EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.11.13.

COM(2024) 531 final

2024/0301(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozattételre szolgáló, a belső piaci információs rendszerhez kapcsolódó nyilvános felületről és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

{SWD(2024) 258 final}

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A szolgáltatásnyújtás szabadsága magában foglalja az egy adott tagállamban letelepedett szolgáltatók azon jogát, hogy másik tagállamban nyújtsanak szolgáltatásokat, ahová ideiglenesen kiküldhetik saját munkavállalóikat, hogy ott nyújtsák e szolgáltatásokat. A munkavállalók kiküldetése során a szolgáltatónak meg kell felelnie a 96/71/EK irányelvben 1 meghatározott foglalkoztatási szabályoknak és feltételeknek abban a tagállamban, amelybe a kiküldetés történik. Ennek célja az érintett kiküldött munkavállalók minimális védelmének biztosítása. A tagállamoknak szorosan együtt kell működniük, és kölcsönösen segítséget kell nyújtaniuk egymásnak annak érdekében, hogy megkönnyítsék az e foglalkoztatási szabályoknak és feltételeknek való megfelelés ellenőrzését. A szolgáltatókra nehezedő szükségtelen adminisztratív terhek elkerülésének, a kiküldött munkavállalók védelmének és a hatékony nyomon követés biztosításának együtt kell járnia, és hozzá kell járulnia a belső piac megfelelő működéséhez.

A 2014/67/EU irányelv 2 9. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint az említett irányelvben és a 96/71/EK irányelvben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés hatékony nyomon követésének biztosítása érdekében a tagállamok csak az e célból szükséges közigazgatási követelményeket és ellenőrzési intézkedéseket írhatnak elő, feltéve, hogy ezek az uniós joggal összhangban indokoltak és arányosak. Ebben az összefüggésben a 2014/67/EU irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a tagállamok kötelezhetik a más tagállamban letelepedett szolgáltatókat arra, hogy egyszerű nyilatkozatot tegyenek a felelős illetékes nemzeti hatóságoknak, amely tartalmazza a tényleges munkahelyi ellenőrzések lehetővé tételéhez szükséges releváns információkat.

A 2020. évi új iparstratégia 3 aktualizálásában a Bizottság bejelentette, hogy együtt fog működni a tagállamokkal a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozat közös elektronikus formanyomtatványának kidolgozása érdekében. Ez a munka nem veszélyeztetheti a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó meglévő uniós jogi keretet és az általa biztosított munkavállalói védelmet. A részvétel önkéntes.

A 2024. márciusi, „Munkaerő- és szakemberhiány az EU-ban: cselekvési terv” című közleményében 4 a Bizottság bejelentette, hogy elő fogja mozdítani a kiküldött munkavállalók nyilatkozataira vonatkozó egységes elektronikus formanyomtatvány széles körű bevezetését, kiegészítve egy többnyelvű digitális portál kifejlesztésével, amelyen keresztül a vállalatok kiküldetési nyilatkozatokat nyújthatnak be azon tagállamok számára, amelyek úgy döntenek, hogy igénybe veszik ezt az eszközt. Ez hozzá fog járulni az adminisztratív terhek csökkentéséhez.

A bejelentés a 2014/67/EU irányelv végrehajtásának értékelése során felmerült aggályokat követte. A 2014/67/EU irányelv végrehajtási jelentésében 5 a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy bizonyos területeken, amelyekre a különböző érdekelt felek felhívták a figyelmét, javításokra lehet szükség. Ezek közé tartozik az adminisztratív kontrollrendszerek egyszerűsítése, például egy egységes uniós szintű nyilatkozattételi rendszer bevezetésével.

E javaslat célja, hogy csökkentse a vállalkozásokra és az illetékes nemzeti hatóságokra nehezedő adminisztratív terheket azáltal, hogy megkönnyíti egyrészt a kiküldetési nyilatkozatok szükség szerinti, felhasználóbarát, távolról és elektronikus úton történő benyújtását, másrészt a tagállamok közötti adminisztratív együttműködést, valamint a 2014/67/EU irányelvben és a 96/71/EK irányelvben meghatározott kötelezettségnek való megfelelés hatékony nyomon követését.

A javaslat megkönnyíti a tagállamok számára, hogy a területükön hatékony és megfelelő ellenőrzéseket végezzenek, hozzájárulva ezzel a kiküldött munkavállalók védelméhez.

2023 januárja óta a tagállamok a szakértői csoportban tanácsot adnak a Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozat egységes elektronikus formájáról, különös tekintettel a munkahelyi tényszerű ellenőrzések lehetővé tételéhez szükséges releváns információkra. A tagállamok szakértőinek tanácsával meghatározásra került a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozatra vonatkozó tájékoztatási követelmények lehetséges közös listája. Időközben egy kilenc tagállamból álló kezdeti csoport kijelentette, hogy elkötelezett amellett, hogy a területükre munkavállalókat kiküldő szolgáltatóktól kért információkat hozzáigazítsa a tájékoztatási követelmények közös jegyzékében meghatározott tájékoztatási követelményekhez 6 .

A belső piaci információs rendszerhez (IMI) kapcsolódó nyilvános felület

A javaslat létrehozza az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 7 létrehozott belső piaci információs rendszerhez (IMI) kapcsolódó többnyelvű nyilvános elektronikus felületet (azaz egy biztonságos weboldalt, amely a közös elektronikus formátum használatára és az automatikus adattovábbítás lehetővé tételére szolgál) (a továbbiakban: nyilvános felület), amelyet a kiküldött munkavállalókat fogadó tagállamok (a továbbiakban: fogadó tagállam) önkéntesen használhatnak. Ezek a fogadó tagállamok dönthetnek úgy, hogy előírják a más tagállamokban letelepedett szolgáltatók számára, hogy ezt a felületet használják arra, hogy a kiküldött munkavállalókról egyszerű nyilatkozatot tegyenek („kiküldetési nyilatkozat”) az illetékes nemzeti hatóságaiknál, hogy lehetővé tegyék a tényleges munkahelyi ellenőrzéseket. Az IMI többnyelvű elektronikus eszköz, amely lehetővé teszi a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára, hogy gyorsan és könnyen kommunikáljanak uniós partnereikkel. Az IMI adatbázisa lehetővé teszi az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy ellenőrizzék a szolgáltatók által benyújtott kiküldetési nyilatkozatok adatait. Az IMI használata lehetővé teszi a meglévő informatikai megoldások újrafelhasználását, ezáltal segítve az informatikai fejlesztés egyszeri költségeinek csökkentését.

A szolgáltatók a nyilvános felületen kiküldetési nyilatkozatot nyújtanak be a fogadó tagállam illetékes nemzeti hatóságaihoz. E célból a felület egy egységes formanyomtatványt fog tartalmazni. Ez a formanyomtatvány tartalmazza azokat a releváns információkat, amelyek a 2014/67/EU irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban szükségesek lehetnek a munkahelyi tényszerű ellenőrzések lehetővé tételéhez. Tartalmazza a szolgáltatóra, a kiküldött munkavállalóra, a kiküldetési megbízásra, az illetékes hatóságok kapcsolattartójára és a szolgáltatás igénybe vevőjére vonatkozó információkat. A formanyomtatvány konkrét tartalmát végrehajtási jogi aktus fogja meghatározni. A tagállami szakértői csoport által az ilyen formanyomtatványon feltüntetendő releváns információkra vonatkozóan adott tanácsok figyelembe lesznek véve.

A Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a formanyomtatvány kidolgozására és annak későbbi módosítására. Amennyiben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a nyilvános felületen vagy annak használata céljából a formanyomtatványt ki kell egészíteni a releváns információkkal, vagy a nem releváns információkat el kell távolítani, javaslatokat nyújthatnak be a Bizottságnak a formanyomtatvány módosítására és az általuk szükségesnek ítélt tájékoztatási követelmények beillesztésére, amennyiben azok indokoltak és arányosak a hatékony munkahelyi ellenőrzések elvégzéséhez.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a formanyomtatvány egyes olyan elemeit, amelyeket nemzeti körülményeik és a tényleges ellenőrzések munkahelyi megszervezésének módja miatt nem tekintenek relevánsnak, nem kell megkövetelni a területükre munkavállalókat kiküldő szolgáltatóktól, amelyek kitöltik a nyilvános felületen található formanyomtatványt. Ebben az esetben tájékoztatniuk kell a Bizottságot. A formanyomtatvány későbbi módosításaiból eredő elemek esetében az említett tagállamoknak ennek megfelelően nem kellene nemzeti jogszabályaikat úgy kiigazítaniuk, hogy azok magukban foglalják ezeket az elemeket.

A munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozathoz többnyelvű formanyomtatványt tartalmazó nyilvános felület létrehozása és e felületnek az Európai Bizottság által az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátása nem érinti az Európai Bizottságnak az uniós jog tagállamok általi helyes végrehajtásának és alkalmazásának felügyeletére vonatkozó felelősségét az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti hatáskörét, továbbá a tagállamoknak az uniós jognak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségét.

A szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentése

Az érdekelt felek következetesen hangsúlyozták, hogy a kiküldetési nyilatkozat kiállítására vonatkozó kötelezettség és követelmények jelentős jelentéstételi kötelezettséget jelentenek a vállalkozások számára az egységes piacon. Ez tekinthető a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás egyik legjelentősebb adminisztratív akadályának a belső piacon.

