|
2005.11.29. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 313/1 |
A BIZOTTSÁG 2005/78/EK IRÁNYELVE
(2005. november 14.)
a járművek hajtására használt sűrítéses gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2005/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásáról és annak I., II., III., IV. és VI. mellékletének módosításáról
(EGT vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésére,
tekintettel a járművek hajtására használt sűrítéses gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 7. cikkére,
mivel:
|
(1) |
A 2005/55/EK irányelv egyike a 70/156/EGK irányelv által meghatározott típus-jóváhagyási eljárás alá tartozó irányelveknek. |
|
(2) |
A 2005/55/EK irányelv megkövetelte, hogy 2005. október 1-jétől az új nagy teljesítményű motorok és nagysúlyú járművek motorjai tekintetében az új nagy teljesítményű járművek megfeleljenek azon új műszaki követelményeknek, amelyek a megfelelően fenntartott és használt, működésben lévő járművek fedélzeti diagnosztikai rendszereire, tartósságára és megfelelőségére vonatkoznak. El kell fogadni az említett irányelv 3. és 4. cikkének végrehajtásához szükséges műszaki előírásokat. |
|
(3) |
A 2005/55/EK irányelv 5. cikkének való megfelelés érdekében helyénvaló olyan követelményeket bevezetni, amelyek ösztönzik az olyan kipufogógáz-utókezelő berendezéssel felszerelt új nagy teljesítményű járművek gyártó szándékának megfelelő használatát, amely elégő reagens használatával biztosítja a szabályozott szennyező anyagok tervezett csökkentését. Olyan intézkedéseket kell bevezetni, amelyek kötelezővé teszik, hogy az ilyen járművek vezetői megfelelő időben tájékoztatást kapjanak, ha az elégő reagensnek a járművön lévő készlete elfogy, vagy ha nem történik meg a reagens adagolása. Amennyiben a vezető figyelmen kívül hagyja az ilyen figyelmeztetéseket, a motor teljesítménye mindaddig módosul, amíg a vezető a kipufogógáz-utókezelő berendezés hatékony működéséhez szükséges elégő reagenst után nem tölti. |
|
(4) |
A tagállamok a 2005/55/EK rendelet hatálya alá tartozó motorok tekintetében megteszik a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy az ezen irányelv alkalmazási körébe tartozó, motorok által elégetendő reagensek földrajzilag arányosan rendelkezésre álljanak annak érdekében, hogy elérhetők legyenek azon kibocsátási határértékek, amelyek alapján a típusjóváhagyást kiadták. A tagállamoknak képesnek kell lenniük az ilyen reagensek fogyasztását ösztönző megfelelő lépések megtételére. |
|
(5) |
Helyénvaló olyan követelményeket bevezetni, amelyek a tagállamoknak olyan eszközöket biztosítanak, amelyek révén megvalósítható és a rendszeres műszaki szemle idején megfigyelhető az azt megelőző időszak során az elégő reagens használatán alapuló kipufógáz-utókezelő berendezéssel ellátott nagy teljesítményű járművek megfelelő üzemeltetése. |
|
(6) |
Arra az esetre, ha a kipufogógáz-utókezelő berendezés nem égeti el vagy a jármű nem hordozza a szükséges reagenst, a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy megtiltsák az olyan kipufogógáz-utókezelő berendezéssel ellátott nagy teljesítményű járművek használatát, amelyek a típusjóváhagyás alapjául szolgáló kibocsátási határértékeket reagens elégetésével biztosítják. |
|
(7) |
Az elégő reagens használatán alapuló kipufógáz-utókezelő berendezéssel ellátott nagy teljesítményű járművek gyártóinak teljeskörűen tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az ilyen járművek megfelelő üzemeltetéséről. |
|
(8) |
Helyénvaló a hatástalanító stratégiák használatáról szóló 2005/55/EK irányelv követelményeit a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében kiigazítani. Helyénvaló a több-beállítású motorokra és az azon szerkezetekre vonatkozó követelményeket pontosítani, amelyek bizonyos üzemeltetési körülmények között korlátozni tudják a motor forgatónyomatékát. |
|
(9) |
A benzin és dízelüzemanyagok minőségéről szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) III. és IV. melléklete megköveteli, hogy a Közösségben eladni kívánt benzin és dízelüzemanyagok 2005. január 1-jétől 50 mg/kg (milliomodrész, parts per million, ppm) maximális kéntartalommal rendelkezzenek. A 10 mg/kg vagy annál kisebb kéntartalommal rendelkező üzemanyagok egyre inkább hozzáférhetőek a Közösségben, és 2009. január 1-jétől a 98/70/EK irányelv rendelkezni fog az ilyen üzemanyagok hozzáférhetőségéről. A 2005/55/EK irányelv I. mellékletében megadott táblázatok B1, B2 és C sorában meghatározott kibocsátási határértékek tekintetében a motorok típusvizsgálatára használt referencia-tüzelőanyagokat ezért újból meg kell határozni, hogy adott esetben jobban tükrözzék azon dízelüzemanyagok kéntartalmát, amelyek 2005. január 1-jétől hozzáférhetőek lesznek a piacon, és amelyeket a fejlett kibocsátáscsökkentő rendszerrel rendelkező motorokban majd használni kell. Szintén helyénvaló újból meghatározni a PB-gáz (propán-bután gáz) referencia-tüzelőanyagát, hogy tükrözze a piac 2005. január 1. utáni fejlődését. |
|
(10) |
A mintavételezési és a mérési eljárásokat technikai értelemben ki kell igazítani annak érdekében, hogy lehetővé váljék a részecsketömeg-kibocsátások megbízható és megismételhető mérése azon sűrítéses gyújtású motorokon, amelyekre a 2005/55/EK irányelv I. melléklete 6.2.1. szakaszában megadott táblázatok B1, B2 és C sorában szereplő részecske-határértékek tekintetében típusjóváhagyást adtak ki, valamint azon gázmotorokon, amelyekre az említett melléklet 6.2.1. szakaszának 2. táblázatának C sorában szereplő kibocsátási határértékek tekintetében típusjóváhagyást adtak ki. |
|
(11) |
Mivel a 2005/55/EK irányelv 3. és 4. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket azonos időben fogadják el, mint az irányelvet a műszaki fejlődéshez hozzáigazító rendelkezéseket, helyénvaló mindkét típusú intézkedéseket ugyanazon jogi aktusba foglalni. |
|
(12) |
Tekintettel a területre jellemző intenzív műszaki fejlődésre, ezt az irányelvet 2006. december 31-ig felül kell vizsgálni. |
|
(13) |
A 2005/55/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(14) |
Az ezen irányelvben előírt intézkedések összhangban vannak a 70/156/EGK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésével létrehozott, a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2005/55/EK irányelv I., II., III., IV. és VI. mellékletei ezen irányelv mellékletével összhangban módosulnak.
2. cikk
A 2005/55/EK irányelv 3. és 4. cikkének végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket ezen irányelv II–V. melléklete tartalmazza.
3. cikk
(1) A tagállamok legkésőbb 2006. november 8-ig elfogadják és közzéteszik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot e rendelkezések szövegéről, valamint megküldenek egy táblázatot e rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelésről.
Ezeket a rendelkezéseket 2006. november 9-től kell alkalmazni.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
4. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
5. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2005. november 14-én.
a Bizottság részéről
Günter VERHEUGEN
alelnök
(1) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2005/49/EK bizottsági irányelvvel (HL L 194., 2005.7.26., 12. o.) módosított irányelv.
(2) HL L 275, 2005.10.20., 1. o.
(3) HL L 350., 1998.12.28., 58.o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
I. MELLÉKLET
A 2005/55/EK IRÁNYELV I., II., III., IV. és VI. MELLÉKLETÉNEK MÓDOSÍTÁSA
A 2005/55/EK irányelv a következőképpen módosul:
|
1. |
Az I. melléklet a következőképpen módosul:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
A II. melléklet a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A III. melléklet a következőképpen módosul:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4. |
A IV. melléklet a következőképpen módosul:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5. |
A VI. melléklet a következőképpen módosul:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(*) HL L 76., 1970.4.6., 1. o. A legutóbb a 2003/76/EK bizottsági irányelvvel (HL L 206., 2003.8.15., 29. o.) módosított irányelv.”
(**) HL L 313., 2005.11.29., 1. o.
(***) Az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése a jelentős működési hiba, nem pedig a kipufogógáz-utókezelő rendszer katalitikus/szűrési hatékonysága leépülésének vagy megszűnésének ellenőrzéséről rendelkezik. A jelentős működési hibára a 2005/78/EK irányelv IV. melléklete 3.2.3.2. és 3.2.3.3. szakaszában találhatók példák.
(****) HL L 375., 1980.12.31., 46. o. A legutóbb az 1999/99/EK irányelvvel (HL L 334., 1999.12.28., 32. o.) módosított irányelv.”
(*) Az irányelv 10. cikke követelményeit érintő javaslattal egy időben a Bizottság meg fogja határozni, hogy ebben az irányelvben meg kell-e állapítani egyedi rendelkezéseket a több-beállítású motorokra.
(**) 2008. október 1-jéig a következő tartományt kell alkalmazni: »279 K és 303 K (6 °C és 30 °C) közötti környezeti hőmérséklet«.
(***) Ezen irányelv felülvizsgálatának keretében újból meg kell vizsgálni e hőmérsékleti tartomány helyességét, különös tekintettel az alsó hőmérsékleti határra.”
(*) A Bizottság szándéka szerint ezt a pontot 2006. december 31-ig felülvizsgálja.
(**) A Bizottság szándéka szerint ezeket az értékeket 2005. december 31-ig felülvizsgálja.”
(*) A nem kívánt rész törlendő.”
(*) A nem kívánt rész törlendő.”
(*) A nem kívánt rész törlendő.”
(*) A nem kívánt rész törlendő.”
(*) Az érték csak a IV. mellékletben meghatározott hivatkozási üzemanyag esetében érvényes.”
(*) A Bizottság felülvizsgálja a szűrőtartók előtti hőmérsékletet, 325 K (52 °C), és ha szükséges, 2008. október 1-jétől az új típusok típusjóváhagyására vonatkozóan másik hőmérsékletet javasol.”
(*) A nem kívánt rész törlendő.” ”
(*) 2005. október 1-jéig a zárójelben lévő értékek használhatók a gázüzemű motorok típus-jóváhagyási vizsgálatához. (A Bizottság jelentést készít a gázmotor-technológia fejlődéséről annak érdekében, hogy megerősítse vagy módosítsa a regressziós egyenes ezen táblázatban megadott tűréshatárainak a gázüzemű motorokra alkalmazandó értékeit.)
(1) Az előírásokban megadott értékek »valós értékek«. Határértékeik meghatározásakor az »Ásványolajtermékek – A vizsgálati módszerek precizitási adatainak meghatározása és alkalmazása« című ISO 4259 szabvány feltételeit alkalmazták, és legkisebb érték meghatározása esetén nulla feletti minimális 2R, a legnagyobb és legkisebb érték meghatározása esetén minimális 4R különbséget vettek figyelembe (R = reprodukálhatóság).
Függetlenül ettől az intézkedéstől, amely technikai okokból szükséges, az üzemanyag gyártója törekedjen nulla érték elérésére, ahol a kikötött maximális érték 2R, illetve a középérték elérésére, ahol a maximum és minimum határértéket írták elő. Amennyiben szükséges annak a kérdésnek a tisztázása, hogy egy üzemanyag kielégíti-e a specifikáció követelményeit, az ISO 4259 feltételeit kell alkalmazni.
(2) A cetánszámra vonatkozó értéktartomány nincs összhangban a minimális 4R tartományra vonatkozó követelményekkel. Az üzemanyag-szállító és az üzemanyag-felhasználó közötti vita esetén azonban az ISO 4259 előírásait lehet használni az ilyen viták eldöntésére, feltéve hogy egyszeri meghatározás helyett inkább annyi ismételt mérést végeznek, amennyi elegendő a szükséges pontosság eléréséhez.
(3) Az I. típusú vizsgálathoz használt üzemanyag tényleges kéntartalmát jelenteni kell.
(4) Még ha az oxidációs stabilitást ellenőrzik is, a tárolási időtartam valószínűleg korlátozott. A tárolási körülményekre és az eltarthatóságra vonatkozóan célszerű kikérni a szállító tanácsát.”
(5) Előfordulhat, hogy ez a módszer nem jelzi pontosan a korrodáló anyagok jelenlétét, ha a minta korróziógátló szereket vagy más olyan anyagokat tartalmaz, amelyek csökkentik a mintának a rézlemezre gyakorolt korróziós hatását. Ezért az ilyen vegyületeknek a vizsgálati módszer befolyásolása céljából történő hozzáadása tilos.
(6) Előfordulhat, hogy ez a módszer nem jelzi pontosan a korrodáló anyagok jelenlétét, ha a minta korróziógátló szereket vagy más olyan anyagokat tartalmaz, amelyek csökkentik a mintának a rézlemezre gyakorolt korróziós hatását. Ezért az ilyen vegyületeknek a vizsgálati módszer befolyásolása céljából történő hozzáadása tilos.”
(7) A nem kívánt rész törlendő.
II. MELLÉKLET
A KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTŐ RENDSZEREK TARTÓSSÁGI VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
1. BEVEZETÉS
Ez a melléklet a romlási tényezők meghatározása céljából a tartampróba menetrendjének keretében vizsgálandó motorcsalád kiválasztási eljárásait részletezi. Ezeket a romlási tényezőket az időszakos átvizsgáláson áteső motor mért szennyezőanyag-kibocsátásával összefüggésben alkalmazzák annak biztosítására, hogy az üzemelő motor szennyezőanyag-kibocsátása arra a járműre vonatkozóan, amelybe a motort beépítették, az élettartam során összhangban maradjon a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.2.1. szakasza táblázataiban megadott alkalmazandó szennyezőanyag-kibocsátási határértékekkel.
Ez a melléklet részletezi a motor szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos és szennyezőanyag-kibocsátással nem kapcsolatos karbantartását, amit a tartampróba menetrendje során végeznek el. Ez a karbantartást üzemelő motorral történik, és az új nagy teljesítményű motorok tulajdonosai tájékoztatást kapnak róla.
2. A MOTOROK KIVÁLASZTÁSA AZ ÉLETTARTAM-ROMLÁSI TÉNYEZŐK MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL
2.1. Az élettartam-romlási tényezők meghatározása céljából a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 8.1. szakaszában meghatározott motorcsaládból szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatra motorokat választanak ki.
2.2. Különféle motorcsaládokból származó motorokat újabb, az alkalmazott kipufogógáz-utókezelő rendszeren alapuló motorcsaládokká lehet kombinálni. Annak érdekében, hogy különböző hengerszámú és különböző hengerkonfigurációjú, de a kipufogógáz-utókezelő rendszer vonatkozásában ugyanolyan műszaki leírású és beszerelésű motorokat ugyanabba a motor-utókezelő rendszercsaládba lehessen elhelyezni, a gyártónak adatokat kell szolgáltatnia a jóváhagyó hatóság számára, amely bizonyítja, hogy az ilyen motorok szennyezőanyag-kibocsátása hasonló.
