AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2021. szeptember 7.)

a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló irányelv iránti javaslatról (CON/2021/27)

(2021/C 446/02)

Bevezetés és jogalap

2021. június 29-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Parlamenttől azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a 2013/34/EU irányelvnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és az 537/2014/EU rendeletnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: javasolt irányelv).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt irányelv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az EKB hatáskörébe tartoznak, ideértve többek között a monetáris politika végrehajtását a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése és a 282. cikkének (1) bekezdése alapján, a hitelintézetek prudenciális felügyeletét a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése alapján, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában való támogatását a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdése alapján. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1

Az EKB üdvözli a javasolt irányelv azon célkitűzését, hogy az Európai Bizottság fenntartható finanszírozásra vonatkozó átfogóbb menetrendjének (2) részeként és az európai zöld megállapodás (3) célkitűzéseivel összhangban javítsa a fenntarthatósággal kapcsolatos információk mennyiségét, minőségét és hozzáférhetőségét. Az EKB üdvözli továbbá a javasolt irányelvben foglalt időbeli ütemezést, különösen a fenntarthatósági beszámolási standardok első csoportjának 2022. októberig történő elfogadását.

1.2

Az Európai Unió (EU) fenntarthatóságra vonatkozó jelenlegi vállalati közzétételi rendszere nem biztosít elegendő, következetes és összehasonlítható információt a magánszektornak vagy a hatóságoknak. Az érdekelt felek nem tudják értékelni a társaságoknak a fenntarthatóságra és különösen az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását. Az előretekintő mutatókra vonatkozó jobb közzétételek nem csak azt tennék lehetővé az érdekelt felek számára, hogy figyelemmel kísérjék a társaságok által a tekintetben elért haladást, hogy üzleti modelljüket és műveleteiket az alacsony, majd a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal összeegyeztethető pályához igazítsák, amint azt az európai zöld megállapodás előirányozza, hanem elősegítenék a nem megfelelő pálya esetén történő esetleges eszközátértékelések következtében a társaságokat érintő kockázatok értékelését is. Ebben az összefüggésben a javasolt irányelv alátámasztja és kiegészíti a társaságok által az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: taxonómiai rendelet) alapján közlendő információkat és közelebb viszi az uniós gazdaságot az európai zöld megállapodás céljaihoz.

1.3

A jelenleg a pénzügyi piacokon érvényesülő fenntarthatósági közzétételi standardok nem elegendőek a fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi kockázatok megfelelő megértésének és teljes mértékben történő beárazásának biztosításához. A vállalati szintű fenntarthatósági információk korlátozott minősége és mennyisége korlátozza a befektetők és a pénzügyi piacok résztvevőinek rendelkezésére álló információkat. Csökkenti az átláthatóságot, növeli az információs aszimmetriát, árt az összehasonlíthatóságnak és általában véve akadályozza a fenntartható finanszírozás kialakítását és a tájékozott befektetési döntéseket. Ezenkívül, amint azt a javasolt irányelv preambulumbekezdései is rögzítik, a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat nem megfelelően figyelembe vevő számos befektetési döntés kumulált és felerősített hatásokhoz vezethet, amelyek a pénzügyi stabilitást veszélyeztető, rendszerszintű kockázatokat teremthetnek (5). Ezenkívül a fenntarthatóságra vonatkozó vállalati közzétételek rossz állapota megakadályozza a szabályozókat, felügyeleti hatóságokat, pénzügyi stabilitási hatóságokat és központi bankokat abban, hogy megfelelően értékeljék a vállalatok, valamint a finanszírozási döntések meghozatalához a vállalati közzétételeket felhasználó hitelintézetek és pénzügyi intézmények fenntarthatósággal és különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatoknak való kitettségét. Ezért az EKB szükséges lépésnek tartja a javasolt irányelvet a vállalati szektor megfelelő fenntarthatósági politikai, kockázatértékelési és a kockázatok figyelemmel kísérésére szolgáló keretrendszereinek kidolgozását jelenleg akadályozó adathiány orvoslása érdekében (6).

1.4

Az EKB véleménye szerint a javasolt irányelv fontos lépés a tőkepiaci unió kiteljesítése és különösen az integrált, kiterjedt és érett, a nemzeti határokon átívelő uniós tőkepiacok felé (7). Egy zöld tőkepiaci unió tovább erősítené az EU által a zöld tőkepiacokon világszerte játszott szerepet (8), és így növelné az euro globális valutaként betöltött szerepét. Közös standardok és infrastruktúrák zöld uniós tőkepiacok céljára történő létrehozásával így katalizátorként működhetne a tágabb uniós tőkepiaci integráció tekintetében (9). Közelebbről, a standardizált és szilárd (fenntarthatósággal kapcsolatos) közzététel előfeltétel annak biztosításához, hogy a befektetők megbízható és összehasonlítható adatokkal rendelkezzenek a befektetési döntéseik megalapozásához és így elengedhetetlenek annak elősegítéséhez, hogy a tőke – az egységes piac célkitűzéseivel összhangban – Unió-szerte a legkívánatosabb projektekre kerüljön allokálásra. A tőke ebből eredő jobb allokálása elősegítheti a határokon átnyúló magán-kockázatmegosztásnak és az uniós gazdaság ellenálló képességének javítását (10). E tekintetben az EKB üdvözli azt is, hogy a javasolt irányelv előirányozza, hogy a vállalkozások által közzétett fenntarthatósági információkat be kell építeni a jövőbeli egységes európai hozzáférési pontba (11). A fenntarthatósággal kapcsolatos közzététel és a pénzügyi adatok integrálásával a vállalkozásokra vonatkozó valamennyi kritikus információra, többek között a vállalkozások környezetbarát jellegére is kiterjedő egyablakos rendszer jönne létre, amely nem csak a befektetők, hanem a pénzügyi és fenntarthatósági beszámolás iránt érdeklődő valamennyi magán- és állami szereplő számára is előnyös lenne.

