<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-343/19</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CJ0343</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:534">EU:C:2020:534</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>8</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>8</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20200709">2020. 07. 09‑i</DATE> ítélet – C‑343/19. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Verein für Konsumenteninformation</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (első tanács)</P><P><DATE ISO="20200709">2020. július 9.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: német.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés</KEYWORD><KEYWORD>1215/2012/EU rendelet</KEYWORD><KEYWORD>A 7. cikk 2. pontja</KEYWORD><KEYWORD>Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben</KEYWORD><KEYWORD>A káresemény bekövetkezésének helye</KEYWORD><KEYWORD>A kár bekövetkezésének helye</KEYWORD><KEYWORD>A kipufogógáz‑kibocsátási értékekre vonatkozó adatoknak valamely gépjárműgyártó által gyártott motorokban történő manipulálása</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑343/19. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Landesgericht Klagenfurt (klagenfurti regionális bíróság, Ausztria) a Bírósághoz <DATE ISO="20190430">2019. április 30‑án</DATE> érkezett, <DATE ISO="20190417">2019. április 17‑i</DATE> határozatával terjesztett elő</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Verein für Konsumenteninformation</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Volkswagen AG</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (első tanács),</P><P>tagjai: J.‑C. Bonichot tanácselnök, M. Safjan (előadó), L. Bay Larsen, C. Toader és N. Jääskinen bírák,</P><P>főtanácsnok: M. Campos Sánchez‑Bordona,</P><P>hivatalvezető: A. Calot Escobar,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a Verein für Konsumenteninformation képviseletében M. Poduschka és A. Klauser Rechtsanwälte,</P></ITEM><ITEM><P>a Volkswagen AG képviseletében T. Kustor és S. Prossinger Rechtsanwälte,</P></ITEM><ITEM><P>az Egyesült Királyság kormánya képviseletében F. Shibli és Z. Lavery, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: B. Lask barrister,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében M. Heller és M. Wilderspin, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><?PAGE NO="2"?><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20200402">2020. április 2‑i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20121212">2012. december 12‑i</DATE> 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="351" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 351., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 7. cikke 2. pontjának értelmezésére irányul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet a bécsi (Ausztria) székhelyű Verein für Konsumenteninformation (a továbbiakban: VKI) fogyasztói tájokoztatási egyesület és a wolfsburgi (Németország) székhelyű, német jog szerinti részvénytársasági formában működő Volkswagen AG gépjárműgyártó között, a Volkswagen AG‑t azon károkért terhelő felelősség tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelyek a kipufogógáz‑kibocsátási értékekre vonatkozó adatokat manipuláló szoftvernek az osztrák fogyasztók által vásárolt járművekbe történt telepítése miatt keletkeztek.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">Az 1215/2012 rendelet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>Az 1215/2012 rendelet (15) és (16) preambulumbekezdésének szövege a következő:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>(15)</NO.P><TXT>A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye alapozza meg. A joghatóságnak ezen az alapon mindenkor megállapíthatónak kell lennie, kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a jogvita tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő kapcsoló tényezőt kíván meg. A jogi személyek székhelyét a közös szabályok átláthatóságának fokozása és a joghatósági okok összeütközése elkerülése végett önállóan kell meghatározni.</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(16)</NO.P><TXT>Az alperes lakóhelyén vagy székhelyén kívül a bíróság és a per közötti szoros kapcsolaton alapuló vagylagos joghatósági okokat is meg kell állapítani az igazságszolgáltatás megbízható működésének előmozdítása érdekében. A szoros kapcsolat megléte jogbiztonságot nyújt és elkerüli azt, hogy az alperes ellen egy olyan tagállam bíróságán indíthassanak eljárást, amelyre észszerűen nem számíthatott. Ez különösen fontos a magánélet és a személyiségi jogok – többek között a jó hírnév – megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyokkal kapcsolatos jogviták tekintetében.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>Az 1215/2012 rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Joghatóság<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> című II. fejezete tartalmazza többek között az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Általános rendelkezések<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> című 1. szakaszt és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>Különös joghatóság<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/> című 2. szakaszt. E rendelet ezen 1. szakaszában található 4. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető.<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="3"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Az 1215/2012 rendelet II. fejezetének 2. szakaszában szereplő 7. cikkének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban az alábbiak szerint perelhető:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet;</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> rendelet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.) szóló, <DATE ISO="20070711">2007. július 11‑i</DATE> 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="199" PAGE.FIRST="40" DATE.PUB="2007">HL 2007. L 199., 40. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> rendelet) <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Tisztességtelen verseny és a szabad versenyt korlátozó cselekmények<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> című 6. cikkének (1) bekezdése kimondja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>A tisztességtelen versenyt megvalósító cselekményből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jog azon ország joga, amelyben az a versenyviszonyokat vagy a fogyasztók kollektív érdekeit sérti vagy sértheti.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A VKI, amelynek alapszabályban meghatározott céljai közé tartozik a fogyasztók perlés céljából rá engedményezett jogainak bíróság előtti érvényesítése, <DATE ISO="20180906">2018. szeptember 6‑án</DATE> keresetet indított a Landesgericht Klagenfurt (klagenfurti regionális bíróság, Ausztria) előtt a Volkswagen <FT TYPE="NUMBER">3611806</FT> euró és járulékai megfizetésére való kötelezése, valamint a Volkswagent a még nem számszerűsíthető és/vagy a jövőben bekövetkező károkért terhelő felelősség megállapítása iránt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>Keresetét a VKI a Volkswagen jogellenes károkozás vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekmény miatti felelősségére alapítja, előadva hogy 574 fogyasztó, aki az alapügyben a VKI‑re engedményezte a perindítás jogát, EA 189 motorral felszerelt új vagy használt gépjárműveket vett Ausztriában, mielőtt <DATE ISO="20150918">2015. szeptember 18‑án</DATE> ismertté vált a nyilvánosság előtt, hogy a Volkswagen manipulálta az e gépjárművek kipufogógáz‑kibocsátási értékeire vonatkozó adatokat. A VKI álláspontja szerint e motorok a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és ‑karbantartási információk elérhetőségéről szóló, <DATE ISO="20070620">2007. június 20‑i</DATE> 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="171" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2007">HL 2007. L 171., 1. o.</REF.DOC.OJ>) értelmében vett tiltott <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>hatástalanító berendezéssel<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> voltak ellátva. Ez egy olyan szoftver, amely lehetővé teszi, hogy próbapadon az előírt határértékeknek megfelelő kipufogógáz‑kibocsátásra kerüljön sor, ám a valós körülmények közötti, tehát az utakon történő használat során a járművek által ténylegesen kibocsátott szennyező anyagok az előírt határértékek többszörösét teszik ki. A Volkswagen az EA 189 motorral felszerelt járművekre csak ennek a kibocsátási értékeket manipuláló szoftvernek a révén tudta megszerezni az uniós szabályozásban előírt típusjóváhagyást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>A VKI szerint a járműtulajdonosok kára abban áll, hogy amennyiben tudtak volna e manipulációról, a járműveket vagy egyáltalán nem, vagy csak legalább 30%‑kal alacsonyabb áron vásárolták volna meg. Az érintett járművek kezdettől fogva kellékhibásak voltak, így a piaci értékük és ezért az áruk is jóval alacsonyabb volt a ténylegesen megfizetett vételárnál. A különbözet alkotja a kártérítési jogosultságot megalapozó kárt.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság joghatóságát illetően a VKI az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontjára hivatkozik. Az adásvételi szerződés megkötésére, a vételár megfizetésére és a járművek átadására vagy leszállítására minden esetben e bíróság illetékességi területén került sor. A jelen esetben nem pusztán a járművek adásvételéből eredő közvetett kárról, hanem e bíróság joghatóságát megalapozó elsődleges kárról van szó. E kár minden egyes érintett fogyasztó vagyonának csökkenése formájában, legkorábban a járműveknek az átadás helyén, tehát a kérdést előterjesztő bíróság illetékességi területén történő megvételével és átadásával következett be. Ezen a helyen fejtette ki először hatását a Volkswagen jogellenes cselekménye, és okozott közvetlenül kárt a fogyasztóknak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>A Volkswagen a VKI keresetének elutasítását kéri, és vitatja a kérdést előterjesztő bíróságnak az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontjára alapított joghatóságát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>E bíróságnak kétségei vannak afelől, hogy a jelen ügyben érintett járművek ausztriai gépjármű‑viszonteladóknál történt vásárlása és ausztriai leszállítása önmagában elegendő‑e az osztrák bíróságok e rendelkezésen alapuló joghatóságának megállapításához. E bíróság a Bíróság ítélkezési gyakorlatából, mégpedig közelebbről az <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19950919">1995. szeptember 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Marinari</NAME.CASE> ítéletből (<NO.CASE>C‑364/93</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1995:289">EU:C:1995:289</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0014">14.