(1)

A Tanács a 452/2007/EK rendelettel (2) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések).

(2)

Az 1243/2010/EU végrehajtási rendelettel (3) a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Since Hardware (Guangzhou) Co., a vasalódeszkák egy kínai exportáló gyártója által gyártott vasalódeszkák behozatalára. Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatokra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(3)

A Tanács az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot követően a 77/2010/EU végrehajtási rendelettel (4) módosította a Kínai Népköztársaságból származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedéseket.

(4)

A 270/2010/EU végrehajtási rendelettel (5) a Tanács az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően módosította az intézkedéseket.

(5)

A 805/2010/EU végrehajtási rendelettel (6) a Tanács a Foshan Shunde Yongjian Housewares and Hardware Co. Ltd, Foshan – egy kínai vasalódeszka-exportáló gyártó – által gyártott vasalódeszkák behozatalára ismételten végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Bíróság C-141/08 P. sz. ügyben hozott ítéletével (7) összhangban.

(6)

A 987/2012/EU végrehajtási rendelettel (8) a Tanács a Kínai Népköztársaságból származó, a Zhejiang Harmonic Hardware Products Co. Ltd – egy kínai vasalódeszka-exportáló gyártó – által gyártott vasalódeszkák behozatalára ismételten végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Bíróság T-274/07. sz. ügyben hozott ítéletével (9) összhangban.

(7)

A 695/2013/EU végrehajtási rendelettel (10) a Tanács az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot és az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően további öt évvel meghosszabbította a Kínai Népköztársaságból származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó intézkedéseket, és hatályon kívül helyezte az Ukrajnából származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó intézkedéseket.

(8)

A Tanács az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) követően az (EU) 2019/1662 végrehajtási rendelettel (11) ismételten kivetette a Kínai Népköztársaságból származó vasalódeszkák behozatalára a végleges dömpingellenes intézkedéseket.

(9)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke a mintában szereplő exportáló gyártóktól érkező behozatal esetében 18,1 % és 39,6 % közötti, minden más, a Kínai Népköztársaságban működő vállalattól érkező behozatal esetében pedig 42,3 %.

(10)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (12) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(11)

A felülvizsgálati kérelmet (a továbbiakban: kérelem) 2024. június 29-én az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében véve a vasalódeszkákkal foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében 5 uniós gyártó: az Afer FUTE – Fábrica de Utilidades de Tubo S.A., a Brabantia Latvia SIA, a Colombo New Scal SpA, a Rörets Polska Sp. z o.o és a Sonecol Indústria Metalurgica de Utilidades Domésticas S.A. (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtották be. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(12)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2024. október 1-jén a Bizottság a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország vagy Kína) származó vasalódeszkák Unióba érkező behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (13).

(13)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőket, más uniós gyártókat, valamennyi ismert kínai gyártót, az importőröket, a felhasználókat, valamint az érintettként ismert szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(15)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(16)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(17)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a hasonló termék termelésének és értékesítésének volumene tekintetében fennálló reprezentativitás alapján választotta ki. Ez a minta három uniós gyártóból állt, amelyek az uniós termelés és értékesítés becsült teljes volumenének több mint 55 %-át képviselték, és biztosította a megfelelő földrajzi eloszlást is. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Az érdekelt felek egyike sem tett észrevételt, ezért a Bizottság megerősítette, hogy az ideiglenes mintában szereplő uniós gyártókat végül kiválasztotta arra, hogy ők alkossák a végleges mintát. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(18)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(19)

Egyetlen független importőr sem nyújtotta be a kért információkat, illetve egyezett bele a mintába való felvételébe. Az együttműködés hiányára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(20)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte az exportáló ország hatóságait, hogy nevezze meg azokat az esetleges további gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(21)

Az érintett országban működő exportáló gyártók közül egyik sem nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. Az együttműködés hiányára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(22)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(23)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(24)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő uniós gyártóknak, a független importőröknek és a felhasználóknak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (14).

(25)

A kérdőívet csak a mintában szereplő három uniós gyártó töltötte ki.

(26)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

Uniós gyártók:

(27)

A Bizottság 2025. szeptember 19-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban.

(28)

Nem érkezett a Bizottság megállapításait vitató észrevétel.]

(29)

A jelen hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatokban és a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban, nevezetesen az állványra rögzített vagy állvány nélküli vasalódeszka, gőzelszívással és/vagy fűtéssel és/vagy fújófunkcióval ellátott felülettel vagy anélkül, beleértve az ujjafát és az alaptartozékokat, vagyis a lábakat, a huzatot és a vasalórácsot is (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(30)

Az e vizsgálatban érintett termék a Kínából származó, jelenleg az ex 3924 90 00 , ex 4421 99 99 , ex 7323 93 00 , ex 7323 99 00 , ex 8516 79 70 és ex 8516 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 3924 90 00 10, 4421 99 99 10, 7323 93 00 10, 7323 99 00 10, 8516 79 70 10 és 8516 90 00 51) alá tartozó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(31)

Amint az eredeti vizsgálatok és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(32)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(33)

A felülvizsgálati időszak alatt a Kínából származó vasalódeszkák behozatala folytatódott. A tagállamok által a Bizottságnak az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében bejelentett adatok (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) alapján a Kínából származó vasalódeszkák behozatala az uniós piac körülbelül 6 %-át fedte le a felülvizsgálati időszakban, míg az előző felülvizsgálati időszak alatt 11 % volt a piaci részesedése (15). Abszolút értéken véve a behozatal volumene jelentős volt a felülvizsgálati időszakban, és a figyelembe vett időszakban növekvő tendenciát mutatott.

(34)

A (21) preambulumbekezdésben említett módon egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság 2024. december 16-án értesítette a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja, és a kínai exportőrök/gyártók tekintetében a dömping és a kár folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozhatja. A kínai kormánytól nem érkezett észrevétel vagy állítás a Bizottsághoz az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásával kapcsolatban.

(35)

Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tények, különösen a kérelemben szolgáltatott információk, és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázison alapuló statisztikák szolgáltak. Emellett a Bizottság más nyilvánosan elérhető információforrásokat is felhasznált, például a Világbankot, a Globális Kereskedelmi Atlaszt (a továbbiakban: GTA) és az Orbis Bureau van Dijk (a továbbiakban: Orbis) adatbázisait, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) statisztikáit. A Bizottság az előző hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításaira, valamint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által ugyanezen termékre vonatkozóan indított dömpingellenes vizsgálatok ténymegállapításaira is támaszkodott.

