|
21.12.2017 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 440/14 |
A Bizottság határozatának összefoglalója
(2017. április 5.)
egy vállalati összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodás érvényesülésével összeegyeztethetetlennek nyilvánításáról
(M.7878 számú ügy – HeidelbergCement/Schwenk/Cemex Hungary/Cemex Croatia)
(az értesítés a C(2017) 1650. számú dokumentummal történt)
(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2017/C 440/09)
A Bizottság 2017. április 5-én a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) – és különösen annak 8. cikke (3) bekezdése – értelmében összefonódási ügyben hozott határozatot. A határozat teljes szövegének nyilvános (adott esetben ideiglenes) változata az ügy hiteles nyelvén megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html.
I. A FELEK ÉS A MŰVELET
|
(1) |
2016. szeptember 5-én a továbbiakban: összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke szerint bejelentést (2) kapott a HeidelbergCement AG (a továbbiakban: HeidelbergCement, Németország) és a Schwenk Zement KG (a továbbiakban: Schwenk, Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások a Duna-Dráva Cement Kft. (a továbbiakban: DDC) közösen irányított vállalkozásukon keresztül, részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Cemex, S.A.B. de C.V, (a továbbiakban: Cemex csoport) részét képező Cemex Hungária Építőanyagok Kft. (a továbbiakban: Cemex Hungária) és Cemex Hrvatska dd (a továbbiakban: Cemex Hrvatska) egésze felett (a továbbiakban: az ügylet) (3). |
|
(2) |
Az eladó, a célvállalatok és a vevők mind az építőanyag-forgalmazás – különösen cement, aggregátumok, készre kevert beton és más kapcsolódó termékek forgalmazása – területén tevékenykednek. |
|
(3) |
A HeidelbergCement német gyártó, de kereskedelmi tevékenységeit a világ több mint 40 országában végzi. |
|
(4) |
A Schwenk családi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű betéti társaság, amelynek üzleti tevékenysége Németországban összpontosul, de Közép- és Kelet-Európában is folytat tevékenységet. |
|
(5) |
A DDC olyan teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás, amelyet a Magyarországon, Horvátországban, valamint a Nyugat-Balkán egyes részein (azaz Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Macedóniában, Montenegróban és Albániában, a továbbiakban együttesen: a szélesebb térség) tevékenykedő HeidelbergCement és Schwenk egyenlő részvételi arányban birtokol és közösen irányít. A DDC Magyarországon kívül egy cementgyártó üzemet és 11, készre kevert betont előállító üzemet működtet. |
|
(6) |
A Cemex csoport mexikói székhelyű, világszerte tevékenykedő építőanyag-gyártó globális vállalat. A Cemex Hungária elsősorban kizárólag Magyarországon értékesített, készre kevert beton gyártása és értékesítése területén tevékenykedik. A Cemex Hrvatska szürke cement, készre kevert beton, klinker és aggregátumok gyártása és forgalmazása területén tevékenykedik. A Cemex Hrvatska az Észak-Afrikába és a Közel-Keletre irányuló exportján kívül főként Horvátországra és a szélesebb térségre összpontosítja tevékenységét, de Olaszországba, Szlovéniába és Máltára is szállít. A Cemex Hrvatska három cementgyártó üzemmel rendelkezik, és négy értékesítési terminált üzemeltet. |
|
(7) |
A (Cemex Hungária anyavállalata, a Cemex Austria felvásárlását tervező) Rohrdorfer Baustoffe Austria AG vállalattal kötött keretmegállapodás mellett a HeidelbergCement és a Schwenk a DDC közvetítésével vásárolja fel a Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska vállalatot: |
|
(8) |
A 2015. augusztus 11-én kötött adásvételi szerződés értelmében a DDC a Cemex Hrvatska üzletrészeinek 100 %-át felvásárolja a Cemextől. |
|
(9) |
Ezzel párhuzamos ügylet keretében a DDC a Cemex Hungária üzletrészeinek 100 %-át felvásárolja a Rohrdorfer Baustoffe Austria AG-től. |
