European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2025/2153

2025.10.23.

A BIZOTTSÁG (EU) 2025/2153 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2025. október 22.)

a Kínai Népköztársaságból származó fej nélküli csavarok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről, valamint a Kínai Népköztársaságból származó fej nélküli csavarok nyilvántartásba vett behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: alaprendelet) (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Az eljárás megindítása

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. október 17-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes fej nélküli csavarok (a továbbiakban: csavarok) behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) (2) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. szeptember 2-án az Európai Iparikötőelem-intézet (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos a fej nélküli csavarokkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

1.2.   Nyilvántartásba vétel

(3)

A Bizottság az (EU) 2025/141 bizottsági végrehajtási rendelettel (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) (3) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

1.3.   Ideiglenes intézkedések

(4)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2025. május 19-én megküldte a feleknek a javasolt vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez elegendő mérték részletes számítását. Az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy három munkanapon belül észrevételeket tegyenek a számítások helytállóságára vonatkozóan. A számítások pontosságával kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(5)

A Bizottság 2025. június 16-án az (EU) 2025/1189 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó fej nélküli csavarok behozatalára.

1.4.   Az eljárás további menete

(6)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően, az ideiglenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében előírt határidőn belül a következő felek nyújtottak be észrevételeket az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatban:

—

a mintában szereplő kínai exportáló gyártók: Zhejiang Junyue Standard Part Co., Ltd. (a továbbiakban: Junyue), Chinafar group (a továbbiakban: Chinafar) és Brother group;

—

a Pretec AB importőr;

—

a Kohlhage Fasteners GmbH and Co. (a továbbiakban: Kohlhage) importőr;

—

az EUROFER acélbeszállítói szövetség;

—

az Európai Kötőelem-forgalmazók Szövetsége (European Fastener Distributors Association, a továbbiakban: EFDA);

—

Az Európai Iparikötőelem-intézet (European Industrial Fasteners Institute, a továbbiakban: EFI vagy panaszos).

(7)

Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásra került sor a Pretec AB importőrrel.

(8)

A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ felkutatását és ellenőrzését. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság megvizsgálta az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat.

(9)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínai Népköztársaságból származó fej nélküli csavarok behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatban. Azok a felek, akik ezt kérelmezték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásra került sor az EIFI-vel és az EFDA-val.

1.5.   Az eljárás megindításával kapcsolatos felvetések

(10)

Az eljárás megindításával kapcsolatban nem érkeztek felvetések. Ezért az ideiglenes rendelet (6) preambulumbekezdésében foglalt következtetés megerősítést nyert.

1.6.   Mintavétel

(11)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az EIFI azzal érvelt, hogy a mintavétel során jelentkező kínai exportáló gyártók nem mindegyike a fej nélküli csavarok valódi gyártója.

(12)

Bár a Bizottság már kizárt néhány olyan vállalatot az ideiglenes rendelethez csatolt jegyzékből, amely jelentkezett, és amelyről megállapítást nyert, hogy nem valódi exportáló gyártó, az EIFI beadványára válaszul további ellenőrzéseket végzett. A Bizottság felkérte az összes együttműködő kínai vállalatot, hogy nyújtsák be működési engedélyüket és alapszabályukat, valamint szükség esetén további bizonyítékokat, amelyek igazolják, hogy az érintett termék valódi exportáló gyártói. Azokat a vállalatokat, amelyek nem válaszoltak, a Bizottság tájékoztatta, hogy a válaszadás elmulasztását az alaprendelet 18. cikkével összhangban az együttműködés hiányának tekinti. A Bizottság ennek megfelelően felülvizsgálta az együttműködő exportáló gyártók jegyzékét.

(13)

A mintavételre vonatkozóan nem érkeztek további észrevételek. Ezért az ideiglenes rendelet (7)–(16) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

1.7.   Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(14)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2021. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

(15)

A vizsgált termék: vasból vagy acélból, de nem rozsdamentes acélból készült csavar és fejescsavar, anyával és alátéttel is, fej nélkül, szakítószilárdságtól függetlenül, az állványcsavar és más facsavar, a csavaros kampó és a csavargyűrű, az önfúró-, önmetsző- és menetnyomó csavar, valamint a vasúti sín szerkezeti anyagának rögzítésére szolgáló csavar és fejescsavar kivételével.

(16)

Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg a 7318 15 42 és 7318 15 48 KN-kódok alá tartozó vizsgált termék.

2.1.   A termékkörre vonatkozó állítások

(17)

Az egyik importőr, a Pretec AB azzal érvelt, hogy az 5,8 méter hosszú tűzihorganyzott szerkezeti infrastrukturális rudakat (a továbbiakban: SIR-ek) ki kellene zárni e vizsgálat termékköréből, mivel azok külön terméknek minősülnek a következők miatt:

—

a többi csavarhoz képest eltérő kémiai, fizikai és műszaki jellemzők, különösen a tűzihorganyzással nyert vastag cinkbevonatuk (45–215 μm) miatt, amely a galvanizáláshoz (5–20 μm) képest nagyobb korrózióállóságot biztosít, és alapvető fontosságú a skandináv éghajlaton,

—

az 5,8 méter hosszú SIR-ek egyedülállóan alkalmasak a hosszú távú tartósságot igénylő nagy infrastrukturális projektekhez (pl. hidak, épületek), ellentétben a háztartási vagy ipari alkalmazásokban használt kisebb csavarokkal,

—

egyetlen uniós gyártó sem képes a skandináv piacokon keresett 5,8 méter hosszú tűzihorganyzott SIR-eket (C3–C5 korróziós kategória) szállítani, ami behozatalt tesz szükségessé.

(18)

A Bizottság megjegyezte, hogy a kémiai és fizikai különbségeket tekintve a tűzihorganyzás valóban vastagabb cinkbevonatot (45–215 μm) eredményez a galvanizáláshoz (5–20 μm) képest. A galvanizálás vastagságát és a SIR-ek hosszát azonban úgy tekintette, hogy az a termék egyedi alkalmazását tükrözi, amely így ugyanabba a termékmeghatározásba tartozik, és nem minősül külön terméknek.

(19)

Ami a műszaki és a végfelhasználásra vonatkozó állításokat illeti, a Bizottság megállapította, hogy a SIR-eket ugyanabban az ágazatban használják, mint a többi fej nélküli csavart, nevezetesen az építőiparban, ezért közvetlen versenyben állnak az ágazatban használt más fej nélküli csavarokkal.

(20)

Ezenkívül az EIFI által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy az Unióban jelenleg 100 000–300 000 MT/év cinkbevonat, valamint 50 000–150 000 MT/év legfeljebb 6 méter hosszú rúd gyártására van kapacitás. A Bizottság megállapította, hogy más gyártási módszerek is rendelkezésre állnak az acél korrózió elleni védelmére, különösen a skandináv éghajlaton.

(21)

Ezért a Bizottság elutasította az 5,8 méter hosszú tűzihorganyzott szerkezeti infrastrukturális rudak kizárására vonatkozó felvetést.

(22)

Az érdekelt felek végleges tájékoztatását követően a Pretec előadta, hogy a Bizottság nem vette megfelelően figyelembe a Pretec által benyújtott, a SIR-ek eltérő jellegét alátámasztó tudományos, műszaki és szabályozási bizonyítékok teljes körét, ezért a Bizottságnak újból meg kell vizsgálnia a Pretec SIR-ek kizárására irányuló kérelmét és helyt kell adnia annak. Az a tény, hogy az Unióban nem léteznek életképes alternatívák, valamint a termékbesorolás indoklása hibás szintén indokolja a SIR-ek termékkörből való kizárását.

(23)

A Pretec különösen azt állította, hogy:

—

Tényszerű tudományos és műszaki különbségek vannak, mint például a SIR-ek tűzihorganyzása, amely kohászati kötést hoz létre a cink és az acél között, így olyan kettős (akadályt jelentő és katódos) korrózióvédelmet nyújtó, tartós ötvözetbevonatot képezve, amelyet az elektrolitikus úton történő lemezelés nem képes reprodukálni. Ez a folyamat alapvetően megváltoztatja az acél jellemzőit, szerkezetileg és funkcionálisan megkülönböztetve a SIR-eket a többi bevont terméktől. A skandináv infrastruktúrában használt SIR-eknek szigorú műszaki szabványoknak (pl. EN ISO 898-1) kell megfelelniük az ütési szilárdság (27 Joules –20 °C-on) és a zord környezetekben tanúsított korrózióállóság (C3–C5 korróziós osztályok) tekintetében, amelyeknek az elektrolitikus eljárással készült alternatívák nem képesek megfelelni.

—

A SIR-ek speciális szabályozási és piaci jellemzőkkel rendelkeznek, mivel a korrózióvédelem és a mechanikai tulajdonságok tekintetében külön ISO-szabványok (pl. ISO 10684, 1461) vonatkoznak rájuk, ellentétben a panaszban említett, a kis méretű csavarokra vagy az elektrolitikus úton történő lemezelésre vonatkozó szabványokkal. Emellett a skandináv infrastrukturális (pl. híd- és alagútépítési) projektekhez az állami tulajdonban lévő vállalatok (pl. Vattenfall, Svenska Kraftnät) és az AMA Anläggninghoz hasonló építőipari szabályozási rendszerek kötelező műszaki előírásai miatt tűzihorganyzott vagy rozsdamentes acélból készült SIR-ekre van szükség. Ezekből a projektekből kifejezetten kizárják az elektrolitikus eljárással készült alternatívákat.

—

A méret, a teherviselő képesség és a műszaki előírások terén meglévő különbségek miatt a SIR-ek nem helyettesíthetők kisebb fej nélküli csavarokkal. Ezek (a vizsgálat hatóköréből kizárt) rozsdamentes acélból készült SIR-ek, nem pedig az elektrolitikus eljárással készült termékek versenytársai.

—

Annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy elegendő uniós termelési kapacitás áll rendelkezésre, egyetlen uniós beszállító sem képes az ISO-szabványoknak a hossz, a funkcionalitás és a korrózióállóság tekintetében megfelelő tűzihorganyzott SIR-eket gyártani. A piaci bizonyítékok – köztük a Pretec 20 éves múltra visszatekintő importtevékenysége és a beszállítók visszajelzései – megerősítik ezt a műszaki és kereskedelmi hiányosságot.

—

A Bizottság nem foglalkozott a SIR-ek egyediségét meghatározó kritikus tényezőkkel, például a kohászati kötéssel, az acélminőséggel és az ISO/EN szabványoknak való megfeleléssel. Emellett az azonos vámkódok alapján helytelenül egy kalap alá vette a SIR-eket más termékekkel, figyelmen kívül hagyva azok különböző műszaki előírásait és eltérő célra történő felhasználásait.

(24)

A Bizottság megjegyezte, hogy a vizsgált termék meghatározásakor a panasz kifejezetten a korrózió elleni védőbevonatokkal, többek között a tűzihorganyzással foglalkozott, mivel azok relevánsak a kültéri építkezésekhez felhasznált termékek, a hidak és a zord környezeti viszonyoknak (például nedvességnek, sónak és szélsőséges időjárásnak) kitett közműelemek esetében. A panasz elismerte továbbá, hogy a SIR-ek – az esetükben alkalmazott sajátos horganyzási eljárás ellenére – funkcionálisan és technikailag összhangban vannak az e vizsgálat tárgyát képező termékekkel.

(25)

A Bizottság hangsúlyozta, hogy a panaszban szerepeltek különböző olyan szabványok (ISO, EN, DIN), amelyek meghatározzák az acélcsavarokra vonatkozó mechanikai és az anyagokkal kapcsolatos előírásokat, köztük az ISO 898 szabvány, amely az acél mechanikai jellemzőit szabályozza. Noha a Pretec kiemelt néhány ISO-szabványt, például a SIR-ekre vonatkozó ISO 10684 és ISO 1461 szabványt, ezek nem alkotnak külön termékkategóriát. Az eltérő ISO-szabvány csupán azt tükrözi, hogy a SIR-ek a fej nélküli csavarok egy nem szabványos változatai, nem pedig az e vizsgálat szempontjából alapvetően eltérő termékek. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az a tény, hogy a Pretec olyan műszaki követelményekre támaszkodik, mint az ütési szilárdság (27 Joules –20 °C-on) és a C3–C5 korróziós osztályoknak való megfelelés, összhangban van a vizsgálat szélesebb körével, mivel ezek a kritériumok összhangban vannak a korrózióállóságra és a mechanikai teljesítményre vonatkozóan a panaszban felvázolt általános elvekkel.

