A Tanács határozata

(1999. december 6.)

a Bolgár Köztársaság csatlakozási partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról, közbülső célokról és feltételekről

(1999/857/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatásról, és különösen a csatlakozási partnerségek létrehozásáról szóló, 1998. március 16-i 622/98/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A luxembourgi Európai Tanács kijelentette, hogy a csatlakozási partnerség egy olyan új eszköz, amely a megerősített előcsatlakozási stratégia kulcselemét képezi.

(2) A 622/98/EK rendelet szerint a Tanács feladata dönteni – minősített többséggel eljárva és a Bizottság javaslatát követően – a tagjelölt államoknak felajánlandó csatlakozási partnerségekben megfogalmazott elvekről, prioritásokról, közbülső célokról és feltételekről, valamint azok későbbi jelentősebb módosításairól.

(3) A közösségi támogatás feltétele a lényegi elemek teljesítése, különösen az Európa-megállapodásokból származó kötelezettségek tiszteletben tartása és a koppenhágai kritériumok teljesítésének megvalósulásában való előrelépés. Amennyiben valamely lényegi elem teljesítése hiányzik, úgy a Tanács – minősített többséggel eljárva a Bizottság javaslata alapján – megteheti a megfelelő lépéseket az előcsatlakozási támogatással kapcsolatban.

(4) A luxembourgi Európai Tanács úgy határozott, hogy a csatlakozási partnerség végrehajtásának és a közösségi vívmányok átvételében történő előrehaladásnak az ellenőrzésére az Európa-megállapodások szerinti szervek keretében kerül sor.

(5) A Bizottság 1999-ben elkészített éves jelentése objektív elemzést nyújtott a Bolgár Köztársaság csatlakozásra való felkészüléséről és számos prioritási területet határozott meg a munka folytatására.

(6) A csatlakozásra való felkészüléshez a Bolgár Köztársaságnak fel kell frissítenie a közösségi vívmányok átvételére vonatkozó nemzeti programját; e programnak ütemtervet kell kijelölnie a csatlakozási partnerségben megfogalmazott prioritások és közbülső célok megvalósítására,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 622/98/EK rendelet 2. cikkével összhangban a Bolgár Köztársaság csatlakozási partnerségében megfogalmazott elveket, prioritásokat, közbülső célokat és feltételeket az e határozat szerves részét képező melléklet tartalmazza.

2. cikk

A csatlakozási partnerség megvalósításának ellenőrzését az Európa-megállapodásban rögzített szervek és a Tanács megfelelő szervei végzik, amelyekhez a Bizottság rendszeres időközönként jelentést küld.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 1999. december 6-án.

a Tanács részéről

az elnök

T. Halonen

[1] HL L 85., 1998.3.20., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

BULGÁRIA: 2000. ÉVI CSATLAKOZÁSI PARTNERSÉG

1. CÉLKITŰZÉSEK

A csatlakozási partnerség célja, hogy egységes keretbe foglalja a Bizottság 1999-ben a Bulgáriának az Európai Unióhoz való csatlakozás felé tett előrehaladásáról készített éves jelentésében meghatározott, további erőfeszítéseket igénylő prioritási területeket, az e prioritások megvalósításának elősegítésére Bulgária számára rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket, valamint a támogatásra vonatkozó feltételeket. E csatlakozási partnerség az alapja számos olyan politikai eszköznek, amely a tagjelölt országokat segíti a tagságra való felkészülésben. Ilyen eszközök többek között a közösségi vívmányok átvételére vonatkozó felülvizsgált nemzeti program, a középtávú gazdaságpolitikai prioritások közös értékelése, a szervezett bűnözés elleni egyezmény, valamint a nemzeti fejlesztési tervek és egyéb olyan ágazati tervek, amelyek a tagság elnyerése után a strukturális alapokban való részvételhez, illetve a csatlakozás előtt az ISPA és a SAPARD-program végrehajtásához szükségesek. Ezen eszközök eltérő jellegűek, és mindegyikük kidolgozása és végrehajtása egyedi eljárások szerint történik. Nem képezik szerves részét e partnerségnek, de követelményeiknek illeszkedniük kell a partnerség céljaihoz.

