<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-221/20</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62020CJ0221</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:890">EU:C:2021:890</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>8</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>8</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20211028">2021. 10. 28‑i</DATE> ítélet – C‑221/20. és C‑223/20. sz. egyesített ügyek</HT></P><P><HT TYPE="SC">A és B (A kisüzemi sörfőzdék közös adóztatása)</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (hetedik tanács)</P><P><DATE ISO="20211028">2021. október 28.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: finn.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Adózás</KEYWORD><KEYWORD>92/83/EGK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>Jövedéki adó</KEYWORD><KEYWORD>Sör</KEYWORD><KEYWORD>A 4. cikk (2) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>Kedvezményes jövedékiadó‑mértékek független kisüzemi sörfőzdék által főzött sörre való alkalmazásának a lehetősége</KEYWORD><KEYWORD>Két vagy több kisüzemi sörfőzde egyetlen független kisüzemi sörfőzdeként való kezelése</KEYWORD><KEYWORD>Átültetési kötelezettség</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑221/20. és C‑223/20. sz. egyesített ügyekben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában, amelyeket a Korkein hallinto‑oikeus (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Finnország) a Bírósághoz <DATE ISO="20200528">2020. május 28‑án</DATE> érkezett, <DATE ISO="20200520">2020. május 20‑i</DATE> határozataival terjesztett elő</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><P>az <HT TYPE="BOLD">A Oy</HT> (C‑221/20),</P><P>a <HT TYPE="BOLD">B Oy</HT> (C‑223/20)</P><P>által indított,</P><P>a <HT TYPE="BOLD">Veronsaajien oikeudenvalvontayksikkö</HT></P></PARTIES><P>részvételével folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),</P><P>tagjai: I. Ziemele, a hatodik tanács elnöke, a hetedik tanács elnökeként eljárva (előadó), P. G. Xuereb és A. Kumin bírák,</P><P>főtanácsnok: E. Tanchev,</P><P>hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20210701">2021. július 1‑i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>az A Oy és a B Oy képviseletében J. Hopsu varatuomari,</P></ITEM><ITEM><P>a finn kormány képviseletében M. Pere, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><?PAGE NO="2"?><ITEM><P>az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: A. Maddalo avvocato dello Stato,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Bizottság képviseletében C. Perrin, I. Koskinen és M. Huttunen, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, <DATE ISO="19921019">1992. október 19‑i</DATE> 92/83/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="316" PAGE.FIRST="21" DATE.PUB="1992">HL 1992. L 316., 21. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 206. o.) 4. cikke (2) bekezdése második mondatának az értelmezésére vonatkoznak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmeket a sörfőzdei tevékenységet folytató A Oy (C‑221/20) és B Oy (C‑223/20) által annak tárgyában indított eljárások keretében terjesztették elő, hogy velük szemben megtagadták, hogy a kedvezményes jövedéki adó alkalmazása céljából független kisüzemi sörfőzdeként kezeljék őket.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 92/83 irányelv</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>A 92/83 irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><PARAG IDENTIFIER="004.001"><NO.PARAG>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A tagállamok a független kisüzemi sörfőzdék által főzött sörre az érintett sörfőzdék éves termelése alapján megállapított kedvezményes adómértékeket alkalmazhatnak, a következő korlátokon belül:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a kedvezményes adómértékeket nem lehet az évi <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> hektoliter sörnél többet előállító vállalkozások esetében alkalmazni,</P></ITEM><ITEM><P>a kedvezményes adómértékeket, amelyek alacsonyabbak lehetnek a minimum adómértéknél, nem lehet a normál nemzeti jövedékiadó‑mértéknél 50%‑kal alacsonyabban meghatározni.</P></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="004.