|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2025/1989 |
2025.4.2. |
A (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, egy borágazati elnevezéshez tartozó termékleírás standard módosításának jóváhagyásáról szóló értesítés közzététele
(C/2025/1989)
Ez az értesítés a (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.
ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL
„Saint-Mont”
PDO-FR-A0711-AM02
Az értesítés időpontja: 2025. január 8.
A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA
1. Szőlőfajták
A szőlőfajtákba 2020-ban alkalmazkodó fajtaként bevezetett késői érésű szőlőfajta járulékos fajtává válik. A Manseng N tehát továbbra is az egyetlen alkalmazkodási célú fajta.
Az eredetmegjelöléshez tartozó fajták ezért a következők:
Vörösborok:
|
— |
fő szőlőfajta: tannat N |
|
— |
kiegészítő szőlőfajták: cabernet-sauvignon N, fer N |
|
— |
járulékos szőlőfajták: cabernet franc N, merlot N, tardif N |
|
— |
alkalmazkodási célú fajták: manseng N |
Rozéborok:
|
— |
fő szőlőfajták: tannat N, cabernet-sauvignon N, fer N |
|
— |
járulékos szőlőfajták: cabernet franc N, merlot N, tardif N, manseng B, Arrufiac B, petit courbu B, courbu B, petit manseng B |
|
— |
alkalmazkodási célú fajták: manseng N |
E módosítás célja a Tardif szőlőfajta arányának növelése az eredetmegjelöléshez tartozó szőlőfajtákon belül. Ez a fajta ugyanis alkalmazkodik az éghajlatváltozás kihívásaihoz és a növényvédő szerek csökkentésének követelményéhez. Jelentős szőlőtermesztési érdekkel is bír, mivel – identitásának tiszteletben tartása mellett – támogatja az eredetmegjelöléssel ellátott borok aromavilágának, minőségének és egyediségének fejlődését. Lehetővé teszi továbbá a régió borászati örökségének kidomborítását.
Ezek a módosítások érintik az egységes dokumentumot.
2. Szüret
A szőlő cukortartalma
A Tardif szőlőfajta járulékos fajtaként történő bevezetését követően e fajta esetében meghatározták a szőlő cukortartalmát.
Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.
3. Földrajzi terület
A termékleírást úgy módosították, hogy az tartalmazza a hivatalos földrajzi kódexre való hivatkozást, amely kódex nemzeti szinten elismeri és megyénként felsorolja a településeket. Ennek a szövegezésbeli módosításnak köszönhetően a földrajzi terület megfeleltethető az INSEE által kiadott hivatalos földrajzi kódex hatályos változatának, valamint jogilag biztosítható a földrajzi terület körülhatárolása.
Az egységes dokumentum a „Földrajzi terület” című pontban kiegészül ezzel a hivatkozással.
4. Parcellákra osztott körülhatárolt terület
A termékleírás az eredetmegjelölés parcellahatárainak jóváhagyására vonatkozó új időpont beillesztése érdekében került módosításra.
E módosítás célja, hogy a termékleírásba bekerüljön az előállítás földrajzi övezetén belül található, parcellákra osztott körülhatárolt területet érintő módosítás illetékes nemzeti hatóság általi jóváhagyásának dátuma. A parcellákra történő felosztás azoknak a parcelláknak az előállítás földrajzi területén belüli azonosítására szolgál, amelyek alkalmasak a szóban forgó oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor termelésére.
A földrajzi terület nem változott.
Ez a módosítás nem érinti az egységes dokumentumot.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
1. Elnevezés
Saint-Mont
2. A földrajzi árujelző típusa
OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés
3. A szőlőből készült termékek kategóriái
|
1. |
Bor |
3.1. Kombinált Nómenklatúra-kód
|
— |
22 – ITAL, ALKOHOLTARTALMÚ FOLYADÉK ÉS ECET 2204 – Friss szőlőből készült bor, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vámtarifaszám alá tartozók kivételével |
4. A bor(ok) leírása
1. Vörösborok
TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS
A vörösborok színe intenzív. A szájban általában szép aromás koncentráció jellemzi őket, amely gyakran piros és fekete gyümölcsökre emlékeztető jegyeket hordoz. A tanninszerkezet jó eltarthatósági potenciált biztosít a boroknak, lehetővé téve az összetett, kandírozott gyümölcsös és fűszeres aromák kialakulását, amelyeket gyakran a hordós érleléshez kapcsolódó erdős ízjegyek kísérnek.
