02018R2034 — HU — 01.01.2019 — 001.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2034 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2018. október 18.) (HL L 327, 2018.12.21., 8. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/905 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019. március 13.) |
L 145 |
2 |
4.6.2019 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2018/2034 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2018. október 18.)
az északnyugati vizeken bizonyos fajok tengerfenéki halászatában a 2019-2021-es időszakban alkalmazandó visszadobási terv létrehozásáról
1. cikk
A kirakodási kötelezettség végrehajtása
Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási kötelezettség a 2019–2021-es időszakban e rendeletnek megfelelően alkalmazandó az ICES 5 alterületen (az 5a körzet kivételével és az 5b körzeten belül kizárólag az uniós vizeken), valamint az ICES 6 és 7 alterületen folytatott tengerfenéki halászatban.
2. cikk
Fogalommeghatározások
(1) „Flamand hálópanel”: a merevítőrudas vonóháló utolsó, kúpos kialakítású hálószakasza, amelynek hátulsó oldala közvetlenül csatlakozik a zsákvéghez. A hálómező felső és alsó szakaszát (a hálószemek csomók között mért távolságát tekintve) legalább 120 mm szembőségű hálóanyagból kell kialakítani, és a hálómező nyújtott hosszának el kell érnie legalább a 3 métert.
(2) „Seltra-hálópanel”: olyan szelektáló eszköz, amely:
a) a zsákvég egyenes szakaszában egy négyes osztatú hálószakaszban elhelyezett, legalább 270 mm szembőségű (rombusz alakú) hálószemekből szőtt, vagy legalább 300 mm szembőségű (négyzetes) hálószemekből szőtt felső hálópanel;
b) legalább 3 méter hosszúságú;
c) legfeljebb 4 méter távolságra helyezkedik el a zsákkötéltől; valamint
d) szélessége eléri a vonóháló felső hálópanelje felső rétegének teljes szélességét (azaz szegélytől szegélyig ér).
(3) „hálórácsos szelektáló eszköz (Netgrid)”: kettős osztatú vonóhálóba illesztett négyes osztatú háló, amelyben egy legalább 200 mm szembőségű, rombusz alakú szemekből álló döntött hálórács a vonóháló tetején lévő menekülőnyíláshoz vezet.
(4) „CEFAS-hálórács”: a Környezeti, Halászati és Akvakultúra-központ által a norvég homár ír-tengeri halászatához kifejlesztett hálórácsos szelektáló eszköz.
(5) „lengőhálós vonóháló”: a norvég homár halászata során kifogott közönséges tőkehal, foltos tőkehal és vékonybajszú tőkehal mennyiségének csökkentése céljából kifejlesztett hálóráccsal felszerelt vonóháló.
(6) „kőterelő kötél”: a merevítőrudas fenékvonóhálókat módosító halászeszköz-kiegészítő, amely annak megakadályozására szolgál, hogy kövek és szikladarabok jussanak a vonóhálóba, és kárt tegyenek akár a halászeszközben, akár a kifogott állatokban.
(7) „bentoszkiengedő panel”: nagyobb szembőségű vagy négyzetes szemű léhésből készült hálómező, amelyet vonóhálók – többnyire merevítőrudas vonóhálók – alsó hálómezőjébe illesztenek abból a célból, hogy bárminemű bentikus anyag és tengerfenéki törmelék még azelőtt eltávolítható legyen a hálóból, mielőtt a zsákvégbe jutna.
(8) „kelta-tengeri védőkörzet”: az ICES 7f és 7 g körzeten belüli vizek, valamint a 7j körzetnek az é. sz. 50°-tól északra és a ny. h. 11°-tól keletre eső része.
3. cikk
A norvég homárra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség a következők tekintetében alkalmazandó:
a) az ICES 6 és 7 alterületen csapdákkal és kosarakkal (halászeszközkódok ( 1 ): FPO és FIX) kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);
b) az ICES 7 alterületen legalább 100 mm szembőségű fenékvonóhálóval kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);
c) az ICES 7 alterületen az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében és 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, rendkívül szelektív halászeszköz-kiegészítőkkel kombinált, 70–99 mm szembőségű fenékvonóhálóval kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus);
d) az ICES 6a körzet parttól számított tizenkét tengeri mérföld széles sávjában 80–110 mm szembőségű feszítőlapos vonóhálóval kifogott norvég homár (Nephrops norvegicus).
(2) Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott norvég homárok visszadobásakor az állatokat haladéktalanul és egészben vissza kell engedni a fogás helye szerinti területen.
4. cikk
A közönséges nyelvhalra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 7d körzet vizein a parttól számított hat tengeri mérföld távolságon belül, de az azonosított halbölcsőhelyeken kívül az olyan, 80–99 mm-es szembőségű zsákvéggel felszerelt feszítőlapos vonóhálót (halászeszközkódok: OTT, OTB, TBS, TBN, TB, PTB, OT, PT, TX) használó hajók által kifogott közönséges nyelvhal (Solea solea) minimális állományvédelmi referenciaméretnél kisebb egyedei tekintetében, amely hajók:
a) legfeljebb 10 méter hosszúságúak és legfeljebb 221 kW motorteljesítménnyel rendelkeznek; valamint
b) legfeljebb 30 méter mélységű vizekben legfeljebb 1 óra 30 perces időtartamig vontatnak halászeszközt.
