I.

Bevezetés

1.

A Verwaltungsgericht Wien (bécsi közigazgatási bíróság, Ausztria) jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelme egy kísérő nélküli kiskorú menekült szüleinek és fogyatékossággal élő felnőtt lánytestvérének családegyesítési jogosultságára vonatkozik. ( 2 ) E célból a kérdést előterjesztő bíróság azt az időpontot kívánja megállapítani, amikor a menekült kiskorú státuszát értékelni kell. Azt is kérdezi, hogy az uniós jog értelmében meg kell‑e adni a tartózkodási engedélyt a kísérő nélküli kiskorú menekült fogyatékossággal élő felnőtt lánytestvérének, ha ennek megtagadása azt eredményezné, hogy a szülők nem élhetnek a családegyesítési jogukkal.

II.

Jogi háttér

A.

Az uniós jog

2.

A 2003/86 irányelv 2. cikkének c) pontja a „családegyesítő” fogalmát a következőképpen határozza meg: „[…] egy harmadik országnak egy tagállamban jogszerűen tartózkodó állampolgára, és aki vagy akinek családtagjai az együttélés érdekében családegyesítésért folyamodnak”.

3.

A 2003/86 irányelv 2. cikkének f) pontja a „kísérő nélküli kiskorú” fogalmát a következőképpen határozza meg: „egy harmadik ország olyan állampolgárai, vagy olyan hontalanok, akik tizennyolcadik életévüket még nem töltötték be, és akik a tagállam területére a jog vagy a szokás alapján felelős felnőtt kísérete nélkül érkeznek, mindaddig, amíg ilyen személy tényleges felügyelete alá nem kerülnek, továbbá azok a kiskorúak, akiket a tagállam területére való beutazásuk után hagytak kíséret nélkül”.

4.

Az irányelv 3. cikkének (5) bekezdése szerint az irányelv nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy előnyösebb rendelkezéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn.

5.

A 2003/86 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamok ezen irányelv alapján és a IV. fejezetben megállapított feltételeknek való megfelelésre is figyelemmel engedélyezhetik a családegyesítő vagy házastársa felnőtt, nem házas gyermekeinek beutazását és tartózkodását, ha egészségi állapotuk miatt képtelenek saját magukról gondoskodni.

6.

A 2003/86 irányelv 10. cikke a következőképpen rendelkezik:

7.

A 2003/86 irányelv 12. cikke értelmében:

B.

Az osztrák jog

8.

A releváns nemzeti jogi rendelkezéseket a 2005. augusztus 16‑i Bundesgesetz über die Niederlassung und den Aufenthalt in Österreich (Niederlassungs‑ und Aufenthaltsgesetzes – NAG) (az Ausztriában való letelepedésről és tartózkodásról szóló szövetségi törvény, a továbbiakban: NAG) ( 3 ) 11. és 46. §‑a, valamint a 2005. augusztus 16‑i Bundesgesetz über die Gewährung von Asyl (Asylgesetz 2005) (menedékjogról szóló szövetségi törvény, a továbbiakban: AsylG 2005) 34. és 35. §‑a képezi. ( 4 )

III.

Az alapügy tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

9.

RI 1999. szeptember 1‑jén született szíriai állampolgár. Kísérő nélküli kiskorúként 2015. december 31‑én érkezett Ausztriába, és 2016. január 8‑án nemzetközi védelem iránti kérelmet terjesztett elő. A Bundesamts für Fremdenwesen und Asyl (idegenrendészeti és menekültügyi szövetségi hivatal, Ausztria) RI részére menekültstátuszt adott, mialatt az utóbbi kiskorú volt, és e határozatáról 2017. január 5‑én értesítette őt. Három hónappal és egy nappal ezt követően, 2017. április 6‑án RI szülei, CR és GF, valamint felnőtt lánytestvére, TY ( 5 ) engedélyt kértek ( 6 ) Ausztria szíriai nagykövetségétől arra, hogy családegyesítés céljából beutazhassanak Ausztriába és RI‑vel együtt ott tartózkodhassanak. RI e kérelmek benyújtásának időpontjában kiskorú volt. Az osztrák nagykövetség azzal az indokkal utasította el e kérelmeket, ( 7 ) hogy RI a családegyesítési eljárás során nagykorúvá vált. E határozat ellen nem nyújtottak be fellebbezést, és az 2018. június 26‑án jogerőre emelkedett.