A vörösborok esetében a borok minimális természetes alkoholtartalma 12 térfogatszázalék.
Minden, ömlesztve vagy kiszerelve történő forgalmazásra kész bortételnek rendelkeznie kell az alábbi jellemzőkkel:
|
— |
az alkoholtartalom-növelés után a vörösborok esetében az összes alkoholtartalom nem haladja meg a 13,5 térfogatszázalékot, |
|
— |
vörösborok esetében az almasavtartalom legfeljebb 0,4 g/liter, |
|
— |
az erjeszthetőcukor-tartalom (glükóz- és fruktóztartalom) legfeljebb:
|
Az összes savtartalom, az illósavtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékeit a közösségi jogszabályok állapítják meg.
Általános analitikai jellemzők
|
— |
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): – |
|
— |
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 12 |
|
— |
Minimális összes savtartalom: – |
|
— |
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): – |
|
— |
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): – |
2. Fehér- és rozéborok
TÖMÖR SZÖVEGES LEÍRÁS
A rozéborok olykor erőteljes színűek, és általában piros gyümölcsös illatjegyek jellemzik őket. A szájban élénk lecsengésüknek köszönhetően harmonikusak, a selymesség és a savasság közötti megfelelő egyensúllyal. A fehérborok nagyon aromásak, selymesek és kiegyensúlyozottak, köszönhetően a Gros Manseng B fajta jelenlétének.
A borok minimális természetes alkoholtartalma a fehér- és a rozéborok esetében 11,50 térfogatszázalék.
Minden, ömlesztve vagy kiszerelve történő forgalmazásra kész bortételnek rendelkeznie kell az alábbi jellemzőkkel:
|
— |
az alkoholtartalom-növelés után a fehér- és rozéborok esetében az összes alkoholtartalom nem haladja meg a 12,5 térfogatszázalékot, |
|
— |
a fehér- és rozéborok esetében az erjeszthetőcukor-tartalom (glükóz- és fruktóztartalom) legfeljebb 4 gramm/liter. |
Az összes savtartalom, az illósavtartalom és az összes kén-dioxid-tartalom értékeit a közösségi jogszabályok állapítják meg.
Általános analitikai jellemzők
|
— |
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): — |
|
— |
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): 11,5 |
|
— |
Minimális összes savtartalom: — |
|
— |
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): — |
|
— |
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): — |
5. Borkészítési eljárások
5.1. Konkrét borászati eljárások
|
1. |
Különleges borászati eljárás
A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük a közösségi szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek. |
|
2. |
Művelési gyakorlat
A szőlőt vagy egyszerű vagy kettős Guyot-metszéssel, vagy rövid metszéssel (Royat-kordonos művelés) metszik, a rügyek száma tőkénként legfeljebb:
Az alkalmazott metszési technikától függetlenül a „zsendülési” szakaszban a terméshozó ágak tőkénkénti száma legfeljebb:
|
5.2. Maximális hozamok
|
1. |
Vörösborok
hektáronként 63 hektoliter |
|
2. |
Rozéborok
hektáronként 68 hektoliter |
|
3. |
Fehérborok
hektáronként 69 hektoliter |
6. Körülhatárolt földrajzi terület
Földrajzi terület:
A szőlő szüretelésére, a borok erjesztésére, készítésére és érlelésére a földrajzi területen kerül sor, amelynek kiterjedése az e termékleírás illetékes nemzeti bizottság általi jóváhagyásának napján – a 2024. évi hivatalos földrajzi kódex (Code officiel géographique) alapján – a következő települések területét vagy területének egy részét fedi le:
Azon települések, amelyek teljes területe a földrajzi területhez tartozik: Aignan, Arblade-le-Bas, Armous et Cau, Aurensan, Beaumarchès, Bernède, Bouzon-Gellenave, Castelnavet, Caumont, Corneillan, Couloumé-Mondebat, Courties, Fusterouau, Gazax-et-Baccarisse, Ju-Belloc, Labarthète, Ladevèze-Ville, Ladevèze-Rivière, Lannux, Lasserrade, Lelin-Lapujolle, Louslitges, Loussous-Débat, Lupiac, Margouët-Meymes, Maulichères, Peyrusse-Grande, Peyrusse-Vieille, Plaisance, Pouydraguin, Projan, Riscle (a korábbi Riscle település), Sabazan, Saint-Aunix-Lengros, Saint-Mont, Saint-Pierre-d’Aubézies, Sarragachies, Tasque, Termes-d’Armagnac, Tieste-Uragnoux, Tourdun, Verlus. Azon települések, amelyek területe részben tartozik a földrajzi területhez: Averon-Bergelle, Dému, Marciac, Seailles.
