<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.21-20110601.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2011HUB.0300175301.case.xml"><NO.CASE>C-275/09</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62009CC0275</NO.CELEX><NO.SEQ>0025.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>I-1755</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>I-1767</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>13</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>MENGOZZI FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C-275/09. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>BRUSSELS HOOFDSTEDELIJK GEWEST ÉS TÁRSAI</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Paolo Mengozzi</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20101117">2010. november 17.</DATE><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: olasz.</P></NOTE></P></TI></TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A környezeti hatásvizsgálat kapcsán közismerten az egyik legbonyolultabb probléma azon – az e területet szabályozó irányelv mellékleteiben szereplő – tevékenységek jegyzékének értelmezése, amelyek e vizsgálathoz vezető eljárás tárgyát képezhetik, vagy amelyeknek ugyanezen eljárás tárgyát képezniük kell. A brüsszeli repülőteret érintő jelen ügyben a Bíróságnak valamely repülőtér <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>építésének<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> fogalmáról kell határoznia. Tisztázni kell különösen, hogy e fogalom körébe sorolható-e valamely már létező repülőtéri infrastruktúra üzemeltetése, annak bármilyen fizikai módosítása nélkül.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A környezeti hatásvizsgálat kérdését a 85/337/EGK irányelv<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, <DATE ISO="19850627">1985. június 27-i</DATE> 85/337/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="175" PAGE.FIRST="40" DATE.PUB="1985">HL L 175., 40. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 248. o.).</P></NOTE> (a továbbiakban: irányelv) szabályozza. Az irányelv jelen tényállásra alkalmazandó változata közelebbről a 97/11/EK irányelvvel<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, <DATE ISO="19970303">1997. március 3-i</DATE> 97/11/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="073" PAGE.FIRST="5" DATE.PUB="1997">HL L 73., 5. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 3. kötet, 151. o.).</P></NOTE> bevezetett módosítások eredményeképpen létrejött változat.</TXT></NP><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Az irányelv 1. cikkének (2) bekezdése a következő fogalommeghatározásokat adja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>[…]</P><P><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>projekt<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="00AB" ID="QE0003"/>:</P><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezése,</P></ITEM><ITEM><P>egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is;</P></ITEM></LIST></P><P>[…]</P><?PAGE NO="I-1756"?><P><QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>engedély<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="00AB" ID="QE0004"/>:</P><P>a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére</P><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>.</P></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>Az irányelv I. és II. melléklete a különböző típusú projektek részletes felsorolását tartalmazza. Az irányelv 4. cikke előírja, hogy az I. mellékletben felsorolt projekteket mindig környezeti hatásvizsgálatnak vetik alá. A II. melléklet hatálya alá tartozó projekteket illetően azonban a tagállamok határozzák meg esetenkénti vizsgálattal vagy küszöbértékek, vagy szempontrendszer alapján, hogy mely projekteket kell alávetni a környezeti hatásvizsgálatnak.</TXT></NP><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>Az I. melléklet, amely azon projektek felsorolását tartalmazza, amelyek tekintetében a környezeti hatásvizsgálat mindig szükséges, a 7. pont a) alpontjában a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/><FT TYPE="NUMBER">2100</FT> méteres vagy azt meghaladó hosszúságú kifutópályával rendelkező repülőterek építését<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> említi<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Egy, a szöveghez fűzött megjegyzés pontosítja, hogy az irányelv alkalmazásában a repülőtér fogalma <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>megfelel az 1944-ben kötött, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet létrehozásáról szóló Chicagói Egyezmény szerinti meghatározásnak<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>. Mindazonáltal a jelen ügyben nincs semmilyen vita a felek között azon tény tekintetében, hogy a brüsszeli repülőtér az imént megjelölt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>repülőtér<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> fogalma alá tartozik.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>A II. melléklet – amely azon projektekre vonatkozik, amelyek tekintetében a hatásvizsgálat lehetséges, azonban nem szükségszerűen kötelező – 10. pontjának d) alpontja tartalmazza a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>repülőterek építését (az I. mellékletben nem szereplő projektek)<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>, 13. pontja pedig az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>I. és II. mellékletben felsorolt, már engedélyezett, kivitelezett vagy kivitelezés alatt lévő projektek bármely olyan megváltoztatását vagy bővítését, amelynek jelentős ártalmas hatása van a környezetre<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/>.