Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról és a 2246/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről
(COM(2022) 666 final – 2022/0391 (COD))
és
javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a formatervezési minták oltalmáról (átdolgozás)
(COM(2022) 667 final – 2022/0392 (COD))
(2023/C 184/07)
|
Felkérés:
|
|
b)
|
Európai Parlament, 2022.12.12.
Tanács, 2022.12.21.
|
|
|
Jogalap:
|
|
a)
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
b)
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke
|
|
|
Illetékes szekció:
|
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
2023.3.22.
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
577.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
148/0/3
|
1. Következtetések és ajánlások
|
1.1.
|
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) úgy véli, hogy a formatervezési minták hatékony oltalmi rendszere előnyös a fogyasztók és a nagyközönség számára, mivel ösztönzi a tisztességes versenyt és kereskedelmi gyakorlatokat. Hozzájárul a gazdasági fejlődéshez is, mivel ösztönzi a kreativitást az iparban, a termékek előállításában, az üzleti tevékenységben és a kivitelben.
|
|
1.2.
|
Ahhoz, hogy a formatervezési minta jogi oltalomban részesüljön, a legtöbb tagállamban egy nemzeti iparjogvédelmi hivatalnál kell lajstromoztatni. A formatervezési minta a típusától és a vonatkozó nemzeti jogszabálytól függően szerzői jogi oltalomban is részesülhet mint lajstromozás nélküli formatervezési minta vagy műalkotás. Egyes tagállamokban az ipari formatervezési mintaként való oltalom összeadódik a szerzői jogi oltalommal, míg másokban a kettő kölcsönösen kizárja egymást. Bizonyos esetekben a formatervezési minta a tisztességtelen verseny szabályozása alapján is oltalomra tarthat igényt, az viszont nagyon változó lehet, hogy mik az oltalom feltételei, és mire terjednek ki a meglévő jogok és jogorvoslatok.
|
|
1.3.
|
Az EGSZB úgy véli, hogy a formatervezési minták jogi keretét okvetlenül a digitális korhoz kell igazítani, elősegítve az EU helyreállítását és ellenálló képességét, valamint ösztönözve az innovációt és a versenyképességet. Egyetért a formatervezési minta fogalmának az irányelvjavaslat szerinti új meghatározásával. A technológiai fejlődés fényében ez sokkal helytállóbb, ugyanis a termék fogalmát kiterjeszti a tárgyakba be nem épített technológiai formatervezési mintákra is.
|
|
1.4.
|
Az EGSZB egyetért azzal is, hogy az oltalom korlátozódjék azokra a külső jellegzetességekre, amelyek láthatóan vannak ábrázolva a lajstromozás iránti kérelemben, mivel ez megerősíti az oltalom jogbiztonságát.
|
|
1.5.
|
Az EGSZB üdvözli, hogy a rendeletre irányuló javaslat a „javítási záradék” fogalmának pontos értelmezéséhez átveszi az Európai Unió Bíróságának a 2017. december 20-i Acacia-ítéletben (1) felvetett megoldását, annál is inkább, mert ez a megoldás megerősíti a fogyasztóvédelmet.
|
|
1.6.
|
Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy a közzétételi díj és a lajstromozási díj összevonásával nem fog csökkenni a fizetendő díjak végösszege, mivel a megújítások költsége a javasolt formában drasztikusan nő. Az intézkedés tehát a kkv-k és egyéni szerzők számára nem annyira kedvező, mint azt állítják. Az EGSZB azt szeretné, hogy a kkv-k és egyéni szerzők számára írjanak elő alacsonyabb díjazást vagy adott esetben a forgalmukkal arányosat.
|
|
1.7.
|
Az EGSZB szerint, bár az egységes osztályozás követelményének eltörléséből adódó egyszerűsítésre szükség van, ennyi még nem elég, mivel a formatervezési minták bejelentésére szolgáló, a nemzeti iparjogvédelmi hivatalok és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO, a továbbiakban: Hivatal) honlapjain felkínált rendszereket is kényelmesebbé kell tenni. Ennek megoldására a hivatalok igénybe vehetnék a szabadalmi ügyvivők hozzáértését, ami a kkv-k és egyéni szerzők számára is megkönnyítené az oltalom igénylését a formatervezési mintáik számára.