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A kedvezményes adómértékek tekintetében <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>független kisüzemi sörfőzde<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="00AB" ID="QE0001"/>: az a sörfőzde, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más sörfőzdétől, amely minden más sörfőzde telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ[,] és amely nem licencia alapján működik. Amennyiben azonban két vagy több kisüzemi sörfőzde együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> hektolitert, akkor azok a sörfőzdék egy külön, független, kisüzemi sörfőzdeként kezelhetők.”</ALINEA></PARAG></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="3"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A 92/84 irányelv</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó‑mértékének közelítéséről szóló, <DATE ISO="19921019">1992. október 19‑i</DATE> 92/84/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="316" PAGE.FIRST="29" DATE.PUB="1992">HL 1992. L 316., 29. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 213. o.) hetedik preambulumbekezdése a következőket mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>[M]ivel a sör adóztatási módszere tagállamonként változik, és megengedhető ennek a változatosságnak a fenntartása, főként mind az eredeti szárazanyag‑tartalomra, mind a termék alkoholtartalmára vonatkozóan felszámított minimális adómérték megállapításával.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></P></CONSID></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A finn jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Az alkoholi‑ ja alkoholijuomaverolaki (1471/1994) (az alkohol és alkoholtartalmú italok utáni adóról szóló törvény [1471/1994]) <DATE ISO="20141231">2014. december 31‑ig</DATE> hatályos változata 9. §‑ának első és harmadik bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Amennyiben az adóalany meggyőzően igazolni tudja, hogy a sört az ugyanazon ágazathoz tartozó más vállalkozásoktól jogi és gazdasági szempontból független, egy naptári évben legfeljebb <FT TYPE="NUMBER">10000000</FT> litert előállító vállalkozás állította elő, a sör után fizetendő jövedéki adó a következő mértékben csökken:</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>50%‑kal, amennyiben a vállalkozás által a naptári évben előállított sörmennyiség a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> litert nem haladja meg;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>30%‑kal, amennyiben a vállalkozás által a naptári évben előállított sörmennyiség a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> litert meghaladja, a <FT TYPE="NUMBER">3000000</FT> litert azonban nem haladja meg;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>20%‑kal, amennyiben a vállalkozás által a naptári évben előállított sörmennyiség a <FT TYPE="NUMBER">3000000</FT> litert meghaladja, az <FT TYPE="NUMBER">5500000</FT> litert azonban nem haladja meg;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>10%‑kal, amennyiben a vállalkozás által a naptári évben előállított sörmennyiség az <FT TYPE="NUMBER">5500000</FT> litert meghaladja, a <FT TYPE="NUMBER">10000000</FT> litert azonban nem haladja meg.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><P>Ha az első bekezdésben említett két vagy több vállalkozás gyártással kapcsolatos vagy üzemi együttműködést folytat, nem kell úgy tekinteni, hogy ez azt jelenti, hogy köztük jogi vagy gazdasági szempontból függőségi viszony áll fenn. A gyártással kapcsolatos vagy üzemi együttműködésnek minősül a nyersanyagok és a sör gyártásához szükséges anyagok beszerzése, valamint a sör csomagolása, a marketing és a forgalmazás. E bekezdés alkalmazásának feltétele azonban, hogy a vállalkozások összesített sörtermelése egy naptári évben ne haladja meg <FT TYPE="NUMBER">10000000</FT> litert.<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>Az alkohol és alkoholtartalmú italok utáni adóról szóló törvény <DATE ISO="20150101">2015. január 1</DATE>‑jétől alkalmazandó változata 9. §‑ának első és harmadik bekezdése a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>Amennyiben az adóalany meggyőzően igazolni tudja, hogy a sört más sörfőzdéktől jogi és gazdasági szempontból független, más sörfőzdéktől fizikailag elkülönülő, nem licencia alapján működő olyan sörfőzde állította elő, amely egy naptári évben legfeljebb <FT TYPE="NUMBER">15000000</FT> liter sört termel, a sör után fizetendő jövedéki adó a következő mértékben csökken:</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>50%‑kal, amennyiben a sörfőzde által a naptári évben előállított sörmennyiség az <FT TYPE="NUMBER">500000</FT> litert nem haladja meg;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>30%‑kal, amennyiben a sörfőzde által a naptári évben előállított sörmennyiség az <FT TYPE="NUMBER">500000</FT> litert meghaladja, a <FT TYPE="NUMBER">3000000</FT> litert azonban nem haladja meg;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>20%‑kal, amennyiben a sörfőzde által a naptári évben előállított sörmennyiség a <FT TYPE="NUMBER">3000000</FT> litert meghaladja, az <FT TYPE="NUMBER">5500000</FT> litert azonban nem haladja meg;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>10%‑kal, amennyiben a sörfőzde által a naptári évben előállított sörmennyiség az <FT TYPE="NUMBER">5500000</FT> litert meghaladja, a <FT TYPE="NUMBER">10000000</FT> litert azonban nem haladja meg.