<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRCJ2007HUB.0700641501.case.xml"><NO.CASE>C-277/05</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62005J0277</NO.CELEX><NO.SEQ>0006.0002</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>6428</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>6440</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>13</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20070718">2007. 07. 18-I</DATE> ÍTÉLET — C-277/05. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>SOCIÉTÉ THERMALE D'EUGÉNIE-LES-BAINS</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (első tanács)</P><P><DATE ISO="20070718">2007. július 18.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING="STAR"><P>Az eljárás nyelve: francia.</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A C-277/05. sz. ügyben,</P><P>az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Conseil d'État (Franciaország) a Bírósághoz <DATE ISO="20050705">2005. július 5-én</DATE> érkezett <DATE ISO="20050518">2005. május 18-i</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Société thermale d'Eugénie-les-Bains</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Ministère de l'Économie, des Finances et de l'Industrie</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (első tanács),</P><P>tagjai: P. Jann tanácselnök, K. Lenaerts, Juhász E. (előadó), K. Schiemann és E. Levits bírák,</P><?PAGE NO="I-6429"?><P>főtanácsnok: M. Poiares Maduro,</P><P>hivatalvezető: K. Sztranc-Sławiczek tanácsos</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20060704">2006. július 4-i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a Société thermale d'Eugénie-les-Bains képviseletében X. Vuitton ügyvéd,</P></ITEM><ITEM><P>a francia kormány képviseletében G. de Bergues és J. Gracia, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>Írország képviseletében D. O'Hagan, meghatalmazotti minőségben, segítői: P. Mc Garry BL és E. Fitzsimons SC,</P></ITEM><ITEM><P>a portugál kormány képviseletében L. Fernandes és C. Lança, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében R. Lyal és M. Afonso, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20060913">2006. szeptember 13-i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><?PAGE NO="I-6430"?><PREAMBLE.FINAL><P>meghozta a következő</P></PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>Ítéletet</P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, <DATE ISO="19770517">1977. május 17-i</DATE> 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="145" DATE.PUB="1977" PAGE.FIRST="1">HL L 145., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o., a továbbiakban: a hatodik irányelv) 2. cikke (1) bekezdésének és 6. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>A kérelmet a Société thermale d'Eugénie-les-Bains (a továbbiakban: Société thermale) és a Ministère de l'Économie, des Finances et de l'Industrie közötti, a Société thermale által szobafoglalások során kapott és bizonyos foglalások lemondását követően megtartott foglaló hozzáadottérték-adó (a továbbiakban HÉA) alá tartozása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Jogi háttér</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A közösségi jog</P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A hatodik irányelv 2. cikkének 1. pontja értelmében a HÉA alá tartozik <QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>az adóalany által belföldön ellenszolgáltatás fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/>.</TXT></NP><?PAGE NO="I-6431"?><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>Ezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT><QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="00BB"/>Szolgáltatásnyújtás<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="00AB"/> minden olyan tevékenység, amely az 5. cikk szerint nem minősül termékértékesítésnek.</TXT></NP><P>Ez a tevékenység többek között lehet:</P><P>[...]</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>kötelezettségvállalás valamely cselekménytől való tartózkodásra vagy valamely helyzet, állapot [helyesen: valamely cselekmény vagy állapot] tűrésére,</P></ITEM></LIST><P>[...]<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/>.</P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>A hatodik irányelv 11. cikke A. része (1) bekezdésének a) pontja szerint szolgáltatásnyújtás esetén az adóalap része <QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>minden, ami a teljesítés ellenértékét képezi, amelyet [...] a szolgáltatást teljesítő ezért az értékesítésért [...] a szolgáltatás címzettjétől vagy harmadik személytől kap vagy kapnia kell [...]