|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2026/3538 |
2026.7.22. |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye
Stratégiai szabványosítás az erősebb egységes piacért
(saját kezdeményezésű vélemény)
(C/2026/3538)
Előadó:
Angelo PAGLIARA|
Tanácsadó: |
Silvia BORELLI (az előadó felkérésére) |
|
Közgyűlési határozat: |
2026.2.19. |
|
Jogalap: |
az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése |
|
Illetékes szekció: |
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció |
|
Elfogadás a szekcióülésen: |
2026.4.15. |
|
Elfogadás a plenáris ülésen: |
2026.4.29. |
|
Plenáris ülésszak száma: |
605. |
|
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) |
184/0/7 |
1. Következtetések és ajánlások
|
1.1. |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) hangsúlyozza, hogy az európai szabványosítási rendszer legitimitásához és hatékonyságához elengedhetetlen az inkluzivitás, ezért a rendszer hatékonyságának növelése és a rendszer nemzeti szintű pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása mellett a kkv-k, a szakszervezetek és a civil társadalmi szervezetek fokozott részvételét kéri, beleértve a megfelelő pénzügyi támogatást és a szabványosítási tevékenységekhez való jobb hozzáférést is. |
|
1.2. |
Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az 1025/2012/EU (1) rendelet közelgő felülvizsgálatával összefüggésben egyértelműen erősítse meg, hogy az európai szabványosításnak továbbra is az uniós jogszabályokat támogató technikai eszköznek kell maradnia, és nem foglalkozhat olyan kérdésekkel, amelyek európai, nemzeti, ágazati, regionális (tartományi vagy helyi), vállalati és intézményi szinten a szociális párbeszéd hatálya alá tartozhatnak (2). |
|
1.3. |
Az EGSZB azt ajánlja, hogy a felülvizsgált rendelet explicit módon vezesse be a beavatkozás elkerülésének elvét annak érdekében, hogy a szabványok ne szabályozzák vagy közvetve ne érintsék a szociális párbeszéddel kapcsolatos kérdéseket (3). |
|
1.4. |
Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság valamennyi szabványosítási kérelméhez vezessenek be előzetes értékelési mechanizmust azért, hogy a szabványosítási folyamat megkezdése előtt ellenőrizzék azok hatályát és az alapvető jogokra, a szociális jogszabályokra és a szociális partnerek előjogaira gyakorolt lehetséges hatásait. |
|
1.5. |
Az EGSZB nagyobb átláthatóságot és hozzáférhetőséget szorgalmaz az európai szabványosítási rendszeren belül, ezen belül kéri a harmonizált szabványokhoz való jobb nyilvános hozzáférést, valamint a műszaki bizottságok összetételére és működésére vonatkozó egyértelműbb tájékoztatást. Ennek biztosítania kell az átláthatóságot, a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát és a szellemitulajdon-jogok európai szabványügyi szervezetek általi védelmét. |
|
1.6. |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szabványügyi testületekben jobban össze kell hangolni az EU álláspontját annak biztosítása érdekében, hogy a globális szabványok összhangban maradjanak az uniós jogszabályokkal, a szakpolitikai célkitűzésekkel és a magas szintű védelemmel. |
|
1.7. |
Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az (EU) 2019/882 (4) irányelvvel összhangban, valamint az 1025/2012/EU rendelet III. melléklete integritásának és összetételének megőrzése mellett biztosítson teljes körű akadálymentességet a fogyatékossággal élő személyek számára az európai és nemzeti szabványügyi testületek tevékenységei során, beleértve az eljárásokat, az anyagokat, a létesítményeket és az IKT-rendszereket is. |
|
1.8. |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az európai szabványosításnak továbbra is az egységes piac, az ipari versenyképesség és az EU nyitott stratégiai autonómiájának fellendítésére szolgáló központi eszköznek kell maradnia. A felülvizsgálatnak biztosítania kell, hogy a rendszert továbbra is az ipar vezérelje, ugyanakkor egyszerűsített eljárások, fokozott kapacitásépítés és a műszaki bizottságokban való nagyobb képviselet révén biztosítania kell a szociális és társadalmi érdekelt felek, valamint a kkv-k valódi részvételét. A szabványok rendkívüli gazdasági lehetőségeket biztosíthatnak a kkv-k és az egységes piac egésze számára, nemcsak a megfelelés létfontosságú eszközeiként, hanem a növekedésbe való beruházásként is. |
