<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2006HUB.0700682701.case.xml"><NO.CASE>C-103/05</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62005C0103</NO.CELEX><NO.SEQ>0009.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>6829</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>6839</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>11</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>RUIZ-JARABO FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA C-103/05. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>REISCH MONTAGE</RIGHT></CURR.TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Dámaso Ruiz-Jarabo Colomer</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20060314">2006. március 14.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0045"><P>Eredeti nyelv: spanyol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I —</NO.P><TXT>Bevezetés</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20001222">2000. december 22-i</DATE> 44/2001/EK tanácsi rendelet<NOTE NOTE.ID="E0046" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="012" DATE.PUB="2000" PAGE.FIRST="1">HL L 12., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.</P></NOTE> olyan esetben, amikor egy ügyben több alperes van, és azok lakóhelye különböző tagállamokban található, lehetővé teszi ezen országok közül bármelyiknek a hatáskörrel rendelkező bírósága előtti keresetindítást, amennyiben a keresetek között szoros kapcsolat áll fenn.</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Egy ausztriai és egy németországi lakos ellen pénztartozás megfizetése címén indított kereset elutasítása miatti fellebbezési eljárás keretében az Oberster Gerichtshoftól a fent hivatkozott rendelkezés értelmezését kérték. Ugyanakkor, mivel az elsőrendű adós csődeljárás alatt állt, az ellene indított keresetet elfogadhatatannak nyilvánították, így az eljárás már csak a másodrendű adós ellen folyt.</TXT></NP><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést az EK 68. cikk és az EK 234. cikk alapján azon kérdésre adandó válasz érdekében tették fel, hogy ilyen körülmények között lehetséges-e a joghatóság megválasztása.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II —</NO.P><TXT>Jogi háttér</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A —</NO.P><TXT>A 44/2001 rendelet</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>Az EK 65. cikk alapján eljárva, a Tanács a joghatósággal rendelkező bíró kijelölésével kapcsolatos szabályok egységesítése és a belső piac működésének megóvása érdekében az 1968-as Brüsszeli Egyezményt<NOTE NOTE.ID="E0047" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Egyezmény (az egységes szerkezetbe foglalt változat megjelent: <REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="027" DATE.PUB="1998" PAGE.FIRST="1">HL 1998. C 27., 1. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> a 44/2001 rendelettel<NOTE NOTE.ID="E0048" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A 44/2001 rendelet 68. cikke. A Brüsszeli Egyezményt alkalmazzák Dániában (a rendelet 1. cikkének (3) bekezdése), valamint azon tagállamok területén, amelyek az Egyezmény területi hatálya alá tartoznak, és amelyekre a rendelet az EK 299. cikk alapján nem terjed ki.</P></NOTE> váltotta fel<NOTE NOTE.ID="E0049" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Második és hatodik preambulumbekezdés.</P></NOTE>.</TXT></NP><?PAGE NO="I-6830"?><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>A <QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>közösségen belüli perekkel<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/> kapcsolatos szabályoknak <QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>nagymértékben kiszámíthatónak<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/> kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában <QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>az alperes lakóhelye alapozza meg […], kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a per tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő joghatósági okot kíván meg<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0050" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Tizenegyedik preambulumbekezdés.</P></NOTE>; ugyanakkor <QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>a bíróság és a per közötti szoros kapcsolat<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/> miatt, vagy <QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>az igazságszolgáltatás megbízható működésének előmozdítása érdekében<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0051" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Tizenkettedik preambulumbekezdés.</P></NOTE> vagylagos joghatósági okokat is meg kell állapítani.</TXT></NP><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>Ezen elveknek megfelelően a rendelet 2. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy <QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>e rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>Az 5., 6. és 7. cikk ezen általános feltétel alapján a <QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>különös joghatóságra<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/> vonatkozik. A 6. cikk szerint az 5. cikkben hivatkozott személy perelhető:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>1.</NO.P><TXT>amennyiben több személy együttes perlése esetén az adott személy az alperesek egyike, bármely alperes lakóhelyének bírósága előtt, feltéve hogy a keresetek között olyan szoros kapcsolat áll fenn, hogy az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó határozatok elkerülése érdekében célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni.</TXT><P>[…]<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/>.</P></NP></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B —</NO.P><TXT>Az osztrák jog</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>A csődeljárásról szóló rendelet (Konkursordung, a továbbiakban: KO) 6. cikke úgy rendelkezik, hogy:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.001"><NO.PARAG><QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A csődeljárás adósával szemben a csődeljárás megindulását követően nem indíthatók és nem folytathatók olyan peres eljárások, amelyeknek a tárgya a csődtömeg részét képező vagyonnal kapcsolatos jogokra vezetett végrehajtás vagy azok biztosítása.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A csődeljárás megindulását követően kizárólag a vagyonfelügyelővel szemben indíthatók és folytathatók olyan peres eljárások, amelyek tárgya a csődtömeg részét nem képező vagyonhoz kapcsolódó jogok érvényesítése.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>A csődeljárás adósával szemben, illetve a csődeljárás adósa által a csődeljárás alatt<?PAGE NO="I-6831"?> indíthatók és folytathatók olyan peres eljárások, amelyek a csődtömeggel kapcsolatos nem vagyoni jogokra vonatkoznak, különösen a csődeljárás adósa által által személyesen teljesíthető szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogok.<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>Ez a rendelkezés tehát egy olyan <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>perindítást kizáró okot<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/> hozott létre, amely elfogadhatatlannak nyilvánítja, és így megakadályozza a csődeljárás vagyona elleni eljárások megindítását és folytatását.</TXT></NP><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>Ezek az intézkedések hasonlóan más jogrendszerekéhez a végrehajtás meggyorsítása érdekében a fizetésképtelen adós hiteleinek egységesítését célozzák<NOTE NOTE.ID="E0052" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Például a csődeljárásról szóló spanyol törvény értelmében (a<DATE ISO="20030709">július 9-i</DATE> 22/2003 Ley Concursal, BOE 164. sz., <DATE ISO="20030710">2003. július 10.</DATE>, 26905. o.), a polgárjogi bíróság nem fogadhatja el a csődeljárásra illetékes bíró hatáskörébe tartozó kereseteket; ha mégis eljárás indulna, köteles elrendelni a megszüntetését, és az eljárási cselekményei érvénytelenek (50. §).</P></NOTE>. Az egyedi keresetek megengedése valójában csak halmozná a jogi és gyakorlati nehézségeket.</TXT></NP><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság magyarázata szerint a vagyonfelügyelőnek kell megvizsgálnia a KO 6. cikkének (1) bekezdésében szereplő jogokat, ahhoz hogy azokat bíróság igénybevétele nélkül belefoglalhassa a csődtömegbe<NOTE NOTE.ID="E0053" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A KO 104. cikke.</P></NOTE>; amikor azonban a beszámítás vitatott, az érdekeltnek azok ellen kell keresetet indítania, akik vitatják a hitelt<NOTE NOTE.ID="E0054" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A KO 110. cikke.</P></NOTE>. Ha ezen vizsgálati szakasz alatt a csődeljárás alatt álló nem vitatja kifejezetten az adósságot, a hitelező olyan végrehajtható jogcímre tesz szert, amely a csődeljárást követően is érvényes<NOTE NOTE.ID="E0055" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A KO 61. cikke.</P></NOTE>.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III —</NO.P><TXT>A tényállás, az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT><DATE ISO="20040130">2004. január 30-án</DATE> a Reisch Montage AG a Bezirksgericht Bezau (kantoni bíróság) előtt keresetet indított Mario Gisinger, ausztriai lakos, valamint a németországi székhelyű Kiesel Baumaschinen Handels GmbH társaság ellen, hogy őket a felperes tartozásáért helyt álló Günter Reischhel kötött szerződés értelmében <FT TYPE="DECIMAL">8689,22</FT> euró megfizetésére kötelezzék<NOTE NOTE.ID="E0056" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy a szerződést ezen túlmenően a keresetlevél nem részletezi.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20040224">2004. február 24-i</DATE> határozatával a Bezirksgericht Bezau azzal az indokkal utasította el a M. Gisinger elleni keresetet, hogy ellene <DATE ISO="20030723">2003. július 23-án</DATE> csődeljárás indult. A <DATE ISO="20040415">2004. április 15-i</DATE> határozatával ugyanezen bíróság megállapította területi illetékességének és nemzetközi joghatóságának hiányát.