<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑360/12</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62012CJ0360</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:1318">EU:C:2014:1318</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>11</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>11</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>2014. 06. 05‑I ÍTÉLET – C‑360/12. SZ. ÜGY</P><P>COTY GERMANY</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (negyedik tanács)</P><P><DATE ISO="20140605">2014. június 5.</DATE><NOTE NUMBERING="STAR" TYPE="FOOTNOTE" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés</KEYWORD><KEYWORD>A 40/94/EK rendelet és a 44/2001/EK rendelet</KEYWORD><KEYWORD>Közösségi védjegy</KEYWORD><KEYWORD>A 40/94/EK rendelet 93. cikkének (5) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>Joghatóság bitorlással összefüggő ügyekben</KEYWORD><KEYWORD>A káresemény bekövetkezési helyének meghatározása</KEYWORD><KEYWORD>Több személy ugyanazon jogellenes cselekményben való határokon átnyúló részvétele</KEYWORD></INDEX><JUDGMENT.INIT><P>A C‑360/12. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesgerichtshof (Németország) a Bírósághoz 2012. július 31‑én érkezett, 2012. június 28‑i határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Coty Germany GmbH</HT>, korábban Coty Prestige Lancaster Group GmbH,</P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">First Note Perfumes NV</HT> között folyamatban lévő eljárásban,</P></DEFENDANTS></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),</P><P>tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök, K. Lenaerts, a Bíróság elnökhelyettete, a negyedik tanács tagjaként eljáró bíró, M. Safjan (előadó), J. Malenovský és A. Prechal bírák,</P><P>főtanácsnok: N. Jääskinen,</P><P>hivatalvezető: M. Aleksejev tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. szeptember 19‑i tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a Coty Germany GmbH, korábban Coty Prestige Lancaster Group GmbH, képviseletében K. Schmidt‑Hern és U. Hildebrandt Rechtsanwälte,</P></ITEM><ITEM><P>a First Note Perfumes NV képviseletében M. Dinnes Rechtsanwalt,</P></ITEM><ITEM><P>a német kormány képviseletében F. Wannek és J. Kemper, valamint T. Henze, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében A. Robinson, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a svájci kormány képviseletében D. Klingele, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><?PAGE NO="2"?><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében F. Bulst és M. Wilderspin, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának 2013. november 21‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="011" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1994">HL 1994. L 11., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) 93. cikke (5) bekezdésének és a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="012" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 12., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás, 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.). 5. cikke 3. pontjának értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>Ezt a kérelmet a Coty Germany GmbH (a továbbiakban: Coty Germany), korábban Coty Prestige Lancaster Group GmbH és a First Note Perfumes NV (a továbbiakban: First Note) között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő egy közösségi védjegy és a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló törvény (Gesetz gegen den unlauteren Wettbewerb) azáltal történő állítólagos megsértése tárgyában, hogy Belgiumban hamisított termékeket adtak el egy német vállalkozónak, aki azokat Németországban továbbértékesítette.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 40/94 rendelet</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A 40/94 rendelet tizenötödik preambulumbekezdése kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>mivel a közösségi védjegyek érvényessége és bitorlása tárgyában hozott határozatoknak a Közösség egész területére kiterjedő hatállyal kell bírniuk, ugyanis ez az egyetlen módja annak, hogy elkerülhetők legyenek a bíróságok, illetve a [Belső Piaci Harmonizációs] Hivatal [(védjegyek és formatervezési minták)] által hozott határozatok közötti ellentmondások, továbbá, hogy megőrizhető legyen a közösségi védjegyek egységes jellege; mivel a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, [1968. szeptember 27‑i] egyezmény [<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="299" PAGE.FIRST="32" DATE.PUB="1972">HL L 1972. 299., 32. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: Brüsszeli Egyezmény) rendelkezéseit a közösségi védjegyekkel összefüggő valamennyi perre alkalmazni kell, kivéve ha e rendelet az említett rendelkezésektől eltérően nem rendelkezik<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/>.</P></CONSID></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>Ugyanezen rendeletnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>A közösségi védjegyoltalom tartalma<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> című 9. cikkének (1) és (3) bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="009.