<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-492/22 PPU</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62022CC0492</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:845">EU:C:2022:845</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>18</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>18</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Kokott főtanácsnok indítványa – C‑492/22. PPU. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Openbaar Ministerie</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Juliane Kokott</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20221027">2022. október 27.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: francia.</P></NOTE></P></TI><STI><P>C‑492/22. PPU. sz. ügy</P><P>CJ;</P><P>az Openbaar Ministerie részvételével</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a rechtbank Amsterdam [amszterdami bíróság, Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás</KEYWORD><KEYWORD>Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés</KEYWORD><KEYWORD>Európai elfogatóparancs</KEYWORD><KEYWORD>2002/584/IB kerethatározat</KEYWORD><KEYWORD>A 6. cikk (2) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>12. cikk</KEYWORD><KEYWORD>A 24. cikk (1) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>A keresett személy átadásának elhalasztása</KEYWORD><KEYWORD>További fogva tartás</KEYWORD><KEYWORD>A végrehajtó igazságügyi hatóság közreműködéséhez fűződő követelmény</KEYWORD><KEYWORD>Ügyész</KEYWORD><KEYWORD>A végrehajtó tagállamban folytatott büntetőeljárás</KEYWORD><KEYWORD>A tárgyaláson való jelenléthez való jogról történő lemondás hiánya</KEYWORD><KEYWORD>A tisztességes eljáráshoz való jog</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság, Hollandia) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem a <DATE ISO="20090226">2009. február 26‑i</DATE> 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="081" PAGE.FIRST="24" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 81., 24. o.</REF.DOC.OJ>) módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, <DATE ISO="20020613">2002. június 13‑i</DATE> 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="190" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2002">HL 2002. L 190., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.) (a továbbiakban: 2002/584 kerethatározat) 6. cikke (2) bekezdésének, 12. cikkének és 24. cikke (1) bekezdésének értelmezésére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 6., 47. és 48. cikkére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>E kérelmet a Sąd Okręgowy w Krakowie Wydział III Karny (krakkói regionális bíróság, III. büntető kollégium, Lengyelország) által <DATE ISO="20210831">2021. augusztus 31‑én</DATE> CJ lengyel állampolgárral szemben kiszabott szabadságvesztés‑büntetés végrehajtása céljából kibocsátott európai elfogatóparancs Hollandiában történő végrehajtásával összefüggésben terjesztették elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések lényegében azokra a feltételekre vonatkoznak, amelyek mellett valamely személy átadása a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése értelmében elhalasztható egy párhuzamos büntetőeljárás végrehajtó tagállamban történő lefolytatása céljából, miközben e személyt továbbra is fogva tartják. Ebben az összefüggésben pontosítani kell többek között a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>végrehajtó igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> fogalmának<?PAGE NO="2"?> tartalmát, valamint a nem igazságügyi hatóságtól származó jogi aktusok következményeit, ideértve azokat a feltételeket is, amelyek mellett a független bíróság általi hatékony bírósági felülvizsgálat alkalmas lehet az ilyen jogi aktus jogszerűvé tételére.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A 2002/584 kerethatározat (8) preambulumbekezdése értelmében:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Az európai elfogatóparancs végrehajtásaként hozott határozatokat megfelelően ellenőrizni kell, ami azt jelenti, hogy annak a tagállamnak az igazságügyi hatósága határoz az átadásról, amelyben a keresett személyt elfogták [helyesen: hogy abban a tagállamban, amelyben a keresett személyt elfogták, igazságügyi hatóság határoz az átadásról].<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></P></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>E kerethatározat 5. cikke szerint az európai elfogatóparancsnak a végrehajtó igazságügyi hatóság által történő végrehajtását a végrehajtó tagállam joga az alábbi feltételekhez kötheti:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>[…]</ALINEA><ALINEA><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>ha a személy, aki ellen az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, a végrehajtó tagállam állampolgára vagy lakosa, az átadás ahhoz a feltételhez köthető, hogy az érintett személyt – meghallgatása után – visszaszállítják a végrehajtó tagállamba, hogy ott töltse le a kibocsátó tagállamban rá kiszabott szabadságvesztés‑büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>E kerethatározat 6. cikkének (2) bekezdése a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>Végrehajtó igazságügyi hatóság a végrehajtó tagállamnak az az igazságügyi hatósága, amely ezen állam joga szerint az európai elfogatóparancs végrehajtására illetékes.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>Ugyanezen kerethatározatnak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>A személy fogva tartása<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> című 12. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>Ha egy személyt európai elfogatóparancs alapján fognak el, a végrehajtó igazságügyi hatóság dönt arról, hogy a keresett személyt a végrehajtó tagállam jogával összhangban továbbra is fogva tartják‑e. A végrehajtó tagállam belső jogának megfelelően a személyt ideiglenesen bármikor szabadon lehet bocsátani, feltéve hogy ezen tagállam illetékes hatósága minden szükségesnek ítélt intézkedést megtesz a keresett személy szökésének megakadályozása érdekében.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A 2002/584 kerethatározatnak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>A személy átadásának határideje<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> című 23. cikke szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="023.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A keresett személyt a lehető leghamarabb – az érintett hatóságok megállapodása szerinti időpontban – átadják.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="023.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A személyt legkésőbb az európai elfogatóparancs végrehajtásáról szóló végleges határozatot követő 10 napon belül át kell adni.</ALINEA></PARAG><?PAGE NO="3"?><PARAG IDENTIFIER="023.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Ha a keresett személy átadása a (2) bekezdésben előírt határidőn belül a tagállamok bármelyikének hatókörén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, a végrehajtó és a kibocsátó igazságügyi hatóság haladéktalanul felveszi a kapcsolatot és új átadási időpontban egyeznek meg. Ebben az esetben az átadásra az e megegyezés szerinti új időpontot követő 10 napon belül kerül sor.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="023.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Az átadás kivételesen ideiglenesen felfüggeszthető súlyos emberiességi okokból, például akkor, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a végrehajtása nyilvánvalóan veszélyeztetné a keresett személy életét vagy egészségét. Az európai elfogatóparancsot végre kell hajtani, amint ezek az okok megszűntek. A végrehajtó igazságügyi hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot, és új átadási időpontban egyeznek meg. Ebben az esetben az átadásra az e megegyezés szerinti új időpontot követő 10 napon belül kerül sor.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="023.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>Ha az érintett személy a (2)–(4) bekezdésben említett határidők lejárta után még mindig fogva van, szabadon kell bocsátani.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>E kerethatározatnak az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Elhalasztott vagy feltételes átadás<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> című 24. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="024.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A végrehajtó igazságügyi hatóság, miután határozott az európai elfogatóparancs végrehajtásáról, elhalaszthatja a keresett személy átadását annak érdekében, hogy ellene a végrehajtó tagállamban a büntetőeljárást lefolytathassák, illetve – ha már elítélték – hogy a végrehajtó tagállamban az európai elfogatóparancsban említett cselekménytől eltérő egyéb cselekménye miatt kiszabott büntetését letölthesse.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="024.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az átadás elhalasztása helyett a végrehajtó igazságügyi hatóság – a végrehajtó és a kibocsátó igazságügyi hatóság közötti közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – ideiglenesen átadhatja a keresett személyt a kibocsátó igazságügyi hatóságnak. A megállapodást írásban kötik meg, és a feltételek a kibocsátó tagállam összes hatóságára kötelezőek.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>E kerethatározat 26. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>A kibocsátó tagállam az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredő fogva tartás teljes időtartamát beszámítja a kiszabott szabadságvesztés‑büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés következtében a kibocsátó tagállamban letöltendő szabadságvesztés [helyesen: szabadságelvonás] teljes időtartamába.<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A holland jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A kerethatározatot a módosított <DATE ISO="20040429">2004. április 29‑i</DATE> wet tot implementatie van het kaderbesluit van de Raad van de Europese Unie betreffende het Europees aanhoudingsbevel en de procedures van overlevering tussen de lidstaten van de Europese Unie (az Európai Unió Tanácsának az európai elfogatóparancsról és az Európai Unió tagállamai közötti átadási eljárásokról szóló kerethatározatának átültetéséről szóló törvény; Stb. 2004., 195. szám; a továbbiakban: a személyek átadásáról szóló törvény) hajtja végre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A személyek átadásáról szóló törvény 1. cikkének e) pontja értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>ügyész [officier van justitie]: bármely ügyész, amennyiben e törvény így rendelkezik; minden más esetben az arrondissementsparket Amsterdam [amszterdami regionális ügyészség, Hollandia] ügyésze<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/>.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A személyek átadásáról szóló törvény 27. cikkének (2) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>A bíróság a tárgyalási szakasz lezárását megelőzően hivatalból határoz a keresett személy további fogva tartásáról, amennyiben e személy őrizetben vagy rendőrségi őrizetben van.<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>A személyek átadásáról szóló törvény 33–36. cikke a következőket írja elő:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><ARTICLE IDENTIFIER="033"><TI.ART><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>33. cikk</TI.ART><ALINEA><P>A 27. cikk alapján elrendelt szabadságelvonás – a szabadságelvonás más okból történő fenntartásának esete kivételével – megszűnik, amint:</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a.</NO.P><TXT>a bíróság vagy az officier van justitie (ügyész) hivatalból vagy a keresett személy vagy jogi képviselője kérelmére ezt elrendeli;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b.</NO.P><TXT>a határozat meghozatala óta tíz nap eltelt, kivéve ha a bíróság az officier van justitie (ügyész) indítványára határozva időközben meghosszabbította a fogva tartást.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="034"><TI.ART>34. cikk</TI.ART><ALINEA><PARAG IDENTIFIER="034.001"><NO.PARAG>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A 33. cikk b) pontjában említett szabadságelvonás legfeljebb tíz nappal meghosszabbítható.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="034.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az (1) bekezdéstől eltérően a szabadságelvonás legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, ha:</P><P>[…]</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>b.</NO.P><TXT>az átadást engedélyezték, de a tényleges átadásra az előírt határidőn belül nem kerülhetett sor.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></PARAG></ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></ARTICLE><ARTICLE IDENTIFIER="035"><TI.ART>35. cikk</TI.ART><ALINEA><PARAG IDENTIFIER="035.001"><NO.PARAG>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Az átadni kért személy tényleges átadására az átadást részben vagy egészben engedélyező határozatot követő legrövidebb időn belül, de legkésőbb e határozattól számított tíz napon belül kell, hogy sor kerüljön. Az officier van justitie (ügyész) a kibocsátó igazságügyi hatósággal folytatott konzultációt követően meghatározza a [tényleges átadás] helyét és idejét.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="035.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Ha sajátos körülmények folytán a tényleges átadásra az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerülhet sor, közös megegyezéssel új határidőt tűznek ki. Ebben az esetben a tényleges átadásra az e megegyezés szerinti időpontot követő tíz napon belül kerül sor.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="035.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A tényleges átadás kivételesen elhalasztható mindaddig, amíg azt súlyos emberiességi okok kizárják, különösen addig, amíg a keresett személy egészségi állapota nem teszi lehetővé az utazást. A kibocsátó igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell. Az officier van justitie (ügyész) a kibocsátó igazságügyi hatósággal folytatott konzultációt követően meghatározza a helyet és az időpontot, ahol és amikor a tényleges átadásra sor kerülhet. Ebben az esetben a tényleges átadásra az e megegyezés szerinti időpontot követő tíz napon belül kerül sor.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="035.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>A keresett személyt az (1)–(3) bekezdésben említett határidők lejártakor szabadon kell bocsátani.</ALINEA></PARAG></ALINEA></ARTICLE><?PAGE NO="5"?><ARTICLE IDENTIFIER="036"><TI.ART>36. cikk</TI.ART><ALINEA><PARAG IDENTIFIER="036.001"><NO.PARAG>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A tényleges átadás időpontjáról és helyéről való döntés elhalasztható, amennyiben és mindaddig, amíg a keresett személlyel szemben Hollandiában büntetőeljárás van folyamatban, vagy valamely holland bíróság által vele szemben hozott büntetőítélet még egészben vagy részben végrehajtható.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="036.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az (1) bekezdésben említett esetekben a miniszter az ügyész véleményének beszerzését követően dönthet úgy, hogy a keresett személy eljárás lefolytatása vagy jogerős bírósági határozattal vele szemben kiszabott szabadságvesztés‑büntetés végrehajtása céljából ideiglenesen már a kibocsátó igazságügyi hatóság rendelkezésére bocsátható, és meghatározhatja ezen ideiglenes rendelkezésre bocsátás feltételeit.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="036.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>A miniszter által előírt feltételek magukban foglalják:</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a.</NO.P><TXT>az (1) bekezdésben említett, folyamatban lévő büntetőeljárás esetén: mindenesetre azt, hogy az átadni kért személynek a Hollandiában a büntetőeljárásban való részvételhez való jogát tiszteletben kell tartani, és hogy Hollandiában fogja letölteni a vele szemben Hollandiában kiszabott büntetést.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></PARAG></ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/></ALINEA></ARTICLE></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT><DATE ISO="20210831">2021. augusztus 31‑én</DATE> a Sąd Okręgowy w Krakowie Wydział III Karny (krakkói regionális bíróság, III. büntető kollégium, Lengyelország) európai elfogatóparancsot bocsátott ki CJ lengyel állampolgárral szemben a 2002/584 kerethatározat 2. cikkének (2) bekezdése értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>szervezett lopás vagy fegyveres rablás<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> kategóriájába tartozó tizenhárom bűncselekmény miatt kiszabott két év szabadságvesztés‑büntetés végrehajtása céljából történő elfogása és átadása végett. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint CJ‑nek az e bűncselekményekért kiszabott büntetés szinte teljes egészét még le kell töltenie.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtása céljából <DATE ISO="20220602">2022. június 2‑i</DATE> határozatával elrendelte az érintett fogva tartását. E bíróság <DATE ISO="20220616">2022. június 16‑i</DATE>, jogerőre emelkedett határozatával engedélyezte az ezen elfogatóparancsban szereplő bűncselekmények miatt a lengyel hatóságoknak történő átadását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy CJ ellen az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekménytől eltérő cselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban Hollandiában. Így <DATE ISO="20211215">2021. december 15‑én</DATE> a Kantonrechter in de rechtbank Den Haag (a hágai bíróság mint körzeti egyesbíróság, Hollandia) az érintettet vezetői engedély nélküli gépjárművezetés miatt 360 euró pénzbüntetésre, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő, 7 napig terjedő szabadságvesztésre ítélte. CJ ezen ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, amelynek vizsgálatát <DATE ISO="20221004">2022. október 4</DATE>‑re tűzték ki, és CJ nem mondott le a büntetőeljárás keretében a jelenléthez való jogáról. A fellebbezési eljárásban hozandó ítélet felülvizsgálat tárgyát képezheti.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>E körülmények között <DATE ISO="20220617">2022. június 17‑én</DATE> az amszterdami regionális ügyészséghez tartozó ügyész (a továbbiakban: ügyész) a személyek átadásáról szóló törvény 36. cikkének (1) bekezdése alapján úgy határozott, hogy elhalasztja az érintett átadását, és az e törvény 35. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 34. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján indítványozta, hogy a kérdést előterjesztő bíróság <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>sajátos körülmények<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> miatt 30 nappal hosszabbítsa meg a fogva tartását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT><DATE ISO="20220622">2022. június 22‑én</DATE> a kérdést előterjesztő bíróság helyt adott az ügyészi indítványnak, és harminc nappal meghosszabbította a fogva tartást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT><DATE ISO="20220706">2022. július 6‑án</DATE> az ügyész ismét indítványozta az érintett fogva tartásának újabb 30 napra történő meghosszabbítását, azzal az indokkal, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>sajátos körülmények miatt a tényleges átadásra a tíznapos határidőn belül nem kerülhet sor<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/>. Ezt az indítványt lényegében azzal indokolta, hogy CJ nem kíván lemondani a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében a tárgyaláson való jelenléthez való jogáról. Ezenkívül jelezte, hogy el kívánja rendelni az átadás elhalasztását, és rendszeresen indítványozni kívánja a fogva tartás meghosszabbítását mindaddig, amíg e büntetőeljárás folyamatban van. Ugyanezen a napon a kérdést előterjesztő bíróság az ügyész indítványára újabb 30 nappal meghosszabbította a fogva tartást, ugyanakkor nem határozott arról, hogy hivatalból határoznia kell‑e a fogva tartás megszüntetéséről vagy felfüggesztéséről.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>E körülmények között a rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság) <DATE ISO="20220722">2022. július 22‑i</DATE>, a Bírósághoz ugyanezen a napon érkezett határozatával az eljárást felfüggesztette, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P>„1)</NO.P><TXT>Ellentétes‑e a 2002/584 kerethatározatnak a Charta 6. cikkével összefüggésben értelmezett 12. cikkével és 24. cikkének (1) bekezdésével az, hogy azt a keresett személyt, akinek szabadságvesztés‑büntetés végrehajtása céljából történő átadását végleges határozat alapján engedélyezték, azonban elhalasztották <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>annak érdekében, hogy ellene a végrehajtó államban az európai elfogatóparancsban említettől eltérő bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytathassanak le<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="00AB" ID="QE0018"/>, e büntetőeljárás során az európai elfogatóparancs végrehajtása céljából fogva tartják?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>A 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdésében szabályozott, az átadás elhalasztására vonatkozó hatáskör gyakorlásáról való határozathozatal az európai elfogatóparancs végrehajtásáról való olyan határozathozatalnak minősül‑e, amely e kerethatározat (8) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 6. cikkének (2) bekezdése szerint a végrehajtó igazságügyi hatóság feladata?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Amennyiben igen, arra vezet‑e az a körülmény, hogy e határozatot az e kerethatározat 6. cikkének (2) bekezdése értelmében vett végrehajtó igazságügyi hatóság intézkedése nélkül hozták meg, hogy a keresett személyt az ellene kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása céljából már nem lehet fogva tartani?</TXT></NP></ITEM></LIST></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>Ellentétes‑e a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének a Charta 47. és 48. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésével, hogy a keresett személynek büntetőeljárás végrehajtó tagállamban történő lefolytatás céljából történő átadását kizárólag azon az alapon halasztják el, hogy a keresett személy a kihallgatását követően e büntetőeljárás keretében nem kíván lemondani a jelenléthez való jogáról?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="7"?><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Amennyiben igen: Milyen tényezőket kell tehát figyelembe vennie a végrehajtó igazságügyi hatóságnak, amikor arról dönt, hogy elhalasztja‑e a tényleges átadást?</TXT></NP></ITEM></LIST></TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság eljárási szabályzatának 107. cikke szerinti sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás alkalmazását kérte. E kérelemnek <DATE ISO="20220803">2022. augusztus 3‑án</DATE> helyt adtak. A holland kormány, az Openbaar Ministerie (ügyészség, Hollandia), CJ és az Európai Bizottság az írásbeli szakasz során beadványt nyújtott be a Bírósághoz. A <DATE ISO="20220921">2022. szeptember 21‑én</DATE> tartott tárgyaláson CJ, az ügyészség, a holland, a francia, a lengyel kormány és a Bizottság vett részt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Előzetes észrevételek</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat lényegében két jogkérdésre vonatkozik, amelyek közül az első szervezeti és eljárási jellegű, míg a második a 2002/584 kerethatározat 24. cikke (1) bekezdése anyagi jogi alkalmazási feltételeinek körébe tartozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Egyrészt a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a keresett személy átadásának a 2002/584 kerethatározat 6. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 24. cikkének (1) bekezdése szerinti elhalasztására vonatkozó határozatot a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>végrehajtó igazságügyi hatóságnak<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> vagyis független igazságügyi szervnek kell‑e meghoznia, valamint, hogy milyen következményekkel jár e feltétel esetleges be nem tartása, különösen, hogy szükségessé teszi‑e az érintett szabadon bocsátását (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés). E kérdés abból ered, hogy a jelen ügyben az érintett személy átadásának elhalasztására vonatkozó határozatot kizárólag az ügyész hozta, és e bíróságnak kétségei vannak a tekintetben, hogy ez utóbbi ilyen független igazságügyi szervnek minősül. Az ügyész e határozat alapján indítványozta az említett bíróságnál az érintett fogva tartásának az átadása elhalasztásának időtartamára történő meghosszabbítását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Másrészt a kérdést előterjesztő bíróság lényegében kéri mind az érintett átadásának elhalasztására vonatkozó, a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése szerinti határozat feltételeinek (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés), mind következményeinek – különösen az érintett szabadlábra helyezése esetleges szükségességének – pontosítását (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés). E tekintetben e bíróság azt feltételezi, hogy az átadás elhalasztására vonatkozó e határozat jogszerű, ami azonban a jelen ügyben – az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre adandó választól függően – nem szükségképpen áll fenn.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>Az eljárásgazdaságosság érdekében tehát célszerűnek tűnik – amint azt a Bizottság javasolja – először az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre, majd ezt követően együttesen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és harmadik kérdésre válaszolni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="8"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésének első részével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2002/584 kerethatározat 6. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 24. cikkének (1) bekezdésével ellentétes‑e a személyek átadásáról szóló törvény szabályain alapuló olyan gyakorlat, amely az ügyészt ruházza fel hatáskörrel arra, hogy a keresett személy átadásának elhalasztásáról határozzon.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2002/584 kerethatározat 24. cikke (1) bekezdésének értelmében vett végrehajtó igazságügyi hatóság hatásköréről (első rész)</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>A 2002/584 kerethatározat 24. cikke (1) bekezdésének egyértelmű szövege szerint a keresett személy átadásának annak érdekében történő elhalasztására vonatkozó határozatot, hogy vele szemben a végrehajtó tagállamban párhuzamos büntetőeljárást folytassanak le, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>végrehajtó igazságügyi hatóságnak<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> kell meghoznia. Ezt megerősíti e kerethatározat (8) preambulumbekezdése, és ezt egyik fél sem vonja kétségbe.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság által megfogalmazott kétségekkel ellentétben, és amint arra a Bizottság rámutat, az, hogy a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>végrehajtó igazságügyi hatóságot<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> az átadás elhalasztására vonatkozó határozat meghozatalára hatáskörrel rendelkező szervként említi, azt mutatja, hogy e határozathozatal az európai elfogatóparancs kerethatározat – a <DATE ISO="20220428">2022. április 28‑i</DATE> C és CD (Az átadásról szóló határozat végrehajtásának jogi akadályai) ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑804/21 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:307">EU:C:2022:307</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0066">66.</REF.NP.ECR> pont.</REF.DOC.ECR></P></NOTE> kétségkívül e kerethatározat 23. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett – 6. cikke (2) bekezdésének értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>végrehajtásának<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> szerves részét képezi. A Bíróság megállapította, hogy az e kerethatározat 23. cikkének (3) bekezdése értelmében vett <HT TYPE="ITALIC">vis maior</HT> fennállásának értékelése, valamint adott esetben az új átadási időpont meghatározása az európai elfogatóparancs végrehajtásáról való határozathozatalt jelent, ami a végrehajtó igazságügyi hatóság olyan feladata, amely túllépi az e kerethatározat (9) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 7. cikke értelmében vett egyszerű <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>gyakorlati és igazgatási segítségnyújtás<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> kereteit.