<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-608/19</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CJ0608</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:865">EU:C:2020:865</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>12</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>12</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20201028">2020. 10. 28‑i</DATE> ítélet – C‑608/19. sz. ügy</HT></P><P>INAIL</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (nyolcadik tanács)</P><P><DATE ISO="20201028">2020. október 28.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: olasz.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Állami támogatások</KEYWORD><KEYWORD>1407/2013/EU rendelet</KEYWORD><KEYWORD>3. cikk</KEYWORD><KEYWORD>Csekély összegű támogatás</KEYWORD><KEYWORD>6. cikk</KEYWORD><KEYWORD>Ellenőrzés</KEYWORD><KEYWORD>A korábban megszerzett támogatásokkal történő halmozás folytán a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határt túllépő vállalkozások</KEYWORD><KEYWORD>A <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határ tiszteletben tartása érdekében a valamely korábbi támogatás csökkentése vagy az e támogatásról való lemondás közötti választás lehetősége</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑608/19. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) a Bírósághoz <DATE ISO="20190812">2019. augusztus 12‑én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20190620">2019. június 20‑i</DATE> határozatával terjesztett elő</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>az <HT TYPE="BOLD">Istituto nazionale per l’assicurazione contro gli infortuni sul lavoro (INAIL)</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Zennaro Giuseppe Legnami Sas di Zennaro Mauro &amp; C</HT>.</P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),</P><P>tagjai: N. Wahl tanácselnök (előadó), F. Biltgen és L. S. Rossi bírák,</P><P>főtanácsnok: M. Campos Sánchez‑Bordona,</P><P>hivatalvezető: R. Schiano tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20200625">2020. június 25‑i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a Zennaro Giuseppe Legnami Sas di Zennaro Mauro &amp; C. képviseletében A. Santoro és A. Cevese avvocati,</P></ITEM><ITEM><P>az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítői: G. M. De Socio és F. Severi avvocati dello Stato,</P></ITEM><?PAGE NO="2"?><ITEM><P>a görög kormány képviseletében K. Boskovits és V. Karra, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>a lett kormány képviseletében V. Soņeca és K. Pommere, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében F. Tomat és G. Braga da Cruz, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, <DATE ISO="20131218">2013. december 18‑i</DATE> 1407/2013/EU bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="352" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 352., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 3. és 6. cikkének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet az Istituto nazionale per l’assicurazione contro gli infortuni sul lavoro (országos munkahelyibaleset‑biztosítási intézet, Olaszország) (a továbbiakban: INAIL) és a Zennaro Giuseppe Legnami Sas di Zennaro Mauro &amp; C. (a továbbiakban: Zennaro társaság) között folyamatban lévő azon jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya az, hogy az INAIL megtagadta a Zennaro társaság részére odaítélt finanszírozás folyósítását azzal az indokkal, hogy az az 1407/2013 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, három pénzügyi év időszakában <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> euró összegű felső határ (a továbbiakban: <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határ) túllépését eredményezné.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A 1407/2013 rendelet (3), (10), (21) és (22) preambulumbekezdésének szövege a következő:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>(3)</NO.P><TXT>Helyénvaló fenntartani, hogy <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> [euró] legyen a felső határa a csekély összegű támogatás összegének, amelyben egy vállalkozás [helyesen: egy és ugyanazon vállalkozás] tagállamonként három éves időtartamon belül részesülhet. E felső határ továbbra is szükséges annak biztosításához, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely intézkedésre úgy lehessen tekinteni, hogy az nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet és nem torzítja a versenyt, illetve nem fenyeget annak torzításával.</TXT><P>[…]</P></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(10)</NO.P><TXT>A jelen rendelet céljából figyelembe veendő hároméves időszakot <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>gördülő<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="00AB" ID="QE0002"/> módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.</TXT><P>[…]</P></NP></CONSID><?PAGE NO="3"?><CONSID><NP><NO.P>(21)</NO.P><TXT>A Bizottság feladata, hogy biztosítsa az állami támogatási szabályok betartását, a tagállamoknak pedig az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a szükséges eszközök megalkotása révén segíteniük kell e feladat megvalósítását annak érdekében, hogy az egy és ugyanazon vállalkozásnak a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabály szerint folyósított csekély összegű támogatás teljes összege ne haladja meg az összességében megengedett felső határt. Helyénvaló ezért, hogy a tagállamok, ha csekély összegű támogatást nyújtanak, tájékoztassák az érintett vállalkozást – e rendeletre kifejezetten hivatkozva – a támogatás összegéről, és arról, hogy az csekély összegű támogatásnak minősül. Meg kell követelni a tagállamoktól, hogy ellenőrizzék az odaítélt támogatásokat annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó felső határokat ne lépjék túl és megfeleljenek a halmozási szabályoknak. Az e kötelezettségnek való megfelelés érdekében a támogatás nyújtását megelőzően az érintett tagállamnak a vállalkozástól nyilatkozatot kell beszereznie a szóban forgó és az azt megelőző két pénzügyi év során az e rendelet vagy a csekély összegű támogatásokra vonatkozó más rendelet értelmében kapott egyéb csekély összegű támogatásokról. Alternatívaként lehetővé kell tenni a tagállamok számára központi nyilvántartás kialakítását, amely teljes körű információkat tartalmaz az odaítélt csekély összegű támogatásról [helyesen: támogatásokról], és ellenőrzi, hogy bármely új támogatás odaítélése ne lépje túl a vonatkozó felső határt.