1.5

Az EKB támogatja az uniós nagyvállalkozásokat és az uniós szabályozott piacokon jegyzett vállalkozásokat, köztük a hitelintézeteket illetően javasolt azon követelményeket, amelyek szerint közzé kell tenniük több fenntarthatósági célt, valamint az azok elérése felé tett előrehaladást. A Párizsi Megállapodáshoz történő igazodásra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat nem teljesítő vállalkozásokat fenyegető reputációs kockázat elő fogja segíteni a piaci fegyelmet és fontos inputot fog jelenteni a hitelintézetek kockázatkezelési és igazodásra vonatkozó stratégiáihoz.

1.6

Az átláthatóság javítása és különösen az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kockázatok megfelelő felügyeleti figyelemmel kísérésének előmozdítása érdekében az EKB úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által a fenntartható finanszírozásra vonatkozó új stratégiájában (12) javasoltaknak megfelelően a pénzügyi intézményeknek közzé kell tenniük a fenntarthatósági átállási és dekarbonizációs terveiket, beleértve a köztes és hosszú távú célokat, valamint arra vonatkozó információkat is, hogy hogyan tervezik csökkenteni környezeti lábnyomukat. Ez hatékony eszköze lehet annak, hogy a pénzügyi rendszert a Párizsi Megállapodással összhangban a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására irányuló céllal való összeegyeztethetőség eléréséhez vezető egyértelmű mérföldkövek felé tereljük. Eszközöket kell biztosítani az illetékes hatóságok számára a hitelintézetek portfóliói átmeneti céloknak való meg nem feleléséből eredő kockázatok figyelemmel kísérésére és az azokra való reagálásra.

2.   A javasolt irányelv EKB és az eurorendszer célkitűzései és feladatai szempontjából fennálló relevanciája

2.1

A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések, különösen az éghajlatváltozás az alábbiakban kifejtettek szerint hatással lehetnek annak módjára, ahogy a központi bankok ellátják megbízatásukat (13). Prudenciális felügyeleti feladatai és a pénzügyi stabilitáshoz való hozzájárulása részeként az EKB támogatja a fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi kockázatok azonosításának és kezelésének javítására irányuló uniós szakpolitikai törekvéseket azzal a céllal, hogy javítsa a hitelintézetek biztonságát és szilárdságát és a pénzügyi rendszer stabilitását. Ebben az összefüggésben a környezeti kockázatok kellően átfogó és részletes közzététele – a nyitott piacgazdaság elvével összhangban – a kapcsolódó kockázatok piaci árazását is elő fogja segíteni (14). Ezen túlmenően az ilyen közzétételi gyakorlatok fokoznák az eurorendszer arra való képességét is, hogy figyelemmel kísérje és értékelje az éghajlatváltozásnak a monetáris transzmisszióra gyakorolt hatását.

2.2   A monetáris politika szempontjából fennálló relevancia

2.2.1

Az éghajlatváltozás és a fenntarthatóbb gazdaságra való áttérés érintheti az árstabilitási kilátásokat, a KBER elsődleges célját, az olyan makrogazdasági mutatókra gyakorolt hatása révén, mint az infláció, a kibocsátás, a foglalkoztatás, a kamatlábak, a befektetés és a termelékenység, a pénzügyi stabilitás, és a monetáris transzmisszió (15). Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fizikai kockázatok és átmeneti kockázatok hatással lehetnek többek között a társaságok értékelésére és hitelképességére, ami dominóhatással lehet a hitelintézetekre és pénzügyi rendszerre (16). Jóllehet továbbra is kidolgozás alatt állnak azok a módszertanok, amelyekkel értékelhető a bankokat és pénzügyi stabilitást veszélyeztető, éghajlattal kapcsolatos kockázatok mértéke, a rendelkezésre álló becslések arra utalnak, hogy e kockázatok hatása várhatóan jelentős (17). Ez pedig érintheti a monetáris transzmissziót, például az eszközök meg nem térülése és az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok hirtelen átárazása révén. Ezen túlmenően, ami a bankszektort illeti, csökkenhet a fedezetek értéke és hitelezési veszteségek merülhetnek fel, amelyek ronthatják a hitelintézetek és más pénzügyi közvetítők tőke- és likviditási pozícióját, ezáltal gyengítve arra való képessüket, hogy forrásokat juttassanak a reálgazdaságba. A pénzügyi rendszer zöldebbé tételén dolgozó központi bankok és felügyeletek hálózata (Network of Central Banks and Supervisors for Greening the Financial System, NGFS) azt javasolja ezért, hogy a központi bankok vegyék figyelembe az éghajlatváltozás gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásait. Az NGFS azzal érvel, hogy ezek a hatások akkor is relevánsak lehetnek a monetáris politikával összefüggésben, ha csupán a monetáris politika megszokott középtávú időhorizontján túl érvényesülnek (18).

2.2.2

Ezenkívül az eurorendszernek az árstabilitási célja követése során a kockázatkezelési keretrendszerén keresztül biztosítania kell a mérlege kockázatokkal szembeni megfelelő védelmét. Az eurorendszernek ezért azonosítania kell, figyelemmel kell kísérnie és mérsékelnie kell azon kockázatokat, amelyek partnereihez, a refinanszírozási műveleteiben elfogadott fedezetekhez és a végleges adásvételi ügyletekből eredő eszközállományához kapcsolódnak, többek között a nem monetáris politikai portfóliója keretében.

2.2.3

E tekintetben a fenntarthatósággal kapcsolatos jobb vállalati közzétételi gyakorlatok jelentősen javítanák az eurorendszer arra való képességét, hogy figyelemmel kísérje és értékelje az éghajlatváltozás monetáris transzmisszióra gyakorolt hatását, kezelje a már mérlegében tartott, éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokat és biztosítsa az eurorendszer mérlegének a kockázatokkal szembeni megfelelő védelmét.

