Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi határozat (
Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 423/2007 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet (
Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló 2010/413 határozat módosításáról szóló
Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló,
Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló tanácsi határozat (
Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló tanácsi rendelet (
A Törvényszék első tanácsának elnöke a Törvényszék eljárási szabályzata 69. cikkének b) pontja alapján a
részben helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet; az alapeljárásban rendelje el másodlagosan, az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé; a Tanácsot kötelezze mindkét eljárás költségeinek megtérítésére.
a fellebbezést utasítsa el, és a fellebbezőt kötelezze a költségek megtérítésére.
tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állította, hogy az indokolási kötelezettség megsértése nem eredményezheti az Unió felelősségének fennállását (első jogalap); tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy az a tény, hogy a fellebbező, akivel szemben a Tanács jogellenes szankciót fogadott el, keresetet terjesztett elő, amely alapján a szankciót megsemmisítették, nem hivatkozhat a hatékony bírói jogvédelemhez való jog kellően súlyos megsértésének fennállására (második jogalap); tévesen alkalmazta a jogot, amikor a fellebbező válaszában kifejtett jogalapot anélkül utasította el, hogy az ítélkezési gyakorlatban megfogalmazott követelmények szerint megvizsgálta volna, hogy e jogalapnak a viszonválaszban való kifejtése a keresettel indított jogvitának a bírósági eljárás során történő szokásos alakulásából következik‑e (harmadik jogalap); tévesen alkalmazta a jogot, mivel tévesen értelmezte a megsemmisítést kimondó ítéletet, és abból indult ki, hogy az európai uniós jog kellően súlyos, az Unió felelősségét megalapozó megsértését nem bizonyítja annak megállapítása, hogy a Tanács megsértette azon kötelezettségét, hogy a pénzeszközök befagyasztására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban elfogadott indokot illetően ismertesse a fellebbezővel a vele szemben felhozott bizonyítékokat (negyedik és ötödik jogalap); elferdítette a keresetet, mivel a fellebbező érvének elfogadhatatlanság miatti elutasítása érdekében abból indult ki, hogy a fellebbező a kereseti szakaszban nem hivatkozott arra az állítólagos jogellenességre, hogy a fellebbezőnek a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékeibe való felvételének indoka nem felel meg a Tanács által alkalmazott kritériumnak (hatodik jogalap); elferdítette a keresetet azzal, hogy a fellebbező által hivatkozott jogellenességi indokokat kizárólag az indokolási kötelezettség megsértésére egyszerűsítette (hetedik jogalap).
Lásd:
Lásd például:
Lásd például a jelen ügyben szóban forgó 423/2007 rendelet (3) preambulumbekezdését és 961/2010 rendelet (4) preambulumbekezdését.
Az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése szerint, amennyiben az EUMSZ V. címének 2. fejezete alapján elfogadott valamely határozat úgy rendelkezik, a Tanács egyes természetes és jogi személyekkel, csoportokkal vagy nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal szemben korlátozó intézkedéseket állapíthat meg.
A Törvényszék korábban nem foglalt állást ebben a kérdésben; lásd e tekintetben:
Lásd e tekintetben:
Lásd e tekintetben:
Lásd általánosságban: Butler, G.,
Lásd:
Lásd:
Feltéve, hogy ez utóbbi esetben az érintett személy nem címzettje a szóban forgó határozatnak, amely esetben a TWD ítéletben szereplő ítélkezési gyakorlatot kell alkalmazni. Lásd:
Kiemelés tőlem.