(26)

E vizsgálat termékköre a menetes rudakra és a fej nélküli csavarokra terjedt ki, beleértve azokat is, amelyeket speciális alkalmazásokra terveztek, feltéve, hogy azok fizikai, műszaki és funkcionális jellemzői átfedésben vannak egymással. Az egyes projektekre vonatkozó kötelező műszaki előírások (pl. az AMA Anläggning, illetve a Vattenfall és a Svenska Kraftnät követelményei) megléte nem cáfolta a SIR-ek más fej nélküli csavarokkal való felcserélhetőségét, amennyiben azok egyenértékű teljesítménykritériumoknak megfelelnek. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy míg a SIR-ek bizonyos alkalmazásokban versenyezhetnek a rozsdamentes acéltermékekkel, a panasz kifejezetten foglalkozik ezzel a versennyel, és a rozsdamentes acélnak a vizsgálatból való kizárása nem indokolja a SIR-ek kizárását.

(27)

A Bizottság nyugtázta a Pretec azon állítását, mely szerint a SIR-ek a méret, a teherbíró képesség és a műszaki követelmények terén meglévő különbségek miatt nem cserélhetők fel a kisebb fej nélküli csavarokkal. A csavarok azonban méretüktől függetlenül gyakran szabványos műszaki elveknek felelnek meg, és hasonló mechanikai szerepeket (pl. teherviselést, rögzítést) tölthetnek be a különböző alkalmazásokban, ha betartják a megfelelő szilárdsági és biztonsági kritériumokat. A Bizottság nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a SIR-ek a rájuk vonatkozó műszaki előírások miatt kategorikusan ne lennének felcserélhetők a termékkörbe bevont más termékekkel. Továbbá, bár a Pretec azt állította, hogy az uniós gyártók nem képesek az ISO-szabványoknak megfelelő SIR-eket szállítani, a panasz mellékletei és a további beadványok megerősítették, hogy az Uniónak van meglévő termelési kapacitása az ISO-szabványoknak megfelelő és nagyobb hosszúságú tűzihorganyzott menetes rudak előállítására.

(28)

A fenti megfontolások fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy megalapozatlan a Pretec arra irányuló kérelme, hogy a SIR-eket zárják ki a jelen vizsgálat hatálya alól, ezért azt elutasította. A panaszban és annak mellékleteiben (5) meghatározott termékkör magában foglalja a SIR-eket, mivel azok műszaki, funkcionális és szabályozási jellemzői átfedésben vannak más fej nélküli csavarok ilyen jellemzőivel.

(29)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően az EIFI arra kérte a Bizottságot, hogy a 7308 90 98 90 TARIC-kód (6) alatt importált és horgonycsavar-armatúrákhoz használt menetes rudakat vonja be a vizsgálat termékkörébe, mivel ezeket a horgonycsavar-armatúrákat tévesen sorolták be. Az EIFI szerint a téves besorolás lehetővé tenné a kínai menetes rudak indokolatlan behozatalát, és aláásná a dömpingellenes intézkedéseket. Az EIFI szerint a horgonycsavar-armatúra elsősorban (a 7318 15 48 90 TARIC-kód alá besorolt) nagy szilárdságú fejescsavarokból, két acéllemezből (alap- és elosztólemez), anyákból, alátétekből és más kisebb alkatrészekből áll, amelyeket jelenleg nem összeszerelt állapotban importálnak. A 7308 90 98 90 kódnak a menetes rudakkal készült horgonycsavar-armatúrák besorolására történő használata ezért helytelen lenne, mivel a kód leírásában említett rudak nem összekötő elemek (mint a menetes rudak), hanem egyszerű, menet nélküli rudak.

(30)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározta a termékkört. A panasz nem terjedt ki a horgonycsavar-armatúrákra, ezért az uniós gazdasági ágazat nem szolgáltatott olyan bizonyítékot a dömpingre és az abból eredő kárra vonatkozóan, ami indokolná a vizsgálatot. Ezért a Bizottság elutasította ezt az érvelést.

(31)

Az érdekelt felek végleges tájékoztatását követően az EIFI azt állította, hogy a vámokat a 7308 90 98 KN-kód alatt importált termékekbe (horgonycsavar-armatúrákba) beépített menetes rudak részarányával arányosan kell alkalmazni, mivel ezek a menetes rudak a vizsgálat hatálya alá tartoznak. Az EIFI tisztázta, hogy az elsősorban menetes rudakból álló horgonycsavar-armatúrákat a 7308 90 98 KN-kód alá kell besorolni a hatályos kötelező érvényű tarifális felvilágosítás alapján (7). Következésképpen a fél bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a menetes rudak teszik ki a horgonycsavar-armatúrák súlyának és értékének nagy részét.

(32)

Alternatív megoldásként az EIFI azzal érvelt, hogy a Bizottság állítólag tévesen tagadta meg a termékkörnek a 7308 90 98 KN-kódra való kiterjesztésére irányuló kérelmet, amelyet ezért a dömpingellenes intézkedések hatálya alá kell vonni. Ennek alátámasztására a fél a zsákokra és zacskókra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatra (8) hivatkozott, ahol az adott eljárás megindításáról szóló értesítésben eredetileg nem szereplő KN-kódok alá besorolt termékeket később az eljárás hatálya alá vontak.

(33)

A panaszban szereplő termékkör nem terjedt ki a horgonycsavar-armatúrákba beépített menetes rudakra mint az e vizsgálat tárgyát képező termékekre. Az uniós gazdasági ágazat tehát nem nyújtott be olyan bizonyítékot a dömpingre vagy a kárra vonatkozóan, amely indokolná a horgonycsavar-armatúrákba beépített menetes rudakra vonatkozó vizsgálat megindítását. Ezenkívül valamennyi érdekelt félnek az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 10 napon belül be kellett nyújtania a termékkörre vonatkozó információkat. A határidőig nem nyújtottak be ilyen kérelmet, sem pedig arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a horgonycsavar-armatúrákban található menetes rudak a panaszban felvázolt termékleírás hatálya alá tartoznak. Következésképpen ezek a menetes rudak nem tartoztak a vizsgálat hatálya alá, és ezekre vonatkozóan a Bizottság nem gyűjtött, illetve elemzett információkat (beleértve az érintett országból érkező behozatal volumenét és árait, valamint piaci részesedését, minden egyéb releváns kármutatót, a downstream felhasználást és az ilyen felhasználók helyzetét stb.). Jóllehet a fél hivatkozott a zsákokra és zacskókra vonatkozó vizsgálatra (9), amely során az értesítésben eredetileg nem szereplő termékeket később bevontak a termékkörbe, mivel azok megfeleltek a termékleírásnak, a Bizottság megállapította, hogy a jelen ügy eltér a hivatkozottól. A jelenlegi vizsgálatban a horgonycsavar-armatúrákban található menetes rudak nem feleltek meg a panaszban szereplő termékleírásnak, ezért a vizsgálat hatálya nem terjedt ki rájuk. A Bizottság ezért elutasította a fél állítását.

(34)

Az egyik importőr (Kohlhage) arra kérte a Bizottságot, hogy fontolja meg a különböző termékek és gyártási módszerek közötti különbségtételt, azzal érvelve, hogy egyes termékek további lépéseket igényelnek, mint amilyen a huzalhúzás, a csavar hidegalakítása, a részleges menetvágás a csavaron, a csavar megmunkálása az egyedi jellemzők kialakítása érdekében, valamint a cink-vas bevonat készítése. Ezeket a termékeket a vizsgált menetes rudakhoz és tőcsavarokhoz képest lényegesen magasabb költségek mellett állítják elő, annak ellenére, hogy ugyanazon vámtarifaszám alá tartoznak. Az importőr azzal érvelt, hogy ezeket a termékeket ki kellene zárni a termékkörből, és azt állította, hogy a Bizottság az említett külön terméktípusok esetében nem támasztotta alá összehasonlító számítással vagy bizonyítékokkal a dömpinget.

(35)

Az a tény, hogy egy termék különböző gyártási folyamatokkal állítható elő, önmagában nem releváns a vizsgált termékkör meghatározása szempontjából. Ebben az esetben az importőr által hivatkozott további gyártási lépések már az eredeti panaszban is szerepeltek. A vizsgálat továbbá megerősítette, hogy az importált termékek hasonló fizikai és műszaki jellemzőkkel, valamint alapvető végfelhasználási területekkel rendelkeznek. A vizsgált termékeket megkülönböztető egyedi jellemzőket (pl. bevonat és egyéb eltérések) a Bizottság már figyelembe vette a mintában szereplő exportáló gyártók által bejelentett terméktípusoknál, amelyekre vonatkozóan a dömpingkülönbözeteket kiszámította.

(36)

Ezenkívül a Bizottság összehasonlította a terméktípusokat a termékkód (TK) szintjén, amely magánban foglalta a terméktípusonkénti fő jellemzőket, így különbséget tett a különféle terméktípusok költsége és ára szempontjából releváns eltérések között.

(37)

Ezért nem indokolt a lényegesen magasabb költséggel előállított terméktípusok kizárása a vizsgálatból. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt a felvetést.

3.   DÖMPING

3.1.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(38)

Jelen ügyben a Bizottsághoz nem érkezett az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján észrevétel a rendes érték meghatározására vonatkozó eljárással kapcsolatban.

(39)

Ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (32)–(44) preambulumbekezdésében foglalt ideiglenes ténymegállapításait.

3.1.1.   A jelentős torzulások fennállása

(40)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet 3.2.1. szakaszában foglalt ténymegállapítások megerősítést nyernek.

3.1.2.   Reprezentatív ország

(41)

Az ideiglenes rendelet közzétételét követően a Chinafar Group, a Junyue, a Brother Group és az EFDA megismételte azon állítását, hogy Thaiföld helyett Malajziát kellett volna reprezentatív országnak választani, fenntartva, hogy i. a malajziai behozatali adatok megbízhatóbbak, mint a thaiföldi behozatali adatok, és ii. az azonosított malajziai vállalatok megbízhatóbbak és reprezentatívabbak a thaiföldi vállalatokhoz képest. A részletes állítások az alábbi 3.1.3–3.1.8. szakaszban szerepelnek.

(42)

A Brother Group és az EFTA azt is fenntartotta, hogy ha a Bizottság elvégezte volna a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatát, ez azt mutatta volna, hogy Thaiföld eredményei nem annyira kedvezőek, mint Malajziáé.

(43)

Mivel a Bizottság Thaiföldet választotta megfelelő reprezentatív országnak, erre a vizsgálatra az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(44)

A fentiek alapján a Bizottság megerősítette a (90)–(149) preambulumbekezdésben foglalt ideiglenes ténymegállapításait.

3.1.3.   Nyersanyagok

(45)

A termelési tényezők behozatali adatainak minőségével kapcsolatban a Chinafar Group, a Junyue, a Brother Group és az EFDA megismételte ugyanazokat az érveket, mint amelyeket az aktához csatolt, a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokra vonatkozó két feljegyzés közzétételét követően előadott, azzal érvelve, hogy Thaiföld esetében a HR-kódonkénti, könnyen hozzáférhető behozatali adatok nem jobb minőségűek, mint Malajzia esetében, és inkább Malajziát kellene reprezentatív országnak választani. A felek nem terjesztettek elő új bizonyítékokat és érveket állításuk alátámasztására, ezért a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (97)–(145) preambulumbekezdésében foglalt indokokat és következtetéseket, és elutasította a beadványokat.

(46)

A Brother Group és a Junyue azzal érvelt, hogy a reprezentatív országot nem az alapján kellene kiválasztani, hogy a mennyiség tekintetében ez a legnagyobb importáló ország az összes potenciális ország között.

(47)

A Bizottság a reprezentatív országot a főbb nyersanyagokra vonatkozó, könnyen hozzáférhető adatok meglétének kiegyensúlyozott értékelése alapján választotta ki, amit az ideiglenes rendelet (106)–(109) preambulumbekezdése ismertet. A Bizottság nemcsak a behozatal abszolút volumenét vette figyelembe, hanem a Kínából és az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) I. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal meglétét és annak az átlagos importárra gyakorolt hatását is. Ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(48)

A Brother Group továbbá azzal érvelt, hogy az a tény, hogy a más forrásokból valamely országba érkező nyersanyagok importára hasonló volt a Kínából érkező behozatal árához, még nem tekinthető meggyőző bizonyítéknak arra vonatkozóan, hogy ezt az árat befolyásolja a kínai behozatal. Mivel ezek a termelési tényezők olyan acélanyagok, amelyek a világpiacon széles körben forgalmazott árucikkek, gyakori, hogy a különböző országokba vagy régiókba érkező behozatal árai hasonlóak és összehasonlíthatók.

(49)

A jelentős kínai torzulások által a potenciális reprezentatív országban kifejtett hatás elkerülése érdekében a Bizottság figyelembe vette a potenciális reprezentatív országba érkező kínai behozatal lehetséges hatásait. Az egyik figyelembe vett tényező a Kínán kívüli más forrásokból érkező behozatal árainak hasonlósága. Ez azonban nem önálló kritérium, hanem az ügy összes többi tényállásával együtt kell vizsgálni. A Bizottság elutasította ezt az állítást.

