<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.21-20110601.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2010HUC.1001076101.case.xml"><NO.CASE>C-367/09</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62009CC0367</NO.CELEX><NO.SEQ>0040.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>I-10764</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>I-10785</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>22</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>KOKOTT FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C-367/09. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>SGS BELGIUM ÉS TÁRSAI</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Juliane Kokott</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20100715">2010. július 15.</DATE><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Annak, aki az Európai Unióból mezőgazdasági termékeket exportál, és erre tekintettel export-visszatérítésben részesül, amely, mint ismeretes, a belső piac és a világpiac közötti árkülönbséget hivatott kiegyenlíteni, szabálytalanságok esetén nem csupán a jogosulatlanul átvett visszatérítéseket kell visszafizetnie, hanem pénzbeli szankciókkal is szembe kell néznie. A jelen ügyben azonban nem maga az exportőr, hanem egyedül az érintett harmadik országba történő behozatalt igazoló, és ennek során téves adatokat szolgáltató, nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökség ellen indítottak keresetet. Ezzel összefüggésben lényegében két kérdést kell tisztázni: egyrészt, hogy a közösségi jog a releváns időpontban – 1997-ben – megfelelő jogalapot kínált-e e szankcióhoz, másrészt, hogy a nemzeti közigazgatási hatóságok bizonyos cselekményei megszakították-e az elévülést.</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az első két kérdés közül az első különös jelentőséggel bír annyiban, amennyiben az EU-rendeletek közvetlen hatályának kérdéskörét és a jogbiztonság elvét érinti. E körben az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmével összefüggésben különösen az általános keretszabály és az ágazati szabályok közötti összhang vizsgálandó.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A közösségi jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A 2988/95 rendelet</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A Tanács a 2988/95 rendelettel<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, <DATE ISO="19951218">1995. december 18-i</DATE> 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="312" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1995">HL L 312., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.).</P></NOTE> valamennyi közösségi politika tekintetében egységes<?PAGE NO="I-10765"?> jogi keretet hozott létre a Közösségek pénzügyi érdekeire nézve hátrányos jogszabályok – különösen a csalások – felszámolása érdekében.</TXT></NP><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>A rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>[a] szándékosan elkövetett vagy gondatlanságból okozott szabálytalanságok a következő közigazgatási szankciók kiszabását vonhatják maguk után: a) közigazgatási bírság fizetése; b) […]<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>A szabálytalanság fogalmát a rendelet 1. cikkének (2) bekezdése a következőképpen határozza meg: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése vagy a Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének, akár közvetlenül a Közösségek nevében beszedett saját forrásokból származó bevétel csökkenése vagy kiesése révén, akár indokolatlan kiadási tételek miatt<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>A rendelet 7. cikke értelmében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>[a] közösségi közigazgatási intézkedések és szankciók alkalmazhatók az (1) bekezdésben hivatkozott, a szabálytalanságot elkövető gazdasági szereplőkkel, azaz természetes és jogi személyekkel, valamint egyéb, a nemzeti jogszabályok által jogképesnek nyilvánított jogalanyokkal szemben. Azokkal a személyekkel szemben is alkalmazhatók, akik vagy amelyek részt vettek szabálytalanság elkövetésében, vagy felelősséggel tartoznak a szabálytalanságért, illetve biztosítaniuk kell, hogy azt ne kövessék el<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>A rendelet 2. cikke (2) bekezdésének első mondata úgy rendelkezik, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>[s]emmilyen közigazgatási szankció nem alkalmazható, ha a szabálytalanságot megelőzően közösségi jogi rendelkezés nem rendelkezett arról<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/>, a (3) bekezdés értelmében pedig <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>[a] közösségi jog meghatározza azon közigazgatási intézkedések és szankciók természetét és alkalmazási körét, amelyek a szóban forgó szabályok megfelelő alkalmazásához szükségesek, figyelembe véve a szabálytalanság jellegét és súlyát, a nyújtott vagy szerzett előnyt és a felelősség mértékét<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>Erre vonatkozóan a Tanács a rendelet ötödik preambulumbekezdésében rögzítette, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>a szabálytalan magatartásról és az ahhoz kapcsolódó közigazgatási intézkedésekről és szankciókról a jelen rendelettel összhangban az ágazati szabályok rendelkeznek<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>A rendelet 3. cikke az elévülést szabályozza. Az (1) bekezdés harmadik albekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>[a] hatáskörrel rendelkező hatóságnak a szabálytalansággal kapcsolatos bármely vizsgálata vagy eljárása, amelyről az érintett személyt tájékoztatták, megszakítja<?PAGE NO="I-10766"?> az elévülést. A megszakadást kiváltó cselekményt követően az elévülés újrakezdődik.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A 3665/87 rendelet</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>A szabálytalanságoknak és a csalásoknak a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítések körében történő hatékonyabb felszámolása érdekében a Bizottság a 3665/87 rendelet<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló 3665/87/EGK rendeletnek a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetése és a szankciók tekintetében történő módosításáról szóló, <DATE ISO="19941202">1994. december 2-i</DATE> 2945/94/EK bizottsági rendelettel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="310" PAGE.FIRST="57" DATE.PUB="1994">HL L 310., 57. o.</REF.DOC.OJ>) módosított, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös részletes szabályai megállapításáról szóló, <DATE ISO="19871127">1987. november 27-i</DATE> 3665/87/EGK bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="351" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1987">HL L 351., 1. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> módosítása révén már 1994-ben bevezette az alábbi, szankciót maga után vonó tényállást:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ARTICLE IDENTIFIER="011"><TI.ART><HT TYPE="ITALIC"><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>11. cikk</HT></TI.ART><PARAG IDENTIFIER="011.001"><NO.PARAG>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>Amennyiben megállapításra kerül, hogy az exportőr az export-visszatérítés igénylése során az őt megilletőnél nagyobb összegű visszatérítést kért, a szóban forgó kivitel után járó visszatérítés a ténylegesen exportált termékek után járó összeg lesz, amelyet az alábbi összegekkel kell csökkenteni:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>az igényelt visszatérítés és a ténylegesen megvalósult export után járó visszatérítés különbségének a fele;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az igényelt visszatérítés és az exportőrt megillető visszatérítés különbségének kétszerese, ha az exportőr szándékosan szolgáltatott hamis adatokat.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><P>Amennyiben az a) és b) pontban megállapított csökkentés negatív előjelű összeget eredményez, az exportőrnek ezt az összeget kell megfizetnie.</P><P>Ha az illetékes hatóságok azt állapítják meg, hogy az igényelt visszatérítés összege nem megfelelő, hogy az export nem történt meg, és hogy következésképpen a visszatérítés csökkentése nem lehetséges, az exportőrnek az a) vagy b) pontban foglalt szankciónak megfelelő összeget kell megfizetnie.</P><P>[…]</P></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="011.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az (1) bekezdés negyedik albekezdése szerinti negatív előjelű összegre vonatkozó fizetési kötelezettség sérelme nélkül a kedvezményezett köteles visszafizetni a jogosulatlanul kapott visszatérítésnek a kifizetés és a visszafizetés között eltelt időszakra számított kamatokkal növelt összegét, ideértve az<?PAGE NO="I-10767"?