|
|
1.8.
|
Az EGSZB úgy véli, hogy a Hivatal döntései elleni fellebbezési és jogorvoslati szabályok kidolgozásakor nem célszerű az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkéhez folyamodni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ugyanis csak az alap-jogiaktus kiegészítésére szolgál, és csak nem alapvető fontosságú elemekre vonatkozhat. Márpedig azok a rendelkezések, amelyeket a rendeletjavaslat felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kíván elfogadtatni, az Alapjogi Charta igazságszolgáltatásról szóló VI. címében és különösen annak a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról szóló 47. cikkében foglalt jogokra vonatkoznak. Nem tekinthetők tehát nem alapvető fontosságú elemeknek.
|
|
1.9.
|
Az EGSZB azt javasolja, hogy az ilyen rendelkezéseket kifejezetten a rendelet fogalmazza meg.
|
2. Háttér
|
2.1.
|
A pozitív jogban a 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) (a továbbiakban: irányelv) részben összehangolja a formatervezési minták oltalmára vonatkozó tagállami jogszabályokat, a 6/2002/EK tanácsi rendelet (3) (a továbbiakban: rendelet) pedig bevezeti a lajstromozott közösségi formatervezési minták és a nem lajstromozott közösségi formatervezési minták egységes jogainak önálló oltalmi rendszerét az egész Unióban, amennyiben azok megfelelnek az oltalmazhatóság feltételeinek, vagyis ha újak és egyéni jellegűek. Lajstromozás nélkül a jogosult nehezen tudja majd bizonyítani a formatervezésiminta-oltalom meglétét. Ráadásul az oltalom csak három évre terjed ki, és kevesebb jogot jelent.
|
|
2.2.
|
A rendeletet 2006-ban módosították az EU Hágai Megállapodáshoz való csatlakozásának hatálybalépése érdekében, amelynek célja a formatervezési minták lajstromozásának egyszeri, egyszerű, megfizethető és a Szellemi Tulajdon Világszervezeténél (WIPO) központosított eljárását kidolgozni.
|
|
2.3.
|
A rendelet a pótalkatrészekre nem terjeszti ki a közösségi formatervezési minták oltalmát, mivel az irányelv előkészítésekor egyetlen erre vonatkozó megállapodást sem sikerült találni. Tanácsi támogatás híján az Európai Bizottság 2014-ben visszavonta az irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatát.
|
|
2.4.
|
Az előterjesztett javaslat e kudarcon lép túl, és az Európai Bizottság 2020. november 25-i, „Az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása. A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében” című közleményének az eredménye, amelyet a védjegyreform folytatásaként tettek közzé. Célja, hogy jobban igazodjon a digitális korhoz, elérhetőbb és hatékonyabb, megfizethetőbb és egyszerűbb legyen az egyéni szerzők, a kkv-k és a kreatív ágazatok számára, és növelje az oltalmi rendszer jogbiztonságát.
|
3. Általános megjegyzések
|
3.1.
|
A formatervezési minta egy tárgy megjelenését jelenti annak mintázatával együtt. Ez lehet térbeli vagy sík (három- vagy kétdimenziós). A sikeres formatervezési minta harmonikusan ötvözi a funkciót és a formát. Legyen szó asztalról vagy telefonról, a formatervezési minta vonzóvá vagy egy másiknál vonzóbbá teszi a tárgyat.
|
|
3.2.
|
A formatervezési mintát sokféle ipari és kézműves terméknél alkalmazzák, legyen az műszaki vagy orvosi eszköz, karóra, ékszer, luxuscikk, lakberendezési tárgy, elektromos készülék, jármű, építészeti szerkezet, textilipari termék, szabadidős cikk stb.
|
|
3.3.
|
A formatervezési minta vonzóvá és meggyőzővé teszi a tárgyat, ezzel pedig növeli a termék piaci értékét. A formatervezési minta oltalma tehát hozzájárul a befektetés megtérülésének biztosításához.
|
|
3.3.1.