A jelentéstételi követelmények és a kiküldetési nyilatkozatok benyújtására irányuló eljárás egyszerűsítése jelentősen csökkenteni fogja a vállalkozások – különösen a kkv-k – adminisztratív terheit, és megkönnyíti, hogy a tagállamok hatékony és megfelelő ellenőrzéseket végezzenek.

Az egységes formanyomtatványt használó többnyelvű nyilvános felület lehetővé teszi a kiküldő vállalkozások számára, hogy kiküldetési nyilatkozataikat egy helyen és a kért információkkal együtt nyújtsák be valamennyi részt vevő tagállamban, azaz azokban a tagállamokban, amelyek a nyilvános felületet használják, és a munkavállalókat kiküldik. Lehetőségük lesz arra, hogy a kiküldetési nyilatkozatot saját nyelvükön tegyék meg, ezáltal leküzdve azt a nyelvi akadályt, amellyel a kiküldő vállalatoknak (szolgáltatóknak) rendszeresen szembe kell nézniük, amikor kiküldetéseket jelentenek be azon tagállam nyilatkozattételi rendszerében, amelybe munkavállalókat küldenek ki.

A javaslat hozzájárul a Bizottság azon kötelezettségvállalásához, hogy csökkenti az uniós jogszabályokból eredő jelentéstételi követelményeket. „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című közleményében 8 a Bizottság hangsúlyozta egy olyan szabályozási rendszer fontosságát, amely biztosítja, hogy a célkitűzéseket a lehető legalacsonyabb költségek mellett érjék el. Ezért kötelezettséget vállalt arra, hogy új lendületet ad a jelentéstételi követelmények racionalizálásának és egyszerűsítésének, azzal a végső céllal, hogy 25 %-kal csökkentse a kapcsolódó adminisztratív terheket, a kapcsolódó szakpolitikai célkitűzések veszélyeztetése nélkül. A kkv-segélycsomag 9 további részleteket tartalmazott erről a fellépésről, és a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozat elektronikus formátumának létrehozását példaként említette a digitális technológiák tehercsökkentés és reziliencianövelés céljából történő használatára.

A munkavállalók jogainak védelme

A kiküldetési nyilatkozatok nyilvános felületen keresztül történő benyújtása a 96/71/EK irányelv jobb és egységesebb alkalmazását is lehetővé teszi. A kiküldött munkavállalók bejelentésének és védelmének megkönnyítése a méltányos mobilitást biztosító uniós jogszabályok másik eleme.

Mivel a szolgáltatóknak a továbbiakban nem kell megfelelniük a részt vevő tagállamokban a nemzeti felületeken és a kiküldetési nyilatkozatokban szereplő különböző nemzeti követelményeknek, a formanyomtatványt használó nyilvános felület hozzá fog járulni a kiküldetési szabályoknak való meg nem felelés eseteinek csökkentéséhez. Ez a kiküldetések átláthatóságának növekedéséhez is vezet.

Ezzel összefüggésben a kezdeményezés megkönnyíti a tagállamok számára a hatékony, megfelelő és célzott ellenőrzések elvégzését, hozzájárulva a kiküldött munkavállalók jogainak védelméhez és összességében a méltányos mobilitáshoz.

Ezenkívül azzal a lehetőséggel, hogy a nyilatkozat másolatát elküldik a kiküldött munkavállalónak, az eljárás során a kiküldött munkavállalók tájékoztatást kapnak, ami segíti őket jogaik gyakorlásában. Ez a lehetőség jelenleg nem létezik a nemzeti nyilatkozattételi rendszerekben.

A tagállamok hatóságaira nehezedő adminisztratív teher csökkentése és az igazgatási együttműködés megkönnyítése

A 2014/67/EU irányelv szabályokat vezetett be a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályoknak való megfelelés nyomon követéséért felelős nemzeti hatóságok közötti igazgatási együttműködésre vonatkozóan. Ez az igazgatási együttműködés az IMI-n keresztül valósul meg. Az IMI ezért kulcsszerepet játszik az irányelv alapjául szolgáló megerősített igazgatási együttműködés támogatásában.

„A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó kérelem” modul a 2014/67/EU irányelv és a 96/71/EK irányelv szerinti igazgatási együttműködés fő modulja az IMI-ben. Támogatja a kölcsönös segítségnyújtást azáltal, hogy lehetővé teszi az egyik tagállam hatósága számára, hogy információt vagy segítséget kérjen egy másik tagállam hatóságától.

Jelenleg a más tagállamoktól kölcsönös segítséget kérő illetékes nemzeti hatóságoknak felül kell kerekedniük az IMI-ben történő információkéréssel járó jelentős adminisztratív terheken. Jelenleg a tagállamok illetékes hatóságainak manuálisan kell bevinniük az IMI-be a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést kiváltó konkrét kiküldetésekkel kapcsolatos információkat, mielőtt a segítségnyújtás iránti megkeresést elindítanák. Ennek az az oka, hogy a nyilatkozatok olyan tagállami rendszerekben érkeznek be, amelyek nem kapcsolódnak az IMI-hez. A tagállamok illetékes hatóságai közötti igazgatási együttműködés megkönnyítése, valamint a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresések megkönnyítése érdekében a kiküldetési nyilatkozatokban benyújtott információkat közvetlenül az IMI-ben kell elérhetővé tenni. Jelenleg ez a helyzet a közúti szállítási ágazatban, ahol az (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10 megbízta a Bizottságot egy többnyelvű nyilvános felület kidolgozásával, amelyhez a gazdasági szereplők hozzáférhetnek, és amelyet szükség esetén felhasználhatnak a kiküldetési információk benyújtásához és frissítéséhez, valamint egyéb releváns dokumentumok IMI-hez történő benyújtásához. A tagállamoknak ezt követően adatokat és információkat kell cserélniük, igazgatási együttműködést kell folytatniuk, és az IMI-n keresztül kölcsönös segítséget kell nyújtaniuk.

A más ágazatokban dolgozó kiküldött munkavállalók bejelentésére vonatkozó adminisztratív eljárásnak a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó eljárással való összehangolása azokban az esetekben, amikor az ilyen nyilatkozattételi kötelezettség indokolt és arányos lenne, csökkentené a közigazgatási szervek adminisztratív terheit. Jelenleg az illetékes hatóságoknak két különböző rendszert kell igazgatniuk és működtetniük nyomonkövetési feladataik ellátásához, az IMI-t használva a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésének bejelentésére és a nemzeti nyilatkozattételi rendszereket a más ágazatokban történő kiküldetésre. A két rendszer összehangolása egyszerűsítheti az adatbázisok és a belső adminisztratív eljárások használatát az illetékes nemzeti hatóságok számára, és ezáltal hatékonyabb mechanizmust biztosítana számukra az alkalmazandó kiküldetési szabályoknak való megfelelés nyomon követésére és ellenőrzésére.

A részt vevő tagállamok költség- és időmegtakarításban részesülnek. Ezenkívül az IMI-rendszer használata lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy amennyiben kívánják, felhagyjanak önálló nemzeti nyilatkozattételi rendszereikkel, és ezáltal megtakarítsák e rendszerek működtetésének és karbantartásának költségeit. Néhány olyan tagállam, amely még nem használ digitális megoldásokat nyilatkozattételi kötelezettségeik teljesítéséhez, használhatja az IMI-rendszert anélkül, hogy időt és erőforrásokat kellene befektetnie az elektronikus nemzeti nyilatkozattételi rendszer kifejlesztésébe. A nemzeti adatbázisokat fenntartó tagállamoknak lehetőségük lenne arra, hogy ezeket összekapcsolják a nyilvános felülettel.

Az IMI-rendszer statisztikai adatok előállítását is lehetővé teszi, támogatva a nemzeti szakpolitikai döntéshozatalt, és szilárd alapot biztosítva a munkaügyi felügyelőségek munkájához, beleértve azok kockázatelemzését is.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A szolgáltatásnyújtás szabadsága az Unió belső piacának az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) foglalt alapvető elve.

A 96/71/EK irányelv ezt az elvet a munkavállalók kiküldetésére vonatkozóan hajtja végre azzal a céllal, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a vállalkozások számára, és tiszteletben tartsa a munkavállalók jogait. A 96/71/EK irányelv 3. cikke egyértelműen meghatározott alapvető foglalkoztatási szabályokat és feltételeket állapít meg, amelyeket az érintett kiküldött munkavállalók minimális védelmének biztosítása érdekében a szolgáltatónak be kell tartania abban a tagállamban, amelybe a kiküldetés történik.

A 2014/67/EU irányelv célja, hogy megkönnyítse a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását és a belső piac működését, valamint garantálja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében a kiküldött munkavállalók jogai megfelelő szintű védelmének tiszteletben tartását, különös tekintettel a 96/71/EK irányelv 3. cikkével összhangban a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamban alkalmazandó alapvető foglalkoztatási feltételek érvényesítésére. Ezzel összefüggésben a 2014/67/EU irányelv a 96/71/EK irányelv jobb és egységesebb végrehajtásához, alkalmazásához és érvényesítéséhez szükséges megfelelő rendelkezésekből, intézkedésekből és ellenőrzési mechanizmusokból álló közös keretet hoz létre.

