Brüsszel, 2024.12.18.

COM(2024) 578 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a munkaerőköltség-indexről szóló 450/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról


















I.BEVEZETÉS

A munkaerőköltség-index a munkáltatók által viselt, munkaórára vetített teljes munkaerőköltségben bekövetkező negyedéves változásokat méri, ezzel lehetővé teszi a munkaerőből mint termelési tényezőből eredő költségnyomások alakulásának figyelemmel kísérését. A munkaerőköltség-index azon európai gazdasági főmutatók/eurómutatók 1 közé tartozik, amelyek az euróövezeten belüli gazdasági fejleményekről nyújtanak tájékoztatást. 

A munkaerőköltség-indexet különösen a Központi Bankok Európai Rendszere használja a munkaerőpiaci fejlemények által okozott esetleges inflációs nyomások értékelésére. Fontos továbbá a szociális partnerek számára a bértárgyalások során, valamint az Európai Bizottság számára a munkaerőköltség rövid távú tendenciáinak figyelemmel kísérése végett. Végezetül a munkaerőköltségindex-adatokat néhány nagy, több évre szóló kereskedelmi szerződésben is felhasználják az árak indexálásához.

Az Eurostat olyan negyedéves sajtóközleményt tesz közzé a munkaerőköltség-indexről 2 a honlapján, amely számos adatállományt tartalmaz a gazdasági tevékenységek és a munkaerőköltségek összetevői (bérköltségek és nem bérjellegű költségek) szerinti bontásban. A honlap emellett ismerteti a negyedéves és az éves munkaerőköltség-növekedési rátákat is.

A munkaerőköltség-indexről szóló, 2003. február 27-i 450/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3 (a továbbiakban: munkaerőköltség-indexről szóló rendelet) közös keretet határoz meg az összehasonlítható munkaerőköltség-indexek tagállamok általi előállítása és a Bizottságnak történő továbbítása céljára.

A 450/2003/EK rendelet 13. cikke előírja a Bizottság számára, hogy kétévente tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés célja a tagállamok által rendelkezésre bocsátott statisztikák és az uniós összesítések minőségének értékelése, valamint a tökéletesítésre szoruló területek azonosítása.

Ez a Bizottság tizedik jelentése a munkaerőköltség-indexről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 4 . Ez a jelentés a korábbi jelentés óta a munkaerőköltség-indexszel kapcsolatban kapott adatokra összpontosít a 2022 második negyedéve és a 2024 első negyedéve közötti bázisnegyedévek vonatkozásában. Tükrözi az Eurostat által az ezekre a bázisnegyedévekre vonatkozó munkaerőköltségindex-adatok gyűjtése és validálása során tett észrevételeket, és a tagállamok által az éves minőségjelentéseikben rendelkezésre bocsátott dokumentáción alapul.

Az 1216/2003/EK rendelet 5 I. melléklete a munkaerőköltség-indexszel kapcsolatban kapott adatok minőségét a következő kritériumok alapján határozza meg: relevancia, pontosság, az adatszolgáltatás időbeli pontossága, hozzáférhetőség és áttekinthetőség, összehasonlíthatóság, koherencia és teljesség.

A részletes metaadatoknak és a nemzeti minőségi jelentéseknek az Eurostat honlapján való közzététele révén mostanra megvalósult a munkaerőköltség-index adatainak hozzáférhetősége és egyértelműsége. Ez a munkaerőköltség-indexről szóló jelentés ezért a többi kritériumra összpontosít.

II.ÁLTALÁNOS HALADÁS A LEGUTÓBBI JELENTÉS ÓTA

A legutóbbi jelentés óta nem történt jogszabály-módosítás. A következő pontok részletesen ismertetik a jelentés elkészítésével kapcsolatos előrehaladást.

2.1. Adatgyűjtési szabványok

A statisztikai adat- és metaadatcsere-szabvány (SDMX) 6 szerinti adatszerkezetek legutóbbi változatát és a nemzetközi szinten egyeztetett kódlistát (amely online elérhető egy erre a célra szolgáló nyilvántartásban 7 ) továbbra is eredményesen használjuk a tagállami adatok fogadására és a munkaerőköltség-index előállítására, valamint a munkaerőköltségindex-adatok Európai Központi Banknak való továbbítására is.

