–

az association interprofessionnelle des fruits et légumes frais (Interfel) képviseletében: A. Bron, A. Helfer és G. Léonard avocats,

–

a francia kormány képviseletében: P. Chansou és B. Travard, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében I. Melo Sampaio és R. Tricot, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2018. május 30‑i (EU) 2018/852 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2018. L 150., 141. o.) módosított, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20‑i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1994. L 365., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 13. kötet, 349. o.; a továbbiakban: 94/62 irányelv) I. mellékletével összefüggésben értelmezett 3. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az egyfelől az association interprofessionnelle des fruits et légumes frais (a frissgyümölcs‑ és zöldségtermelők szakmaközi szövetsége) (Interfel), másfelől a Premier ministre (miniszterelnök, Franciaország), a ministre de la Transition écologique, de l’Énergie, du Climat et de la Prévention des risques (az ökológiai átállásért, az energiaügyért, a klímaügyért és a kockázatok megelőzéséért felelős miniszter, Franciaország), a garde des sceaux, ministre de la Justice (igazságügy‑miniszter, Franciaország), a ministre de l’Économie, des Finances et de l’Industrie (gazdasági, pénzügyi és ipari miniszter, Franciaország) és az Agriculture, de la Souveraineté alimentaire et de la Forêt (a mezőgazdaságért, az élelmiszer‑önrendelkezésért és az erdészetért felelős miniszter; Franciaország) között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya a címkéknek – a háztartási komposztálással komposztálható és részben vagy egészben bioalapú anyagokból álló címkék kivételével – közvetlenül a gyümölcsökön vagy zöldségeken való elhelyezése esetén bírság kiszabását előíró nemzeti szabályozás hatályon kívül helyezése iránti kérelmet elutasító hallgatólagos határozat jogszerűsége.

3

A 94/62 irányelv „Fogalommeghatározások” című 3. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

4

Ezen irányelv „Szemléltető példák a 3. cikk 1. pontjában említett kritériumokra” című I. melléklete az alábbiak szerint rendelkezik:

„[…]

Szemléltető példák a iii. kritériumra

Csomagolás

Közvetlenül a termékre akasztott vagy rögzített címkék

[…]”

5

A loi no 2020‑105, du 10 février 2020, relative à la lutte contre le gaspillage et à l’économie circulaire (a pazarlás elleni küzdelemről és a körforgásos gazdaságról szóló, 2020. február 10‑i 2020‑105. sz. törvény) (JORF, 2020. február 11., 6. o.) 80. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„Legkésőbb 2022. január 1‑jéig meg kell szüntetni a címkéknek közvetlenül a gyümölcsökön vagy zöldségeken történő elhelyezését, a házi komposztálás keretében komposztálható és teljesen vagy részben bioalapú anyagokból készült címkék kivételével.”

6

A décret no 2020‑1724 du 28 décembre 2020 relatif à l’interdiction d’élimination des invendus non alimentaires et à diverses dispositions de lutte contre le gaspillage (az eladatlan nem élelmiszer jellegű termékek megsemmisítésének tilalmáról és a pazarlás elleni küzdelemmel kapcsolatos különböző rendelkezésekről szóló, 2020. december 28‑i 2020‑1724. sz. rendelet) (JORF, 2020. december 30., 209. o.) 1. cikke III. bekezdésének 2. pontjával módosított code de l’environnement (környezetvédelmi törvénykönyv) R. 543‑73. cikke értelmében:

„A 3. osztályba tartozó szabálysértések esetén kiszabott bírsággal büntetendő:

[…]

4. Címkének közvetlenül gyümölcsön vagy zöldségen történő elhelyezése, a házi komposztálás keretében komposztálható és egészben vagy részben bioalapú anyagokból készült címkék kivételével, a pazarlás elleni küzdelemről és a körforgásos gazdaságról szóló, 2020. február 10‑i 2020‑105. sz. törvény 80. cikkének megsértésével”.