> (1) bekezdés első albekezdése szerint alkalmazandó szankciót is. Ha azonban</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a visszafizetést a fel nem szabadított biztosíték fedezi, […];</P></ITEM><ITEM><P>a biztosítékot felszabadították, a kedvezményezettnek meg kell fizetnie a biztosítékot, továbbá a felszabadítás és a kifizetést megelőző nap közötti időszakra számított kamatot. [nem hivatalos fordítás]<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></P></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></ARTICLE></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A nemzeti jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>Az <DATE ISO="19850104">1985. január 4-i</DATE> királyi rendelet<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Moniteur belge, <DATE ISO="19850221">1985. február 21.</DATE>, 1937. o. E rendeletet a felek előadásainak ismertetése körében mind az előzetes döntéshozatal iránti kérelem, mind a belga kormány által a Bíróság elé terjesztett írásbeli észrevételek megemlítik. A Bizottság a Bíróság elé terjesztett írásbeli észrevételeiben ellenben egy <DATE ISO="19990228">1999. február 28-i</DATE> királyi rendeletet (Moniteur belge, <DATE ISO="19990622">1999. június 22.</DATE>) idéz, amely a Bizottság előadása szerint <DATE ISO="19950101">1995. január 1-jétől</DATE> hatályos, és egy hasonló előírást tartalmaz.</P></NOTE> 2. cikkének (2) bekezdése értelmében valamely Belgiumban engedélyezett, nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökség a kivitelben közreműködő egyéb személyekkel egyetemlegesen felel az általa kiállított igazolások pénzügyi következményeiért.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>A FIRME DERWA NV belga vállalkozás (a továbbiakban: DERWA) 1997 júniusában <FT TYPE="NUMBER">741144</FT> kg marhahúst adott el egy egyiptomi ügyfél részére. Az árut még ugyanebben a hónapban egy Egyiptomba tartó hajóra rakták, majd ott kirakodták.</TXT></NP><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>Ezért a kivitelért a DERWA differenciált export-visszatérítést igényelt a belga intervenciós és kifizető szervtől, a B.I.R.B.-től<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Belgisch Interventie- en Restitutiebureau.</P></NOTE>, és 120%-os biztosíték nyújtását követően átszámítva <FT TYPE="DECIMAL">1407268,91</FT> eurós előleget vett át. Ezen összeg végleges kifizetéséhez a DERWA-nak a kiviteli nyilatkozat elfogadását követő 12 hónapon belül igazolnia kellett, hogy az árut Egyiptomban szabad forgalomba bocsátották.</TXT></NP><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT><DATE ISO="19980210">1998. február 10-én</DATE> a DERWA a Belgiumban engedélyezett, nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökség, az SGS Belgium NV (a továbbiakban: SGS Belgium) által kiállított, <DATE ISO="19971104">1997. november 4-i</DATE> igazolást mutatott be a B.I.R.B.-nek, mely szerint az egyiptomi vámhatóságok a szóban forgó termékeket szabad forgalomba bocsátották. A B.I.R.B. erre tekintettel<?PAGE NO="I-10768"?> felszabadította a DERWA által nyújtott biztosítékot; ezzel sor került az export-visszatérítés végleges kifizetésére.</TXT></NP><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>Egy, a belga gazdasági minisztérium gazdasági felügyelete által az SGS Belgiumnál végzett vizsgálat alapján azonban kiderült, hogy az SGS Egypt Ltd. <DATE ISO="19970924">1997. szeptember 24-én</DATE> egy telefaxot küldött az SGS Belgiumnak, amelyben az állt, hogy az egyiptomi vámhatóságok ugyan szabad forgalomba bocsátották az árut, azt azonban nem szabadott volna Egyiptomba bevinni, mivel az egyiptomi hatóságok megtiltották a belga marhahús Egyiptomba történő bevitelét. E telefaxot egyértelműen az árut biztosító és az SGS Belgiumot a vámokmány vizsgálatot követő megküldése céljából megkereső Central Beheer Achmea NV biztosítótársaság tudakozódása előzte meg.</TXT></NP><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>Az SGS Belgiumnál végzett vizsgálatról a gazdasági felügyelet által ismét tájékoztatott B.I.R.B. az <DATE ISO="19990421">1999. április 21-i</DATE> levélben közölte az SGS Belgiummal a vizsgálat eredményét, és felhívta arra, hogy nyújtsa be az <DATE ISO="19971104">1997. november 4-i</DATE> igazolása alapjául szolgáló vámokmányokat.</TXT></NP><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20020205">2002. február 5-i</DATE> ajánlott levelében a B.I.R.B. megállapította, hogy a SGS Belgium nem tett eleget az <DATE ISO="19990421">1999. április 21-i</DATE> felszólításnak, és a rendelkezésre álló információk alapján meg kell állapítania, hogy a szállítmányt Egyiptomban nem bocsátották szabad forgalomba. Mivel a B.I.R.B. azon a véleményen volt, hogy az SGS Belgium szándékosan szolgáltatott téves adatokat, vele szemben a 3665/87 rendelet 11. cikke szerinti 200%-os szankciót szabott ki, és felszólította <FT TYPE="DECIMAL">4503260,74</FT> eurót kitevő összeg kifizetésére.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Ezen összeg a következőkből tevődik össze: <FT TYPE="DECIMAL">1407268,90</FT> euró mint alapösszeg, amely az export-visszatérítés összegének felel meg, továbbá 20%-os, vagyis <FT TYPE="DECIMAL">281453,72</FT> euró összegű emelés, valamint az alapösszeg 200%-ának megfelelő mértékű szankció, vagyis <FT TYPE="DECIMAL">2814538,12</FT> euró.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20020429">2002. április 29-i</DATE> ajánlott levélben az SGS Belgium azt a választ adta, hogy a tüzetesebb vizsgálat során kiderült, hogy az árut csak ideiglenesen vitték be Egyiptomba. A <DATE ISO="20020527">2002. május 27-i</DATE> további levélben az SGS Belgium elismerte, hogy téves adatokat adott meg, amiről azonban nem volt tudomása.</TXT></NP><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20030916">2003. szeptember 16-án</DATE> kézbesített keresetlevéllel a B.I.R.B. azt kérte a Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpentől (antwerpeni első fokú bíróság), hogy kötelezze az SGS Belgiumot <FT TYPE="DECIMAL">4503260,74</FT> euró kifizetésére. Az SGS Belgium erre tekintettel a DERWA-t és a Centraal Beheer Achmea-t perbe hívta.</TXT></NP><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>A Rechtbank a <DATE ISO="20060113">2006. január 13-i</DATE> ítélettel a B.I.R.B. keresetét mint megalapozatlant elutasította, és az SGS Belgium perbevonás iránti kérelmét tárgytalannak nyilvánította.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10769"?><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>Igaz, hogy a B.I.R.B. keresete nem késett el, mivel a 2988/95 rendelet 3. cikke szerinti, <DATE ISO="19980210">1998. február 10-én</DATE><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>Ezen a napon nyújtotta be a DERWA a B.I.R.B.-nek az SGS Belgium által az egyiptomi behozatalról kiállított igazolást.</P></NOTE> kezdődött négyéves elévülési időt a B.I.R.B. szankciót kiszabó <DATE ISO="20020205">2002. február 5-i</DATE> ajánlott levele megszakította.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>Hiányzik azonban a megfelelő jogalap az exportőr által elkövetett szabálytalanságban részt vevő személlyel – mint amilyen az SGS Belgium – szembeni szankció alkalmazásához. Különösen meg kell állapítani, hogy a 2988/95 rendelet 5. és 7. cikke nem bír közvetlen hatállyal, mivel ezek a tagállamoknak mérlegelési mozgásteret biztosítanak. A B.I.R.B. egyebekben nem bizonyította, hogy a DERWA jogosulatlanul vette át az export-visszatérítéseket, és hogy az SGS Belgium igazolása téves adatokat tartalmaz.</TXT></NP><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>A B.I.R.B. ezen ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bíróság, a Hof van Beroep te Antwerpen-hez (antwerpeni fellebbviteli bíróság), amely a <DATE ISO="20090908">2009. szeptember 8-i</DATE> határozattal előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>1)</NO.P><TXT>A 2988/95 rendelet 5. és 7. cikke rendelkezéseinek a tagállamok belső jogában anélkül van-e közvetlen hatálya, hogy e tagállamok bármilyen mérlegelési mozgástérrel rendelkeznének, és hogy a nemzeti hatóságoknak végrehajtási intézkedéseket kellene hozniuk?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Egy kiviteli nyilatkozatot elfogadó tagállam (a jelen esetben Belgium) által engedélyezett, nemzetközi szeintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökség, amely a 3665/87 rendelet 18. cikke (2) bekezdése c) pontjának értelmében vett kirakodási igazolást tévesen állította ki, tekinthető-e a 2988/95 rendelet 1. cikkének értelmében vett gazdasági szereplőnek vagy ugyanezen rendelet 7. cikkének értelmében vett olyan személynek, aki valamely szabálytalanság elkövetésében részt vett, aki valamely szabálytalanságért felelősséggel tartozik, vagy akinek biztosítania kell, hogy azt ne kövessék el?