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(22)</NO.P><TXT>Új csekély összegű támogatások nyújtását megelőzően valamennyi tagállamnak ellenőriznie kell, hogy az új csekély összegű támogatással nem lépi‑e túl a csekély összegű támogatás összegének felső határát […]<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>E rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Csekély összegű támogatás<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> című 3. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="003.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben a támogatási intézkedések megfelelnek az e rendeletben megállapított feltételeknek, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy nem felelnek meg az [EUMSZ 107. cikk] (1) bekezdése valamennyi feltételének, és ezért nem tartoznak az [EUMSZ 108. cikk] (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="003.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> [eurót].</ALINEA><ALINEA>[…]</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="003.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>A csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="003.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>A (2) bekezdésben meghatározott felső határok a csekély összegű támogatás formájától és kitűzött céljától függetlenül alkalmazandók […]. A három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="003.006"><NO.PARAG>(6)</NO.PARAG><ALINEA>A (2) bekezdésben meghatározott felső határok alkalmazásában a támogatást készpénzben nyújtott, vissza nem térítendő támogatásként kell kifejezni. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.</ALINEA><?PAGE NO="4"?><ALINEA>A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="003.007"><NO.PARAG>(7)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben új csekély összegű támogatás nyújtása a (2) bekezdésben meghatározott vonatkozó felső határ túllépését eredményezné, e rendelet nem alkalmazható az új támogatásra.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Az említett rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>Ellenőrzés<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> című 6. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben egy tagállam e rendeletnek megfelelően csekély összegű támogatást szándékozik odaítélni egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett előrelátható összegéről, és arról, hogy az csekély összegűnek minősül, […] A tagállam az érintett vállalkozástól még a támogatás odaítélése előtt papíron vagy elektronikus formában nyilatkozatot szerez be az adott vállalkozás által az előző két pénzügyi év és a folyó pénzügyi év során e rendelet vagy más, csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek alapján kapott csekély összegű támogatásokról.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben egy tagállam a csekély összegű támogatásokról olyan központi nyilvántartást vezet, amely teljeskörűen tartalmazza a tagállam bármely hatósága által odaítélt valamennyi csekély összegű támogatással kapcsolatos információkat, az (1) bekezdés nem alkalmazandó attól a pillanattól fogva, hogy a nyilvántartás három pénzügyi évet átfogó időszakot ölel fel.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállam e rendelet értelmében csak akkor nyújthat újabb csekély összegű támogatást, ha megbizonyosodott arról, hogy a támogatásnyújtást követően az érintett vállalkozásnak e rendelet értelmében nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott vonatkozó felső határt nem haladja meg, valamint teljesül az e rendeletben előírt valamennyi feltétel.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>A tagállamok összegyűjtik és rögzítik az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos összes információt. Minden olyan információt rögzítenek, amely szükséges annak bizonyításához, hogy e rendelet feltételei teljesültek. Az egyedi csekély összegű támogatásokkal kapcsolatos adatokat az adott támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni. A csekély összegű támogatási programok adatait a program keretében nyújtott utolsó egyedi támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>Írásbeli kérelemre az érintett tagállam […] a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan információt – különösen az egyes vállalkozások által […] kapott csekély összegű támogatások teljes összegét –, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megvizsgálásához, hogy e rendelet feltételei teljesültek‑e.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>A Zennaro társaság a faipar és az abból származó termékek ágazatában gyakorolja tevékenységét. <DATE ISO="20140616">2014. június 16‑án</DATE> finanszírozási kérelmet terjesztett az INAIL elé, amely arra irányult, hogy nyújtsanak neki olyan szubvenciót, amelyről az INAIL 2013. évi azon nyilvános keretfelhívása rendelkezett, amelynek tárgyát a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések megvalósítása céljából a vállalkozásoknak nyújtandó ösztönzők<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> képezték (a továbbiakban: nyilvános felhívás).