A lépés neve: A vagyonvisszaszerzési és -kezelési hivatal reformjáról szóló törvény hatálybalépése

Kapcsolódó reform/beruházás: 2. reform A jogi keret javítása a korrupció elleni hatékonyabb küzdelem érdekében

Finanszírozási forrás: hitel

Kontextus

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 4.7. lépésre vonatkozóan:

„A vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség reformjáról szóló törvény hatálybalépése. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

A 4.7. lépés a 4. fejezeten (a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem) belüli 2. reform végrehajtásához kapcsolódó négy lépés közül a harmadik. Ezt megelőzte a 4.4. lépés (a módosított büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv hatálybalépése) és a 4.6. lépés (a 2023–2025-ös időszakra szóló vagyonvisszaszerzési stratégia végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása), amelyek teljesítése 2024 harmadik negyedévében pozitív értékelést kapott. Ezt követi az új korrupcióellenes stratégia és a 2025 utáni időszakra vonatkozó állami korrupcióellenes program elfogadásával kapcsolatos (2026 második negyedévében esedékes) 4.5. lépés.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 4.7. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 4. fejezeten (a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem) belüli 2. reform célja a kulcsfontosságú korrupcióellenes intézmények megerősítése és a büntetőeljárások egyszerűsítése a hatékonyság növelése érdekében – többek között a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben is. A reform a vagyonvisszaszerzéssel és -kezeléssel kapcsolatos intézményi és eljárási hiányosságokkal is foglalkozik. E célból az ukrán parlament 2025. június 18-án elfogadta a 4503-IX. sz. törvényt. A törvény számos javítást vezet be a vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség (ARMA) irányításában és működésében. A törvény 2025. július 30-án hatályba lépett.

A törvény átlátható és érdemeken alapuló kiválasztási eljárást ír elő az ügynökség vezetőjének kiválasztására, amely magában foglalja a feddhetetlenség és a szakmaiság hiteles ellenőrzését, valamint a képesítésre és feddhetetlenségre vonatkozó követelményeket, valamint a pozícióra való alkalmatlansággal összefüggő kritériumokat. A képesítésre vonatkozó követelmények felsőfokú jogi vagy gazdasági végzettséget és legalább ötéves releváns szakmai tapasztalatot írnak elő. A törvény meghatározza a vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség vezetőjének kiválasztását végző versenybizottság összetételét. A versenybizottság hat tagjából hármat az ukrán minisztertanács saját mérlegelési jogkörben nevez ki, a másik három tagot pedig a jelöltek közös listájáról, a nemzetközi donorok javaslatai alapján. A versenybizottság jóváhagyja és közzéteszi a jelöltek kompetenciájának és feddhetetlenségének értékelésére szolgáló módszertant. A vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség vezetőjét ötéves időtartamra nevezik ki, aki legfeljebb egy egyszer megújítható ciklus során töltheti be ezt a tisztséget.

A törvény független külső teljesítményértékelési rendszert vezet be. A törvény értelmében egy évvel az új vezető kinevezése után, majd pedig második alkalommal a kinevezés után három évvel el kell végezni a vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség hatékonyságának független külső értékelését (ellenőrzését). A külső értékelő bizottság három tagból áll, akiket az ukrán minisztertanács nevez ki nemzetközi szervezetek javaslatai alapján. A törvény meghatározza az értékelő bizottság tagjaira vonatkozó alkalmassági feltételeket, és előírja, hogy a tagoknak függetlenül kell eljárniuk. Az értékelő bizottság hozzáféréssel rendelkezik a vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség birtokában lévő dokumentumokhoz, és kérheti, hogy más hatóságok bocsássák rendelkezésére a munkájához szükséges információkat. Az értékelő bizottság indokolással ellátott következtetést ad ki a vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség tevékenységeinek hatékonyságáról, valamint ajánlásokat fogalmaz meg az ügynökség munkájában feltárt hiányosságok kiküszöbölésére és tevékenységei hatékonyságának megerősítésére vonatkozóan.

A törvény számos javítást vezet be a lefoglalt vagyoni eszközök kezelésére és értékesítésére vonatkozó eljárásban. Meghatározza a vagyoni eszközök lefoglalására és a vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség számára történő átruházására, a vagyoni eszközök értékelésére és tárolására vonatkozó általános elveket.