2. ALAPELVEK

Az egyes tagjelölt államokra vonatkozó kiemelt területek meghatározása összefüggésben van az adott állam azon képességével, hogy a koppenhágai kritériumokból következő kötelezettségeket milyen ütemben tudja felvállalni; e kritériumok szerint a tagság feltételei a következők:

- a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme,

- működő piacgazdaság; azon képesség megszerzése, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel,

- a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalására való képesség.

Az Európai Tanács madridi ülésén hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a tagjelölt államok átalakítsák közigazgatási struktúráikat, hogy ezáltal biztosítsák a csatlakozást követően a közösségi politikák harmonikus működését, és luxembourgi ülésén hangsúlyozta, hogy a közösségi vívmányok beépítése a nemzeti jogba szükséges, de önmagában véve nem elegendő; szükséges annak biztosítása, hogy azt valóban alkalmazzák is.

3. PRIORITÁSOK ÉS KÖZBÜLSŐ CÉLOK

A Bizottság éves jelentései rávilágítanak arra, hogy a tagjelölt országok részéről egyes területeken milyen mértékű erőfeszítésekre van még szükség a csatlakozásra való felkészülésben. Ebben a helyzetben meg kell határozni a prioritások megvalósításának közbülső szakaszait, amelyek az érintett államokkal közösen kidolgozott pontos célkitűzésekkel egészülnek ki; e célkitűzések teljesítésétől függ a megadott támogatás mértéke, valamint a folyamatban lévő tárgyalások folytatása bizonyos országokkal és új tárgyalások megkezdése más országokkal. A módosított csatlakozási partnerség prioritásai és közbülső céljai ismételten két csoportra oszlanak – rövid és középtávúakra. A rövid távú csoportba sorolt célokat az alapján választották ki, hogy reálisan feltételezhető, hogy Bulgária 2000. végéig teljesíti ezeket vagy jelentős előrehaladást ér el megvalósításukban. A középtávú csoportba sorolt prioritások teljesítése várhatóan egy évnél hosszabb időszakot vesz igénybe, de a munkának, amennyiben lehetséges, már 2000-ben el kell kezdődnie. Az 1998-as csatlakozási partnerség prioritásainak teljesítésében elért előrehaladás kiértékelésére az 1999-ben elkészített éves jelentésben került sor. E kiértékelés felhasználásra került a jelen partnerség prioritásainak kidolgozásakor.

1999. május 31-én Bulgária benyújtotta a közösségi vívmányok átvételére vonatkozó nemzeti programjának módosított változatát. Ez egy olyan ütemtervet tartalmaz a prioritások és a közbülső célok elérésére, amely az első csatlakozási partnerségen alapul, és meghatározza a szükséges igazgatási struktúrákat és pénzügyi forrásokat.

A csatlakozási partnerség kijelöli Bulgária csatlakozási előkészületeinek prioritási területeit. Bulgáriának emellett érdemben kell foglalkoznia az éves jelentésben megjelölt összes kérdéssel. Fontos továbbá, hogy Bulgária eleget tegyen a jogszabályok közelítésével és a közösségi vívmányok átvételével kapcsolatos azon kötelezettségvállalásainak, amelyek az Európa-megállapodás, az átvilágítási gyakorlat és a tárgyalási folyamat alapján kötelezik. Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi vívmányok átvétele a nemzeti jogrendbe önmagában nem elegendő; biztosítani kell, hogy azokat valóban ugyanolyan szinten alkalmazzák, mint a Közösségben. Az alábbiakban felsorolt területek mindegyikénél szükséges a közösségi vívmányok hitelt érdemlő és hatékony végrehajtása és alkalmazása.