(50)

Az érdekelt felek végleges tájékoztatását követően a Brother csoport és a Junyue megismételte, hogy a Bizottság a reprezentatív országot a behozatali statisztikák szelektív olvasata és a behozatali volumen kritériumának túlzott figyelembevétele alapján választotta ki. Ezzel az állítással a (47)–(49) preambulumbekezdés már foglalkozott, és a felek nem nyújtottak be új érveket vagy bizonyítékokat. Ezért a Bizottság elutasította ezt a felvetést.

(51)

A Chinafar Group azt állította, hogy a reprezentatív ország kiválasztásakor a 7213 91  HR-kód alatt importált termelési tényezőnek kellene az elsődleges szempontnak lennie, mivel ez a vizsgált termék előállításához használt fő nyersanyag. A Chinafar Group azt állította, hogy Malajziát kellene reprezentatív országként figyelembe venni, mivel a 7213 91  HR-kód alá tartozó, Kínából érkező behozatal Thaiföld esetében e termelési tényező teljes behozatalának 30 %-át, míg Malajzia esetében a teljes behozatal csupán 9 %-át tette ki.

(52)

Az ideiglenes rendelet (126) preambulumbekezdésében említettek szerint a 7213 91  HR-kód tekintetében a torzulástól mentes forrásokból származó teljes behozatal az eredetileg kiválasztott mindhárom országban jelentős volt, és a Kínán és az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében felsorolt országokon kívüli országokból érkező behozatal abszolút mennyisége Thaiföld esetében volt a legnagyobb. E HR-kód esetében a más forrásokból érkező behozatal átlagára Thaiföldön és Törökországban egyaránt körülbelül 2 %-kal magasabb volt, mint a Kínából és az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal ára, míg a más forrásokból Malajziába érkező behozatal átlagára 5 %-kal alacsonyabb volt, mint a Kínából és az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal ára.

(53)

A torzulástól mentes forrásokból érkező behozatal jelentős volumene, valamint a Kínából és az (EU) 2015/755 rendelet I. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatalnak az átlagos importárra gyakorolt korlátozott hatása alapján a Bizottság Thaiföldet megbízható és reprezentatív viszonyítási alapnak tekintette e termelési tényező tekintetében. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(54)

Az ideiglenes rendelet közzétételét követően a Chinafar Group, a Junyue, a Brother Group és az EFDA megismételte azon állítását, hogy amennyiben Thaiföld marad a reprezentatív ország, egyes nyersanyagok esetében Malajziát kellene referenciaországként használni, és a Japánból Thaiföldre érkező behozatalt mindenképpen ki kellene zárni, mivel az különleges gépjárműipari minőségű termékekből áll, amelyek nem reprezentatívak a vizsgált termék rendes értékének számtani képzése szempontjából.

(55)

A Brother Group és az EFDA azt állította, hogy a 7213 99 és a 7214 99  HR-kód alá besorolt termelési tényezők esetében a Thaiföldre érkező behozatal árai megbízhatatlanok a Japánból érkező behozatal nagy aránya és magas ára miatt, ezért Malajziát vagy pedig Törökországot kellene referenciaországként használni. A Brother Group továbbá azzal érvelt, hogy a 7213 99  HR-kód esetében az importár lényegesen magasabb volt, mint a 7213 91  HR-kód esetében, annak ellenére, hogy a két termelési tényező csak a rudak keresztmetszeti átmérője tekintetében tért el, és lényegesen magasabb volt, mint a 7227 90  HR-kód alá tartozó ötvözött acél esetében. Az általános ipari ismeretek alapján az ötvözött acél jellemzően drágább, mint az ötvözetlen acél. A Brother Group és az EFDA hasonló következtetésekre jutott a 7214 99  HR-kód tekintetében, összehasonlítva a 7228 30  HR-kóddal.

(56)

Először is, a Bizottság az ideiglenes rendelet (132)–(134) preambulumbekezdésében már kifejtette, hogy miért nem tartotta helyénvalónak a Japánból érkező behozatal kizárását a referenciaérték kiszámításakor. Még ha a mintában szereplő egyes exportáló gyártók nem is gyártottak vagy értékesítettek speciális minőségű csavarokat, a Bizottság megerősítette azt az ideiglenes ténymegállapítását, amely szerint egyik fél sem szolgáltatott bizonyítékot arról, hogy Thaiföldre milyen nagyságrendben érkezik a nem szabványos csavarok gyártására szánt nyersanyagok japán behozatala a szakosodott ágazatok számára, ami indokolná e behozatal kizárását a nyersanyagok referenciaértékeiből.

(57)

Másodszor, a Bizottság megjegyezte, hogy a különböző HR-kódokhoz tartozó árak nem tekinthetők közvetlenül összehasonlíthatónak az e kódokon belüli termékek köre miatt. Például a 7213 91 és a 7213 99  HR-kód közötti importárkülönbség nem korlátozódott a keresztmetszeti átmérőre, hanem a magasabb széntartalomnak és a 7213 99  HR-kód alá tartozó ötvözőelemek jelenlétének is tulajdonítható.

(58)

Az a tény, hogy egy adott vámtarifaszám alatt egyes nyersanyagok jobb minőségűek, ezért drágábbak voltak, nem volt elegendő a referenciaérték megbízhatóságának megkérdőjelezéséhez.

(59)

Az érdekelt felek végleges tájékoztatását követően a Brother csoport, a Junyue és az EFDA újfent megjegyezte, hogy az egyes acél nyersanyagokra vonatkozó referenciaértékeket befolyásolták a Japánból Thaiföldre irányuló behozatal magas árai, amely nem szabványos, speciális minőségű csavaroknak bizonyos szakosodott ágazatok számára történő gyártásához kapcsolódott.

(60)

Azzal érveltek, hogy ezt a maga a Bizottság által közzétett statisztikák is alátámasztják, amelyek azt mutatják, hogy a Japánból származó nyersanyagok jelentős részének árszintje lényegesen magasabb volt, mint a más országokból származó nyersanyagoké, valamint a japán tulajdonú kötőelemgyártók jelentős jelenléte Thaiföldön.

(61)

A Brother csoport azt is előadta, hogy a vizsgált termék kínai exportáló gyártóinak nem volt szüksége ezekre a rendkívül drága nyersanyagokra, mivel azok nem szállítanak termékeket kifejezetten csúcstechnológiai alkalmazásokhoz, például a gépjárműiparban vagy az olaj- és gázágazatban.

(62)

A Bizottság az ideiglenes rendelet (132)–(134) preambulumbekezdésében már kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt úgy döntött, hogy a japán behozatalt is figyelembe veszi a nyersanyagok referenciaértékeinek kiszámításakor, és e tekintetben a felek nem terjesztettek elő új érveket vagy bizonyítékokat. A Bizottság ugyanis megállapította, hogy mind a szabványos, mind a speciális minőségű csavarok használhatók a szakosodott ágazatokban, különösen a gépjárműiparban, és mindenesetre a vizsgálat a szabványos és a nem szabványos csavarokra egyaránt kiterjedt. Ezenfelül, jóllehet rendelkezésre álltak a Japánból érkező teljes behozatalra vonatkozó statisztikák, nem nyújtottak be érdemi bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a szabványos vagy nem szabványos csavarok tartalmaznak speciális minőségű acélt.

(63)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy több olyan kínai exportáló gyártó esetben, amely benyújtotta működési engedélyét és alapszabályát, a tevékenységi körök között szerepelt a gépjárműiparnak szánt kötőelemek gyártása. Hasonlóképpen, a mintában szereplő exportáló gyártók közül többen gyártottak nagy szilárdságú menetes rudakat olyan szakosodott ágazatok számára, mint a tengeri olajkitermelő létesítmények és olajvezetékek, a hajófelszerelések és -karbantartás, valamint az építőmérnöki tevékenységek.

(64)

A Brother csoport vitatta a Bizottság azon állítását, amely szerint a 7213 91 és a 7213 99 HR-kód közötti importár-különbség nem kizárólag a keresztmetszeti átmérőnek tudható be, hanem a magasabb széntartalomnak és annak, hogy a 7213 99 HR-kód alá tartoznak ötvözőelemek is.

(65)

A Brother csoport azzal érvelt, hogy ha az állítólagosan magasabb széntartalom vagy az ötvözőelemek jelenléte igaz lenne, és ezek felelősek lennének a 7213 99 HR-kód alá tartozó termékösszetétel jelentősen magasabb áráért, ez már önmagában azt eredményezné, hogy a termékösszetétel nem tükrözné a kínai gyártók által jellemzően használt anyagtípust.

(66)

A Bizottság ténymegállapítása a mintában szereplő kínai exportáló gyártók helyiségeiben és területein tett ellenőrző látogatások során gyűjtött bizonyítékokon, konkrétabban az acélra vonatkozó, a kínai exportáló gyártók által felhasznált különböző nyersanyagok kémiai összetételét feltüntető tanúsítványokon alapult. A tanúsítványok elemzése azt mutatta, hogy az acél nyersanyagok között különbségek vannak a széntartalom és az ötvözőelemek jelenléte tekintetében.

(67)

A Bizottság ezért elutasítja ezeket az állításokat, és egyéb észrevételek hiányában megerősíti az ideiglenes rendelet (153)–(163) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításokat.

3.1.4.   Munkaerő

(68)

Az ideiglenes rendelet közzétételét követően a Chinafar megismételte azon állítását, hogy a munkaerő referenciaértékét a reprezentatív országbeli éves munkaerőköltségnek, valamint a Chinafarnél és nem a reprezentatív országban ledolgozott órák éves számának a hányadosa alapján kellene kiszámítani.

(69)

A Bizottság az ideiglenes rendelet (169) preambulumbekezdésében kifejtette a munkaerő referenciaértékének kiszámítása mögött meghúzódó indokokat, és azt, hogy miért utasította el a Chinafar által javasolt megközelítést. A Chinafar azonban nem támasztotta alá állítását további érvekkel vagy bizonyítékokkal. A Bizottság ezért elutasítja ezt az állítást.

(70)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (165)–(169) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapítások megerősítést nyernek.

3.1.5.   Villamos energia

(71)

Az ideiglenes rendelet közzétételét követően a Brother group és az EFDA azt állította, hogy a villamos energia torzulásmentes költségét rosszul számították ki. Azt állították, hogy a Bizottság i. tévesen alkalmazta az energiaköltség-kiigazítási díjat felfelé irányuló kiigazításra szolgáló indexeként ahelyett, hogy annak abszolút értékét hozzáadta volna az alapdíjhoz, ii. helytelenül sorolta be az átalánydíjas időszakot csúcsidőszakként, és iii. kétszer vette figyelembe a szolgáltatási díjat és a csúcsterheléseket.

(72)

Az állítások értékelését követően a Bizottság kettőt elfogadott közülük, nevezetesen i. az energiaköltség-kiigazítási díj alkalmazására, valamint iii. a szolgáltatási díj és a csúcsterhelések kétszeres elszámolására vonatkozó állítást. Ennek megfelelően a Bizottság felülvizsgálta a villamos energia referenciaértékét.

(73)

A Bizottság elutasította azt az állítást, amely szerint az átalánydíjas időszak csúcsidőszakként való besorolása helytelen. A kínai gyártók ugyanis öt különböző díjkategóriában jelentették be villamosenergia-fogyasztásukat: általános, átalány, csúcsidőszaki, alacsony és magas. A reprezentatív országban azonban a fogyasztás időpontjától függően csak két különböző díjkategória létezik: csúcs- és völgyidőszaki. A Bizottság besorolásában megjegyezte, hogy a kínai gyártók által jelentett átlagos átalánydíj jobban hasonlított a csúcsidőszaki díjakhoz, így a reprezentatív országban alkalmazott csúcsidőszaki tarifákat használta az általánosként, átalányként, csúcsidőszakiként és magasként jelentett fogyasztás referenciaértékeként, és a völgyidőszaki tarifát használta az alacsonyként jelentett fogyasztás referenciaértékeként. A Brother group nem támasztotta alá bizonyítékokkal azt az állítást, hogy az átalányfogyasztást csúcsidőszaki fogyasztás helyett völgyidőszaki fogyasztásnak kellene tekinteni. Ezért a Bizottság helyénvalóbbnak ítélte az átalánydíj csúcsidőszaki díjként való besorolását.

3.1.6.   Földgáz

(74)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (175) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapítások megerősítést nyernek.

3.1.7.   Melléktermékek

(75)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (176) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapítások megerősítést nyernek.

