1998R1172 — HU — 01.01.2007 — 004.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A TANÁCS 1172/98/EK RENDELETE

(1998. május 25.)

a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről

(HL L 163, 6.6.1998, p.1)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A BIZOTTSÁG 2691/1999/EK RENDELETE (1999. december 17.)

  L 326

39

18.12.1999

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1882/2003/EK RENDELETE (2003. szeptember 29.)

  L 284

1

31.10.2003

►M3

A TANÁCS 1791/2006/EK RENDELETE (2006. november 20.)

  L 363

1

20.12.2006


Módosította:

►A1

Okmány a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló

  L 236

33

23.9.2003




▼B

A TANÁCS 1172/98/EK RENDELETE

(1998. május 25.)

a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről



AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 213. cikkére,

tekintettel a Bizottság által benyújtott rendelettervezetre ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

(1) mivel a közös közlekedéspolitikával kapcsolatosan rábízott feladatok elvégzéséhez a Bizottságnak rendelkeznie kell összehasonlítható, megbízható, összehangolt, rendszeres és átfogó statisztikai adatokkal a Közösségben bejegyzett járművel végzett közúti árufuvarozás mértékéről és fejlődéséről, továbbá az e fuvarozást végző járművek kihasználtsági fokáról;

(2)

mivel a regionális statisztika keretében a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1978. június 12-i 78/546/EGK tanácsi rendelet ( 4 ) nem irányoz elő adatgyűjtést azokra a szállítási módokra nézve, amelyek nem voltak engedélyezettek, amikor ezt az irányelvet elfogadták; mivel az előírt adatgyűjtések eltérő tájékoztatást adnak a belföldi és a nemzetközi fuvarozásokról, és nem biztosítanak semmilyen tájékoztatást a fuvarozást végző járművek kihasználtsági fokáról;

(3)

mivel szükséges az átfogó regionális statisztikák összeállítása, tekintettel mind az árufuvarozásra, mind a járművek útvonalára;

(4)

mivel ezért indokolt a 78/546/EGK tanácsi rendeletben meghatározott rendszer módosítása annak érdekében, hogy biztosítsák a Közösségen belüli fuvarozás regionális eredetének és rendeltetésének a belföldi fuvarozással megegyező alapokon való leírását, továbbá hogy kapcsolat jöjjön létre az árufuvarozás és a járművek útvonala között, a fuvarozást végző járművek kihasználtsági fokának mérése által;

(5)

mivel a szubszidiaritás elvével összhangban az összehangolt tájékoztatást lehetővé tévő közös statisztikai szabványok létrehozása csak közösségi szinten oldható meg eredményesen, miközben az adatgyűjtést az egyes tagállamok a hivatalos statisztikák összeállításával megbízott szervezetek és intézetek felügyelete mellett maguk végzik;

(6)

mivel a közösségi statisztikáról szóló, 1997. február 17-i, 322/97/EK tanács rendelet ( 5 )képezi a vonatkoztatási keretrendszert az e rendeletben meghatározott előírások, különösen pedig azok számára, amelyek a közigazgatási adatállományokhoz való hozzáféréssel, a rendelkezésre álló források költséghatékonyságával és a statisztikai információk bizalmasságával kapcsolatosak;

(7)

mivel az eredmények általános pontosságának becsléséhez szükséges az egyedi adatok közlése, miután azok azonosíthatóságát megszüntették;

(8)

mivel lényeges a statisztikai információk megfelelő terjesztésének biztosítása;

(9)

mivel a kezdeti időszakban kívánatos, hogy a Közösség pénzügyi hozzájárulást nyújtson a tagállamoknak a szükséges munkálatok elvégzéséhez;

(10)

mivel indokolt egy egyserűsített eljárás kidolgozása e rendelet végrehajtására, valamint a gazdasági és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítására;

(11)

mivel a 89/382/EGK-Euratom határozat ( 6 ) alapján létrehozott Statisztikai Programbizottsággal az említett határozat 3. cikkének megfelelően egyeztetések folytak; mivel a bizottság e rendelet megalkotása mellett foglalt állást,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1)  Minden tagállam közösségi statisztikákat állít össze az adott tagállamban bejegyzett közúti árufuvarozó gépjárművel végzett közúti árufuvarozásról, továbbá az ilyen járművek által megtett útvonalról.

(2)  Ez a rendelet nem alkalmazandó azon közúti árufuvarozásoknál, amelyek esetében:

a) a közúti árufuvarozó gépjármű engedélyezett tömege vagy méretei meghaladják az adott országban általánosan engedélyezett határértékeket;

b) a fuvarozást mezőgazdasági járművek, katonai járművek és a központi vagy helyi közigazgatáshoz tartozó járművek végzik, kivéve azokat a közúti árufuvarozó gépjárműveket, amelyek közvállalkozásokhoz és különösen vasúti vállalkozásokhoz tartoznak.