A Bizottság éves jelentése alapján Bulgária számára a következő rövid és középtávú prioritásokat és közbülső célokat határozták meg:

3.1. Rövid távú célok (2000)

Politikai kritériumok:

- A roma-keretprogram végrehajtásának megkezdése és az etnikai és demográfiai kérdésekkel foglalkozó nemzeti tanács megerősítése, beleértve a szükséges pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását; a megkülönböztetés elleni küzdelmet érintő intézkedések végrehajtása (beleértve a közigazgatást is); a foglalkoztatási lehetőségek fejlesztése és a képzéshez való hozzáférés lehetőségének növelése.

Gazdasági kritériumok:

- A versenyképesség fokozása egy piacorientált vállalkozási struktúra kialakításával; az üzleti környezet fejlesztése és a hazai és külföldi befektetések támogatása, különösen a jogi és közigazgatási eljárások egyszerűsítésével.

- Az állami vállalatok és bankok átlátható privatizációjának biztosítása.

- A csőd- és felszámolási eljárás fejlesztése és alkalmazásuk egyszerűsítése.

- Átalakítási terv elfogadása az acélágazat számára.

Belső piac:

- Közbeszerzés: a közbeszerzési eljárások összehangolása.

- Szellemi és ipari tulajdonjogok: az ipari tulajdonjogokra és a védjegyre vonatkozó jogi szabályozás összehangolása és alkalmazása, beleértve a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelmet.

- Adatvédelem: nemzeti jogi előírások elfogadása és egy felügyelő szerv létesítése.

- Áruk szabad mozgása: az új, globális megközelítés elveinek alkalmazására kerettörvény elfogadása a műszaki követelményekről; a szabványosításra vonatkozó új törvény végrehajtása és az új infrastruktúra megerősítése; a vegyi anyagokra, élelmiszerekre és gyógyszerkészítményekre vonatkozó kerettörvény elfogadása.

- Tőke szabad mozgása: a külföldre irányuló közvetlen befektetések és a bolgár állampolgárok külföldi értékpapírokba való befektetésének liberalizálása; ütemterv felállítása a tőkemozgások terén megmaradó korlátozások liberalizálására, beleértve a földtulajdon megszerzését.

- Szolgáltatások szabad mozgása: a felügyelő szervek megerősítése.

- Verseny: az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok elfogadása; az állami támogatásokra vonatkozó jelentések javítása; állami támogatásokra vonatkozó leltár felállítása; a versenykorlátozó megállapodásokra vonatkozó másodlagos jogszabályok elfogadása.

- Adózás: a jogszabályok összehangolása a HÉA tekintetében és ütemterv kidolgozása a jövedéki adók összehangolására; annak biztosítása, hogy az új adózási rendelkezések megfelelnek a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódexnek; az adóbeszedés rendszerének javítása nemzeti és regionális szinten, különösen a HÉA-adatfeldolgozás megerősítésével;

- Vámügy: az új vámkódex és végrehajtási rendelkezései alkalmazásának biztosítása.

Mezőgazdaság:

- A jogszabályok további összehangolása az állat- és növényegészségügy területén és a vonatkozó ellenőrzések javítása, különösen a jövőbeli külső határokon.

- A hús- és tejfeldolgozó üzemek modernizációja az Európai Unió higiéniai és közegészségügyi normáinak betartása érdekében.

- Szőlőkataszter bevezetése.

Energia:

- Az energiatörvény végrehajtása és a vonatkozó másodlagos jogszabályok elfogadása; az ágazati jogi szabályozás és a vonatkozó reformtervek előkészítése (villamos energia és gáz) és a szabályozó hatóságok megerősítése.

- Költségalapú és átlátható energiaárakat lehetővé tevő ár- tarifastruktúra kialakítása.

- Energiastratégia végrehajtásának megkezdése, különös tekintettel az energiahatékonyságra; az energiaszükségletre vonatkozó előrejelzések felülvizsgálata reálisabb növekedési és energia-intenzitási forgatókönyvek alapján.

- Reális ütemterv elfogadása és végrehajtása a kozloduji atomerőmű 1-es, 2-es, 3-as és 4-es blokkjának bezárására és leszerelésére; a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésének felügyelete.