3.1.8.   SGA-költségek és nyereség

(76)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően a Chinafar Group, a Junyue, a Brother Group és az EFDA megismételte, hogy az azonosított malajziai vállalatok megbízhatóbbak és reprezentatívabbak a thaiföldi vállalatokhoz képest.

(77)

A malajziai vállalatok reprezentativitását illetően a Bizottság az ideiglenes rendelet (143) és (144) preambulumbekezdésében már kifejtette, hogy miért nem tartott a három malajziai vállalat közül kettőt megbízhatóbb és reprezentatívabb viszonyítási alapnak, mint a thaiföldi vállalatokat.

(78)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a Brother Group, a Junyue és a Chinafar Group azt állította, hogy a Bizottság hibát követett el, amikor kizárta, hogy a Tong Herr Fasteners Co. Sdn. Bhd. (a továbbiakban: Tong Herr) malajziai vállalatot megfelelő vállalatnak tekintse. A Junyue azt állította, hogy a Tong Herr eredménykimutatása szerint a vállalat 2024-ben nyereséges volt, a Brother Group pedig kijelentette, hogy a Bizottság a vizsgálati időszakkal átfedésben lévő két pénzügyi év közül csak az egyikre támaszkodhatott.

(79)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Junyue a Tong Herr Resources Bhd. vállalati eredménykimutatását nyújtotta be, nem pedig a Tong Herr, a csoport kötőelemeket gyártó részlegének eredménykimutatását. Következésképpen ezeket az információkat nem lehetett bizonyítékként felhasználni annak bizonyítására, hogy a részleg 2024-ben nyereséges volt.

(80)

A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy az azonosított malajziai vállalatok megbízhatóbbak és reprezentatívabbak voltak, mint a thaiföldi vállalatok.

(81)

Az ideiglenes rendelet közzétételét követően a Chinafar Group, a Junyue, a Brother Group és az EFDA azt állította, hogy az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó thaiföldi referenciaérték észszerűtlenül magas, mivel a Bizottság csak két vállalatra – Sanwa Iron (Thailand) Company Ltd. és Thai Meira Co, Ltd. – támaszkodott, és mivel ezt a mintát befolyásolta az utóbbi túlzott haszonkulcsa, amely nem reprezentatív a kötőelemgyártó ágazat szokásos nyereségszintjét tekintve.

(82)

A Chinafar Group és a Junyue megismételte az ideiglenes szakaszban tett észrevételeit, amelyek szerint ez nem reprezentatív, magas nyereség, mivel a Thai Meira üzleti modellje a speciális, felső kategóriás kötőelemek gyártására összpontosít. Azt is előadták, hogy a Thai Meira termelésének csak kis részét képviselték a fej nélküli csavarok, ennélfogva a vállalat nem volt figyelembe vehető az SGA-költségek és a nyereség referenciaértékének kiszámításához.

(83)

Először is, a Bizottság az ideiglenes rendelet (139) preambulumbekezdésében már kifejtette, hogy nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a szakosodott ágazatokban történő értékesítések jövedelmezősége magasabb volt, mint a más ágazatokba irányuló értékesítéseké.

(84)

Másodszor, a Bizottság nem tudott azonosítani egyetlen olyan vállalatot sem, amely kizárólag a vizsgált terméket gyártotta, következésképpen olyan vállalatokra kellett támaszkodnia, amelyek a termékek szélesebb körét gyártják, beleértve a vizsgált terméket is. Ez a Thai Meirára és az összes többi gyártóra vonatkozott, mind Thaiföldön, mind Malajziában. Az a tény, hogy a Thai Meira a vizsgált terméktől eltérő termékeket gyártott, nem zárja ki, hogy reprezentatív vállalatként figyelembe vehető legyen a nyereség és az SGA-költségek referenciaértékének meghatározásához. A Bizottság elutasította ezt az állítást.

(85)

A Chinafar Group azzal érvelt, hogy a Bizottság az S.J. Screws Co. Ltd. thaiföldi vállalatot reprezentatív vállalatnak tekintette egy korábbi, az egyes vas vagy acél kötőelemekre vonatkozó dömpingellenes vizsgálatban, amelyek az érintett termékhez hasonló termékek.

(86)

A Kínából származó egyes vas vagy acél kötőelemekre vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszaka 2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig tartott. Az említett ügyben tett ténymegállapítások megelőzték a jelenlegi vizsgálatban figyelembe vett időszakot. A Bizottság a jelenlegi vizsgálatban megállapította, hogy az S.J. Screws Co. Ltd. nem a vizsgált termék gyártója, hanem kereskedő, ezért nem vehető figyelembe az SGA-költségek és a nyereség referenciaértékének meghatározásához.

(87)

A Chinafar Group, a Junyue, a Brother Group és az EFDA azt állította, hogy a Bizottságnak legalább növelnie kellene a thaiföldi vállalatok számát az SGA-költségek és a nyereség kiszámításához használt vállalatcsoportban, hogy növelje annak reprezentativitását és megbízhatóságát.

(88)

A Junyue további 19 thaiföldi vállalatról nyújtott be könnyen elérhető információkat, amelyeket a thaiföldi kormány Vállalkozásfejlesztési Minisztériuma által vezetett, Data Warehouse nevű adatbázisból (11) szerzett, és amelyek nyilvánosan hozzáférhető információkkal szolgáltak a thaiföldi vállalatokról.

(89)

A Brother Group és az EFDA két további vállalat felvételét javasolta: Tycoon Worldwide Group és Thaisin Metal Industries Co., Ltd.

(90)

Az EFDA és a Chinafar Group arra kérte a Bizottságot, hogy fontolja meg újra az ideiglenes rendelet (140) preambulumbekezdésében már azonosított öt vállalatot. Vitatták a Bizottság azon döntését, hogy alacsony nyereségszintjük miatt kizárja ezeket a vállalatokat. Véleményük szerint ez a döntés önkényes és indokolatlan volt.

(91)

A kínai exportőrök által javasolt vállalatok könnyen hozzáférhető pénzügyi adatainak elemzését követően a Bizottság elfogadta azt a felvetést, hogy növelje az SGA-költségek és a nyereség kiszámításához használt vállalatcsoportba bevonandó thaiföldi vállalatok számát. Ennek eredményeként a Bizottság három további vállalatot vont be – Thaisin Metal Industries Co., Ltd., Boonsan Fastener Limited Partnership, Yahata Fastener Thai Co., Ltd. –, amelyek megfeleltek a Sanwa Iron (Thailand) Company Ltd. és a Thai Meira Co, Ltd. kiválasztásához használt kritériumoknak.

(92)

A Bizottság a következő okok miatt nem vette figyelembe a Junyue által javasolt többi vállalatot:

1.

Az Orbis adatbázisban nagy- és kiskereskedőként szerepeltek (12).

2.

A 2023. és 2024. évi súlyozott átlagos nyereség veszteséget vagy nulla nyereséget mutatott (13).

3.

Kirívóan magas SGA-költségeket (58–89 %) mutattak (14).

4.

Weboldaluk alapján nem gyártották a vizsgált terméket (15).

(93)

A Bizottság megerősítette azt a döntését, hogy a Tycoon Worldwide Groupot nem veszi figyelembe, mivel a 2023. és 2024. évi súlyozott átlagos nyeresége veszteséget mutatott.

(94)

A Bizottság megerősítette azt a döntését, hogy az ideiglenes rendelet (140) preambulumbekezdésében meghatározott öt vállalatot kizárja alacsony nyereségszintjük (0,35–1,31 %) alapján, amelyet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nem tekintett észszerű nyereségszintnek, tekintettel arra, hogy a fedezeti pont közelében működtek.

(95)

Ennek eredményeként az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 8 %-ról 9,6 %-ra nőtt. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 21,2 %-ról 14,8 %-ra csökkent.

(96)

Az érdekelt felek végleges tájékoztatását követően a Brother csoport és a Junyue megismételte azt az állítását, hogy az azonosított maláj vállalatok megbízhatóbbak és reprezentatívabbak, mint a thai vállalatok. Egyikük sem értett egyet a Bizottságnak a Tong Herr kizárására vonatkozó döntésével. A Brother csoport benyújtotta e vállalat 2024. évi eredménykimutatását, amely 2023-ban és 2024-ben pozitív súlyozott átlagos nyereséget mutatott. A Junyue azt is állította, hogy a Bizottság elemzésében teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a másik két malajziai társaságot, a Chin Well és a Sanwa Iron (Malaysia) vállalatot.

(97)

A Bizottság megállapította, hogy a Tong Herr eredménykimutatása 2023-ban és 2024-ben egyaránt tartalmazott bizonyos összegű egyéb jövedelmet, nevezetesen az értékesítési bevételektől eltérő bevételeket. A Bizottság gyakorlata az, hogy ezt a bevételi összetevőt nem veszi figyelembe a nyereség- és SGA-költségek arányának kiszámításakor. Ha az egyéb jövedelmet nem vesszük figyelembe a számításban, az mindkét évben veszteséget eredményezne.

(98)

A Bizottság az ideiglenes rendelet (144) preambulumbekezdésében ismertette azokat az okokat, amelyek miatt úgy ítélte meg, hogy a Chin Well nem megbízhatóbb és reprezentatívabb az SGA-költségek és a nyereség arányának meghatározásához, mint a thaiföldi vállalatok.

(99)

Bár a Sanwa Iron (Malaysia) megfelelő vállalatnak tekinthető, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a thaiföldi vállalatoknak a (91) preambulumbekezdésben meghatározott szélesebb köre megbízhatóbb és reprezentatívabb adatkészletet biztosított, mint a malajziai vállalatok.

(100)

A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(101)

A Brother csoport és az EFDA nem értett egyet a Bizottság azon döntésével, hogy egyes vállalatokat kizár azzal az indokkal, hogy nem gyártják a vizsgált terméket. Ezek a vállalatok a kötőelemek tágabb kategóriájába tartozó termékeket gyártottak; ezenkívül a kiválasztott vállalatok egyike sem gyártotta kizárólag a vizsgált terméket, hanem a termékek széles körét.

(102)

A Junyue azt is állította, hogy egyes vállalatok egyedi alapon történő kizárása megalapozatlan. A Junyue által az eljárás ideiglenes szakaszában benyújtott beadvány a thai kötőelem-ágazat egészére vonatkozó, összesített adatokon alapult. A Junyue azzal érvelt, hogy az esetleges anomáliákat, mint például az alacsony nyereségszinteket vagy a túlzottan magas SGA-költségeket az adatok összesítésével kiegyensúlyozták.

(103)

A Junyue álláspontja szerint továbbá a Bizottság nem indokolta megfelelően, hogy miért zárt ki vállalatokat az Orbis adatbázisban vagy a weboldalaikon szereplő adatok alapján, mivel az általános tájékoztató nem támasztotta alá bizonyítékokkal ezt a döntést.

(104)

Először is a Bizottság megállapította, hogy az összesített ágazati adatok felhasználása nem tette szükségtelenné az egyes vállalatok vizsgált termékhez kapcsolódó sajátos gyártási és pénzügyi helyzetének egyedi értékelését, mivel ezek az adatok rendelkezésre álltak. Ez az egyedi értékelés elengedhetetlen volt annak meghatározásához, hogy egy adott vállalat alkalmas-e arra, hogy a nyereség- és SGA-költségek arányának meghatározása céljából bekerüljön a vállalatcsoportba.

(105)

Másodszor, az Orbis adatbázisból származó információk könnyen elérhetők voltak, és hasonló adatok is beszerezhetők a könnyen elérhető a thaiföldi Data Warehouse nevű adatbázisból. Emellett az e rendelet (92) preambulumbekezdése 4. pontjának megfelelően a kiválasztásból kizárt vállalatokhoz kapcsolódó weboldalakról (16) szerzett információk szintén könnyen elérhetők voltak, és nem szolgáltak meggyőző bizonyítékkal arról, hogy e vállalatok gyártották a vizsgált terméket. A Mongkol Fasteners & Parts Co., Ltd. (17) esetében a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján nem tudta megállapítani, hogy valódi gyártóról van-e szó.

(106)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az érdekelt felek hozzáfértek a szükséges bizonyítékokhoz. Ezenkívül a Junyue nem terjesztett elő egyetlen olyan érvet sem, amely megváltoztatná a (91)–(95) preambulumbekezdésben foglalt bizottsági ténymegállapításokat.

(107)

A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

3.2.   Exportár

(108)

Az ideiglenes rendelet közzétételét követően az EIFI észrevételeket nyújtott be, amelyekben egyetértett a Bizottság által a dömpingkülönbözetek megállapítására alkalmazott módszertannal. Az EIFI azonban azt is állította, hogy a vizsgálati időszakot követően a kínai exportáló gyártó exportárai csökkentek, és kérte, hogy a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó adatokat használják fel a dömpingkülönbözetek újraértékeléséhez.