A törvény megbízza a vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökséget a vagyoni eszközök kezelésével, oly módon, hogy megőrizze azok gazdasági értékét, és megelőzze az ilyen eszközöket érintő károk vagy veszteség kockázatát. A törvény meghatározza az eszközkezelők jogait és kötelezettségeit, és előírja, hogy a vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökségnek vagyonkezelési tervet kell készítenie a számára kezelésre átruházott eszközökre vonatkozóan. A törvény konkrét rendelkezéseket tartalmaz a vagyoni eszközök bizonyos kategóriáinak, például a készpénznek, az értékpapíroknak és az ingatlanoknak a kezelését illetően. A törvény a lefoglalt vagyoni eszközöknek a digitális kereskedelmi rendszeren belüli árverés útján történő értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket is bevezet.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: A nemteljesítő hitelek szanálására vonatkozó stratégia elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: 3. reform A nemteljesítő hitelek szanálásának javítása

Finanszírozási forrás: hitel

Kontextus

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg az 5.4. lépésre vonatkozóan:

„A nemteljesítő hiteleknek a releváns uniós gyakorlatokkal összhangban történő szanálására vonatkozó stratégia elfogadása. A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

Az 5.4. lépés az 5. fejezeten (pénzügyi piacok) belüli 3. reform végrehajtásához kapcsolódó első lépés. Ezt követi a nemteljesítő hitelek szanálásának javítását célzó jogi aktusok hatálybalépésével kapcsolatos (2026 első negyedévében esedékes) 5.5. lépés.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok az 5.4. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az 5. fejezeten (pénzügyi piacok) belüli 3. reform célja a nemteljesítő hitelek szanálásának javítása. E célból Ukrajna Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 2024. június 6-án elfogadta a hitelezési fejlesztési stratégiát.

A stratégia olyan, a hitelezés megkönnyítésére szolgáló jogi keret létrehozására irányul, amely a nemteljesítő hitelek szanálásának javítását célzó meghatározott intézkedéseket és végrehajtási ütemtervet foglal magában, összhangban a vonatkozó – például a fizetésképtelenséggel és a követelésbehajtással kapcsolatos – uniós gyakorlatokkal.

Konkrétan, a stratégia a nemteljesítő hitelek megjelenítésére és szanálására vonatkozó prudenciális követelmények megerősítését célzó intézkedéseket vázol fel. Ennek részeként finomítja a nemteljesítő hitelek fogalommeghatározását a nemteljesítő eszközök és a nemteljesítés alá tartozó eszközök közötti különbségtétellel, valamint kiterjeszti a „nemteljesítő” fogalmát a formálisan a nemteljesítés alá nem tartozó, értékvesztett eszközökre is. További intézkedést jelent a nemteljesítő hitelek kezelésére és szanálására vonatkozó stratégiák frissítésével és benyújtásával kapcsolatos banki kötelezettség visszaállítása.

A stratégia a nemteljesítő hitelekre vonatkozó adatok és más releváns piaci adatok pénzügyi intézmények és állami ügynökségek közötti cseréjének javítását célzó intézkedéseket is tartalmaz a nemteljesítő hitelek szanálásának javítása érdekében. Ezek közé tartozik az Ukrán Nemzeti Bankon belüli hitelnyilvántartás funkcionalitásának bővítése, a bankok és más pénzügyi piaci szereplők állami elektronikus információs forrásokhoz való hozzáférésének bővítése, a nemteljesítő hitelek értékesítésével kapcsolatos információcsere javítására irányuló javaslatok kidolgozása, valamint a kapcsolódó hozzáférési szabályok. Mindezek az intézkedések javítani fogják a nemteljesítő hitelek szanálását.

Végezetül a stratégia előírja a jogi és eljárási akadályok vizsgálatát, és intézkedéseket határoz meg a nemteljesítő hitelek szerkezetátalakítására és szanálására vonatkozó keret javítására. Idetartozik a nemteljesítő hitelek szanálására vonatkozó jogszabályok javítása, és különösen a fizetésképtelenségi eljárásokról szóló ukrán törvénykönyv módosítása, amelynek célja a csődgondnokok kiválasztásának és felügyeletének javítása, a csődbe ment eszközök értékesítésére vonatkozó aukciós eljárások javítása, valamint a megelőző szerkezetátalakításról szóló (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) elveivel való összhang. A további intézkedések biztosítékokat hoznak majd létre a fizetésképtelenségi eljárások során alkalmazott csalárd gyakorlatokkal és jogtalan befolyásolással szemben, megerősítik a pénzügyi szerkezetátalakításra és az adósságleírásokra vonatkozó jogi keretet, valamint javítják a követelésbehajtás és a biztosítékérvényesítés szabályozását.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: A szakoktatásról szóló jogszabály hatálybalépése