Minden tagállam kizárhatja e rendelet alkalmazási köréből azokat a közúti árufuvarozó gépjárműveket, amelyek teherbírása vagy megengedett legnagyobb össztömege nem ér el egy bizonyos értéket. Ez az értékhatár pótkocsi nélküli gépjárművek esetén nem haladhatja meg terhelhetőség tekintetében a 3,5 tonnát vagy a megengedett legnagyobb össztömeg tekintetében a 6 tonnát.

2. cikk

Meghatározások

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában a következő meghatározások érvényesek:

— „közúti árufuvarozás”: közúti árufuvarozó gépjárművel végzett minden árufuvarozás,

— „közúti fuvarozást végző gépjármű”: motorral felszerelt közúti jármű, amelynek ez a motor az egyetlen meghajtó eszköze, és amelyet általában személyek vagy áruk közúti fuvarozására vagy személy-, illetve árufuvarozó járművek közúti vontatására használnak,

— „közúti árufuvarozást végző jármű”: közúti jármű, amelyet kizárólag vagy főként árufuvarozásra terveztek (tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi),

— „közúti árufuvarozást végző gépjármű”: bármely közúti jármű (tehergépkocsi) vagy összetett közúti jármű, azaz közúti járműszerelvény (tehergépkocsi pótkocsival) vagy nyerges jármű (közúti nyerges vontató félpótkocsival), amelyet árufuvarozásra terveztek,

— „tehergépkocsi”: merev alvázzal rendelkező közúti jármű, amelyet kizárólag vagy főként árufuvarozásra terveztek,

— „közúti nyerges vontató”: közúti fuvarozást végző jármű, amelyet kizárólag vagy főként más meghajtással nem rendelkező közúti járművek (főként félpótkocsik) vontatására terveztek,

— „pótkocsi”: közúti árufuvarozást végző jármű, amelyet arra terveztek, hogy egy közúti fuvarozást végző jármű vontassa,

— „félpótkocsi”: első tengely nélküli közúti árufuvarozást végző jármű, amelyet olyan módon terveztek, hogy a jármű egy része és hasznos tömegének jelentős része a közúti nyerges vontatóra nehezedik,

— „nyerges jármű”: közúti nyerges vontató, amelyhez félpótkocsit kapcsoltak,

— „közúti járműszerelvény”: közúti árufuvarozást végző gépjármű, amelyhez pótkocsit kapcsoltak.

— Ez a kategória tartalmazza a nyerges járművet is, amelyhez egy további pótkocsit csatlakoztattak,

— „nyilvántartásba vett”: a tagállam hivatalos szerve által a közúti fuvarozást végző járművekről fenntartott nyilvántartásba történő bevezetés megtörténte, függetlenül attól, hogy e bejegyzés együttjárt-e rendszámtábla kiadásával vagy sem.

— Olyan fuvarozás esetében, amelyet összetett közúti fuvarozójárművel végeznek, nevezetesen közúti járműszerelvénnyel (tehergépkocsi pótkocsival) vagy nyerges járművel (közúti nyerges vontató félpótkocsival), és amely esetében a közúti árufuvarozást végző gépjármű (tehergépkocsi vagy közúti nyerges vontató), illetve a pótkocsi vagy félpótkocsi különböző országokban került bejegyzésre, az egész járművet a közúti árufuvarozást végző gépjárművet nyilvántartásban tartó országban nyilvántartásba vettnek tekintik.

— „terhelhetőség”: a rakománynak a jármű bejegyzése szerinti ország felhatalmazott hatósága által megengedettnek nyilvánított legnagyobb tömege.

— Ha a közúti árufuvarozó gépjármű egy közúti járműszerelvény, amely tehergépkocsiból és pótkocsiból áll, a terhelhetőség a tehergépkocsi és a pótkocsi terhelhetőségének összegét jelenti.

— „megengedett legnagyobb össztömeg”: a jármű (vagy a járműszerelvény) össztömege álló helyzetben és útra készen, összegezve a jármű bejegyzése szerinti ország felhatalmazott hatósága által engedélyezett szállítható legnagyobb tömeggel,

— „Eurostat”: a Bizottság részlege, amely felelős a közösségi statisztikák készítésének területéhez tartozó, az erre az intézményre háruló feladatok elvégzéséért.

3. cikk

Adatgyűjtés

(1)  A tagállamok összegyűjtik a következő területekhez kapcsolódó statisztikai adatokat:

a) járművel kapcsolatos adatok;

b) útvonallal kapcsolatos adatok;

c) árukkal kapcsolatos adatok.