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás, a nemzeti eljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő ügy a brüsszeli repülőtérre vonatkozik. Egy három kifutópályával rendelkező repülőtérről van szó, amely teljes egészében a flamand régió területén található (Vlaamse Gewest).</TXT></NP><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>A flamand régióban jelenleg hatályos jogi szabályozás értelmében egy olyan repülőtér üzemeltetéséhez, mint a jelen ügy tárgyát képező repülőtér, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>környezetvédelmi engedély<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> (milieuvergunning) szükséges. Egy határozott idejű, legfeljebb húsz évre szóló, a repülőterek számára 1999 óta kötelező közigazgatási engedélyről van szó. Ilyen engedélyt az uniós jog nem ír elő, következésképp ez egy Belgium által autonóm módon bevezetett környezetvédelmi eszköz.</TXT></NP><?PAGE NO="I-1757"?><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>Más szóval a jelen ügy középpontjában két különböző, környezetvédelmi szerepet betöltő engedélyezési eljárás áll: a csupán a nemzeti jog által előírt <HT TYPE="ITALIC">környezetvédelmi engedélyezés</HT> és az uniós jog által, következésképpen az irányelvet átültető nemzeti jog által is előírt <HT TYPE="ITALIC">környezetvédelmi hatásvizsgálat</HT>.</TXT></NP><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>A több évtizede létező brüsszeli repülőtér az első, ötéves időtartamú környezetvédelmi engedélyt 2000-ben szerezte meg. Ezt az engedélyt, <HT TYPE="ITALIC">az üzemeltetés módjának bármilyen megváltoztatása nélkül,</HT> 2004-ben további húsz évre meghosszabbították. Ahogyan az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, és mint azt a tárgyaláson megerősítést nyert, a közigazgatási eljárás során fontolóra vették annak lehetőségét, hogy néhány átalakítást végezzenek a repülőtéri infrastruktúrán<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Különösen a repülőteret üzemeltető társaság, a Bruxelles Airport Company hivatkozott írásbeli észrevételeiben és a tárgyaláson arra a tényre, hogy az eljárás kezdeti szakaszában egy gurulópálya megépítésére és ILS-műszeres leszállító rendszerek létesítésére kötelezték a már létező kifutópályákon: azonban a végleges rendelkezés elfogadása előtt mindkét intézkedést visszavonták. Ahogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, a fent említett társaság a maga részéről viszont a repülőtér területének kiterjesztését kérte, ezt a kérelmet azonban elutasították. A nemzeti hatóságok szerint ezen okok miatt nem merült fel a környezetvédelmi hatásvizsgálat szükségessége.</P></NOTE>: ezt a lehetőséget azonban a nemzeti hatóságok kizárták, tehát meghosszabbították az engedélyt, változatlanul hagyva a repülőtér üzemeltetésének módját. A nemzeti bíróság előtt megtámadott aktus az engedély meghosszabbítására vonatkozó intézkedés.</TXT></NP><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás keretében több felperes arra a fő érvre hivatkozott, amely szerint a környezetvédelmi engedély meghosszabbításának együtt kellett volna járnia az irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálattal. E körülmények között a nemzeti bíróság az eljárás felfüggesztéséről határozott, és a következő kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>1.</NO.P><TXT>Úgy kell-e értelmezni a [97/11/EK irányelvvel] módosított [85/337/EGK irányelv] I. melléklete 7. pontjának a) alpontja szerinti <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>építés<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="00AB" ID="QE0012"/> fogalmát, hogy a környezeti hatásvizsgálatot nemcsak az infrastruktúrán folytatott munkálatok, hanem a repülőtér üzemeltetése esetében is el kell végezni, ha egyrészt a <FT TYPE="NUMBER">2100</FT> méteres és azt meghaladó hosszúságú kifutópályával rendelkező repülőtér infrastruktúráján folytatott munkálatokhoz, másrészt ugyanezen repülőtér üzemeltetéséhez eltérő engedélyek szükségesek, és az utóbbi engedélyt – a környezetvédelmi engedélyt – csak határozott időre adják meg?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Vonatkozik-e a környezeti hatásvizsgálat elvégzésének e kötelezettsége a repülőtér környezetvédelmi engedélyének meghosszabbítására is, és azon belül arra az esetre is, ha a meghosszabbítás nem jár együtt<?PAGE NO="I-1758"?> a működés átalakításával vagy bővítésével, és arra az esetre is, ha terveznek ilyen átalakítást vagy bővítést?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Másként ítélendő-e meg a környezeti hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettsége a repülőtér környezetvédelmi engedélyének meghosszabbítása keretében, ha a környezeti hatásvizsgálatot már korábbi időpontban, az előző környezetvédelmi engedély megadásakor elvégezték, és a repülőtér már működött a környezeti hatásvizsgálati kötelezettségnek a közösségi vagy a nemzeti jogalkotó által történő bevezetése időpontjában?<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat <DATE ISO="20090721">2009. július 21-én</DATE> érkezett a Bíróság Hivatalához. A tárgyalást <DATE ISO="20101006">2010. október 6-án</DATE> tartották.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Előzetes észrevételek</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>Jóllehet a kérdést előterjesztő bíróság nem ilyen módon fogalmazta meg a kérdéseket, ezek olvasatából világosan következik, hogy a második és a harmadik kérdés az elsőtől függ.