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a közösségi védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a közösségi védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint a megjelölés és a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="3"?><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a közösségi védjegy árujegyzékében szereplő árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a közösségi védjegy a Közösségben jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a közösségi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]</P></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="009.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A közösségi védjegyoltalomból eredő jogok alapján harmadik felekkel szemben a védjegy lajstromozása meghirdetésének napjától lehet fellépni. Megfelelő összegű kártérítés kérhető azonban a közösségi védjegybejelentés meghirdetését követő olyan cselekmények miatt, amelyekkel szemben a lajstromozás meghirdetését követően a meghirdetés folytán fel lehetne lépni. Az ügyben eljáró bíróság a lajstromozás meghirdetéséig az ügy érdemében nem határozhat.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>Az említett rendelet 14. cikkének (2) bekezdése kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>E rendelet nem érinti a nemzeti jogszabályok – különösen a polgári jogi felelősségre és a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó rendelkezések – alapján a közösségi védjeggyel összefüggő keresetindítást.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>A 40/94 rendeletnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>A joghatóságról és a végrehajtásról szóló egyezmény alkalmazása<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> című 90. cikke az alábbiak szerint fogalmaz:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="090.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a közösségi védjegybejelentésekkel és a közösségi védjegyekkel összefüggő ügyekben, valamint nemzeti védjegyekkel és közösségi védjegyekkel összefüggő, egyidejűleg vagy egymást követően indított ügyekben […] az Európai Közösségekhez csatlakozó államok ezen egyezményhez való csatlakozásáról szóló egyezményekkel módosított [Brüsszeli Egyezményt] (a továbbiakban: joghatóságról és a végrehajtásról szóló egyezmény) kell alkalmazni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="090.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>A 92. cikkben említett keresetekkel és igényekkel összefüggő eljárások esetén:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a joghatóságról és a végrehajtásról szóló egyezmény 2. és 4. cikke, 5. cikkének (1), (3), (4) és (5) bekezdése, és 24. cikke nem alkalmazható;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></P></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>Az említett rendelet 91. cikkének (1) bekezdése kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>A tagállamok területükön a lehető legkorlátozottabb számban kijelölnek első‑ és másodfokon eljáró olyan nemzeti bíróságokat és törvényszékeket (a továbbiakban: közösségi védjegybíróság), amelyek az e rendelettel reájuk ruházott hatáskörben járnak el.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>Ugyanezen rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>Joghatóság bitorlással és érvényességgel összefüggő ügyekben<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> című 92. cikke szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>A közösségi védjegybíróságnak a következő ügyekben van kizárólagos joghatósága:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a közösségi védjegy bitorlásával összefüggő perek és – ha a nemzeti jog arról rendelkezik – a közösségi védjegy bitorlásának kísérletével kapcsolatos perek;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>nemleges megállapításra irányuló perek, ha a nemzeti jog arról rendelkezik;</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="4"?><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a 9. cikk (3) bekezdésének második mondatában említett cselekmények eredményeként indított perek;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>a 96. cikk alapján a közösségi védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a közösségi védjegy törlésére irányuló viszontkeresetek.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>A 40/94 rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>Nemzetközi joghatóság<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> című 93. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="093.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>E rendelet rendelkezéseire és a joghatóságról és végrehajtásról szóló egyezmény 90. cikk alapján alkalmazandó bármely rendelkezésére is figyelemmel a 92. cikkben említett keresetek és igények tárgyában az eljárást az alperes lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani, vagy – ha az alperes a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik – az alperes telephelye szerinti tagállamban.