2. Háttér
|
2.1. |
E saját kezdeményezésű vélemény célja, hogy proaktívan hozzájáruljon az uniós szabványosítási keret Európai Bizottság által bejelentett közelgő felülvizsgálatához. A jogalkotási javaslat 2026 harmadik negyedévében várható. Az EGSZB úgy véli, hogy ez a felülvizsgálat időszerű lehetőség az egységes piac és az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítésére, amellyel egyben biztosítható, hogy a szabványosítás továbbra is megbízható, átlátható és inkluzív technikai eszköz maradjon. |
|
2.2. |
A szabványoknak a jövőben is támogatniuk kell az európai versenyképességet és innovációt, különösen a kkv-kat, ugyanakkor teljes mértékben összhangban kell maradniuk az uniós értékekkel, az uniós vívmányokkal és a szociális párbeszéd intézményi struktúrájával. Ezzel párhuzamosan a fejlesztési és alkalmazási előírásoknak hozzá kell járulniuk a munkavállalók, a fogyasztók és a környezet magas szintű védelméhez. |
|
2.3. |
A szabványok egyre inkább alakítják az ipari versenyképességet, növelik az európai értékláncok rezilienciáját és befolyásolják a munkaszervezést. Tekintettel a szabványok munkaszervezésre, digitális technológiák bevezetésére és az emberek és gépek közötti interakcióra gyakorolt növekvő hatására, kidolgozásuk során kellően figyelembe kell venni a munkafeltételekre, a munkavállalók biztonságára és készségeire, a fogyasztókra, a környezetre, valamint a kkv-k erőforrásaira és készségeire gyakorolt lehetséges hatásukat. |
|
2.4. |
Az 1025/2012/EU rendelet értékelésében (SWD(2025) 170 final) az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy az európai szabványosítási környezet jelentősen megváltozott a rendelet hatálybalépése óta. A megváltozott geopolitikai környezet, a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó gyors technológiai fejlődés, valamint az oktatás és a készségek javításának szükségessége miatt a szabványosítás terén új kihívások merültek fel. Ezzel összefüggésben az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy a rendeletnek teljes mértékben ki kell aknáznia az európai szabványokban rejlő stratégiai lehetőségeket a reziliens, zöld és digitális egységes piac támogatása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az EU visszanyerje globális vezető szerepét a szabványosítási folyamatokban. Ez azt is jelenti, hogy adott esetben meg kell erősíteni a civil társadalmi szervezeteket, a szakszervezeteket és a kkv-kat képviselő érdekelt felek képességét a szabványosítási folyamatokban való hatékony részvételre. |
3. Általános megjegyzések: az európai szabványosítási folyamat kihívásai
|
3.1. |
Az elmúlt két évtizedben a nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási rendszerek – a nemzeti, európai és nemzetközi szabványügyi testületekből álló – egyre integráltabb ökoszisztémává váltak. Így elmozdulás történt, amelynek során az európai szabványok egyre gyakrabban nemzetközi szinten jönnek létre. Ez új kihívásokat jelent az európai szabványok számára, többek között a „stratégiai autonómia” és a „made in Europe” szempontjából. Európa vezető szerepének megerősítése nemzetközi szinten biztosítani fogja az európai érdekek védelmét. |
|
3.1.1. |
Az EGSZB számos olyan strukturális kihívást azonosít, amelyekkel foglalkozni kell az egységes piac megerősítése, valamint az európai szabványosítási rendszer legitimitásának és hatékonyságának javítása érdekében. |
|
3.1.2. |