<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/>.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-6432"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A nemzeti jog</P></TI></TITLE><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>Az általános adókódex 256-I. cikke szerint a HÉA alá tartoznak az adóalany által e minőségében ellenszolgáltatás fejében végzett, az ingó dolgokra vonatkozó értékesítések és szolgáltatásnyújtások.</TXT></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>E kódex 256-IV-1. cikke előírja, hogy a termékértékesítéstől eltérő ügyleteket szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni.</TXT></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>A fogyasztók védelmének megerősítéséről szóló, <DATE ISO="19920118">1992. január 18-i</DATE>, 92-60. sz. törvény 3-1. cikke által megállapított, a Fogyasztóvédelmi Kódex L. 114-1. cikkének rendelkezése szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>A szerződés eltérő kikötése hiányában az előre fizetett összegek foglalónak minősülnek; ebből következően bármely szerződő fél visszavonhatja kötelezettségvállalását, ami azzal jár, hogy a fogyasztó elveszíti a foglalót, a vállalkozó pedig annak kétszeresét köteles visszafizetni.<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>A polgári jogi kódex 1590. cikke értelmében ha az értékesítésre vonatkozó ígéretet foglaló biztosítja, bármely szerződő fél elállhat a szerződéstől, ami azzal jár, hogy a foglalót adó fél elveszti a foglalót, a foglalót szerző fél pedig annak kétszeresét köteles visszafizetni.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-6433"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</P></TI></TITLE><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>Az Eugénie-les-Bains-ben (Franciaország) letelepedett Société thermale gyógyfürdőlétesítmények üzemeltetésével foglalkozik, amely szállodai és vendéglátóipari tevékenységet is magában foglal A társaság a gyógyfürdővendégek szállásfoglalása után foglaló címén előre fizetett összegeket kap. Ezen összegeket vagy levonják a szállásra vonatkozó szolgáltatásért később fizetett összegből, vagy a foglalás vendégek általi lemondása esetén a társaság megtartja őket.</TXT></NP><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>A Société thermale-nál 1992-ben könyvviteli vizsgálatot tartottak az <DATE ISO="19890101">1989. január 1-je</DATE> és <DATE ISO="19920430">1992. április 30-a</DATE> közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálat befejezését követően az adóhatóság úgy vélte, hogy a Société thermale által a szállásfoglalások alkalmával kapott és a foglalás vendégek általi lemondása esetén megtartott foglaló a HÉA alá tartozik. <DATE ISO="19941208">1994. december 8-án</DATE> a fenti időszakra vonatkozóan adókötelezettséget módosító értesítést bocsátottak ki a társaság terhére, <FT TYPE="NUMBER">84054</FT> FRF (<FT TYPE="NUMBER">12814</FT> euró) értékben. A társaság panaszt nyújtott be az adóhatósághoz, amely <DATE ISO="19950214">1995. február 14-én</DATE> elutasította a panaszt.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>A Société thermale keresetet nyújtott be e határozat ellen a Tribunal administratif de Pau-hoz. E bíróság <DATE ISO="19991118">1999. november 18-i</DATE> ítéletével elutasította a keresetet. Úgy vélte ugyanis, hogy abban az esetben, ha a vendég visszalépése esetén a társaság megtartja a foglalót, a foglaló a vendég fogadásának, a foglalásra vonatkozó akta összeállításának és a szállásfoglalásra vonatkozó kötelezettségvállalásnak megfelelő szolgáltatás ellenértékének minősül.</TXT></NP><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>A Société thermale fellebbezést nyújtott be ezen ítélet ellen a Cour administrative d'appel de Bordeaux-hoz, amely <DATE ISO="20031118">2003. november 18-i</DATE> ítéletével elutasította a társaság kereseti kérelmét. Annak megítélésekor, hogy a társaság vendégei által adott<?PAGE NO="I-6434"?> és a társaság által a vendégek általi lemondás esetén megtartott foglaló a HÉA alá tartozik, e bíróság úgy vélte, hogy ez esetben a foglalót egyedileg meghatározható - a vendég aktájának összeállításából, valamint szállásfoglalásából álló - szolgáltatásnyújtás közvetlen ellenértékének és díjazásának kell tekinteni.</TXT></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>A Société thermale - mivel szerinte a foglalót a vendégek nem teljesítése miatt a társaságot ért kár megtérítéseként fizetett összegnek, és így a HÉA alá nem tartozó kártérítésnek kell tekinteni - a fenti ítélet megsemmisítését kérte a Conseil d'État-tól.