- A nukleáris biztonságért felelős hatóság függetlenségének és műszaki kapacitásának további megerősítése.

Közlekedés:

- A tengeri közlekedésre vonatkozó biztonsági előírások összehangolása.

Foglalkoztatás és szociális ügyek:

- A szociális partnerek közösségi vívmányok fejlesztésére és megvalósítására irányuló kapacitásjavítási erőfeszítéseinek támogatása, különösen a kétoldalú szociális párbeszéd keretében.

- Nemzeti stratégia kidolgozása a foglalkoztatási politika közös felülvizsgálata alapján, az európai foglalkoztatási stratégiában való későbbi részvétel céljából.

Környezet:

- A vízre, levegőre és a hulladékokra vonatkozó keretjogszabályok átültetésének folytatása; különböző irányelvekre vonatkozó, részletes összehangolási programok előkészítése és végrehajtása; a végrehajtási struktúrák megerősítése, különösen regionális szinten.

- Terv kidolgozása a beruházások finanszírozására (irányelvek szerint), az összehangolás költségeinek, valamint a reális, állami és magán pénzügyi források becsléseinek alapján, éves bontásban.

- A környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó irányelv nemzeti jogba való teljes átültetése és tényleges alkalmazása.

Igazság- és belügy:

- Hatékony határellenőrzési rendszerek kialakítása és a szolgálatok együttműködése az illegális bevándorlás megakadályozása és a Schengeni Információs Rendszerben való teljes jogú részvétel érdekében.

- Új kerettörvények végrehajtása és alkalmazása a bevándorlás és a menekültügyi eljárás területén.

- A végrehajtó szervek és az igazságszolgáltatás fejlesztése (személyzet létszáma, alkalmazás, képzés és felszerelés) a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a korrupció elleni küzdelem folytatása érdekében; a rendőrség és a vámhatóság megerősítése és hatékonyabb együttműködés biztosítása a végrehajtó szervek között.

- Nemzeti stratégia kidolgozása a korrupció elleni küzdelem és a pénzmosás visszaszorítására irányuló kapacitás megerősítése céljából; a bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosásáról szóló európai egyezmény és a korrupcióról szóló európai büntetőjogi egyezmény, továbbá a korrupció elleni küzdelemről szóló OECD-egyezmény megerősítése.

A közigazgatási és igazságügyi kapacitás megerősítése, beleértve az Európai Uniótól származó pénzeszközök igazgatását és ellenőrzését:

- Phare [1] , ISPA [2] és SAPARD [3]: a nemzeti fejlesztési terv és a vidékfejlesztési terv továbbfejlesztése; azon jogi, igazgatási és költségvetési keretelőírások elfogadása (ellenőrzési kézikönyv és ellenőrzési nyomvonal), amelyek lehetővé teszik az ISPA és a SAPARD programozását és igazgatását, beleértve a rendszeres környezeti hatásvizsgálatokat és a közösségi pénzeszközökből társfinanszírozott projektekre vonatkozó, az Európai Unió előírásainak megfelelő közbeszerzési szabályozást; és egy működőképes kifizető szerv létrehozása a SAPARD-program számára.

- A jogi keretek kialakításának befejezése és a belső és külső pénzügyi ellenőrzésért felelős szervek megerősítése, beleértve a regionális ellenőrző szerveket, különösen egy átfogó informatikai rendszer felhasználásával és az előzetes ellenőrzés, a jóváhagyás és a belső pénzügyi ellenőrzés világos elkülönítésével; a nemzeti belső pénzügyi ellenőr/könyvvizsgáló "funkcionális függetlenségének" bevezetése központi és helyi szinten, beleértve az előzetes pénzügyi ellenőrzést.

- A közszolgálatra vonatkozó törvény végrehajtása.

- Az ügyészek és bírák függetlenségének és az igazságszolgáltatás hatékonyságának megerősítése, beleértve a jogesetek feldolgozását és alternatív vitarendezési mechanizmusokat; a polgári és büntető ítéletek végrehajtásának javítása.

- Az új jogszabályok pénzügyi és intézményi hatásainak értékelésére szolgáló kapacitás megerősítése.