(2) Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott közönséges nyelvhalak visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.
5. cikk
A rájaalakúakra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az északnyugati vizeken (ICES 6 és 7 alterület) bármilyen halászeszközzel kifogott rájaalakúak (Rajiformes) teljes kifogható mennyiségeire.
(2) A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok minden év május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be az (1) bekezdésben meghatározott mentesség alkalmazásának alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) minden év augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott mentességet a kakukkrájákra 2019. december 31-ig kell alkalmazni. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a mentesség alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.
(4) Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott rájaalakúak visszadobásakor az állatokat a vízfelszín alatt haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.
6. cikk
A sima lepényhalra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt, túlélési arányon alapuló mentesség a következők tekintetében alkalmazandó:
a) az ICES 7d, 7e, 7f és 7 g körzetben tükörhálóval kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa);
b) ICES 7d, 7e, 7f és 7 g körzetben feszítőlapos vonóhálóval kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa);
c) az ICES 7a–k körzetben 221 kW-nál nagyobb motorteljesítményű, kőterelő kötéllel vagy bentoszkiengedő panellel felszerelt merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó hajók által kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa);
d) az ICES 7a–k körzetben merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó, legfeljebb 221 kW motorteljesítményű vagy legfeljebb 24 m hosszúságú, 12 tengeri mérföldön belüli halászat céljára épített és halászeszközt legfeljebb 1 óra 30 perces időtartamon át vontató hajók által kifogott sima lepényhal (Pleuronectes platessa).
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában említett mentességek ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandók. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a szóban forgó mentességek alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság 2019. augusztus 1-je előtt értékeli ezeket az információkat.
(3) Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott sima lepényhalak visszadobásakor az állatokat a vízfelszín alatt haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe.
7. cikk
A csapdákkal és kosarakkal kifogott fajokra vonatkozó, túlélési arányon alapuló mentesség
(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, túlélési arányon alapuló mentesség alkalmazandó az ICES 5 alterületen (az 5a körzet kivételével és az 5b körzeten belül kizárólag az uniós vizeken), valamint az ICES 6 és 7 alterületen csapdákkal és kosarakkal kifogott fajok tekintetében.
(2) Az (1) bekezdésben említett körülmények között kifogott halak visszadobásakor az állatokat haladéktalanul vissza kell engedni.
8. cikk
De minimis kivételek
(1) Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a következő mennyiségek dobhatók vissza az említett rendelet 15. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján:
a) a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBN, TBS, TB, TX), vízközi vonóhálót (OTM, PTM), illetve 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó hajók által az ICES 7d körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-a 2019-ben és legfeljebb 5 %-a 2020-ban és 2021-ben;
b) a vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) esetében a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót és kerítőhálót (OTB, OTT, OT, PTB, PT, SSC, SDN, SPR, SX, SV, TBN, TBS, TB, TX), vízközi vonóhálót (OTM, PTM), illetve 80–119 mm szembőségű merevítőrudas vonóhálót (BT2) használó hajók által az ICES 7b–c és 7e–k körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 6 %-a 2019-ben és legfeljebb 5 %-a 2020-ban és 2021-ben;
c) a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a tükörhálót és kopoltyúhálót használó hajók által az ICES 7d, 7e, 7f és 7 g körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a;
d) a közönséges nyelvhal (Solea solea) esetében a flamand hálópanellel felszerelt, 80–119 mm szembőségű TBB halászeszközt használó hajók által az ICES 7d, 7e, 7f, 7 g és 7h körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 3 %-a;
e) a foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) esetében a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 7b–c és 7e–k körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;
f) a közönséges tőkehal (Gadus morhua) esetében a legalább 80 mm szembőségű fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 7b–c és 7e–k körzetben e fajból ejtett összes éves fogás 7 %-a 2019-ben;
g) a fattyúmakréla (Trachurus spp.) esetében a fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 6 alterületen és az ICES 7b–k körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben;
h) a makréla (Scomber scombrus) esetében a fenékvonóhálót, kerítőhálót, illetve merevítőrudas vonóhálót használó hajók által az ICES 6 alterületen és az ICES 7b–k körzetben e fajból ejtett összes éves fogás legfeljebb 7 %-a 2019-ben.
(2) Az (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott de minimis kivételek ideiglenesen, 2019. december 31-ig alkalmazandók. A közvetlen állománygazdálkodási érdekkel bíró tagállamok 2019. május 31. előtt a lehető leghamarabb további tudományos információkat nyújtanak be a kivételek alátámasztására. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság 2019. augusztus 1-je előtt értékeli a benyújtott tudományos információkat.