2.2.4

Ezen túlmenően az eurorendszer, amint azt az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való beépítésére vonatkozó cselekvési tervében (19) bejelentette, új elfogadhatósági feltételként vagy a fedezetek és az eszközvásárlások differenciált kezelésének alapjaként a magánszektorbeli eszközökre vonatkozó közzétételi követelményeket fog bevezetni. Az ilyen követelmények figyelembe fogják benni az uniós szakpolitikákat és kezdeményezéseket, a javasolt irányelvet is beleértve, és ezáltal elő fogják mozdítani a következetes közzétételi gyakorlatokat a piacon.

2.3   A pénzügyi stabilitás szempontjából fennálló relevancia

2.3.1

A javasolt irányelv azon célja, hogy a különböző szektorokban működő vállalkozások éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak való kitettségére vonatkozóan megbízható, következetes és összehasonlítható információkat biztosítson, előfeltétele az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázatok pontos értékelésének (20). Az egységesített beszámolási standardokon alapuló és géppel olvasható formában benyújtott, fenntarthatósággal kapcsolatos jobb közzétételek jelentősen javítanák az EKB arra való képességét, hogy figyelemmel kísérje és kezelje az éghajlatváltozás pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatását.

2.4   A hitelintézetek prudenciális felügyelete szempontjából fennálló relevancia

2.4.1

Az EKB által közvetlenül felügyelt jelentős hitelintézeteknek közzé kell tenniük az éghajlattal kapcsolatos jelentős kockázatokat. (21) Közzé kell tenniük különösen az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat a csoport egésze vonatkozásában, ideértve a downstream kibocsátásokat is, valamint a stratégia meghatározása és a kockázatkezelés céljára használt fő teljesítménymutatókat és fő kockázati mutatókat (22). Az EKB ezenkívül elkötelezett a hitelintézetek karbonlábnyomának értékelését segítő új mutatók kidolgozása mellett (23).

2.4.2

Ezen túlmenően az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) (a továbbiakban: tőkekövetelmény-rendelet vagy CRR) 449a. cikkében rögzített követelményekkel összhangban az Európai Bankhatóság (EBH) 2021 márciusában végrehajtás-technikai standardtervezeteket (25) tett közzé, amelyek bizonyos hitelintézetek tekintetében az éghajlatváltozással összefüggő átállási és fizikai kockázatokra vonatkozó összehasonlítható mennyiségi közzétételt javasolnak, többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátó eszközökkel, valamint az éghajlatváltozással összefüggő krónikus és akut eseményekkel érintett eszközökkel szembeni kitettségekre vonatkozó információkat.

2.4.3

Ezért a társaságoktól származó megbízható és összehasonlítható, éghajlattal és környezettel kapcsolatos adatok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a pénzügyi intézmények, köztük a hitelintézetek megfelelően ki tudják számítani, majd közzé tudják tenni az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos mérőszámokat, a prudenciális keretrendszerben releváns információkat is ideértve. A 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) (a továbbiakban: nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv vagy NFRD) jelenlegi alkalmazási körének valamennyi nagyvállalkozásra történő kiterjesztése segíteni fogja az intézmények releváns adatok gyűjtésére vonatkozó törekvéseit. A javasolt irányelv részletesebb követelményei és a kért adatok javasolt digitalizálása meg fogja könnyíteni a következetes módon történő adatgyűjtést.

2.5   A statisztikai információgyűjtés szempontjából fennálló relevancia

2.5.1

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának 5. cikke feljogosítja az EKB-t arra, hogy a nemzeti központi bankok közreműködésével összegyűjtse a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatainak ellátásához szükséges statisztikai információkat, valamint, hogy a hatáskörébe tartozó területeken hozzájáruljon a statisztikai adatok gyűjtésére, összeállítására és terjesztésére vonatkozó szabályok és gyakorlatok összehangolásához. Feladatai és tevékenységei ellátása érdekében az EKB lehetőség szerint fennálló adatokra támaszkodik, hogy korlátozza az adatszolgáltatókra nehezedő terheket. A már jelzetteknek megfelelően a fenntarthatósággal kapcsolatos, magas minőségű információk részletes, valamint aggregált szinten történő elérhetősége elengedhetetlen a megalapozott döntésekhez a monetáris politika végrehajtása, a hitelintézetek prudenciális felügyelete és a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való támogatása vonatkozásában. Ebben az összefüggésben a vállalkozások által a fenntarthatósági tényezőkről közzéteendő információkat meghatározó fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozása azt is lehetővé tenné az EKB számára, hogy a fenntartható finanszírozáshoz kapcsolódó statisztikai mutatók összeállítása révén jobban lássa el feladatait (27). Ez pedig lehetővé tenné az EKB számára, hogy esetlegesen oly módon bővítse saját statisztikai adatgyűjtését, hogy az tükrözze a környezeti fenntarthatósági tényezőket és azokra összpontosítson.

2.5.2

Ezen okokból az EKB üdvözli, hogy a javasolt irányelv alapján a vállalkozások a fenntarthatósági beszámolójukat egységes elektronikus beszámolási formátumban (XHTML) fogják elkészíteni (28). A javasolt irányelv végrehajtása következtében keletkező nagy mennyiségű adat várhatóan meg fog felelni az európai adatstratégia és a digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia célkitűzéseinek (29), különösen az arra irányuló célkitűzésnek, hogy olyan egységes piacot hozzanak létre, ahol az adatok az EU-n belül és ágazatok között is szabadon áramolhatnak az új generációs adatok potenciáljának a köz érdekében történő kihasználása és az adatvezérelt pénzügyi szolgáltatások előmozdítása érdekében. E célkitűzések elérése segítené a hivatalos statisztikusokat az adataik és metaadataik relevanciájának, időszerűségének és mélységének javításában.

2.5.3

E célból az EKB kifejezetten támogatja, hogy az adatszolgáltatók a beszámolási követelmények teljesítése érdekében egyedi azonosítóként nemzetközileg elfogadott szabványokat használjanak, így például a globális jogalany-azonosítót, amint azt az Európai Rendszerkockázati Testület 2020-ban ajánlotta (30), vagy más elfogadott szabványokat. Az EKB véleménye szerint ezen azonosítók – lehetőség szerint a kidolgozásra kerülő beszámolási standardokban történő – használata javítani fogja a statisztikai információk megbízhatóságát, valamint hatókörét azáltal, hogy lehetővé teszi a vállalati fenntarthatósági adatok összekapcsolását a KBER által gyűjtött statisztikai információk más forrásaival (például egyedi mérlegtétel-adatok és/vagy AnaCredit szerinti egyedi bankhitel-adatok), megkönnyítve ezzel az elemzési munkát és elősegítve a politikai döntéshozatalt.