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Tekinthető-e a gazdasági felügyelet vizsgálati jelentésének közlése vagy egy, a szabad forgalomba bocsátást bizonyító kiegészítő dokumentumok benyújtására felszólító levél, vagy egy szankciót kiszabó ajánlott levél a 2988/95 rendelet 3. cikke<?PAGE NO="I-10770"?> (1) bekezdése harmadik albekezdésének értelmében vett vizsgálatnak vagy eljárásnak?<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>Az eljárásban az SGS Belgium, a DERWA, a belga és az osztrák kormány, valamint az Európai Bizottság terjesztett észrevételeket a Bíróság elé, míg az osztrák kormány csak írásbeli észrevételeket tett.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>A belga kormány és a Bizottság álláspontja szerint a 2988/95 rendelet 5. és 7. cikke közvetlen hatállyal rendelkezik. Ez a rendeletek szerepéből és jellegéből fakad. Bár kivételesen szükséges lehet, hogy a tagállamok intézkedjenek azok végrehajtásáról, itt azonban nem ez a helyzet. Elsőbbséggel alkalmazandó különös ágazati szabály sem létezik.</TXT></NP><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>Az EUMSZ 288. cikk második bekezdése értelmében a rendeletek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>általános hatállyal<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> bírnak. A rendelet <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>Már az EK-Szerződés jelen tényállásra irányadó korábbi 189. cikkének második bekezdése is ezt írta elő.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>Úgy gondolhatnánk, hogy az elsődleges jog ezen általános rendelkezése a 2988/95 rendeletre is vonatkozik. Ezt jelenti ki mindenesetre e rendelet 11. cikkének második bekezdése, amely szerint ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.</TXT></NP><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>A Bírósághoz már a Handlbauer-ügyben<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-278/02" PAGE.ECR="I-6171" YEAR="2004">C-278/02. sz. Handlbauer-ügyben <DATE ISO="20040624">2004. június 24-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2004., I-6171. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> kérdést intéztek a 2988/95 rendelet közvetlen alkalmazhatósága kapcsán. Egy osztrák bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelméről volt szó, amely az elsődleges jog és a 2988/95 rendelet <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>unmittelbar gilt<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> német megfogalmazása helyett az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>unmittelbar anwendbar<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> megfogalmazást választotta. Az ítélet francia változata – a Bíróság bírái tudvalevően franciául tanácskoznak – erre a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>directement applicable<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> kifejezést használta, amely az elsődleges jog és a 2988/95 rendelet francia szövegének felel meg. E körülményből az a következtetés vonható le, hogy az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>unmittelbare Geltung<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> és az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>unmittelbare Anwendbarkeit<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> fogalompárnak legalábbis<?PAGE NO="I-10771"?> a Handlbauer-ügyben hozott ítélet körében nem tulajdonítható eltérő jelentés.</TXT></NP><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>Az említett ügyben – akárcsak a jelen ügyben – a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítésekhez kapcsolódó szabálytalanságokkal szembeni fellépésről volt szó. A Bíróság igenlő választ adott a rendeletnek a szabálytalanságokkal szembeni fellépés tekintetében négyéves elévülési időt megállapító 3. cikke (1) bekezdésének közvetlen alkalmazhatóságára.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>A 9. lábjegyzetben hivatkozott Handlbauer-ügyben hozott ítélet 35. pontja; lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-278/07+C-279/07+C-280/07" PAGE.ECR="I-457" YEAR="2009">C-278/07–280/07. sz., Josef Vosding Schlacht-, Kühl- und Zerlegebetrieb egyesített ügyekben <DATE ISO="20090129">2009. január 29-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2009., I-457. o.)</REF.DOC.ECR> 27. és 28. pontját.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>A Bíróság az ítélet indokolásában mindenekelőtt arra utalt, hogy a közösségi jogforrások rendszerében betöltött szerepükből és jellegükből fakadóan a rendeletek előírásainak <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/>közvetlen hatályuk<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Az ítélet francia változatában: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/>effet immédiat<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/>.</P></NOTE> van a nemzeti jogrendszerekben, anélkül, hogy szükség lenne a nemzeti hatóságok átültető intézkedésére.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>A 9. lábjegyzetben hivatkozott Handlbauer-ügyben hozott ítélet 25. pontja a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="93/71" PAGE.ECR="287" YEAR="1972">93/71. sz. Leonesio-ügyben <DATE ISO="19720517">1972. május 17-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1972., 287. o.)</REF.DOC.ECR> 5. pontjára való hivatkozással.</P></NOTE> Ennek ellenére az említett rendeletek egyes rendelkezéseinek végrehajtása érdekében szükséges lehet, hogy a tagállamok végrehajtási intézkedéseket fogadjanak el<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>A 9. lábjegyzetben hivatkozott Handlbauer-ügyben hozott ítélet 26. pontja a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-403/98" PAGE.ECR="I-103" YEAR="2001">C-403/98. sz. Monte Arcosu ügyben <DATE ISO="20010111">2001. január 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2001., I-103. o.)</REF.DOC.ECR> 26. pontjára való hivatkozással.</P></NOTE>, a 2988/95 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése mindazonáltal nem ebbe a körbe tartozik.</TXT></NP><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>Sem ezen ítéletből, sem a korábbi ítélkezési gyakorlatból nem szűrhető le az, hogy a Bíróság a közvetlen érvényesség, alkalmazhatóság és hatály fogalma között világos különbséget tenne. Még ha a felek részben behatóan foglalkoztak is az e fogalmak közötti esetleges különbségekkel, kevésbé tartom célszerűnek a jelen ügyben az uniós jog, és különösen a rendeletek <HT TYPE="ITALIC">direct effect</HT> vagy <HT TYPE="ITALIC">effet direct</HT><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Lásd többek között David OA Edward, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>Direct Effect: Myth, Mess or Mystery?<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>, in <HT TYPE="ITALIC">Direct effect, Rethinking a Classic of EC Legal Doctrine</HT>, szerkesztette Jolande M. Prinssen és Annette Schrauwen, <HT TYPE="ITALIC">Europa Law Publishing</HT>, Groningen 2002., 3. o.</P></NOTE> értelmében vett közvetlen hatályának fogalmával összefüggő elvi vitába bocsátkozni.</TXT></NP><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>Ha a jelen ügyben a 2988/95 rendelet 5. és 7. cikke közvetlen hatályának kérdése merül fel, akkor egyszerűen azt kell tisztázni, hogy a valamely vállalkozást teherrel sújtó hatósági intézkedés közvetlenül e rendelet valamely rendelkezésére alapítható-e. Végső soron e kérdésről volt szó a Handlbauer-ügyben is. Igaz, hogy ott magát a szankciót nem alapították közvetlenül a 2988/95 rendeletre. Az abban meghatározott négyéves elévülési idő azonban – és a szankció jogszerűségének kérdése szempontjából nyilvánvalóan ez bírt döntő jelentőséggel – nemcsak hogy hosszabb volt, mint az a határidő, amelyet a<?PAGE NO="I-10772"?> rendelet 3. cikke (1) bekezdésének közvetlen hatálya hiányában alkalmazni kellett volna, hanem ezenfelül meg is lehetett szakítani.</TXT></NP><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>A kritériumok, amelyek mentén a szankciók jogalapjaként történő számba vehetőségre való alkalmasság vizsgálatát el kell végezni, gyorsan azonosíthatók.</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>Így a 2988/95 rendelet a 2. cikke (2) bekezdésének első mondatában maga rögzíti, hogy semmilyen közigazgatási szankció nem alkalmazható, ha a szabálytalanságot megelőzően közösségi jogi rendelkezés nem rendelkezett arról. 2. cikkének (3) bekezdése ezenfelül úgy rendelkezik, hogy a közösségi jog meghatározza azon közigazgatási intézkedések és szankciók természetét és alkalmazási körét, amelyek a szóban forgó szabályok megfelelő alkalmazásához szükségesek, figyelembe véve a szabálytalanság jellegét és súlyát, a nyújtott vagy szerzett előnyt és a felelősség mértékét.</TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>A Bíróság különösen a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítések tekintetében több alkalommal kimondta, hogy a szankció, még ha nem rendelkezik is büntetőjogi jellemzőkkel, kizárólag akkor alkalmazható, ha világos és egyértelmű jogalapon nyugszik.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-110/99" PAGE.ECR="I-11569" YEAR="2000">C-110/99. sz. Emsland-Stärke-ügyben <DATE ISO="20001214">2000. december 14-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2000., I-11569. o.)</REF.DOC.ECR> 56. pontja, a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-210/00" PAGE.ECR="I-6453" YEAR="2002">C-210/00. sz. Käserei Champignon Hofmeister ügyben <DATE ISO="20020711">2002. július 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2002., I-6453. o.)</REF.DOC.ECR> 52. pontja és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-274/04" PAGE.ECR="I-3269" YEAR="2006">C-274/04. sz. ED &amp; F Man Sugar ügyben <DATE ISO="20060406">2006. április 6-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2006., I-3269. o.)</REF.DOC.ECR> 15. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>E feltétel, akárcsak a bűncselekmények és büntetések jogszerűségének elve<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P><HT TYPE="ITALIC">Nullum crimen, nulla poena sine lege</HT>, lásd ennek kapcsán a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-308/06" PAGE.ECR="I-4057" YEAR="2008">C-308/06. sz., Intertanko és társai ügyben <DATE ISO="20080603">2008. június 3-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2008., I-4057. o.)</REF.DOC.ECR> 70. pontját.</P></NOTE>, a jogbiztonság általános elvének különös kifejeződése, amely a közösségi jog alapvető elvének minősül, és különösen azt követeli meg, hogy a szabályozás egyértelmű és világos legyen, lehetővé téve azt, hogy a jogalanyok egyértelműen megismerjék jogaikat és kötelezettségeiket, és ezeknek megfelelően járjanak el.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>A 16. lábjegyzetben hivatkozott Intertanko és társai ügyben hozott ítélet 69. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>Még ha a Bíróság – véleményem szerint helyesen – olykor visszafogott is a büntetőjogi elveknek a közigazgatási szankciók alapjául szolgáló tényállásokra történő alkalmazásában<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Lásd a 15. lábjegyzetben hivatkozott Käserei Champignon Hofmeister ügyben hozott ítélet 44. pontját, amelyben a Bíróság megállapítja, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti szankcióról szóló tényállásnak nincs büntetőjogi jellege, és ennélfogva nem alkalmazható a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/>nulla poena sine culpa<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> elve. A Bíróság ezzel szemben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-45/06" PAGE.ECR="I-2089" YEAR="2007">C-45/06. sz. Campina-ügyben <DATE ISO="20070308">2007. március 8-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2007., I-2089. o.)</REF.DOC.ECR> 40. pontjában és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-420/06" PAGE.ECR="I-1315" YEAR="2008">C-420/06. sz. Jager-ügyben <DATE ISO="20080311">2008. március 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2008., I-1315. o.)</REF.DOC.ECR> 59. és azt követő pontjában a közigazgatási szankciók kiszabása során alkalmazandónak tartotta az enyhébb büntetés visszaható hatályú alkalmazásának elvét; ennek kapcsán arra utalt, hogy ennek az elvnek az egyik különös kifejeződése a 2988/95 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második mondata. Csak mellékesen említendő, hogy a 2988/95 rendelet tizedik preambulumbekezdésének tanúsága szerint a <HT TYPE="ITALIC">ne bis in idem</HT> büntetőjogi elvére is tekintettel van.</P></NOTE>, semmi sem szól az ellen, hogy támpontként a bűncselekmények és büntetések jogszerűsége elvének a tartalmára is figyelemmel legyünk.</TXT></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>Ezen elv azt jelenti, hogy a közösségi jogszabályok egyértelműen meghatározzák a jogsértéseket és a hozzájuk kapcsolódó büntetéseket. E feltétel akkor teljesül, ha a jogalany –<?PAGE NO="I-10773"?> a releváns rendelkezés megfogalmazásából, szükség esetén a bíróságok által nyújtott értelmezés segítségével – megtudhatja, hogy mely cselekmények és mulasztások vonják maguk után a büntetőjogi felelősséget.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>A 16. lábjegyzetben hivatkozott Intertanko és társai ügyben hozott ítélet 71. pontja a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-303/05" PAGE.ECR="I-3633" YEAR="2007">C-303/05. sz. Advocaten voor de Wereld ügyben <DATE ISO="20070503">2007. május 3-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2007., I-3633. o.)</REF.DOC.ECR> 50. pontjára és az EJEB <DATE ISO="20000622">2000. június 22-i</DATE>, Coëme és társai kontra Belgium ügyben hozott ítéletének (Ítéletek és Határozatok Tára, 2000-VII., 1. o.) 145. §-ára való hivatkozással.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>A világosság és egyértelműség kritériumát a 2988/95 rendelet 5. és 7. cikkére alkalmazva mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a szabálytalanságnak a 2988/95 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott tényállását, amelyre az 5. és a 7. cikk hivatkozik, nyilvánvalóan tartalommal kell kitölteni. E fogalom-meghatározás középpontjában a közösségi jog valamely rendelkezésének puszta megsértése és a közösségi költségvetés ebből eredő esetleges kára áll anélkül, hogy e meghatározás akár csak érintőlegesen legalább tipizáló pontosítását adná a számításba vehető magatartásformáknak.</TXT></NP><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>Az SGS Belgiumhoz, a DERWA-hoz és az osztrák kormányhoz csatlakozva ezenfelül meg kell állapítani, hogy a 2988/95 rendelet 5. és 7. cikke esetében tisztán fakultatív rendelkezésekről van szó. A rendelet 5. cikke értelmében a szabálytalanságok bizonyos közigazgatási szankciók – például közigazgatási bírság – kiszabását <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>vonhatják<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> maguk után, a rendelet 7. cikke értelmében pedig e szankciók bizonyos személyekkel szemben <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>alkalmazhatók<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/>. Más nyelvi változatok szemügyre vétele sem vezet más eredményre.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Így a francia nyelvi változat a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>peuvent<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/>, az angol a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>may<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/>, az olasz a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/>possono<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>, a spanyol a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0026" ID="QS0026"/>podrán<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>, a holland pedig a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0027" ID="QS0027"/>kunnen<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> kifejezést használja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>Kitűnik továbbá, hogy a 2988/95 rendelet 5. cikke a felsorolt szankciók tekintetében nem tesz különbséget a szándékosan elkövetett és a gondatlanságból okozott szabálytalanságok között. Éppily kevésbé tesz különbséget a rendelet 7. cikke a szankció lehetséges címzettjei között a szabálytalanságért való felelősség mértéke szerint.</TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>A szöveg ily módon történő vizsgálata már önmagában kétséget ébreszt azt illetően, hogy a 2988/95 rendelet 5. és 7. cikke közvetlen hatállyal rendelkezik-e olyan értelemben, hogy valamely szankció alkalmazásának önálló jogalapjaként szolgálhat. A rendelet azonban további utalásokat is tartalmaz arra nézve, hogy a szóban forgó rendelkezések – minden esetben konkrét tartalmukra figyelemmel<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Így semmi esetre sem kérdőjelezem meg azt a következtetést, amelyre a Bíróság a 9. lábjegyzetben hivatkozott Handlbauer-ügyben hozott ítélet 35. pontjában jutott, nevezetesen, hogy a 2988/95 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti négyéves elévülési idő közvetlenül alkalmazható.</P></NOTE> – nem rendelkezhetnek ilyen értelemben vett közvetlen hatállyal.</TXT></NP><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>A rendelet az 1. cikkének (1) bekezdése értelmében csak a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0028" ID="QS0028"/>keretszabályozás<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> szerepére tart igényt. A 2. cikk (1) bekezdése aztán rögzíti, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0029" ID="QS0029"/>szükség esetén<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> többek között<?PAGE NO="I-10774"?