|
2014.4.8. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 104/80 |
A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA
(2014. április 4.)
az élelmiszerekben jelen lévő kadmium csökkentéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2014/193/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló, 2006. december 19-i 1881/2006/EK bizottsági rendelet (1) egyes élelmiszerekre megállapítja az azokban előforduló kadmium felső határértékét. |
|
(2) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) az élelmiszerláncban előforduló szennyező anyagokkal foglalkozó tudományos testülete (Contam panel) 2009. január 30-án szakvéleményt fogadott el az élelmiszerekben előforduló kadmium témájában (2). Ebben a szakvéleményben az EFSA az új megengedhető heti bevitelt 2,5 μg/testsúlykilogrammban állapította meg. A Contam panel által 2009-ben megállapított megengedhető heti kadmiumbevitel felülvizsgálatával foglalkozó nyilatkozatában („Re-assessment of the tolerable weekly intake for cadmium established by the Contam Panel in 2009”) (3) az EFSA megerősítette a heti 2,5 μg/ testsúlykilogramm értéket, figyelembe véve az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (JECFA) által a közelmúltban elvégzett kockázatértékelést (4). |
|
(3) |
Szakvéleményében a Contam panel megállapította, hogy az európai országok lakosságának átlagos terhelése megközelíti vagy kismértékben meg is haladja az említett heti 2,5 μg/testsúlykilogramm értéket. A lakosság egyes csoportjai esetében a terhelés elérheti a megengedhető heti bevitel kétszeresét. A panel azt is megállapította, hogy noha az ilyen szintű terhelésnek kitett egyéneknél még elenyésző a vesekárosodás kockázata, a lakosság szintjén jelentkező kadmiumterhelést csökkenteni kell. |
|
(4) |
A Contam panel szakvéleménye szerint az étrendi kadmiumterhelés nagy részéért a nagy mennyiségben fogyasztott élelmiszerek, úgymint a gabonák és gabonaipari termékek, a zöldségek, az olajos magvak és a hüvelyesek, a keményítőtartalmú gyökerek és a burgonya, illetve a hús és a húsipari termékek felelősek. A legmagasabb kadmiumkoncentrációk a tengeri moszatban, a halban és a tenger gyümölcseiben, a csokoládéban és a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekben, valamint a gombákban, az olajnövényekben és az ehető belsőségekben mérhetők. |
|
(5) |
2001-ben számos élelmiszer kapcsán megállapításra került a kadmiumtartalom felső határértéke, többek között a gabonák, a zöldségek, a hús, a hal, a tenger gyümölcsei, a belsőségek és az étrend-kiegészítők vonatkozásában. Az EFSA közelmúltbeli következtetéseinek fényében új felső határértékek merültek fel a bébiételek, a csokoládé- és kakaótermékek vonatkozásában; ezek elfogadására várhatóan hamarosan sor kerül. |
|
(6) |
Továbbá a Contam panel kadmiumra vonatkozó szakvéleményeit követően a Bizottság szintén megvizsgálta a kadmiumtartalom tekintetében jelenleg érvényes felső határértékek csökkentésének lehetőségét azokban az élelmiszerekben, amelyek a terhelés fő forrásai (például a gabonák, a zöldségek és a burgonya). |
|
(7) |
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felső határértékek azonnali csökkentése nehezen volna megvalósítható. Az élelmiszerekben jelen lévő kadmium mennyisége nem egységes, hanem erősen változó, például a következők függvényében: a termesztési terület földrajzi elhelyezkedése (a talaj természetes kadmiumtartalmának szintjei eltérőek a földkéregben való eltérő eloszlás következtében), a kadmium talajból történő asszimilálhatósága (a talajból a növényekbe való felszívódás mértéke függ a talaj pH-értékétől és más talajösszetevőktől), a különböző növények eltérő kadmiumfelhalmozási mintái, emellett az olyan emberi eredetű tényezők, mint a szennyvíziszap, a trágya és a foszfátműtrágyák mezőgazdasági felhasználása, valamint egyéb tényezők. A foszfátműtrágyákban jelen lévő kadmium tekintetében – amellyel kapcsolatban jelenleg folyik a munka – a Bizottság tudatában van annak, hogy a kadmiumra és kadmium-oxidra vonatkozó, 2008-ban elfogadott kockázatcsökkentési stratégiájának (5) megfelelő fellépésre van szükség. |
