<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-06-202606C104202504400-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0440-25-202604775-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="2026. 06. 24. 15:06:56" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="AkE1aJx4wtc8ctRsA5MaT/icdUQ/l7od149BzAEM3Z3FcDgy/9d3uJkQJP4z+Ebt3QypbVLEucNtsYwHiPbSQO9hmbHb/5+wO+XEpsgz67kpEb/01gqUasRj+ThR1HSvxLFzEHTfGwuTwRRkMQnDlzBABuOLLkNRgBg1FY2kfx4=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="kazaivi" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="d6844ae8-5848-4742-bc6e-12e56f7e5d04" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0440" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2025" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="kazaivi" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_orange" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 29-05-26 11:21:40" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-06-16T12:01:32Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="fc30e28e637e40658ddb6c6c9415df8a" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0440" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2026. 06. 04‑i ítélet – C‑440/25. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Ebilum</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. június 4. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség – Menekültpolitika – A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárások – 2013/32/EU irányelv – 46. cikk – Hatékony jogorvoslathoz való jog – Teljes körű és ex nunc vizsgálat – Az elsőfokú bíróság hatásköreinek terjedelme – A tényállás elsőfokú bíróság általi vizsgálata – A nemzetközi védelem iránti igények elsőfokú bíróság általi vizsgálata – Menekült jogállás vagy kiegészítő védelmi jogállás – 2011/95/EU irányelv – A harmadik országbeli állampolgárok menekültként való elismerésének feltételei – A 2. cikk d) pontja – »Üldöztetéstől való megalapozott félelem« – Értékelés”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑440/25. sz. [Ebilum] (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">i.</a>
</span>) ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a rechtbank Den Haag, zittingsplaats Zwolle (Zwolléban eljáró hágai bíróság, Hollandia) a Bírósághoz 2025. július 4‑én érkezett, 2025. július 4‑i határozatával terjesztett elő a
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      PM,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      QN,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      RM,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      SM,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      TM,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      UM,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      VM,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      WM
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      a Minister van Asiel en Migratie
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-17" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (második tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      tagjai: K. Jürimäe tanácselnök, K. Lenaerts, a Bíróság elnöke, a második tanács bírájaként eljárva, F. Schalin, M. Gavalec (előadó) és Csehi Z. bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      főtanácsnok: T. Ćapeta,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Lamote tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2025. október 27‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">PM, QN, RM, SM, TM, UM, VM és WM képviseletében T. Neijzen advocate és S. Rafi szakértő,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a holland kormány képviseletében A. Hanje és J. Langer, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a cseh kormány képviseletében A. Edelmannová, L. Halajová és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a német kormány képviseletében J. Möller és R. Kanitz, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében F. Blanc, M. Debieuvre és F. van Schaik, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2025. december 4‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-30" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egyrészt a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26‑i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2013. L 180., 60. o.; helyesbítés: HL 2016. L 198., 50. o.) 46. cikke (3) bekezdésének önmagában vagy az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 47. cikkével összefüggésben történő értelmezésére, másrészt a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült‑ vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13‑i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 337., 9. o.; helyesbítések: HL 2017. L 167., 58. o.; HL 2019. L 19., 20. o.) 2. cikke d) pontjának az értelmezésére irányul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet a PM, QN, RM, SM, TM, UM, VM és WM, ugyanazon családhoz tartozó iraki állampolgárok, valamint a Minister van Asiel en Migratie (menekült‑ és migrációügyi miniszter, Hollandia; a továbbiakban: miniszter) között ez utóbbinak az ezen iraki állampolgárok nemzetközi védelem iránti kérelmeit elutasító határozatai tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2011/95 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2011/95 irányelv (4) preambulumbekezdése a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-2">
      „A [menekültek helyzetére vonatkozó, Genfben, 1951. július 28‑án aláírt] egyezmény [(Recueil des traités des Nations unies [1954], 189. kötet, 150. o., 2545. sz.; kihirdette: az 1989. évi 15. tvr.; a továbbiakban: Genfi Egyezmény)] és [a menekültek helyzetére vonatkozó, 1967. január 31‑én New Yorkban aláírt] jegyzőkönyv [(kihirdette: az 1989. évi 15. tvr.)] a menekültek védelmét szolgáló nemzetközi jogi rendszer sarokkövét képezi.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikkének d) pontja a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-2">
      „»menekült«: harmadik ország olyan állampolgára, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozása, politikai meggyőződése avagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatti üldöztetéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldöztetéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy olyan hontalan személy, aki korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva a fenti okoknál fogva nem tud, vagy az üldöztetéstől való félelmében nem akar oda visszatérni, és akire a 12. cikk nem vonatkozik”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelvnek „A tények és körülmények értékelése” című 4. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-3">
      „(1) A tagállamok a kérelmező kötelezettségének tekinthetik, hogy a lehető leggyorsabban bemutasson a nemzetközi védelem iránti kérelem megalapozásához szükséges valamennyi bizonyítékot. A kérelem szempontjából jelentőséggel bíró bizonyítékok értékelését – a kérelmező közreműködésével – a tagállam végzi.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-3">
      (2) Az (1) bekezdésben említett bizonyítékok közé tartoznak a kérelmező által az alábbiak tekintetében szolgáltatott információk, valamint ezek alátámasztására a kérelmező birtokában lévő dokumentumok: a kérelmező életkora, háttere – ideértve az érintett hozzátartozókét is –, személyazonossága, állampolgársága(i), korábbi tartózkodási helye(i), illetve a korábbi tartózkodási helye(i) szerinti ország(ok), menedékjog iránt korábban benyújtott kérelmei, utazásának útvonala, úti okmányai, továbbá nemzetközi védelem iránti kérelmének indokai.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-3">
      (3) A nemzetközi védelem iránti kérelem értékelése egyedi alapon, a következők figyelembevételével történik:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-44" title="page-3">