3.2. Középtávú célok

Politikai kritériumok:

- A roma-keretprogram végrehajtásának folytatása.

Gazdasági kritériumok:

- Az általános makropénzügyi stabilitás fenntartása; a versenyképesség javítása piacorientált struktúra-átalakítással, beleértve a kis- és középvállalkozások privatizációs folyamatának befejezését; a piacgazdasági intézmények megerősítése; a vállalkozások jogi környezetének javítása.

- Éves pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó eljárás megállapítása, az államháztartás, különösen a fiskális helyzet jelentésének, felügyeletének és ellenőrzésének az Európai Unió eljárásával való összhangba hozására.

- Az acélszektor átalakítására irányuló program végrehajtása.

- Működő ingatlanpiac létrehozása és az ingatlan-nyilvántartás elkészítésének befejezése.

Belső piac:

- Közbeszerzés: átlátható közbeszerzési eljárás biztosítása központi és regionális szinten.

- Szellemi és ipari tulajdonjogok: az összehangolás befejezése és az ipari tulajdonjogok (védjegy, földrajzi eredet és ipari minta) érvényesítése, beleértve a hatékony határellenőrzési intézkedéseket.

- Adatvédelem: a jogszabályok végrehajtása.

- Áruk szabad mozgása: az új megközelítés szerinti irányelvek végrehajtásának megkezdése; a hagyományos műszaki előírások összehangolásának folytatása; piac-felügyeleti rendszer felállítása.

- Személyek szabad mozgása: a diplomák kölcsönös elismerése összehangolásának befejezése.

- Szolgáltatások szabad mozgása: az összehangolás befejezése és a banktörvény, a biztosítékokra vonatkozó törvény, valamint az értékpapírtörvény végrehajtása; garancia-eljárások alkalmazása, továbbá a hitelezési és értékpapír-kibocsátási eljárások egyszerűsítése.

- Verseny: a versenykorlátozó megállapodások és állami támogatások felügyeletével foglalkozó hatóságok és a vonatkozó eljárások megerősítése.

- Távközlés: a nemzeti szabályozó hatóságok megerősítése.

- Adózás: a közösségi vívmányokkal való teljes körű összehangolás az adózás területén, beleértve a HÉA átmeneti közösségi szabályozását; a hatályos törvények felülvizsgálata és a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódexnek való megfelelés biztosítása; az igazgatás és az ellenőrzési eljárások megerősítése, beleértve az igazgatási együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást.

- Fogyasztóvédelem: az összehangolás folytatása és a piac-felügyeleti hatóságok megerősítése.

- Vámügy: a határellenőrzés megerősítése; integrált vámtarifa alkalmazása; a vámigazgatás számítógépesítése és működési képességének fejlesztése; a csalás és korrupció elleni küzdelem megerősítése.

Mezőgazdaság:

- A közös mezőgazdasági politika igazgatási mechanizmusának és struktúrájának megerősítése (agrárpiacok felügyelete és a strukturális és vidékfejlesztési intézkedések végrehajtása, szervek és ellenőrzési mechanizmusok felállítása).

- Az élelmiszerágazat átalakításának folytatása; az igazgatás megerősítése az élelmiszerellenőrzés területén.

- Az állatazonosítási rendszer kiépítésének befejezése; a minőségellenőrzési rendszer bevezetése (veszélyelemzés, kritikus ellenőrzési pontok), állati hulladékok kezelése, szermaradványok és zoonózisok ellenőrzésére szolgáló programok; az ellenőrzési rendszerek teljes kiépítése a jövőbeli határokon.

Halászat:

- A közös halászati politika átültetéséhez és végrehajtásához szükséges kapacitás kifejlesztése, különösen megfelelő intézményi források és a vizsgálatokhoz és ellenőrzésekhez szükséges felszerelés rendelkezésre bocsátásával; megfelelő regisztrációs rendszer felállítása a halászhajók nyilvántartására; a minőségi szabványok előmozdítása.