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A projektek meghirdetésére vonatkozó, e nyilvános felhívásban szabályozott eljárás négy szakaszból állt, vagyis először a kérelmek telematikai rendszerek útján történő továbbításából, másodszor a kérelmet véglegesítő dokumentáció megküldéséből, harmadszor a továbbított adatoknak az INAIL általi ellenőrzéséből és a kérelem befogadásából, végül pedig negyedszer a vizsgálatból, és egy olyan jelentés összeállításából, amely lehetővé tette a szubvenció tényleges kifizetését. Ez utóbbi szakasz során a vállalkozásnak úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/><HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT><QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> nyilatkozatot kellett tennie, amely bizonyítja, hogy az igényelt összeg tekintetében jogosult a szubvencióra. Ilyen jogosultság hiányában a részére már odaítélt támogatásokat vissza kellett vonni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT><DATE ISO="20141030">2014. október 30‑i</DATE> határozatával az INAIL értesítette a Zennaro társaságot a projekt <FT TYPE="NUMBER">130000</FT> euró összeg erejéig történő befogadásáról, ami együtt járt azzal a lehetőséggel, hogy a társaság előlegben részesüljön, amelyet <FT TYPE="NUMBER">65000</FT> euró összegben ténylegesen igényelt is, azzal a feltétellel, hogy előzőleg bankgaranciát kellett nyújtania.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>Az eljárás során azonban kiderült, hogy <DATE ISO="20140801">2014. augusztus 1‑jén</DATE> a Zennaro társaság – ideiglenes társulás keretében más vállalkozásokkal egyesülve – egy másik szubvencióban is részesült a Regione Veneto (Veneto tartomány, Olaszország) részéről, amelynek teljes összege <FT TYPE="DECIMAL">64483,91</FT> euró volt, és amelyet folyósítottak is neki. Egyébiránt e társaság egy másik közfinanszírozást is elnyert, amelynek összege <FT TYPE="DECIMAL">18985,26</FT> euró volt. A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy e két összegnek az INAIL által befogadott <FT TYPE="NUMBER">130000</FT> euró összeghez történő hozzáadása <FT TYPE="DECIMAL">213469,17</FT> euró összeget eredményezett volna, és a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határ túllépésével járt volna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT><DATE ISO="20150612">2015. június 12‑i</DATE> levelében a Zennaro társaság azt kérdezte az INAIL‑tól, hogy annak érdekében, hogy elkerülhesse az ilyen túllépést, lenne‑e lehetőség akár arra, hogy a jelentés összeállításának szakaszában csökkentsék a szubvenció összegét, akár pedig arra, hogy benyújtsa a projekt olyan változatát, amely a tervezett projekt összegének csökkentésére, következésképpen pedig a szubvenció összegének csökkentésére irányul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>Mivel e levélre nem kapott választ, a Zennaro társaság <DATE ISO="20150812">2015. augusztus 12‑i</DATE> e‑mailjében a második megoldást választotta, benyújtva az INAIL‑nek a projekt olyan változatát, amely a projekt összköltségét <FT TYPE="DECIMAL">171386,40</FT> euróra csökkentette, következésképpen pedig a szubvenció összegét <FT TYPE="DECIMAL">111401,16</FT> euróra szállította le.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT><DATE ISO="20151005">2015. október 5‑i</DATE> és <DATE ISO="20151118">november 18‑i</DATE> határozatával az INAIL, jóllehet műszaki szempontból elfogadhatónak minősítette a projekt újabb változatát, úgy ítélte meg, hogy a Zennaro társaságot nem részesítheti e finanszírozás kedvezményében, kizárva annak lehetőségét, hogy azt részlegesen odaítélhesse, hacsak e társaság teljes egészében le nem mond a korábbi finanszírozásról. A második határozatban az INAIL így jelezte, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>a szubvenció kizárólag azzal a feltétellel folyósítható, hogy a vállalkozás lemond a valamely más szervezet által odaítélt korábbi szubvencióról<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>A Zennaro társaság ekkor olyan keresetet terjesztett a Tribunale amministrativo regionale per il Veneto (Veneto tartomány közigazgatási bírósága, Olaszország) elé, amely a <DATE ISO="20151118">2015. november 18‑i</DATE> határozat megsemmisítésére irányult.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT><DATE ISO="20160427">2016. április 27‑i</DATE> hitelesített e‑mailjében a Zennaro társaság továbbította az INAIL‑nak azt a dokumentációt, amely igazolja, hogy <FT TYPE="NUMBER">15000</FT> euró erejéig lemondott a Veneto régió által folyósított szubvencióról, továbbá hogy azt visszautalta az ideiglenes társulás többi tagjának, gondoskodva ezáltal arról, hogy a kapott állami támogatások ne lépjék túl a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határt.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT><DATE ISO="20160606">2016. június 6‑i</DATE> határozatával az INAIL megerősítette, hogy a kért szubvenció összege folytán nem intézkedhetett annak folyósításáról, mivel a három közfinanszírozás összege így túllépné a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határt, a szubvenció részleges folyósítása pedig ellentétes lenne az 1407/2013 rendelet 3. cikkének (7) bekezdésével. Az INAIL azzal együtt, hogy tudomásul vette a korábbi tartományi szubvencióról való lemondást és annak az ideiglenes társulás többi tagja részére történő újraelosztását igazoló körülményeket, vitatta annak relevanciáját, kifejtve, hogy abból <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>nem tűnik ki, hogy e vállalkozás a korábban kapott szubvencióról lemondott volna, és azt visszatérítette volna annak a szervnek, amely azt folyósította, továbbá [hogy] e szubvenciónak az ideiglenes társulás tagjai közötti újraelosztása irreleváns<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>. Ezen okok alapján az INAIL a bankgarancia lehívásának terhe mellett kérte a már folyósított <FT TYPE="NUMBER">65000</FT> euró előleg visszafizetését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT><DATE ISO="20160626">2016. június 26‑án</DATE> a Zennaro társaság további jogalapok útján kérte az INAIL <DATE ISO="20160606">2016. június 6‑i</DATE> határozatának megsemmisítését is.