|
Az EGSZB ezért úgy véli, hogy a hatékony oltalmi rendszer előnyös a fogyasztók és a nagyközönség számára, mivel ösztönzi a tisztességes versenyt és kereskedelmi gyakorlatokat.
|
|
3.3.2.
|
Elősegíti a gazdasági fejlődést is, mivel ösztönzi a kreativitást az iparban, az ipari termelésben, és fejleszti az üzleti tevékenységet és a kivitelt.
|
|
3.4.
|
Ahhoz, hogy a formatervezési minta jogi oltalomban részesüljön, a legtöbb tagállamban egy nemzeti iparjogvédelmi hivatalnál kell lajstromoztatni. A formatervezési minta a típusától és a vonatkozó nemzeti jogszabálytól függően szerzői jogi oltalomban is részesülhet mint lajstromozás nélküli formatervezési minta vagy műalkotás.
|
|
3.5.
|
Egyes tagállamokban az ipari formatervezési mintaként való oltalom összeadódik a szerzői jogi oltalommal, másokban viszont a kettő kölcsönösen kizárja egymást. A formatervezési minta a tisztességtelen verseny szabályozása alapján is oltalomra tarthat számot, az viszont változó lehet, hogy mik az oltalom feltételei, és mire terjednek ki a meglévő jogok és jogorvoslatok.
|
|
3.6.
|
Mivel az EU a helyreállítás és az ellenálló képesség elősegítését és az innováció és a versenyképesség ösztönzését tűzte ki célul, az EGSZB úgy véli, hogy a formatervezési minták jogi keretét okvetlenül a digitális korhoz kell igazítani. Egyetért a javasolt új meghatározással, mivel az helytálló a technológiai fejlődés fényében is, miközben kiterjeszti a termék fogalmát a tárgyakba be nem épített technológiai formatervezési mintákra is.
|
|
3.7.
|
Az EGSZB egyetért továbbá a jogbiztonság megerősítésével azáltal, hogy az oltalmat a lajstromozás iránti kérelemben láthatóan ábrázolt külső jellegzetességekre korlátozzák.
|
|
3.8.
|
Egyetért azzal is, hogy a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom hatályát terjesszék ki a 3D nyomtatási technológiák alkalmazásához köthető nehézségekre is, valamint egyetért azzal, hogy a védjegyjog mintájára a formatervezési minták jogosultjainak is legyen joguk – a hamisítás ellen küzdve – megakadályozni a hamisított termékek EU-n belüli tranzitját vagy vámeljárás alá helyezését, ha azokat nem bocsátották szabad forgalomba.
|
4. Részletes megjegyzések
4.1.
Javítási záradék és fogyasztóvédelem
|
4.1.1.
|
A pótalkatrész („összetett termék alkotóeleme”) oltalmáról a formatervezésiminta-oltalom keretében már sok szó esett. A rendelet alapján megszerzett oltalomban van egy „javítási záradék” nevű kivétel, amely az autógyártók és (különösen az autó-)alkatrészgyártók monopóliumát hivatott korlátozni a pótalkatrész-piacon (110. cikk). Ez a „javítási záradék” előírja, hogy a pótalkatrész formatervezési mintájának a jogosultja nem gyakorolhat monopóliumot, és nem akadályozhatja meg, hogy harmadik felek egy termék megjavítása és eredeti megjelenésének helyreállítása céljából cserealkatrészeket hozzanak forgalomba.
|
|
4.1.2.
|
Egy összetett végtermék (autó, karóra, mobiltelefon stb.) gyártója ugyanis sokszor a teljes termelési láncot az ellenőrzése alatt tartja. Ilyenkor képes kettős hasznot húzni, előbb a végtermék-értékesítési piacon, majd a pótalkatrész-értékesítési piacon is.
|
|
4.1.3.
|
A viselkedési közgazdaságtan ugyanakkor megállapította, hogy a legtöbb fogyasztót az alaptermék eladási ára győzi meg anélkül, hogy törődne a másodlagos szolgáltatások eladási árával. Emiatt aztán a kezdeti befektetése rabjaként kénytelen elfogadni egy olyan árat, amelybe más körülmények között nem feltétlenül egyezett volna bele.