2.6   Nem monetáris politikai portfóliók

2.6.1

A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó megbízható adatok ugyanígy kulcsfontosságúak lesznek a nem monetáris politikai portfóliókban történő fenntartható beruházások szempontjából. Az eurorendszer nemrég közös álláspontot fogadott el az euróban denominált nem monetáris politikai portfóliókban az éghajlatváltozással összefüggő fenntartható és felelős befektetésekről, és a cél az, hogy az ilyen típusú portfóliók tekintetében két éven belül megkezdjék az éghajlattal összefüggő közzétételt (31).

3.   A javasolt irányelv központi bankokra történő alkalmazása

3.1

A javasolt irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó kötelezettséget nem alkalmazzák a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) (a továbbiakban: tőkekövetelmény-irányelv) hatálya alól kizárt bizonyos vállalkozásokra, a központi bankokat is ideértve (33). Mivel a központi bankok a számviteli irányelv alapján valóban vállalkozásnak minősülhetnek (34) és így főszabály szerint a javasolt irányelv hatálya alá tartoznának, az EKB üdvözli, hogy az érintett tagállamok lehetőséget kapnak a központi bankok e hatály alól történő kizárására.

3.2

Noha az EKB nem tartozik a javasolt irányelv hatálya alá, a javasolt irányelv szerinti közös beszámolási standardok saját közzétételei szempontjából is előnyösek lehetnek, amennyiben azokat az EKB konkrét céljaihoz lehet igazítani. Például az EKB 2021-ben már elkezdett dolgozni a saját fennálló környezeti beszámolási keretrendszerének olyan kibővítésén, hogy az kiterjedjen a gazdasági, irányítási és társadalmi kérdésekre, figyelembe véve az NFRD követelményeit (35). Az EKB arra törekszik, hogy 2022-ben elkezdje publikálni a fenntarthatósági közzétételeket az EKB 2021-es teljesítményére tekintettel (36).

3.3

Ezenkívül az eurorendszer a fentiekben kifejtetteknek megfelelően elkötelezte magát amellett, hogy a következő két évben megkezdi az éghajlatváltozással kapcsolatos közzétételeket az euróban denominált nem monetáris politikai portfólióira vonatkozóan (37), továbbá 2023 első negyedévétől a vállalati szektort érintő, monetáris politikai vásárlási program keretében vásárolt eszközökről éghajlatváltozással kapcsolatos információkat fog közzétenni. Ezen túlmenően az EKB nemrégiben bemutatott, az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való beépítésére vonatkozó cselekvési tervének végrehajtása minimumként összhangban fog állni a környezeti fenntarthatósági közzététel és beszámolás területére vonatkozó uniós szakpolitikák és kezdeményezések, köztük a javasolt irányelv terén elért haladással (38). A magas minőségű adatok jelenlegi hiányára figyelemmel az eurorendszer fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételei számára igencsak előnyösek lennének a javasolt irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások közzétételei, amint azok elérhetőek lesznek. Így az éghajlatváltozással kapcsolatos beszámolás standardizálásának támogatása révén a javasolt irányelv szerinti közzétételi standardok elősegíthetnék az eurorendszer éghajlattal kapcsolatos saját jövőbeli közzétételeit. Az EKB meg fogja fontolni, hogy a közös beszámolási standardok vagy azok részei felhasználhatók lehetnek-e a jövőben az éghajlattal kapcsolatos saját jövőbeli közzétételei alapjaként, szem előtt tartva ugyanakkor az EKB feladatai és célkitűzései sajátosságait.

4.   A javasolt irányelv hatálya

4.1

A javasolt irányelv alapján a fenntarthatósággal kapcsolatos információk közzététele 2023. január 1-jétől valamennyi nagyvállalkozás számára, 2026. január 1-jétől pedig valamennyi olyan kis- és középvállalkozás számára kötelezővé válna, amelynek átruházható értékpapírjait valamely uniós szabályozott piacon bevezették (39). Az EKB üdvözli a javasolt irányelv tágabb hatályát, amely a számviteli irányelvben meghatározott valamennyi nagyvállalkozásra kiterjed, szemben az NFRD szűkebb hatályával, amely csak a legalább 500 főt foglalkoztató, közérdeklődésre számot tartó nagy gazdálkodó egységektől követelte meg a kötelező közzétételt (40). Az EKB üdvözli továbbá a javasolt irányelvnek a szabályozott uniós piacokon jegyzett kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) történő kiterjesztését. A vállalatok közzétételei alkalmazási körének kibővítése szükséges ahhoz, hogy a pénzügyi intézmények, és különösen a hitelintézetek a fenntarthatósággal kapcsolatos saját közzétételi követelményeik teljesítése szempontjából jobb helyzetbe kerüljenek, továbbá lehetővé váljon számukra a fenntarthatósággal, és különösen az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak való saját kitettségeik kezelése. Különösen a kkv-k központi szerepet játszanak az európai gazdaságban, és nem csupán ők maguk vannak kitéve az éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak, hanem fontos szerepet töltenek be az EU karbonszegény gazdaságra való áttérésének biztosításában is. Ezért a kkv-któl származó, a fenntarthatósággal kapcsolatos megbízható, következetes és összehasonlítható közzétételek biztosítása fontos valamennyi érdekelt fél számára, ideértve, amint azt már jeleztük, a pénzügyi intézményeket is, amelyeknek a partnereikre vonatkozó releváns információkat kell szerezniük a saját kockázatkezelésük javítása és a kkv-k viszonylatában megalapozott pénzügyi döntések meghozatala érdekében.