Javítani kell az időszerűséget és a kiszámíthatóságot a késedelmek csökkentése révén az Európai Bizottság kérelmétől kezdve a szövegezésen és az értékelésen át egészen a közzétételig a teljes lánc mentén, ugyanakkor biztosítani kell valamennyi érdekelt fél részvételét, a konszenzusépítést és a technikai minőséget. A rendszer gyorsaságának és reagálóképességének javítását úgy lehetne megvalósítani, hogy – a szabványosítási munka megkezdése előtt – összevetnék a munkaterhelést a rendelkezésre álló erőforrásokkal, beleértve a szakértői és titkársági erőforrásokat is. Fontolóra kell venni a harmonizált szabványokra való hivatkozások pontosítását is átlátható és kötelező erejű eljárások létrehozásával, egyértelmű értékelési határidőkkel és kritériumokkal, valamint a harmonizált szabványokkal foglalkozó tanácsadók és a műszaki szakértők közötti szorosabb információcserével. |
|
3.1.3. |
Biztosítani kell a harmonizált szabványok jogi és műszaki minőségét annak érdekében, hogy a szabványok teljes mértékben megfeleljenek a megbízatásoknak és az uniós jogi követelményeknek, ezáltal korlátozva az elutasításokat, a felülvizsgálatokat és a jogvitákat. A minőségi követelménynek azt is biztosítania kell, hogy a szabványok hozzájáruljanak a III. melléklet szerinti szervezetek által képviselt érdekelt felek érdekeinek magas szintű védelméhez. |
|
3.1.4. |
Az inkluzivitás és a kiegyensúlyozott részvétel továbbra is alapvető fontosságú. Ezért a szabványok legitimitásának és alkalmazhatóságának javítása érdekében mind az európai, mind a nemzeti szabványügyi testületekben elő kell mozdítani a kkv-k és a társadalmi érdekelt felek, köztük a szakszervezetek, a fogyasztók és a környezetvédelmi érdekelt felek részvételét. |
|
3.1.5. |
Tekintettel a harmonizált és nem harmonizált szabványok relevanciájára, biztosítani kell az átláthatóságot és a hozzáférhetőséget. |
|
3.1.6. |
Javítani kell az irányítási intézkedéseket és az ösztönzőket az elszámoltathatóság és a politikai prioritások figyelembevételének biztosítása érdekében, különösen a gyorsan fejlődő zöld és digitális ágazatokban. |
|
3.1.7. |
Különös figyelmet kell fordítani az olyan kialakulóban lévő technológiákra vonatkozó szabványokra, mint a mesterséges intelligencia, a digitális platformok és a fejlett automatizálás, amelyek jelentősen átalakíthatják a munkaszervezést, valamint az emberek és gépek közötti interakciót. |
|
3.1.8. |
A felülvizsgálat során meg kell őrizni az európai és nemzeti szintű szociális párbeszédet. A szabványok nem foglalkozhatnak olyan kérdésekkel, amelyek a szociális párbeszéd hatálya alá tartozhatnak. Az európai szociális partnerek teljes mértékben osztják ezt az elvet, amely az uniós szerződésekben gyökerezik (5). |
4. Javasolt jogalkotási irányok
|
4.1. |
Az 1025/2012/EU rendelet csak az „uniós jogszabályokat és politikákat támogató” szabványokra terjed ki. Emellett van néhány olyan nem harmonizált (nemzeti, európai és/vagy nemzetközi) szabvány is, amelyet az európai jogszabályok közvetlenül említenek; továbbá ismeretlen számú olyan nem harmonizált (nemzeti, európai és/vagy nemzetközi) szabvány is van, amely immár a nemzeti szabályozás részét képezi. Ez a két szabványgyűjtemény – amely kiegészíti a harmonizált szabványok egyértelműen meghatározott gyűjteményét – továbbra is nagyrészt ismeretlen. Következésképpen a szabványosítás és a szabványok a jelenleg elismertnél sokkal jelentősebb hatást gyakorolnak az egységes piacra. |
|
4.2. |
Ezért az Európai Bizottságnak eszközöket kell kidolgoznia a szabványügyi testületek által kidolgozott nem harmonizált szabványok hatásának értékeléséhez. Ezek a szabványok ugyanis hatással vannak a belső piacra, és befolyásolják a vállalatok magatartását a belső piacon. Emellett számos uniós jogi aktus hivatkozik nem harmonizált szabványokra, egyes esetekben kötelezővé téve azok alkalmazását. |
|
4.3. |