(36)

Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(37)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően, 2024. december 19-én a Bizottság értesítette a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel vagy állítás.

(38)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében ideiglenesen Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további lehetséges megfelelő országokat is megvizsgál.

(39)

A Bizottság 2025. május 19-én feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta az érintett termék előállításához felhasznált termelési tényezőket (a továbbiakban: a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzés). Emellett a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai és a kérelem alapján a Bizottság megállapította, hogy Törökország megfelelő reprezentatív ország. A Bizottsághoz a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzéssel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek.

(40)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(41)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségekre” a továbbiakban „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk).

(42)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(43)

A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésre álló bizonyítékokat annak eldöntése érdekében, hogy fennállnak-e Kínában jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében, ami miatt nem helyénvaló az említett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Ez az elemzés a jelentős torzulások fennállásának megállapítása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos alábbi bizonyítékokra terjedt ki.

(44)

Először is, a kérelemben szereplő bizonyítékok a jelentős torzulások fennállására utaló alábbi elemeket tartalmazták.

(45)

A kérelmezők rámutattak, hogy a szóban forgó piacot jelentős mértékben a kínai hatóságok tulajdonában, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete alatt álló vállalatok szolgálják ki. A kérelmezők megjegyezték, hogy ez a befolyás nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacát érinti, hanem a kulcsfontosságú nyersanyagok (nevezetesen az acél) piacát is. A kérelmezők szerint ezt a kínai kormány két fő csatornán keresztül valósítja meg, az egyik az ágazat vállalati struktúrájának átalakítását, a másik pedig az egyes állami tulajdonú vállalatok vezetése és személyzete feletti ellenőrzés gyakorlását foglalja magában (16).

(46)

A kérelmezők tudomásul vették a Bizottság által az előző hatályvesztési felülvizsgálat során tett ténymegállapításokat, amelyek szerint az érintett termék fő összetevőinek beszállítói a kínai állam tulajdonában vannak. A kérelemben a kérelmezők nemcsak azt jegyezték meg, hogy a vasalódeszkák gyártói, például a Hardware (Guangzhou) Co. Ltd, szoros kapcsolatot tartanak fenn a KKP-vel (17), hanem arra is hivatkoztak, hogy – amint az az előző hatályvesztési felülvizsgálatban is megállapításra került – a KKP befolyást gyakorol a felülvizsgálat tárgyát képező termék alapvető összetevőinek szolgáltatóira (18).

(47)

A kérelmezők azt is hangsúlyozták, hogy a vállalatokban való állami jelenlét lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében. A kérelmezők hivatkoztak a Bizottság által az előző hatályvesztési felülvizsgálat során tett ténymegállapításokra, amelyek szerint ez a KKP-alapszervezeteknek mind az állami, mind a magánvállalkozásokon belüli jelenléte révén érhető el (19). Az árakat és a költségeket különböző eszközökkel befolyásolják, például a nyersanyagellátás szintjének mesterséges növelésével vagy csökkentésével, vagy egy árképzési mechanizmussal (20).

(48)

A kérelmezők azt is állították, hogy a közpolitikák vagy intézkedések előnyben részesítik a belföldi beszállítókat, vagy más módon befolyásolják a szabadpiaci erőviszonyokat. A kérelmezők e tekintetben megjegyezték, hogy „a kínai szakpolitikák bizonyíthatóan intervencionisták”. A kérelmezők elsősorban olyan szakpolitikai intézkedéseket említettek, mint a Made in China 2025, „amelynek célja a feldolgozóipar ösztönzése, [...]és amely a hitelkamat-támogatásokat vállalkozásoknak nyújtandó pénzügyi támogatástípusként azonosítja,” a továbbiakban azt állítja, hogy „a bankok és más hitelezők e szakpolitikákat oly módon támogatják, hogy a hitelt az ilyen ágazatokban tevékenykedő vállalatoknak nyújtják” (21).

(49)

A kérelmezők megjegyezték, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatát nagymértékben befolyásolják az acélra vonatkozó szakpolitikai intézkedések, amely a vasalódeszkák gyártásának fő nyersanyaga. Ezzel kapcsolatban a kérelmezők megjegyezték, hogy „a kormány átfogó ellenőrzése megakadályozza, hogy a szabadpiaci erőviszonyok érvényesüljenek az acéliparban” (22).

(50)

Ezenfelül a kérelmezők hivatkoznak a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiányára, diszkriminatív alkalmazására vagy nem megfelelő érvényesítésére. A kérelmezők az előző hatályvesztési felülvizsgálat során tett bizottsági ténymegállapításokra hivatkoztak, amelyek szerint az érintett termék ágazata „sem mentes azoktól a fentről lefelé irányuló torzulásoktól, amelyeket a csődeljárási és tulajdonjogi jogszabályok diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése okoz” (23).

(51)

A kérelmezők továbbá rámutattak a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak nyersanyagai kínai ágazatában a bérköltségek torzulásaira, hivatkozva a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatra, amely megállapította, hogy „a vasalódeszka-gyártási ágazatban, valamint a vasalódeszkák alapvető összetevőit előállító ágazatokban a bérköltségek torzultak” (24).

(52)

Végül a kérelmezők megjegyezték, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóinak javára torzult. Közelebbről, a kérelmezők szerint „a pénzügyi rendszer működését az állam jelenléte jellemzi mind a hitelfelvételi, mind a hitelnyújtási oldalon, valamint a szokásos piaci mechanizmusok hiánya, mint például a hatékony és átlátható csődeljárások és a piacról való kilépési eljárások” (25).

(53)

Másodszor, a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai ágazatára vagy a kínai acélágazatra – a vasalódeszkák gyártásához használt fő nyersanyag ugyanis az acél – vonatkozó közelmúltbeli vizsgálatok (26) során a Bizottság megállapította, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn. Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (27). A Bizottság megállapította különösen, hogy az acélágazatban nemcsak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében véve jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (28), hanem a kínai kormánynak a vállalatokban való, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (29). A Bizottság azt is megállapította, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatok felé irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (30). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (31). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (32), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (33).

(54)

Harmadszor, a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat (34) során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn. A Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy olyan jelentős strukturális változások mentek volna végbe általában véve Kínában, illetve különösen az érintett ágazatban, amelyek befolyásolhatnák ezt a következtetést.

(55)

Negyedszer, a Bizottság által az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint készített jelentésben rendelkezésre álló további bizonyítékok utaltak arra, hogy a felülvizsgálati időszak alatt is jelentős torzulások álltak fenn.

