(1)

2019. december 19-én kelt elektronikus levelében Dánia (a továbbiakban: kérelmező) a 2014/25/EU irányelv 35. cikkének (1) bekezdése alapján kérelmet (a továbbiakban: kérelem) nyújtott be a Bizottsághoz. A kérelem megfelel az (EU) 2016/1804 bizottsági végrehajtási határozat (2) 1. cikke (1) bekezdésének.

(2)

A kérelem egyes dániai postai szolgáltatásokra vonatkozik. Az érintett szolgáltatásokat a kérelem az alábbiak szerint ismerteti:

(3)

Dánia nevében a kérelmet a Dán Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal nyújtotta be, amely a Dán Ipari, Vállalkozásügyi és Pénzügyi Minisztérium független gazdálkodó egysége. A kérelmet a PostNord (3) kezdeményezte, a dániai postai ágazat egyetlen aktív szereplője, amely a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozik.

(4)

A kérelem tartalmazta a Dán Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal indokolt és megalapozott álláspontját. Az érintett tevékenységekkel kapcsolatban illetékes Dán Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal részletesen elemezte, hogy a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése milyen feltételek mellett alkalmazható az érintett tevékenységekre az említett irányelv 34. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően. A Dán Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatal álláspontja a belföldi és nemzetközi B2C standard csomagkézbesítési szolgáltatások dán piacán működő tényleges piaci szereplők és potenciális versenytársak körében végzett kérdőíves felmérésen alapul.

(5)

A Bizottság 2020. február 3-án további információkat kért a kérelmezőtől. A kérelmező válaszát 2020. február 10-én kapta kézhez. 2020. március 16-án a kérelmező további információkat nyújtott be a nemzetközi B2C csomagkézbesítési szolgáltatások piacán megfigyelhető versenyhelyzetről.

(6)

A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. pontja a) alpontjának megfelelően a 35. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására 90 munkanap áll rendelkezésre, ha a 34. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alapján vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés. A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. pontja harmadik bekezdésének megfelelően a végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozó határidők a 35. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem Bizottsághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődnek, vagy ha a kérelemmel együtt benyújtott információk hiányosak, akkor az összes információ beérkezését követő első munkanapon. Az eredeti határidő így 2020. május 11-én lejárt (4). A Bizottság a kérelmezővel egyetértésben 2020. május 29-ig meghosszabbította ezt a határidőt.

(7)

A 2014/25/EU irányelvet kell alkalmazni a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek folytatására vonatkozó szerződések odaítélésére, kivéve, ha a tevékenység az említett irányelv 34. cikke alapján mentességet élvez.

(8)

A 2014/25/EU irányelv előírja, hogy az irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek valamelyikének folytatására irányuló szerződések abban az esetben nem tartoznak az irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, az közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. A versenynek való közvetlen kitettség értékelése objektív kritériumok alapján történik, amelyek magukban foglalhatják az érintett termékek vagy szolgáltatások jellemzőit, a kínálati vagy keresleti oldalon helyettesíthetőnek tekinthető alternatív termékek vagy szolgáltatások meglétét, az árakat, valamint a szóban forgó termékek vagy szolgáltatások esetében egynél több szállító vagy szolgáltató jelenlétét.

(9)

A piacra való belépés akkor minősül korlátlannak, ha az érintett tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazatot vagy annak egy részét a piacnak megnyitó, megfelelő uniós jogszabályokat. E jogszabályokat a 2014/25/EU irányelv III. melléklete sorolja fel, amely a postai ágazatra vonatkozóan a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5) hivatkozik.

(10)

Amint azt a kérelmező is megerősítette (6), valamint a Bizottság rendelkezésére álló információk is jelzik, Dánia átültette (7) és alkalmazza a 97/67/EK irányelvet. Következésképpen az érintett piacra való belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (3) bekezdése értelmében korlátlan.