A kiküldetésben lévő munkavállalók tekintetében betartandó foglalkoztatási szabályokra és feltételekre vonatkozó anyagi szabályok helyes alkalmazásának biztosítása és betartásának nyomon követése érdekében a 2014/67/EU irányelv lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy bizonyos közigazgatási követelményeket és ellenőrzési intézkedéseket alkalmazzanak a szolgáltatásnyújtás keretében munkavállalókat kiküldetésbe küldő vállalkozásokra, feltéve, hogy ezek az uniós joggal összhangban indokoltak és arányosak. Ebben az összefüggésben a 2014/67/EU irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy arra kötelezzék a más tagállamban letelepedett szolgáltatókat, hogy egyszerű nyilatkozatot tegyenek a felelős illetékes nemzeti hatóságoknak, amely tartalmazza a tényleges munkahelyi ellenőrzések lehetővé tételéhez szükséges releváns információkat.

A javaslat összhangban van ezekkel a rendelkezésekkel, mivel nem módosítja a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó, a 2014/67/EU irányelvben és a 96/71/EK irányelvben meghatározott jogi keretet, és nem veszélyezteti a munkavállalók védelmének a kerettel biztosított szintjét. Szükség esetén megkönnyíti a kiküldetési nyilatkozatok benyújtását a 2014/67/EU irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és az irányelv 9. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban, valamint megkönnyíti a tagállamok közötti igazgatási együttműködést, továbbá a 2014/67/EU irányelvben és a 96/71/EK irányelvben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés hatékony nyomon követését.

A javaslat kiegészíti a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó szabályokat. Az (EU) 2020/1057 irányelvvel létrehozott, a közúti közlekedésben dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó új szabályokat a mobilitási csomag részeként 2021 júliusában fogadták el, és 2022. február 2. óta alkalmazandók. A Bizottság az IMI-hez kapcsolódó többnyelvű portált működtet a közúti fuvarozók számára, akiknek be kell tartaniuk ezeket az új szabályokat. A portál lehetővé teszi a közúti fuvarozók számára, hogy az IMI-n keresztül kiküldetési nyilatkozatokat nyújtsanak be a járművezetőik kiküldetési helye szerinti tagállam(ok)hoz. A javaslat tükrözné a más ágazatokba kiküldött munkavállalók bejelentésére vonatkozó adminisztratív eljárást, valamint a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó eljárást.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A javaslat hozzájárul a Bizottság két prioritásához, nevezetesen a „mélyebb és méltányosabb belső piac” megteremtéséhez, valamint a „munkahely-növekedés és a beruházások” fellendítéséhez a szabályozási keret egyszerűsítése és a jelentéstételi követelmények észszerűsítése révén.

A javaslat kiegészíti az egységes piac érvényesítésével foglalkozó munkacsoport (SMET) arra irányuló erőfeszítéseit, hogy csökkentse a munkavállalók kiküldetésére nehezedő adminisztratív terheket. A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a SMET keretében annak érdekében, hogy megkönnyítsék a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó adminisztratív követelményeket, többek között a nyilatkozattételi kötelezettségek tekintetében. A nyilvános felület kialakításakor figyelembe fogják venni a SMET-ben azonosított bevált gyakorlatokat.

2023 októberében az Európai Tanács felszólította az összes érintett intézményt, hogy folytassák a szabályozás egyszerűsítésére és a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentésére irányuló munkát 11 . 2024. áprilisban felkérte a Bizottságot, hogy egy jobb és intelligensebb szabályozói keret részeként jelentősen csökkentse a vállalatokra és nemzeti hatóságokra nehezedő adminisztratív és megfelelési terheket 12 .

Az egységes piacon a nem vámjellegű és nem adóügyi akadályok felszámolásáról szóló, 2022. február 17-i állásfoglalásában 13 az Európai Parlament sürgette a Bizottságot, hogy vezessen be egy digitális formanyomtatványt a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozathoz, létrehozva egy egyszerű, felhasználóbarát és interoperábilis digitális formát, amely megfelel az európai vállalatok és különösen a kkv-k igényeinek.

A javaslat ezenkívül válaszol az interoperábilis Európáról szóló rendelet célkitűzésére, amely Európa-szerte meg kívánja erősíteni a határokon átívelő interoperabilitást és együttműködést az állami ágazatban. E határokon átívelő interoperabilitás elősegítése érdekében a nyilvános felület technikai specifikációi és követelményei interoperabilitási értékelés tárgyát képezik, és megfontolandó a közös interoperabilitási megoldások újbóli használata.

Végezetül a munkavállalók EU-n belüli kiküldetéséről szóló nyilatkozat digitális formátumának kezdeményezése és megvalósítása összhangban van az európai digitális személyazonossági keretre és az európai digitális személyiadat-tárcára vonatkozó, folyamatban lévő fejleményekkel 14 . A szolgáltatók például igénybe vehetik az európai személyiadat-tárcát – annak elérhetővé válása után – arra, hogy azonosítsák magukat, és a kiküldött munkavállalók másolatot kaphatnak a tárcájukba a munkavállaló kiküldetéséről szóló nyilatkozatról.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat jogalapja – az IMI-rendelethez hasonlóan – az EUMSZ 114. cikke. A javaslat célja a belső piac működésének támogatása (az EUMSZ 26. cikke). Bár a tagállamoknak nem kell előírniuk a javaslat által létrehozott nyilvános felület használatát, a tagállamok általi tervezett alkalmazás elősegíti a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó nyilatkozattal kapcsolatos eljárás és követelmények közelítését a részt vevő tagállamokban. Továbbá, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a nyilvános felületet használják, biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatók az említett közös felület használatával eleget tudjanak tenni kiküldetési nyilatkozattételi kötelezettségüknek. A nyilvános felület mint egységes nyilatkozattételi portál és a formanyomtatvány hasonló feltételeket teremt a kiküldetési nyilatkozatokra vonatkozóan azokban a tagállamokban, amelyek a nyilvános felület használatát választják.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javaslat megfelel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritási elvnek. A tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani e rendelet célját, nevezetesen az IMI-hez kapcsolódó többnyelvű nyilvános elektronikus felület létrehozását a valamely részt vevő tagállamba munkavállalókat kiküldő szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a 96/71/EK irányelv jobb és egységesebb alkalmazásának és érvényesítésének elősegítése érdekében, és ezért az léptéke és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósítható.

•Arányosság

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat módosítja az IMI-rendelet mellékletét. Ezért a legmegfelelőbb eszköz a rendelet. A nyilatkozatnak a Bizottság által a nyilvános felületen történő benyújtásának, tárolásának és kezelésének, valamint a tagállamok közötti hatékony közigazgatási együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás keretében folytatott információcserének meg kell felelnie az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak, és azokat az uniós jogban kell meghatározni.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

–webinárium az Európai Munkaügyi Hatósággal (ELA) együttműködésben 2022. február 17-én, a tagállamok illetékes hatóságainak és a szociális partnereknek a projektről való tájékoztatása és visszajelzéseik összegyűjtése céljából,

–találkozók és interjúk az érdekelt tagállami hatóságokkal és az érintett érdekelt felekkel 2022 februárja és áprilisa között,

–2022. április 27-én felhasználói élménnyel foglalkozó munkaértekezlet a szociális partnerek által azonosított szolgáltatókkal, hogy információkat gyűjtsenek a munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos adminisztratív tapasztalatokról,

–technikai munkaértekezlet a tagállami hatóságok érintett képviselőivel 2022. április 28-án a végrehajtási lehetőségek megvitatása céljából,

–találkozók a szociális partnerekkel 2021. november 30-án, 2021. december 8-án, 2022. február 8-án, 2022. június 2-án és 2023. május 11-én,

–technikai felmérés a tagállamok számára 2022. június 9. és július 6. között,

–a szociális partnerek 2024. április 29-i online meghallgatása a munkavállalók kiküldetéséről szóló e-nyilatkozatról.

A munkavállalók kiküldetéséről szóló e-nyilatkozat projektjét az Európai Munkaügyi Hatóság 2023. március 13-i és 2024. április 11-i, a munkavállalók kiküldetésével foglalkozó fórumán is megvitatták a tagállamokkal és a szociális partnerekkel.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

E javaslat kidolgozása a meglévő jelentéstételi kötelezettségek belső ellenőrzését követően és a kapcsolódó jogszabályok végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján történt. Mivel ez egy lépés az uniós jogszabályokból eredő jelentéstételi követelmények folyamatos értékelésének folyamatában, az ilyen terheket és az érdekelt felekre gyakorolt hatásukat továbbra is ellenőrizni kell.

A Bizottság észrevételeket kapott a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozat egységes elektronikus formanyomtatványával foglalkozó szakértői csoporttól, amely tanácsot ad a Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozat egységes elektronikus formanyomtatványának közös kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatban. A csoport munkája során teljes mértékben tiszteletben tartja a 96/71/EK irányelvet és a 2014/67/EU irányelvet.