</TXT></NP><?PAGE NO="I-6832"?><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>A Reisch Montage AG a Landgericht Feldkirch (regionális bíróság) előtt fellebbezést nyújtott be e határozat ellen; a <DATE ISO="20040608">2004. június 8-i</DATE> ítéletében ez a bíróság megállapította, hogy az ügy az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik.</TXT></NP><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>Az alperes társaság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Oberster Gerichtshofhoz, amely úgy döntött, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő előzetes döntéshozatal iránti kérdéssel fordul a Bírósághoz:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>Hivatkozhat-e a felperes a […] 44/2001 rendelet 6. cikke 1. pontjára, ha az eljáró bíróság szerinti államban lakóhellyel rendelkező személy ellen, valamint egy másik tagállamban letelepedett személy ellen indít keresetet, azonban az eljáró bíróság szerinti államban lakóhellyel rendelkező személy ellen indított kereset annak vagyonára indított csődeljárás miatt, amely a nemzeti jogban a perindítást kizárja már benyújtásának időpontjában elfogadhatatlan?<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>IV —</NO.P><TXT>A Bíróság előtti eljárás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>A Bíróság alapokmányának 20. cikkében megállapított határidőn belül a német és a francia kormány, valamint a Bizottság benyújtották írásbeli észrevételeiket.</TXT></NP><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>Mivel az írásbeli szakaszt követően senki sem kérte tárgyalás tartását, így a Bíróság <DATE ISO="20040214">2004. február 14-i</DATE> nyilvános ülését követően az ügy készen állt a főtanácsnoki indítvány elkészítésére.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>V —</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés elemzése</TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A —</NO.P><TXT>Előzetes észrevétel</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>Elsődlegesen ki kell emelni, hogy a 44/2001 rendelet számos rendelkezése azonos az általa felváltott Brüsszeli Egyezmény rendelkezéseivel, ennélfogva az elméleti magyarázatok és az ítélkezési gyakorlat tökéletesen kiterjeszthetők rá.</TXT></NP><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>Ugyanez a helyzet a 2. cikk esetében, amely azonos mindkét szövegben<NOTE NOTE.ID="E0057" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az egyetlen különbség <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>a jelen rendelet<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/>-re vagy a <QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>jelen egyezmény<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/> -re való utalás.</P></NOTE>, és a 6. cikk 1. pontjával is, amelybe a 44/2001 rendelet, a Kalfelis-ügyben <DATE ISO="19880927">1988. szeptember 27-én</DATE> hozott ítéletnek<NOTE NOTE.ID="E0058" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR NO.CASE="189/87" YEAR="1988" EDITION="GEN" PAGE.ECR="5565">189/87. sz. ügy (EBHT 1988, 5565. o.), különösen a 7— 12. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> az egyezmény megfelelő rendelkezéséhez fűzött pontosításának megfelelően, és amelyet az ítélkezési gyakorlat<?PAGE NO="I-6833"?> utólag is megerősített<NOTE NOTE.ID="E0059" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-51/97" YEAR="1998" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-6511">C-51/97. sz., Réunion européenne és társai ügyben <DATE ISO="19981027">1998. október 27-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1998., I-6511. o.) 47—49. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>, beépítette a több alperes ellen indított keresetek közötti kapcsolat követelményét.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B —</NO.P><TXT>A joghatósággal kapcsolatos szabályok</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>A fent hivatkozott 2. cikk a joghatóság kógens jellegére vonatkozó feltételek alapja<NOTE NOTE.ID="E0060" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-116/02" YEAR="2003" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-14693">C-116/02. sz. Gasser-ügyben <DATE ISO="20031209">2003. december 9-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2003., I-14693. o.</REF.DOC.ECR>) 72. pontja; a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-159/02" YEAR="2004" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-3565">C-159/02. sz. Turner-ügyben <DATE ISO="20040427">2004. április 27-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2004., I-3565. o.