7

2022. április 25‑i levelével az Interfel a Première ministre‑hez (miniszterelnök) fordult a nem élelmiszer jellegű termékek megsemmisítésének tilalmáról és a pazarlás elleni küzdelemmel kapcsolatos különböző rendelkezésekről szóló, 2020. december 28‑i 2020‑1724. sz. rendelet 1. cikke III. bekezdése 2. pontja rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése érdekében. A Première ministre (miniszterelnök) e kérelemmel kapcsolatos hallgatása hallgatólagos elutasító határozatot eredményezett. 2022. augusztus 23‑án az Interfel e határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be a Conseil d’État‑hoz (államtanács, Franciaország), amely a kérdést előterjesztő bíróság.

8

A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy e rendelkezéseket a pazarlás elleni küzdelemről és a körforgásos gazdaságról szóló, 2020. február 10‑i 2020‑105. sz. törvény 80. cikkének végrehajtása érdekében fogadták el, amelynek célja, hogy Franciaország területén megtiltsa a házi komposztálás keretében komposztálható és egészben vagy részben bioalapú anyagokból készült címkéktől eltérő címkék gyümölcsökön vagy zöldségeken való közvetlen elhelyezését. E rendelkezések értelmében az említett 80. cikk rendelkezéseinek be nem tartása pénzbírsággal büntetendő. Ebben az összefüggésben és a 94/62 irányelv 3. cikkének szövegére tekintettel e bíróság úgy véli, hogy úgy tekinthető, hogy a közvetlenül a gyümölcsökön és zöldségeken elhelyezett címkék nem minősülnek az ezen irányelv értelmében vett „csomagolásnak”, mivel nem felelnek meg tökéletesen a meghatározásnak és a fenti 3. cikkben előírt három kritériumnak. Az említett bíróság azonban rámutat, hogy a fenti irányelv I. melléklete a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdésének iii. pontjában foglalt kritérium szemléltetése céljából kifejezetten csomagolásnak minősíti a közvetlenül a termékre akasztott vagy rögzített címkéket.

9

Következésképpen a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a 94/62 irányelv I. mellékletéből az következik‑e, hogy minden közvetlenül a termékre akasztott vagy rögzített címke szükségszerűen az ezen irányelv értelmében vett „csomagolásnak” minősül, vagy e minősítést az irányelv 3. cikkében foglalt fogalommeghatározásra és három kritériumra tekintettel kell értékelni. Az utóbbi esetben az ilyen címkék csak akkor minősülnek csomagolásnak, ha arra szolgálnak, hogy bizonyos árukat befogadjanak és megóvjanak, lehetővé tegyék azok kezelését és a gyártótól a fogyasztóhoz vagy a felhasználóhoz történő szállítását, és biztosítsák azok bemutatását, kivéve ha azok a termék szerves részei, és az elemeket együttes fogyasztásra vagy együttes megsemmisítésre szánták.

10

E körülmények között a Conseil d’État (államtanács) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Minden esetben a [94/62] irányelv 3. cikke és I. melléklete értelmében vett csomagolásnak minősülnek‑e a közvetlenül a gyümölcsökön és zöldségeken elhelyezett címkék?”

11

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdésének iii. pontját és I. mellékletét úgy kell‑e értelmezni, hogy a gyümölcsökön és zöldségeken közvetlenül elhelyezett címkék minden esetben az ezen irányelv értelmében vett „csomagolásnak” minősülnek.

12

Először is meg kell jegyezni, hogy a 94/62 irányelvnek, az 1. cikkével összhangban, többek között az a célja, hogy megakadályozza a csomagolások és csomagolási hulladék a tagállamok és a harmadik országok környezetére gyakorolt hatását, vagy csökkentse e hatást, ilyen módon biztosítva a környezet védelmének magas szintjét, azáltal, hogy előírja többek között a tagállamok számára a csomagolás és csomagolási hulladékok gyűjtésére és hasznosítására megfelelő rendszerek létrehozását. Ennek érdekében, amint az a 94/62 irányelv (5) preambulumbekezdéséből kitűnik, és a 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően, a 94/62 irányelv valamennyi, az Európai Unió piacán forgalomba hozott csomagolásra, valamint csomagolási hulladékra kiterjed (2016. november 10‑iEco‑Emballages és társai ítélet, C‑313/15 és C‑530/15, EU:C:2016:859, 23. pont).