(56)

Ötödször, sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(57)

A fentiekre tekintettel a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat képező termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ebben az ügyben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján képezte.

(58)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(59)

A (39) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához: ez a termelési tényezőkről szóló, 2025. május 19-i feljegyzés, azaz a termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzés. E feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Törökországot szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása megerősítést nyer.

(60)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság Törökországot azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róla, hogy gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

(61)

A feljegyzésben megjelölt országgal kapcsolatban nem érkeztek észrevételek.

(62)

A lehetséges reprezentatív ország termelési tényezőiről a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló releváns adatok körültekintő elemzését követően a Bizottság a következőket állapította meg:

(63)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság a feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Törökországot kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni.

(64)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Törökország mint reprezentatív ország megfelelőségéről.

(65)

Észrevétel nem érkezett.

(66)

Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Törökország az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(67)

A fenti elemzés alapján Törökország teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(68)

Érdekelt harmadik felektől e tekintetben nem érkezett észrevétel.

(69)

A termelési tényezőkre vonatkozó feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vizsgált termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra. Észrevétel nem érkezett.

(70)

A Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számtani képzése keretében a legtöbb termelési tényező – és különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt fogja felhasználni. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a munkaerő torzulástól mentes költségeinek kiszámításához a török statisztikákat használja majd (38). Ami az energiát illeti, az előző vizsgálat kimutatta, hogy a vasalódeszkák gyártási folyamatában jelentéktelen mennyiségű villamos energiát és földgázt használnak fel. Ezért e vizsgálat alkalmazásában az energiaköltséget a Bizottság ismét elhanyagolhatónak tekinti (39).

(71)

A kérelemben foglalt információ figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A vasalódeszkák termelési tényezői

(72)

A vasalódeszka általában kemény, keskeny, sík felületű, hőálló burkolattal védett és gyakran összecsukható lábakkal ellátott eszköz, amely ruhadarabok és ágynemű vasalására szolgál. A jelenlegi vizsgálatban a felülvizsgálat tárgyát képező termék meghatározása szerint a vasalódeszka gőzelszívó, fűtő- vagy fújófunkcióval ellátott felülettel, valamint ujjafával és egyéb tartozékokkal rendelkezhet. A vasalódeszka elsődleges nyersanyaga a fém, elsősorban az acél (fémlemez, cső, huzal). A vasalódeszka előállításához felhasznált egyéb nyersanyagok közé tartoznak a festékek/bevonatképző anyagok, a műanyag alkatrészek, a habanyagok és a szövetek.

(73)

A költségszerkezet a gyártott deszka típusától függően változó, például a csúcsminőségű deszkák a belépő szintűekhez képest eltérő anyagfajtákat tartalmaznak. A Bizottság a felülvizsgálati kérelem alapján határozta meg a vasalódeszkák előállításához felhasznált termelési tényezőket. Az előzőekben említetteknek megfelelően e tekintetben egyetlen fél sem nyújtott be észrevételt.

(74)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (43)–(57) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják. A Kínából a reprezentatív országba érkező behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(75)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel a (87)–(89) preambulumbekezdésben bemutatott ténymegállapításokra és a hatályvesztési felülvizsgálat jellegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

(76)

A Török Statisztikai Intézet részletes információkat tesz közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozási rendszerének (közismert nevén NACE) acélágazati átlagos munkaerőköltségére vonatkozó legfrissebb, 2022. évi statisztikákat használta fel, amelyek magukban foglalják az acélgyártási ágazat, azaz a C-259 NACE-kód alá tartozó ágazat (Egyéb fémfeldolgozási termék gyártása) (42) munkaerőköltségeit.

(77)

A felülvizsgálati kérelem szerint a vasalódeszkák gyártási folyamata során felhasznált energia (villamos energia és földgáz) mennyisége elhanyagolható. Ezt megerősítették az előző hatályvesztési felülvizsgálat megállapításai is, amelyeket nem vitatott a jelenlegi vizsgálat. Mivel a vizsgálat nem tárt fel e ténymegállapításoknak ellentmondó információt, így azokat a Bizottság elfogadta, és e vizsgálat céljából az energiaköltségeket elhanyagolhatónak tekintette.

(78)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi.

(79)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ennek megfelelően a Bizottság a kérelmezők adatai alapján képezte a gyártási általános költségek és a teljes gyártási és munkaerőköltség hányadosát. Ezt követően a Bizottság az előállított termékmodell függvényében a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártási költség torzulástól mentes értékét megszorozta az előzőek szerint kapott hányadossal. A török vasalódeszka-gyártókra vonatkozó nyilvánosan elérhető információk hiányában az SGA-költségeket és a nyereséget a Török Központi Bank által közzétett ágazati statisztikákban, nevezetesen a C-259. Egyéb fémfeldolgozási termékek gyártása alá tartozó termékekre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb (2023-as) statisztikákban található információk alapján határozták meg.

(80)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. A kínai gyártók/exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem volt megállapítható, hogy a vasalódeszkák mely modelljeit gyártották Kínában. A Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a kérelmezők által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatokra hagyatkozott. E célból a kérelmezők hat vasalódeszka-modellt azonosítottak, köztük alsókategóriás és csúcsminőségű vasalódeszkákat. Ezekre a modellekre a rendes értéket az alábbi (81)–(83) preambulumbekezdésben ismertetett módszer alapján állapították meg.

(81)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmezők nyújtottak be a felülvizsgálati kérelemben a vasalódeszka előállításához felhasznált egyes termelési tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan.

(82)

A meghatározott torzulásmentes gyártási költséghez a Bizottság a (78) preambulumbekezdésnek megfelelően hozzáadta a gyártási általános költségeket, az SGA-költségeket és a nyereséget. A Bizottság a torzulásmentes gyártási költségeket megnövelte:

(83)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(84)

Mivel egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt, és következésképpen a Bizottságnak sem a belföldi oldal, sem az Unióba irányuló kivitel tekintetében nem állt rendelkezésére információ a termékkínálatról, a Bizottság az országos rendes értéket is megállapította a terméktípusonkénti rendes értékek átlagolásával.

(85)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az exportárat valamennyi behozatal tekintetében a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Az exportár a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból származó információkon alapult, és a felülvizsgálati kérelemben benyújtott bizonyítékok alapján a rakománykezelés és a tengeri szállítás levonásával a költségmentesen a hajófedélzetre (FOB-)szintre igazították (43). Mivel a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban a behozatali volumen kg-ban szerepel, a Bizottság a (8) preambulumbekezdésben említett előző hatályvesztési felülvizsgálat (44) során kialakított átváltási kulcs segítségével darabra (egységre) váltotta át az adatokat.