</REF.DOC.ECR>) 24. pontja és a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-281/02" YEAR="2005" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-1383">C-281/02. sz. Owusu-ügyben <DATE ISO="20050301">2005. március 1-jén</DATE> hozott ítélet (EBHT 2005., I-1383. o.) 37. pontja</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>. A rendszer két követelményre épül fel: a szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a Közösség területén lakóhellyel rendelkezik az alperes<NOTE NOTE.ID="E0061" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A 44/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="201E"/>ha az alperes nem rendelkezik lakóhellyel valamely tagállamban, valamennyi tagállam bíróságának joghatóságát a 22. és 23. cikk alapján az adott tagállam joga határozza meg<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="201D"/>.</P></NOTE>, ez utóbbi esetben állampolgárságára való tekintet nélkül<NOTE NOTE.ID="E0062" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Guardans Cambo, I., <HT TYPE="ITALIC">Comentario al Convento de Bruselas relativo a la comptencia judicial y la ejecución de resoluciones judiciales en materia civil y mercantil összesített művében</HT>, kiadta Calvo Caravaca, A. L. Universidad Carlos III de Madrid/Boletín Oficial del Estado, Madrid, 1994, 62. o.</P></NOTE> a lakóhelye szerinti bíróság joghatósága alá tartozik.</TXT></NP><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>Ez a cikk az összehasonlító jogban széleskörűen elfogadott <HT TYPE="ITALIC">actor sequitur forum rei</HT> jogelvet ülteti át az alperes érdekeinek védelmében, akinek azokat nehezebb megvédeni egy lakóhelyén kívüli ország bírósága előtt<NOTE NOTE.ID="E0063" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>P. Jenardnak a polgári és kereskedelmi ügyekben a jogható ságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Egyezményről szóló jelentése (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="059" DATE.PUB="1979" PAGE.FIRST="1">HL 1979. C 59., 1. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE>, ugyanakkor ezáltal a felperes is bizonyos előnyökhöz jut, mivel könnyebb lesz számára a határozatot végrehajtatni.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>A <HT TYPE="ITALIC">forum domicilii</HT> tehát nem kizárólagos jellegű szabály, mivel vele párhuzamosan is léteznek más olyan joghatóságok is<NOTE NOTE.ID="E0064" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Így a rendelet 3. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy <QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam bíróságai előtt kizárólag e fejezet 2-7. szakaszában megállapított rendelkezések alapján perelhető<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/>; Droz, G. A. L., <HT TYPE="ITALIC">Compétence judiciaire et effets des jugements dans le marché commun (Étude de la Convention de Bruxelles du <DATE ISO="19680927">27 septembre 1968</DATE>)</HT>, Librairie Dalloz, Paris, 1972, 56. o.</P></NOTE>, amelyek miatt bizonyos feltételek esetén, az ügy tárgyára<NOTE NOTE.ID="E0065" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A rendelet 22. cikke az alábbi szöveggel kezdődik: <QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="201E"/>A lakóhelyre való tekintet nélkül a következő bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek: […]<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="201D"/>.</P></NOTE> vagy a felek akaratára tekintettel<NOTE NOTE.ID="E0066" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A rendelet 23. és 24. cikkének megfelelően a Közösség egy országának bírósága ítélethozatal céljából megállapíthatja joghatóságát akkor is, ha az alperes nem rendelkezik lakóhelylyel valamely tagállamban.</P></NOTE> e szabályt nem alkalmazzák.</TXT></NP><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>Más esetekben a 2. cikket a nemzetközi joghatósággal és a területi hatállyal kapcsolatos rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni, amelyek kötelezőek az alperes és választhatóak a felperes számára, aki így számos lehetőség kezdvezményezettje lehet<NOTE NOTE.ID="E0067" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A II. fejezet 2-5. szakasza. Például az 5., 6., 9-12., 16., 19. és 20. cikk a <QUOT.START ID="QS0017" REF.END="QE0017" CODE="201E"/>-hat, -het<QUOT.END ID="QE0017" REF.START="QS0017" CODE="201D"/> ragot használja</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>E tekintetben a 44/2001 rendelet 5. és 6. cikke egyes különös joghatósági okokról<?PAGE NO="I-6834"?> rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az adós lakóhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállam bíróságához való fordulást, közvetlenül és a nemzeti jog alapján jelölve ki az eljáró bíróságot, a jogvitával való szoros kapcsolatra tekintettel.</TXT></NP><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>A hivatkozott rendelkezések számos olían joghatósági elvet tartalmaznak, mint például a <HT TYPE="ITALIC">forum contractus</HT><NOTE NOTE.ID="E0068" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az 5. cikk (1) bekezdésének a) alpontja.</P></NOTE> vagy a <HT TYPE="ITALIC">forum delicti commissi</HT><NOTE NOTE.ID="E0069" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az 5. cikk (3) és (4) bekezdése.