasági ágazat az Oroszországi Föderáció kormánya számára biztosít.(79)
106. Márpedig, mivel a Törvényszék a bizonyítékokat tartalmazó második iratanyag 28. sz. iratának vizsgálata során megállapította, hogy az orosz bankszektor éves bevétele 2021‑ben több mint 2,3 trillió RUB (azaz körülbelül 25,8 milliárd euró) volt, hallgatólagosan, de szükségszerűen összefüggést állapított meg ezen éves bevétel és az orosz kormány ebből származó bevétele között, és abból jogszerűen következtetett arra, hogy ez az ágazat jelentős bevételi forrást biztosít az Oroszországi Föderáció kormánya számára, anélkül hogy ezen éves bevételt e kormány teljes bevételéhez kellett volna viszonyítania.
107. A jelen kifogást tehát, amennyiben azt meg kell vizsgálni, el kell utasítani.
4) A bankszektor éves bevételére vonatkozó adatok nem aktuális jellegére alapított kifogásról
108. G. Khan lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette az arra vonatkozó kötelezettségét, hogy meggyőződjön róla, hogy az őt érintő korlátozó intézkedések kellően biztos ténybeli alappal rendelkeznek, amikor elemzését a bizonyítékokat tartalmazó második iratanyag 28. sz. iratában szereplő korábbi, tehát nem aktuális adatokra alapozta.(80)
109. Megállapítom, hogy a Törvényszék a megtámadott ítéletben nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy ez az irat időben releváns‑e azon tény alátámasztása szempontjából, hogy az az ágazat, amelyben G. Khan tevékenykedett, az eredeti g) kritérium második, kumulatív feltétele értelmében jelentős bevételi forrást biztosított az orosz kormánynak.
110. E hallgatást az magyarázza, hogy G. Khan láthatóan nem hozta fel ezt a kifogást a Törvényszék előtt.(81)
111. Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az, ha valamely félnek megengednék, hogy először a Bíróság előtt hozzon fel olyan jogalapot és érveket, amelyeket nem terjesztett a Törvényszék elé, azt jelentené, hogy e fél a Törvényszék által eldöntött jogvitán túlterjedő jogvitával fordulhatna a fellebbezés elbírálása során korlátozott hatáskörrel rendelkező Bírósághoz. A fellebbezés keretében ugyanis a Bíróság hatásköre az első fokú bíróság előtt megvitatott jogalapokról és érvekről hozott jogi döntés értékelésének vizsgálatára korlátozódik.(82)
112. A jelen kifogás tehát elfogadhatatlannak tűnik.
113. Számomra úgy tűnik, hogy más tekintetben is ilyennek tekinthető.
114. Ugyanis, amint arra a Tanács rámutat, mivel a Törvényszék által megvizsgált bizonyítékokat szabályszerűen szerezték be, a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokat és általános jogelveket, valamint a bizonyítékok megszerzésére vonatkozó eljárási szabályokat tiszteletben tartották, a Bíróság főszabály szerint nem rendelkezik hatáskörrel azon bizonyítékok vizsgálatára, amelyeket a Törvényszék az általa megállapított tényállás alátámasztása érdekében figyelembe vett, mivel kizárólag a Törvényszék feladata a bizonyítékok értékelése.(83)
115. Márpedig G. Khan érvelése nem jelöl meg egyetlen olyan szabályt vagy elvet sem, amelyet a Törvényszék a bizonyítékokat tartalmazó második iratanyag 28. sz. iratának vizsgálata során figyelmen kívül hagyott volna.
116. Végül, amint azt már említettem, G. Khan nem tett semmilyen erőfeszítést a hivatkozott állítólagos elferdítés bizonyítására.(84)
117. Következésképpen azt javaslom, hogy a Bíróság állapítsa meg a bankszektor – a bizonyítékokat tartalmazó második iratanyag 28. sz. irata által szemléltetett – éves bevételére vonatkozó adatok nem aktuális jellegére alapított kifogás elfogadhatatlanságát.
118. Mindenesetre, ha a Bíróság tovább vizsgálná a bizonyítékokat tartalmazó második iratanyag 28. sz. iratát, a következőket kellene megállapítani.
119. Ezt az iratot, amely egy internetes oldal kivonata,(85) úgy tűnik, hogy 2022 májusában tették közzé, és azt a Tanács ugyanezen év novemberében tekintette meg G. Khannak a 2023. márciusi jogi aktusokba való felvételének alátámasztása érdekében. Ez egy statisztikai táblázat, amely az oroszországi bankszektor adózás utáni éves bevételének 2014 és 2021 közötti alakulását szemlélteti.
120. Igaz az a megállapítás, amely szerint e táblázat legfrissebb adatai a 2021. évre vonatkoznak.
121. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy „a Tanács annak értékelése során, hogy valamely személy megfelel‑e […] [valamely] jegyzékbe vételi kritériumnak, figyelembe vehet olyan információkat vagy bizonyítékokat, amelyek korlátozó intézkedéseket előíró vagy fenntartó jogi aktus elfogadását megelőző körülményekre vonatkoznak, amennyiben ezek az információk vagy bizonyítékok alátámasztják az e jogi aktust alátámasztó indokokat, és hozzájárulnak annak megállapításához, hogy az idő múlása ellenére és az egyes esetek sajátos releváns körülményeinek összességére figyelemmel az érintett személy megfelel a szóban forgó jegyzékbe vételi kritériumnak […]. Különösen nem zárható ki, hogy az ilyen információkat és bizonyítékokat figyelembe lehet venni az érintett jegyzékbe vételi kritériumra tekintettel egyrészt az érintett személy korábbi helyzete, másrészt a jelenlegi helyzete közötti folytonosság megállapítása érdekében”.(86)
122. Így, amint arra más körülmények között már volt alkalmam emlékeztetni, a kellően konkrét, pontosan meghatározott és egybevágó valószínűsítő körülmények olyan együttese, amely lehetővé teszi a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedéssel érintett személy és a megdönteni kívánt rezsim közötti elégséges kapcsolat fennállásának megállapítását, és amelyre a Tanács hivatkozhat, természetesen alapulhat korábbi, a jegyzékbe vételről szóló jogi aktusok elfogadásának időpontját megelőző bizonyítékokon, feltéve mindenesetre, hogy e bizonyítékok és a jegyzékbe vétel napján fennálló helyzet közötti folytonosság is bizonyított.(87)
123. Ezért a Törvényszék feladata volt, hogy meggyőződjön a bizonyítékokat tartalmazó második iratanyag 28. sz. irata által alátámasztottnak tekintett tények és a G. Khan 2023. márciusi helyzete közötti folytonosságról.