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><P>Ha az első bekezdésben említett két vagy több sörfőzde a gyártással kapcsolatos vagy üzemi együttműködést folytat, nem kell úgy tekinteni, hogy ez azt jelenti, hogy köztük jogi vagy gazdasági szempontból függőségi viszony áll fenn. A gyártással kapcsolatos vagy üzemi együttműködésnek minősül a nyersanyagok és a sör gyártásához szükséges anyagok beszerzése, valamint a sör csomagolása, a marketing és a forgalmazás. E bekezdés alkalmazásának feltétele azonban, hogy a sörfőzdék összesített sörtermelése egy naptári évben ne haladja meg <FT TYPE="NUMBER">15000000</FT> litert.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárások és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>2015‑ben és 2016‑ban a Tulli (vámhatóság, Finnország) vizsgálatokat folytatott A‑nál és B‑nél, amely társaságok többek között sörfőzdei tevékenységet folytatnak, az e társaságok által az alkohol és alkoholtartalmú italok után az (A esetében) <DATE ISO="20130501">2013. május 1.</DATE> és <DATE ISO="20151231">2015. december 31.</DATE>, valamint (B esetében) a <DATE ISO="20130101">2013. január 1.</DATE> és <DATE ISO="20141231">2014. december 31.</DATE> közötti időszakban fizetendő adót illetően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>Míg A és B az alkoholra és alkoholtartalmú italokra vonatkozó adóbevallásában olyan termékkategóriában tüntette fel az adóköteles sörök értékesítését, amelyre 50%‑os adókedvezmény volt alkalmazandó, a vámhatóság úgy ítélte meg, hogy e társaságok nem részesülhetnek e kedvezményben, mivel az alkohol és alkoholtartalmú italok utáni adóról szóló törvény 9. §‑a értelmében nem tekinthetők jogilag és gazdaságilag független sörfőzdéknek, különösen azért, mert mindkettő részben olyan harmadik személy tulajdonában állt, aki egyidejűleg azok vezetője is volt. E hatóság egyébiránt az A és B közös adóztatását illetően emlékeztetett arra, hogy a finn jogalkotó szándékosan döntött úgy, hogy e 9. §‑ban nem állapítja meg a két vagy több kisüzemi sörfőzde egyetlen sörfőzdeként történő kezelésének lehetőségét. Következésképpen az említett hatóság az utólagos adómegállapításról szóló, <DATE ISO="20161209">2016. december 9‑én</DATE> hozott határozatokban A‑val és B‑vel szemben adókiegészítést és szankciót szabott ki.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>Mivel a közigazgatási kereseteiknek nem adtak helyt, A, illetve B keresetet indított a Helsingin hallinto‑oikeusnál (helsinki közigazgatási bíróság, Finnország). <DATE ISO="20181105">2018. november 5‑i</DATE> határozataival e bíróság egyrészt azzal az indokkal utasította el e kereseteket, hogy A és B nem volt jogosult az alkohol és alkoholtartalmú italok utáni adóról szóló törvény 9. §‑ában előírt kedvezményes adómértékre, másrészt a közös adózást illetően azzal, hogy a Finn Köztársaság nem ültette át a 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második mondatát, és erre nem volt köteles.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>A és B egyaránt fellebbezést nyújtott be a Korkein hallinto‑oikeushoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Finnország), a kérdést előterjesztő bírósághoz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>E bíróság megjegyzi, hogy nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy annak a tagállamnak, amely a 92/83 irányelv 4. cikke értelmében vett független kisüzemi sörfőzdék által előállított sörre kedvezményes jövedékiadó‑mértékeket alkalmaz, az ezen irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második mondatát is alkalmaznia kell‑e, vagy ez utóbbi rendelkezés alkalmazása e tagállam mérlegelési jogkörébe tartozik‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>E körülmények között a Korkein hallinto‑oikeus (legfelsőbb közigazgatási bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő, a C‑221/20. és a C‑223/20. sz. ügyben azonosan megfogalmazott kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [92/83] irányelv 4. cikkét, hogy valamely tagállamnak, amely e rendelkezésnek megfelelően a független kisüzemi sörfőzdék által előállított sörre kedvezményes jövedékiadó mértékeket alkalmaz, az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második mondatában szereplő, a kisüzemi sörfőzdék együttes adóztatására vonatkozó rendelkezést is alkalmaznia kell, vagy ez utóbbi rendelkezés alkalmazása az érintett tagállam mérlegelési körébe tartozik?