2022.11.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 434/105

P9_TA(2022)0106

A 2023. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatások – III. szakasz

Az Európai Parlament 2022. április 5-i állásfoglalása a 2023. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról, III. szakasz – Bizottság (2021/2226(BUI))

(2022/C 434/18)

Az Európai Parlament,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikkére,

—

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

—

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a pénzügyi rendelet),

—

tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre (2) (az MFF rendelet),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott, az egyedi programok megerősítéséről és az alap-jogiaktusok kiigazításáról szóló együttes nyilatkozatra (3),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott, az AKCS beruházási keretből visszaáramló forrásoknak a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz javára történő felhasználásáról szóló együttes nyilatkozatra (4),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott, a visszavont forrásoknak a kutatási programmal összefüggésben történő újbóli felhasználásáról szóló együttes nyilatkozatra (5),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott, az NGEU kamatköltségeinek és törlesztéseinek a 2021–2027-es MFF keretében történő kezeléséről szóló együttes nyilatkozatra (6),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott, az uniós költségvetésre potenciálisan jelentős hatást gyakorló, az EUMSZ 122. cikkén alapuló új javaslatok költségvetési vizsgálatáról szóló együttes nyilatkozatra (7),

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott, a külső címzett bevételekre, valamint a hitelfelvételre és -nyújtásra vonatkozó, a költségvetési rendeletben foglalt rendelkezések újraértékeléséről szóló együttes nyilatkozatra (8),

—

tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendelet tervezetéről szóló, 2020. december 16-i jogalkotási állásfoglalására (9),

—

tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2021. december 22-i bizottsági javaslatra (COM(2021)0569),

—

tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra (10),

—

tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2020. december 14-i (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatra (11),

—

tekintettel a fent említett határozat módosításáról szóló, 2021. december 22-i bizottsági javaslatra (COM(2021)0570),

—

tekintettel a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló, 2020. december 14-i (EU) 2020/2094 tanácsi rendeletre (12),

—

tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (13),

—

tekintettel a szociális jogok európai pillérére (EPSR), amelyet az Európai Tanács, a Parlament és a Bizottság 2017 novemberében hirdetett ki, a szociális jogok európai pillérének végrehajtásáról szóló, 2021. március 4-i bizottsági cselekvési tervre, valamint az Európai Tanács tagjai által 2021 májusában elfogadott, a szociális ügyekről szóló portói nyilatkozatra,

—

tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és az abban foglalt fenntartható fejlődési célokra,

—

tekintettel a digitális oktatási politika kialakításáról szóló 2021. március 25-i állásfoglalására (14),

—

tekintettel a „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című, 2021. március 9-i bizottsági közleményre (COM(2021)0118),

—

tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

—

tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására (15),

—

tekintettel a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (16) (európai klímarendelet),

—

tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) „1,5 oC-os globális felmelegedés”, „Az éghajlatváltozás és a földhasználat”, valamint „Az óceánok és a krioszféra a változó éghajlatban” című különjelentéseire,

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján (COP21) Párizsban, 2015. december 12-én elfogadott megállapodásra (Párizsi Megállapodás),

—

tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló, 2022. március 1-jei állásfoglalására (17),

—

tekintettel a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform (IPBES) biológiai sokféleségről és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló globális értékelő jelentésére,

—

tekintettel a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó, uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiára,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék „A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése az uniós költségvetésben: a szavak után eljött a tettek ideje” című, 10/2021. sz., 2021. május 26-i különjelentésére,

—

tekintettel az Európai Unió 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (18) és az ehhez csatolt, a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozatokra,

—

tekintettel a 2023. évi költségvetési iránymutatásokról szóló, 2022. március 15-i tanácsi következtetésekre (07218/2022),

—

tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére,

—

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság módosítások formájában benyújtott álláspontjára,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Halászati Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság leveleire,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0062/2022),

A.

mivel a Parlament több állásfoglalásban azt javasolta, hogy a tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) forrásainak legalább 2 %-át fordítsák a kulturális és kreatív ágazatokra, és legalább 10 %-át az oktatásra, továbbá hogy a megosztott irányítás alá tartozó Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) forrásainak legalább 5 %-át fordítsák az európai gyermekgarancia keretében végzett tevékenységek támogatására;

2023. évi költségvetés: a helyreállítás folytatása mindenki javára

1.

 megállapítja, hogy a 2022-ben várható további növekedésre utaló biztató jelek ellenére továbbra is bizonytalanok a gazdasági kilátások, olyan tényezők miatt, mint az ellátási lánc zavarai, a magas energiaárak, a növekvő infláció, a folytatódó Covid19-világjárvány, valamint az Ukrajna elleni invázió következményei; emlékeztet ezért arra, hogy a geopolitikai kihívásokra adandó válaszok kialakítása mellett a 2023. évi uniós költségvetés fontos szerepet fog játszani az Unió gazdaságának és versenyképességének megerősítésében, valamint a saját rezilienciánk felépítésében, amely hozzájárul az európai zöld megállapodás és az igazságos átmenet sikeres végrehajtásához, hogy senki ne maradjon le, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdításához, melyek a helyreállítás alapját képezik;

2.