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="093.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Ha az alperes lakóhelye vagy székhelye nem a tagállamokban van, vagy a tagállamok egyikében sem rendelkezik telephellyel, az eljárást a felperes lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani, vagy – ha a felperes a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkezik – a felperes telephelye szerinti tagállamban.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="093.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Ha a felperes és az alperes egyikének sincs lakóhelye vagy székhelye a tagállamokban, vagy ott egyikük sem rendelkezik telephellyel, az eljárást annak a tagállamnak a bírósága előtt kell megindítani, ahol a[z OHIM] székhelye található.</ALINEA><ALINEA>[...]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="093.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>A közösségi védjegyrendelet 93. cikkének (5) bekezdése értelmében a közösségi védjegyrendelet 92. cikkében említett keresetek és igények tárgyában az eljárás – a nemleges megállapításra irányuló perek kivételével – annak a tagállamnak a bírósága előtt is megindítható, ahol a bitorlást elkövették, illetve megkísérelték, illetve ahol a közösségi védjegyrendelet 9. cikke (3) bekezdésének második mondata szerinti cselekményt elkövették.<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>Az említett rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>A hatály terjedelme<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> című 94. cikkének (2) bekezdése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>E rendelkezés értelmében a közösségi védjegyrendelet 93. cikkének (5) bekezdése alapján joghatósággal bíró közösségi védjegybíróság joghatósága csak az abban a tagállamban elkövetett vagy megkísérelt cselekményekre terjed ki, ahol a bíróság székhelye van.<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 44/2001 rendelet</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>A 44/2001 rendelet a (2) preambulumbekezdéséből következően arra irányul, hogy a belső piac megfelelő működése érdekében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>a polgári és kereskedelmi ügyekben az e rendelet hatálya alá tartozó tagállamok határozatainak gyors és egyszerű elismerése és végrehajtása céljából […] a joghatósági összeütközésre vonatkozó szabályok egységesítésére és az alaki követelmények egyszerűsítésére irányuló rendelkezések[et]<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> határozzon meg.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>Az említett rendelet (11), (12) és (15) preambulumbekezdése kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>(11)</NO.P><TXT>A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye alapozza meg, és a joghatóságnak ezen az alapon mindenkor megállapíthatónak kell lennie, kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a per tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő joghatósági okot kíván meg. A jogi személyek székhelyét a közös szabályok átláthatóságának fokozása és a joghatósági okok összeütközése elkerülése végett önállóan kell meghatározni.</TXT></NP></CONSID><?PAGE NO="5"?><CONSID><NP><NO.P>(12)</NO.P><TXT>Az alperes lakóhelyén kívül a bíróság és a per közötti szoros kapcsolaton alapuló vagylagos joghatósági okokat is meg kell állapítani az igazságszolgáltatás megbízható működésének előmozdítása érdekében.</TXT></NP></CONSID><P>[...]</P><CONSID><NP><NO.P>(15)</NO.P><TXT>A harmonikus jogalkalmazás érdekében a párhuzamos eljárások lehetőségét el kell kerülni, és biztosítani kell, hogy ne hozzanak egymással összeegyeztethetetlen határozatot két tagállamban […]<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>A joghatóságra vonatkozó szabályok az említett rendelet II. fejezetében, a 2–31. cikkben találhatók.</TXT></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>Az ugyanezen II. fejezet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>Általános rendelkezések<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> című 1. szakaszában található 2. cikk (1) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető.<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>A 44/2001 rendelet ugyanezen szakaszhoz tartozó 3. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam bíróságai előtt kizárólag e fejezet 2–7. szakaszában megállapított rendelkezések alapján perelhető.<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>Az említett rendelet 5. cikkének 3. pontja, amely a rendelet II. fejezetének a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>Különös joghatóság<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> címet viselő 2. szakaszában szerepel, az alábbiak szerint rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban perelhető:</P><P>[...]