> szankciók kerülnek bevezetésre. Mint már megállapítást nyert, a rendelet 5. cikke nem rendelkezik arról – miként a rendelet egyetlen másik cikke sem –, hogy mikor milyen szankció szükséges. A <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0030" ID="QS0030"/>kerülnek bevezetésre<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> megfogalmazás<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Itt utalni kell arra, hogy nem például a rendelet szabályozási tartalmát jelző valamely preambulumbekezdésről, hanem a rendelet egy rendelkezéséről van szó.</P></NOTE> is amellett szól, hogy a 2988/95 rendeleten kívül további rendelkezésekre is szükség van a szankció alapjául szolgáló, közvetlenül alkalmazható tényállás megteremtéséhez.</TXT></NP><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>A 2988/95 rendelet 2. cikke a – már említett – (2) bekezdésének első mondatában és (3) bekezdésében még világosabban fogalmaz: annak rögzítése, hogy semmilyen közigazgatási szankció nem alkalmazható, ha a szabálytalanságot megelőzően közösségi jogi rendelkezés nem rendelkezett arról, rávilágít arra, hogy a Tanács a rendelet elfogadásakor abból indult ki, hogy a rendelet önmagában nem elegendő valamely szankció alkalmazásához.</TXT></NP><NP><NO.P>45.</NO.P><TXT>Az, hogy ott elő van írva továbbá, hogy a közösségi jog meghatározza azon közigazgatási intézkedések és szankciók természetét és alkalmazási körét, amelyek a szóban forgó szabályok megfelelő alkalmazásához szükségesek, figyelembe véve a szabálytalanság jellegét és súlyát, a nyújtott vagy szerzett előnyt és a felelősség mértékét, megerősíti, hogy a rendeletben foglalt keretszabályozás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy valamely szankció önálló jogalapjául szolgáljon. Maga a rendelet ugyanis az itt megköveteltek egyikét sem tartalmazza.</TXT></NP><NP><NO.P>46.</NO.P><TXT>A 2988/95 rendelet ötödik preambulumbekezdése értelmében végezetül a szabálytalan magatartásról és az ahhoz kapcsolódó közigazgatási intézkedésekről és szankciókról a jelen rendelettel összhangban az ágazati szabályok rendelkeznek.</TXT></NP><NP><NO.P>47.</NO.P><TXT>Ez teljes mértékben összhangban áll az eddigi ítélkezési gyakorlattal is, mely szerint a közösségi jogalkotó a 2988/95 rendelet elfogadásával számos általános elvet fektetett le, és megköveteli, hogy általában valamennyi ágazati rendelet tiszteletben tartsa ezeket az alapelveket.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>A 18. lábjegyzetben hivatkozott Jager-ügyben hozott ítélet 61. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>48.</NO.P><TXT>A Bíróság ennek megfelelően például a strukturális alapok terén a vonatkozó végrehajtási rendeletet tekintette a visszakövetelési kötelezettség jogalapjának a 2988/95 rendelet helyett, <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0031" ID="QS0031"/>amely arra szorítkozik, amint azt a Bizottság hangsúlyozza, hogy […] meghatározza […] a szankciókra vonatkozó általános szabályokat<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-383/06+C-384/06+C-385/06" PAGE.ECR="I-1561" YEAR="2008">C-383/06–C-385/06. sz., Vereniging Nationaal Overlegorgaan Sociale Werkvoorziening egyesített ügyekben <DATE ISO="20080313">2008. március 13-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2008., I-1561. o.)</REF.DOC.ECR> 39. pontja.</P></NOTE> Ezzel kifejezetten a Bizottság véleményét tette magáévá, amely konkrétan<?PAGE NO="I-10775"?> arra hivatkozott, hogy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0032" ID="QS0032"/>2988/95 rendelet nem minősül olyan önálló jogalapnak, amely lehetővé teszi a nemzeti hatóságok számára, hogy szabálytalanság esetén intézkedjenek. E [rendelet] szövege ugyanis csak általános rendelkezéseket tartalmaz […]<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>A 24. lábjegyzetben hivatkozott Vereniging Nationaal Overlegorgaan Sociale Werkvoorziening egyesített ügyekben hozott ítélet 34. pontja.</P></NOTE> Ha a Bíróság ezzel – amint azt a Bizottság most nyilvánvalóan gondolja – csak azt kívánta volna kifejezésre juttatni, hogy abban az esetben, ha létezik ágazati szabályozás, a 2988/95 rendelet helyett ezt kell alapul venni, bizonyára más megfogalmazást választott volna.</TXT></NP><NP><NO.P>49.</NO.P><TXT>Ezért arra a következtetésre jutok, hogy a 2988/95 rendelet 5. és 7. cikke önmagában nem rendelkezik közvetlen hatállyal olyan értelemben, hogy valamely szankció alkalmazásának önálló jogalapjaként szolgálhat.</TXT></NP><NP><NO.P>50.</NO.P><TXT>Amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kiderül, a B.I.R.B. az SGS Belgiummal szemben kiszabott szankciót mindazonáltal nem csupán a 2988/95 rendelet 5. és 7. cikkével igazolta, hanem azt e rendelkezéseknek a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összefüggő alkalmazására alapította.</TXT></NP><NP><NO.P>51.</NO.P><TXT>A jelen összefüggésben a Bizottság is jelentőséget tulajdonít a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének. Igaz, hogy a Bizottság véleménye szerint a 2988/95 rendelet 5. és 7. cikke a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökséggel szembeni szankciók kiszabásának önálló jogalapjaként szolgálhat. A jogszerűség elve miatt és az <DATE ISO="19850104">1985. január 4-i</DATE> királyi rendelet 2. cikkének 2. §-ára tekintettel azonban az ilyen szankció nem lépheti túl az exportőrrel szemben megállapítható szankció legfelső mértékét. Az exportőrrel szembeni szankció mértéke a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése alapján állapítható meg.</TXT></NP><NP><NO.P>52.</NO.P><TXT>Annak vizsgálatát azonban, hogy a 2988/95 rendeletnek a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 5. és 7. cikke megfelelő jogalapul szolgál-e a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökséggel – mint amilyen az SGS Belgium – szembeni szankció kiszabásához, csak az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés megválaszolása körében kell elvégezni.</TXT></NP><NP><NO.P>53.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdést ezért úgy kell megválaszolni, hogy a 2988/95 rendelet 5. és 7. cikke önmagában nem rendelkezik közvetlen hatállyal olyan értelemben, hogy valamely szankció alkalmazásának önálló jogalapjaként szolgálhat.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-10776"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>54.</NO.P><TXT>Második kérdésével a Hof van Beroep arra vár választ, hogy egy a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökség – mint amilyen az SGS Belgium –, amely a 3665/87 rendelet 18. cikke (2) bekezdése c) pontjának értelmében vett kirakodási igazolást tévesen állította ki, tekinthető-e a 2988/95 rendelet 1. és 7. cikkének értelmében vett gazdasági szereplőnek vagy más személynek, és így számításba jön-e a szankciók e rendelet értelmében vett címzettjeként.</TXT></NP><NP><NO.P>55.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre javasolt válasz tulajdonképpen feleslegessé teszi az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés megválaszolását. Mivel a 2988/95 rendelet nem szolgál szankciók kiszabásának közvetlenül alkalmazható jogalapjaként, elkülönülten szemlélve nincs szükség annak további vizsgálatára, hogy egy a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökség – mint amilyen az SGS Belgium – lehet-e szankciók e rendelet értelmében vett címzettje.</TXT></NP><NP><NO.P>56.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés azonban releváns marad, ha a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdését is bevonjuk a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökségekkel szembeni szankciók alkalmazásának megfelelő jogalapja iránti kutatásba. E rendelkezés ugyanis egy konkrét, időbeli szempontból alkalmazandó, közösségi jogi szankció alapjául szolgáló tényállást tartalmaz a mezőgazdasági termékek után jogosulatlanul igényelt export-visszatérítések esetére, még ha szankciót megalapozó tényállásként betöltött szerepe csak második pillantásra tűnik is fel.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Lásd ennek kapcsán többek között a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-143/07" PAGE.ECR="I-3171" YEAR="2008">C-143/07. sz. AOB Reuter ügyben <DATE ISO="20080424">2008. április 24-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2008., I-3171. o.)</REF.DOC.ECR> 22. pontját. Mindamellett a szankció fogalmát kifejezetten használja az (1) bekezdés harmadik és ötödik albekezdése. A 11. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának nem büntetőjogi jellege kapcsán lásd a 15. lábjegyzetben hivatkozott Käserei Champignon Hofmeister ügyben hozott ítélet 35. és azt követő pontjait is.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>57.