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0015">15.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>) azt a következtetést vonja le, hogy a közvetlen károsultak csak akkor hivatkozhatnak a jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben fennálló joghatóságra, ha a követelésük elsődleges káron, és nem pusztán közvetett káron alapul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>E bíróság álláspontja szerint ugyanis az elsődleges kárt az érintett járművek kipufogógáz‑kibocsátási értékeire vonatkozó adatok manipulálását lehetővé tévő szoftver okozta, míg a VKI által hivatkozott, e járművek értékcsökkenéseként jelentkező kár e járművek kellékhibájából eredő közvetett kárnak minősül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>E bíróság azt a kérdést fogalmazza meg, hogy a jogellenes károkozásért való felelősség megállapítására alkalmas tények által eredményezett tisztán vagyoni kár megalapozhatja‑e az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontja szerinti joghatóságot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>E bíróság a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160616">2016. június 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Universal Music International Holding</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑12/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:449">EU:C:2016:449</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) alapján megállapítja: az alapügyben több körülmény is amellett szól, hogy a vitás kár Németországban következett be. Jóllehet e kár – a VKI állítása szerint – a kipufogógáz‑kibocsátási értékekre vonatkozó adatokat manipuláló szoftverrel működő járművek Ausztriában történt megvételével és leszállításával következett be, valamennyi kártérítési követelésnek a Volkswagennek felróható és e társaság székhelyén, Németországban elkövetett egy és ugyanazon vétkes cselekmény a ténybeli alapja. Így a hatékony eljárásszervezés szempontjából, különösen a per tárgyának közelségére és a könnyebb bizonyításfelvételre tekintettel a német bíróságok lennének objektíve alkalmasabbak az állítólagos károkért való felelősség tisztázására. A járművek adásvételének és a végső használók – köztük használtjármű‑vevők – részére történő átadásának helyén alapuló joghatóság továbbá a joghatóság előreláthatóságának követelményét sem feltétlenül elégíti ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság végül azt kívánja megtudni, hogy az osztrák bíróságok joghatóságának elismerése összeegyeztethető‑e az 1215/2012 rendeletben előírt különös joghatósági szabályoknak a Bíróság ítélkezési gyakorlata által megkövetelt szigorú értelmezésével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>E körülmények között a Landesgericht Klagenfurt (klagenfurti regionális bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>Úgy kell‑e értelmezni [az 1215/2012 rendelet] 7. cikkének 2. pontját, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló körülmények között az a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>hely[…], ahol a káresemény bekövetkezett<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="00AB" ID="QE0013"/>, valamely tagállam területén annak a helynek tekinthető, ahol a kár bekövetkezett, ha ez a kár kizárólag olyan pénzügyi veszteségből áll, amely a valamely másik tagállamban elkövetett jogellenes károkozás közvetlen következménye?<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></P></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="5"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az elfogadhatóságról</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>Írásbeli észrevételeiben a VKI azt állítja, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlan, mert az előterjesztett kérdés érdektelen és hipotetikus.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint azonban a nemzeti bíróság által saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján – amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja – az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A nemzeti bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság általi elutasítása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben nyilvánvaló, hogy az uniós jog nemzeti bíróság által kért értelmezése nem mutat összefüggést az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával, illetve ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy a Bíróság nem rendelkezik azon ténybeli és jogi elemekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az előterjesztett kérdésekre hasznos választ tudjon adni (lásd többek között: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200507">2020. május 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Rina</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑641/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:349">EU:C:2020:349</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatónak kell nyilvánítani, mivel az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikke 2. pontjának értelmezése szükséges annak megállapításához, hogy a kérdést előterjesztő bíróság rendelkezik‑e joghatósággal e rendelkezés alapján az alapjogvita eldöntésére.