|
(10) |
A Cemex Hrvatska és a Cemex Hungária DDC általi felvásárlását az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében egyetlen összefonódásnak kell tekinteni. A megállapodások gazdasági realitása az, hogy a DDC megszerzi a Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska feletti irányítást. A Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska DDC általi felvásárlása egyszerre történt, és a Rohrdorfer és a DDC közötti keretmegállapodás révén összekapcsolódott. |
|
(11) |
Az ügylet ennélfogva a Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska HeidelbergCement és Schwenk általi közös irányításának üzletrészvásárlás útján (a DDC közvetítésével) történő megszerzésével jár. Ezért az ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett összefonódásnak minősül. |
II. ELJÁRÁS
|
(12) |
Az ügyletet 2015. augusztus 12-én hozták nyilvánosságra, és azt 2016. szeptember 5-én jelentették be a Bizottságnak. |
|
(13) |
A bejelentést megelőzően, 2016. június 22-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a magyarországi érintett piacokon kifejtett hatások értékelését a Gazdasági Versenyhivatalhoz tette át vizsgálat céljából. Az áttétel a bejelentést tevő felek 2016. május 25-i, indokolással ellátott beadványát követte, amelyben a felek Magyarországra történő részleges áttételt kértek. Sem a bejelentést tevő felek, sem a tagállamok nem kaptak az ügylet bármely más részének az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. vagy 9. cikke szerinti áttételére irányuló kérelmet. |
|
(14) |
Az I. szakaszbeli vizsgálatot követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet komoly aggályokat vet fel a belső piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, és 2016. október 10-én az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében II. szakaszbeli eljárás megindításáról szóló határozatot fogadott el. |
|
(15) |
Az eredeti vizsgálat megállapításait kiegészítő, II. szakaszbeli vizsgálat alapján a Bizottság 2016. december 12-én kifogásközlést adott ki. |
|
(16) |
A bejelentést tevő felek 2017. január 26-án az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése értelmében kötelezettségvállalásokat javasoltak annak érdekében, hogy eloszlassák az ügylet miatt a hatékony verseny jelentős akadályozásával kapcsolatban felmerült kétségeket. |
|
(17) |
Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2017. március 21-én vitatta meg a határozattervezetet, és kedvező véleményt adott ki. A meghallgatási tisztviselő 2017. március 30-án előterjesztett jelentésében szintén kedvező véleményt közölt az eljárásról. |
III. UNIÓS LÉPTÉK
|
(18) |
Noha az ügylet végrehajtására a DDC, egy teljes feladatkört ellátó közös vállalkozás közvetítésével kerül sor, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet kezdeményezésében, megszervezésében és finanszírozásában vállalt jelentős szerepük miatt a HeidelbergCement és a Schwenk az ügylet mögötti tényleges szereplők, és ennélfogva az „érintett vállalkozások” a felvásárlói oldalon. |
|
(19) |
Az alkalmazott jogi normát az egységes jogalkalmazásról szóló bizottsági közlemény (4) (147) bekezdése határozza meg:
|
|
(20) |
A felek beadványainak és belső dokumentumainak elemzése alapján a Bizottság a következő megállapításokat tette: |
|
(21) |
Az ügyletet a HeidelbergCement és a Schwenk kezdeményezte, amelyek az ügyletet vonzó üzleti lehetőségként határozták meg, és úgy döntöttek, hogy a DDC-nek kell lennie a felvásárló jogalanynak. |
|
(22) |