124. Mindemellett emlékeztetni kell arra, hogy ezen irat vizsgálatát a Törvényszék az érvelésnek az eredeti g) kritérium második, kumulatív feltételének vizsgálatára vonatkozó részében folytatta le. A Tanácsnak tehát azt kellett bizonyítania, hogy a bankszektor jelentős bevételi forrást biztosított az orosz kormánynak. Valamely ágazat egészének a nemzetgazdasághoz való, tág értelemben vett hozzájárulását illetően megállapítható, hogy az arra vonatkozó bizonyítékok más, hosszabb időtartamra vonatkoznak, mint azok, amelyek közvetlenebbül magát a jegyzékbe vett személyt érintik.
125. Mindenesetre, mivel a szóban forgó internetes oldal megtekintésére 2022‑ben került sor, az orosz bankszektor 2022‑es éves bevételére vonatkozó adatok nem álltak rendelkezésre, mivel a 2022‑es év még nem telt el. A bizonyítékokat tartalmazó második iratanyag 28. sz. iratából tehát kitűnik, hogy a Tanács a rendelkezésre álló legfrissebb, releváns számadatokra támaszkodott annak érdekében, hogy alátámassza az említett ágazat gazdasági erejét, és abból a 2023. márciusi jogi aktusokban annak az orosz kormány bevételeihez való jelentős hozzájárulására következtessen. Hozzáteszem, hogy – mint ismeretes – a 2022‑es évet az Ukrajna elleni orosz invázió és a nemzetközi rendben ezt követően bekövetkező súlyos zavar jellemezte, így a 2022‑es évre vonatkozó számadatok nem feltétlenül tükrözik a lehető legpontosabban az orosz bankszektor jelentőségének valóságát ebben a zűrzavaros időszakban.
126. A jelen kifogást tehát mint megalapozatlant el kell utasítani.
C. A tizedik, az indokolási kötelezettség megsértésére és a módosított g) kritérium megsértése miatti téves jogalkalmazásra alapított fellebbezési jogalapról
1. A felek érveinek összefoglalása
127. G. Khan lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék köteles volt meggyőződni arról, hogy a Tanács a 2023. szeptemberi, 2024. márciusi és 2024. szeptemberi megújítások időpontjában bizonyította, hogy ő a módosított g) kritérium értelmében továbbra is vezető üzletember volt. Az az állítás, amely szerint G. Khan Oroszországban vállalatokat irányított, 2022‑ből származó bizonyítékokon alapult, és G. Khan azt állítja, hogy a Tanács nem terjesztett elő olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák, hogy ezen állítás a fent említett megújítások során is fennállt.
128. Ami a 2023. szeptemberi megújítást illeti, a Törvényszék érvelését arra alapította, hogy G. Khan részt vett a Gyáriparosok és Vállalkozók Orosz Uniója 2023. márciusi kongresszusán, amiből a Törvényszék azt a következtetést vonta le, hogy a fellebbező kapcsolatban áll az Alfa Grouppal, anélkül hogy meggyőződött volna arról, hogy bizonyított‑e az arra alapított indok, hogy folytatta az orosz székhelyű eszközök kezelését. Még ha a Törvényszék e részvételt elegendőnek ítélte volna is ezen indok megalapozottságának megállapításához, G. Khan azt állítja, hogy egyrészt a Törvényszék ily módon a Tanács indokolását a saját indokolásával helyettesítette, másrészt pedig megsértette a módosított g) kritériumot, amikor azt úgy értelmezte, hogy az nemcsak az üzletemberekre vonatkozik, hanem minden olyan személyre, aki továbbra is kapcsolatban áll oroszországi vállalkozásokkal.
129. A 2024. márciusi és 2024. szeptemberi megújításokat illetően G. Khan azt állítja, hogy a Törvényszék elmulasztotta megvizsgálni, hogy bizonyított‑e az az állítás, amely szerint a fellebbező folytatta az eszközök kezelését.
130. A Tanács azt állítja, hogy a tizedik jogalap elfogadhatatlan. Másodlagosan a Tanács azt állítja, hogy e jogalap megalapozatlan.
2. A G. Khanra vonatkozó indokok alakulására és a fenntartásról szóló jogi aktusok jogi rendszerére vonatkozó összefoglalás
131. Ami a 2023. szeptemberi jogi aktusokat illeti, emlékeztetek arra, hogy ezek az első olyan, G. Khannal szemben elfogadott jogi aktusok, amelyek a módosított g) kritériumon alapulnak.
132. E jogi aktusok indokolása lényegében megismétli a 2023. márciusi jogi aktusokban foglaltakat, és különösen azt, hogy G. Khan folytatta az ezen indokok első bekezdésében említett két oroszországi székhelyű társaság (ABH Financial Limited és LetterOne) eszközeinek kezelését.(88) Az említett indokokból ezenkívül kitűnik az az információ, amely szerint G. Khan részt vett a Gyáriparosok és Vállalkozók Orosz Uniója 2023. márciusi kongresszusán.
133. Amint azt a Törvényszék megállapította,(89) a 2024. márciusi jogi aktusok indokolása megegyezik a 2023. szeptemberi jogi aktusok indokolásával.
134. Ami a 2024. szeptemberi jogi aktusokat illeti, azok megismétlik a 2023. szeptemberi és a 2024. márciusi jogi aktusok indokolásának lényegét, beleértve azt is, hogy G. Khan részt vett a Gyáriparosok és Vállalkozók Orosz Uniója 2023. márciusi kongresszusán. A szöveg kiegészül azzal, hogy G. Khan ABH Holdingsban fennálló részvényeinek üzleti partnerére történő átruházását az Ukrán Nemzeti Bank semmisnek nyilvánította, és hogy az A1 csoportban fennálló részvényeinek átruházása fiktívnek tekinthető. A 2024. szeptemberi jogi aktusok indokolása arra is hivatkozik, hogy G. Khan a LetterOne befektetési társaság részvényese volt, hogy folytatta az Alfa Group oroszországi székhelyű eszközeinek kezelését, és hogy jelentős részvényese a Rosvodokanalnak is, amelyet az Alfa csoport vállalataként és Oroszország egyik vezető magán víziközmű-üzemeltetőjeként írnak le.