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>Lásd még: a C és CD (Az átadásról szóló határozat végrehajtásának jogi akadályai) ügyre vonatkozó indítványom (<REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑804/21 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:182">EU:C:2022:182</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0073">73</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0076">76.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Amint azt a Bizottság állítja, mivel a 2002/584 kerethatározat 23. cikkének (3) bekezdésében és 24. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetek a keresett személy európai elfogatóparancs végrehajtása keretében történő átadásának elhalasztásával járnak, semmilyen meggyőző ok nem indokolja, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>végrehajtó igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> önálló fogalmának<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P><DATE ISO="20201124">2020. november 24‑i</DATE> <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Openbaar Ministerie (Okirat‑hamisítás)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:953">EU:C:2020:953</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> tartalmát a kerethatározat 6. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 24. cikke (1) bekezdésének alkalmazása során eltérően kelljen értelmezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>A 2002/584 kerethatározat 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően a végrehajtó tagállam joga jelöli ki a végrehajtó igazságügyi hatóságot, amely felelős az e kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése szerinti, az átadás elhalasztására vonatkozó határozat meghozataláért, és e kijelölésnek összhangban kell állnia az uniós jog általános elveivel, különösen e hatóság függetlenségének elvével. E célból a tagállamok főszabály szerint a szabadon kijelölhetnek – a bírákon vagy bíróságokon kívül – a büntető igazságszolgáltatásban részt vevő bármely hatóságot, ideértve az ügyészségeket is. E hatóságnak azonban a jogállásra és a szervezetre vonatkozó olyan<?PAGE NO="9"?> szabályok alapján kell eljárnia, amelyek képesek biztosítani, hogy ne legyen kitéve azon kockázatnak, hogy többek között a végrehajtó hatalomtól származó egyedi utasításnak van alávetve. Ezenkívül ilyen esetben ezen államoknak biztosítaniuk kell, hogy e hatóság határozataival szemben olyan bírósági jogorvoslattal lehessen élni, amely megfelel a hatékony bírói jogvédelem követelményeinek.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Lásd ebben az értelemben és analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201124">2020. november 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Openbaar Ministerie (Okirat‑hamisítás)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:953">EU:C:2020:953</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>Márpedig a jelen ügyben nem vitatott, hogy az átadás elhalasztására vonatkozó határozatot az ügyész önállóan és bíróság közreműködése nélkül fogadta el. E tekintetben a Bíróság már megállapította, hogy a Hollandiában hatályos belső szervezeti és eljárási szabályokra tekintettel az amszterdami regionális ügyészséghez tartozó ügyész nem minősülhet a 2002/584 kerethatározat 6. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelmények értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>végrehajtó igazságügyi hatóságnak<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>, azon befolyás miatt, amelyet a végrehajtó hatalom többek között egyedi utasítások útján gyakorolhat e szervre, és ebből következően függetlenségének hiánya miatt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201124">2020. november 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Openbaar Ministerie (Okirat‑hamisítás)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:953">EU:C:2020:953</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR>, <REF.NP.ECR REF="NP0067">67.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0072">72.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220428">2022. április 28‑i</DATE> <NAME.CASE>C és CD (Az átadásról szóló határozat végrehajtásának jogi akadályai)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑804/21 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:307">EU:C:2022:307</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0061">61.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). A rendőrséget illetően lásd még: a C és CD (Az átadásról szóló határozat végrehajtásának jogi akadályai) ügyre vonatkozó indítványom (<REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑804/21 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:182">EU:C:2022:182</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0072">72.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Végezetül, a holland kormány és az ügyészség éppen ezen ítélkezési gyakorlat és az átadás elhalasztásáról szóló határozat meghozatalára vonatkozó hatáskör egy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>végrehajtó igazságügyi hatóságra<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> való ruházása szükségességének figyelembevétele érdekében pontosította többek között a tárgyaláson, hogy előkészítés alatt áll a személyek átadásáról szóló törvény olyan módosítása, amelynek célja, hogy az e területen hatáskörrel rendelkező szervként a bíróságot jelölje ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Ennélfogva azt javaslom, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés első részére azt a választ adja, hogy a keresett személy átadásának a 2002/584 kerethatározat 6. cikkének (2) bekezdésével és (8) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 24. cikkének (1) bekezdése alapján történő elhalasztására vonatkozó határozat az európai elfogatóparancs <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>végrehajtására<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> irányuló intézkedésnek minősül, következésképpen annak meghozatala a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>végrehajtó igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> feladata.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2002/584 kerethatározat 24. cikke (1) bekezdése megsértésének következményeiről (második rész)</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>A 2002/584 kerethatározat 24. cikke (1) bekezdése abból adódó megsértésének következményeit illetően, hogy az átadás elhalasztására vonatkozó határozatot nem igazságügyi hatóság, azaz a jelen ügyben az ügyész hozta meg, a felek álláspontja alapvetően eltér egymástól. Mind a Bizottság, mind CJ úgy véli, hogy az ilyen alaki követelmény megsértése – az e kerethatározat 23. cikkének (2)–(4) bekezdésében előírt követelményekhez hasonlóan – az érintett szabadon bocsátását teszi szükségessé. Ezzel szemben mind a holland kormány, mind az ügyészség – elismerve e jogsértés fennállását – úgy ítéli meg, hogy az nem befolyásolja a bíróságnak az említett kerethatározat 12. cikke értelmében vett, az érintett fogva tartását meghosszabbító külön határozatát. A tárgyaláson a francia és a lengyel kormány – kétségkívül csak az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre válaszolva – kifejtette, hogy attól függetlenül, hogy a jelen ügyben teljesülnek‑e az e kerethatározat 24. cikk (1) bekezdésében előírt feltételek, ugyanezen kerethatározat 12. cikke elegendő jogalapot képez ahhoz, hogy az érintett személy fogva tartását az átadása elhalasztásának tartama alatt fenntartsák.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Amint arra CJ és a Bizottság rámutat, az a követelmény, hogy a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése szerinti határozathozatali hatáskört <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>végrehajtó igazságügyi hatóságra<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> ruházzák, amely független vagy hatékony bírósági felülvizsgálat alá tartozik,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201124">2020. november 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Openbaar Ministerie (Okirat‑hamisítás)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:953">EU:C:2020:953</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> olyan bírósági hatásköri szabálynak minősül, amelytől a tagállamok főszabály szerint nem térhetnek el. Ezt kiemeli az ezen függetlenséget, valamint az olyan bírósági jogorvoslat fennállását hangsúlyozó ítélkezési gyakorlat, amely teljes mértékben megfelel a hatékony bírói jogvédelem követelményeinek, amennyiben ez az igazságügyi hatóság maga nem bíróság, és az átadás elhalasztása a keresett személy elfogásával vagy fogva tartásával jár.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201124">2020. november 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Openbaar Ministerie (Okirat‑hamisítás)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:953">EU:C:2020:953</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>A jelen ügyben azonban meg kell állapítani, hogy egyrészt a szóban forgó ügyész ebben az értelemben nem minősül független igazságügyi hatóságnak, másrészt tekintettel többek között a holland kormány, illetve az ügyészség által a tárgyaláson előadott, eltérő és nem egyértelmű állásfoglalásokra, úgy tűnik, hogy az említett ügyész keresett személy átadásának elhalasztására vonatkozó határozata nem képezi hatékony bírósági jogorvoslat tárgyát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Ugyanis, amint arra maga a kérdést előterjesztő bíróság is rámutat, az állandó gyakorlat szerint a bíróság nem vizsgálja felül az ügyész átadás elhalasztására vonatkozó határozatát mint olyant, amikor ezen ügyész arra vonatkozó indítványáról határoz, hogy a személyek átadásáról szóló törvény 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 27. cikkének (2) bekezdése alapján hosszabbítsák meg a keresett személy fogva tartását. Ezt az értékelést alátámasztják a holland kormány és az ügyészség írásbeli észrevételei, amelyek egyrészt az átadás elhalasztására vonatkozó, az ügyész által hozott határozat, másrészt pedig a bíróság által ugyanezen ügyész indítványára hozott, a további fogva tartásra vonatkozó határozat különálló jellegét hangsúlyozzák.