2015. május 5-én a HeidelbergCement és a Cemex magas szintű kapcsolattartást kezdeményezett. A következő napon sor került az első megbeszélésre a HeidelbergCement és a Cemex képviselői között. 2015. május 6-ra a HeidelbergCement már eldöntötte, hogy indikatív ajánlatot nyújt be, és az eljáráshoz a Schwenk beleegyezését kérte és meg is szerezte. Azon a napon kizárólag a HeidelbergCement alkalmazottainak részvételével tartott értekezletet tartottak, és döntés született arról, hogy irányítóbizottság jön létre, melynek elnöke a HeidelbergCement egyik alkalmazottja lesz, és tagjai között ott lesz a DDC két alkalmazottja. Az ügylet megtervezéséért és végrehajtásáért teljeskörű felelősséggel tartozó projektvezető kinevezésére is sor került, akit a HeidelbergCement alkalmazottai közül választottak ki. Ezt követően a HeidelbergCement 2015. május 7-én tájékoztatta a DDC-t az ügylet megtervezésével kapcsolatban hozott különböző határozatairól. |
|
(23) |
A HeidelbergCement megszervezte az ügyletet, többek között kidolgozta az üzleti esettanulmányt és az ügylet felépítését, előkészítette az ügylet értékelését, és irányította a Cemexszel folytatott végső tárgyalásokat. A Schwenk folyamatos tájékoztatást kapott az ügylet HeidelbergCement általi megszervezéséről, és egyáltalán nem törekedett arra, hogy bármilyen módon kifogásolja a HeidelbergCement szerepét, miközben szigorúan betartotta a HeidelbergCement által hozott döntéseket. |
|
(24) |
A HeidelbergCement és a Schwenk megtervezte az ügylet finanszírozását és a kapcsolódó vállalati struktúrát. A HeidelbergCement döntötte el, hogy melyik jogalany vegyen fel hitelt, hogy erre a célra létre kell-e hozni új jogalanyt, melyik vállalat legyen a közvetlen felvásárló, mely vállalatok tőkéjét kell emelni, és hogy a HeidelbergCement vállalatnak a leányvállalatként működő holdingtársasága, a DDC közvetítésével több tőkeinjekcióra lesz-e szüksége. A Schwenk jelezte, hogy hajlandó egyoldalú hitelt nyújtani annak elkerülése érdekében, hogy a DDC általi finanszírozás biztosítékkal való fedezéséhez garanciát kelljen vállalni a bankok felé. A HeidelbergCement ezenfelül kiválasztotta a megkeresendő bankokat, tanácsadó cégeket bízott meg a pénzügyi átvilágítással, és az adósságszint elosztásával kapcsolatos döntéseket hozott. A HeidelbergCement a Cemexszel is megegyezett a végleges vételárról. |
|
(25) |
A Schwenk vállalkozásnak az ügyletben való részvétele nem olyan üzletrész-tulajdonos szerepére korlátozódott, amely a kötelező jogait gyakorolja egy közös vállalkozáson belül. Beleegyezett az ügyletbe, hetente naprakész információkat kért és kapott az előrehaladásáról, és részt vett általános, stratégiai jelentőségű ügyekben, valamint az ügylet részletes végrehajtásában, többek között az ügylet integrálásával foglalkozó irányítóbizottság tagjaként. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy jogi szempontból irreleváns, hogy a Schwenk esetlegesen a HeidelbergCement vállalkozástól eltérő mértékben vett részt az ügyletben, ugyanis a közös vállalkozás két anyavállalata jelentős, noha eltérő mértékben vehet részt összefonódásban. |
|
(26) |
Következésképpen az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikke értelmében uniós léptékű, ugyanis az érintett vállalkozások, a HeidelbergCement, a Schwenk, a Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska globális szintű összesített forgalma együttesen meghaladja az 5 000 millió EUR-t, emellett a HeidelbergCement és a Schwenk uniós forgalma egyenként meghaladja a 250 millió EUR-t, de egy és ugyanazon tagállamon belül nem éri el az uniós szintű összesített forgalmának több mint kétharmadát. |
IV. AZ ÉRINTETT PIACOK
|
(27) |
A Bizottság kifogást emelt az ügylet hatásaival kapcsolatban, a Cemex Hrvatska spliti cementgyártó üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú és módosított gyűjtőterületeken belüli szürkecement-szállítás vonatkozásában. Az érintett termék- és földrajzi piac meghatározása a következő: |
a) Termékpiac: szürke cement
|
(28) |