</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>Ugyanezen rendelet 68. cikkének (2) bekezdése kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>Amennyiben a Brüsszeli Egyezmény rendelkezéseinek helyébe a tagállamok között e rendelet lép, az egyezményre történő hivatkozás az e rendeletre történő hivatkozásnak tekintendő.<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, hogy a mainzi (Németország) székhelyű Coty Germany illatszereket és kozmetikai termékeket gyárt és forgalmaz. Ez a társaság egy üvegcsét ábrázoló, illatszerek vonatkozásában lajstromozott, 003788767. számú térbeli (fekete/fehér) közösségi védjegy jogosultja.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>A Coty Germany forgalmazza az említett közösségi védjegyet mintázó, színes és felirattal ellátott üvegcsében a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>Davidoff Cool Water Woman<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> elnevezésű női illatszert.</TXT></NP><?PAGE NO="6"?><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>A First Note nevű, oelegemi (Belgium) székhelyű társaság illatszer‑nagykereskedelemmel foglalkozik. 2007 januárja során ez a társaság <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>Blue Safe for Women<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> elnevezésű illatszerét a németországi székhelyű Stefan P. Warenhandel (a továbbiakban: Stefan P.) részére értékesítette. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az utóbbi a termékeket Belgiumban átvette a First Note‑tól, majd azokat német területen továbbértékesítette.</TXT></NP><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>A Coty Germany keresetet indított a First Note ellen azt állítva, hogy védjegybitorlásnak, jogellenes összehasonlító reklámnak és tisztességtelen utánzásnak minősül az a tény, hogy a First Note az említett illatszert olyan üvegcsében forgalmazza, amely hasonlít ahhoz, amelynek ábrázolása a fent említett közösségi védjegy tárgyát képezi.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>A keresetet mind első fokon, mind fellebbezést követően elutasították. A fellebbezés alapján hozott ítélet megállapította, hogy a német bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal. A Coty Germany felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Bundesgerichtshofnál. A kérelem alátámasztásaként a 003788767. sz. közösségi védjegyre, valamint arra a tényre hivatkozott, hogy a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló törvény tiltja az ilyen gazdasági magatartásokat, és a kérelmét másodlagosan – amennyiben ez a keresethalmazat nem állna meg – elsősorban a közösségi védjegyre, másodsorban a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló német törvényre alapítja.</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>E körülmények között a Bundesgerichtshof felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>1.</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a 40/94[…] rendelet 93. cikkének (5) bekezdését, hogy [az említett rendelkezés] értelmében vett bitorlást követtek el valamely tagállamban (A tagállamban), ha egy valamely más tagállamban (B tagállamban) elkövetett cselekmény a védjegyjogoknak az elsőként említett tagállamban (A tagállamban) elkövetett megsértésben való részvételt jelenti?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a 44/2001[…] rendelet 5. cikkének 3. pontját, hogy a káresemény valamely tagállamban következett be, ha az ügy tárgyát vagy az igények alapját képező jogellenes károkozásra valamely más tagállamban (B tagállamban) került sor, és az az elsőként említett tagállamban (A tagállamban) történt jogellenes károkozásban (főcselekmény) való részvételt jelent?<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Az első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 40/94 rendelet 93. cikkének (5) bekezdésében szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>tagállam[…], ahol a bitorlást elkövették<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> fogalmát úgy kell‑e értelmezni, hogy a hamisított terméknek valamely állam területén történő értékesítése és szállítása, és ezt követően a vevő által egy másik tagállam területén történő továbbértékesítése esetén az utóbbi tagállam bíróságainak az említett rendelkezés értelmében van‑e joghatóságuk azon eredeti eladó elleni bitorlási kereset elbírálására, aki a cselekményét nem az eljáró bíróság tagállamában követte el.</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>Amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik a kérdést előterjesztő bíróság számára kétséges, hogy a 40/94 rendelet 93. cikkének (5) bekezdésében használt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>tagállam[…], ahol a bitorlást elkövették<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> fogalmát a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontjában szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>káresemény bekövetkezésének helye<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> fogalmához hasonlóan kell‑e értelmezni.</TXT></NP><?PAGE NO="7"?