</P></NOTE>; a jelen esetben azonban a <HT TYPE="ITALIC">forum connexitatis</HT> az, amely az eljárások közötti különböző kapcsolattípusokon alapul, mint például a több alperes ellen irányuló keresetek; ezen joghatósági ok a közösségi jogalkotó azon szilárd akaratát tükrözi, hogy az ugyanazon üggyel kapcsolatos keresetek elbírálását a legközelebbi vagy az üggyel legerősebb kapcsolatot mutató bírói szervre bízza<NOTE NOTE.ID="E0070" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Desantes Real, M., <HT TYPE="ITALIC">Competencia judicial internacional en la Comunidad Europea</HT>, kiadta Bosch, Barcelona, 1986, 329. o.</P></NOTE>.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>C —</NO.P><TXT>Több alperes esetén fennálló különös joghatóság</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>Az eljárásban több személy részvételével pertársaság jöhet létre, amely lehet felperesi (több felperes és egy alperes), alperesi (egy felperes és több alperes) vagy vegyes (több felperes és több alperes).</TXT></NP><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>A 44/2001 rendelet 6. cikkének 1. pontja alperesi pertársaságra utal<NOTE NOTE.ID="E0071" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent már hivatkozott Jenard-jelentés megállapítja, hogy a német szabályozás kivételével, a Brüsszeli egyezményt aláíró államok jogszabályai azonos szabályokat tartalmaznak, és amelyek egyébként számos kétoldalú egyezményben is szerepelnek; ezenkívül lásd Loussouarn, I., <HT TYPE="ITALIC">Droit international privé</HT>, Második kiadás, Dalloz, Paris, 1980, 610. o.</P></NOTE>, még akkor is, habár a vegyes pertársaságtól sem különíthető el<NOTE NOTE.ID="E0072" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Ami a felperesi pertársaságot illeti, mivel azt semmilyen szabályozás sem tartalmazza, arra a tagállamok joga az irányadó; Geimer és Schütze, <HT TYPE="ITALIC">Internationale Urteilsanerkennung</HT>, 1. kötet, első rész, München, 1983, 385. o.</P></NOTE>. A joghatóság választásához legalább két adósnak különböző tagállamban kell laknia<NOTE NOTE.ID="E0073" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Magától értetődő annak szükségessége, hogy nem lehetséges a közös lakóhely fennállása; Tirado Robles, C, <HT TYPE="ITALIC">La competencia judicial en la Unión Europea Comentarios al Convenio de Bruselas</HT>, Bosch, Barcelona, 1995, 64. o. Az elv kizárja a szabály alkalmazását akkor, ha az alperesek egyike a Közösségen kívül lakik; Garau Sobrino, F. F., a fent már hivatkozott összesített mű, <HT TYPE="ITALIC">Comentario al Convenio de Bruselas</HT> […], 171. o.</P></NOTE>, és a kereseteknek<NOTE NOTE.ID="E0074" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Annak ellenére, hogy mindkét esetben a <QUOT.START ID="QS0018" REF.END="QE0018" CODE="201E"/>kereset<QUOT.END ID="QE0018" REF.START="QS0018" CODE="201D"/> kifejezést használják, nem szabad összekeverni a 6. cikk 1. pontja szerinti követelések alanyi összefüggéseit és a 44/2001 rendelet 27-30. cikkében hivatkozott eljárások közötti összefüggést</P></NOTE> egymással összefüggőnek kell lenniük, és azokat egy eljárásban célszerű kezelni és elbírálni.</TXT></NP><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>A kapcsolat fennállásának követelménye két okra vezethető vissza. Egyrészről csökkenti az egymásnak ellentmondó bírósági határozatok kockázatát; másrészről megakadályozza<?PAGE NO="I-6835"?> azt, hogy az alperesek egyike jogellenesen kivonja magát a lakóhelye szerinti bíróságok joghatósága alól<NOTE NOTE.ID="E0075" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Annak ellenére, hogy a 6. cikk 2. pontja említi ezt a második okot <QUOT.START ID="QS0019" REF.END="QE0019" CODE="201E"/>harmadik félként szavatossággal vagy jótállással kapcsolatos, vagy bármely más, harmadik fél perbevonásával folyó perben az eredeti eljárás bírósága előtt, kivéve ha ezeket az eljárásokat kizárólag azzal a céllal indították, hogy a harmadik felet kivonják az ügyében egyébként joghatósággal rendelkező bíróság eljárása alól.<QUOT.END ID="QE0019" REF.START="QS0019" CODE="201D"/>, az az 1. pontban nem szerepel; de következtetni lehet rá a szöveg tartalmából és céljából, mint ami a kapcsolat szükségszerű velejárója (Jenard-jelentés), vagy önállóan is fennállhat (Droz, i. m., 71. o., úgy ítéli meg, hogy az abból az okból történő mellőzése, mert elfelejtették, több mint a szándékos elhallgatása; lásd továbbá Gothot, P. és Holleaux, D, <HT TYPE="ITALIC">La Convención de Bruselas de <DATE ISO="19680927">27 de septiembre de 1968</DATE> (competencia judicial y efectos de las decisiones en el marco de la CEE)</HT>, kiadta La ley, Madrid, 1986, 69. o.</P></NOTE>.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>D —</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés vizsgálata</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság által megfogalmazott kérdésre kétféle válasz érkezett: a francia kormány és a Bizottság szerint hivatkozni lehet e különös joghatósági okra, míg a német kormány elutasítja ennek lehetőségét. Mindkét lehetőséget meg kell vizsgálni.