 ezért elkötelezi magát egy olyan jövőorientált költségvetés elfogadása mellett, amely megfelel az Unió politikai prioritásainak, melyek a következők: az egészségügyi unió megerősítése, a zöld és digitális átállást sikerre vitele, a méltányos, inkluzív, fenntartható és reziliens helyreállítás előmozdítása – beleértve a kis- és középvállalkozások (kkv-k) fokozott támogatását –, a jogállamiság, az uniós értékek és az alapvető jogok és azok alkalmazásának előmozdítása, Unió-szerte több lehetőség biztosítása mindenki, de különösen a fiatalok számára, és az Unió megerősítése mind a saját polgárai érdekében, mind a világban elfoglalt pozíciója tekintetében;

3.

 hangsúlyozza az uniós kohéziós politikának az Unió alapvető beruházási politikájaként és a fenntartható és inkluzív fellendülés egyik sarokköveként betöltött központi szerepét, és rámutat annak egyedülálló európai hozzáadott értékére és az EU, valamint tagállamai és régiói átfogó harmonikus fejlődéséhez való hozzájárulására; rámutat arra, hogy 2023 lesz a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretből finanszírozott uniós programok – különösen a megosztott irányítás alá tartozó kohéziós programok – végrehajtásának utolsó éve, és egyben az az év, amikor felgyorsul az új programok végrehajtása; ezért elvárja, hogy mindez tükröződjön a 2023. évi költségvetés kifizetési előirányzatainak jelentős növekedésében;

4.

 kiemeli, hogy az új közös agrárpolitika (KAP) 2023-tól lép hatályba; emlékeztet arra, hogy a KAP és a közös halászati politika központi szerepet tölt be az európai élelmiszer-ellátó rendszerben, amely valamennyi európai számára megfizethető, magas minőségű élelmiszert és táplálkozásbiztonságot nyújt; rámutat továbbá a mezőgazdasági piacok megfelelő működésének, a vidéki régiók fenntartható fejlődésének, a mezőgazdasági termelők és halászok stabil és elfogadható jövedelmének, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és a biológiai sokféleség megőrzésének, valamint a mezőgazdasági termelők generációs megújulásának fontosságára; kéri, hogy fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a kisüzemi mezőgazdaságra, a fiatal mezőgazdasági termelőkre és a halászati kisvállalkozásokra, és e célra a lehető leghatékonyabban használják fel a megfelelő uniós programokat; rámutat, hogy a COVID19 kitörése, az emelkedő energiaárak és más válságok számos mezőgazdasági ágazatot súlyosan érintettek;

5.

 hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok 2023 végéig a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló összes forrást lekössék, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat és a kedvezményezetteket ebben a tekintetben, miközben bevonja a Parlamentet a folyamat felügyeletébe és átlátható értékelésébe; emlékeztet továbbá annak fontosságára, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat, a szociális partnereket és a civil társadalmat bevonják a vonatkozó uniós programok végrehajtásába és nyomon követésébe;

Erősebb egészségügyi unió

6.

 emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság példátlan nyomás alá helyezte a közegészségügyi rendszereket, és súlyosbította a már fennálló nehézségeket; üdvözli, hogy az uniós egészségügyi politika elsőbbséget élvez, és kiemeli „az EU az egészségügyért” programot és a Horizont Európa keretprogramon belül az egészségügyi klasztert; megjegyzi, hogy az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) felkészültségi tevékenységeinek költségvetése ezekből a programokból és az uniós polgári védelmi mechanizmusból származik, és mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez veszélyeztetheti a jogalkotók által elfogadott más fontos egészségügyi célkitűzések elérését; ezért emlékeztet arra, hogy új forrásokat kell biztosítani a HERA számára; hangsúlyozza továbbá, hogy különös figyelmet kell fordítani a HERA Parlament általi ellenőrzésére; kiemeli az Európai Orvosi Hadtest uniós polgári védelmi mechanizmus keretében történő felépítésének fontosságát, és felkéri az összes tagállamot, hogy további forrásokkal járuljanak hozzá ehhez; hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani az európai rákellenes terv számára, nagy hangsúlyt fektetve a polgárok számára kézzelfogható eredményeket hozó intézkedésekre, például a rákgyógyászatbeli képalkotásra vonatkozó európai kezdeményezésre vagy a HPV elleni vakcinázási programra;

7.

 elismeri az egyéb uniós programok, köztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fontosságát az egészségügyi válságok megelőzésére, valamint az egészségügyi rendszerek és infrastruktúra rezilienciájának megerősítésére irányuló beruházások és támogatások biztosításában; hangsúlyozza, hogy össze kell hangolni ezeket a tevékenységeket más uniós finanszírozású programokkal, többek között „az EU az egészségügyért” programmal, miközben csökkenteni kell az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén fennálló egyenlőtlenségeket; hangsúlyozza, hogy valamennyi tagállamban és a tagállamokon kívül is erősíteni kell a védőoltásokkal kapcsolatos tájékoztató kampányokat; emlékeztet továbbá arra, hogy biztosítani kell a végrehajtás folyamatosságát és az alacsony adminisztratív kapacitással rendelkező tagállamok számára a technikai segítségnyújtáshoz való hozzáférést; hangsúlyozza, hogy az egészséggel és biztonsággal foglalkozó decentralizált ügynökségeket és szerveket megfelelően finanszírozni kell, és el kell látni személyzettel, valamint szükség esetén meg kell erősíteni;

A zöld és digitális átállás sikerre vitele

8.