2.2. Adatok validálása

Az adatok szisztematikus validálására került sor egy új eszköz segítségével, amely ellenőrzi, hogy az alkalmazott kódok és adatstruktúrák megfelelnek-e az adatok továbbítására vonatkozó, elfogadott szabványoknak. Ez egyszerűsíti az előállítási folyamatot, és csökkenti a téves kódolásból fakadó hibák kockázatát. Ha a továbbított fájl nem felel meg az érvényben lévő statisztikai adat- és metaadatcsere-szabványoknak, automatikusan elutasításra kerül. A tagállamok e-mailben értesítést kapnak a művelet sikerességéről/sikertelenségéről, az ellenőrző jelentéshez pedig az EDAMIS portál segítségével férhetnek hozzá.

Az Eurostat az egyes negyedéves adattovábbítások hitelességi ellenőrzését is elvégzi az adatsorok időbeli és gazdasági tevékenységek közötti összehasonlításával, az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati statisztikai osztályozása (NACE) 8 szerint. Ha az egyes negyedévek között jelentős változások figyelhetők meg, az Eurostat felkéri a tagállamokat az adatok megerősítésére vagy a helyesbített adatfájl továbbítására. Ha jelentős kiigazításokat vagy hirtelen változásokat észlelnek bármely nemzetgazdasági ágban, azokat szisztematikusan nyomon követik az érintett országokkal közösen.

2.3. Az óránkénti munkaerőköltségek szintje

Az Eurostat továbbra is közzéteszi a munkaórára vetített munkaerőköltségek éves becsléseit a NACE nemzetgazdasági ágai szerinti bontásban. Az első kiadás 2016 áprilisában jelent meg. Ezek a becslések a munkaerőköltség-indexekkel extrapolált, négyévenkénti munkaerőköltség-felmérésből származó szinteken alapulnak. 3 hónappal a bázisidőszak végét követően készülnek és a NACE valamennyi nemzetgazdasági ágára kiterjednek, az alábbi ágazatok kivételével: „A – Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat”; „O – Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás”; „T – Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra” és „U – Területen kívüli szervezetek, testületek”.

2.4. A minőségről szóló beszámolók

A minőségről szóló éves tagállami beszámolókat a European Statistical System Metadata Handler (az európai statisztikai rendszer metaadat-kezelője) legújabb verziójával együtt időben feldolgoztuk, és valamennyi felhasználó számára hozzáférhetővé tettük 9 .

2.5. Szezonálisan és naptári hatással elvégzendő kiigazítások

Az Eurostat elemezte a tagállamok által továbbított, naptári hatással kiigazított és szezonálisan kiigazított adatsorokat. Az 1216/2003/EK bizottsági rendelet 10 szerint az összes uniós tagállamnak és az Európai Gazdasági Térség (EGT) más országainak 11 minden egyes NACE nemzetgazdasági ágra vonatkozóan továbbítania kell a naptári hatással és szezonálisan kiigazított adatsorokat.

Az Eurostat emellett figyelemmel kíséri a nemzeti minőségi jelentések szezonális kiigazítási mellékletét. Ez a melléklet különösen az alkalmazott szezonális kiigazítási modelleket, az észlelt kiugró értékeket, a kiigazítások mértékét és az eredmények volatilitását ismerteti.

Az Eurostat szezonálisan kiigazított adatokat tesz közzé az európai összesítések vonatkozásában az adatbázisban és a munkaerőköltség-indexről szóló, Statistics Explained (Statisztikák magyarázata) című cikkben 12 , valamint szezonális kiigazítás nélküli adatokat. A következetesség biztosítása érdekében a teljes munkaerőköltség-indexre vonatkozó, szezonálisan kiigazított eredmények mostantól a bérjellegű és nem bérjellegű összetevőkre vonatkozó szezonálisan kiigazított adatokból származnak.