</TXT></NP><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>Mint láthattuk, az első kérdésben annak tisztázását kérik a Bíróságtól, hogy valamely repülőtér <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>építésének<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> fogalma magában foglalja-e ugyanezen repülőtér egyszerű üzemeltetését is. Abból az előfeltevésből kiindulva, hogy az első kérdésre igenlő válasz adandó, vagyis hogy a jelenlegihez hasonló ügyekben a repülőtér működtetéséhez a belga jog által előírt környezetvédelmi engedélynek szükségszerűen együtt kell járnia az irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálattal, a második és harmadik kérdésben azt kérdezik, hogy jelentőséggel bírhat-e:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>az a tény, hogy a környezetvédelmi engedély iránti kérelem egyszerűen ugyanezen engedély meghosszabbítására irányul, a működés feltételeinek bármilyen megváltozása nélkül (második kérdés);</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az a tény, hogy egy korábbi környezetvédelmi engedély iránti kérelem alkalmával már elvégeztek egy környezeti hatásvizsgálatot (a harmadik kérdés első része)</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>az a tény, hogy a repülőtér már a környezeti hatásvizsgálat szabályainak hatálybalépését megelőzően is működött (harmadik kérdés második része)?</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adandó nemleges válasz esetén, vagyis amennyiben ki kellene zárnunk, hogy valamely repülőtér egyszerű üzemeltetése az<?PAGE NO="I-1759"?> irányelv I. melléklete által előírt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>építés<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> fogalmának körébe tartozik, nem szükséges megválaszolni a második és a harmadik kérdést.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A felek álláspontja</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>A felperesek annak érdekében hivatkozott legfőbb érve, hogy a kérdést előterjesztő bíróság semmisítse meg a megtámadott engedélyt, mint láthattuk, azon állításon alapszik, hogy környezeti hatásvizsgálatnak kellett volna megelőznie a repülőtér üzemeltetésére vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadását. E célból – a jogalkotó által kitűzött környezetvédelmi célok teljes körű megvalósítása érdekében – az alapügy felperesei mind a nemzeti bíróság, mind a Bíróság előtt különös módon ragaszkodtak az irányelv tág értelmezésének az állandó ítélkezési gyakorlat által is megerősített szükségességéhez. Ez a szabályozási célt figyelembe vevő tág értelmezés lehetővé tenné, hogy repülőtér <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>építésére<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> adott engedélynek tekintsünk valamely olyan engedélyt, amely önmagában kizárólag e repülőtér üzemeltetésére vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>Ezen összefüggésben a felperesek hivatkoznak a Bíróság arra vonatkozó ítélkezési gyakorlatára is, hogy a környezeti hatásvizsgálatnak nemcsak az engedélyezés tárgyául szolgáló konkrét tevékenység környezetre gyakorolt következményeit kell figyelembe vennie, hanem annak lehetséges közvetett következményeit is.</TXT></NP><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>Az alapügy alperesei – akiknek álláspontját a Bíróság előtt az osztrák és az olasz kormány, valamint nagy részben a Bizottság is támogatta – a maguk részéről kitartanak amellett, hogy a repülőtér <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>építésére<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> irányuló tevékenység az épületek fizikai értelemben vett kivitelezését jelenti, ezért nem tartozik a hatálya alá a repülőtéri létesítmény egyszerű <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>üzemeltetése<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/>.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Értékelés</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>A környezeti hatásvizsgálat szükségességéről vagy annak hiányáról</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>Általában véve annak megállapítása érdekében, hogy valamely meghatározott tevékenységet az irányelv alapján környezeti hatásvizsgálatnak kell-e alávetni, két szakaszból álló vizsgálatot kell folytatni. Először meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgó tevékenység az<?PAGE NO="I-1760"?> irányelv 1. cikkének(2) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>projektnek<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> minősül-e. Igenlő válasz esetén ezek után meg kell bizonyosodni arról, hogy ez a tevékenység az irányelv I. és II. mellékletében felsorolt tevékenységek közé tartozik-e. A hatásvizsgálat kötelezettsége ugyanis csupán a kifejezetten megjelölt tevékenységekre vonatkozik, amelyek jegyzéke kimerítő jellegű<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-156/07" PAGE.ECR="I-5215" YEAR="2008">C-156/07. sz., Aiello és társai ügyben <DATE ISO="20080710">2008. július 10-én</DATE> hozott végzés (EBHT 2008., I-5215. o.)</REF.DOC.ECR> 34. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>i)</NO.P><TXT>Az engedélyezett tevékenység <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>projekt<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>-jellegéről</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>Emlékeztetek arra, hogy a jelen ügyben a nemzeti hatóságok által folytatott engedélyezés tárgya csupán a brüsszeli repülőtér <HT TYPE="ITALIC">üzemeltetése</HT>, anélkül hogy a létező repülőtéri infrastruktúrán bármilyen fizikai beavatkozást eredményező átalakítás kerülne elvégezésre.