 elismeri, hogy az európai zöld megállapodás végrehajtásához, az Unió klímasemlegességi céljának 2050-ig történő eléréséhez, valamint a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés megvalósításához jelentős köz- és magánberuházásokra lesz szükség a Bizottság által azonosított, zöld átálláshoz kapcsolódó beruházási szakadék áthidalása és a Párizsi Megállapodás kötelező célkitűzéseinek elérése érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy az intézkedések elmaradása sokkal magasabb költségekkel járna; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek központi szerep jut a zöldebb, fenntarthatóbb, társadalmilag befogadó, reziliensebb és versenyképesebb Unió kialakítását célzó igazságos átmenetre irányuló erőfeszítésekben; hangsúlyozza különösen annak szükségességét, hogy megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítsanak ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja kötelezettségvállalásait, miközben senkit nem hagy hátra; kitart amellett, hogy az európai zöld megállapodás sikere többek között a finanszírozásától függ, és kéri, hogy az uniós finanszírozási eszközöket elsősorban a zöld átállás által leginkább érintett régiókban, ágazatokban és területeken alkalmazzák, figyelembe véve a tagállamok szükségleteit; hangsúlyozza, hogy lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy teljes mértékben kihasználhassák az európai zöld megállapodásból, valamint a környezeti fenntarthatóságra és a digitalizációra való saját üzleti átállásukból fakadó lehetőségeket;

9.

 emlékeztet arra, hogy ambiciózus forrásokat kell biztosítani az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépést és a környezetvédelmet támogató programok, például a LIFE számára, valamint hogy fel kell gyorsítani és teljes körűen végre kell hajtani az igazságos átmenet mechanizmust, többek között további technikai segítségnyújtás révén, amely támogatja a tagállamokat e feladat végrehajtásában; emlékeztet továbbá arra, hogy biztosítani kell, hogy az uniós kiadások hozzájáruljanak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, többek között a természeti katasztrófákra való – különösen az európai polgári védelmi mechanizmusra épülő – felkészültség megerősítése révén, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához; elvárja a Bizottságtól, hogy tegyen eleget a 2022. évi költségvetés egyeztetése során tett azon kötelezettségvállalásának, hogy megerősíti az ügynökséget ezen a területen, különös tekintettel az „Irány az 55 %!” csomag végrehajtásában és a kapcsolódó jelentéstételben betöltött központi szerepére; mélységes aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy egyes bizottsági szolgálatoknál tartós emberi erőforráshiány tapasztalható, ezért megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy biztosítson megfelelő szintű erőforrásokat és személyzetet; felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a „ne árts” elvet annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a szükséges koherenciát a szakpolitikai célok és a kiadások maximális hatékonysága között az átmenet során és azt követően;

10.

 hangsúlyozza, hogy beruházásokra van szükség a zöld technológiákkal, eljárásokkal és készségekkel kapcsolatos kutatás és innováció terén, többek között annak érdekében, hogy az Unió versenyelőnyt harcoljon ki magának a jövőbeli nulla nettó kibocsátású gazdaságban, és ezzel összefüggésben kiemeli annak fontosságát, hogy megfelelő erőforrásokat biztosítsanak a Horizont Európa számára; úgy véli, hogy a kkv-k megfelelő támogatása elengedhetetlen a kutatásban és innovációban betöltött szerepük megerősítéséhez; úgy véli, hogy az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF) közlekedési és energetikai infrastruktúrájának korszerűsítése és összekapcsolása érdekében, és fokoznia kell ezek fenntarthatóságát, megerősítve az EU energetikai biztonságát és autonómiáját és továbbfejlesztve az energiauniót a tagállamok közötti összekapcsoltság révén; ezért úgy véli, hogy elegendő forrást kell biztosítani az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz számára; hangsúlyozza továbbá az EU űrprogramjának fontosságát;

11.

 tudomásul veszi a csipekről szóló európai jogszabályra és a biztonságos konnektivitásra vonatkozó programra irányuló bizottsági jogalkotási javaslatokat; emlékeztet arra az elvre, hogy az új programokat nem szabad a meglévő programok kárára létrehozni, és megismétli régóta képviselt álláspontját, miszerint az új kezdeményezéseket új forrásokból kell finanszírozni; alaposan meg kívánja vizsgálni e javaslatok költségvetési vonzatait és a 2023. évi költségvetési eljárásra gyakorolt hatásukat;

12.

 úgy véli, hogy az Unió versenyképessége szempontjából alapvető fontosságú a gazdaság és a közszféra további digitalizálása; úgy véli, hogy a sikeres digitális átálláshoz jelentős kutatási és innovációs erőfeszítésekre van szükség a Horizont Európa keretében, jelentős beruházásokra van szükség a digitális infrastruktúrába az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális ágán keresztül, valamint a Digitális Európa program keretében nyújtott támogatásra olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság és az uniós nagy teljesítményű számítástechnika; rámutat, hogy a digitális készségek magas szintű fejlesztése és a befogadó tanulás révén pótolni kell a digitális készségek hiányát; hangsúlyozza a szakmai átképzési eszközök szükségességét; hangsúlyozza az uniós programok megfelelő finanszírozásának és összehangolásának fontosságát az áttörést jelentő technológiák és innovációk piaci elterjedése feltételeinek megteremtése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az európai gazdaság és a közszféra élen járjon a digitális átállásban és a versenyképességben;

13.