2.6. A bázis módosítása

2023-ban minden ország felkérést kapott arra, hogy a 2020-as új bázisévre (2020 = 100) vonatkoztatott adatokat továbbítson, ami azt jelenti, hogy a 2020-as referenciaévre vonatkozó index 100-nak felel meg. Az Eurostat egy továbbítási tesztet végzett, mielőtt sor került volna a tényleges adattovábbításra 2023 májusában (a munkaerőköltség-index-adatok gyorsjelentése esetében) és 2023 júniusában (a végleges munkaerőköltség-index-adatok esetében). Nem volt különbség a módosított bázisú továbbított adatok és az Eurostat által újraszámított adatok között, kivéve három ország esetében, amelyek ezt követően helyesbítették és továbbították az adatokat.

Ezt követően az Eurostat közzétette az új bázisévre vonatkoztatott munkaerőköltség-index-adatokat 2023 első negyedévére (referencia-negyedév) és az azt a negyedévet megelőző teljes historikus idősorra vonatkozóan.

III.ADATMINŐSÉG

3.1.Relevancia és teljesség

Relevancia

A munkaórára vetített munkaerőköltségek negyedéves változásaival kapcsolatos, a munkaerőköltség-index által mért információk mellett továbbra is egyre nagyobb igény mutatkozik a felhasználók részéről a munkaerőköltségek szintjére vonatkozó adatok iránt. Az Eurostat minden év március végén/április elején közzétette a munkaórára vetített munkaerőköltségekre vonatkozó éves becsléseket euróban és nemzeti valutában, a NACE nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban. A nem bérjellegű költségek összes munkaerőköltségen belüli hányadának 13 közzétételére is sor került. E becslések közzétételéről pozitív visszajelzések érkeztek, az Eurostat pedig a jövőben is közli az éves munkaerőköltségeket a NACE nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban.

Teljesség

Ez a rész azt vizsgálja, hogy a továbbított munkaerőköltségindex-adatok és metaadatok megfelelnek-e a teljességre vonatkozó jogi követelményeknek. A megjegyzések indexekre, súlyokra és a minőségről szóló beszámolókra vonatkoznak.

a) Indexek

Általánosságban elmondható, hogy a munkaerőköltség-index hozzáférhetősége és teljessége a teljes bázisidőszakban kielégítő volt. Az Eurostat minden tagállamtól és valamennyi érintett negyedévre vonatkozóan megkapta a naptári hatással kiigazított adatokat és szezonálisan kiigazított adatokat, kivéve Görögország 2023. első negyedévi adatait. A tagállamok emellett szezonális kiigazítás nélküli adatokat is közöltek, Dánia és Svédország kivételével, e két tagállam számára eltérés engedélyezett 14 .

Ami az EGT más országait 15 illeti, Izland és Norvégia is közölt munkaerőköltségindex-adatokat a bázisidőszak összes negyedévére vonatkozóan. Norvégia rendelkezésre bocsátja a naptári hatással és a szezonálisan kiigazított, valamint a szezonális kiigazítás nélküli adatsorokat. Izland csak naptári hatással és a szezonálisan kiigazított adatsorokat ad meg.

Minden adat, beleértve a szezonálisan kiigazított adatokra vonatkozó becsléseket is, elérhető az Eurostat adatbázisának megfelelő oldalán 16 . A főindexek a naptári hatással kiigazított adatok évenkénti (Q/Q-4) változásain alapulnak, amelyek stabilabbak, mint a negyedéves mozgások. Valamennyi ország lefedte a NACE összes nemzetgazdasági ágát, a fenti eltérések figyelembevételével.

b) Súlyok

A munkaerőköltség-indexről szóló rendelet értelmében a tagállamoknak és más EGT-országoknak legalább évente egyszer továbbítaniuk kell az egyes NACE Rev. 2. nemzetgazdasági ágak bérköltségeire és nem bérjellegű összetevőire vonatkozó éves munkaerőköltségeket (a továbbiakban: súlyok). Fontos naprakészen tartani ezeket az adatokat, mivel befolyásolják a NACE-aggregátumok Eurostat általi kiszámítását, valamint a teljes összegeknek a bérköltségekből és a nem bérjellegű összetevőkből való levezetését.