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT><DATE ISO="20160907">2016. szeptember 7‑i</DATE> ítéletével a Tribunale amministrativo regionale per il Veneto (Veneto tartomány közigazgatási bírósága) helyt adott a Zennaro társaság keresetének, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatósága (DG COMP) által azon kérdésre adott válaszként kifejtett vélemény alapján, amelyet a Zennaro társaság az 1407/2013 rendelet 3. cikke (7) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban intézett hozzá. Válaszában a DG COMP kiemelte, hogy a szubvenció összegét a folyósításáért felelős állami szerv arányosan csökkentheti a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határ tiszteletben tartása érdekében, továbbá hogy a nemzeti hatóságok feladata kiválasztani az előnyösebbnek tartott opciót, mivel elméletileg mind a két megoldás – vagyis az arányos csökkentés, illetve a szubvenció teljes elutasítása is – összhangban van e rendelettel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>Így e bíróság szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>az [INAIL] által az 1407/2013 rendelet 3. cikke (7) bekezdésére vonatkozóan kialakított azon értelmezést, amely szerint a szubvenciónak az említett rendelet által <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> euróban megállapított felső határt meghaladó része erejéig történő finanszírozáscsökkentés elfogadhatatlan, még ha az elméletileg összhangban is van a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> támogatásokra vonatkozó uniós szabályozással, kifejezetten fel kellett volna tüntetni a [nyilvános felhívásban] ahhoz, hogy azt a jelen ügyben megfelelően alkalmazni lehessen<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>, többek között abból a célból, hogy védjék a résztvevők jogos bizalmát. Ezért e bíróság úgy ítélte meg, hogy az INAIL által megszabott korlátozások a nyilvános felhívásban ismertetett kritériumokra tekintettel – éppen ellenkezőleg – előre láthatatlanok voltak, és azokat <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>meg lehetett dönteni az uniós szabályozás olyan értelmezése alapján, amely formális szempontból kevésbé megszorító jellegű, és jobban megfelel a [nyilvános felhívás] azon célkitűzésének, amely arra irányul, hogy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>a vállalkozásokat a munkahelyi egészség és biztonság javítására irányuló projektek megvalósítására ösztönözze<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="00AB" ID="QE0013"/><QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>Az INAIL ezen ítélettel szemben fellebbezést terjesztett a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) elé.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>Az INAIL többek között az 1407/2013 rendelet 3. cikke (2), (4) és (7) bekezdésének együttes értelmezésére támaszkodva azt állítja, hogy a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> támogatásokat úgy kell tekinteni, hogy azokat abban az időpontban nyújtják, amikor azok igénybevételének jogát a vállalkozásra ruházzák, függetlenül a tényleges folyósításuktól. E rendelkezések olyan feltétlenül érvényesítendő követelményeket tartalmaznak, amelyek a nemzeti jogrendszerben közvetlenül alkalmazandók. Következésképpen a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határ tiszteletben tartását a szubvenció nyújtásának időpontjában, vagyis a jelen esetben a kérelem befogadásának szakaszában kell ellenőrizni. A kérelmező által elvégzett esetleges korrekciókat tehát e szakaszban kell bevezetni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>A Zennaro társaság vitatja az INAIL által javasolt értelmezést. Először is azt állítja, hogy egyedül a nyilvános felhívásban foglalt rendelkezések alkalmazandók, mivel az 1407/2013 rendelet 3. cikkének (4) bekezdéséből kitűnik, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>alkalmazandó nemzeti jogrendszer<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> feladata annak az időpontnak a meghatározása, amikor <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>. Másodszor, e társaság előadja, hogy e rendelet 6. cikkének (5) bekezdése, amely a tagállam azon kötelezettségére vonatkozik, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsásson minden olyan információt, amelyet a Bizottság szükségesnek tart, a vállalkozás által ténylegesen kapott összes támogatást lefedi, nem pedig csupán azokat, amelyeket az első odaítélő aktus alapján nyújtottak. Végül harmadszor, e társaság úgy véli, hogy a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> támogatásokra vonatkozó szabályozást nem azért fogadták el, hogy büntessék a vállalkozásokat, hanem azért, hogy a korlátozott összegű támogatások esetén csökkentsék az adminisztratív terheket, továbbá hogy az INAIL által javasolt szigorú értelmezés az alkalmazás olyan eseteihez vezetne, amelyek büntető jellegűek, és ellentétesek e szabályozás szellemével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság azon a véleményen van, hogy az alapeljárásban részt vevő felek által felvázolt mindkét értelmezés helytálló