(2)  Az egyes területek statisztikai változóit, azok meghatározását és a felosztásukhoz alkalmazott osztályozási szinteket a mellékletek tartalmazzák.

(3)  Az alkalmazott statisztikai adatgyűjtési módszer meghatározása során a tagállamok tartózkodnak bármilyen alaki követelmény bevezetésétől a tagállamok közötti határon.

(4)  Az adatgyűjtés jellemzőit és a mellékletek tartalmát a 10. cikkben megadott eljárásnak megfelelően határozzák meg.

4. cikk

Az eredmények pontossága

Az adatgyűjtés és -feldolgozás módszereit a tagállamokban végzett közúti fuvarozás szerkezeti jellemzőinek figyelembevételével úgy dolgozzák ki, hogy a tagállamok által továbbított statisztikai eredmények megfeleljenek a minimális pontossági szabványoknak. Ezeket a szabványokat a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően állapítják meg.

5. cikk

Az eredmények továbbítása az Eurostathoz

(1)  A tagállamok minden negyedévben továbbítják az Eurostathoz a megfelelően ellenőrzött egyedi adatokat a 3. cikkben említett és az A mellékletben felsorolt változókhoz kapcsolódva a név, a cím és a rendszám feltüntetése nélkül.

Ez az adatátadás - adott esetben - tartalmaz olyan, korábbi negyedévekre vonatkozó adatokat is, amelyekre csak ideiglenes adatokat közöltek.

(2)  Az első bekezdésben említett adatátadás részleteit, beleértve az azokon az adatokon alapuló támaszkodó statisztikai táblázatokat is, a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően rögzítik.

(3)  Az adatátadásra minden negyedéves megfigyelési intervallum végét követő öt hónapon belül kerül sor.

Az első adatátadás az 1999. év első negyedéves időszakára vonatkozik.

(4)  Az 1999. január 1.és az (5) bekezdéssel összhangban kijelölt időpont közötti átmeneti időszak alatt a tagállamok egyszerűsített jelölést használhatnak az A melléklet A2. rész 3., 4., 8. és 9. szakaszában, valamint az A3. rész 5. és 6. szakaszában felsorolt változókra.

Az ilyen egyszerűsített jelölés az alábbiakból áll:

— a belföldi fuvarozásra: a G mellékletnek megfelelő jelölés,

— a nemzetközi fuvarozásra: országok szerinti jelölés.

(5)  A 4. bekezdésben említett átmeneti időszak végső határnapját a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően rögzítik, mihelyt a gyakorlati feltételek adottak a belföldi és a nemzetközi fuvarozás esetében egyaránt hatékonyan működő regionális jelölésrendszer alkalmazására, a G melléklet 1. és 2. szakaszával összhangban.

6. cikk

Az eredmények terjesztése

A közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai eredmények terjesztésével kapcsolatos előírásokat, beleértve a terjesztendő eredmények szerkezetét és tartalmát, a 10. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően állapítják meg.

7. cikk

Jelentések

(1)  A tagállamok az első negyedéves információkkal egyidejűleg vagy azt megelőzően megküldik jelentésüket az Eurostatnak az adatgyűjtésnél használt módszerekre vonatkozóan.

A tagállamok továbbítják az Eurostatnak az adatgyűjtési módszerek bármely lényeges változtatásának részleteit is.

(2)  A tagállamok évenként tájékoztatják az Eurostatot a mintanagyságról, a nem válaszolás arányáról, valamint standard hiba vagy konfidenciaintervallumok formájában a főbb eredmények megbízhatóságáról.

(3)  Egy hároméves időszak adatainak begyűjtését követően a Bizottság benyújtja jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet alapján végzett munka során szerzett tapasztalatokról.

8. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

(1)  Az e rendeletben előírt statisztikai adatgyűjtés végrehajtásának első három éve alatt a tagállamokat a kapcsolódó munkákkal összefüggésben felmerülő költségekhez történő pénzügyi hozzájárulás formájában támogatja a Közösség.

(2)  A költségvetésnek erre az intézkedésre elkülönített éves keretét minden évben a költségvetési eljárás során jelölik ki.

(3)  Az egyes években rendelkezésre álló költségvetési keretet a költségvetési hatóság határozza meg.

(4)  A 7. cikk (3) bekezdése szerinti jelentésben a Bizottság részletezi az ennek az intézkedésnek a végrehajtása céljából rendelkezésre bocsátott közösségi pénzeszközök felhasználását.

A 7. cikk (3) bekezdése szerinti jelentés alapján a Bizottság összegzi, hogy szükség van-e más pénzügyi hozzájárulásra egy további három éves időszak folyamán.