7. Borszőlőfajta (borszőlőfajták)
Arrufiac B – Arrufiat
Cabernet franc N
Cabernet-Sauvignon N
Courbu B – Gros Courbu
Fer N – Fer Servadou, Braucol, Mansois, Pinenc
Gros Manseng B
Manseng noir N
Merlot N
Petit Courbu B
Petit Manseng B
Tannat N
Tardif N
8. A kapcsolat(ok) leírása
A földrajzi terület körülbelül 100 kilométeres, egyforma távolságra helyezkedik el a délre fekvő Pireneusoktól és a nyugatra fekvő Atlanti-óceántól. Az Adour és mellékfolyója, az Arros völgyének mindkét oldalán húzódó dombvidékre terjed ki.
A szőlőparcelláknak helyet adó lejtők egy olyan mezőgazdasági régió közepén húzódnak, amelyet a vegyes gazdálkodás és az állattartás határoz meg, és ahol a kukoricatermesztés fontos szerepet tölt be.
A terület 46 település területére terjed ki.
Az általában véve enyhe hőmérsékletek a földrajzi területen belül viszonylag homogének. A csapadékmennyiség nyugatról kelet felé jelentős különbséget mutat, évi 1 000 mm-ről évi 800 mm-re csökken.
Nyáron és kora ősszel az időjárás – különösen az ebben az időszakban gyakran fújó, „főn” típusú déli szél hatására – meleg és gyakran száraz.
A geológiai szubsztrátum változatos. Nyugaton főként a vörösbarna homok („sables fauves”) képviseli; e harmadkori tengeri képződmény déli határa egybeesik a földrajzi terület határával. Ezeket ősi allúviumos rétegek borítják, amelyek kőzettörmelékei felhalmozódnak a lejtőkön.
Keletebbre a vörösbarna homok eltűnik, és molassz váltja fel, amelynek meszes padjai egyértelműen meghatározzák a tájat.
Az e szubsztrátumon kifejlődött talajok a következők:
|
— |
a molasszon kifejlődött agyagos-meszes talajok; illetve |
|
— |
a vörösbarna homokon és a kőzettörmelékes kollúviumokon kifejlődött kilúgozott, savanyú talajok. |
Ezek a talajok ásványi anyagokban szegények.
A vízfelesleg elvezetését a lejtő, illetve – a terület nyugati részén – a homokos szerkezet és a talaj kövessége biztosítja.
A domborzat komplex szerkezete a fő tengelyek (Adour/Arros) mentén, amelyek irányát gyakran a tektonika határozza meg, és amelyet másodlagos gerincek szabdalnak, igen különféle fekvésű területek mozaikját eredményezi.
A völgyek morfológiája egyértelműen aszimmetrikus. A nyugati fekvésű lejtő gyakran meredek, ellentétben a keleti oldallal, amely lágy lejtésű.
A középkor végétől kezdve a vörös és „clairet” borok mellett, amelyeket az Adour-medence nagy részén termeltek és a Pireneusokban élőknek szántak, a földrajzi terület nyugati részén fehérborokat is termeltek, amelyeket már a XVII. században Észak-Európába exportáltak.