Kapcsolódó reform/beruházás: 1. reform A szakoktatás javítása

Finanszírozási forrás: hitel

Kontextus

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 7.1. lépésre vonatkozóan:

„Hatályba lép »a szakoktatásról« szóló ukrán jogszabály. A törvény a következő fő területekre összpontosít:

A 7.1. lépés a 7. fejezeten (humán tőke) belüli 1. reform végrehajtásához kapcsolódó egyetlen lépés.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 7.1. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 7. fejezeten (humán tőke) belüli 1. reform célja a szakoktatásból a munkaerőpiacra való átmenet javítása, Ukrajna helyreállításának támogatása és a szakoktatási rendszer minőségének javítása. E célból az ukrán parlament 2025. augusztus 21-én elfogadta a szakoktatásról szóló 4575-IX. sz. törvényt, amely 2025. szeptember 12-én hatályba lépett.

A törvény méltányos szabályokat és kritériumokat határoz meg a szakképző intézmények működésére vonatkozóan, valamint egyértelmű eljárásokat ír elő a diákok végzettségének megadására. Konkrétan, belső és külső minőségbiztosítási rendszert hoz létre az oktatási szolgáltatások nyomon követésére. E tekintetben a szakképző intézményeknek meg kell felelniük a következőknek: i. az oktatási tevékenységeik végzésére vonatkozó engedélyezési kritériumok, valamint ii. a többek között a kulcsfontosságú tanulási eredményekre és az iskolai végzettségek megszerzéséhez szükséges, európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer szerinti mennyiségre vonatkozó új normák.

A szakképzési rendszer szervezeti és jogi státuszának megreformálásával a törvény javítja a rendszer általános intézményi keretét, valamint a formális és informális oktatásban egyaránt működő szakképző intézmények intézményi kapacitását. A törvény például fokozza a szakképző intézmények pénzügyi autonómiáját, lehetővé téve számukra a legjobban teljesítő tanárok fizetésének emelését. Emellett a törvény egyértelműen meghatározza az egyes intézmények irányításáért felelős szerveket és azok felelősségi körét. Idetartozik például a felügyelőbizottságok és a pedagógiai tanácsok szerepének meghatározása is.

A törvény egyértelműbb kapcsolatokat határoz meg a szakoktatásban nemzeti és helyi szinten részt vevő érdekelt felek között. Kimondja, hogy az ukrán parlament felelős a szakképzési állami politika meghatározásáért, míg annak végrehajtása a központi végrehajtó szervek és a helyi önkormányzati szervek által közösen történik. A törvény a regionális szakképzési politikák előmozdításáért és végrehajtásáért felelős tanácsadó testületként regionális szakképzési tanácsokat is létrehoz, amelyek a regionális és helyi önkormányzatok képviselőit, a munkáltatókat és szövetségeiket, valamint a szakképző intézmények képviselőit tömörítik. Nemzetközi vonatkozásban a törvény rögzíti a szakképző intézmények azon jogát, hogy szakoktatás biztosítása érdekében együttműködési megállapodásokat írjanak alá és kapcsolatokat alakítsanak ki nemzetközi partnerekkel.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: A szociális szolgáltatások beszerzéséről szóló határozat elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: 8. reform A szociális biztonság javítása

Finanszírozási forrás: hitel

Kontextus

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 7.10. lépésre vonatkozóan:

„Az ukrán minisztertanács határozatot fogad el szociális szolgáltatások költségvetési forrásokból való beszerzéséről. A határozat költségvetési szempontból semleges, semmilyen módon nem befolyásolja az ukrán államadósság fenntarthatóságát, és a következő fő területekre összpontosít:

A 7.10. lépés a 7. fejezeten (humán tőke) belüli 8. reform végrehajtásához kapcsolódó egyetlen lépés.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és bizonyítékok a 7.10. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 7. fejezeten (humán tőke) belüli 8. reform célja a szociális közszolgáltatások nyújtásának javítása olyan mechanizmusok bevezetése révén, amelyek bizonyos szolgáltatások nyilvántartásba vett szolgáltatóktól történő beszerzésére szolgálnak. E célból a minisztertanács elfogadta a szociális szolgáltatások közbeszerzési rendszerét megreformáló 2025. június 25-i 764. sz. határozatot.