9. cikk

Végrehajtási eljárások

Az e rendelet végrehajtását szolgáló eljárásokat, beleértve a gazdasági és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében meghozott intézkedéseket is, a 10. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően határozzák meg, amennyiben ez nem okozza a tagállamokat terhelő költségek és/vagy a válaszadók megterhelésének aránytalan megnövekedését. Ezek az eljárások elsősorban a következőket érintik:

— az adatgyűjtési jellemzőknek és a mellékletek tartalmának hozzáigazítása,

— a pontossági követelmények,

— az adatok Eurostat felé történő továbbításának keretei, beleértve adott esetben az azokra az adatokra épülő statisztikai táblázatokat is,

— az eredmények terjesztése,

— az 5. cikk (4) bekezdésében felsorolt változók továbbítására az 5. cikk (5) bekezdésében meghatározott átmeneti időszak végső határnapjának rögzítése.

▼M2

10. cikk

(1)  A Bizottságot 89/382/EGK, Euratom határozat által létrehozott statisztikai programbizottság segíti (a továbbiakban: a bizottság).

(2)  Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 7 ) 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3)  A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

▼B

11. cikk

A 78/546/EGK irányelv

1.  A tagállamok az 1997. és az 1998. évre vonatkozó eredményeket a 78/546/EGK irányelvvel összhangban közlik.

2.  A 78/546/EGK irányelv 1999. január 1-jei dátummal hatályát veszti.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




MELLÉKLETEK



A melléklet

A VÁLTOZÓK LISTÁJA

B melléklet

A TENGELYELRENDEZÉS SZERINTI OSZTÁLYOZÁS

C melléklet

AZ ÚTVONALTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA

D melléklet

AZ ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA

E melléklet

A VESZÉLYES ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA

F melléklet

A RAKOMÁNYTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA

G melléklet

A FEL- ÉS LERAKÓHELYEK KÓDJAI




A MELLÉKLET

A VÁLTOZÓK LISTÁJA

Az egyes járművekkel kapcsolatban közlendő információk három részre oszthatók:

A1. járművel kapcsolatos adatok;

A2. útvonallal kapcsolatos adatok;

A3. árukkal kapcsolatos adatok (fuvarozási alapművelet során).

A1.   JÁRMŰVEL KAPCSOLATOS ADATOK

A rendelet 2. cikkében megadott meghatározás értelmében, közúti árufuvarozást végző gépjárműnek minősül bármely közúti fuvarozást végző jármű (tehergépkocsi), összetett közúti jármű, azaz közúti járműszerelvény (pótkocsis tehergépkocsi), vagy nyerges jármű (közúti nyerges vontató félpótkocsival), amelyet árufuvarozásra terveztek.

A járművel kapcsolatos közlendő adatok a következők:

1. a jármű használhatósága kombinált fuvarozásra (választható);

2. tengelyelrendezés a B melléklet szerint (választható);

3. a közúti fuvarozást végző jármű (tehergépkocsi vagy közúti nyerges vontató) években kifejezett kora (az első nyilvántartásba vételétől számítva);

4. megengedett legnagyobb össztömeg, 100 kg-ban kifejezve;

5. terhelhetőség, 100 kg-ban kifejezve;

6. a jármű üzembentartójának NACE (Rev. 1.) tevékenységi kategóriája (négy számjegyű szint) (választható) ( 8 );

7. a fuvarozás típusa (ellenszolgáltatás fejében végzett/saját számlás);

8. a vizsgálati időszak alatt megtett összkilométer;

8.1. rakottan;

8.2. üresen (beleértve a közúti nyerges vontatónak félpótkocsi nélküli útját) (választható);

9. a jármű súlytényezője, véletlenszerű mintavételen alapuló adatgyűjtés esetén az egyedi adatokból a teljes eredmény kikövetkeztetésére.

Egymást követő jármű-összeállítások

Amennyiben a vizsgálatra választott közúti fuvarozást végző jármű egy önmagában használt tehergépkocsi, azaz pótkocsi nélkül közlekedik a vizsgálat teljes ideje alatt, akkor egymagában képezi az árufuvarozásra használt közúti járművet.