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az első lehetőség</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>A jelen esetben a 6. cikk 1. pontjának alkalmazási feltételei első ránézésre teljesülnek: tényleg van két alperes, és a keresetek között szoros kapcsolat áll fenn, mivel azok egy egyetemleges kötelezettségen alapulnak<NOTE NOTE.ID="E0076" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A Jenard-jelentés a kapcsolatra példaként említi azt, hogy <QUOT.START ID="QS0020" REF.END="QE0020" CODE="201E"/>egyetemleges adósokról van szó<QUOT.END ID="QE0020" REF.START="QS0020" CODE="201D"/>.</P></NOTE>, amelynek értelmében a hitelt teljes egészében bármelyik adós megfizetheti.</TXT></NP><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>Alaki szempontból az említett különös joghatósági ok alkalmazásához elegendő, ha a felperes különböző személyeket perel, akik így alperessé válnak, függetlenül a már létező vagy a jövőben fennálló anyagi és eljárásjogi akadályoktól.</TXT></NP><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>Ezt az elvet legalább négy érv támasztja alá. Először is a bíróságnak még az eljárásbeli kapcsolat fennállásának vizsgálata előtt kell a saját joghatóságát megállapítania, amely független a kereset elfogadhatóságától és az alapkérdés anyagi jogi vizsgálatától, azaz a követelés megalapozottságától.</TXT></NP><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>Másodsorban a rendelet nem határozza meg sem az <QUOT.START ID="QS0021" REF.END="QE0021" CODE="201E"/>alperes<QUOT.END ID="QE0021" REF.START="QS0021" CODE="201D"/>, sem az <QUOT.START ID="QS0022" REF.END="QE0022" CODE="201E"/>alperesi pertárs<QUOT.END ID="QE0022" REF.START="QS0022" CODE="201D"/> fogalmát<NOTE NOTE.ID="E0077" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Droz, i. m., 71. o.</P></NOTE>; egyszerűen, minden további pontosítás nélkül kizárólag a <QUOT.START ID="QS0023" REF.END="QE0023" CODE="201E"/>keresetek<QUOT.END ID="QE0023" REF.START="QS0023" CODE="201D"/> közötti kapcsolat fennállását követeli meg.</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>Harmadsorban a rendelet 30. cikke alapján a bíróság megkeresettnek tekintendő <QUOT.START ID="QS0024" REF.END="QE0024" CODE="201E"/>az eljárást megindító irat […] bírósághoz történő<?PAGE NO="I-6836"?> benyújtásának időpontjától kezdve<QUOT.END ID="QE0024" REF.START="QS0024" CODE="201D"/>. A fent már hivatkozott Kalfelis-ügyben hozott ítéletnek megfelelően ebben a szakaszban kell az összefüggés meglétét vizsgálni<NOTE NOTE.ID="E0078" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>12. pont</P></NOTE>, következésképpen ez az a időpont, amelynek tekintetében azt kell vizsgálni, hogy a kérdéses keresetben több alperes szerepel-e<NOTE NOTE.ID="E0079" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent hivatkozott <HT TYPE="ITALIC">Comentario al Conenio de Bruselas</HT> […] összesített mű 170. oldalán Garau Sobrino megállapítja, hogy pertársaság fennállására általában az eljárást megindító irat benyújtásakor hivatkoznak.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>Végül, amikor a felperes lemondás vagy elállás útján visszavonja a 6. cikk 1. pontja alapján megkeresett bíróság illetékességi területe szerint lakóhellyel rendelkező fél elleni keresetét, a <HT TYPE="ITALIC">perpetuatio jurisdictionis</HT> elve lehetetlenné teszi a nemzetközi joghatóság megváltoztatását, mivel az eljárást ugyanazon bírói szerv előtt kell folytatni<NOTE NOTE.ID="E0080" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Desantes Real, i. m., 331. o.</P></NOTE>. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni akkor is, amikor az eljárásba beavatkozóként perbevont személyek egyike egyéb okok miatt kilép a perből.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A második lehetőség</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>A 2. cikk fő szabálya alóli kivételeket tartalmazó más rendelkezésekhez hasonlóan a 6. cikk 1. pontjának is az általa kitűzött célra figyelemmel –korlátozott jellege van,<NOTE NOTE.ID="E0081" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Weser, M., Convention communautaire sur la compétence judiciare et l'exécution des décisions, Centre interuniversitaire de droit comparé, Bruxelles/Paris, 1975, 266. o.</P></NOTE> és azt megszorítóan kell értelmezni<NOTE NOTE.ID="E0082" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR NO.CASE="33/78" YEAR="1978" EDITION="GEN" PAGE.ECR="2183">33/78. sz. Somafer-ügyben <DATE ISO="19781122">1978. november 22-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1978., 2183. o.</REF.DOC.ECR>) 7. pontja említi, hogy kerülendő a Brüsszeli Egyezmény 2. cikke kivételeinek kiterjesztő és sokféle értelmezése.</P></NOTE>; ebből a jogelvből kiindulva a rendelkezést nem lehet a jelen ügyre alkalmazni.</TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>Ez az álláspont további érvekkel is alátámasztható. Először is a több alperes esetén fennálló vagylagos joghatóság szabályozása nem öncélú, lévén, hogy az pergazdaságosságot célozza, és megakadályozza az egymásnak ellentmondó határozatok meghozatalát; márpedig e célok nem érhetőek el, ha a keresetek bármelyike elfogadhatatlan.</TXT></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>Másrészről az az előny, hogy nem kell külföldi bíróság előtt védekezni, az ellenérdekű félnek sem okoz hátrányt, és semmilyen aránytalan terhet nem ró rá, mint ahogy az a körülmény sem, hogy a jelen esetben a csődeljárásról tájékozódnia kell.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A javasolt megoldás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>A fentiekben kifejtett két lehetőség közül egyik sem megfelelő a kérdést előterjesztő bíróság által ismertetett tényállás szempontjából; ezenkívül mindkettő könnyen észlelhető veszélyeket rejt magában, mint ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk.</TXT></NP><?PAGE NO="I-6837"?><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>Ha a nemzeti bírósághoz olyan, több egyetemleges adós elleni hitellel kapcsolatos keresettel fordulnak, amelyek közül csak az egyik rendelkezik az országban lakóhellyel, és a bíróság a joghatóságát rá alapította, és ezen alperes még az eljárás kezdete előtt meghal, a kifejtett első, alaki szempontból megfelelőnek tűnő lehetőség megválaszolja ugyan a kérdést, de ez a megoldás nem kielégítő, mivel ilyen esetben egymásnak ellentmondó határozatok születnének, hiszen az elhunyt tovább nem perelhető (a helyzet csak akkor más, ha az örökösöket perbe hívják).</TXT></NP><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>Hasonlóképpen, ha az az alperes, amelynek lakóhelye megalapozta a joghatóságot, a felperes értesítése nélkül átruházza az adósságát, az alperesként való perelhetősségel és ezen értesítés elmaradásának következményeivel kapcsolatban felmerült kételyek indokolttá teszik e kérdések előzetes vizsgálatát az ügy áttétele érdekében, amelynek elbírálására valamely másik alperes lakóhelye szerinti tagállam bíróságának ugyanúgy joghatósága lehet, és így szintén különböző határozatok születhetnek.</TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>Véleményem szerint az a gond, hogy amikor az egyik keresetet a nemzeti szabályozás alapján <HT TYPE="ITALIC">ab initio</HT> elfogadhatatlannak kell nyilvánítani, igazából nem lehet szó több alperesről, mivel így hiányzik a joghatóság megválasztásához szükséges egyik feltétel, amely így már nem tudja betölteni a szerepét sem.</TXT></NP><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>Az eljárás során legalább két alperes megléte mesterségesen előidézett. Ebben az esetben a keresetet nem kell elutasítani vagy ebből a szempontból megvizsgálni, csak arról van szó, hogy a kógens jogszabály értelmében a keresetindítás jogával sem lehet élni.</TXT></NP><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>Ezenkívül, ha az alperesek egyike nem képes beavatkozni az eljárásba, az egyáltalán nem akadályozza meg az egymásnak ellentmondó határozatok meghozatalát, mivel azon állam bírósága, ahol a kizárt személy lakóhellyel rendelkezik egyáltalán nem fog határozatot hozni.</TXT></NP><NP><NO.P>45.</NO.P><TXT>Ezzel ellentétesen a szabály alapeljárásbeli helyzetekhez hasonló helyzetben történő alkalmazása e fő szabályt a Bíróság ítélkezési gyakorlatával ellentétesen változtatja meg<NOTE NOTE.ID="E0083" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent hivatkozott Kalfelis-ügyben hozott ítélet 8. pontja és a Réunion européenne és társai ügyben hozott ítélet 47. pontja.</P></NOTE>, mivel az egyszerű látszatot ürügyként felhasználva az alperes külföldi bíróságok előtti perléséhez vezetne, csökkentve ezáltal a védekezési lehetőségeit.</TXT></NP><NP><NO.P>46.</NO.P><TXT>A javasolt megoldás figyelembe veszi, hogy a joghatósággal kapcsolatos rendelkezéseknek kiszámíthatónak kell lenniük; valójában a megvizsgált esetek jól körülhatárolhatók,<?PAGE NO="I-6838"?> továbbá korlátozottak és újabbakat sem lehet hozzárendelni azokhoz a feltetételekhez, amelyek alapján a különös joghatóságra hivatkozni lehet.</TXT></NP><NP><NO.P>47.</NO.P><TXT>Ez a megoldás nem jelenti azt sem, hogy a nemzeti jogendszerek közvetett módon, hátrányosan érintenék a joghatóságot, amelyet az ítélkezési gyakorlat is tilt<NOTE NOTE.ID="E0084" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-365/88" YEAR="1990" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-1845">C-365/88. sz. Hagen-ügyben <DATE ISO="19900515">1990. május 15-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1990., I-1845. o.) 20. pontja</REF.DOC.ECR>, és a <REF.DOC.ECR NO.CASE="C-77/04" YEAR="2005" EDITION="GEN" PAGE.ECR="I-4509">C-77/04. sz., GIE Réunion européenne és társai ügyben <DATE ISO="20050526">2005. május 26-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2005., I-4509. o.) 35. pontja</REF.DOC.ECR>; lásd még szintén a fent hivatkozott Turner-ügyben hozott ítélet 29. pontját.