10.

2018. július 11‑én CR, GF és TY a NAG 46. §‑a (1) bekezdésének 2. pontja alapján családegyesítés céljából tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtottak be a Landeshauptmann von Wienhez (Bécs tartományfőnöke, Ausztria). CR és GF a 2003/86/EK irányelvből eredő jogaikra hivatkoztak. TY az Emberi Jogok Európai Egyezményének (kihirdette: 1993. évi XXXI. tv.; a továbbiakban: EJEE) 8. cikkére alapozta kérelmét. A Landeshauptmann von Wien (Bécs tartományfőnöke) 2020. április 20‑án elutasította e kérelmeket, mivel azokat nem a menekültstátusz megadását követő három hónapon belül nyújtották be.

11.

CR, GF és TY (a továbbiakban: felperesek) a Verwaltungsgericht Wien (bécsi közigazgatási bíróság) előtt megtámadták ezeket a határozatokat. E bíróság többek között azt kérdezi, hogy a felperesek a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosultak‑e a családegyesítésre, tekintettel arra, hogy RI a családegyesítési eljárás során nagykorúvá vált. Nemleges válasz esetén azt szeretné megtudni, hogy mikor kellett volna benyújtani a családegyesítés iránti kérelmet ahhoz, hogy ez a jog fennálljon.

12.

A Verwaltungsgericht Wien (bécsi közigazgatási bíróság) a tárgyalást követően megállapította, hogy a felperesek nem jogosultak „szabványosnak” tekintett szálláshelyre, ( 8 ) nem rendelkeznek olyan „egészségbiztosítással”, valamint stabil és rendszeres fedezettel, ( 9 ) és nem rendelkeznek Ausztriában bevételi forrással. ( 10 ) Így nem felelnek meg a 2003/86 irányelv 7. cikkében foglalt követelményeknek. A kérdést előterjesztő bíróság azt is megállapította, hogy a szüleivel Szíriában élő TY cerebrális parézisben szenved, amelynek következtében kerekesszékre és napi személyes gondozásra szorul, beleértve az étkezéshez nyújtott segítséget is. Az édesanyja, CR gondoskodik róla. TY szülei nem hagyhatják őt egyedül, mivel az édesanyja által biztosított gondozás egyébként nem áll rendelkezésre Szíriában, és más családtagja nem tartózkodik ott.

13.

A Verwaltungsgericht Wien (bécsi közigazgatási bíróság) megállapította, hogy mivel az Osztrák Köztársaság nem alkalmazza a 2003/86 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt lehetőséget, TY az osztrák jog értelmében nem minősül családtagnak a családegyesítés szempontjából. A kérdést előterjesztő bíróság tehát úgy véli, hogy RI szülei kénytelenek lennének lemondani a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti családegyesítési jogukról, ha RI lánytestvére, TY nem kapna velük egyidejűleg tartózkodási engedélyt. Azt kérdezi, hogy az EUMSZ 20. cikknek a Ruiz Zambrano ítéletben ( 11 ) és a Dereci és társai ítéletben ( 12 ) foglalt értelmezése alkalmazható‑e analógia útján a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti családegyesítési jog gyakorlására, kiterjesztve ezen irányelv hatályát az abban kifejezetten nem említett személyek kategóriáira is. A kérdést előterjesztő bíróság rámutat arra, hogy az osztrák jog szerint TY az EJEE 8. cikke alapján a magán‑ és családi életével kapcsolatos kényszerítő okokból jogosult lehet tartózkodási engedélyre. Mindazonáltal úgy véli, hogy az uniós jog szerinti tartózkodási engedélyhez való jog nagyobb védelmet nyújthat, mint az, amely az EJEE 8. cikkének az osztrák hatóságok általi alkalmazása révén elérhető lenne.