13

Ebből következik, hogy – amint azt a Bíróság már megállapította – a „csomagolás” fogalmát tágan kell értelmezni (2016. november 10‑iEco‑Emballages és társai ítélet, C‑313/15 és C‑530/15, EU:C:2016:859, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

14

Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy ahhoz, hogy egy árucikk a 94/62 irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett csomagolásnak minősüljön, egyrészt teljesítenie kell a 94/62 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdésében említett két feltételt, másrészt meg kell felelnie az említett irányelv 3. cikke 1. pontjának harmadik bekezdésében felsorolt kritériumoknak (2016. november 10‑iEco‑Emballages és társai ítélet, C‑313/15 és C‑530/15, EU:C:2016:859, 25. pont).

15

Így először is ahhoz, hogy egy termék a 94/62 irányelv értelmében vett „csomagolásnak” minősüljön, ezen irányelv 3. cikke 1. pontja első bekezdésének megfelelően egyrészt áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására kell, hogy használják, a termelőtől a felhasználóig vagy a fogyasztóig. Ugyanezen rendelkezés második mondata ezenkívül kimondja, hogy az azonos célra használt „egyutas” cikkeket csomagolásnak kell tekinteni (2016. november 10‑iEco‑Emballages és társai ítélet, C‑313/15 és C‑530/15, EU:C:2016:859, 26. pont).

16

Amint azt a Bíróság már megállapította, a csomagolás esetleges funkciói a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának első bekezdésében nincsenek együttes jelleggel felsorolva (2016. november 10‑iEco‑Emballages és társai ítélet, C‑313/15 és C‑530/15, EU:C:2016:859, 27. pont).

17

Másrészt egy ilyen terméknek a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja második bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt és meghatározott három – fogyasztói, gyűjtő‑ vagy szállítási – csomagolási csoport valamelyikébe kell tartoznia (2016. november 10‑iEco‑Emballages és társai ítélet, C‑313/15 és C‑530/15, EU:C:2016:859, 28. pont).

18

Másodszor, a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdése i. alpontjával összhangban egy olyan tételt, amely megfelel e 3. cikk 1. pontjának első és második bekezdésében rögzített „csomagolás” fogalma pozitív meghatározásának, csomagolásnak kell tekinteni, kivéve ha a tétel a termék szerves része és a kérdéses termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az elemeket együttes felhasználásra, együttes fogyasztásra vagy együttes megsemmisítésre szánták (2016. november 10‑iEco‑Emballages és társai ítélet, C‑313/15 és C‑530/15, EU:C:2016:859, 29. pont).

19

Magából a fent említett 3. cikk 1. pontja harmadik bekezdése i. pontjának szövegéből kitűnik, hogy az ott felsorolt három negatív kritérium kumulatív. Következésképpen, egyedül a csomagolás pozitív meghatározásának megfelelő, e három kritériumot egyszerre teljesítő tételek nem tekintendők a 94/62 irányelv értelmében vett csomagolásoknak (2016. november 10‑iEco‑Emballages és társai ítélet, C‑313/15 és C‑530/15, EU:C:2016:859, 30. pont).

20

Harmadszor, a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdése iii. alpontjának megfelelően csomagolásba beépülő csomagoló összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették. Egy termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemeket csomagolásnak kell tekinteni, kivéve ha azok a termék szerves részei, és az elemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre [helyesen: együttes fogyasztásra vagy együttes megsemmisítésre] szánták.