A motor gyártójának ki kell választania egy, a motor-utókezelő rendszercsaládot reprezentáló motort az ezen melléklet 3.2. szakaszában meghatározott tartampróba-menetrend keretében történő vizsgálathoz. A kiválasztásnak meg kell felelnie a 2005/55/EK irányelv I. melléklet 8.2. szakaszában megadott motorkiválasztási kritériumoknak, és bármilyen vizsgálat megkezdése előtt a jóváhagyó hatóságnak azt jelenteni kell.
2.3.1. Ha a jóváhagyó hatóság úgy határoz, hogy a motor-utókezelő rendszercsalád legrosszabb szennyezőanyag-kibocsátás értéke jobban jellemezhető egy másik motorral, akkor a vizsgált motort a típusjóváhagyó hatósággal és a motor gyártójával együttesen kell kiválasztani.
3. AZ ÉLETTARTAM-ROMLÁSI TÉNYEZŐK MEGHATÁROZÁSA
3.1. Általános megjegyzések
A motor-utókezelő rendszercsaládokra alkalmazható romlási tényezőket a megtett távolságra és a működési időtartamra vonatkozó akkumulációs eljárás (tartampróba) alapján kiválasztott motorokból fejlesztik ki, amely eljárás magában foglalja az ESC és ETC-vizsgálatok során a gáz-halmazállapotú szennyező anyagok kibocsátásának és a részecskekibocsátásnak az időszakos vizsgálatát.
3.2. A tartampróba menetrendje
A tartampróbát a gyártó választása szerint vagy az üzemelés közbeni futás alapján egy, a kiválasztott alapmotorral felszerelt jármű üzemeltetésével, vagy a „motorfékpadon történő futási” program során a kiválasztott alapmotor üzemeltetésével lehet végrehajtani.
3.2.1. Üzemelés közbeni és motorfékpadon végzett tartampróba
3.2.1.1. A gyártónak a bevett szakmai gyakorlatnak megfelelően meg kell határoznia a motorokat érintő időtartamra és futásra vonatkozó formát és mértéket.
3.2.1.2. A gyártó meghatározza, hogy az ESC- és ETC-vizsgálatok során mikor kerül sor a motor gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátási és részecskekibocsátási vizsgálatára.
3.2.1.3. Egy motor-utókezelő rendszercsaládban egyetlen motorüzemeltetési programot kell használni valamennyi motorra vonatkozóan.
3.2.1.4. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság egyetértésével minden vizsgálati ponton csak egy vizsgálati ciklust (vagy ESC- vagy ETC-vizsgálatot) kell lefolytatni, a másik vizsgálati ciklust csak a tartampróba kezdetén és végén kell lefuttatni.
3.2.1.5. A különböző motor-utókezelő rendszercsaládok üzemeltetési programjai különbözhetnek egymástól.
3.2.1.6. Az üzemeltetési programok rövidebbek lehetnek, mint az élettartam, feltéve hogy a vizsgálati pontok száma a 3.5.2. szakasznak megfelelően lehetővé teszi a vizsgálati eredmények megfelelő extrapolálását. Mindenesetre a tartampróbára vonatkozó időszakok nem lehetnek rövidebbek, mint a 3.2.1.8. szakasz táblázatában meghatározottak.
3.2.1.7 A gyártónak meg kell határoznia a tartampróbára vonatkozó minimális időszak (vezetési idő) és a motor dinamométer-órái között alkalmazandó korrelációkat, például az üzemanyag-felhasználási korrelációt, a járműsebesség és motorfordulatszám közötti korrelációt stb.
3.2.1.8. A tartampróbára vonatkozó minimális időszakok
|
Annak a járműnek a kategóriája, amelybe a motort beépítik |
A tartampróbára vonatkozó minimális időszak |
Élettartam (Ezen irányelv cikke) |
|
N1 kategóriájú járművek |
100 000 km |
3. cikk (1) bekezdés a) pontja |
|
N2 kategóriájú járművek |
125 000 km |
3. cikk (1) bekezdés b) pontja |
|
N3 kategóriájú járművek 16 tonnát meg nem haladó műszakilag megengedett tömeggel |
125 000 km |
3. cikk (1) bekezdés b) pontja |
|
N3 kategóriájú járművek 16 tonnát meghaladó műszakilag megengedett tömeggel |
167 000 km |
3. cikk (1) bekezdés c) pontja |
|
M2 kategóriájú járművek |
100 000 km |
3. cikk (1) bekezdés a) pontja |
|
I, II, A és B osztályú, M3 kategóriájú járművek 7,5 tonnát meg nem haladó műszakilag megengedett tömeggel |
125 000 km |
3. cikk (1) bekezdés b) pontja |
|
III és B osztályú M3 kategóriájú járművek 7,5 tonnát meghaladó műszakilag megengedett tömeggel |
167 000 km |
3. cikk (1) bekezdés c) pontja |
3.2.1.9. Az üzemelés közbeni tartampróbát részletesen le kell írni a típus-jóváhagyási kérelemben, és bármilyen vizsgálat megkezdése előtt jelenteni kell a jóváhagyó hatóságnak.
3.2.2. Ha a típus-jóváhagyási hatóság úgy dönt, hogy az ESC- és ETC-vizsgálatokkal összefüggésben további méréseket kell elvégezni a gyártó által kiválasztott pontok között, akkor erről értesítenie kell a gyártót. A felülvizsgált üzemelés közbeni tartampróbát vagy a dinamométer-tartampróbát a gyártónak kell elkészítenie, és a jóváhagyó hatóságnak kell elfogadnia.
3.3. Motorvizsgálat
3.3.1. A tartampróba indítása
3.3.1.1. A gyártónak minden motor-utókezelő rendszercsalád esetében meg kell határoznia azt a motorfutási óraszámot, ami után a motor-utókezelő rendszer működése stabilizálódik. Ha a jóváhagyó hatóság megkívánja, a gyártó köteles az ezen meghatározáshoz használt adatokat és elemzést hozzáférhetővé tenni. Alternatívaként a gyártó azt is választhatja, hogy a motor-utókezelő rendszer stabilizálása érdekében 125 órán keresztül működteti a motort.
3.3.1.2. A 3.3.1.1. szakaszban meghatározott stabilizálási időszak lesz a tartampróba kezdete.
3.3.2. Futás alapján történő vizsgálat
3.3.2.1. A stabilizálás után a motor a fenti 3.2. szakasz szerint a gyártó által meghatározott tartampróba alapján működik. A tartampróbánál a gyártó által meghatározott, illetve – adott esetben – a jóváhagyó hatóság által a 3.2.2. szakasznak megfelelően előírt időközönként a motort az ESC- és ETC-vizsgálatok során vizsgálni kell a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátás és a részecskekibocsátás vonatkozásában. A 3.2. szakasznak megfelelően, ha megállapodás született arra nézve, hogy minden vizsgálati ponton csak egy vizsgálati ciklust (ESC vagy ETC) folytatnak le, a másik vizsgálati ciklust (ESC vagy ETC) a tartampróba kezdetén és végén le kell folytatni.
3.3.2.2. A tartampróba alatt a karbantartást a motoron a 4. szakasz szerint kell elvégezni.
3.3.2.3. A tartampróba alatt nem tervszerű megelőző motor- vagy járműkarbantartást lehet végezni, például, ha az OBD rendszer kimondottan olyan problémát jelzett, amelynek nyomán a hibajelző (MI) bekapcsolódott.
3.4. Jelentés
3.4.1. A tartampróba során végzett valamennyi szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat (ESC és ETC) eredményét hozzáférhetővé kell tenni a jóváhagyó hatóság számára. Ha bármely szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatot érvénytelennek nyilvánítanak, a gyártónak magyarázattal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy miért lett érvénytelen a vizsgálat. Ilyen esetben az ESC- és ETC-vizsgálatokon túlmenően a tartampróbától számított további 100 órán belül egy másik szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatsorozatot kell lefolytatni.
3.4.2. Ha egy gyártó a tartampróba során a romlási tényező megállapítása céljából vizsgál egy motort, a gyártónak nyilvántartásában valamennyi, a tartampróba alatt történő, a motort érintő szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatra és karbantartásra vonatkozó minden információt meg kell őriznie. Ezt az információt a tartampróba során végzett szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálati eredményekkel együtt be kell nyújtania a jóváhagyó hatósághoz.
3.5. A romlási tényező meghatározása
3.5.1. A tartampróba során az ESC és ETC-vizsgálatokkal mért valamennyi szennyező anyag esetében, és valamennyi vizsgálati ponton mért összes vizsgálati eredmény alapján egy „legjobban illeszkedő” regresszióanalízist kell elvégezni. Valamennyi szennyező anyagra vonatkozóan minden vizsgálati eredményt eggyel több tizedesjeggyel kell kifejezni, mint amennyivel az 2005/55/EK irányelv I. melléklete 6.2.1. szakaszának táblázataiban az arra a szennyező anyagra vonatkozó határértéket feltüntették. A 3.2. szakasznak megfelelően, ha arra született megállapodás, hogy minden vizsgálati ponton csak egy vizsgálati ciklust (ESC vagy ETC) folytatnak le, és a másik vizsgálati ciklust (ESC vagy ETC) a tartampróba kezdetén és végén kell lefolytatni, a regressziós analízist csak az összes vizsgálati ponton végzett vizsgálati ciklus vizsgálati eredményei alapján kell elvégezni.
3.5.2. A regressziós analízis alapján a gyártónak a 3.5.1. szakaszban meghatározottak szerint minden szennyező anyagra vonatkozóan a regressziós egyenlet extrapolációjával ki kell számítania a tervezett kibocsátási értékeket a tartampróba kezdetén és arra az élettartamra, amely a vizsgálat alá vetett motorra alkalmazandó.
3.5.3. A kipufogógáz-utókezelő rendszer nélküli motorok esetében a romlási tényező minden szennyező anyagra vonatkozóan az élettartam alatti és a tartampróba kezdetén tervezett kibocsátási érték különbsége.
A kipufogógáz-utókezelő rendszerrel felszerelt motorok esetében a romlási tényező minden szennyező anyagra vonatkozóan az élettartam időszaka alatti és a tartampróba kezdetén tervezett kibocsátási érték aránya.
A 3.2. szakasznak megfelelően, ha arra született megállapodás, hogy minden vizsgálati ponton csak egy vizsgálati ciklust (ESC vagy ETC) folytatnak le, és a másik vizsgálati ciklust (ESC vagy ETC) a tartampróba kezdetén és végén kell lefolytatni, az összes vizsgálati ponton végzett vizsgálati ciklusra vonatkozóan kiszámított romlási tényezőt kell alkalmazni a másik vizsgálati ciklusnál is, feltéve hogy a tartampróba kezdetén és végén mért értékek közötti összefüggés mindkét vizsgálati ciklus esetében egyforma.
3.5.4. A megfelelő vizsgálati ciklusok esetében minden szennyező anyagra vonatkozó romlási tényezőt rögzíteni kell a 2005/55/EK irányelv VI. melléklete 1. függelékének 1.5. szakaszában.
A romlási tényező meghatározásához a tartampróba használatának alternatívájaként a motorgyártók a következő romlási tényezők használatát is választhatják:
|
Motortípus |
Vizsgálati ciklus |
CO |
HC |
NMHC |
CH4 |
NOx |
PM |
|
Dízelolaj (1) |
ESC |
1,1 |
1,05 |
— |
— |
1,05 |
1,1 |
|
ETC |
1,1 |
1,05 |
— |
— |
1,05 |
1,1 |
|
|
Gázüzemű motor (1) |
ETC |
1,1 |
1,05 |
1,05 |
1,2 |
1,05 |
— |
3.6.1. A gyártó úgy is dönthet, hogy az egyik motorra vagy motor/utókezelő kombinációra meghatározott romlási tényezőt olyan motorokra vagy motor/utókezelő kombinációkra is kiterjeszti, amelyek a 2.1. szakaszban meghatározottak szerint nem esnek ugyanabba a motorcsalád-kategóriába. Ilyen esetben a gyártónak bizonyítania kell a jóváhagyó hatóság előtt, hogy az alapmotor vagy motor/utókezelő kombináció és az a motor vagy motor/utókezelő kombináció, amelyre a romlási tényezőket kiterjesztik, a járműre vonatkozóan ugyanolyan műszaki leírással és üzembe helyezési követelményekkel rendelkezik, valamint, hogy az ilyen motor vagy motor/utókezelő kombinációk szennyezőanyag-kibocsátása is ugyanolyan.
3.7. A gyártásmegfelelőség ellenőrzése
3.7.1. A szennyezőanyag-kibocsátás megfelelésére vonatkozó gyártásmegfelelőség ellenőrzése az 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 9. szakasza alapján történik.
3.7.2. A típusjóváhagyás időpontjában a gyártó úgy is dönthet, hogy egyidejűleg a szennyezőanyag-kibocsátást is méri, bármiféle kipufogógáz-utókezelő rendszer alkalmazása előtt. Így a gyártó kifejleszthet egy nem hivatalos romlási tényezőt külön a motorra és az utókezelő rendszerre vonatkozóan, amelyet a sorozatgyártás ellenőrzéséhez segítségként használhat.
3.7.3. A típusjóváhagyás céljából csak a gyártó által a 3.6.1. szakaszból elfogadott romlási tényezőket vagy a 3.5. szakasz szerint kialakított romlási tényezőket kell rögzíteni a 2005/55/EK irányelv VI. melléklete 1. függelékének 1.4. szakaszában.
4. KARBANTARTÁS
A tartampróba alatt a motoron végzett karbantartás vagy a romlási tényező meghatározásához használt bármely szükséges reagens megfelelő felhasználása vagy szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatban állóként vagy nem szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatban állóként került besorolásra, és ezek mindegyikét úgy is lehet osztályozni, hogy tervszerű megelőző vagy nem tervszerű megelőző. Bizonyos szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos karbantartást úgy is lehet osztályozni, mint kritikus szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos karbantartás.
4.1. Szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos karbantartás
4.1.1. Ez a szakasz a tartampróba végrehajtásának céljából és az új, nagy teherbírású járművek és nagy teherbírású motorok tulajdonosai számára nyújtott karbantartási utasításokba történő beemelés céljából végzett szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatban álló tervszerű megelőző karbantartást részletezi.
4.1.2. Minden, a tartampróba végrehajtása céljából végzett, szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos tervszerű megelőző karbantartásnak ugyanakkor, vagy ugyanolyan időközönként kell folynia, mint ahogy azt az új, nagy teherbírású jármű vagy nagy teherbírású motorok tulajdonosai számára nyújtott gyártói karbantartási utasítások részletezik. Ezt a karbantartási ütemezést a tartampróba menetrendje alapján szükség esetén frissíteni lehet, feltéve hogy a vizsgált motoron végzett művelet után a karbantartási ütemezésből karbantartási művelet nem került törlésre.
4.1.3. A motoron végzett valamennyi kibocsátással kapcsolatos karbantartás szükséges a vonatkozó szennyezőanyag-kibocsátási szabványoknak való használat közbeni megfelelőség biztosításához. A gyártónak a jóváhagyó hatóság számára olyan adatokat kell szolgáltatni, amelyek bizonyítják, hogy a tervszerű megelőző szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatban álló karbantartás műszakilag indokolt.