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szürkecement-piac (zsákos, illetve ömlesztett cement, különböző cementtípusok és -minőségi kategóriák közötti) pontos felosztása nyitva hagyható, ugyanis az ügylet a termékpiac valamennyi lehetséges fogalommeghatározása szerint a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezet. |
|
(29) |
A verseny értékelése azonban figyelembe veszi a következőket: i. az ömlesztett cement a horvátországi értékesítés 70 %-át képviseli; ii. egyes szállítók logisztikai okokból csak zsákos cementet tudnak szállítani; iii. a szállítók cementosztályok szerinti megkülönböztetése; valamint iv. a CEM II cementtípus különös relevanciája Horvátországban. |
b) Földrajzi piac: a felek cementgyártó üzemei körül elhelyezkedő, kör alakú és módosított gyűjtőterületek
|
(30) |
A szürke cement súlyos és terjedelmes, de meglehetősen kis értékű termék, ami korlátozza a gazdaságos szállíthatóságának távolságát. Ennek megfelelően a versenyfeltételek fokozatosan meg fognak változni a különböző helyszíneken lévő vevők számára. A Bizottság korábban a gyártóüzemek körül elhelyezkedő, kör alakú gyűjtőterületeket határozta meg érintett földrajzi piacokként. |
|
(31) |
A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelen ügyben a felek üzemei körül elhelyezkedő, kör alakú gyűjtőterületek megfelelő sugarának 250 km geodéziai távolságnak kell lennie. Ez a következtetés a felek és más szállítók horvátországi vasúti és közúti szállítási távolságaira vonatkozó adatain alapul. A Bizottság a Cemex spliti üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű gyűjtőterületet is tovább finomította, hogy az tükrözze az egyes vevőkhöz történő szállítás konkrét távolságait és a gyűjtőterületek különböző részeinek tényleges közúthálózati feltételeit. A módosított megközelítés szerint a spliti üzem körül elhelyezkedő gyűjtőterület 359 közúti km megtételével elért terület, és ennek következtében főként (az északkelet-horvátországi) Szlavóniára nem terjed ki, ahol a Cemex a megteendő távolság miatt korlátozott mértékben értékesít. |
|
(32) |
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nyitva hagyható, hogy az érintett piacot a következőképpen kell-e meghatározni: i. a felek üzemei körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú gyűjtőterületek; vagy ii. a felek üzemei körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, módosított gyűjtőterületek, tekintettel arra, hogy az ügylet a piac mindkét alternatív fogalommeghatározása szerint jelentősen akadályozná a hatékony versenyt. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy nyitva hagyható, hogy a piac két alternatív fogalommeghatározásának bármely esetben tartalmaznia kell-e az EGT-n kívüli területet (különösen Bosznia-Hercegovinát), a verseny értékelése csak az EGT-n belüli érintett piacok részeire összpontosít. |
V. A VERSENY ÉRTÉKELÉSE
|
(33) |
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet – különösen a Cemex Hrvatska spliti üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú és módosított gyűjtőterületeken belüli esetleges erőfölény létrehozását jelentő – nem egyeztetett hatások révén jelentősen akadályozni fogja a hatékony versenyt. |
|
(34) |
Ez a következtetés a következőkön alapul: |
a) A piacokon magas lesz a felek együttes piaci részesedése és a piacirészesedés-növekedés
|
(35) |
A felek együttes értékesítési piaci részesedése [50–60] % a módosított spliti gyűjtőterület esetében (Cemex: [20–30]–[40–50] %; DDC: [10-20]–[20-30] %; ITC ([a HeidelbergCement része):]: [0–5] %) és [40–50] % a 250 km kiterjedésű, kör alakú gyűjtőterület esetében (Cemex: [20–30]–[30–40] %, DDC: [10–20]–[20-30] %, ITC: [0–5] %). A DDC kakanji üzemével átfedésben lévő piaci metszetben az összesített piaci részesedés [40–50] és [60–70] % közötti (Cemex: [20–30]–[40–50] %; DDC: [10-20]–[20-30] %; ITC: [0–5] %). A legnagyobb fennmaradó versenytárs, a LafargeHolcim [10–20]–[20–30] % piaci részesedéssel rendelkezett, míg a legnagyobb fennmaradó gyártó, a Nexe [5–10] %-kal. |