4.2

Az EKB ugyanakkor elismeri, hogy a további beszámolási követelményekhez kapcsolódó adminisztratív terhek aránytalan hatással lehetnek a kisebb társaságokra, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elkerüljük a kkv-kra nehezedő túlzott adminisztratív terheket. E tekintetben az EKB üdvözli, hogy a javasolt irányelv mérsékelni kívánja a kisebb társaságok további beszámolási terheit azáltal, hogy fokozatos bevezetést tartalmazó megközelítésről és a jegyzett kkv-kra vonatkozó, az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) által kidolgozandó egyszerűsített beszámolási standardokról rendelkezik (41). Ennek az arányos megközelítésnek biztosítania kell azt is, hogy a hitelintézeteket a partnereik tekintetében terhelő további beszámolási követelmények ne legyenek hátrányos hatással a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésére.

4.3

Noha az EKB általában véve a fenti okokból támogatja a kkv-kkal kapcsolatos arányos megközelítést, azt az álláspontot képviseli, hogy az egyszerűsített beszámolási standardok alkalmazásának időzítését a javasolt irányelvben jelenleg előirányzotthoz képest előre lehetne hozni. Ezenkívül fontos lesz, hogy a kkv-k tekintetében javasolt egyszerűsített beszámolási standardok az összehasonlítható és következetes információk megfelelő szintjét biztosítsák annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatoknak és az adott kkv-knak a karbonszegény gazdaságra történő áttéréshez való igazodásának megfelelő értékelését.

4.4

Az EKB megjegyzi, hogy a javasolt irányelv nagy része a hitelintézetekre is alkalmazandó lenne. Közelebbről, a hitelintézeteknek a javasolt irányelv alapján fenntarthatósággal kapcsolatos információkat kell majd közzétenniük. A jelenlegi szöveg alapján azonban nem egyértelmű, hogy a javasolt irányelv mérettől függetlenül attól valamennyi hitelintézetre hivatott kiterjedni, vagy csak azon hitelintézetekre, amelyek nagyvállalkozásnak vagy olyan vállalkozásnak minősülnek, amelynek átruházható értékpapírjait uniós szabályozott piacokon bevezették. A javasolt irányelv preambulumbekezdései (42) kimondják, hogy a hitelintézetekre fenntarthatósági beszámolási követelményeknek kell vonatkozniuk, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos méretkritériumoknak. A hitelintézetekre való alkalmazhatóság bizonyos méretkritériumokon alapuló e korlátozása azonban nem következik egyértelműen a javasolt irányelv cikkeiből (43). A vonatkozó rendelkezések inkább úgy értelmezhetők, hogy azt írják elő, hogy az összehangoló intézkedések a hitelintézetekre méretüktől függetlenül vonatkoznak. A javasolt irányelv preambulumbekezdéseiben kifejezett jogalkotási szándékával összhangban az EKB javasolja e kérdés oly módon történő tisztázását, hogy a fenntarthatósági beszámolási követelmények csak a méretkritériumoknak is megfelelő hitelintézetekre vonatkozzanak (44). Ezenkívül biztosítani kell a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok CRR, különösen annak 449a. cikke szerinti nyilvánosságra hozatalának alkalmazási körével való minimális összehangolást; a CRR e cikke alapján mind a méretre, mind az összetettségre vonatkozó kritériumokat figyelembe vesznek annak értékelése során, hogy valamely hitelintézet nagy méretűnek minősül-e.

5.   Kötelező közös beszámolási standardok

5.1

A javasolt irányelv kötelező közös beszámolási standardokat fog bevezetni, amelyeket a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában fogad majd el (45). Az összehasonlítható, átlátható és megbízható, fenntarthatósággal kapcsolatos közzététel alapjául szolgáló megfelelő minőségű közös beszámolási standardok elengedhetetlenek a fenntarthatósággal kapcsolatos összehasonlíthatóbb és megbízhatóbb mérőszámok kidolgozásához, a fenntarthatósággal kapcsolatos (pénzügyi és nem pénzügyi) kockázatok helytálló értékeléséhez és ennélfogva az eszközök árazásához és a kockázatkezelési intézkedések kalibrálásához. Ez előnyös lenne a hitelintézetek kockázatkezelése, belső beszámolása és a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó nyilvános közzétételei szempontjából, továbbá, amint azt az EKB már jelezte, a központi bankok és a felügyeleti hatóságok számára az elemzések végzése és az éghajlattal kapcsolatos megfontolásoknak a megbízatásuk ellátása során történő figyelembevétele szempontjából (46).

5.2

A javasolt irányelv tartalmával összhangban az elfogadandó közös beszámolási standardoknak is kettős lényegességi perspektívát kell alkalmazniuk, vagyis összpontosítaniuk kell a társaságok teljesítményét, helyzetét és fejlődését befolyásoló kérdésekre (ún. pénzügyi lényegesség), de a társaságok tágabb környezeti és társadalmi hatására vonatkozó információkra (ún. környezeti és társadalmi lényegesség) is. A közös beszámolási standardoknak legalább azokat a szabványosított és összehasonlítható adattételeket tartalmazniuk kell, amelyek az éghajlattal kapcsolatos – mind az átállással összefüggő, mind a fizikai – pénzügyi kockázatok elemzése szempontjából relevánsak (47). Ezek között szerepel például az eszközök/létesítmények földrajzi elhelyezkedése és üzleti tevékenysége, valamint a kapcsolódó környezeti nyomás, a vállalkozások ágazati besorolása és a pénzügyi kitettségek vonatkozó ágazati koncentrációja, az üvegházhatásúgáz-kibocsátások (1–3. alkalmazási kör) (48) és a karbonintenzitás. A közös beszámolási standardoknak világos útmutatást kell tartalmazniuk a közzétételt teljesítő vállalkozást érintő, éghajlattal kapcsolatos kockázatok pénzügyi hatásának számszerűsítéséhez használt módszertanról. Az EKB üdvözli továbbá, hogy a javasolt irányelv olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról rendelkezik, amelyek meghatározzák a vállalkozások által közlendő, arra az ágazatra jellemző információkat, amelyben működnek (49). Amint az a javasolt irányelvben már szerepel, a közös beszámolási standardoknak is átfogó és összehasonlítható közzétételt kell előírniuk a vállalkozások által az e kockázatok potenciális hatásainak kezelése érdekében követett politikákat illetően (50). Ebben az összefüggésben a beszámolási standardoknak olyan mennyiségi mutatókat kell tartalmazniuk, amelyek túlmutatnak a jelenlegi közzétételek nagyrészt minőségi jellegén, és amelyek elősegítenék a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek használhatóságát és összehasonlíthatóságát.