2024. június 30-ig valamennyi tagállam és más EGT-ország továbbította a 2023-as bázisévre vonatkozó súlyokat.

c) A minőségről szóló beszámolók

2024. szeptember elejéig valamennyi tagállam elkészítette a 2023-as bázisévre vonatkozó nemzeti minőségjelentését.

A munkaerőköltség-indexre vonatkozó, 2023. évi minőségjelentéseket a szezonális kiigazításról szóló jelentéssel együtt az Eurostat a megfelelő honlapján történő közzétételre szánja 17 .

3.2.Időbeli pontosság

A munkaerőköltség-indexről szóló rendelet értelmében a tagállamoknak és más EGT-országoknak a bázisnegyedévtől számított 70 napon belül kell benyújtaniuk a munkaerőköltség-indexeket. A következő országok késtek le határidőt a legutóbbi jelentés óta: Svédország, amelynek 2023 negyedik negyedévére vonatkozó adatai a határidő után 2 naptári nappal érkeztek be, valamint Finnország, amelynek 2023 negyedik negyedévére vonatkozó adatai a határidő után 3 naptári nappal érkeztek be.

A többi EGT-országot illetően Norvégia – csakúgy mint Izland – mindig időben közölte a munkaerőköltségindex-adatokat.

3.3.Pontosság

A munkaerőköltség-index különféle változókból (például munkaerőköltségek és ledolgozott munkaórák) tevődik össze, amelyek több forrásból származhatnak. Ez azt jelenti, hogy módosításokra bármikor sor kerülhet, ezek pedig befolyásolhatják az utolsó negyedévre, a több negyedévre, vagy akár a teljes évekre vonatkozó adatokat. A bázisévet érintő kiigazítások esetén a teljes adatsort felül kell vizsgálni.

Az uniós főindex, nevezetesen a teljes munkaerőköltség-index éves növekedési rátájának kiigazítása – egy különleges eset (2022 második negyedéve, lásd: 1. ábra) kivételével – soha nem haladta meg a 0,3 százalékpontot.

Az említett negyedévben rögzített jelentős (+ 1,1 százalékpontos) kiigazítás annak volt betudható, hogy Németország egyszeri változtatást hajtott végre a forrásai és módszerei tekintetében. 2022 harmadik negyedévétől kezdődően ezen ország munkaerőköltség-indexének adatait a 2020. évi munkaerőköltség-felmérésből származó adatokkal hasonlították össze, ezzel egyidejűleg megváltoztatták a bérekre vonatkozó adatforrást.

Ez a kiigazítás egyszeri hatást gyakorolt a munkaerőköltség-index éves növekedésére, ami nem befolyásolta a munkaerőköltség-indexre vonatkozó becslések megbízhatóságát.

1. ábra: Az éves növekedési ráta változásai a munkaerőköltség-indexek első és utolsó kiadása között

(EU‑27, a NACE B–S nemzetgazdasági ágára vonatkozó aggregátumok, összes munkaerőköltség százalékpontban [2022 második negyedévétől 2024 első negyedévéig])

Források:

-A végleges adatok esetében: Eurostat adatbázis, lc_lci_r2_q adatsor [változó: „Munkaerőköltség a munkaerőköltség-indexhez (munkavállalói jövedelem plusz adók mínusz támogatások)”].

-Az első becslések esetében: az Eurostat termelési adatbázisa.

Az adatok kinyerésére 2024. augusztus 20-án került sor.

3.4. Koherencia és összehasonlíthatóság

Koherencia a nemzeti számlák adataival

Az egyik továbbra is figyelmet érdemlő terület a munkaerőköltség-indexnek más munkaerőköltség-statisztikákkal és különösen a negyedéves nemzetiszámla-adatokkal való koherenciája.

A minőségről szóló éves beszámolókban a tagállamoknak össze kell hasonlítaniuk a munkaerőköltség-index növekedési rátáját a nemzeti számlákban kimutatott, munkaórára vetített munkavállalói jövedelem (ESA 2010 szerinti 18 ) növekedési rátájával. Nem elvárás, hogy az adatsorok tökéletesen megfeleljenek egymásnak: a statisztikai források és eljárások még közel megegyező munkaerőköltség-meghatározások alkalmazása esetén is különbözőek lehetnek. Emellett különös nehézséget okoz a ledolgozott munkaórák számára vonatkozó adatgyűjtés a munkaerőköltség-index és a nemzeti számlák esetében egyaránt. E módszertani eltérések ellenére sok tanulsággal jár a két forrás közötti eltérések mértékének elemzése. Minőségi kérdéseket vethet fel mindkét adatkészlet vonatkozásában, amikor a szintek meghaladnak egy adott relatív küszöbértéket.