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között a Conseil d'État felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>A [HÉA] alá tartozó szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó szerződés keretében foglaló címén fizetett összeget - abban az esetben, ha a vevő él a részére biztosított elállási joggal, és az eladó megtartja ezen összeget - a foglalási szolgáltatás ellenértékének kell-e tekinteni, amely így a [HÉA] alá tartozik, vagy pedig ellenérték fejében teljesített szolgáltatással közvetlen kapcsolatban nem álló, a vevő nem teljesítése miatt bekövetkező kár megtérítéseként fizetett, elállásért járó kártérítésnek, amely - mint ilyen - nem tartozik a [HÉA] alá [?]<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság kérdésével lényegében azt kívánja megtudni, hogy valamely szállodai létesítmény üzemeltetőjének a vendég által foglaló címén fizetett összeget - abban az esetben, ha a vendég él a részére biztosított elállási joggal, és az<?PAGE NO="I-6435"?> üzemeltető megtartja ezen összeget - a HÉ A alá tartozó foglalási szolgáltatás ellenértékének kell-e tekinteni, vagy pedig az ellátásért járó, a HÉ A alá nem tartozó, átalányösszegben meghatározott kártérítésnek.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>Előzetesen hangsúlyozni kell egyfelől, hogy a foglaló fogalmának meghatározása tagállamonként eltérhet, másfelől pedig a foglalóhoz kapcsolódó elállási jog gyakorlása az alkalmazandó nemzeti jog szerint különböző következményekkel járhat. így - amint az a francia kormány észrevételeiből kitűnik - a francia jogban a foglalóhoz kapcsolódó jog gyakorlása fő szabályként teljes mértékben mentesíti az elálló felet a szerződés nem teljesítésének következményei alól, több tagállamban azonban ilyen esetben továbbra is lehetséges a megtartott foglaló összegét meghaladó kár és kamat követelése.</TXT></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>A jelen ügyben a Bíróság azt az esetet vizsgálja, amikor a foglalót adó fél jogosult arra, hogy visszavonja a kötelezettségvállalását, ami azzal jár, hogy a foglalót elveszti, a másik fél szintén jogosult visszavonni a kötelezettségvállalását, ami azzal jár, hogy a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni, azt azonban nem kell vizsgálni, hogy a felek egyike milyen jogokra hivatkozhat azután, hogy a másik élt a fenti jogosultsággal.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy kizárólag abban az esetben lehet az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésben vázolt első lehetőségre igennel válaszolni, ha a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között közvetlen kapcsolat áll fenn, mivel a fizetett összeg egyedileg meghatározható szolgáltatás tényleges ellenértékét képezi, amely szolgáltatást olyan jogviszony keretében nyújtják, amelyben kölcsönös teljesítésekre kerül sor (ebben az értelemben lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="102/86" YEAR="1988" PAGE.ECR="1443">102/86. sz., Apple and Pear Development Council ügyben <DATE ISO="19880308">1988. március 8-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 1988., 1443. o.] 11., 12. és 16. pontját</REF.DOC.ECR>, a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-16/93" YEAR="1994" PAGE.ECR="I-743">C-16/93. sz. Tolsma-ügyben <DATE ISO="19940303">1994. március 3-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 1994., I-743. o.] 14. pontját</REF.DOC.ECR>, a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-174/00" YEAR="2002" PAGE.ECR="I-3293">C-174/00. sz., Kennemer Golf ügyben <DATE ISO="20020321">2002. március 21-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2002., I-3293. o.] 39. pontját</REF.DOC.ECR>) és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-210/04" YEAR="2006" PAGE.ECR="I-2803">C-210/04. sz., FCE Bank ügyben <DATE ISO="20060323">2006. március 23-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2006., I-2803. o.] 34. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>Márpedig meg kell állapítani, hogy a jelen esetben e feltételek nem teljesülnek.</TXT></NP><?PAGE NO="I-6436"?><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>A szerződés megkötése és következésképpen a felek közötti jogviszony fennállása általában nem függ a foglaló fizetésétől Mivel a foglaló nem alkotóeleme a szállásadásra vonatkozó szerződésnek, kizárólag a felek szerződéskötési szabadságába tartozó, szabadon választható elem.