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Közvetlen hatállyal rendelkezik‑e a [92/83] irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második mondata?<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A Bíróság előtti eljárás</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>A Bíróság elnöke a <DATE ISO="20200714">2020. július 14‑i</DATE> határozatával az írásbeli és a szóbeli szakasz lefolytatása, valamint az ítélethozatal céljából elrendelte a C‑221/20. és C‑223/20. sz. ügy egyesítését.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az első kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második mondatát úgy kell‑e értelmezni, hogy e rendelkezést kötelezően végre kell hajtania annak a tagállamnak, amely a független kisüzemi sörfőzdékben előállított sörre ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése első mondatának megfelelően kedvezményes jövedékiadó‑mértéket alkalmaz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>Előzetesen meg kell állapítani, hogy anélkül, hogy formálisan vitatták volna a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elfogadhatóságát, az alapeljárás felperesei az észrevételeikben lényegében azzal érveltek, hogy a jelen ítélet 8. pontjában említett, <DATE ISO="20161209">2016. december 9‑i</DATE> utólagos<?PAGE NO="6"?> adómegállapításról szóló határozatokban szereplő megállapításokkal ellentétben a jelen ítélet 5. és 6. pontjában ismertetett rendelkezések elfogadásához vezető jogalkotási munkálatokból nem következik, hogy a 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második mondatát nem ültették át a finn jogba. Hasonlóképpen, az Európai Bizottság az írásbeli észrevételeiben kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy e rendelkezések szövegükre tekintettel minősülhetnek‑e e 4. cikk (2) bekezdésének második mondata átültetésének.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell azonban arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bíróságnak nem az a feladata, hogy a nemzeti jogszabályi rendelkezések értelmezése tárgyában határozzon, az ilyen értelmezés ugyanis a nemzeti bíróságok kizárólagos hatáskörébe tartozik (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180605">2018. június 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Grupo Norte Facility</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑574/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:390">EU:C:2018:390</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>Így a Bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, hogy az alkohol és alkoholtartalmú italok utáni adóról szóló törvény 9. §‑a harmadik bekezdésének rendelkezései a <DATE ISO="20150101">2015. január 1</DATE>‑je előtt alkalmazandó változatukban és az ezen időponttól alkalmazandó változatukban a 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdése második mondata átültetésének minősülnek‑e.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>Ezzel szemben a Bíróságnak a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdésre az ez utóbbi rendelkezés által megállapított azon előfeltevés alapján kell választ adnia, amely szerint a 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második mondatát nem ültették át a finn jogba.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>E tekintetben mindenekelőtt emlékeztetni kell arra, hogy az uniós jog valamely rendelkezésének értelmezéséhez nemcsak az érintett rendelkezés megfogalmazását, hanem annak kontextusát, annak a szabályozásnak az általános rendszerét, amelynek az részét képezi, valamint az általa követett célkitűzéseket is figyelembe kell venni. (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200130">2020. január 30‑i</DATE> <NAME.CASE>Tim</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑395/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:58">EU:C:2020:58</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>A 92/83 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően a tagállamok kedvezményes jövedékiadó‑mértékeket alkalmazhatnak az évente legfeljebb <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> hektoliter sört előállító független kisüzemi sörfőzdék által főzött sörre, amely kedvezményes adómértékek azonban nem lehetnek alacsonyabbak a normál nemzeti jövedékiadó‑mérték 50%‑ánál.