Az EGSZB támogatja azt az elvet, hogy a szabványosításnak technikai gyakorlatnak kell maradnia, és nem szabályozhatja a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások hatálya alá tartozó kérdéseket, például a munkafeltételeket, a munkavállalói jogokat és a munkaerő-gazdálkodást. Az Európai Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia, amelyek explicit módon bevezetik a beavatkozás elkerülésének elvét, egyértelművé téve, hogy a szabványok semmilyen módon nem befolyásolhatják a tagállamokban és uniós szinten elismert alapvető jogok gyakorlását, sem a kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, sem pedig az uniós és nemzeti szintű szociális párbeszéd hatálya alá tartozó kérdéseket. |
|
4.4. |
Az EGSZB megismétli, hogy az önkéntes műszaki szabványosítás nem érintheti és nem is szabad, hogy érintse a jogszabályok által a szabályozott szakmák számára fenntartott területeket. Pontosabban a műszaki szabványok nem szabályozhatják a fenntartott szakmai tevékenységeket, a beléptetési követelményeket, a szakmai készségeket vagy az etikai normákat, amelyek továbbra is a jogalkotó és a szakmai szabályozás kizárólagos felelőssége. |
|
4.5. |
Minden szabványosítási kérelem esetében elő kell írni a hatály előzetes értékelését annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a szociális párbeszéddel, az alapvető jogokkal, a szociális jogszabályokkal és a jogszabályok által a szabályozott szakmák számára fenntartott területekkel való átfedések kockázatát. Ennek megfelelően minden szabványosítási kérelemnek jeleznie kell, hogy érinti-e ezeket a területeket, és ha igen, milyen mértékben. Amennyiben kockázatok merülnek fel, az Európai Bizottságnak, a szabványügyi testületeknek és műszaki bizottságaiknak alternatív eszközöket kell előnyben részesíteniük. |
|
4.6. |
Az európai és nemzeti szabványügyi testületeknek, valamint az ezeken belül létrehozott műszaki bizottságoknak biztosítaniuk kell a fogyasztói és civil társadalmi szervezetek, a környezetvédelmi érdekelt felek, a szakszervezetek és a kkv-k kiegyensúlyozott részvételét. Az érdemi részvétel biztosítása érdekében a szabványügyi testületeknek a lehető legnagyobb mértékben meg kell szüntetniük a pénzügyi és adminisztratív akadályokat, és lehetővé kell tenniük a civil társadalmi szervezetek, a szakszervezetek és a kkv-k számára a szabványosítási tevékenységekhez való ingyenes hozzáférést és az azokban való részvételt. A fogyatékossággal élő személyek számára is biztosítani kell az akadálymentességet. Ezen túlmenően e szervezetek számára megfelelő pénzügyi forrásokat, kapacitásépítési programokat és szabványosítással kapcsolatos képzést kell biztosítani szakértelmük megerősítése érdekében mind európai, mind nemzeti szinten. E célból a szabványügyi testületekben való részvételért fizetett díjaknak a III. melléklet szerinti szervezetek közötti felosztására szolgáló mechanizmusokat kell bevezetni. |
|
4.7. |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az európai szabványosításnak továbbra is az egységes piac, az ipari versenyképesség és az EU nyitott stratégiai autonómiájának fellendítésére szolgáló központi eszköznek kell maradnia. A felülvizsgálatnak egyszerűsített eljárások, fokozott kapacitásépítés és a műszaki bizottságokban való nagyobb képviselet révén biztosítania kell a kkv-k hatékony részvételét. A szabványok rendkívüli gazdasági lehetőségeket biztosíthatnak a kkv-k és az egységes piac egésze számára, nemcsak mint a megfelelés létfontosságú eszközei, hanem a növekedésbe való beruházásként is. |
|
4.8. |
Az EGSZB átlátható szabványosítási eljárásokat szorgalmaz. Az európai és nemzeti szintű szabványügyi testületek műszaki bizottságainak összetételét közzé kell tenni a testületek honlapján. |
|
4.9. |
A szabványok növekvő szerepe miatt a korlátlan és ingyenes hozzáférés jogállamisági és átláthatósági kérdéssé válik. Az EGSZB azt ajánlja, hogy legalább könnyű, ingyenes, csak olvasható és akadálymentes hozzáférést garantáljanak a szabványokhoz, és tisztázzák a nyilvános hozzáférhetőség biztosításával kapcsolatos felelősségi köröket. Ugyanakkor biztosítani kell a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát és a szellemitulajdon-jogok védelmét. |
|
4.10. |