      a) a kérelemre vonatkozó határozat meghozatalának időpontjában a származási országra vonatkozó valamennyi releváns tény, ideértve a származási ország törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, valamint azok alkalmazási módját is;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-45" title="page-3">
      b) a kérelmező releváns nyilatkozatai és az általa bemutatott dokumentumok, ideértve az arra vonatkozó információkat is, hogy a kérelmező üldöztetésnek vagy súlyos sérelemnek ki volt‑e téve, illetve, hogy ezek veszélye fennáll‑e;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-46" title="page-3">
      c) a kérelmező egyéni helyzete és személyes körülményei, ideértve az olyan tényezőket is, mint a háttér, nem és életkor, annak megállapítása érdekében, hogy a személyes körülményeit figyelembe véve a vele szemben elkövetett cselekmények vagy azon cselekmények, amelyeket vele szemben elkövethetnek, üldöztetésnek, illetve súlyos sérelemnek minősülnek‑e;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-47" title="page-3">
      d) azon kérdés megválaszolása, hogy a kérelmező a származási ország elhagyása után végzett‑e olyan tevékenységet, amelynek kizárólagos vagy legfőbb célja a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához szükséges feltételek megteremtése volt, annak megállapítása érdekében, hogy e tevékenysége miatt az említett országba való visszatérése esetén a kérelmező vonatkozásában üldöztetés vagy súlyos sérelem veszélye fennállna‑e;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-48" title="page-3">
      e) azon kérdés megválaszolása, hogy ésszerűen elvárható‑e a kérelmezőtől, hogy egy olyan másik állam védelmét vegye igénybe, amelynek állampolgárságát megszerezheti.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-4">
      (4) Azon tény, hogy a kérelmező korábban már üldöztetésnek vagy súlyos sérelemnek volt kitéve, illetve vele szemben ilyen üldöztetés vagy súlyos sérelem közvetlen veszélye állt fenn, komoly alátámasztásául szolgál a kérelmező üldöztetéstől való megalapozott félelmének, valamit a súlyos sérelem tényleges veszélyének, kivéve, amennyiben alapos okból feltételezhető, hogy a kérelmezőt nem fogják újból üldözni, illetve hogy a súlyos sérelem veszélye vele szemben már nem áll fenn.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-4">
      (5) Amennyiben a tagállamok alkalmazzák az (1) bekezdés első mondatában említett elvet, amely szerint a kérelmezőnek meg kell indokolnia a nemzetközi védelem iránti kérelmét, és amennyiben a kérelmező állításait nem támasztják alá dokumentumok vagy egyéb bizonyítékok, úgy ezen állításokat nem kell bizonyítani, amennyiben:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-51" title="page-4">
      a) a kérelmező láthatóan mindent megtett kérelmének alátámasztása érdekében;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-4">
      b) a kérelmező átadta a rendelkezésére álló valamennyi bizonyítékot, és az egyéb jelentős, de hiányzó bizonyítékok vonatkozásában kielégítő magyarázatot adott;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-53" title="page-4">
      c) megállapítható, hogy a kérelmező állításai logikailag összefüggőek és hihetőek, és nem mondanak ellent a kérelmével kapcsolatban ismert általános és egyedi információknak;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-54" title="page-4">
      d) a kérelmező az első adandó alkalommal benyújtotta a nemzetközi védelem iránti kérelmét, kivéve, amennyiben alapos indokkal igazolni tudja ennek elmulasztását; és
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-55" title="page-4">
      e) általánosságban megállapítható a kérelmező szavahihetősége.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/32 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/32 irányelv (10), (16), (18), (22) és (34) preambulumbekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-58" title="page-4">
      „(10) Ezen irányelv végrehajtása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az [Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), amelyet 2022‑ben az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) váltott fel] vonatkozó iránymutatásait is.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-59" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-60" title="page-4">
      (16) Elengedhetetlen, hogy valamennyi nemzetközi védelem iránti kérelemmel kapcsolatos határozatot a tények alapján, továbbá első fokon olyan hatóságok hozzák meg, amelyek személyzete a nemzetközi védelemmel kapcsolatos területen megfelelő tudással rendelkezik, vagy az ehhez szükséges képzésben részesült.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-61" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-62" title="page-5">
      (18) A tagállamoknak és a nemzetközi védelmet kérelmezőknek egyaránt az áll érdekében, hogy a megfelelő és teljes körű vizsgálat lefolytatásának sérelme nélkül a nemzetközi védelem iránti kérelmek ügyében a lehető legrövidebb időn belül határozat szülessen.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-63" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-64" title="page-5">
      (22) Továbbá, a tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már első fokon pontosan felismerjék. E célból a kérelmezőket – sajátos körülményeik figyelembevételével – első fokon ingyenes jogi és eljárási tájékoztatással kell ellátni. E tájékoztatásnak többek között lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők jobban megértsék az eljárást, így elősegítve számukra a vonatkozó kötelezettségek betartását. Aránytalan lenne megkövetelni, hogy a tagállamok kizárólag képzett ügyvédek révén biztosítsák e tájékoztatást. Ezért a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megválasszák e tájékoztatás legmegfelelőbb módjait, például nem kormányzati szervezetek, kormányzati hatóságok szakemberei vagy speciális állami szolgáltatók révén.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-65" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-66" title="page-5">
      (34) A nemzetközi védelmi igények vizsgálatára alkalmazott eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok elvégezhessék a nemzetközi védelem iránti kérelmek alapos vizsgálatát.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikke az f) pontjában a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-5">
      „»eljáró hatóság«: kvázi bírói testület vagy közigazgatási szerv, amely a tagállamban a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására és annak tárgyában elsőfokú határozat meghozatalára hatáskörrel rendelkezik”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelvnek „A hatékony jogorvoslathoz való jog” című 46. cikke az (1) és (3) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-70" title="page-5">
      „(1) A tagállamok biztosítják a kérelmezők részére a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot az alábbiakkal szemben:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-71" title="page-5">
      a) a nemzetközi védelem iránti kérelem ügyében hozott határozat tárgyában, beleértve, ha a határozat:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-72" title="page-5">
      i. a menekült jogállás és/vagy kiegészítő védelmi jogállás tekintetében megalapozatlannak ítéli a kérelmet;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-73" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-74" title="page-6">
      (3) Az (1) bekezdésnek való megfelelés érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a hatékony jogorvoslat mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű és ex nunc megvizsgálását tartalmazza – ideértve adott esetben a nemzetközi védelem iránti igényeknek a(z) [2011/95] irányelv szerinti vizsgálatát is –, legalább az elsőfokú bíróság előtti fellebbezési [helyesen: jogorvoslati] eljárásokban.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A holland jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1992. június 4‑i wet houdende algemene regels van bestuursrecht (Algemene wet bestuursrecht) (a közigazgatási jog általános szabályairól szóló törvény [a közigazgatási jogról szóló általános törvény]; Stb. 1992, 315. sz.) alapjogvita tekintetében alkalmazandó változatának (a továbbiakban: Awb) 3:3. cikke kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-77" title="page-6">