(109)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az állásponttal. Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a vizsgálatnak a dömpingre és a kárra egyaránt ki kell terjednie, és a kettőt egyszerre kell vizsgálni, valamint a reprezentatív tények megállapítása céljából ki kell választani egy vizsgálati időszakot. Ugyanezen cikk harmadik albekezdése kimondja továbbá, hogy a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információkat rendszerint nem lehet figyelembe venni. Azt is meg kell jegyezni, hogy az árak a vizsgálati időszakot követően általában felfelé vagy lefelé változnak. Ezért az árváltozások önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy indokolják a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó adatok figyelembevételét. Mivel ebben az esetben nincs különösebb ok arra, hogy a Bizottságnak miért kellene eltérnie a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt általános szabálytól és figyelembe vennie a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó adatokat, a Bizottság az EIFI kérését indokolatlannak találta. Ezért a Bizottság elutasította ezt a felvetést.

(110)

Az érdekelt felek végleges tájékoztatását követően az EIFI megismételte észrevételeit, azt állítva, hogy a javasolt dömpingellenes vámok nem tükrözik a dömping szintjét, és azokat a vizsgálati időszakot követő időszak behozatali volumenei és árai alapján újra kell értékelni. Az EIFI azt is állította, hogy a Bizottság nem felelt meg az alaprendelet 6. cikke (1) bekezdésének azáltal, hogy a dömpingellenes vámok szintjének meghatározásához nem értékelte a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó adatokat.

(111)

A Bizottság a (109) preambulumbekezdésben már kifejtett okok miatt nem értett egyet ezzel az állásponttal. Ezenkívül a dömping szintje minden egyes vizsgált exportáló gyártó esetében külön-külön kerül megállapításra az egyedi rendes értékük és exportáraik összevetésével. Ezért az EIFI által az exportárak általános ingadozására vonatkozóan benyújtott információk – amelyek nem szolgálnak részletes információval még a mintában szereplő exportáló gyártók vizsgálati időszakot követő időszakbeli exportáraira vonatkozóan sem, nemhogy azok rendes értékére vonatkozóan – mindenesetre nem lennének elegendőek a dömpingkülönbözetük újraértékeléséhez. Ezért a Bizottság elutasította ezt a felvetést.

3.3.   Összehasonlítás

(112)

Az ideiglenes rendelet közzétételét követően a Junyue megismételte azt az állítását, hogy a Bizottság által az SGA-arány megállapításához használt módszer a rendes érték és az exportár tisztességtelen összehasonlítását eredményezi, mivel a Bizottság az SGA-arány számtani képzése során nem vont le olyan tényezőket, mint a banki költségek, hitelköltségek, tengeri szállítás és tengeri biztosítás, míg a Junyue exportárának kiszámításakor levonta ezeket a költségeket. A Chinafar szintén hasonló érvekkel támasztotta alá ezt az állítást.

(113)

Bár a Junyue azt is kifejtette, hogy miért nem értett egyet a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (190)–(194) preambulumbekezdésében kifejtett érvelésével, a Junyue és a Chinafar sem támasztotta alá állítását további bizonyítékokkal, nevezetesen nem volt bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az érintett thaiföldi vállalatok SGA-költségei magukban foglalták a vevőknek történő kiszállítás szállítási költségeit.

(114)

A Bizottság fenntartotta, hogy a rendes értéket gyártelepi szinten állapította meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és a nyereség összegei alapján. Ezért nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre történő visszavezetése érdekében. Ezért a Bizottság elutasítja ezeket az állításokat, és megerősíti az ideiglenes rendelet (188) és (193)–(197) preambulumbekezdését.

(115)

Az érdekelt felek végleges tájékoztatását követően a Junyue megismételte a rá vonatkozó rendes érték és az exportár összehasonlítására vonatkozó állítását. A Junyue továbbá azt állította, hogy a Bizottságnak kell viselnie a bizonyítási terhet a tekintetben, hogy a rendes érték számtanilag képzett referenciaértékeit a gyártelepi kereskedelmi szinten állapította meg. Ez az állítás lényegében megegyezik a második feljegyzést követően tett állítással, amellyel az ideiglenes rendelet (190)–(194) preambulumbekezdése már foglalkozott, és a fél nem nyújtott be új érveket vagy bizonyítékokat. Ezért a Bizottság elutasította ezt a felvetést.

3.4.   Dömpingkülönbözetek

(116)

Amint azt az (72) és (91) preambulumbekezdés ismerteti, az érdekelt felek által megfogalmazott állításokat követően a Bizottság felülvizsgálta a dömpingkülönbözeteket.

(117)

A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

Vállalat

Végleges dömpingkülönbözet (%)

Zhejiang Junyue Standard Part Co., Ltd.

54,7

Brother Group:

—

Jiaxing High-enter Fasteners Co., Ltd.

—

Zhejiang Morgan Brother Technology Co., Ltd.

—

Jiaxing Brother Standard Part Co., Ltd.

57,1

Chinafar Group:

—

Jiaxing Chinafar Standard Parts Co., Ltd.

—

Jiangsu Zhe Fasteners Co., Ltd.

72,3

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

59,8

Minden más vállalat

72,3

(118)

A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján, a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában számította ki.

(119)

Az ideiglenes rendelet (203) preambulumbekezdésében leírtak szerint az együttműködés szintje magas volt. Ennek alapján a Bizottság úgy találta helyénvalónak, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintában szereplő, egyedileg megvizsgált együttműködő vállalatok közül a legnagyobb dömpingkülönbözetű vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg.

4.   KÁR

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(120)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Ezért az ideiglenes rendelet (205)–(206) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.2.   Uniós felhasználás

(121)

Az uniós felhasználással kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Ezért az ideiglenes rendelet (207)–(209) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.3.   Behozatal az érintett országból

4.3.1.   Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(122)

Az érintett országból érkező behozatal volumenével és piaci részesedésével kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Ezért az ideiglenes rendelet (210)–(213) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.3.2.   Az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó importár: áralákínálás és árlenyomás

(123)

A Chinafar Group azt állította, hogy a mintában szereplő vállalatok alacsony kapacitáskihasználása (az állandó költségek felosztása miatt) mesterségesen növelte az előállítási egységköltségeket, és aránytalanul magas alulértékesítési különbözeteket eredményezett. A Chinafar ezért azt kérte, hogy a Bizottság az iparági standard módszereknek megfelelően számítsa ki újra a kapacitáskihasználást ezen aggályok kezelése érdekében.

(124)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alulértékesítési különbözetek a mintában szereplő három vállalat adatain alapulnak, amelyek esetében az állandó költségek a teljes előállítási költség kevesebb mint 30 %-át teszik ki. Az állandó költségeknek a teljes előállítási költséghez viszonyított aránya még alacsonynak is tekinthető az iparági normákhoz és az érintett termékhez kapcsolódó ágazati adatokhoz képest. Ezért a Bizottság megalapozatlannak találta azt az állítást, hogy az alacsony kapacitáskihasználás „mesterségesen növeli” a költségeket, mivel az alulértékesítési különbözetek kiszámításához használt állandóköltség-felosztása továbbra is elfogadható paramétereken belül marad. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(125)

Az érintett országból származó érkező behozatalhoz tartozó importárral, az áralákínálással és az árlenyomással kapcsolatban nem érkezett egyéb észrevétel. Ezért az ideiglenes rendelet (214)–(219) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

4.4.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(126)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetével kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Ezért az ideiglenes rendelet (220)–(254) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(127)

Az egyik importőr, a Kohlhage azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat kihívásokkal néz szembe a külső nyomás (geopolitikai feszültségek, szankciók és kereskedelmi akadályok) és a belső politikai kudarcok (elégtelen termelékenységnövelő intézkedések) miatt, amelyek növelték az inflációt és az előállítási költségeket. Azzal érvelt, hogy a termékre kivetett dömpingellenes vámok nem kezelnék ezeket a rendszerszintű problémákat, és tovább csökkenthetik a termelékenységet az importált árukra támaszkodó ágazatokban, súlyosbítva az inflációt.

(128)

Az ideiglenes rendelet (274) preambulumbekezdésében foglaltak szerint azonban megalapozatlan az az érv, hogy a dömpingellenes intézkedések akadályozzák az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy az árakat a költségnövekedéshez igazítsa. A dömpingelt behozatal árleszorító hatása nélkül az uniós gazdasági ágazat függetlenül tudna reagálni a piaci feltételekre. Az állítás nem tartalmazott további bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a dömpingellenes vámok hogyan rontanák a termelékenységet vagy az inflációt a downstream ágazatokban. Ezért a Bizottság elutasította ezt az érvet.

(129)

Az ok-okozati összefüggéssel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek. Ezért az ideiglenes rendelet (255)–(275) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

6.   AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE

6.1.   Kárkülönbözet

(130)

Az EIFI azzal érvelt, hogy az ideiglenes vámok szintje nem kezelte megfelelően a dömpingelt behozatal által okozott kár súlyosságát, és nem korlátozta a dömpingelt behozatal jelentős növekedését, amely a vizsgálat megindítását követően is nyomást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra, amit a behozatali volumenek növekvő tendenciája és az átlagos importárak csökkenő tendenciája is mutatott. Az EIFI ezért azt kérte, hogy a Bizottság értékelje újra a vámok szintjét a vizsgálati időszakot követő változások teljes körű figyelembevétele érdekében, valamint aktualizálja a dömpingszámítást a vizsgálati időszakot követő kínai CIF-áraknak és árajánlatoknak a számtanilag képzett rendes értékkel való összehasonlítása révén annak megállapítása érdekében, hogy a vizsgálati időszakra kiszámított dömpingkülönbözet a közelmúltbeli piaci viszonyok között is megfelelő-e.

(131)

Amint azt maga az EIFI is megállapította, az alaprendelet 6. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információkat rendszerint nem kell figyelembe venni. A behozatal volumenének és árainak a vizsgálati időszakot követő ingadozása önmagában nem minősült olyan körülménynek, amely a javasolt dömpingellenes vám bevezetését egyértelműen helytelenné tenné, különösen mivel a Bizottság az alábbi 8.3. szakaszban foglaltaknak megfelelően a Kínából érkező behozatal volumenének a vizsgálati időszakot követő növekedését is értékelte a végleges vámok visszamenőleges hatályú beszedése szempontjából.

(132)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(133)

Az intézkedések szintjével kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek. Ezért az ideiglenes rendelet (276)–(284) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyertek.

(134)

Így a dömpingkülönbözet végleges szintje és a kár megszüntetéséhez szükséges mérték az együttműködő exportáló gyártók és az összes többi vállalat esetében a következőképpen alakult:

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám (%)

Végleges kárkülönbözet (%)

Zhejiang Junyue Standard Part Co., Ltd.

54,7

196

Brother Group:

—

Jiaxing High-enter Fasteners Co., Ltd.

—

Zhejiang Morgan Brother Technology Co., Ltd.

—

Jiaxing Brother Standard Part Co., Ltd.

57,1

211

Chinafar Group:

—

Jiaxing Chinafar Standard Parts Co., Ltd.

—

Jiangsu Zhe Fasteners Co., Ltd.

72,3

237

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

59,8

212

Minden más vállalat

72,3

237

(135)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték meghatározása az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „minden egyéb, az érintett országból származó behozatal” kategóriába tartozó vállalatok esetében ugyanúgy történt, mint az ugyanezen vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet megállapítása (lásd a (118) preambulumbekezdést).

(136)

Az ideiglenes rendelet (203) preambulumbekezdésében leírtak szerint az együttműködés szintje magas volt. Ennek alapján a Bizottság úgy találta helyénvalónak, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók vonatkozásában a dömpingkülönbözetet és a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket a mintában szereplő, egyedileg megvizsgált együttműködő vállalatok közül azon vállalat szintjén állapítja meg, amelynek esetében legnagyobb a dömpingkülönbözet és a kár megszüntetéséhez szükséges mérték.

(137)

Az érdekelt felek végleges tájékoztatását követően az EIFI azt állította, hogy a mellékletben felsorolt 17 vállalatot nem kellett volna együttműködőnek tekinteni, mivel ezek a vállalatok 2025. június 19-én késedelmesen vagy hiányosan nyújtották be a Bizottság által kért kiegészítő dokumentumokat.

(138)

A Bizottság megvizsgálta a beadványokat, és megjegyezte, hogy bár egyes beadványok az eredetileg meghatározott, 2025. június 26-i határidő után érkeztek be, a késedelmek vagy hiányosságok nem voltak olyan jelentősek, hogy ezek a vállalatok ne lennének együttműködőnek tekinthetők. Ezért a Bizottság elutasította ezt a felvetést.

