<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-11-202511C127202407460-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0746-24-202511505-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="17/12/2025 14:50:38" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="jMr+hBllL87Hh79ieXpNLoa+PJ604mqwK5AlzEXV7frn9F+oMGn06G2JmRTcp43o23uH37v6EabaTLKfKX4EyldHIIAXlCRwFh63KVk5bgpeeSSsodj+0kVpFge3BKMwOTDuWjmPTlN3JD/r63RIyr9Yze2AdOPgbcB3cgfEJ5w=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="ocs" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="7ef58d6e-5173-4e8e-ab5b-423fc25497f6" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0746" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="ocs" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 13-11-25 14:12:31" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-12-08T08:09:58Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="861332d8ef794c7091f7b8e18c14a6cf" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0746" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2025. 11. 27‑i ítélet – C‑746/24. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Gryczara</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2025. november 27. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – A 6. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdése – Valamely feltétel tisztességtelen jellege megállapításának joghatásai – A szerződés semmissége – Eladó vagy szolgáltató semmisnek nyilvánított szerződés alapján folyósított kölcsön összegének visszatérítése iránti keresete – A költségek megosztásának rendszere – A bírósági eljárás díjainak eltérő számítási módja attól függően, hogy a felperes milyen jogállással rendelkezik – A tényleges érvényesülés elve – Az uniós joggal összhangban álló értelmezésre vonatkozó kötelezettség”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑746/24. sz. [Gryczara] (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">i</a>
</span>) ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Sąd Okręgowy w Warszawie (varsói regionális bíróság, Lengyelország) a Bírósághoz 2024. október 25‑én érkezett, 2024. október 25‑i határozatával terjesztett elő
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      a Bank Millennium S. A.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      PR
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban, 
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-10" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      tagjai: M. Condinanzi tanácselnök, N. Jääskinen és R. Frendo (előadó) bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      főtanácsnok: R. Norkus,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Bank Millennium S. A. képviseletében M. Hudyma adwokat, S. Dudzik és T. Spyra radcowie prawni,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">PR képviseletében W. Budzewski adwokat,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az olasz kormány képviseletében S. Fiorentino, meghatalmazotti minőségben, segítői: C. De Nicola procuratore dello Stato, M. Cherubini és A. De Curtis avvocati dello Stato,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében P. Kienapfel és A. Stobiecka‑Kuik, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-1">
      tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-23" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének az értelmezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet egy bank – a Bank Millennium S. A. – és egy fogyasztó – PR – között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya egy olyan szerződés alapján nyújtott kölcsönösszeg visszatérítése iránti kereset, amelyet az abban foglalt tisztességtelen feltételek miatt megsemmisítettek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 93/13 irányelv huszonnegyedik preambulumbekezdése szerint „a tagállamok bíróságainak és közigazgatási szerveinek megfelelő és hatékony eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy megszüntessék a fogyasztókkal kötött szerződésekben a tisztességtelen feltételek alkalmazását”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-2">
      „A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelv 7. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-2">
      „A tagállamok a fogyasztók és a szakmai versenytársak érdekében gondoskodnak arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A lengyel jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári törvénykönyv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1964. április 23‑i ustawa – Kodeks cywilny (a polgári törvénykönyvről szóló törvény, Dz. U. 16. sz., poz. 93.) az alapeljárásban alkalmazandó változatában (a továbbiakban: polgári törvénykönyv) az 58. cikkének 1. §‑ában a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-2">
      „A törvény megsértésével vagy megkerülésével kötött jogügylet semmis, kivéve ha jogszabály eltérően rendelkezik, például azt előírva, hogy a jogügylet érvénytelen rendelkezéseinek helyébe a törvény vonatkozó rendelkezései lépnek.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári törvénykönyv 3851. cikkének 1. és 2. §‑a értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-2">
      „1. § A fogyasztói szerződés egyedileg meg nem tárgyalt feltételei nem kötelezik a fogyasztót, ha azok a fogyasztó jogait és kötelezettségeit a jóerkölcsbe ütköző és a fogyasztó érdekeit súlyosan sértő módon állapítják meg (jogszabályba ütköző szerződési feltételek). Ez nem vonatkozik a felek főszolgáltatásaira – különösen az árra vagy a díjazásra – vonatkozó feltételekre, ha azok egyértelműen vannak megfogalmazva.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-2">