Az EU-nak felül kell vizsgálnia nemzetközi szabványosítási stratégiáját, különösen a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) keretében, és biztosítania kell, hogy a nemzetközi szabványok ne gyengítsék a biztonságra, az egészségre és a fenntarthatóságra vonatkozó uniós keretet. Ezen belül biztosítania kell, hogy a nemzetközi szabványok összhangban legyenek a nemzetközileg elismert munkaügyi normákkal, valamint a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmével. Az EU-nak azt is meg kell akadályoznia, hogy az értékeivel és jogszabályaival összeegyeztethetetlen szabványok biztosítékok nélkül belépjenek az egységes piacra. E kockázat csökkentése érdekében a rendeletnek elő kell írnia, hogy egy termék vagy szolgáltatás csak akkor kínálható a belső piacon, ha tiszteletben tartja az uniós szabványosításról szóló rendeletnek megfelelő szabványügyi testületek által kidolgozott, megszavazott és közzétett szabványokat. |
5. Iránymutatások az 1025/2012/EU rendelet felülvizsgálatához
|
5.1. |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a harmonizált szabványoknak a jogszabályok technikai végrehajtását kell szolgálniuk, anélkül hogy szabályozási eszközzé válnának. A harmonizált szabványok nem helyettesíthetik, áshatják alá vagy sérthetik a szociális jogszabályokat vagy a kollektív szerződéseket. Ennek megfelelően az Európai Bizottság az európai szabványok iránti kérelmeken keresztül nem befolyásolhatja a kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, sem pedig a szervezett fellépéshez való jogot, és nem avatkozhat bele olyan ügyekbe, amelyeket európai vagy nemzeti szintű szociális párbeszéd szabályoz. |
|
5.2. |
Annak biztosítása érdekében, hogy a harmonizált szabványok továbbra is technikai jellegűek maradjanak, az Európai Bizottság harmonizált szabványra irányuló összes kérelmének tartalmaznia kell annak értékelését, hogy az érinti-e a szociális párbeszédet, az alapvető jogokat vagy a szociális jogszabályokat. Ezt az értékelést ezt követően az 1025/2012/EU rendelet 22. cikke alapján létrehozott bizottságnak felül kell vizsgálnia. A III. melléklet szerinti szervezeteket ennek a bizottságnak tájékoztatnia kell, és lehetőséget kell biztosítania számukra, hogy véleményt nyújtsanak be az Európai Bizottság kérelmeinek hatályáról. |
|
5.3. |
Az olyan kritikus szakpolitikai területeken, ahol a szabályozást külső befolyásoktól mentesen kell kialakítani, illetve az európai stratégiai autonómiát szigorúan érvényesíteni kell – ilyen például az európai védelem –, fontos, hogy az Európai Bizottság maga tudjon közös előírásokat kidolgozni, ahelyett, hogy európai szabványügyi testületeket kérne fel európai szabványok kidolgozására. Az egységes előírások kidolgozása során az Európai Bizottságnak biztosítania kell valamennyi érdekelt fél bevonását. |
|
5.4. |
A minőségnek továbbra is elsőbbséget kell élveznie a gyorsasággal szemben. Bár a digitalizáció és a jobb tervezés révén egyszerűsíteni kell az eljárásokat, a rövidebb határidők nem gyengíthetik az uniós szakpolitikákkal és értékekkel összhangban lévő magas színvonalú szabványok kidolgozásához szükséges részletes megbeszéléseket. Ezért a gyorsaságot nem szabad az inkluzivitás és a konszenzus rovására előmozdítani. Emellett a munkahelyi berendezéseket, a digitális rendszereket vagy az ember és gép közötti interakciót érintő szabványoknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók biztonságával, egészségével és ergonómiájával kapcsolatos megfontolásokat teljes mértékben integrálják, már a tervezési szakasztól kezdve. |
|
5.5. |