9. cikk
A kelta-tengeri védőkörzetben alkalmazandó különleges technikai intézkedések
(1) 2019. július 1-jétől a kelta-tengeri védőkörzetben fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak használniuk kell az alábbi halászeszköz-kiegészítők valamelyikét:
a) 120 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel ( 2 ) felszerelt, 110 mm szembőségű zsákvég;
b) 100 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég;
c) 160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, azoknak a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyek fogásain belül a norvég homár aránya meghaladja az 5 %-ot, az alábbi halászeszköz-kiegészítők valamelyikét kell használniuk:
a) 300 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező; a 12 métert el nem érő teljes hosszúságú hajók 200 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezőt használhatnak;
b) Seltra-hálópanel;
c) a 850/98/EK rendelet ( 3 ) XIVa. mellékletében meghatározott, 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács vagy valamely hasonló hálórácsos szelektáló eszköz;
d) 100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, azoknak a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyek fogásain belül vagy a vékonybajszú tőkehal aránya, vagy az ördöghal, a szürke tőkehal, illetve a rombuszhal együttes aránya meghaladja az 55 %-ot, az alábbi halászeszköz-kiegészítők valamelyikét kell használniuk:
a) 100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvég;
b) 90 mm szembőségű, T90 típusú zsákvég és kiegészítő szárny;
c) 160 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 80 mm szembőségű zsákvég;
d) 2 m x 100 mm méretű, négyzetes szemű, henger alakú hálómezővel felszerelt, 80 mm szembőségű zsákvég.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, azoknak a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyeknek az ICES 7f övezetben, a ny. h. 5°-tól keletre ejtett fogásain belül a tőkehalfélék (Gadidae) aránya nem éri el a 10 %-ot, 120 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 80 mm szembőségű zsákvéget kell használniuk.
(5) A fentiek alternatívájaként használhatók egyéb, a HTMGB által a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal tekintetében azonos vagy nagyobb fokú szelektivitást biztosító jellemzőkkel rendelkezőnek minősített szelektív halászeszközök vagy szelektáló eszközök is.
10. cikk
Az Ír-tengeren alkalmazandó különleges technikai intézkedések
(1) 2019. január 1-jétől az ICES 7a körzetben (Ír-tenger) fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak meg kell felelniük a (2), a (3) és a (4) bekezdésben előírt technikai intézkedéseknek.
(2) Azoknak a legalább 70 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéggel felszerelt fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyek fogásain belül a norvég homár aránya meghaladja az 5 %-ot, használniuk kell az alábbi halászeszköz-kiegészítők valamelyikét:
a) 300 mm szembőségű négyzetes szemű hálómező; a 12 métert el nem érő teljes hosszúságú hajók 200 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezőt használhatnak;
b) Seltra-hálópanel;
c) a 850/98/EK rendelet XIVa. mellékletében meghatározott, 35 mm rácsrúdtávolságú szelektáló rács;
d) CEFAS-hálórács;
e) lengőhálós vonóháló.
(3) Azoknak a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyek fogásain belül a foltos tőkehal, a közönséges tőkehal és a rájaalakúak együttes aránya meghaladja a 10 %-ot, használniuk kell az alábbi halászeszköz-kiegészítők valamelyikét:
a) 120 mm szembőségű zsákvég;
b) 600 mm széles szembőségű hálómezőkkel és egy 100 mm szembőségű zsákvéggel felszerelt, a nem szándékosan kifogott halak hálóból való kijutását lehetővé tévő („eliminátor” típusú) vonóháló.
(4) Azoknak a fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó hajóknak, amelyek fogásain belül a foltos tőkehal, a közönséges tőkehal és a rájaalakúak együttes aránya nem éri el a 10 %-ot, 100 mm szembőségű négyzetes szemű hálómezővel felszerelt, 100 mm szembőségű zsákvéget kell használniuk. ►M1 E rendelkezés nem alkalmazandó azokra a hajókra, amelyek fogásain belül a norvég homár aránya meghaladja a 30 %-ot, illetve a csíkos fésűkagyló aránya meghaladja a 85 %-ot. ◄
(5) A fentiek alternatívájaként használhatók egyéb, a HTMGB által a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal tekintetében azonos vagy nagyobb fokú szelektivitást biztosító jellemzőkkel rendelkezőnek minősített szelektív halászeszközök vagy szelektáló eszközök is.
11. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2019. január 1-jétől2021. december 31-ig kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
( 1 ) Az e rendeletben alkalmazott halászeszközkódok a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2011. április 8-i 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.) XI. mellékletében szereplő kódoknak felelnek meg. Azon hajók esetében, amelyek teljes hosszúsága 10 méternél kisebb, az e táblázatban használt halászeszközkódok a FAO halászeszköz-osztályozási kódjainak felelnek meg.
( 2 ) A négyzetes szemű hálómezők a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/98/EK tanácsi rendelet (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.) 7. cikkének megfelelően csatlakoztathatók.
( 3 ) A Tanács 850/98/EK rendelete (1998. március 30.) a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról (HL L 125., 1998.4.27., 1. o.).