135. A fenntartásról szóló jogi aktusokat illetően emlékeztetni kell a Tanácsot az elfogadásuk tekintetében és annak időpontjában terhelő kötelezettségekre.
136. Így a fenntartást mindig egy közigazgatási szakasz előzi meg, amely lehetővé teszi az érintett személy számára, hogy kifejtse álláspontját a Tanács szándékával, valamint adott esetben a fenntartást alátámasztó új indokokkal – sőt szempontokkal – kapcsolatban. Változatlan indokolás esetén ezen jogi aktusok annak vizsgálatát feltételezik, hogy az eredeti jegyzékbe vétel vagy az előző felülvizsgálat óta a ténybeli helyzet oly módon változott‑e, hogy az már nem teszi lehetővé ugyanannak a következtetésnek a levonását azon kérdést illetően, hogy az érintett személy továbbra is megfelel‑e annak a kritériumnak, amelyen a jegyzékbe vétele alapult.(90) A fenntartásról szóló jogi aktusok érvényessége így annak függvénye, hogy továbbra is fennállnak‑e a meghozataluk alapját képező ténybeli és jogi körülmények, valamint hogy szükséges‑e ezeket az intézkedéseket a hozzájuk kapcsolódó célkitűzés megvalósítása érdekében fenntartani.(91) Új indokok beiktatása esetén azok megalapozottságának értékelését – a hagyományos módon – a Tanács által benyújtott bizonyítékok és információk vizsgálatával kell elvégezni, és a Tanács eleget tesz a rá háruló bizonyítási tehernek, ha kellően konkrét, pontosan meghatározott és egybevágó valószínűsítő körülmények olyan együttesét mutatja be, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy elegendő kapcsolat áll fenn az érintett személy és a leküzdeni kívánt helyzetek között.(92) Az ilyen kapcsolat főszabály szerint abból ered, hogy az említett személy megfelel a jegyzékbe vételi kritérium által meghatározott feltételeknek, feltéve, hogy e kritérium jogszerűsége nem kétséges.
137. Végül, nem zárható ki, hogy a Tanács annak értékelése során, hogy valamely személy megfelel‑e valamely jegyzékbe vételi kritériumnak, figyelembe vehet olyan információkat vagy bizonyítékokat, amelyek a korlátozó intézkedéseket előíró vagy fenntartó jogi aktus elfogadását megelőző körülményekre vonatkoznak, amennyiben ezek az információk vagy bizonyítékok alátámasztják az e jogi aktust alátámasztó indokokat, és hozzájárulnak annak megállapításához, hogy az idő múlása ellenére és az egyes esetek sajátos releváns körülményeinek összességére figyelemmel az érintett személy megfelel a szóban forgó jegyzékbe vételi kritériumnak.(93) Különösen nem zárható ki, hogy az ilyen információkat és bizonyítékokat figyelembe lehet venni az érintett jegyzékbe vételi kritériumra tekintettel egyrészt az érintett személy korábbi helyzete, másrészt a jelenlegi helyzete közötti folytonosság megállapítása érdekében.(94)
138. Az ítélkezési gyakorlat ezen követelményeinek fényében kell most megvizsgálni G. Khan érvelését.
3. Értékelés
a) A 2023. szeptemberi jogi aktusokról és a megtámadott ítélet indokolásának azon kérdéssel kapcsolatos elégtelenségére alapított kifogásról, hogy a Tanács bizonyította‑e, hogy G. Khan folytatta két társaság oroszországi székhelyű eszközeinek kezelését
139. A megtámadott ítélet 205. pontjában a Törvényszék megvizsgálta az arra alapított indokot, hogy G. Khan 2023‑ban részt vett a Gyáriparosok és Vállalkozók Orosz Uniója kongresszusán, amint azt a bizonyítékokat tartalmazó harmadik iratanyag 7. sz. irata is alátámasztja. Ez az irat, amely e kongresszus résztvevőit sorolta fel, a Törvényszék értékelése szerint bizonyítja a G. Khan és az Alfa Group közötti kapcsolat folyamatosságát, még azt követően is, hogy G. Khan eladta az ABH Financial Limitedben fennálló részvényeit, és „megerősítette a módosított g) kritérium első része értelmében vett vezető üzletemberi minőségét”.(95)
140. G. Khan azt állítja, hogy az a tény, hogy valamely irat alátámasztja, hogy kapcsolatban áll az Alfa Grouppal, nem támasztja alá azt az állítást, amely szerint G. Khan folytatja az ABH Financial Limited és a LetterOne eszközeinek kezelését.(96) Másként fogalmazva, érvelésének kiindulópontja az, hogy vitatja a Törvényszék által végzett ténybeli értékelést, amelyből az látszik következni, hogy a Törvényszék egy bizonyítékban szereplő tényből egy másik, az indoklásban szereplő tényt vezetett le.
141. Mindemellett úgy tűnik számomra, hogy G. Khan az indokolási kötelezettség megsértésére alapított kifogás ürügyén valójában azt a kérdést veti fel, hogy a Törvényszék helyesen végezte-e el azt a felülvizsgálatot, amelyet a fenntartásról szóló jogi aktusok esetében el kellett végeznie.
142. Így a fellebbezőnek az e tizedik jogalap keretében kifejtett érvelése két különböző értelmezésre adhat lehetőséget.
143. Az egyrészt megválaszolható úgy, hogy azt kizárólag a megtámadott ítélet azon kérdés tekintetében kellően indokolt jellege szempontjából vizsgáljuk meg, hogy a Tanács bizonyította‑e, hogy G. Khan a 2023. szeptemberi jogi aktusok elfogadásának időpontjában a módosított g) kritérium értelmében vezető üzletember volt.
144. Másrészt e jogalap valamivel tágabb értelmezését is el lehet fogadni, mivel úgy tekinthető, hogy a fellebbező valójában azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az nem győződött meg arról, hogy megalapozott‑e az arra alapított indok, hogy G. Khan folytatta két társaság oroszországi székhelyű eszközeinek kezelését.