|
|
4.1.4.
|
Az EGSZB ezért megjegyzi, hogy ez a helyzet versenyjogi nehézségekhez vezethet, mivel a gyártónak/összeszerelőnek mint a formatervezésiminta-oltalom jogosultjának a fogyasztót végső soron akár hátrányosan is érintő jelentős versenyelőnye van:
|
—
|
az ügyfeleivel szemben, mert magasabb árat szabhat vagy árukapcsoláshoz folyamodhat,
|
|
—
|
a szakszervizekkel szemben a piac kisajátítása vagy az ellátni kívánt szakszervizekre rákényszerített feltételei miatt,
|
|
—
|
a beszállítókkal szemben, mivel megtilthatja nekik a független szakszervizek ellátását, vagy megtilthatja a független beszállítóknak, hogy lemásolják az alkatrészeit a javítási piac ellátása céljából.
|
|
|
4.1.5.
|
Az európai jogalkotó, hogy ne alakulhasson ki monopolhelyzet a másodlagos piacokon, a pótalkatrészekkel kapcsolatban megszerezhető jogok korlátozása mellett döntött.
|
—
|
Az első korlátozást néha úgy említik, mint a „kötelező megfelelés” alóli kivételt („must match”) (8. cikk, (2) bekezdés). Nem részesülhet oltalomban olyan termék külső megjelenése, amelyre egy másikkal való összekapcsoláshoz van szükség.
|
|
—
|
A második korlátozás a nem látható alkotóelemek oltalmára vonatkozik.
|
|
|
4.1.6.
|
Ha az alkotóelem nem látható a termék rendeltetésszerű használata során, a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom nem terjed ki rá (4. cikk, (2) bekezdés).
Ilyenek többek közt:
|
—
|
a legtöbb háztartási elektronikai készülék motorjának belseje,
|
|
—
|
egy gépkocsi motorja (amely elvileg nem látható a jármű rendes használata közben, bár a motor könnyen megtekinthető, ha felemeljük a motorháztetőt).
|
|
|
4.1.7.
|
Azok a pótalkatrészek részesülhetnek tehát oltalomban, amelyeknek nincs semmilyen csatlakoztató mechanizmusuk, és láthatóak. A rendelet szerint tehát számtalan alkatrész részesülhet oltalomban. Egy gépkocsi esetében ilyenek például:
|
—
|
a motorháztető és az ajtók (kivéve az ajtósarkakat),
|
|
|
4.1.8.
|
A formatervezési minta lajstromozásával oltalomban nem részesülő terméket tehát akármelyik versenytárs pótalkatrészgyártó utánozhatja, ellátva a javítási piacot.
|
|
4.1.9.
|
E rendelkezések alkalmazása kapcsán azonban kétségek merültek fel. Az EGSZB ezért üdvözli, hogy a rendeletre irányuló javaslat figyelembe veszi az Európai Unió Bíróságának a 2017. december 20-i Acacia-ítéletben felvetett megoldását, amelyben pontosítja a „javítási záradék” fogalmának értelmezését.
|
|
4.1.10.
|
Az EGSZB rámutat arra, hogy a párizsi fellebbviteli bíróság a 2017/01589. sz. ügyben 2018. szeptember 11-én hozott ítéletében a gyakorlatba is átültette ezt a megoldást a webáruházban árusított kerékpántok ügyében. Az eladó nem tudott érvényesen hivatkozni a „javítási záradékra”, mivel a kerékpántok javasolt rendeltetése „a járművek esztétikai személyre szabása” és „tuningolása” volt. A vitatott kerékpántokat ezért jogsértőnek minősítették, az eladót pedig megbüntették formatervezési minta bitorlásáért.
|
|
4.1.11.
|
Egyes tagállamok megnyitották a pótalkatrészek piacát. A 2021. augusztus 22-i, az éghajlatról és a rezilienciáról szóló 2021-1104. sz. francia törvény 2023. január 1-től megnyitja egyes gépjárműalkatrészek értékesítési piacát.
|
|
4.1.12.
|
Az intézkedés célja az árak csökkentése ezen a piacon. Az értékesítésük 2019 és 2020 között átlag 8 %-kal nőtt, főleg az egyes alkotóelemek – például az elektromos tükrök motorjai, a szélvédőkbe beépített érzékelők stb. – technikai összetettebbé válása miatt. Az ágazat szempontjából legnyitottabb tagállamokban az ipar nem túl fejlett, szemben a nagy gépjárműgyártók hazájával, Németországgal, de a piac már ott is nyitottabb.