5.3

E tekintetben az EKB üdvözli azt is, hogy a javaslat előtekintő célokat tartalmaz. Az NFRD-ből jelenleg hiányoznak a fenntarthatósággal kapcsolatos előretekintő mérőszámok, amelyek azonban kulcsfontosságú alkotóelemei a kockázatok korai azonosításának és a kockázatok mérséklésére irányuló válaszok kialakításának. Ez a célmeghatározás és a forgatókönyv-elemzés szükséges eleme. Az EKB ezért kifejezetten támogatja, hogy a javasolt irányelv mondja ki, hogy a közlendő információk között szerepeljenek az „annak biztosítására irányuló terve[k], hogy [a vállalkozás] üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5°°C-ra való korlátozásával, a Párizsi Megállapodással összhangban” (51). Az ilyen előretekintő információkat a hitelességük és megbízhatóságuk biztosítása érdekében standardizált és könnyen összehasonlítható formában kell kifejezni, azokat harmonizált módszertannak kell alátámasztania, és harmadik felek általi külső ellenőrzés alá vonhatónak kell lenniük, amint azt a javasolt irányelv előírja.

5.4

A javasolt irányelv előirányozza, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardokról konzultálni kell az EKB-val, és kimondja, hogy amennyiben az EKB úgy dönt, hogy e standardokról véleményt nyújt be, azt a Bizottság általi konzultációt követő két hónapon belül kell megtennie (52). Az EKB készen áll arra, hogy a javasolt két hónapos időtartamon belül ilyen véleményt adjon. Az EKB üdvözli továbbá a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó jogalkotási eljárásban a hatóságoknak és uniós intézményeknek tulajdonított nagy jelentőséget (53), és törekedni fog a köztük való együttműködésre.

6.   A más uniós jogszabályokkal való összhang

6.1

Az EKB kifejezetten támogatja a javasolt irányelv azon kinyilvánított célját, hogy biztosítsa a fenntarthatósági beszámolási standardoknak a más uniós jogszabályokban meghatározott követelményekkel való összhangját (54). A standardoknak különösen az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (55) meghatározott közzétételi követelményekkel kell összhangban lenniük, és figyelembe kell venniük a taxonómiai rendelet alapján elfogadott különböző felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott alapmutatókat és módszertanokat, az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet (56) értelmében a referenciamutató-kezelőkre alkalmazandó közzétételi követelményeket, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozó minimumszabályokat, valamint az EBH által a CRR III. pillér szerinti nyilvánosságra hozatali követelményei végrehajtása során végzett bármely munkát (57). Az EKB támogatja az összhang biztosítására és a különböző jogszabályokból eredő beszámolási kötelezettségek összetettségének minimalizálására irányuló kezdeményezéseket. A kötelezettségek megkettőzése és az alkalmazandó követelmények meghatározásának, hatályának és célkitűzéseinek következetlensége a vállalkozások számára szükségtelen bonyodalmakhoz és kétértelműséghez vezet (58), és összességében csökkenti az uniós szabályozási keretrendszer átláthatóságát és nemzetközi vonzerejét. Azokban az esetekben, amelyekben az ilyen redundanciákat és következetlenségeket nem lehet az uniós fenntarthatósági beszámolási standardban történő összevonásuk útján kiküszöbölni, – ami akkor áll fenn, ha azok jogszabályokból erednek, – a Bizottságnak meg kell fontolnia a fenntartható finanszírozásra vonatkozó jogszabályi keret átfogó felülvizsgálatát, ideértve az esetleges célzott jogszabálymódosításokat is a jogszabályi környezet észszerűsítése és egyszerűsítése érdekében.

6.2

Az EKB hangsúlyozza, hogy a javasolt irányelvnek a más uniós jogszabályokkal való teljes összhangra kell törekednie, és minimalizálnia kell, illetve ideális esetben ki kell küszöbölnie a jelenlegi vagy jövőbeli következetlenségek kockázatát, amelyek dinamikusan felmerülhetnek, ahogy a különböző jogalkotási aktusok idővel párhuzamosan fejlődnek. Mivel a fenti említett jogalkotási aktusok mind kölcsönösen összefüggnek egymással, és a megfelelő működéshez a kölcsönösen egymásnak biztosított információs követelményekre támaszkodnak, a keretrendszer nem feltétlenül ellenálló az egyes összetevők összehangolatlan módosításaival szemben. Közelebbről, a javasolt irányelv a fenntarthatósági beszámolási standardok háromévente történő felülvizsgálatáról rendelkezik (59), míg más jogszabályok statikusak fognak maradni. Ez annak kockázatával jár, hogy idővel eltérésekhez vezethet. Az EKB a fenntartható finanszírozási keretrendszer mint egész holisztikus felülvizsgálatát támogatja az egyes jogalkotási aktusok külön-külön történő párhuzamos és összehangolatlan felülvizsgálata helyett.

6.3

A taxonómiai rendeletnek az uniós fenntartható finanszírozási menetrendben betöltött központi szerepére tekintettel a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati közzétételekről szóló javasolt irányelvnek összhangban kell állnia a taxonómiai rendelet szerinti információs követelményekkel, és lehetővé kell tennie a társaságok és a taxonómiai rendelet taxonómiai kötelezettségeinek hatálya alá tartozó más szereplők számára, hogy a taxonómiai rendeletben rögzített termék- és vállalati szintű közzétételi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges valamennyi releváns információt megszerezzék.