145. Számomra úgy tűnik, hogy függetlenül attól, hogy melyik módot választja a Bíróság a jelen kifogás megválaszolására, azt el kell utasítania.
1) Az indokolási kötelezettség szigorú értelemben vett megsértésére vonatkozó állításról
146. Az ilyen állítás elfogadhatósága nem vet fel nehézséget.(97)
147. Ami annak érdemi vizsgálatát illeti, úgy vélem, hogy még ha a Törvényszék által a megtámadott ítélet 205. pontjában végzett értékelés ténybeli szempontból téves is lenne, mivel egy bizonyítékból egy másik, olyan tény alátámasztását vezeti le, amelyre az nem vonatkozik, önmagában nem minősül az indokolási kötelezettség megsértésének.
148. E tekintetben emlékeztetek arra, hogy az ítélkezési gyakorlat(98) megköveteli, hogy az ítélet indokolásából világosan és egyértelműen kitűnjön a Törvényszék érvelése, és annak minden esetben lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára, hogy megismerjék érvelésük Törvényszék általi elutasításának okait, a Bíróság számára pedig azt, hogy elegendő információval rendelkezzen ahhoz, hogy a fellebbezési eljárásban gyakorolni tudja felülvizsgálati jogkörét.(99)
149. G. Khan számára lehetővé tették azon okok megértését, amelyek alapján a Törvényszék megállapította, hogy a 2023. szeptemberi jogi aktusok kellően alátámasztottak.
150. A megtámadott ítélet 204–206. pontjának olvasatából kitűnik, hogy a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az ezen ítélet 205. pontjában említett bizonyítékkal alátámasztott azon tény, hogy G. Khan 2023 márciusában részt vett a Gyáriparosok és Vállalkozók Orosz Uniója kongresszusán, „megerősíti az Alfa Group konzorciummal fennálló kapcsolatainak folyamatosságát […] és megerősíti vezető üzletemberi minőségét”, és hogy még az ABH Financial Limitedben fennálló részvényeinek állítólagos átruházását követően továbbra is kapcsolatot tartott fenn az Alfa Grouppal Oroszországban. A Törvényszék ezenkívül a 2023. márciusi jogi aktusok vizsgálatából levont azon következtetésre hivatkozva támasztotta alá álláspontját, amely szerint a Tanács kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények olyan együttesét terjesztette elő, amely alkalmas annak bizonyítására, hogy a fellebbező a 2023. márciusi jogi aktusok időpontjában az eredeti g) kritérium értelmében vezető üzletember volt. A Törvényszék kifejtette továbbá, hogy miért véli úgy, hogy bizonyos folytonosság áll fenn a módosított g) kritériummal.(100)
151. E körülmények között a megtámadott ítélet a jogilag megkövetelt módon indokoltnak tűnik, azzal, hogy az indokolás megfelelőségének kérdését meg kell különböztetni az indokolás megalapozottságának kérdésétől.
2) A megtámadott ítélet indokolásának elégtelenségére vonatkozó állítás tágabb értelmezéséről
152. Amennyiben a Bíróság a jelen kifogást tágabban értelmezi, azt a kérdést kell feltennie, hogy a 2023. szeptemberi jogi aktusokat illetően a Törvényszék a jogilag megkövetelt módon megbizonyosodott‑e arról, hogy G. Khan továbbra is megfelel a módosított g) kritérium által meghatározott feltételeknek.
153. Ehhez vissza kell térni a 2023. márciusi jogi aktusokhoz.
154. A G. Khannak az eredeti g) kritérium alapján történő jegyzékbe vétele megalapozottságának elemzéséből kitűnik, hogy a Törvényszék megvizsgálta, hogy a 2023. márciusi jogi aktusok indokolása alkalmas‑e annak bizonyítására, hogy G. Khan megfelel a jegyzékbe vétele alapjául szolgáló kritériumnak. Megállapítva, hogy a Tanács a korábbi tisztségekre vagy tevékenységekre kíván hivatkozni, a Törvényszék a jelen indítvány 137. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatot alkalmazva ellenőrizte, hogy a Tanács komoly és egyhangzó valószínűsítő körülményeket terjesztett‑e elő, amelyek alapján észszerűen feltételezhető, hogy G. Khan még részvényeinek állítólagos átruházását követően is továbbra is kapcsolatban állt ezen társaságokkal.(101) A Törvényszék jelezte, hogy az arra alapított indok, hogy G. Khan folytatta az eszközök kezelését, „az említett társaságok részvényesekénti jogállásához kapcsolódó folytonosság keretébe illeszkedik, és célja annak bizonyítása, hogy vezető üzletemberkénti minősége továbbra is fennáll, mivel kapcsolatot tart fenn ezekkel a társaságokkal”.(102)
155. A Törvényszék a megtámadott ítélet 178. pontjában négy, ezen állításokat alátámasztó iratot vizsgált meg, amelyek 2022 szeptemberében és 2022 novemberében készültek, és az interneten közzétett újságcikkekből vagy internetes honlapok kivonataiból állnak. Ezek az iratok arról tanúskodnak, hogy G. Khan visszatért Oroszországba, hogy ott éljen, és kezeli az Alfa Group eszközeit. Ezen iratok vizsgálatát követően a Törvényszék megállapította, hogy „[a]z a körülmény, hogy több hiteles forrás is átveszi ezt az információt, amely szerint a [fellebbező] kezeli vagy felügyeli az Alfa Group eszközeit, azt bizonyítja, hogy még a részvényeinek állítólagos értékesítését követően is érintett az Alfa Group konzorciumban azáltal, hogy biztosítja az említett csoport oroszországi eszközeinek kezelését”.(103) A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Tanács komoly és egybehangzó valószínűsítő körülményeket terjesztett elő, amelyek alapján megállapítható, hogy G. Khan e csoport eszközeinek kezelése miatt továbbra is kapcsolatban állt az Alfa Grouppal.(104)
156. Úgy tűnik, hogy G. Khan nem vitatta ezt a következtetést.(105)
157. Mivel a 2023. márciusi jogi aktusok megalapozottságának értékelésével összefüggésben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az indokolásban szereplő, arra való hivatkozás, hogy G. Khan folytatja az orosz székhelyű eszközök kezelését, annak alátámasztására irányult, hogy továbbra is kapcsolatban állt az Alfa Grouppal, a Törvényszék ellenőrizte, hogy e kapcsolat továbbra is fennáll‑e a 2023. szeptemberi jogi aktusok indokolása tekintetében, amelyek megalapozottságának értékelése a jelen indítvány 154. pontjában hivatkozott értékelés folytonosságába illeszkedik. Márpedig úgy tűnt a számára, hogy e kapcsolatot fenntartotta a megtámadott ítélet 205. pontjában vizsgált új irat, amely – amint arra korábban emlékeztettem – arra vonatkozik, hogy G. Khan részt vett a Gyáriparosok és Vállalkozók Orosz Uniója kongresszusán 2023 márciusában.