</TXT></NP><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>Véleményem szerint ez a tevékenység az irányelv alapján nem minősül <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>projektnek<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>. Magának a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>projektnek<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> a fogalma az 1. cikk meghatározása szerint olyan tevékenységek kivitelezését foglalja magában, <HT TYPE="ITALIC">amelyek fizikai valóságában változtatnak meg egy meghatározott helyet</HT>. Ez világosan látszik az ítélkezési gyakorlatból is, amely szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/><HT TYPE="ITALIC">a</HT> <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/><HT TYPE="ITALIC">projekt</HT><QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="00AB" ID="QE0023"/> <HT TYPE="ITALIC">fogalma fizikai munkálatokra és beavatkozásokra vonatkozik</HT><QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-2/07" PAGE.ECR="I-1197" YEAR="2008">C-2/07. sz., Abraham és társai ügyben <DATE ISO="20080228">2008. február 28-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2008., I-1197. o.)</REF.DOC.ECR> 23. pontja. Kiemelés tőlem.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>projekt<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> tágabb értelemben vett fogalmának elfogadását lehetővé tévő korábbi ítélkezési gyakorlatként néhány fél utalt a C-127/02. sz., úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>Waddenzee<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>-ügyben hozott ítéletre, amelyben a Bíróság megállapította, hogy az irányelv alapján <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>projektnek<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> minősül a kagylók mechanikus összegyűjtésére irányuló tevékenység<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-127/02" PAGE.ECR="I-7405" YEAR="2004">C-127/02. sz., Waddenvereniging és Vogelbeschermingsvereniging ügyben <DATE ISO="20040907">2004. szeptember 7-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2004., I-7405. o.)</REF.DOC.ECR> 24–25. pontja.</P></NOTE>. Jóllehet első látásra úgy tűnik, hogy ez az ítélet alátámasztja az alapügy felpereseinek álláspontját, mindazonáltal nem változtat az előző pontban tett megállapításaimon. Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy az egyébként nem a környezetvédelmi hatásvizsgálatról szóló irányelvre, hanem az úgynevezett élőhely-irányelvre<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, <DATE ISO="19920521">1992. május 21-i</DATE> 92/43/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="206" PAGE.FIRST="7" DATE.PUB="1992">HL L 206., 7. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.).</P></NOTE> vonatkozó Waddenzee-ügyben a felek nem vitatták, hogy a kagylók mechanikus összegyűjtése a 85/337 irányelv alapján <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>projektnek<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> tekinthető: mégpedig – mint látható – az irányelv 1. cikkének(2) bekezdésében kifejezetten feltüntetett, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>ásványkincsek kiaknázásához<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> hasonlítható e tevékenység tengerfenékre gyakorolt hatása miatt<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>E tekintetben lásd Kokott főtanácsnok C-127/02. sz. ügyben <DATE ISO="20040129">2004. január 29-én</DATE> ismertetett indítványának (hivatkozás a 8. lábjegyzetben) 31. pontját.</P></NOTE>. Ezenkívül ez a mechanikus összegyűjtés tényleges fizikai változásokat eredményezett<?PAGE NO="I-1761"?> a környezetben, miután a fenék több centiméteres kikaparásával valósult meg<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Uo., 10. pont.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>Azonban, mint látható, semmi ehhez hasonló nem történt a jelen ügyben, amelyben az engedély nem eredményezi a brüsszeli repülőtér vagy környéke fizikai állapotának semmilyen megváltozását<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Másrészről – ahogy arra fentebb emlékeztettem – a repülőtér <HT TYPE="ITALIC">működtetésének módját</HT> sem változtatták meg, vagyis a környezetvédelmi engedélyt bármiféle változtatás nélkül hosszabbították meg.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>Következésképpen már ezen a ponton nemleges választ lehetne adni az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre, mivel a brüsszeli repülőtér működtetésére kiadott környezetvédelmi engedély meghosszabbítása nem rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek lehetővé tennék, hogy az irányelv értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>projektnek<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> tekintsük. Mindazonáltal a teljesség kedvéért, és arra az esetre, ha a Bíróság nem értene egyet érvelésem ezen első részével, most áttérek annak vizsgálatára, hogy a repülőtér üzemeltetésére irányuló tevékenység besorolható-e az irányelv mellékleteiben felsorolt tevékenységek közé.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>ii)</NO.P><TXT>Az engedélyezett tevékenységnek az irányelv mellékleteiben felsorolt tevékenységek alá vonására vonatkozó lehetőségről</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>Még ha <HT TYPE="ITALIC">ad absurdum</HT> elismernénk is, hogy a brüsszeli repülőtér üzemeltetése az irányelv szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>projektnek<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> tekinthető, véleményem szerint nyilvánvaló, hogy az irányelv I. melléklete alapján nem sorolható a repülőterek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>építése<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> fogalom alá<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Jelen indítványban nem vizsgálom meg a repülőtér üzemeltetése II. melléklet hatálya alá való besorolásának