 elismeri, hogy az uniós finanszírozási programok hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez, a munkanélküliség csökkentéséhez és a beruházások előmozdításához, és különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások támogatásához; emlékeztet arra, hogy a kkv-k továbbra is az európai gazdaság gerincét képezik, és alapvető szerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a növekedésben; kiemeli az InvestEU-t és annak kkv-keretét, valamint azt a lehetőséget, hogy a világjárvány által hátrányosan érintett kkv-k a program keretében tőketámogatásban részesüljenek; hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozás révén elő kell mozdítani a jól működő egységes piacot a fogyasztóvédelem garantálása, a kisvállalkozások versenyképességének a digitális és vállalkozói készségek fejlesztése révén történő fokozása, a piacokhoz való hozzáférés javítása, az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program kiaknázása, valamint az induló vállalkozások alapítására és felfuttatására irányuló lehetőségek további bővítése érdekében;

14.

 szolidaritását fejezi ki a világjárvány által súlyosan érintett ágazatokban, különösen az idegenforgalomban, a vendéglátásban, valamint a kulturális és kreatív ágazatokban dolgozók iránt; kiemeli, hogy ezek az ágazatok az uniós gazdaság fontos pillérét alkotják, és munkaerejének jelentős részét foglalkoztatják, különösen a kkv-kban; úgy véli, hogy ezeknek az ágazatoknak nagyobb támogatást kell kapniuk a tagállamoktól és az Uniótól, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül, és további intézkedéseket szorgalmaz ezen ágazatok számára, elegendő finanszírozással a kapcsolódó uniós programok számára; ragaszkodik ahhoz, hogy amennyiben az új európai Bauhaus hosszabb távú kezdeményezéssé vagy programmá alakulna át, új forrásokra lenne szüksége; ismételten csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az idegenforgalomra vonatkozó célzott uniós program létrehozására irányuló, régóta napirenden lévő parlamenti kérésnek máig nem tettek eleget;

A jogállamiság, az uniós értékek és alapvető jogok előmozdítása és azok érvényesülése

15.

 úgy véli, hogy az Unió hitelessége szempontjából elengedhetetlen az uniós források megfelelő felhasználásának biztosítása és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló valamennyi lépés megtétele; hangsúlyozza, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a jogállamiság tiszteletben tartása és az uniós költségvetésnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő hatékony végrehajtása között; úgy véli, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendeletet azonnal és teljes körűen alkalmazni kell, a Parlament ismételt kéréseinek megfelelően; sajnálja, hogy a Bizottság még nem hajtotta végre a rendeletet annak ellenére, hogy az 2021. január 1-jén hatályba lépett, és hangsúlyozza, hogy a rendelet teljes mértékben megfelel az uniós Szerződéseknek, amint azt az Európai Unió Bíróságának 2022. február 16-i ítéletei is megerősítették (19); elvárja, hogy a Bizottság haladéktalanul aktiválja a rendelet 6. cikkének (1) bekezdését azon tagállamok esetében, amelyeknek már kiküldték a rendelet 6. cikkének (4) bekezdése szerinti írásbeli értesítést; úgy véli, hogy megfelelő forrásokat kell az e területért felelős ügynökségek és szervek, például az Európai Ügyészség (EPPO) rendelkezésére bocsátani, különös tekintettel a rájuk háruló munkateher növekedésére, amelynek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kiadásainak nyomon követése és ellenőrzése is része;

16.

 hangsúlyozza, hogy a jogállamiság védi az Unió alapját képező többi alapvető értéket, és szervesen kapcsolódik a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartásához; mély aggodalmát fejezi ki a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok – többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatalmi ágak szétválasztása, a korrupció elleni küzdelem, valamint a média szabadsága és függetlensége – néhány tagállamban tapasztalható jelentős romlása miatt; kiemeli a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program fontosságát, különösen az uniós szerződésekben és az Alapjogi Chartában foglalt jogok és értékek védelme és előmozdítása, valamint a polgárok szerepvállalásának és oktatásának, továbbá a nyitott, jogokon alapuló, demokratikus, egyenlő és befogadó társadalmak fenntartása és fejlesztése terén; kéri ezért, hogy e program számára biztosítsanak jelentősebb forrásokat; emlékeztet arra, hogy a nemzeti hatóságok közötti igazságügyi együttműködés kulcsfontosságú a jogállamiság Unión belüli megerősítése szempontjából; felszólít a Jogérvényesülés program megfelelő finanszírozására;

Minden polgár, de elsősorban a fiatalok lehetőségeinek bővítése Unió-szerte

17.

 elismeri, hogy a Covid19-válság súlyos negatív hatást gyakorolt a fiatalokra, foglalkoztatási kilátásaikra, munkafeltételeikre és mentális egészségükre, ami ahhoz vezetett, hogy bizonyos lehetőségek elvesztek számukra, kilátásaik is romlottak, valamint szélesedett az oktatási szakadék; ezzel összefüggésben rámutat a szakképzés fontosságára; határozottan úgy véli, hogy a 2023. évi költségvetés egyik súlypontját az ifjúságra kell helyezni a 2022-ben esedékes ifjúság európai évének lendületére építve, majd a konkrét fellépéseket és politikákat 2023-ban is folytatni kell; kiemeli az Erasmus+ jelentőségét, és hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos elegendő pénzügyi forrást biztosítani e program számára, amely vitathatatlan sikert mondhat magáénak az oktatási, képzési és munkalehetőségek Unió-szerte történő bővítése terén, és amely kézzelfogható eredményeket produkált; úgy véli, hogy a programnak inkluzívabbá kell válnia, és több lehetőséget és egyenlő hozzáférést kell biztosítania mindenki, különösen a hátrányos helyzetű, valamint a vidéki és távoli területeken élők számára;