158. Ezzel úgy vélem, hogy a Törvényszék – amint az feladata volt(106) – megbizonyosodott arról, hogy továbbra is fennálltak a G. Khan jegyzékbe vételének alapjául szolgáló ténybeli és jogi körülmények.
159. G. Khan érvelésének tehát nem lehet helyt adni.
b) A 2024. márciusi jogi aktusokról és a megtámadott ítélet indokolásának amiatti hiányára alapított kifogásról, hogy a Törvényszék elmulasztott meggyőződni arról, hogy bizonyítékok támasztják‑e alá azt az indokot, amely szerint G. Khan folytatta orosz székhelyű eszközök kezelését
1) Az elfogadhatóságról
160. G. Khan azt rója fel a Törvényszéknek, hogy nem győződött meg arról, hogy azok a ténybeli és jogi körülmények, amelyek alapján az ellene hozott intézkedések fenntartására sor került, továbbra is fennállnak, mivel e mulasztás álláspontja szerint az indokolási kötelezettség megsértésének minősül. Az ilyen kifogás a fellebbezési szakaszban a Bíróság hatáskörébe tartozik,(107) így a jelen kifogás elfogadhatónak tűnik.
2) A kifogás érdeméről
161. A Törvényszék a 2024. márciusi jogi aktusok megalapozottságát a 2023. szeptemberi jogi aktusokkal együtt vizsgálta. A Törvényszék ugyanis megállapította, hogy „mivel a [fellebbező] nevének a vitatott jegyzékeken való fenntartására vonatkozó indokok változatlanok maradtak, nem kell különbséget tenni egyrészt a 2023. szeptemberi jogi aktusok, másrészt pedig a 2024. márciusi jogi aktusok között, mivel az indokolásban és a […] bizonyítékokban hivatkozott információk ellenőrzése lényegében ugyanazokra a ténybeli körülményekre vonatkozik”.(108)
162. Formálisan a megtámadott ítélet kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt a Törvényszék a 2023. szeptemberi és a 2024. márciusi jogi aktusokat együttesen fogja vizsgálni. Mivel az indokolás megalapozottságának kérdése elkülönül az indokolás meglétének vagy elégséges jellegének kérdésétől, e megállapítás elegendőnek tűnik a jelen kifogás elutasításához.
163. G. Khan érvelése azonban ebben az esetben is értelmezhető úgy, hogy azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az nem győződött meg róla, hogy nevének a jegyzéken a 2024. márciusi jogi aktusokkal való fenntartása az e jogi aktusok meghozatalának alapját képező ténybeli és jogi körülmények további fennállására tekintettel érvényes volt‑e.(109)
164. E tekintetben a 2023. szeptemberi és a 2024. márciusi jogi aktusok időbeli közelségére figyelemmel úgy vélem, hogy a 2023. szeptemberi jogi aktusok tekintetében a ténybeli elemek és bizonyítékok elemzéséből levont ugyanezen következtetések alkalmazhatók a 2024. márciusi jogi aktusokra, azzal, hogy G. Khannak a 2024. márciusi jogi aktusok elfogadása előtt lehetősége volt kifejteni álláspontját,(110) tehát lehetősége volt arra, hogy a helyzetében bekövetkező minden olyan releváns változásra hivatkozzon, amely megkérdőjelezheti nevének a jegyzéken való fenntartását. E tekintetben megállapítom, hogy bár G. Khan a jelen kifogásra vonatkozó érvelése keretében vitatja, hogy oroszországi társaságokat kezel, nem bizonyította, hogy azokkal már nem áll kapcsolatban.
165. A jelen kifogást tehát mint megalapozatlant el kell utasítani.
c) A 2024. szeptemberi jogi aktusokról és az indokolási kötelezettség megsértésére alapított kifogásról, amennyiben a Törvényszék elmulasztotta megvizsgálni, hogy alátámasztják‑e bizonyítékok azt az indokot, amely szerint G. Khan folytatta az Alfa Group eszközeinek kezelését
1) Az elfogadhatóságról
166. G. Khan lényegében azzal érvel, hogy a Törvényszék, noha köteles lett volna, nem győződött meg arról, hogy a 2024. szeptemberi jogi aktusokban való, a módosított g) kritérium első része alapján a jegyzéken történő fenntartása kellően aktuális és biztos ténybeli alappal rendelkezik. Konkrétabban, a Törvényszék azáltal, hogy nem ellenőrizte, hogy az említett jogi aktusok időpontjában G. Khan még mindig úgy tekinthető‑e, mint aki az Alfa Group oroszországi eszközeit kezeli, megsértette az őt terhelő indokolási kötelezettséget. Következésképpen a jelen kifogás elfogadhatónak tűnik.
2) A kifogás érdeméről
167. Bár a kifogás elfogadható, nem úgy tűnik számomra, hogy a Bíróságnak érdemben kellene válaszolnia a jelen kifogásra, mivel a G. Khan által a 2024. szeptemberi jogi aktusokkal kapcsolatban kifejtett érvelés hatástalannak tűnik.
168. G. Khan ugyanis azt kifogásolja, hogy a Törvényszék nem ellenőrizte, hogy a Tanács bizonyította‑e azt, hogy a fellebbező a 2024. szeptemberi jogi aktusok elfogadásának időpontjában is folytatta‑e az Alfa Group Oroszországban található eszközeinek kezelését.