7.   A nemzetközi kezdeményezésekkel való összhang

7.1

Az EKB üdvözli továbbá, hogy a javasolt irányelv kimondja, hogy az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak a nemzetközi fenntarthatósági beszámolási kezdeményezésekre kell építeniük és hozzá kell járulniuk azokhoz (60). A közzétételekre vonatkozó, globálisan standardizált keretrendszer hiánya az országok közötti elégtelen összehasonlíthatóságot és következetességet eredményez, szükségtelen akadályokat állíthat a fenntartható finanszírozás nemzetközi áramlása útjába, és az országok között egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezethet, ami kedvezőtlenül érintheti az uniós társaságokat, és az uniós társaságok és pénzügyi intézmények számára magasabb költségekkel járhat. Az EKB ezért támogatja a világszinten közös átláthatósági és közzétételi standardok felé vezető konvergenciára irányuló, globális szinten összehangolt törekvéseket, így különösen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) Alapítványának egy új fenntarthatósági standardokkal foglalkozó testület létrehozására, valamint az éghajlattal kapcsolatos beszámolásra és más fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó standardok kidolgozására irányuló javaslatát. Az IFRS Alapítványnak az EFRAG-gal együtt kellene létrehoznia egy ilyen standardot az IFRS és az uniós standardok közötti összhang és összeegyeztethetőség biztosítása érdekében. A nemzetközi standard nem maradhat el a globális bevált gyakorlatoktól, és ideális esetben ki kell terjednie a fenntarthatóság valamennyi aspektusára, a javasolt irányelv tartalmával összhangban. Meg kell követelnie, hogy a társaságok ne csak a vállalkozási értéket befolyásoló kérdéseket tegyenek közzé, hanem a társaság tágabb környezeti és társadalmi hatására vonatkozó információkat is (ún. kettős lényegesség). A regionális vagy globális szintű kezdeményezések nem akadályozhatják az EU-t abban, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardjainak a javasolt irányelv alapján történő kiigazítása során – az EU saját törekvéseivel és jogi keretrendszerével összhangban – azoknál tovább menjen, miközben biztosítja a nemzetközi alapszinttel való összhangot és összeegyeztethetőséget.

8.   A könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezések

8.1

Az EKB üdvözli a vállalkozások fenntarthatósági beszámolása tekintetében kialakított ellenőrzési folyamatot, amelyet a kötelező könyvvizsgálat vezet be (61). A kötelező könyvvizsgálat nem csupán a visszamenőleges, hanem az előretekintő információkra is történő kiterjesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy bizonyosságot nyújtson valamennyi érdekelt félnek és biztosítsa a közzétételek és a kötelezettségvállalások hitelességét. A szolgáltatott információk nagyobb megbízhatósága elő fogja segíteni a pénzügyi piacok kialakulását, majd elmélyülését, nem csupán a tranzakciók szükséges finanszírozása, hanem a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok fedezése tekintetében is. Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt irányelv módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven elérhető az EUR-Lexen.

---

(1)  COM(2021) 189 final.

(2)  Lásd: „Overview of sustainable finance”, elérhető a Bizottság honlapján: www.ec.europa.eu.

(3)  A Bizottság 2019. december 11-én tette közzé „Az európai zöld megállapodás” című közleményét, lásd: COM(2019) 640 final.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(5)  Lásd a (12) preambulumbekezdést. Lásd még: „Climate-related risks to financial stability” c. cikk az EKB Financial Stability Review c. kiadványában, 2021. május, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(6)  Lásd az Európai Bizottság fenntartható finanszírozásra vonatkozó megújított stratégiával és a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatos nyilvános konzultációjára az eurorendszer által adott válasz 24. és azt követő oldalait, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(7)  Lásd Christine Lagarde „Towards a green capital markets union for Europe” című beszédét, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(8)  Például a 2020-ban világszerte kibocsátott összes elsőbbségi fedezetlen zöldkötvény körülbelül 60 %-a az EU-ból származik. A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási beruházás is Európában koncentrálódik, a kötvényalapok több mint felének székhelye az euroövezetben van. Ezenkívül 2020-ban a világszerte kibocsátott zöldkötvények körülbelül fele euróban volt denominált.

(9)  Lásd Christine Lagarde következő beszédeit: „Towards a green capital markets union for Europe” és „Financing a green and digital recovery”, elérhetőek az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(10)  A zöldkötvény-piac már most közel kétszer annyi határon átnyúló állománnyal rendelkezik, mint a többi európai kötvénypiac. Ez arra utal, hogy a zöldkötvény-piac továbbfejlesztése elmélyítené az uniós pénzügyi integrációt. Lásd az EKB 2020. novemberi Financial Stability Review c. kiadványának 5. fejezetét, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(11)  Lásd a javasolt irányelv (48) preambulumbekezdését.

(12)  Lásd: a Bizottság 2021. július 6-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája, COM(2021) 390 final.

(13)  Lásd a CON/2021/12 vélemény 2.4. pontját. Az EKB valamennyi véleménye elérhető az EUR-Lexen.

(14)  Lásd az eurorendszer 6. lábjegyzetben hivatkozott válaszának 2. oldalát.

(15)  Lásd a következő sajtóközleményt: „Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele”, 2021. július 8., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(16)  Lásd: „Climate-related risks to financial stability” c. cikk az EKB Financial Stability Review c. kiadványában, 2021. május, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(17)  Lásd a CON/2021/12 vélemény 2.4. pontját; a CON/2021/22 vélemény 2.2. pontját; Isabel Schnabel, „Never waste a crisis: COVID-19, climate change and monetary policy”, „Sustainable Crisis Responses in Europe” virtuális kerekasztal-beszélgetés, INSPIRE kutatói hálózat, 2020. július 17., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(18)  Lásd a CON/2021/12 vélemény 2.4. pontját; „Climate Change and Monetary Policy: Initial Takeaways”, 2020. június, elérhető az NGFS honlapján: www.ngfs.net, 3. o.