|
(36) |
Az összesített kapacitás részesedése [40–50] % és [50–60] % között mozgott (Cemex: [30–40] %; DDC: [5–10]–[10–20] %; ITC: [0–5] %). A DDC kakanji üzemével átfedésben lévő piaci metszetben az összesített piaci részesedés egyaránt [40–50]–[50–60] % volt (Cemex: [20–30]–[40–50] %; DDC: [10–20]–[20–30] %; ITC: [0–5] %). A legnagyobb fennmaradó versenytárs, a LafargeHolcim [10–20]–[20–30] % piaci részesedéssel rendelkezett, míg a legnagyobb fennmaradó gyártó, a Nexe [5–10] %-kal. |
|
(37) |
Az érintett gyűjtőterületeken belüli földrajzi változások miatt az összefonódással létrejött dél-horvátországi, dalmáciai jogalany piaci részesedése jóval magasabb, [70–80] és [80–90] % közötti. A legnagyobb fennmaradó versenytárs, a LafargeHolcim [10–20]– [20–30] % piaci részesedéssel rendelkezett, míg a Titan elnevezésű szerbiai importőr [5–10]–[10–20] %-kal. |
b) A felek közeli versenytársak
|
(38) |
A Cemex Hrvatska a legnagyobb horvátországi szállító, míg a HeidelbergCement (a DDC kakanji/bosznia-hercegovinai és beremendi/magyarországi üzeme, valamint az Italcementi trieszti/olaszországi üzeme révén) messzemenően a legnagyobb horvátországi importőr, az összes behozatali volumen [50–60] %-ával. |
|
(39) |
A DDC a Cemex Hrvatska közeli versenytársa. Boszniai üzeme a Cemex spliti üzeméhez földrajzilag a legközelebb található, és a DDC agresszív módon a Cemex vevőit célozza meg. Ezenfelül a felek egymás legközelebbi versenytársai Splittől délkeletre, ahol a belföldi gyártó, a LafargeHolcim korlátozott mértékben tevékenykedik, a magas szállítási költségek miatt csak néhány vevővel rendelkezik. |
|
(40) |
A DDC az értékesítési volumen növelését és a horvátországi – különösen a dalmáciai – további terjeszkedést célzó politikája miatt jelentős versenyerő. Az ügylet következtében a DDC Horvátországon belül terjeszkedő importőrből a legnagyobb horvátországi inkumbenssé válna, és a vevők már nem tudnák kihasználni az ezen importból fakadó versenynyomást. |
|
(41) |
Az ügylet a jelenleg a HeidelbergCement irányítása alatt álló Italcementi részéről támasztott versenykényszer csökkenésével is járna. Az Italcementi jelentős versenyerő Nyugat-Horvátországban, ahol a DDC jelenléte korlátozottabb. |
c) A jelenlegi belföldi szállítók és importőrök nem fognak kellő versenykényszert gyakorolni a felekre
|
(42) |
A feleken kívül az érintett gyűjtőterületeken a legnagyobb szürkecement-szállítók: a (Horvátország nyugati partjainál fekvő) Koromačno községben cementgyártó üzemet működtető belföldi szállító, a LafargeHolcim, valamint a (szlavóniai) Nekcsében székhellyel rendelkező helyi szállító, a Nexe, továbbá szárazföldi importőrök, többek között az Asamer (amelynek a bosznia-hercegovinai Lukavac városában van üzeme), a Titan (amelynek a szerbiai Kosjerić városában van üzeme), a W&P (amelynek a szlovéniai Anhovo községben van üzeme) és a Colacem (amely olaszországi és albániai üzemekkel rendelkezik). |
|
(43) |
A felek átfedésben lévő piaca által érintett vevők eléréséhez szükséges távolság egyrészt magasabb szállítási költségekkel, másrészt a cementellátás kisebb mértékű biztonságával jár. Ez a távolabbi szállítókat – akár belföldi szállítók, akár importőrök – versenyhátrányba hozza a felekkel szemben, amelyeknek a gyártó létesítményei egymás gyűjtőterülethez nagyon közel helyezkednek el. |
|
(44) |
Egyéb tényezők is negatívan befolyásolják a potenciális belépőket, illetve importőröket; ilyen tényező a bizonyos gyártó országokból importált cement alacsonyabb piaci elfogadottsága, valamint a barterkereskedelem folytatására és a vevők hitelképességének értékelésére való korlátozott képesség. |
|
(45) |