169. Márpedig, még ha a Törvényszék ezt elmulasztotta is, meg kell állapítani, hogy megvizsgálta, hogy a 2024. szeptemberi jogi aktusokban említett egyéb indokok kellően megalapozottak voltak‑e ahhoz, hogy alátámasszák G. Khan nevének az ezen időpontban a módosított g) kritérium alapján a jegyzéken való fenntartását.
170. A megtámadott ítélet 217. pontjából ugyanis az következik, hogy a Törvényszék „elsősorban” vizsgálta meg azt az állítást, amely szerint G. Khan folytatta az Alfa Group eszközeinek kezelését.
171. Ebből következik, hogy a Törvényszék „másodsorban” vizsgálta meg azt az állítást, amely szerint G. Khan jelentős részvényese a Rosvodokanalnak, és megvizsgálta, hogy a 2024. szeptemberi jogi aktusok indokolásának e része, amely a Törvényszék megítélése szerint a módosított g) kritérium első részére vonatkozott, kellően megalapozott‑e.(111)
172. A Törvényszék, miután megállapította, hogy a bizonyítékokat tartalmazó hetedik iratanyagból kitűnik, hogy G. Khan 27,58%‑os részesedéssel rendelkezik ebben a társaságban, amely az oroszországi szennyvíztisztító és vízellátó rendszerek legnagyobb magánüzemeltetője, és amelynek jelentőségét és gazdasági dinamizmusát az ezen iratanyagban szereplő bizonyítékok szintén alátámasztották, arra a következtetésre jutott, hogy a Tanács „kellően konkrét, pontos és egybevágó valószínűsítő körülmények olyan együttesét terjesztette elő, amely alkalmas annak bizonyítására, hogy a [fellebbező] a 2024. szeptemberi jogi aktusok időpontjában a módosított g) kritérium első része értelmében Oroszországban tevékenykedő vezető üzletember volt”.(112)
173. G. Khan a fellebbezési szakaszban nem vitatja ezt a következtetést.
174. Márpedig a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a korlátozó intézkedések elfogadásáról szóló uniós határozatok jogszerűségének felülvizsgálatát illetően – tekintettel azok megelőző jellegére –, amennyiben az uniós bíróság úgy véli, hogy az említett indokok legalább egyike kellően pontos és konkrét, alá van támasztva, valamint hogy önmagában elegendő alapot képez e határozat alátámasztásához, az a körülmény, hogy a többi indok nem ilyen, nem igazolhatja az említett határozat megsemmisítését.(113)
175. Következésképpen, mivel a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a 2024. szeptemberi jogi aktusok a jogilag megkövetelt módon bizonyították, hogy G. Khan a Rosvodokanal jelentős részvényesekénti minőségére alapított indokot illetően megfelel a módosított g) kritérium első részében megkövetelt két feltételnek,(114) G. Khan semmilyen előnyhöz nem jutna abban az esetben, ha a Bíróság azt állapítaná meg, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét az arra alapított indok vizsgálata során, hogy a fellebbező folytatta az Alfa Group orosz székhelyű eszközeinek kezelését.
176. Mivel az arra alapított kifogás, hogy a Törvényszék ezen indok vizsgálata során megsértette az indokolási kötelezettséget, a megtámadott ítéletben a teljesség kedvéért kifejtett indokok ellen irányul, nem vezethet annak hatályon kívül helyezéséhez, ezért azt hatástalannak kell tekinteni.(115)
4. A tizedik jogalapra vonatkozó következtetés
177. Az imént elvégzett elemzésem alapján a tizedik jogalap egészét el kell utasítani.
IV. Végkövetkeztetés
178. A fenti megfontolások összességére tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság utasítsa el a jelen fellebbezés hatodik, hetedik és tizedik jogalapját.
1 Eredeti nyelv: francia.
2 2026. március 26‑i ítélet (C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, a továbbiakban: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, EU:C:2026:245).
3 2025. június 4‑i ítélet, (T‑289/23, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2015:560).
4 Az így megjelölt jogi aktusok hivatkozásait illetően lásd: a jelen indítvány 5. pontja.
5 G. Khan jegyzékbevételét a módosított g) kritériumra alapító jogi aktusok (azaz a 2023. szeptemberi, 2024. márciusi és 2024. szeptemberi jogi aktusok) hivatkozásait illetően lásd: a jelen indítvány 5. pontja.
6 Lásd: a jelen indítvány 10. pontja.
7 Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2023. március 13‑i tanácsi határozat (HL 2023. L 75. I., 134. o.).
8 Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2023. március 13‑i tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2023. L 75. I., 1. o.).
9 Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2023. szeptember 13‑i tanácsi határozat (HL 2023. L 226., 104. o.).
10 Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2023. szeptember 13‑i tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2023. L 226., 3. o.).
11 Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2024. március 12‑i tanácsi határozat (HL L, 2024/847; helyesbítés: HL L, 2026/90505).
12 Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2024. március 12‑i tanácsi végrehajtási rendelet (HL L, 2024/849; helyesbítés: HL L, 2026/90506).
13 Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2024. szeptember 12‑i tanácsi határozat (HL L, 2024/2456; helyesbítés: HL L, 2025/90125).
14 Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2024. szeptember 12‑i tanácsi végrehajtási rendelet (HL L, 2024/2455, HL L, 2025/90123).
15 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet.
16 Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. február 25‑i tanácsi határozat (HL 2022. L 50., 1. o.).
17 Az elemzés további részében az „eredeti g) kritériumként” hivatkozott kritérium szövege a következő volt:
„Be kell fagyasztani az alábbiakhoz tartozó vagy a tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást:
[…]
g) a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős Oroszországi Föderáció kormányának jelentős bevételi forrást biztosító gazdasági ágazatokban tevékenykedő vezető üzletemberek, illetve jogi személyek, szervezetek vagy szervek”.
18 Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17‑i tanácsi határozat (HL 2014. L 78., 16. o.; helyesbítés: HL 2014. L 263., 35. o.).
19 Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2023. június 5‑i (EU) 2023/1089 tanácsi rendelet (HL 2023. L 146., 1. o.) hasonlóképpen módosította a 269/2014 rendeletet. Az elemzés további részében a „módosított g) kritériumra” hivatkozom.