14.

E körülmények között a Verwaltungsgericht Wien (bécsi közigazgatási bíróság, Ausztria) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

IV.

A Bíróság előtti eljárás

15.

2021. július 9‑én a Bíróság elnöke a C‑279/20. sz. ügyben, valamint az eljárást befejező határozatnak a C‑273/20. és C‑355/20. sz. egyesített ügyekben való meghozataláig felfüggesztette a jelen ügyben folyamatban lévő eljárást. 2022. augusztus 8‑án a Bíróság elnöke azt kérdezte a kérdést előterjesztő bíróságtól, hogy az említett ügyekben hozott ítéletek fényében egészében vagy részben fenn kívánja‑e tartani az előzetes döntéshozatal iránti kérelmét. ( 13 ) A kérdést előterjesztő bíróság 2022. szeptember 6‑án visszavonta az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében foglalt első kérdést, de a második–hetedik kérdés tekintetében fenntartotta kérelmét.

16.

A felperesek, Hollandia és az osztrák kormány, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújtott be. A 2023. február 14‑i tárgyaláson ugyanezen felek előadták szóbeli előterjesztéseiket, és válaszoltak a Bíróság kérdéseire.

V.

Értékelés

17.

A Bíróság kérésének megfelelően véleményemet a harmadik kérdés elemzésére korlátozom. ( 14 )

18.

A Verwaltungsgericht Wien (bécsi közigazgatási bíróság) lényegében azt kérdezi, hogy a kísérő nélküli kiskorú menekült harmadik ország állampolgárságával rendelkező felnőtt lánytestvére, akit egészségi állapota miatt teljes mértékben a szülei tartanak el, jogosult‑e az uniós jog alapján tartózkodási engedélyre, ha az engedély megadásának megtagadása azt eredményezi, hogy a szülei nem élhetnek a családegyesítési jogukkal. ( 15 ) A felperesek és a Bizottság úgy véli, hogy erre a kérdésre igenlő választ kell adni. A holland és az osztrák kormány nemleges választ javasol.

19.

A felperesek előadják, hogy TY egészségi állapotára tekintettel a családegyesítés megtagadása azt jelentené, hogy a szülei, CR és GF nem tudnák gyakorolni a fiukkal, RI‑vel való családegyesítéshez való jogukat, ez tehát megfosztaná e jogot minden gyakorlati hatásától. Ez az eredmény ellentétes a 2003/86 irányelvnek a családegyesítés előmozdítására irányuló célkitűzésével, és azzal a követelménnyel, hogy különös figyelmet kell fordítani a menekültek helyzetére. Emellett ellentétes a tényleges érvényesülés elvével is, amely szerint a nemzeti jogszabályi rendelkezések nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy a kísérő nélküli kiskorú menekült fogyatékossággal élő felnőtt lánytestvére is az irányelv hatálya alá tartozik, annak érdekében, hogy az előbbi élhessen a szüleivel való családegyesítés jogával.

20.

A holland kormány úgy véli, hogy a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdése a) pontja hatályának oly módon történő kiterjesztése, hogy az a kísérő nélküli kiskorú menekült fogyatékossággal élő felnőtt lánytestvérére is vonatkozzon, hatástalanná tenné ezen irányelv azon rendelkezéseit, amelyek kifejezetten lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy kiterjesszék a családegyesítéssel élni jogosult személyek körét. Az osztrák kormány azt állítja, hogy a 2003/86 irányelv hatályának kiterjesztése ellentétes az uniós jogalkotó kifejezett akaratával, mivel ez az intézkedés kimerítően meghatározza a családegyesítési joggal rendelkező személyek kategóriáit.

21.