</P></NOTE>, és amely szerint a közös szabályok elsőbbséget élveznek a velük összeegyeztethetetlen belső rendelkezésekkel szemben<NOTE NOTE.ID="E0085" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A <REF.DOC.ECR NO.CASE="288/82" YEAR="1983" EDITION="GEN" PAGE.ECR="3663">288/82. sz. Duijnstee-ügyben <DATE ISO="19831115">1983. november 15-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1983., 3663. o.) 14. pontja</REF.DOC.ECR>. A Hoge Raad der Nederlanden azt kérdezte a Bíróságtól, hogy a Brüsszeli Egyezmény 19. cikke szerinti, a joghatóság hivatalból történő megállapítása alkalmazandó-e a felülvizsgálati kérelemre, ahol a nemzeti szabályozásnak megfelelően a megkeresett bíróság kizárólag a felek által bemutatott bizonyítékokat vizsgálhatja.</P></NOTE>. E megoldás nem csökkenti továbbá a közösségi rendelkezések hatékonyságát, amelyekkel nem ellentétes, mivel a kérdéses rendelkezéseknek eltérő az alkalmazási területe, még akkor is, ha bizonyos pontokon kapcsolódnak egymáshoz.</TXT></NP><NP><NO.P>48.</NO.P><TXT>Azt szükséges még hozzátenni, hogy a 44/2001 rendelet csakúgy mint előtte a Brüsszeli Egyezmény nem egységesíti a nemzeti eljárásjogi szabályokat; csupán bizonyos ügyek esetén az eljárásra joghatósággal rendelkező bíróság kijelölésésére szorítkozik olyan feltételek alkalmazásával, amelyek eltérnek az elfogadhatóságra vonatkozóktól<NOTE NOTE.ID="E0086" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>A fent már hivatkozott Hagen-ügyben hozott ítélet 17. pontja, és a GIE Réunion européenne és társai ügyben hozott ítélet 34. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>49.</NO.P><TXT>Maga a 44/2001 rendelet is többször utal a nemzeti jogokra, például olyan alapvető fogalmak pontosítása érdekében, mint a <QUOT.START ID="QS0025" REF.END="QE0025" CODE="201E"/>lakóhely<QUOT.END ID="QE0025" REF.START="QS0025" CODE="201D"/><NOTE NOTE.ID="E0087" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Az 59. cikk szerint <QUOT.START ID="QS0026" REF.END="QE0026" CODE="201E"/>annak megállapítása során, hogy a fél rendelkezik-e lakóhellyel abban a tagállamban, amelynek a bíróságához fordultak, a bíróság saját belső jogát alkalmazza<QUOT.END ID="QE0026" REF.START="QS0026" CODE="201D"/> ((1) bekezdés); ugyanez a rendelkezés hozzáteszi, hogy <QUOT.START ID="QS0027" REF.END="QE0027" CODE="201E"/>amennyiben a fél nem rendelkezik lakóhellyel abban a tagállamban, amelynek bíróságához fordultak, annak megállapítása során, hogy a fél más tagállamban rendelkezik-e lakóhellyel, a bíróság az említett másik tagállam jogát alkalmazza<QUOT.END ID="QE0027" REF.START="QS0027" CODE="201D"/> ((2) bekezdés).</P></NOTE>; a Bíróság bizonyos esetekben lehetővé tette, hogy a Közösség szabályait a belső jogi szabályokkal egészítsék ki<NOTE NOTE.ID="E0088" NUMBERING.CONTINUED="YES"><P>Lásd az egyezmény 21. cikkét értelmező <REF.DOC.ECR NO.CASE="129/83" YEAR="1984" EDITION="GEN" PAGE.ECR="2397">129/83. sz. Zelger- ügyben <DATE ISO="19840607">1984. június 7-én</DATE> hozott ítéletet (EBHT 1984., 2397. o.</REF.DOC.ECR>); tágabb értelemben lásd szintén a fent hivatkozott, Hagen-ügyben hozott ítéletet, amely a 19. pontjában felsorol pár, hasonló jellegű szabályt.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>50.</NO.P><TXT>Következésképpen a rendelet 6. cikkének 1. pontjára nem lehet hivatkozni olyan esetben, amikor a megkeresett bíróság szerinti országban letelepedett személy ellen indított keresetet már kezdettől fogva azzal indokkal el kell utasítani, hogy azzal szemben jogszabályban szereplő perindítást kizáró ok áll fenn.</TXT></NP><NP><NO.P>51.</NO.P><TXT>Egy ilyen értelmű válasz a fent hivatkozott mindkét lehetőséggel kapcsolatos aggályokat eloszlatja, illeszkedik a 44/2001 rendelet által létrehozott rendszerbe is, és hasznos iránymutatásként szolgál az e rendelkezést alkalmazó bíróságoknak.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-6839"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>VI —</NO.P><TXT>Végkövetkeztetések</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>52.</NO.P><TXT>A fentiek alapján azt indítványozom, hogy a Bíróság az Oberster Gerichtshof által benyújtott előzetes döntéshozatali kérdést a következőképpen válaszolja meg:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0028" REF.END="QE0028" CODE="201E"/>A felperes a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20001222">2000. december 22-i</DATE> 44/2001/EK tanácsi rendelet 6. cikkének 1. pontjára nem hivatkozhat olyan esetben, amikor az eljáró bíróság szerinti államban lakóhellyel rendelkező személy ellen, valamint egy másik tagállamban letelepedett személy ellen indít keresetet, azonban az első személy ellen indított keresetet egyértelmű okok alapján, <HT TYPE="ITALIC">ex lege</HT> és <HT TYPE="ITALIC">in limine litis</HT> elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.<QUOT.END ID="QE0028" REF.START="QS0028" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>