lehet. Egyrészt, az INAIL által képviselt értelmezés kedvezőbb lenne az eljárás gördülékeny lebonyolítása szempontjából, mivel a szubvencióhoz való hozzáférés feltételeit kizárólag abban az időpontban vizsgálnák meg, amikor a kérelem befogadásra kerül. Másrészt, a Zennaro társaság által képviselt értelmezés lehetővé tenné a szubvencióhoz való hozzáférés feltételeinek szélesre tárását, ideértve azon versenytársak esetét is, akiknek – mivel még nem lehetnek biztosak abban, hogy a kérelmük befogadásra kerül – nem áll módjukban változtatni a kérelmükön annak érdekében, hogy ne lépjék túl a felső határt. A finanszírozási kérelem esetleges módosításainak kezelése ugyanis nehezebben lenne kivitelezhető, ha azt a kérelmek vizsgálatára irányuló szakaszban végeznék el, mivel ez kihatással lenne az addig felállított rangsorra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Az 1407/2013 rendelet releváns rendelkezéseit illetően a kérdést előterjesztő bíróság mindenekelőtt kiemeli, hogy e rendelet 3. cikkének (4) bekezdése, amely szerint a támogatásokat akkor kell <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>odaítéltnek tekinteni, amikor […] a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a […] támogatás folyósításának időpontjától<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/>, egyrészt nem tűnik összeegyeztethetetlennek egy olyan eljárási modellel, amelynek keretében a befogadás első szakaszát olyan alaposabb vizsgálat követi, amelynek végén a szubvencióhoz való jog véglegesen a vállalkozásra <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>ruházottnak<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> tekinthető. Másrészt, ugyanezen rendelkezés pontosítja, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>odaítélt<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> támogatás esetét <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> kell érteni, ami arra enged következtetni, hogy e rendszer különböző, előre meg nem határozott eljárási modelleknek felelhet meg. Ezt követően e bíróság kiemeli, hogy az említett rendelet 6. cikkének (3) bekezdése értelmében a támogatás folyósítására a felső határ tiszteletben tartásának ellenőrzését követően kerül sor, ami szintén annak megállapításához vezethet, hogy a szubvenció igénybevételének joga csak az ilyen ellenőrzést követően minősül végérvényesen a vállalkozásra <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>ruházottnak<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>. Végül ugyanezen rendelet 6. cikke (1) bekezdése utolsó mondatának szövegéből, különösen a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>más, […] kapott csekély összegű támogatások[ra]<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> utalásból következik, hogy a nyilatkozatnak az összes kapott támogatást fel kell sorolnia. Azt kell meghatározni, hogy a korábbi szubvencióról való lemondásról szóló döntést szükségszerűen azt megelőzően kell‑e meghozni, hogy e szubvenciót ténylegesen folyósítják.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>E körülmények között a Consiglio di Stato (államtanács) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni az 1407/2013 rendelet 3. és 6. cikkében rögzített, a támogatások odaítélésére vonatkozó szabályokat, hogy a korábbi támogatásokkal való halmozás miatt a támogathatóság felső határát túllépő kérelmező vállalkozás számára lehetséges, hogy – a kért támogatás tényleges folyósításáig – a finanszírozás csökkentését (a projekt módosítása vagy megváltoztatása által) válassza, vagy pedig úgy döntsön, hogy lemond az adott esetben már megkapott korábbi támogatások (egészéről vagy egy részéről) abból a célból, hogy a kifizethető összeg felső határán belül maradjon[?]</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>[Ú]gy kell‑e értelmezni ezeket a rendelkezéseket, hogy az említett különböző választási lehetőségek (módosítás vagy lemondás) akkor is érvényesek, ha azokról a nemzeti szabályozás és/vagy a támogatás odaítélésére vonatkozó nyilvános felhívás kifejezetten nem rendelkezik?<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1407/2013 rendelet 3. és 6. cikkét akként kell‑e értelmezni, hogy az a vállalkozás, amelynek a letelepedése szerinti tagállam olyan <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> támogatást kíván nyújtani, amely egyes korábbi támogatások fennállása folytán a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határ fölé vinné az e vállalkozásnak nyújtott támogatások teljes összegét, e támogatás tényleges folyósításáig választhatja azt, hogy csökkenti az igényelt finanszírozást, vagy pedig azt, hogy teljes egészében vagy részben lemond a már megkapott korábbi támogatásokról annak érdekében, hogy e felső határt ne lépje túl.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>Egyrészt ki kell emelni, hogy az 1407/2013 rendelet 3. és 6. cikkét e rendelet egészének kontextusába kell helyzeni, amely rendeletnek az a célja, hogy a korlátozott összegű állami támogatások esetében lehetővé tegye az eltérést attól a szabálytól, amely szerint minden támogatást még azt megelőzően be kell jelenteni a Bizottságnak, hogy azt bármilyen módon végrehajtanák (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180228">2018. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>ZPT</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑518/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:126">EU:C:2018:126</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0050">50.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0051">51.