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy RI‑nek a szüleivel való családegyesítéshez való jogának gyakorlása attól függ, hogy a szüleivel egyidejűleg TY‑nak is megadják‑e a tartózkodási jogot. ( 16 ) Ezért először meg kell vizsgálnom RI‑nek a szüleivel való családegyesítéshez való jogát az uniós jog alapján, mielőtt megvizsgálnám, hogy TY jogosult‑e ennek alapján tartózkodási engedélyre.

A.

A kísérő nélküli kiskorú menekültnek a szüleivel való családegyesítéshez való joga – A 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja

22.

A 2003/86 irányelv, amelynek célja a harmadik országbeli állampolgároknak a tagállamokba való beilleszkedésének megkönnyítése azáltal, hogy a családegyesítés révén lehetővé teszi a családi életet, meghatározza a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok családegyesítési jogának gyakorlására vonatkozó feltételeket. ( 17 ) A 2003/86 irányelv 5. cikkének (5) bekezdése előírja a tagállamok számára, hogy a családegyesítés iránti kérelmeket az érintett kiskorú gyermekek érdekében és a családi élet előmozdítása érdekében bírálják el. ( 18 ) A 2003/86/EK irányelvet többek között az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 7. cikkének és 24. cikke (2) és (3) bekezdésének fényében kell értelmezni és alkalmazni. ( 19 ) A Charta 7. cikke elismeri a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot. ( 20 ) Ezt a rendelkezést a gyermek mindenekfelett álló – az Alapjogi Charta 24. cikkének (2) bekezdésében elismert – érdekének figyelembevételére vonatkozó kötelezettséggel összefüggésben kell olvasni. Figyelembe kell venni a gyermeknek a szülőjével való rendszeres és személyes kapcsolattartásra vonatkozó – az Alapjogi Charta 24. cikkének (3) bekezdésében kifejezett –igényét. ( 21 )

23.

A 2003/86 irányelv 4. cikke felsorolja a harmadik országbeli állampolgár azon családtagjait, akik számára a tagállamoknak – esettől függően – az említett irányelv értelmében vett családegyesítési jogot kell vagy lehet elismerniük. ( 22 ) A 2003/86 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szabályozza a családegyesítő családmagja tagjainak, nevezetesen házastársának és kiskorú gyermekeinek családegyesítési jogát. ( 23 ) A 2003/86 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja akként rendelkezik, hogy a tagállamok bizonyos körülmények között engedélyezhetik a családegyesítő vagy házastársa szüleinek családegyesítését. A szülőkkel való családegyesítés lehetőségét tehát főszabály szerint az egyes tagállamoknak e rendelkezés alapján kell megállapítaniuk. E jog gyakorlása attól a feltételtől függ, hogy a szülők a családegyesítő eltartottjai, és a származás szerinti országban nem részesülnek megfelelő családi támogatásban. ( 24 ) A 2003/86 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti családegyesítési jog gyakorlásának emellett a 2003/86 irányelv „IV. fejezet[é]ben […] megállapított feltételeknek” is meg kell felelnie.

24.

A 2003/86 irányelv IV. fejezetében foglalt 7. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy előírják arra vonatkozó bizonyíték szolgáltatását, hogy a családegyesítő a) az érintett tagállamban egy hasonló család számára szabványosnak tekintett szálláshellyel rendelkezik; b) saját maga és családtagjai számára egészségbiztosítással rendelkezik; és c) az érintett tagállam szociálissegély‑rendszeréhez történő folyamodás nélkül a saját maga és családtagjai eltartásához elégséges állandó és rendszeres forrásokkal rendelkezik. Mivel a 2003/86 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése a „‑hat” képzőt használja, a tagállamok eltekinthetnek az e rendelkezés által előírt követelményektől.

25.