18.

 hangsúlyozza, hogy fenntartható és hosszú távú megoldásokat kell találni a strukturális demográfiai kihívások sikeres leküzdésére, valamint az agyelszívás csökkentésére az EU vidéki, távoli és kevésbé fejlett területein; hangsúlyozza, hogy pénzügyi forrásokra van szükség a népességcsökkenés által sújtott területeken a minőségi helyi munkalehetőségek újjáélesztéséhez és megteremtéséhez; kiemeli az uniós költségvetésnek a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulásban, valamint a helyi és a regionális szociális fellépések megerősítésében, a szociális párbeszéd hathatósabbá tételében, valamint az olyan létfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításában játszott kulcsfontosságú szerepét, mint az egészségügyi ellátás, a mobilitás, a megfelelő táplálkozás és a méltó lakhatás;

19.

 rámutat arra, hogy meg kell erősíteni az Európai Szolidaritási Testületet, amely segíti a fiatalokat abban, hogy gyakorlati tapasztalatot szerezzenek egy másik tagállamban, ezáltal növelve foglalkoztathatóságukat és javítva életkilátásaikat; emlékeztet annak fontosságára, hogy megfelelően finanszírozzák a fiatalokat és gyermekeket célzó uniós fellépéseket és tevékenységeket, elsősorban az ESZA+, a REACT-EU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében; emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie az európai gyermekgarancia és a megerősített ifjúsági garancia létrehozásáról szóló ajánlás végrehajtásáról;

20.

 emlékeztet arra, hogy a világjárvány az időseket is súlyosan érintette; kitart amellett, hogy a 2023. évi költségvetésnek elegendő támogatást kell nyújtania a legkiszolgáltatottabbak számára, és védenie kell jóllétüket, méltóságukat és alapvető jogaikat; megjegyzi, hogy az Erasmus+ a felnőttek és idősek számára is kínál lehetőségeket, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy e lehetőségekkel szélesebb körben éljenek; rámutat az uniós költségvetés szerepére az idősek szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz, mobilitáshoz és az önkéntes munka lehetőségeihez való hozzáférésének biztosításában; felhívja az EU-t, hogy az uniós programok finanszírozásához kapcsolódó koherens keretek között észszerűsítse és fokozza az időseket célzó fellépéseit;

Az Unió megerősítése mind a saját polgárai érdekében, mind a világban elfoglalt pozíciója tekintetében

21.

 a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélküli és indokolatlan megszállását, az EU keleti szomszédságban lévő partnereinek destabilizálására irányuló minden kísérletet, valamint Belarusz ezen aggresszióban való részvételét; hangsúlyozza, hogy az Uniónak egységesnek kell maradnia, és a tagállamok közötti fokozott együttműködésre és szolidaritásra szólít fel ebben a nehéz helyzetben; sürgeti az Uniót, hogy biztosítson jelentős finanszírozást a jelenlegi válság geopolitikai következményeinek kezelésére, beleértve a menekültek befogadására irányuló humanitárius és felkészültségi intézkedések bevezetésének támogatását a tagállamokban és a keleti szomszédságban; emlékeztet arra, hogy az Unió stabilitása szomszédságának stabilitásától is függ;

22.

 emlékeztet az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló állásfoglalására, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozgósítsanak minden rendelkezésre álló pénzügyi eszközt Ukrajna támogatására; ezzel összefüggésben megismétli, hogy támogatja az Európai Békekeret igénybevételét; felhívja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a tagállamokat, hogy e tekintetben bocsássanak mielőbbi és átlátható jelentéseket és információkat a Parlament rendelkezésére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ENSZ humanitárius ügynökségeivel és más nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve nyújtsanak további sürgősségi humanitárius segítséget Ukrajnának; hangsúlyozza, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a kiszolgáltatott csoportokra, a kisebbségekre, valamint a nőkre és a gyermekekre, mivel konfliktushelyzetekben különösen érintettek, és különleges védelemre és támogatásra van szükségük; felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra minden rendelkezésre álló eszközt annak biztosítására, hogy a vonatkozó uniós programok keretében támogatást nyújtsanak, különösen a szociális és orvosi szolgáltatások és az oktatás tekintetében;

23.

 megismétli, hogy szilárdan támogatja a keleti partnerség valamennyi országának szuverenitását és területi integritását, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák őket, különösen a Moldovai Köztársaságot abban, hogy ideiglenes menedéket nyújtsanak az Ukrajnából érkező menekültek számára; megismétli, hogy szolidaritásra van szükség a tagállamok között az Ukrajnából Lengyelországba, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába érkezett menekültek más tagállamokba történő áthelyezése kapcsán;

24.

 elismeri a szankciók fontosságát és az Unió egységességét azok alkalmazása során, és felhívja a Bizottságot, hogy hogy határozza meg és segítse elő az EU-t érintő gazdasági és társadalmi következményeik kezelésének eszközeit és módjait;

25.