lehetőségét: ezt a lehetőséget a kérdést előterjesztő bíróság ugyanis határozatában kifejezetten kizárta (6.11. pont). Egyébként a II. melléklet egyetlen kategóriája, amely itt jelentőséggel bírhat, a 13. pont szerinti kategória, amely többek között <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>az I. mellékletben felsorolt projektek bármely megváltoztatására vagy bővítésére<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> utal: más szóval, mivel a repülőtér mint létesítmény bármilyen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>megváltoztatása<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>bővítése<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> a jelen esetben nem kérdés, ismételten az I. melléklet szerinti repülőtér <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>építése<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> meghatározásának problémájával állunk szemben.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>Egyrészről ugyanis az irányelv által alkalmazott fogalomhasználat nem mutat semmilyen ellentmondást, és a különböző nyelvű változatok egybevetése<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Vesd össze például a francia <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>construction<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> és az angol <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>construction<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> kifejezést a német <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>Bau<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/>-val stb.</P></NOTE> is világosan arra enged következtetni, hogy a jogalkotó az I. melléklet 7. pontjának a) alpontjában az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>építésre<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> annak általánosan elfogadott értelmében kívánt utalni. Egyszóval korábban még nem létező létesítmények kivitelezéséről vagy már létező építmények fizikai értelemben vett megváltoztatásáról van szó.</TXT></NP><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>Másrészről, az ítélkezési gyakorlat vizsgálatából kiderül, hogy a Bíróság által e rendelkezés tekintetében nyújtott értelmezés is ebbe az irányba mutat. Igaz ugyan, hogy a Bíróság a repülőterek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>építése<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> kifejezésnek széles körű jelentést tulajdonított. Mindazonáltal ez ténylegesen csak annak alátámasztását jelenti a Bíróság részéről, hogy ez a fogalom a repülőtéri kifutópályákat érintő<?PAGE NO="I-1762"?> munkálatokon kívül <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>egy repülőtér épületeit, létesítményeit vagy felszereléseit érintő minden munkálatot<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> is magában foglal<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>A 7. lábjegyzetben hivatkozott Abraham és társai ügyben hozott ítélet 36. pontja.</P></NOTE>. Látható tehát, hogy az ítélkezési gyakorlat is mennyire összehangoltan ragaszkodik ahhoz az elgondoláshoz, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>építés<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/> valóban nem jelenthet mást, mint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>építést<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/>. Egy másik, az irányelv I. melléklete ugyanezen 7. pontjának az ugyanezen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>építés<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/> kifejezést használó b) és c) alpontjára vonatkozó ítéletében a Bíróság pontosította, hogy ez magában foglalhat egy egyszerű <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>átalakításra vonatkozó projektet<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> is (amennyiben az jelentős), azonban határozottan fenntartotta az e szó által jelzett tevékenységek szükségszerűen fizikai természetére vonatkozó elgondolást<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-142/07" PAGE.ECR="I-6097" YEAR="2008">C-142/07. sz., Ecologistas en Acción-CODA ügyben <DATE ISO="20080725">2008. július 25-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2008., I-6097. o.)</REF.DOC.ECR> 36. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>A repülőtér egyszerű üzemeltetésének az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>építés<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> fogalma körébe sorolása ennélfogva az irányelv szövegének – ahogyan azt a Bíróság eddig mindig is értelmezte – figyelmen kívül hagyását jelentené. Noha az állandó ítélkezési gyakorlat megerősíti, hogy a 85/337/EGK irányelv kiterjedt alkalmazási körrel rendelkezik<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Lásd például a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-72/95" PAGE.ECR="I-5403" YEAR="1996">C-72/95. sz., Kraaijeveld és társai ügyben <DATE ISO="19961024">1996. október 24-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1996., I-5403. o.)</REF.DOC.ECR> 31. pontját; a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-435/97" PAGE.ECR="I-5613" YEAR="1999">C-435/97. sz., WWF és társai ügyben <DATE ISO="19990916">1999. szeptember 16-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1999., I-5613. o.)</REF.DOC.ECR> 40. pontját és a 16. lábjegyzetben hivatkozott Ecologistas en Acción-CODA ügyben hozott ítélet 28. pontját.</P></NOTE>, ennek teleologikus értelmezése nem írhatja felül a jogalkotó világosan kifejezett szándékát.