Bizonyos esetekben a menekültekre a családegyesítési jog gyakorlására vonatkozóan kedvezőbb feltételeket vonatkoznak. ( 25 ) A 2003/86 irányelv 10. cikkének (3) bekezdése kifejezetten a kísérő nélküli kiskorú menekültek helyzetével foglalkozik. Az irányelv kedvezményes bánásmódot ( 26 ) biztosít számukra azáltal, hogy biztosítja többek között a szüleikkel ( 27 ) vagy törvényes gyámjukkal ( 28 ) való családegyesítést anélkül, hogy bizonyos, az említett irányelv alapján egyébként alkalmazandó feltételeket támasztana. A 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja ugyanis előírja ( 29 ) a tagállamok számára, hogy engedélyezzék a kísérő nélküli kiskorú menekültnek a szüleivel való családegyesítését az említett irányelv „4. cikk[e] (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételek alkalmazása nélkül”.

26.

Tekintettel arra, hogy a 2003/86 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja kifejezetten utal a IV. fejezetben meghatározott feltételekre, a tagállamok nem követelhetik meg a kísérő nélküli kiskorú menekülttől vagy szüleitől a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontján alapuló családegyesítési eljárás során, hogy megfeleljenek a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. ( 30 ) A 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja egyértelművé teszi, hogy az uniós jogalkotó kifejezetten kizárta többek között azt a követelményt, hogy a kísérő nélküli kiskorú menekültet a szülei tartsák el, ( 31 ) és hogy neki be kelljen tartania a 2003/86 irányelv 7. cikkének (1) bekezdését. ( 32 ) A 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdése a) pontjának ez az értelmezése összhangban áll mind a szövegkörnyezettel, mind a 2003/86 irányelv azon céljával, hogy kedvezményes védelmet biztosítson a menekülteknek, és figyelembe vegye a kiskorúak, különösen a kísérő nélküli kiskorúak kiszolgáltatott helyzetét. Ha a kísérő nélküli kiskorú menekültek szüleit a 2003/86 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére köteleznék, ez korlátozná az irányelv 10. cikke (3) bekezdése a) pontjának hatékony alkalmazását és a kísérő nélküli kiskorú menekültekkel szemben biztosított kedvező bánásmódot.

B.

A kísérő nélküli kiskorú menekültnek a más családtagokkal való családegyesítéshez való joga – A 2003/86 irányelv 10. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja

27.

A Bíróság megállapította, hogy a menekült lánytestvére nem tartozik a családegyesítőnek a 2003/86 irányelv 4. cikkében említett családtagjai közé. ( 33 ) Emellett RI a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján sem jogosult a testvérével, TY‑nal való családegyesítésre. E rendelkezés szövege egyértelmű: csak a kísérő nélküli kiskorú menekültekre és szüleikre vonatkozik. ( 34 )

28.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti hatóságok nem állíthatnak ki a 2003/86 irányelven alapuló tartózkodási engedélyt olyan harmadik állambeli állampolgár részére, aki nem teljesíti az irányelv által ehhez előírt feltételeket. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a 2003/86 irányelven alapuló tartózkodási engedély megadását olyan személy részére, aki nem felel meg az abban foglalt feltételeknek, sérti ezen irányelv hatékony érvényesülését, és ellentétes az irányelv célkitűzéseivel. ( 35 )

29.

A 2003/86/EK irányelv elfogadásával, amely a Dán Királyság és Írország kivételével valamennyi tagállamra vonatkozik, az uniós jogalkotó nem kívánta kimerítően szabályozni a családegyesítéssel kapcsolatos valamennyi kérdést, ( 36 ) hanem a szubszidiaritás és az arányosság elve alapján közös minimumszabályokat állapított meg. ( 37 ) A 2003/86 irányelv tehát minimális harmonizációt ír elő, és nem zárja ki a tagállamok azon jogát, hogy a családegyesítésre vonatkozó nemzeti jog rendelkezéseit alkalmazzák azokban az esetekben, amelyekre ez az irányelv nem vonatkozik. ( 38 ) A 2003/86 irányelvben foglalt feltételek tehát nem sértik a tagállamok azon lehetőségét, hogy ezen irányelv 3. cikkének (5) bekezdése alapján nemzeti jogukra hivatkozva kedvezőbb feltételek mellett biztosítsanak beutazási és tartózkodási jogot. ( 39 ) Amennyiben valamely tagállam ilyen kedvezőbb feltételeket ír elő, a nemzeti jog, és nem a 2003/86 irányelv ( 40 ) szabályozza azok alkalmazását, kizárva ezzel a Charta alkalmazását. ( 41 )

30.