4.1.4. A motorgyártónak a következő tételekre vonatkozóan pontosan meg kell határoznia a beállítást, a tisztítást és a karbantartást (ha szükséges):
|
— |
A kipufogógáz-recirkulációs berendezés szűrői és hűtői |
|
— |
Pozitív forgattyúház-szellőzőszelep |
|
— |
Porlasztócsúcs (csak a tisztítás) |
|
— |
Porlasztók |
|
— |
Turbófeltöltő |
|
— |
Elektronikus motorszabályozó egység és az ahhoz kapcsolódó érzékelők és működtető szerkezetek |
|
— |
Részecskeszűrő-rendszer (beleértve a kapcsolódó alkatrészeket is) |
|
— |
Kipufogógáz-recirkulációs berendezés, beleértve a kapcsolódó szabályozószelepeket és csőrendszert |
|
— |
Bármely kipufogógáz-utókezelő berendezés. |
4.1.5. A karbantartás szempontjából a következő alkatrészek minősülnek kritikus szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatban álló tételeknek:
|
— |
Bármely kipufogógáz-utókezelő berendezés |
|
— |
Elektronikus motorszabályozó egység és az ahhoz kapcsolódó érzékelők és működtető szerkezetek |
|
— |
Kipufogógáz-recirkulációs berendezés, beleértve a kapcsolódó szűrőket, hűtőket, szabályozószelepeket és csőrendszert |
|
— |
Pozitív forgattyúház-szellőzőszelep. |
4.1.6. Minden kritikus szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos tervszerű megelőző karbantartás használat közben történő elvégzésének ésszerűen feltételezhetőnek kell lennie. A gyártónak ki kell mutatnia a jóváhagyó hatóság számára az ilyen karbantartás elvégzésének ésszerű valószínűségét a használat során, és ezt a kimutatást a tartampróba alatt végzett karbantartás előtt kell megtenni.
Elfogadottak azok a kritikus szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatban álló tervszerű megelőző karbantartási tételek, amelyek megfelelnek a 4.1.7.1. szakasztól a 4.1.7.4. szakaszig meghatározott bármely feltételnek, mint olyanok, amelyek esetében ésszerű valószínűséggel feltételezhető a karbantartás végrehajtása a használat során.
4.1.7.1. Adatokat kell szolgáltatni a szennyezőanyag-kibocsátás és a járműteljesítmény közötti összefüggésről, azaz arról, hogy a karbantartás hiányában bekövetkező szennyezőanyag-kibocsátásnövekedés nyomán a járműteljesítmény egyidejűleg a tipikus vezetési körülmények között elfogadhatatlan mértékig lecsökken.
4.1.7.2. Vizsgálati adatokat kell szolgáltatni, amelyek kimutatják, hogy 80 %-os megbízhatósági szinten az ilyen motorok 80 %-án elvégzik a kritikus karbantartási tétel használat közbeni karbantartását az ajánlott időpontban (időközökben).
4.1.7.3. Az ezen irányelvhez csatolt IV. melléklet 4.7. szakaszának követelményeivel összefüggésben egy jól látható jelzőberendezést kell elhelyezni a jármű műszerfalán, ami figyelmezteti a gépjárművezetőt, ha a karbantartás esedékes. A jelzőberendezésnek megfelelő távolság megtétele után vagy alkatrész-meghibásodás esetén jeleznie kell. A jelzőberendezésnek a motor üzemeltetési ideje alatt üzemben kell maradnia, és a kívánt karbantartás elvégzését megelőzően nem szabad törlődnie. A jelzés visszaállításának a karbantartási ütem során egy megkívánt lépésnek kell lennie. A rendszert nem szabad úgy kialakítani, hogy a motor megfelelő élettartama lejártával vagy azután kikapcsoljon.
4.1.7.4. Minden egyéb módszer, amelyet a jóváhagyó hatóság a használat során elvégzendő kritikus karbantartás ésszerű valószínűségeként meghatároz.
4.2. A tervszerű megelőző karbantartás változásai
4.2.1. A gyártó az általa a tartampróba alatt elvégezni kívánt, és ezáltal a nagy teljesítményű járművek és motorok tulajdonosai számára javasolt minden új tervszerű megelőző karbantartásra vonatkozóan köteles kérelmet benyújtani a jóváhagyó hatósághoz. A gyártónak csatolnia kell a javasolt új tervszerű megelőző karbantartás kategóriájára (a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatban álló, a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatban nem álló, kritikus vagy nem kritikus), valamint – szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatban álló karbantartás esetén – a karbantartások közötti maximális ésszerű időközökre vonatkozó ajánlását. A kérelemhez olyan adatokat kell csatolni, amelyek igazolják az új tervszerű megelőző karbantartás szükségességét és a karbantartási időközöket.
4.3. A szennyezőanyag-kibocsátáshoz nem kapcsolódó tervszerű megelőző karbantartás
4.3.1. Az ésszerű és műszakilag indokolt, szennyezőanyag-kibocsátáshoz nem kapcsolódó tervszerű megelőző karbantartást (pl. olajcsere, olajszűrőcsere, üzemanyagszűrő-csere, levegőszűrő-csere, hűtőrendszer-karbantartás, alapjárati fordulatszám beállítása, regulátor, motornyomaték, szelepholtjáték, porlasztó-holtjáték, időzítés, az ékszíj feszességének beállítása stb.) a tartampróbára kijelölt motorokon vagy járműveken a gyártó által a tulajdonos számára ajánlott minimális gyakoriság szerinti időközökben el lehet végezni (azaz nem a szigorú szervizre ajánlott időpontokban).
4.4. A tartampróba során a vizsgálatra kiválasztott motorok karbantartása
4.4.1. A tartampróba során a vizsgálatra kiválasztott motorok motoron, kibocsátáscsökkentő rendszeren vagy üzemanyag-rendszeren kívüli alkatrészeinek javítását csak részleges hiba vagy a motorrendszer hibás működése esetén szabad elvégezni.
4.4.2. Berendezést, műszereket vagy szerszámokat nem szabad használni a hibás működés, a rosszul beállított vagy hibás motoralkatrészek meghatározásához, kivéve ha ugyanaz vagy egyenértékű berendezés, ugyanazok vagy egyenértékű műszerek vagy szerszámok elérhetők a márkakereskedések vagy más szervizszolgálatok számára, és
|
— |
a tervszerű megelőző karbantartással összefüggésben ilyen alkatrészek esetében használják azokat, és |
|
— |
azokat a motor hibás működésének megállapítását követően használják. |
4.5. Kritikus szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatban álló nem tervszerű karbantartás
4.5.1. Egy megkívánt reagens felhasználása a tartampróba céljából, illetve az új nagy teljesítményű járművek vagy nagy teherbírású motorok tulajdonosai számára a gyártók által nyújtott karbantartási utasításokba történő beemelés céljából végzett kritikus szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos nem tervszerű karbantartásként határozható meg.
(1) Szükség esetén, valamint a tagállamok által szolgáltatott információ alapján a Bizottság a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően javasolhatja az ebben a táblázatban található romlási tényezők felülvizsgálatát.
III. MELLÉKLET
AZ ÜZEMELŐ JÁRMŰVEK/MOTOROK MEGFELELŐSÉGE
1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
1.1. A szennyezőanyag-kibocsátásra megadott típusjóváhagyásra történő hivatkozással intézkedések szükségesek a kibocsátáscsökkentő készülékek működőképességének igazolására a járműbe szerelt motor élettartama alatt, szokásos használati feltételek között (a megfelelően karbantartott és használt üzemelő járművek/motorok megfelelősége).
1.2. Ezen irányelv alkalmazásában ezeket az intézkedéseket a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.2.1. szakaszában található táblázatok B1., B2. vagy C. sora szerint típusjóváhagyott járművekre és motorokra vonatkozóan az ezen irányelv 3. cikkében meghatározott megfelelő élettartam szerinti időtartamon keresztül ellenőrizni kell.
1.3. Az üzemelő járművek/motorok megfelelőségének ellenőrzése a gyártó által a jóváhagyó hatóság számára szolgáltatott információk alapján történik, amely hatóság azokra a jellemző járművekre és motorokra vonatkozóan, amelyekre a gyártó elnyerte a típusjóváhagyást, szennyezőanyag-kibocsátási teljesítmény-ellenőrzést tart.
Ezen melléklet 1. ábrája bemutatja az üzem közbeni megfelelőség ellenőrzésének eljárását.
2. AZ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
2.1. A jóváhagyó hatóság az üzem közbeni megfelelősség ellenőrzését a gyártó birtokában lévő vonatkozó információk alapján, a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint a 70/156/EGK irányelv X. melléklete 1. és 2. szakaszában meghatározottakhoz hasonló eljárások szerint végzi.
Alternatívák még a gyártó által nyújtott üzem közbeni ellenőrzésről szóló jelentések, a jóváhagyó hatóság felügyeleti vizsgálata és/vagy egy tagállam által elvégzett felügyeleti vizsgálatról szóló információ. Az alkalmazandó eljárásokat a 3. szakasz tartalmazza.
3. ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSOK
Az üzem közbeni megfelelőségi ellenőrzést a gyártó által nyújtott információk alapján a jóváhagyó hatóság végzi. A gyártó üzem közbeni ellenőrzéséről (ISM) szóló jelentésnek igazolt és megfelelő vizsgálati jegyzőkönyvek alkalmazásával történő üzem közbeni motor- és járművizsgálaton kell alapulnia. Ezeknek az információknak (az ISM jelentésnek) a következőket kell tartalmazniuk, az ezekre való korlátozódás nélkül (lásd 3.1.1. szakasztól 3.1.13.szakaszig):
3.1.1. A gyártó neve és címe.
3.1.2. A gyártó információit felölelő területekre vonatkozóan a gyártó meghatalmazott képviselőjének neve, címe, telefon- és faxszáma, valamint e-mail címe.
3.1.3. A gyártó információjában szereplő motor modelljének neve(i).
3.1.4. Ahol szükséges, a gyártó információjában szereplő motortípusok listája, azaz a motor-utókezelő berendezéscsalád.
3.1.5. A jármű azonosítószámának (VIN) kódjai, amelyek az ellenőrzés részét képező motorral felszerelt járművekre alkalmazandóak.
1. ábra
3.1.6. Az üzemelő családon belüli motortípusokra alkalmazandó típusjóváhagyások száma, beleértve adott esetben minden kiterjesztés és területrögzítés/visszahívás (átdolgozás) számát.
3.1.7. A kiterjesztések részletezése, területrögzítések/visszahívások a gyártó információját érintő motorok típusjóváhagyásaira vonatkozóan (ha a jóváhagyó hatóság megkívánja).
3.1.8. Az az időtartam, amelynek során a gyártó információit összegyűjtötték.
3.1.9. A gyártó információjában szereplő motorgyártási időtartam (pl. „a 2005-ös naptári év során gyártott járművek vagy motorok”).
A gyártó eljárása az üzem közbeni megfelelőség ellenőrzésére, beleértve:
3.1.10.1. A jármű vagy motor helyének módszere
3.1.10.2. A járműre vagy motorra vonatkozó kiválasztási és elutasítási kritériumok
3.1.10.3. A programhoz használt vizsgálati típusok és eljárások
3.1.10.4. A gyártó üzem közbeni családcsoportra vonatkozó elfogadási/visszautasítási kritériumai
3.1.10.5. Az(ok) a földrajzi terület(ek), amely(ek)en belül a gyártó összegyűjtötte az információkat
3.1.10.6. Az alkalmazott mintaméret és mintavételi terv.
A gyártó üzem közbeni megfelelőségi eljárásának eredményei, beleértve:
3.1.11.1. A programba tartozó motorok azonosítása (függetlenül attól, hogy vizsgálták-e vagy sem). Az azonosítás a következőket tartalmazza:
|
— |
a modell neve |
|
— |
a jármű azonosítási száma (VIN) |
|
— |
motorszám |
|
— |
az ellenőrzés részét képező motorral felszerelt jármű forgalmi rendszáma |
|
— |
gyártási idő |
|
— |
a régió, ahol a járművet használják (ha ismert) |
|
— |
a jármű használatának típusa (ha ismert), azaz városi szállítás, hosszú táv stb. |
3.1.11.2. Egy jármű vagy motor mintából való kizárásának oka(i) (pl. ha egy jármű egy évnél rövidebb ideig volt használatban, a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatban álló karbantartás nem megfelelő, bizonyítható a szokásos járműhasználathoz képest magasabb kéntartalmú üzemanyag használata, a kibocsátáscsökkentő berendezés nem felel meg a típusjóváhagyásnak). Az elutasítás okának megalapozottnak kell lennie (pl. a karbantartási utasítások be nem tartásának természete stb.). Egy járművet nem lehet kizárólag azon az alapon kizárni, hogy az AECS-t esetleg túlzott mértékben alkalmazták.
3.1.11.3. A mintában részt vevő valamennyi motorra vonatkozóan szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos szervízelési és karbantartási előzmény (beleértve az átalakításokat is).
3.1.11.4. A mintában részt vevő valamennyi motorra vonatkozó javítási előzmény (ha ismert).
3.1.11.5. Vizsgálati adatok, beleértve:
|
a) |
a vizsgálat időpontja |
|
b) |
a vizsgálat helye |
|
c) |
ahol szükséges, az ellenőrzés által érintett motorral felszerelt jármű távolságmérője |
|
d) |
a vizsgálathoz használt üzemanyagra vonatkozó előírások (pl. a vizsgálathoz használt referencia-üzemanyag vagy piaci üzemanyag) |
|
e) |
vizsgálati feltételek (hőmérséklet, nedvességtartalom, motorfékpad tehetetlenségi súlya) |
|
f) |
a motorfékpad beállításai (pl. teljesítménybeállítás) |
|
g) |
ezen melléklet 4. szakaszának megfelelő ESC-, ETC- és ELR-vizsgálatokon végzett szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálati eredmények. Legalább öt motort kell vizsgálni |
|
h) |
a fenti g) pont alternatívájaként a vizsgálatot egy másik jegyzőkönyv használatával is el lehet végezni. Az ilyen vizsgálat alapján kimutatott üzem közbeni működőképesség meglétét a típusjóváhagyó eljárással együtt a gyártónak be kell jelentenie és bizonyítania kell (a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 3. és 4. szakasza). |
3.1.12. Az OBD rendszer jelzéseinek rögzítése.
Az elégethető reagens alkalmazására vonatkozó tapasztalatok rögzítése. A jelentéseknek részletezniük kell a következőket, de nem kell kizárólagosan ezekre korlátozódniuk: a reagens töltésének, újratöltésének és felhasználásának kezelésére, valamint a töltőberendezések kezelésére és különösen az ideiglenes teljesítménykorlátozók használat közbeni működésbe hozásának és más hibajelenségeknek a gyakoriságára, a hibajelző aktiválására és az elégethető reagens hiányával összefüggő hibakód rögzítésére vonatkozó kezelői tapasztalatokat.