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>Ami ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdését illeti, az az első mondatában pontosítja, hogy a független kisüzemi sörfőzde az a sörfőzde, amely jogi és gazdasági szempontból független minden más sörfőzdétől, amely minden más sörfőzde telephelyétől fizikailag elkülönült telephelyet használ, és amely nem licencia alapján működik, a második mondatban pedig hozzáteszi, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>amennyiben azonban két vagy több kisüzemi sörfőzde együttműködik, és az összesített éves termelésük nem haladja meg a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> hektolitert, akkor azok a sörfőzdék egy külön, független, kisüzemi sörfőzdeként kezelhetők<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>A 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének szövegéből, és különösen az e bekezdés második mondatában szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>azonban<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> határozószóból, amely az annak első mondatában szereplő fogalommeghatározást árnyalja, az következik, hogy két vagy több együttműködő kisüzemi sörfőzde ezen első mondat megfogalmazásától függetlenül e rendelkezés értelmében vett egyetlen független kisüzemi sörfőzdeként kezelhető, függetlenül attól, hogy köztük jogi vagy gazdasági függőségi viszony áll fenn, amennyiben e kisüzemi sörfőzdék valójában nem alkotnak olyan gazdasági csoportot, amelynek a termelése meghaladja az említett irányelv 4. cikkében rögzített határértékeket. A függetlenség ismérvének célja ugyanis annak biztosítása, hogy a<?PAGE NO="7"?> kedvezményes jövedékiadó‑mérték valóban azon sörfőzdéknek jelentsen előnyt, amelyeknek a mérete számukra hátrányt jelent, és ne azoknak, amelyek valamely csoporthoz tartoznak (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090402">2009. április 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Glückauf Brauerei</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑83/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:228">EU:C:2009:228</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Ezenkívül a Bíróság emlékeztetett arra, hogy a 92/83 irányelv azt kívánja elkerülni, hogy a kedvezményes jövedékiadó‑mérték alkalmazásának előnyét olyan sörfőzdéknek nyújtsák, amelyeknek a mérete és termelési kapacitása a belső piac torzulásának a forrása lehet (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090402">2009. április 2‑i</DATE> <NAME.CASE>Glückauf Brauerei</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑83/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:228">EU:C:2009:228</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Márpedig az ilyen célt egyáltalán nem sérti a kedvezményes jövedékiadó‑mértéknek két vagy több olyan kisüzemi sörfőzde által főzött sörre történő alkalmazása, amelyeknek az összesített termelése nem haladja meg az ezen irányelv 4. cikkében rögzített határértékeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>Mindemellett a fenti megfontolásokból nem vonható le az a következtetés, hogy a 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második mondatát kötelezően végre kell hajtania egy olyan tagállamnak, amely az ezen irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első mondata értelmében vett független kisüzemi sörfőzdék által főzött sörre kedvezményes jövedékiadó‑mértékeket alkalmaz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>A 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdése második mondatának szövegéből, különösen az abban szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>kezelhetők<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> kifejezésből ugyanis kitűnik, hogy az uniós jogalkotó arra vonatkozó lehetőséget, nem pedig kötelezettséget állapított meg a tagállamok számára, hogy külön, független kisüzemi sörfőzdeként kezeljen olyan együttműködő, két vagy több kisüzemi sörfőzdét, amelyek együttes termelése nem haladja meg a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> hektolitert, jóllehet e tagállam élt az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt azon lehetőséggel, hogy kedvezményes jövedékiadó‑mértékeket alkalmaz az évente legfeljebb <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> hektolitert előállító, független kisüzemi sörfőzdék által főzött