A határozat megváltoztatja a fogyatékossággal élő gyermekek számára biztosított szociális szolgáltatások finanszírozásának és nyújtásának módját, és eredményorientált beszerzési modellre tér át a nyújtott szolgáltatásokat figyelembe nem vevő finanszírozási intézményekről. Az új modell értelmében a szolgáltatóknak három hónap alatt legalább 85 %-os részvételi arányt kell elérniük a szolgáltatást igénybe vevők körében, ezáltal biztosítva a rászoruló gyermekek következetes és hatékony támogatását.

A részvételt – egyértelmű normák és kritériumok alapján – kizárólag a képesített köz- és magánszolgáltatók számára lehetővé tevő rendszer létrehozásával a modell magas szintű normákat és elszámoltathatóságot szándékozik biztosítani. Ez nemcsak a nyújtott szolgáltatások általános minőségét javítja, hanem arra is törekszik, hogy ellenőrzött kompetenciaszinttel elégítse ki a közösség igényeit. Összességében a modell költségvetési szempontból semleges, és nem befolyásolja Ukrajna államadósságának fenntarthatóságát.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: A kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó stratégia és a végrehajtására vonatkozó cselekvési terv elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: 3. reform Forráshoz jutás és piacra jutás

Finanszírozási forrás: hitel

Kontextus

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 8.4. lépésre vonatkozóan:

„A kkv-stratégia és a végrehajtására vonatkozó cselekvési terv jóváhagyásával kapcsolatos ukrán minisztertanácsi határozat elfogadása. A stratégia a következő fő területekre összpontosít:

A 8.4. lépés a 8. fejezeten (üzleti környezet) belüli 3. reform végrehajtásához kapcsolódó első lépés. A 3. reform egy további, 2026 első negyedévében esedékes 8.5. lépést is tartalmaz, amelynek célja a külső közműhálózatokhoz való csatlakoztatás egyszerűsítéséről szóló jogszabály hatálybalépése.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 8.4. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 3. reform célja a kkv-k fejlesztésére és támogatására vonatkozó kormányzati politika megerősítése. E célból a minisztertanács 2024. augusztus 30-án a 821-r. sz. minisztertanácsi határozattal jóváhagyta ezt a stratégiát és annak operatív cselekvési tervét.

A stratégia a következőket tűzte ki átfogó célként: a kkv-ágazat újjáépítése és bővítése a háború idején és azt követően a fenntartható fejlődéshez, az értékteremtéshez, a digitális térnyeréshez és a könnyebb finanszírozáshoz szükséges feltételek megteremtésével, annak érdekében, hogy az ukrán vállalkozások belföldön és a nemzetközi piacokon is versenyképesek lehessenek.

Az e célkitűzések felé tett előrehaladás értékelése érdekében a dokumentum felsorol néhány 2027-ig elérendő célt, többek között a kkv-k bruttó hozzáadott értékből való részesedésének 74 %-ra emelését, valamint a kkv-k általi értékesítések 10,65 billió UAH-ra való növelését. A stratégia kifejezett összhangban van az uniós csatlakozási követelményekkel és az OECD kkv-kra vonatkozó ajánlásaival, és jobb hozzáférést fog biztosítani a piacokhoz, a finanszírozáshoz és az ismeretekhez.

A kapcsolódó cselekvési terv a stratégiát 86 számozott intézkedésbe ülteti át, amelyeket 2027 végéig 15 minisztérium és 9 szakosított intézmény hajt végre. Az intézkedések a következő négy pillér köré szerveződnek:

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: A helyi önkormányzatok jogi személyiséggel való felruházásához szükséges intézkedésekről szóló tanulmány jóváhagyása és közzététele Ukrajna Település-, Terület- és Infrastrukturális Fejlesztési Minisztériumának honlapján

Kapcsolódó reform/beruházás: 1. reform A decentralizáció előmozdítása

Finanszírozási forrás: hitel

Kontextus

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 9.2. lépésre vonatkozóan:

A 9.2. lépés a 9. fejezeten (decentralizáció és regionális politika) belüli 1. reform (A decentralizáció előmozdítása) végrehajtásához kapcsolódó második lépés. Az 1. reform egy további, 2026 első negyedévében esedékes 9.3. lépést is tartalmaz, amelynek célja az ukrajnai helyi önkormányzatokról szóló ukrán törvény módosításainak a hatálybalépése.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 9.2. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