Az Eurostat minőségértékelés céljából továbbra is figyelemmel kísérte a NACE B–S nemzetgazdasági ágára vonatkozó tagállami aggregátumokat. Ezen összehasonlítás alapját a szezonális kiigazítás nélküli adatok képezték, kivéve Dánia és Svédország esetében, amelyeknél csak naptári hatással kiigazított adatok állnak rendelkezésre. A munkaerőköltség-index éves medián növekedési ütemét az Eurostat összehasonlította a munkavállalók órabérével, a nemzeti számlák 8 negyedévi adatai alapján. Az Eurostat úgy ítélte meg, hogy a 3 százalékpontot meghaladó eltérések további elemzést tesznek szükségessé (lásd a 2. ábrát, ahol az országok az abszolút értékben kifejezett eltérés növekvő sorrendjében szerepelnek). Csak Litvánia és Lettország esetében volt magasabb az eltérés 3 százalékpontnál (mindkét ország esetében 3,5 százalékpont).

A fenti elemzés eredményeivel kapcsolatosan további intézkedések meghozatalára kerül sor az érintett tagállamokkal együttesen, különösen a ledolgozott munkaórákra vonatkozóan.

A mediánon kívül az Eurostat a munkaerőköltség-index és a nemzeti számlák adatsoraira vonatkozó éves növekedési ráta szórását is összehasonlította, amely a volatilitást mutatja. Az összes ország közül Svédországban (2,1 százalékpont) mérték a legnagyobb eltéréseket a szórások között, ezt követte Lettország (1,5 százalékpont), Hollandia és Csehország (1,3 százalékpont mindkét esetben), majd Szlovákia (1,2 százalékpont).

2. ábra: A munkaerőköltség-index és a nemzeti számlák adatsoraiban szereplő, munkaórára vetített munkavállalói jövedelem éves medián növekedési rátájának összehasonlítása

(a NACE B–S nemzetgazdasági ágára vonatkozó aggregátumok, teljes munkaerőköltség, bázisidőszak: 2022 második negyedéve – 2024 első negyedéve*)

Források:

-A nemzeti számlák esetében: Eurostat adatbázis, namq_10_a10 adatsor [változó: „Munkavállalói jövedelem” nemzeti valutában] és namq_10_a10_e adatsor [változó: „Munkavállalók, a hazai szemlélet szerint, 1 000 ledolgozott munkaóra”].

-A munkaerőköltség-index esetében: Eurostat adatbázis, lc_lci_r2_q adatsor [változó: „Munkaerőköltség a munkaerőköltség-indexhez (munkavállalói jövedelem plusz adók mínusz támogatások)”].

-Dánia és Svédország esetében a szezonális kiigazítás nélküli adatok a jelentés készítésének időpontjában nem álltak rendelkezésre; helyette a naptári hatással kiigazított adatok használatára került sor. Az adatok kinyerésére 2024. szeptember 4-én került sor.

3. ábra A munkaerőköltség-index és a nemzeti számlák adatsoraiban szereplő, munkaórára vetített munkavállalói jövedelem éves növekedési rátái szórásának összehasonlítása

(a NACE B–S nemzetgazdasági ágára vonatkozó aggregátumok, teljes munkaerőköltség, bázisidőszak: 2022. második negyedév – 2024. első negyedév*)

Források:

-A nemzeti számlák esetében: Eurostat adatbázis, namq_10_a10 adatsor [változó: „Munkavállalói jövedelem” nemzeti valutában] és namq_10_a10_e adatsor [változó: „Munkavállalók, a hazai szemlélet szerint, 1 000 ledolgozott munkaóra”].