Az egyes versenytársak (a belföldi szállítók és a szárazföldi importőrök) egyenként és együttesen végzett részletes elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fennmaradó versenytársak az ügylet után nem fognak kellő versenykényszert gyakorolni az összefonódással létrejött jogalanyra. Különösen a LafargeHolcim dalmáciai cementterminálja korlátozott kapacitású, és a fennmaradó versenytársak számára nincs elég ösztönző az ügylet utáni ellátásbővítésre. A fennmaradó versenytársak jelenleg nem fejtenek ki jelentős tevékenységet a piacokon, beleértve a piac legkoncentráltabb dalmáciai részeit is, és annak ellenére nem terjeszkedtek a gyártóüzemeikhez közelebb fekvő szomszédos régiókban sem, hogy lehetőségük volt a horvátországi érintett piacokon jelenleg elérhető haszonkulcsoknál magasabb haszonkulcsok elérésére. |
|
(46) |
A tengeren keresztül bonyolított behozatal jelenleg nem gyakorol versenykényszert a felekre, továbbá – a szállítási költségek és az ellátás biztonságával kapcsolatos hátrányok miatt, illetve amiatt, hogy a horvátországi tengerparton nem állnak rendelkezésre terminálok ömlesztett cement behozatalához – az ügylet után nem fog kellő versenykényszert gyakorolni az összefonódással létrejött jogalanyra. |
d) Nincsenek olyan potenciális versenytársak, amelyeknek a piacra lépése kellően valószínű, időszerű és elegendő lenne
|
(47) |
Más potenciális szárazföldi importőrök, például a török Cimsa és Limak vállalat a gyártó létesítményeik és Horvátország közötti közúti távolságból fakadó magas szállítási költségek miatt nem tudnának cementet szállítani az érintett piacon. Ezenfelül egy olasz cementgyártó ugyan mérlegelte egy horvátországi gyártóüzem építésének lehetőségét, nem valószínű, hogy ez a potenciális projekt kellően rövid időn belül tényleges versenyerővé válik. |
e) Az összefonódással létrejött jogalany reakciói okozta fenyegetés visszatartó erőt fog jelenteni az érintett piacra való belépés és az ott történő terjeszkedés szempontjából
|
(48) |
A tényleges vagy potenciális versenytársaknak az érintett piacon belüli szürkecement-szállítás területén történő terjeszkedését, illetve az oda történő belépését ösztönző tényezőket az összefonódással létrejött jogalany következőket érintő, lehetséges jövőbeni intézkedései fékezik: i. a leendő belépő konkrét vevői csoportjainak megcélzása, vagy ii. különösen importőröket célzó perstratégiák. A korábban tanúsított magatartás arra utal, hogy a Cemex Hrvatska és a DDC is gyakran mérlegelt olyan reakciókat és folyamodott olyan reakciókhoz, hogy visszatartsa a versenytársak piacra lépése okozta fenyegetést oly módon, hogy a piacra lépést kevésbé nyereségessé és nehezebbé tegye. |
f) Az ügylet valószínűleg számszerűsíthető áremelkedést eredményez
|
(49) |
A Bizottság megállapította, hogy a DDC felső vezetése által in tempore non suspecto készített egyidejű dokumentumok szerint az ügylet a szürke cement áremelkedéséhez vezet. |
g) A belső piac jelentős része
|
(50) |
A Cemex Hrvatska spliti üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú és módosított gyűjtőterületek a belső piac jelentős részét képezik, mert azok alapterülete meglehetősen nagy (meghaladja a 30 000 km2-t) és jelentős lakosságot (több mint 2 millió lakost) érintenek, éves cementfelhasználásuk a horvátországi cementfelhasználásnak 58, illetve 66 %-át teszi ki, és azokat határon átnyúló kereskedelem jellemzi. |
VI. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK
|
(51) |
A bejelentést tevő felek 2017. január 26-án a kifogásközlésben meghatározott versenyjogi aggályok kezelése érdekében kötelezettségvállalásokat terjesztettek elő. |
a) A kötelezettségvállalások ismertetése
|
(52) |
A kötelezettségvállalások célja egy versenytárs piacra lépésének megkönnyítése a dalmáciai Metković városában lévő cementterminálhoz való hozzáférés biztosítása révén. |
|
(53) |