•Hatásvizsgálat – tehercsökkentés

A Bizottság nem végzett hatásvizsgálatot e célzott kezdeményezésre vonatkozóan. A Bizottság azonban elemzést végzett a kiküldött munkavállalók bejelentésével kapcsolatos adminisztratív terhek jelenlegi szintjének mérése céljából a 27 uniós tagállamban, ami a különböző nyilatkozattételi eljárások részletes költségmodellezését eredményezte. A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban szereplő elemzés azt is megvizsgálta, hogy milyen megtakarításokat lehetne elérni az idő és az erőforrások tekintetében, ha bevezetnék a különböző végrehajtási lehetőségek keretében kiküldetésben lévő munkavállalók bejelentésére szolgáló egységes formanyomtatványt, beleértve az IMI-hez kapcsolódó többnyelvű elektronikus felületet is, figyelembe véve a tagállamok eltérő mértékű részvételét. Uniós szinten az elemzés arra enged következtetni, hogy a kiküldött munkavállalók bejelentésére szolgáló közös rendszer hatását befolyásolja a közös rendszer kialakítása és az új rendszer hatálya alá tartozó kiküldetési nyilatkozatok mennyisége.

A kiküldetési nyilatkozat formanyomtatvány felhasználásával történő kitöltéséhez szükséges idő a becslések szerint átlagosan 73 %-kal csökkenne az EU-ban jelenleg szükséges átlagos időhöz képest. A terhek csökkentése attól függően változik, hogy a tagállamok milyen mértékben veszik igénybe a formanyomtatványt.

A javaslat az azt önkéntesen választó tagállamok esetében a meglévő igazgatási gyakorlat, valamint a meglévő jogszabályok, nevezetesen a belső piaci információs rendszer (IMI) létrehozásáról szóló 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet korlátozott és célzott módosítására vonatkozik. A javaslat célja, hogy a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv végrehajtásának megkönnyítése érdekében a kiküldetésben lévő munkavállalók bejelentésére szolgáló többnyelvű, az IMI-hez kapcsolódó nyilvános elektronikus felületet biztosítson más gazdasági ágazatokban, amint az a közúti szállítási ágazatban már megtörtént.

A javasolt változtatások nem érintik az uniós szakpolitikát, hanem csak alapot szolgáltatnak egy önkéntes technikai megoldás (nyilvános felület) kidolgozásához a kiküldött munkavállalók nyilatkozatainak egységes formanyomtatványon történő benyújtására, és megkönnyítve a nemzeti közigazgatások közötti adatcserét. A munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozat közös elektronikus formanyomtatványával kapcsolatban a szakértői csoport által összegyűjtött információcserék és bizonyítékok beépültek e javaslat szövegezésébe. A javaslat megkönnyíti az illetékes nemzeti hatóságok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését azáltal, hogy javítja a kiküldött munkavállalókra vonatkozó adatok hozzáférhetőségét és cseréjét.

Következésképpen nem volt szükség hatásvizsgálatra, mivel a módosítás hatálya korlátozott, célzott és technikai módosításokat tartalmaz a meglévő jogszabályokhoz.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Ez egy REFIT-javaslat, amelynek célja, hogy csökkentse a tagállami közigazgatásokra és vállalkozásokra nehezedő terheket.

A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó jelentéstételi követelmények számos vállalatot érintenek. Az előzetes nyilatkozattételi eszközökből származó 2022. évi adatok – a rendelkezésre álló legfrissebb adatok – arra utalnak, hogy az EU-ban mintegy 1,9 millió kiküldött munkavállaló, 2,3 millió kiküldetési nyilatkozat és 4,7 millió kiküldetés volt. A jelenleg a közúti fuvarozók központi uniós portálján történő nyilatkozattétel hatálya alá eső közúti árufuvarozást nem tartalmazó kiküldetések és kiküldött munkavállalók számának alakulását vizsgálva a rendelkezésre álló adatok a 2021 és 2022 közötti bejelentett kiküldetések számának 14 %-os növekedését jelzik 15 .

Mind a 27 tagállam létrehozott egy előzetes nyilatkozattételi eszközt a más tagállamba munkavállalókat kiküldő szolgáltatók számára. A tagállami rendszerek azonban eltérőek a kialakítás és a követelmények tekintetében, és nincsenek összekapcsolva egymással. Az előírt adminisztratív nyilatkozattételi eljárásoknak való megfelelés ezért jelentős adminisztratív terhet ró a kiküldő vállalatokra. A tranzakciós költségek ebből eredő növekedése bizonyos feltételek mellett jelentősen akadályozhatja vagy korlátozhatja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében.

Az egységes piac helyzetéről 2024-ben végzett üzleti felmérés megállapította, hogy a megkérdezett több mint 1000 vállalat 46,1 %-a úgy vélte, hogy a munkavállalók másik országba történő ideiglenes kiküldésével kapcsolatos problémák/bizonytalanságok jelentősek 16 . A kiküldetés nyilvántartásba vételéhez szükséges becsült erőfeszítés az észtországi és szlovákiai 21 perctől a görögországi 87 percig terjed. Olaszország esetében a szükséges idő 61 perc. Egy nemrégiben készült, az adminisztratív terheknek a határ menti régiókban a munkavállalók határokon átnyúló, kkv-k általi kiküldetésére gyakorolt hatásáról szóló tanulmányban valamennyi válaszadó megállapította, hogy az egyik legnagyobb teher az EU-ban a nemzeti kiküldetési eljárások racionalizálása 17 .

A jelentéstételi követelmények kulcsszerepet játszanak a jogszabályok helyes végrehajtásának és megfelelő nyomon követésének biztosításában. A jelentéstételi követelmények azonban aránytalan terheket róhatnak az érdekelt felekre, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások esetében. Időbeli halmozódásuk felesleges vagy párhuzamos kötelezettségekhez, illetve nem megfelelő adatgyűjtési módszerekhez vezethet.

Ezért prioritás a jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése. A javaslat az alábbi intézkedések kombinációjával észszerűsíti a jelentéstételi kötelezettségeket:

–A jelenleg különböző rendszerekben és eltérő követelményekkel végzett jelentéstétel konszolidálása.

–Az információk továbbításának digitalizációja.

•Alapjogok

A javasolt rendelet a személyes adatok kezelésére vonatkozik. A személyes adatok kezeléséhez biztosítani kell az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogok, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkében foglalt, a személyes adatok védelméhez való jog teljes körű tiszteletben tartását. Ez a javaslat teljes mértékben figyelembe veszi ezeket a jogi követelményeket.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat költségvetési vonzatai a Bizottság számára korlátozottak. Tekintettel a nyilvános felület teljes körű megvalósítására és karbantartására vonatkozó ötéves kezdeti időszakra, a költségvetési vonzatok főként a következő munkából erednek:

–Megoldásfejlesztés, 1,3 millió EUR,

–Megoldás-karbantartás, 0,7 millió EUR,

–Támogatás, 0,7 millió EUR,

–Képzés, 0,2 millió EUR,

–Infrastruktúra, 0,1 millió EUR.

5 évre körülbelül 3 millió EUR-t tesz ki. A teljes körű végrehajtást követő működési költségek a becslések szerint évi 0,5 millió EUR-t tesznek ki.

Ami a személyzeti igényeket illeti, a nyilvános felület teljes körű megvalósításához 1,5 teljes munkaidős egyenértékre, a folyamatos karbantartáshoz 0,5 teljes munkaidős egyenértékre lesz szükség.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

2024/0301 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozattételre szolgáló, a belső piaci információs rendszerhez kapcsolódó nyilvános felületről és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 18 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 19 létrehozott belső piaci információs rendszert (IMI) a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni kell – többek között a 2014/67/EU 20 és a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 21 meghatározott tagállami hatóságok között – az igazgatási együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás céljára a munkavállalók szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetése tekintetében. A 2014/67/EU irányelvvel és különösen annak 6. cikkével összhangban a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük, és indokolatlan késedelem nélkül kölcsönösen segítséget kell nyújtaniuk egymásnak az említett irányelv és a 96/71/EK irányelv gyakorlati végrehajtásának, alkalmazásának és érvényesítésének megkönnyítése érdekében.

(2)A 2014/67/EU irányelv célja, hogy megkönnyítse a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását és a belső piac működését, valamint garantálja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében a kiküldött munkavállalók jogai megfelelő szintű védelmének tiszteletben tartását, különös tekintettel a 96/71/EK irányelv 3. cikkével összhangban a szolgáltatásnyújtás helye szerinti tagállamban alkalmazandó foglalkoztatási feltételek érvényesítésére. A 2014/67/EU irányelv 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamok kizárólag olyan adminisztratív követelményeket és ellenőrzési intézkedéseket írhatnak elő, amelyek az ezen irányelvben, valamint a 96/71/EK irányelvben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés hatékony nyomon követéséhez szükségesek, és az uniós joggal összhangban indokoltak és arányosak. Amennyiben ez a helyzet áll fenn, a 2014/67/EU irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy arra kötelezzék a más tagállamban letelepedett szolgáltatókat, hogy egyszerű nyilatkozatot tegyenek a felelős illetékes nemzeti hatóságoknak a tényleges munkahelyi ellenőrzések lehetővé tétele érdekében. Az indokolás és az arányosság keretein belül továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy mely esetekben kérnek kiküldetési nyilatkozatot, és hogy e nyilatkozatnak milyen információkat kell tartalmaznia.