Mindazonáltal, amennyiben a vizsgálatra választott közúti fuvarozójármű egy közúti nyerges vontató - amely esetben egy félpótkocsi csatlakozik hozzá - vagy egy olyan tehergépkocsi, amelyhez pótkocsi kapcsolódik, a rendelet által megkövetelt adatok a közúti árufuvarozást végző járműre, mint teljes egységre vonatkoznak. Ebben az esetben az összeállításban változás következhet be a vizsgálati időszakon belül (a tehergépkocsihoz pótkocsit kapcsolnak vagy a pótkocsit lecserélik az időszak alatt, illetve a közúti nyerges vontató félpótkocsiját kicserélik). Ilyen esetben, ezeket az egymást követő összeállításokat fel kell jegyezni és a jármű adatait minden egyes útra nézve gyűjteni kell. Ha azonban nem lehetséges ezeket az egymást követő összeállításokat feljegyezni, akkor a járművel kapcsolatos változók értékeit a vizsgálati időszak alatt megtett első rakott út kezdete szerinti összeállításnak vagy az időszak során legtöbbet alkalmazott összeállításnak megfelelően jegyzik fel.

Változás a fuvarozás típusában

Hasonló módon, az úttól függően a fuvarozási díj ellenében vagy saját számlára is végezhető. A fuvarozás típusát minden útra fel kell jegyezni. Ha azonban nem lehetséges minden változást feljegyezni, akkor a „fuvarozás típusát” a legtöbbet alkalmazott módnak megfelelően jegyzik fel.

A2.   ÚTVONALLAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÓK

A vizsgált időszak során a közúti árufuvarozást végző gépjármű üresen (nincs áru vagy üres csomagolás a tehergépkocsin, a pótkocsin vagy a félpótkocsin, amely ennek következtében „teljesen üres”) vagy rakottan (vagy áru vagy üres csomagolás van a tehergépkocsin, a pótkocsin vagy a félpótkocsin, lévén az üres csomagolás is egyfajta árucikk) közlekedik. A közúti árufuvarozást végző gépjármű által rakottan megtett távolság az első felrakóhely és az utolsó lerakóhely (ahol a közúti árufuvarozást végző járművet teljesen lerakodják) közötti távolság. A rakott út mindezek következtében több fuvarozási alapműveletet tartalmazhat.

Az egyes utakra vonatkozóan a következő adatok közlendők:

1. a C mellékletnek megfelelően megnevezett úttípus;

2. az út vagy az út egyes szakaszai során szállított áruk tömege, a bruttó tömeg 100 kg-ban kifejezve;

3. felrakóhely (a közúti árufuvarozó gépjárműre, egy rakott út esetén);

— „meghatározás”: a felrakóhely az első helyszín, ahol árukat raknak a közúti árufuvarozó gépjárműre, amely ezt megelőzően teljesen üres volt (vagy ahol a közúti nyerges vontatóra megrakott félpótkocsit csatlakoztatnak). Üres út esetén ez a megelőző rakott út lerakóhelye (azaz a hely, ahol az üres út kezdődik),

— „kód”: a felrakóhely kódolása a G mellékletben megadott előírásoknak megfelelően történik;

4. lerakóhely (a közúti árufuvarozó gépjárműről, egy rakott út esetén);

— „meghatározás”: a lerakóhely az utolsó helyszín, ahol árukat raknak le a közúti árufuvarozó gépjárműről, amely ezt követően teljesen üres lesz (vagy ahol a közúti nyerges vontatóról a félpótkocsit leválasztják). Üres út esetén ez a következő rakott út felrakóhelye (elméletben a hely, ahol az üres út végződik),

— „kód”: a lerakóhely kódolása a G mellékletben megadott előírásoknak megfelelően történik;

5. megtett távolság: az a tényleges távolság, amelyet a közúti árufuvarozást végző gépjármű megtesz, leszámítva azt a szakaszt, amelyet valamely más szállítóeszközön szállítva tesz meg;

6. az út során teljesített tonna/kilométer;

▼M1

7. a tranzitországokat (legfeljebb 5) a G melléklet szerint kódolva;

▼B

8. a közúti fuvarozást végző járműnek egy másik fuvarozóeszközre történő felrakásának helye - ha van ilyen - a G melléklet előírásaival összhangban (választható);

9. a közúti fuvarozást végző járműnek egy másik szállítóeszközről történő lerakásának helye - ha van ilyen - a G melléklet előírásaival összhangban (választható);

10. a közúti árufuvarozást végző gépjárműnek „teljes terheléses”(2. eljárás), vagy „nem teljes terheléses” (1. eljárás) állapota a kérdéses út alatt, az út folyamán hasznosított maximális térfogat (0. eljárás = megállapodás szerint az üres útra) (választható).

A3.   ÁRUKKAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÓK (fuvarozási alapművelet során)

Egy rakott út során számos fuvarozási alapművelet hajtható végre, a fuvarozási alapművelet egy (a nómenklatúra adott szintjére történő utalással meghatározott) árufajtának a felrakóhelytől a lerakóhelyig történő fuvarozását jelenti.