Franciaországban 2023. január 1-től kezdve az eredetiberendezés-gyártók, akár első beszállítók, vagyis akik részt vesznek az új jármű összeszerelésében, akár függetlenek, értékesíthetnek üvegelemeket. Az egyéb látható pótalkatrészek (optikai elemek, tükrök stb.) első összeszerelésében részt vevő eredetiberendezés-gyártók tehát ugyanúgy értékesíthetik az alkotóelemeket, mint az autógyártók.
|
4.2.
A formatervezési minták oltalmának költségei
|
4.2.1.
|
Az EUIPO online rendszerében a formatervezési minta bejelentésének költsége jelenleg 350 EUR-tól indul. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a lajstromozott közösségi formatervezési minta első körben a bejelentéstől számított öt évig érvényes, ami ötéves időszakokban legfeljebb 25 évre hosszabbítható meg.
|
|
4.2.2.
|
A bejelentés költségéhez még hozzáadódik három másik díj:
|
—
|
230 EUR lajstromozási díj, amelyhez hozzáadódhat 2–10 további lajstromozás esetén 115 EUR, 10 fölött pedig 50 EUR további lajstromozási díj,
|
|
—
|
120 EUR közzétételi díj, amely 2–10 további közzététel esetén 60 EUR-val, 10 fölött pedig 30 EUR-val nőhet,
|
|
—
|
40 EUR közzétételi halasztási díj, amely 2–10 formatervezési minta esetén 20 EUR-val, 10 fölött pedig 10 EUR-val nőhet;
|
|
|
4.2.3.
|
A fizetendő díjak mértéke két tényezőtől függ:
|
—
|
hány formatervezési mintát tartalmaz a bejelentés,
|
|
—
|
halasztják-e vagy sem a formatervezési minták közzétételét.
|
|
|
4.2.4.
|
A díjképzés pedig a következő:
|
—
|
alapdíj egyetlen formatervezési minta vagy többes bejelentés esetén az első formatervezési minta után,
|
|
—
|
kedvezményes díj a 2–10. formatervezési minta után,
|
|
—
|
még kedvezményesebb díj a 11. formatervezési mintától kezdődően;
|
|
|
4.2.5.
|
A rendeletjavaslat előírja, hogy az első megújítás díját (5 év múlva) csökkentsék 70 EUR-ra, a második megújítást pedig (10 év múlva) emeljék 140 EUR-ra, a harmadik megújítást (15 év múlva) 280 EUR-ra, és végül a negyedik megújítást (20 év múlva) 560 EUR-ra. Az első két megújítás díja együtt ugyanannyi lenne, mint a jelenleg fizetendő, vagyis összesen 210 EUR, a későbbi megújítások díja viszont meredeken emelkedik.
|
|
4.2.6.
|
A javaslat a kkv-k és egyéni szerzők számára nem tűnik annyira kedvezőnek, mint állítja. Az EGSZB ezért alacsonyabb díjazást szorgalmaz a kkv-k és egyéni szerzők számára, esetleg a forgalmukkal arányos mértékűt.
|
|
4.2.7.
|
Emellett az EGSZB úgy véli, hogy a díjképzés megváltoztatása, vagyis a közzétételi díj és a lajstromozási díj összevonása nem csökkentené a díjak végösszegét.
|
4.3.