(3)Valamennyi tagállam élt azzal a lehetőséggel, hogy nyilatkozattételi kötelezettséget írjon elő a tagállamába munkavállalókat kiküldő szolgáltatók számára, mivel a nemzeti rendszerek kialakítása, követelményei és funkciói jelentősen eltérnek egymástól. Az ezen eltérő rendszereknek való megfelelés jelentős adminisztratív terhet ró a munkavállalókat kiküldő szolgáltatókra. Az érdekelt felek következetesen kiemelték, hogy a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó nyilatkozat jelentős jelentéstételi kötelezettség, és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás egyik legfontosabb adminisztratív akadálya a belső piacon.

(4)A jelentéstételi követelmények kulcsszerepet játszanak a jogszabályok megfelelő nyomon követésének és helyes végrehajtásának biztosításában. Ugyanakkor fontos egyszerűsíteni ezeket a követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a céljuknak, és hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek. A 2014/67/EU irányelv 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban ezért egyszerűsíteni kell a kiküldetési nyilatkozatoknak a fogadó tagállam illetékes hatóságaihoz történő benyújtására vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket és követelményeket, összhangban „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című bizottsági közleménnyel 22 , a más tagállamokban letelepedett szolgáltatók és a fogadó tagállamokba munkavállalókat kiküldő szolgáltatók, valamint az illetékes nemzeti hatóságok adminisztratív terheinek jelentős csökkentése érdekében.

(5)A szolgáltatók és az illetékes nemzeti hatóságok adminisztratív terhei csökkentésének együtt kell járnia a kiküldött munkavállalók megfelelő munkakörülményeinek és szociális védelmének tiszteletben tartásával. A megfelelés tagállamok általi hatékony nyomon követésének megkönnyítése és a kölcsönös igazgatási együttműködés megerősítése javítja a munkavállalók jogainak védelmét.

(6)Az 1024/2012/EU rendelet 12. cikkével összhangban technikai eszközök biztosíthatók annak érdekében, hogy a külső szereplők interakcióba léphessenek az IMI-vel. Ezt az interakciót az IMI-hez kapcsolódó többnyelvű elektronikus nyilvános felületnek (a továbbiakban: nyilvános felület) kell megkönnyítenie, amelyen keresztül a szolgáltatóknak kiküldetési nyilatkozatokat kell benyújtaniuk a nyilvános felületet használó tagállamokhoz (a továbbiakban: részt vevő tagállamok). E tagállamoknak ezt követően szükség esetén az IMI-n keresztül kapott információkat kell felhasználniuk arra, hogy indokolással ellátott kéréseket intézzenek az IMI kiküldetési moduljaiban, a 2014/67/EU irányelv 6. és 7. cikkében említett kölcsönös igazgatási együttműködésre és segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségnek megfelelően.

(7)Az ilyen nyilvános felület létrehozásából eredő kiküldetési nyilatkozatok elküldési és frissítési folyamatának egyszerűsítése csökkenteni fogja a szolgáltatásnyújtás szabadsága előtt álló adminisztratív akadályokat, beleértve a vállalkozások azon jogát, hogy saját munkavállalóikkal szolgáltatásokat nyújtsanak egy másik tagállamban.

(8)A kiküldetési nyilatkozatok elküldési és frissítési folyamatának egyszerűsítése várhatóan megkönnyíti a 96/71/EK irányelv jobb és egységesebb alkalmazását és gyakorlati érvényesítését, csökkentve a kiküldetési nyilatkozatok benyújtására vonatkozó eltérő eljárások miatt a kiküldetési szabályok be nem tartásával kapcsolatos eseteket. Elő fogja segíteni, hogy a tagállamok hatékony és megfelelő ellenőrzéseket végezzenek, hozzájárulva a kiküldött munkavállalók jogainak védelméhez.

(9)A kiküldetési nyilatkozatok elküldési és frissítési folyamatának egyszerűsítése csökkenteni fogja a más tagállamoktól kölcsönös segítséget kérő illetékes nemzeti hatóságok adminisztratív terheit. Annak biztosítása érdekében, hogy a felelős illetékes nemzeti hatóságok indokolatlan késedelem nélkül kölcsönös segítséget nyújthassanak egymásnak, valamint a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresések egyszerűsítése érdekében a kiküldetési nyilatkozatokban szereplő információkat közvetlenül az IMI-ben kell rendelkezésre bocsátani, megkönnyítve ezáltal a 2014/67/EU irányelv és a 96/71/EK irányelv gyakorlati alkalmazását, valamint támogatva a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti kapcsolódó igazgatási együttműködést, hozzájárulva a belső piac megfelelő működéséhez.

(10)A Bizottságnak nyilvános felületet kell létrehoznia a tagállamok általi önkéntes használatra. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy előírják a szolgáltatók számára, hogy az elektronikus nyilvános felületet használják arra, hogy kiküldetési nyilatkozatot tegyenek az illetékes nemzeti hatóságaiknak annak érdekében, hogy megfeleljenek az e tagállamok által a munkavállalók kiküldetésének bejelentésére vonatkozóan előírt, indokolt és arányos kötelezettségeknek. Ennek a nyilvános felületnek támogatnia kell a tagállamokat abban, hogy biztosítsák, hogy a munkavállalók kiküldetésével kapcsolatos eljárásokat és alaki követelményeket a vállalkozások felhasználóbarát módon, távolról és elektronikus úton teljesíthessék, megkönnyítve szükség esetén a kiküldetési nyilatkozatok benyújtását.

(11)Interoperábilis és újrahasznosítható megoldásokat kell alkalmazni, például azokat, amelyeket az európai digitális személyazonossági keret létrehozása 23 tekintetében a 910/2014/EU rendelet irányoz elő, mivel ezek megkönnyíthetik azt, hogy a szolgáltatók azonosítsák magukat. Az elérhetővé válása után biztosítani kell, hogy a munkavállalók értesítéseket kapjanak a rájuk vonatkozó, kiküldetésről szóló nyilatkozatokról az európai digitális személyiadat-tárcán keresztül 24 .

(12)Az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felület az Európai Bizottság által a tagállamok általi önkéntes használatra rendelkezésre bocsátott technikai eszköz. Mielőtt a tagállamoknak elő kell írniuk a szolgáltatók számára, hogy az említett interfészen keresztül nyilatkozzanak a releváns információkról, biztosítaniuk kell, hogy ezt a követelményt a nemzeti jog az uniós joggal összhangban írja elő. A nyilvános felület zökkenőmentes használatának biztosítása érdekében a tagállamoknak e rendelet hatálybalépésétől kezdve bármikor közölniük kell a Bizottsággal a többnyelvű elektronikus nyilvános felület használatára irányuló szándékukat.

(13)A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban, amelynek az Unió és a tagállamok részes felei, a Bizottságnak biztosítania kell a fogyatékossággal élő személyek számára a nyilvános felület és tartalmának akadálymentességét, figyelembe véve az (EU) 2019/882 irányelv 25 I. mellékletében foglalt akadálymentességi követelményekre vonatkozó mértéket.

(14)A szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy kiküldetési nyilatkozatot nyújtsanak be azon részt vevő tagállam illetékes nemzeti hatóságaihoz, ahová a munkavállalót kiküldték, azaz a fogadó tagállam illetékes hatóságaihoz, az adott nyilvános felület többnyelvű formanyomtatványának használatával.

(15)A Bizottság észrevételeket kapott a szakértői csoporttól a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó közös elektronikus formanyomtatványról, a nemzeti nyilatkozattételi követelményekről és rendszerekről, valamint a tényleges munkahelyi ellenőrzések lehetővé tételéhez szükséges releváns információkról. A Bizottság tanácsot kapott a szakértői csoporttól azokról a tájékoztatási követelményekről, amelyeket helyénvalónak tartana a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozat egységes formanyomtatványába belefoglalni. E tanács figyelembevételével és a munkahelyi tényszerű ellenőrzések lehetővé tételéhez esetlegesen szükséges információk rendelkezésre bocsátása érdekében a nyilvános elektronikus felület által használt formanyomtatványnak a szolgáltatóra, a kiküldött munkavállalóra, a kiküldetési megbízásra, az illetékes hatóságok kapcsolattartójára és a szolgáltatás igénybe vevőjére vonatkozó információkat kell tartalmaznia. Az egységes formanyomtatványnak az EU valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre kell állnia. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a formanyomtatvány egyes olyan elemeit, amelyeket nemzeti körülményeik és a tényleges ellenőrzések munkahelyi megszervezésének módja miatt nem tekintenek relevánsnak, nem kell megkövetelni a területükre munkavállalókat kiküldő szolgáltatóktól, amelyek kitöltik az elektronikus nyilvános felületen található formanyomtatványt.

(16)Az egységes formanyomtatvány kialakítása és későbbi módosításai tekintetében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni 26 . Azon tagállamok számára, amelyek úgy vélik, hogy bizonyos információkat hozzá kell adni a formanyomtatványhoz vagy törölni kell abból, vagy hogy a formanyomtatványt más módon módosítani kell, lehetővé kell tenni, hogy felkérjék a Bizottságot a formanyomtatvány ennek megfelelő módosítására.