A terminál – amely tehergépkocsival, hajóval és (a jövőben lehetségesen) vasúton megközelíthető, ömlesztett és zsákos cement tárolására szolgáló létesítmény – a horvát állam tulajdona, azt Ploče kikötője üzemelteti, és jelenleg a Cemex Hrvatska lízingeli, de most csak szórványos értékesítésre használják. A jelenlegi, […] éves időtartamú lízing […] végén jár le, a bérleti díj pedig körülbelül […] EUR. A kötelezettségvállalások értelmében a terminált egy versenytárs (a továbbiakban: új lízingbe vevő) lízingelné, amely a terminálon keresztül kezdhetne cementet értékesíteni. |
|
(54) |
A felek konkrétabban az alábbi kötelezettségvállalásokat tették: |
|
(55) |
Először is azt, hogy megszüntetik a Cemex Hrvatska általi lízinget, és a Cemex Hrvatskát illetően […]. |
|
(56) |
Másodszor azt, hogy megfelelő új lízingbe vevőt találnak, amely képes és ösztönzött arra, hogy hosszú távon hatékony versenyt folytasson a DDC-vel Dél-Horvátországban, valamint azt, hogy biztosítják egy legalább […] évre szóló, új lízingszerződés megkötését, amelynek a feltételei alapvetően hasonlóak a meglévő lízing feltételeihez. |
|
(57) |
Harmadszor azt, hogy a DDC számos kérdésben támogatást biztosít az új lízingbe vevőnek. A DDC egyes horvátországi vevőire vonatkozóan minden vevőnyilvántartást átad az új lízingbe vevőnek. A DDC továbbá logisztikai támogatást nyújt az új lízingbe vevőnek a Cemex Hrvatska által igénybe vett fuvarozási vállalatok kapcsolattartási adatainak átadásával, valamint – az új lízingbe vevő döntésétől függően – […]. Végezetül a DDC – az új lízingbe vevő döntésétől függően – egy adott mennyiségű cementre vonatkozó éves tartalékkeretet tart fenn az új lízingbe vevő javára a spliti üzemben, amelyet a lízingbe vevő i. legalább bizonyos számú nappal korábban megküldött előzetes értesítéssel bármikor, és ii. a megbízott által jóváhagyott, külön eljárást követően meghatározott áron igénybe vehet. |
|
(58) |
Negyedszer azt, hogy az ügyletet mindaddig nem hajtja végre, amíg az új lízingbe vevő és a kikötő végleges, kötelező erejű, új lízingszerződést nem kötött, és a Bizottság jóvá nem hagyta az új lízingbe vevőt és az új lízingszerződés feltételeit. |
b) Az előterjesztett kötelezettségvállalások értékelése
|
(59) |
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettségvállalások nem elegendőek az összefonódás belső piaccal összeegyeztethetővé tételéhez. |
|
(60) |
Először is a kötelezettségvállalásoknak komoly strukturális hiányosságaik vannak ahhoz, hogy a versenyjogi aggályok ne szűnjenek meg teljes mértékben, emellett bizonytalanságok és kockázatok merülnek fel a tényleges és időben történő végrehajtásukkal kapcsolatban. A kötelezettségvállalások az összefonódással létrejött jogalany piaci pozícióját csaknem változatlanul hagyják azáltal, hogy a teljes cementgyártási kapacitásukat ötvözik az érintett piacon, és ezzel jelentősen megnövelik a közös gyártási kapacitásukat. A kötelezettségvállalások nem egy életképes vállalkozás elidegenítésére vonatkoznak, hanem pusztán üzleti lehetőséget kínálnak az új lízingbe vevő számára a saját dalmáciai cementgyártó vállalkozásának nulláról történő elindításához. Ez a puszta lehetőség nagymértékű bizonytalansággal jár, és a hatása nem egyenértékű az elidegenítésével. |
|
(61) |
Másodszor, a megfelelő lízingbe vevő megtalálásának kevés a valószínűsége. |
|
(62) |
Először is jelentős bizonytalanság van azt illetően, hogy az új lízingbe vevő – többek között a felek által a Bizottságnak a legjobb helyzetben lévő potenciális lízingbe vevőként bemutatott Titan és Asamer vállalat – valószínűsíthetően és kellő időben olyan életképes versenytárssá válna, amely tartósan hatékony versenyt tud folytatni az összefonódással létrejött jogalannyal. Ennek az az oka, hogy a felek által javasolt potenciális lízingbe vevők valószínűleg jóval kevésbé versenyképesek, mint a DDC. Ezenfelül a Titan úgy döntött, hogy az üzleti javaslat részleteinek megismerését követően nem folytatja tovább a lízingre irányuló tárgyalásokat. |