</NO.P><TXT>Így elképzelhető, hogy a 2988/95 rendelet 5. és 7. cikkének, valamint a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének egymással összefüggő értelmezése esetén a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökségekkel szembeni szankciók alkalmazása megfelelő jogalapjának fennállására igenlő választ kell adni. Ennek tisztázáshoz a 2988/95 rendelet 1. és 7. cikke szerinti, a szankciók címzettjeiről szóló rendelkezéseket is értelmezni kell.</TXT></NP><NP><NO.P>58.</NO.P><TXT>A 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti, szankciót megalapozó tényállás címzettje annak szövege szerint kizárólag az exportőr<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Lásd ennek kapcsán a15. lábjegyzetben hivatkozott Käserei Champignon Hofmeister ügyben hozott ítélet 42. pontját is.</P></NOTE>, és azt veszi alapul, hogy ez túl magas összegű export-visszatérítést kért,<?PAGE NO="I-10777"?> ami azt az esetet is felöleli, amikor egyáltalán nem áll fenn a visszatérítésre való jogosultság.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>A 26. lábjegyzetben hivatkozott AOB Reuter ügyben hozott ítélet 22. pontja.</P></NOTE> E kérdés vizsgálata szempontjából nem csupán az illetékes hatóságok által a visszatérítés iránti kérelem elbírálásának időpontjában ismert tények a relevánsak, hanem a kérelem benyújtását követő tények is.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>A 26. lábjegyzetben hivatkozott AOB Reuter ügyben hozott ítélet 23. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>59.</NO.P><TXT>A Bíróság már megállapította, hogy e rendelkezés egyértelmű, és az exportőrrel szembeni szankció alkalmazásához megfelelő jogi alapot jelent.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>A 26. lábjegyzetben hivatkozott AOB Reuter ügyben hozott ítélet 34. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>60.</NO.P><TXT>A felek egyike sem hivatkozott arra, hogy az SGS Belgium nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökségként egyedül e rendelkezés alapján szankcióval sújtható.</TXT></NP><NP><NO.P>61.</NO.P><TXT>Mivel a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése által szankcióval sújtott szabálytalanságot csak maga az exportőr követheti el, nincs szükség annak vizsgálatára, hogy az SGS Belgium a 2988/95 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése és 7. cikkének első mondata értelmében vett gazdasági szereplőnek tekinthető-e. Az SGS Belgium maga nem követhette el a szóban forgó szabálytalanságot, és ezáltal nem jön számításba a szankció címzettjeként, mint az e rendelkezés értelmében vett esetleges gazdasági szereplő.</TXT></NP><NP><NO.P>62.</NO.P><TXT>Így már csak azt kell megvizsgálni, hogy a 3665/87 rendeletnek a 2988/95 rendelet 7. cikkének második mondatával – mely értelmében a közösségi közigazgatási szankciók azokkal a személyekkel szemben is alkalmazhatók, akik vagy amelyek részt vettek szabálytalanság elkövetésében, vagy felelősséggel tartoznak a szabálytalanságért, illetve biztosítaniuk kell, hogy azt ne kövessék el – összefüggésben értelmezett 11. cikkének (1) bekezdése számításba jön-e az SGS Belgiummal szembeni szankció jogalapjaként.</TXT></NP><NP><NO.P>63.</NO.P><TXT>A 2988/95 rendelet 7. cikkének második mondata és 1. cikkének (2) bekezdése szerinti szabálytalanság akkor áll fenn, ha a DERWA az export-visszatérítéseket a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően jogosulatlanul vette át.</TXT></NP><NP><NO.P>64.</NO.P><TXT>Ezt végső soron a kérdést előterjesztő bíróságnak kell tisztáznia. Jóllehet az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés – miként az szövegéből is következik – abból indul ki, hogy az SGS Belgium által kiállított és a DERWA által felhasznált, a 3665/87 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett kirakodási igazolás téves volt. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem mindazonáltal arra enged következtetni, hogy ez a kérdést előterjesztő bíróság előtt továbbra is vitatott. A kérdést előterjesztő<?PAGE NO="I-10778"?> bíróság előtt ezenkívül hivatkoztak arra, hogy az árut Egyiptomból Dél-Afrikába vitték be, és így a DERWA a vitatott kirakodási igazolás helyességétől függetlenül jogosult volt az export-visszatérítésekre.</TXT></NP><NP><NO.P>65.</NO.P><TXT>Az exportőrnek minden esetben garantálnia kell nyilatkozatainak helyességét, és a 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti szankciót a szabálytalanság szubjektív körülményeire tekintet nélkül szabják ki.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>A 15. lábjegyzetben hivatkozott Käserei Champignon Hofmeister ügyben hozott ítélet 59. és azt követő pontjai, valamint a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-542/03" PAGE.ECR="I-3989" YEAR="2005">C-542/03. sz. Milupa-ügyben <DATE ISO="20050512">2005. május 12-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2005., I-3989. o.)</REF.DOC.ECR> 26. pontja.</P></NOTE> Az exportőr szerződő partnerének felróható magatartása vagy hibája <HT TYPE="ITALIC">vis maior</HT>-nak sem minősül, hanem az a szokásos kereskedelmi kockázatok körébe tartozik, és nem tekinthető előre nem láthatónak a kereskedelmi tranzakciók során. Az exportőr az ezzel szembeni védekezéshez különféle eszközökkel rendelkezik, mint a szerződő társ szabad megválasztása, a szerződésbe foglalt megfelelő kikötések vagy a biztosítékok.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>A 15. lábjegyzetben hivatkozott Käserei Champignon Hofmeister ügyben hozott ítélet 80. pontja és a 26. lábjegyzetben hivatkozott AOB Reuter ügyben hozott ítélet 36. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>66.</NO.P><TXT>Az érintett harmadik feleknek a visszatérítés megfizetéséhez szükséges alakiságokkal kapcsolatos, közvetlen vagy közvetett cselekményeit, ideértve a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökségek cselekményeit is, a kedvezményezettnek kell tulajdonítani. Nem látok okot arra, hogy miért ne vonatkozhatna ugyanez az exportőr és a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökség kapcsolatára is, mégpedig függetlenül attól, hogy az exportőr által felhasznált igazolást magának az exportőrnek, vagy – miként az vélhetően a jelen esetben történt – a biztosítójának a megbízásából állították-e ki. A 3665/87 rendeletet felváltó 800/1999/EK rendelet<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>A mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="19990415">1999. április 15-i</DATE> 800/1999/EK bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="102" PAGE.FIRST="11" DATE.PUB="1999">HL L 102., 11. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 129. o.).</P></NOTE> egyébként kifejezetten előírta, hogy az érintett harmadik feleknek a visszatérítés megfizetéséhez szükséges alakiságokkal kapcsolatos, közvetlen vagy közvetett cselekményeit, ideértve a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökségek cselekményeit is, a kedvezményezettnek kell tulajdonítani.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Az 52. cikk (4) bekezdésének második albekezdése.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>67.</NO.P><TXT>Ha további feltevésként abból indulunk ki, hogy a DERWA az SGS Belgium által tévesen kiállított igazolásban rejlő szabálytalanságot követett el, akkor az SGS Belgiumot mindenképpen a szabálytalanság elkövetésében részt vevő személynek kell tekinteni.</TXT></NP><NP><NO.P>68.</NO.P><TXT>Meg kell vizsgálni továbbá, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdéséből és a 2988/95 rendelet 7. cikkének második mondatából álló kombináció olyan egyértelmű és világos-e, hogy az a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökséggel – mint amilyen az SGS Belgium – szembeni szankció jogalapjaként szolgálhat.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10779"?><NP><NO.P>69.</NO.P><TXT>Elsőként ismét utalni kell arra, hogy a 2988/95 rendelet 7. cikkének második bekezdése pusztán fakultatív szabály. Egyértelműen mérlegelést enged.</TXT></NP><NP><NO.P>70.</NO.P><TXT>Még ha a 3665/87 rendelet 11. cikke szerinti szankciók nem is büntetőjogi jellegűek<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>A 3665/87 rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerinti szankcióról szóló tényállás kapcsán lásd a 15. lábjegyzetben hivatkozott Käserei Champignon Hofmeister ügyben hozott ítélet 44. pontját.</P></NOTE>, a világosság és egyértelműség követelményével összeegyeztethetetlennek tűnne számomra, ha e szankcióknak a 3665/87 rendelet 7. cikkének második mondata szerinti személyekre történő alkalmazása a nemzeti közigazgatási hatóságok mérlegelésétől függne. A Bíróság az AOB Reuter ügyben hozott ítéletben<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>A 26. lábjegyzetben hivatkozott ítélet 30. pontja.