><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben rá kell mutatni, hogy azon elv ellenére, amely szerint a közösségi védjeggyel összefüggő keresetekre a 44/2001 rendeletet kell alkalmazni, e rendelet bizonyos rendelkezéseinek alkalmazását kizárja a 40/94 rendelet 90. cikkének (2) bekezdése az utóbbi rendelet 92. cikkében foglalt keresetekből és viszonkeresetekből eredő eljárások esetében.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>E kizárásra tekintettel a közösségi védjegybíróságoknak a 40/94 rendelet 91. cikkének (1) bekezdése szerinti, az e rendelet 92. cikkben említett keresetek és viszontkeresetek elbírálására vonatkozó joghatósága közvetlenül az ugyanezen rendeletben foglalt szabályokból ered, amely szabályok – amint arra a főtanácsnok az indítványának 36. pontjában rámutatott – <HT TYPE="ITALIC">lex specialisnak</HT> minősülnek a 44/2001 rendeletben megfogalmazott szabályokhoz képest.</TXT></NP><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>Így különösen a 40/94 rendelet 90. cikke (2) bekezdésének és 92. cikkének együttes rendelkezései alapján kifejezetten kizárt a Brüsszeli Egyezmény 5. cikke (3) bekezdésének a közösségi védjegyre vonatkozó bitorlási keresetekre alkalmazása, amely utóbbi rendelkezésnek a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja felel meg.</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben rá kell mutatni, hogy a 40/94 rendelet 93. cikke számos joghatósági okról rendelkezik.</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>Így különösen, a 40/94 rendelet 93. cikkének (5) bekezdése bevezeti többek között azon tagállam joghatóságát, amelynek területén a bitorlást elkövették, illetve megkísérelték.</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>Az említett 93. cikk (5) bekezdésének értelmezését illetően – a jelen ítélet 27. és 28. pontjában kifejtettekre tekintettel – az e rendelkezésben szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>tagállam[…], ahol a bitorlást elkövették, illetve megkísérelték<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> fogalmát önállóan kell értelmezni a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontjában szereplő a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>hely[…], ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> fogalmához képest.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>Következésképpen e kapcsolótényezők kettőssége – azaz a kárt okozó esemény helye és a káresemény helye – amit a Bíróság a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontjára vonatkozó ítélkezési gyakorlatában állapított meg (lásd: Bier‑ítél<HT TYPE="BOLD">e</HT>t, 21/76, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1976:166">EU:C:1976:166</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 19. pont, és legutóbb Kainz‑ítélet, C‑45/13, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:7">EU:C:2014:7</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 23. pont, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat) nem vonatkozhat automatikusan a 40/94 rendelet 93. cikkének (5) bekezdésében szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>tagállam[…], ahol a bitorlást elkövették, illetve megkísérelték<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> fogalmának értelmezésére.</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>Annak meghatározása érdekében, hogy az utóbbi rendelkezés önálló értelmezése mégis a kapcsolótényezők e kettősségének elismerését eredményezi‑e, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint nemcsak az említett rendelkezés szövegét, hanem a körülményeit és céljait is figyelembe kell venni.</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>A 40/94 rendelet 93. cikke (5) bekezdésének szövegét illetően a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>tagállam[…], ahol a bitorlást elkövették<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> fogalma azt sugallja – amint arra a főtanácsnok az indítványának 31. pontjában rámutatott – hogy ez a kapcsolótényező e bitorlás elkövetőjének aktív magatartására vonatkozik. Ennélfogva az e rendelkezés szerinti kapcsolótényező azon tagállam területére vonatkozik, ahol az állítólagos bitorlás eredetét jelentő esemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet, és nem azon tagállam területére, ahol az említett bitorlás a hatásait kifejti.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>Arra is rá kell mutatni, hogy az említett 93. cikk (5) bekezdése szerinti joghatóság fennállása – amely azon a helyen alapul, ahol az állítólagos bitorlás a hatásait kifejti – ellentétes volna e rendelet 94. cikke (2) bekezdésének szövegével, amely a 93. cikk (5) bekezdése alapján joghatósággal rendelkező közösségi védjegybíróság joghatóságát az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamban elkövetett vagy megkísérelt cselekményekre korlátozza.</TXT></NP><?PAGE NO="8"?