(19)  Lásd a következő sajtóközleményt: „Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele”, 2021. július 8., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(20)  Lásd: az éghajlatváltozás okozta kockázatok modellezésével foglalkozó EKB/ERKT projektcsapat „Climate-related risk and financial stability” c. anyaga, 2021. július, 9. o., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(21)  Lásd: EKB bankfelügyelet, „Guide on climate-related and environmental risks”, 2020. május, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(22)  Lásd: EKB bankfelügyelet, „Guide on climate-related and environmental risks”, 2020. május, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(23)  Lásd a következő sajtóközleményt: „Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele”, 2021. július 8., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(25)  Lásd: „Implementing Technical Standards (ITS) on prudential disclosures on ESG risks in accordance with Article 449a CRR”, elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu.

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).

(27)  Lásd még a következő sajtóközleményt: „Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele”, 2021. július 8., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu, amelyben megerősítést nyer, hogy az EKB a környezetbarát pénzügyi instrumentumokra, a pénzügyi intézmények portfólióján keresztül az éghajlattal összefüggő fizikai kockázatoknak való kitettségére és a pénzügyi intézmények karbonlábnyomára vonatkozó mutatókat fog kidolgozni.

(28)  Lásd a javasolt irányelv (48) preambulumbekezdését, valamint 1. cikke 4. pontját, amely a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvbe (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.) (a továbbiakban: számviteli irányelv) beiktatja az új 19d. cikket.

(29)  Lásd a javasolt irányelv (48) preambulumbekezdését.

(30)  Lásd az Európai Rendszerkockázati Testület 2020. szeptember 24-i ajánlását a jogalanyok azonosításáról (ERKT/2020/12).

(31)  Lásd: „Eurosystem agrees on common stance for climate change-related sustainable investments in non-monetary policy portfolios” c. sajtóközlemény, 2021. február 4., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(33)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikke (1) bekezdésének második albekezdését, amely a tőkekövetelmény-irányelv 2. cikke (5) bekezdésének 2–23. pontjára hivatkozik.

(34)  Lásd a számviteli irányelv I. és II. mellékletét.

(35)  Lásd: „Visszajelzés az EKB 2019. évi éves jelentéséről szóló európai parlamenti állásfoglalás részeként tett észrevételekről”, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(36)  Lásd: „Visszajelzés az EKB 2019. évi éves jelentéséről szóló európai parlamenti állásfoglalás részeként tett észrevételekről”, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(37)  Lásd: „Eurosystem agrees on common stance for climate change-related sustainable investments in non-monetary policy portfolios” c. sajtóközlemény, 2021. február 4., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(38)  Lásd a következő sajtóközleményt: „Az EKB bemutatta cselekvési tervét, amelynek célja az éghajlatváltozási megfontolásoknak a monetáris politikai stratégiájába való felvétele”, 2021. július 8., elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(39)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 3. pontját, amely a számviteli irányelv 19a. cikkének helyébe lép.

(40)  A „nagyvállalkozásokat” a számviteli irányelv 3. cikkének (4) bekezdése úgy határozza meg, mint az olyan vállalkozásokat, „amelyek a mérlegfordulónapjukon a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét túllépik: a) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR; b) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR; c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250”. Az NFRD ezzel szemben csak a több mint 500 főt foglalkoztató azon nagyvállalkozásokra terjed ki, amelyek a számviteli irányelv 2. cikkének 1. pontjában (jelenleg a számviteli irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése) meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülnek.

(41)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 4. pontját, amely a számviteli irányelvbe beiktatja a kkv-kra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokról szóló 19c. cikket.

(42)  Lásd a javasolt irányelv (23) preambulumbekezdését.

(43)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 1., illetve 3. pontját, amely a számviteli irányelv 1. cikkét módosítja, illetve 19a. cikkének helyébe lép.

(44)  A csatolt technikai mellékletben javasoltaknak megfelelően.

(45)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 4. pontját, amely a számviteli irányelvbe beiktatja a 19b. cikket.

(46)  Lásd az eurorendszer 6. lábjegyzetben hivatkozott válaszának 26. oldalát.

(47)  Lásd még: EKB bankfelügyelet, „Guide on climate-related and environmental risks”, 2020. május, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(48)  Az üvegházhatást okozó gázokról szóló jegyzőkönyv különbséget tesz a társaság tulajdonában vagy ellenőrzése alatt lévő forrásokból származó közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás (1. alkalmazási kör), a beszerzett villamos energia, gőz, hő vagy hűtés termeléséből származó közvetett kibocsátás (2. alkalmazási kör) és az összes egyéb, különösen a vállalati értékláncban megjelenő, upstream vagy downstream közvetett kibocsátás (3. alkalmazási kör) között; lásd az üvegházhatást okozó gázokról szóló jegyzőkönyv honlapját: ghgprotocol.org.

(49)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 4. pontját, amely a számviteli irányelvbe beiktatja a 19b. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontját.

(50)  Lásd még a javasolt irányelv 1. cikkének 3. pontját, amely a számviteli irányelv 19a. cikkének helyébe lép, és e cikk (2) bekezdésébe új d) pont kerül beiktatásra.

(51)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 3. pontját, amely a számviteli irányelv 19a. cikke (2) bekezdésének helyébe lép.

(52)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 11. pontját, amely a számviteli irányelv 49. cikkét módosítja.

(53)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 11. pontját, amely a számviteli irányelv 49. cikkét módosítja.

(54)  Lásd a javasolt irányelv (35) preambulumbekezdését.

(55)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

(56)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(57)  Lásd a javasolt irányelv (35) preambulumbekezdését.

(58)  Lásd az eurorendszer 6. lábjegyzetben hivatkozott válaszának 29. oldalát.

(59)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 4. pontját, amely a számviteli irányelvbe beiktatja a 19b. cikk (1) bekezdését.

(60)  Lásd a javasolt irányelv (37) preambulumbekezdését.

(61)  Lásd a javasolt irányelv 3. cikkét, amely az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.) módosítja.