Az egységes osztályozás követelményének eltörlése
|
4.3.1.
|
Bár egy bejelentés több formatervezési mintáról is szólhat, az úgynevezett egységes osztályozás követelménye alapján ezeket mindenképp egy „osztályba” tartozó termékeknél kell beépíteni vagy alkalmazni. Ezeket az osztályokat a „locarnói osztályozás” című lista tartalmazza.
|
|
4.3.2.
|
A Locarnói Megállapodás 2. cikkének (1) bekezdése szerint a locarnói osztályozás „önmagában csak ügyviteli jellegű”, és a következőket foglalja magában:
|
—
|
az osztályok és alosztályok jegyzékét,
|
|
—
|
azoknak a termékeknek a betűsoros jegyzékét, amelyekben a minták megtestesülnek, a megfelelő besorolási osztályok, az alosztályok megjelölésével,
|
|
—
|
a magyarázó jegyzeteket.
|
|
|
4.3.3.
|
Az egységes osztályozás követelményének a rendeletjavaslatban előírt eltörlése – mivel így a vállalkozások formatervezési minták többes bejelentését is benyújthatják, vagyis egyetlen többes bejelentésbe több formatervezési mintát gyűjthetnek össze anélkül, hogy az ugyanabba a locarnói osztályba tartozó termékekhez lennének kötve – a kkv-kat és az egyéni szerzőket a formatervezési mintáik oltalmi igényének bejelentésére szeretné ösztönözni.
|
|
4.3.4.
|
Az EGSZB szerint az egységes osztályozás követelményének eltörléséből fakadó egyszerűsítés szükséges, viszont nem elég, mivel a nemzeti iparjogvédelmi hivatalok és az EUIPO honlapjain felkínált, a formatervezési minták bejelentésére szolgáló rendszereket is kényelmesebbé kell tenni.
|
|
4.3.5.
|
A hivatalok a szabadalmi ügyvivők hozzáértését is igénybe vehetnék ennek megoldására, ami a kkv-k és egyéni szerzők számára is megkönnyítené az oltalom igénylését a formatervezési mintáik számára.
|
|
4.3.6.
|
A szabadalmi ügyvivők természetesen továbbra is támogatnák a jogosultakat a formatervezési mintáik felhasználásában, és képviselnék őket a jogvitákban.
|
4.4.
Hatáskör-átruházás és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása
|
4.4.1.
|
A rendeletjavaslat előírja, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban fogadják majd el a formatervezési mintákkal kapcsolatos jogvitákra vonatkozó rendelkezéseket.
Ez lehet:
|
—
|
a formatervezési minta visszavonása vagy módosítása (47a. és 47b. cikk),
|
|
—
|
a megsemmisítése iránti per (53a. cikk),
|
|
—
|
a fellebbezési eljárás a Hivatal határozatai ellen (55a. cikk),
|
|
—
|
a Hivatal fellebbezési tanácsai előtti szóbeli eljárás (64a. cikk),
|
|
—
|
a bizonyítás (65a. cikk),
|
|
—
|
a határozat és az idézés kézbesítése (66a. cikk),
|
|
—
|
a Hivatalhoz benyújtott értesítési eljárás (66d. cikk),
|
|
—
|
az eljárási határidők kiszámolása és időtartama (66f. cikk),
|
|
—
|
a Hivatal előtti eljárás folytatása (67c. cikk),
|
|
—
|
a Hivatal előtti hivatásos képviselők jogvita esetén (78a. cikk),
|
|
—
|
a díjak és költségek befizetése (106aa. cikk).
|
|
|
4.4.2.
|
Az EGSZB úgy véli, hogy a Hivatal döntései elleni fellebbezési és jogorvoslati szabályok kidolgozásakor nem célszerű az EUMSZ 290. cikkéhez folyamodni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ugyanis csak az alap-jogiaktus kiegészítésére szolgál, és csak nem alapvető fontosságú elemekre vonatkozhat. Márpedig az említett rendelkezések az Alapjogi Charta igazságszolgáltatásról szóló VI. címében, különösen annak a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról szóló 47. cikkében foglalt jogokra vonatkoznak. Nem tekinthetők tehát az alap-jogiaktus nem alapvető fontosságú elemeinek.
|
Kelt Brüsszelben, 2023. március 22-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Christa SCHWENG
(1) C-397/16. és C-435/16. sz. egyesített ügyek.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 98/71/EK irányelve (1998. október 13.) a formatervezési minták oltalmáról (HL L 289., 1998.10.28., 28. o.).
(3) A Tanács 6/2002/EK rendelete (2001. december 12.) a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.).