Az 1. reform célja, hogy megteremtse a helyi közigazgatási szervek prefektúratípusú hatósággá történő átalakításának keretét, és biztosítsa a helyi önkormányzatok és a végrehajtó hatóságok közötti jobb hatáskörmegosztást. A „Település mint közjogi jogalany: Ukrajna az európai és nemzetközi tapasztalatok összefüggésében” című tanulmányt (a minisztérium 2024 szeptemberi átnevezése miatt) a Település- és Területfejlesztési Minisztérium hivatalos honlapján tették közzé 2025 júniusában.

A tanulmány elemzi más államoknak a települések jogi személyiségének meghatározásával kapcsolatos tapasztalatait, beleértve az uniós tagállamok, például Németország, Lengyelország és Franciaország tapasztalatait is. Elemzi továbbá a település mint közjogi jogalany fogalmát az ukrán jog kontextusában, valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában meghatározott helyi önkormányzati elvek végrehajtásával összefüggésben.

A tanulmány megállapítja, hogy a települések közjogi jogalanyként való elismerése kritikus lépés Ukrajna számára a decentralizációs reformjának teljesítéséhez. A tanulmány iránymutatást ad a települések jogi személyiségi státuszának megadásához, és elemzi az ukrán alkotmány és a hatályos jogszabályok ennek eléréséhez szükséges módosításait.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pótdíjnak az átviteli díjtól való elkülönítésére vonatkozó ütemterv elfogadása

Kapcsolódó reform/beruházás: 2. reform A megújuló energia növelésére és az energiarendszer stabil működésének biztosítására vonatkozó szabályozási keret javítása

Finanszírozási forrás: hitel

Kontextus

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 10.4. lépésre vonatkozóan:

A 10.4. lépés a 10. fejezeten (energiaágazat) belüli 2. reform (A megújuló energia növelésére és az energiarendszer stabil működésének biztosítására vonatkozó szabályozási keret javítása) végrehajtásához kapcsolódó második lépés. A 2. reform két további lépést tartalmaz. A 2024 negyedik negyedévében esedékes 10.2. lépés (Piaci alapú keret bevezetése a megújuló energiára vonatkozóan) már teljesült. A 10.3. lépés (A megújulóenergia-beruházások engedélyezési eljárásainak javítását célzó jogszabály hatálybalépése) 2026 harmadik negyedévében esedékes.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 10.4. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 2. reform célja, hogy növelje a megújuló energia részarányát Ukrajna energiaszerkezetében. E célból Ukrajna minisztertanácsa 2025. június 25-én a 612-p. sz. határozattal ütemtervet hagyott jóvá, amely a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pótdíjnak az átviteli díjtól való elkülönítésével hozzájárul a megújuló energia elterjedésének jobb irányításához.

Az ütemterv kritikus lépés a megújuló energia finanszírozásának átláthatóbb és piaci alapú ukrajnai modellje felé. Korábban a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pótdíj az átviteli díj jelentős eleme volt, mivel a díjbevételek nagy részét a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kifizetésére fordították. Az ütemterv egy új rendszerre való fokozatos átállást vázol fel.

A terv fokozatos elkülönítést irányoz elő, eltérő szabályokkal a meglévő és az új megújulóenergia-termelőkre vonatkozóan. A meglévő megújulóenergia-termelőknek történő kifizetéseket 2030. január 1-jéig továbbra is az átviteli díj fedezi. 2026. július 1-jétől az új megújulóenergia-termelők, köztük a „zöld” árverések nyerteseinek kifizetése külön pótdíj révén történik.

Ez kulcsfontosságú változás, amely átláthatóbb és függetlenebb finanszírozási mechanizmust kíván biztosítani az új projektek tekintetében.