20 A módosított g) kritérium három különböző részre történő felosztásáról lásd a jelen indítvány 31 pontját.
21 Mivel ezt az indokot a „vagy” kötőszó vezeti be.
22 Bár e harmadik rész értelmezését a jelen indítvány keretében nem fogom tárgyalni, kétségeim vannak annak hozzáadott értékével kapcsolatban. Szó szerint értelmezve ugyanis a „vezető” melléknév hiánya arra engedne következtetni, hogy e harmadik részt úgy kell értelmezni, hogy az orosz kormánynak jelentős bevételi forrást biztosító ágazatban Oroszországban tevékenykedő valamennyi üzletemberre korlátozó intézkedések vonatkozhatnak. Ha e harmadik részt éppen ellenkezőleg, az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2023. június 5‑i (KKBP) 2023/1094 tanácsi határozat (HL 2023. L 146., 20. o.) (4) preambulumbekezdésével összefüggésben kellene értelmezni, amelyből kitűnik, hogy az valójában az orosz kormánynak jelentős bevételi forrást biztosító ágazatban Oroszországban tevékenykedő vezető üzletemberekre vonatkozik, az feleslegesnek tűnne, mivel e kategóriára már az első rész tág megfogalmazása kiterjed.
23 G. Khan itt a 2024. július 10‑i Rashevsky kontra Tanács ítéletre (T‑309/22 és T‑739/22, EU:T:2024:455, 82. pont) hivatkozik.
24 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (173. és 174. pont).
25 Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (175. pont).
26 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (176. pont).
27 Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (177. pont).
28 Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (178. pont).
29 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (181. pont).
30 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (184. pont).
31 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (179. pont).
32 Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (180. pont).
33 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (99. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
34 Csak a módosított g) kritérium harmadik részében szükséges, hogy kapcsolat álljon fenn az üzletember – akivel kapcsolatban már nem határozták meg kifejezetten, hogy vezető üzletember legyen – és az orosz kormány számára jelentős bevételi forrást biztosító ágazat között.
35 Amint arra már Medina főtanácsnok is rámutatott (lásd: a főtanácsnok Pumpyanskiy kontra Tanács ügyre vonatkozó indítványa, C‑696/23 P, EU:C:2025:409, 31. pont).
36 Lásd ebben az értelemben: Medina főtanácsnok Pumpyanskiy kontra Tanács ügyre vonatkozó indítványa (C-696/23 P, EU:C:2025:409, 32. pont).
37 Amelyet a Bíróság hagyományosan elismert, lásd: 2026. június 18‑i Belaruskali és társai kontra Tanács ítélet (C‑816/24 P–C-818/24 P, EU:C:2026:500, 158. és 159. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
38 Így „[a] Tanács úgy véli – tekintve az Oroszországi Föderáció kormánya és vezető üzletemberek közötti ezen kölcsönös függőségi viszonyt –, hogy a jegyzékbevételi kritériumoknak kik kell terjedniük Oroszország bármely gazdasági ágazatában működő vezető üzletemberekre” (lásd: a 2023/1094 határozat (4) preambulumbekezdése).
39 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (117–121. pont).
40 A Bíróság ezt a felsorolást kiegészítette a bármely más releváns gazdasági jellegű kritériummal, lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (178. pont).
41 Emlékeztetek ugyanis arra, hogy az ítéletnek a jelen jogalap keretében megtámadott része a módosított g) kritérium jogbiztonság elvének megsértése miatti állítólagos jogellenességének a Törvényszék általi elemzésére vonatkozik. Márpedig a G. Khan által kifejtett egész érvelés a módosított g) kritérium első részének téves értelmezését kívánja bizonyítani. Mindazonáltal, még abban az esetben is, ha a módosított g) kritérium első részét a Törvényszék által elfogadottól eltérően kellene értelmezni, ebből nem következne szükségszerűen, hogy a módosított g) kritérium első része nem felel meg a jogbiztonság elve Bíróság által a Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítéletben (188. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat) felidézett követelményeinek, mivel a jogbiztonság elve nem sérülhet pusztán amiatt, hogy az uniós bíróságnak valamely általános hatályú uniós jogi norma értelmének feltárásához a szó szerinti értelmezéstől eltérő értelmezési módszereket kell alkalmaznia (lásd ebben az értelemben: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet [189. pont]).
42 Lásd: a jelen indítvány 37. pontja.
43 Lásd: a megtámadott ítélet 66–72. pontja.
44 2012. március 13‑i ítélet (C‑376/10 P, EU:C:2012:138).
45 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (265. és azt követő pontok).
46 Vagyis a Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet.
47 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (273. és 274. pont).
48 Kiemelés tőlem.
49 Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (275. pont).
50 Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (276. pont). Kiemelés tőlem.
51 Lásd többek között: 2025. július 3‑i Glonatech kontra REA ítélet (C-114/24 P, EU:C:2025:520, 48. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (210. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
52 Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (289–292. pont).
53 Mivel az eredeti g) kritérium és a módosított g) kritérium megfogalmazása közötti különbség nem változtat e következtetésen, és ezért véleményem szerint a módosított g) kritérium három része mutat ilyen kapcsolatot, amint azt az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése megköveteli.
54 A fellebbező itt a 2023. november 8‑i Mazepin kontra Tanács ítéletre (T‑282/22, EU:T:2023:701, 80. pont) hivatkozik.
55 A fellebbező itt a Törvényszékhez benyújtott keresetlevelének 155. és azt követő pontjaira, valamint a Törvényszékhez benyújtott válaszának 124. és azt követő pontjaira hivatkozik.
56 Lásd: a megtámadott ítélet 166. pontja.
57 Lásd: a megtámadott ítélet 189. pontja.
58 2023. november 29‑i ítélet (T‑333/22, EU:T:2023:758).
59 Lásd: a megtámadott ítélet 189. pontja, amely a bizonyítékokat tartalmazó első iratanyag 2. sz. iratát említi, valamint a 2023. november 29‑i Khan kontra Tanács ítélet (T‑333/22, EU:T:2023:758) 97. pontja.
60 Lásd: a megtámadott ítélet 190. pontja.
61 A megtámadott ítélet 157. és azt követő pontjai idézik fel.
62 Lásd: a megtámadott ítélet 190. pontja.
63 Lásd a bőséges ítélkezési gyakorlatból: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (158. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
64 Lásd a bőséges ítélkezési gyakorlatból: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (378. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); 2026. május 7‑i Makhlouf kontra Tanács ítélet (C‑635/24 P, EU:C:2026:377, 80. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
65 A jelen indítvány 9. pontjában szerepel.
66 Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (382. pont). Kiemelés tőlem.