Az osztrák kormány a tárgyaláson megerősítette, hogy bár úgy véli, hogy a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján TY nem jogosult az RI‑vel családegyesítésre, az Osztrák Köztársaság a nemzeti jog alapján az EJEE 8. cikkével összhangban biztosítja az ilyen személyek számára a családegyesítési jogot. Az Európai Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás tükröződik mind a 2003/86 irányelv világos megfogalmazásában, mind pedig az irányelv rendelkezéseinek a Bíróság általi következetes értelmezésében.

31.

A felperesek és a Bizottság mindazonáltal azt állítják, hogy a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján a kísérő nélküli kiskorú menekültnek a szüleivel való családegyesítéshez való joga tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében e rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az a fogyatékossággal élő testvérét is megilleti. Ezt a célt a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdése a) pontjának a Charta 7. és 24. cikkére figyelemmel történő értelmezésével kell elérni, amely garantálja RI‑nek a szüleivel és ezen keresztül a lánytestvérével való családegyesítéshez való jogát. ( 42 )

32.

A 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontját végrehajtva a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a Chartában foglalt alapvető jogokat, a jelen esetben a Charta 7. és 24. cikkét. E kötelezettség fennállása azonban nem támaszthatja alá a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdése a) pontjának vagy ezen irányelv bármely más rendelkezésének a kifejezett megfogalmazásukkal ellentétes értelmezését. Az ilyen contra legem értelmezés – akár a Charta rendelkezéseire, akár a tényleges érvényesülés elvére való hivatkozással – szintén kizárt, mivel sérti a jogbiztonság elvét. ( 43 ) A 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontjában a más családtagokra való utalás hiánya az uniós jogalkotó mulasztásának sem tulajdonítható, mivel az irányelv kifejezetten gondoskodott a jelen ügyben felmerülőhöz hasonló helyzetek szabályozásáról, amint azt 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja és 10. cikkének (2) bekezdése egyértelműen bizonyítja.

33.

A 2003/86 irányelv 10. cikkének (2) bekezdése kifejezetten lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a menekültnek az irányelv 4. cikkében nem említett egyéb családtagjai számára is biztosítsa a családegyesítési jogot, amennyiben ezek a személyek a menekült eltartottjai. ( 44 ) A 2003/86 irányelv 10. cikkének (2) bekezdése az egyes tagállamoknak lehetőséget biztosít annak eldöntésére, hogy kiterjesztik‑e a 2003/86 irányelv hatályát. Egyúttal jelentős mozgásteret is biztosít az egyes tagállamoknak abban, hogy kiválasszák a menekültnek a 2003/86 irányelv 4. cikkében említettektől eltérő azon más családtagjait, akikre vonatkozik e kiterjesztés. ( 45 )

34.

A Bíróság elé terjesztett iratokból kitűnik, hogy az Osztrák Köztársaság úgy döntött, hogy nem él a 2003/86 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel. Mindenesetre TY a szüleinek és nem a testvérének, RI‑nek az eltartottja. ( 46 ) A Bíróság megállapította, hogy a 2003/86 irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eltartottsági feltételnek meg nem felelő nemzeti jogszabály ellentétes az irányelv célkitűzéseivel, mivel lehetővé teszi az ezen irányelvből eredő jogállás biztosítását az olyan személyek számára, akik nem felelnek meg az e jogállás megszerzéséhez szükséges feltételeknek. ( 47 )

35.