      2. § Ha az 1. § alapján a szerződés valamely rendelkezése nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, a szerződés többi része továbbra is köti a feleket.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E törvénykönyv 405. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-2">
      „Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles az előnyt természetben visszaszolgáltatni, ha ez nem lehetséges, annak értékét kell megtérítenie.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett törvénykönyv 410. cikke szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-3">
      „1. § Az előző cikkek rendelkezései különösen a jogalap nélküli szolgáltatásra alkalmazandóak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-3">
      2. § Jogalap nélküli a szolgáltatás, ha az azt teljesítő személy arra egyáltalán, vagy azon személy tekintetében nem volt köteles, akinek a részére teljesített, vagy ha nyújtásának oka megszűnt, vagy ha a szolgáltatással elérni kívánt célt nem érték el, vagy a szolgáltatási kötelezettséget keletkeztető jogügylet érvénytelen volt, és a szolgáltatást követően sem lett érvényes.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen törvénykönyv 498. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-3">
      „1. § Amennyiben két személy egyszerre adós és hitelező is, mindketten beszámíthatják követelésüket a másik fél követelésébe, ha mindkét követelés tárgya pénzösszeg vagy azonos minőségű, fajta szerint meghatározott dolog, mindkét követelés esedékes, és bíróság vagy más hatóság előtt érvényesíthető.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-47" title="page-3">
      2. § A beszámítás révén a két követelés az alacsonyabb összegű követelés erejéig kiegyenlíti egymást.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári perrendtartás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1964. november 17‑i ustawa – Kodeks postępowania cywilnego (a polgári perrendtartásról szóló törvény) (Dz. U. 1964, 43. sz., poz. 296.) az alapeljárásban alkalmazandó változatában (a továbbiakban: polgári perrendtartás) a 98. cikkének 1. és 3. §‑ában a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-50" title="page-3">
      „1. § A pervesztes fél az ellenérdekű félnek – annak kérelmére – köteles a jogai érvényesítéséhez, illetve a megfelelő védekezéshez szükséges költségeket (perköltségek) megtéríteni.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-3">
      3. § Az ügyvéd által képviselt fél eljárásának szükséges költségei közé tartozik a külön jogszabályokban meghatározott díjtételeket meg nem haladó munkadíj, az ügyvéd kiadásai, a bírósági eljárás díjai és a fél bíróság által elrendelt személyes megjelenésének költségei.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári perrendtartás 100. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-3">
      „Részleges pernyertesség esetén a költségeket mindegyik fél maga viseli vagy arányosan megosztják. A bíróság azonban kötelezheti az egyik felet az összes költség megtérítésére, ha az ellenérdekű fél csak jelentéktelen részben lett pervesztes, vagy ha az őt megillető összeg meghatározása kölcsönös elszámolástól vagy a bíróság értékelésétől függött.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen perrendtartás 101. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-56" title="page-4">
      „A keresetnek való helyt adás ellenére is meg kell téríteni az alperes költségeit, ha nem adott okot a perindításra, és a kereseti követelést az első eljárási cselekmény során elismerte”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett perrendtartás 102. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-4">
      „Különösen indokolt esetben a bíróság a pervesztes felet csak a költségek egy részének viselésére kötelezheti, vagy egyáltalán nem kötelezi a költségek viselésére.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E perrendtartás 103. cikkének 1. §‑a a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-60" title="page-4">
      „Az ügy kimenetelétől függetlenül a bíróság kötelezheti a felet vagy a beavatkozó felet a gondatlan vagy nyilvánvalóan helytelen eljárásukkal okozott költségek megtérítésére”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári ügyekben a bírósági eljárási díjakról szóló törvény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2005. július 28‑i ustawa o kosztach sądowych w sprawach cywilnych (a polgári ügyekben a bírósági eljárási díjakról szóló törvény) (Dz. U. 167. sz., poz. 1398.) egységes szerkezetbe foglalt változata (Dz. U. 2022, poz. 1125.; a továbbiakban: eljárási díjakról szóló törvény) a 13. cikkének (2) bekezdésében a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-4">
      „Azokban a vagyonjogi ügyekben, amelyekben a pertárgy értéke vagy a fellebbezés tárgyának értéke meghaladja a 20 000 [lengyel złotyt (PLN) (hozzávetőleg 4713 euró)], a beadvány után ezen érték 5%-ának megfelelő, de legfeljebb 200 000 PLN [(hozzávetőleg 47 136 euró)] összegű illetéket kell fizetni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási költségekről szóló törvény 13a. cikke értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-4">