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>Ennek megfelelően a vendég postai úton, sőt szóban is közölheti a szállásfoglalás iránti igényét, amelyet a szállodai létesítmény üzemeltetője a szerződéses gyakorlatától függően postai úton, de akár szóban is elfogadhat, anélkül hogy foglalót kérne. A foglalás ilyen feltételek melletti elfogadása szintén a felek közötti jogviszony létrejöttét eredményezi, amelynek keretében az üzemeltető köteles e vendég aktáját megnyitni, és szállását lefoglalni.</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>A foglaló vendég általi átadása, illetve a szállodai létesítmény üzemeltetőjének azon kötelezettsége, hogy mással ne kössön olyan szerződést, amely megakadályozza őt abban, hogy teljesítse a vendéggel szembeni kötelezettségvállalását, a francia kormány állításával ellentétben még kevésbé minősíthető kölcsönös teljesítésnek, mivel ezen esetben a fenti kötelezettség nem a foglaló átadásából, hanem közvetlenül a szállásadásra vonatkozó szerződésből ered.</TXT></NP><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Ugyanis a polgári jog általános elveinek megfelelően valamennyi szerződő fél köteles a szerződés tiszteletben tartására és a szerződésben előírt szolgáltatás teljesítésére. A szerződés tiszteletben tartásának kötelezettsége nem valamely másik, kifejezetten e célból kötött szerződés megkötéséből következik. A szerződés tényleges teljesítésére vonatkozó kötelezettség nem függ esetleges kártérítéstől vagy késedelem esetén fizetendő bánatpénztől, illetve zálogtól vagy foglalótól sem, hanem magából a szerződésből következik.</TXT></NP><?PAGE NO="I-6437"?><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>Ennek megfelelően, amikor a szállodai létesítmény üzemeltetője a foglalást követően teljesíti a megállapodásban rögzített szolgáltatást, nem tesz mást, mint betartja a vendéggel kötött szerződést, azon elvnek megfelelően, miszerint a szerződéseket teljesíteni kell Ezért e kötelezettség tiszteletben tartása nem minősíthető az átadott foglaló ellenszolgáltatásának.</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>Tekintettel arra, hogy a foglalási kötelezettség magából a szállásadásra vonatkozó szerződésből következik, a teljesített szolgáltatás és a kapott ellenérték között nem áll fenn közvetlen kapcsolat (az Apple and Pear Development Council ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 11. és 12. pontja, a Tolsma-ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 13. pontja, valamint a Kennemer Golf ügyben hozott, fent hivatkozott ítélet 39. pontja). Az a körülmény, hogy a lefoglalt szoba elfoglalása esetén a foglaló összege beszámít a szoba árába, megerősíti azt, hogy e foglaló nem valamely önálló és egyedileg meghatározható szolgáltatás ellenértékének minősül.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>Mivel a foglaló nem valamely önálló és egyedileg meghatározható szolgáltatás ellenértékének minősül, a kérdést előterjesztő bíróság részére adandó válasz érdekében meg kell vizsgálni, hogy a foglaló a vendég elállása miatt bekövetkező kár megtérítéseként fizetett, elállásért járó kártérítésnek minősül-e.</TXT></NP><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>E tekintetben emlékezetni kell arra, hogy a szerződő felek a kógens és közérdeken alapuló rendelkezések tiszteletben tartása mellett szabadon meghatározhatják jogviszonyuk tartalmát, ideértve az esetleges elállásuk vagy a kötelezettségük nem teljesítésének következményeit. Kötelezettségük részletes meghatározása helyett azonban a polgári jog különböző jogintézményeire is utalhatnak.</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>Ily módon a felek az általuk kötött szerződésből eredő kötelezettségek nem teljesítésének esetére kártérítésre vagy késedelem esetén fizetendő bánatpénzre, illetve zálog vagy foglaló adására vonatkozó rendelkezéseket is kiköthetnek. Jóllehet ezen eszközök a felek szerződéses kötelezettségeinek megerősítését szolgálják, és egyes funkcióik azonosak, ezen eszközök sajátos jellemzőkkel rendelkeznek.</TXT></NP><?PAGE NO="I-6438"?><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>Ami konkrétan a foglalót illeti, először is emlékeztetni kell arra, hogy a foglaló a szerződés megkötését jelzi, amennyiben megfizetése e szerződés létezését vélelmezi. Másodszor: a foglaló a szerződés teljesítésére ösztönzi a feleket, mivel a foglalót adó fél elveszítheti a foglalónak megfelelő összeget, míg a másik fél adott esetben annak kétszeresét köteles visszafizetni, ha a nem teljesítés az ő magatartására vezethető vissza. Harmadszor: a foglaló átalányösszegben meghatározott kártérítés, mivel megfizetésével az egyik fél mentesül az őt ért kár összegének bizonyítása alól, ha a másik fél elállt a megállapodásban rögzített kötelezettségétől.