A Bíróság azt is kimondta, hogy a Charta nem fosztja meg a tagállamokat az arra vonatkozó hatáskörüktől, hogy a 2003/86 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének átültetéséről döntsenek, és megvizsgálják az e rendelkezés alapján benyújtott, családegyesítés iránti kérelmeket. ( 48 ) Ebből következik, hogy a Bíróságnak nem áll módjában a 2003/86 irányelv 10. cikke (2) bekezdésének szövegét és hatályát a Charta 7. vagy 24. cikkére való hivatkozással megváltoztatni vagy kiterjeszteni. ( 49 )

36.

Ennélfogva annak megállapítását javaslom a Bíróságnak, hogy a 2003/86 irányelvnek a Charta 7. és 24. cikkének fényében értelmezett 10. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján RI nem jogosult a lánytestvérével, TY‑nal való családegyesítésre. E rendelkezések hatályának nemkívánatos kiterjesztése ellentétes lenne a Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatával, aláásná a 2003/86 irányelv tényleges érvényesülését, valamint megszüntetné az Európai Unió és a tagállamok által elért, gondosan kialakított jogalkotási egyensúlyt.

37.

A Bíróságnak az EUMSZ 20. cikkre és az uniós polgárságra vonatkozó ítélkezési gyakorlata, amelyre a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozott, szintén nem alkalmazható analógia útján a 2003/86 irányelv hatályának kiterjesztése érdekében. ( 50 ) A Ruiz Zambrano ítéletben ( 51 ) a Bíróság többek között kimondta, hogy az EUMSZ 20. cikkel ellentétes, ha valamely tagállam az uniós polgársággal rendelkező kiskorú gyermekeinek eltartásáról gondoskodó, harmadik országbeli állampolgártól megtagadja az azon tagállamban való tartózkodást, ahol az előbbiek tartózkodnak, és amelynek állampolgárai, mivel az ehhez hasonló döntések megfosztanák az említett gyermekeket attól, hogy uniós polgárként meglévő jogállásukkal összefüggő jogaik lényegét ténylegesen élvezzék. Ennek során a Bíróság kiemelte, hogy az uniós polgárság „a tagállamok állampolgárainak alapvető jogállása”. ( 52 ) A harmadik országbeli állampolgárok jogállása – ideértve a menekülteket is – nem hasonlítható össze az uniós polgárokéval, kivéve, ha az uniós jogszabályok kifejezetten hasonló jogokat és kötelezettségeket biztosítanak a harmadik országok állampolgárainak. ( 53 )

C.

A felnőtt, nem házas gyermekek családegyesítési joga, ha egészségi állapotuk miatt képtelenek saját magukról gondoskodni – A 2003/86 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja

38.

A 2003/86 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja azt írja elő, hogy a tagállamok „engedélyezhetik” a családegyesítő és házastársa felnőtt, nem házas gyermekeinek beutazását és tartózkodását, azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó gyermekek egészségi állapotuk miatt képtelenek saját magukról gondoskodni. Ebben az összefüggésben a 2003/86 irányelv IV. fejezetében meghatározott feltételeket be kell tartani.

39.

Eltekintve attól, hogy nem világos, hogy az Osztrák Köztársaság élt‑e a 2003/86 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt lehetőséggel, ( 54 ) e rendelkezés a családegyesítő családmagjának tagjaira, nem pedig testvéreire vonatkozik. TY tehát nem hivatkozhat annak feltételeire, hogy érvényesítse az RI‑vel való családegyesítéshez való jogát. Amint arra a jelen indítvány 36. és 37. pontja is rámutat, a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a 2003/86 irányelv célkitűzéseivel ellentétes, ha az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja által biztosított védelmet más személyekre is kiterjesztik. A Charta sem érvényesülhet oly módon, hogy korlátozza a tagállamok választási lehetőségét e rendelkezés alkalmazása tekintetében. ( 55 )

40.