      „A banki ügyletekből eredő követelésekkel kapcsolatos ügyekben – amennyiben a pertárgy értéke vagy a fellebbezés tárgyának értéke meghaladja a 20 000 PLN‑t [(hozzávetőleg 4713 euró)] – a fogyasztónak vagy családi gazdaságot működtető természetes személynek minősülő félnek 1000 PLN [(hozzávetőleg 236 euró)] összegű átalányilletéket kell fizetnie.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2008. június 27‑én PR és a Bank Millennium svájci frankban (CHF) nyilvántartott, 640 000 PLN (hozzávetőleg 150 000 euró) összegre vonatkozó kölcsönszerződést kötött.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">PR e kölcsön havi törlesztőrészleteit 126 421,23 PLN (hozzávetőleg 29 800 euró) és 66 600,96 CHF (hozzávetőleg 71 480 euró) összegben fizette meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">PR 2020. június 26‑án keresetet nyújtott be a Bank Millennium ellen, amelyben e szerződés semmisségének megállapítását és az e szerződés teljesítése során jogalap nélkül nyújtott szolgáltatások visszatérítését kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. május 11‑i ítéletével a Sąd Okręgowy w Warszawie (varsói regionális bíróság, Lengyelország) – azaz a kérdést előterjesztő bíróság – megállapította a kölcsönszerződés semmisségét az abban foglalt tisztességtelen feltételek miatt. Következésképpen e bíróság arra kötelezte a Bank Millenniumot, hogy fizessen PR részére 65 907,32 PLN (hozzávetőleg 15 530 euró) és 66 600,96 CHF (hozzávetőleg 71 480 euró) összeget, valamint a 2022. február 19‑től a kifizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan törvényes késedelmi kamatokat, és térítse meg az utóbbi részéről felmerült költségeket. Ezt az ítéletet másodfokon a Sąd Apelacyjny w Warszawie (varsói fellebbviteli bíróság, Lengyelország) helybenhagyta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank Millennium 2022. november 23‑án keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt PR‑rel szemben aziránt, hogy e bíróság kötelezze az utóbbit a kölcsön tőkeösszegének, azaz 640 000 PLN (hozzávetőleg 150 000 euró) összegnek a visszafizetésére, valamint a kereset benyújtásának időpontjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozó törvényes késedelmi kamatok folyósítására. Kéri továbbá, hogy e bíróság PR‑t kötelezze a költségek viselésére, amelyek magukban foglalják egyrészt a pertárgyérték 5%‑ának megfelelő kereseti illetéket, azaz 32 000 PLN‑t (hozzávetőleg 7544 euró), és másrészt az ügyvédi képviselet költségét, amelyet átalányösszegként 10 800 PLN‑ben (hozzávetőleg 2546 euró) határoztak meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a lengyel jogban előírt költségmegosztási rendszer összeegyeztethető‑e a 93/13 irányelvvel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is megjegyzi, hogy a polgári perrendtartás értelmében a polgári peres eljárásokban a költségmegosztásra irányadó alapelv az eljárás kimeneteléért való felelősség elve, amely szerint egyrészt a pervesztes fél e perrendtartás 98. cikkének 1. §‑a értelmében köteles a pernyertes fél részére megtéríteni a költségeket, másrészt pedig részleges pernyertesség esetén a költségeket az említett perrendtartás 100. cikke alapján mindegyik fél maga viseli, vagy azokat arányosan megosztják. Ezt az elvet a polgári perrendtartás 101. cikkében, 102. cikkében és 103. cikkének 1. §‑ában előírt több kivétel is áttöri, nevezetesen az a lehetőség, hogy a költségeket a felperesnek kell viselnie abban az esetben, ha az alperes a kereseti követelést az első eljárási cselekmény során elismerte, valamint a méltányosság elvének és a vétkesség elvének alkalmazása. Az említett bíróság álláspontja szerint azonban a jelen ügyben e kivételek egyike sem alkalmazható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság ezenfelül a Bíróság ítélkezési gyakorlatára hivatkozva (2022. szeptember 22‑i Servicios prescriptor y medios de pagos EFC ítélet, C‑215/21, EU:C:2022:723, 41. pont; 2024. március 21‑i Profi Credit Bulgaria [A hitelmegállapodáshoz kapcsolódó járulékos szolgáltatások] ítélet, C‑714/22, EU:C:2024:263, 83. pont) hangsúlyozza, hogy a szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítására irányuló eljárásra alkalmazandó költségmegosztási rendszer nem járhat azzal a hatással, hogy visszatartja a fogyasztót a 93/13 irányelvben számára biztosított jogok gyakorlásától.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben e bíróság megállapítja, hogy az alapügyben PR arra kötelezhető, hogy a 640 000 PLN (hozzávetőleg 150 000 euró) összegű kölcsöntőkén és a törvényes késedelmi kamatokon felül költségek címén összesen 42 800 PLN (hozzávetőleg 10 090 euró) összeget fizessen a Bank Millennium részére. Az ilyen pénzügyi teher, amely körülbelül hathavi lengyelországi átlagbérnek felel meg, sértheti mind a 93/13 irányelv célkitűzéseit, mind pedig az uniós jog tényleges érvényesülésének elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, ami a két érintett bírósági eljárás költségszerkezetét illeti, az említett bíróság kifejti, hogy bár az ügyvédi munkadíj összege, amely 10 800 PLN‑t (hozzávetőleg 2546 euró) tesz ki, azonos, függetlenül attól, hogy az eljárást az eladó vagy szolgáltató vagy a fogyasztó indítja, más a helyzet a bírósági eljárás díja esetében. PR‑nek ugyanis a kölcsönszerződés semmisségének megállapítására irányuló eljárás keretében az eljárási díjakról szóló törvény 13a. cikke alapján 1000 PLN (hozzávetőleg 236 euró) összeget kellett megfizetnie, amikor a bankkal szemben keresetet indított, míg ezen utóbbi 32 000 PLN (hozzávetőleg 7544 euró) összeget követel az alapeljáráshoz kapcsolódó bírósági eljárási díjak címén, amelyet e törvény 13. cikkének (2) bekezdése alapján PR‑nek kell