3.1.13.1. A gyártónak használat közbeni jelentéseket és hibajelentéseket kell bemutatnia. A gyártónak jelentenie kell a szavatossági igényeket és azok természetét, valamint a hibajelző bekapcsolására/kikapcsolására vonatkozó belső jelzéseket és az elégethető reagens hiányával összefüggő hibakód rögzítését, továbbá a motor teljesítménykorlátozó bekapcsolását/kikapcsolását (lásd a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.5.5. szakasza).
3.2. A gyártó által összegyűjtött információknak kellőképpen átfogóaknak kell lenniük annak érdekében, hogy az ezen irányelv 3. cikkében meghatározott megfelelő tartósság/élettartam alatti szokásos feltételek közötti és a gyártó földrajzi terjeszkedésére jellemző módon történő üzemelés közbeni teljesítmény biztosítva legyen.
3.3. A gyártó esetleg a 3.1.11.5. szakasz g) pontjában megadottnál kevesebb motort/járművet magában foglaló üzem közbeni ellenőrzést kíván lefolytatni a 3.1.11.5. szakasz h) pontjában meghatározott eljárás alkalmazásával. Ennek oka az lehet, hogy a jelentéssel érintett motorcsaládban (motorcsaládokban) lévő motorok száma alacsony. A feltételekről előzetesen meg kell állapodni a jóváhagyó hatósággal.
3.4. Az ebben a szakaszban említett ellenőrzésre vonatkozó jelentés alapján a jóváhagyó hatóság köteles vagy:
|
— |
arról határozni, hogy egy motortípus vagy motorcsalád üzem közbeni megfelelősége kielégítő, és ezért nem hoz további intézkedéseket |
|
— |
arról határozni, hogy a gyártó által meghatározott adatok nem elegendőek a döntés meghozatalához, és a gyártótól további információkat és/vagy vizsgálati adatokat kérni. Ha szükséges, és a motor típusjóváhagyásától függően az ilyen pótlólagos vizsgálati adatoknak tartalmazniuk kell az ESC, ELR, és ETC-vizsgálatok, vagy a 3.1.11.5. szakasz h) pontjának megfelelő egyéb elfogadott eljárások eredményeit |
|
— |
arról határozni, hogy egy motorcsalád üzem közbeni megfelelősége nem kielégítő, és igazoló vizsgálatot végeztetni az ezen melléklet 5. szakaszának megfelelően a motorcsaládból vett motorok mintáján. |
3.5. Tagállam végezhet az ebben a szakaszban kifejtett ellenőrző eljáráson alapuló igazoló vizsgálatot, és jelentést készíthet arról. A beszerzésre, karbantartásra és a gyártónak a műveletekben való részvételére vonatkozó információkat rögzíteni lehet. A tagállam a 3.1.11.5. szakasz h) pontjának megfelelően használhat továbbá alternatív szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálati jegyzőkönyveket is.
3.6. A jóváhagyó hatóság a tagállam által lefolytatott és jelentett ellenőrző vizsgálatot elfogadhatja a 3.4. szakasznak megfelelő határozat alapjaként.
3.7. Amennyiben a gyártó visszahívással önkéntes javítási műveletet kíván lefolytatni, azt jelentenie kell a jóváhagyó hatóság és a szóban forgó motorok/járművek üzemben tartási helyének megfelelő tagország(ok) felé. A gyártónak a művelet lefolytatására vonatkozó döntés meghozatalakor, majd a visszahívás megkezdésétől rendszeresen jelentést kell benyújtania, megjelölve a művelet részleteit, és leírva a műveletben részt vevő motorok/járművek csoportját. Az ezen melléklet 7. szakaszának vonatkozó részletei alkalmazhatók.
4. SZENNYEZŐANYAG-KIBOCSÁTÁSI VIZSGÁLATOK
4.1. A motorcsaládból kiválasztott motort a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátásra és a részecskekibocsátásra vonatkozóan ESC- és ETC-vizsgálati ciklusokkal, valamint a füstkibocsátásra vonatkozóan ELR-vizsgálati ciklussal kell vizsgálni. A motornak az ettől a típusú motortól elvárható használati típusra jellemzőnek kell lennie, és egy szokásos használatú járműből kell, hogy származzon. A motor/jármű beszerzésének, felülvizsgálatának és helyreállító karbantartásának a 3. szakaszban részletezettek szerinti jegyzőkönyv alapján kell történnie, és ezeket dokumentálni kell.
A II. melléklet 4. szakaszában említett megfelelő tervszerű megelőző karbantartást kell a motoron elvégezni.
4.2. Az ESC-, ETC- és ELR-vizsgálatokkal meghatározott szennyezőanyag-kibocsátási értékeket a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.2.1. szakaszának táblázataiban szereplő, az arra a szennyező anyagra vonatkozó határértéknél eggyel több tizedesjeggyel kell megadni.
5. IGAZOLÓ VIZSGÁLAT
Igazoló vizsgálatot egy motorcsalád üzem közbeni kibocsátási működőképességének igazolása céljából végeznek.
5.1.1. Ha a jóváhagyó hatóság a 3.4. szakasz alapján vagy az elégtelen üzem közbeni megfelelőségről kapott bizonyíték alapján, például a 3.5. szakaszban foglaltak szerint nem elégedett a gyártó ISM-ével, akkor utasíthatja a gyártót, hogy igazolás céljából végezzen vizsgálatot. A jóváhagyó hatóság a gyártó által benyújtott igazoló vizsgálati jelentést megvizsgálja.
5.1.2. A jóváhagyó hatóság igazoló vizsgálatot végezhet.
5.2. Az igazoló vizsgálatnak a 4. szakaszban részletezettek szerint ESC-, ETC- és ELR-vizsgálati motorokra alkalmazhatónak kell lennie. A jellemző motorok vizsgálatához azokat ki kell szerelni a szokásos feltételek között használt járművekből, és így kell vizsgálni azokat. Alternatívaként a jóváhagyó hatóság előzetes engedélyével a gyártó vizsgálhatja használatban lévő járművek kibocsátáscsökkentő alkatrészeit is, miután azokat kiszerelték, áttették és beszerelték rendeltetésszerűen használt és jellemző motorba (motorokba). Minden vizsgálatsorozat esetében ugyanazt a kibocsátáscsökkentő alkatrészcsomagot kell kiválasztani. A kiválasztás okát meg kell jelölni.
5.3. Egy vizsgálati eredmény akkor tekinthető nem kielégítőnek, ha az ugyanazt a motorcsaládot képviselő két vagy több motor vizsgálataiból származó, bármely szabályozott szennyezőanyag-összetevőre vonatkozó eredmény a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.2.1. szakaszában meghatározott határértéket jelentősen meghaladja.
6. A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK
6.1. Ha a jóváhagyó hatóság nem elégedett a gyártó által szolgáltatott információval vagy vizsgálati adatokkal, és az 5. szakasz szerint elvégzett igazoló motorvizsgálat vagy egy tagállam által végzett igazoló vizsgálat alapján (6.3. szakasz) megbizonyosodik arról, hogy egy motortípus nem felel meg ezen rendelkezések követelményeinek, a jóváhagyó hatóság köteles felkérni a gyártót, hogy terjesszen elő egy javító intézkedési tervet a meg nem felelés orvoslására.
6.2. Ebben az esetben a 8. szakasszal összhangban a 11. cikk (2) bekezdésében és a 70/156/EGK irányelvhez csatolt X. mellékletben (vagy a keretirányelvben) említett javító intézkedések kiterjednek az ugyanolyan járműtípushoz tartozó üzemelő motorokra is, amelyek valószínűleg ugyanazzal a hibával rendelkeznek.
Ahhoz, hogy a gyártó által bemutatott javító intézkedések érvényesek legyenek, a jóváhagyó hatóságnak el kell fogadnia azokat. A gyártó felelős azért, hogy a javítási terv az elfogadott tervnek megfelelően kerüljön végrehajtásra.
A jóváhagyó hatóság határozatáról 30 napon belül köteles értesíteni valamennyi tagállamot. A tagállamok kérhetik, hogy minden, a területükön regisztrált egyforma típusú motorra vonatkozóan ugyanazt a javító intézkedési tervet alkalmazzák.
6.3. Ha egy tagállam megállapította, hogy egy motortípus nem felel meg az ezen melléklet alapján alkalmazandó követelményeknek, akkor a 70/156/EGK irányelv 11. cikke (3) bekezdésének követelményeivel összhangban azt haladéktalanul közölnie kell azzal a tagállammal, amely az eredeti típusjóváhagyást megadta.
Ezt követően a 70/156/EGK irányelv 11. cikke (6) bekezdése rendelkezésének megfelelően a tagállam illetékes hatósága, amely megadta az eredeti típusjóváhagyást, köteles értesíteni a gyártót, hogy egy motortípus nem felel meg ezen rendelkezések követelményeinek, és hogy intézkedéseket várnak a gyártótól. A gyártó ezen értesítéstől számított két hónapon belül köteles a hatóság számára benyújtani egy, a hibák kijavítását célzó intézkedési tervet, amelynek lényegét tekintve meg kell felelnie a 7. szakasz követelményeinek. Az eredeti típusjóváhagyást megadó illetékes hatóságnak az intézkedési tervről és annak kivitelezéséről szóló megállapodás biztosítása érdekében két hónapon belül konzultálnia kell a gyártóval. Ha az eredeti típusjóváhagyást kiadó illetékes hatóság megállapítja, hogy nem lehet megállapodást elérni, akkor a 70/156/EGK irányelv 11. cikkének (3) és (4) bekezdése szerinti eljárást kell kezdeményezni.
7. A JAVÍTÓ INTÉZKEDÉSEK TERVE
7.1. A 6.1. szakasz alapján megkövetelt javító intézkedések tervének a 6.1. szakaszban hivatkozott bejelentés időpontját követő 60 munkanapon belül kell beérkeznie a jóváhagyó hatósághoz. A jóváhagyó hatóságnak 30 munkanapon belül közölnie kell, hogy jóváhagyja-e vagy sem a javító intézkedések tervét. Mindazonáltal ha a gyártó az illetékes jóváhagyó hatóság számára kielégítően bizonyítani tudja, hogy a meg nem felelés vizsgálatához több időre van szükség annak érdekében, hogy a javító intézkedések tervét benyújtsa, a határidő meghosszabbítható.
7.2. A javító intézkedéseknek minden olyan motorra ki kell terjedniük, amelynél valószínű ugyanannak a hibának a megléte. Mérlegelni kell a típus-jóváhagyási dokumentáció módosításának szükségességét.
7.3. A gyártónak be kell nyújtania egy példányt a javító intézkedések tervére vonatkozó valamennyi levelezésből, nyilvántartást kell vezetnie a visszahívási intézkedésekről, és rendszeres helyzetjelentést kell adnia a jóváhagyó hatóságnak.
A javító intézkedések tervének tartalmaznia kell a 7.4.1–7.4.11. szakaszban előírt követelményeket. A gyártónak a javító intézkedések tervét egyedi azonosítási névvel vagy számmal kell ellátnia.
7.4.1. A javító intézkedések tervében szereplő valamennyi motortípus leírása.
7.4.2. A motorok megfelelőségének biztosításához elvégzendő egyedi módosítások, változtatások, javítások, kiigazítások, beállítások vagy más átalakítások leírása, amely tartalmazza a gyártónak a meg nem felelés kiküszöbölése érdekében teendő sajátos intézkedésekre vonatkozó döntését alátámasztó adatok és a műszaki tanulmányok rövid összefoglalását is.
7.4.3. Annak a módszernek a leírása, amellyel a gyártó értesíti a motor- vagy jármű- tulajdonosokat a javító intézkedésekről.
7.4.4. A helyes karbantartás vagy üzemeltetés leírása, adott esetben, amelyet a gyártó a javító intézkedések terve alapján történő javításra való alkalmasság feltételeként határoz meg, és a gyártó indokainak magyarázata arra vonatkozóan, hogy miért köti ki ezeket a feltételeket. Csak akkor lehet karbantartási vagy használati feltételeket kikötni, ha azok bizonyíthatóan kapcsolódnak a nem megfelelőséghez és a javító intézkedésekhez.
7.4.5. A nem megfelelőség helyesbítésének elnyeréséhez szükséges, a motortulajdonos által követendő eljárás leírása. Ennek tartalmaznia kell azt az időpontot, amely után a javító intézkedéseket foganatosítják, azt a becsült időt, amelyre a műhelynek szüksége lehet a javítás elvégzéséhez, és hogy hol lehet ezeket a javításokat elvégezni. A javítást célszerűen, a jármű beszállítása után ésszerű időn belül kell elvégezni.
7.4.6. A jármű tulajdonosának átadott tájékoztatás másolata.
7.4.7. Annak a rendszernek a rövid leírása, amit a gyártó a javító intézkedés teljesítéséhez szükséges alkatrészek vagy rendszerek megfelelő szállításának biztosítása érdekében alkalmaz. Jelezni kell, hogy mikor lesz megfelelő ellátás az alkatrészekből vagy rendszerekből ahhoz, hogy a javító intézkedések végrehajtását meg lehessen kezdeni.
7.4.8. A javítást végző személyeknek megküldendő valamennyi utasítás másolata.
7.4.9. A javító intézkedések tervében foglalt javasolt javító intézkedéseknek az érintett valamennyi motortípus szennyezőanyag-kibocsátására, üzemanyag-fogyasztására, kezelhetőségére és biztonságára gyakorolt hatásának leírása, a következtetéseket alátámasztó adatokkal, műszaki tanulmányokkal stb.
7.4.10. A jóváhagyó hatóság által a javító intézkedések tervének kiértékeléséhez ésszerű megfontolásokból szükségesnek ítélt minden más információ, jelentés vagy adat.
7.4.11. Ahol a javító intézkedések visszahívást is magukban foglalnak, a javítás nyilvántartására szolgáló módszer leírását be kell nyújtani a jóváhagyó hatóság számára. Címke használata esetén mintát kell benyújtani.
7.5. A gyártótól megkövetelhető, hogy ésszerűen tervezett és szükséges vizsgálatokat végezzen a javasolt változtatás, javítás vagy módosítás által érintett alkatrészeken és motorokon, a változtatás, javítás vagy módosítás hatékonyságának bizonyítása érdekében.
7.6. A gyártó felelős minden visszahívott és javított motorra vagy járműre, valamint a javítást végző műhelyre vonatkozó dokumentáció megőrzéséért. A jóváhagyó hatóság kérésére a javító intézkedések tervének végrehajtásától számított 5 évig hozzáférést kell biztosítani a dokumentációhoz.
7.7. A javítást és/vagy módosítást vagy új berendezések beépítését a gyártó által a motor tulajdonosának átadott tanúsítványban kell rögzíteni.
IV. MELLÉKLET
FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI RENDSZEREK (OBD)
1. BEVEZETÉS
Ez a melléklet a gépjárművek kibocsátáscsökkentésére szolgáló fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszerre vonatkozó egyedi rendelkezéseit írja le.