Míg RI és lánytestvére, TY a 2003/86 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján nem jogosult a családegyesítésre, addig szülei, CR és GF az irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosultak az RI‑vel való családegyesítésre. A családegyesítés iránti kérelmük elfogadását követően CR‑nek és GF‑nek a 2003/86 irányelv 13. cikkének (2) bekezdése értelmében joga van tartózkodási engedélyt szerezni az Osztrák Köztársaságban. Az O és társai ítéletben ( 56 ) a Bíróság megjegyezte, hogy egy harmadik ország valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó állampolgárai tekintetében, akik családegyesítésért folyamodnak, el kell ismerni, hogy a 2003/86 irányelv 2. cikkének c) pontja értelmében „családegyesítőnek” minősülnek. CR és GF jogosult a TY‑nal való családegyesítésre a 2003/86 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében, feltéve, hogy az Osztrák Köztársaság él ezzel a lehetőséggel. Miután a tagállamok élnek ezzel a lehetőséggel, végrehajtják az uniós jogot. Az e célt szolgáló nemzeti szabályozásnak tehát meg kell felelnie a Chartában foglalt alapvető jogoknak és az arányosság elvének. ( 57 )

41.

CR, GF és TY együtt kérte az RI‑vel való családegyesítést. Tekintettel családi kapcsolatuk természetére és TY súlyos fogyatékosságára, kérelmeiket egyidejűleg kell megvizsgálni ( 58 ) annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak az uniós jogból eredő valamennyi jogukról és kötelezettségükről, beleértve a 2003/86 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontját, 10. cikke (3) bekezdésének a) pontját és 13. cikkét, a Charta 7. cikkének, valamint 24. cikke (2) és (3) bekezdésének fényében értelmezve. ( 59 ) E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 2003/86 irányelv 17. cikke előírja a családegyesítés iránti kérelmek egyedi vizsgálatát. Az illetékes nemzeti hatóságoknak a 2003/86 irányelv végrehajtása és az ilyen kérelmek vizsgálata során el kell végeznie az összes szóban forgó érdek kiegyensúlyozott és méltányos értékelését. ( 60 ) Figyelembe kell venni a kiskorú gyermekek mindenek felett álló érdekeit és a kísérő nélküli kiskorú menekültek különleges körülményeit is. ( 61 )

42.

Ennélfogva ellentétes a 2003/86 irányelv célkitűzéseivel, valamint a Charta 7. cikkével és 24. cikkének (2) és (3) bekezdésével, ha a CR‑hez és/vagy GF‑hez hasonló kérelmezőknek ( 62 ) az említett irányelv 13. cikkének (2) bekezdése szerinti tartózkodási engedéllyel kell rendelkezniük, mielőtt TY‑nak a szüleivel való családegyesítés iránti kérelmét az említett irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján megvizsgálnák. Az ilyen szétaprózott megközelítés ráadásul aláásná RI‑nek a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti családegyesítési jogát.

43.

Az Osztrák Köztársaság előírhatja, hogy a 2003/86 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti családegyesítés feltétele az említett irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesítése. E követelmények csak TY‑ra vonatkoznak, mivel CR és GF a 2003/86 irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében mentesül ez alól. ( 63 ) A Bíróság megállapította, hogy mivel a családegyesítés engedélyezése tekinthető főszabálynak, az irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt lehetőséget szűken kell értelmezni. A tagállamok csak oly módon élhetnek a számukra biztosított mérlegelési mozgástérrel, hogy az ne veszélyeztesse az irányelvnek a családegyesítés elősegítésére irányuló célját. ( 64 ) A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az illetékes hatóságok eleget tesznek-e a 2003/86 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt, valamint az e rendelkezéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatból eredő követelményeknek.

VI.

Végkövetkeztetés

44.

A fenti megfontolások tükrében azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Verwaltungsgericht Wien (bécsi közigazgatási bíróság, Ausztria) által feltett harmadik kérdésre a következőképpen válaszoljon: