(1)

A Tanács az 1487/2005/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó, egyes végtelen poliészter szálból készült szövet késztermékek behozatalára (a továbbiakban: poliészter szövet vagy érintett termék). Az említett rendeletet eredményező vizsgálat (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) a 2003. április 1-jétől2004. március 31-ig tartó időszakot vette alapul vizsgálati időszakként (a továbbiakban: eredeti vizsgálati időszak).

(2)

Az abszorpcióellenes újbóli vizsgálatot követően az 1087/2007/EK tanácsi rendelet (3) módosította ezeket az intézkedéseket. A jelenleg hatályban lévő vámtételek 14,1 %-tól 74,8 %-ig terjednek.

(3)

2008. április 1-jén a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése szerinti kérelem érkezett részleges időközi felülvizsgálat megindítására annak tisztázása érdekében, hogy egyes termékfajták a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartoznak-e.

(4)

A kérelmet a Hüpeden GmbH & Co. KG (a továbbiakban: kérelmező) németországi importőr nyújtotta be.

(5)

A kérelmező állítása szerint az általa importált terméket kizárólag olyan különleges ragasztószalagok előállítására használják, amelyek motorok, leginkább gépjárműmotorok huzalozásához alkalmazott kábelek szigetelésére szolgálnak (a továbbiakban: szalag kategóriájú termék), és ez a szalag kategóriájú termék műszaki és vegyi jellemzői alapján eltér az eredeti vizsgálatban meghatározott érintett termékek jellemzőitől. A kérelmező különösen a szakítószilárdság és a színezet tekintetében vélt különbségeket felfedezni. A kérelmező állítása szerint a szalag kategóriájú termék ezért kívül esik az eredeti vizsgálat hatályán, és így nem képezheti tárgyát a fent említett intézkedéseknek.

(6)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2008. június 6-án megjelent értesítéssel (4) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, amely a termékkör vizsgálatára korlátozódik. A felülvizsgálat főként azt hivatott tisztázni, hogy a szalag kategóriájú termék az eredeti vizsgálatban meghatározott érintett termék kategóriájába tartozik-e.

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette Kína hatóságait és az összes ismert érintett felet, azaz az érintett ország exportáló gyártóit, a közösségi gyártókat, felhasználókat és importőröket a részleges felülvizsgálati eljárás megindításáról. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek. Minden olyan érdekelt fél lehetőséget kapott a meghallgatásra, aki azt kérte, és ismertette azokat a konkrét okokat, amelyek meghallgatását indokolták.

(8)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes ismert érintett félnek és minden egyéb félnek, amely az eljárás kezdeményezéséről szóló közleményben megállapított határidőn belül jelentkezett.

(9)

Tekintettel a felülvizsgálat hatályára, a Bizottság nem jelölt ki vizsgálati időszakot e felülvizsgálat céljára. A kitöltött kérdőívekben található információk a 2007. július 1. és a 2008. június 30. közötti időszakra vonatkoztak (a továbbiakban: figyelembe vett időszak). A figyelembe vett időszak tekintetében kért információk a szalag kategóriájú termék, valamint más típusú poliészter szövetek eladási/beszerzési mennyiségére és értékére, gyártási mennyiségére és kapacitására vonatkoztak. Ezenkívül az érintett feleket a Bizottság arra kérte, hogy ismertessenek minden olyan hasonlóságot vagy különbözőséget, amely a szalag kategóriájú termék és más típusú poliészter szövetek gyártási folyamatai, műszaki jellemzői, végfelhasználása, kölcsönös helyettesíthetősége stb. terén tapasztalható.

(10)

A kérdőívet a kérelmező, a szalag kategóriájú termék egyik kínai exportáló gyártója, egyik közösségi gyártója és egyik felhasználója, valamint más típusú poliészter szövetek két közösségi gyártója töltötte ki.

(11)

A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden általa szükségesnek tartott információt annak megvizsgálásához, hogy szükséges-e a meglévő dömpingellenes intézkedések hatályának módosítása, továbbá az alábbi vállalatok létesítményeiben ellenőrző látogatásokat tett:

(12)

A Bizottság valamennyi felet értesítette azokról az alapvető tényekről és megállapításokról, amelyek alapján e felülvizsgálat következtetéseit levonta (a továbbiakban: a felülvizsgálat végkövetkeztetéseiről szóló tájékoztatás). Egyúttal lehetővé tette a felek számára, hogy e tájékoztatást követően, adott határidőn belül ismertethessék álláspontjukat.

(13)

A felek által beküldött szóbeli és írásbeli megjegyzéseket a Bizottság megfelelő módon figyelembe vette, és az alábbi preambulumbekezdésekben megválaszolta.

(14)

Az érintett termék – ahogyan azt az eredeti rendelet is meghatározza – a Kínából származó, a jelenleg az ex 5407 51 00 , 5407 52 00 , 5407 54 00 , ex 5407 61 10 , 5407 61 30 , 5407 61 90 , ex 5407 69 10 és ex 5407 69 90 KN-kód alá tartozó, legalább 85 tömegszázalék végtelen, terjedelmesített és/vagy nem terjedelmesített poliészter szálat tartalmazó szintetikus fonalból készült, festett (fehérre festett is) vagy nyomott szövet.

(15)

A Bizottság először azt vizsgálta, hogy a szalag kategóriájú termék azoknak az intézkedéseknek a hatálya alá tartozik-e, amelyek az eredeti rendeletben leírt, Kínából származó egyes végtelen poliészter szálból készült szövet késztermékekre vonatkoznak. A Bizottság ezután azt vizsgálta, módosítani kell-e az érintett termékkört azzal az indokkal, hogy a szalag kategóriájú termék nem alkot egy termékcsoportot a más típusú poliészter szövetekkel.

(16)

Mint ismeretes, az érintett terméket poliészter fonalból szövik, és az így nyert szövetet kikészítik. A fonal lehet előfestett. A kikészítés általában a szövetek nyomását vagy festését jelenti, de további kikészítő műveletek is alkalmazhatók ún. őszibarackhéj-hatás (peau de pêche) elérésére vagy például a szövet víztaszítóvá tételére.

(17)

Az eredeti rendelet (8) preambulumbekezdése megemlíti, hogy az érintett terméket meg kell különböztetni a poliészter szálból készült, különböző színű fonalakból szőtt szövetektől, amelyek esetében az előfestett fonalat szövik szövetté, és a szövetmintát a minta szövésével hozzák létre. Ezek a szövetek az 5407 53 00 és az 5407 61 50 KN-kód alá tartoznak, így kívül esnek az érintett termékkörön, és nem képezik tárgyát a hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseknek.

(18)

A kérelmező felülvizsgálat iránti kérelmében azt állította, hogy a szalag kategóriájú termék nem tartozik az eredeti rendeletben meghatározott érintett termékkörbe, mivel festett fonalból készül, és ezért a fenti (17) preambulumbekezdésben leírt terméknek felel meg. A kérelmező arról is tájékoztatta a Bizottságot, hogy a Kínából származó szalag kategóriájú termék közösségi behozatalát eddig következetesen az 5407 53 00 KN-kód alatt jelentette be, már a dömpingellenes intézkedések 2005-ös bevezetése előtt is. A fenti állítással kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy az e rendelethez hasonló dömpingellenes rendeletek nem megfelelő jogi eszközök annak tisztázására, hogy bizonyos szállítmányokat mely KN-kód alá kellett volna besorolni. Ez a kérdés elsősorban a nemzeti hatóságokat érinti, amelyek szükség esetén támaszkodhatnak kötelező érvényű tarifális felvilágosításra, és/vagy az Európai Közösségek Bíróságánál kérelmezhetik előzetes döntési eljárás indítását. Mindazonáltal, ha a kérelmező által behozott termékek egyikére sem lehetne az eredeti rendeletben foglalt dömpingellenes vámot kivetni, e felülvizsgálatnak nem lenne semmilyen gyakorlati jelentősége. A vizsgálat e tekintetben feltárta, hogy a szalag kategóriájú termék festett fonalakból készült, azonban ezek nem különböző színű fonalak, és szövésük során nem keletkezik szemmel látható minta. Ezért – e vizsgálat szempontjából – a szalag kategóriájú terméket meg kell különböztetni a (17) preambulumbekezdésben leírt terméktől.

(19)

A felülvizsgálat végkövetkeztetéseiről szóló tájékoztatást követően a kérelmező azt állította, hogy a szalag kategóriájú terméket különböző színű fonalakból készült szövetnek kell tekinteni, mivel a poliészter szálba kevert szén nem oszlik el egyenletesen, így a fonalban a fekete különböző árnyalatait hozza létre. Állítása igazolására a kérelmező egyrészt független szakértők véleményére, másrészt a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (5) I. melléklete II. részének XI. szakaszára vonatkozó alszámos megjegyzésekre hivatkozik, amelyek értelmében a különböző színű fonalakból készült szövetek meghatározásába beletartoznak az olyan fonalakból szőtt termékek is, amelyeket egyazon szín különböző árnyalataira festettek.

(20)

Az állításra válaszul a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy e rendeletnek nem célja meghatározni, melyik KN-kód alatt kell bejelenteni a szalag kategóriájú termék behozatalát. Az állítást ezért a Bizottság a vizsgálat szempontjából irrelevánsnak ítélte, mivel – ahogyan az már a fentiekben is szerepelt – a vámbesorolásokra vonatkozó kérdések elsősorban az illetékes nemzeti hatóságokat érintik.

(21)

Felülvizsgálat iránti kérelmében a kérelmező azt is állította, hogy az eredeti vizsgálat megkezdésekor és az ideiglenes szakasz során a figyelem kizárólag a ruházati cikkekhez használt poliészter szövetekre összpontosult, és ezért az érintett termék meghatározása csak az ilyen típusú szöveteket foglalhatja magában, és a dömpingellenes intézkedések csak ezekre a szövetekre vonatkozhatnak. A kérelmező továbbá kifejtette azon véleményét, miszerint az eredeti vizsgálat termékkörét csak a végleges dömpingellenes vámot kirovó eredeti rendelet terjesztette ki, hogy az a felhasználás minden típusát lefedje. A kérelmező szerint a szalag kategóriájú terméket a gépjárműiparban rendkívül speciális célra használják, ezért nem kellene az érintett termékkör részének tekinteni.

(22)

A fenti állítás kapcsán megállapítást nyert, hogy az eredeti vizsgálat megindításáról szóló értesítés (6)„rendes körülmények között ruházati felhasználásra használt” poliészter szövetekre, nem pedig „kizárólag ruházati felhasználásra használt” poliészter szövetekre utal. Eszerint – a kérelmező állításával ellentétben – az érintett termékkör nem bővült ki az eredeti vizsgálat megindítása és a végleges intézkedések meghozatala között. Azonkívül, hogy az eredeti rendelet a „fehérre festett” poliészter szövetek bevonásával pontosítja az érintett termékkört, nincs más különbség a 426/2005/EK bizottsági rendeletben (7) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) és az eredeti vizsgálatról szóló végleges rendeletben (azaz az eredeti rendeletben) meghatározott érintett termék között. A két rendeletben sem a rendelkező rész (az 1. cikk (1) bekezdése), sem az érintett termék meghatározására vonatkozó szöveg (preambulumbekezdések) nem mentesíti a különös végfelhasználási célból behozott poliészter szöveteket a vám alól. Az ideiglenes rendelet – főként (11) preambulumbekezdésének első mondata – fizikai jellemzői alapján határozza meg az érintett terméket. Itt is az szerepel, hogy a poliészter szöveteket „rendszerint” használják ruházati cikkek készítéséhez, az e célú felhasználás azonban semmilyen módon nem feltétele annak, hogy egy termék a vizsgálat és/vagy az (ideiglenes) vám hatálya alá essen. Később, az eredeti vizsgálat során felismert számos alkalmazási lehetőség (pl. bútorszövet, lakásdekoráció) fényében az eredeti rendelet (6) preambulumbekezdése egyértelműen kimondja, hogy a termékmeghatározás – tekintet nélkül a végfelhasználásra – minden poliészter szövetre vonatkozik. Ezért az eredeti vizsgálat érintett termékének meghatározása kiterjed a szalag kategóriájú termékre és minden más poliészter szövetre, ideértve a gépjárműipari alkalmazásra használt poliészter szöveteket is.

(23)

A kérelmező – a fent leírtakhoz hasonló érvekkel alátámasztva – azt is állította, hogy az eredeti vizsgálat során nem tudott megfelelően élni védekezéshez való jogával, mivel az érintett termékkört az ideiglenes és a végleges szakasz között terjesztették ki, miközben erről a változásról nem értesítették a lehetséges érdekelt feleket. A kérelmező azt állította: ez volt az oka annak, hogy az eredeti vizsgálat során sem ő, sem kínai beszállítója nem működött együtt a Bizottsággal.

(24)

Mint ismeretes, és mint ahogyan azt a (22) preambulumbekezdés is említi, a termékmeghatározás nem bővült az eredeti vizsgálat során, hiszen már a kezdeti szakasztól a ruházati cikkek készítésétől eltérő, más lehetséges felhasználási típusokat is magában foglalt. Ráadásul a kérelmező tapasztalt importáló kereskedő, amely más dömpingellenes vizsgálatok alkalmával már együttműködött a Bizottsággal, és ezért megfelelő tájékozottsággal rendelkezik az ilyen vizsgálatokkal, így az eljárásokkal és az információforrásokkal (például a Hivatalos Lappal) kapcsolatban. Ennek fényében fontos azt is megjegyezni, hogy – amint azt az eredeti rendelet (9) és (10) preambulumbekezdése említi – az ideiglenes rendelet közzétételét követően számos érdekelt fél ellenezte a nem ruházati célra (hanem pl. bútorszövet, lakásdekoráció vagy esernyőszövet készítéséhez) használt poliészter szövetekre vonatkozó intézkedések bevezetését. Ez azt bizonyítja, hogy az érdekelt felek megértették: a vizsgálat sosem korlátozódott a ruházati céllal használt poliészter szövetekre. A fentiekből következően a Bizottság a kérelmező állítását elutasította.

(25)

A felülvizsgálat végkövetkeztetéseiről szóló tájékoztatást követően a kérelmező továbbá azt állította, hogy az eredeti vizsgálat során megjegyzéseket nyújtott be, és ezzel egyidejűleg az ügy kapcsán aktív eszmecserét folytatott számos olyan textilipari szövetséggel, amely részt vett a vizsgálatban. A kérelmező szerint a Bizottság egyetlen alkalommal sem jelezte, hogy a szalag kategóriájú termék a vizsgálat vagy az intézkedések hatálya alá tartozik.

(26)

Először is meg kell jegyezni, hogy a kérelmező egyértelműen teljes mértékben tudatában volt annak, hogy a Bizottság elindította az eredeti vizsgálatot. Ezenfelül, ahogyan az a fentiekben is szerepel, a vizsgálat már a kezdetektől fogva kiterjedt a poliészter szövetekre is. A kérelmező továbbá nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely igazolta volna, hogy a Bizottság valaha is kizárta a szalag kategóriájú terméket az eredeti vizsgálat hatásköréből, vagy hogy a felek bármelyike erre javaslatot tett volna. A kérelmező az eredeti vizsgálat során olyan megjegyzéseket juttatott el a Bizottsághoz, amelyek az általános közösségi érdek vonatkozásában foglalkoztak az eljárással, illetve a fehérített vagy fehérítetlen szöveteknek a dömpingellenes intézkedések hatáskörébe való lehetséges felvételéről szóltak. Előfordulhat, hogy a kérelmező úgy értelmezte: a szalag kategóriájú termék behozatala tekintetében nem érinti őt az eredeti vizsgálat. Amennyiben ez történt, az ilyen értelmezés hátterében az állhatott, hogy a kérelmező a szalag kategóriájú termékek behozatalát az 5407 53 00 KN-kód alatt jelentette be, és erre a kódra az eredeti vizsgálat nem terjedt ki. A vizsgálat hatáskörét azonban nem korlátozhatja az a tény, hogy egy gazdasági szereplő a vizsgálat hatáskörébe eső egyes árukat helytelen KN-kód alatt jelentett be. A fentiekből következően a Bizottság a kérelmező állítását elutasította.

(27)

A fentiek fényében megerősítést nyert, hogy a Kínából származó szalag kategóriájú termék az eredeti rendeletben foglalt intézkedések hatálya alá tartozik.

(28)

Annak megvizsgálásához, hogy a szalag kategóriájú termék egy termékkörbe tartozik-e a poliészter szövetek más típusaival, a Bizottság elvégezte a két termékcsoport alapvető fizikai, műszaki és vegyi jellemzőinek összehasonlítását. További kiegészítő kritériumokat is vizsgált, például a feldolgozást, a végfelhasználást és a felcserélhetőséget.

(29)

A vizsgálat bizonysága szerint a szalag kategóriájú termék szövéséhez használt fonal kis arányban (3 % alatt) tartalmaz szenet. A fonal előállítása a következőképpen történik: széntartalmú granulátumokat olvasztanak össze tiszta poliészter granulátumokkal, és az olvadékot kis lyukakon keresztül préselik át, fekete szálakat nyerve. Ezeket a szálakat aztán fekete színű fonallá sodorják.

(30)

A nyersanyaghoz adott szén fekete színezetet kölcsönöz a szalag kategóriájú terméknek, amely ellenáll különböző színtelenítő eljárásoknak mind vegyi (szappanos mosás vagy áztatás oldószeres vízben), mind mechanikus kezelés (száraz vagy nedves dörzsölés) esetén. E nyersanyag használata csökkenti a szalag kategóriájú termék szakítószilárdságát is, amely alacsonyabb a többi, azonos számú fonalból készült poliészter szövet szakítószilárdságánál.

(31)

A kérelmező állítása szerint a szalag kategóriájú termék abban is különbözik más típusú poliészter szövetektől, hogy alacsonyabb szakítószilárdságának köszönhetően kézzel is eltéphető. A szalag kategóriájú termék e tulajdonsága különös követelmény a gépjárműiparban, mivel lehetővé teszi, hogy a kábelek szigetelését végző dolgozók gyorsan el tudják tépni a ragasztószalagot.

(32)

A szalag kategóriájú termék közösségi gyártói azonban jelenleg is gyártanak olyan, más típusú szalag kategóriájú terméket, amely szintén a gépjárműiparban használatos, azonban nem lehet kézzel eltépni. A fent említett szövet is széntartalmú fonalból készül, de a szén részaránya a fonalban alacsonyabb, mint az együttműködő kínai exportáló gyártó által gyártott és a kérelmező által importált szalag kategóriájú termékben. A Bizottság az ellenőrző látogatások során megfigyelte a közösségi gyártók fent említett előállítási tevékenységét és az általuk értékesített termék jellemzőit. Megállapítást nyert továbbá, hogy a poliészter szövetek más típusai is eltéphetők kézzel, ha e szöveteket alacsony számú fonal alkotja. Ezért ez a tulajdonság nem tekinthető a szalag kategóriájú termék olyan sajátos jellemzőjének, amely megkülönböztetné a terméket a poliészter szövetek más típusaitól, vagy amely indokolná, hogy a termék ne tartozzon az érintett termékkörbe. Ugyanez érvényes a szakítószilárdsággal kapcsolatos összehasonlításra is.

(33)

A felülvizsgálat végkövetkeztetéseiről szóló tájékoztatást követően a kérelmező továbbra is azt állította, hogy a szalag kategóriájú termék szakítószilárdsága mérhetően – 20 %-kal – alacsonyabb az azonos számú fonalból álló poliészter szövetekétől. Elismerte, hogy az alacsony számú fonalból álló poliészter szövetek kézzel is eltéphetők, de hozzátette, hogy e szövetek nem alkalmasak arra, hogy ragasztóréteggel vonják be őket, mivel a ragasztó átáztatná a ritka szövésű terméket.

(34)

A fenti állítás tekintetében meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat során egyetlen érdekelt fél sem tudott megállapítani a szakítószilárdságra vonatkozóan olyan világos és objektív küszöbértéket, amelynek segítségével a szalag kategóriájú terméket nemcsak az azonos, hanem a különböző számú fonalból szőtt, más típusú poliészter szövetektől is meg lehetett volna különböztetni. Ráadásul a vizsgálat során arra is fény derült, hogy lehetőség van nagyobb szakítószilárdságú szalag kategóriájú termék gyártására is, attól függően, hogy a vevők a szalag kategóriájú termék jellemzőire vonatkozóan milyen igényeket támasztanak. Végül a kérelmező nem adott meg abszolút küszöbértékeket a szakítószilárdság tekintetében, illetve arra vonatkozóan, milyen sűrűnek kell lennie a szövetnek ahhoz, hogy a ragasztó átáztassa. Ezért a Bizottság a kérelmező ezen állításait elutasította.

(35)

A szalag kategóriájú termék készítéséhez használt nyersanyag kapcsán megállapítást nyert, hogy a fonal széntartalma nagyon alacsony: a vizsgálat során ellenőrzött szalag kategóriájú termékek körében 1–3 %. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a fonal előállítása után nem mérhető pontosan a szén részaránya. Ezért igen nehéz megállapítani a szövet széntartalmát. Ezt a felülvizsgálat végkövetkeztetéseiről szóló tájékoztatást követően elküldött megjegyzéseiben a kérelmező is megerősítette.

(36)

A szalag kategóriájú termék színe kapcsán először is helyesbíteni kell a kérelmező azon állítását, miszerint a szalag kategóriájú termék mindig fekete, ugyanis a készre szövött szalag kategóriájú termék fekete vagy szürkés színű is lehet, attól függően, hogy milyen magas a fonal széntartalma. Fontos megjegyezni, hogy a szövés után feketére vagy szürkés színűre festett poliészter szövetek pontosan úgy néznek ki, mint a szalag kategóriájú termék: a két típus puszta szemmel nem különböztethető meg egymástól.

(37)

A szalag kategóriájú termék színtartóságának kapcsán a Bizottság elismeri, hogy a termék ellenáll a színtelenítő eljárásoknak, de a vizsgálat arra is rámutatott, hogy a festett fonalból készült poliészter szövetek szintén színtartók. Ráadásul a vizsgálat során nem sikerült megállapítani olyan mérhető küszöbértéket, amely alapján különbséget lehetne tenni a színtartó és a nem színtartó szövetek között, főként az előfestett fonalból készített poliészter szövetek esetében. Megállapítást nyert, hogy a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete II. részének XI. szakaszára vonatkozó alszámos megjegyzések értelmében a „festett szövetek” meghatározása valóban olyan szövetekre is kiterjed, amelyek azonos színnel megfestett fonalakat tartalmaznak. A fent említett dokumentum meghatározása szerint a „festett fonal” kategóriájába tartoznak a masszában színezett, nem fehérre festett fonalak. Ezért a színtartóság nem tekinthető olyan tulajdonságnak, amely alapján különbséget lehetne tenni a szalag kategóriájú termék és más típusú poliészter szövetek között.

(38)

A felülvizsgálat végkövetkeztetéseiről szóló tájékoztatást követően a kérelmező egy textil- és vegyi termékekkel foglalkozó műszaki intézet által készített jelentést küldött a Bizottságnak, melynek célja az volt, hogy bizonyítsa, a szalag kategóriájú termék színtartósága e termék tipikus jellegzetessége. A jelentés az ún. Baumgarte-módszerre épül, melynek lényege, hogy a szövetet oldószeres – pl. klorobenzolos – fürdőbe áztatják. A szalag kategóriájú termék a fent említett vizsgálat után is fekete marad, míg a felületszínezett poliészter szövetek színét az oldószeres víz kiveszi.

(39)

Azután, hogy a kérelmező által a vizsgálat során benyújtott különböző jelentéseket átvizsgálta, a Bizottság e tekintetben megállapította, hogy a szakértők kétféle eljárást különböztetnek meg a poliészter szövetek festése terén: az egyik eljárás esetében a kész fonalat vagy szövetet mártják festékfürdőbe (felületszínezés), a másik esetben pedig a fonal előállításakor a felolvasztott poliészterhez keverik a festéket (masszában történő színezés). A különböző jelentésekben ismertetett módszerek lehetővé teszik, hogy a masszában színezett, feketére festett poliészter szöveteket megkülönböztethessük a felületszínezéssel feketére festett poliészter szövetektől. Ezek a jelentések azonban nem bizonyítják, hogy a szalag kategóriájú termék lenne az egyetlen, masszában színezett, feketére festett poliészter szövet. A jelentések így nem kínálnak semmilyen módszert a szalag kategóriájú termék és más, masszában színezett, feketére festett fonalból készült poliészter szövet megkülönböztetésére. E jelentések éppenséggel megerősítették, hogy a masszában színezett poliészter szövetek is megőrzik a színüket az oldószeres vizsgálat során. A fentiekből következően a szalag kategóriájú termék azon sajátossága, hogy színe ellenáll az oldószereknek, nem tekinthető a termék tipikus jellemzőjének a más poliészter szövetekkel való összehasonlításban; a Bizottság ezért a fenti állítást kénytelen alaptalannak tekinteni.

(40)

A fentiek fényében a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy bár tapasztalható némi eltérés a szalag kategóriájú termék és a más típusú poliészter szövetek között, a szalag kategóriájú termék nem rendelkezik olyan fizikai, műszaki és/vagy vegyi jellemzőkkel, amelyek világosan elkülönítenék más típusú poliészter szövetektől.

(41)

A vizsgálat rámutatott, hogy a szalag kategóriájú termék és más típusú poliészter szövetek előállításához ugyanazok a berendezések szükségesek, mivel minden poliészter szövet szövéséhez ugyanazt a szövőgépet használják, a kikészítési eljárást pedig mind a szalag kategóriájú termék, mind a poliészter szövetek más típusai esetében általában alvállalkozók végzik. A szalag kategóriájú termék azon gyártói, amelyekre a vizsgálat kiterjedt, valóban mind foglalkoztak a poliészter szövetek más típusainak gyártásával is.

(42)

A vizsgálat során azonban az is kiderült, hogy a kikészítés vonatkozásában léteznek bizonyos különbségek a szalag kategóriájú termék és a poliészter szövetek más típusai között. Mivel a szalag kategóriájú terméket az előállítás végén ragasztóval vonják be, értékesítés előtt az egyik oldalát simítják, hogy a ragasztóréteg csak a másik oldalra ragadjon (ez az ún. kalenderezés). Ezenfelül a szalag kategóriájú terméken – ellentétben a poliészter szövetek más típusaival – nem kell festést vagy színnyomást alkalmazni ahhoz, hogy a termék fekete színt kapjon. Azonban a poliészter szövetek más típusainak esetében is számtalan lehetséges kikészítési eljárás jöhet szóba, de ennek ellenére ezek a típusok mind egyetlen termékcsoport tagjainak számítanak.

(43)

A felülvizsgálat végkövetkeztetéseiről szóló tájékoztatást követően a kérelmező azt állította, hogy az azonos termelőberendezések nem indokolják azt a megállapítást, miszerint az előfestett fonalból készült poliészter szöveteket mind egyetlen termékcsoporthoz tartozónak kellene tekinteni.

(44)

A fenti állítás tekintetében a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy – amint azt a (28) preambulumbekezdés is említi – annak eldöntésére, hogy a szalag kategóriájú termék és más típusú poliészter szövetek egy terméknek tekinthetők-e vagy két különböző termékcsoportot alkotnak, elsősorban a termékek fizikai, műszaki és/vagy vegyi jellemzőit kell megvizsgálni. Ugyanakkor más kiegészítő szempont, például a gyártási folyamat és a különböző terméktípusok közötti felcserélhetőség is vizsgálható. A kérelmező fenti állítása tekintetében meg kell jegyezni továbbá, hogy a vizsgálat célja nem annak eldöntése volt, hogy az előfestett fonalból készült poliészter szövetek részét képezik-e az érintett termékkörnek; e kérdés konkrétan a szalag kategóriájú termékre irányult. A fentiek alapján a Bizottság az állítást elutasította.

(45)

A kérelmező azt is állította, hogy a gyártási folyamat terén különbségek figyelhetők meg a felhasznált alapanyagok tekintetében, valamint abban is, hogy a szalag kategóriájú termék gyártásához nincs szükség további festésre vagy nyomásra, ellentétben más poliészter szövetekkel.

(46)

Az eltérő nyersanyagra vonatkozó állítás tekintetében a (29) preambulumbekezdésben már szerepelt, hogy a szalag kategóriájú termékhez használt nyersanyag kis mértékben eltér a poliészter szövetek készítéséhez használt többi előfestett fonaltól, mivel kis arányban szenet tartalmaz. Azonban, mint ismeretes, minden fél – köztük a kérelmező is – egyetértett abban, hogy a kész szövet széntartalma nem mérhető, így a végtermékben nem lehet kimutatni, hogy a nyersanyag kis mértékben különbözik. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(47)

A kérelmező továbbá azt állította, hogy azelőtt a festés vagy nyomás hiánya miatt vonták ki az ún. nyers szöveteket az intézkedések hatálya alól, és ugyanígy kellene eljárni a szalag kategóriájú termék esetében is.

(48)

A szalag kategóriájú késztermékek előállítása során a festési vagy nyomási fázis hiányára vonatkozó állítás kapcsán meg kell jegyezni, hogy e fázisok az előfestett fonalból készített poliészter szövetek gyártási eljárásai esetén is hiányoznak, az előfestett fonalból készült poliészter szövetek azonban részét képezik az érintett termékkörnek. A nyers szövet valóban a poliészter szövetektől eltérő kategóriába tartozik, de a szalag kategóriájú termék nem tekinthető nyers szövetnek, mivel a szövést még számos kikészítési művelet követi; ilyen például a kalenderezés (bővebben lásd a (42) preambulumbekezdésben), a mérettartósítás (a szövet zsugorodását megelőző hőkezelési eljárás), valamint az írtelenítés (tisztítási eljárás, amely a szövés előtt a fonalra felvitt keményítőbevonat eltávolítására szolgál). Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(49)

A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a szalag kategóriájú termék előállítási folyamata nagyon hasonló más típusú poliészter szövetek előállítási folyamatához.

(50)

A vizsgálat során gyűjtött, ellenőrzött információk szerint nem áll fenn egyértelmű különbség a szalag kategóriájú termék és a darabban feketére színezett poliészter szövetek között: a szalag kategóriájú termék esetében használt drágább nyersanyag költségeit kiegyenlíti, hogy nincs szükség festésre vagy nyomásra. Ezért – a kérelmező felülvizsgálat iránti kérelmében szereplő állításával ellentétben – a szalag kategóriájú termék nem tekinthető magas hozzáadott értéket képviselő terméknek a poliészter szövetek más típusaival szemben.

(51)

A Bizottság elismeri, hogy a szalag kategóriájú terméket főként a gépjárműiparban, kábelek szigetelésére szolgáló ragasztószalagok gyártására alkalmazzák. A szalag kategóriájú terméket gyakran használják fel ilyen célra; ezt a gépjárműipar számára ragasztószalagot előállító közösségi gyártók katalógusai is alátámasztják. A poliészter szövetek más típusai szintén alkalmazhatók gépjárműiparban használt, színezett ragasztószalagok előállításához, de felhasználásuk célja más, pl. jelölés.

(52)

A vizsgálat a szalag kategóriájú termékre vonatkozóan azonban legalább egy olyan felhasználási módot is feltárt, amely eltér a fentitől. Az ezüstbevonattal ellátott termékből sötétítőredőny készíthető lakókocsik ablakára, és a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a szalag kategóriájú terméknek folyik jelenleg ilyen különleges célú értékesítése. Mint ismeretes, a poliészter szöveteknek a ruházati felhasználáson kívül számos más alkalmazási típusa van, például sötétítőfüggönyök, táskák, bútorszövetek, irodabútorok stb. készítése; ezt a tényt nyilvánosan hozzáférhető információk támasztják alá. Ráadásul – az egyik érdekelt fél állítása szerint – a szalag kategóriájú termék ruházati célokra, például bélések készítéséhez is felhasználható. Ezenfelül, mivel a szalag kategóriájú termék kínai gyártói csak kis mértékben működtek együtt a Bizottsággal, nem zárható ki, hogy a szalag kategóriájú termék esetén léteznek más felhasználási módok is.

(53)

A szalag kategóriájú termék műszaki jellemzői továbbá lehetővé teszik, hogy ülések kárpitjaként alkalmazzák; a termék tehát felcserélhető az e célra használt, más típusú poliészter szövetekkel, és emiatt a dömpingellenes intézkedések tárgyát képezi.

(54)

A felülvizsgálat végkövetkeztetéseiről szóló tájékoztatást követően a kérelmező azt állította, hogy a szalag kategóriájú termék jellemzőit különleges gépjárműipari használathoz alakították ki, ipari méretű kiszerelése (3 500 méter terméket tartalmazó óriástekercsek) miatt kizárólag műszaki termékként alkalmazható, és nem használható fel a ruhaiparban, ahol legfeljebb 100 méteres tekercseket tudnak kezelni. A kérelmező azt is állította, hogy az ezüsttel bevont szövetek nem tartoznak a poliészter szövetekre vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatálya alá, és ezért nem indokolt azokat a termékkört érintő felülvizsgálat keretében a szalag kategóriájú termékkel összehasonlítani.

(55)

A fenti állítás tekintetében az (51) preambulumbekezdés már ismertette, hogy a vizsgálat szerint a szalag kategóriájú termék fő felhasználási területe a gépjárműipar, azon belül pedig a kábelek szigetelése. Ugyanakkor a vizsgálat a szalag kategóriájú termékre vonatkozóan legalább egy olyan felhasználási módot is feltárt, amely eltér a fentitől, ti. hogy az ezüstbevonattal ellátott termékből sötétítőredőny készíthető lakókocsik ablakára. A kérelmező állításának megfelelően az ezüsttel bevont szövetek valóban nem tartoznak a poliészter szövetekre vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatálya alá, csakúgy, mint ahogyan a ragasztószalagok sem, mivel mindkét esetben a szalag kategóriájú termékből készített végtermékekről van szó. A szalag kategóriájú termék jelenti a kiindulási anyagot mind az (ezüstbevonattal készülő) sötétítőredőny, mind a (ragasztóréteggel bevont) ragasztószalag esetében, ami alátámasztja azt az állítást, hogy a szalag kategóriájú terméknek legalább egy olyan lehetséges felhasználási módja létezik, amely eltér a termék gépjárműipari célú, kábelszigetelésre történő alkalmazásától. A szalag kategóriájú termék kiszerelésével kapcsolatos állítás tekintetében elmondható, hogy kisebb méretű tekercsek használata is lehetséges, amennyiben a terméket a gépjárműipartól eltérő végfelhasználási területen kell alkalmazni. Ezért a Bizottság a kérelmező fenti állításait elutasította.

(56)

A kérelmező megkérdőjelezte azt a lehetőséget, hogy a szalag kategóriájú terméket fel lehetne használni bélések készítésére, és javasolta, hogy a Bizottság e kérdésben kérje ki egy független textilipari intézmény véleményét. Hasonlóképpen megkérdőjelezte annak lehetőségét is, hogy a szalag kategóriájú terméket ülések kárpitjaként lehetne felhasználni, mivel szakítószilárdsága igen alacsony, és izzadásfokozó hatással bír.

(57)

Az érdekelt felek kizárólag egymásnak ellentmondó információkat bocsátottak rendelkezésre arról, hogy a szalag kategóriájú terméket fel lehet-e használni bélések készítéséhez és ülések kárpitozásához, ezért nem tekinthető megfelelő mértékben bizonyítottnak az az állítás, miszerint a szalag kategóriájú termék alkalmazható ruhaipari célokra. Mindazonáltal legalább egy olyan felhasználási mód ismeretes, amely különbözik a gépjárműipari felhasználástól, nevezetesen az ezüstbevonattal készülő sötétítőredőny. Mint ismeretes, az eredeti vizsgálatot követően hozott dömpingellenes intézkedések valamennyi végfelhasználási céllal előállított poliészter szövetre kiterjednek, és nem csak a ruhaipari céllal gyártott termékekre. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(58)

A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a szalag kategóriájú termék és a poliészter szövetek más típusai legalábbis részlegesen felcserélhetők.

(59)

A fenti megállapítások fényében elmondható, hogy a szalag kategóriájú termék és a poliészter szövetek más típusai között fennálló különbségek nem indokolják, hogy a szalag kategóriájú terméket világosan megkülönböztethető, alapvető fizikai, műszaki és/vagy kémiai jellemzőkkel bíró, eltérő terméknek kellene tekinteni. Így a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szalag kategóriájú termék és a poliészter szövetek más típusai az alaprendelet értelmében egyetlen termékcsoportot alkotnak.

(60)

Az érintett felek közül néhányan azt állították, hogy az eredeti vizsgálat során a szalag kategóriájú termékek esetében a közösségi iparnak okozott kár és a közösségi érdek vizsgálata nem zajlott megfelelően, mivel ebben az időszakban nem találtak olyan közösségi gyártót, amely a termék előállításával foglalkozott volna, és a gépjárműipar képviselői nem kaptak lehetőséget arra, hogy reagáljanak a termékre vonatkozó intézkedéseket előterjesztő javaslatra.

(61)

Az állításra válaszul megjegyezhető, hogy nem bizonyított, hogy a Közösségben egyetlen közösségi gyártó sem foglalkozott szalag kategóriájú termék előállításával, és nem zárható ki, hogy az eredeti vizsgálat a szalag kategóriájú termékre is kiterjedt anélkül, hogy a terméket szalag kategóriájú termékként azonosították volna. Mindenesetre fontos megjegyezni, hogy abban az esetben is hozhatók intézkedések egy adott termékre vonatkozóan, ha nem kerül külön-külön sor a termék valamennyi altípusának vizsgálatára.

(62)

A jelenlegi vizsgálat tekintetében fontos szem előtt tartani, hogy a vizsgálat célja annak tisztázása, hogy a szalag kategóriájú terméket külön termékként kell-e kezelni, mint a más típusú poliészter szöveteket, nem pedig annak felmérése, hogy a termék behozatala okoz-e kárt a közösségi iparnak, és sérti-e a közösségi érdeket. Fontos megjegyezni azonban, hogy a vizsgálat során világossá vált: legalább egy olyan közösségi gyártó létezik, amely a termék előállításával foglalkozik; ez a gyártó 2008 óta termel a piacra, és évek óta részt vesz a szalag kategóriájú félkész termékek gyártási folyamatában. A figyelembe vett időszakban legalább egy további vállalat is részt vett a Közösségben szalag kategóriájú félkész termékek előállításában. Meg kell jegyezni továbbá, hogy e vizsgálat során a Bizottság kapcsolatba lépett a gépjárműipar képviselőjével (Európai Gépjárműgyártók Szövetsége), amely úgy nyilatkozott, hogy nem tekinti magát érdekelt félnek. Ezért a Bizottság a fenti állítást elutasította.

(63)

A fenti megállapítások azt mutatják, hogy – bizonyos különbségek fennállása ellenére – a szalag kategóriájú termék és az intézkedések tárgyát képező többi termékfajta alapvetően azonos fizikai, műszaki és vegyi jellemzőkkel rendelkezik. Ezenfelül nem volt bizonyítható, hogy a szalag kategóriájú terméket csak egyetlen célra lehet felhasználni, valamint hogy a szalag kategóriájú termék és az intézkedések tárgyát képező más termékfajták nem helyettesíthetők egymással. A fentiekből következően a szalag kategóriájú terméket és más típusú poliészter szöveteket egy termékcsoportba tartozónak kell tekinteni, és a Kínából származó, egyes végtelen poliészter szálból készült szövet késztermékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatát a hatályos dömpingellenes intézkedések módosítása nélkül meg kell szüntetni.

(64)

A Bizottság valamennyi felet értesítette azokról az alapvető tényekről és megállapításokról, amelyek alapján a fenti következtetéseket levonta. Egyúttal lehetővé tette a felek számára, hogy e tájékoztatást követően, adott határidőn belül ismertethessék álláspontjukat.

(65)

A felek által beküldött szóbeli és írásbeli megjegyzéseket a Bizottság figyelembe vette, de nem változtatta meg végkövetkeztetését, miszerint a poliészter szövetek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések termékkörét nem módosítja,