(11)

A versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő. Az e határozat által érintett piacokra vonatkozóan az egyik mérlegelendő paraméter az adott piac meghatározó szereplőinek piaci részesedése. Mivel a kérelem által érintett egyes tevékenységekre vonatkozó feltételek eltérőek, a versenyhelyzet vizsgálata során figyelembe kell venni az érintett piacokon fennálló különböző helyzeteket.

(12)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok és az uniós jog más területeinek alkalmazását. Így különösen a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti értékelésénél használt kritériumok és módszerek nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. vagy 102. cikke, illetve a 139/2004/EK tanácsi rendelet (8) alapján végzett értékeléskor kell alkalmazni, ahogy azt a Törvényszék megerősítette (9).

(13)

E határozat célja annak megállapítása, hogy a kérelemmel érintett tevékenységek ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a kérelemmel érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés a 2014/25/EU irányelvben meghatározott részletes beszerzési szabályok jelentette fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történik, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára az általánosságban gazdaságilag legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(14)

Ezzel összefüggésben fontos megemlíteni, hogy az érintett piacokon nem minden piaci szereplő tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá. Az e kérelem tárgyát képező piacokon csak a PostNord minősül a 2014/25/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő szervnek, és így a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozik. Amikor a közbeszerzési szabályok hatálya alá nem tartozó cégek tevékenykednek ezeken a piacokon, normál esetben versenykényszert gyakorolhatnak az e szabályok hatálya alá tartozó piaci szereplőkre.

(15)

A Bizottság korábbi határozataiban (10) megállapította, hogy a csomagkézbesítési szolgáltatások piaca gyorspostai és standard (a továbbiakban: késleltetett) csomagkézbesítési szolgáltatásokra bontható. Ez a felosztás figyelembe veszi, hogy a gyorspostai szolgáltatások gyorsabbak és megbízhatóbbak, mint a standard szolgáltatások, mindegyik említett szolgáltatás különböző infrastruktúrát igényel, továbbá a gyorspostai szolgáltatások egyéb, hozzáadott értéket jelentő kiegészítő szolgáltatási jellemzőket (például csomagkövetési szolgáltatásokat) is magukban foglalnak, és általában drágábbak.

(16)

A Bizottság egy korábbi határozatában (11) különbséget tett a belföldi és nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások között is. A Bizottság megállapította, hogy a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatásokat nemzeti forgalmazási hálózatokat működtető társaságok nyújtják, míg a nemzetközi csomagkézbesítés a külföldre szállítandó és kézbesítendő csomagküldemények összegyűjtését jelenti, és a célországokban a hálózatokhoz hozzáféréssel rendelkező társaságok végzik.

(17)

A Bizottság a korábbi határozataiban megállapította, hogy a standard fogyasztói csomagkézbesítési szolgáltatások (C2X, vagyis C2C és C2B) és a standard vállalati csomagkézbesítési szolgáltatások (B2X, vagyis B2B és B2C) két külön termékpiacot jelentenek. A fogyasztói (C2X) és a vállalati (B2X) szolgáltatásnyújtás eltérő infrastruktúrát igényel (és mindenekelőtt a magánfogyasztók számára elérhető postahivatalok hálózatát) (12).

(18)

A Bizottság a korábbi határozataiban emellett megállapította, hogy a B2B és a B2C kézbesítés nem helyettesíthető egymással. A kínálat szempontjából a B2C kézbesítés sűrűbb hálózatot igényel a magáncímzettek elérése érdekében, ezzel szemben az üzleti címzettek gyakran sűrű csoportokban helyezkednek el. Következésképpen az üzleti címzettek között rövidebb a távolság, mint a fogyasztók között. A hálózati lefedettség és a költségek tekintetében a következmények rendkívül jelentősek lehetnek, így különbséget kell tenni a B2B és B2C csomagkézbesítési piacok között (13).

(19)

A kérelmező termékpiac-meghatározása összhangban van a Bizottság korábbi gyakorlatával.

(20)

A 15 preambulumbekezdések 19 alapján az e határozat szerinti értékelés céljából és a versenyjog sérelme nélkül úgy tekinthető, hogy az érintett termékpiac:

(21)

A Bizottság a korábbi gyakorlatában (14) arra az álláspontra helyezkedett, hogy a B2C csomagkézbesítési szolgáltatások piaca függetlenül a belföldi és a nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások közötti különbségtől, nemzeti hatókörű. A kérelmező álláspontja összhangban van a Bizottság gyakorlatával.

(22)

mivel a kérelemben nem tüntették fel, hogy a földrajzi piac kiterjedése eltérő volna, az e határozat szerinti értékelés céljából és a versenyjog sérelme nélkül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a belföldi és nemzetközi B2C csomagkézbesítési szolgáltatások piaca földrajzi szempontból Dánia területére terjed ki.

(23)

A Bizottság megjegyzi, hogy a tagállamok többségéhez hasonlóan az elmúlt években – főként az e-kereskedelem hatására – a dán piacon is jelentősen nőtt a csomagok mennyisége. A rendelkezésre álló információk alapján 2016–2018 között a PostNord piaci részesedése […] (15) csökkent, az értékét tekintve […] %-ról […] %-ra (16), a mennyiségét tekintve pedig […] %-ról […] %-ra (17).

(24)

A PostNord piaci részesedése a vizsgált időszakban csökkent, ugyanakkor a […] versenytársak piaci részesedése nőtt […]. 2016–2018 között a […] versenytárs piaci részesedése […] nőtt, az értékét tekintve […] %-ról […] %-ra, a mennyiséget tekintve pedig […] %-ról […] %-ra (18). Hasonlóképpen, ugyanebben az időszakban […] piaci részesedése az értékét tekintve […] %-ról […] %-ra, a mennyiséget tekintve pedig […] %-ról […] %-ra nőtt (19). […]. Ennek alapján úgy tekinthető, hogy […] jelentős versenykényszert tudna gyakorolni a PostNordra. Ebben az összefüggésben fontos megállapítani, hogy […] piaci részesedése is […] nőtt viszonylag rövid idő alatt, ami arra utal, hogy […] jelentős versenykényszert gyakorol a PostNordra.

(25)

A Bizottság továbbá megállapítja, hogy az utóbbi öt évben új gazdasági szereplők léptek piacra: a DAO365 és a Burd Delivery (20), illetve […] az utóbbi három évben.

(26)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül úgy kell tekinteni, hogy a 23, 24 és 25 preambulumbekezdésben bemutatott tényezők e tevékenység versenynek való kitettségét jelzik Dániában. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, meg kell állapítani, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó az említett tevékenység Dániában történő folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(27)

A Bizottság megállapítja, hogy a belföldi B2C csomagkézbesítési piachoz hasonlóan a nemzetközi B2C csomagkézbesítési piacon is jelentős növekedés történt az elmúlt években. Ugyanakkor a belföldi B2C csomagkézbesítési piacon megfigyelt versenyhelyzettel ellentétben a PostNord piaci részesedése a nemzetközi B2C csomagkézbesítési piacon az elmúlt három évben viszonylag állandó maradt az értékét (21) (2016-ban […] %, 2017-ben […] % és 2018-ban […] %) és mennyiségét (22) (2016-ban […] %, 2017-ben […] % és 2018-ban […] %) tekintve is (23).

(28)

Ezzel párhuzamosan az összesített piaci részesedés az értéket tekintve […], a mennyiséget tekintve pedig […]. Ezeken a szinteken nem állapítható meg sem az, hogy ezek a versenytársak jelentős versenykényszert tudnának gyakorolni a PostNordra, sem az, hogy a piaci helyzet hamarosan megváltozhat, tekintve a PostNord viszonylag stabil piaci részesedését a vizsgált időszakban.

(29)

A kérelmező azzal érvel, hogy a nemzetközi B2C csomagkézbesítési szolgáltatások jelentős része […]. A kérelem (24) szerint úgy tűnik, hogy […].