(86)

A Bizottság nem rendelkezik részletes információkkal a termékösszetételről, mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis adatai a típusok megkülönböztetése nélkül tartalmazzák az összes vasalódeszkát. Következésképpen a Bizottság a kérelemben (45) szereplő ajánlatok és árajánlatok terméktípusonkénti exportárait is felhasználta, amelyeket a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból származó adatokkal azonos alapon FOB-szintre igazítottak. A kérelem nem tartalmazott bizonyítékot a Kínában felmerülő belső szállítási költségekre, így a gyártelepi ár helyettesítője a FOB-ár volt. A dömpinggel kapcsolatos, (87)–(89) preambulumbekezdésben szereplő ténymegállapításra, valamint arra tekintettel, hogy jellegénél fogva e hatályvesztési felülvizsgálat annak megállapítására összpontosít, hogy folytatódott-e a dömping a felülvizsgálati időszakban vagy megismétlődhet-e, nem pedig e dömping pontos nagyságának megállapítására, a Bizottság úgy határozott, hogy felesleges levonni a belföldi fuvarozást, mivel e levonás csak csökkentené az exportárat, ennélfogva pedig növelné a dömpingkülönbözetet.

(87)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes érték országos átlagát és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárat. Ez alapján a súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve meghaladták a 10 %-ot.

(88)

A Bizottság a felülvizsgálati kérelem alapján összehasonlította az exportárakat az e vizsgálatban megállapított, a megfelelő terméktípusonként kiigazított rendes értékekkel. Ez alapján a dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő: 37 %–104 %, a terméktípustól függően.

(89)

Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(90)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti dömpinggel kapcsolatos ténymegállapításokon túlmenően azt is megvizsgálta az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, hogy az intézkedések esetleges hatályon kívül helyezése esetére valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Ennek keretében a Bizottság a következő további elemeket vizsgálta: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje.

(91)

Egyetlen kínai exportőr/gyártó sem szolgáltatott információt a tényleges kínai termelési kapacitásról. Kimondottan a vasalódeszkákkal kapcsolatban sincsenek továbbá nyilvánosan hozzáférhető információk, például statisztikák vagy piaci tanulmányok sem, ezért az alaprendelet 18. cikkével összhangban a ténymegállapításoknak rendelkezésre álló információként a kérelmezők által benyújtott adatokra és az előző hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításaira kellett hagyatkozniuk.

(92)

A kérelemben szereplő információk szerint a kínai gyártók termelésikapacitás-felesleggel rendelkeznek (46). A kérelmezők által a kérelemben szolgáltatott bizonyítékok az előző hatályvesztési felülvizsgálaton alapultak, és azokat az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (a továbbiakban: US ITC) legutóbbi, 2021. augusztusi jelentésének (a dömpingellenes vámról szóló határozatok harmadik felülvizsgálata) következtetései is megerősítették. Ez utóbbi azt mutatja, hogy a kínai gyártók rendelkeznek annyi kapacitással, hogy tovább növeljék az érintett termék kivitelét azáltal, hogy a termelést a kereslettől függően áthelyezik a meglévő gyártósorok között. A US ITC jelentésében felhasznált exportadatok már azt mutatták, hogy 2015 és 2020 között a kínai gyártók voltak az egyéb fémbútorok – köztük vasalódeszkák és ugyanazon általános termékkategóriába tartozó egyéb termékek – legnagyobb globális exportőrei. E termékek globális exportjának 46–56 %-át adták (47). Ezenkívül a kérelmezők szerint és a legutóbbi jelentés alapján ez a kapacitásfelesleg a kínai kormány által nyújtott torzító támogatásból, valamint a fő input, azaz az acél tekintetében fennálló kapacitásfeleslegből ered.

(93)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat ténymegállapításai alapján, amelyeket nem vitattak a jelen vizsgálatban, a kínai gyártók könnyen telepíthetnek további termelési kapacitást, mivel a gyártási folyamat elsősorban munkaerő-alapú. Ráadásul a kínai vasalódeszka-gyártók más fémtermékeket is gyártanak olyan gyártósorokon, amelyek egyszerűen használhatók vasalódeszka előállításához is. Ez lehetővé teszi a kínai gyártók számára, hogy növeljék a vasalódeszka-termelést azáltal, hogy a meglévő gyártósorok termelését a kereslet függvényében módosítják. Mivel az ilyen kapacitásnövelés nem igényel jelentős beruházásokat vagy szaktudást, a különböző termékek közötti váltás egyszerű. A jelenlegi vizsgálat nem tárt fel olyan információt, amely megkérdőjelezné e ténymegállapításokat.

(94)

Ennek alapján az előző hatályvesztési felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy Kínában magas, az uniós felhasználás legalább közel 100 %-át lefedő termelési kapacitás áll rendelkezésre, amely könnyen tovább növelhető (48). A jelenlegi vizsgálat nem tárt fel olyan információt, amely megkérdőjelezné e ténymegállapításokat.

(95)

A kínai export elemzése rámutatott, hogy a hatályban levő dömpingellenes intézkedések ellenére az uniós piac továbbra is az egyik legfontosabb exportpiac a kínai vasalódeszka-gyártók számára.

(96)

Ezt alátámasztja az, hogy a felülvizsgálati időszak alatt Kína piaci részesedése a hatályban levő dömpingellenes intézkedések ellenére is 6 % volt. Ez egyértelműen jelzi, hogy az EU továbbra is vonzó piac a kínai vasalódeszka-gyártók számára, akárcsak azt, hogy a Kínából érkező behozatal az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg növekedni fog.

(97)

2021 augusztusában az Egyesült Államok harmadik hatályvesztési felülvizsgálata (49) keretében, a 2003-ban indított azon eredeti dömpingellenes vizsgálatból eredő első (50) és második (51) hatályvesztési felülvizsgálatot követően, amely 9,47 % és 157,68 % közötti dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó vasalódeszkákra, az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma értesítést küldött arról, hogy a Kínából származó vasalódeszkákra vonatkozó dömpingellenes vámról szóló határozat további öt évig hatályban marad.

(98)

E vámok mellett 2018. szeptember 24-től a Kínából importált vasalódeszkákra további 10 %-os értékvámot vetettek ki az Egyesült Államokban, amelyet 2019. május 10-től 25 %-os értékvámra emeltek (52).