|
(8) |
Ugyanakkor léteznek már az élelmiszerekben jelen lévő kadmium csökkentésére irányuló módszerek, de ezeknek a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-ipari vállalkozók által történő teljes körű végrehajtásához időre van szükség. Bizonyos esetekben a rendelkezésre álló módszereket hozzá kell igazítani azokhoz a növényekhez és földrajzi területekhez, amelyekre az alkalmazásukat tervezik, és hatékonyabbá kell tenni az e módszerekkel kapcsolatos tájékoztatást és népszerűsítést a mezőgazdasági termelők körében annak érdekében, hogy közép és hosszú távon megvalósuljon az élelmiszerekben jelen lévő kadmium szintjének csökkentése. Ezért indokolt, hogy a tagállamok megtegyék a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a már rendelkezésre álló szintcsökkentő módszerekről tájékoztassák a mezőgazdasági termelőket, népszerűsítsék azokat a körükben, és megkezdődjék, illetve folytatódjék ezen módszerek végrehajtása az élelmiszerekben jelen lévő kadmium szintjének csökkentése érdekében. Szükség esetén további kutatást és vizsgálatokat kell végezni a szintcsökkentő módszerekkel kapcsolatos ismeretek terén fennálló hiányosságok pótlása céljából. |
|
(9) |
Rendszeresen nyomon kell követni a meghozott intézkedések hatásai által elért eredményeket, és azokról be kell számolni a Bizottságnak. További előfordulási adatokat kell gyűjteni a kadmiumról, és ezekről be kell számolni az EFSA-nak annak érdekében, hogy a Bizottság 2018. december 31-ig újra értékelhesse a helyzetet, majd meghozhassa a további megfelelő intézkedéseket, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
|
1. |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-ipari vállalkozók fokozatosan végrehajtsák az élelmiszerekben – különösen a gabonákban, a zöldségekben és a burgonyában – jelen lévő kadmium szintjének a csökkentésére irányuló, rendelkezésre álló módszereket. Ez magában foglalja az ismert szintcsökkentő módszerekkel kapcsolatos hatékony tájékoztatási és népszerűsítési tevékenységet a mezőgazdasági termelők és az élelmiszer-ipari vállalkozók körében. |
|
2. |
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokon a területeken, amelyeken további ismeretekre van szükség a megfelelő szintcsökkentő módszerek beazonosításához, megvalósuljanak az ismeretek terén fennálló hiányosságok pótlását célzó kutatások és vizsgálatok. |
|
3. |
A tagállamoknak rendszeresen nyomon kell követniük a végrehajtott szintcsökkentő intézkedések által elért eredményeket az élelmiszerekben jelen lévő kadmium szintjére vonatkozó előfordulási adatok gyűjtése útján. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:
|
|
4. |
A mintavételt és a vizsgálatot az élelmiszerekben előforduló ólom, kadmium, higany, szervetlen vegyületben lévő ón, 3-MCPD és policiklikus aromás szénhidrogének mennyiségének hatósági ellenőrzése céljából végzett mintavétel és vizsgálat módszereinek megállapításáról szóló, 2007. március 28-i 333/2007/EK bizottsági rendelet rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni (6). |
Kelt Brüsszelben, 2014. április 4-én.
a Bizottság részéről
Tonio BORG
a Bizottság tagja
(1) HL L 364., 2006.12.20., 5. o.
(2) The EFSA Journal (2009) 980., 1–139. o.
(3) The EFSA Journal 2011; 9(2):1975.
(4) WHO Food Additives Series 64 (a WHO élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó sorozatának 64. száma), az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (JECFA) 73. ülése, Egészségügyi Világszervezet, Genf, 2011.
(5) A Bizottság közleménye a kockázatértékelés eredményeiről és a kockázatcsökkentési stratégiákról a következő anyagok vonatkozásában: kadmium és kadmium-oxid (HL C 149., 2008.6.14., 6. o.).