viselnie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy egyrészt PR‑t mind a jogi képviselője, mind pedig a PR által eredetileg indított eljárás keretében ő maga megfelelően tájékoztatta a kölcsönszerződés semmisségének következményeiről, különösen a kölcsöntőke visszafizetésére vonatkozó kötelezettségről, az esetleges törvényes késedelmi kamatokról, valamint a költségekről. Nem állítható tehát megalapozottan, hogy a költségek viselésére való kötelezés a fogyasztó számára nem lenne előre látható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt e bíróság megjegyzi, hogy PR a keresetlevél kézhezvételét követően elfogadhatta volna a bank kereseti kérelmeit. Ha ezt tette volna, a polgári perrendtartás 101. cikkét kellett volna alkalmazni, és így az összes költséget a Bank Millenniumnak kellett volna viselnie. Ezenfelül PR a polgári törvénykönyv 498. cikkének 1. §‑a alapján hivatkozhatott volna a követelések beszámításának lehetőségére. Ha a keresetlevél kézhezvételét követően beszámítási nyilatkozatot tett volna, a felek kölcsönös követelései az utóbbi cikk 2. §‑a alapján az alacsonyabb összegű követelés erejéig megszűntek volna. A bank követelése így jelentősen csökkent volna. Márpedig PR eltérő eljárási stratégiát választott, amely abban állt, hogy a bank követelését elévülésre hivatkozva vitatta, e jogalapot pedig az említett bíróság megalapozatlannak tartja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végezetül a kérdést előterjesztő bíróságban az a kérdés merült fel, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése nem kötelezi‑e arra, hogy az eladóra vagy szolgáltatóra hárítsa a tisztességtelen szerződési feltételek szerződésbe foglalásának valamennyi hátrányos következményét. Ha ugyanis a kölcsönszerződés nem tartalmazott volna tisztességtelen feltételeket, az alapeljárásra nem került volna sor. Annak meghatározásáról van tehát szó, hogy nem kellene‑e ilyen esetben az eladónak vagy szolgáltatónak viselnie a jelen eljárásban felmerült valamennyi költséget az eljárás kimenetelétől függetlenül, és még abban az esetben is, ha teljes mértékben pernyertes.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Sąd Okręgowy w Krakowie (krakkói regionális bíróság, Lengyelország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-81" title="page-7">
      „Úgy kell‑e értelmezni a [93/13] irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését, valamint a tényleges érvényesülés elvét, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztót kötelezzék azon eljárás költségeinek viselésére, amelyben a nemzeti bíróság helyt adott az eladó vagy szolgáltató arra irányuló keresetének, hogy kötelezzék a fogyasztót olyan szerződés alapján jogalap nélkül teljesített követelések visszatérítésére, amely az abban foglalt tisztességtelen feltételek miatt semmis?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadhatóságról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bank Millennium az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadhatatlanságára hivatkozik azzal az indokkal, hogy az nem az uniós jog értelmezésére vonatkozik, mivel a 93/13 irányelv rendelkezései nem alkalmazhatók a tisztességtelen feltételek elhagyásának joghatásaira. Az említett kérdés ugyanis, amely a bank által benyújtott, visszatérítés iránti keresethez kapcsolódó költségek megtérítésére vonatkozik, kizárólag a nemzeti jog értelmezését érinti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 267. cikk által létrehozott együttműködési rendszer a tagállami bíróságok és a Bíróság feladatainak egyértelmű szétválasztásán alapul. A fenti cikk alapján kezdeményezett eljárás keretében a nemzeti jogszabályok értelmezése a nemzeti bíróságok feladata, nem pedig a Bíróságé, és ez utóbbi nem dönthet a belső jogszabályoknak az uniós jogi rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről. Ezzel szemben a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy tájékoztassa a nemzeti bíróságot minden olyan, az uniós jog értelmezésére vonatkozó szempontról, amely lehetővé teszi számára a belső jogszabályok uniós jogi rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségének értékelését (lásd: 1978. március 16‑i Oehlschläger ítélet, 104/77, EU:C:1978:69, 4. pont; 2021. március 17‑i Consulmarketing ítélet, C‑652/19, EU:C:2021:208, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 267. cikkben a Bíróság és a nemzeti bíróságok között létesített együttműködés keretében kizárólag az ügyben eljáró és a meghozandó bírósági határozatért felelős nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy – tekintettel az ügy különleges jellemzőire – ítélete meghozatalához szükségesnek tartja‑e az előzetes döntéshozatalt, és a Bíróságnak feltett kérdései relevánsak‑e. Következésképpen, ha a feltett kérdések az uniós jog értelmezésére vonatkoznak, a Bíróság főszabály szerint köteles határozatot hozni (lásd: 1978. november 29‑i Redmond ítélet, 83/78, EU:C:1978:214, 25. pont; 2023. február 2‑i Towarzystwo Ubezpieczeń Ż [Megtévesztő biztosítási mintaszerződések] ítélet, C‑208/21, EU:C:2023:64, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy az uniós jogra vonatkozó kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A Bíróság csak akkor tagadhatja meg a nemzeti bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéséről való határozathozatalt, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli és jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (lásd: 1999. szeptember 7‑i Beck és Bergdorf ítélet, C‑355/97, EU:C:1999:391, 22. pont; 2023. február 2‑i Towarzystwo Ubezpieczeń Ż [Megtévesztő biztosítási mintaszerződések] ítélet, C‑208/21, EU:C:2023:64, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben nyilvánvalóan nem ez a helyzet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból ugyanis kitűnik, hogy az alapjogvita a kölcsöntőke visszatérítése iránt a Bank Millennium által PR‑rel szemben indított keresetre vonatkozik, amelyet egy kölcsönszerződés tisztességtelen feltételek miatti semmisségének megállapítását eredményező első eljárást követően indítottak. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság a Bíróságtól kifejezetten az uniós jognak, konkrétan a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének a tényleges érvényesülés elvével összefüggésben való értelmezését kéri. E bíróság arra keresi a választ, hogy e rendelkezéseket úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek eredményeképpen az ilyen visszatérítés iránti peres eljárásban a pervesztes fogyasztó olyan bírósági eljárási díjakat magukban foglaló költségek viselésére kötelezhető, amelyek jelentősen meghaladják azokat a díjakat, amelyeket a fogyasztónak akkor kellett volna viselnie, ha pervesztes lett volna az e feltételek tisztességtelen jellegének, és adott esetben e feltételek és a kölcsönszerződés semmisségének megállapítására irányuló, általa indított peres eljárás keretében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között nem állapítható meg, hogy a 93/13 irányelv kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, vagy hogy a felvetett probléma hipotetikus jellegű. Így a jelen ügyben az említett jogi aktusnak az alapügyre való alkalmazhatatlanságára alapított kifogás nem az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságára vonatkozik, hanem a kérdés érdemére (lásd ebben az értelemben: 2022. február 24‑i TGSS [Háztartási alkalmazottak munkanélkülisége] ítélet, C‑389/20, EU:C:2022:120, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elfogadható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy érdeméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Ennek érdekében a Bíróságnak adott esetben át kell fogalmaznia a feltett kérdéseket. E tekintetben a Bíróságnak kell a nemzeti bíróság által szolgáltatott információk összessége és különösen az előzetes döntéshozatalra utaló határozat indokolása alapján meghatároznia az uniós jog azon rendelkezéseit, amelyeknek az értelmezése a jogvita tárgyára figyelemmel szükséges (lásd: 1978. november 29‑i Redmond‑ítélet, 83/78, EU:C:1978:214, 26. pont; 2000. november 28‑i Roquette Frères ítélet, C‑88/99, EU:C:2000:652, 18. pont; 2020. július 16‑i Caixabank és Banco Bilbao Vizcaya Argentaria ítélet, C‑224/19 és C‑259/19, EU:C:2020:578, 47. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, amint az az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy összeegyeztethető‑e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével és 7. cikkének (1) bekezdésével – a tényleges érvényesülés elvével összefüggésben értelmezve – az olyan nemzeti szabályozás, amely előírja az olyan fogyasztónak a költségek viselésére való kötelezését, aki pervesztes lett egy kölcsöntőke összegének visszatérítésére irányuló, olyan peres eljárásban, amelyet az eladó vagy szolgáltató azt követően indított, hogy egy kölcsönszerződésnek megállapították a semmisségét amiatt, hogy tisztességtelen feltételeket tartalmaz. E bíróság megjegyzi, hogy a költségekben foglalt, e fogyasztót terhelő bírósági eljárási díjak jelentősen meghaladhatják azokat a díjakat, amelyeket ugyanezen fogyasztónak akkor kellett volna viselnie, ha pervesztes lett volna az általa e feltételek tisztességtelen jellegének, és adott esetben e feltételek és a kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt indított eljárás keretében. Ez a helyzet abból a különbségtételből ered, amely a lengyel jogszabályokban a bírósági eljárási díjak tekintetében került bevezetésre e költségek számítását érintően attól függően, hogy a keresetet az eladó, illetve a szolgáltató, vagy a fogyasztó nyújtja be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között úgy kell érteni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság a kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését a tényleges érvényesülés elvével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztót – olyan alperesként, aki pervesztes lett egy olyan, kölcsöntőke visszatérítése iránti peres eljárásban, amelyet egy eladó vagy szolgáltató azt követően indított, hogy egy kölcsönszerződést a benne foglalt tisztességtelen feltételek miatt semmisnek nyilvánítottak – olyan bírósági eljárási díjakat is magukban foglaló költségek viselésére kötelezzék, amelyek – mivel e szabályozás különbséget tesz e bírósági eljárási díjak összegének kiszámítása tekintetében aszerint, hogy a felperes fogyasztó‑e – jelentősen meghaladják azokat a díjakat, amelyeket ugyanezen fogyasztónak akkor kellett volna viselnie, ha pervesztes lett volna az általa e feltételek tisztességtelen jellegének, és adott esetben e feltételek, valamint a kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt indított peres eljárásban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is emlékeztetni kell arra, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eladókkal vagy szolgáltatókkal szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára biztosított védelemhez fűződő közérdek jellegére és fontosságára tekintettel tehát a 93/13 irányelv – amint az 7. cikkének az irányelv huszonnegyedik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdéséből következik – arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendelkezzenek megfelelő és hatékony eszközökről annak érdekében, hogy „megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását” (2016. december 21‑i Gutiérrez Naranjo és társai ítélet, C‑154/15, C‑307/15 és C‑308/15, EU:C:2016:980, 56. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság megállapította, hogy az eladó vagy szolgáltató és a fogyasztó között létrejött szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából eredő következményeknek két célkitűzés elérését kell lehetővé tenniük. Egyrészt a bíróságnak ügyelnie kell arra, hogy helyreálljon a szerződő felek közötti egyenlőség, amelyet a tisztességtelen feltétel fogyasztóval szembeni alkalmazása veszélyeztetett volna. Másrészt biztosítani kell azt, hogy az eladót vagy szolgáltatót visszatartsák attól, hogy a fogyasztóknak kínált szerződésbe ilyen kikötéseket illesszen (2020. november 25‑i Banca B. ítélet, C‑269/19, EU:C:2020:954, 38. pont). Így a nemzeti bíróság azon kötelezettsége, hogy mellőzze az olyan szerződési feltétel alkalmazását, amely jogalap nélkül kifizetettnek bizonyuló összegek fizetésére kötelez, főszabály szerint ugyanezen összegek vonatkozásában visszafizetési kötelezettséget keletkeztet (2016. december 21‑i Gutiérrez Naranjo és társai ítélet, C‑154/15, C‑307/15 és C‑308/15, EU:C:2016:980, 62. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy a nemzeti bíróságok előtti bírósági eljárás költségeinek megosztása – az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása mellett – a tagállamok eljárási autonómiájának körébe tartozik (2022. szeptember 22‑i Servicios Prescriptor y medios de pagos EFC ítélet, C‑215/21, EU:C:2022:723, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényleges érvényesülés elvét illetően – a kérdést előterjesztő bíróság tudakozódása tekintetében csupán ezen elv releváns – emlékeztetni kell arra, hogy minden olyan esetben, amikor felmerül a kérdés, hogy valamely nemzeti eljárási rendelkezés lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi‑e az uniós jog alkalmazását, meg kell vizsgálni, hogy milyen e rendelkezésnek az egész eljárásban betöltött helye, hogy hogyan zajlik az eljárás, és melyek a sajátosságai a különböző nemzeti fórumok előtt. Ebből a szempontból adott esetben azon elveket is figyelembe kell venni, amelyek a nemzeti bírósági rendszer alapjául szolgálnak, mint például a védelemhez való jog, a jogbiztonság elve, valamint az eljárás szabályos lefolytatásának elve (2022. szeptember 22‑i Servicios Prescriptor y medios de pagos EFC ítélet, C‑215/21, EU:C:2022:723, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Noha a tényleges érvényesülés elvével főszabály szerint nem ellentétes, hogy a fogyasztó bizonyos eljárási költségeket viseljen, amikor valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítására irányuló keresetet nyújt be (2022. április 7‑i Caixabank ítélet, C‑385/20, EU:C:2022:278, 51. pont), azt is meg kell jegyezni, hogy a 93/13 irányelv biztosítja a fogyasztó számára azt a jogot, hogy bírósághoz forduljon annak érdekében, hogy megállapítsák valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, és mellőzzék annak alkalmazását, amely jog tényleges jellegét meg kell őrizni. Az ilyen eljárást érintő költségmegosztási rendszer ezért nem tarthatja vissza a fogyasztót e jog gyakorlásától (lásd ebben az értelemben: 2022. szeptember 22‑i Servicios Prescriptor y medios de pagos EFC ítélet, C‑215/21, EU:C:2022:723, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlatból következik továbbá, hogy az ezen eljárásra alkalmazandó költségviselési szabályoknak kizárólag a jogalap nélkül fizetett és visszatérítendő összegektől való függővé tétele visszatarthatja a fogyasztót az említett jog gyakorlásától, tekintettel azon költségekre, amelyekkel egy bírósági eljárás járna. Következésképpen a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését, valamint a tényleges érvényesülés elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a szerződési feltétel tisztességtelen jelleg miatti semmisségének megállapítását követően a fogyasztót kötelezzék az eljárási költségek egy részének viselésére a jogalap nélkül kifizetett, számára visszatérítendő összegek mértékétől függően, mivel az ilyen szabályozás olyan jelentős akadályt jelent, amely visszatarthatja a fogyasztót az ezen irányelvben biztosított, a szerződési feltételek esetlegesen tisztességtelen jellegének hatékony bírósági felülvizsgálatához való jogának gyakorlásától (2020. július 16‑i Caixabank és Banco Bilbao Vizcaya Argentaria ítélet, C‑224/19 és C‑259/19, EU:C:2020:578, 98. és 99. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése alapján indított eljárásokat főszabály szerint a fogyasztó kezdeményezi felperesként az eladóval vagy szolgáltatóval szemben, amely utóbbi alperes. Ezen irányelv hatékony érvényesülésének megőrzése és annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztó hatékony védelemben részesüljön a szóban forgó kölcsönszerződés semmissé nyilvánításából esetlegesen eredő, különösen káros következményekkel szemben, meg kell állapítani, hogy a Bíróságnak a szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítására irányuló eljárás keretében történő költségmegosztásra vonatkozó, a jelen ítélet 48. és 49. pontjában említett értékelése analógia útján alkalmazandó az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló olyan helyzetben is, amelyben a fogyasztó alperes olyan eljárásban, amelyet az eladó vagy a szolgáltató indított meg a kölcsön tőkeösszegének visszatérítése iránt azt követően, hogy egy kölcsönszerződés tisztességtelen feltételek miatti semmisségét megállapították.