A közlendő adatok egy rakott út során végzett fuvarozási alapműveletre vonatkozóan a következők:

1. árutípus, megfelelő osztályozás árucsoportjára történő utalással (ld. D melléklet);

2. az áru tömege: bruttó tömeg 100 kg-ban kifejezve;

3. szükség esetén az áru veszélyesnek minősítése a 94/55/EK irányelvnek ( 9 ) az E mellékletben megadott fő kategóriái szerint;

4. a rakomány típusa az F melléklet szerint (választható);

5. az áru felrakásának helye, a G melléklet előírásainak megfelelően kódolva;

6. az áru lerakásának helye, a G melléklet előírásainak megfelelően kódolva;

7. megtett távolság, tényleges távolság amelyet a közúti árufuvarozó gépjármű megtesz, leszámítva azt a szakaszt, amelyet valamely más szállítóeszközön szállítva tesz meg;

GYŰJTŐ VAGY TERÍTŐ TÍPUSÚ KÖRFUVAR SORÁN VÉGREHAJTOTT SZÁLLÍTÁSI MŰVELETEK (3. úttípus)

Az ilyen számos fel- és/vagy lerakási pontot magában foglaló úttípus esetében gyakorlatilag nem lehetséges a fuvarozási vállalkozótól a fuvarozási alapművelet leírását kérni.

Az e típushoz tartozónak ítélt fuvarozások esetén általában egyetlen, fiktív fuvarozási alapműveletet generálnak az útvonallal kapcsolatos információk alapján.

Minden tagállam közli a Bizottsággal saját meghatározását erre az úttípusra vonatkozóan, és megindokolja az egyszerűsítő feltevéseket, amelyeket alkalmazni köteles a megfelelő fuvarozási műveletekkel kapcsolatos adatgyűjtés során.




Módszertani függelék

A rakott utak és a fuvarozási alapműveletek

Az érintett tagállamtól függően a fuvarozásra vonatkozó információkat a következők alapján gyűjtik:

— vagy az árufuvarozási alapműveletek egyenkénti jellemzésével (az üres utakra vonatkozó kiegészítő adatokkal együtt),

— vagy az ezeket az árufuvarozási alapműveleteket végrehajtó jármű útvonalainak jellemzésével.

Az esetek nagy többségében egy rakott út egyetlen fuvarozási alapműveletet jelent, azaz:

— egyetlen árutípus fuvarozása történik (utalással az árucikkek használatban lévő osztályozására, jelen esetben az NST osztályozásból származtatott 24 csoportra) ( 10 ),

— egyetlen árufelrakási ponttal,

— egyetlen árulerakási ponttal.

Ebben az esetben a két módszer teljesen egyenértékű. Bármelyikkel gyűjtik az információt, az jellemzi a következők mindegyikét:

— az áruk fuvarozását (minden árufuvarozási alapműveletet),

— az ezeket a műveleteket végrehajtó járművek útvonalait, a jármű kapacitására és e kapacitás kihasználására vonatkozó részletességgel (rakott út kihasználtsági együtthatóval, üres út).

E rendelet értelmében jellemezni kell mind az árufuvarozást, mind pedig a járművek útvonalait. Nem kívánatos azonban a fuvarozási vállalkozókat statisztikai kötelezettségük túlzott növelésével terhelni, tehát nem kell részletes jellemzést kérni az árufuvarozásra és a járművek útvonalaira vonatkozóan.

Ennek következtében a tagállamokban működő statisztikai hivataloknak (NSO) a kérdőívek kódolásakor le kell választaniuk a fuvarozási vállalkozóktól nem kifejezetten kért adatokat a „fuvarozási alapművelet”vagy a „jármű útvonala” alapján gyűjtött adatokról.

Akkor keletkezik probléma, ha egyetlen rakott út folyamán több fuvarozási alapműveletet is végrehajtanak, amely eset a következő körülményekre vezethető vissza:

— több felrakási és/vagy lerakási pont létezik (de korlátozott számú, mert különben gyűjtő vagy terítő fuvarozásról lenne szó, amely sajátos kezelést kíván). Ebben az esetben a különböző felrakási és/vagy lerakási pontokat feljegyzik abból a célból, hogy közvetlenül kiszámítsák az út során teljesített tonnakilométer értéket, és ebből a statisztikai hivatal rekonstruálja a fuvarozási alapműveleteket,

— és/vagy a rakott út során többfajta árut szállítanak, amely tényt általában nem jegyzi a statisztika, minthogy az csak az áruk típusát (egyedüli vagy fő) vizsgálja. Ebben az esetben elfogadott az információ veszteség, és a tagállamok, amelyek ilyen típusú egyszerűsítést alkalmaznak, ennek tényét világosan a Bizottság tudomására hozzák.




