A C‑83/20. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Supremo Tribunal Administrativo (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Portugália) a Bírósághoz
a
a
a
a
a
a
a
a
a
az
a
a
a
a
a
a
a
a
az
a
a
a
a
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (első tanács),
tagjai: A. Arabadjiev tanácselnök, I. Ziemele (előadó), T. von Danwitz, P. G. Xuereb és A. Kumin bírák,
főtanácsnok: G. Pitruzzella,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
a Massa Insolvente da Espírito Santo Financial Group SA képviseletében D. Duarte Campos, T. Duarte és R. Oliveira advogados, valamint P. Brito, J. Schmid Moura és S. Estima Martins advogadas,
a BPC Lux 2 Sàrl, a BPC UKI LP, a Bennett Offshore Restructuring Fund, Inc., a Bennett Restructuring Fund, LP, a Queen Street Limited, a BTG Pactual Global Emerging Markets and Macro Master Fund LP, a BTG Pactual Absolute Return II Master Fund LP, a CSS LLC, a Beltway Strategic Opportunities Fund LP, az EJF Debt Opportunities Master Fund LP, a TP Lux HoldCo Sàrl, a VR Global Partners LP, a CenturyLink Inc. Defined Benefit Master Trust, a City of New York Group Trust, a Dignity Health, a GoldenTree Asset Management Lux Sàrl, a GoldenTree High Yield Value Fund Offshore 110 Two Ltd, a San Bernardino County Employees Retirement Association, valamint az EJF DO Fund (Cayman) LP képviseletében N. da Costa Silva Vieira és M. Marques Mendes advogados, valamint D. Guimarães és A. Dias Henriques advogadas,
a Banco de Portugal képviseletében T. Rosado, R. Esteves de Oliveira és P. Moura Pinheiro advogados, valamint T. Tönnies advogada,
a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, S. Jaulino, J. Marques és P. Barros da Costa, meghatalmazotti minőségben,
az Európai Bizottság képviseletében D. Triantafyllou, A. Nijenhuis, B. Rechena és A. Steiblytė, meghatalmazotti minőségben,
[…] Az értékelés céljai a következők: […] […]
Az (1) bekezdésben említett értékelésben meg kell határozni: Az értékelés:
Amennyiben egy hitelintézet nem teljesíti, vagy komoly valószínűsége vannak annak, hogy nem fogja teljesíteni a tevékenységének folytatására vonatkozó engedély fenntartásához szükséges követelményeket, a Banco de Portugal a következő szanálási intézkedéseket alkalmazhatja abban az esetben, ha az elengedhetetlennek bizonyul a 145.° A. cikkben meghatározott bármely cél eléréséhez:
Az 1 bekezdés értelmében akkor van komoly valószínűsége annak, hogy egy hitelintézet nem teljesíti a tevékenységének folytatására vonatkozó engedély fenntartásához szükséges követelményeket, ha – egyéb bizonyítékok mellett, amelyek relevanciáját a Banco de Portugal köteles vizsgálni a 145.° A. cikkben foglalt célok alapján – a következő körülmények valamelyike fennáll:
Az értékesítésből származó bevételt elsődlegesen és arányos módon a következő visszafizetésekre kell fordítani:
Amennyiben az előző cikkben említett, kitűzött célokra figyelemmel szanálási intézkedések alkalmazására kerül sor, ügyelni kell arra, hogy:
[…]
[…]:
nem írja elő a szanálási intézkedés által érintett hitelintézet eszközeinek és kötelezettségeinek méltányos, prudens és reális értékelését a szanálási intézkedés elfogadása előtt; nem írja elő az előző franciabekezdésben meghatározott értékelésen alapuló esetleges kompenzáció fizetését a szanálás alatt álló intézmény vagy adott esetben a részvényesek vagy más tulajdonosi jogcímmel rendelkezők számára; nem írja elő, hogy a szanálási intézkedés által érintett intézmény részvényeseinek joguk van akkora összeghez jutni, amely nem lehet kevesebb, mint az a becsült összeg, amelyhez akkor jutottak volna, ha az intézmény rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében teljes mértékben felszámolásra kerül, és ezt a védelmi mechanizmust csak azon hitelezők számára írta elő, akiknek a követeléseit nem ruházták át, és nem ír elő az első franciabekezdésben foglalttól eltérő, annak meghatározására szolgáló értékelést, hogy kedvezőbb elbánásban részesülnek‑e a részvényesek és a hitelezők abban az esetben, ha a szanálás alatt álló hitelintézettel szemben rendes felszámolási eljárást folytattak volna?
a szanálási intézkedés által érintett hitelintézet eszközeinek és kötelezettségeinek méltányos, prudens és reális értékelését a szanálási intézkedés elfogadása előtt; az előző franciabekezdésben meghatározott értékelésen alapuló esetleges kompenzáció fizetését a szanálás alatt álló intézmény vagy adott esetben a részvényesek vagy más tulajdonosi jogcímmel rendelkezők számára; hogy a szanálási intézkedés által érintett intézmény részvényeseinek joguk van akkora összeghez jutni, amely nem lehet kevesebb, mint az a becsült összeg, amelyhez akkor jutottak volna, ha az intézmény rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében teljes mértékben felszámolásra kerül, és ezt a védelmi mechanizmust csak azon hitelezők számára írta elő, akiknek a követeléseit nem ruházták át, és az első franciabekezdésben foglalttól eltérő, annak meghatározására szolgáló értékelést, hogy kedvezőbb elbánásban részesülnek‑e a részvényesek és a hitelezők abban az esetben, ha a szanálás alatt álló hitelintézettel szemben rendes felszámolási eljárást folytattak volna.
Aláírások