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, akként kell‑e értelmezni az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontját, hogy amennyiben járművekbe valamely tagállamban a gyártójuk a kipufogógáz‑kibocsátási értékekre vonatkozó adatokat manipuláló szoftvert jogellenesen telepített e járművek harmadik személy által másik tagállamban történt megszerzése előtt, úgy a kár bekövetkezésének helye ez utóbbi tagállamban van.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, mivel az 1215/2012 rendelet (34) preambulumbekezdésének megfelelően e rendelet hatályon kívül helyezi a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20001222">2000. december 22‑i</DATE> 44/2001/EK tanácsi rendeletet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="012" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 12., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o., helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="242" PAGE.FIRST="6" DATE.PUB="2006">HL 2006. L 242., 6. o.</REF.DOC.OJ> és <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="124" PAGE.FIRST="47" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 124., 47. o.</REF.DOC.OJ>), és annak helyébe lép, amely pedig a polgári és kereskedelmi ügyekben az új tagállamoknak az alábbi egyezményhez való csatlakozásáról szóló későbbi egyezményekkel módosított, a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="19680927">1968. szeptember 27‑i</DATE> egyezmény (a továbbiakban: brüsszeli egyezmény) helyébe lépett, a Bíróság által az utóbbi jogi aktusok rendelkezései tekintetében adott értelmezés az 1215/2012 rendeletre vonatkozóan is érvényes, amennyiben ezek a rendelkezések <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>egyenértékűnek<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> tekinthetők (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190729">2019. július 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Tibor‑Trans</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑451/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:635">EU:C:2019:635</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ez a helyzet egyfelől a brüsszeli egyezmény és a 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontjával, másfelől az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontjával (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180531">2018. május 31‑i</DATE> <NAME.CASE>Nothartová</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑306/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:360">EU:C:2018:360</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0018">18.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Amint azt a Bíróság az e rendelkezésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatában többször is kimondta, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>a hely[…], ahol a káresemény bekövetkezett<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> fogalma egyaránt utal a kár bekövetkezésének helyére és az e kárt okozó esemény bekövetkezésének helyére, ezért a felperes választásától függően az alperes mind az egyik, mind a másik hely bírósága előtt perelhető (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090716">2009. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Zuid‑Chemie</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑189/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:475">EU:C:2009:475</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0023">23.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190729">2019. július 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Tibor‑Trans</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑451/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:635">EU:C:2019:635</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>A jelen ügyben egyrészt a Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a kárt okozó esemény bekövetkezésének helye abban a tagállamban található, amelynek területén a kipufogógáz‑kibocsátási értékekre vonatkozó adatokat manipuláló szoftvert az érintett gépjárművekbe telepítették, azaz Németországban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>Másrészt a kár bekövetkezésének helyéről szólva azt kell meghatározni, hol van ez a hely az alapügy körülményeihez hasonló körülmények között, vagyis akkor, ha a hátrányos következmények csak e járművek adásvételét követően jelentkeztek, egy másik tagállamban, jelesül Ausztriában.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság helytállóan emlékeztet arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>a hely[…], ahol a káresemény bekövetkezett<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> fogalma nem értelmezhető olyan mértékben kiterjesztő módon, hogy bármilyen olyan helyet magában foglaljon, ahol megjelenhetnek az olyan cselekmény hátrányos következményei, amely egy másik helyen már ténylegesen bekövetkezett kárt okozott. Következésképpen e fogalmat nem lehet úgy értelmezni, hogy olyan helyet foglal magában, ahol a károsult egy másik államban bekövetkezett és általa elszenvedett elsődleges kár következtében – állítása szerint – vagyoni kárt szenvedett (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="19950919">1995. szeptember 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Marinari</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑364/93</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1995:289">EU:C:1995:289</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0014">14.