B MELLÉKLET

A TENGELYELRENDEZÉSEK OSZTÁLYOZÁSA

Járműszerelvény használata esetén a tengelyelrendezés az összes tengelyt számításba veszi, azaz a tehergépkocsi vagy a közúti nyerges vontató tengelyszámának és a pótkocsi vagy a félpótkocsi tengelyszámának összegét.

A megállapított járműkategóriák a következők:



 
 

Kód

1.

Járművek (tehergépkocsik) tengelyszáma:

 

2

120

3

130

4

140

egyéb

199

2.

Járműszerelvények tengelyszáma: tehergépkocsi és pótkocsi

 

2 + 1

221

2 + 2

222

2 + 3

223

3 + 2

232

3 + 3

233

egyéb

299

3.

Járműszerelvények tengelyszáma: közúti nyerges vontató és félpótkocsi

 

2 + 1

321

2 + 2

322

2 + 3

323

3 + 2

332

3 + 3

333

egyéb

399

4.

Közúti (nyerges) vontató (fél)pótkocsi nélkül

499




C MELLÉKLET

A FUVARMENETTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA

1. Rakott fuvarmenet egyetlen fuvarozási alapművelettel.

2. Rakott fuvarmenet több fuvarozási alapművelettel, amely nem minősül gyűjtő vagy terítő fuvarozásnak.

3. Rakott út, amely gyűjtő vagy terítő körfuvarnak minősül.

4. Üres út.




D MELLÉKLET

AZ ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA

Az áruk osztályozása mindaddig az NST-hez igazodik, amíg annak helyettesítését a Bizottság a tagállamokkal egyeztetve el nem rendeli.



ÁRUCSOPORTOK

Árucsoport

NST fejezet (1)

NST csoport (1)

Jellemzés

1

0

01

Gabona

2

02, 03

Burgonya, egyéb friss vagy fagyasztott zöldség, friss gyümölcs

3

00, 06

Élő állat, cukorrépa

4

05

Fa és parafa

5

04, 09

Textil és hulladék, egyéb feldolgozatlan állati és növényi anyagok

6

1

11, 12, 13, 14, 16, 17

Élelmiszer és állati takarmány

7

18

Olajos magvak, olajtartalmú gyümölcsök és zsírok

8

2

21, 22, 23

Silárd ásványi tüzelőanyagok

9

3

31

Nyers kőolaj

10

32, 33, 34

Kőolajtermékek

11

4

41, 46

Vasérc, vas- és acélhulladék, kohóhamu

12

45

Nem vasércek és hulladékok

13

5

51, 52, 53, 54, 55, 56

Fémtermékek

14

6

64, 69

Cement, mész, gyártott építőanyagok

15

61, 62, 63, 65

Nyers, ill. feldolgozott ásványok

16

7

71, 72

Természetes és vegyi műtrágya

17

8

83

Szén, vegyszer, kátrány

18

81, 82, 89

Vegyipari termékek egyéb mint széntermékek és kátrány

19

84

Papírpép és hulladékpapír

20

9

91, 92, 93

Jármű és szállítóeszköz, munkagép, berendezés, motorok, összeszerelve vagy anélkül, ezek részei

21

94

Fémtermékek

22

95

Üveg, üvegáru, kerámia

23

96, 97

Bőr, textília, ruházat, egyéb késztermék

24

99

Különféle árucikkek

(1)   Kiadta az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (1968-as kiadás).




E MELLÉKLET

A VESZÉLYES ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA ( 11 )

1 Robbanóanyagok

2 Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok

3 Gyúlékony folyadékok

4.1 Gyúlékony szilárd anyagok

4.2 Öngyulladásra hajlamos anyagok

4.3 Vízzel érintkezve gyúlékony gázt kibocsátó anyagok

5.1 Oxidáló anyagok

5.2 Szerves peroxidok

6.1 Mérgező anyagok

6.2 Fertőző anyagok

7 Radioaktív anyagok

8 Maróanyagok

9 Különféle veszélyes anyagok




F MELLÉKLET

A RAKOMÁNYOK OSZTÁLYOZÁSA ( 13 )

0 Folyékony ömlesztett áru (nem rakományegység)

1 Szilárd ömlesztett áru (nem rakományegység)

2 Nagyméretű teheráru-konténerek

3 Egyéb teheráru-konténerek

4 Raklapos áru

5 Kötegelt áru

6 Mozgó, önjáró egységek

7 Egyéb mobil egységek

8 (Fenntartott)

9 Egyéb rakománytípus

▼M1




G MELLÉKLET

ORSZÁG- ÉS RÉGIÓKÓDOK

1.