67 Lásd még: a G. Khan által a fellebbezés 38. pontjában hivatkozott 2023. november 8‑i Mazepin kontra Tanács ítélet (T‑282/22, EU:T:2023:701) 80. pontja.
68 Lásd: a jelen indítvány 43. pontja.
69 Ez kitűnik a 2023. november 29‑i Khan kontra Tanács ítélet (T‑333/22, EU:T:2023:758) 106. pontjából, amelyre a megtámadott ítélet 189. pontja hivatkozik.
70 Amint az a megtámadott ítélet 189. pontjából kifejezetten kitűnik.
71 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (379. pont).
72 Angolul a szövegben: „The table shows a list of Russia’s largest taxpayers who made the largest tax contribution to the country’s budget over the past year”, lásd a T‑289/23. sz. ügyben benyújtott keresetlevél A3. mellékletének „Evidence 2” című iratát, amely átveszi a bizonyítékokat tartalmazó első iratanyag 2. sz. iratát.
73 Vagyis nem elhanyagolható vagy jelentős, lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (135. pont).
74 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (356. pont). Lásd még: ezen ítélet 140. pontja.
75 Lásd: a jelen indítvány 95. pontja.
76 A kiterjedt ítélkezési gyakorlatból lásd: 2025. június 26‑i Stadtwerke Hameln Weserbergland kontra Bizottság ítélet (C‑466/23 P, EU:C:2025:480, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
77 Lásd: a jelen indítvány 96. pontja.
78 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (138. pont).
79 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (140. pont).
80 A fellebbezésből kitűnik, hogy bár a bizonyítékok aktuális jellegének hiányára vonatkozó állítás először általánosnak tűnik, G. Khan ezt követően csak a bankszektor éves bevételére vonatkozó adatokra hivatkozik. Úgy értelmezem tehát ezt a kifogást, hogy az csak a bizonyítékokat tartalmazó második iratanyag 28. sz. irata kellően aktuális jellegének vitatására irányul.
81 A Törvényszékhez benyújtott beadványaiban G. Khan annak állítására szorítkozott, hogy a 28. sz. irat „nem releváns” (lásd: a Törvényszékhez benyújtott keresetlevél 146. pontja).
82 Lásd: 2026. április 16‑i Colombani kontra EKSZ (Passzív vagy kollektív zaklatás) ítélet (C‑343/23 P, EU:C:2026:294, 85. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
83 Lásd: 2009. február 3‑i Giannini kontra Bizottság végzés (C‑231/08 P, EU:C:2009:50, 63. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
84 Lásd: a jelen indítvány 85. pontja.
85 A G. Khan által a Törvényszékhez benyújtott keresetlevél mellékletei 2. részének 111. és 112. oldalán átvéve.
86 2025. március 13‑i Shuvalov kontra Tanács ítélet (C‑271/24 P, EU:C:2025:180, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
87 Lásd: a Lettország kontra Aven és Fridman egyesített ügyekre vonatkozó indítványom (C‑440/24 P és C‑441/24 P, EU:C:2025:854, 114. pont).
88 Vagyis az ABH Financial Limited, és rajta keresztül az Alfa Bank, valamint a LetterOne.
89 Lásd: a megtámadott ítélet 196. pontja.
90 Lásd ebben az értelemben: 2025. március 13‑i PKK kontra Tanács ítélet (C‑72/23 P, EU:C:2025:182, 106. pont).
91 Lásd: 2023. február 9‑i Boshab kontra Tanács ítélet (C‑708/21 P, EU:C:2023:84, 56. pont). Lásd még a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 162. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatát.
92 Lásd a megtámadott ítélet 159. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, amely a Bíróság ítélkezési gyakorlatából ered (lásd: 2026. november 9‑i NSD kontra Tanács ítélet [C‑801/24 P, EU:C:2017:472, 89. pont]).
93 Lásd: 2025. március 13‑i Shuvalov kontra Tanács ítélet (C‑271/24 P, EU:C:2025:180, 40. pont).
94 Lásd: 2025. március 13‑i Shuvalov kontra Tanács ítélet (C‑271/24 P, EU:C:2025:180, 40. pont).
95 Lásd még: a megtámadott ítélet 206. pontja.
96 Lásd: a fellebbezés 66. pontja.
97 Lásd: 2021. október 6‑i Sigma Alimentos Exterior kontra Bizottság ítélet (C‑50/19 P, EU:C:2021:792, 38. és 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
98 Amelyet a jelen indítvány 99. pontjában felidéztem.
99 A kiterjedt ítélkezési gyakorlatból lásd: 2025. június 26‑i Stadtwerke Hameln Weserbergland kontra Bizottság ítélet (C‑466/23 P, EU:C:2025:480, 49. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
100 Lásd: a megtámadott ítélet 204. pontja.
101 Lásd: a megtámadott ítélet 176. pontja.
102 Lásd: a megtámadott ítélet 177. pontja.
103 A megtámadott ítélet 179. pontja.
104 Lásd: a megtámadott ítélet 180. pontja. Lásd még: ezen ítélet 191. pontja.
105 A jelen fellebbezés kilencedik jogalapja keretében úgy tűnik, hogy a fellebbező csak a megtámadott ítélet 177. pontját vitatja.
106 A jelen indítvány 136. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében.
107 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (392. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
108 Megtámadott ítélet 196. pont.
109 Lásd: 2026. június 11‑i NSD kontra Tanács ítélet (C‑801/24 P, EU:C:2026:472, 93. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
110 Amint az a megtámadott ítélet 26. és azt követő pontjaiból kitűnik.
111 Lásd: a megtámadott ítélet 223. és azt követő pontjai.
112 Lásd: a megtámadott ítélet 228. pontja. Lásd még: ezen ítélet 226. pontja.
113 Lásd: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (430. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Lásd még: a megtámadott ítélet 192. pontja.
114 Amint arra a megtámadott ítélet 227. pontja emlékeztet.
115 Lásd ebben az értelemben: Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet (240. pont)