      „A közigazgatási szerv a határozathozatalra vonatkozó hatáskörét nem használhatja fel más célra, mint amelyre azt számára biztosították.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Awb 6:19. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-79" title="page-6">
      „1 A panasz vagy a kereset a törvény erejénél fogva a megtámadott határozat visszavonásáról, módosításáról vagy megváltoztatásáról szóló határozatra is vonatkozik, kivéve ha a feleknek ehhez nem fűződik kellő érdekük.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-80" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-81" title="page-6">
      (6) Sem a megtámadott határozat visszavonása, sem annak megváltoztatása nem zárja ki a határozat hatályon kívül helyezését, ha a panaszt benyújtó személynek vagy a felperesnek ehhez érdeke fűződik.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">PM, QN, RM, SM, TM, UM, VM és WM (a továbbiakban együttesen: az alapeljárás felperesei) iraki állampolgárok, akik ugyanazon család tagjai, amely két szülőből és az ő hat gyermekükből, köztük több lánygyermekből (a továbbiakban: lánygyermekek) áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperesek 2017‑ben nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be Hollandiában. E kérelmek az indokok három csoportján, nevezetesen először is az egyik szomszéddal való problémákon, valamint a vérbosszútól és a lányok kényszerházasságától való félelmen; másodszor, a lánygyermekek női nemi szervének megcsonkításától való félelmen, harmadszor a lánygyermekeknek a nők és férfiak közötti egyenlőség alapvető értékével való azonosulásán, valamint az Irakba való visszatérés esetén az üldöztetéstől való félelmen alapultak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. szeptember 11‑i határozataival a miniszter e nemzetközi védelem iránti kérelmeket mint nyilvánvalóan megalapozatlanokat elutasította. Az alapeljárás felperesei e határozatokkal szemben keresetet indítottak a rechtbank Den Haag, zittingsplaats Zwolle (Zwolléban eljáró hágai bíróság, Hollandia) előtt, amely a kérdést előterjesztő bíróság.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előterjesztő bíróság a 2024. március 26‑án tartott tárgyaláson megvizsgálta e keresetet, majd a 2024. június 11‑i Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid (A nemek közötti egyenlőség értékével azonosuló nők) ítélet (C‑646/21, EU:C:2024:487) közelgő kihirdetésére tekintettel újból megnyitotta a vizsgálatot, azzal az indokkal, hogy ez az ítélet releváns lehet az említett kereset vizsgálata szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett ítélet kihirdetését követően a miniszter újból meghallgatta az alapeljárás felpereseit, mielőtt új határozattervezetet hozott volna, és a 2025. február 25‑i kiegészítő határozataival fenntartotta az említett nemzetközi védelem iránti kérelmek elutasítását. A miniszter azonban kiegészítette az indokolását a lánygyermekeknek mind a nők és férfiak közötti egyenlőség alapvető értékével való állítólagos azonosulását, mind pedig a női nemi szervük megcsonkításától és a kényszerházasságuktól való állítólagos félelmet illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás felperesei vitatták a 2023. szeptember 11‑i határozatokat és a 2025. február 25‑i kiegészítő határozatokat (a továbbiakban együttesen: az alapügyben szóban forgó határozatok).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár a miniszter visszavonta az alapügyben szóban forgó határozatokat, a kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy az Awb 6:19. cikkének megfelelően hatáskörrel rendelkezik e visszavonásról szóló határozatok megsemmisítésére, mivel az alapeljárás felpereseinek érdekük fűződik ez utóbbi határozatok megsemmisítéséhez. E tekintetben megjegyzi, hogy az alapügyben szóban forgó határozatok visszavonásáról szóló határozatok két különböző okból semmisíthetők meg. Egyrészt e visszavonásról szóló határozatokat az Awb 3:3. cikkének megsértésével fogadták el, így azok ezen okból kifolyólag megsemmisíthetők. Másrészt az említett visszavonásról szóló határozatok a miniszternek a kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárásba való jogellenes beavatkozásának minősülnek, így azok ellentétesek a Charta 47. cikkével, valamint a 2013/32 irányelv 46. cikkével, és e második ok miatt megsemmisíthetők. E bíróság végül megjegyzi, hogy ugyanezen visszavonásról szóló határozatok megsemmisítése miatt érdemben meg tudja vizsgálni az alapügyben szóban forgó határozatokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az alapeljárás felperesei nemzetközi védelem iránti kérelmeinek elutasítását illeti, az előterjesztő bíróság úgy véli, hogy elegendő információval rendelkezik egyrészt ahhoz, hogy maga értékelje a menedékjog iránti kérelem indokolása egyes részeinek hitelességét, nevezetesen a lánygyermekeknek a nők és férfiak közötti egyenlőség alapvető értékével való azonosulását, másrészt pedig ahhoz, hogy maga értékelje a nemzetközi védelem iránti kérelmek alátámasztására felhozott bizonyos indokokat, nevezetesen a szomszéddal kapcsolatos problémákat, a vérbosszútól való félelmet és a lányok kényszerházasságától való félelmet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal e bíróság pontosítja, hogy az Afdeling Bestuursrechtspraak van de Raad van State (az államtanács közigazgatási bíráskodási csoportja, Hollandia) ítélkezési gyakorlata szerint nem végezhet ilyen értékelést. E nemzeti ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis az a bíróság, amely a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozat jogszerűségéről határoz, és amely úgy véli, hogy az e határozatban szereplő értékelés e kérelem indokolásának hitelessége tekintetében nincs kellően megindokolva, nem határozhat saját maga sem az indokolás hitelességéről, sem pedig az említett kérelemről. Az ilyen bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie az ilyen elutasító határozatot, majd vissza kell utalnia az ügyet a miniszterhez a nemzetközi védelem iránti kérelem újbóli vizsgálata céljából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az említett bíróság jelzi, hogy kétségei vannak az említett nemzeti ítélkezési gyakorlatnak a 2013/32 irányelvvel való összeegyeztethetőségét illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az alapeljárás felpereseinek az Irakba való visszatérés esetén történő üldöztetéstől való félelmét illeti, a kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy a 2011/95 irányelv nem határozza meg a „megalapozott félelem” fogalmát, és hogy nemzeti szinten az ilyen félelem értékelésének semmilyen mércéje nincs kialakítva. Márpedig, ha az ilyen félelemet matematikai valószínűségszámítás szerint kell értékelni, e bíróság úgy véli, hogy az ügyet e tekintetben vissza kell utalnia a miniszter elé annak érdekében, hogy az elvégezhesse az ilyen számítást, mivel a jelenleg rendelkezésre álló ügyiratok és országspecifikus információk alapján e bíróság nem rendelkezik az ilyen számítás elvégzéséhez szükséges információkkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a rechtbank Den Haag, zittingsplaats Zwolle (Zwolléban eljáró hágai bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-95" title="page-8">
      „1) Levezetheti‑e a rechtbank Den Haag, zittingsplaats Zwolle (Zwolléban eljáró hágai bíróság) a [2013/32] irányelv 46. cikkének adott esetben a[Charta] 47. cikkével, illetve az uniós jog valamely más rendelkezésével vagy valamely uniós jogi elvvel összefüggésben értelmezett (3) bekezdéséből azt a hatáskört, hogy maga is elvégezheti a nemzetközi védelem iránti kérelem indokolása hitelességének értékelését, amely felváltja a miniszter értékelését?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-96" title="page-9">