</TXT></NP><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>Szükségesnek tűnik számomra egy utolsó észrevétel a Bíróság azon ítéleteire történő, különösen az alapügy felperesei által tett hivatkozások tekintetében, amelyekben megerősítést nyert annak szükségessége, hogy a környezeti hatásvizsgálatnak nemcsak az elvégzendő tevékenységek környezetre gyakorolt közvetlen következményeit kell figyelembe vennie, hanem a közvetett következményeket is. Így például egy vasúti pálya megkettőzésére irányuló munkálatok esetében a környezeti hatásvizsgálatnak nem csupán az építési munkálatok önmagában vett hatásait kell figyelembe vennie, hanem a vonatok megnövekedett forgalma által hosszú távon a környezetre gyakorolt hatást is<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-227/01" PAGE.ECR="I-8253" YEAR="2004">C-227/01. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben <DATE ISO="20040916">2004. szeptember 16-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2004., I-8253. o.)</REF.DOC.ECR> 49. pontja. Lásd továbbá a 7. lábjegyzetben hivatkozott Abraham és társai ügyben hozott ítélet 45. pontját és a 16. lábjegyzetben hivatkozott Ecologistas en Acción-CODA ügyben hozott ítélet 39–42. pontját.</P></NOTE>. Az alapügy felpereseinek álláspontja szerint mivel egy repülőtér üzemeltetésére irányuló engedély meghosszabbítása jelentős hatást gyakorolhat a környezetre, egy ilyen engedélyt is mindig környezeti hatásvizsgálatnak kellene megelőznie.</TXT></NP><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>Világosnak tűnik számomra, hogy a felperesek álláspontja, azonfelül, hogy – mint láthattuk – nem összeegyeztethető az irányelv szövegével, egy alapvető hibában is szenved. Összevon ugyanis két különböző szintet, egyrészről a <HT TYPE="ITALIC">hatásvizsgálat tárgya</HT>, másrészről a <HT TYPE="ITALIC">hatásvizsgálatot kötelezővé tévő<?PAGE NO="I-1763"?> feltételek</HT> szintjét. Más szóval, világos, hogy egy repülőtér <HT TYPE="ITALIC">építése</HT> vagy <HT TYPE="ITALIC">jelentős megváltoztatása</HT> megteremti az előzetes hatásvizsgálat elvégzésének kötelezettségét, és nemcsak az építési munkálatok közvetlen hatásainak, hanem a repülőtér jövőbeli működése következtében a környezetre gyakorolt lehetséges közvetett hatásoknak is vizsgálat tárgyát kell képezniük. Ha azonban – mint a jelen ügyben is – hiányzik a hatásvizsgálat elvégzésének alapfeltétele, mivel a repülőtéri létesítményen nem végeznek semmilyen fizikai tevékenységet igénylő építést vagy átalakítást, tárgy hiányában a hatásvizsgálat alkalmazási körének problémája fel sem merülhet.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>lépcsőzetes<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> engedélyekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>Egy külön megvitatandó, különösen a Bizottság írásbeli észrevételeiben felvetett kérdés a Bíróság <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>lépcsőzetes<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/> engedélyekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának a jelen ügyben történő alkalmazhatóságára vonatkozik. Ezen ítélkezési gyakorlat szerint egy, az irányelv mellékletei értelmében valamely, környezeti hatásvizsgálatnak alárendelt tevékenységet közvetlenül nem érintő engedélyezési eljárás is megkövetelheti a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását, amennyiben ez valamely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>engedélyezési eljárás<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049"/> egy bizonyos <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>szakaszát<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> képezi<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>A 7. lábjegyzetben hivatkozott Abraham és társai ügyben hozott ítélet 25–26. pontja. Ez az ítélet a Bíróság egy sor korábbi ítéletéből, különösen a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-81/96" PAGE.ECR="I-3923" YEAR="1998">C-81/96. sz. Gedeputeerde Staten van Noord-Holland ügyben <DATE ISO="19980618">1998. június 18-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1998., I-3923. o.)</REF.DOC.ECR> 20. pontjából és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-201/02" PAGE.ECR="I-723" YEAR="2004">C-201/02. sz. Wells-ügyben <DATE ISO="20040107">2004. január 7-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2004., I-723. o.)</REF.DOC.ECR> 52. pontjából vont le logikus következtetést ezzel kapcsolatban.</P></NOTE>. Sőt, amennyiben valamely nemzeti jog egy több szakaszból, egyrészről egy főhatározatból, másrészről egy végrehajtásra irányuló határozatból álló engedélyezési eljárást ír elő, főszabályként pontosan a főhatározathoz kell kapcsolódnia a hatásvizsgálatnak, akkor is, amikor a végrehajtásra irányuló határozat az az aktus, amely engedélyezi azon tevékenységek folytatását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>A 19. lábjegyzetben hivatkozott Wells-ügyben hozott ítélet 52. pontja. Mindazonáltal nem lenne összhangban az uniós joggal valamely olyan nemzeti szabály, amely a környezeti hatásvizsgálat elvégzését <HT TYPE="ITALIC">mindig és kizárólag</HT> a kezdeti engedélyezés szakaszában írná elő, a végrehajtási határozat későbbi szakaszában pedig soha: lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-508/03" PAGE.ECR="I-3969" YEAR="2006">C-508/03. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügyben <DATE ISO="20060504">2006. május 4-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2006., I-3969. o.)</REF.DOC.ECR> 104–105. pontját.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>Nincs okunk arra, hogy vita tárgyává tegyük a Bíróság ezen ítélkezési gyakorlatát, és ebből következően nem vitatott, hogy a kérdést előterjesztő bíróságra hárul annak megállapítása, hogy a nemzeti jog által előírt engedélyezési eljárás során folytatott vizsgálat alapján fennállnak-e alkalmazásának feltételei.