</P></NOTE> azelőtt, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdését az exportőrrel szembeni szankciók megfelelő jogalapjának minősítette volna, megállapította, hogy a szankció alkalmazása kötelező, kivéve, ha a mentesülés taxatív módon meghatározott feltételeinek valamelyike teljesül.</TXT></NP><NP><NO.P>71.</NO.P><TXT>A jelen ügyben szóban forgó rendelkezések megfogalmazásából azonban a jogalany nem tudhatja meg, hogy mely cselekmények és mulasztások vonják maguk után szankciós jogi felelősségét. Már csak ezért sem tesznek eleget a jogszerűség elvének. A 2988/95 rendelet 7. cikkének második mondata szerinti mérlegelési mozgásteret először még a közösségi jogalkotónak vagy felhatalmazása alapján a tagállamoknak tartalommal kell kitölteniük ahhoz, hogy egy közvetlenül alkalmazható, szankció alapjául szolgáló tényállás jöjjön létre.</TXT></NP><NP><NO.P>72.</NO.P><TXT>Ezenkívül meg kell állapítani, hogy a 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése a szankció természetének és alkalmazási körének meghatározása során különösen a szabálytalanság jellegére és súlyára, a nyújtott vagy szerzett előnyre és a felelősség mértékére van tekintettel, amint azt a 2988/95 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése megköveteli. A 2988/95 rendelet 7. cikkének második mondata ezzel szemben a hatálya alá tartozó személyek vonatkozásában egyáltalán nem árnyalja a szankciót e személyek részvételének természete és jelentősége, valamint aszerint, hogy tudomással bírtak-e a közösségi költségvetést ért vagy azt fenyegető kár mértékéről. A büntetőjoggal óvatos párhuzamot vonva megállapítható, hogy hiányzik a tettesség és a részesség közötti különbségtétel.</TXT></NP><NP><NO.P>73.</NO.P><TXT>A jelen eset különösen jól mutatja, hogy a vizsgált rendelkezések nem lennének alkalmasak a megfelelő szankció alkalmazására. Így a B.I.R.B. az SGS Belgium terhére rója, hogy tudatosan téves igazolást állított ki, és egyúttal abból indul ki, hogy a DERWA-nak erről nem volt tudomása. A két vizsgált rendelkezés azonban nem nyújt egyértelmű támpontot az SGS Belgium állítólagos felelősségének a vele szemben alkalmazandó szankció kiszabása során történő figyelembevételéhez,<?PAGE NO="I-10780"?> ha ragaszkodni kívánunk ahhoz, hogy az SGS Belgium legfeljebb részt vett a DERWA által elkövetett szabálytalanságban, és nem maga volt a szabálytalanság elkövetője.</TXT></NP><NP><NO.P>74.</NO.P><TXT>Eddigi elemzésemet az is igazolni látszik, hogy a Bizottság 2002-ben – miként arra az osztrák kormány is utalt – a 3665/87 rendeletnek időközben a helyébe lépő 800/1999 rendelet<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>A 33. lábjegyzetben hivatkozott rendelet.</P></NOTE> módosítása<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>Egy új 16c. cikknek a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló 800/1999/EK rendelet módosításáról szóló, <DATE ISO="20020711">2002. július 11-i</DATE> 1253/2002/EK bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="183" PAGE.FIRST="12" DATE.PUB="2002">HL L 183., 12. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 36. kötet, 189. o.) által történő beiktatása révén.</P></NOTE> során a mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítések tekintetében az alábbi tartalmú szabályozást fogadta el: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0033" ID="QS0033"/>Az Ügynökségeket engedélyező tagállamok gondoskodnak egy hatékony szankcionáló rendszerről arra az esetre vonatkozóan, ha valamely engedélyezett Ügynökség hamis tanúsítványt állítana ki<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/>. A módosító rendelet kapcsolódó (2) preambulumbekezdése értelmében: <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0034" ID="QS0034"/>Szükséges továbbá, hogy a tagállamok hatékony szankcionálási rendszert vezessenek be azokra az esetekre vonatkozóan, amikor az Ügynökségek szabálytalan beérkezési igazolásokat állítanak ki<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>75.</NO.P><TXT>A 3665/87 rendelet 11. cikkének (1) bekezdéséből és a 2988/95 rendelet 7. cikkének második mondatából álló kombinációban a Bizottság következésképpen nem látott megfelelő jogalapot a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökségekkel szembeni szankciókhoz. Különösen jellemző, hogy ez az újonnan beiktatott szabályozás az exportőrre vonatkozótól teljesen eltérő utat jár. A tagállamokra hárul ugyanis annak feladata, hogy a Bizottság által pontosan nem körvonalazott szankcionálási rendszert vezessenek be a nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökségekre vonatkozóan. Ha már korábban is létezett volna megfelelő közösségi szintű szankcionálási rendszer, ezen új szabályozásra nem lett volna szükség; ezenfelül ebben az esetben azt kellene feltételezni, hogy jelenleg két rendszer létezik anélkül, hogy egymáshoz való viszonyuk tisztázott lenne.</TXT></NP><NP><NO.P>76.</NO.P><TXT>Végezetül szeretnék utalni arra, hogy a tényállásnak a jelen eljárás szempontjából releváns időszakban közösségi jogi szinten hiányzó pontosítása a nemzeti jog, például az <DATE ISO="19850104">1985. január 4-i</DATE> királyi rendelet 2. cikkének 2. §-a alapján nem végezhető el.</TXT></NP><NP><NO.P>77.</NO.P><TXT>Sem a 2988/95 rendelet, sem a 3665/87 rendelet nem tartalmaz ugyanis a nemzeti jogra való utalást, amely lehetővé tenné a közösségi jog által csak felvázolt, szankció alapjául szolgáló tényállás anyagi jogi szempontból szükséges pontosításának a nemzeti jog alapján történő elvégzését.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10781"?><NP><NO.P>78.</NO.P><TXT>A 2988/95 rendelet ellenben kifejezetten leszögezi, hogy semmilyen közigazgatási szankció nem alkalmazható, ha a szabálytalanságot megelőzően közösségi jogi rendelkezés nem rendelkezett arról, és hogy a közösségi jog meghatározza azon közigazgatási intézkedések és szankciók természetét és alkalmazási körét, amelyek a szóban forgó szabályok megfelelő alkalmazásához szükségesek, figyelembe véve a szabálytalanság jellegét és súlyát, a nyújtott vagy szerzett előnyt, és a felelősség mértékét. A 2988/95 rendelet ötödik preambulumbekezdése ugyanilyen értelemben rögzíti, hogy a szabálytalan magatartásról és az ahhoz kapcsolódó közigazgatási intézkedésekről és szankciókról a jelen rendelettel összhangban az ágazati szabályok rendelkeznek.</TXT></NP><NP><NO.P>79.</NO.P><TXT>Végeredményben ezért véleményem szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre az alábbi választ kell adni:</TXT><P>A kiviteli nyilatkozatot elfogadó tagállam (a jelen esetben Belgium) által engedélyezett nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökség, amely a 3665/87 rendelet 18. cikke (2) bekezdése c) pontjának értelmében vett kirakodási igazolást tévesen állította ki, nem tekinthető a 2988/95 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének és 7. cikke első mondatának értelmében vett gazdasági szereplőnek, ha arról van szó, hogy ezen, a 3665/87 rendelet 11. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezések alapján szankciót szabjanak ki vele szemben. Bár az említett ügynökség a 2988/95 rendelet 7. cikkének második mondata értelmében olyan személynek tekinthető, aki valamely szabálytalanság elkövetésében részt vett, e rendelkezés még a 3665/87 rendelet 11. cikkével összefüggésben értelmezve sem kínál megfelelő jogalapot a szankció vele szemben történő alkalmazására.</P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>C –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>80.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első két kérdésre általam javasolt válaszra tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés megválaszolására már nincs szükség. Ha szankció eleve nem szabható ki, akkor felesleges annak vizsgálata, hogy az esetlegesen már nem szabható-e ki. E kérdést ezért csak másodlagosan vizsgálom arra az esetre, ha a Bíróság nem tenné magáévá az első két kérdésre vonatkozó álláspontomat.</TXT></NP><NP><NO.P>81.</NO.P><TXT>A 2988/95 rendelet 3. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének első mondata értelmében a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a szabálytalansággal kapcsolatos bármely vizsgálata vagy eljárása, amelyről az érintett személyt tájékoztatták, megszakítja az elévülést.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10782"?><NP><NO.P>82.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság a szabálytalansággal kapcsolatos lehetséges vizsgálatként vagy eljárásként a következőket említi:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a gazdasági felügyelet által kiállított vizsgálati jelentés, amelyet <DATE ISO="19980813">1998. augusztus 13-án</DATE> küldtek a B.I.R.B.-nek, valamint az e felügyelet által a B.I.R.B.