 hangsúlyozza a bővítési politika stratégiai jelentőségét a nyugat-balkáni országokban, és hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani a nyugat-balkáni országoknak, valamint a keleti és déli szomszédság országainak, különösen az EU-val kötött társulási megállapodásokat végrehajtó országoknak az átfogó politikai és társadalmi-gazdasági reformok támogatása, a civil társadalom és a jogállamiság megerősítése, valamint a Covid19-válságból és annak hosszú távú gazdasági következményei okozta visszaesésből való kilábalás elősegítése érdekében; kiemeli a technikai segítségnyújtáshoz nyújtott elegendő pénzügyi támogatás növelésének fontosságát annak érdekében, hogy javuljon az uniós források felhasználása ezekben a régiókban;

26.

 elvárja, hogy a menekültügy és a migráció a jelenlegi válságon túl is kiemelt helyen szerepeljen az EU napirendjén; hangsúlyozza, hogy folyamatos pénzügyi támogatásra van szükség a menedékkérők befogadásához, nyilvántartásba vételéhez, vizsgálatához és integrációjához, valamint megfelelő finanszírozást kell biztosítani a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap konkrét célkitűzéseihez a közös európai menekültügyi rendszer megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy ennek a rendszernek a szolidaritáson és a megosztott felelősségen kell alapulnia, azaz nem szabad aránytalanul túlterhelnie egyes tagállamokat, tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, elő kell mozdítania az integrációt, a Parlament kérésének megfelelően létre kell hoznia a legális migráció keretét, küzdenie kell az emberkereskedelem ellen, valamint javítania kell a személyek hatékony, biztonságos és méltóságteljes visszatérését és az önkéntes visszatérést szolgáló rendszereket, az EU értékeivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban; a határigazgatási rendszerek megerősítése érdekében felszólít továbbá a Határigazgatási és Vízumeszköz megfelelő finanszírozására;

27.

 kiemeli, hogy biztosítani kell, hogy az uniós források kedvezményezettjei (beleértve a vállalkozókat vagy alvállalkozókat, a workshopok vagy képzések résztvevőit vagy harmadik feleket) ne szerepeljenek az uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek vagy szervezetek listáján;

28.

 hangsúlyozza, hogy az Uniónak elegendő forrásra van szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon a szomszédságában és világszerte tapasztalható súlyos válságokra, valamint a hosszú távú kihívásokra, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret 6. fejezetének felső határa már most is túl alacsony, és hogy elengedhetetlen a jelenlegi többéves pénzügyi keret felülvizsgálata; kéri, hogy biztosítsanak elegendő finanszírozást a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz számára annak érdekében, hogy betölthessék kulcsfontosságú szerepüket a fenntartható és demokratikus fejlődés és a politikai és gazdasági reformok előmozdításában, a jogállamiság és az emberi jogok védelmében, a választási folyamatok támogatásában, valamint a társadalmi és éghajlati kihívások és a migráció kiváltó okainak kezelésében; rámutat, hogy továbbra is támogatni kell elsősorban a Törökországban és a tágabb régióban tartózkodó menekülteket, és reagálni kell az afganisztáni fejleményekre, ugyanakkor ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés nem lehet az egyetlen finanszírozási forrás; kéri, hogy az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) 2023-ban kapjon jelentős finanszírozást az uniós költségvetésből annak érdekében, hogy előmozdítsa a regionális stabilitást és megerősíthesse a palesztin menekültek rezilienciáját; hangsúlyozza a humanitárius segítségnyújtási program fontosságát, és megjegyzi, hogy az erőforrások nem a rekordszintű szükségletekkel összhangban növekednek; ezért kéri, hogy a program kapjon jelentősebb finanszírozást, és a tagállamok növeljék humanitárius támogatásukat;

29.

 megismétli azon véleményét, hogy az Uniónak elegendő eszközzel kell rendelkeznie ahhoz, hogy reagálni tudjon az EU-n belüli és kívüli váratlan fejleményekre; felhívja ezért a Bizottságot, hogy végezzen mélyreható elemzést a jelenlegi kihívások különböző következményeiről és azoknak a 2023. évi költségvetési eljárásra, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre gyakorolt hatásáról, és mérje fel, hogy mikor lenne helyénvaló a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata;

30.

 úgy véli, hogy a Covid19-fertőzések legutóbbi erősödése további bizonyíték arra, hogy többet kell tenni a globális átoltottság elérése érdekében; emlékeztet a három intézmény között a 2022. évi költségvetés részeként létrejött megállapodásra, amely szerint 2022. június végéig a fejlemények tükrében felül kell vizsgálni a világjárványra adott válaszintézkedéseket, különös tekintettel a nemzetközi vakcinázásra, és további késedelem nélkül meg kell tenni a szükséges intézkedéseket;

31.

 hangsúlyozza, hogy megfelelő pénzügyi támogatásra van szükség az Unió biztonsága és védelme számára, többek között az Európai Védelmi Alapon keresztül, amely támogatja a kutatás-fejlesztést a védelmi ágazatban; fokozott erőfeszítésekre szólít fel a bevethetőség és az operatív hatékonyság növelése, valamint a katonai mobilitás javítása érdekében, többek között az EU szomszédságában és azon túl a stabilitás megerősítéséhez való hozzájárulás, valamint a hibrid és kiberfenyegetések kezelése érdekében; úgy véli, hogy ezek az erőfeszítések növelnék az Unió stratégiai autonómiáját és megerősítenék az európai védelmi ipar versenyképességét; felszólít továbbá a Belső Biztonsági Alap megfelelő finanszírozására;

32.