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy e gyakorlatnak megfelelően a bíróság kizárólag arra jogosult, hogy a személyek átadásáról szóló törvény 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összefüggésben értelmezett 27. cikkének (2) bekezdése alapján a keresett személy <HT TYPE="ITALIC">fogva tartásának</HT> legfeljebb 30 napos időtartamra történő <HT TYPE="ITALIC">fenntartásáról</HT> határozzon. Ezzel szemben az átadás elhalasztására vonatkozó, az ügyész által e törvény 36. cikkének (1) bekezdése alapján hozott határozat, amely az e személy szabadságtól való megfosztásának meghosszabbítása iránti indítványának jogalapját képezi, <HT TYPE="ITALIC">ipso facto</HT> végrehajthatónak tűnik anélkül, hogy a bíróság általi, akár előzetes, akár utólagos hatékony bírósági felülvizsgálat alá tartozna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Ugyanakkor sem az átadásról szóló törvény 36. cikkének (1) bekezdése, amelyen a jelen ügyben az ügyész átadás elhalasztására vonatkozó határozata alapul, sem e törvény 1. cikkének e) pontja nem határozza meg kifejezetten a keresett személy átadásának a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése értelmében történő elhalasztására vonatkozó határozat meghozatalára hatáskörrel rendelkező szervet, és még kevésbé sem határozza meg azokat a feltételeket vagy azt a módot, amelyek mellett vagy ahogyan e határozat hatékony bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetné. E szabályok azt sem jelzik, hogy a fogva tartás meghosszabbítása iránti indítvány tárgyában eljáró bíróság hatáskörrel rendelkezik‑e az átadás elhalasztására vonatkozó ügyészi határozat jogszerűségének felülvizsgálatára, és ha igen, milyen mértékben.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>E tekintetben a holland kormány a tárgyaláson kifejtette, hogy az átadásról szóló törvény 36. cikkének (1) bekezdését lehet a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban értelmezni, így a bíróság az ügyész helyébe léphet, és orvosolhatja a fenti 37. pontban említett hibát. Nem zárható ki tehát, hogy legalábbis ez alkalommal, a személyek átadásáról szóló törvény 33. cikkének a) pontjával összefüggésben értelmezett 27. cikkének (2) bekezdése értelmében e bíróság ellenőrizheti az ügyész átadás elhalasztására vonatkozó határozatának jogszerűségét annak érdekében, hogy azt megsemmisítse, majd elrendelje a keresett személy szabadon bocsátását, vagy az ügyész helyébe lépjen és fenntartsa az átadás elhalasztását és e személy fogva tartását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Az a követelmény ugyanis, amely szerint a keresett személy átadásának elhalasztására vonatkozó határozatot független vagy hatékony bírósági felülvizsgálat alá tartozó <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>végrehajtó igazságügyi hatóságnak<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> kell meghoznia, azt feltételezi, hogy legkésőbb annak vizsgálata során, hogy teljesülnek‑e az e személy fogva tartásának fenntartását megalapozó feltételek, a hatáskörrel rendelkező bíróságnak lehetősége legyen e határozat jogszerűségének ilyen felülvizsgálatára.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Lásd a jelen indítvány 31. és 32. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.</P></NOTE> Ezáltal e bíróság adott esetben megsemmisítheti az említett határozatot abban az esetben, ha nem tartják tiszteletben a 2002/584 kerethatározat24. cikke (1) bekezdésének alkalmazási feltételeit, és elrendelheti az említett személy szabadon bocsátását, azon egyéb intézkedések sérelme nélkül, amelyeket az illetékes igazságügyi hatóság e személy szökésének megakadályozása érdekében a 2002/584 kerethatározat 12. cikkének megfelelően jogosult meghozni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy a jelen ügyben lehetséges‑e a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő ilyen megközelítés, amit a holland kormány és az ügyészség a tárgyaláson állított. E tekintetben azonban e bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy az általa történő esetleges <HT TYPE="ITALIC">utólagos</HT> – a fenti 42. pontban leírt – bírósági felülvizsgálat kellőképpen hatékony, és alkalmas arra, hogy teljes mértékben orvosolja a bírósági hatásköri szabály azon megsértését, amely abban áll, hogy kizárólag az ügyész fogadta el az átadás elhalasztására vonatkozó határozatot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Így, figyelemmel arra, hogy a jelen ügyben az ügyész átadás elhalasztására vonatkozó határozata ahhoz vezetett, hogy az érintett személy továbbra is fogva tartásban van Hollandiában, a kérdést előterjesztő bíróságnak ügyelnie kell arra, hogy e határozat ne maradjon átmenetileg hatályban addig, amíg e bíróság új határozatot nem hoz, amint arra a holland kormány és az ügyészség a tárgyaláson rámutatott. Ehhez hasonlóan az említett bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy visszamenőleg az ügyész helyébe léphet‑e a keresett személy átadásának elhalasztására vonatkozó új határozat elfogadása és adott esetben a fogva tartása fenntartásának engedélyezése érdekében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróságnak e kritériumokra tekintettel kell megvizsgálnia, hogy lehetséges‑e a személyek átadásáról szóló törvény 33. és 34. cikkével összefüggésben értelmezett 27. cikke (2) bekezdésének olyan értelmezése, amely megfelel a 2002/584 kerethatározat 6. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 24. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. Ezzel szemben, ha nem ez a helyzet, az érintett fogva tartásának más okból történő – e kerethatározat 12. cikke által engedélyezett – fenntartását igazoló belső jogi jogalap hiányában az érintettet szabadon kell bocsátani.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Következésképpen azt javaslom, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés második részére azt a választ adja, hogy a 2002/584 kerethatározat 6. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 24. cikke (1) bekezdésének – amelynek értelmében a keresett személy átadásának elhalasztására vonatkozó határozatot végrehajtó igazságügyi hatóságnak kell meghoznia – megsértése megköveteli, hogy e személyt szabadon bocsássák, e hatóság arra való lehetőségének sérelme nélkül, hogy e jogsértést többek között a vonatkozó belső jogi szabályok összhangban álló értelmezése útján orvosolja, illetve az e személy fogva tartásának más okból történő fenntartását igazoló belső jogi jogalap fennállásának sérelme nélkül.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">C.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és harmadik kérdésről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Előzetes észrevétel</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és harmadik kérdés azon a kérdést előterjesztő bíróság által kifejtett feltevésen alapul, amely szerint az érintett személy átadásának elhalasztására vonatkozó határozatot <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>végrehajtó igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> hozta meg, és az hatékony bírósági felülvizsgálat tárgyát képezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre tekintettel a 2002/584 kerethatározat 24. cikke (1) bekezdésének alkalmazási feltételeit a Charta 47. és 48. cikkére, vagyis a tisztességes eljáráshoz való jogra és a védelemhez való jogra tekintettel kell értelmezni, amelyre CJ a Hollandiában folyamatban lévő büntetőeljárás keretében hivatkozik.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2002/584 kerethatározat 24. cikke (1) bekezdésének a Charta 47. és 48. cikkére tekintettel értelmezett alkalmazási feltételeiről (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés)</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés első része lényegében arra irányul, hogy a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdésével ellentétes‑e a keresett személy átadásának elhalasztására vonatkozó határozat <HT TYPE="ITALIC">kizárólag</HT> azon az alapon, hogy e személy ragaszkodik a Charta 47. és 48. cikkében védett alapvető jogainak gyakorlásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Amint arra a Bizottság rámutat, a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése alapján a végrehajtó igazságügyi hatóság, miután határozott az európai elfogatóparancs végrehajtásáról, mérlegelési jogkörrel rendelkezik (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>elhalaszthatja<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>) a keresett személy átadásának büntetőeljárás végrehajtó tagállamban történő lefolytatása érdekében (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>annak érdekében, hogy ellene […] a büntetőeljárást lefolytathassák<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/>) történő elhalasztására vonatkozó határozat meghozatala tekintetében. Márpedig e mérlegelési jogkör gyakorlását – még az azt szabályozó további vagy pontosabb kritériumok hiányában is – többek között a Chartában foglalt alapvető jogoknak kell vezérelniük, amelyeket a nemzeti hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk az európai elfogatóparancs végrehajtása során (lásd e kerethatározat 1. cikkének (3) bekezdését).