Az ütemterv felsorolja a szükséges jogszabályi változtatásokat. Egyfelől, az Ukrajna-terv kulcsfontosságú lépését képező villamosenergia-piaci törvényt módosítani kell a pótdíj teljes elkülönítése érdekében. Másfelől, a Nemzeti Energetikai és Közmű-szabályozási Bizottság megbízást kap, hogy kidolgozza a szükséges másodlagos jogszabályokat, és többek között elfogadja a megújuló energiaforrásokra vonatkozó pótdíj számítási módszertanát, az átviteli díjak számítási módszertanának, az átvitelirendszerről szóló törvénykönyvnek és a kiskereskedelmi piaci szabályoknak a módosításait, amelyek kulcsfontosságúak az új szabályok gyakorlati végrehajtásához.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: A kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére irányuló tervezett beruházási projektek közzététele

Kapcsolódó reform/beruházás: 2. reform Az igazgatási eljárások javítása

Finanszírozási forrás: hitel

Kontextus

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 13.3. lépésre vonatkozóan:

„A kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére irányuló tervezett beruházási projektek közzététele.”

A 13.3. lépés a 13. fejezeten (kritikus fontosságú nyersanyagok kezelése) belüli 2. reform (Az igazgatási eljárások javítása) végrehajtásához kapcsolódó két lépés közül az egyik, amely 2025 második negyedévében esedékes. A másik a 13.4. lépés, amely szintén a jelenlegi részlethez kapcsolódik. A 2. reform egy további, 2025 első negyedévében esedékes 13.5. lépését is tartalmaz, amelynek teljesítése a negyedik részlethez kapcsolódóan pozitív értékelést kapott.

Benyújtott bizonyítékok

https://www.geo.gov.ua/wp-content/uploads/presentations/ukr/investicijnij-atlas-nadrokoristuvacha-strategichni-ta-kritichni-minerali.pdf.

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 13.3. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 2. reform célja az eljárás optimalizálása és a potenciális befektetők adminisztratív terheinek csökkentése. A fő cél az új befektetési döntések átláthatóságának, gyorsaságának és költséghatékonyságának javítása.

A kritikus fontosságú nyersanyagok kitermelésére irányuló tervezett beruházási projekteket (az úgynevezett beruházási atlaszt) a geológiai szolgálat hivatalos honlapján teszik közzé a következő linken: https://www.geo.gov.ua/en/critical-raw-materials.

A dokumentum ismerteti az ukrajnai ásványkitermeléssel kapcsolatos tervezett beruházási lehetőségeket, ideértve a kritikus fontosságú nyersanyagok elektronikus árveréseken és a termékmegosztási megállapodásra (PSA) irányuló nemzetközi pályázatokon keresztül licenciába vehető lelőhelyeit is. A dokumentum áttekintést nyújt az azonosított lelőhelyekről és a különböző ellátási láncokról, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó uniós stratégiákról.

Tartalmazza továbbá az ukrajnai kritikus fontosságú nyersanyagok térképét a rendelkezésre álló lelőhelyek rövid ismertetésével és részletesebb információkat biztosító QR-kódokkal, az engedélyeket, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos különböző típusú beruházási projektek potenciális stratégiai befektetőinek listáját.

Összességében ez a dokumentum rávilágít Ukrajna azon erőfeszítéseire, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok ágazatába történő beruházásokat illetően növelje az ország vonzerejét.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: Termékmegosztási megállapodásra (PSA) irányuló nemzetközi pályázatok elindítása, átláthatóságuk biztosítása mellett

Kapcsolódó reform/beruházás: 2. reform Az igazgatási eljárások javítása

Finanszírozási forrás: hitel

Kontextus

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 13.4. lépésre vonatkozóan:

A 13.4. lépés a 13. fejezeten (kritikus fontosságú nyersanyagok kezelése) belüli 2. reform (Az igazgatási eljárások javítása) végrehajtásához kapcsolódó két lépés közül az egyik, amely 2025 második negyedévében esedékes. A másik a 13.3. lépés, amely szintén a jelenlegi részlethez kapcsolódik. A 2. reform egy további, 2025 első negyedévében esedékes 13.5. lépését is tartalmaz, amelynek teljesítése a negyedik részlethez kapcsolódóan pozitív értékelést kapott.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 13.4. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 2. reform célja az eljárás optimalizálása és a potenciális befektetők adminisztratív terheinek csökkentése. A fő cél az új befektetési döntések átláthatóságának, gyorsaságának és költséghatékonyságának javítása.

A termékmegosztási megállapodással foglalkozó kormányközi bizottság 2025. június 30-án jóváhagyta a termékmegosztási mintamegállapodást. A termékmegosztási mintamegállapodásnak kell alapul szolgálnia az ukrán kormány és a befektetők közötti megállapodásokhoz. A minisztertanács 2025. július 14-én elfogadta a 845. sz. határozatot, amely tartalmazza azon stratégiai és kritikus fontosságú ásványok és elemek, valamint a stratégiai és/vagy kritikus fontosságú altalajterületek (ásványok) jegyzékét, amelyek használatát termékmegosztási megállapodás megkötésére irányuló pályázati eljárás keretében fogják odaítélni.