</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>A foglaló szállodaiparban betöltött szerepe fő szabályként megfelel a fenti szempontoknak, mivel rendeltetése szerint a szerződés megkötését jelzi, a szerződés teljesítésére ösztönöz, és átalányösszegben meghatározott kártérítésnek minősül.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>Míg a szerződés rendes körülmények közötti teljesítése esetén a foglaló beszámít a szállodai létesítmény üzemeltetője által nyújtott szolgáltatás árába, és így a HÉA alá tartozik, a szóban forgó foglaló annak következtében tartható meg, hogy a vendég gyakorolta a részére biztosított elállási jogot, és a foglaló az üzemeltető elállásból eredő kárainak megtérítését szolgálja. Az ilyen kártérítés nem minősül szolgáltatásért teljesített fizetésnek, és nem része a HÉA adóalapjának (ebben az értelemben, a késedelmi kamat tekintetében lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="222/81" YEAR="1982" PAGE.ECR="2527">222/81. sz., BAZ Bausystem ügyben <DATE ISO="19820701">1982. július 1-jén</DATE> hozott ítélet [EBHT 1982., 2527. o.] 8-11. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>A portugál kormány állításával ellenétben e megállapítást sem az a tény nem cáfolja, hogy az esetek többségében a bekövetkezett kár és a megtartott foglaló összege nem azonos, sem az a körülmény, hogy új vendégek elfoglalhatják az elállás folytán üresen maradt szobákat. Ugyanis - mivel átalányösszegben meghatározott kártérítésről van szó - természetes, hogy a kár összege meghaladhatja a szállodai létesítmény üzemeltetője által megtartott foglaló összegét, vagy annál kisebb is lehet.</TXT></NP><?PAGE NO="I-6439"?><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Ezenkívül az a szabály, amely szerint ha a szerződés nem teljesítése a szállodai létesítmény üzemeltetőjének magatartására vezethető vissza, a foglaló címén fizetett összeg kétszeresét kell visszatéríteni, megerősíti a foglaló nem szolgáltatás ellenértékeként, hanem elállásért járó átalányösszegben meghatározott kártérítésként történő minősítését. Ilyen helyzetben a vendég nyilvánvalóan semmilyen szolgáltatást nem teljesít a fenti üzemeltető részére.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>Mivel a foglaló egyfelől nem minősül a szállodai létesítmény üzemeltetője által a vendég számára nyújtott, önálló és egyedileg meghatározható szolgáltatás tényleges ellenértéke címén kapott fizetésnek, másfelől a foglalónak az e vendég elállását követő megtartása a szerződés nem teljesítése következményeinek orvoslását szolgálja, arra a megállapításra kell jutni, hogy sem a foglaló átadása, sem annak megtartása, sem a foglaló kétszeresének visszafizetése nem tartozik a hatodik irányelv 2. cikkének (1) bekezdése alá.</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>A fentiekre tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a hatodik irányelv 2. cikkének (1) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a HÉA alá tartozó szállodai szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés keretében foglaló címén fizetett összeget - abban az esetben, ha a vendég él a részére biztosított elállási joggal, és a szállodai létesítmény üzemeltetője megtartja ezen összeget - ellenérték fejében teljesített szolgáltatással közvetlen kapcsolatban nem álló, a vendég nem teljesítése miatt bekövetkező kár megtérítéseként fizetett, elállásért járó átalánykártérítésnek kell tekinteni, amely - mint ilyen - nem tartozik ezen adó alá.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-6440"?><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:</P></INTRO><P>A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról -közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, <DATE ISO="19770517">1977. május 17-i</DATE> 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 2. cikkének (1) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy a hozzáadottérték-adó alá tartozó szállodai szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződés keretében foglaló címén fizetett összeget - abban az esetben, ha a vendég él a részére biztosított elállási joggal, és a szállodai létesítmény üzemeltetője megtartja ezen összeget - ellenérték fejében teljesített szolgáltatással közvetlen kapcsolatban nem álló, a vendég nem teljesítése miatt bekövetkező kár megtérítéseként fizetett, elállásért járó átalánykártérítésnek kell tekinteni, amely - mint ilyen - nem tartozik ezen adó alá.</P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><P>Aláírások</P></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>