-A munkaerőköltség-index esetében: Eurostat adatbázis, lc_lci_r2_q adatsor [változó: „Munkaerőköltség a munkaerőköltség-indexhez (munkavállalói jövedelem plusz adók mínusz támogatások)”].

-Dánia és Svédország esetében a szezonális kiigazítás nélküli adatok a jelentés készítésének időpontjában nem álltak rendelkezésre; helyette a naptári hatással kiigazított adatok használatára került sor. Az adatok kinyerésére 2024. szeptember 4-én került sor.

Összehasonlíthatóság

Az országok közötti összehasonlíthatóságot a munkaerőköltség-indexről szóló jogszabályokban rögzített közös fogalommeghatározások és módszerek biztosítják. A tagállamok a nemzeti szinten rendelkezésre álló adatforrások használatával tesznek eleget az uniós előírásoknak. Többségük felméréseket végez, vagy felméréseket és közigazgatási adatokat együttesen alkalmaz, két tagállam viszont kizárólag közigazgatási forrásokra támaszkodik.

Az időben összehasonlítható munkaerőköltségindex-adatok közzététele érdekében fontos, hogy korrigálják a naptári és a szezonális hatásokat. A főindexeket a naptári hatások figyelembevételével kell kiigazítani, a szezonalitást pedig két egymást követő év azonos negyedévének összehasonlításával kell ellensúlyozni.

Az 1216/2003/EK rendelet 1. cikke értelmében a munkaerőköltség-index adatait szezonális kiigazítás nélküli adatok, naptári hatással kiigazított adatok, valamint szezonálisan kiigazított adatok és naptári hatással kiigazított adatok formájában kell megadni.

A 450/2003/EK rendelet nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy a naptári hatással történő és szezonális kiigazításokat a közvetlen vagy közvetett módszer szerint kell-e elvégezni. Közvetett kiigazítás esetén kizárólag az alapsorozatot igazítják ki, majd ezt használják fel a magasabb szintű aggregátumok összeállításához, a közvetlen kiigazítás esetén pedig minden egyes sorozatot, a magasabb szintű aggregátumokat is beleértve, külön-külön igazítanak ki. Az Eurostat a munkaerőköltség-index esetében a közvetett módszert ajánlja, hogy elkerülhetők legyenek az összes munkaerőköltség és annak összetevői közötti következetlenségek.

Az Eurostat rendszeresen ellenőrzi a teljes munkaerőköltség-index, valamint annak bérjellegű és nem bérjellegű összetevői éves növekedési rátája közötti összhangot, és jelentést tesz az érintett országoknak minden olyan következetlenségről, amely (kerekítve) meghaladja a 0,1 százalékpontot. Ezután a munkabérköltségek és a nem bérjellegű összetevők alapján újra ki kell számítani a teljes munkaerőköltség-indexet (közvetett módszer). Ennek az egységes megközelítésnek köszönhetően egyúttal jobban összehasonlíthatók az adatok az egyes országok között.

IV.KÖVETKEZTETÉSEK

A tagállami munkaerőköltségindex-adatok és az uniós aggregátumok minősége összességében továbbra is jónak mondható. Ahogyan az a Covid19-válság előtt is történt, az uniós aggregátumokat csak kis mértékben vizsgáltuk felül. Ez alól csak a 2022 második negyedévében végzett jelentős kiigazítás a kivétel, amelyet az egyik országban bekövetkezett módszertani változások indokoltak.

A minőségről szóló tagállami beszámolókat a European Statistical System Metadata Handler (az európai statisztikai rendszer metaadat-kezelője) legújabb verziójával dolgoztuk fel. E beszámolókat – a szezonális kiigazítási gyakorlatokról és a tagállamokban elért eredményekről szóló melléklettel együtt – valamennyi felhasználó számára hozzáférhetővé tettük 19 .

Az Eurostat 2017 óta a munkaórára vetített munkaerőköltségekre vonatkozóan éves becsléseket tesz közzé a NACE nemzetgazdasági ágai szerinti bontásban, a munkaerőköltség-felmérések szerinti szintek és a munkaerőköltség-indexben megfigyelt tendenciák alapján 20 . A „Statistics Explained” 21 című, kapcsolódó cikkre sokan kerestek rá, ami megerősíti, hogy a felhasználók érdeklődnek a téma iránt. A benyújtott adatokra és az egyéb nemzeti dokumentumokra, így a minőségről szóló beszámolókra támaszkodva a Bizottság továbbra is ellenőrzi majd a követelmények betartását és az adatminőséget.