sörre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>A 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdése második mondatának e szó szerinti értelmezését megerősíti e 4. cikk rendszerének egésze. Míg ugyanis az említett cikk (1) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az ugyanezen cikk (2) bekezdésének első mondatában meghatározott független kisüzemi sörfőzdék által előállított sörre kedvezményes jövedékiadó‑mértéket alkalmazzanak, annak második mondata árnyalja az említett (1) bekezdést annak előírásával, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy két vagy több, együttműködő kisüzemi sörfőzdét egyetlen független kisüzemi sörfőzdeként kezeljenek, feltéve hogy az összesített éves termelésük nem haladja meg a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> hektolitert, és mindezt annak ellenére, hogy azok nem tartoznak az ezen első mondatban említett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>független kisüzemi sörfőzde<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> fogalma alá.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>E tekintetben a Bíróság már megállapította, hogy a 92/83 irányelv 4. cikke – azzal, hogy bizonyos feltételek mellett kedvezményes jövedékiadó‑mérték alkalmazásáról rendelkezik a független kisüzemi sörfőzdék által főzött sör tekintetében – eltérést képez a sörre vonatkozó általános jövedékiadó‑mérték alkalmazásától, így az említett kedvezményes jövedékiadó‑mérték alkalmazási feltételeit szigorúan kell értelmezni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150604">2015. június 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Brasserie Bouquet</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑285/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:353">EU:C:2015:353</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0019">19.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>Márpedig az ilyen követelmény megköveteli, hogy ezen irányelv 4. cikkének hatálya ne terjedjen ki kötelezően az olyan helyzetekre, amelyek csak azzal a feltétellel tartoznak e cikk hatálya alá, hogy a tagállamok éltek az e cikkben számukra biztosított lehetőséggel.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>A jelen ítélet 25. pontjában említett értelmezés végeredményben összhangban van azon kontextussal, amelybe a 92/83 irányelv 4. cikke illeszkedik. E tekintetben a Bíróság kimondta, hogy indokolt a sör minimum jövedékiadó‑mértékét rögzítő 92/84 irányelv figyelembevétele, amely adó szerkezetét a 92/83 irányelv határozza meg (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180517">2018. május 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Kompania Piwowarska</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑30/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:325">EU:C:2018:325</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Márpedig a 92/84 irányelv hetedik preambulumbekezdése kimondja, hogy a sör adóztatási módszere tagállamonként változik, és hogy megengedhető e változatosság fenntartása.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 92/83 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második mondatát úgy kell értelmezni, hogy az a tagállam, amely él az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében biztosított azon lehetőséggel, hogy kedvezményes jövedékiadó‑mértékeket alkalmaz a független kisüzemi sörfőzdék által főzött sörre, ugyanakkor nem köteles egyetlen független kisüzemi sörfőzdeként kezelni két vagy több olyan kisüzemi sörfőzdét, amelyek együttműködnek, és amelyeknek az együttes éves termelése nem haladja meg a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> hektolitert.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A második kérdésről</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdést nem kell megválaszolni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, <DATE ISO="19921019">1992. október 19‑i</DATE> 92/83/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második mondatát úgy kell értelmezni, hogy az a tagállam, amely él az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében biztosított azon lehetőséggel, hogy kedvezményes jövedékiadó‑mértékeket alkalmaz a független kisüzemi sörfőzdék által főzött sörre, ugyanakkor nem köteles egyetlen független kisüzemi sörfőzdeként kezelni két vagy több olyan kisüzemi sörfőzdét, amelyek együttműködnek, és amelyeknek az együttes éves termelése nem haladja meg a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> hektolitert.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>