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>A fentiekből következik, hogy e rendeletnek mind a 3. cikkét, amelynek az a célja, hogy meghatározza a támogatások tilalmára vonatkozóan a Szerződésben lefektetett elvtől való eltérést jelentő csekély összegű támogatásokat, mind pedig a 6. cikkét, amely a tagállamok által az ilyen támogatások odaítélése során gyakorolt ellenőrzésre vonatkozik, szigorúan kell értelmezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>Másrészt, valamely uniós jogi rendelkezés értelmezése megköveteli, hogy annak ne csak a szövegét, hanem a kontextusát, valamint azon jogi aktus céljait is figyelembe vegyék, amelynek az a részét képezi (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191009">2019. október 9‑i</DATE> <NAME.CASE>BGL BNP Paribas</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑548/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:848">EU:C:2019:848</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>Először is, ami az 1407/2013 rendelet szóban forgó rendelkezéseinek szövegét illeti, egyrészt hangsúlyozni kell, hogy egyfelől e rendelet 3. cikkének (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>új csekély összegű támogatás nyújtása a [<HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT>] […] felső határ túllépését eredményezné,<?PAGE NO="9"?> [az 1407/2013] rendelet nem alkalmazható az új támogatásra<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/>. E rendelkezés szövegéből következik, hogy az az időpont, amikor értékelni kell, hogy a más csekély összegű támogatásokkal való halmozás meghaladja‑e a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határt, a támogatás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>nyújtásának<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> időpontja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>Másfelől, az 1407/2013 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének szövegéből az is kitűnik, hogy a csekély összegű támogatásokat akkor kell <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alkalmazandó nemzeti jogszabályok alapján meghatározza azt az időpontot, amikor az említett támogatást odaítéltnek kell tekinteni (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130321">2013. március 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Magdeburger Mühlenwerke</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑129/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:200">EU:C:2013:200</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170706">2017. július 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Nerea</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑245/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:521">EU:C:2017:521</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>Ennek érdekében a kérdést előterjesztő bíróságnak figyelembe kell vennie az összes olyan feltételt, amelyeket a nemzeti jogszabályok a szóban forgó támogatás odaítéléséhez lefektetnek (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130321">2013. március 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Magdeburger Mühlenwerke</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑129/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:200">EU:C:2013:200</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>Következésképpen a jelen esetben a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy a nyilvános felhívásban foglalt rendelkezések, adott esetben pedig az e felhívásra vonatkozó nemzeti szabályozás alapján meghatározza, hogy az alapeljárás tárgyát képező támogatást mely időpontban ítélték oda (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130321">2013. március 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Magdeburger Mühlenwerke</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑129/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:200">EU:C:2013:200</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170706">2017. július 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Nerea</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑245/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:521">EU:C:2017:521</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>E tekintetben pontosítani kell, hogy jóllehet valamely támogatás odaítélési időpontjának meghatározása a szóban forgó támogatás jellegétől függően változhat, amennyiben viszont a támogatást nem többéves program keretében nyújtják, azt a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében nem lehet olyannak tekinteni, mint amelyet a folyósításának időpontjában ítélnek oda (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111208">2011. december 8‑i</DATE> <NAME.CASE>France Télécom kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑81/10 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:811">EU:C:2011:811</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0082">82.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>Másrészt, ami az 1407/2013 rendelet 6. cikkében foglalt azon rendelkezéseket illeti, amelyek a tagállamok által annak érdekében gyakorolt ellenőrzésre vonatkoznak, hogy tartsák tiszteletben a halmozásra vonatkozó szabályokat, egyfelől ki kell emelni, hogy az alapügyre nem vonatkozik e rendelet 6. cikkének (2) bekezdése, amely akként rendelkezik, hogy amennyiben valamely tagállam a csekély összegű támogatásokról olyan központi nyilvántartást vezet, amely információkat tartalmaz a tagállam különböző hatóságai által odaítélt összes támogatásról, az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó. Az Olasz Köztársaság ugyanis a csekély összegű támogatások központi nyilvántartását csak <DATE ISO="20170812">2017. augusztus 12.