(139)

Az érdekelt felek végleges tájékoztatását követően három további kínai exportáló gyártó nyújtotta be a kért kiegészítő dokumentumokat. A Bizottság megvizsgálta a beadványokat, és úgy határozott, hogy a vállalatokat felveszi a mellékletbe. A Bizottság 2025. szeptember 16-án közzétette a módosított mellékletet. Észrevétel nem érkezett.

6.2.   Az intézkedések szintjére vonatkozó következtetés

(140)

A fenti értékelés alapján az ideiglenes dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani.

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám (%)

Végleges kárkülönbözet (%)

Végleges dömpingellenes vám (%)

Zhejiang Junyue Standard Part Co., Ltd.

54,7

196

54,7

Brother Group:

—

Jiaxing High-enter Fasteners Co., Ltd.

—

Zhejiang Morgan Brother Technology Co., Ltd.

—

Jiaxing Brother Standard Part Co., Ltd.

57,1

211

57,1

Chinafar Group:

—

Jiaxing Chinafar Standard Parts Co., Ltd.

—

Jiangsu Zhe Fasteners Co., Ltd.

72,3

237

72,3

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

59,8

212

59,8

Minden más vállalat

72,3

237

72,3

7.   UNIÓS ÉRDEK

7.1.   Az uniós gazdasági ágazat beszállítóinak, a független importőröknek és a felhasználóknak az érdeke

(141)

Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az EUROFER Európai Acélszövetség, amely a csavarok gyártásához használt acél hengerhuzal-alapanyag beszállítóit képviseli, támogatta az intézkedések bevezetését.

(142)

Emellett az EIFI számos támogató levelet nyújtott be az upstream és downstream ágazatok különböző szervezeteitől, amelyek támogatják az intézkedések bevezetését.

(143)

Az egyik importőr, a Pretec AB azzal érvelt, hogy a dömpingellenes vámok kivetése kárt okozna a skandináv importőröknek és végfelhasználóknak, mivel az 5,8 méter hosszú tűzihorganyzott SIR-eknek nincsenek uniós alternatívái, ami növeli a költségeket és veszélyezteti az infrastrukturális projekteket.

(144)

A Bizottság megjegyezte, hogy a nem kínai harmadik országokból érkező behozatal már a vizsgálati időszak alatt is a piac 13 %-át tette ki, a dömpingellenes intézkedések célja pedig nem a kínai behozatal betiltása, hanem a tisztességes verseny helyreállítása, többek között annak biztosítása révén, hogy az alternatívák továbbra is rendelkezésre álljanak. Ezenkívül a (19) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az EIFI-től származó bizonyítékok megerősítették, hogy az uniós gyártók képesek legfeljebb 6 méter hosszú tűzihorganyzott SIR-ek gyártására, valamint cinkbevonatok és más korrózióvédelmi módszerek alkalmazására, ami közvetlenül ellentmond a Pretec hiányra vonatkozó állításának. Ezek a tényezők azt bizonyítják, hogy léteznek életképes alternatívák, amelyek enyhítik az esetleges piaci zavarokat.

7.2.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(145)

Az uniós érdekkel kapcsolatban nem érkezett egyéb észrevétel. Ezért az ideiglenes rendelet uniós érdekre vonatkozó következtetései megerősítést nyertek.

8.   VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

8.1.   Végleges intézkedések

(146)

A dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetéseket figyelembe véve az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(147)

A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám (%)

Zhejiang Junyue Standard Part Co., Ltd.

54,7

Brother Group:

—

Jiaxing High-enter Fasteners Co., Ltd.

—

Zhejiang Morgan Brother Technology Co., Ltd.

—

Jiaxing Brother Standard Part Co., Ltd.

57,1

Chinafar Group:

—

Jiaxing Chinafar Standard Parts Co., Ltd.

—

Jiangsu Zhe Fasteners Co., Ltd.

72,3

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

59,8

Minden más vállalat

72,3

(148)

Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára a kedvezményes vámtételek nem alkalmazhatók, így azokra a „minden más vállalat” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni.

(149)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (18). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(150)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának feltétele, hogy érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatni a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amíg e számlát be nem mutatják, a „minden más vállalat” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(151)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(152)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(153)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalat” számára megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportáltak az Unióba.

(154)

Azok az exportáló gyártók, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszakban nem exportálta az Unióba az érintett terméket; ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket; és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

8.2.   Az ideiglenes vám végleges beszedése

(155)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított mértékéig véglegesen be kell szedni.

8.3.   Visszaható hatály

(156)

Az 1.2. szakaszban említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be a vizsgált termék behozatalára.

(157)

A vizsgálat végleges szakaszában a Bizottság értékelte a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött adatokat. A Bizottság megvizsgálta, hogy a végleges vámok visszaható hatályú beszedéséhez teljesültek-e az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt kritériumok.

(158)

Az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a vámok beszedhetők a nyilvántartásba vételi időszak alatt.

(159)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mivel a behozatalokat a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet szerint, majd az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vették.

(160)

Az importőrök az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet és az ideiglenes rendelet közzétételét követően.

(161)

Egyetlen érdekelt fél sem ellenezte a nyilvántartásba vételt. Az EFDA-tól és az EIFI-től azonban érkeztek észrevételek a vámok esetleges visszamenőleges hatályú kivetésével kapcsolatban. Az EIFI jelezte, hogy egyetért a vámoknak a nyilvántartásba vételi időszak alatti beszedésével.

(162)

Az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerint feltétel, hogy a dömping „már huzamos ideje zajlik, illetve az importőrnek tudomása volt vagy tudnia kellett volna a dömpingről, a dömping mértékét és a vélt vagy megállapított kárt illetően”. A jelenlegi ügyben a Bizottság úgy vélte, hogy az importőröknek a vizsgálat megindításának időpontjától tudomása volt vagy tudniuk kellett volna a dömpingről a dömping mértékét és a vélt vagy megállapított kárt illetően.

(163)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés és a panasz nem bizalmas változata ugyanis számos olyan nyilatkozatot és bizonyítékot tartalmazott, amelyek alátámasztják és megállapítják az állítólagos dömping és kár mértékét, például az eljárás megindításáról szóló értesítés 3. és 4. szakaszában, valamint a panasz nem bizalmas változatának B. és C.5. szakaszában. Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőröknek és a felhasználóknak tudomása volt vagy tudniuk kellett volna az állítólagos dömpingről, annak mértékéről és az állítólagos kárról.

(164)

Az EFDA azonban azzal érvelt, hogy az uniós importőröknek nem volt történeti alapjuk arra, hogy a fej nélküli csavarokra vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetésére készüljenek, mivel a szóban forgó áruk esetében az érintett termék gyártása és szállítása jellemzően legfeljebb hat hónapos átfutási időt igényel. Például a 2025 januárja és márciusa között Európába érkező behozatalokat már 2024 júliusában, a vizsgálat megindítása előtt megrendelték. A Bizottság megállapította, hogy az e vizsgálat aktájában szereplő egyetlen érdemi bizonyíték sem erősítette meg, hogy a behozatalok esetében az átfutási idő akár hat hónap is lehet, így az érvelés spekulatív, és azt nem támasztják alá tényszerű adatok. A Bizottság ezért elutasította ezt az érvet.

(165)

Továbbá az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja szerint „a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható”, ami – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná a végleges vámok javító hatását.

(166)

A Bizottság által végzett elemzés kimutatta, hogy – az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében – a vizsgálati időszakban kárt okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése volt tapasztalható.

(167)

Ezen elemzés keretében a Bizottság összehasonlította az érintett termék vizsgálati időszakbeli havi átlagos behozatali volumeneit az eljárás megindítását követő átlagos havi behozatali volumenekkel és árakkal (a 2024 novembere és 2025 júniusa közötti időszakban), különbséget téve i. a vizsgálat megindítását követő első teljes hónapoktól a nyilvántartásba vétel utolsó teljes hónapjáig tartó időszak (2024. november – 2025. január) és ii. a vizsgálat megindítását követő első teljes hónapoktól az ideiglenes intézkedések elfogadásának utolsó teljes hónapjáig tartó időszak (2024. november – 2025. június) között.

1. táblázat

Kínából származó fej nélküli csavarok behozatala

 

Átlagos tonna/hónap

Átlagár (EUR/tonna)

Vizsgálati időszak (2023. július – 2024. június)

9 360

1 213

Vizsgálati időszak (2023. november – 2024. január)

8 768

1 141

Vizsgálati időszak (2023. november – 2024. június)

8 978

1 199

Vizsgálati időszak (2024. február-június)

9 105

1 233

Vizsgálati időszakot követő időszak (2024. november – 2025. január)

13 458

1 109

Vizsgálati időszakot követő időszak (2024. november – 2025. június)

13 427

1 104

A vizsgálati időszakot követő időszak (2025. február-június)

13 408

1 101

Forrás:

Surveillance 3 adatbázis ()

(168)

A Kínából érkező behozatal átlagos havi volumene a vizsgálati időszak alatt 9 360 tonna volt. A Kínából érkező behozatal havi átlagvolumene a vizsgálat megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő első teljes hónappal kezdődő és a nyilvántartásba vétel utolsó teljes hónapjával záruló időszakban (2024. november – 2025. január) 13 458 tonna volt, vagyis 44 %-kal meghaladta a vizsgálati időszakbeli értéket. A szezonalitásbeli különbségek elkerülése érdekében a vizsgálati időszakot követő behozatalt és a vizsgálati időszak azonos hónapjait (azaz a 2023 novemberétől 2024 januárjáig tartó időszak alatti 8 768 tonna havi átlagos behozatali volument) összehasonlítva a havi átlag változása még ennél is magasabb, 53 %-os növekedést mutat.

(169)

Ugyanez a tendencia figyelhető meg a vizsgálati időszak alatti behozatal és az ügy megindítását követő, az ideiglenes intézkedések elfogadásának utolsó teljes hónapjáig tartó időszak összehasonlításakor is.

(170)

A Kínából érkező behozatal havi átlagvolumene a vizsgálat megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő első teljes hónappal kezdődő és az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőző utolsó teljes hónapjával záruló időszakban (2024. november – 2025. június) 13 427 tonna volt, vagyis 43 %-kal meghaladta a vizsgálati időszakbeli értéket. A vizsgálati időszakot követő behozatalt és a vizsgálati időszak azonos hónapjait (azaz a 2023 novemberétől 2024 júniusáig tartó időszak alatti 8 978 tonna havi átlagos behozatali volument) összehasonlítva a havi átlag növekedése 50 %.

(171)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás megindítását követően a behozatal volumene jelentősen nőtt.

(172)

Az EFDA azzal érvelt, hogy a behozatali volumenek 2025 első hónapjaiban, különösen januárban és februárban megfigyelt növekedése összhangban van az ágazat szokásos szezonális tendenciáival, mivel a vállalatok jellemzően novemberben és decemberben csökkentik a készletek szintjét az év végi leltárkezelés miatt, majd az év első hónapjaiban feltöltik a készleteket. Ez az ingadozás független a dömpingellenes vizsgálattól, és inkább a szokásos piaci magatartást tükrözi. A Bizottság azonban elutasította ezt az érvet, mivel a vizsgálati időszak alatt és után is azonos időszakokat hasonlított össze, különösen az egyes évek első hónapjait, ezért az összehasonlítás tükrözte a szezonális hatásokat.

(173)

Az EFDA azzal érvelt, hogy a vizsgálati időszakban szokatlanul alacsony volt a behozatal volumene, mivel az uniós raktárakban a világjárvány után többletkészletek halmozódtak fel az ellátási lánc zavarai és a késedelmes szállítások miatt, amelyek készletfelhalmozáshoz vezettek. A behozatal vizsgálati időszakot követő növekedése nem szokásostól eltérő tendenciát, hanem piaci korrekciót tükröz, mivel a készletek visszatérnek a szokásos szintre. A Bizottság elutasította ezt az érvet, mivel – amint azt az ideiglenes rendelet (212) preambulumbekezdése megjegyzi – a vizsgálati időszakban a behozatali volumenek 2023-hoz képest nőttek, annak ellenére, hogy a vizsgálati időszakban az uniós kereslet alacsony maradt.

(174)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az átlagos importár csökkent a vizsgálat megindítását követően. Összehasonlítva i. a vizsgálat megindítását követő első teljes hónaptól a nyilvántartásba vétel utolsó teljes hónapjáig tartó időszakot a vizsgálati időszakbeli átlagárral, az ár 1 213 EUR/tonnáról 1 109 EUR/tonnára történő, 8,6 %-os csökkenése figyelhető meg, valamint összehasonlítva ii. a vizsgálat megindítását követő első teljes hónaptól az ideiglenes intézkedések elfogadásának utolsó teljes hónapjáig tartó időszakot a vizsgálati időszakbeli átlagárral, az ár 9 %-os csökkenése (1 213 EUR/tonnáról 1 104 EUR/tonnára) állapítható meg.