|
(63) |
Másodszor, a Bizottság a szükséges mértékű bizonyossággal nem tudja megállapítani, hogy az Asamer – amely Ploče kikötőjével 2017. március 13-án aláírta a Metković városában lévő terminálra vonatkozó (többek között az ügylet Bizottság általi jóváhagyásától függő) lízingszerződést – az érintett piacokon fejleszteni tudja-e a szürkecement-üzletágát olyan életképes versenyerőként, amely tartósan hatékony versenyt tud folytatni az összefonódással létrejött jogalannyal: i. az Asamer jelentős hátrányban van a forgalmazási költségek tekintetében a DDC-hez viszonyítva, ii. nem egyértelmű, hogy az Asamer hogyan szándékozik leküzdeni a terminál tehergépkocsival vagy vasúton történő, kellő mértékű feltöltése terén valószínűleg felmerülő nehézségeket, iii. a Bizottság nem tud infrastrukturális beruházást kikényszeríteni a Metković városában lévő terminálon annak biztosítása érdekében, az Asamer elegendő értékesítési volument érjen el, és iv. az Asamer korábban nem tanúsított agresszivitást a felekkel folytatott verseny során. |
|
(64) |
Harmadszor, a korrekciós intézkedés léptéke nem tűnik megfelelőnek. A Metković városában lévő terminál kapacitása valószínűleg nem lesz elegendő ahhoz, hogy bármely új lízingbe vevő olyan életképes versenyerővé váljon, amely tartósan hatékony versenyt tud folytatni az összefonódással létrejött jogalannyal. Ennek az az oka, hogy a területen felmerülő kereslet szezonalitása, valamint a terminál cementtel való ellátásának logisztikai kihívásai korlátozzák a tényleges kapacitást. Ezenfelül a Metković városában lévő terminál Boszniához és Montenegróhoz való közelsége miatt nem valószínű, hogy a terminál kapacitását kizárólag Horvátország számára osztják el. Végezetül a Metković városában lévő terminálnál további tartalékkapacitásra lenne szükség annak lehetővé tételéhez, hogy az új lízingbe vevő hatékony versenyt folytathasson. |
|
(65) |
Negyedszer, hiányosságok vannak a kötelezettségek végrehajtásának feltételeiben. A kötelezettségvállalásokban nincs olyan rendelkezés, amely biztosítékról rendelkezne abban az esetben, ha a lízingbe adó, Ploče kikötője, nem ért egyet a potenciális új lízingbe vevővel, vagy a felek nem találnak megfelelő potenciális új lízingbe vevőt. Ezenfelül nincs azt előíró rendelkezés, hogy a felek nem teljesítik a kötelezettségvállalásokat, ha a határidőn belül nem hagytak jóvá megfelelő lízingbe vevőt. Ezért fennáll az a kockázat, hogy a megfelelő lízingbe vevő megtalálása határozatlan ideig tartana, ami esetlegesen negatívan befolyásolná a Cemex Hrvatska üzleti tevékenységét. |
VII. KÖVETKEZTETÉS
|
(66) |
A fent említett okok miatt a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a javasolt összefonódás – különösen a Cemex Hrvatska spliti üzeme körül elhelyezkedő, 250 km kiterjedésű, kör alakú és módosított gyűjtőterületeken belüli esetleges erőfölény létrehozását jelentő – nem egyeztetett hatások révén jelentősen akadályozni fogja a hatékony versenyt. |
|
(67) |
Következésképpen az összefonódást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével, valamint 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban – a Bizottság a belső piaccal és az EGT-megállapodás érvényesülésével összeegyeztethetetlennek nyilvánította. |
(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.
(2) HL C 337., 2016.9.14., 7. o.
(3) Az egyszerűség végett, illetve eltérő rendelkezés hiányában a HeidelbergCement, a Schwenk, a DDC, a Cemex Hungária és a Cemex Hrvatska a továbbiakban együttesen: a felek. A HeidelbergCement és a Schwenk a továbbiakban: a bejelentést tevő felek.
(4) A Bizottság közleménye a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egységes jogalkalmazásról (HL C 95., 2008.4.16., 1. o.).