2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
E melléklet alkalmazásában a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 2. szakaszában megadottakon kívül a következő fogalommeghatározások is érvényesek:
„bemelegítési ciklus”: olyan elegendő motorüzem, amely alatt a hűtőfolyadék hőmérséklete a motor beindítási hőmérsékletéről legalább 22 K-nel, legalább 343 K (70 °C) hőmérsékletre nő;
„hozzáférés”: az OBD minden, a szennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos adatára vonatkozó hozzáférhetőség, beleértve a szennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos járműrészek felülvizsgálatához, diagnózisához, szervizeléséhez vagy javításához szükséges valamennyi hibakódot, amely a szabványos diagnosztikai csatlakozó soros felületén keresztül valósul meg;
„hiányosság”: a motor OBD rendszere szempontjából azt jelenti, ha az ellenőrzött alkatrészek vagy rendszerek közül legfeljebb kettő olyan ideiglenes vagy állandó üzemelési jellemzőket mutat, amelyek hátrányosan befolyásolják ezen alkatrészeknek az OBD által történő, egyébként hatékony ellenőrzését, vagy nem felelnek meg az OBD-vel szemben támasztott valamennyi egyéb részletes követelménynek. Az ilyen hiányossággal rendelkező motorok vagy járművek motorjaik vonatkozásában ezen melléklet 4.3. szakasza szerint kaphatnak típusjóváhagyást, nyilvántartásba vehetők és eladhatók;
„elhasznált alkatrész/rendszer”: olyan motor- vagy kipufogógáz-utókezelő alkatrész vagy rendszer, amelyet a gyártó szándékoltan, ellenőrzött módon, az OBD rendszeren végzendő típus-jóváhagyási vizsgálat céljával elhasznált;
„OBD-vizsgálati ciklus”: olyan vezetési ciklus, amely az ESC vizsgálati ciklus egy változata, és a 2005/55/EK irányelv III. melléklete 1. függelékének 2.7.1. szakaszában leírt 13 egyedi üzemmódból áll, de az egyes üzemmódokat csökkentett, 60 másodperces időtartamban kell végrehajtani;
„üzemeltetési sorozat”: a hibajelző (MI) működtetéséhez szükséges feltételek meghatározásához használt üzemeltetési sorozat. A sorozat a motor indításából, az üzemelési szakaszból, a motor leállításából és a következő indításig eltelt időből áll, mialatt folyik az OBD által végzett ellenőrzés, és kimutatható az esetleges hibás működés;
„előkondicionáló ciklus”: legalább három, egymás után következő OBD-vizsgálati ciklus vagy szennyezőanyag-kibocsátási ciklus lefuttatása a motorműködés, a szennyezőanyag-kibocsátási rendszer és az OBD-ellenőrzési készenlét stabilitásának elérése érdekében;
„javítási információk”: minden, a motor diagnózisához, szervizeléséhez, felülvizsgálatához, időszakos ellenőrzéséhez vagy javításához szükséges, a gyártók által a meghatalmazott forgalmazók/javítóműhelyek számára nyújtott információ. Ezek az információk szükség szerint magukban foglalják a szervizelési kézikönyveket, a műszaki útmutatókat, a diagnózisra vonatkozó információkat (például a mérésekre vonatkozó elméleti legkisebb és legnagyobb értékeket), a huzalozási rajzokat, a motortípusra alkalmazandó szoftverkalibrálási azonosítószámot, a jármű gyártójának előírásaival összhangban lévő, az elektronikus rendszerek szoftvereinek frissítéséhez szükséges információt, az egyedi és a különleges esetekre vonatkozó rendelkezéseket, a szerszámokra és a berendezésekre vonatkozó információkat, az adatrögzítési információkat és a kétirányú ellenőrzési és vizsgálati adatokat. A gyártó nem kötelezhető olyan információ hozzáférhetővé tételére, amelyet a szellemi tulajdonjog véd vagy a gyártó és/vagy az OEM-szállítók egyedi know-how-ját képezi; ebben az esetben sem szabad azonban a szükséges műszaki információt indokolatlanul visszatartani;
„szabványosított”: az OBD által képzett valamennyi, a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos adatot (olvasóeszköz használata esetén az adatáramot), beleértve az alkalmazott hibakódokat is, kizárólag az ipari szabványoknak megfelelően szabad előállítani, amelyek annál fogva, hogy a formátum és a megengedett beállítások pontosan meghatározottak, a gépjárműiparban maximális harmonizációs szintet biztosítanak, és amelyek használatát ez az irányelv kifejezetten megengedi;
„korlátlan”:
|
— |
olyan hozzáférés, amely nem függ semmiféle olyan hozzáférési kódtól, amely csak a gyártótól szerezhető be, illetőleg más hasonló eszköztől, vagy |
|
— |
olyan hozzáférés, amely lehetővé teszi az előállított adatok kiértékelését anélkül, hogy bármilyen egyedi dekódolási információra szükség lenne, kivéve ha maga ez az információ szabványosított. |
3. KÖVETELMÉNYEK ÉS VIZSGÁLATOK
3.1. Általános követelmények
3.1.1. Az OBD rendszereket úgy kell kialakítani, legyártani és a járműbe beépíteni, hogy a jármű alkalmas legyen a motor teljes élettartama alatt a hibás működés egyes típusainak felismerésére. Ennek a célkitűzésnek az eléréséhez a jóváhagyó hatóságnak el kell fogadnia, hogy azok a motorok, amelyeket a 3. cikkben meghatározott vonatkozó tartóssági időszakot meghaladóan használtak, OBD rendszerük teljesítőképességét tekintve bizonyos mértékű romlást mutathatnak, aminek következtében előfordulhat, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás túllépi az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában meghatározott OBD-küszöbértékeket, mielőtt az OBD rendszer a meghibásodásról jelzést adna a jármű vezetőjének.
A motor minden beindításakor kezdeményezni kell az előírt diagnosztikai ellenőrzéseket, és legalább egyszer teljes mértékben végre is kell őket hajtani, feltéve hogy a megfelelő vizsgálati feltételek teljesülnek. A vizsgálati feltételeket úgy kell kiválasztani, hogy megfeleljenek az ezen melléklet 1. függelékének 2. szakaszában meghatározott vizsgálat leírásában bemutatott vezetési feltételeknek.
3.1.2.1. A gyártó nem köteles aktiválni kizárólag az OBD-nek a jármű üzemeltetési feltételei között történő funkcionális ellenőrzése céljából azt az alkatrészt vagy rendszert, amely szokásos esetben nem lenne aktív (például a deNOx-rendszer vagy a kombinált deNOx-részecskeszűrő reagenstartály-fűtőjét aktiválni, ha ez a rendszer a szokásos körülmények között nem aktív).
3.1.3. Az OBD magában foglalhat olyan berendezéseket, amelyek a hibás működés megállapítása és a hibás működésről tévesen adott jelzés kockázatának minimalizálása céljából mérnek vagy érzékelnek üzemeltetési változókat (például a jármű sebességét, a motor fordulatszámát, az alkalmazott sebességfokozatot, a hőmérsékletet, a beszívott levegőt vagy más paramétereket), illetőleg reagálnak azokra. Ezek a berendezések nem számítanak hatástalanító berendezésnek.
3.1.4. Az OBD rendszerhez történő, a motor felülvizsgálatához, diagnózisához, szervizeléséhez vagy javításához szükséges hozzáférésnek korlátlannak és szabványosítottnak kell lennie. A szennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos hibakódoknak az ezen melléklet 6.8.5. szakaszában leírtakkal összhangban kell lenniük.
3.2. Az OBD követelményei az 1. szakaszban
3.2.1. Az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében megadott időponttól kezdődőden minden dízelmotor és minden dízelmotorral felszerelt jármű OBD rendszerének jeleznie kell a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos alkatrészek vagy rendszerek meghibásodását, ha ez a meghibásodás azt eredményezi, hogy a szennyező anyagok kibocsátása az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában megadott vonatkozó OBD-küszöbértékek fölé nő.
Az 1. szakasz követelményeinek kielégítése során az OBD rendszer folyamatosan ellenőrizze:
3.2.2.1. a külön házban felszerelt, deNOx-rendszer vagy részecskeszűrő részét képező vagy nem képező katalizátor teljes eltávolítását;
3.2.2.2. az esetleges deNOx-rendszer hatékonyságának csökkenését kizárólag a NOx-kibocsátásra vonatkozóan;
3.2.2.3. az esetleges részecskeszűrő hatékonyságának csökkenését kizárólag a légszennyező részecskék kibocsátására vonatkozóan;
3.2.2.4. az esetleges kombinált deNOx-részecskeszűrő hatékonyságának csökkenését a NOx és a légszennyező részecskék kibocsátásra vonatkozóan.
3.2.3. Jelentős működési hiba
3.2.3.1. A határértékeknek a 3.2.2.1–3.2.2.4. szakaszoknak megfelelő folyamatos ellenőrzése helyett a dízelmotorok OBD rendszere ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban folyamatosan ellenőrizheti a következő alkatrészek jelentős működési hibáját:
|
— |
a külön házban felszerelt, deNOx-rendszer vagy részecskeszűrő részét képező vagy nem képező katalizátorét |
|
— |
az esetleges deNOx-rendszerét |
|
— |
az esetleges részecskeszűrőét |
|
— |
a deNOx-részecskeszűrő rendszerét. |
3.2.3.2. A deNOx-rendszerrel felszerelt motorok esetében az ellenőrizendő jelentős működési hibákra példa a rendszer teljes eltávolítása vagy meghamisított rendszerre történő kicserélése (mindkettő szándékosan előidézett jelentős működési hiba), a deNOx-rendszer működéséhez szükséges reagens hiánya, az SCR valamely elektromos alkatrészének meghibásodása, a deNOx-rendszer valamely alkatrészének (például az érzékelők és az indítószerkezetek, az adagolásszabályozó egység) elektromos meghibásodása, beleértve az esetleges reagensfűtő rendszerét is, a reagensadagoló rendszer meghibásodása (például hiányzó levegőadagolás, eltömődött fúvóka, az adagoló szivattyú meghibásodása).
3.2.3.3. Részecskeszűrővel felszerelt motorok esetében az ellenőrizendő jelentős működési hibákra példa a részecskecsapda táptalajának jelentős mértékű megolvadása vagy a csapda eltömődése oly módon, hogy a nyomás eltér a gyártó által előírt tartománytól, a részecskeszűrő valamely alkatrészének (például az érzékelők és az indítószerkezetek, az adagolásszabályozó egység) elektromos meghibásodása, az esetleges reagensadagoló rendszer bármely meghibásodása (például eltömődött fúvóka, az adagoló szivattyú meghibásodása).
3.2.4. A gyártó kimutathatja a jóváhagyó hatóság felé, hogy bizonyos alkatrészeket vagy rendszereket nem szükséges folyamatosan ellenőrizni, ha teljes meghibásodásuk vagy eltávolításuk esetén az ezen melléklet 1. függelékének 1.1. szakaszában meghatározott ciklus alatt mért szennyezőanyag-kibocsátás nem haladja meg az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában az OBD 1. szakaszára megadott küszöbértékeket. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a kipufogógáz-visszakeringető (EGR) készülékre, a deNOx-rendszerre, a részecskeszűrőre vagy a kombinált deNOx-részecskeszűrő rendszerre, továbbá azokra az alkatrészekre vagy rendszerekre, amelyeket a jelentős működési hiba tekintetében ellenőriznek.
3.3. Az OBD követelményei a 2. szakaszban
3.3.1. Az ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében megadott időponttól kezdődően minden dízelmotor és gázüzemű motor, továbbá minden, dízelmotorral vagy gázüzemű motorral felszerelt jármű OBD rendszerének jeleznie kell a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos alkatrészek vagy rendszerek meghibásodását, ha ez a meghibásodás azt eredményezi, hogy a szennyező anyagok kibocsátása az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában megadott vonatkozó OBD-küszöbértékek fölé nő.
Az OBD rendszer vegye figyelembe a motorrendszer elektronikus vezérlőegysége(i) (EECU) és bármely más erőátviteli vagy járműszabályozó egység közötti kommunikációs felületet, ha a kicserélt adatok befolyásolják a kibocsátáscsökkentés megfelelő működését. Az OBD rendszernek diagnosztizálnia kell az EECU és az említett alkatrészek kapcsolatát megvalósító eszköz közötti kapcsolat épségét (például a kommunikációs sínt).
A 2. szakasz követelményeinek kielégítése során az OBD rendszer folyamatosan ellenőrizze:
3.3.2.1. a külön házban felszerelt, deNOx-rendszer vagy részecskeszűrő részét képező vagy nem képező katalizátor hatékonyságának csökkenését;
3.3.2.2. az esetleges deNOx-rendszer hatékonyságának csökkenését kizárólag a NOx-kibocsátásra vonatkozóan;
3.3.2.3. az esetleges részecskeszűrő hatékonyságának csökkenését kizárólag a légszennyező részecskék kibocsátására vonatkozóan;
3.3.2.4. az esetleges kombinált deNOx-részecskeszűrő hatékonyságának csökkenését a NOx és a légszennyező részecskék kibocsátásra vonatkozóan;
3.3.2.5. a motor elektronikus vezérlőegysége (EECU) és bármely más erőátviteli rendszer vagy a jármű elektromos vagy elektronikus rendszere (például az átvitelvezérlő egység (TECU)) közötti felületet az elektromos kapcsolat megszűnése szempontjából.
3.3.3. A gyártó kimutathatja a jóváhagyó hatóság felé, hogy bizonyos alkatrészeket vagy rendszereket nem szükséges folyamatosan ellenőrizni, ha teljes meghibásodásuk vagy eltávolításuk esetén az ezen melléklet 1. függelékének 1.1. szakaszában meghatározott ciklus alatt mért szennyezőanyag-kibocsátás nem haladja meg az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában az OBD 2. szakaszára megadott küszöbértékeket. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a kipufogógáz-visszakeringető (EGR) készülékre, a deNOx-rendszerre, a részecskeszűrőre vagy a kombinált deNOx-részecskeszűrő rendszerre.
3.4. Az 1. és a 2. szakasz követelményei
Az 1. és a 2. szakasz követelményeinek kielégítése során az OBD rendszer folyamatosan ellenőrizze:
3.4.1.1. a tüzelőanyag-befecskendező rendszer elektronikáját, valamint a tüzelőanyag-adagolás mennyiségét és időzítését szabályozó egységeket az áramkör folytonossága (az áramkör megszakadása vagy rövidzárlat) és a teljes működési hiba szempontjából;
3.4.1.2. a motor és a kipufogógáz-utókezelő rendszer szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos minden más olyan alkatrészét vagy rendszerét, amely számítógéphez kapcsolódik, és amelynek zavara a kipufogócsőben az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában megadott OBD-küszöbértékeket meghaladó szennyezőanyag-kibocsátást eredményezne. Az ellenőrzés terjedjen ki legalább a kipufogógáz-visszakeringető (ECR) rendszerre, a levegő tömegárama, a levegő térfogatárama (és hőmérséklete), a feltöltési nyomás és a kipufogó-gyűjtőcsőnél érvényes bejövő nyomás ellenőrzésére és szabályozására szolgáló rendszerekre és alkatrészekre (továbbá a megfelelő érzékelőkre, amelyek lehetővé teszik e funkciók elvégzését), a deNOx-rendszer érzékelőire és indítószerkezeteire, valamint az elektronikusan aktiválható aktív részecskeszűrő érzékelőire és indítószerkezeteire;
3.4.1.3. a motor és a kipufogógáz-utókezelő rendszer szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos minden más olyan alkatrészét vagy rendszerét, amely elektronikus szabályozó egységhez kapcsolódik, folyamatosan ellenőrizni kell az elektromos szétkapcsolásra vonatkozóan, hacsak az ellenőrzés másképp nem valósul meg.