(175)

A fentiekre tekintettel a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a behozatal növekedése az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja értelmében várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását.

(176)

Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a visszamenőleges hatályú beszedés feltételei teljesülnek. Ezért az (EU) 2025/141 végrehajtási rendelet értelmében nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozó érintett termékre végleges dömpingellenes vámot kell kivetni.

(177)

A visszamenőleges hatállyal beszedendő vám mértékét az alábbi 1. cikk (2) bekezdésében szereplő végleges vám szintjén kell megállapítani.

(178)

Az érdekelt felek végleges tájékoztatását követően az EFDA – a Junyue és a Chinafar csoport támogatásával – vitatta a vámoknak az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti visszamenőleges hatályú alkalmazását, azzal érvelve, hogy a visszamenőleges hatályú kivetés feltételei nem teljesültek, mivel a vizsgált termék tekintetében nem állt rendelkezésre arra vonatkozó bizonyíték, hogy dömping huzamos ideje folyamatosan zajlik. Ezért az importőrök nem tudtak sem az állítólagos dömpingről, sem pedig az állítólagos kár mértékéről, különös tekintettel arra, hogy a termék kifejezetten kizárásra került az egyes vas vagy acél kötőelemekre vonatkozó korábbi dömpingellenes vizsgálatból (19).

(179)

Az EFDA hangsúlyozta, hogy az importőrök többsége kis- és középvállalkozás (kkv), amelyek korlátozott kapacitással rendelkeznek a dömpingkockázatok független értékelésére. Ezek a szervezetek jellemzően abból a feltételezésből indulnak ki, hogy az importált termékek ára méltányos, és észszerűtlen lenne elvárni a kkv-któl, hogy proaktívan óvintézkedéseket hozzanak a dömpinggel szemben olyan termékek esetében, amelyek korábban nem képezték dömpingellenes vizsgálat tárgyát, valamint hogy szankcionálják azokat. A behozatalnak a vizsgálat megindítását követő megugrása elsősorban az ellátási lánc átfutási idejének tudható be, amely akár nyolc hónap is lehet a megrendelés leadása és a vámkezelés között, nem pedig szándékos kijátszásnak. Ezért azt állították, hogy 2025 januárja és márciusa között az Unióba érkező behozatalt képező termékeket már 2024 májusa és júliusa között megrendelték. Megjegyezték, hogy más vizsgálatok során (20) az átfutási időket figyelembe vették annak elemzésekor, hogy szükség van-e a vámok visszamenőleges hatályú alkalmazására.

(180)

Az EFDA azt is kiemelte, hogy a vizsgált termék behozatali volumene 2025 februárjától csökkenni kezdett, ami a normális kereskedelmi forgalomhoz való visszatérést jelzi. Emellett az importárak folyamatosan emelkednek, ami azt jelzi, hogy a piaci feltételek természetes módon kiigazítják magukat. Úgy vélték, hogy ezek a fejlemények még inkább aláásták a visszamenőleges hatályú vámok indokolását.

(181)

Az EIFI vitatta a megrendelések leadása és a vámkezelés közötti hat hónapos átfutási időt, és benyújtott olyan információkat, amelyek ennél rövidebb átfutási időket mutattak 2024-ben. Azzal érvelt, hogy a vizsgálat megindítása (2024. október 17.) és a dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú alkalmazásának kezdete (2025. március 19.) között eltelt 153 napos időszak azt jelenti, hogy a vámköteles behozatalra vonatkozó megrendeléseket a vizsgálat megindítását követően adták le, amikor az importőröknek már tudomása volt az állítólagos dömpingről és kárról. Az EIFI hangsúlyozta, hogy a behozatali tendencia 2024 júliusától kezdődően a fej nélküli csavarok kínai behozatalának meredek emelkedését mutatta (12 694–22 584 tonna/hónap) a 2023. július előtti szinthez (6 510–11 449 tonna/hónap) képest. Ez a tendencia arra utal, hogy a piac tudatában volt a küszöbön álló dömpingellenes panasznak, mivel az importőrök a vámok elkerülése érdekében a szállításokat előbbre hozták. Az EIFI továbbá azt állította, hogy az importőrök tudatosan vállalták a visszamenőleges vámok kockázatát annak ellenére, hogy tudatában voltak a fentieknek, és most spekulatívan az átfutási időkre hivatkozva igyekeznek elkerülni a felelősséget.

(182)

Az EIFI azt is vitatta, hogy a kínai behozatal 2024–2025-ös ugrásszerű növekedése a világjárvány utáni készletkiigazításokat vagy szezonális tendenciákat tükrözte, azzal érvelve, hogy ez a dömpingellenes panasszal kapcsolatos piaci várakozásokból eredt. A 2025 első negyedévében az előző évhez képest tapasztalt 109 %-os növekedés és a tartós árcsökkenés (2023-ban 1 302 EUR/tonna, 2025 közepére 1 093 EUR/tonna) cáfolta az ideiglenes vagy ciklikus magatartásra vonatkozó állításokat. Az EIFI hangsúlyozta, hogy a hirtelen emelkedés és az árképzési tendenciák összefüggésben álltak a küszöbön álló vizsgálattal, érvénytelenné téve az alternatív magyarázatokat és kiemelve, hogy visszamenőleges hatályú vámokra van szükség a felfaló jellegű behozatal kezelése érdekében.

(183)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontja olyan „behozatalokra” vonatkozik, nem pedig olyan „megrendelésekre”, amelyek valószínűsíthetően súlyosan aláássák az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását. Ezeket a behozatalokat időzítésük, volumenük és a dömpingellenes vámok javító hatásának aláásása szempontjából kell értékelni. A 10. cikk (4) bekezdésének c) pontja attól függ, hogy az importőrök tudatában vannak-e a dömpingnek, de hangsúlyozza, hogy a visszamenőleges hatályú vámok nem büntető jellegűek. Céljuk ehelyett az, hogy megőrizzék a dömpingellenes intézkedések hatékonyságát azáltal, hogy kezelik azokat a behozatalokat, amelyek összességében alááshatják az intézkedések korrekciós hatását. A 10. cikk (4) bekezdésének d) pontja szerinti értékelés a behozatali volumenek és a piaci dinamika objektív hatását helyezi előtérbe az egyes importőrök szubjektív szándékaival vagy átfutási idejével szemben (21).

(184)

A jelenlegi vizsgálatban a Bizottság elismerte, hogy több hónap telhetett el a megrendelés leadása és a behozatal időpontja között. Áttekintette a felek által a vizsgált termék ellátási láncának átfutási idejeire vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat, de azokat megalapozatlanként vagy hiányosként többségében elutasította. A legfontosabb hiányosságok közé tartoztak a hiányzó megrendelések és/vagy a megfelelő számlák, amelyeket bizonyos esetekben vámokmányok követtek. Emellett az információkat szolgáltató egyes importőrök nem működtek együtt a vizsgálatban, így az Unióba irányuló teljes behozatali volumenük ismeretlen maradt. Következésképpen az együttműködő importőrök által benyújtott információk a vizsgált termék Unióba irányuló teljes behozatalának kevesebb mint 5 %-át tették ki a vizsgálati időszak alatt. Ezért amellett, hogy a (183) preambulumbekezdésben említett elvekre tekintettel lényegében irrelevánsak voltak, a Bizottság az adatokat nem tekintette kellően reprezentatívnak annak feltételezéséhez, hogy az összes többi importőr hasonló helyzetben van.

(185)

Tekintettel a behozatal vizsgálati időszakot követő jelentős növekedésére vonatkozó bizottsági elemzésre, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy bár a 2024 novembere és 2025 februárja közötti szállítások némelyike részben a vizsgálatot megelőző, 2024 októbere előtt leadott megrendelésekhez kapcsolódhat, ez nem volt elegendő ahhoz, hogy magyarázattal szolgáljon a behozatal tartós megugrására, amely 2025 februárja és júniusa között 47 %-os növekedést mutatott 2024 azonos időszakához képest. A Bizottság emellett a termék átlagos importárának 11 %-os csökkenését figyelte meg 2025 februárja és júniusa között a 2024. február és június közötti időszakhoz képest, ami nem áll összhangban az EFDA-nak a piac normalizálódására vonatkozó állításával. Ez az árcsökkenés – a behozatal volumenének megugrásával együttesen – közvetlenül aláásta a felek azon érvét, mely szerint 2025 februárja után a kereskedelmi forgalom természetes módon visszatért a korábbi szintre.

(186)

Ezenkívül az EFDA azon állítását, miszerint a 2025 januárja és márciusa között az Unióba irányuló behozatalt képező termékeket már 2024 májusa és júliusa között megrendelték, a Bizottság az átlagos importár elemzése alapján helytelennek találta. Ha az állítás pontos volt, a 2025. január-március közötti időszak átlagos importárának (tonnánként 1 057 EUR) a 2024. május és július közötti vagy korábbi ártartományhoz kellett volna igazodnia (tonnánként 1 218 EUR), ehelyett azonban 13 %-kal alacsonyabb volt.

(187)

A Bizottság elutasította a felek azzal kapcsolatos érvelését, hogy a vizsgált termék kizárásra került az egyes vas vagy acél kötőelemekre vonatkozó korábbi dömpingellenes vizsgálatból, mivel ez a jelenlegi eljárás szempontjából irreleváns. A bevett gyakorlat alapján és az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerint minden vizsgálat a panaszban meghatározott termékkörre korlátozódik. Az a tény, hogy a csavarok, illetve fejescsavarok nem szerepeltek a korábbi panaszban, nem érvényteleníti a jelenlegi vizsgálatot, mivel bármely eljárás hatályát kizárólag a szóban forgó panaszban bemutatott konkrét állítások és bizonyítékok határozzák meg. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a fej nélküli csavarokat, valamint az egyéb vas vagy acél kötőelemeket gyártó ágazatok a gyártási folyamatok, a piaci funkciók és a kár tekintetében különböznek egymástól. A feleknek a korábbi kizárásra való hivatkozása ezért téves, mivel összemosott több, különböző termékkörökre vonatkozó független vizsgálatot. Ezt az érvet ennek megfelelően a Bizottság mint ténybeli és jogi alapot nélkülözőt elutasította.

(188)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vámok visszamenőleges hatályú alkalmazása indokolt, mivel a bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozatal ugrásszerű növekedése és a szállítások időzítése nem volt összeegyeztethető az átfutási időkkel, és teljesülnek az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti visszamenőleges hatályú kivetés feltételei.

(189)

Az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése értelmében a vám visszamenőleges hatállyal 2025. március 19-től alkalmazandó.

9.   ZÁRÓ RENDELKEZÉS

(190)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(191)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a következő termék behozatalára: a jelenleg a 7318 15 42 és 7318 15 48  KN-kódok alá tartozó és a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy – a rozsdamentes acél kivételével – acélból készült csavar és fejescsavar, anyával és alátéttel is, fej nélkül, szakítószilárdságtól függetlenül, az állványcsavar és más facsavar, a csavaros kampó és a csavargyűrű, az önfúró-, önmetsző- és menetnyomó csavar, valamint a vasúti sín szerkezeti anyagának rögzítésére szolgáló csavar és fejescsavar kivételével.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végletes dömpingellenes vámtétel a következő:

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám (%)

TARIC-kiegészítő kód

Zhejiang Junyue Standard Part Co., Ltd.

54,7

89ML

Brother Group:

—

Jiaxing High-enter Fasteners Co., Ltd.

—

Zhejiang Morgan Brother Technology Co., Ltd.

—

Jiaxing Brother Standard Part Co., Ltd.

57,1

89MM

Chinafar Group:

—

Jiaxing Chinafar Standard Parts Co., Ltd.

—

Jiangsu Zhe Fasteners Co., Ltd.

72,3

89MN

A mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok

59,8

Lásd a mellékletet

Minden más vállalat

72,3

8 999

(3)   A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (tonna) fej nélküli csavart a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Amíg ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalat esetében alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Az (EU) 2025/1189 végrehajtási rendelettel ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni. A dömpingellenes vám végleges vámtételeit meghaladóan biztosított összegeket fel kell szabadítani.

3. cikk

A Bizottság az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott mértékű végleges dömpingellenes vámot vet ki a következő termék behozatalára: az (EU) 2025/141 végrehajtási rendelet alapján nyilvántartásba vett, a jelenleg a 7318 15 42 és 7318 15 48  KN-kódok alá tartozó és a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy – a rozsdamentes acél kivételével – acélból készült csavar és fejescsavar, anyával és alátéttel is, fej nélkül, szakítószilárdságtól függetlenül, az állványcsavar és más facsavar, a csavaros kampó és a csavargyűrű, az önfúró-, önmetsző- és menetnyomó csavar, valamint a vasúti sín szerkezeti anyagának rögzítésére szolgáló csavar és fejescsavar kivételével. A vám 2025. március 19-től alkalmazandó.