<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20201124">2020. november 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Openbaar Ministerie (Okirat‑hamisítás)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑510/19</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:953">EU:C:2020:953</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0053">53.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlatból következik ugyanis, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóság köteles figyelembe venni az érintettet a Charta 47. és 48. cikke alapján megillető alapvető eljárási garanciákat, köztük a – Bíróság által értelmezett – tisztességes eljáráshoz való jogot és védelemhez való jogot.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130226">2013. február 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Melloni</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑399/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:107">EU:C:2013:107</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170810">2017. augusztus 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Tupikas</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑270/17 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:628">EU:C:2017:628</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0060">60.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171222">2017. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Ardic</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑571/17 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:1026">EU:C:2017:1026</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ez a kötelezettség nem csupán az európai elfogatóparancs<?PAGE NO="13"?> végrehajtására irányuló eljárásra mint olyanra vonatkozik, hanem <HT TYPE="ITALIC">mutatis mutandis</HT> minden párhuzamos büntetőeljárásra is, amelyre a 2002/584 kerethatározat 24. cikke (1) bekezdésének értelmében az átadás elhalasztásának okaként hivatkoznak, és amely tehát attól elválaszthatatlan. Ezt megerősíti a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, <DATE ISO="20160309">2016. március 9‑i</DATE> (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="065" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 65., 1. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> 8. cikke, amely pontosítja a gyanúsítottaknak vagy vádlottaknak a nemzeti szinten folytatott büntetőeljárások során a tárgyalásukon való jelenléthez való jogát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>A vádlottnak a tárgyaláson való jelenléthez való joga, amelyről a jelen ügyben szó van, alapvető eleme a Charta 47. cikkének értelmében vett tisztességes eljáráshoz való jognak, valamint a Charta 48. cikkének (2) bekezdésében biztosított védelemhez való jognak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130226">2013. február 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Melloni</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑399/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:107">EU:C:2013:107</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220915">2022. szeptember 15‑i</DATE> <NAME.CASE>HN (Kitoloncolt vádlott elleni eljárás)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑420/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:679">EU:C:2022:679</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Hasonlóképpen, a 2016/343 irányelv 8. cikke értelmében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük többek között a vádlottak számára, hogy jelen lehessenek a tárgyalásukon.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220915">2022. szeptember 15‑i</DATE> <NAME.CASE>HN (Kitoloncolt vádlott elleni eljárás)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑420/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:679">EU:C:2022:679</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Noha ezen irányelv (35) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett 8. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett előírják a büntetőtárgyalásnak a vádlott távollétében történő megtartását, többek között akkor, ha ez utóbbi lemondott a tárgyaláson való jelenléthez való jogáról,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220915">2022. szeptember 15‑i</DATE> <NAME.CASE>HN (Kitoloncolt vádlott elleni eljárás)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑420/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:679">EU:C:2022:679</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35</REF.NP.ECR>–<REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Az ilyen lemondás – amelyet az érintettnek önszántából kell megtennie, és amelynek minden kétséget kizáróan bizonyítottnak kell lennie – feltételeit illetően lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130226">2013. február 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Melloni</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑399/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:107">EU:C:2013:107</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> más a helyzet, ha – mint a jelen ügyben – e személy ragaszkodik e jog gyakorlásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>Figyelembe véve a vádlottnak a tárgyaláson való személyes jelenléthez való joga elidegeníthetetlen jellegét,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130226">2013. február 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Melloni</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑399/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:107">EU:C:2013:107</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220915">2022. szeptember 15‑i</DATE> <NAME.CASE>HN (Kitoloncolt vádlott elleni eljárás)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑420/20</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:679">EU:C:2022:679</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> a CJ‑vel szemben 360 euró pénzbüntetéssel, illetve a pénzbüntetés helyébe lépő, 7 napig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, vezetői engedély nélküli gépjárművezetés miatt Hollandiában folyamatban lévő büntetőeljárás főszabály szerint elegendő ahhoz, hogy az érintett a tisztességes eljáráshoz való jogára és a védelemhez való jogára hivatkozhasson, mégpedig az ezen elfogatóparancs tárgyát képező azon bűncselekmény súlyosabb jellege ellenére, amely miatt az érintettet Lengyelországban elítélték.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Mindazonáltal a végrehajtó igazságügyi hatóságnak a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése szerinti, a keresett személy átadásának elhalasztásáról való határozathozatallal kapcsolatos mérlegelési jogköre nem alakítható át mérlegelést nem engedő hatáskörré <HT TYPE="ITALIC">pusztán</HT> amiatt, hogy e személy a végrehajtó tagállamban folytatott büntetőeljárás során alapvető eljárási garanciákra hivatkozik. Így a jelen ügyben, amint arra a kérdést előterjesztő bíróság és a Bizottság rámutat, az átadás elhalasztására vonatkozó határozatot nem kényszerítheti ki egyoldalúan az érintett, aki ragaszkodik a tisztességes eljáráshoz való jogának és a védelemhez való jogának a Hollandiában folyamatban lévő büntetőeljárás keretében történő azonnali gyakorlásához és tiszteletben tartásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>E tekintetben meg kell vizsgálni, hogy a 2002/584 kerethatározat 24. cikke által követett közérdekű célkitűzések igazolják‑e az érintett tisztességes eljáráshoz való joga és a védelemhez való joga gyakorlásának a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében vett korlátozását. Ugyanis, amint azt az állandó ítélkezési gyakorlat is elismerte, e jogok nem minősülnek abszolút<?PAGE NO="14"?> követelménynek, hanem korlátozhatók, feltéve hogy a korlátozás a kérdéses intézkedés által követett közérdekű célkitűzéseknek megfelel, és nem jelent a kitűzött célhoz képest aránytalan és megengedhetetlen beavatkozást, amely az így biztosított jogok lényegét sértené.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171220">2017. december 20‑i</DATE> <NAME.CASE>Prequ’ Italia</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑276/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:1010">EU:C:2017:1010</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180913">2018. szeptember 13‑i</DATE> <NAME.CASE>UBS Europe és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑358/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:715">EU:C:2018:715</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0062">62.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191016">2019. október 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Glencore Agriculture Hungary</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑189/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:861">EU:C:2019:861</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>A 2002/584 kerethatározat 24. cikkében előírt lehetőségek megvalósításával kapcsolatos mérlegelési jogkörének gyakorlása során tehát a végrehajtó igazságügyi hatóságnak figyelembe kell vennie mind a végrehajtó tagállamnak a keresett személlyel szemben folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatásához fűződő érdekét, mind pedig a kibocsátó tagállam ahhoz fűződő érdekét, hogy e személy átadását a lehető legrövidebb időn belül végrehajtsák, és ezeket az érdekeket mérlegelnie kell annak meghatározása érdekében, hogy lehetséges‑e a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog korlátozása, és ha igen, milyen mértékben. Ez a kötelezettség az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének első albekezdése szerinti lojális együttműködési kötelezettségből is következik, amely a végrehajtó és a kibocsátó igazságügyi hatóságok közötti párbeszédet irányítja a tagállamok közötti igazságügyi együttműködés rendszere hatékony működésének biztosítása érdekében, amely rendszernek az európai elfogatóparancs az egyik alapvető elemét képezi.