3.4.1.4. Az elégő reagenssel működő utókezelő berendezéssel felszerelt motorok esetében az OBD rendszer folyamatosan ellenőrizze:
|
— |
bármely szükséges reagens hiányát |
|
— |
azt, hogy a szükséges reagens minősége megfelel-e a 2005/55/EK irányelv II. mellékletének megfelelően elkészített gyártói előírásoknak |
|
— |
a reagensfelhasználást és az adagolást |
a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.5.4. szakaszának megfelelően.
3.5. Az OBD működése és az OBD egyes ellenőrző funkcióinak ideiglenes kikapcsolása
Az OBD rendszert úgy kell kialakítani, legyártani és a járműbe beépíteni, hogy a jármű a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.1.5.4. szakaszában meghatározott alkalmazási feltételek mellett megfeleljen e melléklet követelményeinek.
E szokásos működési feltételek körén kívül a kibocsátáscsökkentő rendszer OBD rendszere teljesítőképességét tekintve bizonyos mértékű romlást mutathat, aminek következtében előfordulhat, hogy a szennyezőanyag-kibocsátás túllépi az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában meghatározott OBD-küszöbértékeket, mielőtt az OBD rendszer a meghibásodásról jelzést adna a jármű vezetőjének.
Az OBD rendszert csak abban az esetben szabad kikapcsolni, ha a következő kikapcsolási feltételek közül legalább egy fennáll:
3.5.1.1. Az érintett OBD ellenőrző rendszer kikapcsolható, ha ellenőrzési képességét a tüzelőanyag alacsony szintje befolyásolja. Ennek megfelelően a rendszer kikapcsolható, ha a tüzelőanyag-tartályban mért tüzelőanyagszint a tüzelőanyagtank névleges kapacitásának 20 %-a alá csökken.
3.5.1.2. Az érintett OBD ellenőrző rendszer ideiglenesen kikapcsolható a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.1.5.1. szakaszában leírt kiegészítő kibocsátáscsökkentési stratégia működése során.
3.5.1.3. Az érintett OBD ellenőrző rendszer ideiglenesen kikapcsolható a működési biztonsági stratégiák vagy a szükségüzemmód aktiválásakor.
3.5.1.4. Az érintett OBD ellenőrző rendszer kikapcsolható azon járművek esetében, amelyekbe géphajtó csonk szerelhető, amennyiben a kikapcsolásra csak akkor kerül sor, ha a géphajtó csonk aktív, és a járművet nem vezetik.
3.5.1.5. Az érintett OBD ellenőrző rendszer ideiglenesen kikapcsolható az erőátviteli rendszerben a motor után elhelyezkedő kibocsátáscsökkentő rendszer (a részecskeszűrő, a deNOx-rendszer vagy a kombinált deNOx-részecskeszűrő) időszakos regenerációja során.
3.5.1.6. Az érintett OBD ellenőrző rendszer ideiglenesen kikapcsolható a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.1.5.4. szakaszában meghatározott használati feltételeken kívül, ha a kikapcsolás az OBD ellenőrzési képességének (beleértve a modellezési képességet is) korlátozott voltával indokolható.
3.5.2. Az OBD ellenőrző rendszernek a hibás működés idején nem kell értékelnie az alkatrészeket, ha ez az értékelés biztonsági kockázatot vagy valamely alkatrész meghibásodását eredményezne.
3.6. A hibajelző (MI) aktiválása
3.6.1. Az OBD rendszernek a jármű működtetője számára könnyedén látható hibajelzővel kell rendelkeznie. Az ezen melléklet 3.6.2. szakaszában meghatározott esetet kivéve a hibajelzőt (például kijelzőt vagy lámpát) kizárólag a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos hibás működés esetében szabad használni, kivéve a vezetőnek szóló vészindítás- vagy szükségüzemmód-jelzést. A biztonsággal összefüggő üzenetekhez a legmagasabb prioritás rendelhető. A hibajelzőnek minden ésszerű megvilágítási körülmény között láthatónak kell lennie, és aktivált helyzetben az ISO 2575 (1)-nek megfelelő jelet kell mutatnia (a műszerfalon lévő jelzőlámpa vagy a műszerfal kijelzőjén megjelenő jel formájában). Minden járművet csak egyetlen olyan általános hibajelzővel szabad felszerelni, amely a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos problémákra figyelmeztet. Konkrét információk kijelezhetők elkülönítetten (például a fékrendszerrel, a biztonsági öv bekötésével, az olajnyomással, a szervizelési követelményekkel kapcsolatos információk vagy a deNOx-rendszerhez szükséges reagens hiányának kijelzése). A hibajelzőn tilos a vörös színt alkalmazni.
3.6.2. A hibajelző arra is használható, hogy jelezze a vezetőnek, ha sürgős szervizelési munkákat kell elvégezni. Az ilyen jelzést kísérheti a műszerfal kijelzőjén megjelenő megfelelő üzenet, amely szerint sürgős szervizelés elvégzésére van szükség.
3.6.3. A hibajelző aktiválásához az előkondicionálási ciklusnál többet igénylő stratégiák esetében a gyártónak adatokat és/vagy mérnöki értékelést kell nyújtania, amely megfelelően mutatja, hogy az ellenőrző rendszer az alkatrészek romlásának felismerésében hatékony, és ez időben történik. Nem fogadhatók el azok a stratégiák, amelyek a hibajelző aktiválásához átlagosan tíznél több OBD- vagy szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálati ciklust igényelnek.
3.6.4. A hibajelzőnek mindig aktivált állapotban kell lennie akkor is, ha a motorvezérlés állandó kibocsátási alapüzemmódba kapcsol. A hibajelzőnek akkor is aktivált állapotban kell lennie, ha az OBD rendszer nem képes az ebben az irányelvben a folyamatos ellenőrzésre előírt alapvető követelmények teljesítésére.
3.6.5. Az ezen szakaszra történő hivatkozás esetében a hibajelzőnek aktivált állapotban kell lennie, továbbá egy másik figyelmeztetésnek is aktívnak kell lennie, például villogó hibajelző vagy az aktivált hibajelző mellett egy másik, az ISO 2575 (2) szerinti jelzés formájában.
3.6.6. A hibajelzőnek aktivált állapotban kell lennie, ha a motor gyújtószerkezete a motor indítása vagy kézi indítása előtt gyújtásra kész („key-on”) pozícióban van, és a motor indítását követő 10 másodpercen belül ki kell kapcsolnia, ha azt megelőzően semmilyen hibát nem észlelt.
3.7. Hibakódok tárolása
Az OBD rendszernek rögzítenie kell a kibocsátáscsökkentő rendszer állapotát megjelölő hibakódo(ka)t. A hibakódok tárolásáról minden olyan észlelt és igazolt hibás működés esetében gondoskodni kell, amely a hibajelző aktiválását okozza, és a hibakódnak a lehető legpontosabban azonosítania kell a hibásan működő rendszert vagy alkatrészt. Külön kód segítségével kell rögzíteni a hibajelző várt aktiválási állapotát (például hibajelző „BE” helyzetbe állítása, hibajelző „KI” helyzetbe állítása).
Külön állapotkódot kell használni a jól működő kibocsátáscsökkentő rendszerek azonosításához és azoknak a kibocsátáscsökkentő rendszereknek az azonosításához, amelyek teljes értékeléséhez további motorműködés szükséges. Ha a hibajelző hibás működés vagy állandó kibocsátási alapüzemmód miatt aktivált, akkor egy olyan hibakódot kell rögzíteni, amely azonosítja a hibás működés valószínűsíthető helyét. Az ezen melléklet 3.4.1.1. és 3.4.1.3. szakaszában említett esetekben is rögzíteni kell hibakódot.
3.7.1. Ha tíz vezetési ciklus alatt a jármű folyamatosan az ezen melléklet 3.5.1.2. szakaszában meghatározott feltételek között működött, és emiatt szünetelt a folyamatos ellenőrzés, az adott ellenőrző rendszerre vonatkozó készenléti állapot az ellenőrzés elvégzése nélkül „kész” állapotra állítható.
3.7.2. A hibajelző aktiválása idején a motor által futott órák számának kérés esetén az ezen melléklet 6.8. szakaszában megadott előírásoknak megfelelően a szabványos csatlakozópont soros portján keresztül bármely pillanatban lehívhatónak kell lennie.
3.8. A hibajelző kikapcsolása
3.8.1. A hibajelző három egymást követő üzemeltetési sorozat vagy a motor 24 órás üzeme után kikapcsolható, ha eközben a hibajelző aktiválásáért felelős ellenőrző rendszer nem észlelte a hibás működést és nem azonosított másik olyan hibás működést sem, amely maga is aktiválná a hibajelzőt.
3.8.2. A hibajelzőnek a deNOx-rendszerhez vagy a kombinált deNOx-részecskeszűrőhöz szükséges reagens hiánya, illetőleg a gyártó által meghatározott reagensektől eltérő reagens használata következtében történő aktiválása esetében a hibajelző az előírásnak megfelelő reagens betöltése vagy a reagens megfelelőre cserélése után visszaállítható előző aktiválási helyzetébe.
3.8.3. A hibajelzőnek a nem megfelelő reagensfogyasztás vagy adagolás miatti aktiválása esetében a hibajelző visszaállítható előző aktiválási helyzetébe, ha a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.5.4. szakaszában megadott feltételek már nem állnak fenn.
3.9. A hibakód törlése
3.9.1 A 3.9.2. szakasz szerinti eset kivételével az OBD rendszer kitörölheti a hibakódot, a motor által futott órákat és a „freeze-frame” adatokat (a hiba első fellépésekor uralkodó motorműködési feltételeket tartalmazó adatokat), ha ugyanaz a hiba legalább 40 motorbemelegítési ciklus, vagy ha az előbb következik be, 100 motorfutási óra alatt nem jelentkezik újra.
3.9.2 2006. október 1-jétől az új típusjóváhagyásokra vonatkozóan és 2007. október 1-jétől minden nyilvántartásba vételre vonatkozóan a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.5.3. és 6.5.4. szakaszának megfelelően generált hibakódok esetében az OBD rendszernek legalább 400 napig vagy 9 600 órányi motorműködési ideig tárolnia kell a hibakódot és a motor által a hibajelző aktiválása alatt futott órák számát.
Ezek a hibakódok és az ehhez tartozóan a motor által a hibajelző aktiválása alatt futott órák száma semmilyen, az ezen melléklet 6.8.3. szakaszában meghatározott külső diagnosztikai eszköz vagy egyéb eszköz alkalmazásával nem törölhető.
4. AZ OBD RENDSZEREK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
Az OBD rendszert a típusjóváhagyás céljából az ezen melléklet 1. függelékében megadott eljárásoknak megfelelően kell vizsgálni.
A motorcsaládot képviselő motoron el kell végezni (lásd a 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 8. szakaszát) az OBD-demonstrációs vizsgálatot, vagy az OBD demonstrációs vizsgálat helyett a jóváhagyó hatósághoz az OBD-motorcsalád alapját képező OBD rendszer vizsgálati jegyzőkönyvét kell benyújtani.
A 3.2. szakaszban említett 1. OBD-szakasz során az OBD rendszer:
4.1.1.1. jelezze a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos alkatrészek és rendszerek meghibásodását, ha a meghibásodás következtében a szennyezőanyag-kibocsátás az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában megadott OBD-küszöbértékek fölé nő; vagy
4.1.1.2. szükség szerint jelezze a kipufogógáz-utókezelő rendszer minden jelentős működési hibáját.
4.1.2. A 3.3. szakaszban említett 2. OBD-szakasz során az OBD rendszer jelezze a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos alkatrészek és rendszerek meghibásodását, ha a meghibásodás következtében a szennyezőanyag-kibocsátás az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában megadott OBD-küszöbértékek fölé nő.
4.1.3. Az 1. és 2. OBD-szakasz során az OBD rendszer egyaránt jelezze a kipufogógáz-utókezelő berendezés működéséhez szükséges reagens hiányát.
4.2. Beszerelési követelmények
4.2.1. Az OBD rendszerrel ellátott motor járműbe való beszerelése feleljen meg az ezen mellékletben a jármű berendezéseire megadott következő rendelkezéseknek:
|
— |
a 3.6.1, 3.6.2. és 3.6.5. szakasznak a hibajelzőre vonatkozó rendelkezései, és szükség szerint a kiegészítő figyelmeztető módok |
|
— |
szükség szerint a 6.8.3.1. szakasznak a fedélzeti diagnosztikai berendezés használatára vonatkozó rendelkezései |
|
— |
a 6.8.6. szakasznak a kapcsolati felületre vonatkozó rendelkezései. |
4.3. Hiányosságokat tartalmazó OBD rendszerek típusjóváhagyása
4.3.1. A gyártó kérheti a hatóságot, hogy az OBD rendszert akkor is fogadja el típusjóváhagyásra, ha a rendszer egy vagy több hiányosságot is tartalmaz úgy, hogy e melléklet egyes előírásainak nem felel meg.
4.3.2. A kérés elbírálása során a hatóság meghatározza, hogy az ezen melléklet követelményeinek való megfelelés biztosítható-e vagy sem.
A hatóság figyelembe veszi a gyártótól származó mindazon adatokat, amelyek részletezik különösen a műszaki megvalósíthatóságot, a termelési folyamat kezdete és vége között eltelt időt és a termelési ciklusokat, beleértve a motortervezés bevezető és levezető szakaszát és a számítógép programozott frissítését, amelynek eredményeképpen a megvalósuló OBD rendszer megfelel ezen irányelv követelményeinek, és hogy a gyártó az irányelv irányába mutatóan elfogadható szintű erőfeszítéseket tett.
4.3.3. A hatóság nem fogadja el azt a hiányosságot tartalmazó kérést, amelynek esetén az előírt diagnosztikai ellenőrzés teljes egészében hiányzik.
4.3.4. A hatóság nem fogadja el azt a hiányosságot tartalmazó kérést, amely nem veszi figyelembe az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában megadott OBD-küszöbértékeket.
4.3.5. A hiányosságok azonosítási sorrendjének megállapításához ezen melléklet 3.2.2.1., 3.2.2.2., 3.2.2.3., 3.2.2.4. és 3.4.1.1. szakasza vonatkozásában az OBD 1. szakaszára vonatkozó hiányosságokat, 3.3.2.1, 3.3.2.2, 3.3.2.3, 3.3.2.4. és 3.4.1.1. szakasza vonatkozásában pedig az OBD 2. szakaszára vonatkozó hiányosságokat kell először azonosítani.