</TXT></NP><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>Lényegesnek tűnik azonban számomra egy olyan fontos elem kiemelése, amely kizárhatja ezen ítélkezési gyakorlat jelen ügyben történő alkalmazásának lehetőségét. Arra a tényre utalok, hogy amikor a Bíróság azt<?PAGE NO="I-1764"?> vizsgálta, hogy a nemzeti jog alapján kiadott engedély egy több szakaszt magában foglaló engedélyezési eljárás egyik szakaszának tekinthető-e, ezt mindig egy olyan eljárással összefüggésben tette, amely <HT TYPE="ITALIC">végül is mind a projekt fogalma, mind az irányelv mellékleteiben felsorolt kategóriák valamelyikének hatálya alá tartozó tevékenységek megvalósítására irányult</HT>.</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>Más szóval, egy olyan engedély, amelyhez környezeti hatásvizsgálatnak kell kapcsolódnia, nem akármilyen engedély, hanem olyan eljárásba illeszkedő engedély, a<HT TYPE="ITALIC">melynek végeredménye egy, az irányelv által a hatásvizsgálat kötelezettségének alávetett tevékenység</HT>. Teljes mértékben torzulna az irányelv értelme, ha a több szakaszt magukban foglaló engedélyezésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat alkalmazása környezetvédelmi hatásvizsgálat kérelmezését eredményezné, anélkül hogy elvégzésének anyagi feltételei fennállnának, vagyis anélkül hogy egy olyan projekt is létezne, amely tekintetében az irányelv megköveteli a hatásvizsgálatot.</TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>Meg kell ugyanis állapítani, hogy ezen ítélkezési gyakorlat alapvető célja annak elkerülése, hogy a nemzeti engedélyezési eljárások különbözősége valós és tényleges joghézagot teremthessen az irányelv alkalmazásakor. Ez bekövetkezhet, ha: a) a hatásvizsgálat egy olyan szakaszban helyezkedne el, amelyben nem lenne többé értelme, mivel a munkálatok kivitelezésére vonatkozó határozatot ténylegesen már azt megelőzően meghozták; b) a hatásvizsgálatot egyenesen mellőzték volna arra hivatkozással, hogy az irányelv hatálya alá tartozó valamely projektre vonatkozó egy bizonyos engedély valójában egy korábbi határozat végrehajtására vonatkozó aktus, amelyet akkor fogadtak el, amikor az irányelv még nem volt hatályban<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Ez a helyzet áll fenn a 19. lábjegyzetben hivatkozott Wells-ügyben hozott ítélethez vezető ügyben.</P></NOTE>. Ezen okok miatt a több szakaszból álló eljárások esetén szükséges lehet a hatásvizsgálatot például már az előzetes tervezés idején elvégezni, jóllehet a tényleges engedélyt csupán egy későbbi időpontban kell kiadni.</TXT></NP><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>A több szakaszból álló eljárásokra vonatkozó ítélkezési gyakorlat tehát azon ítéletek sorában helyezkedik el, amelyekkel a Bíróság el kívánta kerülni, hogy az irányelvet megkerülhessék, vagy mindenesetre megfosszák értelmétől. Az ítélkezési gyakorlat megállapításainak ugyanezen sorába illeszkedő további példái a projektek mesterséges felosztása révén az irányelv vagy a nemzeti szabályozás által megállapított volumenküszöbök elérésének elkerülésére vonatkozó ítéletek<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd például a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-392/96" PAGE.ECR="I-5901" YEAR="1999">C-392/96. sz., Bizottság kontra Írország ügyben <DATE ISO="19990921">1999. szeptember 21-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1999., I-5901. o.)</REF.DOC.ECR> 76. pontját.</P></NOTE>, valamint az irányelv II. melléklete szerinti projektekkel kapcsolatban a tagállamoknak<?PAGE NO="I-1765"?> tulajdonítandó korlátozott mérlegelési mozgástér alkalmazási körét tisztázó ítéletek<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Mint ismert, a II. mellékletben foglalt projektek tekintetében az irányelv előírja, hogy a tagállamoknak kell meghatározniuk esetenkénti vizsgálattal, vagy küszöbértékek, vagy szempontrendszer alapján, hogy mely esetekben szükséges a környezeti hatásvizsgálat. A Bíróság ítélkezési gyakorlata mindazonáltal pontosította, hogy egy tagállam nem állapíthat meg csupán a projektek volumenére vonatkozó küszöbértékeket, anélkül hogy figyelembe venné például azok természetét és/vagy elhelyezkedését: lásd a 22. lábjegyzetben hivatkozott Bizottság kontra Írország ügyben hozott ítélet 65–67. pontját. Ezenfelül e küszöbértékek nem eredményezhetik teljes projektosztályok előzetes kivonását a hatásvizsgálat kötelezettsége alól: lásd a 17. lábjegyzetben hivatkozott WWF és társai ügyben hozott ítélet 37. pontját.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>Mindazonáltal a jelen ügyben – mint láthattuk – a brüsszeli repülőtér üzemeltetésére kiadott környezetvédelmi engedély nem eredményezte ugyanezen repülőtér semmilyen fizikai megváltoztatását, <HT TYPE="ITALIC">és nem is jelenti egy olyan eljárás egyik szakaszát, amely ilyen változtatáshoz vezethet</HT>. A brüsszeli repülőtér több évtizede működik, vagyis már azelőtt létezett, hogy akár a környezetvédelmi hatásvizsgálatra, akár a környezetvédelmi engedélyre vonatkozó szabályokat elfogadták volna. Ezért úgy tűnik, hogy nem létezik semmilyen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>projekt<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/>, amely tekintetében az irányelv alapján a hatásvizsgálat kötelező lenne.</TXT></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>Következésképpen, a több szakaszt magában foglaló engedélyezési eljárásokra vonatkozó ítélkezési gyakorlat álláspontom szerint nem alkalmazható a jelen ügyben, mivel a jogvita tárgyát képező környezetvédelmi engedély kiadása nem kapcsolódik az irányelv által felsorolt egyetlen – jelenlegi, jövőbeli vagy múltbeli – projekthez sem.