(30)

Ugyanakkor a PostNord piaci részesedése a mennyiséget tekintve még […] óvatos becslés szerint is továbbra is […]. Mivel […], nem valószínű, hogy a közeljövőben megváltozik a versenyhelyzet.

(31)

A kérelmező jelzi (25), hogy […]. Emellett azt sugallja, hogy az e-kereskedelem növekvő dániai és európai piacára való tekintettel várhatóan nőni fog a nemzetközi B2C csomagkézbesítés iránti kereslet. Végezetül, a kérelmező 2020. március 16-án arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a PostNord további szolgáltatókat azonosított a nemzetközi B2C csomagkézbesítési szolgáltatások piacán.

(32)

Ugyanakkor a kérelmező egyértelművé tette, hogy a PostNord információi alapján ezek közül néhány szolgáltató (a Prime Cargo, a Blue Water, a Scan Logistics, a GTX Logistics és a Link Logistics) nem nyújt közvetlen csomagkézbesítési szolgáltatást, hanem logisztikai megoldásokat kínál, köztük a csomagelosztók, például a PostNord szolgáltatásait. Emellett úgy tűnik, hogy néhány más szolgáltató (a United Broker, a Shipmondo és a pakke.dk) „konszolidációs szolgáltatásokat” kínál, vagyis informatikai megoldásokat és platformokat. A kérelmező azt is tudomásul vette, hogy a dán piac a méretét tekintve korlátozott, ami limitálhatja a csomagkézbesítési szolgáltatók számát.

(33)

A Bizottság megállapítja, hogy 2019-ben egy új versenytárs, a DAO 365 lépett a nemzetközi B2C csomagkézbesítési piacra, de piaci teljesítményével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre információk. A vállalatok, például a fenti 32 preambulumbekezdésben említett vállalatok bizonyos mértékű versenykényszert gyakorolhatnak a PostNordra még akkor is, ha ők maguk nem kínálnak nemzetközi B2C csomagkézbesítési szolgáltatásokat, ugyanakkor a kérelmező által benyújtott információk alapján nem vonható le az a következtetés, hogy valóban ez a helyzet. Az ilyen potenciális versenykényszer mértéke különösen bizonytalan, mert ahogy azt a fenti 27 preambulumbekezdés mutatja, a PostNord piaci részesedése a vizsgált időszakban a mennyiségét és értékét tekintve is állandó.

(34)

A (27)–(33) preambulumbekezdésben megvizsgált tényezők alapján nem állapítható meg, hogy a nemzetközi B2C csomagkézbesítési szolgáltatások közvetlen versenynek vannak kitéve Dániában. Következésképpen a 2014/25/EU irányelv tovább alkalmazandó azokra a szerződésekre, amelyek lehetővé teszik e tevékenységek Dániában történő folytatását.

(35)

E határozat alapját a 2019. december és 2020. március közötti időszakban fennálló jogi és ténybeli helyzet képezi, ahogyan az a kérelmező által benyújtott, valamint a nyilvánosan hozzáférhető információkból kiderül (26). Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható.

(36)

Mivel a nemzetközi B2C csomagkézbesítési szolgáltatásokhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbra is a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartoznak, emlékeztetni kell arra, hogy a több tevékenységre kiterjedő közbeszerzési szerződéseket a szóban forgó irányelv 6. cikkének megfelelően kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő olyan, ún. vegyes beszerzést hajt végre, amely egyaránt szolgál a 2014/25/EU irányelv alkalmazása alól mentesített, valamint az az alól nem mentesített tevékenységek finanszírozására, azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyek a szerződés elsődleges célját képezik. Azon vegyes beszerzések esetében, ahol az elsődleges cél a nem mentesített tevékenységek támogatása, a 2014/25/EU irányelv rendelkezései alkalmazandók. Ha lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a 2014/25/EU irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében lefektetett szabályokkal összhangban kell odaítélni,