Amennyiben az 1172/98/EK rendelet 5. cikke eltérően nem rendelkezik az átmeneti időszakban egyes változók egyszerűsített kódolásáról, a berakodási és kirakodási helyeket a következők szerint kell kódolni:

a) az Európai Közösség tagállamai esetében a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) 3. szintjéig történő regionális bontásban;

b) azon országok esetében, amelyek nem tagállamai az Európai Közösségnek, viszont szerződő felei az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásnak, nevezetesen Izland, Liechtenstein és Norvégia, az érintett harmadik ország által megállapított közigazgatási régiók listája szerint;

c) egyéb harmadik országok esetében a 2-alpha ISO-3166 kódokat kell használni. A leggyakrabban használt kódok az alábbi táblázatban szerepelnek.

2.

A nemzetközi szállítmányozásnak az 1172/98/EK rendelet 5. cikkében említett átmeneti időszakban való egyszerűsített kódolására, valamint a tranzitországok kódolására (A melléklet, A2 rész 7. szakasz) a következő országkódokat kell alkalmazni:

a) az Európai Közösség tagállamai esetében az alábbi táblázatban szereplő NUTS kódok 2-alpha részét;

b) minden egyéb ország esetében a 2-alpha ISO-3166 kódokat kell használni. A leggyakrabban használt kódok az alábbi táblázatban szerepelnek.

Az országkódok táblázata

a)   EU-tagállamok (a NUTS 2-alpha országkódok szerint)

Pastaba: šalys pateikiamos oficialia ES eilės tvarka

▼M3



Ország neve

Kód

Belgium

BE

Bulgária

BG

Cseh Köztársaság

CZ

Dánia

DK

Németország

DE

Észtország

EE

Görögország

GR

Spanyolország

ES

Franciaország

FR

Írország

IE

Olaszország

IT

Ciprus

CY

Lettország

LV

Litvánia

LT

Luxemburg

LU

Magyarország

HU

Málta

MT

Hollandia

NL

Ausztria

AT

Lengyelország

PL

Portugália

PT

Románia

RO

Szlovénia

SI

Szlovákia

SK

Finnország

FI

Svédország

SE

Egyesült Királyság

UK

▼M1

b)   Egyéb országok (ISO-3166 2-alpha kódok)

Megjegyzés: az országok a kód szerinti sorrendben követik egymást



Ország

Kód

Albánia

AL

Bosznia-Hercegovina

BA

▼M3 —————

▼M1

Belarusz Köztársaság

BY

Svájc

CH

▼A1

▼M1

Horvátország

HR

▼A1

▼M1

Izland

IS

Liechtenstein

LI

▼A1

▼M1

Moldávia

MD

Macedón Köztársaság

MK

▼A1

▼M1

Norvégia

NO

▼A1

▼M3 —————

▼M1

Oroszországi Föderáció

RU

▼A1

▼M1

Törökország

TR

Ukrajna

UA

Jugoszlávia

YU

A fenti jegyzékben nem szereplő országok esetében az ISO-3166 2-alpha kódot kell használni.



( 1 ) HL C 341., 1997.11.11., 9. o.

( 2 ) HL C 104., 1998.4.6..

( 3 ) HL C 95., 1998.3.30., 33. o.

( 4 ) HL L 168., 1978.6.26., 29. o.. A legutóbb az 1994-es Csatlakozási Okmánnyal módosított irányelv.

( 5 ) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

( 6 ) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

( 7 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

( 8 ) Gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása az Európai Közösségeken belül.

( 9 ) Az 1994. november 21-i 94/55/EK tanácsi irányelv a tagállamok veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályainak harmonizálásáról (HL L 319., 1994.12.12., 7. o.). A Bizottság 96/86/EK irányelve szerint módosított irányelv (HL L 335., 1996.12.24., 43. o.). A mellékletek legfrissebb módosításai tekintetében ld. HL L 251., 1997.9.15., 1. o.

( 10 ) NST: szállítási statisztika céljára egységesített nómenklatúra.

( 11 ) Minden kategória vagy osztálya, vagy alosztálya a veszélyes árutípusok osztályozásának, amint azt meghatározza a 94/55/EK irányelv, A melléklet, I. rész, 2002. szélzetszám ( 12 ).

( 12 ) A 94/55/EK irányelv A és B melléklete. A mellékletek legfrissebb módosításai tekintetében ld. HL L 251., 1997.9.15., 1. o.

( 13 ) Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága - rakomány-, csomag- és csomagolóanyag-típusok kódja, a Nemzetközi Fuvarozási Eljárásokat Egyszerűsítő Munkacsoport által 1986. márciusában Genfben elfogadott 21. ajánlás.