 határozottan támogatja az EU erőfeszítéseit az olyan növekvő biztonsági fenyegetések leküzdésére, mint a dezinformáció – többek között az online dezinformáció – terjedése, az EU-ellenes álhírek, a terrorizmus, a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség az EU-ban és a szomszédos országokban; úgy véli, hogy a finanszírozási előirányzatoknak tükrözniük kell a fenyegetések változó jellegét és a kiváltó okok kezelésének szükségességét, és biztosítaniuk kell az e területen tett uniós erőfeszítések jobb összehangolását;

33.

 felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az összes technikai követelménynek megfelelő valamennyi tagállam, különösen Románia, Bulgária és Horvátország schengeni térségbe való integrációjára; úgy véli, hogy a gazdasági növekedés és a jólét, a belső biztonság, az EU külső határainak védelme, az alapvető jogok, a schengeni térség megfelelő működése és az Unión belüli szabad mozgás elválaszthatatlanul összekapcsolódnak és kölcsönös haszonnal járnak; úgy véli, hogy megfelelő finanszírozást, személyi állományt és személyzeti képzést kell biztosítani az alapvető jogok, a menekültügy, a biztonság, az igazságszolgáltatás és az integrált határigazgatás területén működő valamennyi ügynökség számára; emlékeztet, hogy a schengeni térség gazdasági előnyökkel jár az abban részt vevő államok számára;

Horizontális kérdések

34.

 emlékeztet arra, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) finanszírozási költségeit az uniós költségvetésnek kell viselnie, többek között az új saját forrásokból származó elegendő bevételből, és azokhoz időben biztosítani kell a szükséges előirányzatokat; hangsúlyozza, hogy a kiadási programok pénzügyi keretösszegeit nem szabad az EURI finanszírozási költségei kiszámíthatatlanságának kezelésére felhasználni; úgy véli, hogy a költségvetési hatóság teljes hatáskörrel rendelkezik arra, hogy bármely uniós program megerősítéséről döntsön, beleértve azokat az eseteket is, amikor az EURI finanszírozási költségei a vártnál alacsonyabbak; emlékeztet arra, hogy az EURI 2022-es pénzügyi költségeiről szóló európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozat – amelyről 2021. november 15-én állapodtak meg – a 2022. évi költségvetési eljárásra vonatkozik, és nem teremt precedenst; emlékeztet arra, hogy minden jövőbeli döntést csak az éves költségvetési eljárás során lehet meghozni;

35.

 emlékeztet arra, hogy az uniós intézmények az intézményközi megállapodásban megállapodtak az új saját források számára létrehozott kosár bevezetésére vonatkozó ütemtervben az uniós helyreállítási terv tőkeösszege és kapcsolódó kamatai maradéktalan visszafizetésének biztosítása érdekében, anélkül hogy csökkentenék a többéves pénzügyi keretben megállapított programkiadásokat vagy a beruházási eszközöket, ugyanakkor tiszteletben tartva az egyetemesség elvét; üdvözli a Bizottság által 2021. december 22-én javasolt pénzügyi csomagot (20), amely a saját forrásokról szóló határozat aktualizált változatát tartalmazza három új saját forrással: az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal, a kibocsátáskereskedelemmel és a legnagyobb és legjövedelmezőbb multinacionális vállalatok fennmaradó nyereségéből való részesedéssel; úgy véli, hogy e pénzügyi csomaggal kapcsolatos előrelépés rendkívül fontos; kéri ezért, hogy a Tanács tartsa tiszteletben az elfogadott ütemtervet, és a 2023. évi költségvetési eljárás véglegesítése előtt tegyen előrelépést a saját források első kosarával kapcsolatban; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy 2023 decembere előtt nyújtson be javaslatot az új saját források második kosarára vonatkozóan annak érdekében, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a NextGenerationEU-hoz kapcsolódó visszafizetésekhez; emlékeztet arra, hogy 2023 lesz a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 5. cikke szerinti programspecifikus kiigazítás alkalmazásának második éve;

36.

 megjegyzi, hogy váratlanul nagyszámú (több mint 469 millió EUR) kutatási kötelezettségvállalás visszavonására került sor olyan szinten, amelyre nem számítottak a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodásban, és amelyek így nem tartoznak annak hatálya alá; úgy véli, hogy a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése értelmében valamennyi visszavont kutatási kötelezettségvállalást újra rendelkezésre kell bocsátani; a Bizottság által a költségvetési tervezetben szerepeltetendő összegeken felüli visszavont kötelezettségvállalásokat egy pár kulcsfontosságú területre kívánja összpontosítani;

37.

 várakozással tekint az éghajlati kiadáskövetés felülvizsgált módszerének a 2023. évi költségvetési tervezetre való alkalmazása elé, a költségvetési fegyelemről szóló intézményközi megállapodással összhangban, valamint a teljesítményjelentésben szereplő, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló jelentés elé; elvárja, hogy a Bizottság a lehető leghamarabb fogadjon el hatékony, átlátható és átfogó módszertant a biológiai sokféleség nyomon követésére, szem előtt tartva a 2024-re, 2026-ra és 2027-re kitűzött célokat; felhívja a Bizottságot, hogy kellően fontolja meg az összes vonatkozó megállapítást és ajánlást annak érdekében, hogy a jövőbeni kiadások teljes mértékben átláthatóvá váljanak, és teremtsen egyértelműbb kapcsolatot az éghajlatra és a biológiai sokféleségre fordított kiadások és azok tényleges hatásai között, többek között kimeneti és eredménymutatók alkalmazásával; kéri a Parlament teljes körű bevonását az intézményközi megállapodásban meghatározott módszertanok kidolgozásába; elvárja, hogy a Bizottság a 2023. évi költségvetési tervezet közzététele előtt konzultáljon a Parlamenttel a biológiai sokféleséggel kapcsolatos módszertanról;

