(1)

A 2000/13/EK irányelv 19. cikkének második bekezdésében előírt eljárással összhangban az ír hatóságok 2008. június 25-én értesítették a Bizottságot a baromfi-, sertés- és juhhús származási országának a címkén való kötelező feltüntetéséről szóló egészségügyi rendelettervezetekről.

(2)

A rendelettervezetek előírják, hogy valamennyi baromfi-, sertés- és juhhúst, illetve e húsfajtákat legalább 70 tömegszázalékban tartalmazó élelmiszert fel kell címkézni, ír és/vagy angol nyelven világosan és jól olvashatóan feltüntetve a származási országot. A „származás” alatt az az ország értendő, amelyben az állatot élete nagy részében tenyésztették, valamint, ha az ettől eltér, akkor a levágás szerinti ország.

(3)

A 2000/13/EK irányelv egyrészt bizonyos nemzeti rendelkezések harmonizálására, másrészt a nem harmonizált nemzeti rendelkezésekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó rendelkezések megállapítása révén harmonizálja az élelmiszerek címkézésére vonatkozó szabályokat. A harmonizálás hatályát a 3. cikk (1) bekezdése határozza meg, amely felsorolja azokat az adatokat, amelyeket kötelező feltüntetni az élelmiszerek címkézésén „a 4–17. cikknek megfelelően, és az azokban foglalt kivételek függvényében”. A 4. cikk (2) bekezdése továbbá azt is előírja, hogy az élelmiszerekre vonatkozó közösségi rendelkezések, illetve ezek hiányában a nemzeti rendelkezések előírhatják, hogy a meghatározott élelmiszerek címkézésén a 3. cikk (1) bekezdésében felsoroltakon kívül más adatok is megjelenjenek.

(4)

A 2000/13/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdése engedélyezi a nem harmonizált nemzeti rendelkezések elfogadását, amennyiben azokat az említett bekezdésben felsorolt indokok – beleértve többek között a csalás megelőzését, a közegészség védelmét – egyike indokolja, és feltéve, hogy ezek jellegükből adódóan nem akadályozzák meg a 2000/13/EK irányelvben meghatározott fogalommeghatározások és szabályok alkalmazását; ezért abban az esetben, ha valamely tagállam a nemzeti címkézési előírásokra vonatkozó tervezetet javasol, meg kell vizsgálni azoknak a fent említett követelményekkel és az Európai Közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségét.

(5)

A 2000/13/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerint a származás vagy eredet helyének megadása kötelező „abban az esetben, ha az ilyen adatok meg nem adása jelentős mértékben félrevezethetné a fogyasztót az élelmiszer valódi származása vagy eredete tekintetében”. Ez a rendelkezés azáltal biztosít megfelelő mechanizmust a fogyasztók félrevezetésének kockázata kiküszöböléséhez, hogy előírja a származás vagy eredet helyének feltüntetését azokban az esetekben, ahol egy adott termék címkéjén szereplő más információ arra engedhet következtetni, hogy a termék más eredetű.

(6)

A sertés-, baromfi- és juhhús esetében az ír hatóságok által bemutatott indokok alapján nem vonható le az a következtetés, hogy az ír fogyasztók általában tévesen azt gondolják, hogy az érintett termékek egy bizonyos helyről származnak.

(7)

Írország nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a rendelettervezetek szükségesek a fent említett 18. cikk valamelyik célkitűzésének eléréséhez, valamint, hogy az így felállított akadály arányos. Csak azt a célt említi, hogy az érintett termékek származásáról tájékoztatni kívánja a fogyasztókat. Ez az ok önmagában nem elegendő a rendelettervezet igazolására.

(8)

E megállapításokat figyelembe véve a Bizottság a 2000/13/EK irányelv 19. cikke (3) bekezdésének megfelelően elutasító véleményt alkotott.

(9)

Ennek megfelelően az ír hatóságokat fel kell szólítani arra, hogy ne fogadják el a kérdéses rendelettervezeteket.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,