(17)A nyilvános felület és annak egységes formanyomtatványa, amely a munkahelyi tényszerű ellenőrzésekhez esetlegesen szükséges releváns információk közös és kimerítő készletéből áll, csökkenteni fogja a tagállamok alkalmazandó szabályai és rendelkezései közötti eltéréseket. A formanyomtatványnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a szolgáltatók a nyilvános felületet használó tagállamokban teljesítsék a nyilatkozattételi kötelezettségeket. Ezekben a tagállamokban nem lehet nemzeti szinten további tájékoztatási követelményeket előírni. Az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felület és az egységes formanyomtatvány létrehozása, valamint ezen felületnek az illetékes nemzeti hatóságok számára történő rendelkezésre bocsátása alapvető fontosságú és kiegészítő jellegű a tagállamok jogszabályainak közelítése szempontjából, biztosítva a belső piac működését.

(18)A nyilvános felület létrehozása észszerű keretet biztosít a kiküldetési nyilatkozatoknak, és jelentős ösztönzőket kínál a tagállamoknak a részvételre. Összhangban áll a tagállamok azon érdekeivel, hogy növeljék a közigazgatási együttműködést, egyszerűsítsék az adminisztratív eljárásokat és védjék a munkavállalók jogait. Amikor a nyilvános felület létrejön, és megmutatja hasznosságát és minden előnyét, minden tagállamnak meg kell fontolnia a nyilvános felület használatát. Minél több tagállam használja a nyilvános felületet, annál nagyobb mértékben csökkennek a szolgáltatók és az illetékes nemzeti hatóságok adminisztratív terhei, és annál nagyobb lesz a munkavállalók jogainak védelmére irányuló, hatékony közigazgatási együttműködés alkalmazási köre.

(19)A munkahelyi tényszerű ellenőrzések lehetővé tétele érdekében a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozatban feltüntetendő releváns információk között a 2014/67/EU irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben meghatározott tájékoztatási követelmények tekintetében szerepelhetnek bizonyos személyes adatok. A személyes adatok kezelését a személyes adatok védelméről szóló uniós jogszabályokkal összhangban kell végezni, különös tekintettel az (EU) 2016/679 27 és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 28 . A nyilvános felületen keresztül benyújtott személyes adatok kezelésével kapcsolatos felelősség tisztázása érdekében e rendeletben meg kell jelölni, hogy ki tekintendő a személyes adatok adatkezelőjének. Az 1024/2012/EU rendelet alkalmazandó az illetékes hatóságok személyes adatainak az IMI-ben történő kezelésére.

(20)A kiküldetési nyilatkozatokban szereplő információkat a kiküldetési időszak végét követően legfeljebb 36 hónapig meg kell őrizni a nyilvános felületen annak érdekében, hogy azokat a későbbi kiküldetési nyilatkozatokban újra fel lehessen használni.

(21)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2024. szeptember 5-én véleményt nyilvánított.

(22)Amennyiben a szociális partnerek szerepet játszanak a kiküldetési szabályoknak való megfelelés nyomon követésében, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az IMI-n keresztül megosztott releváns információkat a nemzeti szociális partnerek rendelkezésére bocsássák, kizárólag a kiküldetési szabályoknak való megfelelés ellenőrzése céljából, az (EU) 2016/679 rendelet tiszteletben tartása mellett. Az említett releváns információkat az IMI-től eltérő eszközökön keresztül kell a szociális partnerek rendelkezésére bocsátani.

(23)Az Európai Munkaügyi Hatóságnak (ELA) támogatnia kell a tagállamok illetékes nemzeti hatóságait és szolgáltatóit a nyilvános felületnek az (EU) 2019/1149 rendelet 29 szerinti megbízatásával összhangban történő végrehajtásában és használatában.

(24)Ez a rendelet nem sértheti a 2014/67/EU irányelvet és a 96/71/EK irányelvet,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
A belső piaci információs rendszerhez kapcsolódó nyilvános felület

(1)Annak érdekében, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságát gátló adminisztratív akadályok csökkentése révén hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez, miközben megkönnyíti a kiküldött munkavállalók jogainak védelmét célzó uniós jogszabályoknak való megfelelés tagállamok általi hatékony nyomon követését, valamint támogatja a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti kapcsolódó igazgatási együttműködést, a Bizottság létrehozza az 1024/2012/EU rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszerhez (IMI) kapcsolódó, a munkavállalók kiküldetésének bejelentésére szolgáló többnyelvű nyilvános felületet (a továbbiakban: a nyilvános felület).

(2)A tagállamok választhatnak, hogy igénybe veszik-e ezt a nyilvános felületet.

(3)A tagállamok jogszabályai előírhatják a szolgáltatók számára, hogy a 2014/67/EU irányelv 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nyilvános felületen keresztül többnyelvű egységes formanyomtatványon alapuló nyilatkozat benyújtásával jelentsék be a munkavállalók kiküldetését. Amennyiben egy tagállam a nyilvános felület használatáról rendelkezik, ez a nyilatkozat a nemzeti jog által előírt, már meglévő nyilatkozat helyébe lép.

2. cikk
A nyilvános felület funkciói

(1)A nyilvános felület a következő funkciókat biztosítja:

a)felhasználói fiók létrehozása a szolgáltató számára fenntartott területhez való biztonságos hozzáféréshez;

b)a felhasználói tevékenység megfelelő naplózása;

c)a kiküldött munkavállalók nyilatkozatainak elkészítése, benyújtása és kezelése;

d)a kiküldetési nyilatkozat egy példányának továbbítása a kiküldött munkavállalónak;

e)az IMI-ben benyújtott információk hozzáférhetővé tétele a fogadó tagállam illetékes nemzeti hatóságai számára igazgatási együttműködés céljából az 1024/2012/EU rendelet mellékletének 6. és 7. pontja szerint;

f)annak lehetővé tétele, hogy a fogadó tagállam egy vagy több olyan nemzeti hatósága, amely a 2014/67/EU irányelv 3. cikke értelmében illetékes hatóság, az adott tagállam kérésére a kiküldetési nyilatkozatokat közvetlenül a nemzeti back-end rendszerben is megkapja.

(2)A Bizottság felel a nyilvános felület fejlesztéséért, karbantartásáért és működtetéséért.

(3)A Bizottság biztosítja a fogyatékossággal élő személyek számára a nyilvános felület és tartalmának akadálymentességét.

3. cikk
A nyilvános felület tagállamok általi alkalmazása

(1)Az a tagállam, amely a nyilvános felület használata mellett dönt, hat hónappal azt megelőzően tájékoztatja a Bizottságot, hogy használni kívánja a nyilvános felületet.

(2)A nyilvános felület használatát választó tagállamok elfogadják azokat a jogszabályokat, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a nyilvános felületnek az adott tagállamba munkavállalókat kiküldő szolgáltatók általi használatát, és azt, hogy az ilyen használat előtt kellő időben megfeleljenek a nyilvános felület és a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozat formanyomtatványa követelményeinek.

(3)A nyilvános felületet használó tagállamok nem írnak elő további nyilatkozattételi vagy tájékoztatási követelményeket a nyilvános felületen keresztül a kiküldetési nyilatkozatot benyújtó szolgáltatók számára.

(4)A nyilvános felületet használó tagállamok (3) bekezdésben említett jegyzékét a Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a nyilvános felületen.

(5)A tagállamok megszüntethetik a nyilvános felület használatát. Az említett tagállam hat hónappal a nyilvános felület használatának tervezett vége előtt tájékoztatja erről a Bizottságot.

4. cikk
Egységes formanyomtatvány

(1)Az (5) bekezdés sérelme nélkül a formanyomtatvány a következőkkel kapcsolatos információkat tartalmazza:

a)a szolgáltató;

b)a kiküldött munkavállaló;

c)a kiküldetési megbízás;

d)az illetékes hatóságokkal kapcsolatot tartó személy;

e)a szolgáltatás igénybe vevője.

(2)A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett egységes formanyomtatványt végrehajtási jogi aktusok útján állapítja meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(3)A nyilvános felület használata mellett döntő tagállam dönthet úgy, hogy nem kéri a formanyomtatványban szereplő valamennyi információt, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

(4)A tagállamok javaslatokat nyújthatnak be a Bizottságnak a formanyomtatvány módosítására (módosításaira) vonatkozóan. A Bizottság megvizsgálja ezeket a javaslatokat a formanyomtatvány esetleges módosítása céljából.

(5)A Bizottság valamely tagállam javaslata alapján vagy saját kezdeményezésére javaslatot tehet a formanyomtatvány módosítására, az e cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban.

5. cikk
A személyes adatok kezelése és védelme

(1)Az 1. cikkben meghatározott célok elérése érdekében a nyilvános felület kezelheti a (2) és (3) bekezdésben hivatkozott személyes adatokat.

(2)A Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének (8) bekezdésével összhangban adatkezelőnek tekintendő a következők tekintetében:

a)A nyilvános felület biztonságának és rendelkezésre állásának biztosítása.

b)A munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozatot benyújtó személy azonosításának és elérhetőségének feldolgozása.

(3)A szolgáltató az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (7) bekezdésével összhangban adatkezelőnek tekintendő a következők kezelése tekintetében:

a)a szolgáltató megnevezése és elérhetőségei;

b)a kiküldött munkavállaló személyazonossága;

c)a kiküldött munkavállaló elektronikus értesítési címe, például levelezési címe, amely tájékoztatja a kiküldött munkavállalót arról, hogy az adott munkavállalóra vonatkozóan nyilatkozatot nyújtottak be;

d)a kiküldött munkavállaló munkahelyének címe;

e)a szolgáltató kapcsolattartójának megnevezése és elérhetőségei.