</DATE> óta, vagyis olyan időponttól kezdve vezeti, amely a szóban forgó támogatási kérelem előterjesztésénél későbbi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>Másfelől, ami az 1407/2013 rendelet 6. cikkének (1) és (3) bekezdését illeti, e rendelkezések előírják azt, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>[a] tagállam az érintett vállalkozástól még a támogatás odaítélése előtt […] nyilatkozatot szerez be az adott vállalkozás által az előző két pénzügyi év és a folyó pénzügyi év során […] kapott csekély összegű támogatásokról<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>, valamint az olasz nyelven kívüli összes nyelvi változatban azt, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>[a] tagállam […] csak akkor nyújthat újabb csekély összegű támogatást, ha megbizonyosodott arról, hogy a támogatásnyújtást követően az érintett vállalkozásnak e rendelet<?PAGE NO="10"?> értelmében nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege a <HT TYPE="ITALIC">[de minimis]</HT> felső határt nem haladja meg<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/>. E rendelkezésekből tehát egyértelműen kitűnik, hogy a halmozásra vonatkozó szabályok tiszteletben tartása érdekében a tagállamok által gyakorolt ellenőrzésnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>a támogatás odaítélése előtt<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> kell történnie.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>Ezt az értelmezést nem kérdőjelezi meg az a tény, hogy e cikk (3) bekezdésének egyedül az olasz nyelvi változatában az szerepel, hogy valamely tagállam csak akkor <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>folyósít<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> <HT TYPE="ITALIC">(eroga)</HT> újabb támogatást, míg az összes többi változat olyan igét használ, amely az olasz nyelvben az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>odaítélni<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> <HT TYPE="ITALIC">(concedere)</HT> igének felel meg. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint ugyanis valamely uniós jogi szöveg egyes nyelvi változatai közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozásnak többek között az általános rendszerére tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190514">2019. május 14‑i</DATE> <NAME.CASE>M és társai [Menekült jogállás visszavonása]</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑391/16, C‑77/17 és C‑78/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:403">EU:C:2019:403</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0088">88.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Márpedig az említett rendelet (21) és (22) preambulumbekezdése – amelyek lényegében e 6. cikk (1) és (3) bekezdésére utalnak – az olasz nyelvi változatukban az <HT TYPE="ITALIC">aiuti concessi</HT> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>odaítélt támogatásokat<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>), illetve a <HT TYPE="ITALIC">prima di concedere</HT> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>nyújtását megelőzően<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>) fordulatokat használja. Következésképpen az 1407/2013 rendelet 6. cikke (3) bekezdésének nyelvi változatai közötti eltérés e rendelkezés olasz nyelvi változatának fordítási hibájából ered.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Másodszor, ami azt a kontextust illeti, amelybe az 1407/2013 rendelet 3. és 6. cikke illeszkedik, meg kell állapítani, hogy e rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek értelmében a kérelmező vállalkozások adott esetben módosíthatnák a támogatási kérelmüket, csökkentve annak összegét vagy lemondva a korábbi támogatásokról annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Következésképpen, mivel e rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a támogatás odaítélésére az alkalmazandó nemzeti szabályozás irányadó, a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek az ilyen támogatások odaítélésére vonatkozó eljárás meghatározását illetően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>E tekintetben meg kell állapítani, hogy az említett rendelet (21) preambulumbekezdésében az szerepel, hogy az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően a tagállamoknak elő kell segíteniük az állami támogatásokra vonatkozó szabályok tiszteletben tartását <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>[az ahhoz] szükséges eszközök megalkotása révén […], hogy az egy és ugyanazon vállalkozásnak a csekély összegű támogatásra vonatkozó szabály szerint folyósított csekély összegű támogatás teljes összege ne haladja meg az összességében megengedett felső határt<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Harmadszor, ami az 1407/2013 rendelet célkitűzéseit illeti, ki kell emelni, hogy a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> szabályozás a vállalkozások, a Bizottság és a tagállamok adminisztratív terheinek egyszerűsítésére irányul (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20020307">2002. március 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Olaszország kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑310/99</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:143">EU:C:2002:143</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0094">94.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), az e rendelet (3) preambulumbekezdésében felidézett azon elvből kiindulva, hogy az olyan összegű támogatások, amelyek nem haladják meg a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határt, nem befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet, és nem olyan jellegűek, hogy torzítsák a versenyt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>E célokra tekintettel a tagállamok azon lehetősége, hogy a kérelmező vállalkozásoknak biztosítsák a jogot arra arra, hogy a támogatás iránti kérelmüket e támogatás odaítéléséig módosítsák azáltal, hogy csökkentik a kért finanszírozás összegét vagy lemondanak a már megkapott korábbi támogatásokról, nem befolyásolja hátrányosan a kérelmük vizsgálatára irányuló eljárás<?PAGE NO="11"?