21

E tekintetben ezen irányelv I. melléklete, amely a fenti irányelv „3. cikk[ének] 1. pontjában említett kritériumokra”„[s]zemléltető példák[at]” hoz fel, a „Szemléltető példák a iii. kritériumra” cím alatt kifejezetten jelzi, hogy a termékre közvetlenül akasztott vagy rögzített címkék is csomagolásnak minősülnek.

22

A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy ezen I. mellékletből az következik‑e, hogy minden közvetlenül a termékre akasztott vagy rögzített címke szükségszerűen a 94/62 irányelv értelmében vett csomagolásnak minősül, vagy e minősítést az ezen irányelv 3. cikkében szereplő fogalommeghatározásra és három kritériumra tekintettel kell értékelni. Az utóbbi esetben az ilyen címkék csak akkor minősülnek csomagolásnak, ha arra szolgálnak, hogy bizonyos árukat befogadjanak és megóvjanak, lehetővé tegyék azok kezelését és a gyártótól a fogyasztóhoz vagy a felhasználóhoz történő szállítását, és biztosítsák azok bemutatását, kivéve ha azok a termék szerves részei, és az elemeket együttes fogyasztásra vagy együttes megsemmisítésre szánták.

23

Bár a 94/62 irányelv I. mellékletének szövegéből kitűnik, hogy a közvetlenül a termékre akasztott vagy rögzített címkék csomagolásnak minősülnek, meg kell állapítani, hogy az ezen I. mellékletben szereplő példa az ezen irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdésének iii. pontjában meghatározott kritériumra vonatkozik. E rendelkezés második mondata szerint a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemeket csomagolásnak kell tekinteni, kivéve ha azok a termék szerves részei, és az elemeket együttes fogyasztásra vagy együttes megsemmisítésre szánták.

24

A 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdésének iii. pontjából tehát kitűnik, hogy az ezen irányelv I. mellékletében példaként említett címkék „csomagolásnak” minősíthetők, ha csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemeket képeznek, kivéve ha azok a termék szerves részei, és az elemeket együttes fogyasztásra vagy együttes megsemmisítésre szánták. Ezen értelmezést megerősíti az említett irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik albekezdésének szövege, amely szerint ahhoz, hogy „csomagolásnak” minősüljön, a tételnek „továbbá” meg kell felelnie az utóbbi bekezdésben meghatározott kritériumoknak.

25

Ennélfogva meg kell állapítani, hogy nem tekinthető úgy, hogy a „csomagolás” fogalmának meghatározására vonatkozóan a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának első bekezdésében meghatározott kritériumok nem teljesülhetnek pusztán amiatt, hogy a címkét közvetlenül a gyümölcsre vagy a zöldségre akasztják vagy rögzítik.

26

Ami a csomagolásnak a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának első bekezdésében említett lehetséges funkcióit illeti, azok felsorolása ugyan nem kumulatív jellegű, de kimerítő, így ahhoz, hogy csomagolásnak minősüljön, a közvetlenül a gyümölcsön vagy zöldségen elhelyezett címkének e három funkció közül legalább egyet be kell töltenie.

27

A francia kormány e tekintetben arra hivatkozik, hogy a közvetlenül a gyümölcsökön és zöldségeken elhelyezett címkék látszólag különböző jellemzőkkel rendelkeznek, és igen változatos célokat szolgálnak. Leggyakrabban kisméretű címkékről van szó, amelyek az érintett gyümölcs vagy zöldség felületének csak elenyésző részét fedik le. Mindemellett e címkék közül egyesek jelentősebb mértékben körbevehetik vagy beburkolhatják e gyümölcsöt vagy zöldséget. Ezenkívül, míg egyes címkék valamely logót vagy kereskedelmi védjegyet tüntethetnek fel, más címkék az érintett gyümölcsök és zöldségek jellemzőire vonatkozó bizonyos információkat, illetve vonalkódot vagy számszerű azonosító kódot tartalmazhatnak.