(4)Amennyiben egy tagállam a nemzeti back-end rendszer nyilvános felületén keresztül is kap kiküldetési nyilatkozatokat, az illetékes nemzeti hatóságot az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (7) bekezdésével összhangban adatkezelőnek kell tekinteni az e kiküldetési nyilatkozatokban szereplő személyes adatok kezelése tekintetében.

(5)A nyilvános felület biztosítja a kiküldetéssel kapcsolatos, az adott nyilvános felületen keresztül benyújtott információk automatikus törlését a kiküldetési időszak végét követő 36 hónap elteltével.

(6)A nyilvános felület lehetővé teszi az ott és a szolgáltatók fiókjában tárolt valamennyi személyes adat törlését, amikor azok már nem szükségesek ahhoz a célhoz, amely célból gyűjtötték és kezelték őket.

(7)A nyilvános felület lehetővé teszi emlékeztető küldését a szolgáltatónak, mely felhívja a figyelmét a személyes adatok felülvizsgálatára és – szükség esetén – törlésére a (6) bekezdéssel összhangban.

(8)A tagállam lehetővé teheti az illetékes nemzeti hatóság számára, hogy a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban, az IMI-től eltérő eszközökön keresztül olyan mértékben a nemzeti szociális partnerek rendelkezésére bocsássa az IMI-ben megtalálható releváns információkat, amely kizárólag a kiküldetési szabályoknak való megfelelés ellenőrzésének céljából szükséges, feltéve, hogy az információ az érintett tagállam területére történő kiküldetéssel kapcsolatos.

6. cikk
A benyújtott információk feldolgozása az IMI-n keresztül 

A nyilvános felületen keresztül benyújtott információkat az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében az IMI-ben hozzáférhetővé kell tenni a fogadó tagállam illetékes hatóságai számára.

7. cikk
Az 1024/2012/EU rendelet módosítása

Az 1024/2012/EU rendelet melléklete a következő (17.) ponttal egészül ki:

„17. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozattételre szolgáló, a belső piaci információs rendszerhez kapcsolódó nyilvános felületről és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról.

8. cikk
Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

9. cikk
Értékelés

A Bizottság [a rendelet hatálybalépését követő öt év elteltével]-ig jelentést készít a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokról. A jelentés különösen azt vizsgálja, hogy a rendelet milyen mértékben képes sikeresen csökkenteni a szolgáltatásnyújtás szabadságát gátló adminisztratív akadályokat, megkönnyíteni a kiküldött munkavállalók védelmét célzó uniós jogszabályoknak való megfelelés tagállamok általi hatékony nyomon követését és támogatni a tagállamok illetékes nemzeti hatóságai közötti kapcsolódó igazgatási együttműködést.

10. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése után három hónappal lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

 új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 30  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

Az IMI-hez kapcsolódó, a közúti fuvarozásban dolgozó munkavállalók kiküldetése céljából alkalmazott nyilvános felület sikeres használatának kiterjesztése más gazdasági ágazatokra

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

… sz. konkrét célkitűzés

–A munkavállalók kiküldetésének bejelentésével kapcsolatban a szolgáltatókra háruló adminisztratív terhek csökkentése azáltal, hogy 2026 végéig legalább 50 %-kal csökkennek az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felületet önkéntesen használó tagállamokba munkavállalókat kiküldő vállalatok átlagos megfelelési költségei.

–A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó nyilatkozatokat előíró tagállamok közötti igazgatási együttműködés megkönnyítése azáltal, hogy 2025 végéig lehetővé válik a kiküldetési nyilatkozatoknak a részt vevő tagállamoknak a nyilvános felületen keresztül történő benyújtása, valamint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó adminisztratív adatok automatikus importja az IMI-be.

–Annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy 2026 végéig költségmegtakarítást érjenek el a nemzeti nyilatkozattételi portálok fejlesztésével és működtetésével kapcsolatban azáltal, hogy önkéntesen használják az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felületet.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A részt vevő tagállamok közigazgatási és munkaügyi felügyelőségei esetében:

–Az IMI használatával járó költségek csökkentése, mivel a kiküldetésekre vonatkozó adatok manuális bevitelére már nem lesz szükség.

–A folyamatos karbantartás költségeinek csökkentése, mivel nem lesz szükséges olyan nemzeti informatikai elemeket fenntartani, amelyek ugyanolyan funkciókkal rendelkeznek, mint az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felületek.

–Jobb megfelelés elérése, azaz a kiküldetésekre vonatkozó teljesebb és pontosabb információk biztosítása, ami lehetővé teszi a hatékony nyomon követést és ellenőrzést.

A szolgáltatók esetében:

–A megfelelési költségek csökkentése azáltal, hogy közös portál és eljárás jön létre a részt vevő tagállamoknak szóló nyilatkozatokhoz, csökkennek a munkavállalók több részt vevő tagállamba történő kiküldetése esetén az előírt információs mezők közötti különbségek, valamint az IMI-hez kapcsolódó többnyelvű nyilvános felület használatával csökkennek a fordítási költségek.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

–2025 végéig az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felület működésbe léptetése.

–Legalább kilenc tagállam, amely fogadó országként az összes kiküldött uniós munkavállaló legalább egyharmadát lefedi, arra vonatkozó döntése, hogy 2026 végéig önkéntes alapon használja az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felületet.

–Az EU-ban a kiküldetési nyilatkozatok legalább egyharmadát az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felületen keresztül nyújtják be, és az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felületen keresztül benyújtott nyilatkozatok megfelelési költségei legalább 50 %-kal csökkennek.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

2025 őszéig: A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felület formanyomtatványának létrehozása céljából.

2025 végéig: A Bizottság online elérhetővé teszi az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felületet.

2026 közepéig: A tagállamok kezdeti csoportja önkéntes döntést hoz az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felület használatáról, és szükség esetén ennek megfelelően kiigazítja nyilatkozattételi rendszereit és nemzeti jogszabályait.

2026-tól: A Bizottság fenntartja és folyamatosan fejleszti az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felületet.

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az európai szintű fellépés indokai (előzetes):

–A tagállamok közötti igazgatási együttműködés koordinálása.

–Hatékonyságnövekedés az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felület uniós szintű megvalósítása terén, az azonos funkcióval rendelkező különálló nemzeti informatikai elemek kifejlesztése és működtetése helyett.

–A közös formanyomtatvány uniós tagállamok általi használata uniós szintű koordináció révén.

A várható uniós hozzáadott érték (utólagos):

–A munkavállalók jogainak hatékonyabb védelme a tagállamok között az IMI-n keresztül folytatott hatékony együttműködésnek köszönhetően.

–Költségmegtakarítás a tagállamok számára.

–A vállalatok megfelelési költségeinek csökkentése, ezáltal csökkentve az akadályokat a szolgáltatások egységes piacán.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

–A közúti fuvarozásban dolgozó munkavállalók kiküldetésének bejelentésére szolgáló, az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felület tapasztalataiból levont tanulságok:

–Igazolta az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felület megvalósíthatóságát a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozatok létrehozása, benyújtása és kezelése céljából.

–Igazolta a kiküldetésre vonatkozó információk illetékes nemzeti hatóságok számára történő benyújtásának megkönnyítését, valamint az adminisztratív teher csökkentésére irányuló potenciált.

–A projekt megvalósítására irányuló tervet és újrafelhasználható műszaki megoldásokat biztosít.

–Bizonyította a kiküldetési nyilatkozatokkal kapcsolatos kötelezettségeknek való jobb megfelelés lehetőségét.

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

A kezdeményezés finanszírozása a jelenlegi többéves pénzügyi keretből kiinduló Egységes piac programon keresztül történik.

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

–A kezdeményezés finanszírozását már előirányozták, amint azt az iparstratégia 2020. évi aktualizálása bejelentette, és a „30 éves egységes piac” című közlemény megerősítette. Ezért az Egységes piac program keretében 2024-re és 2025-re már előirányoztak finanszírozást.

–Nincs szükség átcsoportosítás révén további költségvetésre.

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig,

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

–Beindítási időszak: 2024-től 2025-ig,

–azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 31   

 Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét,

–    végrehajtó ügynökségen keresztül.

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek,

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg),

– az EBB és az Európai Beruházási Alap,

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek,

– közjogi szervek,

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek,

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek,

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

A költségvetés végrehajtására vonatkozó közvetlen irányítás és a PM2 projektvégrehajtás módszertanának kiválasztása a következő okok miatt történt:

–a projekt szükségessé teszi a Bizottság meglévő, házon belül kifejlesztett informatikai rendszereinek fejlesztését, újrafelhasználását és átalakítását/konfigurálását,

–a PM2 módszertan alkalmazása összhangban van az informatikai projektek végrehajtására vonatkozó intézményi politikával, és stabil választást jelent az ilyen összetett projektek esetében.

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

Az azonosított fő kockázatok és a csökkentésükre szolgáló kontrollrendszerek:

–Kockázat: A követelményeknek a projekt késői szakaszában bekövetkező változásai késleltethetik a projekt végrehajtását és növelhetik a költségeket.
Csökkentés: A változtatási kérelmek munkafolyamatának végrehajtása az értékelés és a vállalkozások általi jóváhagyás biztosításával; a megoldás végrehajtása szakaszos megközelítésben, amelyet folyamatos fejlesztés követ.