Energia:

- Az olajtartalékokra vonatkozó követelmények összehangolása és az energiahatékonyság további javítása.

- A belső energiapiachoz szükséges előkészületek, különösen a gázra és a villamos energiára vonatkozó irányelvek tekintetében (beleértve az energiaárak költségekhez való hozzáigazítását).

- A belső gáz- és villamos energia piacra vonatkozó másodlagos jogszabályok elfogadása és alkalmazása.

- a kozloduji atomerőmű 1-es, 2-es, 3-as és 4-es blokkjának fokozatos bezárására és leszerelésére vonatkozó kötelezettségek betartása; a kozloduji atomerőmű 5-ös és 6-os blokkjánál a magas szintű nukleáris biztonság fenntartása.

- A nukleáris biztonság és a sugárvédelem felügyeleti struktúrájának megerősítése.

Közlekedés:

- Jogközelítés a közúti szállítás (piachoz való hozzáférés, közúti közlekedésbiztonság, adóztatás), a vasúti szállítás, a tengeri szállítás, a belvízi utak (hajókra vonatkozó műszaki követelmények) és a légi szállítás (különösen a repülésbiztonság és a légiforgalmi irányítás) területén.

Foglalkoztatás és szociális ügyek:

- Az Európai Unió jogi előírásainak átültetése és alkalmazása a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a munkajog, a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód és a közegészségügy területén; a vonatkozó és azon igazgatási struktúrák megerősítése, amelyek a szociális biztonság összhangjához szükségesek.

- Független garanciaalap felállítása a munkavállalók védelme érdekében munkaadójuk fizetésképtelensége esetén.

Gazdasági és társadalmi kohézió:

- Nemzeti politika kidolgozása a gazdasági és szociális kohézió támogatására; előkészületek a regionális fejlesztési programok és közösségi kezdeményezések átültetésére; az igazgatási eljárások javítása és olyan költségvetési rendszer bevezetése, amely lehetővé teszi a többéves kötelezettségvállalásokat, és e költségvetési rendszer igazgatása a strukturális alapokra vonatkozó szabályoknak megfelelően, beleértve az elemzést és az értékelést is.

Környezet:

- A keret- és ágazati jogszabályok teljes körű átvétele és alkalmazása egy előre meghatározott ütemterv alapján.

- A fenntartható fejlődésre vonatkozó elvek figyelembe vétele az egyéb ágazati politikák kialakításakor és végrehajtásakor.

Igazság- és belügy:

- A vízumokra vonatkozó szabályozás és gyakorlat további fokozott összehangolása az Európai Unió vonatkozó szabályozásával és gyakorlatával.

- A kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi okmányok, és különösen az illegális tengeri kereskedelemről szóló, az Egyesült Nemzetek keretében, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni Egyezmény 17. Cikkében foglaltak teljesítéséről szóló megállapodás átvétele és alkalmazása.

- A menedékjogot kérelmező személyek és a menekültek fogadásával foglalkozó szervek fejlesztése.

- A nemzetközi koordináció és együttműködés további fokozása a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, és különösen a csempészet, a kábítószerek előállítása és értékesítése, valamint a pénzmosás területén; korrupció-ellenes stratégia végrehajtása;

- a nő- és gyermekkereskedelem elleni küzdelem folytatása.

A közigazgatási és igazságügyi kapacitás megerősítése, beleértve az Európai Uniótól származó pénzeszközök igazgatását és ellenőrzését:

- A szakképzett és pártatlan közszolgálat létrehozásának befejezése a közszolgáltról szóló törvény alapján; a közszolgálat igazgatási struktúrájának kialakítása és az eljárások egyszerűsítésének biztosítása.

- Az európai ügyek oktatásának javítása, beleértve a bírák képzését a közösségi jog területén.

- Az állami pénzek felhasználása ellenőrzésének megerősítése megfelelő személyzet, továbbképzés és felszerelés rendelkezésre bocsátásával.

- A statisztikai kapacitás megerősítése.