A lisztharmat, a peronoszpóra és a filoxéra egymást követő felbukkanása, valamint az „Armagnac” készítéséhez történő lepárlásra szánt bor iránti nagy kereslet a minőségi borok előállítására szánt szőlőterületek jelentős csökkenését eredményezte, amelyekkel szemben a lepárlásra szánt borok előállításához használt, „Piquepoul”-nak nevezett alacsonyabb szőlőfajtákat részesítették előnyben.
Végül a huszadik század közepén a mezőgazdaság gépesítése a kukoricatermesztésre használt területek terjeszkedéséhez vezetett, és tovább erősítette a szőlőtermő területek csökkenését.
A „Saint-Mont” borok védelmét szolgáló első érdekvédelmi szervezet 1957-ben jött létre. A szervezet 1970-től kezdeményezte a szőlőültetvény megújítását, amelynek fajtaösszetétele olyan helyi fajtákra épül, mint a fekete Tannat N, Cabernet Franc N, Cabernet Sauvignon N és Fer N fajták, illetve a fehér Arrufiac B, Courbu B, Gros Manseng B és Petit Manseng B fajták.
A „Saint-Mont” ellenőrzött eredetmegjelölést 2011-ben ismerték el.
A vörösborok színe intenzív. A szájban általában szép aromás koncentráció jellemzi őket, amely gyakran piros és fekete gyümölcsökre emlékeztető jegyeket hordoz. A tanninszerkezet jó eltarthatósági potenciált biztosít a boroknak, lehetővé téve az összetett, kandírozott gyümölcsös és fűszeres aromák kialakulását, amelyeket gyakran a hordós érleléshez kapcsolódó erdős ízjegyek kísérnek.
A rozéborok olykor erőteljes színűek, és általában piros gyümölcsös illatjegyek jellemzik őket. A szájban élénk lecsengésüknek köszönhetően harmonikusak, a selymesség és a savasság közötti megfelelő egyensúllyal.
A fehérborok nagyon aromásak, selymesek és kiegyensúlyozottak, köszönhetően a Gros Manseng B fajta jelenlétének.
A szőlőültetvények a legkedvezőbb parcellákon helyezkednek el, szigetszerű tömbökben, az alacsony ásványianyag-tartalmú és jó vízelvezetésű talajokkal rendelkező, jó fekvésű lejtőkön elszórva.
A földrajzi terület az Adour folyó vízgyűjtő medencéjéhez tartozik, ahol a fajtaösszetételt a Tannat N fajta, valamint a Gros Manseng B és Petit Manseng B fajták uralják, amelyek különösen alkalmazkodnak a földrajzi terület meglehetősen nedves éghajlatához és a mély talajokhoz. Ugyanakkor több borvidék találkozási pontjaként elfoglalt helyzetükből adódóan a szőlőültetvények gazdagodtak a környező régiókból származó elemekkel, különös tekintettel a növényi örökségre, a Garonne vízgyűjtő medencéjében előforduló három fajtával – Cabernet Franc N, Cabernet Sauvignon N, Merlot N –, amelyek meghonosodását az óceáni éghajlat hatása is elősegítette.
A gazdasági szereplők által alkalmazott gyakorlatok nyomán kötelezővé vált a vörösborok előállítására szánt szőlőfajták kézi betakarítása.
Az erjesztés után hordós érlelésre van szükség ahhoz, hogy a vörösbor aromái összetettek legyenek, de legfőképpen ahhoz, hogy tanninjai lekerekítetté és selymessé váljanak. Ennek megfelelően a borokat legalább a szüretet követő március 1-jéig érlelik.
9. További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)
Jogi keret:
Nemzeti jogszabályok
További feltétel típusa:
A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések
A feltétel leírása:
A Saint-Mont ellenőrzött eredetmegjelölés a termékleírásban megállapított rendelkezéseknek megfelelően kiegészíthető a nagyobb földrajzi egységet jelölő „Sud-Ouest” („délnyugati”) kiegészítő megnevezéssel.
A termékleíráshoz vezető link
https://info.agriculture.gouv.fr/boagri/document_administratif-8564051e-3037-488d-8a6f-a5c55a999fe1
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/1989/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)