(99)

A Kínából származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámról szóló határozat eredetileg 2022-ben, a körülmények megváltozására tekintettel indított felülvizsgálatát követően az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma 2023. április 19-én úgy határozott, hogy nem vonja vissza az e vámokat kivető határozatot (53).

(100)

Hasonlóképpen az Egyesült Királyságban az Egyesült Királyság Piacvédelmi Hatósága megállapította, hogy a Kínából származó vasalódeszkákra kivetett uniós dömpingellenes vámokat át kell vezetni. Ezért az EU-ba irányuló kínai vasalódeszka-behozatalra vonatkozó – azaz az EU-ban jelenleg is alkalmazandó – dömpingellenes vámokat átvezetés útján az Egyesült Királyságba érkező kínai vasalódeszka-behozatalra is kivetették (54).

(101)

Ezek az egyesült államokbeli és egyesült királyságbeli intézkedések szűkítik a kínai gyártók exportpiacait, így valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók növelnék az Unióba irányuló kivitelüket.

(102)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti, a (87)–(89) preambulumbekezdésben megállapított folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a kivitelnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását (amelyet a (91)–(101) preambulumbekezdés ismertet), a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

(103)

A figyelembe vett időszakban 11 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(104)

Megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 3,7 millió darabot tett ki. A Bizottság ezt a számadatot a kérelmező által szolgáltatott és a mintában szereplő vállalkozások ellenőrzött adataival egybevetett adatokra alapozta. A (17) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintában szereplő uniós gyártók adták a hasonló termék teljes uniós termelésének 55 %-át.

(105)

Az uniós felhasználás megállapítása a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis behozatali volumenre vonatkozó adatain, valamint az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítési volumenével kapcsolatban a kérelmező által benyújtott adatokon alapult. Ezeket az értékesítési volumeneket a Bizottság az adatok egybevetésével ellenőrizte, és a mintában szereplő uniós gyártóktól származó ellenőrzött információk alapján szükség szerint módosította. Mivel a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban a behozatali volumen kg-ban szerepel, a Bizottság szükség esetén a (8) preambulumbekezdésben említett előző hatályvesztési felülvizsgálat során kialakított átváltási kulcs segítségével darabra (egységre) váltotta át az adatokat (55).

(106)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

2. táblázat

Uniós felhasználás (darab)

(107)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás 12 %-kal csökkent. E csökkenés legnagyobb része 2020 és 2022 között történt. A 2021 és 2023 közötti csökkenésre egy olyan időszakban került sor, amikor az ukrajnai háború kitörését követően az inputanyag-költségek – főként az acél költsége – hirtelen növekedésének fedezése érdekében emelték az árakat (56). A felhasználás a felülvizsgálati időszakban ismét kismértékben nőtt a teljes 2023. évhez képest.

(108)

A Kínából az Unióba érkező behozatal és annak piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

3. táblázat

Behozatali volumen (darab) és piaci részesedés

(109)

A behozatal 2020 és 2022 között 45 %-kal csökkent, de ezt követően ismét nőtt, többek között a felülvizsgálati időszakban is. A figyelembe vett időszak alatt összességében 35 %-kal csökkent. A kínai behozatal piaci részesedése azonban viszonylag stabil maradt, a 2020. évi 7 %-ról 2021-ben 5 %-ra csökkent, de a felülvizsgálati időszak alatt ismét 6 %-ra nőtt. Bár a behozatal teljes mennyisége csökkent, ami az uniós felhasználás (107) preambulumbekezdésben ismertetett alakulását is tükrözi, a kínai behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszak egészében számottevő maradt.

(110)

Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem áll rendelkezésre információ a Kínából behozott terméktípusokról. A Bizottság ezért a (30) preambulumbekezdésben foglaltak szerint azokat a különböző TARIC-vámkódokat vette figyelembe, amelyek alatt a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatalát nyilvántartásba vették. Ennek alapján a figyelembe vett időszak alatt a Kínából importált vasalódeszkák 80–95 %-a acélból készült (7323 93 00 10 és 7323 99 00 10 TARIC-kód) (57). Ezek közül a rozsdamentes acélra vonatkozó megfelelő TARIC-kódot (7323 93 00 10) használó behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt a teljes behozatali volumen 2020. évi 19 %-áról a felülvizsgálati időszakban 36 %-ra nőtt, ezzel szemben az egyéb acélra vonatkozó TARIC-kódhoz (7323 99 00 10) köthető teljes behozatali volumen 75 %-ról 59 %-ra csökkent.

(111)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányából adódóan a Kínából érkező behozatal átlagárait az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények, azaz a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő információk alapján, a (105) preambulumbekezdésben meghatározott átváltási kulcs segítségével kellett megállapítani. A Bizottság a behozatal uniós gazdasági ágazat áraihoz viszonyított áralákínálását a kérelmezők és a mintában szereplő uniós gyártók által benyújtott információk figyelembevételével állapította meg.

(112)

A Kínából az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

4. táblázat

Importár (EUR/darab)

(113)

A Kínából származó importárak a figyelembe vett időszakban 56 %-kal emelkedtek. A behozatali mennyiségek különösen a 7323 93 00 HR-kód (TARIC 7323 93 00 10) alá tartozó, rozsdamentes acélt felhasználó terméktípusok esetében nőttek, ami magasabb árakat eredményez, mint a 7323 99 00 (TARIC-kód: 7323 99 00 10) alatt behozott terméktípusok. Ez utóbbi behozatali mennyisége a figyelembe vett időszak alatt csökkent, amint azt a (110) preambulumbekezdés szemlélteti.

(114)

A felülvizsgálati időszakban jellemző áralákínálás megállapításához a Bizottság terméktípusonként összehasonlította a mintába felvett uniós gyártók uniós piaci független vevőknek felszámított, a gyártelepi árszintre kiigazított (azaz az Unión belüli szállítási költségek nélküli, és az engedmények és kedvezmények levonását követően érvényes) értékesítési árainak súlyozott átlagát a (111) preambulumbekezdésben megállapított, CIF alapon számított, majd a behozatali és dömpingellenes vámok összegével kiegészített importárak súlyozott átlagával.

(115)

Az összehasonlítás rámutatott, hogy a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatt elért árbevétele százalékos arányában kifejezve a Kínából érkező behozatal közel 4 %-kal kínált az uniós gazdasági ágazat árai alá. A hatályban lévő dömpingellenes vám levonásával az alákínálási különbözet 26 % lett.

(116)

A Kínától eltérő harmadik országokból származó vasalódeszkák szinte kizárólag Törökországból, Ukrajnából és Indiából érkeztek.