</TXT></NP><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre vonatkozó vizsgálatom befejeztével azt javaslom tehát, hogy a Bíróság a kérdést annak megállapításával válaszolja meg, hogy – a jelen ügyhöz hasonló körülmények esetén – nem tartozik a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv hatálya alá valamely repülőtér működtetésére kiadott olyan engedély, amely nem eredményezi a repülőtéri létesítmény semmilyen fizikai megváltoztatását.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>C –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második és harmadik kérdésről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>Tekintettel az irányelv szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>projekt<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/> hiányára, és arra, hogy az egyszerű <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>üzemeltetést<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/> lehetetlen valamely repülőtér <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>építésének<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/> fogalma körébe sorolni, valamint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adott, két szempontból is nemleges választ figyelembe véve, véleményem szerint<?PAGE NO="I-1766"?> a második és a harmadik kérdést nem szükséges megvizsgálni.</TXT></NP><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>E két kérdés ugyanis – mint láthattuk – nem bír többé jelentőséggel abban az esetben, ha elfogadjuk azt az előfeltevést, hogy amennyiben valamely repülőtér egyszerű üzemeltetése nem jár együtt ugyanezen repülőtér fizikai valóságának megváltoztatását eredményező cselekménnyel, úgy az az irányelv I. mellékletének 7. pontja alapján nem minősül a repülőtér <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>építésének<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>Másrészről viszont, amennyiben az első kérdésre ellenkező értelmű válasz adandó, a másik két kérdés megoldása könnyen megtalálható a Bíróság ítélkezési gyakorlatában.</TXT></NP><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>Különösen az a tény, hogy valamely, az irányelv értelmében projektnek minősülő tevékenység rendszeres engedélyezésnek van alávetve, általánosságban nem áll ellentétben azzal, hogy minden egyes meghosszabbítás alkalmával szükségszerűen el kell végezni a szóban forgó tevékenység környezeti hatásvizsgálatát<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Lásd analógia útján a 8. lábjegyzetben hivatkozott Waddenvereniging és Vogelbeschermingsvereniging ügyben hozott ítélet 28. pontját.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>Ezenfelül, amennyiben elismernénk, hogy valamely repülőtér <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>üzemeltetése<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/> az irányelv szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>építésnek<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/> minősül, úgy irreleváns lenne az a tény, hogy a repülőtér már a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó szabályok hatálybalépését megelőzően is működött; az a tény bírna ugyanis jelentőséggel, hogy a hatásvizsgálatot szükségessé tevő tevékenységre (ebben az esetben e tevékenység a repülőtér üzemeltetése lenne) vonatkozó engedély meghosszabbítása a szóban forgó szabályok hatálybalépésének napját követően történik<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-431/92" PAGE.ECR="I-2189" YEAR="1995">C-431/92. sz., Bizottság kontra Németország ügyben <DATE ISO="19950811">1995. augusztus 11-én</DATE> (EBHT 1995., I-2189. o.)</REF.DOC.ECR> hozott ítélet 32. pontját és a 19. lábjegyzetben hivatkozott Gedeputeerde Staten van Noord-Holland ítélet 27. pontját.</P></NOTE>. Ezzel szemben ha úgy értelmezzük az irányelvet, hogy – amint fentebb javasoltam – kizárólag az állapotot fizikailag megváltoztató tevékenységek minősülhetnek valamely repülőtér <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>építésének<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/>, úgy az a tény, hogy a létesítmény már a hatásvizsgálatra vonatkozó szabályok hatálybalépése előtt létezett, automatikusan kivonja azt a kötelezettség alól. Mindezt természetesen csak akkor, ha a létesítmény maga nem képezi semmilyen építési és/vagy átalakítási munkálat tárgyát<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>A Bíróság ítélkezési gyakorlata a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó szabályok alkalmazásának időbeli korlátai tekintetében állandó: lásd például a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-396/92" PAGE.ECR="I-3717" YEAR="1994">C-396/92. sz., Bund Naturschutz in Bayern és társai ügyben <DATE ISO="19940809">1994. augusztus 9-én</DATE> hozott ítéletet (EBHT 1994., I-3717. o.)</REF.DOC.ECR> és a 19. lábjegyzetben hivatkozott Gedeputeerde Staten van Noord-Holland ügyben hozott ítélet 23. pontját. Másrészt a tárgyaláson nyújtott tájékoztatás értelmében a brüsszeli repülőtér infrastruktúrája korábbi megváltoztatásának alkalmával már környezeti hatásvizsgálat tárgyát képezte.</P></NOTE>.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-1767"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>45.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel ezért azt javasolom, hogy a Bíróság a Raad van State által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>Nem tartozik az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, <DATE ISO="19850627">1985. június 27-i</DATE> 85/337/EGK tanácsi irányelv hatálya alá a valamely repülőtér működtetésére kiadott olyan engedély, amely nem eredményezi a repülőtéri létesítmény semmilyen fizikai megváltoztatását.<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>