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0015">15.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190729">2019. július 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Tibor‑Trans</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑451/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:635">EU:C:2019:635</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>A Bíróság továbbá a brüsszeli egyezmény 5. cikkének 3. pontjáról megállapította, hogy az e rendelkezés szerinti joghatóságot nem alapozza meg az olyan kár, amely a más személyek mint közvetlen károsultak által elszenvedett, a közvetett károsultat érő későbbi kár helyétől különböző helyen keletkezett elsődleges kárnak csupán közvetett következménye (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19900111">1990. január 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Dumez France és Tracoba</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑220/88</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1990:8">EU:C:1990:8</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0014">14.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>A Bíróság azt is kimondta, hogy a későbbi hátrányos következmények nem alapozhatják meg az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontja szerinti joghatóságot (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190729">2019. július 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Tibor‑Trans</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑451/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:635">EU:C:2019:635</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>Mindemellett az alapeljárásnak a Bíróság rendelkezésére álló irataiból – fenntartva azonban, hogy a tényeket a kérdést előterjesztő bíróságnak kell értékelnie – kitűnik, hogy a VKI által állított kárt az érintett járműveknek az értük a vevő által fizetett vételár és a valós értékük közötti, a kipufogógáz‑kibocsátási értékekre vonatkozó adatokat manipuláló szoftver telepítése miatti különbségből adódó leértékelődése alkotja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>Következésképpen, noha e járművek e szoftver telepítésétől kezdve kellékhibásak voltak, úgy tekinthető, hogy a hivatkozott kár csupán az adásvételükkor, e járművek valós értékénél magasabb áron történt megszerzése folytán keletkezett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>Az ilyen kár – amely a járműnek a magát károsultnak állító végső vevő általi megszerzése előtt nem állt fenn – a jelen ítélet 26. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében vett elsődleges kárnak minősül, nem pedig a más személyek által elszenvedett kár jelen ítélet 27. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében vett közvetett következményének.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>Továbbá e kár – a kérdést előterjesztő bíróság álláspontjával ellentétben – nem minősül tisztán vagyoni kárnak sem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>Igaz ugyan, hogy az alapügyben a kártérítési kereset az érintett járművek értékének a vételáruk 30%‑ára becsült csökkenése miatti – azaz összegszerűen meghatározható – kártérítés megítélésére irányul. Azonban, amint azt írásbeli észrevételeiben az Európai Bizottság megállapította, az a tény, hogy a kártérítési követelést euró összegben fejezték ki, még nem jelenti azt, hogy a kár tisztán vagyoni kár. Ellentétben ugyanis a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040610">2004. június 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Kronhofer</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑168/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:364">EU:C:2004:364</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150128">2015. január 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Kolassa</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑375/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:37">EU:C:2015:37</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) és a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180912">2018. szeptember 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Löber</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑304/17</NO.CASE>,<?PAGE NO="7"?> <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:701">EU:C:2018:701</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) alapjául szolgáló ügyekkel, amelyekben pénzügyi befektetések okoztak fizikai javakkal semmiféle kapcsolatban nem álló vagyoncsökkenést az érintetteknek, az alapügy tárgyát járművek, azaz fizikai javak kellékhibája képezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>Így a jelen ügyben nem tisztán vagyoni kárról, hanem inkább minden egyes jármű értékének csökkenéséből eredő kárról van szó, amely azon a tényen alapul, hogy a kipufogógáz‑kibocsátási értékekre vonatkozó adatokat manipuláló szoftver telepítésének ismertté válásával az ilyen jármű megszerzéséért fizetett vételárnak kellékhibás, és ezért csökkent értékű jármű az ellenszolgáltatása.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>Tehát az a következtetés fogalmazható meg, hogy kipufogógáz‑kibocsátási értékekre vonatkozó adatokat manipuláló szoftverrel működő járművek forgalomba hozatala esetén a végső vevőt érő kár se nem közvetett, se nem tisztán vagyoni kár, és e kár az ilyen járműnek harmadik személytől történő megszerzésekor következik be.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>Olyan körülmények között, mint amelyekre a jelen ítélet 34. és 35. pontja utal, az 1215/2012 rendelet 7. cikke 2. pontjának ilyen értelmezése tiszteletben tartja a joghatósági szabályok előreláthatóságára vonatkozó, e rendelet (15) preambulumbekezdésében írt célkitűzést, mivel a tagállamok egyikében működő gépjárműgyártónak, amely más tagállamokban forgalomba hozandó járműveken végez tiltott manipulációkat, észszerűen számítania lehet arra, hogy ezen államok bíróságai előtt indulnak ellene keresetek (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150128">2015. január 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Kolassa</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑375/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:37">EU:C:2015:37</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180912">2018. szeptember 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Löber</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑304/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:701">EU:C:2018:701</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>Amennyiben ugyanis az ilyen gyártó tudatosan megszegi a rá nézve kötelező törvényi rendelkezéseket, úgy számítania kell arra, hogy a kár azon a helyen keletkezik, ahol valaki, aki joggal vélhette úgy, hogy az érintett jármű megfelel e rendelkezéseknek, megszerzi e járművet, majd észleli, hogy járműve kellékhibás és csökkent értékű.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>Ez az értelmezés megfelel az 1215/2012 rendelet (16) preambulumbekezdésében írt, közeli és megfelelő igazságszolgáltatásra vonatkozó célkitűzéseknek is, mivel a keletkezett kár összegének meghatározásához a nemzeti bíróságnak esetleg értékelnie kell azon tagállam piaci feltételeit, amelynek területén e járművet megvették. Márpedig az ezen értékelés elvégzéséhez szükséges bizonyítékokhoz e tagállam bíróságai férhetnek hozzá a legegyszerűbben (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190729">2019. július 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Tibor‑Trans</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑451/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:635">EU:C:2019:635</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>Végül ezen értelmezés megfelel a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> rendelet (7) preambulumbekezdésében szereplő, koherenciára vonatkozó követelményeknek, mivel e rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint a tisztességtelen versenyt megvalósító cselekmény miatti ügyben a kár bekövetkezésének helye az a hely, ahol e cselekmény <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>a versenyviszonyokat vagy a fogyasztók kollektív érdekeit sérti vagy sértheti<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/>. Az olyan cselekmény, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely sértheti a fogyasztók mint csoport kollektív érdekeit, tisztességtelen versenyt megvalósító cselekménynek minősül (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160728">2016. július 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Verein für Konsumenteninformation</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑191/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:612">EU:C:2016:612</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), és ezen érdekeket minden olyan tagállamban sértheti, amelynek területén a fogyasztók a kellékhibás terméket megveszik. Így a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> rendelet szerint a kár bekövetkezésének helye az a hely, ahol az ilyen terméket megvették (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190729">2019. július 29‑i</DATE> <NAME.CASE>Tibor‑Trans</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑451/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:635">EU:C:2019:635</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Mindezek alapján az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre az a válasz adandó, hogy az 1215/2012 rendelet 7. cikkének 2. pontját akként kell értelmezni, hogy amennyiben járművekbe valamely tagállamban a gyártójuk a kipufogógáz‑kibocsátási értékekre vonatkozó adatokat manipuláló szoftvert jogellenesen telepített e járművek harmadik személy által másik tagállamban történt megszerzése előtt, úgy a kár bekövetkezésének helye ez utóbbi tagállamban van.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="8"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20121212">2012. december 12‑i</DATE> 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének 2. pontját akként kell értelmezni, hogy amennyiben járművekbe valamely tagállamban a gyártójuk a kipufogógáz‑kibocsátási értékekre vonatkozó adatokat manipuláló szoftvert jogellenesen telepített e járművek harmadik személy által másik tagállamban történt megszerzése előtt, úgy a kár bekövetkezésének helye ez utóbbi tagállamban van.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>