(117)

Az Unióba érkező behozatal (összesített) volumene, valamint a harmadik országokból érkező vasalódeszkák behozatalának piaci részesedése és ártendenciái a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszak alatt:

5. táblázat

A harmadik országokból érkező behozatal

(118)

A harmadik országokból érkező, intézkedések hatálya alá nem tartozó behozatal teljes volumene a felülvizsgálati időszakban mintegy 1,8 millió darabot tett ki, ez 35 %-os piaci részesedésnek felel meg. E behozatal nagy része Törökországból és Ukrajnából érkezett. A figyelembe vett időszak egészében az intézkedések hatálya alá nem tartozó összes harmadik országból érkező behozatal volumene a 2020. évi 41 %-ról 2023-ban 32 %-ra csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban kismértékben ismét 35 %-ra emelkedett.

(119)

A Törökországból érkező behozatal összességében stabil maradt a figyelembe vett időszakban, évi 0,9 és 1,1 millió darab között ingadozott. A teljes behozatal 2020-ban 1,1 millió, a felülvizsgálati időszakban pedig 1,0 millió volt.

(120)

Ezzel szemben az Ukrajnából érkező behozatal 2023-ban 1,0 millióról 0,5 millió darabra esett vissza. A legnagyobb csökkenést a 2021. évi 1,0 millió darabról a 2022. évi kevesebb mint 0,6 millió darabszám jelentette, ami egyúttal tükrözte az ukrajnai háború kitörését. A felülvizsgálati időszakban az Ukrajnából érkező behozatal ismét növekedni kezdett.

(121)

Az Indiából érkező behozatal a figyelembe vett időszakban viszonylag stabil maradt (körülbelül évi 0,2 millió darabot tett ki). Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene alacsony volt, a figyelembe vett időszakban 0,2 millió darabról 0,1 millió darabra csökkent.

(122)

Ami a piaci részesedést illeti, a fent ismertetett tendenciák Törökország esetében 1 százalékpontos, a 2020. évi 18 %-ról a felülvizsgálati időszakban 19 %-ra történő növekedést mutattak, Ukrajna esetében pedig a 2020. évi 17 %-ról a felülvizsgálati időszakban 12 %-ra történő csökkenés volt tapasztalható. India piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt stabilan 3 % körül maradt. A többi harmadik ország piaci részesedése a 2020. évi körülbelül 3 %-os szintről a felülvizsgálati időszakban 2 %-ra csökkent.

(123)

A Törökországból érkező behozatal átlagára a 2020. évi 9 EUR/darabról 11,6 EUR/darabra növekedett a felülvizsgálati időszakban. Ugyanebben az időszakban az Ukrajnából érkező behozatal átlagára kismértékben, 11 EUR/darabról 14 EUR/darabra nőtt, míg az Indiából érkező behozatal átlagára 8,99 EUR-ról 19,36 EUR-ra emelkedett.

(124)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(125)

A Bizottság a (17) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(126)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmezők által benyújtott kérdőívben szereplő adatok, valamint a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő adatok alapján értékelte. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte.

(127)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás és termelékenység.

(128)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése.

(129)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(130)

A teljes uniós termelés a figyelembe vett időszakban stabil maradt: csak 2022-ben nőtt, 6 %-kal, amivel elérte a 4,0 millió darabot, de 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban csökkent, amikor is a 2020. évihez hasonló szintet ért el. A 2022. évi termelési csúcs a következő szakaszban bemutatott értékesítési volumen alakulását követte. A termelési kapacitás a figyelembe vett időszak alatt végig változatlan volt.

(131)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés (darab)

(132)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon alapvetően stabil maradt, enyhe ingadozással a figyelembe vett időszak alatt. Miután az értékesítési volumen a 2021. évi 3,2 millió darabról 2022-ben 3,4 millió darabra nőtt, 2023-ban ismét, 3,3 millió darabra csökkent, és a felülvizsgálati időszakban körülbelül a 2020. évi szintnek felelt meg (3,2 millió darab). Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése követte az értékesítés tendenciáját, 2022-ben és 2023-ban nőtt, majd a felülvizsgálati időszak alatt ismét csökkent, összességében 15 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt.

(133)

Míg az értékesítési volumen a figyelembe vett időszak alatt körülbelül azonos szinten maradt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 9 százalékponttal, 59 %-ra nőtt. Ez azzal magyarázható, hogy az uniós felhasználás összességében kismértékben csökkent, amint az a (107) preambulumbekezdésben szerepel.

(134)

Az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumene stabil maradt, míg a felhasználás kismértékben csökkent, ami az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének növekedését eredményezte. Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatása a figyelembe vett időszak egészében változatlan maradt. Ennek alapján megállapítható, hogy a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat fenntartotta, de nem növelte termelési és értékesítési pozícióját egy enyhén szűkülő piacon.

(135)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(136)

A foglalkoztatás, bár enyhén ingadozott, összességében stabil maradt a figyelembe vett időszak alatt. Konkrétabban, a foglalkoztatás 2020 és 2021 között csökkent, majd 2022-ben a csúcsszintre nőtt. Ezt követően az alkalmazottak száma ismét a 2020. évi szintre csökkent, ami azt is tükrözi, hogy 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban a 2022. évhez képest alacsonyabb volt a termelési és az értékesítési volumen.

(137)

Az egy alkalmazottra jutó éves termelésben (darabszámban) mért termelékenység kisebb ingadozások mellett meglehetősen stabil maradt. 2020-tól kezdődően 2022-ben kismértékben nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban visszaesett a 2020. évi szintre.

(138)

A jelentős mértékű dömping a felülvizsgálati időszakban is folytatódott. A kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt is az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáltak.

(139)

Ugyanakkor a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére a Kínából érkező behozatal szintje továbbra is jelentős maradt, és a felülvizsgálati időszakban a piaci részesedés 5–7 %-át tette ki. Ezért a Kínából az Unióba érkező behozatal dömpingkülönbözetének tényleges nagysága által az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás továbbra is fennállt, és nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(140)

Azonban annak ellenére, hogy továbbra is fennállt a Kínából származó behozatal esetében a dömping, a kármutatók elemzéséből az derül ki, hogy a hatályban lévő intézkedések védő és általában kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(141)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/darab)

(142)

Az átlagárak 33 %-kal emelkedtek 2020 és a felülvizsgálati időszak között. Ez a növekedés az előállítási költségeknek, nevezetesen a legfontosabb inputanyag, azaz az acél költségeinek az ukrajnai háború kitörése következtében előállt meredek emelkedését követte (58). Az uniós gazdasági ágazatnak sikerült emelnie az árakat, az uniós infláció általános emelkedése mellett is, amelyet az ukrajnai háború kitörése miatt az ellátási láncokban bekövetkezett zavarok okoztak. Az inputanyagköltségek emelkedését követő áremelkedési tendencia azonban 2023 folyamán véget ért. A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat a behozatal növekedése mellett sem emelte az árszintet, amint az a (109) és a (118) preambulumbekezdésben szerepel. Az árak 2023-hoz képest még kismértékben csökkentek is.