38.

 felhívja a Bizottságot, hogy a szociális jogok európai pillérének elvei alapján dolgozza ki az uniós költségvetés szociális kiadásainak nyomon követésére szolgáló módszertant;

39.

 ismét hangsúlyozza, hogy a nőket aránytalanul sújtotta a Covid19-világjárványból eredő gazdasági és társadalmi válság, beleértve a nemi alapú erőszak növekedését is; ezért jelentős finanszírozást kér a „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” program Daphne ága számára; további finanszírozást kér az uniós költségvetésben a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a különösen a nőkkel és az LMBTI+-személyekkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében, és kéri, hogy a Bizottság fokozza az uniós programok közötti nagyobb szinergiákat ezeken a területeken; jelentős forrásokért emel szót a szexuális és reproduktív egészség és jogok védelmének, promóciójának és egyetemes hozzáférésének, valamint a női emberi jogvédők támogatására;

40.

 emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak legkésőbb 2023. január 1-jéig módszertant kell alkalmaznia, amelyet a nemek szerinti bontásban gyűjtött adatok szisztematikus gyűjtése, jelentése és értékelése egészít ki, a nemek közötti egyenlőség, valamint a mindenki számára biztosított jogok és esélyegyenlőség előmozdításával kapcsolatos kiadások mérésére; kiemeli annak fontosságát, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és integrációja horizontális elvként valamennyi uniós tevékenységbe, politikába és programba beépüljön; hangsúlyozza az ezen a területen működő ügynökségek és szervek fontos szerepét, valamint feladataik ellátásához a megfelelő finanszírozás és személyzet biztosításának szükségességét; felszólít a 2020–2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia gyors végrehajtására;

41.

 emlékeztet a decentralizált ügynökségek által végzett alapvető munkára; úgy véli, hogy az ügynökségeknek megfelelő személyzettel és megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy el tudják látni feladataikat; emlékeztet arra, hogy az ügynökségek feladatai a szakpolitikai prioritásokkal összhangban alakulnak, és hangsúlyozza, hogy az új feladatokhoz megfelelő szintű új erőforrásnak kell társulnia;

42.

 úgy véli, hogy a 2023. évi költségvetésnek megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat kell tartalmaznia mind az új programokhoz, mind a folyamatban lévő programok befejezéséhez, részben annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetés biztosítsa a szükséges gazdaságélénkítést; hangsúlyozza, hogy a korábbi többéves pénzügyi keretek tanulságait levonva fel kell gyorsítani a programok végrehajtását, hogy a kifizetések ne húzódjanak át a többéves pénzügyi keret időszakának második felére;

43.

 úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia ajánlásainak végrehajtásakor rendelkezésre kell bocsátani a szükséges előirányzatokat;

44.

 hangsúlyozza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések értékét az új szakpolitikai kezdeményezések kipróbálásában és a jövőbeli uniós fellépések alapjainak megteremtésében; ezért a politikai prioritásainak és a Bizottság értékelésének megfelelő kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket tartalmazó csomagot kíván javasolni; bízik abban, hogy a Bizottság a kísérleti projektekre és az előkészítő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat jogi és pénzügyi értékelés alapján pártatlanul értékeli, és elvárja, hogy pontos és részletes magyarázatot kapjon arra, ha egy projektet az uniós programok és szakpolitikák „hatálya alá tartozónak” minősítenek, konkrét példákkal alátámasztva, hogy mely uniós fellépések minősülnek a javaslatok hatálya alá tartozónak; felhívja a Bizottságot továbbá annak biztosítására, hogy a költségvetésben elfogadott kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket teljes körűen, időben és a Parlamenttel együttműködésben hajtsák végre, és hatásuk maximalizálása érdekében nagyobb láthatóságot kapjanak;

o

o o

45.

 utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1)  HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(2)  HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.

(3)  HL C 444. I, 2020.12.22., 1. o.

(4)  HL C 444. I, 2020.12.22., 2. o.

(5)  HL C 444. I, 2020.12.22., 3. o.

(6)  HL C 444. I, 2020.12.22., 4. o.

(7)  HL C 444. I, 2020.12.22., 5. o.

(8)  HL C 444. I, 2020.12.22., 6. o.

(9)  HL C 445., 2021.10.29., 240. o.

(10)  HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.

(11)  HL L 424., 2020.12.15., 1. o.

(12)  HL L 433. I, 2020.12.22., 23. o.

(13)  HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.

(14)  HL C 494., 2021.12.8., 2. o.

(15)  HL C 270., 2021.7.7., 2. o.

(16)  HL L 243., 2021.7.9., 1. o.

(17)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0052.

(18)  HL L 45., 2022.2.24., 1. o.

(19)  A C-156/21. sz., Magyarország kontra Parlament és Tanács ügyben (EU:C:2022:97) és a C-157/21. sz., Lengyelország kontra Parlament és Tanács ügyben (EU:C:2022:98) 2022. február 16-án hozott ítéletek.

(20)  A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14-én) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).