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből a szempontból rá kell mutatni arra, hogy a Bíróság megállapította, hogy a fogyasztó számára túlságosan magas költségeket eredményező eljárási szabályok azzal a következménnyel járhatnak, hogy visszatartják a fogyasztót attól, hogy jogai védelme érdekében hasznosan lépjen fel azon bíróság előtt, amelynél az eladó vagy szolgáltató eljárást indított (lásd ebben az értelemben: 2022. április 7‑i Caixabank ítélet, C‑385/20, EU:C:2022:278, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az, ha a bíróság megállapítja valamely kölcsönszerződés semmisségét a benne foglalt tisztességtelen feltétel miatt, a lengyel jogban azzal a következménnyel jár, hogy az e szerződés alapján akár a kölcsön felvevői, akár a bank által teljesített kifizetések a polgári törvénykönyv 410. cikkének 2. §‑a értelmében vett jogalap nélküli kifizetéseknek minősülnek, amelyeket a polgári törvénykönyv 410. cikkének 1. §‑ában és 405. cikkében foglalt, együttesen értelmezett rendelkezések alapján vissza kell fizetni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E határozatból az is kitűnik, hogy egyrészt a polgári perrendtartás 98. cikkének 1. §‑a előírja, hogy a pervesztes fél köteles a pernyertes fél számára megtéríteni a költségeket. Másrészt a lengyel jog különbséget tesz a bírósági eljárási díjak tekintetében aszerint, hogy a keresetet eladó, illetve szolgáltató vagy fogyasztó nyújtja‑e be. Az eljárási díjakról szóló törvény 13. cikkének (2) bekezdése szerint ugyanis a vagyoni jogokra vonatkozó keresetek esetében arányos, a pertárgyérték 5%‑ának megfelelő illetéket kell alkalmazni, a törvényben meghatározott felső határig. A banki ügyletekből eredő követelésekkel kapcsolatos ügyekben viszont e törvény 13a. cikke a fogyasztó által indított keresetek tekintetében 1000 PLN (hozzávetőleg 236 euró) összegű átalányilletéket állapít meg arra az esetre, ha a pertárgy értéke vagy a fellebbezés tárgyának értéke meghaladja a 20 000 PLN-t (hozzávetőleg 4 713 euró).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által szolgáltatott információk szerint a bírósági eljárási díjak kiszámítási módjai közötti ezen különbség olyan helyzetekhez vezethet, amelyekben a fogyasztót, amennyiben alperes egy kölcsöntőke visszafizetése iránti, olyan eljárásban, amelyet eladó vagy szolgáltató indított egy tisztességtelen feltételeket tartalmazó kölcsönszerződés semmisségének megállapítását követően, és amennyiben pervesztes lesz, olyan bírósági eljárási díjakat is magukban foglaló költségek viselésére kötelezik, amelyek jelentősen meghaladják azokat a díjakat, amelyeket ugyanezen fogyasztónak akkor kellett volna viselnie, ha pervesztes lett volna az általa az e feltételek tisztességtelen jellegének, és adott esetben az e feltételek és a kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt indított eljárásban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell állapítani, hogy az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló szabályozás, amely csökkentett, átalányjellegű bírósági eljárási díjakat ír elő arra az esetre, ha a fogyasztó a banki ügyletekhez kapcsolódó követelésekre vonatkozó keresetet nyújt be, főszabály szerint kedvező a fogyasztó számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Figyelembe véve azonban az eladó vagy szolgáltató által vagyoni jog tárgyában indított keresetekre alkalmazandó bírósági eljárási díjak jelentősen magasabb szintjét, valamint azt, hogy e díjak összege, amelyek megtérítésére a fogyasztó kötelezhető, közvetlenül az eladó vagy a szolgáltató követelésének az összegétől függ, azon elv automatikus alkalmazása, amely szerint a pervesztes félnek kell viselnie az említett díjakat is magában foglaló valamennyi költséget, azt eredményezheti, hogy a fogyasztónak, amennyiben az ilyen eljárás során pervesztes lesz, aránytalan pénzügyi terhet kell viselnie. A Bíróság rendelkezésére álló iratokból ugyanis kitűnik, hogy egyrészt PR‑nek bírósági eljárási díjak címén 1000 PLN (hozzávetőleg 236 euró) összeget kellett megfizetnie a Bank Millenniummal szemben indított azon kereset keretében, amely alapján a Bank Millenniumot arra kötelezték, hogy fizessen meg PR számára hozzávetőleg 101 280 eurót. Másrészt PR‑nek azon eljárás alpereseként, amelyet a Bank Millennium később indított, és amely a kölcsöntőke visszatérítésére, azaz egy 640 000 PLN (hozzávetőleg 150 000 euró) összegű követelés megfizetésére irányult, és amelyben PR pervesztes lett, a perérték 5%‑ának megfelelő, a jelen esetben 32 000 PLN (hozzávetőleg 7544 euró) összegű bírósági eljárási díjakat kell megtérítenie a Bank Millenniumnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fogyasztóra terhelhető ilyen költségek – a bírósági eljárási díjakra vonatkozó nemzeti szabályok együttes alkalmazása, valamint azon elv automatizmusa miatt, amely szerint a pervesztes félnek kell valamennyi költséget viselnie, ideértve ezen díjakat is – a jelen ítélet 48. és 51. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatot sértő módon megakadályozhatják a fogyasztót abban, illetve visszatarthatják attól, hogy hatékonyan gyakorolja a 93/13 irányelvből származó jogait azon bíróság előtt, amelyhez az eladó vagy szolgáltató fordult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ilyen eljárási szabályok ugyanis abban az esetben, ha a fogyasztó alperesként vesz részt egy kölcsöntőke visszafizetése iránti, olyan eljárásban, amelyet eladó vagy szolgáltató indított egy tisztességtelen feltételeket tartalmazó kölcsönszerződés semmisségének megállapítását követően, e fogyasztót a követeléseinek megalapozottságától függetlenül visszatarthatják attól, hogy azokat fenntartsa, mivel az eljárás kedvezőtlen kimenetele esetén e fenntartás a költségek viselésére való kötelezéshez vezethet, beleértve az aránytalanul magas bírósági eljárási díjakat is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Úgy tűnik, hogy ezen eljárási szabályok ezenfelül veszélyeztethetik a szerződésnek az abban foglalt tisztességtelen feltételek miatti semmissé nyilvánításából eredő visszatartó erőt, mivel e semmisség ellenére a fogyasztónak különösen magas bírósági eljárási díjakat kell viselnie az eladó vagy szolgáltató által indított visszatérítés iránti eljárás keretében, kivéve többek között, ha e fogyasztó elismeri az eladó vagy szolgáltató követeléseit. Következésképpen az említett eljárási szabályok végső soron sértik a tényleges érvényesülés elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett emlékeztetni kell arra, hogy a nemzeti jognak az uniós joggal összhangban álló értelmezésének elve megköveteli, hogy a nemzeti bíróságok, többek között a nemzeti jog contra legem értelmezése tilalmának tiszteletben tartása mellett, hatáskörük keretei között tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a belső jog egészére tekintettel és az e jogban elfogadott értelmezési módszerek alkalmazásával biztosítsák a szóban forgó irányelv teljes érvényesülését, és annak céljával összhangban álló eredményre jussanak (lásd ebben az értelemben: 2004. október 5‑i Pfeiffer és társai ítélet, C‑397/01–C‑403/01, EU:C:2004:584, 118. és 119. pont; 2024. október 15‑i KUBERA ítélet, C‑144/23, EU:C:2024:881, 51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a lengyel kormány és az Európai Bizottság a Bírósághoz benyújtott írásbeli észrevételeiben azt állítja, hogy a polgári perrendtartás 98. cikkének 1. §‑a értelmezhető oly módon, hogy összhangban álljon a 93/13 irányelv 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének a tényleges érvényesülés elvével összefüggésben értelmezett rendelkezéseivel. A nemzeti bíróságnak ugyanis adott esetben figyelembe kell vennie a – többek között az e perrendtartás 102. és 103. cikkében előírt – kivételeket, amelyek lehetővé teszik a költségviselésnek a méltányosság elve alapján történő módosítását, vagy akár az egyik félnek esetlegesen felróható vétkes magatartás figyelembevételét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végső soron a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy az alapügy tárgyát képező nemzeti szabályozás értelmezhető‑e a 93/13 irányelvvel összhangban, és igenlő válasz esetén e bíróságnak kell ebből levonnia a jogi következtetéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti indokokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését a tényleges érvényesülés elvével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztót – olyan alperesként, aki pervesztes lett egy kölcsöntőke visszatérítése iránti peres eljárásban, amelyet egy eladó vagy szolgáltató azt követően indított, hogy egy kölcsönszerződést a benne foglalt tisztességtelen feltételek miatt semmisnek nyilvánítottak – olyan bírósági eljárási díjakat is magukban foglaló költségek viselésére kötelezzék, amelyek amiatt, hogy e szabályozás különbséget tesz e bírósági eljárási díjak összegének kiszámítása tekintetében aszerint, hogy a felperes fogyasztó‑e, jelentősen meghaladják azokat a díjakat, amelyeket ugyanezen fogyasztónak akkor kellett volna viselnie, ha pervesztes lett volna az általa e feltételek tisztességtelen jellegének, és adott esetben e feltételek, valamint a kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt indított peres eljárásban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-119" title="page-15">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-120" title="page-15">
      A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5‑i 93/13/EGK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését a tényleges érvényesülés elvével összefüggésben
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-121" title="page-15">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-122" title="page-15">
      azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztót – olyan alperesként, aki pervesztes lett egy kölcsöntőke visszatérítése iránti peres eljárásban, amelyet egy eladó vagy szolgáltató azt követően indított, hogy egy kölcsönszerződést a benne foglalt tisztességtelen feltételek miatt semmisnek nyilvánítottak – olyan bírósági eljárási díjakat is magukban foglaló költségek viselésére kötelezzék, amelyek amiatt, hogy e szabályozás különbséget tesz e bírósági eljárási díjak összegének kiszámítása tekintetében aszerint, hogy a felperes fogyasztó‑e, jelentősen meghaladják azokat a díjakat, amelyeket ugyanezen fogyasztónak akkor kellett volna viselnie, ha pervesztes lett volna az általa e feltételek tisztességtelen jellegének, és adott esetben e feltételek, valamint a kölcsönszerződés semmisségének megállapítása iránt indított peres eljárásban.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-123" title="page-15">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: lengyel.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">i</a>
</span>) A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.</p>
</body>
</html>