(143)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(144)

Az átlagos munkaerőköltségek a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan, összességében mintegy 30 %-kal nőttek. Ez a növekedés azt az általános tendenciát tükrözi, hogy az EU-ban nőnek a nominálbérek annak érdekében, hogy reagáljanak a – különösen az ukrajnai háború kitörését követően – növekvő megélhetési költségekre, beleértve az energiaköltségeket is (59).

(145)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

(146)

A termelési volumen százalékában kifejezett készletek szintje összességében stabil maradt a figyelembe vett időszakban, és a zárókészlet a 2022. évi 3 %-ról 2023-ban 4 %-ra nőtt.

(147)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(148)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége ingadozott. 2020 és 2021 között először 3,69 %-ról 4,61 %-ra nőtt, majd 2022-ben 3,27 %-ra csökkent, ezt követően 2023-ban ismét nőtt, 6,85 %-ra. A felülvizsgálati időszakban a jövedelmezőség kismértékben, 6,52 %-ra esett vissza. Összességében a jövedelmezőség a 2020. évi 3,69 %-ról a felülvizsgálati időszakban 6,52 %-ra nőtt, ami 2,83 százalékpontos növekedést jelent. A növekvő tendencia ellenére a nyereség szintje nem érte el azt a nyereségcélt, amelyet az előző hatályvesztési felülvizsgálatban megfelelőnek ítéltek ebben az ágazatban (azaz 7,0 %) (60), kivéve 2023-ban, amikor a jövedelmezőségi szintek megközelítették ezt a küszöbértéket. Ez főként az előállítási költségek (142) preambulumbekezdésben ismertetett növekedésének tudható be, amely 2020 és 2022 között markánsabb volt, mint az értékesítési árak ugyanebben az időszakban bekövetkezett emelkedése. 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban ez a tendencia megfordult, és az értékesítési árak gyorsabban emelkedtek, mint a költségek, ami az említett évek jövedelmezőségében is tükröződött, amely 2022-höz képest jelentősen nőtt.

(149)

A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom ugyanazt a tendenciát követte, mint a jövedelmezőség. A nettó pénzforgalom 2020 és 2022 között, különösen 2021 és 2022 között csökkent. Erre egy olyan időszakban került sor, amikor az értékesítési árak növekedtek, de az előállítási költségek is. 2023-tól kezdődően a nettó pénzforgalom is javult, és jelentősen magasabb volt, mint a figyelembe vett időszak elején.

(150)

Összességében az éves beruházások összege 2020 és 2022 között mintegy felével csökkent. E meredek visszaesést követően a beruházások szintje 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban helyreállt, miközben viszonylag alacsony szinten maradt. Így 2020-hoz képest még mindig 43%-os csökkenés volt tapasztalható. Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy az éves beruházások magas összegeit magas nyereségszintek előzték meg (61). Ezt a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat is megerősíti. A figyelembe vett időszak elején tapasztalt alacsony nyereségszintet az éves beruházások csökkenő összege követte, ami az uniós gazdasági ágazat beruházási tevékenységeinek jelentős visszaeséséhez vezetett.

(151)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. 2020 és 2022 között a százalékos arány a beruházások könyv szerinti nettó értékének csökkenése mellett nőtt, miközben a nyereség állandó maradt. 2023-tól kezdődően volt a beruházások megtérülési rátája a legmagasabb, ekkor az éves beruházási összegek növekedtek. Ez azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat képes és hajlandó volt növelni a beruházásokat, amint a jövedelmezőség kellően magas volt.

(152)

A fő kármutatók, például a piaci részesedés, az értékesítési árak, valamint a jövedelmezőség és más pénzügyi mutatók, például a beruházások pozitív tendenciát mutattak. Egyik kármutató sem jelzett jelentős negatív tendenciát. A jövedelmezőség azonban 2022-ig jóval elmaradt a 7 %-os nyereségcéltól, és 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban éppen csak megközelítette ezt a küszöbértéket.

(153)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak növelésére irányuló kapacitása korlátozott volt a Kínából érkező behozatal jelentette tisztességtelen verseny miatt, e behozatal ugyanis a volumenét tekintve a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére nőtt a felülvizsgálati időszak alatt, és alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak. Így az uniós gazdasági ágazat nem tudta kellő mértékben emelni árait ahhoz, hogy ellensúlyozza az előállítási költségeknek a figyelembe vett időszak alatt bekövetkezett növekedését.

(154)

A fentiekre tekintettel levonható az a következtetés, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete a figyelembe vett időszak alatt nem romlott, és hogy az intézkedések bizonyos mértékben eredményesek voltak, különösen a növekvő előállítási költségek mellett, és biztonsági hálóként szolgáltak, amely megakadályozta a Kínából érkező alacsony árú behozatal jelentős növekedését, ami lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy némi nyereségre tegyen szert, és ne váljon veszteségessé.

(155)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. Tekintettel azonban az előállítási költségeknek a figyelembe vett időszak alatti növekedésére, a beruházások alacsony szintjére és a jövedelmezőségre, amely bár nőtt, de elmaradt a nyereségcéltól, úgy tekinthető, hogy az uniós gazdasági ágazatnak még időre van szüksége ahhoz, hogy megszilárdítsa pozitív fejlődését, és ezért még mindig kiszolgáltatott helyzetben van.

(156)

A fentiek alapján összességében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(157)

Tekintettel a (152)–(156) preambulumbekezdésben vázolt ténymegállapításokra és következtetésekre, a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából érkező dömpingelt behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődése. E célból a Bizottság a következő elemeket vizsgálta meg: a Kínában meglévő termelési kapacitás és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje, a kínai exportáló gyártóknak az árak területén tanúsított magatartása, az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióban várható árszintek, valamint a jövőbeli behozatal hatása az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(158)

Amint az a (91)–(94) preambulumbekezdésben szerepel, az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló információk alapján a kínai vasalódeszka-gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, és képesek a meglévőhöz további termelési kapacitást adni.