28

Így – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatok függvényében – mindenekelőtt úgy tűnik, hogy a közvetlenül a gyümölcsökön és zöldségeken elhelyezett címkék gyakran kisebb méretűek, mint ez utóbbiak, következésképpen főszabály szerint nem a gyümölcsök és zöldségek befogadására és megóvására irányulnak.

29

Továbbá ugyanezen okokból úgy tűnik, hogy e címkék semmi esetre sem arra szolgálnak, hogy lehetővé tegyék az érintett gyümölcsök és zöldségek kezelését és a fogyasztás helyére történő szállítását.

30

Végül, bár nem kizárt, hogy a gyümölcsökön és zöldségeken közvetlenül elhelyezett bizonyos címkék lehetővé teszik azok bemutatását, a Bíróság rendelkezésére álló iratokból az sem tűnik ki, hogy azokat feltétlenül erre a célra szánták volna.

31

Következésképpen meg kell állapítani, hogy a 94/62 irányelv I. mellékletében „a közvetlenül a termékre akasztott vagy rögzített címkékre” mint az ezen irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdésének iii. alpontjában szereplő kritérium egyik példájára való hivatkozást nem lehet úgy értelmezni, hogy az azt jelenti, hogy a gyümölcsökön és zöldségeken közvetlenül elhelyezett valamennyi címkét szisztematikusan az ezen irányelv értelmében vett csomagolásnak kell tekinteni.

32

E tekintetben egyébiránt meg kell jegyezni, hogy a Bíróság rendelkezésére álló iratanyagból kitűnik, hogy az alapügyre vonatkozó indítványában a rapporteur public (az államtanács előadója) úgy ítélte meg, hogy „a közvetlenül a gyümölcsökön vagy zöldségeken elhelyezett címke” a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának első bekezdésében felsorolt „funkciók egyikét sem tölti be”.

33

Egyébiránt a „csomagolás” fogalmának tág értelmezése nem jelenti azt, hogy a 94/62 irányelv I. mellékletének olyan értelmezését kellene elfogadni, amely sérti ezen irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdése iii. pontjának szövegét.

34

Végső soron a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy többek között a jelen ítélet 23–30. pontjában szereplő megfontolások fényében és az összes rendelkezésre álló releváns bizonyítékok alapján értékelje, hogy a gyümölcsön vagy zöldségen közvetlenül elhelyezett címkék a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának első bekezdésében meghatározott három csomagolási funkció legalább egyikét betöltik‑e, és az ezen irányelv 3. cikke 1. pontja második bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt és meghatározott három csomagolási kategória valamelyikébe tartoznak‑e.

35

A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdésének iii. pontját és az utóbbi irányelv I. mellékletét úgy kell értelmezni, hogy a gyümölcsökön és zöldségeken közvetlenül elhelyezett címkék nem minden esetben minősülnek az említett irányelv értelmében vett csomagolásnak. Az ilyen címkék csak akkor tekinthetők csomagolásnak, ha a 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának első bekezdésében meghatározott három csomagolási funkció valamelyikét ellátják, és az ezen irányelv 3. cikke 1. pontja második bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt és meghatározott három csomagolási kategória valamelyikébe tartoznak.

36

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2018. május 30‑i (EU) 2018/852 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 1994. december 20‑i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke 1. pontja harmadik bekezdésének iii. alpontját és a módosított 94/62 irányelv I. mellékletét

a következőképpen kell értelmezni:

a gyümölcsökön és zöldségeken közvetlenül elhelyezett címkék nem minden esetben minősülnek a módosított 94/62 irányelv értelmében vett csomagolásnak. Az ilyen címkék csak akkor tekinthetők csomagolásnak, ha a módosított 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontjának első bekezdésében meghatározott három csomagolási funkció valamelyikét ellátják, valamint a módosított 94/62 irányelv 3. cikke 1. pontja második bekezdésének a)–c) pontjában felsorolt és meghatározott három csomagolási kategória valamelyikébe tartoznak.