4. cikk

Az 1. cikk (2) bekezdése módosítható új, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók felvételével, amelyeket a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított megfelelő súlyozott átlagos dömpingellenes vámtétel hatálya alá kell vonni. Az új exportáló gyártónak igazolnia kell a következőket:

a)

a 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó vizsgálati időszakban nem exportálta az 1. cikk (1) bekezdésében megnevezett árut;

b)

nem áll kapcsolatban egyetlen olyan exportőrrel vagy gyártóval sem, amely az e rendelettel bevezetett intézkedések hatálya alá tartozik, és amely együttműködhetett volna az eredeti vizsgálatban; valamint

c)

a vizsgálati időszak vége után exportálta ténylegesen az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy jelentős mennyiséget exportál az Unióba.

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2025. október 22-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.

(2)   HL C, C/2024/6209, 2024.10.17., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/6209/oj.

(3)  A Bizottság (EU) 2025/141 végrehajtási rendelete (2025. január 29.) a Kínai Népköztársaságból származó, fej nélküli csavarok behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről (HL L, 2025/141, 2025.1.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/141/oj).

(4)  A Bizottság (EU) 2025/1189 végrehajtási rendelete (2025. június 13.) a Kínai Népköztársaságból származó fej nélküli csavarok behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2025/1189, 2025.6.16., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/1189/oj).

(5)  A 2024. október 9-i t24.008386. sz. TRON-fájl.

(6)  A 7308 90 98 90 TARIC-kód: „Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek és részeik (pl. híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) kivételével) vasból vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas, idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból”.

(7)  KTF-szám: ESBTIESBTI2024SOL550, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/ebti/ebti_home.jsp?Lang=en.

(8)  A Tanács 1950/97/EK rendelete (1997. október 6.) az Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó polietilénből vagy polipropilénből készült zsákok és zacskók behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 276., 1997.10.9., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1997/1950/oj) és A Tanács 2003/97/EK rendelete (1997. október 13.) a Kínai Népköztársaságból származó szőtt poliolefin zsákok és zacskók behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 284., 1997.10.16., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1997/2003/oj).

(9)  A Tanács 1950/97/EK rendelete (1997. október 6.) az Indiából, Indonéziából és Thaiföldről származó polietilénből vagy polipropilénből készült zsákok és zacskók behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 276., 1997.10.9., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1997/1950/oj).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/oj).

(11)   https://datawarehouse.dbd.go.th/index, utolsó megtekintés: 2025. július 23.

(12)  Bangkok Fastener and Supply Co., Ltd., Bee Fastener Co., Ltd., Clarendon Specialty Fasteners, valamint S. J. Screwthai Company Limited.

(13)  Hitech Fastener Manufacture (Thailand) Co. Ltd., Mkt Fastener (Thailand) Company Limited, Tong Herr Fasteners (Thailand) Company Limited, Ty Union Fasteners Company Limited, valamint Bangkok Fastening Company Limited.

(14)  IT Fasteners Limited Partnership, S.K.M. Fasteners Co., Ltd.

(15)  Taiyo Fastener (Thailand) Co., Ltd, Topy Fasteners (Thailand) Ltd., Sangthong Salakphan Company Limited, Thai Mongkol Fasteners Company Limited, valamint Mongkol Fasteners & Parts Co., Ltd.

(16)   https://www.topy.co.th/ (utolsó megtekintés: 2025.9.16.).

https://www.xn--72ca6basbt6cwa6f4b1a8owe.com/ (utolsó megtekintés: 2025.9.16.).

https://www.thaimongkol.com (utolsó megtekintés: 2025.9.16.).

https://th.nc-net.com/company/101653/ (utolsó megtekintés: 2025.9.16.).

(17)   บริษัท มงคลฟาสเทนเนอร์สแอนด์พาร์ทส จำกัด | Ban Bo Thong | Facebook (utolsó megtekintés: 2025.9.16.).

(18)  E-mail-cím: TRADE-TDI-NAME-CHANGE-REQUESTS@ec.europa.eu; European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate G, Wetstraat 170 Rue de la Loi, 1040 Bruxelles/Brussels, Belgique/België.

(*1)   2025. július 7-i kivonat.

(19)  A Bizottság (EU) 2022/191 végrehajtási rendelete (2022. február 16.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes vas vagy acél kötőelemek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 36., 2022.2.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2022/191/oj).

(20)  Például: a Bizottság (EU) 2025/45 végrehajtási rendelete (2025. január 8.) a Kínai Népköztársaságból származó mobil személyemelők behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L, 2025/45, 2025.1.9., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/45/oj).

(21)  E tekintetben a Bizottság a T-749/16, Stemcor London Ltd és Samac Steel Supplies Ltd kontra Európai Bizottság ügyben 2019. május 8-án hozott ítéletre (ECLI:EU:T:2019:310) hivatkozik.

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (átdolgozás) (HL L, 2024/2509., 2024.9.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).


MELLÉKLET

A mintában nem szereplő kínai együttműködő exportáló gyártók

Név

TARIC-kiegészítő kód

ANHUI GOODLINK FASTENER CO., Ltd.

89MO

CELO Suzhou Precision Fasteners Co., Ltd.

89MP

CHANGZHOU MIKI HARDWARE TECHNOLOGY CO., Ltd.

89MQ

Cixi Jinmao Fastener Co., Ltd.

89MR

Eagle Metalware Co., Ltd.

89MT

EVERGREEN (ZHEJIANG) INTELLIGENT MANUFACTURING CO., Ltd.

89MW

FASTWELL METAL PRODUCTS CO., Ltd.

89MX

HAI YAN MACHINERY CO., Ltd.

89MZ

Haining Xinxing Fasteners Co., Ltd.

89NB

Haining Zhongheng Metal Products Co., Ltd.

89NC

HAIYAN LONGCHENG STANDARD PARTS CO., Ltd.

89ND

HAIYAN BOLT CO., Ltd.

89NE

Haiyan C&F Fittings Co., Ltd.

89NF

Haiyan Jiamei Hardware Manufacturing and Tech. Co., Ltd.

89NG

HAIYAN JINNIU FASTENERS CO., Ltd.

89NH

HAIYAN LONGSHENG HARDWARE CO., Ltd.

89NI

Haiyan Wancheng Fasteners Co., Ltd.

89NJ

Haiyan Wandefu Precision Hardware Co., Ltd.

89NK

Haiyan Xingang Standard Parts Co., Ltd.

89NL

Haiyan Xinyuan Technology Co., Ltd.

89NN

Haiyan Xinyue Electrical Appliances Co., Ltd.

89NO

HAIYAN YINGJIE FASTENER CO., Ltd.

89NP

Haiyan Yuanzhong Hardware Co., Ltd.

89NR

Handan Changfa Fastener Manufacturing Co., Ltd.

89NS

Handan City Daoning Fastener Manufacturing Co., Ltd.

89NT

Handan Haosheng Fastener Co., Ltd.

89NV

HANDAN MINGXIN METAL PRODUCTS CO., Ltd.

89NX

HANDAN TONGHE FASTENER MANUFACTURE CO., Ltd.

89NY

Handan Xiaojun Fastener Manufacturing Co., Ltd.

89NZ

Handan Xingbang Fastener Co., Ltd.

89OA

Handan Yaofeng Fastener Manufacturing Co., Ltd.

89OB

Handan Yongnian Hongji Machinery Parts Co., Ltd.

89OC

Handan Zhonglong Fastener Manufacturing Co., Ltd.

89OD

Hebei Chengyi Engineering Materials Co., Ltd.

89OE

Hebei Fuao Fastener Manufacturing Co., Ltd.

89OF

Hebei Goodfix Industrial Co., Ltd.

89OG

HEBEI YUETONG FASTENERS MANUFACTURING CO., Ltd.

89OI

Jiangsu Hengyue Hardware Co., Ltd.

89OJ

JIANGSU LIRUNYOU MACHINERY TECHNOLOGY CO., Ltd.

89OK

JIASHAN SANXIN FASTENER Co., Ltd.

89OM

Jiashan Tianyang Fastener Co., Ltd.

89ON

JIASHAN WEIJIE HARDWARE CO., Ltd.

89OO

Jiaxing Aerotec Precision Co., Ltd.

89OP

JIAXING BROTHER UNITED FASTENER CO., Ltd.

89OQ

JIAXING CHUANGLI HARDWARE CO., Ltd.

89OR

JIAXING EXCELLENT FASTENER CO., Ltd.

89OS

JIAXING GOOD METAL TECHNOLOGY CO., Ltd.

89OT

JIAXING HONGJIAN TECHNOLOGY CO., Ltd.

89OU

JIAXING JIAWEI MACHINERY TECHNOLOGY COMPANY, Ltd.

89OV

JIAXING JINYU FASTENER FACTORY, Ltd.

89OW

Jiaxing Jiuli Precision Manufacturing Co., Ltd.

89OX

Jiaxing Julong Hardware Technology Co., Ltd.

89OY

JIAXING KINFAST HARDWARE CO., Ltd.

89OZ

JIAXING LONGFIX FASTENERS CO., Ltd.

89PA

JIASHAN PAILONG METAL PRODUCT CO., LTD.

89XE

JIAXING RISEN HARDWARE CO., Ltd.

89PC

JIAXING SUNFAST METAL CO., Ltd.

89PD

JIAXING YIDA NEW MATERIAL TECHNOLOGY CO., Ltd.

89PE

Jinan Star Fastener Co., Ltd.

89PF

JOYSTART AUTOMOTIVE PARTS CO., Ltd.

89PG

Langxi Longwei Metal Technology Co., Ltd.

89PH

Langxi Mingfeng Fasteners Co., Ltd.

89XF

Lianyungang Jinyu Hardware Co., Ltd.

89PI

LIANYUNGANG PINGXIN FASTENER COMPANY LIMITED

89PJ

Lianyungang Xincheng hardware Co., Ltd.

89PK

LYG Dragonscrew Co., Ltd.

89PL

MIANXUAN FASTENERS CO., Ltd.

89PM

NEDSCHROEF FASTENERS (KUNSHAN) CO., Ltd.

89PN

Ningbo Da Zhi Machine Technology CO., Ltd.

89PO

Ningbo Jinding Fastening Piece CO., Ltd.

89PR

NINGBO LEMNA PRODUCT TECHNOLOGY CO., Ltd.

89PS

Ningbo Sardis Hardware Products Co., Ltd.

89PT

NINGBO YINZHOU HAIYUN METAL PRODUCTS CO., Ltd.

89PV

Ningbo Zhenghai Yongding Fastener Co., Ltd.

89PW

NINGBO ZHENHAI DINGLI FASTENER SCREW CO., Ltd.

89PX

Ningbo Zhongjiang High Strength Bolts Co., Ltd.

89PY

OK TECH CO., Ltd.

89PZ

PINGHU DRAGON FASTENER CO., Ltd.

89QA

QIFENG PRECISION INDUSTRY SCI-TECH CORP.

89QC

Qingdao Super Star Tools Co., Ltd.

89QD

QINGDAO VANKU INDUSTRY GROUP

89QE

QINGDAO XINHUA HARDWARE PRODUCTS CO., Ltd.

89QF

SHANGHAI FIRM METAL CO., Ltd.

89QG

Shanghai Kingpluse Industry Co., Ltd.

89QH

Shanghai Moutain Industries Co., Ltd.

89QJ

SHANGHAI ROMAX HARDWARE CO., Ltd.

89QK

SHANGRAO CITY YIWEN FASTENER CO., LIMITED

89QL

Suzhou YNK Fastener Co., Ltd.

89QM

T&Y Hardware Industry Co., Ltd.

89QN

TAISHAN DONYI HARDWARE CO., Ltd.

89QO

TANDL INDUSTRY CO., Ltd.

89QP

Xingtai Mindu Industrial Co. Ltd.

89QQ

Yongnian Country Tianbang Fasteners Co., Ltd.

89QR

Zhejiang Cooper Turner Beck Green Energy Co., Ltd.

89QT

Zhejiang Donghe Machinery Technology Corporation Limited

89QV

ZHEJIANG EXCELLENT INDUSTRIES CO., Ltd.

89QW

Zhejiang Haixun Precision Technology Co., Ltd.

89QX

ZHEJIANG HYSTRON AUTO PARTS CO., Ltd.

89QY

ZHEJIANG NEW SHENGDA FASTENER CO., Ltd.

89QZ


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/2153/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)