Az inkluzivitást a legitimitás feltételeként kell kezelni, biztosítva az ipar, többek között a kkv-k, a fogyasztói és civil társadalmi szervezetek, a környezetvédelmi érdekelt felek és a szakszervezetek megfelelő forrásokkal támogatott, kiegyensúlyozott részvételét. Ennek megfelelően növelni kell a III. melléklet szerinti szervezetek pénzügyi támogatását, és biztosítani kell, illetve fenn kell tartani e szervezetek szerepét. Az érdekelt felek európai szervezetei kulcsfontosságú tényezők a rendszerben, és a jövőben is meg kell tartani a szerepüket a szükséges demokratikus fékek és ellensúlyok, valamint az uniós értékek előmozdítása érdekében. Gondoskodni kell arról, hogy az európai szabványként átvett, nemzetközi szinten rögzített szabványok ne álljanak ellentétben az EU céljaival, és ne ássák alá az uniós szakpolitikákat vagy jogszabályokat. |
|
5.6. |
A tényleges inkluzivitás elérése és a szabványosítási rendszer legitimitásának biztosítása érdekében módosítani kell a rendelet 6. cikkének (1) bekezdését („A kkv-k szabványokhoz való hozzáférése”). E bekezdés jelenleg azon intézkedések nem kimerítő, nem kötelező erejű listáját tartalmazza, amelyeket a nemzeti szabványügyi testületek hozhatnak az inkluzivitásnak, valamint a kkv-k szabványkidolgozási folyamatokhoz való hozzáférésének és azokban való hatékony részvételének támogatása érdekében. A gyakorlatban a 6. cikk (1) bekezdése a kkv-k részvételének egyenlőtlen feltételeit eredményezte a különböző tagállamokban. Az intézkedések meglévő listáját és annak valamennyi rendelkezését kötelezővé kell tenni mind a kkv-k, mind a fogyasztói szervezetek, a környezetvédelmi érdekelt felek és a szakszervezetek számára. Emellett biztosítani kell és fenn kell tartani ezen érdekcsoportok szerepét európai szinten is, kihasználva a III. melléklet szerinti szervezetek szerepét. |
|
5.7. |
Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával (6) összhangban az EGSZB azt ajánlja, hogy – egy akadálymentes internetes portálon keresztül – legalább könnyű és ingyenes, csak olvasható és akadálymentes hozzáférést garantáljanak a szabványokhoz, és tisztázzák a nyilvános hozzáférés biztosításával kapcsolatos felelősségi köröket, ugyanakkor biztosítsák a rendszer pénzügyi fenntarthatóságát és a szellemitulajdon-jogok európai szabványügyi szervezetek általi védelmét. |
|
5.8. |
A szabványosításnak hozzá kell járulnia a fenntartható versenyképességhez, és elő kell mozdítania az innovációt, a termelékenységet és a rezilienciát a biztonság, az egészség és a környezet integrálásával. |
|
5.9. |
Az EGSZB kéri, hogy a felülvizsgált rendelet tartalmazzon egy olyan követelményt, mely szerint ha egy szabványügyi testület olyan szabványokat dolgoz ki, szavaz meg és ad ki, amelyek európai harmonizált szabvánnyá válnak, meg kell felelnie a szabványosításról szóló európai rendeletnek. |
|
5.10. |
Fokozni kell a nyomon követést és az elszámoltathatóságot a határidőkre, a minőségre, az inkluzivitásra és a hatásra vonatkozó egyértelmű mutatók, valamint szükség esetén korrekciós mechanizmusok révén. Ebben az értelemben nemzeti szintű intézkedéseket a rendelet 6. cikke (3) bekezdésének módosításával lehetne végrehajtani, előírva, hogy a nemzeti szabványügyi testületek gyűjtsenek és bocsássanak rendelkezésre adatokat az érdekelt felek nemzeti szintű szabványosításhoz való hozzáféréséről és abban való részvételéről. |
Brüsszel, 2026. április 29.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Séamus BOLAND
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/1025/oj).
(2) Lásd az ESZSZ, a Business Europe, az SMEunited és az SGI Europe által 2025. június 27-én aláírt közös levelet: Standardisation bodies must refrain from issuing social standards.
(3) Lásd az ESZSZ, a Business Europe, az SMEunited és az SGI Europe által 2025. június 27-én aláírt közös levelet: Standardisation bodies must refrain from issuing social standards.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/882/oj).
(5) Lásd az ESZSZ, a Business Europe, az SMEunited és az SGI Europe által 2025. június 27-én aláírt közös levelet: Standardisation bodies must refrain from issuing social standards.
(6) Európai Bíróság, C-588/21 P (Malamud); C-160/20; C-613/14 (James Elliott).
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/3538/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)