><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>Egyébiránt, amint arra a főtanácsnok az indítványának 28. és 29. pontjában rámutatott, a 40/94 rendeletnek mind a keletkezése, mind a kontextusa azt erősíti meg, hogy az uniós jogalkotónak az volt a szándéka, hogy eltérjen a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja szerinti joghatósági szabálytól, figyelembe véve különösen azt, hogy az utóbbi joghatósági szabály elégtelen a közösségi védjegy megsértésével összefüggő sajátos problémák megválaszolására.</TXT></NP><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>Következésképpen a 40/94 rendelet 93. cikke (5) bekezdése szerinti joghatóság csak azon tagállam közösségi védjegybíróságai tekintetében állapítható meg, amely területén az alperes az állítólagos jogellenes cselekményt elkövette.</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>A fentiekre tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 40/94 rendelet 93. cikkének (5) bekezdésében szereplő a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>tagállam[…], ahol a bitorlást elkövették<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> fogalmát úgy kell értelmezni, hogy a hamisított terméknek valamely állam területén történő értékesítése és szállítása, és ezt követően a vevő által egy másik tagállam területére történő továbbértékesítése esetén e rendelkezés nem teszi lehetővé az azon eredeti eladóval szembeni kereset elbírálására vonatkozó joghatóság megállapítását, aki a cselekményét nem az eljáró bíróság tagállamában követte el.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A második kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>A második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy a közösségi védjegyoltalom alatt álló megjelöléssel kapcsolatos, az eljáró bíróság tagállamában a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló törvényben megtiltott jogellenes összehasonlító reklámra vagy tisztességtelen utánzásra vonatkozó állítás esetén ez a rendelkezés lehetővé teszi a bírósági joghatóság megállapítását az említett nemzeti törvényen alapuló felelősség megállapítása iránt a feltételezett elkövetők közül azon, valamely más tagállamban letelepedett, személlyel szemben benyújtott kereset elbírálására, akiről azt állítják, hogy az állítólagos jogsértést ebben a tagállamban követte el.</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben rá kell mutatni, hogy a 40/94 rendelet 14. cikkének (2) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy lehetőség van közösségi védjeggyel összefüggő keresetindításra a tagállami jogszabályok – különösen a polgári jogi felelősségre és a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó rendelkezések – alapján.</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>Ezek a keresetek nem tartoznak a közösségi védjegybíróságok hatáskörébe. Az ilyen keresetek elbírálására vonatkozó hatáskört tehát nem a 40/94 rendelet szabályozza. Következésképpen a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló nemzeti törvényen alapuló keresetek elbírálására vonatkozó joghatóságot a 44/2001 rendelet rendelkezései alapján kell meghatározni.</TXT></NP><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>Ennélfogva a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló nemzeti törvényen alapuló kérelmet illetően az eljáró bíróság joghatóságának megállapítása érdekében alkalmazható a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja.</TXT></NP><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>A 44/2001 rendelet 5. cikke 3. pontjának értelmezését illetően először is emlékeztetni kell arra, hogy a rendelet rendelkezéseit önálló módon, e rendelet rendszerére és célkitűzéseire figyelemmel kell értelmezni (Melzer‑ítélet, C‑228/11, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:305">EU:C:2013:305</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 22. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>A 44/2001 rendelet II. fejezetének 2. szakasza csak az alperes lakóhelye szerinti bíróság joghatóságának az ugyanezen rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt alapelvétől eltérést engedve rendelkezik a különös joghatóság eseteiről, amelyek közé az említett rendelet 5. cikkének 3. pontjában szereplő eset is tartozik (Melzer‑ítélet, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:305">EU:C:2013:305</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 23. pont).</TXT></NP><?PAGE NO="9"?><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>Mivel az azon hely bíróságának joghatósága, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet, különös joghatósági szabálynak minősül, szigorúan kell értelmezni, illetve nem lehet az említett rendeletben kifejezetten szereplő eseteken túlterjeszkedő módon értelmezni (Melzer‑ítélet, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:305">EU:C:2013:305</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 24. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>46</NO.P><TXT>Ezzel együtt a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontjában található <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>azon hely, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> kifejezés magában foglalja egyrészt azt a helyet, ahol a kárt okozó esemény, másrészt azt a helyet, ahol a káresemény bekövetkezett, ezért a felperes választásától függően az alperes perelhető mind az egyik, mind a másik hely szerinti bíróság előtt (Melzer‑ítélet, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:305">EU:C:2013:305</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 25. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>47</NO.P><TXT>E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontjában meghatározott szabály alapja a különösen szoros kapcsolat léte a jogvita és káresemény bekövetkezésének vagy esetleges bekövetkezésének helye szerinti bíróság között, amely az igazságszolgáltatás megfelelő működésére és a hatékony eljárásszervezésre tekintettel igazolja a joghatóság e bíróság számára való biztosítását (Melzer‑ítélet, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:305">EU:C:2013:305</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 26. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>48</NO.P><TXT>Mivel ennek megfelelően a jelen ítélet 46. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat által elismert kapcsolótényezők egyike kiválasztásának lehetővé kell tennie azon bíróság joghatóságának megállapítását, amely objektív szempontból a legalkalmasabb helyzetben van annak megítélésére, hogy a perelt személy felelősségének megállapításához szükséges feltételek teljesülnek‑e, ebből következően csak azon bíróság előtt lehet érvényesen eljárást kezdeményezni, amelynek illetékességi területén a releváns kapcsolótényező található (lásd ebben az értelemben: Folien Fischer és Fofitec ítélet, C‑133/11, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:664">EU:C:2012:664</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 52. pont, valamint Melzer‑ítélet, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:305">EU:C:2013:305</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 28. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>49</NO.P><TXT>A káresemény bekövetkezésének helyét illetően az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az állítólagos káreseményt feltételezhetően többen okozták, és hogy a First Note, amely az alapeljárás egyetlen alperese, a cselekményt kizárólag Belgiumban követte el, tehát azon bíróság illetékességi területén kívül, amely előtt perelték.</TXT></NP><NP><NO.P>50</NO.P><TXT>Márpedig, ahogyan az Bíróság már kimondta, olyan körülmények között, amikor az állítólagos kár feltételezett okozói közül egyetlen személyt olyan bíróság előtt perelnek, amelynek illetékességi területén kívül követte el a cselekményét, a 44/2001 rendelet 5. cikke 3. pontja értelmében nem lehet úgy tekinteni, hogy a kárt okozó esemény az említett bíróság illetékességi területén következett be (lásd: Melzer‑ítélet, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:305">EU:C:2013:305</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 40. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>51</NO.P><TXT>Következésképpen az említett rendelet 5. cikkének 3. pontja a kárt okozó esemény helye alapján nem teszi lehetővé a joghatóság megállapítását az eljáró bíróság szerinti tagállam tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló törvényén alapuló kereset elbírálására, amely a feltételezett elkövetők közül azon személy ellen irányul, aki a cselekményét nem az eljáró bíróság illetékességi területén követte el (lásd: Melzer‑ítélet, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:305">EU:C:2013:305</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 41. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>52</NO.P><TXT>Mindazonáltal, a Melzer‑ítéletnek (<REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:305">EU:C:2013:305</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) alapul szolgáló üggyel ellentétben a kérdést előterjesztő bíróság az alapeljárásbeli kérdését nem korlátozta arra, hogy az említett rendelet 5. cikkének 3. pontját kizárólag annak céljából értelmezzék, hogy a német bíróságok joghatósága kerüljön megállapításra az állítólagos, kárt okozó esemény helye alapján.</TXT></NP><NP><NO.P>53</NO.P><TXT>Ennélfogva azt is meg kell vizsgálni, hogy az alapeljárásbelihez hasonló körülmények között, ahol az állítólagos kár feltételezett okozói a cselekményüket különböző tagállamokban követték el, a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja a kár bekövetkezésének helye alapján lehetővé teszi‑e valamely tagállam bíróságai joghatóságának megállapítását az eljáró bíróság szerinti, ugyanezen tagállam tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló törvényén alapuló kereset elbírálására, amely a feltételezett elkövetők közül azon személy ellen irányul, aki a cselekményét nem az eljáró bíróság illetékességi területén követte el.</TXT></NP><?PAGE NO="10"?