4.3.6. A típusjóváhagyást megelőzően vagy a típusjóváhagyás időpontjában a 3.2.3. és a 6. szakasz vonatkozásában semmilyen hiányosság nem megengedett, kivéve az e melléklet 6.8.5. szakaszában meghatározott esetet.
4.3.7. A hiányosság időtartama
4.3.7.1. A hiányosság a motortípus vagy motortípusa tekintetében a jármű típusjóváhagyásának időpontjától számítva két évig tartható fenn, kivéve akkor, ha megfelelően bizonyítható, hogy a motor alapvető módosítása és további, a két éven túlnyúló bevezetési idő szükséges ahhoz, hogy a hiányosságot pótolják. Ilyen esetben a hiányosságot legfeljebb három éven belül kell megszüntetni.
4.3.7.2. A gyártó kérheti, hogy az eredeti jóváhagyó hatóság visszamenőleg engedélyezzen egy hiányosságot, ha ezt a hiányosságot az eredeti típusjóváhagyás megadása után fedezték fel. Ebben az esetben a hiányosság a jóváhagyó hatóság felé történő értesítés időpontjától számítva két évig tartható fenn, kivéve akkor, ha megfelelően bizonyítható, hogy a motor alapvető módosítása és további, a két éven túlnyúló bevezetési idő szükséges ahhoz, hogy a hiányosságot pótolják. Ilyen esetben a hiányosságot legfeljebb három éven belül kell megszüntetni.
4.3.7.3. A hatóság köteles a hiányosság engedélyezéséről a 70/156/EGK irányelv 4. cikkének követelményei szerint értesíteni a többi tagország hatóságát.
5. AZ OBD-INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS
5.1. Cserealkatrészek, diagnosztikai eszközök és vizsgálati berendezések
5.1.1. A 70/156/EGK irányelv 3., illetőleg 5. cikkének értelmében beadott típus-jóváhagyási vagy típusjóváhagyás-módosítási kérelemhez csatolni kell az OBD rendszerre vonatkozó információkat is. Ezen információknak lehetővé kell tenniük a cserealkatrészek vagy a módosított alkatrészek gyártói számára, hogy az általuk gyártott alkatrészek biztosítsák az OBD rendszer hibamentes működését, és ezáltal a jármű használója mentesüljön a hibás működés következményeitől. Ezen információknak lehetővé kell hasonlóképpen tenniük a diagnosztikai eszközök és a vizsgálati berendezések gyártói számára, hogy az általuk gyártott eszközök és berendezések biztosítsák a kibocsátáscsökkentő rendszerek hatékony és pontos diagnózisát.
Kérésre a jóváhagyó hatóságok kötelesek hátrányos megkülönböztetéstől mentes módon az alkatrészek, a diagnosztikai eszközök és a vizsgálati berendezések érdekelt gyártóinak rendelkezésére bocsátani az EK-típusbizonyítványnak az OBD rendszerre vonatkozó információkat tartalmazó 2. függelékét.
5.1.2.1. Cserealkatrész vagy szervizalkatrész esetében információ csak akkor kérhető, ha az alkatrész EK-típusjóváhagyás tárgyát képezi, vagy olyan rendszer része, amely EK-típusjóváhagyás tárgyát képezi.
5.1.2.2. Az információkérés során pontosan meg kell jelölni azt a motormodelltípust vagy a motorcsalád részét képező azon motormodelltípust, amelyre az információkérés vonatkozik. Az információkérésben meg kell adni, hogy az információt cserealkatrész vagy módosított alkatrész vagy szerkezeti rész, illetőleg diagnosztikai eszköz vagy vizsgálati berendezés fejlesztéséhez kérik-e.
5.2. Javításra vonatkozó információk
5.2.1. Legkésőbb három hónappal azután, hogy a Közösségen belül valamely meghatalmazott forgalmazót vagy javítóműhelyt ellátta a javításra vonatkozó információkkal, a gyártó köteles ezeket az információkat (beleértve a későbbi módosításokat és kiegészítéseket is) ésszerű és megkülönböztetés nélküli ár ellenében elérhetővé tenni.
5.2.2. A gyártó köteles továbbá szükség szerint fizetés ellenében hozzáférhetővé tenni a gépjárművek javításához vagy karbantartásához szükséges műszaki információkat, kivéve akkor, ha ezeket az információkat a szellemitulajdon-jog védi, vagy olyan alapvető fontosságú, titkos know-how-t képeznek, amely megfelelő formában azonosítható; ebben az esetben sem szabad azonban a szükséges műszaki információt indokolatlanul visszatartani.
Az ilyen információhoz bárki jogosult hozzáférni, aki üzletszerűen szervizeléssel vagy javítással, országúti autómentéssel, jármű-felülvizsgálattal vagy járművizsgálattal foglalkozik, vagy gyártásban, illetőleg cserealkatrészek vagy módosított alkatrészek, diagnosztikai eszközök vagy vizsgálati berendezések értékesítésében érdekelt.
5.2.3. Ezen rendelkezések be nem tartása esetén a jóváhagyó hatóság köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a javításra vonatkozó információk a típusjóváhagyásra és az üzem közbeni felügyeletre meghatározott eljárásokkal összhangban elérhetők legyenek.
6. DIAGNOSZTIKAI JELZÉSEK
6.1. Az alkatrész vagy rendszer első hibás működésének megállapításakor a motor adott időpontban érvényes, úgynevezett „freeze-frame” működési feltételeit rögzíteni kell a számítógép memóriájában. A motor tárolt működési feltételei tartalmazzák különösen: a terhelés számított értékét, a motor fordulatszámát, a hűtőfolyadék hőmérsékletét, a kipufogó-gyűjtőcsőnél érvényes bejövő nyomást (ha szükséges) és a hibakódot, amely az adatok rögzítését szükségessé tette. A „freeze-frame” adatok tároláshoz a gyártónak a hatékony javítás megkönnyítéséhez a legmegfelelőbb feltételeket kell kiválasztania.
6.2. Elegendő egyetlen állapotot rögzíteni. A gyártó választhatja több állapot rögzítését is, amennyiben legalább a szükséges állapot olvasható a 6.8.3. és a 6.8.4. szakasz előírásainak megfelelő általános célú olvasóeszközzel. Ha a feltételek rögzítését szükségessé tévő hibakódot e melléklet 3.9. szakaszának megfelelően törlik, akkor törölhetők a motor tárolt működési feltételei is.
6.3. Ha rendelkezésre állnak, akkor a kívánt „freeze-frame” információkon túl kérésre a következő jelzéseket kell elérhetővé tenni a szabványos adatkapcsolat soros portján keresztül, amennyiben a kérdéses információk a fedélzeti számítógép számára elérhetők vagy a fedélzeti számítógép számára elérhető információk felhasználásával meghatározhatók: a diagnosztikai zavarkódokat, a motor hűtőfolyadékának hőmérsékletét, a befecskendezés időzítését, a beszívott levegő hőmérsékletét, a kipufogó-gyűjtőcső levegőjének nyomását, a levegő áramlási sebességét, a motor fordulatszámát, a pedálhelyzet-érzékelő kimenő értékét, a számított terhelés értékét, a jármű sebességét és a tüzelőanyag nyomását.
A jelzéseket a 6.8. szakasz szerinti előírásokon alapuló szabványos mértékegységekben kell megadni. A tényleges jelzéseket világosan, az alapérték és a szükségüzemmód jelzésétől elkülönítetten kell azonosítani.
6.4. Azon kibocsátáscsökkentő rendszerek azonosítására, amelyek helyesen működnek, illetőleg amelyek a szükséges diagnosztikai értékelés elvégzéséhez további járműműködést igényelnek, a számítógép memóriájában külön állapotkódot („készenléti kódot”) kell tárolni minden olyan kibocsátáscsökkentő rendszerre, amelyre külön fedélzeti értékelő vizsgálatot kell végezni. Nem kell készenléti kódot tárolni azokra az ellenőrző rendszerekre, amelyek folyamatos működésűnek tekinthetők. Ha az indítókulcs gyújtásra kész állapotban van, vagy nincs a helyén, a készenléti kódokat sohasem szabad „nem kész” helyzetbe állítani. A szervizeljárások során a készenléti kódok nemzetközi gyakorlatnak megfelelő „nem kész” helyzetbe állítását nem kódonként, hanem a kódok összességére kell elvégezni.
6.5. A 6.8. szakaszban megadott előírásoknak megfelelően a szabványos adatkapcsolat soros portján keresztül legyenek elérhetők azok az OBD-követelmények, amelyekre a járművet jóváhagyták (azaz az OBD 1. vagy 2. szintjének követelményei), továbbá a 6.8.4. szakasznak megfelelően az OBD rendszer által ellenőrzött főbb kibocsátáscsökkentő rendszerek.
6.6. A szabványos adatkapcsolat soros portján keresztül legyen elérhető a 2005/55/EK irányelv II. és VI. melléklet szerinti szoftverkalibrálási azonosítószám. A szoftverkalibrálási azonosítószámot szabványos formátumban kell megadni.
6.7. A szabványos adatkapcsolat soros portján keresztül legyen elérhető a jármű azonosítószáma (VIN). A jármű azonosítószámát szabványos formátumban kell megadni.
A kibocsátáscsökkentő diagnosztikai rendszerhez korlátlan, szabványosított hozzáférést kell biztosítani, és a következő szakaszok előírásai szerint meg kell felelnie vagy az ISO 15765, vagy az SAE J1939 szabványnak (3).
6.8.1. Az ISO 15765 vagy az SAE J1939 szabványt a 6.8.2–6.8.5. szakaszokban következetesen kell alkalmazni.
6.8.2. A fedélzeti számítógép és a fedélzeten kívüli eszközök közötti kommunikációt megvalósító kapcsolat feleljen meg az ISO 15765-4 szabványnak vagy az SAE J1939 szabványsorozat hasonló tárgyú előírásainak.
Az OBD rendszerekkel kommunikáló vizsgálati berendezés és diagnosztikai eszközök feleljenek meg legalább az ISO 15031-4 szabványban vagy az SAE J1939-73 szabvány 5.2.2.1. szakaszában megadott működési leírásnak.
6.8.3.1. Használhatók olyan, az OBD-információhoz való hozzáférést lehetővé tévő fedélzeti diagnosztikai berendezések, mint például a műszerfalra szerelt videokijelző készülék, de csak a szabványos diagnosztikai csatlakozón keresztül történő hozzáférés kiegészítéseképpen.
6.8.4. A diagnosztikai adatokat (e szakasz meghatározása szerint) és a kétirányú szabályozási információkat az ISO 15031-5 szabványban vagy az SAE J1939-73 szabvány 5.2.2.1. szakaszában leírt formátumban és mértékegységekkel kell megadni és az ISO 15031-4 szabvány vagy az SAE J1939-73 szabvány 5.2.2.1. szakasza követelményeinek megfelelő diagnosztikai eszköz használatával kell elérhetővé tenni.
A gyártó köteles a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos adatokat (például a PID-et, az OBD ellenőrzési azonosítóit vagy az ISO 15031-5 szabványban nem említett, de ehhez az irányelvhez kapcsolódó vizsgálati azonosítókat) a nemzeti szabványosító szervezet rendelkezésére bocsátani
6.8.5. Hiba rögzítése esetén a gyártónak a hibát az ISO 15031-6 szabvány 6.3. szakaszában a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos rendszerdiagnosztikai hibakódokra megadottakkal összhangban, a legalkalmasabb hibakóddal kell megadnia. Ha ez az azonosítás nem lehetséges, a gyártó használhatja az ISO 15031-6 szabvány 5.3. és 5.6. szakasza szerinti diagnosztikai hibakódokat is. A hibakódoknak az ezen melléklet 6.8.3. szakasza rendelkezéseinek megfelelő szabványos diagnosztikai berendezések által teljes egészükben hozzáférhetőnek kell lenniük.
A gyártó köteles a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos adatokat (például a PID-et, az OBD ellenőrzési azonosítóit vagy az ISO 15031-5 szabványban nem említett, de ehhez az irányelvhez kapcsolódó vizsgálati azonosítókat) a nemzeti szabványosító szervezet rendelkezésére bocsátani.
Alternatívaként a gyártó a hiba azonosítására használhatja az SAE J2012 vagy az SAE J1939-73 szabványban megadott kódoknak legmegfelelőbb hibakódokat.
6.8.6. A jármű és a diagnosztikai vizsgáló közötti kapcsolati felület legyen szabványosított, és feleljen meg az ISO 15031-3 vagy az SAE J1939-13 valamennyi követelményének.
Az N2, N3, M2 és M3 kategóriájú járművek esetében a fenti szabványokban a csatlakozó elhelyezésére vonatkozó előírásoktól eltérően, amennyiben az ISO 15031-3 minden más követelménye teljesül, a csatlakozó elhelyezhető a vezetőülés melletti alkalmas helyen, beleértve a jármű belsejének padozatát is. Ebben az esetben a csatlakozó legyen hozzáférhető a járművön kívül álló személy számára, és ne akadályozza a vezetőülés megközelítését.
A beszerelési helyet, amely legyen a szervizelést végző személyzet által könnyen hozzáférhető és legyen védett a szokásos használat során esetleg sérülést okozó véletlen behatásoktól, a jóváhagyó hatóságnak el kell fogadnia.
(1) F01-es vagy F22-es jelzésszám.
(2) F24-es jelzésszám.
(3) A nagy teljesítményű OBD világméretű műszaki szabályozása érdekében az ENSZ/ECE keretében kidolgozott jövőbeni egységes ISO-protokollszabványt a Bizottság figyelembe veszi az SAE J1939 és az ISO 15765 szabványsorozatok használatának helyettesítésére vonatkozó javaslatában, annak érdekében, hogy kielégítse a 6. szakasz megfelelő követelményeit, amint az egységes ISO-protokollszabvány kidolgozása a „DIS” szakaszhoz érkezett.
1. függelék
A FEDÉLZETI DIAGNOSZTIKAI (OBD) RENDSZEREK JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATAI
1. BEVEZETÉS
Ez a függelék a motorra szerelt fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszerek működésének a motorvezérlő és a kibocsátáscsökkentő rendszerben található, a szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos rendszerek meghibásodásának szimulációjával történő ellenőrzési eljárását írja le. A függelék megjelöl továbbá eljárásokat az OBD rendszerek tartósságának meghatározására is.
1.1. Elhasznált alkatrészek/rendszerek
A kibocsátáscsökkentő rendszer vagy alkatrész – amelynek meghibásodása a kipufogócsőben a vonatkozó OBD-küszöbértékeket meghaladó szennyezőanyag-kibocsátást eredményezhet – hatékony folyamatos ellenőrzésének igazolásához a gyártó köteles rendelkezésre bocsátani azokat az elhasznált alkatrészeket és/vagy elektromos készülékeket, amelyek a hibák szimulálásához használhatók.
Ezek az elhasznált alkatrészek vagy készülékek nem okozhatnak az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában megadott OBD-küszöbértékeket 20 %-nál nagyobb mértékben meghaladó szennyezőanyag-kibocsátást.