> lefolytatását, mivel a támogatás megszerzéséhez szükséges, a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határ tiszteletben tartására vonatkozó feltételek vizsgálatára kizárólag a támogatás odaítélésekor kerül sor. Ennélfogva – ellentétben azzal, amit a Zennaro társaság, valamint az olasz és a görög kormány állít – az, hogy e vállalkozások egy új támogatás odaítélését követően nem módosíthatják a támogatás iránti kérelmüket, önmagában nem jelentheti a szóban forgó vállalkozások <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>büntetését<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Az eddigi megfontolások összességére tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1407/2013 rendelet 3. és 6. cikkét akként kell értelmezni, hogy az a vállalkozás, amelynek a letelepedése szerinti tagállam olyan <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> támogatást kíván nyújtani, amely egyes korábbi támogatások fennállása folytán a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határ fölé vinné az e vállalkozásnak nyújtott támogatások teljes összegét, e támogatás odaítéléséig választhatja azt, hogy csökkenti az igényelt finanszírozást, vagy pedig azt, hogy teljes egészében vagy részben lemond a már megkapott korábbi támogatásokról annak érdekében, hogy e felső határt ne lépje túl.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A második kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1407/2013 rendelet 3. és 6. cikkét akként kell‑e értelmezni, hogy a támogatást kérelmező vállalkozás annak érdekében, hogy hogy a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határt ne lépje túl, az igényelt finanszírozás csökkentésével vagy a már megkapott korábbi támogatásokról való lemondással akkor is módosíthatja a támogatás iránti kérelmét, ha a letelepedése szerinti tagállam szabályozása erről nem rendelkezik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>E kérdés olyan választ igényel, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik az első kérdésre adott válaszhoz. Egyrészt, mint az a fenti 38. pontban megállapítást nyert, az 1407/2013 rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek értelmében a kérelmező vállalkozások adott esetben módosíthatnák a támogatás iránti kérelmüket, a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határ tiszteletben tartása érdekében csökkentve annak összegét vagy lemondva a korábbi támogatásokról, ennélfogva pedig erre vonatkozóan nem ír elő semmilyen kötelezettséget a tagállamokkal szemben. Másrészt, mint az a jelen ítélet 42. és 43. pontjából kitűnik, a tagállamok lehetővé tehetik a kérelmező vállalkozások számára, hogy módosítsák a támogatás iránti kérelmüket annak elkerülése érdekében, hogy egy újabb csekély összegű támogatás nyújtása az odaítélt támogatások teljes összegét a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határ fölé vigye, amennyiben az ilyen módosításokra a csekély összegű támogatás odaítélését megelőzően kerül sor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1407/2013 rendelet 3. és 6. cikkét akként kell értelmezni, hogy a tagállamok nem kötelesek lehetővé tenni a kérelmező vállalkozások számára, hogy a támogatás odaítélése előtt módosíthassák a támogatás iránti kérelmüket annak érdekében, hogy ne lépjék túl a <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> felső határt. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy milyen jogkövetkezmények származnak abból, ha a vállalkozások számára nem biztosított a lehetőség ilyen módosításokra, azzal, hogy ilyen módosításokra csak olyan időpontban kerülhet sor, amely megelőzi a csekély összegű támogatás odaítélésének időpontját.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="12"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, <DATE ISO="20131218">2013. december 18‑i</DATE> 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. és 6. cikkét akként kell értelmezni, hogy az a vállalkozás, amelynek a letelepedése szerinti tagállam olyan <HT TYPE="ITALIC">de minimis</HT> támogatást kíván nyújtani, amely egyes korábbi támogatások fennállása folytán az 1407/2013 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, három pénzügyi év időszakában <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> euró összegű felső határ fölé vinné az e vállalkozásnak nyújtott támogatások teljes összegét, e támogatás odaítéléséig választhatja azt, hogy csökkenti az igényelt finanszírozást, vagy pedig azt, hogy teljes egészében vagy részben lemond a már megkapott korábbi szubvenciókról annak érdekében, hogy e felső határt ne lépje túl.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az 1407/2013 rendelet 3. és 6. cikkét akként kell értelmezni, hogy a tagállamok nem kötelesek lehetővé tenni a kérelmező vállalkozások számára, hogy a támogatás odaítélése előtt módosíthassák a támogatás iránti kérelmüket annak érdekében, hogy ne lépjék túl az 1407/2013 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, három pénzügyi év időszakában <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> euró összegű felső határt. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak értékelése, hogy milyen jogkövetkezmények származnak abból, ha a vállalkozások számára nem biztosított a lehetőség ilyen módosításokra, azzal, hogy ilyen módosításokra csak olyan időpontban kerülhet sor, amely megelőzi a csekély összegű támogatás odaítélésének időpontját.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>