-nek <DATE ISO="19981009">1998. október 9-én</DATE> küldött levél, és egy <DATE ISO="19981014">1998. október 14-én</DATE> küldött telefax, amelyekben a vizsgálati jelentéseket továbbították;</P></ITEM><ITEM><P>a B.I.R.B. által az SGS Belgiumnak küldött <DATE ISO="19990421">1999. április 21-i</DATE> ajánlott levél, amellyel a szabad forgalomba bocsátásnak a bizonyítása céljából további dokumentumok benyújtására szólítottak fel;</P></ITEM><ITEM><P>a B.I.R.B. által az SGS Belgiumnak küldött <DATE ISO="20020205">2002. február 5-i</DATE> ajánlott levél, amelyben a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0035" ID="QS0035"/>3665/87 rendelet 11. cikke alapján<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> szankciót szabtak ki.</P></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>83.</NO.P><TXT>A Bíróság már megállapította, hogy a 2988/95 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében rögzített elévülési időt nem szakíthatja meg a nemzeti hatóság minden, a körülírt tevékenységet érintő, és megfelelően körülírt szabálytalanság gyanújával össze nem függő általános ellenőrzési cselekménye. Következésképpen az általános vámellenőrzésről történő értesítés a szabálytalanság gyanújával érintett tevékenységek kellő részletességű körülírása nélkül nem tekinthető az elévülési időt megszakító, a szabálytalanság ellenőrzésére vagy üldözésére irányuló cselekménynek.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P>A 9. lábjegyzetben hivatkozott Handlbauer-ügyben hozott ítélet 40. és 43. pontja.</P></NOTE> A Bíróság ellenben vizsgálati cselekményt látott a Bizottság azon levelében, amelyben a halászati ágazatban nyújtott közösségi pénzügyi támogatás címzettjével közölte, hogy a kezdetben odaítélt támogatást csökkenti, mert az odaítélő határozatban megjelölt harmadik ország halászati erőforrásainak hasznosítását nem kellő ideig folytatták.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-226/03 P" PAGE.ECR="I-11421" YEAR="2004">C-226/03. P. sz., José Martí Peix kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="20041202">2004. december 2-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2004., I-11421. o.)</REF.DOC.ECR> 30. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>84.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés megfogalmazása, valamint az előzetes döntéshozatal iránti kérelem további fejtegetései alapján abból kell kiindulni, hogy a jelen ügyben szóban forgó vizsgálati jelentésekről az SGS Belgiumot a folyamatban lévő eljárások során tájékoztatták. Véleményem szerint a kérdést előterjesztő bíróságnak az imént említett ítélkezési gyakorlatra figyelemmel kell megítélnie, hogy a kérdéses vizsgálati jelentések kellően pontosak voltak-e, és hogy az SGS Belgium felismerhette-e, hogy vele szemben az <DATE ISO="19971104">1997. november 4-i</DATE> igazolás miatt jártak el.</TXT></NP><NP><NO.P>85.</NO.P><TXT>Az SGS Belgium által nyilvánvalóan képviselt véleménytől eltérően én nem látok problémát abban, hogy nem a B.I.R.B. saját<?PAGE NO="I-10783"?> vizsgálati jelentéseiről van szó. Az, hogy a tagállam a szabálytalansággal kapcsolatos vizsgálatra és/vagy eljárásra vonatkozó hatáskört csupán egyetlen, vagy több hatósághoz telepíti-e, az adott intézkedés szabálytalansággal kapcsolatos vizsgálatnak vagy eljárásnak minősítését önmagában nem kérdőjelezheti meg. Más megítélés lehetne azonban kívánatos akkor, ha a valamely másik hatóság jelentését az érintett személynek továbbító hatóság e személyben azt a benyomást keltené, hogy az ő szemszögéből nézve nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű gyanúra okot adó tény.</TXT></NP><NP><NO.P>86.</NO.P><TXT>Ami a B.I.R.B. által az SGS Belgiumnak küldött, <DATE ISO="19990421">1999. április 21-i</DATE> ajánlott levelet illeti, amellyel az utóbbit a szabad forgalomba bocsátásnak a bizonyítása céljából további dokumentumok benyújtására szólították fel, véleményem szerint sok minden szól amellett, hogy ennek tekintetében legalábbis a szabálytalansággal kapcsolatos vizsgálatról volt szó. A kérdést előterjesztő bíróságnak azonban ebben az esetben is meg kell vizsgálnia a pontos tartalmat arra tekintettel, hogy e levél nyilvánvalóvá teszi-e, hogy a B.I.R.B.-nek kétségei voltak az <DATE ISO="19971104">1997. november 4-i</DATE> igazolás helyességét illetően, és nem például csak a saját dokumentumait igyekezett teljessé tenni. A tényállásnak a kérdést előterjesztő bíróság általi ismertetése<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>Lásd ennek ismertetését a fenti 16. pontban.</P></NOTE> szerint ezen ajánlott levélben ezenfelül a gazdasági felügyelet vizsgálatának eredményét is közölték az SGS Belgiummal. E tekintetben az előző két pontban elmondottak érvényesek.</TXT></NP><NP><NO.P>87.</NO.P><TXT>A B.I.R.B. által az SGS Belgiumnak küldött, <DATE ISO="20020205">2002. február 5-i</DATE> ajánlott levelet illetően, amelyben a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0036" ID="QS0036"/>3665/87 rendelet 11. cikke alapján<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> szankciót szabtak ki, nincs kétségem afelől, hogy az elévülési idő megszakítására alkalmas, szabálytalansággal kapcsolatos eljárásról van szó. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből az a következtetés vonható le, hogy az ajánlott levélből világosan kiderült a szankció kiszabásának oka. Némiképp meglepő, hogy nem az SGS Belgium fordult a belga bíróságokhoz az e szankcióval szembeni védekezés céljából, hanem fordítva, a B.I.R.B. indított ott keresetet az SGS Belgium ellen a szankció kifizetése iránt. A belga kormány a tárgyaláson ennek kapcsán kifejtette, hogy a szankcióról szóló közigazgatási határozat mint olyan nem végrehajtható. Ha egy ilyen szankció címzettje megtagadja annak kifizetését, a belga közigazgatásnak a szankció végrehajtása érdekében a bíróságokhoz kell fordulnia, minek körében ezek a követelt összeg korlátai között megállapítják a megfelelő összeget. Ezen eljárásjogi rendszertől függetlenül továbbra is leszögezhető, hogy a kérdést előterjesztő bíróság újfent utal arra, hogy az ajánlott levéllel az SGS Belgiummal szemben szankciót szabtak ki, és felszólították annak kifizetésére. Így kétségtelenül a szabálytalansággal kapcsolatos eljárásról van szó.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10784"?><NP><NO.P>88.</NO.P><TXT>Másodlagosan ezért az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdést úgy javasolom megválaszolni, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti közigazgatási hatóság ajánlott levele, amelyben az abban pontosan ismertetett tényállás alapján szankciót szab ki, a 2988/95 rendelet 3. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének értelmében vett vizsgálatnak vagy eljárásnak tekinthető.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>89.</NO.P><TXT>Végeredményben azt javasolom a Bíróságnak, hogy a Hof van Beroep te Antwerpen által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0037" ID="QS0037"/>1.</NO.P><TXT>Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, <DATE ISO="19951218">1995. december 18-i</DATE> 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 5. és 7. cikke önmagában nem rendelkezik közvetlen hatállyal olyan értelemben, hogy valamely szankció alkalmazásának önálló jogalapjaként szolgálhat.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A kiviteli nyilatkozatot elfogadó tagállam (a jelen esetben Belgium) által engedélyezett nemzetközi szintű ellenőrzésre és felügyeletre szakosodott ügynökség, amely az <DATE ISO="19941202">1994. december 2-i</DATE> 2945/94/EK bizottsági rendelettel módosított, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer alkalmazásának közös részletes szabályai megállapításáról szóló, <DATE ISO="19871127">1987. november 27-i</DATE> 3665/87/EGK bizottsági rendelet 18. cikke (2) bekezdése c) pontjának értelmében vett kirakodási igazolást tévesen állította ki, nem tekinthető a 2988/95 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének és 7. cikke első mondatának értelmében vett<?PAGE NO="I-10785"?> gazdasági szereplőnek, ha arról van szó, hogy ezen, a 3665/87 rendelet 11. cikkével összefüggésben értelmezett rendelkezések alapján szankciót szabjanak ki vele szemben. Bár az említett ügynökség a 2988/95 rendelet 7. cikkének második mondata értelmében olyan személynek lehet tekinthető, aki valamely szabálytalanság elkövetésében részt vett, e rendelkezés még a 3665/87 rendelet 11. cikkével összefüggésben értelmezve sem kínál megfelelő jogalapot a szankció vele szemben történő alkalmazására.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A hatáskörrel rendelkező nemzeti közigazgatási hatóság ajánlott levele, amelyben az abban pontosan ismertetett tényállás alapján szankciót szab ki, a 2988/95 rendelet 3. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének értelmében vett vizsgálatnak vagy eljárásnak tekinthető.<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>