(159)

Amint az a (95)–(101) preambulumbekezdésben szerepel, az uniós piac továbbra is vonzó maradt a kínai behozatal számára, amit az is bizonyít, hogy a hatályban lévő intézkedések ellenére továbbra is jelentős, 6 %-os piaci részesedést képviselő mennyiségben lépett be az uniós piacra a felülvizsgálati időszak alatt.

(160)

Míg a teljes behozatali mennyiség a figyelembe vett időszak alatt csökkent, amint az a (108) preambulumbekezdésben említésre került, a rozsdamentes acél vasalódeszkák behozatala nőtt, ami a (110) és a (113) preambulumbekezdésben foglaltak szerint magasabb árakat eredményez, mint más terméktípusok esetében. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a behozatal növekedésének tendenciája várhatóan felgyorsul. A rozsdamentes acél pontosan olyan terület, ahol a kínai gyártók a tartós kormányzati beavatkozás miatt előnyt élveznek a külföldi versenytársakkal szemben, amint arra a jelentés már rámutatott.

(161)

A Kínából érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában várható árszintjeit illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kínai behozatal már a felülvizsgálati időszak alatt is alákínált az uniós gazdasági ágazatnak. Az alákínálási különbözet a dömpingellenes intézkedések figyelmen kívül hagyásával 26 % volt, amelyet a kínai behozatal lehetséges jövőbeli árszintjeire vonatkozó észszerű becslésnek tekintettek az intézkedések hatályon kívül helyezése esetére.

(162)

A fenti megfontolások alapján az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat a kínai behozatal érdemi növekedésével szembesülne, amely ráadásul jelentősen az uniós gazdasági ágazat árai alá is kínálna. Ha az uniós gazdasági ágazat a jövedelmezőség megőrzésére törekedve fenntartaná jelenlegi árszintjét, akkor valószínűleg gyorsan veszítene értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből, még a felhasználás növekedése esetén is. Az értékesítési volumen csökkenése alacsonyabb kapacitáskihasználáshoz és a termelési átlagköltségek növekedéséhez vezetne. Ez viszont az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének romlásához és jövedelmezőségének csökkenéséhez vezetne, e jövedelmezőség pedig már a figyelembe vett időszak alatt is elmaradt a nyereségcéltól.

(163)

Vagylagosan, ha az uniós gazdasági ágazat megkísérelne értékesítési volumenének és piaci részesedésének megtartása érdekében a behozatal alacsonyabb árszintjéhez igazodni, az azonnali negatív hatást gyakorolna jövedelmezőségi szintjére, amely jelenleg még mindig elmarad a nyereségcéltól. Mindez negatív hatást gyakorolna azokra a beruházásokra is, amelyek a figyelembe vett időszak alatt semmiképp sem álltak helyre teljes mértékben, valamint negatív hatással lenne az uniós gazdasági ágazat pénzügyi mutatóira is. Ez a helyzet súlyos hatással lenne az uniós gazdasági ágazat további fejlesztésre irányuló kapacitására. Ez végső soron az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenéséhez, valamint a foglalkoztatás csökkenéséhez vezetne az uniós piacon.

(164)

A Bizottság ennek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

(165)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása nem lenne-e ellentétes az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a kiskereskedők, a fogyasztók és a felhasználók érdekét is.

(166)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az előző vizsgálatokban az intézkedések elfogadása vagy fenntartása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek. Ezenkívül az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, azaz egy olyan helyzet elemzése, amelyben már hatályban vannak dömpingellenes intézkedések, lehetővé teszi, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleg indokolatlan hátrányos hatását is. Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednének következtetni, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(167)

A (162) és (163) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgálat kimutatta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra. Másrészt az intézkedések fenntartása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartsa vagy akár emelje jelenlegi árszintjét, és fenntartható haszonkulcsot érjen el, elkerülve ezáltal a pénzügyi helyzet romlásának időszakait. Ez lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy folytassa és növelje beruházásait, és ezáltal fenntartsa és javítsa pozícióját az uniós piacon.

(168)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekében áll.

(169)

A vizsgálatban független importőrök nem működtek együtt. A többi potenciális érdekelt fél egyike sem jelentkezett a vizsgálat során. Az előző vizsgálathoz hasonlóan nem jelentkezett vagy működött együtt a vizsgálatban a végfelhasználók érdekeit képviselő fél, például fogyasztói szövetség.

(170)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat megállapításai alapján nem volt arra utaló jel, hogy az intézkedések fenntartása olyan jelentős negatív hatást gyakorolna az importőrökre vagy a felhasználókra, amely meghaladná az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatását. A jelenlegi felülvizsgálat nem tárt fel olyan információt, amely megkérdőjelezné e megállapítások helytállóságát.

(171)

Továbbá a (116) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a dömpingellenes vámok hatálya alá nem tartozó egyéb harmadik országokból érkező behozatal az uniós piaci részesedés mintegy egyharmadát tette ki, hozzájárulva az árversenyhez és a piaci kínálat választékához. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy nincs azt alátámasztó bizonyíték, hogy a hatályos intézkedések számottevően érintenék a felülvizsgálat tárgyát képező termék importőreit vagy az egyéb érdekelt feleket.

(172)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan, az uniós érdekkel összefüggő kényszerítő ok, amely a hatályos dömpingellenes intézkedések hatályban tartása ellen szólna.

(173)

A dömping folytatódásának valószínűségével, a kár megismétlődésének valószínűségével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Kínából származó vasalódeszkák behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(174)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazhatók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Mindaddig, amíg nem kerül sor ilyen számla bemutatására, a behozatalokra „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(175)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(176)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(177)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által előállított, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „Kínából származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(178)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (62). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(179)

A vasalódeszkákra vonatkozó statisztikák gyakran darabszámban kifejezve tartalmazzák az adatokat. A vasalódeszkák esetében azonban a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (63) I. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra nem tartalmazza ezt a kiegészítő mértékegységet. Ezért rendelkezni kell arról, hogy a vasalódeszkák behozatala tekintetében a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozatban nemcsak a kilogrammban vagy tonnában kifejezett tömeget, hanem a darabszámban kifejezett mennyiséget is fel kell tüntetni. A darabszámot a 3924 90 00 10, 4421 99 99 10, 7323 93 00 10, 7323 99 00 10, 8516 79 70 10 és 8516 90 00 51 TARIC-kódok esetében kell megadni.

(180)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a tájékoztatást követően ismertethették észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(181)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (64) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(182)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,