><NP><NO.P>54</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, a kár bekövetkezésének helye az a hely, ahol a jogellenes károkozásért vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményért való felelősség kiváltására alkalmas cselekmény kárt okozott (lásd: Zuid‑Chemie ítélet, C‑189/08, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:475">EU:C:2009:475</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 26. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>55</NO.P><TXT>A kereskedelmi‑ és szellemitulajdon‑jogok megsértéséből eredő károkat illetően a Bíróság kifejtette, hogy a kár valamely meghatározott tagállamban történő bekövetkezésének az a feltétele, hogy az említett tagállamban oltalom alatt álljon az a jog, amelynek megsértésére hivatkoznak (lásd: Wintersteiger‑ítélet, C‑523/10, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:220">EU:C:2012:220</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 25. pont és Pinckney‑ítélet, C‑170/12, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:635">EU:C:2013:635</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 33. pont).</TXT></NP><NP><NO.P>56</NO.P><TXT>Ezt a követelményt azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az ilyen jogot a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló nemzeti törvény oltalmazza.</TXT></NP><NP><NO.P>57</NO.P><TXT>Meg kell tehát állapítani, hogy az alapeljárásban előfordulóhoz hasonló körülmények között az említett jogszabály megsértésével kapcsolatos jogvitával abban az esetben lehet a német bíróságokhoz fordulni, ha valamely más tagállamban elkövetett cselekmény az eljáró bíróság illetékességi területén kárt okozott vagy kárt okozhat</TXT></NP><NP><NO.P>58</NO.P><TXT>Ebben a tekintetben a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>Blue Safe for Women<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> elnevezésű illatszernek Stefan P. részére történő eladása belga területen, mennyiben sérthette a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló német törvény rendelkezéseit, és ezáltal mennyiben okozhatott kárt e bíróság illetékességi területén.</TXT></NP><NP><NO.P>59</NO.P><TXT>A fentiekre tekintettel az második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy a közösségi védjegyoltalom alatt álló megjelöléssel kapcsolatos – az eljáró bíróság tagállamában a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló törvényében tiltott – jogellenes összehasonlító reklámra vagy tisztességtelen utánzásra vonatkozó állítás esetén ez a rendelkezés nem teszi lehetővé az e törvény megsértéséből eredő kárt okozó esemény helye alapján az említett tagállam bírósága joghatóságának megállapítását, mivel ebben a tagállamban nem követett el cselekményt a feltételezett elkövetők közül az a személy, akit e bíróság előtt perelnek. Ebben az esetben azonban az említett rendelkezés, a kár bekövetkezésének helye alapján, lehetővé teszi a bírósági joghatóság megállapítását a valamely más tagállamban letelepedett személlyel szemben benyújtott – az említett nemzeti törvényen alapuló felelősség megállapítása iránti – kereset elbírálására, akiről azt állítják, hogy ebben a tagállamban olyan cselekményt követett el, amely az eljáró bíróság illetékességi területén kárt okozott vagy kárt okozhat.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>60</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján, a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK tanácsi rendelet 93. cikkének (5) bekezdésében szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>tagállam[…], ahol a bitorlást elkövették<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> fogalmát úgy kell értelmezni, hogy a hamisított terméknek valamely állam területén történő értékesítése és szállítása, és ezt követően a vevő által egy másik tagállam területére történő továbbértékesítése esetén e rendelkezés nem teszi lehetővé az azon eredeti eladóval szembeni kereset elbírálására vonatkozó joghatóság megállapítását, aki a cselekményét nem az eljáró bíróság tagállamában követte el.</HT></TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="11"?><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet 5. cikkének 3. pontját úgy kell értelmezni, hogy a közösségi védjegyoltalom alatt álló megjelöléssel kapcsolatos – az eljáró bíróság tagállamában a tisztességtelen verseny elleni küzdelemről szóló törvényében (Gesetz gegen den unlauteren Wettbewerb) szankcionált – jogellenes összehasonlító reklámra vagy tisztességtelen utánzásra vonatkozó állítás esetén ez a rendelkezés nem teszi lehetővé az e törvény megsértéséből eredő kárt okozó esemény helye alapján azon tagállam bírósága joghatóságának megállapítását, amely tagállamban nem követett el cselekményt a feltételezett elkövetők közül az a személy, akit bíróság előtt perelnek, lehetővé teszi azonban a bírósági joghatóság megállapítását a valamely más tagállamban letelepedett személlyel szemben benyújtott – az említett nemzeti törvényen alapuló felelősség megállapítása iránti – kereset elbírálására, akiről azt állítják, hogy ebben a tagállamban olyan cselekményt követett el, amely az eljáró bíróság illetékességi területén kárt okozott vagy kárt okozhat.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>