–Kockázat: Kevés tagállam vesz részt a projektben, ami csökkenti a várt előnyöket.
Csökkentés: A tagállamokkal közös létrehozás és folyamatos konzultáció a Bizottság szakértői csoportjával a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozat közös elektronikus űrlapjáról annak biztosítása érdekében, hogy a projekt eredményei megfeleljenek számos tagállam elvárásainak.

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	Diff./Nem diff. 32	EFTA-országoktól 33	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 34	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
Egységes piac, innováció és digitális gazdaság	03.02.01.01.	Diff.	IGEN	IGEN	NEM	NEM

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	Diff./Nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	n.a.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Egységes piac, innováció és digitális gazdaság

Főigazgatóság: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság				Tárgyév 2024 35	Tárgyév N+1	Tárgyév N+2	Tárgyév N+3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.			ÖSSZESEN
□ Operatív előirányzatok
03.02.01.01 36	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)		1 000	0 500	0 500	0 500	0 500	…		3 000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)		–	1 500	0 500	0 500	0 500	…		3 000
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)		–	–	–	–	–	…
	Kifizetési előirányzatok	(2b)		–	–	–	–	–	…
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 37
Költségvetési sor		(3)		–	–	–	–	–	…
Előirányzatok ÖSSZESEN a DG GROW tekintetében	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(1a)+(1b)+(3)		1 000	0 500	0 500	0 500	0 500	…		3 000
	Kifizetési előirányzatok	=(2a)+(2b) +(3)		–	1 500	0 500	0 500	0 500	…		3 000

□ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	1 000	0 500	0 500	0 500	0 500	…		3 000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	–	1 500	0 500	0 500	0 500	…		3 000
□ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	–	–	–	–	–	…
Előirányzatok ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret „Egységes piac, innováció és digitális gazdaság” FEJEZETE szerint	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=(4)+(6)	1 000	0 500	0 500	0 500	0 500	…		3 000
	Kifizetési előirányzatok	=5+ 6	–	1 500	0 500	0 500	0 500	…		3 000

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket 			Tárgyév 2024		Tárgyév N+1		Tárgyév N+2		Tárgyév N+3			A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.						ÖSSZESEN
	KIMENETEK
	Típus 38	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség		Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Összesített szám	Összköltség
1. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 39 : A szolgáltatók kiküldetési nyilatkozatokkal kapcsolatos adminisztratív terheinek csökkentése
A nyilvános felület IT-fejlesztése	IT-fejlesztés			0 800		0 200													1 000
Informatikai támogatás és karbantartás (nyilvános felület)	Informatikai támogatás és karbantartás					0 100		0 300		0 300			0 300		…		…		1 000
Informatikai infrastruktúra (tárhely-szolgáltatás stb.)	IT-infrastruktúra					0 015		0 015		0 015			0 015		…		…		0 060
1. konkrét célkitűzés részösszege
2. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A tagállamok közötti igazgatási együttműködés megkönnyítése
A felületek informatikai fejlesztése a tagállamokkal közösen	IT-fejlesztés			0 200		0 100													0 300
Informatikai támogatás és karbantartás (a tagállamokkal közös felületek)	Informatikai támogatás és karbantartás					0 025		0 125		0 125			0 125		…		…		0 400
Informatikai infrastruktúra (tárhely-szolgáltatás stb.)	IT-infrastruktúra					0 010		0 010		0 010			0 010		…		…		0 040
Képzés a tagállamok számára	Képzés					0 050		0 050		0 050			0 050		…		…		0 200
2. konkrét célkitűzés részösszege
3. SZ. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A tagállamok költségmegtakarítása azáltal, hogy saját nyilatkozattételi portáljuk helyett az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felületet használják
n.a.
3. konkrét célkitűzés részösszege				0		0		0			0		0		…		…
ÖSSZESEN				1 000		0 500		0 500		0 500			0 500		…		…		3 000

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Tárgyév 2024

Tárgyév N+1

Tárgyév N+2

Tárgyév N+3

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE szerint
Humánerőforrás	0,267 millió EUR	0,267 millió EUR	0,089 millió EUR	0,089 millió EUR	0,089 millió EUR	…	…	0,801 millió EUR
Egyéb igazgatási kiadások	0	0	0	0	0	…	…	0
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE szerinti részösszeg	0,267 millió EUR	0,267 millió EUR	0,089 millió EUR	0,089 millió EUR	0,089 millió EUR	…	…	0,801 millió EUR

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN 40 kívül
Humánerőforrás	0	0	0	0	0	…	…	0
Egyéb adminisztratív jellegű kiadás	0	0	0	0	0	…	…	0
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉN kívüli részösszeg	0	0	0	0	0	…	…	0

ÖSSZESEN

0,267 millió EUR

0,267 millió EUR

0,089 millió EUR

0,089 millió EUR

0,089 millió EUR

…

…

0,801 millió EUR

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		Tárgyév 2024	Tárgyév N+1	N+2. év	N+3. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
□ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		1,5	1,5	0,5	0,5	0,5	…	…
20 01 02 03 (a küldöttségeknél)		–	–	–	–	–	…	…
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		–	–	–	–	–	…	…
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		–	–	–	–	–	…	…
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)		–	–	–	–	–	…	…
□ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 41
20 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)		–	–	–	–	–	…	…
20 02 03 (AC, AL, END, INT és JPD a küldöttségeknél)		–	–	–	–	–	…	…
XX 01 xx yy zz   42	- a központban	–	–	–	–	–	…	…
	- a küldöttségeknél	–	–	–	–	–	…	…
01 01 01 02 (AC, END, INT – közvetett kutatás)		–	–	–	–	–	…	…
01 01 01 12 (AC, END, INT – közvetlen kutatás)		–	–	–	–	–	…	…
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)		–	–	–	–	–	…	…
ÖSSZESEN		1,5	1,5	0,5	0,5	0,5	…	…

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	-Az IMI-hez kapcsolódó nyilvános felület megvalósításának irányítása és felügyelete -Együttműködés a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozat egységes elektronikus formanyomtatványával foglalkozó bizottsági szakértői csoporttal -Kommunikáció és tájékoztatás -Az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatok kezelése -A jogi aktus kezelése
Külső munkatársak	–

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén,

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé,

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást,

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Tárgyév N 43	Tárgyév N+1	Tárgyév N+2	Tárgyév N+3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.			Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást,

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást,

–kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve    

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 44
		Tárgyév N	Tárgyév N+1	Tárgyév N+2	Tárgyév N+3	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető.
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1996/71/oj).

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/67/oj).

(3)    COM(2021) 350 final.

(4)    COM(2024) 131 final.

(5)    COM(2019) 426 final.

(6)    A nyilatkozatot a Versenyképességi Tanács 2024. május 24-i ülésén terjesztették elő (https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10061-2024-INIT/hu/pdf).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/1024/oj).

(8)    COM(2023) 168 final.

(9)    COM(2023) 535 final.

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1057 irányelve (2020. július 15.) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 249., 2020.7.31., 49. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2020/1057/oj).

(11)    EUCO 14/23.

(12)    EUCO 12/24.

(13)    2021/2043(INI).

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1183 rendelete (2024. április 11.) a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról (HL L, 2024/1183, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1183/oj).

(15)    De Wispelaere, F., De Smedt L., & Pacolet, J. (2023), Posting of workers: Collection of data from the prior declaration tools - Reference year 2022 („A munkavállalók kiküldetése: A korábbi nyilatkozattételi eszközökből származó adatok gyűjtése – 2022. referenciaév”), Network Statistics FMSSFE, az Európai Bizottság nevében. Huszonnégy tagállam szolgáltatott (részleges) adatokat a bejövő kiküldetést végző vállalkozásokról és kiküldött munkavállalókról ezen adatok gyűjtéséhez, egy másik tagállam esetében pedig nyilvánosan hozzáférhető adatokat használtak fel.

(16)    2024. évi egységes piaci felmérés: Az akadályok leküzdése, megoldások kidolgozása, Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége, 2024.

(17)    ‘Influence of administrative burdens on the cross-border posting of employees by SMEs in border regions’, Michael Holz, Annette Icks, IfM-Materialien 299. sz., 2023.

(18)    HL C … , … o. .

(19)    Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/1024/oj).

(20)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/67/EU irányelve (2014. május 15.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról (HL L 159., 2014.5.28., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/67/oj).

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1996/71/oj).

(22)    COM(2023) 168 final.

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1183 rendelete (2024. április 11.) a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról (HL L, 2024/1183, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1183/oj).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1183 rendelete (2024. április 11.) a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról (HL L, 2024/1183, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1183/oj).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/882/oj).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).

(27)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj).

(29)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1149 rendelete (2019. június 20.) az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, a 883/2004/EK, a 492/2011/EU és az (EU) 2016/589 rendelet módosításáról, valamint az (EU) 2016/344 határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg) (HL L 186., 2019.7.11., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1149/oj).

(30)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(31)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(32)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(33)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(34)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(35)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(36)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(37)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(38)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(39)    Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”

(40)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(41)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT = kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(42)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(43)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(44)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.