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20211026">2021. október 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Openbaar Ministerie (A végrehajtó igazságügyi hatóság által történő meghallgatáshoz való jog)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑428/21 PPU és C‑429/21 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:876">EU:C:2021:876</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220222">2022. február 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Openbaar Ministerie (A kibocsátó tagállam törvényei által létrehozott bíróság)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑562/21 PPU és C‑563/21 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:100">EU:C:2022:100</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Elsősorban a végrehajtó igazságügyi hatóságnak figyelembe kell vennie a végrehajtó tagállam 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése által védett, ahhoz fűződő jogos érdekét, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárást lefolytassa, mielőtt a keresett személyt a kibocsátó tagállamnak átadná. Ez az érdek kisebb súllyal esik latba, ha az eljárás tárgyát képező bűncselekmény súlya és a kilátásba helyezett szankció jelentősége – mint a jelen ügyben is – jóval kisebb, mint az európai elfogatóparancs elfogadásának alapjául szolgáló bűncselekményé, illetve szankcióé. Így a végrehajtó igazságügyi hatóság a lojális együttműködési kötelezettsége alapján felfüggesztheti a folyamatban lévő büntetőeljárást, és a keresett személyt e kerethatározat 24. cikkének (2) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>feltételes<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> jelleggel ideiglenesen átadhatja, ugyanakkor a kibocsátó igazságügyi hatósággal közös megegyezéssel előírva, hogy e személy a büntetés kibocsátó tagállamban való végrehajtását követően visszatérjen a büntetőeljárás végrehajtó tagállamban történő lefolytatása céljából. Ebből az említett személy tisztességes eljáráshoz való jogának és védelemhez való jogának korlátozása következne, amely e jogok gyakorlásának elhalasztásában áll.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy egyrészt az ilyen megközelítés megvalósítható‑e, amit a felek a tárgyaláson kétségbe vontak, másrészt pedig, hogy az eljárásnak az érintett személy Hollandiába való esetleges visszatérése utáni folytatását követően teljes mértékben tiszteletben lehet‑e tartani az érintett eljárási jogait, ideértve az észszerű határidőn belüli határozathozatalhoz való jogát is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190212">2019. február 12‑i</DATE> <NAME.CASE>RH</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑8/19 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:110">EU:C:2019:110</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 31. és azt követő pontok); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190729">2019. július 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Gambino és Hyka</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑38/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:628">EU:C:2019:628</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 38. és azt követő pontok).</P></NOTE> Mindenesetre e jogok gyakorlásának ezen érintett személy ilyen ideiglenes átadása esetén való elhalasztása önmagában nem minősíthető <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>aránytalan és megengedhetetlen beavatkozásnak<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/>, amely e jogok lényegét sértené.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Másodsorban, a végrehajtó igazságügyi hatóságnak figyelembe kell vennie a kibocsátó tagállam ahhoz fűződő jogos érdekét, hogy a keresett személyt a lehető legrövidebb időn belül átadják, és a területén szabadságvesztéssel sújtsák. Ezt az érdeket mindazonáltal relativizálja a 2002/584 kerethatározat 12. cikkében előírt azon lehetőség, hogy e személyt az európai elfogatóparancs végrehajtása céljából fogva tartsák. E fogva tartás egyenértékűségét hallgatólagosan elismeri e kerethatározat 26. cikkének (1) bekezdése, amelynek értelmében a kibocsátó tagállamnak a szabadságelvonás időtartamát be kell számítania a keresett személy által a végrehajtó tagállamban letöltendő szabadságelvonás teljes időtartamába. Hasonlóképpen, a jelen ügyhöz hasonló esetben a büntetés végrehajtását követő társadalmi beilleszkedés célja a kibocsátó tagállamban való fogva tartás ellen szólhat, ha a keresett személy már bizonyos ideje a végrehajtó tagállamban tartózkodik, sőt, ott társadalmilag jól beilleszkedett.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20181113">2018. november 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Raugevicius</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑247/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:898">EU:C:2018:898</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 36. és azt követő pontok).</P></NOTE> A végrehajtó igazságügyi hatóság feladata annak meghatározása, hogy a körülményektől függően e két lehetőség közül melyik felel meg leginkább ennek a célnak, és hogy a kibocsátó tagállam jogos érdeke, amelynek figyelembevétele az érintett személyt megillető eljárási garanciák átmeneti korlátozásához vezethet, elsőbbséget élvezhet‑e a végrehajtó tagállamnak a fenti 57. pontban ismertetett érdekével szemben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>E körülmények között azt javaslom, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés első részére azt a választ adja, hogy a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének a Charta 47. és 48. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésével főszabály szerint nem ellentétes az, hogy a keresett személynek büntetőeljárás végrehajtó tagállamban történő lefolytatás céljából történő átadását azon az alapon halasztják el, hogy ez a személy e büntetőeljárás keretében nem kíván lemondani a jelenléthez való jogáról. Az e kerethatározat 24. cikke szerinti mérlegelési jogkörének gyakorlása keretében a végrehajtó igazságügyi hatóságnak mindazonáltal meg kell vizsgálnia, hogy az említett személyt megillető alapvető eljárási garanciák gyakorlásának korlátozása a kibocsátó és a végrehajtó tagállam esetlegesen eltérő jogos érdekére tekintettel igazolható‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés első részére adott alapvetően nemleges válaszra tekintettel nem szükséges válaszolni e kérdés második részére, amelyet csak arra az esetre tettek fel, ha az első kérdésre igenlő válasz adandó.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A keresett személynek az átadása jogszerű elhalasztását követő további fogva tartásáról (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés)</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy abban az esetben, ha a keresett személy átadását a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése értelmében jogszerűen halasztják el, e személy fogva tartható‑e ezen elhalasztás teljes időtartama alatt és az átadás megtörténtéig.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>E kerethatározat 24. cikke nem rendelkezik erről a kérdésről. Ezzel szemben az e kerethatározat 12. cikkében előírt általános szabály értelmében azt a kérdést, hogy a keresett személyt őrizetbe lehet‑e venni vagy továbbra is fogva lehet‑e tartani, a nemzeti joggal összhangban kell eldönteni. A személyek átadásáról szóló törvény 34. cikkének (2) bekezdése értelmében a fogva tartás legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, és ezt a kérdést előterjesztő bíróság a jelen ügyben már kétszer elrendelte.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Lásd a jelen indítvány 19. és 20. pontját.</P></NOTE> Így főszabály szerint önmagában sem az említett kerethatározat 12. cikkével, sem annak 24. cikkével nem ellentétes a fogva tartásnak az európai<?PAGE NO="16"?> elfogatóparancs végrehajtása céljából történő ilyen meghosszabbítása, tekintettel arra, hogy az átadás elhalasztása e végrehajtás szerves részét képezi,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd a jelen indítvány 29. pontját.</P></NOTE> még ha e hosszabbítás meg is haladhat egy bizonyos időtartamot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>A Bizottság állításával ellentétben ezt az értékelést nem kérdőjelezi meg sem az európai elfogatóparancs végrehajtására irányuló igazságügyi együttműködési rendszer általános szerkezete, sem a keresett személy átadására vonatkozó, a 2002/584 kerethatározat 23. cikkének (2)–(4) bekezdésében említett szigorú határidők, sem pedig a Charta 6. cikkéből eredő követelmények.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Kétségtelen, hogy a Bíróság már megállapította, hogy e határidők <HT TYPE="ITALIC">vis maior</HT> esetén történő meghosszabbításának a 2002/584 kerethatározat 23. cikkének (3) bekezdésében előírt lehetőségét az e kerethatározat 23. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabálytól való eltérésként megszorítóan kell értelmezni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220428">2022. április 28‑i</DATE> <NAME.CASE>C és CD (Az átadásról szóló határozat végrehajtásának jogi akadályai)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑804/21 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:307">EU:C:2022:307</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> A Bíróság e tekintetben pontosította, hogy az átadásnak a keresett személy által indított jogi eljárásokból eredő jogi akadályai előre láthatóak, és nem minősülhetnek ebben az értelemben vett <HT TYPE="ITALIC">vis maiornak</HT>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20220428">2022. április 28‑i</DATE> <NAME.CASE>C és CD (Az átadásról szóló határozat végrehajtásának jogi akadályai)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑804/21 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2022:307">EU:C:2022:307</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Mindazonáltal a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése különös szabálynak minősül a szigorú átadási határidőkre vonatkozó, az e kerethatározat 23. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt általános szabályokhoz képest, mivel a keresett személy átadása elhalasztásának sajátos esetére vonatkozik, amely többek között a végrehajtó tagállamnak a folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatásához fűződő jogos érdekének védelmére irányul.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Lásd a jelen indítvány 55–57. pontját.</P></NOTE> Az elhalasztás e konkrét esetét tehát egyértelműen meg kell különböztetni az átadás e kerethatározat 23. cikkének (3) vagy (4) bekezdése szerinti – az e kerethatározat 23. cikkének (1) és (2) bekezdésében megállapított általános szabályokhoz képest – kivételes elhalasztásának esetétől.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Ezt az értékelést az is megerősíti, hogy az uniós jogalkotó eltekintett attól, hogy a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdésében pontos határidőket vagy legalábbis az e kerethatározat 23. cikkében előírt határidőkre való hivatkozást szerepeltessen. Ebből <HT TYPE="ITALIC">a contrario</HT> az következik, hogy az említett kerethatározat 12. cikkének első mondatában rögzített elvnek megfelelően e kerethatározat mérlegelési jogkört biztosított a tagállamok számára a tekintetben, hogy meghatározzák azt az időtartamot, amely alatt a keresett személy az átadásának ugyanezen kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdése szerinti jogszerű elhalasztása alatt fogva tartható.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Ezenkívül a jelen ügyben az érintett ragaszkodik az őt megillető alapvető eljárási garanciáknak a Hollandiában folytatott büntetőeljárás során történő azonnali gyakorlásához, ami az átadás ügyész által a személyek átadásáról szóló törvény 36. cikkének (1) bekezdése alapján elrendelt elhalasztásának lényegi indokát képezi. Ez a körülmény azonban nem tekinthető a fenti 65. pontban felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>jogi akadálynak<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/>, mivel az csak a 2002/584 kerethatározat 23. cikkének alkalmazására vonatkozik, e kerethatározat 24. cikke (1) bekezdésének alkalmazására azonban nem, amiről a jelen ügyben szó van.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="17"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Végül kétségtelen, hogy a 2002/584 kerethatározat 24. cikkének (1) bekezdésén alapuló, arra vonatkozó határozat, hogy a keresett személyt továbbra is a végrehajtó tagállamban tartsák fogva, ahelyett hogy e személyt az európai elfogatóparancs végrehajtása céljából a kibocsátó tagállamnak átadnák, a kibocsátó tagállam által kiszabott büntetéshez hasonlóan a Charta 6. cikkének hatálya alá tartozó intézkedésnek minősül, és időben korlátozottnak kell lennie.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Lanigan</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑237/15 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:474">EU:C:2015:474</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0059">59.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170125">2017. január 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Vilkas</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑640/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:39">EU:C:2017:39</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Mindazonáltal a keresett személy szabadságának ennek megfelelő esetleges korlátozását teljes mértékben ellensúlyozza a kibocsátó tagállam azon kötelezettsége, hogy a végrehajtó tagállamban való fogva tartás teljes időtartamát levonja a kibocsátó tagállamban letöltendő szabadságelvonás teljes időtartamából. Ilyen körülmények között e személy további fogva tartása nem minősíthető a szabadsághoz való jog – az említett személyt a kibocsátó tagállamban mindenképpen sújtó – további korlátozásának, sem pedig a Charta 52. cikke (1) bekezdésének második mondata értelmében vett aránytalan intézkedésnek, feltéve hogy a szabadságelvonás időtartama nem haladja meg a kibocsátó tagállamban letöltendő szabadságelvonás időtartamát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Következésképpen azt javaslom, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre azt a választ adja, hogy a 2002/584 kerethatározatnak a Charta 6. cikkével összefüggésben értelmezett 12. cikkével és 24. cikkének (1) bekezdésével nem ellentétes az, hogy azt a keresett személyt, akinek szabadságvesztés‑büntetés végrehajtása céljából történő átadását végleges határozat alapján engedélyezték, azonban elhalasztották <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>annak érdekében, hogy ellene a végrehajtó államban az európai elfogatóparancsban említettől eltérő bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytathassanak le<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/>, e teljes büntetőeljárás során az európai elfogatóparancs végrehajtása céljából fogva tartják, feltéve, hogy a szabadságelvonás időtartama nem haladja meg a kibocsátó tagállamban letöltendő szabadságelvonás időtartamát.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Mindezen megfontolások alapján azt javaslom a Bíróságnak, hogy a rechtbank Amsterdam (amszterdami bíróság, Hollandia) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:</TXT><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20090226">2009. február 26‑i</DATE> 2009/299/IB tanácsi kerethatározattal módosított, az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, <DATE ISO="20020613">2002. június 13‑i</DATE> 2002/584/IB tanácsi kerethatározatnak az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6. cikkével összefüggésben értelmezett 12. cikkével és 24. cikkének (1) bekezdésével nem ellentétes az, hogy azt a keresett személyt, akinek szabadságvesztés‑büntetés végrehajtása céljából történő átadását végleges határozat alapján engedélyezték, azonban elhalasztották <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>annak érdekében, hogy ellene a végrehajtó államban az európai elfogatóparancsban említettől eltérő bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytathassanak le<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/>, e teljes büntetőeljárás során az európai elfogatóparancs végrehajtása céljából fogva tartják, feltéve, hogy a szabadságelvonás időtartama nem haladja meg a kibocsátó tagállamban letöltendő szabadságelvonás időtartamát.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A keresett személy átadásának a 2009/299 kerethatározattal módosított 2002/584 kerethatározat 6. cikkének (2) bekezdésével és (8) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 24. cikkének (1) bekezdése alapján történő elhalasztására vonatkozó határozat az európai elfogatóparancs <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>végrehajtására<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> irányuló intézkedésnek minősül, következésképpen annak meghozatala a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>végrehajtó igazságügyi hatóság<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> feladata.</TXT><?PAGE NO="18"?><P>E kerethatározat 6. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 24. cikke (1) bekezdésének – amelynek értelmében a keresett személy átadásának elhalasztására vonatkozó határozatot végrehajtó igazságügyi hatóságnak kell meghoznia – megsértése megköveteli, hogy e személyt szabadon bocsássák, e hatóság arra való lehetőségének sérelme nélkül, hogy e jogsértést többek között a vonatkozó belső jogi szabályok összhangban álló értelmezése útján orvosolja, illetve az e személy fogva tartásának más okból történő fenntartását igazoló belső jogi jogalap fennállásának sérelme nélkül.</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>A 2009/299 kerethatározattal módosított 2002/584 kerethatározat 24. cikkének az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. és 48. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésével főszabály szerint nem ellentétes az, hogy a keresett személynek büntetőeljárás végrehajtó tagállamban történő lefolytatás céljából történő átadását azon az alapon halasztják el, hogy ez a személy e büntetőeljárás keretében nem kíván lemondani a jelenléthez való jogáról. E kerethatározat 24. cikke szerinti mérlegelési jogkörének gyakorlása keretében a végrehajtó igazságügyi hatóságnak mindazonáltal meg kell vizsgálnia, hogy a keresett személyt megillető alapvető eljárási garanciák gyakorlásának korlátozása a kibocsátó és a végrehajtó tagállam esetlegesen eltérő jogos érdekére tekintettel igazolható‑e.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>