      2) Levezetheti‑e a rechtbank Den Haag, zittingsplaats Zwolle (Zwolléban eljáró hágai bíróság) a fent említett rendelkezések valamelyikéből azt a hatáskört, hogy ezen kérelem indokolásának a miniszter által hitelesnek tekintett részei és – az első kérdésre adott igenlő válasz esetén – ezen indokolásnak e bíróság által hitelesnek tekintett további részei alapján érdemi és végleges határozatot hozhat a nemzetközi védelem iránti kérelem tárgyában? Ennek során lehetősége van‑e az említett bíróságnak arra, hogy a miniszter értékelését az üldöztetéstől való félelem vagy a súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének hihetőségére vonatkozó saját értékelésével helyettesítse, különösen, ha ugyanezen bíróság a rendelkezésre álló, nyilvánosan hozzáférhető országspecifikus információkra tekintettel kellően tájékozottnak tartja magát az ilyen értékelés elvégzéséhez?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-97" title="page-9">
      3) Korlátozhatja‑e a nemzeti ítélkezési gyakorlat – például az eljárási autonómia alapján – az első és a második kérdés értelmében vett hatásköröket annak megállapítása révén, hogy e hatáskörök kizárólag a minisztert illetik meg?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-98" title="page-9">
      4) Azon kérdés értékelése során, hogy elegendő információval rendelkezik‑e az érdemi határozat meghozatalához, figyelembe vehet‑e a rechtbank Den Haag, zittingsplaats Zwolle (Zwolléban eljáró hágai bíróság) olyan információkat, amelyeket a peres eljárás keretében rendelkezésre bocsátottak, de a közigazgatási eljárásban még nem álltak rendelkezésre? Jelentőséggel bír‑e e tekintetben, hogy a felek írásban vagy a tárgyaláson átfogó jelleggel észrevételeket tehettek‑e a tényállással kapcsolatban?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-99" title="page-9">
      5) A 2011/95 irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében vett »üldöztetéstől való megalapozott félelem« alatt azt a helyzetet kell‑e érteni, amelyben annak észszerű fokú valószínűsége áll fenn, hogy a menedékkérő visszatérése esetén üldöztetésnek lesz kitéve? Az észszerű valószínűség e fokát a »körültekintő és észszerűen gondolkodó ember« kritériuma alapján kell‑e konkretizálni, amelynek esetében az a döntő, hogy egy, e menedékkérő helyzetében lévő, körültekintő és észszerűen gondolkodó ember szempontjából az összes ismert körülmény mérlegelését követően észszerűtlennek tűnik‑e a származási országba való visszatérés? Amennyiben nem, úgy milyen kritériumot kell alkalmazni?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság azt kérte, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23a. cikkében és a Bíróság eljárási szabályzatának 107. cikkében előírt sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásban bírálják el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2025. július 22‑én a Bíróság második tanácsa az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően úgy határozott, hogy e kérelemnek nem ad helyt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság elnöke a 2025. augusztus 19‑i végzésével elrendelte, hogy az ügyet az eljárási szabályzat 105. cikkének (1) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban bírálják el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az (EU) 2024/1347 és az (EU) 2024/1348 rendeletről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Anélkül, hogy az előterjesztett kérdésekben hivatalosan utalna a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemben részesülő személyként való elismerésére, a menekültek vagy a kiegészítő védelemre jogosult személyek egységes jogállására, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról, a 2003/109/EK tanácsi irányelv módosításáról és a 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 14‑i (EU) 2024/1347 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (HL L, 2024/1347), vagy az Unión belüli nemzetközi védelem iránti közös eljárás létrehozásáról, valamint a 2013/32/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. május 14‑i (EU) 2024/1348 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (HL L, 2024/1348; helyesbítés: HL L, 2025/90922), az előterjesztő bíróság azt kéri a Bíróságtól, hogy e rendeleteket foglalja bele az e kérdésekre adott válaszokba, mivel előfordulhat, hogy azokat az alapeljárás vizsgálata keretében alkalmaznia kell.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Ezt szem előtt tartva a Bíróság figyelembe vehet olyan uniós jogi szabályokat, amelyekre a nemzeti bíróság a kérdésében nem hivatkozott (lásd: 1986. március 20‑i Tissier ítélet, 35/85, EU:C:1986:143, 9. pont; 2025. augusztus 1‑jei Alace és Canpelli ítélet, C‑758/24 és C‑759/24, EU:C:2025:591, 44. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal először is meg kell állapítani, hogy a 2024/1347 rendelet 42. cikke értelmében ezt a rendeletet 2026. június 12‑től kell alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így nem bizonyított, hogy e rendelet értelmezése szükséges lenne a kérdést előterjesztő bíróság számára ahhoz, hogy az alapügyben határozatot hozhasson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a 2011/95 irányelv 2. cikkének d) pontja és a 2024/1347 rendelet 3. cikkének 5. pontja, amelyek meghatározzák a „menekült” fogalmát, azonos módon kerültek megfogalmazásra. Ennélfogva az ezen irányelv 2. cikkének d) pontjában szereplő „üldöztetéstől való megalapozott félelem” kifejezés értelmezése releváns e rendelet 3. cikkének 5. pontjában használt ugyanezen kifejezés esetleges értelmezése szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a 2024/1348 rendelet 79. cikkének (2) és (3) bekezdéséből egyrészt az következik, hogy e rendeletet 2026. június 12‑től kell alkalmazni, másrészt pedig, hogy az említett rendeletet a 2026. június 12‑től kezdődően benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmek megadására irányuló eljárásra kell alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az ezen időpontot megelőzően benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmeket, mint amilyen az alapeljárás felpereseinek kérelme is, a 2013/32 irányelv szabályozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a 2024/1347 és a 2024/1348 rendeletet nem kell értelmezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elsőtől a negyedikig terjedő kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elsőtől a negyedikig terjedő kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy egyrészt az a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal szemben benyújtott jogorvoslat tárgyában eljáró elsőfokú bíróság számára hatáskört biztosít arra, hogy kötelező jelleggel határozzon e kérelem indokolásának hitelességéről, a kérelmező üldöztetéstől való félelmének vagy a származási országába való visszatérése esetén súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének valószínűségéről, valamint az említett kérelem megalapozottságáról, figyelembe véve a peres eljárás során rendelkezésre bocsátott elemeket, másrészt pedig, hogy adott esetben a tagállamok korlátozhatják ezt a hatáskört oly módon, hogy kizárólag az ezen irányelv 2. cikkének f) pontja értelmében vett eljáró hatóság (a továbbiakban: eljáró hatóság) rendelkezik hatáskörrel a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelésére és azok megalapozottságának elbírálására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell állapítani, hogy a 2013/32 irányelv különbséget tesz egyfelől az „eljáró hatóság”, amelyet 2. cikkének f) pontjában úgy határoz meg, mint egy „kvázi bírói testület vagy közigazgatási szerv, amely a tagállamban a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására és annak tárgyában elsőfokú határozat meghozatalára hatáskörrel rendelkezik”, és másfelől a 46. cikkében szereplő „bíróság” között. Az eljáró hatóság előtti eljárást ezen irányelv III., „Az elsőfokú eljárások” címet viselő fejezetének rendelkezései szabályozzák, míg a bíróság előtti eljárásra az említett irányelv V., „Fellebbezési eljárások” címet viselő, és e 46. cikket tartalmazó fejezete vonatkozik (lásd: 2018. július 25‑i Alheto ítélet, C‑585/16, EU:C:2018:584, 103. pont; 2020. július 16‑i Addis ítélet, C‑517/17, EU:C:2020:579, 61. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a 2013/32 irányelv (34) preambulumbekezdéséből következik, a nemzetközi védelmi igények vizsgálatára alkalmazott eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok elvégezhessék a nemzetközi védelem iránti kérelmek alapos vizsgálatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt is ki kell emelni, hogy ezen irányelv (16) és (22) preambulumbekezdéséből, 4. cikkéből, valamint általános rendszeréből kitűnik, hogy az említett irányelv által megállapított közös eljárások lényeges szakasza a nemzetközi védelem iránti kérelem olyan közigazgatási szerv vagy kvázi bírói testület általi megvizsgálása, amely megfelelő eszközökkel és e területen szakképzett személyzettel rendelkezik (lásd: 2018. július 25‑i Alheto ítélet, C‑585/16, EU:C:2018:584, 116. pont; 2020. július 16‑i Addis ítélet, C‑517/17, EU:C:2020:579, 61. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a 2011/95 irányelv 4. cikkében szabályozott értékelésre, amely rendelkezés értelmében az eljáró hatóságnak határozatot kell hoznia a nemzetközi védelem iránti kérelemről, két külön szakaszban kerül sor. Az első szakaszban az eljáró hatóságnak meg kell állapítania azokat a ténybeli körülményeket, amelyek az e kérelmet alátámasztó bizonyítéknak minősülhetnek. A második szakaszban el kell végeznie ezen információk jogi értékelését, amely annak eldöntésében áll, hogy az adott ügyet jellemző tényekre tekintettel a nemzetközi védelem megadására vonatkozóan előírt tárgyi feltételek teljesülnek‑e (lásd analógia útján: 2012. november 22‑i M. ítélet, C‑277/11, EU:C:2012:744, 64. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kétségtelenül igaz, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem indokolása hitelességének értékelése, valamint az üldöztetéstől való félelem vagy a súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélye valószínűségének értékelése ezen első szakaszba és a tények értékelésének körébe tartozik. Ez a ténybeli értékelés azonban nem esik kívül azon elsőfokú bíróság hatáskörén, amelyhez a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal szemben keresetet nyújtottak be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/32 irányelv 46. cikkének (1) bekezdése ugyanis a nemzetközi védelmet kérelmezők számára az ilyen kérelmeket érintő határozatokkal szemben bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot ismer el. Ezen irányelv 46. cikkének (3) bekezdése meghatározza e jog terjedelmét, megállapítva, hogy a tagállamoknak, amelyekre nézve ezen irányelv kötelező erővel bír, biztosítaniuk kell, hogy az a bíróság, amely előtt a nemzetközi védelem iránti kérelemre vonatkozó határozatot megtámadják, elvégezze „mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű és ex nunc megvizsgálását […] – ideértve adott esetben a nemzetközi védelem iránti igényeknek [a 2011/95] irányelv szerinti vizsgálatát is” (lásd: 2018. július 25‑i Alheto ítélet, C‑585/16, EU:C:2018:584, 106. pont; 2025. augusztus 1‑jei Alace és Canpelli ítélet, C‑758/24 és C‑759/24, EU:C:2025:591, 76. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az említett jog terjedelmét illeti, a Bíróság kimondta, hogy a „biztosítják, hogy a hatékony jogorvoslat mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű és ex nunc megvizsgálását tartalmazza” fordulatot úgy kell értelmezni, hogy a tagállamok kötelesek e rendelkezés értelmében a nemzeti jogszabályaikat úgy alakítani, hogy az említett jogorvoslatok elbírálása tartalmazza valamennyi olyan ténybeli és jogi tényező bíróság általi vizsgálatát, amelyek lehetővé teszik számára az adott ügy naprakész értékelését (2018. július 25‑i Alheto ítélet, C‑585/16, EU:C:2018:584, 110. pont; 2025. augusztus 1‑jei Alace és Canpelli ítélet, C‑758/24 és C‑759/24, EU:C:2025:591, 81. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Bíróság egyrészt pontosította, hogy az „ex nunc” kifejezés kiemeli a bíróságnak az olyan értékelés elvégzésére irányuló kötelezettségét, amely figyelembe veszi adott esetben a jogorvoslat tárgyát képező határozat elfogadását követően felmerült új elemeket (2018. július 25‑i Alheto ítélet, C‑585/16, EU:C:2018:584, 111. pont; 2025. augusztus 1‑jei Alace és Canpelli ítélet, C‑758/24 és C‑759/24, EU:C:2025:591, 82. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ilyen értékelés lehetővé teszi ugyanis a nemzetközi védelem iránti kérelem kimerítő jellegű megvizsgálását anélkül, hogy szükség lenne az ügy eljáró hatóságnak történő visszaküldésére (2018. július 25‑i Alheto ítélet, C‑585/16, EU:C:2018:584, 112. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a Bíróság rámutatott, hogy a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdésében szereplő „teljes körű” melléknév megerősíti, hogy a bíróság köteles megvizsgálni mind azon elemeket, amelyeket az eljáró hatóság figyelembe vett vagy figyelembe kellett volna vennie, mind azokat, amelyek e hatóság határozatának meghozatalát követően merültek fel (2018. július 25‑i Alheto ítélet, C‑585/16, EU:C:2018:584, 113. pont; 2025. augusztus 1‑jei Alace és Canpelli ítélet, C‑758/24 és C‑759/24, EU:C:2025:591, 83. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből először is az következik, hogy a Bíróságnak a jelen ítélet 41–43. pontjában említett ítélkezési gyakorlatának megfelelően a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal szemben benyújtott jogorvoslat tárgyában eljáró elsőfokú bíróság hatáskörrel rendelkezik a tények értékelésére, valamint az előtte megvitatott tények kimerítő és naprakész értékelésének önálló elvégzésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis kizárólag a tények vizsgálata teszi lehetővé a nemzetközi védelem iránti kérelem indokolása hitelességének, valamint az üldöztetéstől való félelem vagy a súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélye valószínűségének értékelését, amelyek e védelemre való igény vizsgálatának alapvető elemei.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal szemben benyújtott jogorvoslat tárgyában eljáró elsőfokú bíróság – amint az a jelen ítélet 42. és 44. pontjából következik – köteles megvizsgálni mind azon elemeket, amelyeket az eljáró hatóság figyelembe vett vagy figyelembe kellett volna vennie, mind azokat, amelyek e hatóság e határozatának meghozatalát követően merültek fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez azt jelenti, hogy az ilyen bíróság figyelembe veheti azon elemeket, amelyeket a peres eljárás során terjesztettek elő, de a közigazgatási eljárásban még nem álltak rendelkezésre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálása jelentős késedelmet szenvedne, ha az ilyen kérelmet elutasító határozattal szemben benyújtott jogorvoslat tárgyában eljáró elsőfokú bíróságnak vissza kellene utalnia az ügyet az eljáró hatósághoz annak érdekében, hogy e hatóság figyelembe vegye ezeket az elemeket a kérelmező nemzetközi védelem iránti igényéről való határozathozatal során.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hatáskör, amellyel az ilyen bíróság azon új információk figyelembevételét illetően rendelkezik, melyekkel kapcsolatban az eljáró hatóság nem hozott határozatot, összhangban van a 2013/32 irányelv céljával, amely – amint az többek között a (18) preambulumbekezdéséből következik – különösen arra irányul, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmeket „a megfelelő és teljes körű vizsgálat lefolytatásának sérelme nélkül […] a lehető legrövidebb időn belül” bírálják el (2018. július 25‑i Alheto ítélet, C‑585/16, EU:C:2018:584, 111. és 112. pont; 2024. október 4‑i Ministerstvo vnitra České republiky, Odbor azylové a migrační politiky ítélet, C‑406/22, EU:C:2024:841, 78. és 88. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami azt a kérdést illeti, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező és az eljáró hatóság számára lehetőséget kell‑e biztosítani arra, hogy kifejtsék észrevételeiket ezen új elemekkel kapcsolatban, a Bíróság rámutatott, hogy a bíróság, amint az a Charta 47. cikkéből következik, köteles biztosítani e kérelmező számára a lehetőséget észrevételei kifejtésére, ha ezen elemek hátrányosan érinthetik (2018. július 25‑i Alheto ítélet, C‑585/16, EU:C:2018:584, 114. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E bíróságnak a kontradiktórius eljárás elvének megfelelően lehetőséget kell biztosítania az eljáró hatóság számára arra is, hogy előterjessze az ilyen új elemekkel kapcsolatos észrevételeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az értelmezés annál is inkább érvényes, mivel az említett bíróságnak figyelembe kell vennie ezeket az új körülményeket annak érdekében, hogy teljeskörűen dönthessen a nemzetközi védelem iránti kérelemről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdésében előírt teljes körű és ex nunc vizsgálat követelményének való megfelelés érdekében az eljáró hatóság nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozatával szemben benyújtott jogorvoslat tárgyában eljáró elsőfokú nemzeti bíróságnak egyrészt hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy a tények értékelését saját maga végezze el, másrészt pedig figyelembe kell vennie a jogorvoslat tárgyát képező határozat elfogadását követően felmerült új elemeket, biztosítva ugyanakkor, hogy a feleknek lehetőségük legyen az ezen elemekkel kapcsolatos észrevételeik megtételére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy annak előírásával, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozat elleni jogorvoslat elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságnak meg kell vizsgálnia adott esetben a kérelmező „nemzetközi védelem iránti igénye[it]”, az uniós jogalkotó a 2013/32 irányelv 46. cikke (3) bekezdésének elfogadásával az ilyen bíróságra olyan jogkört kívánt ruházni – amikor ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy az e tekintetben szükséges valamennyi ténybeli és jogi elemmel rendelkezik –, hogy ezen elemek teljes körű és ex nunc, azaz kimerítő és naprakész vizsgálatát követően kötelező jelleggel döntsön azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy e kérelmező a nemzetközi védelem elismeréséhez teljesíti‑e a 2011/95 irányelvben előírt feltételeket (2019. július 29‑i Torubarov ítélet, C‑556/17, EU:C:2019:626, 65. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, ezen ítélkezési gyakorlatból, valamint a jelen ítélet 41–44. pontjából az következik, hogy a jogalkotó a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdésében meghatározta a kérelmezők nemzetközi védelem iránti igényeinek az eljáró hatóság nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozatával szemben benyújtott jogorvoslat tárgyában eljáró elsőfokú nemzeti bíróság általi vizsgálatának terjedelmét és intenzitását. Ebből következik, hogy e vizsgálat terjedelmének és intenzitásának meghatározása nem tartozik a tagállamok eljárási autonómiájának körébe. Következésképpen ez utóbbiak nem korlátozhatják az ilyen bíróságnak az e nemzetközi védelem iránti igények elbírálására vonatkozó hatáskörét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen nem változtat az sem, hogy az eljáró hatóság alkalmasabb helyzetben van és megfelelőbb eszközökkel rendelkezik a nemzetközi védelem iránti kérelmek érdemi elbírálásához. Kétségtelen, hogy az ilyen kérelem e hatóság általi vizsgálata a jelen ítélet 37. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a 2013/32 irányelv által bevezetett közös eljárások lényeges szakasza. Mindazonáltal az ezen irányelv által létrehozott rendszer keretében az említett hatóság nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel a nemzetközi védelem iránti kérelmek értékelésére és megalapozottságuk elbírálására, amint az többek között a jelen ítélet 55. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból kitűnik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonlóképpen, a fenti megfontolásokból az következik, hogy ellentétben azzal, amit a holland kormány észrevételeiben állít, az eljáró hatóság nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozatával szemben benyújtott jogorvoslat tárgyában eljáró elsőfokú nemzeti bíróság olyan hatáskörrel rendelkezik, amely túlmutat az eljáró hatóság határozatának „bizonyos mértékű visszafogottsággal történő felülvizsgálatán”. Következésképpen az ilyen bíróság nem kötelezhető arra, hogy e hatáskört „visszafogottsággal” gyakorolja, hanem köteles elvégezni a ténybeli és jogi elemek, valamint a kérelmező nemzetközi védelem iránti igényeinek teljes körű és ex nunc, azaz kimerítő és naprakész vizsgálatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, igaz, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdése csak a jogorvoslati kérelem vizsgálatára vonatkozik, nem érinti tehát az e kérelem tárgyát képező határozat esetleges megsemmisítésének következményeit (2019. július 29‑i Torubarov ítélet, C‑556/17, EU:C:2019:626, 54. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal az ítélkezési gyakorlatból az is kitűnik, hogy az ilyen bíróság azon hatáskörének elismerése, amely alapján kötelező jelleggel határoz arról a kérdésről, hogy a kérelmező megfelel‑e a 2011/95 irányelvben a nemzetközi védelem elismeréséhez előírt feltételeknek, azt jelenti, hogy amennyiben e bíróság a kérelmező nemzetközi védelem iránti igényeinek valamennyi releváns jogi és ténybeli elem alapján történő kimerítő és naprakész vizsgálatát követően megsemmisíti a közigazgatási hatóság határozatát, és megállapítja, hogy e kérelmező számára nemzetközi védelmet kell biztosítani, majd az ügyet új határozat meghozatala céljából visszautalja e közigazgatási hatósághoz, az említett közigazgatási hatóság köteles megadni a kért nemzetközi védelmet, kivéve, ha olyan új ténybeli vagy jogi elemek merülnek fel, amelyek objektíven egy új, naprakész értékelést tesznek szükségessé. Hasonlóképpen, ha ugyanezen közigazgatási szerv ezt követően egy ezzel ellentétes tartalmú határozatot fogad el, anélkül hogy e tekintetben az említett kérelmező nemzetközi védelem iránti igényeivel kapcsolatos új értékelést igazoló új körülmények fennállását állapítaná meg, az említett bíróságnak meg kell változtatnia a korábbi ítéletének meg nem felelő, szóban forgó határozatot, és azt a saját határozatával kell helyettesítenie a nemzetközi védelem iránti kérelmet illetően, szükség esetén mellőzve annak a nemzeti szabályozásnak az alkalmazását, amely megtiltja számára, hogy így járjon el (lásd ebben az értelemben: 2019. július 29‑i Torubarov ítélet, C‑556/17, EU:C:2019:626, 66., 73., 75., 77. és 78. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott magyarázatokból kitűnik, hogy e bíróság úgy véli, elegendő információval rendelkezik ahhoz, hogy maga értékelje a nemzetközi védelmet kérelmezők által előadott indokolás bizonyos részeinek, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmeik alátámasztására felhozott bizonyos indokoknak a hitelességét. Mindazonáltal pontosítja, hogy az Afdeling Bestuursrechtspraak van de Raad van State (az államtanács közigazgatási bíráskodási csoportja) ítélkezési gyakorlata szerint nem rendelkezik hatáskörrel ilyen értékelések elvégzésére, és arra kell szorítkoznia, hogy megsemmisíti az alapügyben szóban forgó határozatokat, majd visszautalja az ügyet a miniszterhez annak érdekében, hogy az újból megvizsgálja a nemzetközi védelem iránti kérelmeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a belső jog alkalmazásakor a tagállami bíróságok kötelesek a belső jogot úgy értelmezni, hogy a szóban forgó irányelv eredményének eléréséhez a lehető legteljesebb mértékig figyelembe veszik annak szövegét és célját, következésképpen megfelelni az EUMSZ 288. cikk harmadik bekezdésének (2018. november 6‑i Bauer és Willmeroth ítélet, C‑569/16 és C‑570/16, EU:C:2018:871, 66. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós joggal összhangban álló értelmezés elve megköveteli, hogy a nemzeti bíróságok hatáskörük keretei között tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a belső jog egészére tekintettel és az általa elfogadott értelmezési módszerek alkalmazásával biztosítsák a szóban forgó irányelv teljes érvényesülését, és annak céljával összhangban álló eredményre jussanak (2018. november 6‑i Bauer és Willmeroth ítélet, C‑569/16 és C‑570/16, EU:C:2018:871, 67. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint a Bíróság megállapította, az ilyen összhangban álló értelmezés követelménye többek között a nemzeti bíróságok azon kötelezettségével jár, hogy adott esetben módosítaniuk kell az állandó ítélkezési gyakorlatot, amennyiben az a belső jognak valamely irányelv céljaival összeegyeztethetetlen értelmezésén alapul. Következésképpen valamely nemzeti bíróság többek között nem tekintheti megalapozottan úgy, hogy csupán azon okból kifolyólag nem tudja a kérdéses nemzeti rendelkezést az uniós joggal összhangban értelmezni, mivel e rendelkezést korábban állandó jelleggel e joggal összeegyeztethetetlen módon értelmezték (2018. április 17‑i Egenberger ítélet, C‑414/16, EU:C:2018:257, 72. és 73. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor, ha az ilyen összhangban álló értelmezés lehetetlennek bizonyulna, a Bíróság már hangsúlyozta, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróságnak az uniós jog alkalmazása érdekében mellőznie kell a közvetlen hatállyal rendelkező olyan uniós normák teljes hatékonyságának esetleges akadályát képező nemzeti jogszabályi rendelkezések alkalmazását, mint a 2013/32 irányelv 46. cikkének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett (3) bekezdése (2025. április 3‑i Barouk ítélet, C‑283/24, EU:C:2025:236, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül az eljáró hatóság nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozatával szemben benyújtott jogorvoslat tárgyában eljáró elsőfokú nemzeti bíróság határozatával szembeni fellebbezés lehetősége nem vonja kétségbe a fenti megfontolásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2013/32 irányelv 46. cikke (3) bekezdésének szövege szerint a tagállamok által biztosítandó hatékony jogorvoslat „legalább az elsőfokú bíróság előtti jogorvoslati eljárások[ra]” vonatkozik. E rendelkezés tehát arra kötelezi a tagállamokat, hogy ilyen jogorvoslatot biztosítsanak, ugyanakkor meghagyja számukra a fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárás bevezetésének lehetőségét, anélkül azonban hogy az említett rendelkezés szerinti vizsgálat jellemzői attól függően változnának, hogy a tagállamok élnek‑e ezzel a lehetőséggel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel az elsőtől negyedik terjedő kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2013/32 irányelv 46. cikkének (3) bekezdését a Charta 47. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy egyrészt az a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal szemben benyújtott jogorvoslat tárgyában eljáró elsőfokú bíróság számára hatáskört biztosít arra, hogy kötelező jelleggel határozzon e kérelem indokolásának hitelességéről, a kérelmező üldöztetéstől való félelmének vagy a származási országába való visszatérése esetén súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének valószínűségéről, valamint az említett kérelem megalapozottságáról, figyelembe véve a peres eljárás során rendelkezésre bocsátott elemeket, másrészt pedig, hogy a tagállamok nem korlátozhatják ezt a hatáskört.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ötödik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödik kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2011/95 irányelv 2. cikkének d) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az „üldöztetéstől való megalapozott félelem” kifejezés arra a helyzetre vonatkozik, amikor észszerű valószínűsége van annak, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező a származási országába való visszatérése esetén üldöztetésnek lesz kitéve, és adott esetben mely kritériumok alapján kell megállapítani az ilyen észszerű valószínűség fennállását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság az üldöztetéstől való megalapozott félelem értékelésének két mércéjét irányozza elő. Egyrészt ez a félelem értékelhető matematikai valószínűségszámítással. Másrészt az említett félelem meghatározható „észszerű valószínűségként” vagy „az üldöztetés észszerű veszélyeként”. Ebben az esetben e bíróság azt kívánja megtudni, hogy annak meghatározása minősül‑e a releváns kritériumnak, hogy a menedékkérő helyzetében lévő, körültekintő és észszerűen gondolkodó ember szempontjából az összes ismert körülmény mérlegelését követően észszerűtlennek tűnik‑e a származási országba való visszatérés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy a 2011/95 irányelv 2. cikkének d) pontja szerint, amely a Genfi Egyezmény 1. cikke A. pontjának (2) bekezdését tükrözi, „menekült” a harmadik ország olyan állampolgára, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozása, politikai meggyőződése avagy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatti üldöztetéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldöztetéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azon kérdés értékelését illetően, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott‑e, a Bíróság hangsúlyozta, hogy az ilyen értékelést minden esetben körültekintően és óvatosan kell elvégezni, mivel a személy testi épségével és személyes szabadságaival kapcsolatos kérdésekről van szó, amely kérdések az Unió alapvető értékei közé tartoznak (lásd analógia útján: 2010. március 2‑i Salahadin Abdulla és társai ítélet, C‑175/08, C‑176/08, C‑178/08 és C‑179/08, EU:C:2010:105, 88–90. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlatából az is kitűnik, hogy a 2011/95 irányelv rendszerében a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozottságát – ezen irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján – egyedileg, esetről esetre kell értékelni. Ezen értékelés során a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak azt kell meghatározniuk, hogy a megállapított körülmények olyan fenyegetettséget jelentenek‑e, hogy az érintett személy egyéni helyzetére tekintettel megalapozottan félhet üldözési cselekmények tényleges elszenvedésétől. Ez a vizsgálat kizárólag a tényeknek és körülményeknek többek között az említett irányelv 4. cikke (3)–(5) bekezdésében foglalt szabályok szerinti konkrét értékelésén kell, hogy alapuljon. (lásd ebben az értelemben: 2023. szeptember 21‑i Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie [Politikai vélemény a fogadó tagállamban] ítélet, C‑151/22, EU:C:2023:688, 42. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2011/95 irányelv 4. cikke (3) bekezdésének a)‑e) pontja felsorolja, hogy e célból milyen tényezőket kell figyelembe venni, ezen belül többek között a kérelmező származási országára vonatkozó valamennyi, a kérelmére vonatkozó határozat meghozatalának időpontjában releváns tényt, az arra vonatkozó információkat és dokumentumokat, hogy a kérelmező ki volt‑e téve üldöztetésnek, illetve hogy ennek veszélye fennáll‑e, valamint a kérelmező egyéni helyzetét és személyes körülményeit. Az irányelv 4. cikkének (4) bekezdése rögzíti, hogy azon tény, hogy a kérelmező korábban már üldöztetésnek volt kitéve, illetve vele szemben ilyen üldöztetés közvetlen veszélye állt fenn, komoly alátámasztásául szolgál a kérelmező üldöztetéstől való megalapozott félelmének, kivéve, amennyiben alapos okból feltételezhető, hogy a kérelmezőt nem fogják újból üldözni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságoknak el kell végezniük a kérelmező sajátos személyes helyzetére és származási országa általánosabb körülményeire vonatkozó valamennyi releváns körülmény kimerítő és alapos vizsgálatát, különösen azok politikai, jogi, igazságügyi, történelmi és szociokulturális vonatkozásait illetően, annak meghatározása érdekében, hogy az említett kérelmező megalapozottan fél‑e attól, hogy személyesen üldöztetésnek lenne kitéve (lásd ebben az értelemben: 2023. szeptember 21‑i Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie [Politikai vélemény a fogadó tagállamban] ítélet, C‑151/22, EU:C:2023:688, 45. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlatából tehát az következik, hogy a menedékkérő üldöztetéstől való félelme megalapozottságának meghatározásához, körültekintően és óvatosan el kell végezni e kérelmező személyes körülményeinek, a kérelmével kapcsolatos tényeknek és körülményeknek, valamint a származási országában fennálló helyzetnek az egyedi, konkrét és objektív értékelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 2011/95 irányelv rendelkezéseit nemcsak ezen irányelv általános rendszerének és céljának fényében kell értelmezni, hanem tiszteletben tartva a Genfi Egyezményt, amely ezen irányelv (4) preambulumbekezdése szerint „a menekültek védelmét szolgáló nemzetközi jogi rendszer sarokkövét” képezi (2024. október 4‑i Bundesamt für Fremdenwesen und Asyl és társai [Afgán nők] ítélet, C‑608/22 és C‑609/22, EU:C:2024:828, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a Genfi Egyezmény által az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságára (HCR) bízott feladatokra tekintettel az általa kibocsátott dokumentumok különös relevanciával bírnak (2024. január 16‑i Intervyuirasht organ na DAB pri MS [Családon belüli erőszak áldozatául esett nők] ítélet, C‑621/21, EU:C:2024:47, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Genfi Egyezmény 1. cikke A. pontjának (2) bekezdésében szereplő „üldözéstől való megalapozott félelem” kifejezést a UNHCR 2019. februári, „A menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. évi egyezményen és 1967. évi jegyzőkönyvön alapuló menekültstátusz meghatározására szolgáló eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről szóló kézikönyv” című, HCR/1P/4/FRE/REV.4 dokumentumának 37–50. pontja értelmezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E dokumentum szerint az „üldözéstől való megalapozott félelem” egy szubjektív és egy objektív dimenzióval rendelkezik. A félelem szubjektív jellegére tekintettel a menedékkérő körülményeinek vizsgálata inkább a nyilatkozatainak értékeléséből, mintsem a származási országában fennálló helyzet megítéléséből áll. Mindazonáltal, mivel e szubjektív elemet a „megalapozott” kifejezés pontosítja, a menekült jogállást nem kizárólag e kérelmező lelkiállapotának figyelembevételével kell megállapítani, hanem objektív helyzetre és egyéni értékelésre kell alapozni. Így a megalapozott félelem fennállásának értékeléséhez mindkét tényezőt figyelembe kell venni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt ezen információkból az következik, hogy az „üldöztetéstől való megalapozott félelem” fennállásának értékelése nem végezhető el kizárólag a menedékkérő szubjektív szemszögéből, hanem annak a helyzet objektív értékelésén kell alapulnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a megkövetelt mérce a megalapozott félelem vagy a megalapozottan megállapítható félelem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor emlékeztetni kell arra, hogy a 2013/32 irányelv (10) preambulumbekezdése szerint ezen irányelv végrehajtása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) vonatkozó iránymutatásait, amelyet 2022‑ben az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) váltott fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig először is az EUAA „A nemzetközi védelemre való jogosultság feltételei” című gyakorlati útmutatójának 20. és 21. oldalán kimondja, hogy ahhoz, hogy a menedékkérő szubjektív félelmét megalapozottnak lehessen tekinteni, azt objektív módon alá kell támasztani. Ezenkívül e kérelmező körülményeinek értékeléséhez a származási országában fennálló általános körülményekre vonatkozó információk fényében kell megvizsgálni az egyéni körülményeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az EUAA „[a] bizonyítékok és a veszélyek értékelésére vonatkozó gyakorlati útmutatója” 118. és 119. oldalán pontosítja, hogy az üldöztetéstől való félelem akkor tekinthető megalapozottnak, ha az üldöztetés veszélye elér egy bizonyos mértéket. Márpedig e gyakorlati útmutató szerint a valószínűség észszerű fokát kell megkövetelni, így bár az üldöztetés puszta lehetősége nem elegendő a hivatkozott félelem megalapozottságának megállapításához, nem követelhető meg, hogy e veszély bizonyos legyen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt a megfontolások e három csoportjából az következik, hogy az üldöztetéstől való megalapozott félelem fennállásának megállapítása érdekében az illetékes nemzeti hatóságok nem támaszkodhatnak kizárólag a menedékkérő szubjektív szempontjára, hanem el kell végezniük e kérelmező személyes körülményeinek, a kérelmével kapcsolatos tényeknek és körülményeknek, valamint a származási országában fennálló helyzetnek az egyedi, konkrét és objektív értékelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt ebből az következik, hogy az üldöztetéstől való félelem akkor tekinthető megállapíthatónak, ha fennáll annak észszerű valószínűsége, hogy a kérelmező által hivatkozott üldöztetés veszélye a származási országába való visszatérése esetén bekövetkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel az ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2011/95 irányelv 2. cikkének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az „üldöztetéstől való megalapozott félelem” kifejezés arra a helyzetre vonatkozik, amikor észszerű valószínűsége van annak, hogy a menedékkérő a származási országába való visszatérése esetén üldöztetésnek lesz kitéve, és az ilyen félelem fennállásának megállapítása érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak el kell végezniük e kérelmező személyes körülményeinek, a kérelmével kapcsolatos tényeknek és körülményeknek, valamint a származási országában fennálló helyzetnek az egyedi, konkrét és objektív értékelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-173" title="page-21">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26‑i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 46. cikkének (3) bekezdését az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összefüggésben</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-175" title="page-21">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-176" title="page-21">
      egyrészt az a nemzetközi védelem iránti kérelmet elutasító határozattal szemben benyújtott jogorvoslat tárgyában eljáró elsőfokú bíróság számára hatáskört biztosít arra, hogy kötelező jelleggel határozzon e kérelem indokolásának hitelességéről, a kérelmező üldöztetéstől való félelmének vagy a származási országába való visszatérése esetén súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének valószínűségéről, valamint az említett kérelem megalapozottságáról, figyelembe véve a peres eljárás során rendelkezésre bocsátott elemeket, másrészt pedig a tagállamok nem korlátozhatják ezt a hatáskört.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült‑ vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13‑i 2011/95/EU parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének d) pontját</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-178" title="page-21">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-179" title="page-22">
      az „üldöztetéstől való megalapozott félelem” kifejezés arra a helyzetre vonatkozik, amikor észszerű valószínűsége van annak, hogy a menedékkérő a származási országába való visszatérése esetén üldöztetésnek lesz kitéve, és az ilyen félelem fennállásának megállapítása érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak el kell végezniük e kérelmező személyes körülményeinek, a kérelmével kapcsolatos tényeknek és körülményeknek, valamint a származási országában fennálló helyzetnek az egyedi, konkrét és objektív értékelését.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-180" title="page-22">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: holland.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">i.</a>
</span>) A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.</p>
</body>
</html>