Lásd például:
A Rosneft ítélet 70. pontja azt a benyomást keltheti, hogy a Bíróság ki kívánta zárni az olyan kereseteket, amelyek nem a jogszerűség felülvizsgálatát célozzák. Ezt a pontot azonban nem általánosan alkalmazandó szabálynak kell tekinteni, hanem azt a szóban forgó ügy sajátos kontextusában kell szemlélni; a Rosneft ügy tárgyát az képezte, hogy a Bíróság hatáskörrel rendelkezik‑e arra, hogy határozatot hozzon az EUMSZ 267. cikk alapján. Mivel a Bíróság korábban megállapította, hogy a megsemmisítés iránti kereset és az érvényesség tárgyában való előzetes döntéshozatal iránti kérelem is a jogszerűség felülvizsgálatára irányul, e pont akként érthető, hogy kizárólag azt kívánja hangsúlyozni, hogy úgy értelmezendő, az EUMSZ 275. cikk által az EUMSZ 263. cikkre történő utalás – közelebbről – vonatkozik minden olyan eljárásra, amelynek célja az EUMSZ 263. cikkben hivatkozott jogi aktus jogszerűségének felülvizsgálata.
Lásd analógia útján:
Ez a helyzet korlátozott jogkörök esetén vagy akkor, ha a hiba valószínűsíthetően nem befolyásolta hátrányosan a határozat tartalmát. Lásd például:
Lásd például:
Lásd e tekintetben:
Uo., 43. pont.
A megtámadott ítélet 42. és 43. pontja.
Lásd e tekintetben:
Lásd például:
Franciául
Lásd:
Kétségtelen, hogy az indokolás hiánya kárt okozhat a szóban forgó határozat címzettjénél ezáltal előidézett bizonytalanság miatt, ez a kár azonban nem vagyoni kár. Természetesen vagyoni kárról van szó akkor, ha az adott személy azt állítja, hogy valamely határozat joghatásai eredményeként kárt szenvedett, ez azonban kizárólag abból eredhet, hogy az említett határozat nem megalapozott.
Lásd:
Habár úgy tűnik, egyes ítéletek ezt az ítélkezési gyakorlatot az első feltétellel, jelesül a jogszabály megsértésével kapcsolják össze, a Bíróság azt – az első olyan ítéletben, amelyben erre a következtetésre jutott – láthatólag azzal hozta összefüggésbe, hogy az ilyen jogellenesség nem okozhatja a szóban forgó típusú kárt, amely inkább az okozati összefüggés hiányához kapcsolódik. Lásd e tekintetben:
Lásd analógia útján:
Úgy tekinthető, hogy főszabály szerint túl korai az Európai Unió szerződésen kívüli felelősségének kérdésében dönteni a határozat megsemmisítésekor, mivel az e határozatot elfogadó intézmény feladata, hogy döntsön, miként hajtja végre a határozatot megsemmisítő ítéletet. A megtérítendő kár mértéke kizárólag az ezen ítélet végrehajtását szóláló intézkedések elfogadását követően állapítható meg tehát, mivel előfordulhat, hogy egyes ilyen intézkedések elfogadásával sikerül orvosolni a szóban forgó határozat negatív jogkövetkezményeit. Lásd például:
Lásd:
Ez érintőlegesen természetesen kiegészíthető azzal, hogy ilyen körülmények között a költségviselésről szóló esetleges határozatban figyelembe kell majd venni az indokolás elkésettségét. Ezenfelül lehetővé kell tenni a fellebbező számára, hogy az érveit ennek az indokolásnak megfelelően módosítsa.
Lásd a megsemmisítést kimondó ítélet 70. pontját.
Lásd például:
Ezen alcím a
Ahogyan azt korábban említettem, az indokolási kötelezettség megszegése és a korlátozó intézkedéseket alátámasztó információ vagy bizonyítékok gyűjtése kötelezettségének megszegése két, egymástól teljesen különböző dolog. Lásd e tekintetben:
A Bíróság hatáskörrel rendelkezik az olyan kártérítési kereset elbírálására, amely közvetlenül vagy járulékosan kapcsolódik az Európai Unió Tanácsa által az EUSZ V. címének 2. fejezete alapján természetes vagy jogi személyekkel szemben alkalmazott korlátozó intézkedések jogszerűsége tekintetében az EUMSZ 263. cikk szerint előterjesztett, megsemmisítés iránti keresethez, és ezen értelmezésre tekintettel e hatáskört nem zárja ki az EUMSZ 275. cikk második bekezdése.
Az első fellebbezési jogalapot el kell utasítani.