4. PROGRAMOZÁS

Az 1995–1999-es időszakban Bulgáriának juttatott Phare-támogatás teljes összege elérte a 415 millió eurót. Az 1999. március 25–26-i berlini Európai Tanács megállapodása alapján a 2000–2006-ig terjedő időszakban a tagságra pályázó államoknak az előcsatlakozási intézkedések támogatására nyújtandó pénzügyi segítségnyújtás emellett magába foglalja a SAPARD előcsatlakozási eszközt a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatására (1268/1999/EK tanácsi rendelet, HL L 161., 1999.6.26., 87. o.), valamint az ISPA strukturális eszközt (1267/1999/EK tanácsi rendelet, HL L 161., 1999.6.26., 73. o.), amely az előcsatlakozási időszakban a Kohéziós Alap keretében meglévőkhöz hasonló intézkedések finanszírozására szolgál. E nemzeti juttatások segítségével Bulgária emellett részben fedezheti a közösségi programokban való részvételét, beleértve az ötödik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramot (HL L 26., 1999.2.1., 1. o.). Ezenkívül Bulgária hozzáférést nyer azon több államot érintő programok pénzügyi forrásaihoz is, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a közösségi vívmányokkal. Minden befektetési program esetében alapkövetelmény a tagjelölt államok társfinanszírozásának megléte. A Bizottság 1998. óta együttműködik az Európai Beruházási Bankkal és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, különösen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal és a Világbankkal az előcsatlakozási prioritásokhoz kapcsolódó projektek társfinanszírozásának megkönnyítése érdekében.

5. FELTÉTELRENDSZER

A Bulgária számára a projektfinanszírozáshoz a Phare, ISPA és SAPARD előcsatlakozási eszközökön keresztül nyújtott közösségi támogatás feltétele, hogy Bulgária tiszteletben tartsa az Európa-megállapodás keretében vállalt kötelezettségeit, további lépéseket tegyen a koppenhágai kritériumok teljesítése érdekében és különösen, hogy előrehaladást érjen el 2000-ben e csatlakozási partnerség különös prioritási céljainak megvalósításában. Ezen általános feltételek figyelmen kívül hagyása oda vezethet, hogy a Tanács a pénzügyi támogatás felfüggesztéséről határoz, a 622/98/EK rendelet 4. cikke alapján.

6. FELÜGYELET

A csatlakozási partnerség végrehajtását az Európa-megállapodás keretén belül felügyelik. Amint azt Luxembourgban az Európai Tanács külön hangsúlyozta, fontos, hogy az Európa-megállapodásban megjelölt intézmények adják továbbra is azt a keretet, amelyen belül a közösségi vívmányok átvételét a megfelelő rendelkezésekkel összhangban ellenőrizni lehet, függetlenül attól, hogy a tárgyalások megkezdődtek-e. A csatlakozási partnerség vonatkozó rendelkezéseit a megfelelő albizottság tárgyalja. A Társulási Bizottság foglalkozik az átfogó fejlesztéssel, az előrehaladással és azon problémákkal, amelyek a prioritások és közbülső célok végrehajtásához kapcsolódnak, valamint az albizottságok által hozzáutalt speciális ügyekkel.

A Phare-Irányítóbizottság biztosítja, hogy a három előcsatlakozási eszköz – Phare, ISPA és SAPARD – alapján hozott pénzügyi határozatok egymással, valamint a csatlakozási partnerséggel összhangban legyenek, amint azt a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatás összehangolásáról szóló rendelet (1266/1999/EK tanácsi rendelet, HL L 161., 1999.6.26., 68. o.) megállapítja.

A csatlakozási partnerséget adott esetben a 622/98/EK rendelet 2. cikkével összhangban újból módosítani kell.

[1] Phare = Action plan for coordinated aid to Poland and Hungary (Akcióterv a Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtandó koordinált támogatásról).

[2] ISPA = Instrument for Structural Policies for Pre-Accession (Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze).

[3] SAPARD = Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development (Különleges Előcsatlakozási Program a Mezőgazdaság és a Vidékfejlesztés Támogatására).

--------------------------------------------------