A termékmegosztási megállapodással foglalkozó bizottság úgy határozott, hogy pályázatot indít a dobrai lelőhelyen belül bányászandó fémes ásványok megosztására vonatkozó megállapodás megkötése céljából. Ezt megerősítette a minisztertanács 1059. sz. határozata. A pályázatot 2025. szeptember 12-én hirdették meg.

Összességében a termékmegosztási mintamegállapodás és a 845. sz. határozat elfogadása rávilágít Ukrajna elkötelezettségére, hogy olyan egyértelmű szabályozási keretet hozzon létre, amelynek célja a külföldi beruházások vonzása a kritikus fontosságú nyersanyagok ágazatában. A kritikus fontosságú ásványok altalajterületeinek azonosításával és pályáztatásával Ukrajna proaktív szereplővé lép elő a kritikus fontosságú nyersanyagok globális piacán. A cél a befektetői bizalom erősítése, a nemzeti célkitűzéseket összehangolva a nemzetközi beruházási normákkal.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.

A lépés neve: A kötelező nyomonkövetési, jelentéstételi és hitelesítési (MRV) rendszer újraindítása

Kapcsolódó reform/beruházás: 3. reform A szén-dioxid-árazás piaci mechanizmusai

Finanszírozási forrás: hitel

Kontextus

A tanácsi végrehajtási határozat melléklete a következő követelményt határozza meg a 15.6. lépésre vonatkozóan:

A 15.6. lépés a 15. fejezeten (zöld átállás és környezetvédelem) belüli 3. reform (A szén-dioxid-árazás piaci mechanizmusai) végrehajtásához kapcsolódó második, és egyben utolsó lépés, amely 2025 második negyedévében esedékes. A nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozására irányuló cselekvési terv elfogadására irányuló 15.5. lépés, azaz az első lépés már kielégítően teljesült.

Benyújtott bizonyítékok

Elemzés

Az ukrán hatóságok által benyújtott indokolás és érdemi bizonyítékok a 15.6. lépés valamennyi alkotóelemére kiterjednek.

A 3. reform célja a szén-dioxid-árazási piaci mechanizmusok fejlesztésének előmozdítása, és különösen a megfelelő adatgyűjtés biztosítása a kibocsátáskereskedelem Ukrajnában történő bevezetése érdekében. Az ukrán parlament 2025. január 8-án elfogadta az egyes ukrán törvényeknek a kibocsátások nyomon követésének, jelentésének és hitelesítésének újraindítása tekintetében történő módosításairól szóló 4187-IX. sz. törvényt, amely 2025. február 1-jén hatályba lépett.

A törvény visszaállítja a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és hitelesítésére szolgáló, 2021-ben működésbe lépett rendszer létesítményszintű kötelező jellegét. Ezeket a kötelező követelményeket az Oroszország általi 2022. februári teljes körű inváziót követően bevezetett hadiállapot miatt felfüggesztették. Ez a nyomonkövetési, jelentéstételi és hitelesítési rendszer a kibocsátáskereskedelmi rendszer végrehajtásának előfeltétele, és bizonyos kötelezettségek teljesítését írja elő az üvegházhatású gázokat kibocsátó vagy potenciálisan kibocsátó létesítmények üzemeltetői számára.

A rendszer jelenleg a kibocsátáskereskedelmi rendszer 11 tevékenységtípusára terjed ki. Az egységes nyilvántartás a jelenleg digitalizált nyomonkövetési, jelentéstételi és hitelesítési rendszer végrehajtására szolgál. Az érintett szervezeteknek a következő év márciusáig hitelesített éves jelentést kell benyújtaniuk az üvegházhatásúgáz-kibocsátásról (jelentéstétel). Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásról szóló jelentést az ukrán Nemzeti Akkreditációs Ügynökség által akkreditált harmadik fél ellenőrnek kell hitelesítenie (hitelesítés). A törvény szerint az ideiglenesen megszállt, nem ellenőrzött és megsemmisített létesítmények mentesülnek a kötelezettségek alól.

A Bizottság értékelése: kielégítő módon teljesült.