Az OBD rendszer az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerinti típusjóváhagyása esetén a szennyezőanyag-kibocsátást az ESC-vizsgálati ciklus folyamán kell mérni (lásd a 2005/55/EK irányelv III. mellékletének 1. függelékét). Az OBD rendszernek az ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti típusjóváhagyása esetén a szennyezőanyag-kibocsátást az ETC-vizsgálati ciklus folyamán kell mérni (lásd a 2005/55/EK irányelv III. mellékletének 2. függelékét).
1.1.1. Ha megállapítható, hogy az elhasznált alkatrész vagy készülék motorra történő felszerelése azzal jár, hogy az OBD-küszöbértékekkel történő összehasonlítás nem lehetséges (például mert az ETC-vizsgálati ciklus érvényesítésére vonatkozó statisztikai feltételek nem adottak), akkor ezen alkatrész vagy készülék hibája a jóváhagyó hatósággal való egyetértésben, a gyártó által benyújtott műszaki érvelés alapján minősítettnek tekinthető.
1.1.2. Abban az esetben, ha az elhasznált alkatrész vagy készülék motorra történő felszerelése azzal jár, hogy a (kifogástalanul működő motorra meghatározott) teljes terhelési görbe a vizsgálat alatt nem érhető el (még részben sem), akkor ez az elhasznált alkatrész vagy készülék a jóváhagyó hatósággal való egyetértésben, a gyártó által benyújtott műszaki érvelés alapján minősítettnek tekinthető.
1.1.3. Bizonyos nagyon egyedi esetekben (például ha a szükségüzemmód-stratégia aktivált állapotban van, ha a motor nem képes a vizsgálathoz szükséges működésre, EGR-szelepbesülés esetén stb.) nem szükséges azon elhasznált alkatrészek vagy készülékek alkalmazása, amelyek a motorban az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában megadott OBD-küszöbértékeket 20 %-ot nem meghaladó mértékű szennyezőanyag-kibocsátást okoznak. Ezt a kivételt a gyártónak dokumentálnia kell, és a műszaki szolgálatnak hozzá kell járulnia.
1.2. A vizsgálat elve
Ha a motor a felszerelt elhasznált alkatrésszel vagy készülékkel kerül vizsgálatra, az OBD rendszer akkor tekintendő jóváhagyottnak, ha a hibajelző aktivált állapotba kerül. Az OBD rendszer akkor is jóváhagyottnak tekintendő, ha a hibajelző már az OBD-küszöbértékek alatt aktivált állapotba kerül.
Az e függelék 6.3.1.6. és 6.3.1.7. szakasza szerinti meghibásodási módok, valamint a jelentős működési hiba folyamatos ellenőrzése esetén nem szükséges azon elhasznált alkatrészek vagy készülékek alkalmazása, amelyek a motorban az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában megadott OBD-küszöbértékeket 20 %-ot nem meghaladó mértékű szennyezőanyag-kibocsátást okoznak. Ezt a kivételt a gyártónak dokumentálnia kell, és a műszaki szolgálatnak hozzá kell járulnia.
1.2.1. Bizonyos nagyon egyedi esetekben (például ha a szükségüzemmód-stratégia aktivált állapotban van, ha a motor nem képes a vizsgálathoz szükséges működésre, EGR-szelepbesülés esetén stb.) nem szükséges azon elhasznált alkatrészek vagy készülékek alkalmazása, amelyek a motorban az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában megadott OBD-küszöbértékeket 20 %-ot nem meghaladó mértékű szennyezőanyag-kibocsátást okoznak. Ezt a kivételt a gyártónak dokumentálnia kell, és a műszaki szolgálatnak hozzá kell járulnia.
2. A VIZSGÁLAT LEÍRÁSA
Az OBD rendszerek vizsgálata a következő szakaszokból áll:
|
— |
a motorvezérlő vagy a kibocsátáscsökkentő rendszer valamely alkatrésze hibás működésének szimulálása az ezen függelék 1.1. szakaszában leírtak szerint |
|
— |
az OBD rendszer előkondicionálása szimulált hibás működéssel a 6.2. szakaszban meghatározott előkondicionálási ciklus alatt |
|
— |
a motor működtetése szimulált hibás működéssel a 6.1. szakaszban meghatározott OBD-vizsgálati ciklus alatt |
|
— |
annak meghatározása, hogy az OBD rendszer reagál-e a szimulált hibás működésre, és megfelelő módon jelzi-e a hibás működést. |
2.1.1. Amennyiben a motor teljesítményét (például a teljesítménygörbét) befolyásolja a hibás működés, OBD-vizsgálati ciklusként a motor kipufogógáz-kibocsátásának megállapítására használt ESC-vizsgálati ciklus ezen hibás működés nélküli, rövidített változatát kell alkalmazni.
2.2. Alternatívaként a gyártó kérésére a 6. szakasznak megfelelően egy vagy több alkatrész hibás működése elektronikus úton szimulálható.
2.3. A gyártó kérheti, hogy az ellenőrzés a 6.1. szakaszban meghatározott OBD-vizsgálati cikluson kívül történjék, amennyiben a hatóság számára bizonyítható, hogy az OBD-vizsgálati ciklus során fennálló feltételek közötti ellenőrzés a jármű üzemelése számára megszorító ellenőrzési feltételeket jelentene.
3. A VIZSGÁLT MOTOR ÉS TÜZELŐANYAG
3.1. Motor
A vizsgált motor feleljen meg a 2005/55/EK irányelv II. mellékletének 1. függelékében meghatározott előírásoknak.
3.2. Tüzelőanyag
A vizsgálathoz a 2005/55/EK irányelv IV. mellékletében meghatározott megfelelő referencia-tüzelőanyagot kell használni.
4. VIZSGÁLATI FELTÉTELEK
A vizsgálati feltételek feleljenek meg az ezen irányelvben leírt szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat követelményeinek.
5. VIZSGÁLATI BERENDEZÉS
A motorfékpad feleljen meg a 2005/55/EK irányelv III. mellékletében foglalt követelményeknek.
6. OBD-VIZSGÁLATI CIKLUS
6.1. Az OBD-vizsgálati ciklus egyszeres, rövidített ESC-vizsgálati ciklus. Az egyedi üzemmódokat ugyanabban a sorrendben kell elvégezni, mint a 2005/55/EK irányelv III. melléklete 1. függelékének 2.7.1. szakaszában meghatározott ESC-vizsgálati ciklus esetében.
A motort az egyes üzemmódokban legfeljebb 60 másodpercig kell működtetni oly módon, hogy a motorfordulatszám és a terhelés változtatása az első 20 másodpercben lezajlik. Az előírt fordulatszámot ± 50 rpm-es eltéréssel, az előírt nyomatékot pedig a fordulatszámhoz tartozó maximális nyomaték ± 2 %-ának megfelelő eltéréssel kell tartani.
A kipufogógáz-kibocsátást az OBD-vizsgálati ciklus alatt nem kell mérni.
6.2. Előkondicionáló ciklus
6.2.1. A 6.3. szakaszban megadott meghibásodási módok egyikének alkalmazása után a motort és annak OBD rendszerét egy előkondicionáló ciklus elvégzésével előkondicionálni kell.
6.2.2. Alternatívaként, a gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság beleegyezésével legfeljebb kilenc egymást követő OBD-vizsgálati ciklus alkalmazható.
6.3. Az OBD rendszer vizsgálata
6.3.1. Dízelmotorok és dízelmotorokkal felszerelt járművek
6.3.1.1. A 6.2. szakasz szerinti előkondicionálás után a vizsgált motort az ezen függelék 6.1. szakaszában leírt OBD-vizsgálati ciklusnak megfelelően kell működtetni. A hibajelzőnek a vizsgálat befejezése előtt a 6.3.1.2–6.3.1.7. szakaszban megadott bármely feltétel bekövetkeztekor aktivált állapotba kell kerülnie. A műszaki szolgálat ezeket a feltételeket a 6.3.1.7. szakasszal összhangban eltérőekkel helyettesítheti. A típusjóváhagyás céljából vizsgált meghibásodások összes száma különböző rendszerek vagy alkatrészek esetében nem haladhatja meg a négyet.
Ha a vizsgálat olyan OBD-motorcsalád típusjóváhagyása céljából zajlik, amelynek motorjai nem ugyanahhoz a motorcsaládhoz tartoznak, a jóváhagyó hatóság legfeljebb az OBD-motorcsaládban lévő motorcsaládok számának négyszeresére megnöveli a vizsgálandó meghibásodások számát. A jóváhagyó hatóság dönthet úgy, hogy e maximális számú meghibásodás vizsgálatának befejezése előtt leállítja a vizsgálatot.
6.3.1.2. A külön házban felszerelt, deNOx-rendszer vagy dízelrészecske-szűrő részét képező vagy nem képező katalizátor elhasznált vagy meghibásodott katalizátorra cserélése vagy e meghibásodás elektronikus szimulálása.
6.3.1.3. Az esetleges deNOx-rendszer (beleértve a rendszer integrált részét képező érzékelőket is) elhasznált vagy meghibásodott deNOx-rendszerre cserélése vagy az elhasznált vagy a meghibásodott deNOx-rendszer elektronikus szimulálása, amely az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában az OBD-re megadott NOx-kibocsátási küszöbértéket meghaladó szennyezőanyag-kibocsátást okoz.
Abban az esetben, ha a motor típusjóváhagyását a jelentős működési hibák folyamatos ellenőrzésével összefüggésben, ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően végzik, a deNOx-rendszer vizsgálatával meg kell határozni, hogy a hibajelző az alábbi feltételek bármelyike esetén felvillan:
|
— |
a rendszer teljes eltávolítása vagy meghamisított rendszerre történő kicserélése |
|
— |
a deNOx-rendszer működéséhez szükséges reagens hiánya |
|
— |
a deNOx-rendszer valamely alkatrészének (például az érzékelők és az indítószerkezetek, az adagolásszabályozó egység) elektromos meghibásodása, beleértve az esetleges reagensfűtő rendszerét is |
|
— |
a deNOx-rendszer reagensadagoló rendszerének meghibásodása (például hiányzó levegőadagolás, eltömődött fúvóka, az adagoló szivattyú meghibásodása) |
|
— |
nagyobb meghibásodás következtében történő rendszerleállás. |
6.3.1.4. Az esetleges részecskeszűrő teljes eltávolítása vagy olyan meghibásodott részecskeszűrőre cserélése, amely az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában az OBD-re megadott részecskekibocsátási küszöbértéket meghaladó szennyezőanyag-kibocsátást okoz.
Abban az esetben, ha a motor típusjóváhagyását a jelentős működési hibák folyamatos ellenőrzésével összefüggésben, ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően végzik, a részecskeszűrő vizsgálatával meg kell határozni, hogy a hibajelző az alábbi feltételek bármelyike esetén felvillan:
|
— |
a részecskeszűrő teljes eltávolítása vagy a rendszer meghamisított rendszerre történő kicserélése |
|
— |
a részecskeszűrő táptalajának jelentős mértékű megolvadása |
|
— |
a részecskeszűrő táptalajának jelentős mértékű megrepedése |
|
— |
a részecskeszűrő valamely alkatrészének (például az érzékelők és az indítószerkezetek, az adagolásszabályozó egység) elektromos meghibásodása |
|
— |
az esetleges reagensadagoló rendszer meghibásodása (például eltömődött fúvóka, az adagoló szivattyú meghibásodása) |
|
— |
a részecskeszűrő eltömődése, ami a gyártó által közölt tartománytól eltérő nyomáskülönbséget okoz. |
6.3.1.5. Az esetleges kombinált deNOx-részecskeszűrő rendszer (beleértve a készülék integrált részét képező érzékelőket is) elhasznált vagy meghibásodott rendszerre cserélése vagy az elhasznált vagy a meghibásodott rendszer elektronikus szimulálása, amely az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában az OBD-re megadott NOx- és részecskekibocsátási küszöbértéket meghaladó szennyezőanyag-kibocsátást okoz.
Abban az esetben, ha a motor típusjóváhagyását a jelentős működési hibák folyamatos ellenőrzésével összefüggésben, ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően végzik, a kombinált deNOx-részecskeszűrő rendszer vizsgálatával meg kell határozni, hogy a hibajelző az alábbi feltételek bármelyike esetén felvillan:
|
— |
a rendszer teljes eltávolítása vagy meghamisított rendszerre történő kicserélése |
|
— |
a kombinált deNOx-részecskeszűrő működéséhez szükséges reagens hiánya |
|
— |
a kombinált deNOx-részecskeszűrő rendszer valamely alkatrészének (például az érzékelők és az indítószerkezetek, az adagolásszabályozó egység) elektromos meghibásodása, beleértve az esetleges reagensfűtő rendszerét is |
|
— |
a kombinált deNOx-részecskeszűrő rendszer reagensadagoló rendszerének meghibásodása (például hiányzó levegőadagolás, eltömődött fúvóka, az adagoló szivattyú meghibásodása) |
|
— |
a NOx-csapdarendszer nagyobb meghibásodása |
|
— |
a részecskeszűrő táptalajának jelentős mértékű megolvadása |
|
— |
a részecskeszűrő táptalajának jelentős mértékű megrepedése |
|
— |
a részecskeszűrő eltömődése, ami a gyártó által közölt tartománytól eltérő nyomáskülönbséget okoz. |
6.3.1.6. A tüzelőanyag-felvételi rendszerben a tüzelőanyag-adagolás mennyiségét és időzítését szabályozó elektronikus egységek kapcsolatának megszakadása, ha az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában az OBD-re megadott küszöbértéket meghaladó szennyezőanyag-kibocsátást okoz.
6.3.1.7. A motor szennyezőanyag-kibocsátással kapcsolatos minden más olyan alkatrésze kapcsolatának megszakadása, amely számítógéphez kapcsolódik, ha az ezen irányelv 4. cikke (3) bekezdésének táblázatában az OBD-re megadott küszöbértéket meghaladó szennyezőanyag-kibocsátást okoz.
6.3.1.8. A 6.3.1.6. és 6.3.1.7. szakasz követelményeinek való megfelelés kimutatása során és a jóváhagyó hatóság beleegyezésével a gyártó megteheti a szükséges lépéseket annak kimutatására, hogy az OBD rendszer a kapcsolat megszűnésekor jelezni fogja a hibát.
V. MELLÉKLET
A TÍPUSBIZONYÍTVÁNYOK SZÁMOZÁSI RENDSZERE
|
1. |
A számnak öt, „*” jellel elválasztott szakaszból kell állnia.
|
|
2. |
Példa: harmadik jóváhagyás (eddig kiterjesztés nélkül), amely az OBD I. szakaszában a B1 alkalmazási időpontnak felel meg, kiadta az Egyesült Királyság: e11*2004/…*2005/…B*0003*00 |
|
3. |
Példa: a negyedik jóváhagyás második kiterjesztése, amely az OBD II. szakaszában a B2 alkalmazási időpontnak felel meg, kiadta Németország: e1*2004/…*2005/…F*0004*02
|
(*1) A 2005/55/EK irányelv I. melléklet 6. szakasza I. táblázatának megfelelően.
(*2) A 4. cikknek megfelelően; a gázmotorokra az OBD I. szakasza nem vonatkozik.
(*3) A 2005/55/EK irányelv I. mellékletének 6.5. szakaszának megfelelően.