2024 májusa óta az Eurostat előzetes becsléseket tesz közzé a munkaerőköltség-indexre vonatkozóan mind az EU egészére, mind az euróövezetre kiterjedően. Ezeket a becsléseket körülbelül egy hónappal a végleges kiadás előtt teszi közzé (a bázisidőszakot követő 77 nap helyett 50 nappal). Ezeket az előzetes becsléseket ugyanabban az adatkészletben teszik közzé, mint a végleges adatokat 22 .

Végezetül az Eurostat elvégezte a vállalkozásokra vonatkozó munkaerőpiaci statisztikákról szóló uniós jogszabályok általános felülvizsgálatát, amelynek eredményeként a Bizottság 2023. július 28-án jogalkotási javaslatot fogadott el 23 . E felülvizsgálat célja a vállalkozások munkaerőpiaci statisztikáiról, ezen belül a munkaerőköltség-indexről szóló valamennyi uniós jogszabály értékelése és korszerűsítése.

(1)

    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az euróövezet statisztikáiról – Az euróövezet statisztikáira és mutatóira vonatkozó jobb módszerek felé , COM(2002) 661 végleges.

(2)

   A negyedévenkénti sajtóközleményeket a közzétételi naptárban meghatározott időpontokban teszik közzé; mindkettő megtalálható az Eurostat honlapján ( http: //ec.europa.eu/eurostat/web/main – angolul, franciául és németül hozzáférhető).

(3)

   HL L 69., 2003.3.13., 1. o. ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2003/450/oj

(4)

   Lásd az előző jelentést ( COM(2023) 34 final , 2023.1.23.).

(5)

   A Bizottság 1216/2003/EK rendelete (2003. július 7.) a munkaerőköltség-indexről szóló

450/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról.

(6)

    http://sdmx.org/ (csak angolul hozzáférhető).

(7)

    https://webgate.ec.europa.eu/sdmxregistry/ (csak angolul hozzáférhető).

(8)

     HL L 393., 2006.12.30., 1. o. ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1893/oj .

(9)

https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/lci_esms.htm (csak angolul hozzáférhető).

(10)

A Bizottság 1216/2003/EK rendelete (2003. július 7.) a munkaerőköltség-indexről szóló 450/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról.

(11)

Liechtenstein kivételével, mivel a 2003. február 27-i 450/2003/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet nem vonatkozik erre az országra.

A dokumentum egészében Norvégiára

és Izlandra „más EGT-országként” történik hivatkozás.

(12)

Munkaerőköltség-index – közelmúltbeli tendenciák – Statisztikák magyarázata (Statistics explained)

(13)

     Lásd az lc_lci_lev adatkészletet az Eurostat terjesztési adatbázisában.

https://ec.europa.eu/eurostat/data/database (csak angol, francia és német nyelven hozzáférhető).

(14)

   Az 1216/2003/EK rendelet értelmében Dánia, Németország, Franciaország és Svédország nem köteles szezonális kiigazítás nélküli adatokat szolgáltatni.

Ennek ellenére Németország és Franciaország megadja ezeket az adatokat.

(15)

   A 450/2003/EK rendelet Liechtenstein tekintetében nem alkalmazandó.

(16)

      https://ec.europa.eu/eurostat/data/database

(17)

      https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/lci_esms.htm (csak angolul hozzáférhető).

(18)

   Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(19)

https://ec.europa.eu/eurostat/cache/metadata/en/lci_esms.htm (csak angolul hozzáférhető).

(20)

  https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/lc_lci_lev/default/table?lang=en&category=labour.lc.lcan

(21)

  Munkaórára vetített munkaerőköltségek – Statisztikák magyarázata

(22)

  https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/lc_lci_r2_q/default/table?lang=en&category=labour.lc.lci

(23)

  EUR-Lex – 52023PC0459 – HU – EUR-Lex (europa.eu)